SZABÓ PÉTER: ÁLLJ FÉLRE A SAJÁT UTADBÓL

© Sza​bó Pé​ter 2012 Min​den jog fenn​tart​va! Szer​kesz​tet​te: Be​se​nyő Vik​tó​ria Bo​rí​tó terv, tör​de​lés: Til​lai Ta​más Nyom​dai mun​ká​la​tok: Pa​la​tia Nyom​da, Győr

Aján​lom ezt a köny​vet két leg​na​gyobb ta​ní​tóm​nak: gyer​me​ke​im​nek, Vil​mos​nak és Ti​tusz​nak. Na​gyon sze​ret​lek ti​te​ket!

Első fülszöveg Ked​ves Ol​va​só! Kö​szö​nöm, hogy meg​tisz​tel​tél a bi​zal​mad​dal, és a ke​zed​be vet​ted ezt a köny​vet. Mi​előtt ne​ki​fog​nál az ol​va​sás​nak, ha te​he​ted, kér​lek, hall​gasd meg a Han​gos elő​szót, ame​lyet ne​ked ké​szí​tet​tem. El​ér​he​ted a sza​bo-pe​ter.hu/kony​v​ol​va​sok​nak ol​da​lon. Jó szó​ra​ko​zást hoz​zá! Ba​rát​ság​gal: Sza​bó Pé​ter

Hátsó fülszöveg Sza​bó Pé​ter dol​go​zott árok​ásó​ként, pin​cér​ként, üz​let​kö​tő​ként, mar​ke​tin​ges​ként, majd ke​mény, ki​tar​tó mun​ká​val el​ju​tott egy so​kak ál​tal iri​gyelt po​zí​ci​ó​ba: több mint 1500 em​ber mun​ká​ját irá​nyí​tot​ta. Ak​kor jött rá, hogy tel​je​sen más az, ami​re leg​be​lül vá​gyik, ezért el​kez​dett az​zal fog​lal​koz​ni, ami az iga​zi bol​dog​sá​got je​len​ti szá​má​ra: tel​jes el​szánt​ság​gal azon dol​go​zik, hogy sa​ját ta​pasz​ta​la​ta​it és meg​szer​zett tu​dá​sát má​sok​nak át​ad​va meg​könnyít​se az em​be​rek éle​tét. Mo​ti​vá​ci​ós elő​adá​so​kat, ön​fej​lesz​tő sze​mi​ná​ri​u​mo​kat tart, és per​sze ren​ge​teg időt tölt imá​dott csa​lád​já​val.

Hátlap szöveg (...)Meg​döb​ben​tő szá​mom​ra, hogy mi​lyen sok em​ber ha​zu​dik ma​gá​nak, és ta​gad​ja hogy ki​sebb​sé​gi ér​zés és ön​utá​lat dol​go​zik ben​ne. Pe​dig ha va​la​ki​vel iga​zán őszin​té​nek kell len​nünk, ak​kor sa​ját ma​gunk​kal. A ta​ga​dás​tól egy​ál​ta​lán nem ol​dó​dik meg a hely​zet, sőt. A ta​ga​dás olyan, mint​ha le​ra​gasz​ta​nánk az üres üzem​anyag​tan​kot jel​ző mu​ta​tót egy smi​le-val...(...) A könyv​ben a szá​raz el​mé​let he​lyett, sok eset​ben ta​nul​sá​gos tör​té​ne​te​ken, pél​dá​kon ke​resz​tül mu​ta​tom be azo​kat a gya​kor​la​ti mód​sze​re​ket, ame​lyek, – ha al​kal​ma​zod őket! – a se​gít​sé​ged​re lesz​nek ab​ban, hogy iga​zán bol​dog le​hess a sa​ját bő​röd​ben, és va​ló​ban él​vezd az éle​ted!(...)" (rész​let az Elő​szó​ból)

„Csu​pán egyet​len em​ber aka​dá​lyoz​hat​ja meg, hogy ha​tár​ta​la​nul si​ke​res légy – te ma​gad! Ha fél​re​állsz a sa​ját utad​ból, a jö​vő​ben bár​mi le​het​sé​ges szá​mod​ra.” Bri​an Tra​cy

„Ha ke​re​sed az utat a sze​mé​lyes fej​lő​dé​sed​hez, ha ke​re​sed a meg​ol​dá​so​kat szá​mos gon​dod, prob​lé​mád meg​ol​dá​sá​ra, ha egy​sze​rű​en sze​ret​nél nagy​sze​rű​en gon​dol​ko​dó em​ber​ré vál​ni, ak​kor min​den so​rát fi​gyeld és él​vezd. A leg​hasz​no​sabb idő​töl​tés má​sok ta​pasz​ta​la​tát meg​is​mer​ni és okul​ni be​lő​le. Ez a könyv az éle​tünk tan​köny​ve. De nem kö​te​le​ző ol​vas​mány, ha​nem ré​szem​ről a leg​őszin​téb​ben aján​lott! Gra​tu​lá​lok! Nagy él​ménnyel gaz​da​god​tam az ol​va​sás per​ce​i​ben! Tonk Emil az Üz​le​ti Pa​ti​ka könyv​so​ro​z at író​ja, a két lá​bon járó po​z i​tív gon​dol​ko​dó

„Ki​vé​te​le​sen sze​ren​csés va​gyok, hogy is​mer​he​tem Pé​tert. Ta​lál​ko​zá​sunk első pil​la​na​tá​tól kezd​ve le​nyű​göz a be​lő​le ára​dó élet​erő és ki​su​gár​zás. Ez a kü​lön​le​ges op​ti​mis​ta va​rázs a ke​zed​ben tar​tott könyv​ben is ben​ne rej​lik! Ha el​ol​va​sod, le​he​tett bár​mi​lyen rossz na​pod vagy ked​ved, le​het​tél bár​mi​lyen ne​héz hely​zet​ben, ga​ran​tá​lom, hogy mire ész​be kapsz, már mo​so​lyog​va lu​bic​kolsz a jó​kedv óce​án​já​ban, és tele vagy gya​kor​la​ti​as meg​ol​dá​sok​kal!” Mái At​ti​la fe​le​lős ki​adó Po​z i​tív Gon​dol​ko​dás ma​ga​z in

www.Po​z i​tiv​Gon​dol​ko​dok​Nap​ja.com

„Kedves Olvasó Barátom! Egy nagy​sze​rű köny​vet tar​tasz a ke​zed​ben. Szá​mom​ra min​dig az a könyv az iga​zán ér​té​kes, ami olyan gon​do​la​tok​kal aján​dé​koz meg, ami ed​dig csak ka​var​gott az em​ber fe​jé​ben, és egy​szer csak meg​vi​lá​go​sul​nak tőle dol​gok. Az iga​zi „aha” ér​zést ke​res​tem a könyv ol​va​sá​sa​kor, és nem egy​szer szem​be​sül​tem az​zal, hogy „aha”, er​ről így is le​het gon​dol​kod​ni. Ha iga​zán ke​re​sed a tisz​ta és po​zi​tív gon​dol​ko​dást, ak​kor eb​ben a könyv​ben ga​ran​tá​lom, hogy meg​ta​lá​lod. Ki​tű​nő ér​zék​kel ve​zet a könyv a bel​ső énünk fej​lesz​té​sé​ben. Ta​nul​sá​gos tör​té​ne​tek és ki​vá​ló​an ki​vá​lasz​tott idé​ze​tek te​szik iga​zán ért​he​tő​vé és hasz​nos​sá ezt a mű​vet.

Ha ke​re​sed az utat a sze​mé​lyes fej​lő​dé​sed​hez, ha ke​re​sed a meg​ol​dá​so​kat szá​mos gon​dod, prob​lé​mád meg​ol​dá​sá​ra, ha egy​sze​rű​en sze​ret​nél nagy​sze​rű​en gon​dol​ko​dó em​ber​ré vál​ni, ak​kor min​den so​rát fi​gyeld és él​vezd.

A leg​hasz​no​sabb idő​töl​tés má​sok ta​pasz​ta​la​tát meg​is​mer​ni és okul​ni be​lő​le. Ez a könyv az éle​tünk tan​köny​ve. De nem kö​te​le​ző ol​vas​mány, ha​nem ré​szem​ről a leg​őszin​téb​ben aján​lott! Gra​tu​lá​lok! Nagy él​ménnyel gaz​da​god​tam az ol​va​sás per​ce​i​ben!” Tonk Emil az Üz​le​ti Pa​ti​ka könyv​so​ro​zat író​ja, a két lá​bon járó po​zi​tív gon​dol​ko​dó „Pé​ter köny​ve nagy​sze​rű se​gít​ség lesz szá​mod​ra, ha sa​ját kor​lá​ta​i​dat sze​ret​néd át​lép​ni, és élet​vi​te​led egy ma​ga​sabb szint​re emel​ni. Le​nyű​gö​ző​en egy​sze​rű, de ara​nyat érő mód​sze​rek a si​ker​hez!” Szi​lá​gyi Imre, köz​gaz​dász www.the​sec​ret.hu „Ez a könyv alap​könyv. Ha va​la​ki vál​toz​tat​ni sze​ret​ne az éle​tén, de nem tud​ja mer​re in​dul​jon el, ho​gyan is kezd​jen hoz​zá, az első lé​pés az le​gyen, hogy ve​gye ke​zé​be ezt a köny​vet! Ol​vas​sa fi​gyel​me​sen be​tű​ről be​tű​re, jár​ja át tes​té​nek min​den kis négy​zet​mil​li​mé​te​rét Sza​bó Pé​ter meg​ha​tó, ta​nul​sá​gok​kal és ta​ní​tá​sok​kal teli írá​sa! Érez​ni fog​ja a könyv​ben ol​va​sott gon​do​la​tok te​rem​tő ere​jét, és egé​szen biz​tos, hogy meg​vál​to​zik az éle​te. Te​hát „áll​jon fél​re a sa​ját út​já​ból”, és te​remt​se meg a bol​dog​sá​gát! Sok si​kert hoz​zá!” Bá​lint An​tó​nia

„Öröm​mel aján​lom ezt a köny​vet, mert tele van ér​té​kes gon​do​la​tok​kal, ame​lyek gya​kor​la​ti al​kal​ma​zá​sa se​gít ab​ban, hogy bár​ki jobb em​ber​ré vál​jon an​nak ér​de​ké​ben, hogy gyor​sab​ban el​ér​hes​se a cél​ja​it és va​ló​ra vált​has​sa az ál​ma​it!” Vá​gyi Jenő Ja​mes „Sok olyan em​bert is​me​rek, aki tud be​szél​ni ar​ról, ho​gyan légy si​ke​res, de ke​ve​set is​me​rek, akik va​ló​ban így is él​nek. Pé​ter ba​rá​tom és pél​da​ké​pem is egy​ben, mert amit eb​ben a könyv​ben le​írt, az va​ló​ban úgy is van az éle​té​ben.” Csat​lós Csa​ba, üz​let​em​ber „Na​gyon sok kül​föl​di szer​ző köny​vét ol​vas​tam már, akik si​ker​ről, pénz​ről és bol​dog​ság​ról ír​tak. A köny​vek el​ol​va​sá​sa után min​dig volt ben​nem egy hi​ány​ér​zet, hogy mi​ért nincs ilyen könyv ma​gyar szer​ző tol​lá​ból. Egy olyan hi​te​les em​ber​től, aki itt​hon élte át a mély​sé​get és itt​hon csi​nál​ta meg a sze​ren​csé​jét. Öröm​mel je​lent​he​tem, hogy a hi​ány​ér​ze​tem meg​szűnt! Íme, egy va​ló​di, gya​kor​la​ti ta​ná​csok​kal és konk​rét ott​hon el​vé​gez​he​tő gya​kor​la​tok​kal teli si​ker​könyv. Én nem tud​tam le​ten​ni, mert min​den per​cét él​vez​tem és tu​dom, még sok​szor fo​gom el​ol​vas​ni. Kö​te​le​ző ol​vas​mány min​den ma​gyar em​ber szá​má​ra! Kö​szö​nöm Pé​ter!” Nagyer​nyei K. Gyu​la Pé​ter köny​vét ol​vas​va el​fo​gott egy ér​zés: mint​ha ott áll​na mel​let​tem, és köz​vet​le​nül ne​kem me​sél​ne, biz​tat​na, ösz​tö​nöz​ne. Köz​vet​len stí​lus​ban kom​mu​ni​kál a könyv lap​ja​in ke​resz​tül, ami​ből su​gár​zik az az öröm és ener​gia, ami egy sze​mé​lyes ta​lál​ko​zó, egy-egy ön​fej​lesz​tő sze​mi​ná​ri​u​ma al​kal​má​val is egy má​sik vi​lág​ba ké​pes húz​ni a hall​ga​tó​ját. Egy olyan vi​lág​ba, ahol ta​lál​kozunk va​ló​di ön​ma​gunk​kal, ahol meg​ta​nul​juk ki​bon​ta​ni ké​pes​sé​ge​in​ket, és ahol rá​jö​vünk, ho​gyan tud​juk bol​do​gan élni az éle​tün​ket... Pé​ter, kö​szö​nöm a ta​pasz​ta​lást, a köny​ved, hogy köz​tünk vagy, és meg​osz​tod ve​lünk, ami ben​ned van!” Mát​rai Van​da, író, az Álom​ka​ta​ló​gus c. könyv szer​ző​je „Ez is csak egy a sok száz ön​fej​lesz​tő könyv kö​zül. Mi​ért ven​ném meg?” Nem va​gyok gon​do​lat​ol​va​só, de nyil​ván ez a kér​dés mo​tosz​kál a fe​jé​ben, ha kéz​be vet​te ezt a köny​vet és meg​néz​te, mi van a hát​só bo​rí​tó​ra írva. Amit eb​ben a könyv​ben ta​lál, azt az író​ja nem​csak vall​ja, de éli is. Éle​te a bi​zo​nyí​ték, hogy min​den, amit leír, mű​kö​dik. Nem Ame​ri​ká​ban, ha​nem itt, Ma​gyar​or​szá​gon. Ma, 2012-ben, a gaz​da​sá​gi vál​ság kel​lős kö​ze​pén, le​het lel​ki​leg és ér​zel​mi​leg ki​egyen​sú​lyo​zot​tan, szel​le​mi​leg fel​töl​tőd​ve, sta​bil anya​gi hát​te​ret meg​te​remt​ve, de​rű​sen élni. A könyv gya​kor​la​ti út​mu​ta​tó, ám sen​ki se szá​mít​son ese​mény​te​len uta​zás​ra. Biz​ton​sá​gi

öve​ket ki​kap​csol​ni és Állj fél​re a sa​ját utad​ból! Kop​pány Eme​se, Irány​tű Pénz​ügyi Ta​nács​adói Könyv​tár ki​adó​ja „Nem tud​tam ab​ba​hagy​ni a kéz​irat ol​va​sá​sát. Ez a könyv az esszen​ci​á​ja mind​an​nak a ta​ní​tás​nak, ami az el​múlt 10 év​ben, mo​ti​vá​ci​ós té​má​ban nap​vi​lá​got lá​tott. Így, össze​gez​ve, rá​adá​sul egy ma​gyar író tol​lá​ból – aki régi ba​rá​tom – zse​ni​á​lis ol​vas​mány. Min​den is​ko​lá​ban kö​te​le​ző ol​vas​mánnyá ten​ném!” Bo​csi Vik​tó​ria, Fran​chise ve​ze​tő, tu​laj​do​nos, Me​to​dic Hun​ga​ry Kft. „Ami​kor az em​ber gyü​mölcs​fát lát, raj​ta gyö​nyö​rű gyü​möl​csök​kel, ál​ta​lá​ban – a sa​ját kor​lá​ta​i​nak kö​szön​he​tő​en – meg​elég​szik a fa alsó cse​resz​nyé​jé​vel vagy al​má​já​val mind​azok el​le​né​re, hogy lát​ja, a fen​ti​ek sok​kal szeb​bek, éret​teb​bek és egész​sé​ge​seb​bek! E könyv meg​ta​nít, hogy soha ne érd be ezek​kel a gyü​möl​csök​kel, és ami na​gyon fon​tos, hogy meg​ta​nít​ja, ho​gyan és mi​ért mászd meg a fát! Aján​lom e gya​kor​la​ti​as köny​vet mind​azok​nak, akik nem érik be a hét​köz​na​pok szür​ke át​la​gá​val!” Sali Csa​ba, üz​let​e m​ber „Pé​ter​rel elő​ször üz​le​ti kap​cso​lat​ban áll​tam. En​nek kap​csán hall​hat​tam pár elő​adá​sát, ahol ugyan nagy​részt üz​le​ti dol​gok​ról volt szó, még​is volt va​la​mi kü​lö​nös szen​ve​dély azok​ban az elő​adá​sok​ban, amit ad​dig még nem hal​lot​tam más​hol. Pár hó​nap​pal ké​sőbb le​he​tő​sé​gem nyílt részt ven​ni egy ön​fej​lesz​tő tré​ning​jén. Ak​kor már meg​ér​tet​tem mi​ért él​vez​tem annyi​ra az üz​le​ti elő​adá​sa​it is. Azon rit​ka em​be​rek közé so​rol​nám Pé​tert, akik va​ló​ban szí​vük​ből és sze​re​tet​ből vég​zik a „mun​ká​ju​kat”. Elő​adá​sá​nak min​den egyes per​cét arra hasz​nál​ja fel, hogy mi​nél töb​bet ad​has​son a részt​ve​vők​nek. Ma már büsz​kén mond​ha​tom, hogy ba​rá​tom​ként te​kint​he​tek rá. Ami​kor le​he​tő​sé​get kap​tam a köny​ve el​ol​va​sá​sá​ra, egy pi​cit tar​tot​tam at​tól, hogy van-e olyan pro​fi író, mint ami​lyen pro​fi tré​ner. Most, hogy el​ol​vas​tam a köny​vet, ál​lít​ha​tom, IGEN VAN! Őszin​te szív​ből aján​lom min​den em​ber​nek, aki vég​re sa​ját ke​zé​be akar​ja ven​ni sor​sa irá​nyí​tá​sát! Eb​ben a könyv​ben meg​ta​lál​ha​tók azok a gya​kor​la​ti ré​szek, me​lye​ket be​tart​va ga​ran​tált a si​ker​hez ve​ze​tő út!” Fa​lucs​kai At​ti​la, ügy​ve​ze​tő igaz​ga​tó, Unib​ril​lant – Adat​szol​gál​ta​tó Kft.

„Nem hit​tem Pé​ter​nek. Amik​ről elő​ször be​szélt, az szá​mom​ra na​gyon za​va​ros volt. Elő​ször. Az​tán rá kel​lett jön​nöm (egy anya​gi és er​köl​csi mély​pon​tot hozó vá​lás után), hogy csak nem fi​gyel​tem rá elég​gé. Hi​á​ba fal​tam az ön​fej​lesz​tő köny​ve​ket, ami​kor be​lül nem vol​tam rend​ben ma​gam​mal. Az ön​be​csü​lé​sem​mel. Pé​ter köny​ve eb​ben se​gít. Ne​ked is, ha aka​rod. Akard, és könnyebb lesz min​den!!!!” Pa​lán​kai Gá​bor, cégau​to​ma​ti​zá​lá​si stra​té​ga „Állj fél​re a sa​ját utad​ból... Ki​nek aján​lom? Min​den​ki​nek, aki már leg​alább egy​szer fel​tet​te ma​gá​nak a kér​dést: Hogy tör​tén​he​tett ez ve​lem? Mi​ért itt tar​tok az éle​tem​ben? Én va​ló​ban ezt aka​rom? Aján​lom azok​nak, akik még soha sem​mi​lyen ön​fej​lesz​tő iro​dal​mat nem ol​vas​tak és azok​nak is, akik már túl van​nak jó pár köny​vön eb​ből a mű​faj​ból. Ez a könyv egy eszen​cia. Sok​szor a több száz ol​da​las iro​dal​mak út​vesz​tő​jé​ben könnyen el​ve​szünk, lel​ke​sen ol​vas​suk, íz​lel​get​jük a mon​da​ni​va​ló​ját, de tet​te​ké nem vál​nak a le​írt min​ták. Aki ke​zé​be ve​szi ezt a köny​vet, biz​to​sít​ha​tom, hogy va​la​me​lyik jól be​vált mód​szer​be be​le​sze​ret, me​lyet maga a szer​ző is ki​pró​bált és si​ker​rel pro​fi​tál be​lő​le mind a mai na​pig. Aján​lom min​den​ki​nek, aki vál​toz​ni, vál​toz​tat​ni akar. A szer​ző éle​te maga is egy jó pél​da mind​annyi​unk szá​má​ra, hogy a nél​kü​lö​zés​ből ho​gyan for​dí​tot​ta meg éle​tét egy egé​szen más irány​ba, a si​ke​res, elé​ge​dett, bol​dog, tel​jes élet irá​nyá​ba.” Lu​te​rán Eme​se „Na​gyon könnyen ol​vas​ha​tó, emészt​he​tő és na​gyon gya​kor​la​ti​as. Örü​lök, hogy nem több száz ol​da​las köny​vet ír​tál, ennyi sze​rin​tem bő​ven elég an​nak az em​ber​nek, aki va​la​mit sze​ret​ne kez​de​ni az éle​té​vel. Kü​lö​nö​sen azért áll kö​zel a szí​vem​hez, mert te​le​tűz​del​ted a sa​ját éle​ted​ből vett ta​pasz​ta​lás​sal. És per​sze né​hány he​lyen ma​gam​ra is​mer​tem. Ké​szí​tet​tem jegy​ze​te​ket is, azo​kat, meg a köny​vet is még egy​szer el fo​gom ol​vas​ni, az biz​tos. Kö​szö​nöm, hogy oda​adod az em​be​rek​nek azt, amit Te már meg​ta​pasz​tal​tál.” Mo​zso​lics​né Szom​ba​ti Zsu​zsan​na „Sza​bó Pé​ter köny​ve a leg​na​gyobb hasz​ná​ra le​het mind​azok​nak, akik sze​re​tik a tar​tal​mas, köz​ért​he​tő, sze​mé​lyes, gya​kor​la​ti​as és hu​mor​ral át​szőtt össze​fog​la​ló​kat az ön​fej​lesz​tés le​he​tő​sé​ge​i​nek té​ma​kö​ré​ben és haj​lan​dó​ak ten​ni is ma​gu​kért. Szí​nes, szó​ra​koz​ta​tó és el​gon​dol​kod​ta​tó mű, jó szív​vel aján​lom!” Dr. Buda Lász​ló PhD, www.har​mo​ni​kus​gaz​dag​sag.hu „Az Állj fél​re a sa​ját utad​ból! könyv ki​vá​ló el​mé​le​ti hát​tér és gya​kor​la​tok esszen​ci​á​ja min​-

den​ki szá​má​ra. E könyv se​gít fel​fe​dez​ni sa​ját ér​té​ke​in​ket, meg​is​mer​ni ön​ma​gun​kat, hogy a csi​szo​lat​lan gyé​mán​tok va​ló​di drá​ga​kő​vé vál​has​sa​nak. Aján​lom min​den ki​rály​lány​nak és ki​rály​fi​nak, hogy fel​fe​dez​hes​sék és meg​él​hes​sék sa​ját ki​rály​sá​gu​kat!” Mu​ho​ray Ró​bert „Ked​ves Ol​va​só! Ezt a köny​vet úgy szívd ma​gad​ba, mint​ha az éle​ted múl​na raj​ta! Évek​kel ko​ráb​ban a szer​ző egy dön​tés előtt állt. Vagy le​ug​rik a ti​ze​dik​ről – már ott állt a ti​ze​di​ken, a tető leg​szé​lén! – vagy na​gyon si​ke​res lesz. Az utób​bit vá​lasz​tot​ta. Ami Té​ged is meg​gá​tol a ki​emel​ke​dő si​ker​ben, az a lát​ha​tat​lan, Té​ged vissza​hú​zó gon​do​la​ta​id sű​rű​je. Mi kell ah​hoz, hogy eb​ből a sű​rű​ből meg​ta​láld a ki​utat? Egy si​ker​tér​kép. A si​ker​tér​ké​pet a ke​zed​ben tar​tod! Vég​te​le​nül hi​te​les, meg​győ​ző és lé​nyeg​re törő. Ol​vasd, gon​dol​kozz el raj​ta, de fő​leg: ül​tesd a gya​kor​lat​ba. Hű se​gí​tőd lesz a ki​emel​ke​dő si​ker felé ve​ze​tő úton!” Boér Ta​más, a Si​ker​ter​ve​zés köny​vek író​ja, www.si​ker​ter​ve​zes.com

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ha min​den​kit és min​dent fel​so​rol​nék, aki​nek és ami​ért há​lá​val és kö​szö​net​tel tar​to​zom, ak​kor más​nak nem ma​rad​na hely a könyv​ben, ezért igyek​szem rö​vid​re fog​ni. El​ső​ként sze​ret​nék kö​szö​ne​tet mon​da​ni Édes​anyám​nak, aki a vi​lág​ra ho​zott, és leg​jobb szán​dé​ka sze​rint fel​ne​velt. Kö​szö​nöm szé​pen, drá​ga Édes​anyám, na​gyon sze​ret​lek té​ged! Kö​szö​net​tel tar​to​zom Ked​ve​sem​nek, aki éve​ken át mel​let​tem állt, tü​rel​me​sen tá​mo​ga​tott a ne​héz idők​ben is, és meg​te​rem​tet​te szá​mom​ra a hát​or​szá​got, ami óri​á​si se​gít​sé​get je​len​tett ah​hoz, hogy meg​ta​lál​jam az uta​mat, és meg​va​ló​sít​has​sam az ál​ma​i​mat. Kö​szö​nöm ne​ked, drá​ga Sze​rel​mem, hogy az éle​ted ré​sze le​he​tek! Mér​he​tet​len há​lá​val tar​to​zom leg​na​gyobb ta​ní​tó​im​nak, imá​dott gyer​me​ke​im​nek, Vil​mos​nak és Ti​tusz​nak, akik​től a ha​tár​ta​lan fel​sza​ba​dult​ság pél​dá​ját és az élet iga​zi él​ve​ze​tét ta​nul​ha​tom, akik​ben a ki​fogy​ha​tat​lan, vég​te​len ener​gia meg​nyil​vá​nu​lá​sát lát​ha​tom. Min​den ve​le​tek töl​tött perc fel​be​csül​he​tet​len aján​dék szá​mom​ra, tő​le​tek ka​pom a fo​lya​ma​to​san meg​úju​ló ins​pi​rá​ci​ót, ami​ből táp​lál​ko​zom. Meg​győ​ző​dé​sem, hogy mind​ket​ten föld​re szállt an​gya​lok vagy​tok. Kö​szö​nöm, hogy min​ket vá​lasz​tot​ta​tok! Na​gyon so​kat kö​szön​he​tek Mu​ho​ray Ró​bert​nek, igaz ba​rá​tom​nak. Drá​ga Ro​bi​kám! Kö​szö​nöm, hogy a leg​ne​he​zebb idő​sza​kok​ban is ve​lem vol​tál. Te vagy szá​mom​ra a fel​té​tel nél​kü​li sze​re​tet és az ön​zet​len​ség min​ta​ké​pe. Azt ad​tad ne​kem, ami szá​mod​ra a leg​fon​to​sabb: az idő​det. Ne​héz olyan sza​va​kat ta​lál​nom, ame​lyek hí​ven ki​fe​jez​nék há​lám mér​té​két... Kö​szö​nöm, Ba​rá​tom! Na​gyon sze​ret​lek té​ged! Kö​szö​nöm Ar​nócz​ki Mi​hály​nak, Ka​na​dá​ban élő ba​rá​tom​nak a fo​lya​ma​tos biz​ta​tást, meg​erő​sí​tést, amit a köz​tünk lévő föld​raj​zi tá​vol​sá​got át​hi​dal​va kap​tam tőle. Kö​szö​nöm szé​pen, drá​ga Mi​si​kém! Örök​ké há​lás le​szek, ami​ért egy ilyen re​mek em​ber ba​rát​já​nak mond​ha​tom ma​gam. Há​lá​val tar​to​zom azok​nak a ba​rá​ta​im​nak, akik szin​tén mel​let​tem vol​tak éle​tem ne​héz idő​sza​ka​i​ban: Sza​bó Csa​bá​nak és Tóth Gá​bor​nak, To​tyá​nak. Kö​szö​nöm a ba​rát​sá​go​to​kat! Drá​ga Mái-Ko​vács Ani​kó és Mái At​ti​la! Az ada​ko​zás min​ta​ké​pei vagy​tok, ve​le​tek kap​cso​lat​ban min​dig azt ér​zem, hogy már megint kap​tam tő​le​tek va​la​mit. Min​dent kö​szö​nök nek​tek.

Meg​tisz​te​lő szá​mom​ra, hogy a ba​rá​to​tok​nak mond​ha​tom ma​gam. Van​nak em​be​rek, akik meg​je​len​nek az éle​tünk​ben, és ad​nak ne​künk va​la​mit – egy köny​vet, egy hang​anya​got, eset​leg egy olyan mon​da​tot, ame​lyet csak ké​sőbb tu​dunk iga​zán ér​té​kel​ni. Ilyen em​ber az én éle​tem​ben Bo​csi Vik​tó​ria, Mát​rai Van​da, Mo​zso​lics​né Szom​ba​ti Zsu​zsan​na, Po​zácz​ky Rita, Lu​te​rán Eme​se, Hod​nics Krisz​ti​án, Ka​me​nicz​ki Fe​renc, Sáli Csa​ba és Fa​lucs​kai At​ti​la. Az idők so​rán mind​annyi​an a ba​rá​ta​im​má vál​ta​tok. Há​lá​san kö​szö​nöm nek​tek! Fej​lő​dé​sem​re szám​ta​lan nagy​sze​rű író és mo​ti​vá​ci​ós elő​adó volt ha​tás​sal köny​ve​i​vel, hang​anya​ga​i​val és elő​adá​sa​i​val. A hoz​zám leg​kö​ze​lebb ál​lók: Bri​an Tra​cy, Ant​hony Rob​bins, De​nis Wait​ley, Na​po​le​on Hill, Way​ne Dyer, T. Harv Eker, Bodo Schae​fer, Ro​bert Betz, Mike Doo​ley és Lu​i​se L. Hay. Előt​tem jár​nak, és mu​tat​ják az utat, ami​ért örök​ké há​lás le​szek ne​kik. Kah​lil Gib​ran azt mond​ta: „Min​den em​be​ri lény​ben van va​la​mi, amit ta​nul​ha​tok tőle, ami​ben a ta​nít​vá​nya le​he​tek.” Kö​szö​net​tel tar​to​zom te​hát min​den ked​ves sze​mi​ná​ri​u​mi részt​ve​vőm​nek, akik​től ren​ge​te​get ta​nul​hat​tam. Kö​szö​nöm nek​tek a szám​ta​lan ér​té​kes vissza​jel​zést is, ame​lyet a sze​mi​ná​ri​u​mi gya​kor​la​tok éle​te​tek​ben tör​té​nő al​kal​ma​zá​sá​val kap​cso​la​to​san meg​osz​tot​ta​tok ve​lem. Cso​dá​la​tos ér​zés​sel töl​te​nek el azok a po​zi​tív vál​to​zá​sok, ame​lyek​ről be​szá​mol​ta​tok. Kö​szö​nöm, hogy meg​tisz​tel​te​tek a bi​zal​ma​tok​kal, és részt vet​te​tek a kép​zé​se​i​men! Kö​szö​nöm to​váb​bá min​den em​ber​nek, ba​rát​nak, kol​lé​gá​nak és volt kol​lé​gá​nak, akik a fen​ti fel​so​ro​lás​ból ki​ma​rad​tak, hogy szám​ta​lan kö​zös él​mény​ben osz​toz​hat​tam ve​lük. Sze​ret​lek ti​te​ket!

ELŐSZÓ Ked​ves ol​va​sóm! Gon​dol​koz​tál már azon, hogy ki​vel töl​töd a leg​több idő​det? Jó​ma​gam an​nak ide​jén ren​ge​teg időt töl​töt​tem egy fi​a​tal​em​ber​rel, aki​nek egy csőd​tö​meg volt az éle​te. Mi​előtt pa​pír​ra ve​tet​tem az aláb​bi mon​da​to​kat, meg​kér​dez​tem tőle, hogy ír​ha​tok-e róla. Azt fe​lel​te, egy​ál​ta​lán nem büsz​ke bi​zo​nyos dol​gok​ra, ame​lyek vele tör​tén​tek, de vé​gül még​is be​le​egye​zett. Szó​val ez a fi​a​tal​em​ber hu​szon​éves ko​rá​ban anya​gi​lag és men​tá​li​san egy​aránt hi​he​tet​le​nül mély​re süllyedt; lép​cső​há​zak​ban aludt, kocs​mák​ban és nyil​vá​nos vé​cék​ben mo​sa​ko​dott, bo​rot​vál​ko​zott és mo​sott fo​gat. Két​na​pon​ta ki​for​dí​tot​ta az al​só​nad​rág​ját, ez​zel köl​csö​nöz​ve ma​gá​nak a tisz​ta​ság ér​zé​sét. Éve​ken ke​resz​tül, té​len-nyá​ron ugyan​ab​ban a ba​kancs​ban járt, és egy há​ti​zsák​ban ben​ne volt min​den föl​di va​gyo​na. Azok​ban az idők​ben az okoz​ta neki a leg​na​gyobb örö​möt, ha este ta​lált egy nyi​tott lép​cső​há​zat, aho​vá be tu​dott men​ni alud​ni. Min​den​nap kor​gó gyo​mor​ral, át​fagy​va, di​de​reg​ve aludt el, és reg​ge​len​te arra éb​redt, hogy a ház​ban lakó em​be​rek, ami​kor el​in​dul​tak ott​hon​ról, szú​rós meg​jegy​zé​sek kí​sé​re​té​ben át​lép​tek fe​let​te, ami​től egyéb​ként is cse​kély ön​be​csü​lé​se még mé​lyebb​re zu​hant. Ha el akart jut​ni va​la​ho​vá, ak​kor stop​polt, de elő​for​dult, hogy ápo​lat​lan kül​se​je mi​att egész nap sen​ki sem vet​te fel. Sok​szor lo​pott a bolt​ban, ha már szé​dült az éh​ség​től, és volt, hogy raj​ta is kap​ták. Na​gyon meg​szé​gye​ní​tő​nek élte meg azo​kat a pil​la​na​to​kat; az em​be​rek meg​ve​tő​en néz​tek rá, mi​köz​ben a biz​ton​sá​gi őrök az áru​ház rak​tá​rá​ba kí​sér​ték. A nap​pa​lok még el​tel​tek va​la​hogy, de az éj​sza​kák​tól ret​te​gett. Az​tán egy ka​rá​csony este, ami​kor a hó​esés​ben a ki​me​rült​ség​től és a cson​tig ha​to​ló hi​deg​től át​fagy​va, kor​gó gyo​mor​ral, ma​gá​nyo​san sé​tál​ga​tott, és hal​lot​ta a la​ká​sok​ból ki​szű​rő​dő ka​rá​cso​nyi éne​ket, el​jött az a pil​la​nat, ami​kor ele​ge lett az éle​té​ből. Úgy dön​tött, vé​get vet a szen​ve​dé​se​i​nek. Fel​ment egy ma​gas épü​let te​te​jé​re, az​zal a szán​dék​kal, hogy le​ug​rik. Az​tán ami​kor ott állt a tető pe​re​mén, ug​rás​ra ké​szen, mély de​presszi​ó​ban, va​la​mi iga​zán ér​de​kes do​log tör​tént. Meg​szó​lalt ben​ne egy bel​ső hang, és arra biz​tat​ta, hogy ne adja fel. En​nek ha​tá​sá​ra úgy dön​tött, ahe​lyett hogy le​vet​né ma​gát – a lát​szó​lag könnyebb utat vá​laszt​va –, in​kább be​bi​zo​nyít​ja, hogy még eb​ből a hely​zet​ből is fel le​het áll​ni, és si​ker​re vi​szi az éle​tét.

Az el​ha​tá​ro​zást na​gyon ne​héz idő​szak kö​vet​te. A kö​vet​ke​ző évek​ben egy kocs​má​ban élt, ahol a hét min​den nap​ján ivott, zár​óra után pe​dig ott aludt a szé​ke​ken vagy a föl​dön. Egy kö​dös dél​utá​non na​gyon sú​lyos au​tó​bal​ese​tet szen​ve​dett, fron​tá​li​san üt​kö​zött; a tűz​ol​tók vág​ták ki az au​tó​ból. A bal​eset kö​vet​kez​té​ben egyéb sé​rü​lé​sek mel​lett a comb​ja is el​tört, hó​na​po​kig ágy​tá​laz​ták. Ez idő alatt volt le​he​tő​sé​ge át​ér​té​kel​ni az éle​tét. Meg​szü​le​tett ben​ne a fel​is​me​rés, hogy ha jobb éle​tet akar, az csak tőle függ. Nem lesz soha sen​ki, aki he​lyet​te rend​be hoz​ná a dol​ga​it. Fel​épü​lé​sét kö​ve​tő​en már nem tért vissza a kocs​má​ba. Egy ba​rát​já​tól – aki még adott neki – köl​csön​kért pár ezer fo​rin​tot, vett ma​gá​nak öl​tönyt, in​get, nyak​ken​dőt, és el​kez​dett mun​kát ke​res​ni. Ren​ge​teg hely​re el​küld​te az ön​élet​raj​zát; a leg​több hely​ről vá​lasz​ra sem mél​tat​ták. Még​is szik​la​szi​lárd el​ha​tá​ro​zás élt ben​ne, hogy bár​med​dig is kell ke​res​nie, ta​lál egy ren​des mun​kát ma​gá​nak. Tel​tek a hó​na​pok. So​ka​dik al​ka​lom​mal, ami​kor meg​hall​ga​tás​ra ment, va​la​mi fur​csa do​log tör​tént. Ál​lás​aján​la​tot ka​pott egy mul​ti​na​ci​o​ná​lis cég​től, még​pe​dig a meg​pá​lyá​zott ál​lás​nál eggyel ma​ga​sabb po​zí​ci​ó​ba. Ez azt je​len​tet​te, hogy csak​nem száz em​ber mun​ká​ját kel​lett irá​nyí​ta​nia! Biz​tos el tu​dod kép​zel​ni, ked​ves ol​va​sóm, hogy eh​hez a be​osz​tás​hoz mi​lyen ma​gas fi​ze​tés tar​to​zott. Ez maga volt a cso​da! Ami​kor elő​ször vett részt egy cé​ges ren​dez​vé​nyen, négy​csil​la​gos szál​lo​dai szo​bá​já​ban kö​rül​néz​ve olyan ér​zé​se tá​madt, hogy ez csak va​la​mi té​ve​dés, vagy go​nosz tré​fát űz​nek vele. Óri​á​si volt a kont​raszt éle​te elő​ző idő​sza​ká​hoz ké​pest. Ne​he​zen tud​ta el​fo​gad​ni, hogy mind​ez va​ló​ban vele tör​té​nik. De ami​kor fel​fog​ta, hogy ez va​ló​ság, ki​állt a szál​lo​da ti​zen​ket​te​dik eme​le​ti szo​bá​já​nak te​ra​szá​ra, és ab​ban a ha​tár​ta​la​nul bol​dog lel​ki​ál​la​pot​ban, amely úrrá lett raj​ta, be​le​or​di​bál​ta a vá​ros for​ga​ta​gá​ba: „EZ AZ, MEG​CSI​NÁL​TAM!” Amel​lett hogy új hely​ze​te ha​tal​mas le​he​tő​sé​get je​len​tett, egy​ben óri​á​si ki​hí​vá​so​kat is tar​to​ga​tott szá​má​ra, hi​szen ve​ze​tői ta​pasz​ta​lat nél​kül kel​lett helyt​áll​nia. Még​is annyi​ra jól si​ke​rült, hogy egy év​vel ké​sőbb már öt​száz, pár év múl​va pe​dig több mint ezer​öt​száz em​ber mun​ká​ját irá​nyí​tot​ta. Az ez​zel járó hi​he​tet​len élet​mi​nő​ség-vál​to​zás​sal pár​hu​za​mo​san rá​szo​kott az ön​fej​lesz​tés​re, min​den​nap ol​va​sott. A bel​ső fej​lő​dés kö​vet​kez​té​ben, ame​lyen ke​resz​tül​ment, és per​sze an​nak kö​szön​he​tő​en, hogy idő​köz​ben meg​há​za​so​dott, és két fan​tasz​ti​kus gyer​me​ke szü​le​tett, rá​jött, hogy az élet töb​bet je​lent nagy au​tó​nál, nagy ház​nál, ha​tal​mas fi​ze​tés​nél és mé​reg​drá​ga ru​hák​nál. Egy​re erő​sebb volt ben​ne a vágy, hogy mi​nél több időt tölt​sön imá​dott

csa​lád​já​val. Igen ám, de a napi 14-16 óra mun​ka mel​lett ez ne​he​zen volt el​kép​zel​he​tő. Úgy érez​te, hogy az éle​te zsák​ut​cá​ba ju​tott. Egy cso​dá​la​tos könyv​ben1 ol​va​sott gya​kor​lat arra ösz​tö​kél​te, hogy kép​zel​je el a sa​ját te​me​té​sét; gon​dol​jon bele, mit sze​ret​ne hagy​ni maga után; ho​gyan em​lé​kez​ze​nek rá a szá​má​ra iga​zán fon​tos em​be​rek, a ked​ve​se, a gyer​me​kei. Tud​ta, hogy ha a je​len​le​gi utat foly​tat​ja, a gyer​me​kei fel​té​te​lez​he​tő​en így gon​dol​nak majd vissza rá: „A mi édes​apánk na​gyon si​ke​res em​ber volt. Min​dig ha​tal​mas au​tók​kal járt, ren​ge​teg pénzt ke​re​sett. Meg​volt min​de​nünk, ami pénz​ben csak ki​fe​jez​he​tő. Saj​nos mi nem is​mer​tük, hi​szen mire fel​éb​red​tünk, már nem volt ott​hon, ami​kor pe​dig ha​za​ért, mi már alud​tunk...” Ezt sem​mi​kép​pen sem akar​ta. Úgy dön​tött, bár​mek​ko​ra ál​do​zat​ra kész, hogy imá​dott gyer​me​kei in​kább így em​lé​kez​ze​nek majd rá: „A mi édes​apánk na​gyon sze​re​tett min​ket. Min​den reg​gel mel​let​tünk volt éb​re​dés​kor, meg​sze​ret​ge​tett min​ket, és szám​ta​lan​szor el​mond​ta, hogy mennyi​re sze​ret ben​nün​ket. Ő vitt min​ket a böl​cső​dé​be, az óvo​dá​ba, ké​sőbb pe​dig az is​ko​lá​ba, és ő is jött ér​tünk. Ren​ge​te​get ját​szot​tunk, es​tén​ként ő ol​vas​ta ne​künk az esti me​sét, és mel​let​tünk volt, amíg el​alud​tunk. Ott volt min​den far​san​gun​kon, az első ko​sár​meccsün​kön, és bár​mi​kor, ami​kor csak szük​sé​günk volt rá. Min​dig szá​mít​hat​tunk rá. Iga​zán jó ba​rá​tok vol​tunk az édes​apánk​kal.” Mind​emel​lett egy​re erő​seb​ben érez​te, hogy a hi​va​tás te​rén is tel​je​sen más az, ami​re iga​zán vá​gyik. Rá​jött, hogy rossz fal​hoz tá​masz​tot​ta éle​te lét​rá​ját, hi​szen fel​ért a te​te​jé​re, és nem tet​szett neki a ki​lá​tás. Ezért hát óri​á​si dön​tés​re szán​ta rá ma​gát, és egy hét​fő reg​gel fel​mon​dott. Még évek​kel ké​sőbb is ele​ve​nen élt ben​ne az a reg​gel, ami​kor meg​tet​te ezt a lé​pést; ott állt a lift​ben, mé​reg​drá​ga öl​tö​nyé​ben, bőr​tal​pú ci​pő​jé​ben, fi​nom ele​gan​ci​á​ról árul​ko​dó bőr​tás​ká​já​val, ben​ne arany tol​lá​val, és rá​tör​tek azok a ké​pek, ami​kor át​fagy​va ku​cor​gott a lép​cső​há​zak​ban... Egy​re job​ban úrrá lett raj​ta a re​me​gés, és a fe​jé​ben egy gú​nyos hang azt is​mé​tel​get​te: „Tu​dod te, mit te​szel?! Újra az ut​cá​ra fogsz ke​rül​ni, de most már a csa​lá​dod​dal együtt! Ne​hogy meg​tedd! Na​gyon meg fo​god bán​ni!” En​nek el​le​né​re erőt vett ma​gán, és meg​tet​te. Fel​mon​dott. Vissza​te​kint​ve azt ál​lít​ja, hogy éle​te egyik leg​jobb dön​té​se volt. Ezt kö​ve​tő​en el​kez​dett a hi​va​tá​sá​nak élni; je​len​leg köny​vet ír, sze​mi​ná​ri​u​mo​kat tart, és ren​ge​teg időt tölt imá​dott csa​lád​já​val. Éle​te cél​já​ul azt tűz​te ki, hogy sa​ját pél​dá​já​val alá​tá​maszt​va el​hi​tes​se az em​be​rek​kel: bár​mit

el tud​nak érni az élet​ben, ha iga​zán akar​ják, ha ki​tar​ta​nak mel​let​te, és ha haj​lan​dó​ak meg​fi​zet​ni az árát. Ked​ves ol​va​sóm, ez a fi​a​tal​em​ber írta ezt a köny​vet. *** A tör​té​ne​tem alap​ján ta​lán szá​mod​ra is ér​tel​met nyer az a kér​dé​sem, hogy ki​vel is töl​töd a leg​több idő​det – hi​szen mind​annyi​an sa​ját ma​gunk​kal tölt​jük a leg​több időt. Az egész éle​tün​ket. És ha már így van, az egyet​len cé​lunk csak az le​het, hogy jó​ban le​gyünk ön​ma​gunk​kal. Ab​ban az idő​szak​ban, ami​kor anya​gi​lag és men​tá​li​san egy​aránt iga​zán mé​lyen vol​tam, na​gyon rossz​ban vol​tam sa​ját ma​gam​mal. Nem tud​tam tar​tó​san olyan he​lyen len​ni, ahol tü​kör volt, mert lát​ni sem bír​tam a ké​pe​met. Ál​lan​dó​an má​sok​hoz ha​son​lít​gat​tam ma​ga​mat, és vé​gül min​den​ki​nél ke​ve​sebb​re ér​té​kel​tem ma​gam. Arra tö​re​ked​tem, hogy min​dig le​gyen kö​rü​löt​tem va​la​ki, mert egy​sze​rű​en utál​tam ma​gam​mal len​ni. Egyik ked​ves ba​rá​tom a mi​nap azt kér​dez​te, va​jon mi le​he​tett az oka an​nak, hogy annyi​ra mély​re süllyed​tem. El​töp​reng​tem raj​ta, és mos​ta​ni gon​dol​ko​dá​som​mal arra ju​tot​tam, hogy az ön​ér​té​ke​lés és a fe​le​lős​ség​vál​la​lás tel​jes hi​á​nya ered​mé​nyez​te azt, hogy olyan hely​zet​be ke​rül​tem. Az iga​zi át​tö​rés ak​kor tör​tént meg az éle​tem​ben, ami​kor – még ha nem is tu​da​to​san – a ke​zem​be vet​tem éle​tem irá​nyí​tá​sát. En​nek ered​mé​nye​kép​pen kezd​tem jobb vi​szony​ba ke​rül​ni ön​ma​gam​mal, ez​ál​tal még több fe​le​lős​sé​get vol​tam haj​lan​dó vál​lal​ni az éle​tem​ben tör​tén​te​kért, és ez fel​fe​lé vivő spi​rál​ként mű​kö​dött. Meg​győ​ző​dé​sem, hogy a po​zi​tív vál​to​zás kul​csa mind​annyi​unk éle​té​ben a fe​le​lős​ség vál​la​lá​sa, ön​ma​gunk el​fo​ga​dá​sa és fel​té​tel nél​kü​li sze​re​te​te. Épp ezért azt ta​ná​cso​lom, hogy hagyj fel má​sok és a kö​rül​mé​nyek hi​báz​ta​tá​sá​val, és fi​gyel​me​det ki​zá​ró​lag az ön​ma​gad​hoz fű​ző​dő vi​szony​ra irá​nyítsd. Hi​szen ah​hoz, hogy a vi​lág meg​vál​toz​zon, előbb a ma​gad​dal való kap​cso​la​tod​nak kell meg​vál​toz​nia.

„Meg​sze​ret​ni ön​ma​gun​kat egy élet​re szó​ló ro​mánc kez​de​te.” – Os​car Wil​de

Ezt ter​mé​sze​te​sen könnyű ki​je​len​te​ni, meg​va​ló​sí​ta​ni azon​ban már jó​val ne​he​zebb... Még​is tar​tom ma​gam ah​hoz, hogy ön​ma​gunk el​fo​ga​dá​sá​nak olyan cél​nak kell len​nie az éle​tünk​ben, amely​nek min​den más alá van ren​del​ve. Hi​szen ha ez el​ma​rad, az ah​hoz ha​son​la​tos, mint​ha a nap hu​szon​négy órá​já​ban össze len​nénk lán​col​va va​la​ki​vel, aki​vel ha te​het​nénk, egy​ál​ta​lán nem töl​te​nénk időt. A jó hír azon​ban az, hogy ha ön​ma​gunk​kal jó​ban va​gyunk, ak​kor iga​zán él​vez​het​jük az éle​tet. Meg​döb​ben​tő szá​mom​ra, hogy mi​lyen sok em​ber ha​zu​dik ma​gá​nak, és ta​gad​ja, hogy ki​sebb​sé​gi ér​zés és ön​utá​lat dol​go​zik ben​ne. Pe​dig ha va​la​ki​vel iga​zán őszin​té​nek kell len​nünk, ak​kor sa​ját ma​gunk​kal. A ta​ga​dás​tól egy​ál​ta​lán nem ol​dó​dik meg a hely​zet, sőt. A ta​ga​dás olyan, mint​ha le​ra​gasz​ta​nánk az üres üzem​anyag​tan​kot jel​ző mu​ta​tót egy smi​le-val... Akár tu​da​to​san, akár tu​dat​ta​la​nul, mind​annyi​an az áhí​tott bol​dog​sá​got haj​szol​juk, és el​éré​sét igen gyak​ran a kül​ső té​nye​zők meg​vál​to​zá​sá​tól vár​juk. Ha már a bol​dog​ság szó​ba ke​rült; imá​dom Kurt Tep​per​wein meg​kö​ze​lí​té​sét: „Mind​annyi​an egész éle​tünk​ben a bol​dog​sá​got haj​szol​juk, pe​dig azt sem tud​juk, mi az.” Va​ló​já​ban a bol​dog​ság bel​ső ér​zé​se és a kül​ső tel​je​sít​mény min​dig kéz a kéz​ben jár. A bol​dog​ság bel​ső ér​zé​sé​hez az ön​is​me​re​ten, az ön​meg​ér​té​sen, az ön​el​fo​ga​dá​son és ezek ered​mé​nye​kép​pen az ön​ér​té​ke​lé​sen át ve​zet az út. Ah​hoz, hogy leg​jobb ön​ma​gun​kat ad​has​suk, tud​nunk kell, kik va​gyunk, és mi​ért gon​dol​kozunk és érzünk úgy, ahogy az ki​zá​ró​lag ránk jel​lem​ző. Elő​ször ma​gun​kat kell iga​zán jól meg​is​mer​nünk és meg​ér​te​nünk, ahe​lyett hogy a kül​vi​lá​got igye​kez​nénk meg​vál​toz​tat​ni. Szám​ta​lan olyan em​bert lát​tam a kör​nye​ze​tem​ben – köz​tük sa​ját ma​ga​mat is –, akik ki​tűz​ték a cél​ja​i​kat, de azok még​sem va​ló​sul​tak meg. Má​sok ese​té​ben a ki​tű​zött cé​lok ma​ra​dék​ta​la​nul meg​va​ló​sul​tak, sok​szor még ha​ma​rabb is, mint ahogy ter​vez​ték. Min​den​hon​nan azt hal​lot​tam, hogy egy​sze​rű​en csak dönt​sem el, mit aka​rok, az​tán higgyek ben​ne, és va​ló​ra vá​lik. Igen ám, de hogy hi​het​tem vol​na ben​ne, ha egy csőd​tö​meg volt az éle​tem? Óri​á​si kér​dő​je​lek me​re​dez​tek ben​nem az​zal kap​cso​lat​ban, hogy mi le​het en​nek az oka. Az​tán a kér​dő​jel ki​egye​ne​se​dett, és fel​ki​ál​tó​jel lett be​lő​le; meg​ér​tet​tem, hogy az alap​ve​tő kü​lönb​ség nem a cé​lok ki​tű​zé​sé​nek mód​já​ban és meg​va​ló​su​lá​suk fo​lya​ma​tá​ban rej​lik, ha​nem ab​ban, hogy mek​ko​ra az adott sze​mély ön​be​csü​lé​se. Az, ami​re vá​gyunk, és az, ami​ről mé​lyen leg​be​lül el is hisszük, hogy va​ló​ban meg​ér​de​mel​-

jük, tel​je​sen el​tér​het egy​más​tól. Ha kör​be​né​zünk, az élet min​den te​rü​le​te ar​ról árul​ko​dik szá​munk​ra, hogy a vi​lág​ban bő​ség van, so​kan még​is ké​tel​ked​nek ben​ne. En​nek va​ló​di oka az ön​ér​té​ke​lés hi​á​nya. Ha az ön​ér​té​ke​lé​sünk rend​ben van, ak​kor vég​re ké​pe​sek va​gyunk el​hin​ni, hogy azt a dol​got, ami​re vá​gyunk, meg​ér​de​mel​jük. És ez a kulcs! Hi​szen ki​zá​ró​lag mi ma​gunk áll​juk út​ját a ne​künk szánt me​sés élet el​éré​sé​nek! A leg​több em​ber azt gon​dol​ja, hogy ha ott​hagy​ja a mun​ká​ját, és má​sik cég​hez megy, ha ki​lép egy pár​kap​cso​lat​ból, vagy kül​föld​re köl​tö​zik, ak​kor meg​ol​dód​nak a prob​lé​mái. Egy dol​got azon​ban el​fe​lej​te​nek. Bár​me​lyik cég​hez is men​nek, akár​hány új kap​cso​la​tot lé​te​sí​te​nek, és bár​me​lyik ré​szé​re köl​töz​nek a vi​lág​nak, van va​la​ki, aki ott lesz ve​lük: a sa​ját én​jük! Az​zal a cél​lal ír​tam ezt a köny​vet, ked​ves ba​rá​tom (már ha meg​en​ged​he​tem ma​gam​nak ezt a meg​szó​lí​tást :-), hogy meg​is​merd, meg​értsd és meg​sze​resd ön​ma​gad, meg​ta​láld a bel​ső egyen​sú​lyo​dat, tel​jes har​mó​ni​á​ban élj ma​gad​dal, ez​ál​tal min​den​nap mo​so​lyog​va éb​redj, és va​ló​ban él​vezd az éle​tet. Kí​vá​nom, hogy Állj fél​re a sa​ját utad​ból!, hozd ki az éle​ted​ből mind​azt, ami ben​ne rej​lik, és va​ló​sítsd meg a leg​me​ré​szebb ál​ma​i​dat. Le​gyen az élet a te ját​szó​te​red! Ba​rát​ság​gal: Sza​bó Pé​ter

„Ne at​tól félj, hogy az éle​ted vé​get ér, ha​nem at​tól, hogy so​ha​sem kez​dő​dik el!” – John Hen​ry New​man Bár​mit el tudsz érni az élet​ben, ha iga​zán aka​rod, ha ki​tar​tasz mel​let​te, és ha haj​lan​dó vagy meg​fi​zet​ni az árát. A po​zi​tív vál​to​zás kul​csa mind​annyi​unk éle​té​ben a fe​le​lős​ség vál​la​lá​sa, ön​ma​gunk el​fo​ga​dá​sa és fel​té​tel nél​kü​li sze​re​te​te. A bol​dog​ság bel​ső ér​zé​se és a kül​ső tel​je​sít​mény min​dig kéz a kéz​ben jár. Az, ami​re vá​gyunk, és az, ami​ről mé​lyen leg​be​lül el is hisszük, hogy va​ló​ban meg​ér​de​mel​jük, tel​je​sen el​tér​het egy​más​tól. Ki​zá​ró​lag mi ma​gunk áll​juk út​ját a ne​künk szánt me​sés élet el​éré​sé​nek.

GRATULÁLOK! „Fe​le​lőt​len​ség vol​na hagy​nod, hogy az élet csak úgy meg​tör​tén​jen ve​led. Is​te​ni jo​god, hogy ma​gad ala​kítsd a sor​so​dat.” – Ramt​ha Az egyik leg​cso​dá​la​to​sabb fel​is​me​rés, ha rá​jö​vünk, hogy az élet​ben min​den csu​pán vá​lasz​tás kér​dé​se. Min​den al​ka​lom​mal, ami​kor va​la​mi​re igent mon​dunk, az​zal va​la​mi más​ra au​to​ma​ti​ku​san ne​met. Ha el​kez​dünk e sze​rint gon​dol​koz​ni, és meg​tesszük akár a leg​ki​sebb erő​fe​szí​tést, éle​tünk azon​nal el​in​dul a kí​vá​na​tos vál​to​zás út​ján. A ter​mé​szet sem​le​ges, nin​cse​nek ki​vé​te​le​zet​tek. Hosszú tá​von min​den​ki azt kap​ja vissza, amit erő​fe​szí​té​sek for​má​já​ban be​fek​tet. Azt pe​dig, hogy mit fek​te​tünk be, ki​zá​ró​lag mi ma​gunk dönt​jük el. Az​zal, hogy a ke​zed​be vet​ted ezt a köny​vet, ked​ves ba​rá​tom, azt vá​lasz​tot​tad, hogy te​szel egy lé​pést éle​ted job​bá té​te​le felé. A dön​tés​sel, hogy köny​vet ol​va​sol, ne​met mond​tál szám​ta​lan do​log​ra, pél​dá​ul a té​vé​né​zés​re, a mun​ká​ra, az al​vás​ra, a gyer​me​ke​id​del vagy a pá​rod​dal való idő​töl​tés​re. Sze​ret​nék eh​hez gra​tu​lál​ni ne​ked. Meg​győ​ző​dé​sem, hogy a be​fek​te​té​sed bő​sé​ge​sen meg​té​rül. Eb​ben a könyv​ben ugyan​is szám​ta​lan gon​do​lat​tal és esz​köz​zel ta​lál​ko​zol majd, ame​lyek kö​zül ha csak egyet is be​épí​tesz az éle​ted​be, és tar​tó​san al​kal​ma​zod, ha​tár​ta​lan le​he​tő​sé​gek tá​rul​nak fel előt​ted. Per​sze van egy óri​á​si kü​lönb​ség akö​zött, hogy tudsz va​la​mit, és akö​zött, hogy amit tudsz, azt al​kal​ma​zod is. A tu​dás meg​szer​zé​se ön​ma​gá​ban nem ele​gen​dő a vál​to​zás be​kö​vet​ke​zé​sé​hez. So​kan be​le​esünk abba a hi​bá​ba, hogy min​dig újabb és újabb mód​sze​re​ket ke​re​sünk, ahe​lyett hogy el​kez​de​nénk vég​re al​kal​maz​ni az éle​tünk​ben a már meg​is​mert el​ve​ket. Pe​dig tény, hogy ki​zá​ró​lag az al​kal​ma​zott tu​dás szá​mít! Én ma​gam a könyv​ben sze​rep​lő va​la​mennyi el​vet és mód​szert ki​pró​bál​tam, hogy meg​tud​jam, mű​köd​nek-e, és csak azo​kat osz​tom meg itt ve​led, ame​lyek ne​kem be​vál​tak. Ne​ked is azt ta​ná​cso​lom, hogy pró​báld ki több​ször is a mód​sze​re​ket, mi​előtt el​dön​töd, hogy be​épí​ted-e őket az éle​ted​be, és csak azo​kat tartsd meg, ame​lyek a te éle​ted​ben is mű​köd​nek. Jó eséllyel lesz​nek a könyv​ben olyan ré​szek, gon​do​la​tok, gya​kor​la​tok, ame​lyek​kel nem ér​tesz

egyet. Ez tel​je​sen rend​ben van. A könyv​ben sze​rep​lő gon​do​la​tok egy​faj​ta né​ző​pon​tot tük​röz​nek, és ki​zá​ró​lag a te dön​té​sed, hogy eb​ből mit fo​gadsz el szá​mod​ra igaz​nak. Ha az em​be​rek olyan köny​vet ol​vas​nak, amely a sa​ját né​ze​te​i​ket tá​maszt​ja alá, ak​kor azt mond​ják: „Ez egy iga​zán jó könyv!” Ha azon​ban olyan dol​go​kat ta​lál​nak ben​ne, ame​lyek​kel nem ér​te​nek egyet, ak​kor a könyv meg​íté​lé​se ne​ga​tív lesz. Fon​tos azon​ban ész​ben tar​ta​nod, hogy a je​len​le​gi gon​do​la​ta​id jut​tat​tak oda, ahol most tar​tasz. Ha más ered​mény​re vágysz, ah​hoz más gon​do​la​tok​ra és más mód​sze​rek​re van szük​sé​ged. Épp ezért arra biz​tat​lak, hogy azok​nál a ré​szek​nél fi​gyelj csak iga​zán, ame​lyek​kel nem ér​tesz egyet, ame​lyek el​len​ál​lást vál​ta​nak ki be​lő​led. Mint ahogy az imént ír​tam, én a könyv​ben sze​rep​lő összes mód​szert ki​pró​bál​tam a sa​ját éle​tem​ben, ezért kér​lek, en​gedd meg, hogy bi​zo​nyos gya​kor​la​tok​nál meg​osszam ve​led a sze​mé​lyes ta​pasz​ta​la​ta​i​mat.

„Soha ne higgy el sem​mit sen​ki​nek, még ne​kem se. El​len​őrizd, győ​ződj meg róla, és a hi​tet vált​sa fel a tu​dás.” – Budd​ha Az élet​ben min​den csu​pán vá​lasz​tás kér​dé​se. Ki​zá​ró​lag az al​kal​ma​zott tu​dás szá​mít. A je​len​le​gi gon​do​la​ta​id jut​tat​tak oda, ahol most tar​tasz. Ha más ered​mény​re vágysz, ah​hoz más gon​do​la​tok​ra és más mód​sze​rek​re van szük​sé​ged.

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Kér​lek, ne si​ess az ol​va​sás​sal, mert nem az a lé​nyeg, hogy el​ol​vasd és elé​ge​det​ten be​csukd ezt a köny​vet. Az ol​va​sot​tak meg​ér​té​se és al​kal​ma​zá​sa a cél. Ha te​hát na​pon​ta csak egy-két ol​dalt tudsz tel​jes mér​ték​ben meg​emész​te​ni, ak​kor in​kább ha​ladj las​sab​ban, mint hogy vé​gig​szá​guldj raj​ta és gyor​san ke​ress egy má​si​kat, az​tán megint egy má​si​kat és így to​vább. Nem az a cél, hogy egy ültő he​lyed​ben fel​fald. Na​gyon csá​bí​tó le​het, hogy ol​dal​ról ol​dal​ra vagy egyik gon​do​lat​tól a má​si​kig szök​kenj, és köz​ben azt gon​dold: „Ezt is tu​dom, és ezt is hal​lot​tam már...” Akár​hány köny​vet el​ol​vas​hatsz, ön​ma​gá​ban et​től nem fogsz kö​ze​lebb ke​rül​ni a vá​gyott ered​mény​hez. Kér​lek, fi​gyeld meg, hogy most mi​lyen gyor​san ol​va​sol. Sok​szor at​tól tart​va, hogy le​ma​ra​dunk va​la​mi​ről, arra gon​do​lunk: „Mi​lyen sok könyv van még, amit el kell ol​vas​nom!” De hidd el, hogy ez ön​ma​gá​ban csak a tu​dás tö​re​dé​két ad​hat​ja szá​mod​ra. Az iga​zi vál​to​zást csak​is a kö​vet​ke​ző ré​szek​ben le​írt gon​do​la​tok meg​ér​té​se és a gya​kor​la​tok tény​le​ges al​kal​ma​zá​sa ré​vén ta​pasz​tal​ha​tod meg. Az ered​mé​nyes​ség nö​ve​lé​se ér​de​ké​ben még egy jó ta​nács: ke​ress leg​alább egy​va​la​kit, aki​vel meg​oszt​ha​tod és meg​be​szél​he​ted a könyv​ben ol​va​sot​ta​kat. (Fon​tos, hogy ez a va​la​ki olyan sze​mély le​gyen, aki hoz​zád ha​son​ló​an hisz ab​ban, hogy van élet a ha​lál előtt, és nem kell tar​ta​nod at​tól, hogy vissza​húz té​ged.) A könyv hasz​ná​la​tá​hoz le kell szö​gez​nünk még va​la​mit. Ez a könyv a te köny​ved. Kér​lek, hasz​náld en​nek meg​fe​le​lő​en. Mire is gon​do​lok? Arra, hogy ne csak ol​vasd, ha​nem húzd alá a szá​mod​ra fon​tos gon​do​la​to​kat, je​löld meg azo​kat a ré​sze​ket, ame​lyek a leg​na​gyobb fel​is​me​ré​se​ket hor​doz​zák szá​mod​ra, és ha a könyv vé​gé​re ér​tél, térj vissza hoz​zá​juk, hogy to​vább tudd emészt​get​ni őket. A leg​jobb meg​ol​dás az le​het, ha ve​szel egy fü​ze​tet, ame​lyet ma​gad mel​lett tar​tasz, mi​köz​ben ol​va​sol, és le​írod a gon​do​la​to​kat, ame​lyek az ol​va​sot​tak ha​tá​sá​ra buk​kan​nak fel ben​ned. Ja, és még va​la​mi! A könyv​ben be​mu​ta​tott gya​kor​la​tok csak ak​kor ér​nek szá​mod​ra bár​mit is, ha el is vég​zed őket! Meg​is​mét​lem: a leg​lát​vá​nyo​sabb vál​to​zást ak​kor ér​he​ted el en​nek a könyv​nek a se​gít​sé​gé​vel, ha al​kal​ma​zod is a ta​nul​ta​kat. Hát ak​kor, jó szó​ra​ko​zást! :-)

Ke​ress leg​alább egy​va​la​kit, aki​vel meg​oszt​ha​tod és meg​be​szél​he​ted a könyv​ben ol​va​sot​ta​kat. Van élet a ha​lál előtt.

ELSŐ RÉSZ

MI AZ, AMI LEHETSÉGES? „Az ön​bi​za​lom a si​ker első tit​ka.” – Ralph Wal​do Em​er​son Gyer​mek​ko​rom egyik meg​ha​tá​ro​zó él​mé​nye az volt, ami​kor édes​apám​mal „strand​ra” men​tünk. Ami​kor oda​ér​tünk a be​já​rat elé, jobb​ra for​dul​tunk, és vé​gig​sé​tál​tunk a ke​rí​tés mel​lett, egé​szen ad​dig a ré​szig, aho​vá le​en​ged​ték a me​den​cék​ből az el​hasz​ná​ló​dott vi​zet. Mi ab​ban fü​röd​tünk. Ret​ten​tő​en mocs​kos és bü​dös volt. A strand​ról ki​szű​rő​dött a töb​bi gye​rek vi​hán​co​lá​sa, én pe​dig azon gon​dol​koz​tam, mi​ért van az, hogy ők ott van​nak, én meg itt, és va​jon le​het​sé​ges-e, hogy egy​szer én is ott bent fü​röd​he​tek. Ez az él​mény elég erő​sen meg​ha​tá​roz​ta, hogy éle​tem ké​sőb​bi sza​ka​szá​ban mit tar​tot​tam le​het​sé​ges​nek. Sok év telt el, mire meg​vet​tem az első há​zam, sa​ját me​den​cé​vel, de még ak​kor is ne​héz volt el​hin​ni, hogy mind​ez tény​leg le​het​sé​ges szá​mom​ra. Va​jon ki vagy mi dön​ti el, hogy mi az, ami le​het​sé​ges? Sok​szor hal​lom, hogy min​den csak az op​ti​mis​ta hoz​zá​ál​lá​son mú​lik. Azt gon​do​lom, hogy az tény​leg kell hoz​zá. Sze​mé​lyes ta​pasz​ta​la​tom alap​ján az op​ti​miz​mus a bol​dog és si​ke​res éle​tet élő em​be​rek egyik leg​fon​to​sabb tu​laj​don​sá​ga. Az op​ti​miz​must és az ön​bi​zal​mat azon​ban gyak​ran össze​ke​ver​jük. Az op​ti​miz​mus az, ami ész​re​ve​te​ti ve​lünk a dol​gok jó ol​da​lát, az ön​bi​za​lom pe​dig meg​erő​sí​ti azt a tu​da​tot, hogy ké​pe​sek va​gyunk meg​bir​kóz​ni a ne​héz​sé​gek​kel, és meg​va​ló​sí​ta​ni olyan dol​go​kat, ame​lye​ket ad​dig el​kép​zel​he​tet​len​nek tar​tot​tunk. Az op​ti​miz​mus csak kö​vet​kez​mény, a kulcs az ön​ér​té​ke​lés, az ön​bi​za​lom. Meg​fe​le​lő ön​ér​té​ke​lés nél​kül ugyan​is so​sem le​szünk op​ti​mis​ták, ami​nek az le​het a kö​vet​kez​mé​nye, hogy so​ha​sem lép​jük át a sa​ját kor​lá​ta​in​kat, és meg​ra​ga​dunk a kö​zép​sze​rű​ség​ben. Az, hogy mennyi​re va​gyunk po​zi​tí​vak, mit tar​tunk az élet​ben le​het​sé​ges​nek, és mit kép​te​len​ség​nek, ki​zá​ró​lag at​tól függ, hogy mit gon​do​lunk sa​ját ma​gunk​ról. A jó hír az, hogy az ön​ma​gunk​ról al​ko​tott kép be​fo​lyá​sol​ha​tó, te​hát ön​be​csü​lé​sünk nö​vel​he​tő.

„Nem az aka​dá​lyoz a ha​la​dá​sod​ban, hogy ki vagy, ha​nem az, hogy ki​nek tar​tod ma​gad!” – De​nis Wait​ley Ezen a pon​ton fon​tos tisz​táz​nunk az én​kép fo​gal​mát. Ha rö​vi​den sze​ret​ném meg​fo​gal​maz​ni,

mind​azt, ami​nek és ami​lyen​nek lát​juk sa​ját ma​gun​kat az élet kü​lön​bö​ző te​rü​le​te​in, össze​fog​la​ló​an én​kép​nek ne​vezzük. Az én​kép​nek szám​ta​lan te​rü​le​te van. Ma​gá​ba fog​lal​ja pél​dá​ul, hogy mit gon​dolsz ma​gad​ról mint szü​lő​ről, férj​ről, fe​le​ség​ről, fő​nök​ről, mun​ka​társ​ról, üz​let​em​ber​ről, spor​to​ló​ról, elő​adó​ról és így to​vább. Ezek a gon​do​la​tok egy​más​tól tel​je​sen el​té​rő​ek le​het​nek; ta​lán úgy te​kin​tesz ma​gad​ra mint fan​tasz​ti​kus szü​lő​re, de csap​ni​va​ló ve​ze​tő​re. Azt, hogy mit tar​tasz az élet​ben le​het​sé​ges​nek, és mit le​he​tet​len​nek, mi​nek ve​sel​kedsz neki, és mi​től hú​zódsz in​kább vissza, ho​gyan gon​dol​kodsz, és ho​gyan kom​mu​ni​kálsz, az ha​tá​roz​za meg, hogy a kü​lön​bö​ző te​rü​le​tek át​la​ga alap​ján mennyi​re tar​tod ma​gad ér​té​kes em​ber​nek, rend​kí​vü​li sze​mé​lyi​ség​nek. Ezt pe​dig az be​fo​lyá​sol​ja, hogy mek​ko​ra az ön​be​csü​lé​sed. És ez​zel be is zá​rult a kör.

„Én​ké​pünk fog​lya​i​ként so​kan soha nem jö​vünk rá, hogy sza​bad​sá​gunk kul​csát mind​vé​gig a ke​zünk​ben tart​juk.” – Shan​non Dun​can Te​hát ah​hoz, hogy ki​emel​ke​dő ered​mé​nye​ket ér​hes​sünk el az élet min​den, szá​munk​ra fon​tos te​rü​le​tén, arra van szük​ség, hogy a ma​gunk​ról al​ko​tott ké​pünk mi​nél po​zi​tí​vabb le​gyen; an​nak fel​té​te​le pe​dig az ön​be​csü​lés nö​ve​lé​se. Fel​ve​tő​dik a kér​dés, hogy az én​kép, vagy​is az, aho​gyan ma​gun​kat lát​juk, va​jon ob​jek​tív vagy szub​jek​tív. Szen​zá​ci​ós hí​rem van: tel​jes mér​ték​ben szub​jek​tív, azaz nem té​nye​ken ala​pul. Tö​ké​le​tes pél​dát szol​gál​tat​nak erre azok a höl​gyek, akik ki​fe​je​zet​ten csi​no​sak, min​den​ki ára​do​zik cso​dá​la​tos alak​juk​ról, ők még​is du​ci​nak lát​ják ma​gu​kat. Ez még di​vat​mo​del​lek ese​té​ben is sok​szor elő​for​dul. De hát hon​nan ered​nek ezek a meg​lá​tá​sok? Ami​kor a vi​lág​ra jö​vünk, még nin​cse​nek ve​lünk; olya​nok va​gyunk, mint egy tün​dök​lő, hó​fe​hér, üres lap. Az​tán a kör​nye​ze​tünk el​kez​di ezt a la​pot te​le​ír​ni. Éle​tünk első éve​i​ben min​dent igaz​nak fo​ga​dunk el, amit a kör​nye​ze​tünk fe​lénk su​gá​roz. Aho​gyan az al​ma​pü​rét fo​gyaszt​juk gyer​mek​ko​runk​ban, ami​vel nap mint nap etet​nek, ugyan​úgy fo​gad​juk el ké​te​lyek nél​kül szü​le​ink ránk vo​nat​ko​zó meg​jegy​zé​se​it is. Ha azt érez​te​tik ve​lünk, hogy mi va​gyunk szá​muk​ra a leg​fon​to​sab​bak, ak​kor en​nek tu​da​tá​ban ne​vel​ke​dünk, és fel​nőtt​ként na​gyon erős ön​bi​za​lom​mal fo​gunk ren​del​kez​ni. Saj​nos azon​ban sok​kal gya​ko​ribb, hogy épp az el​len​ke​ző​je tör​té​nik; a cse​kély ön​bi​za​lom oko​zó​ja a dest​ruk​tív, vagy​is

rom​bo​ló kri​ti​ka. Ez azt je​len​ti, hogy a szá​munk​ra leg​fon​to​sabb em​be​rek az ese​tek több​sé​gé​ben sza​va​ik​kal és tet​te​ik​kel ne​ga​tí​van be​fo​lyá​sol​nak min​ket. Mi​lyen meg​nyil​vá​nu​lá​sa​ik le​het​nek? „Rossz vagy!” „Csú​nya vagy!” „Min​dig min​dent el​ron​tasz!” „Ügyet​len vagy!” „Meg sem ér​dem​led!” És még so​rol​hat​nám... Mi​vel ki​je​len​té​se​i​ket ma​gunk​ra néz​ve igaz​nak fo​gad​juk el, ezek alap​ján dön​tünk fon​tos​sá​gunk mér​té​ké​ről. Azok a be​nyo​má​sok, ame​lyek gyer​mek​ko​runk​ban ér​nek min​ket, egész ké​sőb​bi éle​tün​ket meg​ha​tá​roz​hat​ják – pe​dig a ró​lunk szó​ló ne​ga​tív ki​je​len​té​sek va​ló​já​ban csak más em​be​rek vé​le​mé​nyét tük​rö​zik, és az ese​tek túl​nyo​mó ré​szé​ben vaj​mi ke​vés kö​zük van a va​ló​ság​hoz. Elő​ször vizs​gál​juk meg, ho​gyan mű​kö​dik mind​ez a kap​cso​la​ta​ink​ban. Mi​lyen be​ál​lí​tott​sá​gok, hi​e​del​mek, fel​té​te​le​zé​sek, vi​sel​ke​dé​sek okoz​nak prob​lé​mát a má​sok​hoz fű​ző​dő vi​szo​nyunk​ban? Ha job​ban szem​ügy​re vesszük a dol​got, lát​hat​juk, hogy ezek nem fel​tét​le​nül té​nye​ken ala​pul​nak; va​ló​já​ban gyer​mek​ko​ri él​mé​nye​ink​ben gyö​ke​rez​nek. Jó eséllyel azt te​remt​jük újra a sa​ját éle​tünk​ben, amit első éve​ink​ben a szü​le​ink kap​cso​la​tá​ban lát​tunk. Min​den csa​lád​ban zaj​la​nak játsz​mák a szü​lők kö​zött, egyi​kük a „már​tír”, má​si​kuk a „sze​mét​lá​da” sze​rep​be bú​jik. Gyer​mek​ként azo​no​su​lunk va​la​me​lyik​kel, és mély​sé​ge​sen meg​vet​jük a má​si​kat. Az​tán – akár több év​ti​zed múl​va – ha job​ban meg​vizs​gál​juk a kap​cso​la​ta​in​kat, ész​re​ve​het​jük, hogy új​ra​játsszuk szü​le​ink drá​má​it. Ezen a pon​ton fon​tos le​szö​gez​nem, hogy mély​sé​ge​sen tisz​te​lem a szü​le​i​met, és tel​jes meg​győ​ző​dés​sel ál​lí​tom, hogy min​dig a leg​jobb szán​dék ve​zé​rel​te őket; még​is ki​kí​ván​ko​zik be​lő​lem a sze​mé​lyes ta​pasz​ta​la​tom. Ná​lunk édes​anyám volt a „már​tír”, aki ön​ma​gát fel​ál​doz​va éj​jelnap​pal csak ve​lünk fog​lal​ko​zott; édes​apám pe​dig – Is​ten nyu​gosz​tal​ja – a „sze​mét​lá​da” aki so​ha​sem volt mel​let​tünk, és aki min​de​nért hi​bás volt. Fel​nőtt​ként, ami​kor sa​ját csa​lá​dot ala​pí​tot​tam – mi​után az itt le​ír​ta​kat meg​ér​tet​tem –, azon kap​tam ma​gam, hogy édes​anyám​hoz ha​son​ló​an kez​dem ma​gam​ra öl​te​ni a „már​tír” sze​re​pét. Csak na​gyon tu​da​tos, ki​tar​tó oda​fi​gye​lés​sel si​ke​rült le​vet​kőz​nöm ezt a jel​mezt. Ez a faj​ta azo​no​su​lás nem​ze​dék​ről nem​ze​dék​re örök​lő​dik. Már ré​gen nem ar​ról van szó, hogy az egyik em​ber együtt él a má​sik​kal – csu​pán a sze​rep​mo​del​lek nyil​vá​nul​nak meg a kap​cso​la​tok​ban. Most lás​suk az egész​sé​get! Mi az el​kép​ze​lé​sed ma​gad​ról, a test​al​ka​tod​ról, az erőn​lé​ted​ről, a meg​je​le​né​sed​ről, ét​ke​zé​si és pi​he​né​si szo​ká​sa​id​ról? Va​jon mi​ként aka​dá​lyoz​nak ezek a gon​do​la​tok? Mit lát​tál ma​gad kö​rül gyer​mek​ként ezen a te​rü​le​ten? A szü​le​id min​den​nap spor​tol​-

tak? Ki​zá​ró​lag egész​sé​ges éte​le​ket fo​gyasz​tot​tak? Mek​ko​ra je​len​tő​sé​get tu​laj​do​ní​tott a kör​nye​ze​ted az egész​ség​nek? És mi a hely​zet a kar​ri​e​red​del? Mit gon​dol​tak a szü​le​id a pénz​ről? Mit tar​tot​tak le​het​sé​ges​nek? Ta​lán te is hal​lot​tad gyer​mek​ként, hogy „nem en​ged​het​jük meg ma​gunk​nak”, vagy azt, hogy „több nap, mint kol​bász”? Mit gon​dolsz, ho​gyan be​fo​lyá​sol​ják ezek a gon​do​la​tok a je​len​le​gi szak​mai elő​me​ne​te​le​det, vál​lal​ko​zá​sod si​ke​rét? És az anya​gi hely​ze​te​det? Ezek alap​ján mi​lyen vá​ra​ko​zá​sok él​nek ben​ned a jö​ve​del​me​det il​le​tő​en? El​kép​zel​he​tő, hogy most he​ve​sen til​ta​ko​zol, és azt mon​dod: „Rám ezek nin​cse​nek ha​tás​sal! Én már ké​szen ál​lok a gaz​dag​ság​ra!” Hát ak​kor, te​gyünk egy pró​bát! *** Ka​ri​kázd be az aláb​bi szá​mok kö​zül, hogy mennyit tudsz je​len pil​la​nat​ban el​kép​zel​ni havi be​vé​te​led​ként. Kér​lek, éld bele ma​gad a gya​kor​lat​ba, és légy ma​gad​hoz na​gyon őszin​te. Me​lyik az az összeg, amely​ről még tény​leg el tu​dod hin​ni, hogy mos​tan​tól éle​ted vé​gé​ig min​den hó​nap​ban meg​ér​ke​zik a szám​lád​ra? Havi be​vé​te​lem: 100 000 Ft 200 000 Ft 400 000 Ft 800 000 Ft 1 600 000 Ft 3 200 000 Ft 6 400 000 Ft 12 800 000 Ft 25 600 000 Ft 51 200 000 Ft 102 400 000 Ft *** Nos, mi volt az az összeg, ami már ki​ver​te ná​lad a biz​to​sí​té​kot? Tud​nod kell, hogy ezt az

össze​get ki​zá​ró​lag a je​len​le​gi ön​be​csü​lé​sed mér​té​ke, vagy​is a ma​gad​ról mint pénz​ke​re​ső​ről al​ko​tott ké​ped ha​tá​roz​za meg, és nincs köze a gaz​da​sá​gi hely​zet​hez, a csa​lá​di hát​te​red​hez vagy bár​mi más​hoz. Ha ké​tel​kedsz eb​ben, tedd csak fel ma​gad​nak a kö​vet​ke​ző kér​dést: „Vane olyan em​ber, aki ugyan​eb​ben a gaz​da​sá​gi kör​nye​zet​ben, ugyan​ilyen csa​lá​di hát​tér​rel két​szer, négy​szer vagy akár még több​ször annyi be​vé​tel​lel ren​del​ke​zik, mint én?” Per​sze ér​kez​het​nek most olyan bel​ső vá​la​szok is, hogy „de hát ennyi pénz​re ne​kem nincs is szük​sé​gem...”, vagy „ennyi pénzt tisz​tes​sé​ge​sen kép​te​len​ség meg​ke​res​ni...” De tud​nod kell, hogy ez a gya​kor​lat nem a pénz​ről szól. Ki​zá​ró​lag a je​len​le​gi ön​ér​té​ke​lé​sed mér​té​két tük​rö​zi az anya​gi​ak te​rén; azt, hogy mit gon​dolsz sa​ját ma​gad​ról, mennyi az, amit hi​ted sze​rint meg​ér​de​melsz. Hogy mit te​hetsz az ön​ér​té​ke​lé​sed nö​ve​lé​se ér​de​ké​ben? Az​zal kell kez​de​ned, hogy meg​vizs​gá​lod a je​len​le​gi gon​dol​ko​dá​so​dat, és a hát​rál​ta​tó gon​do​la​to​kat olya​nok​ra cse​ré​led, ame​lyek tá​mo​gat​nak té​ged. (Ez​zel a könyv egy ké​sőb​bi fe​je​ze​té​ben rész​le​te​sen fo​gunk fog​lal​koz​ni.) Az uni​verzum min​den gon​do​la​tunk​ra re​a​gál, anél​kül hogy mér​le​gel​né, jó lesz-e az szá​munk​ra, vagy sem. Mind​egy, mit hi​szünk ma​gunk​ról, előbb vagy utóbb va​ló​ság​gá lesz. Ha ál​do​zat​ként te​kin​tünk ma​gunk​ra, a vi​lág​egye​tem tá​mo​gat​ni fog​ja ezt az el​kép​ze​lé​sün​ket. Ha azt gon​dol​juk, hogy ma​gá​nyo​san fog​juk le​él​ni az éle​tün​ket, so​sem ta​lál​juk meg éle​tünk pár​ját, ak​kor úgy is lesz. Ha vi​szont úgy gon​do​lunk ma​gunk​ra, mint egy olyan em​ber​re, akit min​den​ki sze​ret, ez vá​lik va​ló​ság​gá. Az éle​tünk csu​pán bel​ső el​vá​rá​sa​ink tü​kör​ké​pe. Kap​cso​la​ta​ink mi​nő​sé​ge, egész​sé​gi ál​la​po​tunk és anya​gi hely​ze​tünk hí​ven tük​rö​zi, mit gon​do​lunk ma​gunk​ról. A meg​fe​le​lés tör​vé​nyé​nek ha​tá​sát lát​hat​juk, bár​ho​vá is te​kin​tünk. Mi​lyen cso​dá​la​tos len​ne, ha eze​ket a gon​do​la​to​kat már az is​ko​lá​ban is ta​ní​ta​nák! Gyer​me​ke​ink már kis​di​ák​ként meg​ér​te​nék eze​ket az össze​füg​gé​se​ket, és meg​ta​nul​nák, ho​gyan gon​dol​ja​nak sa​ját ma​guk​ra; ho​gyan te​het​nek szert ha​tal​mas ön​be​csü​lés​re; ho​gyan ala​kít​hat​nak ki ki​vá​ló em​be​ri kap​cso​la​to​kat; ho​gyan le​het​nek tö​ké​le​tes szü​lők, pél​da​ké​pek a sa​ját gyer​me​ke​ik szá​má​ra; vagy ép​pen​ség​gel azt, hogy mi​ként vál​hat​nak anya​gi​lag füg​get​len em​ber​ré. Éle​tem egyik leg​főbb cél​ja, hogy mind​ez va​ló​ság​gá vál​jon, és a kö​vet​ke​ző ge​ne​rá​ci​ók szá​má​ra már is​ko​lás​kor​ban el​ér​he​tő​vé vál​ja​nak ezek a gon​do​la​tok.

„Ön​ma​gunk​kal kap​cso​la​tos vé​le​mé​nyünk bár​mi​kor meg​vál​toz​-

tat​ha​tó.” – Bodo Schae​fer Az, hogy mit tar​tunk az élet​ben le​het​sé​ges​nek, és mit kép​te​len​ség​nek, ki​zá​ró​lag at​tól függ, hogy mit gon​do​lunk sa​ját ma​gunk​ról. Aho​gyan az al​ma​pü​rét fo​gyaszt​juk gyer​mek​ko​runk​ban, ami​vel nap mint nap etet​nek, ugyan​úgy fo​gad​juk el ké​te​lyek nél​kül szü​le​ink ránk vo​nat​ko​zó meg​jegy​zé​se​it is. A ró​lunk szó​ló ne​ga​tív ki​je​len​té​sek va​ló​já​ban csak más em​be​rek vé​le​mé​nyét tük​rö​zik, és az ese​tek túl​nyo​mó ré​szé​ben vaj​mi ke​vés kö​zük van a va​ló​ság​hoz. Már ré​gen nem ar​ról van szó, hogy az egyik em​ber együtt él a má​sik​kal – csu​pán a sze​rep​mo​del​lek nyil​vá​nul​nak meg a kap​cso​la​tok​ban. Tedd fel ma​gad​nak a kö​vet​ke​ző kér​dést: „Van-e olyan em​ber, aki ugyan​eb​ben a gaz​da​sá​gi kör​nye​zet​ben, ugyan​ilyen csa​lá​di hát​tér​rel két​szer, négy​szer vagy akár még több​ször annyi be​vé​tel​lel ren​del​ke​zik, mint én?”

MINDENNEK OKA VAN Éle​tem első hu​szon​hét éve más​ról sem szólt, mint hogy egy​foly​tá​ban má​so​kat hi​báz​tat​tam min​de​nért, ami ve​lem tör​tént. Ha va​la​ki akár csak utal​ni pró​bált vol​na arra, hogy va​ló​já​ban ki​zá​ró​lag én va​gyok a ki​ala​kult hely​zet oko​zó​ja, biz​tos, hogy na​gyon ke​mény sza​vak​kal il​let​tem vol​na. Hi​he​tet​le​nül tá​volt állt tő​lem az eb​ben a fe​je​zet​ben sze​rep​lő gon​do​la​tok el​fo​ga​dá​sa. Ám ami​kor vég​re meg​ér​tet​tem, el​fo​gad​tam, és el​kezd​tem ezek alap​ján élni, tel​je​sen más lett kö​rü​löt​tem a vi​lág. Per​sze elő​ször be​lül ta​pasz​tal​tam az ered​mé​nye​it, és csak ké​sőbb ér​zé​kel​tem a fi​zi​kai vi​lág​ban. De mi​ről is van szó? Az élet​ben sem​mi sem vé​let​len, min​den​nek meg​van a maga oka. Ez az egyik leg​alap​ve​tőbb uni​ver​zá​lis tör​vény. És ahogy az a vi​lá​got mű​köd​te​tő tör​vé​nyek​kel len​ni szo​kott, le​het őket nem sze​ret​ni, le​het ben​nük ké​tel​ked​ni, de tel​je​sen fö​lös​le​ges, mert min​den eset​ben mű​köd​nek. Sem​mi je​len​tő​sé​ge, hogy hi​szünk-e ben​nük, vagy sem, mű​köd​nek, és kész. Bri​an Tra​cy en​nek meg​ér​té​sé​re a gra​vi​tá​ció pél​dá​ját hoz​ta fel: akár hi​szel a gra​vi​tá​ci​ó​ban, akár nem, ha le​ug​rasz egy ma​gas épü​let te​te​jé​ről, le​zu​hansz a föld​re. Az per​sze le​het​sé​ges, hogy pil​la​nat​nyi hely​ze​tünk​ben a tör​tén​tek ér​tel​met​len​nek tűn​nek, de ha a na​gyobb ké​pet nézzük, vé​gül min​den a he​lyé​re ke​rül. Biz​to​san te is fel tudsz idéz​ni olyan hely​ze​tet, amely ször​nyen érin​tett, vissza​te​kint​ve azon​ban az egyik leg​jobb do​log​ként gon​dolsz rá. Ami iga​zán jó hír: az oko​za​to​kat ké​pe​sek va​gyunk be​fo​lyá​sol​ni az​ál​tal, amit gon​do​lunk, és amit te​szünk. Ami je​len​leg zaj​lik az éle​ted​ben, az a múlt​be​li gon​do​la​ta​id ered​mé​nye, ami pe​dig a jö​vőd​ben fog tör​tén​ni, azt a mos​ta​ni gon​do​la​ta​id​dal te​rem​ted meg. Nos, azt még csak-csak el tud​juk hin​ni, hogy a jö​vőn​ket mi ala​kít​juk, de a múlt​ra vo​nat​ko​zó ki​je​len​tés​sel már sok​kal ne​he​zebb azo​no​sul​nunk, ami​kor épp a házun​kat ár​ve​re​zik, és össze​csap​nak a fe​jünk fö​lött a hul​lá​mok. Ilyen​kor azt mond​hat​juk: „Na nem, ha raj​tam múlt vol​na, biz​tos, hogy nem te​rem​tek ilyes​mit az éle​tem​ben!” Pe​dig így igaz. Azt nem le​het meg​mon​da​ni, hogy a tör​té​né​sek mek​ko​ra csú​szás​ban van​nak a gon​do​la​ta​ink​hoz ké​pest, de az ok-oko​zat tör​vé​nye sze​rint ez a fo​lya​mat. Vagy​is a gon​do​la​ta​ink bi​zo​nyos ér​zel​me​ket vál​ta​nak ki be​lő​lünk, ame​lyek ha​tá​sá​ra te​szünk vagy nem te​szünk dol​go​kat, és eb​ből szü​let​nek az éle​tünk​ben ta​pasz​tal​ha​tó ered​mé​nyek.

„A gon​do​la​tok olyan anya​gok, ame​lyek​ből a vi​lá​got össze​varr​ták.” – Ro​bert Betz Ezek alap​ján ha van va​la​mi az éle​tünk​ben, ami​ből töb​bet sze​ret​nénk, csu​pán ki kell de​rí​te​ni az okát, és meg​is​mé​tel​ni. En​nek per​sze az el​len​ke​ző​je is igaz. Ha van olyan oko​zat, amely​nek nem örü​lünk, be kell azo​no​sí​ta​nunk az oka​it, és ki kell ik​tat​ni őket az éle​tünk​ből. Mind​ez rop​pant egy​sze​rű​en hang​zik, de té​ve​dés len​ne azt hin​ni, hogy ha va​la​mi egy​sze​rű, ak​kor könnyű is. Ez ko​moly ön​vizs​gá​la​tot igé​nyel. És ha an​nak so​rán ész​re​ve​szel bi​zo​nyos dol​go​kat, ame​lye​ket meg sze​ret​nél vál​toz​tat​ni, elő​ször is je​lentsd ki: „Meg aka​rom vál​toz​tat​ni azt az okot, amely ezt a hely​ze​tet ki​vál​tot​ta!” Ész​re​ve​het​ted, hogy nem a kö​rül​mé​nye​ket em​lí​tet​tem mint meg​vál​toz​ta​tan​dót, ha​nem az oko​kat, ame​lyek a je​len​le​gi hely​zet​hez ve​zet​tek. Te​hát elő​ször is be kell azo​no​sí​ta​ni, mi az ok. Per​sze erre most azt mond​ha​tod: „Hi​szen én pon​to​san tu​dom, mi a prob​lé​ma: túl​sú​lyos va​gyok, le va​gyok égve, ma​gá​nyos va​gyok, utá​lom a mun​ká​mat...” Eset​leg más, ha​son​ló gon​do​la​to​kat fo​gal​maz​hatsz meg. A hely​zet azon​ban az, hogy ezek már kö​vet​kez​mé​nyek, és nem ki​vál​tó okok. Fö​lös​le​ges arra pa​za​rol​ni az ener​gi​án​kat, hogy a kö​vet​kez​mé​nye​ket ke​zel​jük, hi​szen amint meg​old​juk va​la​me​lyi​ket, fel​buk​kan he​lyet​te egy má​sik, vagy idő​vel újra be​áll a régi ál​la​pot. Ha a kö​vet​kez​mé​nyek​kel fog​lal​koz​nánk, az ah​hoz len​ne ha​son​la​tos, mint ami​kor kez​dő kert​tu​laj​do​nos​ként meg akar​tam spó​rol​ni a gyo​mok ki​tép​ke​dé​sé​nek mun​ká​ját, és in​kább egy​sze​rű​en le​vág​tam az egé​szet fű​nyí​ró​val. Igen ám, de így a gyö​ke​rük a föld​ben ma​radt, és ha​ma​ro​san újra ki​nőt​tek... Szó​val a va​ló​di ok túl​mu​tat a pénz, a túl​súly vagy a pár​kap​cso​lat prob​lé​má​ján. A va​ló​di ok az, hogy ér​dem​te​len​nek tart​juk ma​gun​kat. Ez azért ala​kult ki ben​nünk, mert nem sze​ret​jük ma​gun​kat elég​gé, nem fo​gad​juk el ma​gun​kat olyan​nak, ami​lye​nek va​gyunk – és mind​ez a gyer​mek​ko​runk​ban gyö​ke​re​zik. Aho​gyan azt Loui​se L. Hay Éld az éle​ted!2 című cso​dá​la​tos köny​vé​ben meg​fo​gal​maz​ta: „Ami​kor fel​nö​vünk, haj​la​mo​sak va​gyunk új​ra​te​rem​te​ni gyer​mek​ko​runk ér​zel​mi kör​nye​ze​tét. Ez nem jó vagy rossz, he​lyes vagy hely​te​len, csu​pán ar​ról van szó, hogy az ok-oko​za​ti össze​füg​gés eb​ben az eset​ben is mű​kö​dik. Haj​la​mo​sak va​gyunk rá, hogy úgy ke​zel​jük ma​gun​kat, mint ahogy an​nak ide​jén a szü​le​ink ke​zel​tek ben​nün​ket. Ugyan​úgy szid​juk és bün​tet​jük ma​gun​kat. Ter​mé​sze​te​sen ez for​dít​va is igaz. Pon​to​san úgy sze​ret​het​jük és dé​del​get​het​jük ma​gun​kat,

ahogy azt ők tet​ték ve​lünk an​nak ide​jén.” Mint ahogy már utal​tam rá az elő​ző fe​je​zet​ben, pár​kap​cso​la​ta​ink gyak​ran kí​sér​te​ti​e​sen ha​son​ló​ak a szü​le​ink​hez fű​ző​dő kap​cso​la​ta​ink​hoz vagy a szü​le​ink egy​más​hoz való vi​szo​nyá​hoz. Gon​dolj csak bele! Hány​szor ke​rül​tél az élet​ben olyan hely​zet​be a fő​nö​köd​del, a fér​jed​del, a fe​le​sé​ged​del vagy a gyer​me​ked​del, mint gyer​mek​ko​rod​ban a szü​le​id​del? Hány​szor for​dult elő, hogy ugyan​azo​kat a szem​re​há​nyá​so​kat vág​tad a fe​jé​hez a pá​rod​nak vagy a gyer​me​ked​nek, mint ami​ket gye​rek​ko​rod​ban a szü​le​id​től hal​lot​tál? És most egy iga​zán fon​tos gon​do​lat​hoz ér​tünk: mind​ezért nem sza​bad a szü​le​i​det hi​báz​tat​nod – hi​szen Ők is csak ál​do​za​tok ál​do​za​tai. Csak úgy tud​tak vi​sel​ked​ni ve​led, aho​gyan az ő szü​le​ik tet​ték ve​lük, ami​kor ők vol​tak gyer​me​kek. Er​ről a könyv ké​sőb​bi ré​szé​ben még rész​le​te​seb​ben is ki​fej​tem a vé​le​mé​nyem. Egye​lő​re elég annyi, hogy sen​ki sem ta​nít​hat​ja meg más​nak azt, amit maga sem tud. Ha olyan csa​lád​ban nőt​tél fel, ahol min​den​na​po​sak vol​tak az in​du​lat​ki​tö​ré​sek, ak​kor va​ló​szí​nű​leg te is ha​mar düh​be gu​rulsz; ha pe​dig fé​lénk, vissza​hú​zó​dó em​be​rek közt ne​vel​ked​tél, ak​kor nem iga​zán le​hetsz ma​ga​biz​tos. Ezek a ká​ros ér​zel​mek na​gyon ve​szé​lye​sek, mert idő​vel nem csak men​tá​lis ki​hí​vá​so​kat okoz​nak, de a tes​tün​ket is meg​be​te​gít​he​tik. A ma​gunk​ban hor​do​zott ért​he​tet​len fáj​dal​ma​kat szin​te min​den eset​ben a mé​lyen gyö​ke​re​ző bűn​tu​dat okoz​za. Eze​ket a tü​ne​te​ket azon​ban sem​mi​fé​le gyógy​szer nem szün​te​ti meg. A va​ló​di meg​ol​dás ön​ma​gunk el​fo​ga​dá​sa és a meg​bo​csá​tás.

„A jó​zan ész azon elő​íté​le​tek összes​sé​ge, ame​lye​ket 18 éves ko​runk​ra össze​gyűj​tünk.” – Al​bert Ein​stein A si​ker​te​len​ség leg​jel​lem​zőbb oka az, hogy az em​be​rek​nek fo​gal​muk sincs, mi​lyen cso​dá​la​tos ké​pes​sé​gek​kel ren​del​kez​nek, és ar​ról sincs, ho​gyan hoz​hat​nák ki ma​guk​ból a ma​xi​mu​mot. A több​ség szá​má​ra ál​ta​lá​no​san el​fo​ga​dott szó a le​he​tet​len. A ne​vel​te​té​sük so​rán ka​pott kor​lá​to​zó gon​do​la​tok fel​nőtt​ként az át​la​gon fe​lü​li tel​je​sít​mény​nek még csak az el​kép​ze​lé​sét sem te​szik le​he​tő​vé szá​muk​ra. Fan​tasz​ti​kus hír, hogy mind​ez meg​vál​toz​tat​ha​tó. Le​het​sé​ges, hogy pil​la​nat​nyi hely​ze​tünk​ben a tör​tén​tek ér​tel​met​len​nek tűn​nek, de ha a na​gyobb ké​pet nézzük, vé​gül min​den a he​lyé​re ke​rül. A ki​ala​kult hely​zet va​ló​di oka az, hogy ér​dem​te​len​nek tart​juk ma​gun​kat.

Nem sza​bad a szü​le​i​det hi​báz​tat​nod – hi​szen ők is csak ál​do​za​tok ál​do​za​tai. Sen​ki sem ta​nít​hat​ja meg más​nak azt, amit maga sem tud.

MIT MONDASZ MAGADNAK, AMIKOR TÜKÖRBE NÉZEL? Te szok​tál ma​gad​ban be​szél​ni? Most ta​lán azt kér​de​zed ma​gad​tól: „Szok​tam én ma​gam​ban be​szél​ni?” :-) Ter​mé​sze​te​sen mind​annyi​an fo​lya​ma​to​san be​szé​lünk ma​gunk​ban. Tisz​tá​ban kell len​nünk az​zal, hogy ez a bel​ső pár​be​széd vagy erő​sít, vagy gyen​gít ben​nün​ket. Az, hogy az élet kü​lön​bö​ző te​rü​le​te​in mennyi​re le​szel elé​ge​dett, már ak​kor el​dől, ami​kor reg​gel ki​mész a für​dő​szo​bá​ba, meg​lá​tod ma​gad a tü​kör​ben, és mon​dasz ma​gad​nak va​la​mit... Ha azt mon​dod ma​gad​nak, hogy „vég​te​le​nül ér​té​kes em​ber va​gyok, aki bár​mi​re ké​pes, és óri​á​si sze​ren​csé​je van an​nak, aki ta​lál​koz​hat ma ve​lem”, ak​kor min​den a leg​na​gyobb rend​ben. De ha a bel​ső kom​mu​ni​ká​ci​ód et​től el​tér, ak​kor ér​de​mes vál​toz​tat​nod raj​ta. Ak​ko​ri​ban, ami​kor mély​pon​ton vol​tam és tü​kör​be néz​tem, rend​sze​rint azt mond​tam ma​gam​nak: „Te sze​ren​csét​len! Örök vesz​tes vagy! Meg sem ér​dem​led az éle​tet!” Ilyen ki​je​len​té​sek mel​lett nem is cso​da, hogy a hely​ze​tem ka​taszt​ro​fá​lis volt. De va​jon mi​től függ, hogy mi​lyen mon​da​to​kat mon​dunk ma​gunk​nak, ami​kor tü​kör​be né​zünk? At​tól, hogy mit gon​do​lunk ma​gunk​ról, mennyi​re tart​juk ma​gun​kat ér​té​kes em​ber​nek. Az egyik sze​mi​ná​ri​u​mo​mon egy ki​fe​je​zet​ten jól szi​tu​ált hölgy a mun​ka​fü​zet​ben lévő kér​dés​sor ki​töl​té​se köz​ben könnyes szem​mel rám né​zett. Oda​men​tem hoz​zá, és meg​kér​dez​tem, mi tör​tént, mire ő rá​mu​ta​tott az egyik kér​dés​re, amely így hang​zott: „Mit ve​szí​te​ne a vi​lág, ha most meg​hal​nék?” Az ál​ta​la írt vá​lasz erő​sen meg​döb​ben​tett: „Sem​mit.” Ez arra ösz​tön​zött, hogy mi​nél több em​ber​hez jut​tas​sam el azt a gon​do​la​tot, hogy ők ma​guk vég​te​le​nül ér​té​ke​sek. Mint már ko​ráb​ban ír​tam, gyer​mek​ként vá​lo​ga​tás nél​kül el​fo​ga​dunk min​dent, amit a kör​nye​ze​tünk ne​künk vagy ró​lunk mond, így azok éle​tünk ré​szé​vé vál​nak. Ta​lán te is ész​re​vet​ted már, hogy sok​szor ugyan​azo​kat a sza​va​kat, mon​da​to​kat hasz​ná​lod, ami​ket a szü​le​id, a ta​ná​ra​id, a na​gyobb test​vé​re​id mond​tak ne​ked gyer​mek​ko​rod​ban. Én pél​dá​ul ren​ge​teg​szer hal​lot​tam azt, hogy „nem en​ged​het​jük meg ma​gunk​nak”, és azt, hogy „Ne ál​mo​dozz már!” Ezek a mon​da​tok hi​he​tet​le​nül erő​sen be​épül​tek a gon​do​la​ta​im közé,

aka​dá​lyo​kat ál​lít​va ha​la​dá​som út​já​ba. Csak hosszú évek ki​tar​tó, kö​vet​ke​ze​tes mun​ká​já​nak kö​szön​he​tő​en si​ke​rült he​lyet​te​sí​te​nem őket olya​nok​kal, ame​lyek​nek kö​szön​he​tő​en el​hit​tem, mi min​den le​het​sé​ges szá​mom​ra.

„Az ér​té​ked nem a tel​je​sít​mé​nyed​ből fa​kad.” – Noah St. John A szü​le​im cso​dá​la​tos em​be​rek, és min​dig a leg​jobb tu​dá​suk sze​rint ne​vel​tek. Eze​ket a mon​da​to​kat ők is a szü​le​ik​től kap​ták, akik szin​tén a szü​le​ik​től és így to​vább. A ma​gunk és gyer​me​ke​ink lel​ki bé​ké​je és bol​dog​sá​ga ér​de​ké​ben azon​ban mu​száj azo​no​sí​ta​nunk a hát​rál​ta​tó sza​va​kat, mon​da​to​kat, és olya​nok​kal kell he​lyet​te​sí​te​nünk, ame​lyek elő​se​gí​tik ön​bi​zal​munk nö​ve​ke​dé​sét. *** Mi​előtt to​vább ol​vas​nál, kér​lek, írd le azo​kat a mon​da​to​kat, ame​lye​ket gyer​mek​ko​rod​ban a leg​gyak​rab​ban hal​lot​tál szü​le​id​től, nagy​szü​le​id​től, test​vé​re​id​től, ta​ná​ra​id​tól! Ró​lad/ne​ked mond​ták: .................... Ma​guk​ról mond​ták: .................... Egy​más​nak mond​ták: .................... Az, hogy az élet kü​lön​bö​ző te​rü​le​te​in mennyi​re le​szel elé​ge​dett, már ak​kor el​dől, ami​kor reg​gel ki​mész a für​dő​szo​bá​ba, meg​lá​tod ma​gad a tü​kör​ben, és mon​dasz ma​gad​nak va​la​mit.

KI A LEGFONTOSABB EMBER A VILÁGON? Ho​gyan ju​tunk el a cse​cse​mő​ko​runk​ban még meg​lé​vő tö​ké​le​tes ál​la​pot​tól ad​dig a pon​tig, hogy nem sze​ret​jük elég​gé, eset​leg bí​rál​juk ön​ma​gun​kat? Fel​nőtt sze​mé​lyi​sé​gün​ket alap​ve​tő​en a gyer​mek​ko​runk​ban ka​pott sze​re​tet mennyi​sé​ge és mi​nő​sé​ge ha​tá​roz​za meg. A hely​zet az, hogy van, aki töb​bet ka​pott be​lő​le, van, aki ke​ve​seb​bet. Hogy a te ese​ted​ben ez ho​gyan ala​kult, azt meg​tud​ha​tod, ha őszin​tén vá​la​szolsz ma​gad​nak a kér​dés​re: „Mennyi​re sze​re​tem ön​ma​gam?” Mi​vel an​nak ide​jén a sa​ját vá​la​szom sem volt túl​sá​go​san ki​elé​gí​tő, en​gedd meg, hogy a sze​mé​lyes pél​dá​mon ke​resz​tül me​sél​jem el, ho​gyan nö​vel​het​jük az ön​ma​gunk irán​ti sze​re​te​tet. Fi​a​tal​ko​rom​ban so​ha​sem ol​vas​tam, még kö​te​le​ző ol​vas​má​nyo​kat sem. Hu​szon​nyolc éves ko​ro​mig csu​pán egyet​len​egy köny​vet ol​vas​tam el. Az​tán meg​kap​tam egy ked​ves is​me​rő​söm​től Bri​an Tra​cy Ma​xi​má​lis tel​je​sít​mény3 című kö​te​tét (amit ez​ú​ton is sze​re​tet​tel aján​lok a fi​gyel​med​be), és úgy dön​töt​tem, ezt el​ol​va​som. A könyv első ré​szé​ben a szer​ző azt ja​va​sol​ja, hogy úgy ja​vít​ha​tod ki a gye​rek​ko​ri ala​po​zás hi​bá​it, ame​lyek az ala​csony ön​ér​té​ke​lé​se​dért fe​le​lő​sek, ha egy​foly​tá​ban azt mon​do​ga​tod: „Sze​re​tem ma​gam!” Nem is kel​lett több; azon​nal le​tet​tem a köny​vet egy jó évre, mert azt gon​dol​tam, ez va​la​mi​fé​le agy​mo​sás, ami​ből kö​szö​nöm, de nem ké​rek. Ké​sőbb meg​ér​tet​tem, hogy az élet​ben bi​zo​nyos ér​te​lem​ben min​den agy​mo​sás, hi​szen min​den be​fo​lyá​sol​ja a gon​dol​ko​dá​sun​kat. A rek​lá​mok, a mé​di​á​ban su​gár​zott hí​rek, in​for​má​ci​ók be​épül​nek a gon​dol​ko​dá​sunk​ba, vagy​is át​mos​sák az agyun​kat. Ha vi​szont min​den agy​mo​sás, már csak az a kér​dés, hogy me​lyik gon​do​lat​nak mi​lyen ha​tá​sa van az éle​tünk​re. Ak​kor már sok​kal jobb, ha én dön​töm el, mi​vel mo​som – vagy ha​gyom, hogy mos​sák – az agya​mat. Azok a ki​je​len​té​sek, ame​lye​ket tíz-ti​zen​öt éven ke​resz​tül hal​lot​tunk a kör​nye​ze​tünk​től, szer​ve​sen be​épül​tek a gon​dol​ko​dá​sunk​ba. Van​nak köz​tük olya​nok is, ame​lye​ket az évek alatt akár több ezer​szer is el​mond​tak. Kö​zös sa​já​tos​sá​guk, hogy nem le​het ki​tö​röl​ni őket, csak fe​lül​ír​ni, vagy​is egy má​sik, ránk néz​ve po​zi​tív meg​erő​sí​tés​sel he​lyet​te​sí​te​ni. Ter​mé​sze​te​sen ez nem megy egyik nap​ról a má​sik​ra, hi​szen ma​guk a ki​je​len​té​sek is hosszú évek alatt rögzül​tek ben​nünk. He​lyet​te​sí​té​sük csak egy fo​lya​mat ered​mé​nye​kép​pen tör​tén​het meg, ami hi​he​tet​len ki​-

tar​tást igé​nyel ré​szünk​ről.

„Ne fel​edd: az azon​na​li si​ker​hez bi​zony sok idő kell!” – Na​po​le​on Hill Ki a leg​fon​to​sabb em​ber szá​mod​ra a vi​lá​gon, vagy​is kit sze​retsz a vi​lá​gon a leg​job​ban? Tel​je​sen ért​he​tő, ha a pá​rod vagy a gyer​me​ke​id jut​nak eszed​be. Le​het, hogy hoz​zám ha​son​ló​an szá​mod​ra is ne​he​zen el​fo​gad​ha​tó, hogy sa​ját ma​ga​dat kell sze​ret​ned a vi​lá​gon a leg​job​ban. Ami​kor elő​ször ta​lál​koz​tam ez​zel a meg​kö​ze​lí​tés​sel, úgy érez​tem, hogy az én ese​tem​ben ez ki​zárt, hi​szen sok​kal job​ban sze​re​tem a gyer​me​ke​i​met, mint sa​ját ma​ga​mat, és ez így he​lyes. Van azon​ban egy ér​de​kes gon​do​lat, amely meg​vál​toz​tat​ta a né​ző​pon​to​mat: csak annyi sze​re​te​tet tudsz adni a szá​mod​ra iga​zán fon​tos em​be​rek​nek, amennyit sa​ját ma​gad iránt ér​zel, sem​mi​vel sem töb​bet. Vagy más​képp fo​gal​maz​va: csak ak​kor tudsz iga​zán sze​ret​ni má​so​kat, ha már ma​ga​dat meg​sze​ret​ted. Ad​dig nem. Tö​ké​le​te​sen pél​dáz​za en​nek a gon​do​lat​nak a lét​jo​go​sult​sá​gát az, amit a re​pü​lő​gé​pe​ken mon​da​nak fel​szál​lás előtt, a biz​ton​sá​gi tá​jé​koz​ta​tó ré​sze​ként. Mi a te​en​dő, ha az uta​zás so​rán a ka​bin​nyo​más csök​ken, vagy más vész​hely​zet ala​kul ki, és az uta​sok feje fö​lött lévő tá​ro​ló re​ke​szek​ből ki​ol​dód​nak az oxi​gén​masz​kok? Kire kell he​lyez​nünk elő​ször a masz​kot? A mel​let​tünk ülő gyer​me​künk​re vagy éle​tünk pár​já​ra? NEM! Elő​ször sa​ját ma​gun​kat kell meg​men​te​nünk, vagy​is elő​ször ne​künk kell fel​he​lyez​nünk a masz​kot, és csak az​u​tán se​gít​sünk a kö​rü​löt​tünk ülők​nek. Ak​kor le​he​tünk a sze​ret​te​ink leg​na​gyobb se​gít​sé​gé​re, ha mi már biz​ton​ság​ban va​gyunk. Vissza​tér​ve az ere​de​ti meg​kö​ze​lí​tés​hez: elő​ször sa​ját ma​ga​dat kell iga​zán meg​sze​ret​ned, hogy az​tán a le​he​tő leg​több sze​re​te​tet ad​hasd a szá​mod​ra fon​tos em​be​rek​nek. En​nek ér​de​ké​ben arra kér​lek, tedd le most a köny​vet, állj a tü​kör elé, és mondd azt: „Sze​re​tem és el​fo​ga​dom ma​gam olyan​nak, ami​lyen va​gyok.” Fi​gyeld meg, hogy ér​zed ma​gad köz​ben! Nos, könnyű​nek vagy ne​héz​nek ta​lál​tad a dol​got? Eset​leg os​to​bán érez​ted ma​gad, vagy dü​hös let​tél? Még az is elő​for​dul​hat, hogy az első né​hány al​ka​lom​mal sí​rás​ban törsz ki, ami tel​je​sen ért​he​tő. (Ef​fé​le meg​nyil​vá​nu​lá​sok ná​lam is elő​for​dul​tak.) Ilyen​kor ugyan​is elő​tör​het​nek be​lő​lünk a gyer​mek​ko​ri em​lé​kek, ame​lyek igen erős ér​zel​me​ket vált​hat​nak ki be​lő​lünk. Bár lát​szó​lag fel​nőt​tünk, lel​künk​ben még min​dig gyer​me​kek va​gyunk; ezért ahe​lyett hogy fo​lya​ma​to​san kor​hol​nád ma​gad, arra biz​tat​lak, hogy légy ma​gad​dal tü​rel​mes és meg​ér​tő.

Ez a vi​sel​ke​dés a leg​több eset​ben szö​ges el​len​tét​ben áll mind​az​zal, amit a min​den​na​pok​ban a tü​kör​be néz​ve ma​gad​nak mon​dasz. Ta​lán még a szem​kon​tak​tust is ke​rü​löd sa​ját ma​gad​dal. A tü​kör pusz​tán az ön​ma​gad irán​ti je​len​le​gi va​ló​di ér​zé​se​i​det mu​tat​ja. Gyer​mek​ko​rod​ban, ami​kor szid​tak, min​dig a sze​med​be néz​tek, le​het, hogy meg is ütöt​tek. Ezért je​lent​het ki​hí​vást szá​mod​ra a szem​kon​tak​tus. Még​is na​gyon fon​tos, hogy ezt a gya​kor​la​tot, ami​kor csak te​he​ted, tü​kör előtt vé​gezd, fe​lül​ír​va ez​ál​tal a má​sok​tól ka​pott rom​bo​ló gon​do​la​to​kat, még ak​kor is, ha az első al​kal​mak​kor idét​len​nek vagy fáj​dal​mas​nak ta​lá​lod, amit te​szel. Bár a leg​ha​té​ko​nyabb va​ló​ban a tü​kör előt​ti meg​erő​sí​tés, emel​lett min​dig és min​den​hol fo​lya​ma​to​san mon​do​gasd ma​gad​ban: „Sze​re​tem ma​gam!” Ve​ze​tés köz​ben, sor​ban ál​lás köz​ben, ál​lan​dó​an. Leg​alább öt​száz​szor mondd el min​den ál​dott nap, egy hó​na​pon ke​resz​tül! Ez most bi​zo​nyá​ra sok​nak tű​nik szá​mod​ra, de ami mi​att ag​gód​ni szok​tál, azt leg​alább ennyi​szer el​is​mét​led ma​gad​ban egy nap. Tartsd ész​ben: az a leg​fon​to​sabb az élet​ben, hogy sze​resd ön​ma​gad. Mi​nél job​ban sze​re​ted ma​gad, an​nál cso​dá​la​to​sabb él​mé​nye​ket élsz majd át az éle​ted min​den te​rü​le​tén. Le​het, hogy most azt gon​do​lod: „Jaj, ne már! De hi​szen ez olyan ne​vet​sé​ges!” Kér​lek szé​pen, ne ess abba a hi​bá​ba, ami​be én! Mi​előtt dön​tesz a gya​kor​lat hasz​nos​sá​gát il​le​tő​en, vé​gezd egy hó​na​pig min​den​nap, és fi​gyeld meg, mi​cso​da po​zi​tív vál​to​zás tör​té​nik ben​ned, és ez​ál​tal a kör​nye​ze​ted​ben. Most tény​leg, mit ve​szít​hetsz?

„Elő​ször meg kell ta​nul​nunk sze​ret​ni ön​ma​gun​kat, hogy má​so​kat őszin​tén tud​junk sze​ret​ni.” – De​nis Wait​ley Úgy ja​vítsd ki a gye​rek​ko​ri ala​po​zás hi​bá​it, ame​lyek az ala​csony ön​ér​té​ke​lé​se​dért fe​le​lő​sek, hogy egy​foly​tá​ban azt mon​do​ga​tod: „Sze​re​tem ma​gam!” Az élet​ben bi​zo​nyos ér​te​lem​ben min​den agy​mo​sás, hi​szen min​den be​fo​lyá​sol​ja a gon​dol​ko​dá​sun​kat. Sa​ját ma​ga​dat kell sze​ret​ned a vi​lá​gon a leg​job​ban. Csak annyi sze​re​te​tet tudsz adni a szá​mod​ra iga​zán fon​tos em​be​rek​nek, amennyit sa​ját ma​gad iránt ér​zel, sem​mi​vel sem töb​bet.

A PUDING PRÓBÁJA Most pe​dig kö​vet​kez​zen nyolc olyan esz​köz, ame​lye​ket ha be​épí​tesz az éle​ted​be, egé​szen biz​tos, hogy cso​dá​la​to​san fo​god érez​ni ma​gad a bő​röd​ben. Szá​mít​hatsz rá, hogy egyik má​sik eset​leg el​len​ál​lást vált ki be​lő​led, hi​szen me​rő​ben el​tér az ál​ta​lad meg​szo​kott dol​gok​tól, de tartsd ész​ben: ah​hoz, hogy a je​len​le​gi​től el​té​rő ered​ményt ér​hess el, a je​len​le​gi​től el​té​rő gon​do​la​tok​ra és cse​le​ke​de​tek​re van szük​ség. Még egy fon​tos gon​do​lat: ha​ladj lé​pés​ről-lé​pés​re, és ne akard egyik pil​la​nat​ról a má​sik​ra be​épí​te​ni az éle​ted​be az összes esz​közt, mert ak​kor egyi​ket sem si​ke​rül. Tedd in​kább fo​ko​za​to​san. Vá​laszd ki azt, ame​lyik szá​mod​ra a leg​szim​pa​ti​ku​sabb, és ha azt már gör​dü​lé​ke​nyen al​kal​ma​zod a min​den​na​pok​ban, ak​kor jö​het a kö​vet​ke​ző, és így to​vább. *** Mi​előtt rá​tér​nél a gya​kor​la​tok​ra, kér​lek, tölts ki egy kér​dés​sort! A vá​la​sza​id alap​ján tisz​tá​ban le​szel az​zal, há​nya​dán is állsz je​len pil​la​nat​ban sa​ját ma​gad​dal. A kér​dés​sort le​tölt​he​ted a sza​bo-pe​ter.hu/kony​v​ol​va​sok​nak ol​dal​ról. ***

1. HANGOLÓDJ RÁ A NAPRA! „Az​na​pi hoz​zá​ál​lá​so​dat és az egész na​pod tör​té​né​se​it a fel​ke​lés utá​ni öt perc ha​tá​roz​za meg.” – Na​po​le​on Hill Ész​re​vet​ted már, mi​cso​da el​té​rés le​het éb​re​dés és éb​re​dés kö​zött a reg​ge​li han​gu​la​to​dat il​le​tő​en? Ha egy ki​csit ala​po​sab​ban meg​vizs​gál​juk a dol​got, ész​re​ve​het​jük az össze​füg​gést az éb​re​dés utá​ni han​gu​la​tunk és a na​punk to​váb​bi ala​ku​lá​sa kö​zött. Ezért le​gyen az a cé​lunk, hogy mi irá​nyít​suk a köz​vet​le​nül éb​re​dés utá​ni első, tu​da​tun​kat érő im​pul​zu​so​kat, po​zi​tí​van be​fo​lyá​sol​va ez​ál​tal egész napi han​gu​la​tun​kat. Ho​gyan te​gyük mind​ezt? A leg​biz​to​sabb mód​szer, ha a kül​vi​lág​ból – a té​vén, rá​di​ón ke​resz​tül

– ér​ke​ző ne​ga​tív in​for​má​ci​ók he​lyett po​zi​tív meg​erő​sí​té​se​ket, po​zi​tív gon​do​la​to​kat jut​ta​tunk el a tu​dat​alat​tink​hoz. Hall​gat​ha​tunk re​la​xá​ci​ós vagy me​di​tá​ci​ós CD-ket, ol​vas​ha​tunk ön​fej​lesz​tő köny​ve​ket, is​mé​tel​get​he​tünk po​zi​tív meg​erő​sí​té​se​ket, ame​lye​ket sze​ret​nénk, ha meg​nyil​vá​nul​ná​nak az éle​tünk​ben. *** En​nek a mód​szer​nek az össze​tett al​kal​ma​zá​si mód​ja a kö​vet​ke​ző: ahe​lyett hogy köz​vet​le​nül éb​re​dés után a tévé táv​irá​nyí​tó​já​ért nyúl​nál vagy be​kap​csol​nád a rá​di​ót, kezdd a na​pod 20 perc me​di​tá​ci​ó​val, az​tán ol​vass 20 per​cet, vé​gül kö​vet​kez​zen 20 perc moz​gás. Ha így in​dí​tod a na​po​dat, sok​kal bol​do​gab​ban fo​god meg​él​ni, hi​szen nap​köz​ben a gon​do​la​ta​id ekö​rül fo​rog​nak majd. Ha mind​ez na​gyon tá​vol áll a je​len​le​gi élet​vi​te​led​től, ak​kor kezd​he​ted egy perc csen​des el​mél​ke​dés​sel éb​re​dés után, egy ol​dal ol​va​sás​sal és egy fe​lül​és​sel vagy fek​vő​tá​masszal, nap mint nap nö​vel​ve az ezek​re for​dí​tott időt. A me​di​tá​ci​ó​ról ta​lán te is azt gon​do​lod, amit an​nak ide​jén én; hogy ezt csak​is Ti​bet​ben, ki​zá​ró​lag ló​tu​szü​lés​ben le​het vé​gez​ni. Pe​dig nin​cse​nek ilyen for​mai kö​ve​tel​mé​nyei. Már az is po​zi​tív ha​tás​sal le​het rád, ha az ágyad​ban fek​ve, csu​kott szem​mel el​kép​ze​led a na​po​dat olyan​nak, ami​lyen​nek sze​ret​néd, hogy le​gyen. Pél​dá​ul: „Bár​ho​vá me​gyek, min​den​ki mo​so​lyog rám, aki​vel csak ta​lál​ko​zom. Min​den úgy ala​kul, aho​gyan sze​ret​ném. Min​den​re jut időm, pon​to​san ér​ke​zem min​den​ho​va. Ren​ge​teg jó hírt ka​pok, és vég​re be​kö​vet​ke​zik, ami​re már oly rég​óta vá​rok.” *** Én is ezt te​szem, mi​köz​ben Bri​an Tra​cy ze​nés re​la​xá​ci​ó​ját hall​ga​tom, vagy a Be​lé​pés a von​zás ör​vé​nyé​be4 című re​la​xá​ci​ós hang​anya​got. (Az utób​bit meg​ren​del​he​ted a www.edes​viz.hu hon​la​pon.) Azt ja​vas​lom hát, kezdd az​zal a reg​gelt, hogy rá​han​go​lódsz az előt​ted álló nap​ra. Meg​lá​tod, mennyi​vel öröm​te​lib​bé és ered​mé​nye​seb​bé vá​lik szá​mod​ra.

2. ARRA FIGYELJ, AMI JÓL SIKERÜLT! Nem tu​dom, ki és ho​gyan szá​mol​ta ki, de a sta​tisz​ti​kák sze​rint a hi​bá​kat és té​ve​dé​se​ket ti​zen​egy​szer hosszabb idő​re je​gyezzük meg, mint a si​ke​re​ket. Az min​den​eset​re tény, hogy to​vább

ma​rad​nak meg az em​lé​ke​ze​tünk​ben, és ez nem va​la​mi biz​ta​tó. Ez okoz​za azt, hogy ál​ta​lá​ban sok​kal rosszabb​nak tün​tet​jük fel ma​gun​kat, mint ami​lye​nek va​ló​já​ban va​gyunk. Ezt is össze​füg​gés​be hoz​hat​juk a gyer​mek​ko​runk​kal, ami​kor min​den egyes igen​re át​la​go​san ti​zen​hét nem ju​tott. Emel​lett a mé​di​á​ból ér​ke​ző hí​rek mi​ni​mum nyolc​van szá​za​lé​ka ne​ga​tív. Egyet​len idő​já​rás-elő​re​jel​zés​ben sem azt hall​juk, hogy túl​nyo​mó rész​ben süt​ni fog a nap, ha​nem azt, hogy néha bo​rult lesz az idő. Ép​pen ezért arra van szük​ség, hogy min​den nap vé​gén je​gyezzük fel az​na​pi si​ke​re​in​ket. Ja​vas​lom, hogy kü​lön erre a cél​ra vá​lassz egy fü​ze​tet, és azt hasz​náld min​den​nap. En​nek az iga​zán egy​sze​rű mű​ve​let​nek a ki​tar​tó al​kal​ma​zá​sá​val ké​pes le​szel po​zi​tív​vá vál​toz​tat​ni az ön​ma​gad​ról al​ko​tott ké​pet; vagy​is meg​ta​nít arra, hogy csak a po​zi​tív tu​laj​don​sá​ga​id​ra, tet​te​id​re össz​pon​to​síts. Ve​led is elő​for​dul​hat, ami ve​lem tör​tént; egy este le​ül​tem, hogy le​ír​jam, ami az​nap jól si​ke​rült, de sem​mi sem ju​tott az eszem​be. Az első na​pok​ban meg​tör​tén​het, hogy le​ülsz a fü​ze​ted elé, de egyet​len em​lí​tés​re mél​tó dol​got sem tudsz fel​idéz​ni. Ha azon​ban kel​lő​en ki​tar​tó vagy, bi​zo​nyos idő el​tel​te után már nap​köz​ben is be​kap​csol az ér​zés: „Ez re​me​kül si​ke​rült! Ezt este min​den​kép​pen le​írom a fü​ze​tem​be!” Ja​vas​lom, hogy fo​ko​za​to​san szok​tasd ma​gad a fü​zet hasz​ná​la​tá​ra. Kezdd napi egy po​zi​tí​vum le​írá​sá​val, pár nap múl​va nö​veld ket​tő​re, és így to​vább, egé​szen tí​zig. Ter​mé​sze​te​sen ha már az első nap le tudsz írni tí​zet, ne fogd vissza ma​gad. Ha azon​ban ne​he​zeb​ben áll rá az agyad arra, hogy meg​ta​láld a na​pod​ban mind​azt, ami po​zi​tív, ak​kor a fo​ko​za​tos​ság se​gít át​hi​dal​ni azt az óri​á​si sza​ka​dé​kot, amely a je​len​le​gi gon​dol​ko​dá​sod és a kí​vánt ál​la​pot kö​zött tá​tong. Fon​tos, hogy kezdd el még ma este, és írj le leg​alább egy po​zi​tív dol​got a mai na​pod​ból! Ez le​het akár az is, hogy ma is ol​vas​tál. :-) Íme pár pél​da a sa​ját be​jegy​zé​se​im kö​zül: Reg​gel le​ír​tam a cél​ja​i​mat. Nem et​tem ma édes​sé​get. El​mond​tam a ked​ve​sem​nek, hogy mennyi​re sze​re​tem. Bo​csá​na​tot kér​tem a gyer​me​kem​től, ami​ért fel​emel​tem a han​go​mat. Fel​hív​tam a nyom​dát.

Meg​kö​szön​tem a kol​lé​gá​im​nak a mun​ká​ju​kat. Meg​it​tam két és fél li​ter vi​zet. Sé​tál​tam fél órát. Fel​vet​tem egy el​do​bott sze​me​tet az ut​cán. Be​en​ged​tem ma​gam elé egy au​tóst. *** Mi​előtt foly​tat​nád az ol​va​sást, írd le a mai si​ke​re​i​det! (Ha reg​gel ol​va​sod eze​ket a so​ro​kat, ak​kor a teg​na​pi si​ke​re​ket is le​je​gyez​he​ted.) Mai si​ke​re​im: 1. .................... 2. .................... 3. .................... 4. .................... 5. ....................

3. LÁSD MEG MINDENBEN A JÓT! Igen, jól ol​vas​tad, arra biz​tat​lak, hogy lásd meg min​den​ben a jót. Ugyan​is ha a na​gyobb ké​pet nézzük, vé​gül min​dig meg​ta​lál​hat​juk, hogy ab​ban a bi​zo​nyos do​log​ban mi volt szá​munk​ra a po​zi​tí​vum. Bri​an Tra​cy ezt úgy fo​gal​maz​ta meg: „Légy for​dí​tott pa​ra​no​i​ás!” Hát az meg mi​cso​da? Lás​suk, mi​lyen is egy pa​ra​no​i​ás em​ber! Ül​dö​zé​si má​ni​á​ja van, vagy​is azt gon​dol​ja, hogy az egész vi​lág össze​es​kü​dött el​le​ne. A for​dí​tott pa​ra​no​i​ás ez​zel el​len​tét​ben azt fel​té​te​le​zi, hogy az egész vi​lág össze​es​kü​dött an​nak ér​de​ké​ben, hogy neki jó le​gyen. Tö​ké​le​te​sen tük​rö​zi ezt a faj​ta hoz​zá​ál​lást az aláb​bi kis tör​té​net. Egy há​zas​pár​nak ik​rei szü​let​nek. Ahogy cse​pe​red​nek, egy​re nyil​ván​va​lób​bá vá​lik, hogy a gye​re​kek hoz​zá​ál​lá​sa az élet​hez me​rő​ben más. Az egyik annyi​ra pesszi​mis​ta, hogy szá​má​ra a

Mur​phy-tör​vé​nyek is csö​pö​gős szap​pan​ope​rák, a má​sik azon​ban vég​te​le​nül op​ti​mis​ta. A szü​lők ag​gód​nak, hogy mi lesz így ve​lük, ezért el​vi​szik őket egy or​vos​hoz. Az meg​vizs​gál​ja őket, majd azt ta​ná​csol​ja a szü​lők​nek, hogy a kö​vet​ke​ző szü​le​tés​nap​ju​kon kü​lön szo​bá​ban kö​szönt​sék a gye​re​ke​ket. A pesszi​mis​ta gyer​mek szo​bá​já​ba te​gye​nek ren​ge​teg já​té​kot, az op​ti​mis​tá​hoz pe​dig ké​szít​se​nek be egy nagy adag ló​cit​ro​mot. Így a pesszi​mis​ta op​ti​mis​tább lesz, a túl​zot​tan op​ti​mis​ta pe​dig rá​jön, hogy nem min​den fe​né​kig tej​fel az élet​ben. A szü​lők iz​ga​tot​tan vár​ják a kö​zel​gő ün​ne​pet, és ami​kor el​jön a nagy nap, min​dent úgy tesz​nek, ahogy az or​vos ta​ná​csol​ta. Be​kí​sé​rik a gye​re​ke​ket a szo​bá​ik​ba, ma​guk​ra hagy​ják őket, és a kulcs​lyu​kon ke​resz​tül fi​gye​lik, mi tör​té​nik. Be​néz​nek a pesszi​mis​ta gyer​mek​hez, és döb​ben​ten lát​ják, hogy az a föld​höz vag​dos​sa a va​do​na​túj táv​irá​nyí​tós au​tót, és köz​ben azt ki​a​bál​ja: „En​nél már sok​kal újabb mo​dell is van!” Hát ez a ré​sze nem vált be, gon​dol​ják, és át​men​nek az op​ti​mis​ta gyer​me​ket meg​les​ni. Hoz​zá is be​ku​kucs​kál​nak, és azt lát​ják, hogy ne​vet​gél​ve ássa bele ma​gát a nagy ha​lom ló​cit​rom​ba, és köz​ben lab​dá​zik vele. A szü​lők meg​ré​mül​nek, mert úgy ér​zik, túl messzi​re men​tek, de az​tán meg​hall​ják, hogy a gye​rek ha​ho​táz​va a kö​vet​ke​zőt mond​ja: „Úgy​sem tud​tok át​ver​ni! Ahol ennyi ló​cit​rom van, ott egy pó​ni​nak is len​nie kell!” Jus​son eszed​be ez a mon​dat, ha úgy ér​zed, hogy túl sok a ló​cit​rom kö​rü​löt​ted. :-)

„Egy​szer fent, egy​szer még fel​jebb!” – Kis​ger​gely Zsolt 4. MINDENNAP SZÁNJ MAGADRA EGY VIDÁM PERCET! Ne vedd túl ko​mo​lyan az éle​tet, úgy​sem úszod meg élve! :-) Tu​dom, hogy mu​lat​sá​go​san hang​zik, még​is azt ja​vas​lom, szánj min​den​nap egy per​cet arra, hogy oda​állsz a tü​kör elé, és mo​so​lyogsz. Ez​zel könnyed​ség​re prog​ra​mo​zod ma​gad, szo​ká​sod​dá te​szed a vi​dám​sá​got, a bol​dog​sá​got. És ak​kor van leg​in​kább szük​sé​ged arra, hogy meg​tedd, ha egyéb​ként eszed ágá​ban sem len​ne mo​so​lyog​ni. A gya​kor​lat ere​je a meg​for​dít​ha​tó​ság tör​vé​nyé​ben rej​lik. Esze​rint az, aho​gyan be​lül ér​zed ma​gad, egy bi​zo​nyos kül​ső re​ak​ci​ót vált ki be​lő​led, ugyan​ak​kor az is igaz, hogy ha meg​fe​le​lő ide​ig pro​du​ká​lod ezt a bi​zo​nyos kül​ső meg​nyil​vá​nu​lást, ki fog​ja vál​ta​ni a hoz​zá tar​to​zó bel​ső

ér​zést. Ho​gyan mű​kö​dik ez a mo​soly ese​té​ben? Ha jól ér​zed ma​gad, az mo​solyt csal az ar​cod​ra, és for​dít​va; ha mo​so​lyogsz, az ha​ma​ro​san kel​le​mes ér​zé​se​ket vált ki be​lő​led. Mind​ad​dig, amíg ez az egy​sze​rű, még​is el​ké​pesz​tő ere​jű kis gya​kor​lat szo​ká​sod​dá nem vá​lik, va​ló​szí​nű​leg ne​he​zed​re esik majd, hogy ami​kor nem vagy va​la​mi jó for​má​ban, oda​állj a tü​kör elé, és vi​gyo​rogj. Amint azon​ban be​épül a min​den​nap​ja​id​ba, va​la​hány​szor egy ki​csit is ne​ga​tí​vab​ban lá​tod a vi​lá​got, azon​nal eh​hez az esz​köz​höz fogsz nyúl​ni, hogy is​mét jó han​gu​lat​ba ke​rülj. Szó​val min​den​nap szánj egy per​cet ma​gad​ra, és mo​so​lyogj a tü​kör​be! Pró​báld ki most!

„A mo​soly az a gör​bü​let, amely min​dent egye​nes​be hoz.” – Phyl​lis Dil​ler 5. HÚZD KI MAGAD! Ugyan​csak a meg​for​dít​ha​tó​ság tör​vé​nyé​nek kö​vet​kez​té​ben a test​tar​tá​sod is óri​á​si mér​ték​ben be​fo​lyá​sol​ja azt, aho​gyan ér​zed ma​gad. Ja​vas​lom, hogy pró​báld ki. Rakd le a köny​vet, és te​gyél a szo​bád​ban – vagy ahol ép​pen ol​va​sol – né​hány lé​pést le​en​ge​dett vál​lal, gör​nyedt hát​tal. Nos, mit ta​pasz​tal​tál? Ész​re​vet​ted, ho​gyan vál​toz​tat​ta meg a han​gu​la​to​dat? Most húzd ki ma​gad, emeld fel a fe​jed, és is​mé​teld meg a lé​pé​se​ket! Ugye, mennyi​vel jobb ér​zés? Bár​mi​lyen ba​ná​lis​nak tű​nik, test​tar​tá​sunk meg​ha​tá​roz​za a han​gu​la​tun​kat, és ez​ál​tal hosszú tá​von az ön​ér​té​ke​lé​sün​ket is.

„Azért van a fe​jed, hogy fel​emeld!” – Ba​lázs Atil​la 6. ÜNNEPELD MEG MAGAD! A fo​lya​ma​tos bel​ső tel​je​sí​té​si és meg​fe​le​lé​si kény​szer kö​vet​kez​té​ben – ame​lyet egyéb​ként a sze​re​tet irán​ti vá​gyunk táp​lál – haj​la​mo​sak va​gyunk ál​lan​dó​an sa​nyar​gat​ni ma​gun​kat, és el​mu​laszt​juk, hogy egy-egy si​ke​res mun​ka be​fe​je​zé​se után meg​áll​junk, és meg​ün​ne​pel​jük a si​ke​re​in​ket. Alig​hogy be​fe​je​zünk va​la​mit – vagy ma​nap​ság tren​di ki​fe​je​zés​sel élve: le​zá​rul egy pro​jekt –, azt vesszük ész​re, hogy már nya​kig va​gyunk a kö​vet​ke​ző​ben.

Mi​előtt to​vább​len​dül​nénk, meg kell ta​lál​nunk a mód​ját an​nak, hogy meg​áll​junk, és meg​ün​ne​pel​jük ma​gun​kat. En​nek óri​á​si ha​tá​sa van az ön​ér​té​ke​lé​sünk​re, ami hosszú tá​von még na​gyobb si​ke​rek​hez se​gít min​ket. Az ün​nep​lést cél​sze​rű az el​ért si​ker​rel ará​nyo​san meg​va​ló​sí​ta​ni. (Szó​val azért, mert le​vit​ted a sze​me​tet, nem biz​tos, hogy ér​de​mes be​fi​zet​ned ma​gad egy egy​hó​na​pos thai​föl​di all inc​lu​si​ve uta​zás​ra. :-) Ha ki​sebb ered​mé​nyek​ről van szó – mond​juk egy kel​le​met​len te​le​fon​be​szél​ge​tés el​in​té​zé​sé​ről –, a ju​ta​lom le​het egy séta vagy egy kávé. Na​gyobb si​ke​rek ese​tén na​gyobb el​is​me​rés​sel adóz​ha​tunk ön​ma​gunk​nak, pél​dá​ul meg​ju​tal​maz​hat​juk ma​gun​kat egy csa​lád​dal, ba​rá​tok​kal el​töl​tött hét​vé​gé​vel. Meg​ün​ne​pel​he​ted a si​ke​re​det egy olyan nap​pal is, ami​kor a sa​ját ked​ved​ben jársz, pél​dá​ul ol​va​sol, fil​met né​zel vagy egy​sze​rű​en csak pi​hensz. Ami​kor el​kezd​tem így ju​tal​maz​ni ma​gam, és le​ül​tem meg​néz​ni egy fil​met, óri​á​si bűn​tu​dat tört rám. Egy​foly​tá​ban az járt a fe​jem​ben: „Mit la​zsá​lok itt, ahe​lyett hogy dol​goz​nék? Be kell fe​jez​nem a mun​ká​mat! Ne​kem erre nincs időm!” Az​tán ahogy rá​szok​tat​tam ma​gam, azt vet​tem ész​re, hogy min​den ilyen nap után lé​nye​ge​sen ha​té​ko​nyabb let​tem, ugyan​annyi idő alatt sok​kal több ered​ményt tud​tam el​ér​ni. Rá​adá​sul sok​kal job​ban érez​tem ma​gam a bő​röm​ben. Erre oda kell fi​gyel​nünk, mert ha az ün​nep​lés el​ma​rad, idő​vel könnyen ki​ég​he​tünk, meg​szűn​het a mo​ti​vá​ci​ónk, ami a ha​té​kony​sá​gunk csök​ke​né​se mel​lett az ön​ér​té​ke​lé​sünk csök​ke​né​sé​hez ve​zet​het. Ta​lál​juk meg te​hát a mód​ját an​nak, hogy meg​ün​ne​pel​jük ma​gun​kat!

„Na​gyon fon​tos, hogy min​dig sza​kíts időt a kedv​te​lé​se​id​re és ön​ma​gad​ra, nem szá​mít mennyi​re el​fog​lalt vagy!” – Jack Can​fi​eld 7. NE HASONLÍTGASD MAGAD MÁSOKHOZ! Az, hogy má​sok​hoz ha​son​lít​gat​juk ma​gun​kat, szin​tén a kel​lő mér​té​kű ön​be​csü​lés, ön​el​fo​ga​dás hi​á​nyá​ból fa​kad, és igen-igen ár​tal​mas ha​tá​sa van ránk néz​ve. Mert mi tör​té​nik, ami​kor lá​tunk va​la​kit, aki​nél a sa​ját meg​íté​lé​sünk sze​rint job​bak va​gyunk? Ön​tu​dat​la​nul is arra hasz​nál​juk a hely​ze​tet, hogy ön​be​csü​lés​re te​gyünk szert ál​ta​la. Ez azon​ban ha​mis si​ker, mert bár pil​la​nat​nyi​lag ta​lán job​ban érezzük ma​gun​kat tőle, az ön​be​csü​lé​sün​ket nem fog​ja tar​tó​san ja​ví​ta​ni,

ho​lott az egé​szet azért csi​nál​tuk. Az össze​ha​son​lít​ga​tás még ve​szé​lye​sebb, ha olyas​va​la​ki van a kör​nye​ze​tünk​ben, akit ma​gunk​nál jobb​nak íté​lünk, és hoz​zá ha​son​lít​gat​juk ma​gun​kat, hi​szen et​től ne​ga​tív ér​zé​sek tör​nek ránk, ön​be​csü​lé​sünk ala​cso​nyabb szint​re zu​han. Ön​ma​gá​ban az, ha olyan em​be​rek​kel vesszük kö​rül ma​gun​kat, ami​lye​nek​ké vál​ni sze​ret​nénk, ki​fe​je​zet​ten po​zi​tív ha​tást gya​ko​rol ránk, de sem​mi​kép​pen se ha​son​lít​suk ma​gun​kat hoz​zá​juk. Vizs​gál​juk meg, me​lyek a szá​munk​ra von​zó tu​laj​don​sá​ga​ik, és tö​re​ked​jünk arra, hogy mi is el​sa​já​tít​suk azo​kat. A meg​ol​dás egy​sze​rű​en az, hogy ne má​sok​hoz mér​jük ma​gun​kat, ha​nem a sa​ját fej​lő​dé​sünk​re össz​pon​to​sít​sunk. Azért tar​tot​tam fon​tos​nak, hogy ír​jak er​ről, mert az én éle​te​met hosszú éve​ken ke​resz​tül meg​ke​se​rí​tet​te a ha​son​lít​ga​tás. Ami​kor már kezd​tem ma​gam job​ban érez​ni a bő​röm​ben, és ta​lál​koz​tam va​la​ki​vel, aki ugyan​annyi idő​sen, mint én, jobb anya​gi hely​zet​ben volt, sa​ját ház​zal, na​gyobb au​tó​val, és ma​ga​sabb po​zí​ci​ó​ban dol​go​zott, el​kezd​tem ezek alap​ján össze​ha​son​lít​gat​ni ma​gun​kat, majd en​nek kö​vet​kez​té​ben kezd​tem sem​mi​be ven​ni ma​ga​mat és az ad​di​gi ered​mé​nye​i​met. Könnyen ész​re​ve​he​ted, ha ná​lad is fenn​áll ez a ve​szély. Fi​gyeld meg a bel​ső kér​dé​se​i​det, ha egy olyan sze​méllyel ta​lál​ko​zol, aki meg​íté​lé​sed sze​rint pil​la​nat​nyi​lag elő​rébb jár, mint te. „Fi​a​ta​labb vagy idő​sebb, mint én?” „Több pén​ze van, mint ne​kem?” „Töb​bet ke​res, mint én?” „Na​gyobb au​tó​ja van, mint ne​kem?” „Több​ször volt nya​ral​ni, mint én?” Ha ef​fé​le kér​dé​sek ve​tőd​nek fel ben​ned, ak​kor ezen bi​zony a sa​ját ér​de​ked​ben vál​toz​tat​nod kell. Kér​lek, tu​da​to​san ke​rüld az ilyen tí​pu​sú ha​son​lít​ga​tást! Hidd el, nem se​gí​ti a fej​lő​dé​sed, ha​nem ép​pen hogy meg​ne​he​zí​ti, az ön​be​csü​lé​se​det a béka fe​ne​ke alá nyom​va. Meg​is​mét​lem: csak ma​gad​hoz, a sa​ját fej​lő​dé​sed​hez vi​szo​nyítsd az ered​mé​nye​i​det!

„Ami​kor azt mé​rics​ké​led, hogy má​sok job​bak vagy rosszab​bak-e ná​lad, gá​to​lod az ön​ma​gad iránt ér​zett sze​re​tet el​mé​lyü​lé​sét.” – John F. De​mar​ti​ni 8. TARTSD BE AZ ÍGÉRETEIDET!

Na​gyon erős ha​tá​sa van az ön​ér​té​ke​lé​sünk​re an​nak, hogy be​tart​juk-e az ígé​re​te​in​ket. Hi​szen ha be​tart​juk, elé​ge​det​tek le​szünk ma​gunk​kal, el​len​ke​ző eset​ben vi​szont – néha tu​da​to​san, de fő​ként tu​dat alatt – mar​can​gol​juk ma​gun​kat mi​at​ta. Ez utób​bi el​ke​rü​lé​se ér​de​ké​ben két dol​got ja​vas​lok. Az egyik, hogy na​gyon jól vizs​gáld meg, mi az, amit meg​ígérsz, mi​előtt el​kö​te​lez​néd ma​gad. Igaz, hogy gyak​ran ne​he​zünk​re esik el​uta​sí​ta​ni egy ked​ves is​me​rős ké​ré​sét, hosszabb tá​von még​is ez a ki​fi​ze​tő​dőbb. Ha azon​ban ígé​re​tet te​szünk va​la​mi​re, ak​kor azt tart​suk is be. Te​hát a má​sik ja​vas​la​tom: amit meg​ígér​tél, azt tartsd is be!

„A leg​na​gyobb ígé​ret, ame​lyet be kell tar​ta​nod, az ön​ma​gad​nak tett ígé​ret.” – Ja​mes Art​hur Ray Az ígé​re​tek ki​emelt fon​tos​sá​gú cso​port​ját ké​pe​zik az ön​ma​gunk​nak tett ígé​re​te​ink. Ezek​re fo​ko​zot​tan igaz az előbb meg​fo​gal​ma​zott ta​ná​csom. Te​hát jól gon​dold át, mit fo​gadsz meg ma​gad​nak! Ha túl me​re​dek szá​mod​ra, amit meg​ígérsz ma​gad​nak, ak​kor az ígé​re​te​det jó eséllyel meg fo​god szeg​ni, és bo​rí​té​kol​ha​tó, hogy et​től ször​nyen fo​god érez​ni ma​gad. Haj​la​mo​sak va​gyunk ugyan​is túl​vál​lal​ni ma​gun​kat. Nézzünk erre egy pél​dát! Te​gyük fel, hogy az el​múlt évek​ben iro​dai mun​kát vé​gez​tél, és tel​je​sen el​szok​tál a moz​gás​tól. Egy al​ka​lom​mal, emel​ke​dett han​gu​lat​ban te​szel egy ígér​tet ma​gad​nak, mi​sze​rint egy hó​na​pon be​lül le​futsz egy ma​ra​tont. Tá​vol áll​jon tő​lem, hogy a te ese​ted​ben meg​kér​dő​je​lez​zem en​nek meg​va​ló​sí​tá​sát, a több​ség azon​ban nem fog​ja le​fut​ni. Mi​ért? Mert annyi​ra tá​vo​li​nak lát​ja a kí​vánt ered​ményt, hogy maga sem hi​szi el. Az​ál​tal azon​ban, hogy meg​sze​gi a ma​gá​nak tett ígé​re​tét, óri​á​si rom​bo​lást vé​gez az ön​be​csü​lé​se te​rén. Ezért azt ja​vas​lom, hogy in​kább több ki​sebb dol​got ígérj meg ma​gad​nak, ame​lyek meg​va​ló​sí​tá​sá​val si​ker​él​ményt ge​ne​rálsz, és et​től erő​tel​je​sen ja​vul az ön​be​csü​lé​sed. Ah​hoz, hogy a je​len​le​gi​től el​té​rő ered​ményt ér​hess el, a je​len​le​gi​től el​té​rő gon​do​la​tok​ra és cse​le​ke​de​tek​re van szük​ség. Le​gyen az a cé​lunk, hogy mi irá​nyít​suk a köz​vet​le​nül éb​re​dés utá​ni első, tu​da​tun​kat érő im​pul​zu​so​kat. Ál​ta​lá​ban sok​kal rosszabb​nak tün​tet​jük fel ma​gun​kat, mint ami​lye​nek va​ló​já​ban va​gyunk.

Lásd meg min​den​ben a jót! Ahol ennyi ló​cit​rom van, ott egy pó​ni​nak is len​nie kell! „Azért van a fe​jed, hogy fel​emeld!” Meg kell ta​lál​nunk a mód​ját an​nak, hogy meg​áll​junk, és meg​ün​ne​pel​jük ma​gun​kat. Ne má​sok​hoz mér​jük ma​gun​kat, ha​nem a sa​ját fej​lő​dé​sünk​re össz​pon​to​sít​sunk. Na​gyon jól vizs​gáld meg, mi az, amit meg​ígérsz, mi​előtt el​kö​te​lez​néd ma​gad. In​kább több ki​sebb dol​got ígérj meg ma​gad​nak, ame​lyek meg​va​ló​sí​tá​sá​val si​ker​él​ményt ge​ne​rálsz.

MÁSODIK RÉSZ

ÉN VAGYOK A FELELŐS A könyv egyik leg​fon​to​sabb ré​szé​hez ér​kez​tünk, ami a fe​le​lős​ség​vál​la​lás​ról szól. Ha az itt ol​va​sot​tak el​len​ál​lást vál​ta​nak ki be​lő​led, az tel​je​sen ért​he​tő. Kér​lek, ol​vasd el ezt a részt több​ször is, egé​szen ad​dig, amíg ké​pes​sé nem válsz arra, hogy ki​mondd: „Én va​gyok a fe​le​lős min​de​nért, ami az éle​tem​ben tör​té​nik!” Hát ak​kor, csap​junk bele! Ész​re​vet​ted már, hogy az em​be​rek sze​re​tik a szen​ve​dé​se​i​ket? Szá​mom​ra iga​zán ér​de​kes fel​fe​de​zés volt, hogy mennyi​re ra​gasz​kod​nak hoz​zá​juk. Úgy ér​zik, hogy szen​ve​dé​se​ik ment​sé​get és fe​de​zé​ket nyúj​ta​nak ne​kik az élet és a kör​nye​ze​tük ki​hí​vá​sai el​len. Sze​re​tik őket meg​osz​ta​ni egy​más​sal, és jó ali​bi​ként hasz​nál​ni hely​ze​tük iga​zo​lá​sá​ra. Mi​ről is szól ez tu​laj​don​kép​pen? Má​sok – a szü​lők, a kor​mány, a fő​nök – hi​báz​ta​tá​sá​ról, vagy​is a fe​le​lős​ség el​há​rí​tá​sá​ról. Ezen a pon​ton egy na​gyon fon​tos mon​da​ni​va​ló​hoz ér​kez​tünk: esé​lyed sincs rá, hogy si​ke​res, bol​dog, tel​jes éle​tet élj ad​dig, amed​dig mást te​szel fe​le​lős​sé a je​len​le​gi hely​ze​te​dért. Ez a mon​dat annyi​ra fon​tos, hogy arra kér​lek, ol​vasd el még egy​szer.

„Könnyű és csá​bí​tó má​so​kat okol​ni, hi​szen így mi tisz​tá​ra mos​suk ma​gun​kat.” – Bodo Scha​fer Az, hogy mennyi​re érezzük jól ma​gun​kat az élet bi​zo​nyos te​rü​le​te​in, at​tól függ, hogy mennyi​re van a mi ke​zünk​ben az irá​nyí​tás. Mi​nél több olyan te​rü​le​te van az éle​tünk​nek, ahol az irá​nyí​tás a mi​énk, an​nál ki​egyen​sú​lyo​zot​tab​bak va​gyunk. De va​jon mi​től függ, hogy mi irá​nyí​tunke? Az irá​nyí​tás mér​té​ke a fe​le​lős​ség​vál​la​lás mér​té​ké​vel azo​nos. A leg​több ki​hí​vá​sunk ab​ból ered, hogy nem akar​juk vál​lal​ni a fe​le​lős​sé​get, in​kább má​so​kat hi​báz​ta​tunk. Saj​ná​la​tos mó​don azon​ban ha el​uta​sít​juk a fe​le​lős​ség​vál​la​lást, az​zal más​nak ad​juk át éle​tünk irá​nyí​tá​sát, és ez​ál​tal au​to​ma​ti​ku​san le​mon​dunk a sza​bad​ság​ról. Ha azon​ban el​fo​gad​juk, hogy mi va​gyunk a fe​le​lő​sek min​de​nért, ami ve​lünk tör​té​nik, ak​kor nem hi​báz​tat​ha​tunk sen​kit, még ma​gun​kat sem. FE​LE​LŐS​SÉG​VÁL​LA​LÁS = IRÁ​NYÍ​TÁS = SZA​BAD​SÁG Az em​be​rek több​sé​ge a ki​sebb el​len​ál​lás út​ját vá​laszt​ja, ami eb​ben az eset​ben azt je​len​ti, hogy má​so​kat hi​báz​tat a ki​ala​kult hely​ze​tért, ki​bú​vó​kat ke​res. El​is​me​rem, va​ló​ban nem

könnyű azt mon​da​ni, hogy „én va​gyok a fe​le​lős”, de fel kell is​mer​nünk, hogy a fe​le​lős​ség há​rí​tá​sa na​gyon ve​szé​lyes, mert oda ve​zet, hogy el​ve​szít​jük az irá​nyí​tást az éle​tünk fe​lett, ami ál​ta​lá​nos le​vert​sé​get és pesszi​miz​must ered​mé​nyez. A fe​le​lős​ség el​uta​sí​tá​sá​nak ti​pi​kus meg​nyil​vá​nu​lá​sai a ki​fo​gá​sok, má​sok hi​báz​ta​tá​sa és az ön​iga​zo​lá​sok. Nézzünk né​hány pél​dát mind​egyik​re! A ki​fo​gá​sok pél​dá​ul ilye​nek le​het​nek: Túl öreg va​gyok. Túl fi​a​tal va​gyok. Ma​gas va​gyok. Ala​csony va​gyok. El​vált va​gyok. Sze​gény va​gyok. Vi​dé​ken élek. Nincs au​tóm. Nem tu​dok má​sok előtt be​szél​ni. Nem va​gyok én olyan! Má​sok hi​báz​ta​tá​sá​nak jel​lem​ző ese​tei: A kor​mány a hi​bás. A szü​le​im te​het​nek róla. A fő​nö​köm mi​att van az egész. A fér​jem/fe​le​sé​gem mi​att ala​kul​tak így a dol​gok. És az ön​iga​zo​lá​sok: Én már min​dent meg​pró​bál​tam. Min​dent meg​tet​tem, ami tő​lem telt. Több​ször is ke​res​tem, de nem hí​vott vissza. Ő is el​ké​sett a múlt​kor. Utó​lag vissza​gon​dol​va, ab​ban az idő​szak​ban, ami​kor lép​cső​há​zak​ban alud​tam és iga​zán mély​pont​ra ke​rül​tem, ezek mind​egyi​két hasz​nál​tam.

Ha ész​re​ve​szed, hogy ki​fo​gá​sok​kal, má​sok hi​báz​ta​tá​sá​val vagy ön​iga​zo​lá​sok​kal pró​bá​lod el​há​rí​ta​ni ma​gad​ról a fe​le​lős​sé​get, állj meg egy pil​la​nat​ra, és cse​réld ki eze​ket a vi​sel​ke​dés​min​tá​kat az „én va​gyok a fe​le​lős” va​rázs​igé​re!

„A fe​le​lős​ség in​nen már nem tol​ha​tó to​vább.” - Harry S. Tru​man, az Egye​sült Ál​la​mok 33. el​nö​ke Elő​for​dul​hat​nak olyan hely​ze​tek, ami​kor ki​fe​je​zet​ten ne​héz azt mon​da​ni, hogy a fe​le​lős​ség a mi​énk – és nincs is rá szük​ség. Pél​dá​ul ha va​la​ki be​le​hajt a ko​csink​ba, ho​lott ne​künk volt el​sőbb​sé​günk, azért jo​gi​lag ter​mé​sze​te​sen nem mi va​gyunk fe​le​lő​sek. Azért vi​szont már igen, aho​gyan a tör​tén​tek​re re​a​gá​lunk. Ilyen hely​ze​tek​ben a fel​ada​tunk ab​ból áll, hogy a re​ak​ci​ón​kért kell fe​le​lős​sé​get vál​lal​nunk. Nem min​dig va​gyunk fe​le​lő​sek a tör​tén​te​kért, de min​dig fe​le​lő​sek va​gyunk azért, ahogy re​a​gá​lunk rá​juk. Fe​le​lő​sek va​gyunk azo​kért a dol​go​kért, ami​ket te​szünk, és azo​kért is, ami​ket nem te​szünk. Óri​á​si azon​ban a kí​sér​tés, hogy ki​búj​junk a fe​le​lős​ség alól. Sok​kal egy​sze​rűbb úgy ten​ni, mint​ha sem​mi kö​zünk nem len​ne a tör​tén​tek​hez. Ezért a vi​sel​ke​dé​sért azon​ban nagy árat kell fi​zet​nünk. Előbb-utóbb má​sok já​ték​sze​ré​vé vá​lunk, és az ál​ta​luk írt for​ga​tó​könyv sze​rint kell él​nünk. Ugyan​ar​ra a hely​zet​re más-más em​be​rek gyak​ran egé​szen más​ként re​a​gál​nak. En​nek egyik leg​szem​be​tű​nőbb pél​dá​ja le​het két test​vér, akik ugyan​ab​ban a csa​lá​di kör​nye​zet​ben nőt​tek fel, ered​mé​nye​ik még​is tel​je​sen el​té​rő​ek az élet​ben, mint ahogy azt a kö​vet​ke​ző tör​té​net ki​tű​nő​en meg​vi​lá​gít​ja. Egy fi​a​tal fér​fi ki​ra​bolt, majd le​szúrt két em​bert. Mi​előtt meg​in​dult vol​na a bün​te​tő​pe​re, né​hány új​ság​író kér​dé​se​ket tett fel neki az éle​té​vel kap​cso​lat​ban. A fér​fi el​me​sél​te, hogy ret​te​ne​tes gyer​mek​ko​ra volt. Al​ko​ho​lis​ta apja ütöt​te-ver​te az any​ját. Ab​ból él​tek, amit az apja össze​lop​ko​dott, így ért​he​tő, hogy alig hat éve​sen már ő is lo​pott. Ké​sőbb egy gyil​kos​sá​gi kí​sér​let után a bör​tön​ből sza​ba​dul​va két újabb gyil​kos​sá​got kö​ve​tett el. Tör​té​ne​tét a kö​vet​ke​ző sza​vak​kal fe​jez​te be: „Ilyen kö​rül​mé​nyek kö​zött ho​gyan le​he​tett vol​na be​lő​lem más em​ber?” Az új​ság​írók meg​tud​ták, hogy a fi​a​tal​em​ber​nek van egy iker​test​vé​re, őt is fel​ke​res​ték, és meg​le​pőd​ve ta​pasz​tal​ták, hogy tö​ké​le​tes el​len​té​te a báty​já​nak; tisz​te​let​re​mél​tó ügy​véd, a kö​zös​ség el​is​mert tag​ja, aki bol​dog há​zas​ság​ban él fe​le​sé​gé​vel és két gyer​me​ké​vel. A meg​le​pett

új​ság​írók kér​dé​sé​re, hogy mi​ként si​ke​rült ilyen pél​da​mu​ta​tó sze​mé​lyi​ség​gé vál​nia, az ügy​véd el​me​sél​te ugyan​azt a tör​té​ne​tet a gyer​mek​ko​rá​ról, amit a test​vé​re, majd így zár​ta mon​dan​dó​ját: „Ilyen kö​rül​mé​nyek kö​zött ho​gyan le​he​tett vol​na be​lő​lem más em​ber?” Va​jon mi​ként le​het​sé​ges, hogy két em​ber, aki ugyan​olyan kö​rül​mé​nyek kö​zött nő fel, vé​gül tel​je​sen el​té​rő sze​mé​lyi​ség​gé vá​lik? A ti​tok nyit​ja a fe​le​lős​ség​vál​la​lás​ban rej​lik. Te​hát a jó hí​rem az, hogy lé​te​zik egy cso​dá​la​tos esz​köz, amely fény​se​bes​ség​gel jut​tat el té​ged a kí​vá​na​tos élet​hez; ez pe​dig a száz szá​za​lé​kos fe​le​lős​ség​vál​la​lás. Eh​hez el kell fo​gad​nod, hogy ha bár​min vál​toz​tat​ni akarsz, az csak tő​led függ. A meg​ol​dást ma​gad​ban kell ke​res​ned.

„Ide​je, hogy ne ön​ma​gun​kon kí​vül ke​res​sük a vá​laszt arra a kér​dés​re, mi​ért nem tud​juk meg​te​rem​te​ni azt az éle​tet és el​ér​ni azo​kat az ered​mé​nye​ket, ame​lye​ket el​ter​vez​tünk ma​gunk​nak.” – Jack Can​fi​eld Esé​lyed sincs rá, hogy si​ke​res, bol​dog, tel​jes éle​tet élj ad​dig, amed​dig mást te​szel fe​le​lős​sé a je​len​le​gi hely​ze​te​dért. Ha el​uta​sít​juk a fe​le​lős​ség​vál​la​lást, az​zal más​nak ad​juk át éle​tünk irá​nyí​tá​sát. Nem min​dig va​gyunk fe​le​lő​sek a tör​tén​te​kért, de min​dig fe​le​lő​sek va​gyunk azért, ahogy re​a​gá​lunk rá​juk. Ha bár​min vál​toz​tat​ni akarsz, az csak tő​led függ.

CSAK CSINÁLD! A fe​le​lős​ség​vál​la​lás szo​ká​sá​nak ki​ala​ku​lá​sa nagy​részt a dön​tés​ho​za​tal ké​pes​sé​gén nyug​szik. Mi​vel az em​be​rek nem akar​nak fe​le​lős​sé​get vál​lal​ni, lo​gi​kus, hogy dön​te​ni sem akar​nak, hi​szen ak​kor már szá​mon kér​he​tő raj​tuk a do​log. A fel​mé​ré​sek azon​ban ki​mu​tat​ták, hogy azok lesz​nek iga​zán si​ke​re​sek, akik ké​pe​sek gyor​san dön​tést hoz​ni. En​nek a for​dí​tott​ja is igaz. A si​ker​te​len em​be​rek nem tud​nak dön​te​ni. Arra vár​nak, hogy má​sok dönt​se​nek he​lyet​tük. Saj​ná​la​tos mó​don az em​be​rek 90-95 szá​za​lé​ka dön​tés​kép​te​len; sok​szor még azt sem tud​ják el​dön​te​ni, mit vá​lassza​nak az ét​lap​ról egy ét​te​rem​ben. Nem cso​da hát, hogy az éle​tü​ket be​fo​lyá​so​ló te​rü​le​te​ken ez fo​ko​zot​tan igaz. Te​hát ha mi is a si​ke​res em​be​rek tá​bo​rá​ba aka​runk tar​toz​ni, ki kell fej​lesz​te​nünk ma​gunk​ban a dön​tés​ho​za​tal ké​pes​sé​gét. A dön​tés egy igen ma​gas fokú el​kö​te​le​zett​ség, ami​ből már ne​he​zebb ki​hát​rál​ni, ha még​sem úgy ala​kul​nak a dol​gok, ahogy ere​de​ti​leg sze​ret​tük vol​na. Fé​lel​münk, hogy eset​leg rossz dön​té​se​ket hozunk, el​bi​zony​ta​la​nít​hat min​ket, és azt ered​mé​nyez​he​ti, hogy nem fo​gunk dön​te​ni. Elő​ször is azt kell el​fo​gad​nunk, hogy dön​té​se​ink nagy ré​sze hi​bás lesz. Azon​ban csak dön​té​sek ré​vén tud​juk el​sa​já​tí​ta​ni azt a ké​pes​sé​get, hogy jó dön​té​se​ket tud​junk hoz​ni. Vagy​is mi​nél több dön​tést hozunk, an​nál több rossz lesz kö​zöt​tük, idő​vel vi​szont egy​re több jó dön​té​sünk szü​le​tik. En​nek kö​szön​he​tő a si​ke​res em​be​rek jó tel​je​sít​mé​nye. Ha be​fu​tott em​be​rek élet​út​ját vizs​gál​juk, szin​te min​den eset​ben ki​de​rül, hogy több​ször csőd​be men​tek, el​vesz​tet​ték min​de​nü​ket, de ta​nul​va hi​bás dön​té​se​ik​ből, ame​lyek ku​dar​ca​i​kat okoz​ták, to​vább​men​tek és vé​gül si​ke​re​sek let​tek.

„A leg​több em​ber az​zal szo​rít​ja sa​rok​ba ma​gát, hogy prob​lé​mái van​nak. Ho​lott nem prob​lé​má​ink van​nak, ha​nem le​he​tő​sé​ge​ink a dön​tés​re.” – Cser​nus Imre So​kan arra hi​vat​koz​nak, ami​kor dön​te​ni kel​le​ne, hogy ke​vés az in​for​má​ci​ó​juk ah​hoz, hogy dön​tést tud​ja​nak hoz​ni. A leg​jobb, amit te​he​tünk, hogy be​gyűjt​jük az összes fel​lel​he​tő in​for​-

má​ci​ót, és azon​nal dön​tünk. Így el​ke​rül​jük azt a fe​szült​sé​get, amit a dön​tés hi​á​nya mi​at​ti bi​zony​ta​lan​ság te​remt az éle​tünk​ben. A dön​tés​ho​za​tal ké​pes​sé​ge, a bi​cik​li​zés​hez ha​son​ló​an, nem ta​nul​ha​tó meg köny​vek​ből. Csak a gya​kor​lat​ban sa​já​tít​ha​tó el. Ezért ha si​ke​res és bol​dog éle​tet akarsz élni, hozz dön​té​se​ket azon​nal! Íme egy fan​tasz​ti​kus mód​szer, ame​lyet Ben​ja​min Frank​lin ame​ri​kai fi​lo​zó​fus, fel​ta​lá​ló és po​li​ti​kus hasz​nált éle​te so​rán az előt​te álló dön​té​sek meg​ho​za​ta​lá​hoz. Ve​gyél elő egy üres la​pot, és a te​te​jé​re írd fel az el​dön​ten​dő kér​dést! Köz​vet​le​nül alá, a lap bal ol​da​lá​ra írj egy plusz​je​let, a jobb ol​da​lá​ra pe​dig egy mí​nuszt. Az​u​tán so​rold fel az összes po​zi​tív és ne​ga​tív dol​got, ami a je​len​le​gi in​for​má​ci​ó​id alap​ján be​kö​vet​kez​het, ha meg​ho​zod a dön​té​sed. Ezek alap​ján mér​le​gelj és dönts!

„Nem az élet​kö​rül​mé​nye​ink, ha​nem a dön​té​se​ink ha​tá​roz​zák meg a vég​ze​tün​ket.” – Ant​hony Rob​bins Azok lesz​nek iga​zán si​ke​re​sek, akik ké​pe​sek gyor​san dön​tést hoz​ni. El kell fo​gad​nunk, hogy dön​té​se​ink nagy ré​sze hi​bás lesz.

AZ IGAZÁN SIKERES ÉLET KULCSA „Is​merd mag a ha​tá​ra​i​dat, de ne azért, hogy el​fo​gadd, ha​nem hogy ízzé-por​rá zúzd őket, és ki​nyúlj a nagy​ság után!” – Ché​rie Car​ter-Scott Az iga​zán si​ke​res élet a kom​fort​zó​na ha​tá​rán kez​dő​dik. De mi is az a kom​fort​zó​na? Mind​azon dol​gok összes​sé​ge, ame​lyek​kel kap​cso​lat​ban ké​nyel​me​sen érezzük ma​gun​kat, ami​ket már el​ér​tünk, meg​sze​rez​tünk. Ez azt je​len​ti, hogy ha a je​len​le​gi​től el​té​rő dol​gok​ra vá​gyunk, azo​kat a kom​fort​zó​nán​kon kí​vül kell ke​res​nünk. Mi​vel azon​ban min​dig a ké​nyel​met​len​től a ké​nyel​mes felé tö​rek​szünk, to​vább​ra is a régi, meg​szo​kott, szá​munk​ra ké​nyel​mes mó​don csi​nál​juk a dol​go​kat, és vissza​ri​a​dunk az új​tól, a koc​ká​zat​tól. A kom​fort​zó​na ha​tal​mas el​len​sé​ge a ben​nünk rej​lő ké​pes​sé​gek ki​bon​ta​ko​zá​sá​nak. Haj​la​mo​sak va​gyunk az egész éle​tün​ket anél​kül le​él​ni, hogy ki​de​rí​te​nénk, mi min​den​re len​nénk ké​pe​sek. Ké​pes​sé​ge​ink​kel kap​cso​lat​ban ta​lá​ló az a vicc, amely​ben két em​ber be​szél​get. – Tudsz zon​go​ráz​ni? – kér​de​zi az egyik. Mire a má​sik: – Fo​gal​mam sincs, még so​sem pró​bál​tam... Va​la​hogy így van ez az élet​ben is. Mi, em​be​rek, meg sem pró​bál​juk ki​hoz​ni ma​gunk​ból a ben​nünk rej​lő ké​pes​sé​ge​ket.

„Tel​je​sen mind​egy, hogy hány éve​sek va​gyunk, ha me​rünk be​le​vág​ni új dol​gok​ba, ak​kor a nyolc​van​éves is érez​he​ti ma​gát húsz​éves​nek. De a húsz​éves – vagy har​minc –, aki nem mer új dol​gok​ba be​le​fog​ni, úgy fog​ja ma​gát érez​ni, mint a száz​öt​ven éves. Te​hát ezért van​nak az öreg fi​a​ta​lok, és van​nak a fi​a​tal és kö​zép​ko​rú hal​dok​lók, akik lát​szó​lag él​nek, de va​ló​já​ban nem él​nek.” – Cser​nus Imre A ké​nye​lem és az elé​ge​dett​ség a le​he​tő​sé​gek ki​bon​ta​koz​ta​tá​sát is gá​tol​ja. Mi​vel a je​len​le​gi​től el​té​rő ered​mé​nyek vál​toz​ta​tást, cse​lek​vést igé​nyel​né​nek, sok​szor in​kább el​fo​gad​juk a

fenn​ál​ló hely​ze​tet. Szok​ták mon​da​ni, hogy a lan​gyos víz nem elég hi​deg ah​hoz, hogy az em​ber ki akar​jon száll​ni be​lő​le. Más sza​vak​kal: in​kább el​fo​ga​dunk egy át​la​gos szin​tet az éle​tünk​ben, mint hogy te​gyünk va​la​mit a job​bért. Íme egy újabb kö​zös vo​nás a si​ke​res em​be​rek​ben: éle​tük leg​na​gyobb ré​szét a kom​fort​zó​ná​ju​kon kí​vül élik. Min​dig tá​gít​ják a le​he​tő​sé​ge​i​ket, új dol​gok​ba kez​de​nek, más​képp csi​nál​nak dol​go​kat, mint ko​ráb​ban. Et​től si​ke​re​sek. Hi​szen ha azt tesszük, amit ed​dig, azt kap​juk, amit ed​dig. Vagy​is ha a je​len​le​gi​től el​té​rő ered​mény​re vá​gyunk, más​ként kell cse​le​ked​nünk. Meg​is​mét​lem: min​den, ami​re vá​gyunk, a je​len​le​gi kom​fort​zó​nán​kon kí​vül ta​lál​ha​tó. Ha te​hát job​bá sze​ret​néd ten​ni az éle​te​det, lépj ki a je​len​le​gi, jól meg​szo​kott vi​lá​god​ból, és te​gyél olyan dol​go​kat, ame​lyek ele​in​te ké​nyel​met​le​nek ugyan, de hosszú tá​von meg​hoz​zák a kí​vánt ered​ményt. Tisz​tá​ban va​gyok az​zal, hogy ez egy​ál​ta​lán nem könnyű, mint ahogy az​zal is, hogy csak így tud​juk job​bá ten​ni az éle​tün​ket.

„Ne csu​pán a meg​szo​kott, régi te​vé​keny​sé​ge​det vé​gezd ke​mé​nyeb​ben, ha​nem esz​kö​zölj némi vál​toz​ta​tást is!” – John C. Max​well Íme egy-két ta​nács, ho​gyan is te​he​ted meg mind​ezt. Ha pél​dá​ul ne​he​zed​re esik, hogy ide​gen em​be​rek​kel is​mer​kedj, ke​resd az al​kal​mat, ami​kor is​mer​ked​hetsz. Járj tár​sa​ság​ba, és szó​líts meg va​la​kit, ele​gyedj vele be​szél​ge​tés​be! Ha nem sze​retsz ko​rán kel​ni és fut​ni, ak​kor kelj fel és fuss! Ha fé​le​lem​mel tölt el, hogy fel kell szó​lal​nod más em​be​rek előtt, ke​resd a le​he​tő​sé​get, hogy meg​te​hesd. A kom​fort​zó​na tá​gí​tá​sa, je​len​le​gi kor​lá​ta​ink át​lé​pé​se zse​ni​á​lis mód​ja az ön​be​csü​lé​sünk nö​ve​lé​sé​nek. Min​den al​ka​lom​mal, ami​kor le​győ​zöd au​to​ma​ti​ku​san a ké​nye​lem felé tö​rek​vő éne​det, és meg​te​szed azo​kat az apró lé​pé​se​ket, ame​lyek a kí​vánt ered​mény felé visz​nek, hi​he​tet​len mó​don nő az ön​be​csü​lé​sed.

„Amint ké​nyel​me​sen ér​zed ma​gad, vége a fej​lő​dés​nek.” – T. Harv Eker Most pe​dig írd le, mi min​dent te​szel majd an​nak ér​de​ké​ben, hogy tá​gítsd a kom​fort​zó​ná​-

dat! 1. .................... 2. .................... 3. .................... 4. .................... 5. .................... *** Az iga​zán si​ke​res élet a kom​fort​zó​na ha​tá​rán kez​dő​dik. A kom​fort​zó​na ha​tal​mas el​len​sé​ge a ben​nünk rej​lő ké​pes​sé​gek ki​bon​ta​ko​zá​sá​nak. A ké​nye​lem és az elé​ge​dett​ség a le​he​tő​sé​gek ki​bon​ta​koz​ta​tá​sát is gá​tol​ja. A si​ke​res em​be​rek éle​tük leg​na​gyobb ré​szét a kom​fort​zó​ná​ju​kon kí​vül élik. Min​den, ami​re vá​gyunk, a je​len​le​gi kom​fort​zó​nán​kon kí​vül ta​lál​ha​tó.

HARMADIK RÉSZ

ÁLLÍTSD ÁT A ROBOTPILÓTÁDAT! „Ha egy har​minc mé​ter ma​gas tölgy​fá​nak em​be​ri agya len​ne, csak há​rom mé​ter ma​gas​ra nőne.” – T. Harv Eker A fen​ti idé​zet arra biz​tat ben​nün​ket, hogy ve​gyünk pél​dát a ter​mé​szet​ről. Nézzünk meg pél​dá​ul egy tölgy​fát! Nem gon​dol​ko​zik azon, hogy mi az, ami le​het​sé​ges szá​má​ra, és mi az, ami nem, egy​sze​rű​en csak nő. Nem mon​do​gat​ja ma​gá​ban, hogy „ezt már nem en​ged​he​tem meg ma​gam​nak” vagy „ez szá​mom​ra kép​te​len​ség”. Ha azon​ban ugyan​en​nek a fá​nak em​be​ri agya len​ne, har​minc mé​ter he​lyett jó eséllyel csak há​rom mé​ter ma​gas​ra nőne, mert a gyer​mek​ko​ri, kör​nye​ze​té​ből ka​pott prog​ra​mo​zá​sa alap​ján csak ez len​ne szá​má​ra el​kép​zel​he​tő. Vizs​gál​juk meg is​mét ki​csit job​ban éle​tünk első sza​ka​szát, vagy​is a gyer​mek​kort, mert ott ta​lál​hat​juk meg a ma​gya​rá​za​tát kor​lá​ta​ink ki​ala​ku​lá​sá​nak. Ha job​ban be​le​gon​do​lunk, amit ne​ve​lés​nek hí​vunk, va​ló​já​ban nem más, mint ido​mí​tás. A gyer​mek​nek még meg​van​nak a sa​ját gon​do​la​tai, ame​lye​ket az ösz​tö​nei alap​ján he​lyes​nek vél, de az​tán a köz​vet​len kör​nye​ze​te szé​pen le​szok​tat​ja ar​ról, hogy sa​ját vé​le​mé​nye le​gyen. Ez​zel a fo​lya​mat​tal a tár​sa​da​lom tu​cat​em​be​re​ket ne​vel ki, akik a több​sé​get kö​vet​ve meg​ta​nul​ják, hogy mit sza​bad, és mit nem. Na​gyon ta​lá​ló​nak tar​tom Ro​bert Betz sza​va​it: „Az em​ber egye​di​nek szü​le​tik, de kó​pi​a​ként hal meg.” Er​ről az a vicc jut eszem​be, ami​kor az orosz fel​ta​lá​ló be​je​len​ti, hogy meg​al​kot​ta a bo​rot​vá​ló au​to​ma​tát. A mű​kö​dé​si elve rop​pant egy​sze​rű: be kell dob​ni egy ru​belt, a gép rá​ereszt egy masz​kot az il​le​tő ar​cá​ra, az​tán a pen​gék el​vég​zik a bo​rot​vá​lást. Elő​ször ha​tal​mas lel​ke​se​dés fo​gad​ja, az​tán jön​nek az ag​gá​lyok; hi​szen az em​be​rek arca nem egy​for​ma. Mire a fel​ta​lá​ló így vá​la​szol: „Ele​in​te...” Is​mét hang​sú​lyo​zom: ki​emel​ke​dő fon​tos​ság​gal bír an​nak a gon​do​lat​nak a meg​ér​té​se, hogy a meg​győ​ző​dé​se​ink szub​jek​tí​vek, vagy​is nem té​nye​ken ala​pul​nak. Eb​ből kö​vet​ke​zik, hogy a je​len​le​gi meg​győ​ző​dé​se​ink al​kot​ják le​he​tő​sé​ge​ink vélt ke​re​te​it. Mint​egy ro​bot​pi​ló​ta​ként irá​nyít​ják éle​tün​ket. Ez ter​mé​sze​te​sen se​gít​sé​günk​re le​het a ha​la​dás​ban, ha jó az irány, de el​le​nünk is dol​goz​hat, ha nem úgy ala​kul az éle​tünk, ahogy sze​ret​nénk. Rop​pant egy​sze​rű​en meg​győ​ződ​hetsz ar​ról, hogy ná​lad me​lyik eset áll fenn; csak meg kell vizs​gál​nod, mennyi​re vagy

bol​dog és ered​mé​nyes az élet kü​lön​bö​ző te​rü​le​te​in. Min​den je​len​tős elő​re​lé​pés az élet​ben a meg​győ​ző​dé​se​ink meg​vál​toz​ta​tá​sá​val kez​dő​dik. Vagy​is az​zal, hogy le​het​sé​ges​nek fo​ga​dunk el olyan dol​go​kat, ame​lye​ket egé​szen ad​dig kép​te​len​ség​nek tar​tot​tunk. Ha​tá​rok va​ló​já​ban csak a kép​ze​le​tünk​ben lé​tez​nek. Szám​ta​lan pél​da van az élet​ben arra, hogy egy-egy hely​zet​ben meg​fe​led​ke​zünk ezek​ről a ha​tá​rok​ról, és cso​dá​kat mű​ve​lünk. Ez fo​ko​zot​tan igaz ak​kor, ha mi ma​gunk ke​rü​lünk élet​ve​szély​be, vagy va​la​me​lyik kö​ze​li hoz​zá​tar​to​zónk. Tö​ké​le​te​sen be​mu​tat​ja ezt La​u​ra Schulz tör​té​ne​te. Ez a ki​fe​je​zet​ten vé​kony, hat​van​éves flo​ri​dai asszony a kony​há​ban dol​go​zott, mi​köz​ben negy​ven​éves fia a ko​csi​ja alatt fe​küdt a mű​hely​ben, és az au​tót ja​ví​tot​ta. Az eme​lő hir​te​len el​dőlt, és a ko​csi rázu​hant a fér​fi mell​ka​sá​ra. Úgy tűnt, el​jött szá​má​ra a vég. A fáj​da​lom​tól fel​ki​ál​tott, mire idős any​ja ki​ro​hant, és lát​va a hely​ze​tet, azon​nal cse​le​ke​dett: meg​emel​te a kö​zel egy​ton​nás au​tót, és ez​zel meg​men​tet​te a fiát. A tör​tén​te​ket tá​tott száj​jal bá​mul​ta két szom​széd, akik idő​köz​ben ér​kez​tek, meg​hall​va a ki​ál​tást. Az ese​mény után a ri​por​te​rek in​ter​jút ké​szí​tet​tek az asszonnyal, aki ta​gad​ta, hogy a do​log meg​tör​tént vol​na. Ő maga sem hit​te el, amit tett, hi​szen annyi​ra messze állt at​tól, amit „jó​zan ésszel” le​het​sé​ges​nek tar​tott. Ez a tör​té​net pon​to​san tük​rö​zi, mek​ko​ra sza​ka​dék tá​tong akö​zött, amit el​hi​szünk ma​gunk​ról, és akö​zött, ami​re va​ló​já​ban ké​pe​sek va​gyunk. E hely​zet ki​ala​ku​lá​sát az éle​tünk so​rán a kör​nye​ze​tünk ál​tal be​lénk prog​ra​mo​zott és ál​ta​lunk el​fo​ga​dott min​ták ga​ran​tál​ják. A prog​ra​mo​zás tör​tén​het sza​vak for​má​já​ban, vagy egy​sze​rű​en a kö​rü​löt​tünk élő em​be​rek tet​tei alap​ján. Saj​ná​la​tos kö​vet​kez​mé​nye en​nek a faj​ta ta​pasz​ta​lás​nak, hogy meg​győ​ző​dé​sünk​ké vá​lik, mi le​het​sé​ges, és mi kép​te​len​ség. Ez egé​szen ad​dig így van, amíg va​la​ki át nem lépi a fel​té​te​le​zett ha​tárt. Ez tör​tént az egy​mér​föl​des fu​tás ese​té​ben is; min​den​ki kép​te​len​ség​nek tar​tot​ta, hogy le le​het fut​ni négy per​cen be​lül a tá​vot, mind​ad​dig, amíg Ro​ger Ban​nis​ter meg nem tet​te. Jel​lem​ző az is, hogy amint va​la​ki át​lép egy ha​tárt, a le​he​tő​ség má​sok szá​má​ra is hi​he​tő​vé vá​lik. Az egy​mér​föl​des fu​tás​sal kap​cso​lat​ban ezt tá​maszt​ja alá, hogy a kö​vet​ke​ző év​ben már több mint tí​zen tel​je​sí​tet​ték a tá​vot négy per​cen be​lül. Per​sze a több​ség szá​má​ra ez sem elég bi​zo​nyí​ték. Az em​be​rek szám​ta​lan ér​vet ké​pe​sek fel​hoz​ni arra vo​nat​ko​zó​an, hogy va​la​mi mi​ért nem mű​kö​dik az ő ese​tük​ben. Mi​vel nem azt hisszük, amit lá​tunk, ha​nem azt lát​juk, ami​ben hi​szünk, a leg​na​gyobb aka​dá​-

lyok, ame​lye​ket le kell győz​nünk, az ön​kor​lá​to​zó hi​e​del​me​ink. Ezek már at​tól is vissza​tar​ta​nak, hogy akár csak meg​pró​bál​kozzunk a vál​toz​ta​tás​sal. Olyan​nak lát​tat​nak ve​lünk dol​go​kat, ami​lye​nek azok so​sem vol​tak a va​ló​ság​ban. A jó hír az, hogy a leg​több ön​kor​lá​to​zó hi​e​del​münk egy​ál​ta​lán nem igaz. Ha​mis in​for​má​ci​ó​kon ala​pul​nak, ame​lye​ket igaz​nak fo​gad​tunk el. Ke​vés​bé jó hír, hogy ha egy hi​e​del​met igaz​nak fo​ga​dunk el, ténnyé vá​lik szá​munk​ra. A hely​zet, amely​ben élünk, hí​ven tük​rö​zi meg​győ​ző​dé​se​in​ket. Mi​vel a tu​dat​alatt​id té​ged szol​gál, a leg​job​bat akar​ja ne​ked, pon​to​san azt fo​god kap​ni, ami meg​fe​lel a hi​e​del​me​id​nek, a prog​ra​mo​zá​sod​nak. Akár sze​gény vagy, akár gaz​dag, bol​dog vagy bol​dog​ta​lan, kö​vér vagy so​vány, si​ke​res vagy si​ker​te​len, a hi​e​del​me​id tesz​nek ilyen​né. Szám​ta​lan​szor ke​rü​lünk olyan hely​zet​be, amellyel nem ér​tünk egyet, de en​nek nem adunk han​got, mert lát​szó​lag min​den​ki más azt fo​gad​ja el igaz​nak. Jó eséllyel az ő fe​jük​ben is ugyan​ez ját​szó​dik le, de sen​ki sem mer szól​ni. Er​ről eszem​be jut a kö​vet​ke​ző tör​té​net. A kö​zép​is​ko​la ud​va​rán sor​ban áll negy​ven ta​nu​ló, mert a fi​zi​ka​ta​nár fel​ál​lí​tott egy csil​lag​táv​csö​vet, hogy a ne​bu​lók meg​néz​hes​se​nek egy boly​gót a hold​ja​i​val együtt. Az első ta​nu​ló oda​lép a te​le​szkóp​hoz, be​le​néz, de ami​kor a ta​nár meg​kér​de​zi tőle, lát-e va​la​mit, a fiú nem​mel vá​la​szol. A ta​nár meg​mu​tat​ja neki, ho​gyan ál​lít​hat​ja be a fó​kuszt, és a fiú vé​gül ki​je​len​ti, hogy lát​ja a boly​gót a hold​ja​i​val együtt. A töb​bi​ek is egy​más után lép​nek oda a te​le​szkóp​hoz, és lát​ják azt, amit el​vár​nak tő​lük. Az​tán az utol​só előt​ti ta​nu​ló is be​le​néz a táv​cső​be, és ki​je​len​ti, hogy az ég​vi​lá​gon sem​mit sem lát. – Te os​to​ba! – ki​a​bál rá a ta​nár. – Be kell ál​lí​ta​nod a len​csé​ket! A ta​nu​ló pró​bál​ko​zik, de vé​gül ki​mond​ja: – Még most sem lá​tok sem​mit. Min​den fe​ke​te. A ta​nár fel​há​bo​rod​va maga is be​le​néz a te​le​szkóp​ba, majd kü​lö​nös arc​ki​fe​je​zés​sel pil​lant fel. A len​cse​vé​dő ku​pa​kot el​fe​lej​tet​ték le​ven​ni a táv​cső​ről. A ta​nu​lók kö​zül sen​ki sem lát​ha​tott sem​mit... Alap​ve​tő​en mind​egyik hi​e​del​met alá le​het tá​masz​ta​ni ma​gya​rá​za​tok​kal. Bár​me​lyi​ket. Sőt! Fo​lya​ma​to​san ke​res​sük a bi​zo​nyí​té​ko​kat, ame​lyek alá​tá​maszt​ják né​ze​te​in​ket. Ezek alap​ján a hi​bás dog​mák arra kény​sze​rí​te​nek, hogy té​ves dol​gok​ra össz​pon​to​sít​sunk.

„Ha egy​szer már ma​gun​ké​vá tet​tünk egy hi​e​del​met, on​nan​tól haj​la​mo​sak va​gyunk szent​írás​nak is te​kin​te​ni azt, el​fe​led​ve, hogy az csak az egyik le​het​sé​ges meg​kö​ze​lí​té​se a dol​gok​nak a sok kö​zül.” – Ant​hony Rob​bins Hi​e​del​me​ink alap​ján haj​la​mo​sak va​gyunk arra, hogy az igaz vagy a ha​mis, a jó vagy a rossz ka​te​gó​ri​á​já​ba so​rol​juk a dol​go​kat. Ez azon​ban tel​jes mér​ték​ben em​be​ri ta​lál​mány, a ter​mé​szet​ben nincs ilyen. Egy​sze​rű pél​da erre az, aho​gyan egy po​cso​lyá​ra re​a​gál​nak az em​be​rek. Van​nak, akik fel​nőtt​ként nem​csak ki​ke​rü​lik, de pa​nasz​kod​nak is mi​at​ta. Ez​zel szem​ben a gye​re​kek – és per​sze a szí​vük​ben fi​a​ta​lok – ne​vet​ve, pá​ros láb​bal ug​ra​nak bele, és re​me​kül szó​ra​koz​nak. Pe​dig egy po​cso​lya nem jó és nem rossz, még​is tel​je​sen el​té​rő​en re​a​gá​lunk rá. Az em​be​ri lét egyik cso​dá​ja az a ké​pes​sé​günk, hogy bár​mely adott ese​ményt fel tud​juk ru​ház​ni cso​dá​la​tos és fel​eme​lő vagy épp ször​nyű​sé​ges és két​ség​be​ej​tő je​len​tő​ség​gel. Pe​dig egy hi​e​de​lem nem több, mint szik​la​szi​lárd meg​győ​ző​dés. Ezek alap​ján egy hi​e​de​lem épp​úgy te​remt​het, mint ahogy pusz​tít​hat. A ki​hí​vást az je​len​ti, hogy ál​ta​lá​ban nem tu​da​to​san dönt​jük el, hogy mi​ben fo​gunk hin​ni. Hi​e​del​me​ink gyak​ran a múl​tunk fél​re​ér​té​sé​ből fa​kad​nak.

„Gyak​ran el​fe​lejt​jük, hogy ed​di​gi utun​kon to​vább​men​ni leg​alább ak​ko​ra koc​ká​za​tot je​lent, mint ha le​té​rünk róla.” – Bodo Scha​fer Sok​szor már azt sem tud​juk, mi​ért csi​ná​lunk va​la​mit úgy, ahogy csi​nál​juk; egy​sze​rű​en azt fo​gad​juk el ter​mé​sze​tes​nek. El​vé​gez​tek ez​zel kap​cso​lat​ban egy ér​de​kes kí​sér​le​tet. Há​rom maj​mot be​tet​tek egy ket​rec​be, ami​ben volt egy lép​cső. A lép​cső te​te​jé​ről le​ló​gat​tak egy nagy fürt ba​nánt. Ami​kor a maj​mok fel​mász​tak a lép​csőn, hi​deg zu​hany zú​dult a nya​kuk​ba. Ezt min​den al​ka​lom​mal meg​is​mé​tel​ték, ami​kor va​la​me​lyik ma​jom kí​sér​le​tet tett a ba​nán meg​szer​zé​sé​re. En​nek ha​tá​sá​ra a maj​mok idő​vel fel​ad​ták a pró​bál​-

ko​zást, és le​mond​tak a zsák​mány​ról. Ezt kö​ve​tő​en ki​vet​tek a ket​rec​ből egy maj​mot, és be​rak​tak he​lyet​te egy má​si​kat. Mi​vel neki fo​gal​ma sem volt a tör​tén​tek​ről, azon​nal el​in​dult a ba​nán felé, de a má​sik ket​tő vissza​húz​ta. Ké​sőbb még egy maj​mot ki​cse​rél​tek. Ter​mé​sze​te​sen az „új fiú” is azon​nal el​in​dult a ba​nán felé, de a má​sik ket​tő min​den eset​ben vissza​húz​ta őt, pe​dig az egyik​nek már fo​gal​ma sem volt ar​ról, hogy mi​ért nem le​het fel​men​ni a lép​csőn a ba​ná​nért. Mi​után már az új lakó sem in​dult el több​ször az éle​le​mért, ki​vet​ték az utol​só olyan maj​mot is, ame​lyik már ak​kor a ket​rec​ben volt, ami​kor hi​deg zu​hany járt a ba​nán meg​szer​zé​sé​re tett kí​sér​le​te​kért, és be​tet​tek he​lyet​te egy má​si​kat, ame​lyik​nek mind​er​ről fo​gal​ma sem volt. Csak​úgy, mint a má​sik ket​tő​nek; azok még​is meg​aka​dá​lyoz​ták az új jö​ve​vényt, hogy fel​másszon a ba​ná​nért. Vé​gül ott ült há​rom ma​jom az áhí​tott gyü​mölcs​től né​hány mé​ter​re, és fo​gal​muk sem volt, mi​ért nem le​het az övék. Ha ilyen ha​tást gya​ko​rol​nak ránk a hi​e​del​me​ink, ak​kor mi​ért van​nak még​is je​len az éle​tünk​ben? Azért, hogy meg​ne​he​zít​sék a dol​gun​kat? Nem! Pon​to​san az el​len​ke​ző​je a hely​zet. Azért ala​kul​tak ki, hogy ne kell​jen min​den dön​té​si hely​zet​ben a nul​lá​ról in​dul​nunk. Vagy​is le​he​tő​sé​ge​ink tár​há​zát azok a dol​gok ké​pe​zik, ame​lyek egy​szer már mű​köd​tek az éle​tünk​ben, és nem pusz​tul​tunk bele. Ez alap​eset​ben se​gí​ti min​den​na​pi éle​tünk gör​dü​lé​keny mű​kö​dé​sét, ugyan​ak​kor ha​tá​ro​kat is szab szá​munk​ra. Épp ezért kell fe​lül​vizs​gál​nunk a hi​e​del​me​in​ket. Mark Twain így írt er​ről: „A macs​ka, ha egy​szer rá​ült a for​ró kály​ha​lap​ra, soha töb​bé nem fog for​ró kály​ha​lap​ra ülni – de hi​deg kály​ha​lap​ra sem.”

„A si​ker​hez gyak​ran arra van szük​ség, hogy régi éned ha​lá​la és új éned szü​le​té​se mel​lett dönts.” – Ro​bert Kiyo​sa​ki Hi​e​del​me​ink csak ad​dig he​lyén​va​ló​ak, amíg a ja​vun​kat szol​gál​ják, és job​bá te​szik az éle​tün​ket. Ám ha a bol​dog​sá​gunk gát​já​vá vál​nak, vál​toz​tat​nunk kell raj​tuk. Min​den sze​mé​lyes át​tö​rés egy hi​e​de​lem​vál​tás​sal kez​dő​dik. Kér​lek, ol​vasd el ezt a mon​da​tot újra! Fel​ve​tő​dik a kér​dés, hogy mi​ként le​het​sé​ges ez. Kor​lá​to​zó hi​e​del​me​id​től a leg​ha​tá​so​sab​ban úgy sza​ba​dul​hatsz meg, ha meg​kér​dő​je​le​zed őket, meg​in​gat​va ez​ál​tal a be​lé​jük ve​tett hi​te​det,

bi​zo​nyos​sá​go​dat. Ez nem könnyű, hi​szen amíg az em​ber a ke​re​ten be​lül van, ne​héz lát​nia a tel​jes ké​pet. Lát​tál már le​gyet az ab​lak​nál? Újra és újra meg​pró​bál ki​re​pül​ni a zárt ab​la​kon, de újra és újra ne​ki​üt​kö​zik az üveg​nek. Tá​vo​labb​ról kéne szem​lél​nie a hely​ze​tet ah​hoz, hogy ész​re​ve​gye a ki​ve​ze​tő utat. Az új kér​dé​sek új vá​la​szo​kat ered​mé​nyez​nek. Je​len​le​gi kor​lá​to​zó hi​e​del​me​id bár​me​lyi​ké​nek meg​vál​toz​ta​tá​sa ha​tal​mas ja​vu​lást ered​mé​nyez​het az éle​ted mi​nő​sé​gé​ben.

„Ha nem vál​toz​tatsz irányt, oda fogsz el​jut​ni, aho​vá tar​tasz.” – Jim Dor​nan Sok​szor a hi​e​del​me​ink olyan erő​tel​jes ér​zel​mek​kel van​nak kör​be​be​to​noz​va, hogy fel​bő​szít ben​nün​ket a meg​kér​dő​je​le​zé​sük, emi​att kép​te​len​né vál​ha​tunk a téma éssze​rű meg​vi​ta​tá​sá​ra. Egye​sek min​den olyan in​for​má​ci​ót el​há​rí​ta​nak ma​guk​tól, ame​lyek el​lent​mon​da​nak a je​len​le​gi meg​győ​ző​dé​se​ik​nek, akár azon az áron is, hogy így el kell vi​sel​ni​ük a fo​lya​ma​tos ne​ga​tív kö​vet​kez​mé​nye​ket. Van​nak azon​ban, akik mind​ezt fel​is​me​rik, és úgy dön​te​nek, hogy vál​toz​tat​ni akar​nak a hely​ze​tü​kön, még​sem jár​nak si​ker​rel. En​nek az az oka, hogy az ered​mé​nyek meg​vál​toz​ta​tá​sá​ra tö​re​ked​nek, ahe​lyett hogy a ki​vál​tó oko​kat – vagy​is a be​rögzült gon​do​la​to​kat – cse​rél​nék ki szá​muk​ra kí​vá​na​to​sak​ra. Kép​zeld el, hogy el​kez​desz írni egy tör​té​ne​tet a szá​mí​tó​gé​pe​den, és ami​kor be​fe​je​zed, ki​nyom​ta​tod. Csak ek​kor ve​szed ész​re, hogy el​ír​tad a szö​ve​get, ezért fogsz egy hi​ba​ja​ví​tót, és kor​ri​gá​lod a pa​pí​ron. Ezek után újra ki​nyom​ta​tod, és cso​dál​koz​va ta​pasz​ta​lod, hogy a hiba megint ott van... Ha va​ló​di vál​to​zást sze​ret​nénk el​ér​ni, még a nyom​ta​tás előtt kell át​ír​nunk a tör​té​ne​tün​ket. Mind​ez a hi​e​del​me​ink​re vo​nat​koz​tat​va annyit je​lent, hogy nem a kö​rül​mé​nye​in​ket kell hi​ba​ja​ví​tóz​ni, ha​nem a bel​ső prog​ra​mo​zá​sun​kat kell szá​munk​ra kí​vá​na​tos​ra mó​do​sí​ta​ni. Ha meg​tesszük, biz​to​sak le​he​tünk ben​ne, hogy a ki​nyom​ta​tott tör​té​net is tö​ké​le​tes lesz.

„Az em​be​rek nem a sor​suk, ha​nem az el​mé​jük rab​jai.” – Frank​-

lin D. Ro​o​sevelt Egy má​sik pél​da; ha már van egy CD a le​ját​szó​ban, azt előbb el kell tá​vo​lí​ta​ni, hogy má​si​kat te​hess be a he​lyé​re. Ugyan​így, ah​hoz, hogy ki​ala​kít​hass egy új hi​e​del​met, előbb fel kell szá​mol​nod a ré​git. A tu​da​tos elme egy​szer​re csak egy do​log​gal ké​pes fog​lal​koz​ni, vagy​is az egyik gon​do​lat he​lyet​te​sít​he​tő egy má​sik​kal. A he​lyet​te​sí​tés tör​vé​nye le​he​tő​vé te​szi, hogy a gát​ló, ne​ga​tív gon​do​la​to​kat tu​da​to​san po​zi​tív gon​do​la​tok​kal he​lyet​te​sít​sük. Ami​kor ezt meg​tesszük, irá​nyí​tá​sunk alá von​juk ér​zel​mi éle​tün​ket. Ez a kulcs a bol​dog​sá​gunk​hoz, a po​zi​tív be​ál​lí​tott​sá​gunk​hoz és a sze​mé​lyes fel​sza​ba​du​lá​sunk​hoz. Hi​e​del​me​ink a leg​több eset​ben hosszú évek so​rán ala​kul​tak ki, le​het köz​tük jó pár, ame​lyet akár több ezer​szer is hal​lot​tunk vagy fo​lya​ma​to​san ta​pasz​tal​tunk a kör​nye​ze​tünk​ben. Ah​hoz, hogy a kor​lá​to​zó hi​e​del​me​in​ket ki tud​juk cse​rél​ni min​ket se​gí​tő meg​győ​ző​dé​sek​re, két dol​got kell ten​nünk. Az egyik, hogy be​azo​no​sít​juk őket, a má​sik pe​dig, hogy fo​lya​ma​to​san azo​kat is​mé​tel​get​jük, ame​lyek​re ki akar​juk cse​rél​ni őket. A ne​he​zeb​bik ré​sze a be​azo​no​sí​tás, vagy​is az, hogy meg​ál​la​pítsd, a leg​töb​bet fog​lal​koz​ta​tó gon​do​la​ta​id kö​zül me​lyek a ha​la​dá​sod ke​rék​kö​tői. Ez azért ne​héz, mert ezek a gon​do​la​tok, mon​da​tok az évek, év​ti​ze​dek so​rán tel​je​sen eggyé vál​tak ve​led. Ah​hoz, hogy nya​kon tudd csíp​ni őket, elő​ször vá​lo​ga​tás nél​kül írd le azo​kat a gon​do​la​to​kat, ame​lyek a leg​gyak​rab​ban is​mét​lőd​nek ben​ned. Ha ta​lálsz köz​tük olya​no​kat, ame​lyek el​le​ned dol​goz​nak, cse​réld ki őket kí​vá​na​to​sab​bak​ra, ame​lyek se​gí​tik ha​la​dá​so​dat a si​ke​res és bol​dog élet felé. Le​het, hogy a kor​lá​to​zó gon​do​la​tok kér​dé​sek for​má​já​ban is​mét​lőd​nek ben​ned. Eb​ben az eset​ben írd le az el​bi​zony​ta​la​ní​tó kér​dést, és adj rá ha​tá​ro​zott, po​zi​tív vá​laszt; így ha a kér​dés újra fel​buk​kan ben​ned, azon​nal meg is vá​la​szol​ha​tod ma​gad​nak. Eset​leg fo​gal​mazd át ma​gát a kér​dést po​zi​tív ál​lí​tás​sá. *** Kér​lek, írd le azt a tíz gon​do​la​tot, amely a leg​gyak​rab​ban fog​lal​koz​tat! (Pél​dá​ul: „Nem en​ged​het​jük meg ma​gunk​nak.” „A pén​zért ke​mé​nyen meg kell dol​goz​ni.” „Bár​mi​be kez​dek, min​dig ku​dar​cot val​lok.” „Mi​ért pont ne​kem si​ke​rül​ne?” „Min​dig min​dent fél​be​ha​gyok.” „Job​bá kell vál​nom.” „Min​dig min​den​hon​nan el​ké​sek.” „En​gem min​dig min​den​ki csak ki​hasz​nál.”)

1. .................... 2. .................... 3. .................... 4. .................... 5. .................... 6. .................... 7. .................... 8. .................... 9. .................... 10. .................... Ha a fel​so​rolt gon​do​la​tok mind​egyi​ke po​zi​tív, ak​kor gra​tu​lá​lok, nincs to​váb​bi te​en​dőd ez​zel a fel​adat​tal. Ha azon​ban ta​lálsz köz​tük ne​ga​tí​vat, ak​kor fo​gal​mazd át po​zi​tív​ra. *** Bár ez egy lát​szó​lag egy​sze​rű fel​adat, a sze​mi​ná​ri​u​mo​kon ki​de​rült, hogy még​sem könnyű. Mint ahogy már utal​tam rá, azért van így, mert ezek a gon​do​la​tok tel​je​sen eggyé vál​tak ve​lünk, és csak na​gyon ne​he​zen tud​juk őket át​fo​gal​maz​ni. Ezért ha ön​ál​ló​an nem megy, a részt​ve​vők egy​mást se​gít​ve vég​zik el a gya​kor​la​tot. Ha eset​leg te sem bol​do​gulsz a sa​ját​ja​id​dal, kérj se​gít​sé​get a kör​nye​ze​ted​től, vagy írd meg ne​kem a pe​ter@sza​bo-pe​ter.hu e-mail cím​re, és szí​ve​sen írok pár ja​vas​la​tot. :-) Az át​fo​gal​ma​zás ti​pi​kus pél​dái -Ne​ga​tív ki​je​len​tés +Po​z i​tív meg​fo​gal​ma​z ás -Nem en​ged​het​jük meg ma​gunk​nak.

+Min​den​ből a leg​job​bat ér​dem​lem. -A pén​zért ke​mé​nyen meg kell dol​goz​ni. +A pénz fo​lya​ma​to​san áram​lik az éle​tem​be. -Több nap, mint kol​bász. +Bő​ven van pén​zem min​den​re, ami​re csak vá​gyom. -Nem szá​mít a pénz, csak egész​ség le​gyen. +Meg​ér​dem​lem a gaz​dag​sá​got és az egész​sé​get. -Bár​mi​be kez​dek, min​dig ku​dar​cot val​lok. +Ami​be csak be​le​kez​dek, si​ker​re vi​szem. -Mi​ért pont ne​kem si​ke​rül​ne? +Ami​be csak be​le​kez​dek, si​ker​re vi​szem. -Min​dig min​dent fél​be​ha​gyok. +Min​dig be​fe​je​zem, ami​be be​le​kez​dek. -Egy csőd​tö​meg az éle​tem. +Az éle​tem cso​dá​la​tos, és én na​gyon él​ve​zem. -Job​bá kell vál​nom. +El​fo​ga​dom ma​ga​mat olyan​nak, ami​lyen va​gyok. -Min​dig min​den​hon​nan el​ké​sek. +Min​dig min​den​ho​vá idő​ben ér​ke​zem. -En​gem min​dig min​den​ki ki​hasz​nál. +A kö​rü​löt​tem lévő em​be​rek min​den​ben tá​mo​gat​nak. *** Nos, ak​kor haj​rá! Fo​gal​mazd át az elő​ző gya​kor​lat​ban fel​so​rolt ne​ga​tív gon​do​la​ta​i​dat po​zi​tív ál​lí​tá​sok​ká! 1. ....................

2. .................... 3. .................... 4. .................... 5. .................... 6. .................... 7. .................... 8. .................... 9. .................... 10. .................... FON​TOS! Min​den al​ka​lom​mal, ami​kor azon ka​pod ma​gad, hogy a ne​ga​tív gon​do​la​tok újra fel​buk​kan​nak, azon​nal cse​réld ki őket a po​zi​tív meg​fe​le​lő​jük​re! *** Egy sok év alatt be​épült meg​győ​ző​dés fe​lül​írá​sá​hoz ter​mé​sze​te​sen ki​tar​tás​ra van szük​ség. Er​ről apó​som és a szem​ránckrém ese​te jut eszem​be. Apó​som a tü​kör​be néz​ve szem​be​sült az​zal, hogy a sze​me alatt rán​cok je​len​tek meg. El​kér​te anyó​som szem​ránckrém​jét, este be​ken​te vele a sze​me alatt, majd le​fe​küdt alud​ni. Ami​kor fel​éb​redt, újra a tü​kör​be né​zett, és elé​ge​det​le​nül ta​pasz​tal​ta, hogy nem tör​tént vál​to​zás. Ez alap​ján arra a kö​vet​kez​te​tés​re ju​tott, hogy a szem​ránckrém nem hat... Ah​hoz, hogy az új, se​gí​tő meg​erő​sí​té​sek be​épül​je​nek az éle​tünk​be, ki​tar​tó​nak kell len​nünk. Ez a fo​lya​mat hó​na​po​kat, eset​leg éve​ket is igény​be ve​het, de az ered​mé​nye min​den vá​ra​ko​zást fe​lül​múl. Légy te​hát ki​tar​tó! Amit ne​ve​lés​nek hí​vunk, va​ló​já​ban nem más, mint ido​mí​tás. A tár​sa​da​lom tu​cat​em​be​re​ket ne​vel ki, akik a több​sé​get kö​vet​ve meg​ta​nul​ják, hogy mit sza​bad, és mit nem. „Az em​ber egye​di​nek szü​le​tik, de kó​pi​a​ként hal meg.”

A je​len​le​gi meg​győ​ző​dé​se​ink al​kot​ják le​he​tő​sé​ge​ink vélt ke​re​te​it. Min​den je​len​tős elő​re​lé​pés az élet​ben a meg​győ​ző​dé​se​ink meg​vál​toz​ta​tá​sá​val kez​dő​dik. Nem azt hisszük, amit lá​tunk, ha​nem azt lát​juk, ami​ben hi​szünk. A hely​zet, amely​ben élünk, hí​ven tük​rö​zi meg​győ​ző​dé​se​in​ket. Egy hi​e​de​lem nem több mint szik​la​szi​lárd meg​győ​ző​dés. Hi​e​del​me​ink gyak​ran a múl​tunk fél​re​ér​té​sé​ből fa​kad​nak. Amíg az em​ber a ke​re​ten be​lül van, ne​héz lát​nia a tel​jes ké​pet.

AZ ÉTLAP Gyer​mek​ko​ri prog​ra​mo​zá​sunk szám​ta​lan meg​nyil​vá​nu​lá​sát fe​dez​het​jük fel fel​nőtt​ko​ri vi​sel​ke​dé​sünk​ben. Leg​na​gyobb ré​szük ter​mé​sze​tes​sé vált szá​munk​ra, hi​szen hosszú éve​ken ke​resz​tül hal​lot​tuk azo​kat a bi​zo​nyos mon​da​to​kat. Az én ese​tem​ben az egyik nagy slá​ger, mint már em​lí​tet​tem, a „nem en​ged​het​jük meg ma​gunk​nak” volt. Ho​gyan nyil​vá​nul meg ez a fel​nőtt éle​tünk​ben? Ma​rad​junk a sa​ját pél​dám​nál. So​ká​ig, ha be​ül​tem egy ét​te​rem​be, és a ke​zem​be kap​tam az ét​la​pot, nem az alap​ján vá​lasz​tot​tam, hogy mit en​nék szí​ve​sen, ha​nem az alap​ján, hogy mi mennyi​be ke​rül. Elő​ször az ét​lap jobb ol​da​lát néz​tem meg, és au​to​ma​ti​ku​san az árak alap​ján dön​töt​tem. Má​sik pél​dá​ja en​nek a kor​lá​to​zó gon​do​lat​nak, hogy az üz​le​tek​ben min​dig az ak​ci​ós, le​á​ra​zott ter​mé​kek kö​zött ta​lál​tam ma​gam. Mi​vel sok-sok éven ke​resz​tül az volt szá​mom​ra az üze​net, hogy „nem en​ged​het​jük meg ma​gunk​nak”, tu​dat​ta​la​nul e sze​rint ha​tá​roz​tam meg, hogy mi az, amit meg​ér​dem​lek. Ha eset​leg te is ta​pasz​talsz ha​son​ló dol​go​kat az éle​ted​ben, tud​nod kell, hogy a kor​lá​to​zó hi​e​del​mek le​küz​dé​se na​gyon hosszú fo​lya​mat, és óri​á​si tu​da​tos​sá​got igé​nyel – de meg​éri. Két mód​szert aján​lok a fi​gyel​med​be. Az egyik, hogy fo​gal​mazz meg po​zi​tív meg​erő​sí​té​se​ket, ame​lyek elő​se​gí​tik a fo​lya​ma​tot. Ilyen le​het pél​dá​ul a „min​den​ből a leg​job​bat ér​dem​lem” vagy a „meg​kap​ha​tok bár​mit, ami​re csak vá​gyom”. Az​tán tedd ki őket mi​nél több jól lát​ha​tó hely​re, ahol nap​köz​ben a leg​több​ször ta​lál​ko​zol ve​lük. (Ná​lunk a für​dő​szo​bai tü​kör​re egye​bek mel​lett az van ki​ra​gaszt​va: „Meg​ér​dem​lem a gaz​dag​sá​got.”) A má​sik mód​szer, hogy ami​kor el​mész vá​sá​rol​ni, eggyel jobb ka​te​gó​ri​á​jú ter​mé​ket, ru​hát vagy ci​pőt ve​gyél ma​gad​nak, mint ed​dig. A vá​sár​lást kö​ve​tő​en jó eséllyel bűn​tu​da​tod lesz, hi​szen a bel​ső hang sze​rint nem ér​dem​led meg, de tartsd ész​ben, kér​lek, hogy ez csak egy régi prog​ra​mo​zás, sem​mi több. Légy ki​tar​tó, és meg​lá​tod, az ered​mény cso​dá​la​tos lesz!

„A jó a leg​jobb el​len​sé​ge.” – Step​hen R. Co​vey Fo​gal​mazz meg po​zi​tív meg​erő​sí​té​se​ket, és tedd ki őket mi​nél több jól lát​ha​tó hely​re, ahol nap​köz​ben a leg​több​ször ta​lál​ko​zol ve​lük. Ami​kor el​mész vá​sá​rol​ni, eggyel jobb ka​te​gó​ri​á​jú ter​mé​ket, ru​hát vagy ci​pőt ve​gyél ma​gad​nak, mint ed​dig.

KIKKEL VESZED KÖRBE MAGAD? Mu​tasd meg a ba​rá​ta​i​dat, és meg​mon​dom a jö​vő​det! Tény, hogy alap​ve​tő​en min​den ha​tás​sal van ránk; amit te​szünk, amit mon​dunk, amit hall​ga​tunk, amit lá​tunk, amit ol​va​sunk, amit né​zünk. A leg​erő​sebb be​fo​lyást még​is azok az em​be​rek gya​ko​rol​ják ránk, akik​kel kap​cso​lat​ban va​gyunk, akik​kel együtt tölt​jük az időn​ket, akik​kel be​szél​ge​tünk, akik​nek meg​hall​gat​juk a vé​le​mé​nyét, akik nap mint nap meg​oszt​ják ve​lünk a gon​do​la​ta​i​kat. *** Most kér​lek, vé​gezd el az aláb​bi gya​kor​la​tot! Írd le a hoz​zád leg​kö​ze​lebb álló öt em​ber ne​vét, és ér​té​keld egy​től ötig, hogy mi​lyen a hely​ze​tük az élet há​rom fő te​rü​le​tén, az​tán vizs​gáld meg az adott te​rü​le​tek át​la​gát. Név

Ma​gán​élet

Anya​gi hely​zet

Egész​ség

1. ....................

12345

12345

12345

2. ....................

12345

12345

12345

3. ....................

12345

12345

12345

4. ....................

12345

12345

12345

5. ....................

12345

12345

12345

Át​lag

12345

12345

12345

Ér​de​kes meg​ál​la​pí​tás​ra ju​tot​tál? A sze​mi​ná​ri​u​mo​kon en​nél a gya​kor​lat​nál lát​vá​nyo​san ki szo​kott ülni a döb​be​net a részt​ve​vők ar​cá​ra, hi​szen az ered​mény alá​tá​maszt​ja Bri​an Tra​cy ki​je​len​té​sét: „A hoz​zád leg​kö​ze​lebb álló öt em​ber át​la​ga vagy.” Mind​ez ter​mé​sze​te​sen ki​fe​je​zet​ten jót is je​lent​het ránk néz​ve, ha az át​lag ötös, de saj​nos en​nek az el​len​ke​ző​je is igaz le​het... Ön​tu​dat​la​nul is utá​nozzuk azok vi​sel​ke​dé​sét, át​vesszük azok vé​le​mé​nyét, akik​kel szo​ros kap​cso​lat​ban va​gyunk. A ne​ga​tív kör​nye​zet már ön​ma​gá​ban is elég, hogy egy em​bert ku​darc​ra kár​hoz​tas​son. Ha a köz​vet​len kör​nye​ze​ted​ben van va​la​ki, aki​ről úgy ér​zed, hogy fo​lya​ma​to​san vissza​húz té​-

ged, aka​dá​lyoz a ha​la​dás​ban, ak​kor el​kép​zel​he​tő, hogy most fe​szen​ge​ni kez​desz, eset​leg kel​le​met​len ér​zé​sek tör​nek elő be​lő​led, ami tel​je​sen ter​mé​sze​tes. Ez fo​ko​zot​tan igaz le​het, ha va​la​me​lyik kö​ze​li hoz​zá​tar​to​zód ju​tott az eszed​be. Meg​győ​ző​dé​sem, hogy el​kö​te​lez​ted ma​gad a fej​lő​dés mel​lett, más​kü​lön​ben nem ol​vas​nál ilyen köny​ve​ket. Még​is le​szö​ge​zem, hogy a kö​vet​ke​ző meg​ál​la​pí​tá​sok túl​mu​tat​nak a sze​mé​lyes vé​le​mé​nye​men; év​ti​ze​de​ken át tar​tó meg​fi​gye​lé​sek ered​mé​nye​ként szü​let​tek meg. Ha nem vagy elé​ge​dett a fen​ti gya​kor​lat ered​mé​nyé​vel, és sze​ret​néd ja​ví​ta​ni az át​la​go​dat, ak​kor két dol​got te​hetsz. Az egyik, hogy a je​len​leg hoz​zád leg​kö​ze​lebb álló em​be​rek át​la​gát nö​ve​led, az​ál​tal hogy meg​adsz ne​kik min​den eh​hez szük​sé​ges esz​közt és in​for​má​ci​ót. A ta​pasz​ta​lat sze​rint ez nem iga​zán szo​kott si​ke​rül​ni, hi​szen ahogy And​rew Car​ne​gie mond​ta: „Sen​kit sem le​het egy lét​rán fel​tol​ni, ha ő maga nem akar fel​mász​ni raj​ta.” Őszin​te szív​vel kí​vá​nom, hogy a te ese​ted​ben ez más​képp le​gyen. A má​sik le​he​tő​ség, hogy mos​tan​tól csak olyan em​be​rek tár​sa​sá​gát ke​re​sed, akik a sa​ját ered​mé​nye​ik​kel a te át​la​go​dat is fel​fe​lé húz​zák. Tu​dom, ez na​gyon ke​mény do​log, fő​leg ak​kor, ha egy kö​ze​li hoz​zá​tar​to​zó​ról van szó...

„Kap​cso​la​ta​id és tár​sas vi​szo​nya​id fon​to​sab​bak, mint örö​költ dol​ga​id.” – Ja​mes Art​hur Ray Én ma​gam, mi​után meg​győ​ződ​tem róla, hogy ez mennyi​re igaz, na​gyon ne​héz dön​té​se​ket hoz​tam. Meg​sza​kí​tot​tam a kap​cso​la​tot azok​kal az em​be​rek​kel, akik​ről úgy érez​tem, hogy vissza​húz​nak. En​nek kö​vet​kez​té​ben az utób​bi évek​ben egy-két ki​vé​tel​lel le​cse​ré​lő​dött a ba​rá​ti kö​röm, és sok​kal ke​ve​sebb időt töl​tök ne​ga​tív em​be​rek​kel, még ak​kor is, ha köz​vet​len hoz​zá​tar​to​zó​ról van szó. A fen​ti mon​da​to​kat még le​ír​ni sem könnyű. Tény azon​ban, hogy a leg​na​gyobb aka​dá​lya an​nak, hogy meg​sza​ba​dul​junk a ne​ga​ti​vi​tás​tól, ami út​já​ban áll bol​dog​sá​gunk​nak, ép​pen azok​hoz a ne​ga​tív sze​mé​lyek​hez és hely​ze​tek​hez való kö​tő​dé​sünk, akik en​nek okai. A bol​dog és ered​mé​nyes élet egyik kul​csa az, hogy ki​ik​tat​juk éle​tünk​ből a bol​dog​ta​lan​sá​-

got oko​zó, ne​ga​tív em​be​re​ket.

„Mi​köz​ben ha​la​dunk az utun​kon, időn​ként az a leg​ne​he​zebb, hogy el​en​ged​jünk szo​ká​so​kat és em​be​re​ket.” – Ja​mes Art​hur Ray Meg​is​mét​lem: kör​nye​ze​tünk be​fo​lyá​sa jó​val erő​sebb, mint ahogy azt szí​ve​sen be​is​mer​nénk. Sem​mi sincs, ami olyan erő​sen hat ránk, mint azok az em​be​rek, akik kö​rül​vesz​nek ben​nün​ket. Ha a kö​rü​löt​tünk élő em​be​rek si​ke​re​seb​bek, mint mi, ak​kor fej​lő​dünk – el​len​ke​ző eset​ben erre na​gyon ki​csi az esé​lyünk. Hosszú időn ke​resz​tül min​den reg​gel fel​ír​tam a cél​ja​im közé, hogy „Több, mint egy​mil​lió fo​rint a havi be​vé​te​lem.” Tisz​tá​ban vol​tam vele, hogy a cé​lok ki​tű​zé​sé​nek mű​köd​nie kell, az én ese​tem​ben ez még​sem így ala​kult. Az​tán meg​kér​dez​tem ma​gam​tól, hogy ki az, aki​nek több mint egy​mil​lió fo​rint a havi be​vé​te​le a kör​nye​ze​tem​ben. El​ta​lál​tad! Egyet​len ilyen em​ber sem volt. Vé​let​le​nül sem ál​lí​tom, hogy ez le​he​tet​len​né te​szi, hogy el​ér​hes​sük az imént em​lí​tett össze​get, hi​szen szám​ta​lan pél​dát lát​ha​tunk rá. Ab​ban vi​szont biz​tos va​gyok, hogy sok​kal, de sok​kal ne​he​zebb, mint ak​kor, ha a köz​vet​len kör​nye​ze​tünk​ben élők ek​ko​ra be​vé​tel​lel ren​del​kez​nek.

„Ha a prob​lé​mák el​sza​po​rod​nak, pil​la​na​tok alatt ké​pe​sek va​gyunk el​fe​lej​te​ni még a leg​ne​me​sebb fo​gad​ko​zá​so​kat is. Ezért olyan kör​nye​zet​ben kell él​nünk, amely nem​hogy nem fe​led​te​ti el, ha​nem is​mé​tel​ten fi​gyel​mez​tet az ígé​re​te​ink​re.” – Bodo Schae​fer Szin​tén meg​fon​to​lan​dó, hogy ki​től fo​ga​dunk el ta​ná​csot az előt​tünk álló dön​té​sek meg​ho​za​ta​lá​hoz. Azt is kér​dez​het​ném, el​fo​gadsz-e ta​ná​csot olyas​va​la​ki​től, aki még so​ha​sem járt ott, aho​vá te ép​pen ké​szülsz. Én csak olyan em​ber​től fo​ga​dok el ta​ná​csot, aki já​ra​tos az adott té​má​ban, rá​adá​sul si​ke​res is ben​ne. Ami​kor pél​dá​ul el​kezd​tem in​gat​la​nok​kal fog​lal​koz​ni, a kör​nye​ze​tem​ben élők azt mond​ták, ne vág​jak bele, pe​dig sem​mi​fé​le erre vo​nat​ko​zó is​me​re​tük nem volt. Eb​ben az eset​ben egy olyan

em​ber ta​ná​csát kér​tem ki, aki​nek 73 in​gat​lan​ja van, és kö​zü​lük 71 ki is van adva bér​lők​nek. Ter​mé​sze​te​sen az ese​tek több​sé​gé​ben a kör​nye​ze​tün​ket jó szán​dék ve​zér​li, egy​sze​rű​en csak fél​te​nek min​ket az eset​le​ges ku​darc​tól. Még​is azt ja​vas​lom, hogy csak olyas​va​la​ki​től fo​gadj el ta​ná​csot, aki ott​ho​no​san mo​zog a kér​dé​ses te​rü​le​ten, és már el​ér​te azo​kat a si​ke​re​ket, ame​lye​ket te el akarsz érni.

„Min​den al​ka​lom​mal, ami​kor vál​toz​ta​tunk az éle​tün​kön, a kör​nye​ze​tünk​ben élők vagy se​gí​te​ni vagy aka​dá​lyoz​ni fog​nak a vál​to​zás tar​tós​sá té​te​lé​ben.” – Ant​hony Rob​bins Kép​zeld el a kö​vet​ke​ző já​té​kot! Fent állsz egy asz​tal te​te​jén, és ki aka​rod pró​bál​ni az erő​det, ezért meg​kérsz va​la​kit, hogy húz​zon le té​ged on​nan. Az il​le​tő tör​té​ne​te​sen jó​val gyen​gébb fi​zi​ku​mú ná​lad. Mit gon​dolsz, ki nyer? Fi​zi​kai tör​vény​sze​rű​ség, hogy könnyebb va​la​kit le​fe​lé húz​ni, mint fel​fe​lé, ezért csak idő kér​dé​se, hogy mi​kor húz​nak le. A má​sik​nak csak be​léd kell csim​pasz​kod​nia. Előbb-utóbb el fog fogy​ni az erőd, esé​lyed sincs, hogy nyerj. Más​kép​pen fo​gal​maz​va: ha ne​ga​tív em​be​rek vesz​nek tar​tó​san kö​rül, esé​lyed sincs, hogy fent tudd tar​ta​ni a po​zi​ti​vi​tá​so​dat.

„Sze​gény el​len​ség: nem is akar rosszat – csak több jót ma​gá​nak.” – Fo​dor Ákos A ne​ga​ti​vi​tás hosszú tá​von, saj​ná​la​tos mó​don, ra​gá​lyos. Jó hír azon​ban, hogy a po​zi​ti​vi​tás is az. Mit te​he​tünk te​hát, ha a kör​nye​ze​tünk ne​ga​tív? Is​mer​ked​jünk! Ke​res​sük azo​kat a hely​ze​te​ket, al​kal​ma​kat, ami​kor le​he​tő​sé​günk nyí​lik rá, hogy si​ke​res, po​zi​tív és bol​dog em​be​rek​kel ke​rül​jünk egy tár​sa​ság​ba. Jár​junk olyan ren​dez​vé​nyek​re, klu​bok​ba, aho​va ők jár​nak. Tö​re​ked​jünk arra, hogy mi​nél több időt tölt​hes​sünk a kö​ze​lük​ben. Egy má​sik zse​ni​á​lis esz​köz arra, hogy min​den​nap po​zi​tív, si​ke​res em​be​rek gon​do​la​ta​i​ban már​tóz​has​sunk meg, ha rend​sze​re​sen hall​ga​tunk olyan hang​anya​go​kat, ame​lyek​ben meg​oszt​ják ve​lünk meg​lá​tá​sa​i​kat, ta​pasz​ta​la​ta​i​kat, si​ker​re​cept​jü​ket. Vé​ge​ze​tül sze​ret​ném fel​hív​ni a fi​gyel​med egy lát​ha​tat​lan fo​lya​mat​ra, amely hi​he​tet​len ve​szé​lye​ket rejt​het szá​mod​ra, ha pár​kap​cso​lat​ban élsz. En​nek a neve: el​fej​lő​dés. Mit is ta​kar ez a

ki​fe​je​zés? Együtt élő pá​rok ese​té​ben gyak​ran elő​for​dul, hogy az egyik fél sok​kal nyi​tot​tabb a fej​lő​dés​re, fo​lya​ma​to​san ke​re​si a le​he​tő​sé​get, hogy job​bá vál​jon, míg a má​sik jobb eset​ben csak ér​dek​te​len ez iránt, rosszabb eset​ben el​zár​kó​zik elő​le. Első pil​lan​tás​ra ez csak egy kel​le​met​len hely​zet​nek tűn​het, de nézzük meg, mi tör​té​nik hosszú tá​von. Aki a fej​lő​dés út​já​ra lép, cso​dá​la​tos vál​to​zá​son megy ke​resz​tül, mi​köz​ben a má​sik meg​re​ked a régi gon​dol​ko​dá​si szin​ten. Ha ez a hely​zet tar​tó​san fenn​áll, a ket​te​jük kö​zöt​ti gon​dol​ko​dás​be​li sza​ka​dék egy​re nö​vek​szik, ami​nek a kö​vet​kez​mé​nye nagy va​ló​szí​nű​ség​gel az lesz, hogy a kap​cso​lat vé​get ér. En​nek meg​elő​zé​sé​re azt ta​ná​cso​lom, hogy mi​nél előbb vond be a pá​ro​dat az ön​fej​lesz​tés cso​dá​la​tos fo​lya​ma​tá​ba. Hogy hol fogsz tar​ta​ni az élet​ben öt év múl​va, azt két do​log fog​ja meg​ha​tá​roz​ni: az egyik, hogy kik​kel ve​szed kör​be ma​gad, a má​sik, hogy mi​lyen köny​ve​ket ol​va​sol. A leg​erő​sebb be​fo​lyást azok az em​be​rek gya​ko​rol​ják ránk, akik​kel kap​cso​lat​ban va​gyunk, akik​kel az időn​ket együtt tölt​jük. A ne​ga​tív kör​nye​zet már ön​ma​gá​ban is elég, hogy egy em​bert ku​darc​ra kár​hoz​tas​son. „Sen​kit sem le​het egy lét​rán fel​tol​ni, ha ő maga nem akar fel​mász​ni raj​ta.” A bol​dog és ered​mé​nyes élet egyik kul​csa az, hogy ki​ik​tat​juk éle​tünk​ből a bol​dog​ta​lan​sá​got oko​zó, ne​ga​tív em​be​re​ket. Csak olyas​va​la​ki​től fo​gadj el ta​ná​csot, aki ott​ho​no​san mo​zog a kér​dé​ses te​rü​le​ten, és már el​ér​te azo​kat a si​ke​re​ket, ame​lye​ket te el akarsz érni. Ke​resd azo​kat a hely​ze​te​ket, al​kal​ma​kat, ami​kor le​he​tő​sé​ged nyí​lik rá, hogy si​ke​res, po​zi​tív és bol​dog em​be​rek​kel ke​rülj egy tár​sa​ság​ba.

MINDEN SZAVAD VARÁZSIGE „A sza​va​ink azok a gon​do​la​ta​ink, ame​lyek a leg​ha​ma​rabb dol​gok​ká vál​nak majd.” – Mike Doo​ley Min​den sza​vunk va​rázs​ige, vagy​is min​den ki​mon​dott sza​vunk​nak te​rem​tő ere​je van. Épp ezért na​gyon oda kell fi​gyel​nünk arra, hogy mi hagy​ja el a szán​kat. Bár​mit is je​len​tesz ki, az a va​ló​sá​god​dá vá​lik. A Jó​is​ten​nek egyet​len bé​lyeg​ző​je van, és bár​mit mon​dasz, ő azt fog​ja rá​nyom​ni. Erre a bé​lyeg​ző​re pe​dig az van írva: „Jó​vá​hagy​va!” Ha pél​dá​ul azt mon​dod, hogy „én min​dig le​eszem ma​gam”, ak​kor rá​ke​rül a bé​lyeg​ző, és biz​tos le​hetsz ben​ne, hogy le is fo​god enni ma​gad. Anyó​som mind​ezt vic​ce​sen kö​ze​lí​ti meg; ami​kor el​megy fa​gyit ven​ni, és meg​kér​de​zik, mi​lyet kér, csak annyit szo​kott mon​da​ni: „Ame​lyik​nek a szí​ne megy a ru​hám​hoz!” :-) Az egy​más köz​ti be​szél​ge​té​sek nagy ré​sze zsör​tö​lő​dés, pa​nasz​ko​dás, va​la​ki​nek vagy va​la​mi​nek az el​íté​lé​se, kri​ti​zá​lá​sa. Az em​be​rek több​sé​gé​ben ki​ala​kult a „Hát nem ször​nyű?” kez​de​tű be​szél​ge​té​si séma. Dönt​sük el egy​szer s min​den​kor​ra, hogy nem va​gyunk haj​lan​dó​ak részt ven​ni ilyen tí​pu​sú be​szél​ge​té​sek​ben. Nem plety​kál​ko​dunk, nem cse​re​be​rél​jük má​sok​kal a szennyest. Ma​sa​ru Emo​to mun​kás​sá​ga még in​kább alá​tá​maszt​ja an​nak a fon​tos​sá​gát, hogy mi​lyen sza​va​kat hasz​ná​lunk. A ja​pán pro​fesszor szám​ta​lan kí​sér​le​tet vég​zett az​zal kap​cso​lat​ban, ho​gyan re​a​gál a víz a kör​nye​ze​té​ben ki​mon​dott sza​vak​ra. Elő​ször min​den előz​mény nél​kül le​fa​gyasz​tot​ta a vi​zet, és meg​vizs​gál​ta a kris​tály​szer​ke​ze​tét. Az​u​tán kü​lön​bö​ző sza​va​kat mon​dott a víz​nek – vagy csak a vi​zet tar​tal​ma​zó pa​lack ol​da​lá​ra írt fel sza​va​kat –, majd újra le​fa​gyasz​tot​ta, és meg​vizs​gál​ta, ho​gyan vál​to​zott meg a kris​tály​szer​ke​ze​te. Meg​döb​ben​tő ered​mé​nyek​re ju​tott. A víz kris​tály​szer​ke​ze​te po​zi​tív sza​vak ha​tá​sá​ra, mint a „sze​re​tet”, a „hála” vagy a „kö​szö​nöm”, na​gyon sza​bá​lyos for​mát vett fel, ugyan​ak​kor ne​ga​tív sza​vak ha​tá​sá​ra tel​je​sen el​torzult. Le​het, hogy szá​mod​ra ért​he​tet​len​nek tű​nik, hogy jön ide az ál​ta​lad ki​mon​dott sza​vak​nak a víz

kris​tály​szer​ke​ze​té​re gya​ko​rolt ha​tá​sa; de ha be​le​gon​dolsz, hogy tes​tünk 70-75 szá​za​lé​ka, agyunk​nak pe​dig 90-95 szá​za​lé​ka víz, ak​kor össze​áll a kép. En​nek is​me​re​té​ben kép​zeld csak el, mi​lyen po​zi​tív ha​tást gya​ko​rol​hat a tes​ted​re az a ki​je​len​tés, hogy „sze​re​tem ma​gam”. Ha már itt tar​tunk; mit szok​tál mon​da​ni a tes​ted​nek, ami​kor meg​lá​tod ma​gad a tü​kör​ben zu​hany​zás után? Ér​de​mes erre is oda​fi​gyel​ni. Ezen a té​ren még ne​kem is jócs​kán van hova fej​lőd​nöm, de ma már sok​kal jobb a hely​zet, mint ko​ráb​ban. Ha oda​fi​gye​lünk a sza​va​ink​ra, ugyan​azt a gon​do​la​tot sok​kal po​zi​tí​vab​ban is meg tud​juk fo​gal​maz​ni, mint ed​dig. Nézzünk egy pél​dát! Sok em​ber sza​va​já​rá​sa az, hogy „nincs sem​mi baj”. Vizs​gál​juk csak meg kü​lön-kü​lön a mon​da​tot al​ko​tó sza​va​kat! Mind a há​rom szó ne​ga​tív. Mi len​ne, ha he​lyet​te azt mon​da​nánk: min​den rend​ben van? A je​len​té​se mind​két mon​dat​nak ugyan​az, de az utób​bi ki​zá​ró​lag po​zi​tív töl​te​tű sza​va​kat tar​tal​maz. NINCS SEM​MI BAJ = MIN​DEN REND​BEN VAN A té​má​nál ma​rad​va, kér​lek, fi​gyeld meg, hány​szor kez​ded úgy a mon​da​to​dat: „Az a baj, hogy...” Ja​vas​lom, hogy ha ezt ész​re​ve​szed, kezdd újra a mon​da​to​dat így: „Az a jó, hogy...” Hidd el, hogy ugyan​azt a gon​do​la​tot így is fo​god tud​ni foly​tat​ni. Erre a cso​dá​la​tos agyunk szol​gá​lat​kész mű​kö​dé​se nyújt le​he​tő​sé​get. De ho​gyan is mű​kö​dik mind​ez? At​tól fog​va, hogy a vi​lág​ra jö​vünk, az agyunk min​den hoz​zánk el​ju​tó in​for​má​ci​ót el​rak​tá​roz. Erre szok​ták mon​da​ni, hogy a me​mó​ri​ánk tö​ké​le​tes, csak em​lé​kez​ni nem tu​dunk. A rak​tá​ro​zás ered​mé​nye​kép​pen fel​be​csül​he​tet​len mennyi​sé​gű adat gyű​lik össze, ami csak arra vár, hogy egy​szer szük​ség le​gyen rá, és elő​ve​gyük. Nos, mi tör​té​nik, ami​kor azok​kal a sza​vak​kal kez​dünk egy mon​da​tot, hogy: „Az a baj...”? Az agyunk a ren​del​ke​zés​re álló adat​bá​zis​ból fel​so​ra​koz​tat​ja az összes olyan tá​rolt in​for​má​ci​ót, amely a baj​hoz kap​csol​ha​tó, vagy​is ne​ga​tív. A jó hír az, hogy mind​ez ak​kor is mű​kö​dik, ha úgy kezd​jük a mon​da​tot: „Az a jó, hogy...” Eb​ben az eset​ben ugyan​is elő​ke​rül az összes po​zi​tív in​for​má​ció, amely a jó​hoz kap​csol​ha​tó. Elég ne​héz ész​re​ven​ni ma​gun​kon, hogy ne​ga​tí​van kez​dünk mon​da​to​kat. A sze​mi​ná​ri​u​mi részt​ve​vők túl​nyo​mó ré​sze úgy gon​dol​ja ma​gá​ról, hogy ő az​tán so​sem fo​gal​maz meg ne​ga​tív mon​da​to​kat. Ami​kor azon​ban pár​ban vég​zik a gya​kor​la​to​kat, és fel​ha​tal​maz​zák egy​mást arra, hogy ha ne​ga​tív sza​vak​kal kez​de​nek egy mon​da​tot, ak​kor a má​sik azt je​lez​he​ti, igen​csak meg​le​pőd​nek, mi​lyen gyak​ran fo​gal​maz​nak így.

Azt ja​vas​lom, hogy oszd meg az itt ol​va​sot​ta​kat va​la​me​lyik köz​vet​len hoz​zá​tar​to​zód​dal vagy ba​rá​tod​dal, és ha​tal​maz​zá​tok fel egy​mást arra, hogy ha ne​ga​tív sza​va​kat hasz​nál​tok, a má​sik je​lez​he​ti. Ab​ban a hi​he​tet​le​nül sze​ren​csés hely​zet​ben va​gyunk, hogy a vi​lág leg​szebb nyel​ve, a ma​gyar, a mi anya​nyel​vünk. Le​he​tő​vé te​szi szá​munk​ra, hogy vá​lasz​té​ko​san fo​gal​mazzunk, és ki​hasz​nál​juk a nyel​vünk​ben rej​lő le​he​tő​sé​get; akár ak​kor is, ha va​la​ki azt kér​de​zi, mi​lyen volt az ebéd, ahe​lyett hogy azt mon​da​nánk, „jó”, fe​lel​het​jük azt, hogy „fen​sé​ges”. A sza​vak​nak va​rázs​la​tos ere​jük van, amit cso​dá​la​to​san pél​dáz a kö​vet​ke​ző tör​té​net. Egy vak em​ber ült egy épü​let előtt, a lép​csőn, lá​bá​nál ka​lap, mel​let​te egy táb​la, raj​ta a kö​vet​ke​ző szö​veg: „Vak va​gyok, ké​rem, se​gít​se​nek!” Az em​be​rek több​sé​ge el​ment mel​let​te. Arra járt egy ifjú hölgy, és lát​ta, hogy a ka​lap​ban alig van pénz. Le​ha​jolt, do​bott a ka​lap​ba, majd kér​dés nél​kül el​vet​te a táb​lát, és a má​sik ol​da​lá​ra fel​írt egy mon​da​tot. Dél​után vissza​tért a vak em​ber​hez, és lát​ta, hogy a ka​lap​ban ren​ge​teg pénz van. A vak fel​is​mer​te a lép​te​it, és meg​kér​dez​te tőle, mit írt a táb​lá​ra. – Ugyan​azt ír​tam, csak más sza​vak​kal – vá​la​szol​ta a hölgy, és mo​sollyal az ar​cán tá​vo​zott. A vak soha nem tud​ta meg, hogy a táb​lán az állt: „Ez egy cso​dá​la​tos nap, és én nem lát​ha​tom.”

„– A szó a leg​jobb já​ték – mond​ja a Tata –, min​dig kéz​nél van, vagy​is ész​nél, mert néha még le se kell írni. A fe​jed szó​ját​szó​tér. Jobb a Kin​der​to​jás​nál, több já​ték is van ben​ne, és el se hasz​ná​ló​dik, ha be​le​tö​rik a nyel​ved.” – Rigó Béla A Jó​is​ten​nek egyet​len bé​lyeg​ző​je van, és bár​mit mon​dasz, ő azt fog​ja rá​nyom​ni. Erre a bé​lyeg​ző​re pe​dig az van írva: „Jó​vá​hagy​va!”

NEGYEDIK RÉSZ

A STRESSZ FORRÁSA „18 éve​sen azon ag​gó​dunk, hogy mit gon​dol​nak ró​lunk má​sok. 40 éve​sen fü​tyü​lünk rá, mi​lyen vé​le​ménnyel van​nak ró​lunk az em​be​rek. 60 éve​sen pe​dig rá​jö​vünk, hogy iga​zá​ból a ku​tya sem fog​lal​ko​zott ve​lünk soha.” – Da​ni​el Amen Egyik leg​na​gyobb el​len​sé​günk az élet​ben a ma​nap​ság oly so​kat em​le​ge​tett stressz, ami​nek egyik meg​ha​tá​ro​zó for​rá​sa az ag​go​da​lom. De hát mi is az ag​gó​dás? Nem más, mint fé​le​lem, amely bi​zony​ta​lan​ság​ból, ha​tá​ro​zat​lan​ság​ból fa​kad. Ha hagy​juk, az ag​go​da​lom el​ha​tal​ma​sod​hat raj​tunk, fo​lya​ma​tos fe​szült​sé​get okoz​va szá​munk​ra. Túl​zás nél​kül ál​lít​ha​tom, hogy az ag​gó​dó em​ber ne​met mond az élet​re. Ah​hoz, hogy fel​sza​ba​dul​tan örül​ni tud​junk an​nak, amit csi​ná​lunk, és egész​sé​ges, ki​egyen​sú​lyo​zott, po​zi​tív lel​ki be​ál​lí​tott​sá​gú em​be​rek​ké vál​has​sunk, sza​kí​ta​nunk kell az ag​go​dal​mas​ko​dás szo​ká​sá​val. Jó hír, hogy ez is csak egy ta​nult szo​kás, ame​lyet az em​be​rek igen gyak​ran a szü​le​ik​től sa​já​tí​ta​nak el, te​hát meg le​het sza​ba​dul​ni tőle. Ál​ta​lá​ban min​den csa​lád​ban van va​la​ki, aki ki​fe​je​zet​ten so​kat ag​gó​dik. Ná​la​tok ki volt az? Az édes​anyád, az édes​apád, a nagy​ma​mád vagy a nagy​p​apád? Az ag​go​da​lom az édes​anyák​nál nyil​vá​nul meg leg​jel​lem​zőb​ben, akik ezt a szo​kást szin​tén az édes​any​juk​tól örö​köl​ték. Azt gon​dol​ják, hogy az anyai sze​re​tet​hez van köze; pe​dig ez tá​vol áll az igaz​ság​tól. Az anyai ag​go​da​lom ti​pi​kus meg​nyil​vá​nu​lá​sai a kö​vet​ke​ző mon​da​tok: „Na​gyon vi​gyázz ma​gad​ra az úton!” Vagy: „Hívj fel, ha meg​ér​kez​tél!” Eset​leg: „Biz​tos, hogy jól vagy?” És: „Nem lesz en​nek jó vége!” Ezen mon​da​tok több​sé​gét a jó szán​dék szü​li, de sem​mi jó sem szár​ma​zik be​lő​lük. Sok​szor az az ered​mé​nyük, hogy a gye​re​kek egy​re rit​káb​ban jár​nak haza. Va​ló​já​ban a szü​lő a ben​ne lévő fé​lel​mét ve​tí​ti ki ezek ré​vén a gyer​mek​re. Most eset​leg azt gon​dol​ha​tod: „De hát egy szü​lő félt​he​ti a gyer​me​két, nem?” Ter​mé​sze​te​sen igen, fon​tos azon​ban, hogy ne ke​ver​jük össze az ag​gó​dást a gon​dos​ko​dás​sal.

AG​GÓ​DÁS = FÉ​LE​LEM AG​GÓ​DÁS ≠ GON​DOS​KO​DÁS

„Az ag​go​dal​mas​ko​dás egy​faj​ta 'szel​le​mi kör​nye​zet​szennye​zés', amely min​den érin​tett szá​má​ra ter​hes.” – Ro​bert Betz Ké​szí​tet​tek egy fel​mé​rést ar​ról, hogy mi mi​att ag​gód​nak az em​be​rek. Meg​döb​ben​tő ered​mény szü​le​tett. Negy​ven szá​za​lék​ban olyan dol​gok mi​att ag​gód​nak, ame​lyek soha nem kö​vet​kez​nek be, har​minc szá​za​lék​ban múlt​be​li ese​mé​nyek mi​att, ame​lye​ken már úgy​sem le​het vál​toz​tat​ni, ti​zen​két szá​za​lék​ban vé​lel​me​zett egész​ség​ügyi prob​lé​mák, be​teg​sé​gek mi​att, és to​váb​bi tíz szá​za​lék​ban apró-csep​rő dol​gok mi​att. Össze​sen nyolc szá​za​lék az, ami mi​att va​ló​ban van okuk ag​gód​ni, és eb​ből is csak négy szá​za​lék, amit ké​pe​sek is be​fo​lyá​sol​ni. Jól lát​ha​tó, hogy az el​ső​ként em​lí​tett negy​ven szá​za​lék okoz​za leg​na​gyobb arány​ban az ag​go​dal​mat. Mi​vel azon​ban ezek a dol​gok a jö​vő​re vo​nat​koz​nak, rá​adá​sul so​ha​sem kö​vet​kez​nek be, a meg​ol​dás az, hogy nem szen​te​lünk fi​gyel​met ne​kik. Ne ag​gód​junk a jövő mi​att! Ak​kor men​jünk át a hí​don, ami​kor oda​ér​tünk hoz​zá. Ter​mé​sze​te​sen ez tá​vol​ról sem azt je​len​ti, hogy ne fog​lal​kozzunk a jö​vőnk​kel, sok​kal in​kább azt, hogy ter​vezzük meg, ahe​lyett hogy ag​gód​nánk mi​at​ta.

„Ne ag​gódj az egész jö​vőd mi​att; csak na​pon​ként fog el​jön​ni!” – Da​vid Ba​ird Az ag​go​da​lom ti​pi​kus meg​nyil​vá​nu​lá​si for​má​it ki​mon​dott sza​va​id alap​ján is azo​no​sít​ha​tod. Ha jel​lem​ző​en a múlt​ban tör​tént dol​gok mi​att szok​tál ag​gód​ni, ak​kor jó eséllyel a „Mi lett vol​na ha...” kez​de​tű mon​da​to​kat hasz​ná​lod; ha a je​len​le​gi hely​zet​tel kap​cso​la​to​san van​nak ilyen ér​zé​se​id, ak​kor a „Mi van ak​kor, ha...” kez​de​tű​e​ket, és ha a jö​vő​re vo​nat​ko​zó​an nyil​vá​nul​nak meg ag​go​dal​mas gon​do​la​ta​id, ak​kor azt mon​dod: „Mi lesz ha...” Mit te​hetsz, ha ag​go​dal​mas​ko​dá​son ka​pod ma​gad? Írd le egy lap​ra, hogy pon​to​san mi is az, ami mi​att ag​gódsz! En​nek az egy​sze​rű kis gya​kor​lat​nak ön​ma​gá​ban is má​gi​kus ere​je van. Mi​vel az ag​gó​dás fé​le​lem fel​té​te​le​zett dol​gok​tól, ame​lyek csak a fe​jed​ben zaj​la​nak, az ese​tek leg​na​gyobb ré​szé​ben az ag​go​da​lom már at​tól meg​szű​nik, hogy le​írod.

A má​sik ha​tá​sos mód​szer az ag​gó​dás meg​szün​te​té​sé​re a cél​irá​nyos, ha​tá​ro​zott cse​lek​vés. Ha fo​lya​ma​to​san a fel​ada​ta​ink meg​ol​dá​sán dol​gozunk, nem lesz időnk ag​gód​ni. Mind​ezt a he​lyet​te​sí​tés tör​vé​nye ga​ran​tál​ja szá​munk​ra; az ag​gó​dás gon​do​la​ta​it a po​zi​tív cse​lek​vés gon​do​la​ta​i​ra cse​rél​jük.

„Van egy fény​ké​pem a ga​la​xis​ról, ame​lyet gyak​ran el​né​ze​ge​tek, mert se​gít szem előtt tar​ta​nom, mi​lyen cse​kély​sé​gek az én prob​lé​má​im az uni​verzum​hoz ké​pest.” – Do​nald Trump Íme két cso​dá​la​tos mód​szer Ant​hony Rob​bins​tól az ag​gó​dás meg​szün​te​té​sé​hez. Az első: ami​kor azon ka​pod ma​gad, hogy el​ural​kod​nak raj​tad a ne​ga​tív, ag​go​dal​mas gon​do​la​tok, ugorj fel, és ki​álts tele to​rok​ból egy óri​á​si sü​let​len​sé​get – pél​dá​ul: „Hur​rá! Ma nem bü​dös a lá​bam!” –, és vágj hoz​zá bam​ba ké​pet. A sze​mi​ná​ri​u​mo​kon, ami​kor ezt a gya​kor​la​tot vé​gezzük, a részt​ve​vők han​gu​la​tát már az is fel​dob​ja, hogy el​mon​dom, mit fo​gunk ten​ni. Ha te is ki​pró​bá​lod, meg​lá​tod, hogy ezek után kép​te​len​ség to​vább da​go​nyáz​ni a ne​ga​tív ér​zé​sek​ben. Rob​bins má​so​dik mód​sze​re: ami​kor ag​go​dal​mas​ko​dá​son ka​pod ma​gad, tedd fel ma​gad​nak a kér​dést, hogy tíz év múl​va szá​mít-e majd ez a prob​lé​ma bár​mit is. Ne​kem ez a ked​ven​cem. Meg​lá​tod, igen rit​ka az a hely​zet, ami​kor igen vá​laszt fogsz adni. A gya​kor​lat ha​té​kony​sá​gá​nak nö​ve​lé​se ér​de​ké​ben gon​dolj bele, mi tör​tént ve​led tíz év​vel ez​előtt, ami​nek még ma is ugyan​ak​ko​ra je​len​tő​sé​ge van az éle​ted​ben... Az​tán van még egy zse​ni​á​lis mód​szer az ag​gó​dás meg​szün​te​té​sé​re: ta​lálj ki egy még rosszabb hely​ze​tet. Hadd mu​tas​sam be a sze​mé​lyes pél​dá​mon ke​resz​tül, mire is gon​do​lok. Tíz év​vel ez​előtt volt egy na​gyon sú​lyos au​tó​bal​ese​tem, ami​nek kö​vet​kez​té​ben el​tört a comb​cson​tom; az egyik lá​bam az​óta is vagy más​fél cen​ti​vel rö​vi​debb, mint a má​sik. Ami​kor ez tu​da​to​sult ben​nem, egy​foly​tá​ban azon ag​gód​tam, ho​gyan fo​gok így élni. Az​tán arra gon​dol​tam, mi lett vol​na, ha le kell vág​ni a sé​rült lá​ba​mat. Sőt, a bal​eset​ben akár ott is hagy​hat​tam vol​na a fo​ga​mat. Eh​hez ké​pest mi az a más​fél cen​ti? Hi​szen élek, és tu​dok jár​ni! Az imént azon kap​tam ma​gam, hogy át​vil​lant raj​tam egy ag​go​dal​mas gon​do​lat. (Ezek sze​rint ne​kem is van ilyen. :-) ) Az ju​tott eszem​be, hogy mi len​ne, ha mind​az, amit ed​dig ír​tam a könyv​ből, el​tűn​ne a szá​mí​tó​gé​pem​ről. Gyor​san el​kezd​tem al​kal​maz​ni a fen​ti gya​kor​la​to​kat, és meg​kér​dez​tem ma​gam​tól, tíz év múl​va szá​mí​ta​na-e ez bár​mit is. Nem​le​ges vá​la​szom meg​-

nyug​ta​tott. Az​tán el​kép​zel​tem egy még rosszabb hely​ze​tet; a szö​veg ak​kor tű​nik el, ami​kor már az egé​szet meg​ír​tam. Vé​gül úgy dön​töt​tem, hogy al​kal​ma​zom a ha​tá​ro​zott cse​lek​vést, és le​men​tet​tem a szö​ve​get egy CD-re. Ve​gyünk min​dig pél​dát a ren​dít​he​tet​len op​ti​mis​tá​ról, aki az utol​só ezer fo​rint​ján is pénz​tár​cát vesz.

„Öreg​em​ber va​gyok, ször​nyű dol​go​kon men​tem ke​resz​tül az élet​ben, és ezek kö​zül né​hány va​ló​ban meg is tör​tént ve​lem.” – Mark Twain Az ag​gó​dó em​ber ne​met mond az élet​re. Ak​kor men​jünk át a hí​don, ami​kor oda​ér​tünk hoz​zá. Az ag​gó​dás fé​le​lem fel​té​te​le​zett dol​gok​tól, ame​lyek csak a fe​jed​ben zaj​la​nak. Ha​tá​sos mód​szer az ag​gó​dás meg​szün​te​té​sé​re a cél​irá​nyos, ha​tá​ro​zott cse​lek​vés. Kér​dezd meg ma​gad​tól, tíz év múl​va szá​mít-e majd ez a prob​lé​ma bár​mit is.

MI AZ, AMI IGAZÁN SZÁMÍT? „Ne​héz kér​dés, hogy mi te​szi az em​bert iga​zán bol​dog​gá. A sze​gény​ség és a gaz​dag​ság már ki​hul​lott a ros​tán.” – Zig Zig​lar Hy​rum W. Smith Ami iga​zán szá​mít5 című zse​ni​á​lis köny​vé​ben van egy re​mek pél​da, ami se​gít az ér​té​kek tisz​tá​zá​sá​ban. Kép​zeld csak el, hogy le​tesz​nek eléd a föld​re egy 40 mé​ter hosszú, 15 cen​ti​mé​ter szé​les ge​ren​dát, és azt mond​ják, kapsz húsz​ezer fo​rin​tot, ha vé​gig​mész raj​ta. Meg​ten​néd? Erre szin​te ki​vé​tel nél​kül min​den​ki igent mond, hi​szen nincs sem​mi koc​ká​za​ta. Most kép​zeld el ugyan​ezt a ge​ren​dát több száz mé​ter ma​gas​ban, két ha​tal​mas fel​hő​kar​co​ló kö​zött. Eb​ben az eset​ben is át​men​nél raj​ta húsz​ezer fo​rin​tért? Így már más a hely​zet, ugye? És egy​mil​li​ó​ért? Öt​ért? Tí​zért? Ami​kor a sze​mi​ná​ri​u​mo​kon eme​lem a té​tet, egy-két vál​lal​ko​zó szel​le​mű részt​ve​vőt le​szá​mít​va a több​ség el​zár​kó​zik. Most kép​zeld el, hogy a ge​ren​da má​sik vé​gé​nél, a szem​köz​ti fel​hő​kar​co​ló te​te​jén a két​éves kis​fi​ad vagy uno​kád van, aki​nek, ahogy meg​lát té​ged, fel​de​rül az arca, és azon​nal el​in​dul fe​léd. Eb​ben az eset​ben mit ten​nél? Gya​ní​tom, te is az em​be​rek​nek abba a rend​kí​vül nagy há​nya​dá​ba tar​to​zol, akik gon​dol​ko​zás nél​kül azon​nal el​in​dul​ná​nak a ge​ren​dán a gyer​me​kük vagy uno​ká​juk felé. Ész​re​ve​he​ted, hogy nem a ge​ren​da vál​to​zik meg a tör​té​net so​rán, ha​nem az ér​té​kek fon​tos​sá​gi sor​rend​je az, ami mi​att az egyik eset​ben nem in​dul​nál el, míg a má​sik​ban igen. Ez a gya​kor​lat se​gít, hogy tisz​tázd, mi az, ami szá​mod​ra iga​zán fon​tos. Azt, hogy szá​mod​ra, azért húz​tam alá, mert ez a lé​nyeg. Ki​zá​ró​lag ak​kor tudsz tel​jes, nyu​godt, bol​dog éle​tet élni, ha a ma​gad szá​má​ra fon​tos ér​té​kek​nek meg​fe​le​lő​en élsz. Ha tisz​tá​zod a szá​mod​ra fon​tos ér​té​ke​ket, és sor​ba ren​de​zed őket, azt ér​ték​rend​nek hív​ják. Mi az, amit fon​tos meg​je​gyez​nünk az ér​ték​ren​dek​kel kap​cso​lat​ban? Az, hogy nincs jobb vagy rosszabb ér​ték​rend, egy​sze​rű​en csak el​tér​het​nek egy​más​tól. Még egy​szer sze​ret​ném hang​sú​lyoz​ni, hogy csak ak​kor vá​lik tel​jes​sé az éle​ted, ha van bá​tor​sá​god a sa​ját ér​ték​ren​ded​nek meg​fe​le​lő​en élni; nem a szü​le​id, a partn​ered vagy a fő​nö​köd ér​ték​rend​je, ha​nem a sa​já​tod sze​rint. ***

Arra kér​lek, hogy írd le fon​tos​sá​gi sor​rend​ben, mi a szá​mod​ra leg​fon​to​sabb öt ér​ték a vi​lá​gon. (Az egész​sé​ged? Az em​be​ri kap​cso​la​ta​id? A gyer​me​ke​id? A fér​jed/fe​le​sé​ged? A nya​ra​lá​sok? A pénz? A kar​ri​e​red? A sze​mé​lyi​ség​fej​lő​dé​sed? Az egye​dül​lé​ted? Az au​tód?) 1. .................... 2. .................... 3. .................... 4. .................... 5. .................... *** A bol​dog​ta​lan​ság és a stressz egyik fő for​rá​sa az, hogy​ha nem az ér​ték​ren​ded​nek meg​fe​le​lő​en élsz. Ak​kor ér​zed úgy, hogy az ér​ték​ren​ded ve​szély​ben van, ami​kor olyan dön​té​si hely​zet​be ke​rülsz, ami​nek kö​vet​kez​té​ben el​ve​szít​hetsz va​la​mi szá​mod​ra iga​zán fon​tos dol​got. Mire is gon​do​lok? En​gedd meg, hogy a sze​mé​lyes pél​dá​mon ke​resz​tül szem​lél​tes​sem. A be​ve​ze​tőm​ben le​ír​tam, hogy a rang​lét​rát vé​gig​jár​va el​ju​tot​tam oda, hogy több mint ezer​öt​száz em​bert ve​zet​tem. Ak​ko​ri​ban szü​le​tett meg az első, majd ha​ma​ro​san a má​so​dik gyer​me​kem. A mun​kám​mal járó fe​le​lős​ség ter​mé​sze​te​sen óri​á​si fi​ze​tés​sel és per​sze napi 14-16 óra mun​ká​val járt. Ami​kor haj​na​li 3 óra 57 perc​kor öl​töny​ben be​ül​tem a gyö​nyö​rű cé​ges au​tóm​ba, meg​kér​dez​tem ma​gam​tól: „Hová me​gyek, ami​kor a szá​mom​ra iga​zán fon​tos em​be​rek, az imá​dott csa​lá​dom itt van? Mi​ért csi​ná​lom ezt az egé​szet? Mi az, amit iga​zán aka​rok? Mi az, ami iga​zán fon​tos szá​mom​ra?” Mi​után meg​vá​la​szol​tam ma​gam​nak a fen​ti kér​dé​se​ket, fel​mond​tam. Rá​jöt​tem, hogy szá​mom​ra sok​kal fon​to​sabb, hogy együtt le​hes​sek a sze​ret​te​im​mel, mint a kar​ri​e​rem vagy a vele járó pénz. Ste​ve Jobs, az App​le Com​pu​ter ala​pí​tó​ja és el​nö​ke így fo​gal​ma​zott, mi​után rá​kot di​ag​nosz​ti​zál​tak nála: „Át​él​ve mind​ezt, biz​to​sab​ban be​szél​he​tek róla, mint ami​kor a ha​lál csak egy

hasz​nál​ha​tó, de csu​pán el​mé​le​ti kon​cep​ció volt.” Mi ab​ban a sze​ren​csés hely​zet​ben va​gyunk, hogy mint el​mé​le​ti kon​cep​ci​ót hasz​nál​hat​juk az el​mú​lás pél​dá​ját arra, hogy az ér​ték​ren​dün​ket tisz​táz​has​suk. A fel​mon​dá​som előt​ti idő​szak​ban igen nagy ha​tás​sal volt rám egy vers, ame​lyet egy rá​kos hölgy írt a ha​lá​los ágyán. En​gedd meg, hogy meg​osszam ve​led! Las​sú tánc Fi​gyel​tél-e va​la​ha kör​hin​tán rin​gó gyer​me​ket? Hall​gat​tál-e va​la​ha kop​pa​nó eső​csep​pe​ket? Kö​vet​ted-e lep​kék szár​nyá​nak csa​pon​gá​sát? Néz​ted-e a nap al​kony​ba bo​ru​lá​sát? Las​síts a tán​con... Túl gyors ütem​re lépsz. Az idő rö​pül, a mu​zsi​ka el​enyész. Min​den​na​pi haj​szád fel​szí​nes​sé​ge fá​raszt? Ha meg​kér​ded, „Hogy vagy?”, nem hal​lod a vá​laszt? S ha este ál​mat​lan fek​szel ágya​don, fe​jed​ben te​en​dők lé​gi​ó​ja zsong? Las​síts a tán​con... Túl gyors ütem​re lépsz. Az idő rö​pül, a mu​zsi​ka el​enyész. Mond​tad-e, „Majd hol​nap!”, ha kér​lelt gyer​me​ked, s a ro​ha​nás​ban lát​tad-e a sze​mé​be gyű​lő könnye​ket? S ha el​vesz​tesz egy is​me​rőst, ha jó ba​rá​tod el​fe​led, tán nem volt időd meg​kér​dez​ni: „Mondd hát, mi van ve​led?” Las​síts a tán​con... Túl gyors ütem​re lépsz. Az idő rö​pül, a mu​zsi​ka el​enyész. Ha ló​ha​lá​lá​ban ro​hansz, hogy el​juss va​la​ho​va, örö​möd fele kár​ba vész, mire el​érsz oda. És hogy​ha haj​szolt és ag​gó​dás​sal teli a na​pod, a ben​ne lévő aján​dé​kot bon​tat​lan el​do​bod.

Az élet nem ver​seny, ne ro​hanj fej​jel a fal​nak; él​vezd ki a mu​zsi​kát, mi​előtt vége a dal​nak! *** Mi​után el​ol​vas​tad a ver​set, kér​lek, írd le azt az öt dol​got, amit min​den​kép​pen meg​ten​nél, ha meg​tud​nád, hogy már csak hat hó​na​pod van hát​ra! 1. .................... 2. .................... 3. .................... 4. .................... 5. .................... Bár egyi​künk sem tud​ja, hogy mi​kor van már csak hat hó​nap​ja hát​ra, a jó hír az, hogy amit le​ír​tál, azt mind meg​te​he​ted. ***

„Ír​junk, fes​sünk, főzzünk, te​remt​sünk, szol​gál​junk, sze​rel​mes​ked​jünk, dol​gozzunk kő​ke​mé​nyen mind​annyi​un​kért, és soha, de soha ne tér​jünk le er​ről az ös​vény​ről. Bot​la​doz​ni le​het raj​ta, na​gyo​kat esni is, de hé... sen​ki sem ját​sza​na a Su​per Ma​ri​ó​val, ha egy sík pusz​tán ha​lad​na elő​re, anél​kül hogy te​ki​ka​to​nák és sár​ká​nyok, sza​ka​dé​kok és buc​kák aka​dá​lyoz​nák.” – Stei​ner Kris​tóf Gon​dol​koz​tál már azon, mi a leg​na​gyobb hi​ány​cikk a vi​lá​gon? Min​dig az, ami​ből a leg​ke​ve​sebb van. Vé​le​mé​nyem sze​rint ma​nap​ság ez az osz​tat​lan fi​gye​lem. Vé​gig​szá​gul​dunk az éle​ten, szám​ta​lan olyan do​log​ra for​dít​juk az időn​ket, amit ere​de​ti​leg azért te​szünk, hogy a szá​munk​ra iga​zán fon​tos dol​gok​kal fog​lal​koz​has​sunk, a szá​munk​ra leg​ked​ve​-

sebb em​be​rek​kel tölt​hes​sünk időt – és köz​ben pont ezek​től vesszük el. Ez elég pa​ra​dox hely​zet... Ha​za​megy a férj, és meg​le​pőd​ve kér​de​zi: - Mi​cso​da?! Már jár a gye​rek? Mire a fe​le​ség: - Igen, drá​gám... is​ko​lá​ba. Tu​dom, hogy ez a vicc na​gyon mor​bid, de mé​lyen el​gon​dol​kod​ta​tó. Va​ló​já​ban mi​től is függ egy kap​cso​lat mi​nő​sé​ge? A kap​cso​lat​ba fek​te​tett mi​nő​sé​gi idő mennyi​sé​gé​től. De mit je​lent ez? Fon​tos tisz​táz​nunk, mi szá​mít mi​nő​sé​gi idő​nek, és mi nem. Ha mind​ket​ten ott​hon vagy​tok a pá​rod​dal, és az egyi​kő​tök ol​vas, a má​sik pe​dig té​vét néz, azt ne té​vesszük össze a kö​zö​sen töl​tött mi​nő​sé​gi idő​vel, mert tá​vol​ról sem az. Ha az in​ter​ne​ten ször​föz​getsz, eset​leg egy ér​de​kes cik​ket ol​va​sol a vi​lág​há​lón, mi​köz​ben a gyer​me​ke​id a szo​bá​ban me​sét néz​nek, an​nak megint csak sem​mi köze az együtt töl​tött mi​nő​sé​gi idő​höz. A mi​nő​sé​gi idő az, ami​kor csak és ki​zá​ró​lag arra a sze​mély​re fi​gyelsz, aki ve​led van; pél​dá​ul meg​kér​de​zed a pá​ro​dat, hogy mi​lyen nap​ja volt, és tény​leg kí​ván​csi vagy a vá​lasz​ra, ezért meg is hall​ga​tod. Vagy ha a gyer​me​ke​id​del tár​sas​já​té​ko​zol, bir​kó​zol vagy ho​mo​ko​zol. Ezek az együtt töl​tött mi​nő​sé​gi idő le​het​sé​ges meg​nyil​vá​nu​lá​sai, szám​ta​lan egyéb mel​lett. En​nek fé​nyé​ben vizs​gáld meg, mennyi mi​nő​sé​gi időt töl​tesz na​pon​ta a pá​rod​dal, a gyer​me​ke​id​del, a ba​rá​ta​id​dal. Ha nem tet​szik a sa​ját vá​la​szod, ak​kor ide​je vál​toz​tat​ni. És kér​lek, ne ál​tasd ma​gad az​zal, hogy ne​ked erre nincs időd! In​kább tedd fel ma​gad​nak a va​rázs​kér​dést: „Mi az, amit nem te​szek mos​tan​tól kezd​ve, an​nak ér​de​ké​ben, hogy több mi​nő​sé​gi időt tölt​hes​sek a sze​ret​te​im​mel?”

„Egy sze​mély fon​tos​sá​gát a vele el​töl​tött idő​vel nyil​vá​nít​ha​tod ki.” – Bri​an Tra​cy En​gedd meg, hogy meg​osszam ve​led egy iga​zán sze​mé​lyes tör​té​ne​te​met.

Ta​valy hús​vét​kor tra​gi​kus do​log tör​tént az éle​tem​ben. Az édes​apám vá​rat​la​nul el​hunyt. Meg​ful​ladt. A szü​le​im ko​rán el​vál​tak, és a vá​lást kö​ve​tő​en elég ke​vés időt töl​töt​tünk együtt az édes​apánk​kal. Na​gyon ke​mény em​ber volt, so​ha​sem mond​ta, hogy sze​ret, arra sem em​lék​szem, hogy va​la​ha meg​ölelt vol​na. Eb​ből azért ki​de​rül, hogy a vele való vi​szo​nyom so​ha​sem volt kö​ze​li​nek mond​ha​tó. En​nek el​le​né​re a ha​lá​la sok​kal mé​lyeb​ben érin​tett, mint azt va​la​ha is gon​dol​tam vol​na. Tel​je​sen össze​om​lot​tam, to​por​zé​kol​tam. Az utol​só évek​ben – mi​után si​ke​rült meg​bo​csá​ta​nom neki a gyer​mek​ko​ri sé​rel​me​i​met – va​la​hány​szor csak be​szél​tünk vagy ta​lál​koz​tunk, el​mond​tam neki, mennyi​re sze​re​tem. Annyi​ra nem tud​ta ke​zel​ni a hely​ze​tet, hogy za​var​ba jött, el​te​rel​te a té​mát, eset​leg le​vert va​la​mit az asz​tal​ról. Ami​kor fel​men​tem hoz​zá, de nem volt ott​hon, min​dig ki​ír​tam egy cet​li​re: „Sze​ret​lek, Édes​apám!” Meg​döb​ben​tő volt szá​mom​ra, hogy ami​kor újra nála jár​tam, ezek a cet​lik ki vol​tak téve egy​más mel​lé arra az asz​tal​ra, amely előtt min​dig ül​dö​gélt. Ha​lá​la ret​te​ne​te​sen meg​vi​selt, és egy​foly​tá​ban az a gon​do​lat járt a fe​jem​ben, hogy még annyi min​dent el sze​ret​tem vol​na mon​da​ni neki... Mind​ezt azért ír​tam le, hogy te ne ke​rülj ilyen hely​zet​be. Mondd el a sze​ret​te​id​nek, hogy mennyi​re fon​to​sak a szá​mod​ra, amíg te​he​ted; ha a szü​le​id már nem él​nek, ak​kor a gyer​me​ke​id​nek, a test​vé​re​id​nek, a ba​rá​ta​id​nak, a kol​lé​gá​id​nak. Kér​lek, tedd le MOST a köny​vet, hívd fel a szá​mod​ra leg​fon​to​sabb öt em​bert, és mondd el ne​kik, mennyi​re sze​re​ted őket! Ha eh​hez nincs erőd, ak​kor leg​alább egy SMS-t írj ne​kik! Ki​zá​ró​lag ak​kor tudsz tel​jes, nyu​godt, bol​dog éle​tet élni, ha a ma​gad szá​má​ra fon​tos ér​té​kek​nek meg​fe​le​lő​en élsz. A leg​na​gyobb hi​ány​cikk a vi​lá​gon ma​nap​ság az osz​tat​lan fi​gye​lem. Egy kap​cso​lat mi​nő​sé​ge a kap​cso​lat​ba fek​te​tett mi​nő​sé​gi idő mennyi​sé​gé​től függ. Tedd fel ma​gad​nak a kér​dést: „Mi az, amit nem te​szek mos​tan​tól kezd​ve, an​nak ér​de​ké​ben, hogy több mi​nő​sé​gi időt tölt​hes​sek a sze​ret​te​im​mel?”

ENGEDD KI A KÉZIFÉKET! Ter​mé​sze​te​sen men​tá​lis ké​zi​fék​re gon​do​lok; ha​rag​ra, düh​re, utá​lat​ra, meg​ve​tés​re, amit ön​ma​gunk vagy más em​be​rek iránt táp​lá​lunk. Az a cso​dá​la​tos esz​köz pe​dig, amely ké​pes ki​en​ged​ni a ha​la​dá​sun​kat gát​ló fé​ket, a meg​bo​csá​tás. A va​ló​di meg​bo​csá​tást min​den eset​ben meg​elő​zi az el​fo​ga​dás. Anél​kül kép​te​len​ség va​ló​ban meg​bo​csá​ta​ni. Ha az el​fo​ga​dás el​ma​rad, ak​kor csak fel​szí​nes „ér​zel​mi ma​sza​to​lás” tör​té​nik, ami​től sem​mi​vel sem lesz jobb a hely​zet; el​játsz​hat​juk, hogy meg​bo​csá​tot​tunk, de még min​dig rab​jai ma​ra​dunk a tör​tén​tek​nek. Az el​fo​ga​dás azon​ban már ön​ma​gá​ban is ha​tal​mas ener​gi​á​kat ké​pes fel​sza​ba​dí​ta​ni ben​nünk. Olyan ener​gi​ák​ra gon​do​lok, ame​lyek a hi​á​ba​va​ló ta​ga​dás és düh kö​vet​kez​té​ben kár​ba vesz​nek, ál​ta​lá​nos fá​radt​sá​got, le​vert​sé​get, ki​me​rült​sé​get okoz​va. Az el​fo​ga​dás igen fon​tos te​rü​le​tei a múlt, ön​ma​gunk és a töb​bi em​ber fel​té​tel nél​kü​li el​fo​ga​dá​sa. Hát ak​kor, nézzük eb​ben a sor​rend​ben!

„Nem sza​bad fo​lya​ma​to​san a múl​ton rá​gód​ni. Hi​szen az olyan, mint​ha úgy pró​bál​nál az au​tód​dal elő​re​ha​lad​ni, hogy csak a vissza​pil​lan​tót hasz​ná​lod.” – Frank Mc​Kin​ney Ami a múl​tat il​le​ti, egyet​len dol​got te​he​tünk, még​pe​dig, hogy el​fo​gad​juk olyan​nak, ami​lyen, hi​szen a múlt​ban tör​tén​te​ken vál​toz​tat​ni kép​te​len​ség. Az egyet​len, amin vál​toz​tat​ni le​het, az, aho​gyan a múlt​hoz vi​szo​nyu​lunk. Igen ám, csak​hogy arra ta​ní​tot​tak min​ket, hogy küzd​jünk az el​len, amit nem aka​runk; és mi​vel a múlt ese​mé​nye​it sze​ret​nénk meg nem tör​tént​té ten​ni, küz​dünk el​le​nük. Meg kell ér​te​nünk azon​ban, hogy mi​nél in​kább küz​dünk a múlt el​len, an​nál erő​sebb lesz a ha​tá​sa az éle​tünk​ben. Ha azon​ban el​fo​gad​juk mint meg​vál​toz​tat​ha​tat​lant, meg​sza​ba​dul​ha​tunk mar​can​go​ló, gyöt​rő ha​tá​sá​tól. Ahe​lyett hogy erre a fö​lös​le​ges küz​de​lem​re pa​za​rol​nánk az ener​gi​án​kat, in​kább te​kint​sünk elő​re, össz​pon​to​sít​sunk arra, amit sze​ret​nénk, és ne rá​gód​junk azon, ami már meg​tör​tént. Aki fo​lya​ma​to​san a múlt sé​rel​me​in té​pe​lő​dik, el​sza​lasz​tott le​he​tő​sé​gek mi​att bán​kó​dik és a

múlt​ban el​kö​ve​tett hi​bái mi​att mar​can​gol​ja ma​gát, az ne​met mond az élet​re. Oda​lán​col​ja ma​gát az em​lé​kek​hez, azon töp​reng, mi lett vol​na, ha an​nak ide​jén más​képp ala​kul​nak a dol​gok; ahe​lyett hogy él​vez​né azt a ren​ge​teg cso​dát, ami a vi​lág​ban arra vár, hogy fel​fe​dez​zék. Ami tör​tént, meg​tör​tént. Ezen vál​toz​tat​ni kép​te​len​ség, és pont. Ha ezt iga​zán meg​ért​jük, könnyebb le​het szá​munk​ra a múl​tunk​ban tör​tén​tek el​fo​ga​dá​sa.

„Nincs annyi meg​bá​nás, lel​ki​is​me​ret-fur​da​lás és rossz ér​zés, ami vál​toz​tat​ni tud​na azon, ami már el​múlt.” – Mi​chael Le Bo​u​ef Az el​fo​ga​dás má​sik igen fon​tos te​rü​le​te ön​ma​gunk el​fo​ga​dá​sa. Most az ál​ta​lunk tett dol​gok​ra gon​do​lok, ame​lye​kért utó​lag ma​gun​kat okol​juk. Ilyen le​het pél​dá​ul, ha meg​bán​tot​tunk egy szá​munk​ra iga​zán fon​tos sze​mélyt, csú​nyán vi​sel​ked​tünk vele, pe​dig nem ér​de​mel​te meg; olya​no​kat vág​tunk a má​sik fe​jé​hez, amit ké​sőbb meg​bán​tunk; fel​emel​tük a han​gun​kat a gyer​me​ke​ink​kel, pe​dig őket sze​ret​jük leg​job​ban a vi​lá​gon; és még so​rol​hat​nám az ön​mar​can​go​lás​ra okot adó hely​ze​te​ket. Erre va​ló​já​ban ugyan​az vo​nat​ko​zik, amit a múl​tunk el​fo​ga​dás​nál le​ír​tam, ugyan​is amit tet​tünk, meg​tet​tük. Már kép​te​len​ség meg nem tör​tént​té ten​ni. Annyit te​he​tünk, hogy mos​tan​tól fog​va min​dent el​kö​ve​tünk, hogy ilyes​mi töb​bé ne for​dul​has​son elő. Ezen a te​rü​le​ten ne​kem is jócs​kán volt, néha még van is te​en​dőm. Egy​re rit​káb​ban tör​té​nik ilyes​mi, de épp a mi​nap érez​tem mér​he​tet​len ha​ra​got ön​ma​gam iránt, ami​ért ér​zel​mi​leg fel​fo​ko​zott ál​la​pot​ban fel​emel​tem a han​gom a na​gyob​bik gyer​me​kem​mel szem​ben. Amint os​to​roz​ni kezd​tem ma​gam emi​att, be kel​lett lát​nom, hogy ez bi​zony már így ala​kult. Oda​men​tem imá​dott fi​am​hoz, Vi​li​ké​hez, el​mond​tam neki, hogy mennyi​re saj​ná​lom a tör​tén​te​ket, és bo​csá​na​tot kér​tem tőle. Ezt kö​ve​tő​en ő is, én is, sok​kal job​ban érez​tük ma​gun​kat.

„Tö​ké​le​tes em​ber nincs, csak tö​ké​le​tes em​be​ri szán​dék.” – Ro​bin Hood Az​tán per​sze ott van a töb​bi em​ber el​fo​ga​dá​sa. Ta​pasz​ta​la​tom sze​rint több​sé​günk szá​má​ra a szü​le​ink, volt há​zas​tár​sunk, elő​ző part​ne​rünk, eset​leg a fő​nö​künk el​fo​ga​dá​sa je​len​ti a leg​na​-

gyobb ki​hí​vást. Ne​kem ren​ge​te​get se​gí​tett ab​ban, hogy el tud​jam fo​gad​ni, amit jó​ma​gam és az imént fel​so​rol​tak tet​tek, egy Jack Can​fi​eldtől szár​ma​zó gon​do​lat. Ne​ked is se​gít​het, ha meg​ér​ted és ma​gad​évá te​szed: „Min​den​ki – min​ket is be​le​ért​ve – az ak​ko​ri tu​dá​sa sze​rint a le​he​tő leg​he​lye​seb​ben járt el.” Fo​gal​maz​hat​nánk úgy is: ennyi tel​lett tőle – ter​mé​sze​te​sen po​zi​tív ér​te​lem​ben. Ez azért le​het fon​tos fel​is​me​rés, mert ki​de​rül be​lő​le, hogy a má​si​kat – szin​te min​dig – a jó szán​dék ve​zé​rel​te, még ak​kor is, ha ne​künk ez tel​je​sen más​képp tűnt.

„Egy át​la​gos fel​nőtt éle​té​nek úgy öt​ven évét for​dít​hat​ná arra, hogy túl​jus​son az első öt​ven év ne​ga​tív ha​tá​sa​in.” – Bri​an Tra​cy És ak​kor most kö​vet​kez​zen az egyik leg​rá​zó​sabb téma, a meg​bo​csá​tás. Ha a sze​mi​ná​ri​u​mo​kon el​kez​dünk er​ről be​szél​ni, a részt​ve​vő​ket szem​lá​to​mást el​áraszt​ják az ér​zel​mek; zár​kó​zot​tab​bá vál​nak, kép​te​len​ség​nek tart​va, hogy va​la​ha is meg tud​ná​nak bo​csá​ta​ni az őket ért sé​rel​me​kért. Gör​csö​sen ra​gasz​kod​nak a se​be​ik​hez, mert meg​győ​ző​dé​sük, hogy a má​sik te​het min​den​ről, és emi​att tom​bol​nak ben​nük az in​du​la​tok. Szám​ta​lan​szor elő​for​dul, hogy a sér​tett fél éve​kig forr a le​vé​ben, ho​lott a má​sik azt sem tud​ja, hogy meg​bán​tot​ta őt, vagy, bár tisz​tá​ban volt vele, már rég el​fe​lej​tet​te. A leg​töb​ben táp​lá​lunk ma​gunk​ban ne​ga​tív ér​zé​se​ket va​la​ki iránt, aki va​la​mi​kor meg​bán​tott min​ket. So​kan még fel​nőtt​ként is ha​ra​got érez​nek a szü​le​ik iránt, sőt van, aki ma​gá​val vi​szi ezt az ér​zést a sír​ba, mert so​ha​sem tud meg​bo​csá​ta​ni ne​kik. Az is gya​ko​ri, hogy az em​be​rek ha​rag​gal gon​dol​nak egy ko​ráb​bi tár​suk​ra: ba​rát​juk​ra, sze​rel​mük​re, el​vált há​zas​tár​suk​ra, egy​ko​ri üz​let​tár​suk​ra. So​kan ra​gasz​kod​nak a ha​rag​juk​hoz, mert úgy ér​zik, drá​gán meg​fi​zet​tek érte, ezért nem ad​hat​ják fel csak úgy. A meg​bo​csá​tás nem azt je​len​ti, hogy egyet​ér​tesz a má​sik tet​te​i​vel, gon​do​la​ta​i​val, és azt sem, hogy fel​tét​le​nül ked​vel​ned kel​le​ne őt. Egy​sze​rű​en annyit je​lent, hogy ér​zel​mi​leg füg​get​le​ní​ted ma​gad tőle. Szá​mom​ra az egyik leg​na​gyobb se​gít​ség en​nek meg​va​ló​sí​tá​sá​ban a kö​vet​ke​ző gon​do​lat volt: A meg​bo​csá​tás​nak sem​mi köze a má​sik fél​hez, ki​zá​ró​lag önös ér​dek. Ne​kem ez se​gí​tett ab​ban, hogy a hosszú éve​ken ke​resz​tül őriz​ge​tett ha​rag ér​zé​sét el tud​jam en​ged​ni.

„A meg​bo​csá​tás lu​xus, pe​dig élet​mód​nak kel​le​ne len​nie.” – Gé​rard De​par​di​eu Ha mi bán​tot​tunk meg va​la​kit, ve​gyük fel vele a kap​cso​la​tot, és kér​jünk tőle bo​csá​na​tot. Nincs je​len​tő​sé​ge an​nak, ho​gyan re​a​gál a má​sik. Csak az szá​mít, hogy van-e bá​tor​sá​gunk vál​lal​ni a fe​le​lős​sé​get a tet​te​in​kért, van-e bá​tor​sá​gunk el​né​zést kér​ni, és azt mon​da​ni, hogy saj​nál​juk, ami tör​tént. Ha ez meg​tet​tük, a ma​gunk ré​szé​ről le​zár​tuk a dol​got; úgy foly​tat​hat​juk az éle​tün​ket, hogy a tör​tén​tek​nek jó eséllyel soha töb​bé nem lesz ránk néz​ve ártó ha​tá​suk.

„A ne​hez​te​lés olyan, mint​ha ab​ban a re​mény​ben in​nánk mér​get, hogy az az el​len​sé​gün​ket fog​ja el​pusz​tí​ta​ni.” – Nel​son Man​de​la Aki​nek a leg​ne​he​zeb​ben bo​csá​tasz meg, at​tól ta​nu​lod majd a leg​töb​bet. Bo​csás​sunk hát meg min​den​ki​nek, aki va​la​mi​kor, va​la​ho​gyan, sza​va​i​val vagy tet​te​i​vel meg​bán​tott min​ket. A fel​hőt​le​nül bol​dog élet​hez ve​ze​tő aj​tót a meg​bo​csá​tás nyit​ja meg. Íme két mód​szer, ame​lyek meg​könnyít​he​tik szá​mod​ra a meg​bo​csá​tás fo​lya​ma​tát. Az egyik: kép​zeld el azt az em​bert, aki​re ha​rag​szol, tün​dé​ri, ár​tat​lan, sze​re​tet​re​mél​tó egy​éves kis​ba​ba​ként, az​tán száz​éves em​ber​ként éle​te al​ko​nyán. Ez a gya​kor​lat jó eséllyel se​gít el​osz​lat​ni a ha​ra​go​dat. A má​sik le​he​tő​ség a le​vél​írás. Ez a mód​szer azon ala​pul, hogy a má​sik irán​ti ha​rag ki​zá​ró​lag ben​ned van, és ha ki​írod ma​gad​ból, tá​voz​nak be​lő​led a ne​ga​tív ér​zé​sek. Még fel sem kell ad​nod a le​ve​led a cím​zett​nek, egy​sze​rű​en csak meg kell ír​nod. Eb​ből adó​dó​an ak​kor is al​kal​maz​ha​tod ezt a mód​szert, ha az, aki iránt ne​ga​tív ér​zé​se​ket táp​lálsz, már nincs az élők so​rá​ban, vagy egy​sze​rű​en csak nem aka​rod el​kül​de​ni neki a le​ve​let. Írd meg, hogy meg​bo​csá​tasz min​de​nért, és kí​vánj min​den jót. Ez per​sze kö​zel sem könnyű fel​adat, ha iga​zán mély sé​rel​mek él​nek ben​ned az il​le​tő​vel kap​cso​lat​ban, még​is arra biz​tat​lak, hogy légy ki​tar​tó. Egy na​gyon ked​ves ba​rá​tom egy hé​tig írta a le​ve​let a fő​nö​ké​nek, de el​mon​dá​sa sze​rint na​gyon meg​ér​te, hi​szen mi​után meg​ír​ta, a vi​szo​nyuk tel​je​sen meg​vál​to​zott.

„Meg​es​het, hogy ál​lan​dó​an csak arra gon​dolsz, aki​re leg​szí​ve​-

seb​ben egy​ál​ta​lán nem gon​dol​nál. Tedd meg a meg​bo​csá​tás​hoz ve​ze​tő első lé​pést, sza​ba​dulj ki a múl​tad szo​rí​tá​sá​ból. Rö​pítsd ma​gad a je​len​be!” – Stepha​nie Dow​rick A va​ló​di meg​bo​csá​tást min​den eset​ben meg​elő​zi az el​fo​ga​dás. A múlt​ban tör​tén​te​ken vál​toz​tat​ni kép​te​len​ség. Az egyet​len, amin vál​toz​tat​ni le​het, az, aho​gyan a múlt​hoz vi​szo​nyu​lunk. „Min​den​ki – min​ket is be​le​ért​ve – az ak​ko​ri tu​dá​sa sze​rint a le​he​tő leg​he​lye​seb​ben járt el.” A meg​bo​csá​tás nem azt je​len​ti, hogy egyet​ér​tesz a má​sik tet​te​i​vel, gon​do​la​ta​i​val, és azt sem, hogy fel​tét​le​nül ked​vel​ned kel​le​ne őt. A meg​bo​csá​tás​nak sem​mi köze a má​sik fél​hez, ki​zá​ró​lag önös ér​dek. A fel​hőt​le​nül bol​dog élet​hez ve​ze​tő aj​tót a meg​bo​csá​tás nyit​ja meg.

MIHEZ KÉPEST? „Az a leg​gaz​da​gabb em​ber, aki elé​ge​dett az​zal ami​je van.” – Ro​bert C. Sa​ve​ge Ha kör​be​né​zünk a vi​lág​ban, azt lát​hat​juk, hogy min​den​ki elé​ge​det​len, több pénzt, na​gyobb au​tót, bol​do​gabb pár​kap​cso​la​tot akar, hogy csak né​hány pél​dát em​lít​sek. Nem ér​té​kel​jük azt, amink van. Min​dig szeb​bet, job​bat, töb​bet aka​runk, és ezek haj​szo​lá​sa el​te​re​li fi​gyel​mün​ket az iga​zán fon​tos dol​gok​ról. Pe​dig azok a dol​gok, ame​lye​kért iga​zán há​lá​sak le​he​tünk, va​ló​já​ban min​den​ki szá​má​ra el​ér​he​tők: be​szél​ge​tés a ba​rá​tok​kal; egy őszin​te mo​soly; egy gyer​mek ne​ve​té​se; a sze​rel​münk át​öle​lé​se; já​ték a házi ked​ven​cünk​kel; egy fris​sí​tő úszás; egy pi​hen​te​tő al​vás; ked​venc ze​nénk meg​hall​ga​tá​sa; az eső bá​mu​lá​sa; egy fa el​ül​te​té​se; ül​dö​gé​lés a tűz mel​lett.

„Min​dig ér​té​kes pil​la​na​to​kat sze​ret​tem in​kább gyűj​te​ni, mint tár​gya​kat, ja​va​kat.” – De​nis Wait​ley Amed​dig nem tud​juk ér​té​kel​ni azt, amink van, nem le​he​tünk iga​zán bol​do​gok. Min​den olyan em​ber, aki bol​do​gan, bő​ség​ben éli az éle​tét, ar​ról szá​mol be, hogy ak​kor kez​dett be​áram​la​ni az éle​té​be mind​az, ami​re vá​gyott, mi​után el​kez​dett há​lá​val vi​szo​nyul​ni mind​ah​hoz, ami​je már volt.

Le​het​nek per​sze olyan pil​la​na​tok az éle​ted​ben, ami​kor úgy ér​zed, nincs mi​ért há​lás​nak len​ned. Ma​guk alá te​met​nek a tar​to​zá​sok, ki​kap​csol​ják a fű​tést, el​ár​ve​re​zik a há​zad, ki​rúg​nak a mun​ka​he​lyed​ről, csőd​be megy a vál​lal​ko​zá​sod, sőt még a pá​rod is el​hagy. Hidd el, hogy a leg​több em​ber ne​he​zebb hely​zet​ben van, mint te. Ez​zel szem​be​sül​nek a sze​mi​ná​ri​u​mi részt​ve​vők is, ami​kor a kö​zös gya​kor​la​tok so​rán job​ban meg​is​me​rik egy​mást, és rá​jön​nek, mi​lyen szen​ve​dé​se​ken men​tek ke​resz​tül más em​be​rek. Ter​mé​sze​te​sen min​den​ki​nek a sa​ját ke​reszt​je a leg​ne​he​zebb, hi​szen ér​zel​mi​leg tel​je​sen más​kép​pen érint, ha va​la​mi ve​lünk tör​té​nik, mint ha csak hal​lunk róla. Tu​dod pél​dá​ul, hogy há​nyan van​nak, akik na​pon​ta ke​ve​sebb mint egy dol​lár​ból – vagy​is két​száz fo​rint​ból – él​nek a vi​lá​gon? 1,3 mil​li​ár​dan! (Te is meg tu​dod néz​ni ezt a www.glo​bal​rich​list.com hon​la​pon.) Ha még ez sem elég ah​hoz, hogy olyas​mit ta​lálj, ami​ért há​lát mond​hatsz a je​len​le​gi hely​ze​ted​ben, íme egy drasz​ti​kus mód​szer, amely még ak​kor is se​gít, ha min​den tra​gé​dia rád zú​dult a fent fel​so​rol​tak kö​zül. Ve​gyél egy na​pi​la​pot, la​pozz az el​ha​lá​lo​zá​si ro​vat​hoz, és tedd fel ma​gad​nak a kö​vet​ke​ző kér​dést: Va​jon van köz​tük olyan, aki szí​ve​sen cse​rél​ne ve​led, még eb​ben a hely​zet​ben is, amely​ben ép​pen vagy? Sze​rin​tem hoz​zám ha​son​ló​an te is más​képp lá​tod majd et​től a hely​ze​te​det...

„A föld la​kos​sá​gá​nak két​har​ma​da azon​nal cse​rél​ne ve​led.” – Bodo Scha​fer Ah​hoz, hogy a hála ér​zé​sét éle​ted ré​szé​vé tudd ten​ni, ja​vas​lom, hogy reg​gel, éb​re​dés után, még mi​előtt ki​ug​ra​nál az ágy​ból, gon​dolj há​rom olyan do​log​ra, ami​ért há​lás le​hetsz. Meg​osz​tom ve​led a sze​mé​lyes pél​dá​i​mat. Há​lás va​gyok... ami​ért egy​ál​ta​lán fel​éb​red​tem; ami​ért ki tu​dok men​ni a mos​dó​ba; ami​ért van hol alud​nom; ami​ért van mit en​nem;

ami​ért víz fo​lyik a csap​ból; ami​ért egész​sé​ges a csa​lá​dom, és én is; ami​ért a szen​ve​dé​lyem​nek él​he​tek; ami​ért a ked​ve​sem mel​lett éb​red​he​tek; ami​ért el​mond​ha​tom a gyer​me​ke​im​nek, hogy mennyi​re sze​re​tem őket; ami​ért én vi​he​tem őket az óvo​dá​ba. Le​het, hogy most azt gon​do​lod, a te hely​ze​ted sok​kal ne​he​zebb, mint az enyém vagy bár​ki másé. Ez ve​lem is szám​ta​lan​szor meg​tör​té​nik, és na​gyon tu​da​tos​nak kell len​nem ah​hoz, hogy ér​té​kel​jem azt, amim van. Ilyen​kor em​lé​kez​te​tem ma​gam arra az idő​szak​ra, ami​kor ma​gá​nyo​san, haj​lék​ta​lan​ként él​tem, és en​nek fé​nyé​ben már más​képp lá​tom a hely​ze​te​met. Igaz, hogy ak​ko​ri​ban sem​mit sem ta​lál​tam, ami​ért egy ki​csit is há​lás le​het​tem vol​na, de ma már ab​ban a hely​zet​ben is fel​is​mer​tem azt a ren​ge​teg aján​dé​kot, ami​ért há​lás le​he​tek. Elég, ha arra gon​do​lok, hogy ha az az idő​szak ki​ma​radt vol​na az éle​tem​ből, most nem ír​hat​nám eze​ket a so​ro​kat...

„Bill Ga​tes összes pén​zén sem ve​he​ted meg a teg​nap egyet​len pil​la​na​tát.” – Nouh St. John Azok a dol​gok, ame​lye​kért iga​zán há​lá​sak le​he​tünk, va​ló​já​ban min​den​ki szá​má​ra el​ér​he​tők. Amed​dig nem tud​juk ér​té​kel​ni azt, amink van, nem le​he​tünk iga​zán bol​do​gok. Mit gon​dolsz, va​jon a na​pi​la​pok ha​lá​lo​zá​si ro​va​tá​ban sze​rep​lő em​be​rek kö​zött van olyan, aki szí​ve​sen cse​rél​ne ve​led, még eb​ben a hely​zet​ben is, amely​ben ép​pen vagy? Reg​gel, éb​re​dés után, még mi​előtt ki​ug​ra​nál az ágy​ból, gon​dolj há​rom olyan do​log​ra, ami​ért há​lás le​hetsz.

KÖSZÖNÖM! „El​is​me​ré​sünk ki​fe​je​zé​sé​hez mind​össze egyet​len szó​ra van szük​ség: kö​szö​nöm! Ez a szó ta​lán a leg​na​gyobb ere​jű min​den nyelv​ben.” – Bri​an Tra​cy Bár az elő​ző rész​ben már fog​lal​koz​tunk a sza​vak hasz​ná​la​tá​val és ere​jé​vel, van köz​tük egy olyan ki​fe​je​zés, amely​nek a fon​tos​sá​ga mi​att kü​lön részt szen​te​lek. Ez pe​dig a kö​szö​nöm. Ahány​szor csak ki​fe​jezzük há​lán​kat vagy el​is​me​ré​sün​ket a má​sik​nak azért, amit tett vagy mon​dott, nö​vel​jük az ön​be​csü​lé​sét, se​gít​jük ab​ban, hogy ér​té​ke​sebb​nek érez​ze ma​gát. Ne fu​kar​kod​junk te​hát a „kö​szö​nöm” hasz​ná​la​tá​val! Min​dig min​den​ki​nek min​de​nért mond​junk kö​szö​ne​tet! Te​gyük ezt szo​ká​sunk​ká. Sok​szor ter​mé​sze​tes​nek vesszük mind​azt, amit a töb​bi​ek tesz​nek ér​tünk. Mond​junk hát kö​szö​ne​tet a ked​ve​sünk​nek, a gyer​me​künk​nek, a szü​le​ink​nek, a kol​lé​gá​ink​nak, a bolt​ban az el​adó​nak, a fel​szol​gá​ló​nak, a pos​tás​nak – min​den​ki​nek! Ne azért tedd, hogy hasz​nod szár​maz​zon be​lő​le, még​is hidd el, hogy ez lesz éle​ted leg​jobb be​fek​te​té​se! Hi​szen sem​mi​be nem ke​rül kö​szö​ne​tet mon​da​ni, de amit az éle​ted​ben ered​mé​nyez, az fel​be​csül​he​tet​len. Egy​részt mi​nél több​ször mon​dasz kö​szö​ne​tet, an​nál job​ban fo​god érez​ni ma​gad a bő​röd​ben, más​részt ta​pasz​tal​ni fo​god, hogy ha apró dol​go​kat meg​kö​szönsz, az em​be​rek ha​ma​ro​san nagy dol​gok​ra lesz​nek haj​lan​dó​ak ér​ted. Cso​dá​la​tos mód​szer a kö​szö​net ki​fe​je​zé​sé​re a kö​szö​nő​le​vél. Küldj kö​szö​nő​le​ve​let mi​nél több em​ber​nek; a szü​le​id​nek, ami​ért fel​ne​vel​tek, a ta​ná​ra​id​nak, ami​ért ok​tat​tak, a ba​rá​ta​id​nak a ba​rát​sá​gu​kért, a cé​ges partn​ered​nek a pon​tos szál​lí​tá​sért... Ez az egyik leg​ha​té​ko​nyabb mód​ja a kap​cso​la​tok ápo​lá​sá​nak. Még ha csak né​hány szó​ból áll is, a cím​zett hó​na​po​kig vagy akár éve​kig fog​ja őriz​get​ni, és em​lék​szik majd a ked​ves gesz​tus​ra. A vi​lág meg​vál​to​zott; a mai gye​re​kek szin​te már azt sem tud​ják, mi az a bé​lyeg, hi​szen so​sem kül​de​nek le​ve​let, csak e-ma​ilt vagy SMS-t. Be kell val​la​nom, hogy én is eze​ket ré​sze​sí​tem előny​ben le​vél he​lyett. Te is küld​hetsz SMS-t vagy e-ma​ilt, azok is fel​be​csül​he​tet​len ér​ték​kel bír​nak a cím​zett szá​má​ra. Ezt ma​ga​mon is ész​re​vet​tem. Az el​múlt évek​ben több​ször le​cse​rél​-

tem a te​le​fo​no​mat, és min​den al​ka​lom​mal át​néz​tem, mit aka​rok meg​tar​ta​ni az üze​ne​tek kö​zül. Azo​kat, ame​lyek​ben a ked​ve​sem, az édes​anyám, vagy va​la​me​lyik volt vagy je​len​le​gi kol​lé​gám írt va​la​mi ked​ve​set, úgy őr​zöm, mint va​la​mi drá​ga kin​cset. Ne​ked is van​nak ilyen üze​ne​te​id? Kép​zeld csak el, mek​ko​ra örö​met tudsz sze​rez​ni ve​lük, ha rád ilyen ha​tás​sal van​nak! Nos, ki​nek írsz még ma?

„A leg​több em​ber csak ak​kor is​me​ri fel a szü​lei vagy má​sok ál​tal ho​zott ál​do​za​to​kat, ami​kor maga is szü​lő​vé vá​lik.” – John C. Max​well Min​dig min​den​ki​nek min​de​nért mondj kö​szö​ne​tet!

ÖTÖDIK RÉSZ

NE KERESS HŐSÖKET – VÁLJ AZZÁ! „Nem volt gyü​möl​csö​ző a mai na​pod, ha nem tet​tél va​la​mit olyas​va​la​ki​ért, aki ezt so​ha​sem lesz ké​pes meg​há​lál​ni ne​ked.” – John Bu​nyan Ke​vés do​log van, ami egy em​ber​nek annyi él​te​tő erőt és ener​gi​át köl​csö​nöz, mint az, ha má​sok​nak ad​hat. Az el​múlt évek​ben szám​ta​lan​szor lát​tam, ho​gyan is mű​kö​dik mind​ez. Azok, akik nem ta​lál​ják a he​lyü​ket, ér​tel​met​len​nek, cél​ta​lan​nak ér​zik az éle​tü​ket, tel​je​sen ki​vi​rul​nak at​tól, ha hoz​zá​já​rul​hat​nak egy má​sik em​ber éle​té​nek job​bá té​te​lé​hez, vagy sze​re​pet játsz​hat​nak va​la​mi​nek a lét​re​ho​zá​sá​ban. So​kan azt gon​dol​ják, Te​réz anyá​nak, ame​ri​kai el​nök​nek, de leg​alább​is gaz​dag em​ber​nek kell len​ni ah​hoz, hogy ad​has​sunk má​sok​nak. Pe​dig va​ló​já​ban még a leg​sze​gé​nyebb em​ber​nek is van le​he​tő​sé​ge adni, hoz​zá​já​rul​va ez​zel a vi​lág job​bá té​te​lé​hez. Egy mun​ka​nél​kü​li ad​hat a töb​bi em​ber​nek az ide​jé​ből, egy több​gyer​me​kes anya a sze​re​te​té​ből, egy elő​adó a tu​dá​sá​ból. Mind​ez nem ke​rül pénz​be, még​is cso​dá​kat idéz​he​tünk elő vele más em​be​rek éle​té​ben. Mos​tan​ra már biz​to​san ész​re​vet​ted, mennyi​re imá​dom az idé​ze​te​ket, és van jó né​hány ked​ven​cem. Még​is sze​ret​nék ki​emel​ni egyet, amely meg​vál​toz​tat​ta az élet​hez való hoz​zá​ál​lá​so​mat. Zig Zig​lar​től szár​ma​zik, és így hang​zik: „Nincs na​gyobb vét​ség, mint sem​mit sem ten​ni, mert azt hisszük, túl ke​vés, amit te​he​tünk.” Van egy eh​hez kap​cso​ló​dó tör​té​ne​tem. Egy tu​ris​ta nap​le​men​te​kor a me​xi​kói ten​ger​par​ton sé​tál, és a tá​vol​ban meg​pil​lant egy ha​jol​ga​tó ala​kot. En​ged a kí​ván​csi​sá​gá​nak, el​bal​lag odá​ig, és azt lát​ja, hogy egy hely​bé​li em​ber egye​sé​vel sze​de​get va​la​mit a ho​mok​ból. Nem bír​ja meg​áll​ni szó nél​kül, hát meg​kér​de​zi: - El​né​zést, uram! Maga mit csi​nál? - Vissza​do​bom a ten​ger​be az apály mi​att a par​ton ra​gadt ten​ge​ri csil​la​go​kat, mert el​pusz​tul​nak, ha nem jut​nak víz​hez. - De hi​szen en​nek sem​mi ér​tel​me! Több ezer van ezen a ré​szen, és ugyan​ez a hely​zet a part

to​váb​bi sza​ka​sza​in, jó pár ki​lo​mé​ter hosszan. Mind​egyi​ket úgy​sem tud​ja meg​men​te​ni. A me​xi​kói erre le​ha​jol, fel​vesz egy ten​ge​ri csil​la​got a ho​mok​ból, és mo​so​lyog​va azt mond​ja: - En​nek az egy​nek azon​ban na​gyon nem mind​egy. An​nak ide​jén a kol​lé​gá​im​mal szám​ta​lan al​kal​mat ta​lál​tunk arra, hogy te​gyünk va​la​mit az em​be​re​kért, a gyer​me​ke​kért, a kör​nye​ze​tért. Fá​kat ül​tet​tünk egy nyug​dí​jas ott​hon ud​va​rá​ra, me​se​fa​lat ké​szí​tet​tünk gyer​me​kek​nek kór​há​zak​ba, sze​me​tet szed​tünk. Mind​amel​lett, hogy ez​zel jót tet​tünk, azt is lát​tam a tár​sa​i​mon, hogy ener​gi​á​val töl​ti fel őket a hoz​zá​já​ru​lás cso​dá​la​tos le​he​tő​sé​ge, Ak​ko​ri​ban nagy csa​pat​ban te​vé​keny​ked​tünk, de ter​mé​sze​te​sen ön​ál​ló egyén​ként is van rá le​he​tő​sé​günk. Ma​nap​ság leg​in​kább ab​ból adok má​sok​nak, ami szá​mom​ra is rend​kí​vül be​cses: az időm​ből. Bár​mer​re já​rok, ha meg​lá​tok egy ut​cán he​ve​rő sze​me​tet, azon​nal fel​ve​szem. So​ká​ig úgy gon​dol​koz​tam, hogy úgy​is ren​ge​teg sze​mét van szét​szór​va, ak​kor meg mi​nek ve​gyem fel. De ami​óta meg​ér​tet​tem Zig Zig​lar fent idé​zett sza​va​it, már más​képp lá​tom a vi​lá​got. Kér​lek, gon​dol​kozz el most azon, mi​vel tud​nál hoz​zá​já​rul​ni más em​be​rek éle​té​nek job​bá té​te​lé​hez. Ne hidd, hogy túl ke​vés, amit te​hetsz!

„Egy do​log hin​ni, hogy haj​lan​dó len​nél ön​zet​le​nül adni má​sok​nak, és egé​szen más do​log ezt va​ló​ban meg is ten​ni.” – John C. Max​well Ke​vés do​log van, ami egy em​ber​nek annyi él​te​tő erőt és ener​gi​át köl​csö​nöz, mint az, ha má​sok​nak ad​hat. „Nincs na​gyobb vét​ség, mint sem​mit sem ten​ni, mert azt hisszük, túl ke​vés, amit te​he​tünk.”

VALAKI BEKÖLTÖZIK AZ ÉLETEDBE „Ne vesz​te​gesd az idő​det arra, hogy va​la​ki más éle​tét éled.” – Ste​ve Jobs Rá​lép​tél egy útra, a fej​lő​dés, a job​bá vá​lás út​já​ra. Idő​vel azt fo​god ész​re​ven​ni, hogy va​la​ki be​köl​tö​zik az éle​ted​be. A te au​tód​dal fog jár​ni, a te há​zad​ban fog lak​ni, a te ágyad​ban fog alud​ni, a te csa​lá​dod​dal fog élni. Ez a va​la​ki te ma​gad le​szel! Mun​kál​kodj hát azért min​den​nap, hogy ez a va​la​ki – aki te le​szel – olyan​ná vál​jon, aki​vel bol​do​gan éled le az éle​ted.

„Válj olyan em​ber​ré, aki​vel na​gyon bol​do​gan fogsz együtt élni a ha​lá​lod nap​já​ig!” – Fos​ter C. McC​le​han Ta​lán em​lék​szel még, az elő​szó​ban me​sél​tem ar​ról, ho​gyan kép​zel​tem el a sa​ját te​me​té​se​met A ki​emel​ke​dő​en si​ke​res em​be​rek 7 szo​ká​sa című könyv egyik gya​kor​la​ta alap​ján. Le​het, hogy ez a fel​adat ne​ga​tív ér​zé​se​ket vált ki be​lő​led, még​is arra kér​lek, gon​dold át, mit sze​ret​nél, hosszú éle​ted vé​gén ho​gyan em​lé​kez​ze​nek majd rád a sze​ret​te​id, mi​lyen nyo​mot sze​ret​nél hagy​ni ma​gad után. A jó hír az, hogy egye​lő​re ez csak el​mé​let, most még van le​he​tő​sé​ged, hogy mind​ezt be​fo​lyá​sold. *** Kér​lek, szánj rá pár per​cet, és írd le most! .................... .................... .................... ***

„Ha el​dön​töd, hogy úgy gon​dol​kodsz, ér​zel és cse​lek​szel, mint

az az em​ber, aki​vé vál​ni sze​ret​nél, tény​le​ge​sen azzá is fogsz vál​ni.” – Ant​hony Rob​bins

MA KEZDŐDIK ÉLETED HÁTRALÉVŐ RÉSZE „Nem vé​let​le​nül szü​let​tél erre a vi​lág​ra, ide​je, hogy meg​szol​gáld a be​léd ve​tett bi​zal​mat.” – Jack Can​fi​eld Va​jon mi​ért szü​let​tél erre a boly​gó​ra? Mit kell meg​ta​nul​nod? És mit kell meg​ta​ní​ta​nod? Szok​tál ilyen vagy eh​hez ha​son​ló kér​dé​se​ken gon​dol​koz​ni? Vé​le​mé​nyem sze​rint mind​annyi​an úgy jöt​tünk a vi​lág​ra, hogy ma​gunk​kal hoz​tuk a sa​ját tan​ter​vün​ket, ame​lyen vé​gig kell ha​lad​nunk. Eb​ben a tan​terv​ben mind​nyá​jan egy​aránt va​gyunk ta​ná​rok és di​á​kok. Aho​gyan John F. De​mar​ti​ni cso​dá​la​to​san meg​fo​gal​maz​ta: „Amíg nem adod to​vább a fák​lyát, hi​á​ba vá​rod, hogy el​oszol​jon a sö​tét​ség.” Kér​lek hát, add to​vább, ta​nítsd meg má​sok​nak, amit te már tudsz!

„Nincs na​gyobb aján​dék an​nál, mint ami​kor egy egy​sze​rű gon​do​lat nyo​mán örök​re meg​vál​to​zik az éle​tünk.” – John F. De​mar​ti​ni A könyv vé​gé​hez ér​kez​tünk. Ami​kor eze​ket a so​ro​kat írom, imá​dott csa​lá​dom még al​szik. Csend van kö​rü​löt​tem. A szí​vem a tor​kom​ban do​bog, kü​lö​nös iz​gal​mat ér​zek, és újra meg újra fel​buk​kan ben​nem né​hány kér​dés. Va​jon si​ke​rült úgy le​ír​nom a gon​do​la​ta​i​mat, hogy az​zal a se​gít​sé​ged​re le​he​tek? Ta​lál​tál a könyv​ben olyan gon​do​la​to​kat és esz​kö​zö​ket, ame​lyek se​gít​het​nek ab​ban, hogy bol​do​gab​bá vál​jon az éle​ted? Én ez​zel a cél​lal ír​tam ezt a köny​vet, és őszin​te szív​vel kí​vá​nom, hogy így le​gyen. Van szá​mod​ra egy utol​só, de iga​zán szen​zá​ci​ós hí​rem: Ma kez​dő​dik éle​ted hát​ra​lé​vő ré​sze. Hozd hát ki be​lő​le mind​azt, ami ben​ne van! Há​lá​san kö​szö​nöm, hogy meg​tisz​tel​tél az​zal, hogy el​ol​vas​tad a so​ra​i​mat, és azért is há​lás len​nék, ha meg​osz​ta​nád ve​lem a gon​do​la​ta​i​dat a pe​ter@sza​bo-pe​ter.hu e-mail cí​men. Re​mé​lem, egy​szer majd sze​mé​lye​sen is gra​tu​lál​ha​tok a si​ke​re​id​hez! En​gedd meg, hogy azok​kal a sza​vak​kal zár​jam so​ra​i​mat, ame​lyek​kel az elő​szó​ban már ta​lál​-

koz​hat​tál. Kí​vá​nom, hogy Állj fél​re a sa​ját utad​ból!, hozd ki az éle​ted​ből mind​azt, ami ben​ne rej​lik, és va​ló​sítsd meg a leg​me​ré​szebb ál​ma​i​dat! Le​gyen az élet a te ját​szó​te​red! Ba​rát​ság​gal: Pé​ter

Lábjegyzetek [←1] Step​hen R. Co​vey: A ki​emel​ke​dő​en si​ke​res em​be​rek 7 szo​ká​sa (Ba​goly​vár Könyv​ki​adó, 2004) [←2] Loui​se L. Hay: Éld az éle​ted! (Édes​víz Ki​adó, 2011) [←3] Bri​an Tra​cy: Ma​xi​má​lis tel​je​sít​mény (Ba​goly​vár Könyv​ki​adó, 2000) [←4] Est​her és Jerry Hicks: Be​lé​pés a von​zás tör​vé​nyé​be (Édes​víz Ki​adó, 2011) [←5] Hy​rum W. Smith: Ami iga​zán szá​mít (Ba​goly​vár Könyv​ki​adó, 2008)