Szabályozási főcsoport:1-3 I02-01 N05v2 Azonosító: SZ-04v5 ÜZLETSZABÁLYZAT. Változatszám: v5. Hatályos: Egyedi szám:

Szabályozási főcsoport:1-3 Azonosító: SZ-04v5

I02-01 N05v2

ÜZLETSZABÁLYZAT

Változatszám: v5

Hatályos: 2013.10.07.

Egyedi szám: ……………

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

SZ-04 ÜZLETSZABÁLYZAT

Technikai oldal Ez a szabályzat a DRV Zrt. szellemi terméke, a Ptk. 86. § (3) alapján a készítő hozzájárulása nélkül más szervezetre nem alkalmazható. Változások átvezetésére kötelezett példány! Oldalszám:

71

Felelős szervezeti egység:

Ügyfélszolgálati és számlázási Osztály

Jóváhagyó illetékes szakterületi vezető:

értékesítési vezető

Kiadás-elosztás:

elektronikus elérhetőség biztosított

Elektronikus változat elérhető:

DRV Zrt. Belső Információs Portál

Eredeti példány megtalálható:

Minőségirányítási csoport

Jóváhagyó Minőségirányítási csoport:

minőségirányítási csoportvezető

Hatályba helyezéssel egy időben érvénytelen: v4 változat

A szabályzatot a v5 változatszámú tartalomjegyzék szerint hatályba helyezem:

Winkler Tamás vezérigazgató

Hatályba helyezés: 2013.10.07.

ElElektronikus változat!

Verziószám: v5 Oldalszám: 2/71



Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................................................................... 3

I. II. III. IV.

AZ ÜZLETSZABÁLYZAT CÉLJA............................................................................................. 5 AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA.............................................................. 5 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ............................................................................................ 5 A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ BEMUTATÁSA............................................................... 10 1. A DRV Zrt. által nyújtott szolgáltatások ............................................................................................. 11

V. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK......................................................................... 12 1. Szerződéskötési kötelezettség ................................................................................................................ 12 2. Eltérés lehetősége az Általános Szerződési Feltételektől .................................................................... 13 3. A közüzemi szerződés létrejötte, hatálya ............................................................................................. 13 3.1. Közüzemi szerződéskötés új bekötés esetén ........................................................................................................14 3.2. Közüzemi szerződéskötés a Felhasználó személyében bekövetkezett változás esetén ........................................14 3.3. Mellékszolgáltatási szerződés ..............................................................................................................................16

4. A Felhasználó jogai és kötelezettségei .................................................................................................. 18 4.1. A Felhasználó jogosult: .......................................................................................................................................18 4.2. A Felhasználó köteles: .........................................................................................................................................18

5. A Víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei ................................................................................ 19 5.1. A Víziközmű-szolgáltató jogosult: ......................................................................................................................19 5.2. A Víziközmű-szolgáltató köteles: ........................................................................................................................20

6. A víziközmű-szolgáltatás minősége ...................................................................................................... 21 6.1. Ivóvíz-szolgáltatás minősége ...............................................................................................................................21 6.2. Szennyvízelvezetés és -tisztítás minősége ...........................................................................................................21

7. Alkalmazott díjak .................................................................................................................................. 22 7.1. Szolgáltatás díjak .................................................................................................................................................22 7.2. Vízterhelés díj......................................................................................................................................................23 7.3. Egyéb díjak ..........................................................................................................................................................23

8. A víziközmű-szolgáltatás mérése és elszámolása ................................................................................. 23 8.1. A fogyasztás mérése ............................................................................................................................................23 8.2. A fogyasztásmérők leolvasása .............................................................................................................................24 8.3. Az igénybevett víziközmű-szolgáltatás elszámolása ...........................................................................................25 8.3.1. A fogyasztás mértékének becsléses meghatározása, leolvasás meghiúsulása esetén ...................................27 8.3.2. A fogyasztás mértékének meghatározása a bekötési vízmérő meghibásodása, sérülése esetén ...................28 8.3.3. A fogyasztás meghatározása a házi vezetékhálózat meghibásodása esetén..................................................28 8.3.4. A fogyasztás meghatározása a bekötővezetéken (szolgáltatói oldalon) történt meghibásodás esetén ..........29 8.4. Az igénybevett víziközmű-szolgáltatás díjának megfizetése ...............................................................................30 8.5. Részletfizetés vagy fizetési halasztás iránti kérelem ...........................................................................................31 8.6. A késedelmes fizetés esetei .................................................................................................................................31

9. Egyéb rendelkezések .............................................................................................................................. 34 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6.

A szerződésszegés különös esetei ........................................................................................................................34 A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése..............................................................................................................35 Felhasználó általi közüzemi szerződés felmondás ...............................................................................................36 Elkülönített Vízhasználó általi mellékszolgáltatási szerződés felmondás ............................................................36 Víziközmű-szolgáltatás szabálytalan igénybevétele ............................................................................................36 Vitarendezés, bírósági kikötések .........................................................................................................................38

VI. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT .............................................................................................................. 38 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálatának elérhetőségei ................................................................. 39 Tájékoztatások és a megkeresések ügyintézése ................................................................................... 40 Kölcsönös értesítések rendje ................................................................................................................. 42 Adatkezelés szabályai ............................................................................................................................ 43 Adatvédelem ........................................................................................................................................... 44 Felügyeleti szervezetek .......................................................................................................................... 45






VII. A SZOLGÁLTATÁS MŰSZAKI FELTÉTELEI .................................................................. 46 1. Felhasználási helyek víziközmű-szolgáltatásának létrehozása........................................................... 46 1.1. Lakossági Felhasználó ivóvíz- és szennyvízbekötése ..........................................................................................47 1.1.1. Igénybejelentés fogadása .............................................................................................................................47 1.1.2. Az ivóvízbekötés megvalósítása ..................................................................................................................48 1.1.3. Szennyvízbekötés megvalósítása .................................................................................................................48 1.2. Nem lakossági Felhasználó ivóvíz- és szennyvízbekötése ..................................................................................49 1.2.1. Igénybejelentés fogadása .............................................................................................................................50 2.2.2. Az ivóvíz- és szennyvízbekötés megvalósítása ............................................................................................50

2. 3. 4. 5.

Ivóvíz-szolgáltatás biztosítása közkifolyóról......................................................................... 51 Bekötés hatósági kötelezés alapján ........................................................................................ 52 Tűzoltási célú ivóvízbekötés ................................................................................................... 52 Mellékvízmérő, locsolási mellékvízmérő felszerelése ........................................................... 52 5.1. Igénybejelentés ....................................................................................................................................................52 5.2. Mellékvízmérő beépítése és működtetése ............................................................................................................52

6. Bekötési vízmérő mérési pontosságának felülvizsgálata...................................................... 53 7. Víziközművek üzemvitele ....................................................................................................... 53 8. Üzemzavarok hibaelhárítása .................................................................................................. 54 9. Házi ivóvízhálózat Felhasználó általi ellenőrzése ................................................................. 55 10. Vízfogyasztás mérésére szolgáló berendezések..................................................................... 56 11. Locsolási kedvezmény igénybevétele ..................................................................................... 57 VIII. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT JOGSZABÁLYOK ........ 58 IX. MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 59 1. számú melléklet - Személyes ügyfélszolgálati irodák és információs pontok…………………………60 2. számú melléklet - Lakossági közüzemi szerződés…………………………………………………… .61 3. számú melléklet - Nem lakossági közüzemi szerződés………………………………………………....63 4. számú melléklet - Mellékszolgáltatási szerződés……………………………………………………….65 5. számú melléklet - Adatvédelmi tájékoztató…………………………………………………………….67





I.


AZ ÜZLETSZABÁLYZAT CÉLJA A Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban Víziközmű-szolgáltató) jelen Üzletszabályzatában a hatályos jogszabályok előírásait alapul véve meghatározza az általa nyújtott víziközmű-szolgáltatással és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeket, melyeket víziközmű-szolgáltatási közüzemi szerződéses kapcsolataiban alkalmaz. Jelen Üzletszabályzat hatályos jogszabályokkal ellentétes rendelkezése semmisnek tekintendő, helyette a hatályos vonatkozó jogszabályok alkalmazandóak. Az Üzletszabályzat bármely rendelkezésének semmissége a többi rendelkezés érvényességét nem érinti.

II.

AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA

Az Üzletszabályzat területi hatálya a Víziközmű-szolgáltató számára kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyekben, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott működési engedélyben meghatározott működési (ellátási) területre vonatkozik. Az Üzletszabályzat személyi hatálya a Víziközmű-szolgáltató szolgáltatásait igénybe vevők körére, a Víziközmű-szolgáltatóval közüzemi szerződéses kapcsolatban álló Felhasználókra, valamint a Víziközmű-szolgáltatóra terjed ki. Az Üzletszabályzat nem vonatkozik a Víziközmű-szolgáltató víziközműves kapcsolódó szolgáltatásaira. A Víziközmű-szolgáltató hatályos Üzletszabályzata hozzáférhető a www.drv.hu internetes oldalon, valamint a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és a Víziközműszolgáltató által működtetett információs pontokon (1. számú melléklet). Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató működését meghatározó jogszabályok változása az Üzletszabályzatban foglaltakra is kihatnak, a Víziközmű-szolgáltató köteles az Üzletszabályzatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítani, és a végrehajtott módosításokról a www.drv.hu internetes oldalon történő közzététellel, valamint az ügyfélszolgálati irodákban és az információs pontokon történő kifüggesztés útján tájékoztatást adni. A Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának jogát, a közműszolgáltatási jogviszonyra megkötött szerződésben, a tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével fenntartja.

III.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak megegyeznek a hatályos jogszabályok fogalmi meghatározásaival. Víziközmű-szolgáltató Az a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaság, amely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény alapján működési engedélyt kapott. Víziközmű-szolgáltatást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által kiadott Hatályba helyezés: 2013.10.07.





működési engedély alapján lehet végezni, mely kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. Jelen Üzletszabályzatban a Víziközmű-szolgáltató alatt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. értendő. Felhasználó A víziközmű-szolgáltatást a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa. Ahol hivatkozott jogszabály, közüzemi szerződés vagy a jelen Üzletszabályzat Fogyasztót említ, ott a Felhasználót, ahol Felhasználót említ, ott a Fogyasztót is érteni kell. Lakossági Felhasználó Az a természetes személy Felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű-szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet. Állandó lakossági Felhasználó az a lakossági Felhasználó, aki ezen a címen kérte magát a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásába felvetetni, és ezzel a bekötési vízmérő leolvasását a Víziközmű-szolgáltató hat havonta végzi. Idényes lakossági Felhasználó az a lakossági Felhasználó, aki ezen a címen kérte magát a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásába felvetetni, és ezzel a bekötési vízmérő leolvasását a Víziközmű-szolgáltató évente egyszer, a nyári szezon után végzi el. Nem lakossági Felhasználó Az a Felhasználó, aki jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében/érdekében veszi igénybe a víziközmű-szolgáltatást, a társasház és a lakásszövetkezet kivételével. Állandó nem lakossági Felhasználó az a Felhasználó, aki e címen kérte magát a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásába felvetetni, és ezzel a bekötési vízmérő leolvasását a Víziközmű-szolgáltató az egész év folyamán, havonta végzi. Idényes nem lakossági Felhasználó az a Felhasználó, aki e címen kérte magát a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásába felvetetni, és ezzel a bekötési vízmérő leolvasását a Víziközmű-szolgáltató csak a nyári szezonban (május 1. és szeptember 30. között) végzi, havi gyakorisággal. Kiemelt nem lakossági Felhasználó az a Felhasználó, akinek az előző évi éves forgalma (éves ivóvíz fogyasztásának, valamint az általa igénybe vett szennyvízszolgáltatásnak a nettó díja) a 10 millió Ft-ot meghaladta. Víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan Az az ingatlan vagy ingatlanrész  amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy  amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat kiépült. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Közüzemi szerződés A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan esetében a Víziközmű-szolgáltatónak és a Felhasználónak közüzemi szerződést kell kötnie az adott felhasználási helyre vonatkozóan. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében a Víziközmű-szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. Mellékszolgáltatási szerződés Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közüzemi szerződés. Felhasználási hely Az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó igénybe veszi. Ahol hivatkozott jogszabály, közüzemi szerződés vagy a jelen Üzletszabályzat Fogyasztási helyet említ, ott a Felhasználási helyet, ahol Felhasználási helyet említ, ott a Fogyasztási helyet is érteni kell. Elkülönített felhasználói hely A felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény. Elkülönített vízhasználó Az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója. Közműfejlesztési kvóta A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a Víziközműszolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége m3/nap. Ivóvíz-bekötővezeték A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely  bekötési vízmérő esetében o úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, o egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,  bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed. Szolgáltatási pont Ivóvíz szolgáltatási pont az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja, vagy a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Szennyvízelvezetés szolgáltatási pont a szennyvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja, vagy a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont. A szennyvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja: o gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában  zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,  nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, o kényszeráramoltatású rendszer (nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat) esetén  az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,  az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala,  a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont. Fogyasztásmérő A vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz. Ivóvízmérő A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerinti, az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait. o Bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő. o Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő. o Ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők. o Locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvízbekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő. o Törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő. Szennyvízmennyiség-mérő A szennyvízhálózatba beépített – az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló – kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is. o közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a Felhasználó által a Víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a Felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Szolgáltatási díj A víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerint fizetendő díj. Alapdíj A víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj. Az alapdíjat felhasználási helyenként, illetve elkülönített felhasználói helyenként kell megfizetni. A 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet alkalmazásában, azaz az alapdíjak vonatkozásában fogyasztási helynek minősül a fogyasztó tulajdonában vagy egyéb jogcímen használatában lévő, önálló helyrajzi számon vagy alszámon lévő ingatlan, ahol ivóvízvételi hely van, bekötési vízmérő vagy mellékvízmérő van felszerelve, illetve amely szennyvízelvezetési helynek minősül. Az alapdíjat az a Felhasználó fizeti meg egész hónapra, aki a hónap első napján közüzemi szerződéses viszonyban áll. Fogyasztással arányos díj 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, szennyvízmennyiség díja.

vagy

szennyvíz-bekötővezetékbe

bocsátott

Eltérő számlabefogadó A közüzemi szerződéssel rendelkező Felhasználó által meghatalmazott természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet, mely a felhasználási helyre készített számlákat a felhasználási helytől eltérő levelezési címen a Felhasználó helyett fogadja. Idényfogyasztási időszak - szezoni időszak A Víziközmű-szolgáltató minden évben a május 1. és szeptember 30. közötti időszakot tekinti idényfogyasztási időszaknak. Házi ivóvízhálózat A felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezetékek, amelyek a vízkivételi helyekig szállítják a vizet, valamint azok kiegészítő elemei, különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna (vízmérő akna). Házi szennyvízhálózat A felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezetékek, valamint azok kiegészítő elemei, különösen a szennyvízmennyiség-mérő, a szennyvízminőség-ellenőrző akna, vagy szennyvíz-előkezelő mű. Víziközmű hálózat Az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen. Háztartási (kommunális) szennyvíz






Rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz csapadékvizet vagy ipari tevékenységből származó szennyvizet. Fogyasztói panasz Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény alapján a panasz a Felhasználó részéről a Víziközmű-szolgáltató tevékenységére vonatkozóan tett, negatív észrevételt tartalmazó olyan megkeresés vagy kérelem, amely vélt vagy valós egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, államigazgatási – eljárás hatálya alá. Az alább felsoroltak nem minősülnek fogyasztói panasznak: o közterületi hibabejelentés o tájékoztatást kérő megkeresés o méltányossági kérelem (részletfizetés, fizetési halasztás, kamatjóváírás) o a Felhasználó vagy az Elkülönített Vízhasználó személyében bekövetkező változás és egyéb adatváltozások bejelentése o más Felhasználó szabálytalan vízvételezésére, vagy szabálytalan csatornamű használatára vonatkozó bejelentés o a felhasználási hely Víziközmű-szolgáltató általi felkeresésére vonatkozó időpontegyeztetések (pl. mérőcsere, mellékmérő plombálása) o folyószámla-egyenleg lekérdezése o vízmérőállás bediktálása/bejelentése o százalékos locsolási kedvezmény igénylése o számlamásolat, csekkpótlás kérése o a részszámlában szereplő mennyiség módosítási igénye o eseti egyedi számla kérése o általános bejelentések a szolgáltatásról (pl. javaslatok, igények jelzése, stb.).

IV.

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ BEMUTATÁSA

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. társasági központjának (székhelyének): címe: 8600 Siófok Tanácsház u. 7. levelezési címe: 8601 Siófok, Pf.: 59. telefonszáma: 84/501-000 FAX száma: 84/501-001 E-mail címe: [email protected] honlap címe: www.drv.hu A felhasználók és leendő felhasználók számára az alábbi ügyfélszolgálati elérhetőségek állnak rendelkezésre: telefon: 06 40 240 240 (DRV INFO Vonal) FAX: 84/501-299 levelezési cím: 8601 Siófok, Pf. 888. E-mail cím: [email protected] személyes ügyfélfogadás: az 1.számú melléklet felsoroltak szerint






A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. ország egyik legnagyobb víziközmű-szolgáltatójaként a működési területén az ivóvíz-szolgáltatást, illetve szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosít Felhasználói számára, melynek során a szolgáltatás minőségét és az ellátás biztonságát alapvető szempontként kezeli. A Víziközmű-szolgáltató összhangot kíván teremteni üzleti céljainak elérése és a környezet megóvása között, kiemelt figyelmet fordítva a művi és természetes környezet állapotának megőrzésére, javítására. Ennek érdekében valamennyi munkavállalója elkötelezte magát a minőség és a folyamatos tökéletesítés mellett, valamennyi víz- és csatornaszolgáltatással kapcsolatos működési folyamatban. A társaság szennyvízelvezetési és -tisztítási tevékenységével egyúttal az ország egyik legjelentősebb környezetvédelmi szolgáltatója is. Jelentős szerepe van többek között a balatoni és velencei-tavi üdülőövezetek víziközműveinek üzemeltetésében. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a Felhasználók számára nyújtott víziközmű-szolgáltatás során nem vesz igénybe harmadik felet, kivéve a késedelmes fizetésnél nevesített eseteket. 1. A DRV Zrt. által nyújtott szolgáltatások Ivóvíz szolgáltatás Az ivóvíz közműhálózatba bekötött ingatlanok (Felhasználóik és egyéb jogcímen használóik) számára a szolgáltatási ponton a jogszabályokban meghatározottaknak megfelelő ivóvíz biztosítása. Kommunális szennyvízelvezetés és -tisztítás A szennyvíz közműhálózatba bekötött ingatlanok (Felhasználóik és egyéb jogcímen használóik) számára a szolgáltatási ponton a jogszabályokban meghatározottaknak megfelelő szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítása. Elkülönített vízhasználat biztosítása (Mellékszolgáltatási szerződés) Elkülönített vízhasználat egy adott felhasználási helyen belül megvalósuló, mellékvízmérőkkel mért és ez alapján elszámolt közüzemi szolgáltatás (mellékvízmérők számlázási nyilvántartásba vétele, rendszeres leolvasása és fogyasztás elszámolás), melyre az Elkülönített Vízhasználó és a Víziközmű-szolgáltató írásban mellékszolgáltatási szerződést köt. Egyéb szolgáltatási tevékenységek A víziközmű-szolgáltatási tevékenységen (a víziközmű-szolgáltatáson és ahhoz kapcsolódó eljárásokon) túl a DRV Zrt. az alábbi tevékenységeket vállalja megrendelés alapján:  Iparivíz és termálvíz szolgáltatás  Egyedi vízvételezés biztosítása vízszállító gépkocsival  Szennyvíz-, szennyvíziszap-szippantás és kezelés  Közmű tervegyeztetés  Vízveszteség mérés  Műszeres hálózatvizsgálat (csőtörés keresés)  Videokamerás csatornavizsgálat  Kútkamerázás  Laboratóriumi vizsgálatok (víz, szennyvíz, iszap)





V.


ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

1. Szerződéskötési kötelezettség A Víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetési szerződésekben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer mennyiségi és minőségi teljesítőképességének mértékéig – a Felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll. A Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (továbbiakban: Vksztv.), valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) kormányrendeletben (továbbiakban: Rendelet) meghatározott feltételek fennállása esetében a Felhasználóval – felhasználási helyenként – közüzemi szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében a Víziközmű-szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. A létrejött közüzemi szerződés alapján a Víziközmű-szolgáltató folyamatosan és biztonságosan köteles a Felhasználó számára a meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, és azért a Felhasználó a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott időszakonként és módon díjat fizetni. A Víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a tisztított szennyvíz befogadójába, illetve az átvevő társ-szolgáltató rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. A közüzemi szerződés megkötésével és kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban a Vksztv., valamint a Rendelet az irányadó. A Víziközmű-szolgáltató a közüzemi szerződés megkötését csak a Rendeletben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A közüzemi szerződésben szabályozott jogviszonyra a Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzatának rendelkezései is irányadóak. Az Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdésekben elsősorban a Felhasználóval kötött közüzemi szerződés, továbbá a Polgári Törvénykönyv, a Vksztv., a Rendelet, és a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az Üzletszabályzat rendelkezései és a Felhasználóval megkötött közüzemi szerződés rendelkezései ellentétben állnának, úgy a Felhasználóra előnyösebb rendelkezéseket kell alkalmazni. A mindenkor hatályos Üzletszabályzat (és Általános Szerződési Feltételek) hatálybalépését megelőzően megkötött közüzemi szerződések esetén azt a szerződési kikötést kell a Felek jogviszonyában alkalmazni, amely a Felhasználó számára kedvezőbb. A közüzemi szerződés aláírásával a Felhasználó elismeri, hogy a Víziközmű-szolgáltató Általános Szerződési Feltételeit megismerte, és hozzájárul, hogy a 18/1999. (II. 5.) Korm. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével azt a víziközmű-szolgáltató egyoldalúan módosítsa. Az Általános Szerződési Feltételek bármely okból történő tartalmi módosítása csakis az Üzletszabályzat egyidejű módosításával történhet meg, mellyel kapcsolatban a Víziközműszolgáltató köteles a Felhasználót a jogszabályban előírt közzétételi módon tájékoztatni és véleményezési lehetőséget biztosítani számára. Az új üzletszabályzat-tervezet a Hivatal jóváhagyása után léphet hatályba. Az Üzletszabályzat változásáról a Víziközmű-szolgáltató 8 napon belül tájékoztatja Felhasználóit az ügyfélszolgálati irodákban és az információs pontokon kifüggesztett hirdetmény útján, a www.drv.hu internetes oldalon, valamint a Hivatal jóváhagyását követően esedékes számla kiküldésekor. 2. Eltérés lehetősége az Általános Szerződési Feltételektől A Víziközmű-szolgáltató a lakossági Felhasználók és Elkülönített Vízhasználók számára nem biztosít a jelen Üzletszabályzatban rögzítettektől eltérő, egyedi szolgáltatási feltételeket a közüzemi szerződésekben. A Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzatban rögzítettektől eltérő, egyedi szerződési feltételeket csak nem lakossági Felhasználók esetében akkor biztosít, ha a Felhasználó nevesítésre kerül valamely víziközmű-rendszer vízjogi üzemeltetési engedélyében.

3. A közüzemi szerződés létrejötte, hatálya A közüzemi szerződés lakossági Felhasználó esetében ráutaló magatartással, a víziközműszolgáltatás igénybevételével is létrejön. A víziközmű-szolgáltatási jogviszony a nem lakossági Felhasználó esetében kizárólag a közüzemi szerződés aláírásával jön létre. A víziközmű-szolgáltatás megkezdésének időpontja: - új bekötés esetén a bekötés időpontja, - tulajdonosváltás esetén a bejelentésében szereplő időpont. A közüzemi szerződés határozatlan időre jön létre. A közüzemi szerződés megszűnik, ha: - a Felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a Víziközmű-szolgáltató új közüzemi szerződést kötött; - a felhasználási hely megszűnt; - a Felhasználó jogszabályban meghatározott esetben felmondja; - a Víziközmű-szolgáltató az alábbi okok miatt felmondja: - a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése és leolvasása érdekében, - a közüzemi szerződés fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve ha ez a Víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történik. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A közüzemi szerződés megszűnésével egyidejűleg a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó számára végszámlát (záró számlát) készít, a szerződés megszűnési időpontjával és mérőállásával. A végszámla (záró számla) teljesítésének határideje a számla kiállításától számított 15 nap. 3.1. Közüzemi szerződéskötés új bekötés esetén

A víziközmű-szolgáltatás feltételeit tartalmazó közüzemi szerződési ajánlatot a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe való bekötés esetén a megépítéséhez adott hozzájárulással együtt megküldi a Felhasználónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli. Ha a Felhasználó a közüzemi szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a Víziközműszolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni. A szerződési ajánlatban foglaltak a Víziközmű-szolgáltatót 30 napig kötik. 3.2. Közüzemi szerződéskötés a Felhasználó személyében bekövetkezett változás esetén

Amennyiben a Felhasználó személyében változás következik be, a régi és az új Felhasználó – a vízmérőállás megjelölésével, a változástól számított 30 napon belül – együttesen kötelesek a változást a Víziközmű-szolgáltatónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a Víziközmű-szolgáltatót ért károkért a régi és az új Felhasználó egyetemlegesen felel. Tulajdonosváltozást a régi és az új Felhasználó együttes megjelenéssel személyesen is kezdeményezheti a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és információs pontjain. Amennyiben az átírásához szükséges információk és dokumentumok rendelkezésre állnak, az új Felhasználó átvezetésre kerül a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásában. Ilyen esetben a Víziközmű-szolgáltató az új Felhasználóval új közüzemi szerződést köt a megadott időponttól és mérőállástól kezdve. Tulajdonosváltozást a régi és az új Felhasználó az e célra rendszeresített formanyomtatványon, vagy az általuk írt nyilatkozaton írásban kezdeményezhetik a Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálatán. Amennyiben a tulajdonosváltozás bejelentése nem a Víziközmű-szolgáltatónál rendszeresített formanyomtatványon történik, akkor a bejelentésben/nyilatkozatban az alábbi adatokat kell feltüntetni:  a felhasználási hely pontos címe  a régi Felhasználó neve és új címe  a vízmérő(k) állása(i)  a birtokbaadás napja  az új Felhasználó neve, személyes adatai (leánykori név, anyja neve, születési hely és idő), lakcíme, levelezési címe és telefonos elérhetőségei  a választott fizetési módot  nyilatkozattételt arra vonatkozóan, hogy ’lakossági’ vagy ’nem lakossági’, illetve ’állandó’ vagy ’idényes’ Felhasználóként kívánja-e magát nyilvántartásba vetetni  a változás alapjául szolgáló dokumentumok  régi és új Felhasználó aláírása. A kitöltött formanyomtatvány/nyilatkozat mellett az alábbi dokumentumok beadása szükséges: - ha az új Felhasználó természetes személy: Hatályba helyezés: 2013.10.07.







-

-

-

a változást igazoló okirat (adásvételi vagy bérleti szerződés vagy a változást tartalmazó tulajdoni lap),  résztulajdonos változás esetén a változást tartalmazó tulajdoni lap, ha az új Felhasználó nem természetes személy (gazdálkodó szervezet):  cégbíróság bejegyzés másolata,  aláírási címpéldány,  amennyiben a korábbi felhasználó is gazdálkodó személy és résztulajdonos váltás történt, akkor szükséges egy nyilatkozat a víziközmű-fejlesztési kontingens átruházásáról, ha az új Felhasználó intézmény:  cégbírósági bejegyzés másolata, társasházzá alakulás esetén:  társasházi alapító okirat,  közös képviselő megválasztásáról szóló jegyzőkönyv, közös képviselő változás esetén:  közös képviselő választásról szóló jegyzőkönyv, halálesetnél:  halotti anyakönyvi kivonat másolata,  jogerős hagyatéki végzés, vagy a változást tartalmazó tulajdoni lap.

Amennyiben az ingatlan több személy, szervezet tulajdonában van, akkor szükséges minden tulajdonos hozzájárulása vagy annak jogpótlása. Amennyiben lakossági Felhasználó olyan felhasználási helyet vásárol, amely a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásában nem lakossági felhasználási helyként van nyilvántartva, a lakossági felhasználási helyre történő átírás feltétele a település jegyzőjének igazolása arról, hogy a felhasználási helyen nem végeznek jövedelemszerző gazdasági tevékenységet. A jegyző igazolását annak kell beszereznie, aki lakossági Felhasználóként kéri magát nyilvántartásba venni. A felhasználási hely lakossági felhasználóról nem lakossági felhasználóra történő átírása esetén, amennyiben az új nem lakossági Felhasználó nem természetes személy, akkor meg kell adni az új Felhasználó elnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, és számára a Víziközmű-szolgáltató tájékoztatást ad a szükséges a közműfejlesztési fizetési kötelezettségről és az ivóvíz és szennyvíz hálózathoz tartozó létesítmények és berendezések építészeti és gépészeti általános tervének benyújtási kötelezettségéről. Az új Felhasználóval kötött közüzemi szerződés hatályba lépésével automatikusan megszűnik a régi közüzemi szerződés. A közüzemi szerződés megszűnésével egyidejűleg, a régi Felhasználó számára végszámlát (záró számlát) készít a Víziközmű-szolgáltató, a megadott záró időponttal és mérőállással. A végszámla (záró számla) teljesítésének határideje a számla kiállításától számított 15 nap. Tulajdonosváltozás esetén a felhasználási hely ellenőrzését mind a Felhasználó mind pedig a Víziközmű-szolgáltató kezdeményezheti. Az új nem lakossági Felhasználó esetén a helyszíni ellenőrzés költségét az új Felhasználó viseli. A víziközmű-szolgáltató a Felhasználó változás során helyszíni ellenőrzést tart akkor is, ha azt a régi vagy az új Felhasználó a közüzemi szerződés megkötése előtt kéri. Ilyen esetben a helyszíni ellenőrzés a megrendelő fél saját költségére történik. A házi Hatályba helyezés: 2013.10.07.





ivóvízhálózat ellenőrzésének díja a Víziközmű-szolgáltató honlapján (www.drv.hu) Árnyilvántartásában található. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít a Víziközmű-szolgáltató.

található

3.3. Mellékszolgáltatási szerződés

Mellékszolgáltatási szerződés köthető a felhasználási helyen belül az elkülönített felhasználói helyre vonatkozóan. A díjfizetés megosztására vonatkozó mellékszolgáltatási szerződést az Elkülönített Vízhasználó és a Víziközmű-szolgáltató írásban kötni meg, melyhez a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges. A mellékszolgáltatási szerződés kizárólag a szerződés aláírásával, és határozatlan időre jön létre. Az eljárás rendjével, az igénybejelentéshez szükséges dokumentumokkal kapcsolatban tájékoztatást a Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálata ad. Az Elkülönített Vízhasználóra vonatkozó eljárási szabályokat a Rendelet tartalmazza. Amennyiben az Elkülönített Vízhasználó személyében változás következik be, a régi és az új Elkülönített Vízhasználó – a vízmérőállás megjelölésével, a változástól számított 30 napon belül – együttesen kötelesek a változást a Víziközmű-szolgáltatónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az elkülönített felhasználói helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a Víziközmű-szolgáltatót ért károkért a régi és az új Elkülönített Vízhasználó egyetemlegesen felel. Tulajdonosváltozást a régi és az új Elkülönített Vízhasználó együttes megjelenéssel személyesen is kezdeményezheti a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és információs pontjain. Amennyiben az átírásához szükséges információk és dokumentumok rendelkezésre állnak, az új Elkülönített Vízhasználó átvezetésre kerül a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásában. Ilyen esetben a Víziközmű-szolgáltató az új Elkülönített Vízhasználóval új mellékszolgáltatási szerződést köt a megadott időponttól és mérőállástól kezdve. Tulajdonosváltozást a régi és az új Elkülönített Vízhasználó az e célra rendszeresített formanyomtatványon, vagy az általuk írt nyilatkozaton írásban kezdeményezhetik a Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálatán. Amennyiben a tulajdonosváltozás bejelentése nem a Víziközmű-szolgáltatónál rendszeresített formanyomtatványon történik, akkor a bejelentésben/nyilatkozatban az alábbi adatokat kell feltüntetni:  az elkülönített felhasználói hely pontos címe  a régi Elkülönített Vízhasználó neve és új címe  a vízmérő(k) állása(i)  a birtokbaadás napja  az új Elkülönített Vízhasználó neve, személyes adatai (leánykori név, anyja neve, születési hely és idő), lakcíme, levelezési címe és telefonos elérhetőségei  a választott fizetési módot  nyilatkozattételt arra vonatkozóan, hogy ’lakossági’ vagy ’nem lakossági’, illetve ’állandó’ vagy ’idényes’ Elkülönített Vízhasználóként kívánja-e magát nyilvántartásba vetetni  a változás alapjául szolgáló dokumentumok  régi és új Elkülönített Vízhasználó aláírása. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A kitöltött formanyomtatvány/nyilatkozat mellett az alábbi dokumentumok beadása szükséges: - ha az új Elkülönített Vízhasználó természetes személy:  a változást igazoló okirat (adásvételi vagy bérleti szerződés vagy a változást tartalmazó tulajdoni lap másolata),  résztulajdonos változás esetén a változást tartalmazó tulajdoni lap, - ha az új Elkülönített Vízhasználó nem természetes személy (gazdálkodó szervezet):  cégbíróság bejegyzés másolata,  aláírási címpéldány,  amennyiben a korábbi Elkülönített Vízhasználó is gazdálkodó személy és résztulajdonos váltás történt, akkor szükséges egy nyilatkozat a víziközműfejlesztési kontingens átruházásáról, - ha az új Elkülönített Vízhasználó intézmény:  cégbírósági bejegyzés másolata, - közös képviselő változás esetén:  közös képviselő választásról szóló jegyzőkönyv, - halálesetnél:  halotti anyakönyvi kivonat másolata,  jogerős hagyatéki végzés, vagy a változást tartalmazó tulajdoni lap. Amennyiben az elkülönített felhasználói hely több személy, szervezet tulajdonában van, akkor szükséges minden tulajdonos hozzájárulása vagy annak jogpótlása. A felhasználási helyen elfogyasztott víz mennyiségének megállapítása szempontjából a bekötési vízmérőn mért fogyasztás az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet – eltérő megállapodás hiányában – a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles megfizetni a Víziközmű-szolgáltatónak. A Felhasználó kötelessége, hogy tájékoztassa a Víziközmű-szolgáltatót a felhasználási helyen belüli belső elszámolás módjáról. A mellékszolgáltatási szerződés megszűnik, ha: - az Elkülönített Vízhasználó személyének megváltozása miatt az elkülönített vízfelhasználói helyre nézve a Víziközmű-szolgáltató új mellékszolgáltatási szerződést kötött; - az elkülönített vízfelhasználói hely megszűnt; - az Elkülönített Vízhasználó felmondja; - a Víziközmű-szolgáltató azt felmondja, mert az Elkülönített Vízhasználó:  nem működik együtt a mellékvízmérők szabályos kialakítása vagy elhelyezése és leolvasása érdekében,  60 napot meghaladó fizetési késedelembe esett,  a mellékvízmérők jogszabályban előírt hiteleségét nem biztosítja. A mellékszolgáltatási szerződés megszűnésével egyidejűleg a Víziközmű-szolgáltató az Elkülönített Vízhasználó számára végszámlát (záró számlát) készít, a szerződés megszűnési időpontjával és mérőállásával. A végszámla (záró számla) teljesítésének határideje a számla kiállításától számított 15 nap.






4. A Felhasználó jogai és kötelezettségei 4.1. A Felhasználó jogosult:

-

a közüzemi szerződés tartama alatt a víziközmű-szolgáltatást a szerződés szerint igénybe venni;

-

a Víziközmű-szolgáltatónál nyilvántartott saját adatairól tájékoztatást kérni;

-

a szolgáltatással kapcsolatos panaszt vagy egyéb megkeresést bejelenteni, érdemi kivizsgálást vagy ügyintézést és ennek eredményéről megfelelő tájékoztatást kérni;

-

a bekötési vízmérő soron kívüli ellenőrző mérési pontossági vizsgálatát kezdeményezni;

-

a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését vagy megszüntetését igényelni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek egyidejű megfizetésével;

-

ivóvíz-szolgáltatás esetén a közüzemi szerződést 60 napos határidővel, írásban felmondani, amennyiben az ingatlanon nincs más Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás;

-

egyoldalú szerződésmódosítás esetén a közüzemi szerződést azonnali hatállyal felmondani azzal, hogy  ha a Felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, hanem egyéb jogcímen használója, akkor a felmondás jogát a Felhasználó, a felhasználási hely tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával gyakorolhatja;  Elkülönített Vízhasználóként a megkötött mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel, írásban felmondani, ezzel egy időben a záró mérőállásról a Víziközmű-szolgáltatót köteles tájékoztatni;

-

a Víziközmű-szolgáltató szerződésszegése esetén a szerződésszegésből eredő igényeket érvényesítheti.

4.2. A Felhasználó köteles: -

a Víziközmű-szolgáltató által megküldött közüzemi szerződést megkötni;

-

a víziközmű-szolgáltatást kizárólag a közüzemi szerződésben meghatározott célra igénybe venni;

-

a Víziközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás díját, számla alapján, a számlán feltüntetett fizetési határidőig megfizetni;

-

a Felhasználó vagy az Elkülönített Vízhasználó személyében bekövetkező változást személyesen vagy írásban bejelenteni a Víziközmű-szolgáltató felé, a változástól számított 30 napon belül, a bekötési vagy mellékvízmérő változáskori állásának megjelölésével együtt;

-

a bekötési vízmérő Felhasználó által kezdeményezett soron kívüli ellenőrző mérési pontossági vizsgálatánál felmerült költségeket megfizetni abban az esetben, ha a vízmérő a hitelesítési előírásában megfogalmazott követelményeknek megfelelt;

-

az ingatlan vízellátását és szennyvízelvezetését szolgáló berendezések – ideértve a bekötési vízmérőt is – állapotát rendszeresen (legalább havonta) ellenőrizni, a tulajdonában álló berendezések karbantartásáról gondoskodni, továbbá az észlelt rendellenességeket a Víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni;






-

a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat Víziközmű-szolgáltató általi ellenőrzését biztosítani, és az ellenőrzés során a házi ivóvíz- és szennyvízhálózaton, valamint a házi csatlakozó hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni;

-

a vízmérő akna, illetve vízmérőhely tisztántartásáról és a vízmérő fagy elleni védelméről gondoskodni;

-

a vízmérő és a leszerelését megakadályozó zárak sértetlen állapotának megőrzését és védelmét biztosítani;

-

a vízmérő akna, illetve vízmérőhely Víziközmű-szolgáltató általi hozzáférhetőségének biztosításáról gondoskodni, a vízmérő rendellenes működéséről a Víziközmű-szolgáltatót haladéktalanul értesíteni;

-

a vízmérő hitelesítési cseréjének szabályszerű és határidőben történő végrehajtása érdekében a hozzáférést a Víziközmű-szolgáltató számára biztosítani;

-

az Elkülönített Vízhasználó a saját tulajdonában lévő mellékvízmérő(ke)t saját költségén hitelesíttetni, illetve a mindenkori mérésügyi jogszabályokban foglalt előírásokat betartani;

-

tartózkodni az ivóvíz-törzshálózatba bekötött házi ivóvízhálózat helyi (egyedi) vízbeszerzési helyhez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) való összekötésétől;

-

tartózkodni a bekötővezetéknek és a házi ivóvízhálózatnak elektromos hálózat és berendezés vagy villámhárítók földelési céljára történő használatától;

-

tartózkodni a csapadékvizek szennyvízelvezető hálózatba történő bevezetésétől;

-

tartózkodni a bevezetésétől;

-

amennyiben az idényes Felhasználó a víziközmű-szolgáltatást 3 hónapot meghaladó időtartamban nem veszi igénybe, az ismételt használatbavételkor a bekötési vízmérőt ellenőrizni, leolvasni, és a leolvasott mérőállást a Víziközműszolgáltató tudomására hozni, valamint a fogyasztási értéket az előző év azonos időszakának fogyasztását alapul véve ellenőrizni;

veszélyes

anyagok

szennyvízelvezető

hálózatba

történő

A fent meghatározott kötelezettségek megszegése a Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, és köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl az ebből eredő valamennyi kárt és igazolt költséget a Víziközmű-szolgáltató részére megtéríteni. Az ingatlan vízellátását és szennyvízelvezetését szolgáló berendezések meghibásodásából eredő károkat (pl. a házi ivóvízhálózaton történő vízelfolyás) a Felhasználó viseli. A vízmérő elfagyásból eredő meghibásodása esetén az új vízmérő beszerelésével kapcsolatos valamennyi költség és esetlegesen felmerülő károk a vízmérő beépítési helye szerinti Felhasználót terhelik.

5. A Víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei 5.1. A Víziközmű-szolgáltató jogosult: -

ellenőrizni, hogy a Felhasználó a szolgáltatást a közüzemi szerződésben és a hatályos jogszabályokban meghatározott módon és célra veszi igénybe;






-

a víziközmű-szolgáltatás díját a Felhasználótól beszedni;

-

eredménytelen fizetési felszólítás esetén a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően:  lakossági Felhasználók esetében korlátozni vagy felfüggeszteni,  nem lakossági Felhasználó esetében felfüggeszteni;

-

nem lakossági Felhasználó esetében – egészségügyi és gyermekintézmények kivételével – 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közüzemi szerződést felmondani;

-

előrefizetős vízmérőt elhelyezni, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a Felhasználóval megállapodott;

-

az Elkülönített Vízhasználók által beszereltetett (és a tulajdonukban lévő) mellékvízmérők hitelességét ellenőrizni;

-

a Felhasználó saját vízbázisára telepített, vagy más egyedi, vezetékes megoldással beszerzett víz mérésére szolgáló vízmérőt ellenőrizni;

-

a Felhasználó kérésére elvégeztetett bekötési vízmérő soron kívüli ellenőrző mérési pontossági vizsgálatának felmerült költségeit a Felhasználótól beszedni abban az esetben, ha a vízmérő a hitelesítési előírásában megfogalmazott követelményeknek megfelelt.

-

a Felhasználó szerződésszegése esetén a szerződésszegésből eredő igényeket érvényesíteni;

-

a jogszabályban meghatározott esetben a közüzemi szerződést felmondani.

5.2. A Víziközmű-szolgáltató köteles: -

az ivóvíz-szolgáltatást és a szennyvízelvezetést a számára kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt minőségben és mennyiségben folyamatosan biztosítani, a nem lakossági Felhasználók számára a közüzemi szerződésben rögzített napi kontingens mennyiségéig;

-

az ivóvíz-szolgáltatási, illetve szennyvízelvezetési szolgáltatási pontokig terjedően, a Víziközmű-szolgáltató működtetésében lévő vízművek, illetve szennyvízelvezető és -tisztító művek létesítményeit üzemeltetni;

-

a bekötési vízmérők hitelesítési cseréjét (szerelés, hitelesítés, plombálás) a jogszabályban előírt időszakonként, saját költségére elvégezni;

-

a Felhasználó kérésére a bekötési vízmérő soron kívüli ellenőrző mérési pontossági vizsgálatát elvégeztetni;

-

a fogyasztásmérőket a jelen Üzletszabályzatban meghatározott időközönként leolvasni, és ez alapján a fogyasztásról számlát kiállítani és azt a Felhasználónak megküldeni;

-

a víziközmű-szolgáltatás tervezett műszaki okból szükségessé váló korlátozásáról vagy időszakos szüneteltetéséről, várható időtartamáról, esetleges mennyiségi vagy minőségi változásairól a Felhasználót a helyi önkormányzaton, a helyi médián és a www.drv.hu internetes oldalon keresztül értesíteni, szükség esetén ideiglenes ellátásról gondoskodni.






A fent meghatározott kötelezettségek megszegése a Víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, és köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl az ebből eredő valamennyi kárt és igazolt költséget a Felhasználó részére megtéríteni. Nem minősül a Víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek, és emiatt vele szemben a Felhasználó semmilyen kárt és költséget nem érvényesíthet, amennyiben a vízmérő leolvasására azért nem került sor, mert azt a Felhasználó nem tette lehetővé, ideértve azt az esetet is, hogy a vízmérőhely hozzáférhetőségét, tisztán tartását nem biztosítja, és emiatt a vízmérő nem olvasható le.

6. A víziközmű-szolgáltatás minősége 6.1. Ivóvíz-szolgáltatás minősége A Víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-szolgáltatását, a szolgáltatási ponton, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett biztosítja. Ettől eltérő nyomásviszonyokat csak a Felhasználóval megkötött közüzemi szerződésben rögzített esetben biztosít. A Víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-szolgáltatást folyamatosan, de nem szünetmentesen biztosítja. Az adott vízműrendszer által szolgáltatott ivóvíz minőségét a kiadott vízjogi üzemeltetési engedély határozza meg. A Víziközmű-szolgáltató az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet alapján végzi a vízműrendszer működtetési feladatait, és a Felhasználóknak ez alapján biztosítja az ivóvíz-szolgáltatást. Amennyiben a vízjogi üzemeltetési engedélyben dokumentált, vagy a megelőző időszakban szolgáltatott vízminőséghez viszonyítottan kedvezőtlen vízminőségi (termékminőségi) vizsgálati eredmény kerül megállapításra, akkor az adott vízműrendszer termelő és tároló/szállító kapacitásának kihasználásával a Víziközmű-szolgáltató fenntartja a szolgáltatás folyamatosságát, miközben a javító intézkedések elvégzésre kerülnek. Az ilyen esetekben a Víziközmű-szolgáltató értesíti az egészségügyi hatóságot. Amennyiben a minőségi változás egészségügyi kockázatot jelent a Felhasználókra nézve, az ivóvíz szolgáltatás szüneteltetését (leállítását) az egészségügyi hatóság rendeli/rendelheti el. A Felhasználók egészségét veszélyeztető ivóvízminőség-romlás esetén az egészségügyi hatósággal egyeztetett módon a Víziközmű-szolgáltató azonnal intézkedik a vízminőség helyreállítására, mely során sor kerülhet a víziközmű-hálózatból szolgáltatott víz fogyasztásának betiltására, vagy felhasználási korlátozására. A Víziközmű-szolgáltató ezekről az eseményekről és döntésekről a Felhasználókat haladéktalanul értesíti. 6.2. Szennyvízelvezetés és -tisztítás minősége Az ivóvízhasználatból keletkező háztartási (kommunális) szennyvizek közcsatornába történő bevezetése során nincsenek minőségi megkötések. A háztartási (kommunális) szennyvízbe a környezetre káros vagy veszélyes hulladékot, szennyvizet (pl. akkumulátorsav, permetszer, gyógyszermaradék, hígító, festék, stb.) bejuttatni tilos. A nem lakossági Felhasználóknál keletkező nem vagy nem csak kommunális eredetű szennyvizek közcsatornába történő bevezetése csak a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben előírt határértékek betartásával történhet. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A felszíni vizek védelmének szabályairól szóló kormányrendelet alapján érintett szennyvízbebocsátó üzemre az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által külön engedélyben, egyedileg megállapított határértéket túllépő Felhasználó bírságfizetési kötelezettség tényét a Víziközmű-szolgáltató jelzi az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság felé. A Víziközmű-szolgáltató a megfelelő módon előállított ellenőrzési eredmény alapján elkészíti helyszíni vizsgálati szakvéleményét, melyet megküld az ellenőrzött Felhasználó számára is. Káros csatornaszennyezés megállapítása esetén a Víziközmű-szolgáltató legkésőbb a tárgyévet követő év január 20-ig továbbítja a bírság kiszabására vonatkozó javaslatát az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak.

7. Alkalmazott díjak 7.1. Szolgáltatás díjak Az igénybevett víziközmű-szolgáltatásokért fizetendő díjak díjképzési elveit a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szabályozza. Ennek értelmében a díjakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hatóság) javaslatainak figyelembe vételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A szolgáltatási díjak külön kerülnek megállapításra az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés és -tisztítás vonatkozásában. A kéttényezős szolgáltatási díj a szolgáltatás rendelkezésére állásáért fizetendő havi alapdíjból és a fogyasztás mennyiségéhez igazodó fogyasztási díjból áll. Az alapdíjat felhasználási helyenként, illetve elkülönített felhasználói helyenként kell megfizetni. A 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet alkalmazásában, azaz az alapdíjak vonatkozásában fogyasztási helynek minősül a fogyasztó tulajdonában vagy egyéb jogcímen használatában lévő, önálló helyrajzi számon vagy alszámon lévő ingatlan, ahol ivóvízvételi hely van, bekötési vízmérő vagy mellékvízmérő van felszerelve, illetve amely szennyvíz-elvezetési helynek minősül. Az alapdíjat az a Felhasználó fizeti meg egész hónapra, aki a hónap első napján közüzemi szerződéses viszonyban áll. A lakossági Felhasználók díján kell elszámolni a távhő-szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvizet, és a lakásbérlők tényleges víziközműszolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben. A lakossági Felhasználó által fizetendő díjakat csökkenti a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezésére – meghatározott feltételek fennállása esetén – kapott költségvetési támogatás. A nem lakossági Felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek alapján lehet különbséget tenni. A Felhasználó folyamatosan tájékozódhat a Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálatán és a www.drv.hu honlapon az aktuális szolgáltatási díjakról. A közüzemi és mellékszolgáltatási szerződés megkötésekor az Ügyfélszolgálat tájékoztatja a Felhasználót illetve Elkülönített Vízhasználót az aktuális szolgáltatási és egyéb díjakról. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A Víziközmű-szolgáltató minden díjváltozás esetén, valamint minden év elején, a soron következő számla mellé kiküldött hírlevélben, tájékoztatja a Felhasználót és Elkülönített Vízhasználót az aktuális szolgáltatás díjakról és vízterhelési díjról. A Víziközmű-szolgáltató az új díjak érvényesítését a díjváltozás dátuma szerinti elhatároló vízmérőállások alapján érvényesíti. Az elhatároló vízmérőállást felhasználói mérőállás bejelentéssel, mérőleolvasással vagy – az elszámolásnál is alkalmazott – becsléssel biztosítja. 7.2. Vízterhelés díj A környezetterhelési díjról szóló törvény, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díjat a Víziközmű-szolgáltató az állami költségvetés részére fizeti be. A vízterhelési díjat a Víziközmű-szolgáltató jogosult áthárítani a közcsatornát használó Felhasználókra. 7.3. Egyéb díjak A nem víziközmű-szolgáltatási díjaknak tekintendő, egyéb nem hatósági díjak az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXX VII. törvény, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján kerülnek megállapításra, és a Víziközmű-szolgáltató honlapján található (www.drv.hu) Árnyilvántartásában rögzítettek. E díjak közé tartoznak Felhasználók, vagy Elkülönített Vízhasználók számára végzett olyan eljárások (pl. bekötés létesítése, szolgáltatás szüneteltetése és szolgáltatás visszaállítás, korlátozás/felfüggesztés és ezek megszüntetése, mellékvízmérő felszerelés és nyilvántartásba vétele) költségei, amelyek a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó kérésére vagy nekik felróható okból merülnek fel. A Víziközmű-szolgáltató az alaptevékenységén (a víziközmű-szolgáltatáson és ahhoz kapcsolódó eljárásokon) túl az alábbi tevékenységeket vállalja megrendelés alapján, melyekért külön díjat kell fizetni (a díjak a víziközmű-szolgáltató honlapján (www.drv.hu) található Árnyilvántartásban tekinthetők meg):  Iparivíz és termálvíz szolgáltatás  Egyedi vízvételezés biztosítása vízszállító gépkocsival  Szennyvíz-, szennyvíziszap-szippantás és kezelés  Közműegyeztetés  Vízveszteség mérés  Műszeres hálózatvizsgálat (csőtörés keresés)  Videokamerás csatornavizsgálat  Kútkamerázás  Laboratóriumi vizsgálatok (víz, szennyvíz, iszap)

8. A víziközmű-szolgáltatás mérése és elszámolása 8.1. A fogyasztás mérése

A közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás alapja a hiteles fogyasztásmérő mérési adata. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás alapja a kalibrált közműves szennyvízmennyiség-mérő mérési adata. Amennyiben a felhasználási helyen nincs közműves szennyvízmennyiség-mérő, akkor az elszámolás alapja a bekötési vízmérőn mért ivóvízmennyiség és a más (pl. saját) vízműből származó vízmennyiség összesített mennyisége, melyet csökkenteni kell – jogszabály alapján kiadott engedéllyel rendelkező – más víziközmű-rendszer részét képező szennyvízelvezető műbe elhelyezett szennyvízmennyiséggel. A más vízműből származó vízmennyiséget hiteles vízmérő berendezéssel kell mérni, és annak mérési adatait a Víziközmű-szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználóval a közüzemi szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. A Felhasználó köteles biztosítani a vízmérő és a leszerelését megakadályozó zárak sértetlen állapotának megőrzését és védelmét, melyre vonatkozó információ megismerését, és a kizárólagos őrizetre vonatkozó feltétel biztosítását, a vízmérőcserekor vagy az új vízmérő beszerelésekor általa aláírt cserebizonylattal igazol. A távleolvasásra vagy okos mérésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelését a Víziközműszolgáltató és a Felhasználó is kezdeményezheti. A felszerelés és a működtetés költségeiről a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó külön megállapodást köt. A felhasználási helyre bekötési vízmérőként vagy mellékmérőként felszerelt távleolvasásra vagy okos mérésre alkalmas fogyasztásmérővel kapcsolatosan a bekötési vízmérőnél vagy a mellékmérőnél leírtak az irányadóak. 8.2. A fogyasztásmérők leolvasása

Ebben a fejezetben a Felhasználó alatt a Felhasználót és az Elkülönített Vízhasználót együtt kell érteni. A Víziközmű-szolgáltató az általa kibocsátott számlákban hívja fel a Felhasználó figyelmét a következő leolvasás tervezett idejére, 5 napos időtartam megjelölésével. A tervezett leolvasások időpontjáról tájékoztatás található a Víziközmű-szolgáltató honlapján (a település szerinti információk rovatban), és tájékoztatás kérhető az ügyfélszolgálati elérhetőségeken keresztül is. A Felhasználó köteles biztosítani a Víziközmű-szolgáltató számára, hogy a fogyasztásmérők mérőállását leolvashassa. A Víziközmű-szolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja abban az esetben, amennyiben a Felhasználó nem működik együtt a fogyasztásmérő elhelyezése, leolvasása érdekében, és együttműködési kötelezettségének a Víziközmű-szolgáltató felszólítására sem tesz eleget. A Felhasználónak lehetősége van a felhasználási helyen található fogyasztásmérők mérőállásának bejelentésére telefonon, írásban (elektronikus vagy postai levél formájában) vagy személyesen az 1. számú mellékletben felsorolt ügyfélszolgálati irodákban és az információs pontokon. Amennyiben a Felhasználó nem teszi lehetővé a Víziközmű-szolgáltató számára a fogyasztásmérők leolvasását a fentiek szerint, akkor a Víziközmű-szolgáltató munkatársa értesítést hagy a levélszekrényben vagy egyéb fellelhető módon a felhasználási helyen. Ha az értesítésben megjelölt újabb időpontban az ismételt leolvasás is eredménytelen, és a Felhasználó elmulasztja a mérőállás bejelentését az első meghiúsult mérőleolvasáskor Hatályba helyezés: 2013.10.07.





kihelyezett értesítőben jelzett határidőre, akkor az adott időszakra számlázandó víz- és szennyvízmennyiséget becsléssel állapítja meg a Víziközmű-szolgáltató. Ha a Víziközmű-szolgáltató a vízmérő leolvasás során azt tapasztalja, hogy a leolvasott eredmény alapján az utolsó fogyasztási időszakban a vízmérőn mért fogyasztás 100%-nál (kétszeresnél) nagyobb mértékben meghaladja a korábbi éves időszak fogyasztását, akkor arról a helyszínen szóban, majd 15 napon belül írásban is tájékoztatja a Felhasználót. A szóbeli tájékoztatás megtörténtét Felhasználó a helyszínen a leolvasó készülék megfelelő rovatának aláírásával igazolja. Amennyiben a felhasználási hely fogyasztásmérő berendezéssel nem rendelkezik, az elfogyasztott ivóvíz, illetőleg csatornaszolgáltatás mennyiségét a Felhasználónál kialakított vízvételi helyek előzetes felmérési adatait figyelembe véve, átalány formájában kell megállapítani. Jogszabályban meghatározott átalánymennyiségek hiányában, a szolgáltató műszaki becslése alapján kerül sor az átalánymennyiségek megállapítására. A Víziközmű-szolgáltatónak az átalánydíjas felhasználási helyeken fogyasztásmérő berendezést kell elhelyeznie 2013. december 31-ig. Felhasználónak a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése és a közüzemi szerződés módosítása érdekében együtt kell működnie a Víziközmű-szolgáltatóval. Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők leolvasását a Víziközmű-szolgáltató az alábbi rendszerességgel végzi: o állandó lakossági Felhasználóknál hat havonta, o idényes lakossági Felhasználóknál évente egyszer, a nyári szezon után, o állandó nem lakossági Felhasználóknál havonta, o idényes nem lakossági Felhasználóknál a nyári szezonban (május 1. és szeptember 30. között), havi gyakorisággal. A Víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérőt (főmérőt) és a ’mögötte’, mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített felhasználói helyeken, lévő mellékvízmérőket azonos időpontban olvassa le. A Felhasználó évente egyszer kérheti a felhasználási helyén lévő fogyasztásmérők leolvasási gyakoriságának módosítását, mely kérelem vonatkozhat a negyedéves gyakorisággal történő leolvasásra. A Víziközmű-szolgáltató fenntartja a jogot, hogy a hatályos jogszabályokban előírt minimális éves leolvasási darabszámot betartva módosítsa leolvasási rendjét. A Felhasználó a közüzemi szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Víziközműszolgáltató a leolvasások gyakoriságán változtasson. Az idényes Felhasználóknak módjuk van évközi vízmérőállás bejelentésére, mely fogyasztás a negyedévente készített számlában kerül kiszámlázásra. E mellett a Víziközmű-szolgáltató adatkéréssel fordul az idényes Felhasználókhoz, hogy az év végi záró vízmérőállásuk közlésével a pontosabb tárgyévi díjon történő elszámolást segítsék, mely a következő évi első soron következő számlában történik meg. A fent ismertetett leolvasásokon kívül leolvasás történik még a hitelesítési vízmérőcserénél, a tulajdonosváltásnál, a vízmérő ellenőrzéskor. 8.3. Az igénybevett víziközmű-szolgáltatás elszámolása

A felhasználási helyen elfogyasztott víz mennyiségének megállapítása szempontjából a bekötési vízmérőn mért fogyasztás az irányadó. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet – eltérő megállapodás hiányában – a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles megfizetni a Víziközmű-szolgáltatónak. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ahol a bekötési vízmérő mellett/után az elkülönített vízhasználatok (minden egyes ivóvízvételi hely) kizárólag hitelesített mellékvízmérőkkel rendelkeznek, és ez alapján Felhasználó és a Víziközmű-szolgáltató megállapodást kötött. A bekötési vízmérő és mellékvízmérők fogyasztási különbözetének a bekötési vízmérő szerinti Felhasználóra történő számlázás szabályától eltérő megállapodás megkötésének feltétele a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó bejelentése, nyilatkozata a teljeskörű és hiteles mellékvízmérősítettségről, valamint hogy a felhasználási helyen belül minden egyes elkülönített felhasználói hely mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezzen. A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők fogyasztási különbözetének a bekötési vízmérő szerinti Felhasználóra történő számlázás szabályának mellőzése idején a Víziközműszolgáltató a bekötési vízmérőt (főmérőt) továbbra is folyamatosan hiteles állapotban tarja és olvassa, hogy az esetleges házi ivóvízhálózat meghibásodását észlelni lehessen. Az Elkülönített Vízhasználó évente minimum kétszer köteles biztosítani a Víziközműszolgáltató tervezett vízmérő leolvasását, vagy a mellékvízmérők mérőállását bejelenti a Víziközmű-szolgáltató számára. A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők fogyasztási különbözetének 5 %-nál nagyobb értéke esetén a Felhasználó és a Víziközmű-szolgáltató együttműködik az eltérés okának felderítésében és megszüntetésében. A házi ivóvízhálózat igazolt meghibásodása miatt keletkezett mérési különbözet számlatételként érvényesítésre kerül. A Víziközmű-szolgáltató jogosult a felhasználási hely és az elkülönített felhasználói helyek helyszíni ellenőrzésére. A Víziközmű-szolgáltató jogosult a késedelmes fizetés, a lejárt hitelességű mellékvízmérő, valamint a víziközmű-szolgáltatás szabálytalan igénybevétele esetén vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazására. Víziközmű-szolgáltató a leolvasási adatok alapján az alábbi elszámolási és számlázási rendszert működteti: -

Állandó lakossági Felhasználók számára hathavonta, a vízmérő leolvasás alapján készül elszámoló számla, míg a köztes hónapokra az előző 12 hónap fogyasztása alapján becsült mennyiség, vagy a Felhasználó által megadott mindig egyforma mennyiség alapján készül részszámla.

-

Idényes lakossági Felhasználók számára negyedévente készül elszámoló számla. A szezont (május 1-jét) megelőző időszakban kibocsátott elszámoló számlák jellemzően csak a rendelkezésre állási alapdíjakat tartalmazzák. A Felhasználóknak módjuk van évközi vízmérőállás közlésére, mely fogyasztás a negyedévente készített számlában kerül elszámolásra és kiszámlázásra. A szezon időszakát tartalmazó negyedéves elszámoló számlákban a Szolgáltató által leolvasott vagy leolvasás hiányában a megelőző év fogyasztása alapján becsült időarányos fogyasztás is számlázásra kerül az alapdíjak mellett. A Felhasználóknak lehetőséget biztosítunk szezonzáró és év végi záró vízmérőállás közlésére, mely alapján a fogyasztás tárgyévi díjon kerül elszámolásra a soron következő számlában.

-

Állandó nem lakossági Felhasználók számára havonta készül vízmérő leolvasáson alapuló elszámoló számla.





-


Idényes nem lakossági Felhasználók számára az idényen kívüli időszakban a havi számlák jellemzően csak a rendelkezésre állási alapdíjakat tartalmazzák. A Felhasználóknak módjuk van a szezonon kívüli időszakban mérőállás közlésére, mely fogyasztás a havi számlákban kerül elszámolásra, kiszámlázásra. A Felhasználók részére az idény alatt havonta készül vízmérő leolvasáson alapuló elszámoló számla.

Mellékmérős szerződéssel rendelkező Elkülönített Vízhasználók számára az adott felhasználási helynek megfelelő gyakorisággal készül számla. Amennyiben a Felhasználó vagy Elkülönített Felhasználó nem teszi a Víziközműszolgáltató számára lehetővé a fogyasztásmérők leolvasását, a 8.2. pontban leírtak szerint, akkor a Víziközmű-szolgáltató a számlázandó víz mennyiségét becsléssel állapítja meg. Százalékos locsolási kedvezmény igénybevétele esetén, amennyiben a Felhasználó nem közli a Víziközmű-szolgáltatóval a szezon-nyitó és szezon-záró mérőállásokat, akkor ezeket a Víziközmű-szolgáltató becsléssel állapítja meg. Amennyiben a becsült fogyasztásról szóló számlát a Felhasználó kifogásolja és információt szolgáltat a bekötési vízmérő/mellékvízmérő/locsolómérő valódi állásáról, vagy biztosítja a Víziközmű-szolgáltató általi leolvasás lehetőségét, akkor a bejelentés vagy leolvasott mérési eredménynek megfelelően a becsült fogyasztásról kiadott számlát a Víziközmű-szolgáltató stornózza, és új számlát bocsát ki a Felhasználó részére. Az átalánydíjas besorolású lakossági Felhasználók esetében az elszámolás és számlázás alapja a 47/1999. (12. 28.) KHVM rendeletben szereplő átalánymennyiségek figyelembevételével meghatározott mennyiség, mely háromhavonta kerül számlázásra. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére nyomtatott, papír alapú számlát bocsát ki, melyet a Felhasználó számlafogadási címére juttat el. A Felhasználó igényelhet a jogszabályokban meghatározott elektronikus számlát is, a Víziközmű-szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban lévő elektronikus számlakibocsátókon keresztül. Ilyen esetben a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére elektronikus számlát bocsát ki. 8.3.1. A fogyasztás mértékének becsléses meghatározása, leolvasás meghiúsulása esetén Amennyiben a Felhasználó vagy Elkülönített Felhasználó nem teszi a Víziközmű-szolgáltató számára lehetővé a fogyasztásmérők leolvasását a 8.2. pontban leírtak szerint, akkor a számlázandó víz mennyisége a tárgybani leolvasást megelőző 12 hónap hiteles vízmérőn mért fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és az utolsó elszámolás záródátuma után eltelt napok számának szorzataként kerül megállapításra. Amennyiben a felhasználási hely csatornabekötéssel is rendelkezik a csatorna igénybevétel átlagfogyasztása a számlázott vízmennyiség alapján kerül megállapításra. Amennyiben a csatornabekötéssel rendelkező felhasználási helyen az egyéb rendeletben szabályozott százalékos locsolási kedvezményt vagy locsolási célú mellékmérő által megmért csatornakedvezményt vesznek igénybe, a csatorna Hatályba helyezés: 2013.10.07.





igénybevétel átlagfogyasztása a locsolási kedvezménnyel csökkentett számlázott vízmennyiség alapján kerül megállapításra. Idényes Felhasználók estében a szezonon kívüli időszakokban 0 m3 vízmennyiség és csatorna igénybevétel kerül becslésre. 8.3.2. A fogyasztás mértékének meghatározása a bekötési vízmérő meghibásodása, sérülése esetén Ha az elszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg műszaki meghibásodás miatt nem olvasható le, az elfogyasztott víz mennyisége a hibás mérés időtartamának kezdetét megelőző 12 hónap hiteles vízmérőn mért fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a hibás mérés időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kerül megállapításra. Amennyiben a felhasználási hely csatornabekötéssel is rendelkezik, és az egyéb rendeletben szabályozott százalékos locsolási kedvezményt vagy locsolási célú mellékmérő által megmért csatornakedvezményt vesznek igénybe, a csatornás átlagfogyasztást a felhasználási helyen szolgáltatott, locsolási kedvezménnyel csökkentett vízmennyiség alapján kell megállapítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre hitelesen mért fogyasztás az átlagfogyasztás számításához, akkor a 47/1999. (12. 28.) KHVM rendeletben szereplő átalánymennyiségek figyelembevételével kell meghatározni az elszámolandó vízés/vagy csatorna mennyiséget. 8.3.3. A fogyasztás meghatározása a házi vezetékhálózat meghibásodása esetén Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a házi vezetékhálózat meghibásodására utaló jelet észlel a vízmérő leolvasásakor, ellenőrzésekor vagy hitelesítési cseréje során, haladéktalanul értesíti szóban a Felhasználót, majd 15 napon belül írásban is tájékoztatja a tapasztaltakról, és a Felhasználó feladatairól. Amennyiben a meghibásodást a Felhasználó észleli, köteles a Víziközműszolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni azt, illetve a hiba kijavítását azonnal megkezdeni. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó bejelentésétől számított 5 napon belül, a Felhasználóval leegyeztetett időpontban helyszíni ellenőrzést végez. A Felhasználó köteles a saját érdekkörébe tartozó házi vezetékhálózaton a Víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni, és a javítást számlával igazolni. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható az ivóvíz környezetbe történt elszivárgásának ténye, akkor a meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni. Ebben az esetben nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott. Tekintettel arra, hogy az elszivárgott víz mennyisége hiteles méréssel nem meghatározható, a következő számítást kell alkalmazni: Közműves szennyvízmennyiség-mérő hiányában a szennyvízelvezető törzshálózatba bebocsátott szennyvíz mennyiségét a meghibásodás időszakára a meghibásodást megelőző 12 hónap hiteles vízmérőn mért vízfogyasztásából egy Hatályba helyezés: 2013.10.07.





napra számított átlagfogyasztás, és a hibás mérés időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. Amennyiben a felhasználási helyen az egyéb rendeletben szabályozott százalékos locsolási kedvezményt vagy locsolási célú mellékmérő által megmért csatornakedvezményt vesznek igénybe, a csatornás átlagfogyasztást a felhasználási helyen szolgáltatott, locsolási kedvezménnyel csökkentett vízmennyiség alapján kell megállapítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre hitelesen mért fogyasztás az átlagfogyasztás számításához, akkor a 47/1999. (12. 28.) KHVM rendeletben szereplő átalánymennyiségek figyelembevételével kell meghatározni az elszámolandó szennyvízmennyiséget. A házi ivóvízhálózat Felhasználó által nem ellenőrizhető, vagy nem karbantartható helyen történő meghibásodása esetén a meghibásodás időszaka alatt a fogyasztott ivóvíz mennyiségét a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap hiteles vízmérőn mért összes fogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni. A rejtett meghibásodás időtartamaként – tekintettel a Felhasználó ellenőrzési és karbantartási kötelezettségére – legfeljebb az észlelést megelőző 1 hónapot lehet figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a felhasználási helyen beszerelt fogyasztásmérő állandó lehetőséget biztosít a Felhasználónak a házi ivóvízhálózat ellenőrzésére, amennyiben a tárgyi felhasználási helyen bekötési vízmérő van felszerelve, akkor a Felhasználó nem hivatkozhat a nem ellenőrizhető, vagy nem karbantartható helyen történő rejtett meghibásodásra. 8.3.4. A fogyasztás meghatározása a bekötővezetéken (szolgáltatói oldalon) történt meghibásodás esetén Amennyiben a szolgáltató érdekkörébe tartozó vezetékszakaszon, a szolgáltatási pontot megelőzően hitelt érdemlően igazolhatóan meghibásodás következik be, és az elfolyt vizet a bekötési vízmérő megmérte, akkor nem vehető figyelembe sem az ivóvíz és sem a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott. Tekintettel arra, hogy a meghibásodás során elszivárgott víz mennyisége a hiteles méréssel nem meghatározható, a következő számítást kell alkalmazni: A meghibásodás időszakában elszámolandó ivóvízmennyiséget a meghibásodást megelőző 12 hónap hiteles vízmérőn mért vízfogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás, és a meghibásodás elhárításának napját megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. Közműves szennyvízmennyiség-mérő hiányában a szennyvízelvezető törzshálózatba bebocsátott szennyvíz mennyiségét a meghibásodás időszakára a meghibásodást megelőző 12 hónap hiteles vízmérőn mért vízfogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás, és a meghibásodás elhárításának napját megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. Amennyiben a felhasználási helyen az egyéb rendeletben szabályozott százalékos locsolási kedvezményt vagy locsolási célú mellékmérő által megmért csatornakedvezményt vesznek igénybe, a csatornás átlagfogyasztást a Hatályba helyezés: 2013.10.07.





felhasználási helyen szolgáltatott, locsolási kedvezménnyel csökkentett vízmennyiség alapján kell megállapítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre hitelesen mért fogyasztás az átlagfogyasztás számításához, akkor a 47/1999. (12. 28.) KHVM rendeletben szereplő átalánymennyiségek figyelembevételével kell meghatározni az elszámolandó vízés/vagy csatorna mennyiséget. 8.4. Az igénybevett víziközmű-szolgáltatás díjának megfizetése

Ebben a fejezetben a Felhasználó alatt a Felhasználót és az Elkülönített Vízhasználót együtt kell érteni. A Felhasználó a számára kiállított számlát az azon feltüntetett fizetési határidőig köteles kiegyenlíteni. A Felhasználó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a Víziközmű-szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségére nincsen halasztó hatálya, kivéve, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző 12 hónap átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja. Amennyiben a számlareklamáció jogosnak bizonyul, a Víziközmű-szolgáltató köteles az általa tévesen felszámított és befolyt összeget a Felhasználó részére 15 napon belül, a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától számított késedelmi kamattal együtt jóváírni a Felhasználó folyószámláján, vagy a Felhasználó kérésére visszautalni számára. Visszautalásra csak a folyószámla ellenőrzését követően, kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben nincs lejárt számlatartozása a Felhasználónak. Amennyiben Felhasználó a számlát határidőben nem egyenlíti ki, késedelmi kamat megfizetésére köteles. A befizetési határidőig ki nem egyenlített összeg után a lakossági Felhasználó a Ptk. 301.§-a alapján, a nem lakossági Felhasználó a Ptk. 301/A § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatot fizeti. Késedelmi kamat a fizetési határidőt követő naptól a késedelmes befizetés napjáig jár. A tartozás késedelemmel történt kiegyenlítését követően a Víziközmű-szolgáltató a felszámított késedelmi kamatot a soron következő számlában számlázza ki, mellyel a Felhasználó folyószámláját megterheli. Felhasználók a számlákat az alábbi módokon egyenlíthetik ki: - készpénzátutalási megbízás (csekk) - csoportos beszedési megbízás - átutalás (internetes banki átutalás is) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény alapján, a készpénzátutalás megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénz a Víziközmű-szolgáltató számláján megjelenik. Végszámla (záró számla) kiállítására a közüzemi szerződés megszűnésével egyidejűleg kerül sor. A végszámla (záró számla) tartalmazza a felhasználási helyen a megszűnés időpontjában rögzített záró mérőállást. A végszámla teljesítésének határideje a számla kiállításától számított 15 nap.






8.5. Részletfizetés vagy fizetési halasztás iránti kérelem

Ebben a fejezetben a Felhasználó alatt a Felhasználót és az Elkülönített Vízhasználót együtt kell érteni. Ha valamilyen okból a Felhasználónak a korábbi időszakokhoz képest magasabb végösszegű számla kerül kiküldésre, akkor a tartozás rendezése érdekében a Felhasználó részletfizetési kérelemmel fordulhat a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálatához, mely kérelemről a szolgáltató egyedi mérlegelés alapján dönt és írásban értesíti a Felhasználót. Részletfizetés esetén a Felhasználónak a késedelmi kamatot meg kell fizetnie. Nem adható részletfizetési kedvezmény annak a Felhasználónak,  akinek a kérelemében foglalt összeg nem haladja meg a havi átlagfogyasztásának ellenértékét;  aki két éven belül már részesült részletfizetési kedvezményben, de nem teljesítette időben a befizetéseket;  akinek tartozásrendezése behajtó céghez került átadásra;  akinek tartozásrendezése jogi eljárás folyamatában van. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató megadja a részletfizetési kedvezményt, de a Felhasználó bármely részlet határidőre történő befizetését elmulasztja, a fennmaradó tartozás azonnal egy összegben esedékessé válik a költségekkel és késedelmi kamatokkal együtt az eredeti lejárattal, illetve a Felhasználó újabb részletfizetési kérelme automatikusan elutasításra kerül. Felhasználónak a részletek fizetése mellett a mindenkor esedékes számlákat is ki kell egyenlítenie. A Felhasználó, a részletfizetési kérelmen kívül fizetési halasztást is kérhet a Víziközműszolgáltatótól. A halasztás iránti kérelem elbírálására a részletfizetésnél írtak az irányadóak. Abban az esetben, ha a Felhasználónak lejárt esedékességű tartozása áll fenn a Víziközmű-szolgáltató felé, részére új bekötés más felhasználási helyen nem építhető ki. 8.6. A késedelmes fizetés esetei

Amennyiben a Felhasználó a díjfizetési kötelezettségének a számlán feltüntetett határnapig nem tesz eleget, a Víziközmű-szolgáltató a törvényes mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a számlán feltüntetett befizetési határidőt követő nap. A késedelmi kamat a késedelmesen befizetett számla után kiküldésre kerülő következő számlákban jelenik meg, a megelőző számlázási időszakban késedelmesen befizetett tételek után. A késedelmi kamat mértéke megegyezik a hatályos jogszabályokban meghatározott késedelmi kamat összegével. Amennyiben Felhasználó határidőre nem tesz eleget a jogszabályokban és a közüzemi szerződésben rögzített díjfizetési kötelezettségének a Víziközmű-szolgáltató négy alkalommal értesíti a Felhasználót tartozása fennállásáról. A késedelmes fizetés által okozott kár, illetve a felszólítások költségei a Felhasználót kártérítési díj címen terhelik. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Amennyiben a felhasználási helyhez eltérő számlabefogadó van bejelentve, akkor a fizetési felszólításokat a Víziközmű-szolgáltató az eltérő számlafogadónak küldi meg, míg az ingatlan tulajdonosának tájékoztató levél kerül megküldésre a tartozásról. Társasházak esetében a Víziközmű-szolgáltató az Elkülönített Vízhasználónak fizetési felszólítást küld a saját tartozásáról, míg a társasházi közösséget (közös képviselőt) tájékoztató levélben értesíti a várható intézkedésekről. Az első szinten a Víziközmű-szolgáltató fizetési emlékeztetőt küld a lakossági és a nem kiemelt nem lakossági Felhasználónak, illetve az Elkülönített Vízhasználónak, hogy késedelembe esett, és felkéri fennálló tartozásának haladéktalan rendezésére. A kiemelt nem lakossági Felhasználót telefonon értesíti (rögzített hívással) a Víziközműszolgáltató, hogy késedelembe esett, és felkéri fennálló tartozásának haladéktalan rendezésére. Amennyiben a Felhasználó a díjfizetési kötelezettségének ennek ellenére sem tesz eleget, a második szinten a Víziközmű-szolgáltató tértivevényes fizetési felszólítót küld a Felhasználónak, illetve az Elkülönített Vízhasználónak, melyben a jogkövetkezmények rögzítése mellett felszólítja a Felhasználót, hogy tartozását a fizetési felszólító kézhezvételétől számított 8 napon belül fizesse meg. Amennyiben a Felhasználó a díjfizetési kötelezettségének továbbra sem tesz eleget, a harmadik szinten a Víziközmű-szolgáltató tértivevényes korlátozási értesítőt küld a Felhasználónak, melyben a Víziközmű-szolgáltató jogkövetkezmények rögzítése mellett ismételten felszólítja a Felhasználót, hogy tartozását a korlátozás értesítő kézhezvételétől számított 8 napon belül fizesse meg. Az értesítő lakossági Felhasználók esetében tartalmazza a fennálló tartozás teljes összegét tételenként/jogcímenként, az eredeti fizetési határidővel együtt, valamint azt az 5 napos időintervallumot, amikor a korlátozás műszaki megvalósítása megtörténik. Amennyiben a Felhasználó a fentiek ellenére sem fizeti meg a tartozását, akkor: - lakossági Felhasználó esetén a Víziközmű-szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett – a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének hozzájárulása mellett: o a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja; o az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el; o a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja; o előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, - nem lakossági Felhasználónál a Víziközmű-szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett – a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének ellentétes állásfoglalásának hiánya esetén a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggeszti, ami a szolgáltatásból történő kizárást jelenti, és 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közüzemi szerződést is felmondhatja.






A fentiekben felsorolt korlátozási intézkedések nem alkalmazhatóak egészségügyi és gyermekintézmények esetében, továbbá közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében. A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott. Amennyiben a tartozás nem kerül rendezésre a szolgáltatás korlátozása/felfüggesztése ellenére sem, vagy a korlátozás/felfüggesztés nem alkalmazható, akkor a negyedik szinten a Víziközmű-szolgáltató: - Lakossági Felhasználó, illetve Elkülönített Vízhasználó esetében jogosult a tartozás behajtásához közreműködőt igénybe venni, illetve a követelését harmadik személyre átruházni. A közreműködőnek vagy harmadik személynek történő átadást, illetve átruházást megelőzően Víziközmű-szolgáltató előzetes felszólítót küld a Felhasználónak, illetve az Elkülönített Vízhasználónak melyben ismételten felszólítja, hogy tartozását a felszólító kézhezvételétől számított 10 napon belül fizesse meg. Amennyiben a tartozás nem víz- és/vagy csatornadíjból tevődik össze, hanem egyéb díjtételekből (pl. bekötés szerelés díj, kiszállási díj) a Víziközműszolgáltató ebben az esetben is jogosult a tartozás behajtásához közreműködőt igénybe venni, illetve a követelését harmadik személyre átruházni. A lakossági Felhasználó, illetve Elkülönített Vízhasználó tartozásának eredménytelen behajtása esetén a Víziközmű-szolgáltató jogi eljárást kezdeményez (pl. fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, vagy polgári per indítása). A Víziközmű-szolgáltató a bíróság jogerős határozata, közjegyző jogerős végzése alapján végrehajtási eljárást kezdeményez. - Nem lakossági Felhasználó esetén ismételt felszólítót küld a Felhasználónak, melyben felszólítja, hogy tartozását a Felszólító kézhezvételétől számított 10 napon belül fizesse meg, mert ellenkező esetben jogi eljárást kezdeményez a tartozás és járulékai behajtására. A Víziközmű-szolgáltató a bíróság jogerős határozata, vagy közjegyző jogerős végzése alapján a víziközmű-szolgáltató végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A nem lakossági Felhasználó esetében a jogszabályban meghatározott feltételek mellett a Víziközmű-szolgáltató felszámolási eljárás megindítását kezdeményezheti, valamint jogosult a követelését harmadik személyre átruházni. A Víziközmű-szolgáltató jogosult minden, az adóssal szembeni megalapozottnak bizonyuló követelésének érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségét, eljárási díjat, illetéket és kárt az adóssal szemben érvényesíteni. A megkötött mellékszolgáltatási szerződést a Víziközmű-szolgáltató két hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját a Víziközmű-szolgáltató köteles tájékoztatni. A szolgáltatás korlátozásának/felfüggesztésének, illetve újra indításának költségei a Felhasználót terhelik. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A Felhasználó – amennyiben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart – közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás/felfüggesztés foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a Víziközmű-szolgáltató felé igazolni köteles. A Víziközmű-szolgáltató ezen igazolásokat az Ügyfélszolgálati nyitvatartás szerinti időben fogadja, és az igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató nem teljesíti a Felhasználó közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás/felfüggesztés foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj befizetését igazoló bejelentése után 3 napon belül a víziközműszolgáltatás teljes körű visszaállítását, akkor a Felhasználó számára egyszeri 5.000 Ft összegű kötbért (átalány kártérítést) fizet.

9. Egyéb rendelkezések 9.1. A szerződésszegés különös esetei

A közüzemi szerződést a Víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal felmondhatja: - ha annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve, ha ez a Víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt, - a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, és Víziközműszolgáltató a Felhasználót az együttműködésre – az átvétel igazolására alkalmas módon – legalább kétszer írásban felszólította, amikor is a második felszólítás kiküldésére az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl került sor, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, - a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát. Mindaddig, ameddig a vízmérő joghatással járó mérésre nem alkalmas, a fogyasztást az utolsó, még hiteles mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes fogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a nem hiteles mérővel mért időszak időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni. A megkötött mellékszolgáltatási szerződést a Víziközmű-szolgáltató: - két hónapon túli díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja. - 30 napos felmondási határidővel abban az esetben is felmondhatja, ha az Elkülönített Vízhasználó a mellékvízmérőnek a mindenkori mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerinti hitelesíttetését elmulasztja, - felmondhatja, ha az Elkülönített Vízhasználó a mellékszolgáltatási szerződésben, illetve az üzletszabályzatban vállalt kötelezettségeit megszegi, - az Elkülönített Vízhasználó súlyos szerződést követ el: o a Víziközmű-szolgáltató által a mellékvízmérőre felhelyezett plomba vagy záróelem megrongálásával, a Víziközmű-szolgáltató vagy a bekötési vízmérő szerinti tulajdonos jelenléte nélküli eltávolításával, o a Víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott tervtől eltérő belső hálózatkialakítással. A víziközmű-szolgáltatás, illetve mellékszolgáltatási szerződés megszüntetésének, illetve újra indításának költségei a Felhasználót, illetve Elkülönített Vízhasználót terhelik. A Hatályba helyezés: 2013.10.07.





mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját a Víziközmű-szolgáltató köteles tájékoztatni. Amennyiben a Felhasználó az egyeztetett időpontban a felhasználási helyen személyesen, vagy meghatalmazott útján nem teszi lehetővé a helyszíni kivizsgálás lefolytatását, a Víziközmű-szolgáltató jogosult a honlapján található (www.drv.hu) Árnyilvántartásában meghatározott mértékű kiszállási díj Felhasználóval szemben történő érvényesítésére. 9.2. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése

A Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatóhoz intézett kérelmével kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja. A kérelemben pontosan meg kell adni a szüneteltetés kezdetének időpontját és időtartamát. A kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a felhasználási helyen rendszeres emberi tartózkodás nincs, és nem közüzemi ivóvíz-szolgáltatásból származó kommunális szennyvizet sem kíván szennyvíz-törzshálózatba vezetni. A kérelemhez mellékelni kell a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulását, amennyiben az nem azonos a Felhasználóval, illetőleg ha a Felhasználó csak részben tulajdonosa az ingatlannak, valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a szüneteltetéshez. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését – ha közműves ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -tisztítás is fennáll a felhasználási helyen – a víziközműszolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése legfeljebb 1 éves időtartamra kérhető, és a szolgáltatás legfeljebb további 1 éves időszakra hosszabbítható meg. A Felhasználó köteles a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét a szüneteltetés megkezdésétől számított 1 év elteltével megújítani, és a kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét biztosítani, vagy a víziközmű-szolgáltatás újraindítását a Víziközmű-szolgáltatónál írásban kezdeményezni. Ha a vízmérőn keresztül tűzoltási célú vízellátás is történik, akkor a szüneteltetéséhez a területileg illetékes katasztrófavédelmi hatóság írásos engedélye szükséges, melyet a Felhasználónak kell beszereznie. A Vízközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközműszolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti. Az ivóvíz-szolgáltatás, illetve szennyvíz elvezetésére irányuló szolgáltatás Felhasználó által kért szüneteltetését az ivóvíz, illetve szennyvíz bekötővezeték folytonosságának megszakításával végzi el a Víziközmű-szolgáltató. Víziközmű-szolgáltató a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számlát készít, melyet a Felhasználó köteles 15 napos fizetési határidőn belül kiegyenlíteni. A szünetelés költségeit a Felhasználó viseli. A szüneteltetés, illetve a szüneteltetést követően a szolgáltatás újraindításának díjairól a Felhasználó tájékoztatást kérhet a Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálatától, illetve a fizetendő díjak a Víziközműszolgáltató honlapján található (www.drv.hu) Árnyilvántartásban rögzítettek. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A Víziközmű-szolgáltató a szüneteltetés időszakában szolgáltatási díjat (sem alapdíjat sem mennyiségi díjat) nem számolhat fel. Szabálytalan közműhasználatnak minősül, és a jogszabályban, valamint jelen Üzletszabályzatban meghatározott jogkövetkezményekkel jár, ha a Felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-szolgáltatást bármi módin igénybe veszi, használja. 9.3. Felhasználó általi közüzemi szerződés felmondás

A közüzemi szerződést a Felhasználó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával, közös tulajdon esetén az összes tulajdonostárs hozzájárulásával - 60 napos határidővel és írásban mondhatja fel. A felmondásban nyilatkozni kell arról, hogy a felmondás nem érinti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett víziközmű-szolgáltatást. Ennek elmaradása esetén a jogkövetkezményekért a felhasználó köteles helytállni. A közüzemi szerződés felmondásához a víziközmű-szolgáltatásnál szüneteltetésénél leírtak az irányadók. 9.4. Elkülönített Vízhasználó általi mellékszolgáltatási szerződés felmondás

A mellékszolgáltatási szerződést az Elkülönített Vízhasználó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával – 30 napos határidővel és írásban mondhatja fel. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a Víziközmű-szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja. 9.5. Víziközmű-szolgáltatás szabálytalan igénybevétele

A Víziközmű-szolgáltató jogosult a víziközmű-szolgáltatás szabályszerű igénybevételének, a felhasználási helyek ellenőrzésére, amelyet az érintett felhasználó köteles lehetővé tenni. A Víziközmű-szolgáltató nem szabályszerű igénybevételével esetén helyszíni ellenőrzést tart, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. Szabálytalan közműhasználat esetén a Víziközmű-szolgáltató a Rendeletben meghatározottak szerint jár el. A szabálytalan közműhasználat esetei:  az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízkivételi művel történő összekötés;  locsolási célú vízmérőn keresztül vételezett vizet nem locsolási célra történő felhasználása;  a víziközmű-szolgáltatás mennyiségének mérésére szolgáló mérőn vagy az elzáró szerelvényeken található zárat (plombát, záró bélyeget) a Víziközmű-szolgáltató előzetes értesítése nélküli megbontása;  a víziközmű-szolgáltatás mennyiségének mérésére szolgáló vízmérő bármely módon történő megbontása vagy manipulálása;  lejárt hitelességű vízmérőn történő szolgáltatás igénybevétel, ha a vízmérő megfelelő időben történő hitelesítése és cseréje a Felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre annak ellenére, hogy a Víziközműszolgáltató a hitelesítés és mérőcsere érdekében a felhasználási helyre való bejutást kezdeményezte; Hatályba helyezés: 2013.10.07.









nem lakossági Felhasználó esetén a közüzemi szerződés nélküli vízvételezés abban az esetben, ha a Víziközmű-szolgáltató a szerződéses ajánlatot megküldte, de a Felhasználó 30 napon belül nem fogadta el aláírásával vagy véleményeltérést nem küldte vissza vagy adta át; nem lakossági Felhasználó esetében ha a közüzemi szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló kvóta egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában, a havi fogyasztásból számított napi átlagérték alapján túllépésre kerül.

Különösen szabálytalan víziközmű használatnak minősülnek az alábbiak:  fordítottan beépített vízmérő;  a vízmérőt a szolgáltató hozzájárulása nélkül kiszerelték;  a mérés pontosságának zavarása;  a vízmérő/mérőhely állapota nem megfelelő;  a mérésügyi hatósági plomba vagy bélyegzés sérült vagy hiányzik;  a vízmérőn egyéb sérülés (üvegsérülés, fagyott mérő, szándékos beavatkozás, egyéb mechanikai sérülés) található;  a vízmérő gyári száma nem azonos a nyilvántartásban szereplő számmal;  a műanyag plombazár sérült, vagy eltávolították, számeltérés van, egyértelműen látható, hogy megbontották;  víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás nélküli ivóvíz-bekötés (csatlakozás)  ivóvíz vételezés a bekötési vízmérő megkerülésével vagy kiiktatásával;  a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot használata;  a közkifolyóról történő, a Rendeletben meghatározott jogosultság nélküli vízvételezés;  a tűzcsapról történő engedély nélküli, vagy megadott engedély esetében nem a vonatkozó szerződésben foglaltak szerinti vízvételezés;  a korlátozó berendezések vagy szerelvények engedély nélküli eltávolítása;  lakossági Felhasználóként bejelentett, de nem lakossági Felhasználónak minősülő felhasználói víziközmű-szolgáltatás igénybevétel;  a nem lakossági Felhasználó - több felhasználó közös bekötése esetén vízhasználatának mérésére nem gondoskodik külön vízmérő elhelyezéséről. Amennyiben vízmérővel kapcsolatos szabálytalan közműhasználat gyanúja merül fel, a Víziközmű-szolgáltató sorszámozott plombával ellátott dobozba vagy zsákba helyezi a vízmérőt pontossági és szerkezeti vizsgálat elvégzésének céljából. A plomba száma a helyszínen jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. A pontossági és szerkezeti vizsgálatot a szolgáltató a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértővel elvégezteti, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vizsgálat időpontjáról a felhasználónak 15 nappal a vizsgálatot megelőzően tértivevényes értesítést küld. Az elvégzett szakértői vizsgálat eredményéről amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználót írásban tájékoztatja. Amennyiben a szabálytalan közműhasználat tényét a szakértői vizsgálat megállapítja, a Víziközműszolgáltató a szakértői vizsgálat díját a Felhasználónak kiszámlázza. Szabálytalan közműhasználat esetén a Víziközmű-szolgáltató a szabálytalanul igénybevett víziközmű-szolgáltatás a mindenkor érvényes díjának ötszörösére emelt fajlagos összegével kiszámított kötbér érvényesítésére jogosult. Ha a vízmérő mérőszerkezetének rongálása vagy a felhasználó egyéb felróható magatartása miatt az elszámolt víz mennyiségét hiteles méréssel nem lehet megállapítani, Hatályba helyezés: 2013.10.07.





az elszámolt víz mennyiségét a bekötési vízmérő névleges térfogatárama alapján számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát. Amennyiben a felhasználó a szabálytalan közműhasználat kezdetét hitelt érdemlően nem bizonyítja, a szabálytalan használatot a közmű kiépítése, és a rácsatlakozási lehetőség időpontjától, de legfeljebb a PTK szerinti elévülési idő tartamára visszamenően jogosult a szolgáltató megállapítani. Az elszámolt víz mennyiségének megállapítása az előző bekezdések alapján a következőképpen történik: a bekötési vízmérő vagy ikermérő névleges térfogatárama alapján kiszámításra kerül az évi 500 óra egy napra eső vízfogyasztás, majd a szabálytalan közműhasználat teljes időtartamára elszámolt víz mennyisége az egy napra eső vízfogyasztás és az eltelt szabálytalan közműhasználati napok számának szorzataként megállapított mennyiség. Vízmérő hiányában a bekötővezeték mérete szerinti vízmérő névleges térfogatárama alapján történik a vízfelhasználás számítása az alábbiak szerint: Vízmérő névleges átmérője (mm) 15 20 25 40 50 80 100 150 200

Névleges térfogatáram (m3/h) 2,5 4,0 6,3 16 25 63 100 250 400

A Víziközmű-szolgáltató jogosult a szabályos állapot kialakításával kapcsolatban felmerülő igazolt költségeit a Felhasználóra áthárítani. A Víziközmű-szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a Felhasználót a tulajdonában lévő házi ivóvíz- és szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól. 9.6. Vitarendezés, bírósági kikötések

A jelen Üzletszabályzattal, vagy a Felhasználó illetve Elkülönített Vízhasználó és a Víziközmű-szolgáltat között megkötött közüzemi szerződéssel vagy mellékszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő minden vitás kérdést a felek békés úton kísérelnek meg rendezni. Arra az esetre, ha ez nem vezet eredményre, a közüzemi szerződés, illetve a mellékszolgáltatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában bármely jogvita tekintetében a Polgári Perrendtartás szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok jogosultak eljárni.

VI.

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT A Víziközmű-szolgáltató a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a közszolgáltatási feladatának ellátása során biztosítja a Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Felhasználók a biztonságos víziközmű-szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekeinek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogának érvényesülését. A Víziközmű-szolgáltató a jogszabályoknak megfelelően Ügyfélszolgálatot működtet, mely biztosítja a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó számára, hogy:  a jogszabályban előírt, aktuális tájékoztatásokat megkapja,  a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatosan észrevételeket, panaszokat tegyen, valamint  a beérkező észrevételeket, panaszokat – a jogszabályokban előírt időn belüli – megválaszolja, érdemben elintézze, illetve az egyes ügyek állásáról tájékoztatást nyújtson.

1.

Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálatának elérhetőségei

A Víziközmű-szolgáltató biztosítja a Felhasználók megkereséseinek fogadását személyesen, telefonon és írásban. Az írásos megkeresések érkezhetnek postai úton (levélként), e-mailben, faxon vagy a Víziközmű-szolgáltató honlapján keresztül. A Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálata a jogszabályoknak megfelelően működik, az alábbi elérési lehetőségekkel: Ügyfélszolgálat postai levelezési címe:

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Ügyfélszolgálat 8601 Siófok, Pf. 888.

Ügyfélszolgálat elektronikus levélcíme:

[email protected]

Ügyfélszolgálati irodákban személyes ügyintézésre időpont-egyeztetés: [email protected] Elektronikus ügyintézés:

www.drv.hu

FAX szám:

(84) 501-299

Írásban intézhető megkeresések:  panaszbejelentések kezelése  levelezési cím módosítás  részszámla mennyiség módosítás  mérőállás bediktálás  általános információkérés a víziközmű-szolgáltatásról, a díjakról, a jogszabályokról, műszaki kérdésekről  személyes információkérés (folyószámla, felhasználási hely, hátralékkezelés)  bejelentések felvétele (hibabejelentés, kérelmek, igények)  iratok, dokumentumok megküldése (nyomtatványok, igénylőlapok)  iratok dokumentumok átvétele (tervek, kérelmek, igénylések) Online ügyfélszolgálaton intézhető megkeresések:  mérőállás bediktálás Hatályba helyezés: 2013.10.07.



Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.  személyes információkérés


- folyószámla lekérdezés

Személyes ügyintézés az ügyfélszolgálati irodákban és információs pontokon biztosított, melyek listája és nyitvatartási ideje az Üzletszabályzat 1. számú mellékletében, valamint a www.drv.hu internetes oldalon található. A Felhasználónak elektronikusan ([email protected]) és telefonon keresztül is lehetősége van a hozzá legközelebb fekvő ügyfélszolgálati irodában személyes ügyintézési időpont előzetes lefoglalására. Ügyfélszolgálati irodában intézhető megkeresések:  levelezési cím módosítás  részszámla mennyiség módosítás  mérőállás bediktálás  általános információkérés a víziközmű-szolgáltatásról, a díjakról, a jogszabályokról, műszaki kérdésekről  személyes információkérés (folyószámla, felhasználási hely, hátralékkezelés)  bejelentések felvétele (hibabejelentés, panaszok, kérelmek, igények)  iratok, dokumentumok kiadása (nyomtatványok, igénylőlapok)  Iratok dokumentumok átvétele (kérelmek, igénylések) Telefonos ügyintézés a helyi hívás díjával hívható 06 40 240 240 (DRV INFO VONAL) telefonszámon biztosított. Telefonon keresztül:  az ügyfélszolgálati munkatársak munkanapokon az alábbi rendben fogadják a Felhasználók hívását: Hétfő – Kedd – Szerda – Péntek: 7.30-15.30 Csütörtök: 7.30-20.00  az automata információs szolgáltatásunk és az önkiszolgáló menüpontok éjjelnappal bármikor igénybe vehetők Az DRV INFO VONAL külföldről is elérhető a +36 84 501 900 telefonszámon. Telefonon intézhető megkeresések:  levelezési cím módosítás  részszámla mennyiség módosítás  mérőállás bediktálás  általános információkérés a víziközmű-szolgáltatásról, a díjakról, jogszabályokról, műszaki kérdésekről)  személyes információkérés (folyószámla, felhasználási hely, hátralékkezelés)  bejelentések felvétele (hibabejelentés, panaszok, kérelmek, igények) 2.

a

Tájékoztatások és a megkeresések ügyintézése

A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a Víziközmű-szolgáltató kiadványok, tájékoztatók, sajtóközlemények megjelentetésével, lakossági fórumok, önkormányzati konferenciák megtartásával, ügyfélszolgálati irodák és információs pontok működtetésével, továbbá Internet oldala (www.drv.hu) folyamatos frissítésével biztosítja a mindkét fél számára előnyös együttműködést. A Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzata valamennyi ügyfélszolgálati irodában és információs ponton jól látható, hozzáférhető helyen megtalálható, amelyet a Felhasználó kérés nélkül megtekinthet. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A felhasználói megkeresések lehetnek panasznak minősülő és nem panasznak minősülő megkeresések. Felhasználói panasz esetén a Víziközmű-szolgáltató a panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit, indokolással ellátva, írásban a panasz beérkezését követő 15 napon belül megküldi, kivéve, ha a Felhasználó panaszát személyesen jelenti be és a víziközműszolgáltató az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. A panasz elutasítása esetén a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, megadva az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. Egyéb, nem panasznak minősülő, írásbeli Felhasználói megkeresés esetén a Víziközműszolgáltató az írásban történő válaszadást a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a kézhezvételétől számított 30 napon belül elintézni. A Víziközmű-szolgáltató az Ügyfélszolgálatához beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, illetve az Ügyfélszolgálat és a Felhasználó közötti telefonos kommunikációt egyedi kóddal jelöli és hangfelvétellel rögzíti, a hangfelvételt öt évig megőrzi. Ezekről az információkról a Felhasználót a telefonos ügyintézés kezdetekor a Víziközmű-szolgáltató tájékoztatja. A hangfelvételt a Felhasználó kérésére rendelkezésre kell bocsátani. Telefonon tett panasz esetén ezen felül a panaszról a vonatkozó törvényi előírás szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a panasz írásbeli megválaszolásával egyidejűleg a Felhasználó részére el kell küldeni, kivéve, ha a rögzített beszélgetésben ettől Felhasználó eltekint. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a Felhasználó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy annak azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Víziközmű-szolgáltató a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a Felhasználónak átadni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 17/B.§ (5) és (6) bekezdésekben írtak szerint köteles eljárni. A Víziközmű-szolgáltatónak a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó részéről nem elfogadható minőségben adott válasza, illetve érdemi válasz hiánya miatt a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez), a területileg illetékes békéltető testülethez, illetve a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulhat. A panasz elutasítása esetén a Víziközmű-szolgáltató a bejelentőt írásban tájékoztatja arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti, és az elutasítást tartalmazó dokumentumban megadja az illetékes hatóság, illetve a területileg illetékes békéltető testület levelezési címét. A felügyeleti szervek panaszkezelési hatásköre: A Békéltető Testület eljárásának célja a fogyasztó (Felhasználó) és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. A területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglaltak, illetve a szolgáltatás tekintetében az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy Hatályba helyezés: 2013.10.07.





felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén jár el. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a fenti esetek kivételével a víziközmű-szolgáltatást érintő panaszügyekben, illetve nem lakossági felhasználó panaszügyében jár el. Hatósági kivizsgálás esetén, annak lezárásáig a Víziközmű-szolgáltató további intézkedést nem tesz. A korábbi, érdemben megválaszolt beadvány tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, beadvány, valamint a névtelen felhasználói beadvány kivizsgálását a Víziközműszolgáltató mellőzheti. A Felhasználói megkeresések rendezése érdekében szükség lehet a felhasználási helyen történő helyszíni kivizsgálás lefolytatására és jegyzőkönyv felvételére. A helyszíni kivizsgálás időpontját a személyes ügyfélszolgálati irodákban, az információs pontokon és a DRV INFO Vonalon egyeztetheti a Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatóval. Az időpont-egyeztetésről mindkét fél által aláírt írásbeli feljegyzés és/vagy hangfelvétel készül. A Felhasználó a helyszíni kivizsgálás előzetesen egyeztetett időpontját a kivizsgálást megelőző 24 órával módosíthatja, mondhatja le a fent megadott elérhetőségeken. Amennyiben a Felhasználó az egyeztetett időpontban a felhasználási helyen személyesen, vagy meghatalmazott útján nem teszi lehetővé a helyszíni kivizsgálás lefolytatását, a Víziközmű-szolgáltató jogosult a honlapján található (www.drv.hu) Árnyilvántartásában meghatározott mértékű kiszállási díj Felhasználóval szemben történő érvényesítésére. A helyszínen felvett jegyzőkönyvet mind a Felhasználó, mind pedig a helyszíni ellenőrzést lefolytató – Víziközmű-szolgáltató képviseletében eljáró – szakember aláírják, továbbá az aláírt jegyzőkönyv egy példánya a Felhasználó részére átadásra kerül. Az Ügyfélszolgálati tevékenységek minőségi kritériumai

3.



Mérhető, számszerűsíthető kritériumok: panaszügyek válaszadási határidő: 15 nap egyéb ügyek válaszadási/ügyintézési határidő: 30 nap - telefonhívás esetén várakozási idő: 1 percen belül



Nem számszerűsíthető kritériumok: szakértelem: elvárt valamennyi, a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó kérdésben való jártasság (műszaki, jogi, pénzügyi területen) kommunikáció: elvárt az általános udvariasság, ezen felül a különböző ügyféltípusok tudatos kezelése empátia: elvárt a felhasználó problémáinak, helyzetének megértése, azonban az abba történő beleélés nélkül

Kölcsönös értesítések rendje

Víziközmű-szolgáltató a Felhasználónak, Elkülönített Vízhasználónak címzett értesítéseit, jognyilatkozatait az alábbi elérhetőségek alkalmazásával küldi meg:  postai kézbesítéssel a Felhasználó szerződésében feltüntetett, vagy a Víziközműszolgáltató nyilvántartásában szereplő postai címre, ennek hiányában a Felhasználó részére utoljára kibocsátott számlán szereplő címre; Hatályba helyezés: 2013.10.07.







e-mailben vagy faxon történő továbbítás esetén a szerződésben feltüntetett, vagy a Víziközmű-szolgáltató nyilvántartásában szereplő e-mail címre illetve fax számra.

Ha a közüzemi-szolgáltatási, illetve mellékszolgáltatási szerződésben rögzített adatokban bármilyen változás következik be, arról a Felhasználónak, vagy Elkülönített Vízhasználónak haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül kötelessége a Víziközmű-szolgáltatót írásban értesíteni. A Víziközmű-szolgáltató mindazon postai küldeményeket, amelyek tekintetében jogszabály a tértivevényes küldeményként történő kézbesítést kötelező szabályként nem írja elő, egyszerű postai küldeményként adja postára. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó, illetve Elkülönített Vízhasználó részére kibocsátott számlákat egyszerű postai küldeményként adja postára azzal, hogy a számlákat a Víziközműszolgáltató számítógépes rendszerében rögzített postára adási dátum napját követő 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. A Víziközmű-szolgáltató csak a jogszabályban kifejezetten meghatározott küldeményeket köteles a Felhasználó, illetve Elkülönített Vízhasználó részére tértivevényes küldeményként megküldeni. Ha a tértivevényes küldemény lakossági Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó részére történt kézbesítése azért volt sikertelen, mert a posta a küldeményt „nem kereste” vagy „az átvételt megtagadta” jelzéssel adta vissza a Víziközmű-szolgáltató részére, akkor a küldeményt – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő tízedik munkanapon kézbesítettnek, a címzettel közöltnek kell tekinteni. Ha a tértivevényes ajánlott küldemény nem lakossági Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó részére történt kézbesítése azért volt sikertelen, mert a posta a küldeményt „nem kereste”, „az átvételt megtagadta”, „meghalt”, „címzett elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „cég megszűnt” vagy postaláda hiányára utaló jelzéssel adta vissza a Víziközmű-szolgáltató részére, akkor a küldeményt – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő tizedik munkanapon kézbesítettnek, a címzettel közöltnek kell tekinteni. Ha a Víziközmű-szolgáltatónak a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó értesítési címeként e-mail cím is rendelkezésre áll, akkor ennek használata is megengedett a kapcsolattartás során. Az e-mailben továbbított értesítés akkor tekinthető a Felhasználóval vagy Elkülönített Vízhasználóval közöltnek az e-mailben szereplő időpontban, ha a kézhezvételt a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó kifejezetten írásban visszajelezte.

4.

Adatkezelés szabályai

A Víziközmű-szolgáltató valamennyi megkeresést, és azokkal kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó dokumentációt nyilvántartásban iktat és gondoskodik azok elévülési határidő végéig, visszakereshetően történő megőrzéséről. A telefonon érkező megkeresések esetében a beszélgetést a Víziközmű-szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a fogyasztóvédelmi törvény 17/B. § (3) bekezdése alapján 5 évig megőrzi. A tisztességes és törvényes adatkezelés követelményébe ütközik az adatkezelő vagy Felhasználó magatartása, ha a hanganyagot bármilyen módon manipulálja. A törvényes céltól Hatályba helyezés: 2013.10.07.





eltérően kezelni a hangfelvételt sem a víziközmű-szolgáltató sem a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó nem jogosult. 5.

Adatvédelem

A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó illetve Elkülönített Vízhasználó személyes adatait a Polgári Törvénykönyv, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, illetőleg a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény alapján kezeli. A Víziközmű-szolgáltató, mint adatkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységével kapcsolatos valamennyi adatkezelés megfelel az Üzletszabályzat 5. számú mellékletében szereplő adatvédelmi tájékoztatóban meghatározott követelményeknek. A Felhasználó a közüzemi szerződés aláírásával hozzájárul a személyes adatok kezeléséhez, aláírásával elismeri, hogy az 5. számú mellékletben foglalt adatvédelmi tájékoztatót megismerte, és elfogadja. A szolgáltatási jogviszony megszűnésétől számított 5 év elteltével a Víziközmű-szolgáltató a személyes adatokat törli a nyilvántartásából. A Felhasználó a közüzemi szerződésben fogalt nyilatkozatban járul hozzá ahhoz, hogy személyes adatait a Víziközmű-szolgáltató adatkezelésre harmadik személynek díjbeszedési intézkedések foganatosítása (számlák előállítása, fizetésre felszólító, késedelmi kamat-, illetve egyenlegközlő levelek előállítása, elkülönített vízhasználó fogyasztásának megállapítása, stb.) fogyasztói elégedettség-vizsgálat, valamint fogyasztási adatok gyűjtése céljából átadhassa. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a Víziközmű-szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. Ez esetben a Felhasználó hozzájárulására és a Víziközmű-szolgáltató adatkezelésére a Víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának Általános Szerződési Feltételeiben foglaltak vonatkoznak. A Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. §-a alapján a Felhasználóval, Elkülönített Vízhasználóval kötött közüzemi szerződésben megadott adatokat a szerződés teljesítése, a szerződéshez szükséges tájékoztatási és együttműködési kötelezettség gyakorlása és a szerződésből fakadó igények érvényesítése céljából kezeli. A szolgáltatás nyújtása illetőleg annak igénybe vétele során további adatok – így többek között fogyasztásra, panaszokra, szerződésszegésre, számlázásra, műszaki zavarokra, az ingatlant nem tulajdonosként használó személyre vonatkozó adatok – keletkeznek, amelyeket a szolgáltató a fenti célok keretei között szintén kezel. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 51. § (3) bekezdése alapján a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan esetén a Víziközmű-szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön, ennek alapján a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő természetes személlyel kapcsolatban tudomására jutó előbbiekben körülírt adatokat is kezeli. A Víziközmű-szolgáltató az adatokat a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint a szerződéses jogviszony megszűnését követően a jogviszonyból származó igények elévüléséig kezeli. A felhasználói, elkülönített vízhasználói jogutódlás, illetve a felhasználó, elkülönített vízhasználó személyében vagy képviselőjében bekövetkezett változás ügyintézési szabályairól az Üzletszabályzat vonatkozó fejezeti rendelkeznek. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Az igénybevett adatfeldolgozók személyével kapcsolatos tájékoztatást Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálata biztosítja. A Víziközmű-szolgáltató biztosítja az érintettek jogát az adatkezelésről való tájékoztatáshoz, az adatok helyesbítéséhez, valamint – a kötelező adatkezelések kivételével – az adatok törléséhez. Az érintett tiltakozhat az adatai kezelése ellen. Az érintett a jogellenes adatkezelés ellen jogorvoslattal élhet a bíróságnál, valamint fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is. A Víziközmű-szolgáltató a fentieken túl egyéb adatkezelést – ide értve adattovábbítást – csak abban az esetben végezhet, amennyiben ehhez az érintett előzetesen hozzájárult vagy amennyiben az érintett hozzájárulásának a beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna és az adattovábbítás a Víziközmű-szolgáltató jogi kötelezettségének teljesítése céljából szükséges, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Amennyiben a személyes adat felvételére az érintett Felhasználó, Elkülönített Vízhasználó hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett személyes adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti – ide értve az adattovábbítást. 6.

Felügyeleti szervezetek

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Cím: 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Postacím: 7401 Kaposvár, Pf. 76. Telefonszám: 82/510-868 Telefax: 82/510-661 E-mail: [email protected] A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő Békéltető testületek: Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefonszám: 22/510-310 Cím: 7625 Pécs, Majorossy u. 36. Telefonszám: 72/507-154 Cím: 7400 Kaposvár, Anna u. 6. Telefonszám: 82/501-000 Cím: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Telefonszám: 74-411-661 Cím: 8200Veszprém, Budapesti út 3. Telefonszám: 88-429-008 Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Cím: 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Telefonszám: 92/550-514 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Cím: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7. Postacím: 1444 Budapest, Pf.: 247. Telefonszám: 459-77-40 E-mail: [email protected]

VII.

A SZOLGÁLTATÁS MŰSZAKI FELTÉTELEI 1. Felhasználási helyek víziközmű-szolgáltatásának létrehozása

A Víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig – a Felhasználók részére víziközműszolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll. Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni. Víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezheti a Víziközműszolgáltatónál, amely a bekötés lehetőségeiről részletes tájékoztatást ad. A bekötés műszaki alapfeltétele, hogy az ingatlan az ivóvíz- és/vagy a szennyvízelvezető törzshálózat mentén feküdjön. Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg, akkor a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez – összességében az ingatlannak a közműves ivóvíz ellátást és szennyvízelvezetést szolgáló törzshálózatba történő bekapcsolásához – a jogszabályban előírt hatósági engedélyek mellett a Víziközmű-szolgáltató, valamint az ipari szennyvizet bebocsátó üzem esetén a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Új üzem esetén a fenti pont szerinti hozzájárulás feltétele egyebek mellett a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján létesített berendezés. A hozzájárulást a bebocsátónak kell megszerezni azzal, hogy amennyiben víziközmű-szolgáltató 15 napon belül, a hatóságok 30 napon belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az előtisztító létesítésére irányuló kötelezettségét a bebocsátó nem teljesítette. Ha a víziközmű-törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell. A bekötés létesítésére vonatkozó igényt a Víziközműszolgáltatónak írásban kell bejelenteni, az ivóvíz-, szennyvízbekötés létesítésére vonatkozó megrendelő lap kitöltésével. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezéséről szóló 2000. évi CXII. törvény értelmében az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező. 1.1. Lakossági Felhasználó ivóvíz- és szennyvízbekötése

1.1.1. Igénybejelentés fogadása Víziközmű-szolgáltató tájékoztató kiadványai segítségével – melyek a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és információs pontjain, valamint a www.drv.hu honlapon elérhető – új ivóvízbekötés és/vagy szennyvízbekötés kiépítésének és a már meglévő ivóvízbekötés és/vagy szennyvízbekötés áthelyezésének ügyintézéséről részletes tájékoztatást ad. A lakossági igényeket a Víziközmű-szolgáltató fogadja, és tájékoztatást ad az eljárás rendjéről, valamint a bekötés műszaki megvalósíthatóságáról. Az 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében részletezett tartalmú ivóvíz-, csatornabekötési tervet, valamint a kitöltött és aláírt megrendelő lapot a Víziközmű-szolgáltatónak a tájékoztatóban megjelölt címre kell eljuttatni. A bekötésre vonatkozó tervdokumentációt nem kell elkészíteni, ha az ivóvíz bekötővezeték a törzshálózati ivóvízvezetékkel együtt épül ki, és mindezeket a kiviteli tervek tartalmazzák, valamint a geodéziai bemérése a törzshálózati ivóvíz vezetékkel együtt megtörtént. Ez a bekötési dokumentáció az engedélyezéstől számítva 1 évig érvényes. A Víziközmű-szolgáltató felhívja a szennyvízbekötést tervező és terveztető figyelmét, hogy a gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetőjeként az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a Felhasználó köteles az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítani. A tervhez csatolni kell az egyéb közműszolgáltatók nyilatkozatát, illetőleg amennyiben a bekötést nem a tulajdonos kéri, a tulajdonos írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát. A vízigény nagyságára vonatkozóan önkormányzati igazolás csatolása szükséges a benyújtandó tervdokumentációhoz. Amennyiben a törzshálózati ivóvízvezeték kiépítése társulati úton valósult meg, úgy az ivóvízbekötésekhez szükséges a társulati hozzájárulás is. Az egyéb csatolandó dokumentumok az 58/2013. (II.27.) kormányrendelet 5. számú mellékletében és a Víziközmű-szolgáltató részletes tájékoztatójában szerepelnek. A Víziközmű-szolgáltató az elkészült tervet véleményezi. A Víziközműszolgáltató a jóváhagyott tervek és a honlapján (www.drv.hu) található Árnyilvántartásban szereplő díjak alapján az elvégzendő bekötés bekerülési költségéről (bekötés létesítéséhez szükséges munkák, helyszíni szemle, vízzárósági, és nyomáspróbák, nyíltárkos bemérés) a megrendelőt tájékoztatja, az összegről készpénz-átutalási megbízást és a Víziközmű-szolgáltató által aláírt 2 példányos szolgáltatási szerződést küld a megrendelő részére. Építési, illetve fennmaradási engedély esetén csatolandó dokumentumok: Hatályba helyezés: 2013.10.07.







földhivatali térképmásolat (60 napnál nem régebbi, a TAKARNET rendszerből származó másolat is megfelelő),  műszaki dokumentáció 1 példányban, melynek kötelező részei:  helyszínrajz,  építmény alaprajz és metszet,  műszaki leírás, melynek tartalmaznia kell a várható vízigény és a tervezett szennyvíz kibocsátás nagyságát. Bontási engedély esetén csatolandó dokumentumok:  földhivatali térképmásolat (60 napnál nem régebbi, a TAKARNET rendszerből származó másolat is megfelelő),  műszaki leírás. Használatbavételi engedély esetén csatolandó dokumentumok:  Ha a lakossági felhasználó az építési engedélyezési eljárás során a fentiekben leírt dokumentumokat korábban már benyújtotta, akkor csak a kitöltött megrendelő nyomtatványt, valamint a közműnyilatkozat kiadás díjának befizetéséről szóló igazolást kell eljuttatnia az ügyfélszolgálatra személyesen, postai úton, faxon vagy e-mailben. Ha a dokumentumok beadása korábban még nem történt meg, a használatbavételi engedély kiadásához szükséges közműnyilatkozat kérelméhez csatolni kell az építési és fennmaradási engedélyezés résznél bemutatott dokumentumokat. Az egyedi csatlakozási pont kiépítési díjának befizetését és a szerződés aláírását követően a megrendelő és a Víziközmű-szolgáltató a bekötés elvégzésének időpontját egyezteti. 1.1.2. Az ivóvízbekötés megvalósítása A fentiek teljesítése és a költségek megelőlegezése esetén a Víziközműszolgáltató az ivóvízbekötést elvégzi. A bekötés elvégzésére vonatkozó dokumentumokat a helyszínen ki kell tölteni, valamint a megrendelővel és/vagy az ingatlan tulajdonosával, vagy megbízottjával alá kell íratni. Az új bekötés üzembe helyezése, csak írásban megkötött közüzemi szerződés birtokában lehetséges. 1.1.3. Szennyvízbekötés megvalósítása A szennyvíz-bekötővezeték megépítését és a törzshálózatra történő rákötését a Víziközmű-szolgáltató, a Felhasználó, mint megrendelő igénybejelentése alapján, a jogszabályokban meghatározott módon köteles elvégezni. Fenti munkákat – a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával - a megrendelő által megbízott építésikivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti. A költségeket mindkét esetben a megrendelő viseli. Amennyiben a szennyvízbekötést nem a szolgáltató végzi, a bekötés megvalósítása során a Víziközmű-szolgáltató szakfelügyeletet biztosít, mely tevékenységet díjazás ellenében végzi. Amennyiben a szennyvíz-bekötővezeték a szennyvíz törzshálózattal együtt kiépült a Felhasználó, mint megrendelő igénybejelentése alapján a Víziközműszolgáltató szakfelügyeletet biztosít, mely tevékenységet díjazás ellenében végez.






1.2. Nem lakossági Felhasználó ivóvíz- és szennyvízbekötése

A nem lakossági Felhasználó által megrendelt bekötés megvalósításához, vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg a szolgáltatás minőségének igényelt javításához a Víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és annak költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek. A nem lakossági Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint, a Víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet: - közüzemi szerződéskötés esetében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, - a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá - a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A közműhálózat saját beruházásból történő megvalósítása nem mentesít a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetése alól. A hozzájárulás tartalmazza a szolgáltatás nyújtásához, a Víziközmű-szolgáltató által végzett fejlesztés költségeit is (kapacitásbővítés, szabad kapacitás felhasználásának értéke). A fizetendő víziközmű-fejlesztési hozzájárulás nagyságát, településenként, ivóvíz- illetve szennyvízelvezetés és -tisztítás bontásban a Víziközmű-szolgáltató honlapján található (www.drv.hu) Árnyilvántartás tartalmazza. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mennyiségi alapja új szolgáltatás igénylés esetén a szaktervező által, a vonatkozó műszaki irányelv (MI-10-158-1) alapján, meghatározott napi vízigény. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó szerzett kontingensét éves rendszerességgel felülvizsgálhatja. A felülvizsgálata során az év legnagyobb fogyasztású hónapjának egy napjára számított fogyasztási mennyiség kerül összehasonlításra a megváltott kontingenssel. 0,1 m3/nap-nál nagyobb növekedés esetén Felhasználónak a növekmény nagyságának megfelelő víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a Víziközmű-szolgáltató részére meg kell fizetnie. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetését követően, a megváltott kontingens (kvóta) mértékéig, válik a Felhasználó jogosulttá a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére. A kvóta, mint jogszerűen igénybe vehető kapacitás, a bekötési vízmérő leolvasási (számlázási) időszakában, mely legalább egy hónap és legfeljebb három hónap, összegzetten kezelendő és áll rendelkezésre. A kvóta a Felhasználót megillető, a felhasználási helyhez (ingatlanhoz) kötött vagyoni értékkel bíró jog, amely gyakorlásának hiányában sem szűnik meg. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A Felhasználó személyének változása esetén, a felhasználási helyen (ingatlanon) nyilvántartott kvóta, eltérő megállapodás hiányában az új Felhasználóra száll át. 1.2.1. Igénybejelentés fogadása Víziközmű-szolgáltató tájékoztató kiadványai segítségével – melyek a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és információs pontjain, valamint a www.drv.hu honlapon elérhető – új ivóvízbekötés és/vagy szennyvízbekötés kiépítésének és a már meglévő ivóvízbekötés és/vagy szennyvízbekötés áthelyezésének ügyintézéséről részletes tájékoztatást ad. A nem lakossági igényeket a Víziközmű-szolgáltató fogadja, és tájékoztatást ad az eljárás rendjéről, valamint a bekötés műszaki megvalósíthatóságáról. Az 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében részletezett tartalmú ivóvíz-, csatornabekötési tervet, valamint a kitöltött és aláírt megrendelő lapot Víziközmű-szolgáltatónak a tájékoztatóban megjelölt illetékes szervezeti egységéhez kell eljuttatni. A hozzájáruláskor az alábbiakat kell rögzíteni:  az ingatlan közüzemi ivóvízvezetékről ellátható-e, a közüzemi szennyvízvezetékre bekapcsolható-e vagy már rendelkezik meglévő bekötéssel,  víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértéke. A Víziközmű-szolgáltató felhívja a szennyvízbekötést tervező és terveztető figyelmét, hogy a gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetőjeként az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a Felhasználó köteles az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítani. A 3 példányban elkészített bekötési tervet a Víziközmű-szolgáltató 15 napon belül véleményezi, amennyiben szükséges módosításra, hiánypótlásra visszaküldi. A tervek elbírálásra során kerül meghatározásra a víziközműfejlesztési hozzájárulás összege. A Víziközmű-szolgáltató a fenti dokumentumok alapján dönt a közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről és intézkedik a közüzemi szerződés elkészítéséről. Az üzemeltetői nyilatkozatot a tervek beérkezését követően 15 napon belül ki kell adni, mellyel párhuzamosan el kell készíteni a víziközmű-fejlesztési megállapodást. A Víziközmű-szolgáltató által aláírt 2 példányos közüzemi szerződést és a 2 példányos egyszeri víziközmű-fejlesztési megállapodást a megrendelő részére megküldi. A szerződéses ajánlatban foglaltak a víziközmű-szolgáltatót a közléstől számított 30 napig kötik. 2.2.2. Az ivóvíz- és szennyvízbekötés megvalósítása A bekötés elkészítésének előfeltétele a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás – amennyiben a megrendelő kötelezett annak megfizetésére – és az új egyedi csatlakozási pont kiépítési (bekötés-szerelés) díjának befizetése, az egyéb Hatályba helyezés: 2013.10.07.





hatósági hozzájárulások, engedélyek másolati példányának a Víziközműszolgáltató részére történő átadása és a közüzemi szerződés megkötése. A bekötés időpontját a Víziközmű-szolgáltató a megrendelő kérelmére – szükség esetén az ingatlan tulajdonosát is bevonva – egyezteti. A fentiek teljesítése esetén a Víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-, szennyvízbekötést, a Felhasználóval egyeztetett időpontban elvégzi. A bekötés elvégzését és üzembe helyezését a vonatkozó nyomtatványok aláírásával a helyszínen igazoltatni kell a megrendelővel és/vagy az ingatlan tulajdonosával, vagy megbízottjával. Amennyiben a szennyvízbekötést a Víziközmű-szolgáltató végzi: A jóváhagyott tervek alapján az elvégzendő bekötés áráról megrendelőnek, a terv jóváhagyását közlő üzemeltetői hozzájárulás kiadásával egy időben, Víziközműszolgáltató tájékoztatást ad. A közüzemi szerződés megrendelő által történő aláírását és az egyéb hatósági hozzájárulások, engedélyek másolati példányának a Víziközmű-szolgáltató részére történő átadását követő 15 napon belül, a megrendelő és a Víziközmű-szolgáltató időpontot egyeztet a bekötés megvalósításáról. A szennyvízbekötést a Víziközmű-szolgáltató a tervdokumentáció alapján elvégzi. A bekötés-szerelési munka elkészítése, valamint a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próba elvégzése után a bekötővezeték üzembe helyezhető. A vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próba eredményét a munkalapon rögzíteni kell. A bekötés elvégzésére vonatkozó dokumentumokat a helyszínen ki kell tölteni, megrendelővel és/vagy az ingatlan tulajdonosával, vagy megbízottjával alá kell íratni. Amennyiben a szennyvízbekötést nem a Víziközmű-szolgáltató végzi: Az eljárás azonos a fentiekkel, az alábbi különbséggel:  A Víziközmű-szolgáltató a bekötés megvalósítása során szakfelügyeletet biztosít, melyről a megrendelőnek készpénz-átutalási megbízást ad át, aki a bekötés ellenértékét készpénzzel, számla ellenében a helyszínen fizeti meg, amely összeg tartalmazza a geodéziai bemérés díját is.  A szennyvízbekötést végző kivitelezőnek a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próba eredményét rögzítő dokumentumokat át kell adni a Víziközmű-szolgáltatónak. 2. Ivóvíz-szolgáltatás biztosítása közkifolyóról A Víziközmű-szolgáltató a közterületi vízvételi hely ivóvízmérőiről nyilvántartást vezet, melyben köteles feltüntetni a Felhasználó nevét, a felhasználási helyet magában foglaló törzshálózati közkifolyó pontos megjelölését, az ivóvízmérő azonosító adatait, a leolvasáskori vízmérő állásokat, a leolvasási időszak alatti fogyasztásokat és minden lényeges egyéb adatot. A nyilvántartásba Felhasználó – az őt érintő felhasználási hely vonatkozásában – betekinthet. A Polgármesteri Hivatal ellenőrzi, hogy a közkifolyóról történő ivóvíz vételezést csak a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói, illetve az igénybe vételre jogszabály alapján jogosultak vehessék igénybe. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A víziközmű-szolgáltató és a helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges a közkifolyók nem háztartási vízszükséglet kielégítése (pld. építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) céljából történő igénybevételhez. A víznek a közterületen lévő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges.

3. Bekötés hatósági kötelezés alapján A Kormányhivatal járási hivatala jogosult eljárni adott településen a közegészségügyi, környezetvédelmi és vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén, és ingatlanok szennyvíz hálózatba történő bekötését a tulajdonos költségére elrendelni. Ez esetben a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezése a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulásának megadásához nem szükséges.

4. Tűzoltási célú ivóvízbekötés Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló, külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez a Víziközmű-szolgáltató – a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával – akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő, más vízvételezési helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön ivóvízmérővel kell ellátni.

5. Mellékvízmérő, locsolási mellékvízmérő felszerelése 5.1. Igénybejelentés

Az Rendelet mellékletében részletezett tartalmú vízmérő elhelyezési tervet, valamint a kitöltött és aláírt megrendelő lapot a Víziközmű-szolgáltatónak a tájékoztatóban megjelölt címre kell eljuttatni. Amennyiben a Felhasználónak a Víziközmű-szolgáltatóval szemben lejárt határidejű díjhátraléka van, a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó igénylését elutasíthatja. 5.2. Mellékvízmérő beépítése és működtetése

A fentiek teljesítése esetén Felhasználó maga is felszerelheti, vagy felszereltetheti a mellékvízmérőt. Ebben az esetben a Víziközmű-szolgáltató ellenőrzés után a mérőt plombálja, és kezelésre átveszi. A Felhasználó köteles a Víziközmű-szolgáltatónál az ellenőrzéssel, plombálással, valamint a mellékvízmérő átvételével kapcsolatban felmerült költségeket megtéríteni. Amennyiben Felhasználó a mellékmérő felszerelésével a Víziközmű-szolgáltatót bízza meg, úgy a költségek megelőlegezése esetén Víziközmű-szolgáltató a mérőelhelyezést elvégzi. A mérőelhelyezés elvégzésére vonatkozó dokumentumokat a helyszínen ki kell tölteni, valamint a megrendelővel és az ingatlan tulajdonosával, vagy megbízottjával alá kell íratni. A Víziközmű-szolgáltató által a mellékvízmérők felszerelésénél, plombálásánál és átvételénél alkalmazott díjak a honlapon (www.drv.hu) található Árnyilvántartásban tekinthetők meg. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Az Elkülönített Vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a szolgáltatót bízza meg, úgy a Szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg. Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a Víziközmű-szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja.

6. Bekötési vízmérő mérési pontosságának felülvizsgálata A Felhasználó és a Víziközmű-szolgáltató is jogosult a bekötési vízmérő soron kívüli ellenőrző mérési pontossági vizsgálatának kezdeményezésére, melynek díját a Víziközműszolgáltató honlapján található (www.drv.hu) Árnyilvántartás tartalmazza. Az ellenőrző vizsgálatot a 320/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 15.§ (1) bekezdés j) pontja értelmében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogosult elvégezni. A Víziközmű-szolgáltató a vízmérő ellenőrző vizsgálatakor – a Felhasználó vagy meghatalmazottja jelenlétében – új mérőt szerel fel a tárgyi felhasználási helyen, a vizsgálatra szánt mérőt pedig a Felhasználó vagy meghatalmazottja által aláírt jegyzőkönyv és munkalap felvétele mellett, lezárt dobozban elszállítja. Amennyiben a soron kívüli ellenőrző vizsgálat a vízmérőt megfelelőnek minősíti, a vizsgálat és hitelesítés költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli. Amennyiben a soron kívüli ellenőrző vizsgálat a bekötési vízmérőt nem megfelelőnek minősíti, a vizsgálat és hitelesítés költsége a Víziközmű-szolgáltatót terheli.

7. Víziközművek üzemvitele A víziközművek üzemeltetésének követelményeit a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002 (IV.25) KöViM rendelet tartalmazza. A víziközművek szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki technológiai biztonságtechnikai, közegészségügyi, valamint környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatok határozzák meg. Szolgáltató valamennyi általa üzemeltetett víziközműre rendelkezik üzemeltetési szabályzattal, amelyeket az azokban foglalt előírások betartásával működtet. A szolgáltatás folyamatossága érdekében a Víziközmű-szolgáltató olyan szervezett munkarendet és készenléti szolgálatot biztosít, amely a hiba felmerülése esetén szakszerűen be tud avatkozni a nagyobb károk elhárítása és a szolgáltatás folyamatosságának helyreállítása érdekében. Az ivóvíz- és szennyvízelvezetés szolgáltatás nyújtása során hosszabb-rövidebb időre előfordulhat a szolgáltatás átmeneti szüneteltetése, részben előre nem látható okok (pl. üzemzavarok), részben előre tervezhető (pl. karbantartások) okok miatt.






8. Üzemzavarok hibaelhárítása Víziközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokban előforduló váratlan zavarok, hibák mielőbbi észlelése, kiküszöbölése érdekében diszpécserszolgálatot, üzemellenőrző irányító hálózatot, üzemzavar-elhárító ügyeleti rendszert működtet. Víziközmű-szolgáltató a munkaidőn kívüli időszakra állandó készenléti szolgálatot tart fenn. A Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-hálózaton végzett tervszerű karbantartási munkák és hibajavítások esetén a munkák elvégzéséhez szükséges mértékben és időtartamban jogosult az ivóvíz szolgáltatás szüneteltetésére. Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap előírt ivóvízmennyiséget biztosít. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetése esetén az ivóvíz ellátásról úgy köteles gondoskodni, hogy ahhoz az érintettek 150 méteres körzeten belül hozzájuthassanak. Ha a szolgáltatás szüneteltetése a tűzi-vízhálózatot is érinti, a Víziközmű-szolgáltató az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetesen értesíteni köteles. A Víziközmű-szolgáltató az előre tervezhető, a víziközmű-szolgáltatás kapcsán felmerülő, karbantartási munkákról, szolgáltatás-korlátozásokról, a Felhasználókat legalább három nappal (72 órával) korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatja. Az ivóvíz-szolgáltatás mennyiségi szüneteltetésével járó tervezett karbantartási munkálatok esetén a Vízközmű-szolgáltató a honlapján, az érintett település szerinti megyei napilapban, valamint az illetékes önkormányzat megkeresésével biztosítja tájékoztatási kötelezettségét. Az ivóvíz-szolgáltatás mennyiségi szüneteltetésével nem járó tervezett karbantartási munkák esetén a tájékoztatási kötelezettség a Víziközmű-szolgáltató honlapján és az érintett település önkormányzatának megkeresésével kerül biztosításra. A tájékoztatás elmaradása esetén a Víziközmű-szolgáltató, a Felhasználó bejelentése alapján, a Felhasználó számára a szolgáltatás kiesés napjaira a Felhasználó előző évi átlagfogyasztása alapján kiszámított mennyiségű ivóvíz, de maximum 5 m3 ivóvíz, ellenértékével megegyező mértékű kötbért fizet. A szolgáltatással kapcsolatban észlelt meghibásodásokat, üzemzavarokat, egyéb rendellenességeket a Felhasználók telefonon, levélben, vagy személyesen jelenthetik be: 



Telefonon folyamatosan: a Víziközmű-szolgáltató központi telefonos ügyfélkiszolgáló rendszerén, a 06 40 240 240 és az 1-es menüpontban Személyesen munkaidőben: a helyi vízműkezelőnél vagy a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és információs pontjain (1. számú melléklet)

A bejelentett hibákat a Víziközmű-szolgáltató kivizsgálja, és a kisebb rendellenességek azonnal elhárításra kerülnek, az azonnal nem javítható hibák pedig ütemezetten, a más bejelentett hibákkal együtt, a sürgősségüknek megfelelő sorrendben kerülnek javításra. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Felhasználók a fenti módokon érdeklődhetnek az üzemzavarok esetén a szolgáltatás helyreállításának várható időpontjáról. Abban az esetben, ha a keletkezett hiba élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, annak elhárítását azonnal megkezdi a Víziközmű-szolgáltató. A Víziközmű-szolgáltató a hibajavításokat a lehetőségekhez mérten úgy szervezi, hogy az a szolgáltatás folyamatos teljesítését a lehető legkisebb mértékben akadályozza. Olyan esetben, mikor ez elkerülhetetlen, a minimális vízellátást biztosítania kell. Amennyiben a javítás a Felhasználó, vagy az ingatlan tulajdonosát közvetlenül érinti (vízkorlátozás, az ingatlanra történő belépés, stb.), őket a Víziközmű-szolgáltató értesíti. Az ellátásért felelőst megillető szolgalmi jogokat gyakorló Víziközmű-szolgáltató a szolgalmi jog alapításával járó korlátozásokon túl, az alábbi eljárások szerinti korlátozásokkal érintheti a Felhasználót a saját ingatlana használatában:  A víziközmű-hálózat meghibásodása esetén a hibaelhárítás időtartalmára a Víziközmű-szolgáltató a minimálisan szükséges mértékben korlátozhatja az ingatlan használatát. A hiba elhárítását követően, a mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően, mindent megtesz az eredeti állapot visszaállítására. Jogos kárigény felmerülése esetén az okozott károk megtérítéséről gondoskodik.  A víziközmű-hálózat tervezett karbantartásának időpontját a Víziközmű-szolgáltató az ingatlan tulajdonosával egyezteti. A karbantartási feladatok elvégzésének időtartalmára a Víziközmű-szolgáltató a minimálisan szükséges mértékben korlátozza az ingatlan használatát. A karbantartási munkák elvégzését követően, a mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően, mindent megtesz az eredeti állapot visszaállítására. Jogos kárigény felmerülése esetén az okozott károk megtérítéséről gondoskodik. A Víziközmű-szolgáltató különös figyelmet fordít a vízmérő aknában előforduló meghibásodások javítására. A vízmérő aknában előforduló meghibásodás javításánál helyszíni kivizsgálási jegyzőkönyvet kell kitölteni és a Felhasználóval aláíratni. A Felhasználó jelenléte nélkül, kizárólag közvetlen kárelhárítás végezhető, melyről haladéktalanul értesíteni kell a Felhasználót.

9. Házi ivóvízhálózat Felhasználó általi ellenőrzése A Felhasználó a tulajdonát képező mérőhelyet és házi ivóvízhálózatot rendszeresen, legalább havi gyakorisággal ellenőrzi, és a szükséges karbantartásról, vagy meghibásodás esetén a haladéktalan javításról gondoskodni köteles. A Felhasználó a bekötési vízmérő mérőállását is legalább a számlázás gyakoriságával megegyező rendszerességgel ellenőrizi. Amennyiben a vízmérő ellenőrzése alkalmával a Felhasználó a szokásos fogyasztásánál indokolatlan mértékben eltérő fogyasztást tapasztal, vagy folyamatosan ’pörgő’ állapotot tapasztal, köteles meggyőződni arról, hogy a felhasználási helyen található valamennyi kifolyó elzárt állapota mellett számol-e a mérő számlálója. Amennyiben igen, úgy a házi ivóvízhálózaton vízelfolyás feltételezhető, amelynek okát meghibásodásként kezelve köteles a haladéktalan javításról gondoskodni, és a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A Felhasználó köteles a vízmérőakna és a fogyasztásmérő tisztántartásáról, fagy elleni védelméről gondoskodni, továbbá a fogyasztásmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni.

10. Vízfogyasztás mérésére szolgáló berendezések A felhasználási hely vízfogyasztásának mérésére fogyasztásmérőt kell felszerelni. A fogyasztásmérőket üzembe helyezéskor a Víziközmű-szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából bélyegzéssel, zárral látja el. A fogyasztásmérők hitelesítésének lejárati ideje: bekötési és törzshálózati vízmérők esetében 4 év mellékvízmérők 8 év A bekötési vízmérő utáni felhasználási helyek elkülönített fogyasztásának mérésére a mellékvízmérő szolgál. A mellékvízmérő nem a Víziközmű-szolgáltató tulajdonában van. Víziközmű-szolgáltató feladata gondoskodni arról, hogy a mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el. A mellékvízmérő plombálásának és nyilvántartásba vételének – a Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos és honlapján található (www.drv.hu) Árnyilvántartásban szereplő - díját a Felhasználónak kell megtérítenie mind az új bekötés létesítésekor, mind a hitelesítési csere után. Szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. Egyedi vízművel rendelkező vagy jelentősebb szennyvízbebocsátó felhasználási hely esetén a Víziközmű-szolgáltató egyedi mérlegelés alapján szennyvízmennyiség-mérő beépítését írhatja elő. A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a Felhasználónak kell gondoskodnia. Az elkülönítetten (mellékvízmérőkön) mért vízhasználatokat – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a Felhasználói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is – a fent részletezettek szerint kell szennyvízként figyelembe venni. Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:  az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelvezető műben nyert elhelyezést;  az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta;  az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;  az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló miniszteri rendeletben meghatározott locsolási célú Hatályba helyezés: 2013.10.07.







felhasználás; a házi ivóvízhálózatra, a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása, illetőleg a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha az előző bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

11. Locsolási kedvezmény igénybevétele A locsolási kedvezmény mértékét és jogosultak körét jogszabály határozza meg. A locsolási kedvezmény igénybevételére kétféle módon van lehetőség: -

A locsolási célú vízfelhasználás külön mérésével (58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet szabályozása szerint), mely vízmennyiség után csatornahasználati díj nem számítható fel.

-

Úgynevezett százalékos locsolási kedvezmény alkalmazásával, melyet: 

az állami tulajdonú víziközművek esetében 8/2000. (X.18.) KöViM rendelete alapján, a tárgy év május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra eső vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett mennyiségének figyelembevételével történik a csatornahasználati díj kiszámlázása.



az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetében a kedvezményes időszakot és mértéket a képviselőtestület rendelete tartalmazza, feltéve, hogy az 2011. december 31. napja előtt hatályba lépett.

Az adott felhasználási helyre egy időben csak egyféle kedvezmény vehető igénybe. A kedvezményre vonatkozóan az alábbi feltételek érvényesek: -

Kedvezményre azok a Felhasználók jogosultak, akik rendelkeznek érvényes közüzemi szerződéssel ivóvíz-szolgáltatási, valamint szennyvízelvezetés és tisztítás igénybevételére.

-

A százalékos locsolási kedvezményt lakossági Felhasználók vehetik igénybe, a hatályos rendeletekben meghatározott terjedő időszakban.

-

A százalékos locsolási kedvezmény csak bekötési vízmérővel rendelkező ingatlanra adható.

-

A Felhasználónak nem lehet a Víziközmű-szolgáltató által biztosított közműhálózaton kívüli egyéb (pl. saját tulajdonú kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat) vízbeszerzési lehetősége.

-

A Felhasználónak a Víziközmű-szolgáltatóval szemben nem lehet 90 napon túli díjhátraléka.

A kedvezmény igénybejelentés alapján adható, mely elérhető a www.drv.hu internetes oldalon, valamint személyesen az 1. számú mellékletben felsorolt Ügyfélszolgálati irodákban és információs pontokon. A százalékos locsolási kedvezmény igénylését a tárgyév locsolási időszakára, legkésőbb április 15-ig kell benyújtani. Határidőn túli bejelentés esetén a fenti kedvezmény csak a következő évre adható. A locsolóvíz elkülönített mérésének igénybevételével kapcsolatos Hatályba helyezés: 2013.10.07.





kérelem benyújtási ideje nem kötött. A Víziközmű-szolgáltató a benyújtott igényeket 30 napon belül az adatok valódiságának felülvizsgálatával elbírálja, és erről a Felhasználót értesíti. A Víziközmű-szolgáltató által aláírt Felhasználói igénybejelentés 1 példányát a Felhasználó részére meg kell küldeni. Elutasítás azon esetekben lehet, amikor a fenti feltételek nem teljesülnek, vagy a Víziközműszolgáltató az igénybejelentés után lefolytatott ellenőrzéses során a bejelentésben szereplő adatokkal kapcsolatban valótlanságot állapít meg. Az elutasítása esetén annak indokairól a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználót írásban tájékoztatni. A Felhasználóval történő elszámolás során a Víziközmű-szolgáltató  a beadott igénylőlap adatai alapján a számlázási rendszerben a locsolással összefüggő mennyiségi korrekciót – május 1-jétől, illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott időponttól kezdődően – az elszámoló számlákban elosztva érvényesíti;  köteles a korrekciót mindaddig érvényesíteni, ameddig a Felhasználó az igénybejelentését vissza nem vonja, illetve az elbírálás szempontjainak teljesülésében változás nem áll be;  a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó a locsolási kedvezmény alapját érintő feltételek változásáról egymást tájékoztatni kötelesek. A százalékos locsolási kedvezményt igénybevevő Felhasználók a kedvezményezett időszakot közvetlenül megelőző (április 20-30) és azt követő napokban (október 1-10) a mérőállásukat bejelenthetik, hogy a tényleges szezoni fogyasztás mértékére érvényesüljön a kedvezmény. Ellenkező esetben a kedvezmény az éves fogyasztás átlagának a locsolási időszakra eső hányadára lesz kiszámítva. Az elkülönített mérésű locsolási kedvezmény igénybevételére a mérőhely kialakítását erre jogosult szaktervezővel meg kell terveztetni. A tervdokumentáció benyújtása és annak kedvező elbírálása után kerülhet sor a Felhasználó és a Víziközmű-szolgáltató között a locsolóvíz elkülönített mérésére vonatkozó „Megállapodás” aláírására. Az elkészült mérőhelyet, a beépített hiteles mérő zárral történő ellátásával egyidejűleg a szolgáltató nyilvántartásba veszi, és ettől az időponttól kezdődően időkorlátozás nélkül, a locsolóvíz után szennyvízelvezetési díjat nem számít fel. Az elkülönített mérőhelyen vételezett víz kizárólag locsolási célra használható fel. A locsolóvíz elkülönített mérését szolgáló mérőhely tervezésével, kialakításával nyilvántartásba vételével, helyszíni szemléjével, vízmérő átvételével és fenntartásával kapcsolatos költségek a Felhasználót terhelik.

VIII.

AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT JOGSZABÁLYOK    

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról






 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, és a végrehajtására kiadott 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet  21/2002 (IV.25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről  201/2001 (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről  123/1997. (VII.18.) számú Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről  219/2004. (VII.21.) számú Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről  28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól  220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek védelmének szabályairól  2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról  47/1999. (XII.28) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról.  18/1999. (II.5.) Korm., rendeletet. a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételekről

IX.

MELLÉKLETEK

Személyes ügyfélszolgálati irodák és az információs pontok

SZ-04 M01v6

Lakossági közüzemi szerződés SZ-04 N01v7 (lakossági Felhasználók, bérlőik vagy társasházi közösségek, tulajdonosi-, lakóközösségek részére ivóvíz-ellátási, valamint szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás biztosítására) Nem lakossági közüzemi szerződés SZ-04 N02v7 (nem lakossági Felhasználók, bérlőik vagy társasházi közösségek, tulajdonosi-, lakóközösségek részére, valamint közkifolyók használatához kapcsolódó ivóvíz-ellátási, valamint szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás biztosítására) Mellékszolgáltatási szerződés (lakossági és nem lakossági mellékvízmérős ivóvíz-ellátási, valamint szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás biztosítására)

SZ-04 N03v7

Adatvédelmi tájékoztató

SZ-04 M02v1






1. számú melléklet Személyes ügyfélszolgálati irodák és az információs pontok Ügyfélszolgálati irodák Ügyfélszolgálati Iroda

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Balatonfüred, Kossuth u. 33 Keszthely, Vaszary K. u. 13. Siófok, Fő u. 39/A.

8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00

8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00

8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00

8.00-20.00 8.00-20.00 8.00-20.00

8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00

Intézhető ügyek:  levelezési cím módosítás  részszámla mennyiség módosítás  mérőállás bediktálás  általános információkérés a víziközmű-szolgáltatásról, a díjakról, a jogszabályokról, műszaki kérdésekről  személyes információkérés (folyószámla, felhasználási hely, hátralékkezelés)  bejelentések felvétele (hibabejelentés, panaszok, kérelmek, igények)  iratok, dokumentumok kiadása (nyomtatványok, igénylőlapok)  iratok dokumentumok átvétele (kérelmek, igénylések) Információs pontok Információs Pont

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Barcs, Bimbó u. 6. Bóly, Hősök tere 12. Dombóvár, Ady utca 8. Fonyód, Ady Endre u. 7. Hévíz, Kossuth u. 1. Kaposvár, Béke u. 41. Kincsesbánya, Kincsesi u. 37. Lengyeltóti, Jókai u. 1. Marcali, Kossuth L. u. 49. Dunaszekcső, Kossuth u. 35. Nagyatád, Zrínyi u. 78. Pécs-Üszögpuszta Sásd, Dózsa György u. 25. Siklós, Felszabadulás u. 76. Tab, Vörösmarty köz 3. Tapolca, Dózsa Gy. u. 30. Velence, Szabolcsi u. 40.

--8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00 --8.00-15.00

8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00 -------

8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-20.00 8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00

8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00 -------

--8.00-13.00 8.00-15.00 8.00-13.00 -----

9.00-14.00

---

---

---

---

--8.00-15.00 --8.00-15.00 ----8.00-15.00 --8.00-15.00 8.00-15.00

9.00-15.00 ------8.00-15.00 8.00-15.00 ---------

--8.00-15.00 --8.00-15.00 8.00-15.00 --8.00-12.00 8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00

----8.00-15.00 ---------------

------8.00-13.00 --8.00-15.00 8.00-12.00 --8.00-13.00 8.00-13.00

Fonyódon és Velencén június, július, augusztus hónapokban kedden és csütörtökön is fogadjuk ügyfeleinket 8.00-15.00 óra között

Intézhető ügyek:  levelezési cím módosítás  részszámla mennyiség módosítás  mérőállás bediktálás  általános információkérés a víziközmű-szolgáltatásról, a díjakról, a jogszabályokról, műszaki kérdésekről  személyes információkérés (folyószámla, felhasználási hely, hátralékkezelés)  bejelentések felvétele (hibabejelentés, panaszok, kérelmek, igények)  iratok, dokumentumok kiadása (nyomtatványok, igénylőlapok)  iratok dokumentumok átvétele (kérelmek, igénylések) Hatályba helyezés: 2013.10.07.





2. számú melléklet


Elektronikus változat!

































SZ-04 ÜZLETSZABÁLYZAT - 5. számú melléklet

5. számú melléklet Adatvédelmi tájékoztató 1. Az adatkezelés elvei Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendelet közérdeken alapuló célból elrendeli. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Különleges adat akkor kezelhető, ha az érintett az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. 2. Az adatvédelem alapfogalmai 1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy; 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; 4. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat; 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített






információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; 6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; 7. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez; 8. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri; 9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; 10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; 11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; 12. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele; 13. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; 14. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából; 15. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából; 16. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése; 17. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik; 18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi; 19. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett; 20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi; Hatályba helyezés: 2013.10.07.





21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége; 22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval; 3. Az adatkezelés célja, az adatátadás címzettjei Az adatkezelés célja a fogyasztók azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, számlázás, kapcsolatfelvétel, a fogyasztói és szolgáltató jogok érvényesítése. Az adatkezelés jogalapja: törvényi felhatalmazás, illetve az érintett hozzájárulása. A Vksztv. 61.§ (1) bekezdése szerint a Szolgáltató a) a tevékenységének végzéséhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, b) a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint c) együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges. A személyes adatok a Vksztv. felhatalmazása alapján átadhatóak a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek, b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére, c) az üzemeltetési szerződés megszűnését követően az ellátásért felelősnek, d) az üzemeltetési szerződés megkötését követően a víziközmű-szolgáltatónak, e) az Energetikai és Közműszabályozó Hivatal által a közérdekű üzemeltetőnek, f) az Energetikai és Közműszabályozó Hivatalnak, g) a fogyasztóvédelmi hatóságnak, h) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak, i) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak. Az átadott adatokkal kapcsolatban az átvevőket a víziközmű-szolgáltatóval, ellátásért felelőssel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni. 4. A kezelt adatok köre, törlése, az adatkezelés időtartama, az adatkezelő adatai Hatályba helyezés: 2013.10.07.





A Szolgáltató a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha a) az adatkezelés nem a jogszerű célból történt, b) az adatkezelési célja megszűnt, így különösen a víziközmű-szolgáltatás keretében létrejött jogviszony megszűnik, az ahhoz kapcsolódó követelés érvényesítése megtörtént, vagy a követelés érvényesíthetősége megszűnt, c) azt bíróság vagy az adatvédelmi hatóság elrendelte, d) az érintett - a kötelező adatkezelés kivételével - kéri; A kezelt adatok köre: partnerazonosító kódok, fogyasztó neve, születési neve, anyja neve, születési hely és idő, telefonszám, fogyasztási hely, lakcím, adóazonosító jel, bankszámlaszám, email cím. Az adatkezelés időtartama: a szolgáltatási szerződés hatálya alatt, illetve annak megszűnését követő 5 évig. A Szolgáltató hivatalos neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Rövidített neve: DRV Zrt. Cégbejegyzés száma: Cg. 14-10300050 Székhelye: 8600. Siófok, Tanácsház u. 7. Adószáma: 11226002-2-14 Statisztikai számjele: 11226002-3600-114-14 Belső adatvédelmi felelős neve: Hornyák Csaba Belső adatvédelmi felelős végzettsége, beosztása: informatikai vezető Belső adatvédelmi felelős elérhetősége: Telefon: 84/501-240 E-mail: [email protected] 5. A Szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége, a jogosulatlan adatkezeléssel szembeni jogorvoslati lehetőségek Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését az adatfelvételénél jelzett módon, illetve a Szolgáltató ügyfélszolgálata útján. Az érintett kérelmére a Szolgáltató tájékoztatást ad az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A Szolgáltató a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában adja meg a tájékoztatást. E tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben a Szolgáltató költségtérítést állapít meg. A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Szolgáltató tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését vagy zárolását. Hatályba helyezés: 2013.10.07.





Ha a Szolgáltató az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése kizárólag a Szolgáltató, vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. A Szolgáltató – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálja, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett az adatkezelőnek a meghozott döntésével nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. Az érintett – amennyiben az ügyben nem folyik bíróság előtt eljárás – a Hatóságnál ingyenesen vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. Az érintett kilétét a Hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a bejelentő kéri, kilétét a Hatóság akkor sem fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Erről a következményről a Hatóság a bejelentőt köteles tájékoztatni.




Szabályozási főcsoport:1-3 I02-01 N05v2 Azonosító: SZ-04v5 ÜZLETSZABÁLYZAT. Változatszám: v5. Hatályos: Egyedi szám:

Recommend Documents