Subsemnatul coordonator
(a)
ştiinţific
___________________________________________________, al
lucrării
metodico-ştiinţifice
cu
titlul
________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ elaborată
de
_____________________________________________________________
avizez favorabil lucrarea pentru depunere la secretariatul DPPD. Numele şi semnătura: ________________________ ________________________
Data: _____________
Precizare: Avizul coordonatorului ştiinţific se va consemna pe prima pagină a lucrării metodico-ştiinţifice.
-1-
UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI CLUJ-NAPOCA DEPARTAMENTUL PENTRU PREGĂTIREA PERSONALULUI DIDACTIC FACULTATEA DE LITERE
LUCRARE METODICO-ŞTIINŢIFICĂ pentru obţinerea gradului didactic I Strategia de rezolvare a problemelor în dezvoltarea înţelegerii textului în clasele gimnaziale
Coordonator ştiinţific, DR.FÓRIS-FERENCZI RITA Candidat, PAP IZABELLA
Cluj-Napoca Seria 2010 - 2012
-2-
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM FILOLÓGIA KAR MAGYAR TANSZÉK
A problémamegoldó stratégia a szövegértés fejlesztésében V-VIII.osztályban
Szakirányító, DR.FÓRIS-FERENCZI RITA Jelölt, PAP IZABELLA
Kolozsvár 2010 - 2012
-3-
Tartalomjegyzék Előszó
5
I. A PROBLÉMAMEGOLDÁS STRATÉGIÁJA
6
I. 1. A PROBLÉMAMEGOLDÁS FOGALMA - ELMÉLETI ALAPOK
6
I. 2. A PROBLEMATIZÁLT TARTALOM
9
I. 3. A PROBLÉMAMEGOLDÁS MÓDSZEREI
12
II. SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGÉRTELMEZÉS (SZÖVEGFELDOLGOZÁS) V-VIII. OSZTÁLYBAN
27
II. 1. A SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGÉRTELMEZÉS SZEREPE AZ OLVASÓI KÉPESSÉG SZABÁLYRENDSZERÉBEN - ELMÉLETI ALAPOK
27
II. 2. SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS - ÉLMÉNYTELI OLVASÁS?
34
III. 3. SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS – GONDOLKODÁS - SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
45
III. A TANĺTÁSI TARTALMAK(TANKÖNYVI ÉS NEM TANKÖNYVI ANYAG) FELDOLGOZÁSA A PROBLÉMAMEGOLDÁS STRATÉGIÁJÁVAL
52
III. 1. KOMMENTÁLT ÓRATERVEK V. OSZTÁLYBAN
52
III. 2. KOMMENTÁLT ÓRATERVEK VI. OSZTÁLYBAN
74
III. 3. KOMMENTÁLT ÓRATERVEK VII. OSZTÁLYBAN
95
IV. 4. KOMMENTÁLT ÓRATERVEK VIII. OSZTÁLYBAN
115
IV. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS
136
IV. 1 DIAGNOSZTIKUS (ÉVELEJI) ÉRTÉKELÉS-MUNKALAPOK
136
IV. 2 FORMATĺV (ÉVKÖZI) ÉRTÉKELÉS - MUNKALAPOK
143
IV. 3 SZUMMATĺV(FÉLÉV- ÉS ÉVZÁRÓ) ÉRTÉKELÉS - MUNKALAPOK
157
KÖNYVÉSZET
171
SZAKIRODALOM
173
-4-
Előszó
Dolgozatom, témája: A problémamegoldás stratégiája a szövegértés fejlesztésében V.-VIII. osztályban. Miért a problémamegoldás? Elsősorban, mert eddigi pedagógusi gyakorlatomban, mindig szívesen és hatékonyan alkalmaztam, motiválta diákjaimat, fejlesztette kreativitásukat. Számomra a problémamegoldás nemcsak módszer, hanem stratégia, mely minden alkalmazott módszer (beszélgetés-, drámajáték-, kooperációs-projekt módszer) vetületében megjelenik, és egész pedagógusi gyakorlatomat átszövi. Miért a szövegértés? Magyar nyelv és irodalom tanárként, az olvasás megszerettetése a legfontosabb szakmai célomat képezi. Ha a fiatal, 10-14 éves korosztályt „nem fogjuk meg” az olvasással, kevésbé valószínű, hogy később mennyiségi és főleg minőségi olvasóvá váljon. Egy tanítási ciklus alatt (négy év alatt) be lehet indítni a értő/értelmező olvasás mechanizmusait, még a mai „képi” világban is, le lehet rakni a szövegértő olvasás alapjait. Ez a pedagógusi bizonyosság/bizalom vezetett szakdolgozatom megírásakor is. Az első két fejezetben az elméleti alapokat próbáltam letisztázni,
a harmadik és negyedik
fejezetben a gyakorlati alkalmazásra fektettem a hangsúlyt. A gyakorlati rész összeállításakor, az a szándék vezetett, hogy egy „tanári naplót” állítsak össze.Alkalmazott óraterveimmel, munkalapjaimmal nem „tanulási receptet” szeretnék, átadni, hanem útmutatást mutatni az újabb pedagógusi ötletek megszületéséhez. Meglátásom szerint minden feladat/kérdés akkor „jó”, ha újabb kérdést illetve újabb feladatot (problémahelyzetet) hoz létre. Minden könyv/tanulmány/szakdolgozat, akkor tartalmaz értékes ötleteket, ha újabb értékek, gondolatok, érzések születését eredményezi.
És minden olvasás, akkor válik
élménnyé, ha szövegértő, vagyis megmozgatja a gondolkodásunkat, beindítja fantáziánkat, tudatosítja érzelmeinket. Pedagógusként konstruktív, motiváló problémahelyzeteket kell teremtenünk minden egyes tanulási helyzetben, minden egyes szépirodalmi alkotásban. Az emberi természet alaptulajdonsága:az érdeklődés/kíváncsiság. Építsünk erre!
Pap Izabella
-5-
I. A PROBLÉMAMEGOLDÁS STRATÉGIÁJA
I. 1 A problémamegoldás - Elméleti alapok Herbert Spencer, angol gondolkodó, 1862-es Értelmi, erkölcsi és testi nevelés című munkájában így vall a tudásról: „Az a tudás ér a legtöbbet, ami képessé teszi és felkészíti a gyerekeket arra,
hogy megbirkózzanak azokkal a nehézségekkel és megoldják azokat a
problémákat,
amelyekkel-
nagy
valószínűséggel-szembekerülnek
felnőttként
egy
demokratikus társadalomban.” ( Tanítás-tanulás 2011/4. 35.) A probléma esetében az egyén olyan összetett kérdéskomplexummal áll szemben, melyben nemcsak a végeredményt nem ismeri, hanem ismeretlen lehet maga a cél is(ami lényegében megkülönbözteti a feladattól) ismeretlen a megoldás módja is. A megoldás módjának megtalálása többszintű és többszörös gondolkodási műveletek rendszerének alkalmazását feltételezi. (Ferenczi-Fodor 1996. 117.) Sok ember számára a probléma megoldása azonos a gondolkodással. A problémamegoldásban fontos kérdés, hogy hogyan bontjuk le a célokat alcélokra, hogy ezzel a különbségcsökkentéssel közelebb kerüljünk a végső célhoz. (Atkinson 1997. 270.) A kognitív pszichológia (gondolkodáslélektan) fő érdeklődési területe a mentális folyamatok és struktúrák tudományos elemzése. Jean Piaget svájci pszichológus, a gyermek kognitív fejlődését, a természetesen érő képességei, valamint a környezetével kialakított kapcsolatai függvényében vizsgálta. Szerinte a gyermek tudósként viselkedik, kísérleteket hajt végre a körülötte levő világon, hogy megnézze mi történik. Miniatűr kísérletek alapján a gyerek elméleteket, Piaget szerint sémákat (mentális) hoz létre arról, hogy hogyan működik a körülötte levő világ. Ha egy új tárggyal vagy eseménnyel találkozik, a gyerek megkísérli azt a már meglévő sémáival megérteni. Ezt nevezi Piaget, asszimilációnak. Ha a régi séma nem alkalmas az új esemény befogadására,
megtörténik a sémaváltás,
vagyis az
akkomodációs folyamat. (Atkinson. 1997. 74.) A problémamegoldó oktatási stratégia, a tanulást tevékenységként fogja fel, a diák az új ismereteket csak aktívan, újrafelfedezve tudja elsajátítani, és ez elképzelhetetlen különböző feladatok és problémák megoldása nélkül. (Ferenczi-Fodor 1996. 116.) A problémamegoldás stratégiájának rokonértelmű kifejezéseként jelentkezik a szakirodalomban a felfedeztető oktatás. (Lásd, Ferenczi-Fodor 1996. 115.) A felfedeztetés során a tanuló önállóan fedezi fel az ismereteket, önállóan kísérletezik, vizsgálatokat végez,
-6-
következtetéseket von le. Kritikája szerint erősen szelektív hatású pedagógiai eljárás, hisz a gyermekek nem képesek a megfelelő alapok hiányában ismereteket felfedezni. Ez igaz lehet az ismeretközpontú tantárgyak esetében,
de az anyanyelv(és irodalom)esetében a
felfedezésnek más szerepe van, (már meglévő értelmi/érzelmi/akarati mentális sémák mozgósítása, és módosítása-Lásd Piaget elméletét!) ha abból indulunk ki, hogy a tanulás alapja a gyermek implicit nyelvtudása, nyelvhasználati tapasztalata. (Fóris-Ferenczi Rita 2006. 115-116.) A 20. századi kutatások és elméletek az iskolai képességfejlesztés kapcsán főleg a gondolkodási és problémamegoldó képességek fejlesztésére koncentráltak. (Birta-Székely Noémi 2007. 98.) A képesség,
kidolgozott készségek,
és mozgósítható ismeretek
újraszerveződésre alkalmas együttese, mely sokféle helyzetben alkalmazható. A készség, egy adott cselekvéssor magabiztos hibátlan végrehajtása. Hosszas gyakorlás során alakul ki. Pl.: Az írás és olvasás készsége olyan technikai értelemben vett tudás,
amelybe
ismeretelemek épülnek be. (Pl.: a betűk ismerete). A készségszintű írásra, olvasásra épül a szövegalkotás,
az írásbeli kifejezőképesség,
valamint a szövegértés képessége. (Fóris-
Ferenczi Rita 2006. 229.) A szakirodalom szerint,
a problémahelyzet,
azt a konfliktusos állapotot jelzi,
amelyben az egyén külső vagy belső indítékok alapján meg akarja oldani a problémát, de nem rendelkezik a megoldáshoz szükséges pszichikai feltételekkel(ismeretek, készségek, képességek) . A régi és új ismeret közötti konfliktusos állapot feloldását, az alapvető problémakérdés megfogalmazása biztosítja, amely lehetővé teszi a lényeges összefüggések felfefedezését,
melyek megoldása esetén a többi kérdés,
mint alárendelt probléma
megoldhatóvá válik. (Ferenczi-Fodor 1996. 118-119.) Ha problémahelyzetbe kerülünk, ha túl erősek az ingerek, ha mélyen érintenek az információk, élmények az aktivizációs szint felszökik, és ez a megoldási késztetés, a teljesítménymotivációval együtt fejti ki hatását. Ezt a túlfeszültséget csak a probléma megoldása szüntetheti meg, próbálkozással,
a probléma megoldása érdekében végzett cselekvéses
mely egyben megismerési tanulási folyamat is. A próbálkozásos
tanulásból fejlődik ki, a problémamegoldó képesség. (Nagy József 1996. 17-23.) A szakirodalomban eltérnek a vélemények a problémamegoldás szakaszait illetőleg is. Ferenczi-Fodor, Oktatáselmélet és oktatásstratégia című munkájában (1996) mintegy összegezve a lélektani munkák, és a tanulás mint tevékenység felfogására építő pedagógiai elméleteket a következő szakaszokat különíti el a problémamegoldásban:
a) a
problémaszituáció; b) a probléma szintézisen keresztül történő analízise (analízis: elemző,
-7-
részekre bontó módszer; szintézis: a részeket, alkotóelemeket rendszeres egységbe foglaló módszer. M. É. K.), az alapvető problémakérdés megfogalmazása; c) a problémamegoldás tervének, stratégiájának kidolgozása; d) a problémában rejlő ismeretlen felfedezése; e) a problémamegoldás részproblémák
folyamatában
megoldása
jelentkező
alapján
nyert
szükséges
korrekciók
információk
szintézise,
elvégzése; az
f) a
alapvető
problémakérdésre való válaszadás a részproblémák megoldása alapján; g) az új probléma körülhatárolása. (i. m. 120.) Más értelmezésben, a következő problémamegoldó szakaszok különíthetők el: a) a problémahelyzet felismerése, elemzése; b) a probléma megoldásához szükséges adatok összegyűjtése, elemzése; c) döntés; d) a probléma megoldása. (FórisFerenczi Rita 2006. 230.) P. Goguelin szerint a tanár legfontosabb feladata: a) a problémahelyzet megteremtése illetve problémahelyzetek bemutatása (Pl.: egy irodalmi mű kapcsán); b) ezt követi az alapvető problémahelyzet lényeges információinak szelektálása a diákok által; (itt a tanár feladata, hogy diákjai figyelmét ráirányítsa az ellentmondásokra, kérdések megfogalmazására ösztönözze, hiszen ezzel beindul a megismerési tevékenység.) Végig, a tanár az irányító szerepét kell betöltse, amennyiben érthetőbbé kell tennie a problémahelyzet összetevőit, megfelelően irányítania kell a vita menetét a problémamegoldásban, anélkül, hogy tényleges megoldási lehetőséget kínáljon fel. A megoldások megtalálása a diákok feladata, és ez már felfedező-megismerő folyamatnak tekinthető, az intuítiv gondolkodás tükrében. (intuíció: ösztönös megérzés,
a lényegnek belső szemlélődéséből fakadó,
hirtelen élményszerű
felismerése M. É. K.) A pedagógus mindenkori feladata, hogy számonkérje diákjaitól azokat a logikai érveken nyugvó magyarázatokat,
melyek elvezettek a probléma/problémák
megoldásához. (Ioan Cerghit 1976. 108-110.) Fejezetünket
zárjuk
néhány
megszívlelendő
közmondással,
már
ami
a
problémamegoldás folyamatát illeti: Szorgalom a szerencse atyja; Ha elsőre nem sikerül, ismét fogj neki; Türelem rózsát terem; Próbáld ki az összes kulcsot; Nyílvesszőt minden fajta fából készítnek; Ahogy a szél fúj, úgy kell állítanunk a vitorlát; A bölcs kezében minden eszközzé válik valamire; Segíts magadon, s az Isten is megsegít; Cselekedj, s Isten megáld. (Almásy György 1974. 50-51.)
-8-
II. 2 A Problematizált tartalom
Az igazi problémahelyzet megoldása és feloldása az egyént arra kényszeríti, hogy számára ismeretlen utat fusson be, de mindehhez elengedhetetlen a heurisztikus (felfedezést, megismerést, megtalálást jelent) tervek kidolgozása. A heurisztikát, egy olyan általános gondolkodási és tanítási stratégiaként kell értelmeznünk, amely meghatározott tartalom alapján feltételezi az oktatásban folyó megismerés alkotóelemeinek új szempontú átsrukturálását. (Ferenczi-Fodor 1996. 121.) A heurisztika lényege a divergens gondolkodás fejlesztése,
(divergens gondolkozás: ugyanazon probléma,
több szempont szerinti
megvizsgálását, változatos gondolkodási műveletek fejlesztését feltételezi, illetve különböző megoldási stratégiák kidolgozását). Milyen az a tartalom, mely lehetővé teszi ennek a heurisztikus útnak a bejárását? Korszerű értelmezésben, az oktatás tartalma nem egyszerűen megadott információk halmaza, hanem kiterjed azon cselekvések és műveletek rendszerére, amelyek lehetővé teszik az információk aktív felfedezését (aktivitáson, a gondolkodás aktivitását értjük - FórisFerenczi Rita 2006. 140.),
tehát cselekvő asszimilációját. Az oktatás tartalmába foglalt
információk műveleti feldolgozása (feladatok és problémák megoldása) teszi lehetővé a készségek,
képességek fejlesztését,
s így a szaktudományos információk feldolgozása
egyben személyiségfejlesztő folyamat is. (Ferenczi-Fodor 1997. 47.) Más megközelítésben, a tartalom az ismereteknek, készségeknek, képességeknek, motívumoknak rendszere. (Motívum: az érdekértékelés és érdekeltségi döntés viszonyítási alapja. A motivátor, a döntésre késztető külső, illetve belső inger, információ.), amelyet az oktatás fejleszteni kíván. A korábbi értelmezés szerint a tartalom csak a tananyagot(az ismeretek rendszerét) jelentette. (Fóris-Ferenczi Rita 2006. 230. -234.) A tartalmak, hagyományos tudományos diszcplínára épülő tantárgyi rendszerének két nagy hátrányát is megemlíthetjük. 1) egymástól,
A tantárgyak ismeretei mereven elkülönülnek
a tudásterületek összefüggéseit nem tudjuk felfedeztetni diákjainkkal. (Nem
véletlenszerű jelenség,
hogy diákjaink szóvá teszik,
vagy éppen nehezményezik,
ha
irodalomórán, földrajzi, történelmi, vallási problémaköröket érintünk. Mintha vallásóránk lenne! - jegyzik meg.) 2) A második probléma, hogy az iskolai tudás nehezen vagy egyáltalán nem transzferálható(alkalmazható) a mindennapi élet problémahelyzeteire. Mi lehet a megoldás?
Az interdiszciplináris szemlélet érvényesítésének alapja az,
hogy a tanítás tartalmai olyan témakörök köré csoportosulnak, amelyek egyidejűleg több
-9-
tantárgyhoz/tudásterülethez is kapcsolódnak, alapja maga az élettér, a környezet valamely eleme. A tartalmak integrálásának az alapja, valamilyen alapelv (önmagában nyilvánvaló, más tételek levezetésében kiindulásként használható tétel-M. É. K.), gondolat, mely más szempontból közelíti meg és rendszerezi az ismereteket. (Fóris-Ferenczi_Birta-Székely 2007. 240-247.) Mi a pedagógus feladata ebben az oktatási rendszerben? A tanterv (jogi határral bíró dokumentum,
amely központilag előírja az oktatás egységes tartalmát) részletes
követelményeinek (a tanulóval szembeni elvárás, amely a tanulás eredményét jelzi egy adott tanórán,
vagyis a tanulási cél) tanulási tevékenységeinek (olyan tevékenységekre,
feladatokra vonatkozó javaslatok,
amelyek elősegítik a részletes követelményben
megnevezett teljesítményszint elérését) figyelembevételével,
de a didaktikai elrendezés
szabadságával kell rendszereznie a megfelelő tantervi tartalmakat. A kötelező tartalmak alapján a tanár más-más szöveget választhat. (Lásd a Magyar nyelv és irodalom tantervét is. Anyanyelv-pedagógia 2006. 201-224. -233.) A pedagógusi kreativítás, legjobb és leghatékonyabb színtere a tanóra marad. A szöveg kiválasztásakor, a már említett szempontokon kívül, a tanár egy sor szubjektív szemponttal is kell számoljon. Ilyen az élményszerűség szempontja. A pedagógusnak, érzelmileg
hangulatilag
azonosulnia
kell
az
adott
szöveggel,
olyan
problémahelyzeteket/problémakérdéseket kell megfogalmaznia, melyek építenek diákjai előzetes tudására, (ismeretek készségek, képességek) , érdeklődési körére, érzelmiakarati(motivációs) szintjére. Ha a pedagógus kellő határozottsággal lép be a tanterembe(biztos alapokon nyugszik tudása, rendelkezik)
kellő akarati/érzelmi motívumrendszerrel
ez a határozottság és lelkesedés motiváló erőként hat. Következésképp az
objektív(külső) tényezőkön túl,
a szubjektív (belső,
érzelmi/akarati) szempontok
döntenek akkor, mikor a pedagógus problematizálja a tartalmat, műveletesíti/problematizálja és tanulási tevékenységekbe rendezi az oktatás követelményrendszerét. Magyar nyelv és irodalomórán V. osztályban, (de nemcsak akkor!) a problematizálás kimeríthetetlen forrásának bizonyul, a mese műfaja. Nincs még egy olyan szöveg, mely annyi fejlesztési lehetőséget kínálna mint ez a műfaj, és annyi kapaszkodót nyújtana a diáknak és pedagógusnak. Nem véletlenszerű, az a tendencia sem, mely a mese témakörét, problematizálásának lehetőségeit beépíti a VI., VII., és VIII. osztály tananyagába is. Petőfi Sándor,
János vitéz című műve,
a meseszerűség/fikció/fantasztikum fogalmaival is
operál, a hosszú szöveg megteremti a folyamatosság lehetőségét is, hiszen kiindulunk egy
- 10 -
alapvető problémahelyzetből/problémaszituációból (a főhőssel/elbeszélővel együtt) bejárunk egy heurisz-tikus/felfedező/felfedeztető utat,
részproblémákat oldunk meg,
részcélokat
valósítunk meg, eljutunk a végső célig. Nekünk mint olvasónak, a szereplővel/elbeszélővel való azonosulás akkor válik lehetségessé, ha felismerjük és saját tapasztalatainkhoz rendeljük hozzá az irodalmi mű azon problémahelyzeteit, melyek eleve adottak (Jancsi nem lehet együtt Iluskával) illetve problématizáljuk azon helyzeteket,
melyeket az irodalmi mű
nyitottan hagy. (Pl.: Miért csak Tündérországban éri el a tökéletes boldogságot János Vitéz és Iluska? ) Arany János, Toldi című műve is hasonló szempontú problematizálást igényel, de kiegészül a sajátos Arany János-i archaikus nyelvezet minden nehézségével. A „Mit jelent vajon a kopár szík sarja? ” – kérdés akkor válhat problémakérdéssé, ha a diák nem előzetes tudása, hanem asszociatív képességének (asszociál: képzeteket, gondolatokat társít, összekapcsol – M. É. K.) alkalmazása alapján próbál válaszolni a kérdésre, úgy, hogy először a „Mi minden éghet a napmelegtől? ” kérdés
minden lehetséges és
„lehetetlen” válaszlehetőségét megadja. (ötletözön-brain-storming módszere). Sajátságos problematikát kínál fel a balladák témaköre is.
A tömör,
sejtető,
félelmetes és tragikus hangulatú ballada rokonságot mutat a fiatalok által kedvelt rémtörténetekkel, de szövegszerűsége folytán a félelem/feszültség, lelkileg kevésbé romboló feloldását kínálja. A halál motívumának a problematizálása is adott a balladák kapcsán. Az akciófilmektől eltérően, ahol az emberek „hullanak mint a legyek”, a más és más féle halál jelenik meg a balladákban. Áldozatból bekövetkezett halál (Kőmíves Kelemenné), gyilkosság (A nagy hegyi tolvaj), eufemizált/„szép halál” (Fogarasi István s az ő testvérhúga) , a szerelmi bánatból bekövetkezett halál (Kádár Kata) , tetszhalál (Görög Ilona) . Diákjaink maguk is találkoznak mindennapjaikban a halál tényével, és egyszerűen nem seperhetjük szőnyeg alá mint kellemetlen témát, hanem szövegek szintjén is problematizálás tárgyává kell tennünk. (Az életkori sajátosságok/érzelmi fejlettségi szint figyelembevételével). Sajátságos színfoltja az irodalmi szövegeknek
az anekdota műfaja. A rövid,
váratlan humoros fordulatokban bővelkedő történetek felkérnek a közös nevetésre, játékra, a humoros jelenetek pedig kiváló lehetőségeket teremtenek a dramatizálásra, kapcsolatok fejlesztésére. Oldhatják a feszültséget,
a társas
fejlesztik a csoporton belüli
interperszonális kapcsolatokat is. (A nem egyező/ellenséges viszonyban levő csoporttagok közelebb kerülnek egymáshoz érzelmileg; a jó viszonyban levő diákok között tovább erősödik a pozitív attítűd) .
- 11 -
Az irodalmi alkotások alapkövei a lírai alkotások. A az erkölcsileg jó és szép együttese (kalokagatia: reneszánszkori fogalom, mely az erkölcsi jót a szépséggel ötvözi) ezekben az alkotásokban jelentkezik a legtökéletesebb formában. A pedagógus, élményvilágára,
problematizáló képességére kell
ha egy vers alapvető
támaszkodjon,
problémakérdését kell megtalálnia. (Pl.: Radnóti Miklós,
saját
A mécsvirág kinyílik című
költeményében, a „Miért könyörg a napraforgó? ” - kérdés megalapozhatja a vers elemzési alapját.) A szövegek problematizálásakor a pedagógus tisztábban kell legyen a tanulási cél (részkövetelmény) megvalósulásának lehetőségeivel illetve a fejlesztendő ismeretek, készségek, képességek természetével is. Magyarán tudnia kell, hogy pl. a hangos olvasás képességét hatékonnyabban tudja fejleszteni egy ritmusos Weörös Sándor-verssel vagy mondókával, mint Jókai Mór, Aranyemberének szövegével. Ugyanakkor tisztábban kell lennie, hogy a már említett regény mennyi lehetőséget, problémahelyzetet kínálhat fel az ember erkölcsi/értelmi/érzelmi személyiségkomponenseinek vizsgálatára,
a regénybeli
értékrend illetve a jelenkori társadalmi értékrend vizsgálatára. (Pl.: Mennyiben tekinthető elfogadhatónak vagy elítélendőnek Tímár Mihály meggazdagodása, élete?
majd később kettős
Mitől értékes ember Tímár Mihály illetve a jelenkori társadalom embere?
Van
lehetőség a mai körülmények között kivonulni a társadalomból? Mit veszít/nyer az ember, ha elvonul a világtól? Hogyan taláhatjuk meg helyünket a minket körülvevő környezetben? stb.) Mindezek figyelembevételével lehetséges a problematizált tartalom,
hatékony tanórai
hasznosítása. I. 3 A problémamegoldás módszerei Míg az oktatás cél-és feladatrendszere arra a kérdésre ad választ, tanítunk,
vagyis
hogy
körülhatárolja,
a
felnövekvő
hogy miért
nemzedéknek
milyen
személyiségtulajdonságokkal kell rendelkeznie; míg az oktatás tartalma a mit tanítsunk kérdést
határolja
körül,
addig
az
oktatási
módszer
a
hogyan
tanítsunk
problémakomplexumát hozza felszínre. (Ferenczi-Fodor 1997. 80-81.) A módszer fogalma a görög „methodos” kifejezésből származik, ami eljárást jelent, illetve az utat jelzi, melyen haladva elérjük a kitűzött célt. A módszerek, szemléletmód által meghatározottak, valamilyen didaktikai paradigmák függvényében kerülnek alkalmazásra. Egyfelől vannak a pedagógus tevékenységét kiszolgáló módszerek; Másfelől pedig ezek a
- 12 -
módszerek
alárendelődnek
a
tanuló
megismerő/újrafelfedező
tevékenysége
megszervezésének és kivitelezésének. (Ferenczi-Fodor 1997. 81.) Vizsgálódásunk tárgyát ez utóbbi módszercsoport fogja képezni.
I. A beszélgetés(megbeszélés) módszere
A beszéd az oktatásban folyó kommunikáció, de ugyanakkor az állandó alapvető tényezője is. A problémamegoldás szempontjából,
visszajelzés
a heurisztikus beszélgetés
nyújtja a legtöbb problematizálási lehetőséget. Ez a beszélgetéstípus Szókrátesz nevéhez fűződik, aki növendékeivel folytatott filozófiai-erkölcsi vitáiban vagy leckéiben a kérdéseit mindig diákjai előzetes válaszai alapján fogalmazta meg. Ez a „rávezető” vagy „kérdve kifejtő” módszer a kérdések és kérdésstrukturák segítségével mintegy rávezeti a diákokat a tudományos igazságokra. (Ferenczi-Fodor 1997. 92.) Ebben a módszerben fontossá válik a divergens kérdések (nyitott kérdések) megfogalmazása, mely a konvergens kérdésekkel ellentétben több egyaránt jó választ is „elfogad”, s beindítja a gondolkodás folyamatát. „A jó kérdés fél tudomány”. A jó kérdezés jellemzőit Falus Iván (1998) az alábbiakban foglalta össze: 1) A kérdés legyen pontos, rövid és egyértelmű; 2) a kérdés feleljen meg a tanuló értelmi színvonalának; 3) a kérdés igényelje a tanulók különböző gondolkodási műveleteit; 4) adjunk időt a gondolkodásra; 5) a kérdést az egész osztálynak tegyük fel, de ne fogadjuk el a kórusban adott válaszokat; 6) több tanulót szólítsunk fel; 7) kezeljük differenciáltan a tanulók válaszait. (Fóris-Ferenczi-Birta-Székely 2007. 139.) A konvergens (Ki? /Mi? /Melyik? /Hol? /Mikor? /Mik ezek? )típusú kérdések kognitív (megismerő) funkciót töltenek be (analízist, szintézist, általánosítást, magyarázatot, gondolatok asszociációját igénylik) . A divergens kérdések (Miért? / Hogyan? okozati és hipotétikus kérdéstípusok,
mint a Milyen okból? /Milyen célból?
bizonyítékod van állításod/tagadásod igazolására? /Neked,
és főleg az / Milyen
mi erről a véleményed? /Mi
történik akkor, ha...? /Mégis nem az a benyomásotok, hogy...? ) a kreatív gondolkodást fejlesztik. (Ioan Cerghit 1976. 90-92. 100.) A divergens-kreatív kérdések az események, történések, adatok, részletek kreatív módozatokon történő feldolgozását biztosítják. (A diák kombinál: két vagy több részletet egymásba illeszt; újrarendez: az események sorrendjét megváltoztatja; kihagy: egy-két részletet elhagy, s ezzel megváltoztatja a szerkezetet; betold: újabb részt told hozzá; adaptál; több forrásból vett adatot bizonyos témához hozzáilleszt; megvizsgál: a történeteket, eseményeket több oldalról elemzi, megvizsgálja; variál: az információkat kicseréli, vagy
- 13 -
felcseréli a struktúrát, s így hoz létre új struktúrát; felerősít: az eseményeket, részleteket eltúlozza.) A beszélgetés módszere, természetszerűleg a szóbeliségre fekteti a hangsúlyt, de ennek tanórai megtervezését egy komoly intellektuális munka kell megelőzze a pedagógus részéről. Problematizáló képességének alkalmazásával, a pedagógusnak meg kell határoznia az oktatási tartalom keretén belül a szöveg alapvető problémakérdését, anticipálnia kell diákjai esetleges válaszait, de váltania kell, (más problémakérdéseket kell felvetnie)ha az elsődleges problémakérdése nem vezeti diákjait a várt irányba.
II. A vita módszere A dialógus (párbeszéd)
alapján működő módszer,
célja a gondolkodás és a
kommunikációs készségek fejlesztése. A pedagógus a moderrátor szerepét tölti be, a diákok egyenrangú partnerként vitatnak meg egy-egy kérdést. (Birta-Székely Noémi 2007. 115.) A vita során összeütközésbe/konfliktushelyzetbe kerülnek a tanulók előzetes tapasztalatai, s keretében kritikák,
javaslatok,
ötletek is elhangzanak. A vita módszere kiegészítheti a
megbeszélés módszerét(pl.: irodalmi bíróság megszervezésével. Toldi Miklós bírósági pere/Pro és kontra érvek ártatlansága vagy bűnössége mellett,
Megérdemelné Kőmíves
Kelemen és a kőművesek a földi/vagy égi büntetést? , Büntetést vagy éppen megbocsátást érdemel a gyerekeit elhagyó Budai Ilona? stb.) Ugyanakkor a vita képezheti egy önálló óra (pl.: osztályfőnöki) módszerét is. Hathatós segítséget nyújthatnak diákjaink felkészülésében, az „ügyvédes”
filmek is,
melyekből diákjaink elleshetik a hatékony érvelés,
cáfolás,
egyetértés technikáit. A tanár legfontosabb feladata, hogy ne hagyja a vitát veszekedéssé fajulni!A módszer gyakori alkalmazásával, a begyakorlással ez a sajnálatos jelenség nagyobb valószínűséggel kerülhető el.
III.
A tankönyvek és egyébb írásos szövegek felhasználásának módszere
A tanulói tankönyv az iskolai megismerés szempontjából az információszerzés, feldolgozás és feldolgoztatás alapvető eszköze. (Ferenczi-Fodor 1997. 101.) Napjainkra a tankönyv feldolgoztató/felfedeztető funkciója kerül előtérbe, hiszen a tankönyv nem tud versenyezni azzal az információözönnel,
mellyel az audovizuális és digitális eszközök
elárasztják társadalmunkat. A tankönyvi információ következésképpen alkalmas kell legyen arra, hogy a felfedeztető-megismerő tanulói stratégiák alkalmazását tegye lehetővé. - 14 -
Az írás és olvasás alapjainak elsajátítása után,
mint az irodalmi mint a
természettudományi olvasmányokban rejlő információk feldolgozása, a tankönyvi szöveg olvasása,
értelmezése,
elemzése révén megy végbe. Szépirodalmi olvasmánynál az
érdeklődés felkeltésén túl,
a pedagógus ráírányítja a figyelmet a szövegben rejlő
összefüggésekre. (Ferenczi-Fodor 1997. 101.) Az alkalmas, jó szöveg kiválasztása elsődleges szempont kell legyen a tankönyvírók számára. Milyen szépirodalmi szöveg keltheti fel a diák érdeklődését? Annak ellenére, hogy nem szolgálhatunk pontos „recepttel” fontos lehet néhány szempont figyelembevétele. 1) A szépirodalmi szöveg igényes kell legyen,
vagyis alkalmas olyan
értelmi/erkölcsi/érzelmi/esztétikai vetület közvetítésére, mely időtálló; 2) Alkalmas
kell
legyen,
hogy a bemutatott
problémahelyzeteken
túl,
problematizálható legyen, nyitottan hagyjon olyan kérdéseket, melyekre az olvasó kell megadja a választ; 3) Fontos a változatosság is a szövegek kiválasztásában, a klasszikus és kortárs szövegeken túl nyúljunk vissza a középkori/ókori szövegekhez is. A más szemléletmód a különböző társadalmi korokból napjaink széttöredezett,
posztmodern társadalmában
másságunk mellett a közös tulajdonságokra is rádöbbenthet; 4) Az állandóság/folytonosság elvének az alkalmazása, azt jelenti, hogy minden tankönyv
szintjén
őrizzük
meg
azokat
az
alapszövegeket,
melyek
szüleink/nagyszüleink/őseink műveltségében szerepeltek. (Pl.; Népdalok,
már
népmesék,
népballadák, közmondások, szólások, találós kérdések, /Petőfi, János Vitéz, Arany, Toldi stb.); 5) Az életkori sajátosságok szempontjának érvényesítése olyan szövegek kiválasztását feltételezi,
melyek az adott korosztállyal kapcsolatos problémahelyzeteket
tükrözik. (Pl.: szülő-gyerek-/gyerek-tanár-/diák-diák viszony; a tanulás problémaköre; önállóságra való törekedés/függés problémája; stb.); 6) A humorosság és játékosság szempontjának az érvényesítése azt jelentené, hogy ezen elvek mentén szerveződő szövegeket iktassunk a tankönyvekbe a motiváció, élményszerűség, olvasói kedv fokozása érdekében. (Lásd még, Szabó Thalmeiner, Milyen a jó tankönyv? tanulmányát is. Jegyzetek az intézményes oktatás refomjáról 73-77.) A munkáltató, problémahelyzeteket tükröző tankönyv át kell lépje kereteit, és saját feladatsorán túl alkalmat kell teremtenie a diáknak és pedagógusnak az önálló feladatalkotásra/problematizálásra.
- 15 -
Fontos lenne, ha a tankönyv saját szövegein túl jelezné azt a megfelelő, (témaköréhez kapcsolódó)bibliográfiát, melyet a pedagógus és diák is tanulmányozhatna az újabb és újabb összefüggések felfedezése végett. Nem tagadhatjuk az audovizuális, digitális eszközök térhódítását az írott szöveggel szemben. Nem a versenyt kell megnyernünk ezek ellenében, hanem egy olyan intellektuális élményt kell nyújtanunk diákjainknak a szöveggel, melyet újra és újra át akarnak majd élni.
IV.
Az ötletözön (brainstorming) módszere
Napjaink kedvelt oktatási módszere,
melynek lényegét röviden úgy tudnánk
összefoglalni, hogy a mennyiség minőséget teremt. Az angol szó jelentése, brain: agy storm: vihar, vagyis ötletözön/agyvihar, olyan állapot mikor felélénkül a fantázia, az elképzelés ereje. A módszer alkalmazásának menete: 1) A táblára (fóliára) felírjuk azt a fogalmat/témát mely vizsgálatunk tárgyát képezi; (Pl.: egy szépirodalmi szöveg kulcsszava) ; 2)
Arra bíztatjuk diákjainkat,
hogy mondják illetve írják le az összes
fogalmat/kifejezést(mely egy rövid idő alatt) eszükbe jut az adott témával kapcsolatosan; 3)
Diákjaink bemutatják asszociációhálóikat,
majd egyéni véleményt fűznek az
általuk választott fogalmakhoz/kifejezésekhez. (Nagyobb létszámú osztály esetén, a csoport képviselője mutatja be a közösen elkészített asszociációs hálót); 4)
A diákok véleményt formálnak(megfelelő indoklással,
személyeskedés
nélkül!)társaik munkájáról; 5)
Közmegegyezés alapján,
a pedagógus irányításával megtörténik a lényeges
információk lényegtelenektől való elválasztása. Ahhoz, hogy ez a módszer elérje a kívánt hatásfokot a pedagógusnak egy előítélektől mentes légkört kell megteremtenie,
meg kell hallgassa a kevésbé értékes ötleteket is,
bátorítania kell a zárkózottabb diákokat is a véleménykifejtésre, a már leírt/megbeszélt ötlet továbbgondolására kell ösztönözze diákjait, és nem szabad osztályoznia. (Ioan Cerghit 1976. 102-103.)
V.
A drámajáték (szerepjáték) módszere
Közkedvelt pedagógiai módszer, amely drámapedagógia néven már önálló tanításitanulási stratégiaként jelentkezik.
- 16 -
Gabnai (2001) megfogalmazásában drámajátéknak nevezünk minden olyan játékos emberi megnyilvánulást, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. Alap-technikája a játék, mely minden gyerek számára vonzó. (Birta-Székely Noémi 2007. 116-117.) Mi a játék? Elsődlegesen hagyatkozunk a játék költői, bölcseleti megfogalmazásaira: „A játék. / Az különös. /Gömbölyű és gyönyörű./Csodaszép és csodajó/nyitható és csukható.” (Kosztolányi Dezső, A játék) „Félek a játszani nem tudó embertől./Egész életemben azon leszek, hogy azok/a szűkös feltételek,
amelyek a játék kedvét/és lehetőségét szegik megszűnjenek.” (József
Attila) „A gyermekek, homokvár felépítésénél sokszor több lelkiismeretességet tanusítanak, mint a monumentumokat építő mérnök... Az életet nemcsak mintázzák, hanem eszményítik is. Komolyabban játsszák, mint ahogy mi éljük.“ (Kosztolányi Dezső) „... ha a tanítványok értemét akarjátok nevelni, neveljétek erejét, melyet irányítani kell. Állandóan gyakoroljátok testét: tegyétek egészségessé és erőssé,
hogy okossá és
megfontolttá tegyétek; dolgozzon és tevékenykedjék; futkározzon és kiabáljon,
mindig
mozogjon; legyen ember és hamarosan értelmes ember lesz belőle...“ (Rousseau) A játék,
„..a világ megismerésének,
az ismeretek meghódításának királyi útja.“
(Mérei Ferenc) „Amilyen a gyermek a játékban, sok tekintetben olyan lesz a munkában is, ha felnő. A leendő dolgozó ember nevelése ezért a játékban megy végbe. A jó játék mindig erőfeszítést, aktív tevékenységet kíván a gyerektől! Mindig felelőséggel kell játszani, ugyanúgy, mint dolgozni a munkában.“ (Makarenko) Prózaibb megfogalmazásban a játék nem más mint szabad cselekvések sorozata. Szabad akaratból, vagyis külső kényszerítő beavatkozás nélkül jöhet létre. Vezényszóra, parancsra vagy kérésre nem lehet játszani!A játék,
a gyermek személyiségalakulásának
fontos tényezője, hiszen játék által ügyesedik, okosodik, fejleszti manuális készségét. A cselekvés során olyan problémákat old meg,
amelyek későbbi problémamegoldó
gondolkodása alapjai lesznek. (Közoktatás 2004/3. 6-7.) A kreatív drámajáték kísérlet a tudás személyessé tételére, kulcsfogalmai a szerep és azonosulás. A tanulók szerepbe lépnek: elképzelik,
hogy mit tennének egy adott
szerepben illetve helyzetben Sok mindent el lehet játszani úgy, hogy tanulunk is belőle. Ismert történetek dramatizálása, szituációs játékok, amikor el kell dönteni valamit, szimuláció, mikor egy társadalmi intézmény vagy szokás lényegét szimuláció által jobban
- 17 -
megértjük, (szimuláció: utánzást, színlelést, mímelést, fiktív szituációteremtést jelent) bírósági tárgyalás, tablók, egy történelmi esemény/egy irodalmi mű jelentős mozzanatának megjelenítése, fantázia fejlesztése, mire emlékeztet egy szó, érzés, illat stb., ügyességi játékok, ritmusjátékok, koncentráció fejlesztése, szóbeli és nonverbális kifejezőkészség fejlesztése Pl.: reklámkészítés, üzenetek szavak nélkül, rögtönzés, improvizáció. (BirtaSzékely Noémi 2007. 117.)
Más megközelítésben, a drámajáték az igazságkeresés egyik módja, a bemutatott szerep által, bizonyos tudatalatti félelmeknek az exterizációja, a drámajátékkal megtörténik a valós vagy fiktív problémahelyzet megoldása. (Ioan Cerghit 1976. 173.) A szerepjáték(drámajáték) fokozza a beleélő képességet, az alkalmazkodási hajlamot, s egyben javítja a személyek közötti viszonyt is, fejleszti a kritikai gondolkodást, a kifejező s empatikus képességet. A módszer mozzanatai a következők: 1) A célok, téma és a szereplők kijelölése, melyet a drámajátéknak(szerepjátéknak illusztrálnia kell); 2) A forgatókönyv és szerepek megírása; 3) A szerepek kiosztása, a megfigyelendő szempontok rögzítése; 4)
A szerepjáték módjának megállapítása: a)
meseszerűen előadott, a narrátor elmondja a cselekményt, a szereplők megjelenítik; b) jelenetként bemutatott, amiben a szereplők játéka és dialógusa egyszerre történik meg; c) folyamatszerűen bemutatott, mely leutánozza a a valódi eseményeket; 5) A szerepjáték elfogadtatása a csoporttal. Külön bánásmódot igényel az extrovertált (érdeklődéssel kifelé forduló, tevékeny típus-M. É. K.) illetve az introvertált (a külső világtól elforduló, befelé élő típus-M. É. K.) típusú diák belevonása a szerepjátékba; 6)
A szerepjáték (drámajáték)
lefolyása; 7) Frontálisan (kis létszámú osztály esetén) csoport szintjén (nagy létszámú osztály esetén) megbeszéljük/megvitatjuk diákjainkkal a látottakat. (A csoportok a
valóságnak
megfelelően jelenítették meg a jelenetet? Megoldották a szituáció által felvetett problémát? Milyen érzelmeket közvetítettek a szereplők?
Mi az ami jól/illetve rosszul sikerült az
előadásban? -indoklás-Milyen következtetéseket vonhatunk le a látottakból/hallottakból? ) A szerepjátéknak(drámajátéknak) két típusa ismert: 1) Az előírt szerepű megjelenítés (kész forgatókönyv alapján); 2) Az improvizálással eljátszott szerepjáték (drámajáték) , mely esetben
csak a kezdeti/kiinduló szituáció ismert,
szerepeket.
- 18 -
a diákoknak kell megjeleníteniük a
A kreatív problémamegoldásra az utóbbi (2.) változat ad több lehetőséget, amennyiben aktiválja a gyerek spontán játékkedvét, beindítja az ötleteket gyártó, megoldási útvonalakat kínáló gondolati mechanizmusait. A pedagógus számára időigényesebb,
több koncentrációt igénylő módszer a
drámajáték(szerepjáték) alkalmazása, de a diákok számára nem csekély vonzerővel bír. A pedagógusnak fontos meghatároznia az alkalmazott drámajáték célját,
a
fejlesztendő készségeket/képességeket, azért, hogy ne csak élvezhető/élményteli, hanem tartalmas tevékenységnek tekintse a drámafoglalkozást. A módszer tárgyalásának összefoglalásaként, olyan kreatív, készség- és képességfejlesztő játékok csokrát nyújtjuk át, melyeknek alapja a drámatevékenységhez hasonlóan, a játék. A pedagógus főleg tanév elején és tanév végén (de nemcsak akkor!) tapasztalja, hogy mennyire nehézzé válhat tanítványai motiválása, egyszóval a tanórai tevékenységek iránti figyelem
felkeltése.
Az
alábbi,
és
ehhez
hasonló
feladattípusok/tevékenységek
megszüntethetik ezt az állapotot. Gondoljuk tovább, egészítsük ki ezeket a feladattípusokat, rendeljük hozzá tanítványaink tudásához/érdeklődési köréhez! 1.) Névcsere (Célja, a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése) A játék lényege, hogy minden diák egy más számára tetsző keresztnevet választ magának(megtarthatja eredeti keresztnevét is!),
de minden esetben meg kell indokolja
választását. A diák, névcsere helyett választhat egy állatnevet, fa vagy virágnevet is vagy rövid szerepjátékkal bemutathatja kedvenc szakmáját/foglalkozását!Minden esetben fontos a választás megindoklása, a légkör feloldása érdekében( főleg új tagozaton) a pedagógus is kapcsolódjon be a játékba! 2) Képeslap készítése (Célja, az írásbeli- és kreatív manuális készség fejlesztése, az élmény motiváló erejének mozgósítása.) A diákok a képeslap egyik felére lerajzolják egy nyári élményüket, majd a másik oldalra egy verset vagy prózai szöveget fűznek hozzá. (Tanítás-Tanulás 2010/9. 15.) A rajzolni nem szerető, vagy nem tudó diákokat arra kell bátorítani, hogy akár egy-egy körbe írják be azokat a kulcsszavakat, melyeket a nyári élményükhöz kötnek. A képeslap elkészítése után a diákok szóban is bemutatják munkáikat. Vicces helyzetet teremthet az is, ha a diákoktól azt kérjük, hogy hozzák el azt a dolgot, mely a legtöbbet foglalkoztatta őket a vakációban. (Ez lehet egy konkrét tárgy is: labda vagy könyv; de lehet elvontabb fogalom is: Pl.: a halászat, vagy fürdés-Ez utóbbiak ábrázolását ők kell kitalálják!)
- 19 -
3) Szókereső (Célja, az észlelés, a kreatív szóalkotás fejlesztése) Megadunk egy betűsort, és balról-jobbra haladva ki kell keresni az összes lehetséges szóváltozatot. Pl.: H. A. L. M. A. L. O. M (Tanítás-Tanulás 2009/10. 24.) A feladatot azzal is variálhatjuk, ha diákjainkat kérjük fel olyan szósor alkotására, melyben több szó is rejtőzik. Nehezebb, de érdekes lenne a megtalált szavakkal egy olyan rövid történet bemutatása, melyet a diákok dramatizálhatnak is. 4) Szóban szó (Az előbbi feladat variálása célja az észlelés, a játékosság, kreativitás fejlesztése) A megadott szavakban új értelmes szót kell keresni. Állatneveket: főz, nyalóka, nyúlik; testrészeket: takaró, forró, muszáj; számokat: ugrálhatnak, elköltözött. (TanításTanulás 2009/10. 24.) A diákok ez alkalommal is próbálkozhatnak hasonló szavak alkotásával. 5) Betűrács (Célja,
a figyelem tartósságának,
a koncentráció képességének
fejlesztése) A betűrácsból ki kell húzni minden olyan betűt, mely kétszer szerepel, s a maradék betűkből egy értelmes szót kell formálni. (Tanítás-Tanulás 2009/10. 25.) A feladat nehézségi fokát növelhetjük azzal is, ha a betűk kihúzásakor egy bizonyos sorrendiséget követünk. Pl.: A) Először húzd ki a betűrácsból a kétszer szereplő rövid magánhangzókat! B) Másodjára a kétjegyű mássalhangzókat! C)
Harmadjára a hosszú magánhangzókat! Negyedjére az
egyjegyű mássalhangzókat!stb. 6) Szórejtvény (Célja az előbbi feladathoz hasonlóan a koncentráció képességének fejlesztése) A betűk dzsungelében elbújt rovarneveket kell megkeresni, vízszintes és függőleges irányban. Egy betűre több szóhoz is szükség lehet. (Tanítás-Tanulás 2009/10. 25.) A betűhálóban természetesen irodalmi hősök, érzések)
műfajok,
tárgyak,
növények,
elvont fogalmak(Pl.:
irodalmi művek címeit is elrejthetjük. Az irodalmi hősök neveinek
megtalálása után alkalom teremtődhet a velük kapcsolatos ismeretek/emlékek/élmények megbeszélésére. Ilyen formában ez a feladattípus az éveleji/évvégi ismétlés eszközévé válhat. 7) Puzzle (Célja, a vizuális észlelés, rész-egész képességének felismerése) A diákok borítékban kettévágott betűket (felsőbb tagozatban kettévágott szavakat vagy mondatokat) kapnak, melyeket össze kell illeszteni. (Tanítás-Tanulás 2009/10. 37.) Egy másik változata lehet a feladatnak,
ha kettéválasztott verssorokat kell
összeilleszteni a diákoknak. (Ugyanannak a költőnek a verseiből, illetve más-más költő verseiből is válogathatunk) Ezt a feladattípust ajánlatos csoportban megoldani, kis létszámú
- 20 -
osztályban az egyéni munka is elfogadott. Alkalmazható szófajok, szinonimák/antonimák, irodalmi művek kb. felosztási szempontjainál is. 8) Párkereső (Célja, a figyelem, az asszociáló képesség fejlesztése) A feladat lényege,
hogy az első oszlopban levő szavaknak meg kell találni a
megfelelő párját a második oszlopban. (Tanítás-Tanulás 2010/6. 11.) A feladatot nagyon sokféleképpen variálhatjuk. Pl.: az egyik oszlopba kerülnek a mesebeli helyszínek,
a
másodikba a kb. helyszínekhez társuló mesehősök; az egyik oszlopba kerülnek az alapszavak, a másodikba a szinonimáik. stb. A feladat nehézségi foka is emelhető a diákok életkori sajátosságának illetve képességeiknek figyelembevételével. 9) Képkirakó (Célja, az asszociációs képesség, fantázia nyelvi kifejezőkészség, logikus gondolkodás fejlesztése) A képek,
tárgyakat,
személyeket,
élethelyzeteket(Pl.: halászat,
vitorlázás)
ábrázolhatnak. A feladat lényege, hogy a diákok, kiválasszák a kis képek párját, majd magyarázzák választásaik logikáját. A megfelelő képekből egy történet képsora is kirakható. (Tanulás-Tanítás 2010/6. 11) A kirakott képsorból formálódó történet spontán (improvizatív) módon dramatizálható. Érdekes lehet annak a megfigyelése is, hogy az azonos képekből milyen párosítási lehetőségeket találnak ki diákjaink. Ha a pedagógusnak nincs megfelelő képsora (társasjátéka) maga is elkészítheti a tanórái témájához leginkább illő leghatékonyabban felhasználható képeket. Ugyanakkor nagy hatékonysággal alkalmazhat festménymásolatokat, fotókat, képeslapokat, bélyegeket, de a diákok rajzaiból is kikerekíthető egy történet. Ne feledjük, hogy a képiség korát éljük! A színes, megfelelő képvilággal a betűk világát is vonzóbbá tehetjük diákjaink számára! 10) Azonos kezdőbetűvel szógyűjtés (Célja, a beszédkészségfejlesztés, szókincsfejlesztés, beszédkedv/beszédmotiváció fejlesztése) A szógyűjtés történhet szabad téma, vagy megadott témakör alapján. (Tanítás-Tanulás 2010/4. 13.) Tovább variálhatjuk ezt a feladattípust, ha az összegyűjtött szavaknak mondatot adunk a „szájába” (Pl.: rózsa: „Nem lesz jó vége annak, ha összeakadnak tüskéink!” Az „Összeakadt a bajszuk” szólás analógiájára. stb.) 11) Asszociációs játék (Célja, a figyelem, koncentráció fejlesztése) Első tanuló: Nekem a nyárról a strand jut eszembe. Második tanuló: Nekem a strandról a víz jut eszembe. stb. (Tanítás-Tanulás 2010/4. 13.) Természetesen ezt a feladatot is alkalmazhatjuk bármely témakörrel,
sőt
kiegészíthetjük zálogadással/és zálogkiváltással az elakadó, hibázó diákok esetében. 12) Szópóker (Célja, a játékos szókincsfejlesztés, figyelem-koncentráció fejlesztése)
- 21 -
A feladat lényege, hogy a szó utolsó hangjával kell kezdődnie a következő szónak. Pl.: asztal, leves selyem. (Tanítás-Tanulás 2010/4. 13.) A feladat nehezíthető azzal is, hogy a diákok a megadott szó utolsó hangja alapján pl.: csak állatneveket mondhatnak. (Pl.: nyár, róka, anakonda, albatrosz, szamár, rigó stb.) 13) Mesterségem címere (Célja, az érzelmi azonosulás, problémamegoldás, fantázia fejlesztése) Közismert, közkedvelt játék, melynek során a diák mimikája és gesztusai alapján egy mesterség jellemző vonásait mutogatja,
szimulálja osztálytársainak. Az,
aki eltalálja a
mesterséget, a játékvezető helyét veszi át, a hibázó diákok zálogot adnak. 14) Szóültetés (Célja, a szókincsfejlesztés) A feladat lényege, hogy megadott szó minden betűjével egy értelmes szót alkotnak a diákok. (Közoktatás 2004/1. 9.) Felsőbb tagozaton nehezíteni lehet a feladatot azzal is, hogy a megadott szó betűiből a diákok pl.: csak állat- növény- személynevet alkothatnak. Pl.: vár_v -mint Vilmos, Vilma(személynevek) ; á- mint árvácska, árvacsalán (növénynevek) ; rmint rigó, róka stb. 15) Nyelvi találós kérdések (Célja,
a szókincsfejlesztés,
nyelvi kreativitás)
fejlesztése A feladat lényege, hogy a megfejtésből elvont szórészből szerkesztjük a kérdést. Pl.: Melyik ló károg? A holló. (Közoktatás 2004/1. 9.) Ennél a típusú feladatnál is rábízhatjuk a kérdésalkotást diákjainkra. Kifogyhatatlanok lesznek a jó kérdésfeltevésben! 16) Betűcsere, szótagcsere (Célja: A nyelvi kreativitás fejlesztése) A feladat lényege,
hogy a tanulók a megadott szó magánhangzóit vagy
mássalhangzóit cserélik fel illetve a megadott szó szótagjait és értelmes szót kapnak. Pl.: márvád_A mássalhangzókat cseréltük ki; róka-karó_a szótagokat cseréltük fel. (Közoktatás 2004/1. 9.) 17) Hibajavítás-kakukktojás játék (Célja a logikus gondolkodás,
figyelem
fejlesztése) Lényege a fogalomkörbe nem tartozó szó megtalálása. Alkalmazható egyszerű és összetett szavaknál,
de hatékony lehet bármely nyelvi-nyelvtani kategória tanításában.
(Közoktatás2004/1.9.) 18) Visszafelé is szó (Célja a szókincs fejlesztése)
- 22 -
Olyan szavakat gyűjtünk diákjainkkal, melyeket visszafele olvasva is értelmük van. Pl.: túr-rét. (Közoktatás 2004/1. 9.) A feladat variálható azzal is, ha a diákok értemezik a kétféle olvasás alapján nyert szavakat. 19) Szóértelmezés vagy Rajzold le ! (Célja: A kreatív gondolkodás, a problémamegoldás fejlesztése) A diákoknak le kell rajzolniuk, hogy milyen tárgyaknak van nyaka, füle, lába, sarka, háta, szája stb; vagy rajzolják le az ég, vár, fal szavak jelentését. (Közoktatás 2004/1. 9.) A feladat variálható azzal, ha arra kérjük diákjainkat, hogy rajzoljanak le pl.: egy közmondást vagy szólást elsődleges értelmében. 20) Szókincsteszt vagy Melyik igaz? (Célja, a kreatív szókincsfejlesztés) Lényege, hogy a diákok a többjelentésű szavak közül ki kell válasszák a helyeset. (Közoktatás 2004/1. 9.)
A pedagógus a fent említett és ehhez hasonló feladattípusokat mindig egy meghatározott cél- és követelményrendszer figyelembevételével kell alkalmazza. Pl.: évelején,
kapcsolatteremtés-kapcsolattartás (ismerkedés,
megteremtése)érdekében; évközben motiváló célzattal,
optimális tanulói légkör
megfelelő tanulási egységekhez
rendelve (Pl.: észlelési/figyelemfelkeltő feledatok alkalmazása egy irodalmi szöveg tanulmányozása előtt; szógyűjtéses feladatok óra végén egy bizonyos témakörből). Év végén, könnyed szórakoztató formában az ilyen feladattípusok a tanév végi ismétlés, illetve készségés képességszint felmérőivé válhatnak. VI.
A pedagógiai projekt módszere
A projektoktatás olyan tanulási-tanítási stratégia, amelyben a diákok által elfogadott vagy kiválasztott probléma,
téma,
feldolgozása történik meg egyénileg,
de gyakarabban
csoportban, megszüntetve a hagyományos tanórai kereteket. Az eredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás/produktum. (Fóris-Ferenczi-Birta-Székely 2007. 145.) A szakirodalom a projektoktatás következő szakaszait különíti el: 1) témaválasztás (pl.: karácsonyi szokások/hagyományok Erdélyben); 2) tervkészítés (célok és feladatok meghatározása. pl.: Cél,
lehet a nemzeti/kisebbségi identitás erősítése illetve hagyomány/szokás
fogalmának tisztázása; feladatként szerepelhet a szülőkkel/nagyszülőkkel készített interjú
- 23 -
erről a témáról); 3)
szervezés (Csoportok szervezése,
a téma problémakörönkénti
kiválasztása; Pl.: Vallási szokások/Hagyományos karácsonyi ételek/Ajándékozási szokások/A karácsony jelképrendszere stb.) 4)
adatgyűjtés (interjúk készítése,
könyvek/internetes
honlapok, saját tapasztalatok felhasználása; képeslapkészítés; karácsonyi történetek/versek alkotása; rövid karácsonyi műsor megszervezése stb.) 5)
a téma feldolgozása (az
összegyűjtött adatok, produktumok szelektálása; a lényeges információk lényegtelenektől való elválasztása) ; 6) a produktum összeállítása bemutatható formában (a kiválasztott szövegek/képek/tárgyak stb. végső elrendezése, projektbe való formálása) ; 7) a projekt értékelése,
korrigálása (a pedagógus ill. a diákok megadott szempontrendszer szerint
értékelik, javítják a projekteket. Pl.: Elégséges információ gyűlt össze az adott témakörhöz, mindenki résztvett-e a projekt részfeladatainak megoldásában, esztétikailag szép/igényes-e a projekt, vannak-e benne kreatív/ötletes megoldások stb.); 8) a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele (a kijavított, értékelt projekt végső helyének megtalálása: tanteremben, tanulói portfólióban, iskolai újságban, didaktikai eszköztárban stb.); 9) a projekt lezárása (a végső pozitív vagy negatív következtetések levonása a projektmunkával kapcsolatosan). (Fóris-Ferenczi_Birta-Székely 2007. 145. Hegedűs nyomán) A projektmódszer alkalmazásakor (kidolgozója, John Dewey, amerikai filozófus és pedagógus) a hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés (Lásd a VII. módszercsoportot) kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, tapasztalatai, tehetsége alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez,
a közös siker az egyéni
sikerélményeket biztosítja. A projektmunka során leginkább a tanár,
munkaszervező
képessége, koordináló és tanácsadói szerepköre, kerül előtérbe, ugyanakkor alkalmaznia kell az interdiszciplinaritás elvét is a kb. műveltségterületek összevonására. (Pl.: történelmi/földrajzi/vallási/művészeti/biológiai ismeretkörök) . (Birta-Székely Noémi 2007. 122.) A projektmódszer alkalmazása bármely módszerhez hasonlóan gondos szervezési munkát igényel a pedagógus/diák részéről, és az is fontos, hogy a projektek előkészítésére megfelelő időtartam álljon a rendelkezésünkre. A projektmegvalósításokra általában az ünnepélyes alkalmak (vallási- és történelmi ünnepeink, az iskolanapok stb.)biztosítanak több lehetőséget, de alkalmasak egy tanulási egység összefoglalására is. (Pl.: róka-projekt, összefoglalójaként). Fontos,
Fekete István,
Vuk című regényének
hogy ne túl gyakran alkalmazzuk ugyanazt a típusú
projektmunkát(Pl.: kartonra elkészített projektek) , mert egy idő után a motiválás helyett a szürkeség, unalom forrásaivá válhatnak. Pl.: Év elején, Az őszi természet című projekttéma
- 24 -
feldolgozásakor közös sétákat szervezhetünk a parkokban, botanikus kertekben, s a diákok előzetes kérdések alapján jegyzetelhetnek, rajzolhatnak. (Példák ilyen jellegű kérdésekre: Mi ragadta meg figyelmemet a tájban? Milyen gondolatok születtek meg a fejemben? Milyen változásokat figyeltem meg a nyári tájhoz viszonyítva? Mi tetszett a legjobban? stb.) Mindezek
figyelembevételével
zárjuk
a
projektmódszer
tárgykörét
egy
megszívlelendő idézettel, a tanulás folyamatát illetőleg: „Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás az,
ha másokat emlékeztetünk arra,
hogy ők is éppolyan jól tudják.
Mindannyian tanulunk, cselekszünk és tanítunk. “ (Richard Bach_Tanítás - Tanulás 2011/2. 22.)
VII.
Kooperatív tanulási-tanítási módszerek
A kooperatív tanulás olyan szervezési-irányítási rendszer, ami nemcsak az információ átadását tartja az iskola feladatának, hanem felvállalja a gondolkodási, kooperatív és kommunikációs készségek fejlesztését is. A kooperatív tanulás a csoportmunkán alapul. Heterogén csoportokat kell alakítanunk(jó/átlagos/gyenge tanuló; fiú/leány), valamint nem kerülhetnek egy csoportba sem a legjobb barátok sem az ellenségek. A csoportok csak bizonyos ideig maradnak együtt, aztán új csoportokat alakítunk. (Birta-Székely Noémi 2007. 119.) A kooperatív módszerhez tartozó munkaformák: az egyéni munka, a pár-vagy csoportmunka. A tanulók a kooperatív tanulás során közös problémát oldanak meg, közös témát kutatnak, vagy közös értelmezések alapján új gondolatokat, megoldásokat keresnek. (Fóris-Ferenczi Rita 2006. 51.) A közös munka szabályait a gyerekek szituációs játékokon keresztül ismerik fel(mindenki ötletét fel kell használni, a bátortalanabb véleményeket is figyelembe kell venni, vitatkozni kell és nem veszekedni, alkalmat kell adni minden csoporttagnak a vezetői szerep betöltésére stb.). A pedagógus számára, az értékelés alapját nemcsak, és nem elsődlegesen a tantárgyi teljesítmény, hanem a társas helyzetben tanusított teljesítmény kell képezze. (Birta-Székely Noémi 2007. 119-120.) Értékelési szempontok: Résztvett-e minden csoporttag a közös munkában; Milyen volt a munkalégkör a csoportokban; Mennyire elégedettek/ elégedettlenek a csoportok saját munkájukkal; Tudják-e civilizáltan/logikus érvekkel értékelni saját illetve a többi csoport teljesítményét. stb.
- 25 -
Előnyei: 1) Közös jutalompont, a csoportosan elért eredményekért; 2) Segédanyagok megosztása; 3) A feladatok részekre bontása; (részfeladat mindenki számára) 4) A szerepek pontos kijelölése(szóvivő, írnok, ötletgazda stb.) 5) A bátortalanabb gyerekek is részt vállalnak a feladatból, hiszen felszabadulnak az egyéni teljesítés súlya alól; 6) Megtanulnak egymás véleményére figyelni. (Fóris-Ferenczi Rita 2006. 51.) A pedagógus számára időigényes,
erőfeszítést igénylő munka,
a kooperatív
módszeren alapuló munka megszervezése (a tanulmányozandó téma/témák előkészítése, problematizálás,
részfeladatok meghatározása,
értékelési szempontrendszer kidolgozása
stb.), de például egy inspekció alkalmával (de nemcsak akkor!)biztosítja az optimális, oldott tanórai hangulat, jó munkaritmus kialakulását. Vagyis, „ Amit a gyerek ma a többiekkel együtt tud megcsinálni, arra márholnap egyedül is képes lesz.“ -Vigotszkij 1967 - (BirtaSzékely Noémi 2007. 120.) Az eredményes tanításnak, és a legjobb módszer kiválasztásának alapfeltétele, hogy a pedagógus alaposan ismerje meg a módszereket, illetve ezek gyakorlati alkalmazását. Nem létezik egyedül üdvözítő módszer. A pedagógus meg kell találja, hogy a különböző tanulásitanítási helyzetekben melyik,
illetve melyek kombinációja lenne a megfelelőbb. (Fóris-
Ferenczi-Birta-Székely 2007. 147.)
- 26 -
II. SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGÉRTELMEZÉS (SZÖVEGFELDOLGOZÁS) V- VIII. OSZTÁLYBAN
II.1. A szövegértés és szövegértelmezés szerepe az olvasói képesség szabályrendszerében - Elméleti alapok Az olvasás képessége, az olvasási készségből, a szövegértő képességből, és a szövegfeldolgozó képességből felépülő szabályrendszer, mely az írott közlemények vételét, a szövegek megértését és feldolgozását szolgálja. Az olvasási készség mondatszintű, egészen rövid szövegek vételének eszköze. A
szövegértés
(értő
olvasás)
képessége
az
írott
szövegben
rögzített
információrendszer befogadási, megértési folyamatának szabályrendszere. A szövegfeldolgozás képessége a szöveg gyors áttekintését, a szükséges ismeretek kikeresését, a lényeges mondanivaló elkülönítését, a nehezen érthető részek információnak feltárását szolgáló szabályrendszer. (Nagy József 1996. 64.) Ezen képességek/készségek fejleszésének, formálásának mindenkori hivatalos kerete a tanterv. A magyarországi, kerettanterve (2000),
magyar nyelv és irodalom,
előírja
alapfokú nevelésének-oktatásának
az általános iskola alsó tagozata számára az olvasás-írás
megtanulását, a szövegértés és szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek, a az értelmező,
megismerését és gyakorlását. Az olvasási készség kialakítása mellett, kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére is hangsúlyt
helyez. (Fejlesztő
pedagógia 2006. 3-4/112.) 1) Az értelmező, interpretáló olvasás: a szöveg rejtett gondolatainak kikeresését, az információk feldolgozását helyezi előtérbe; 2) A bíráló,
kritikai olvasás: az irodalmi művel kapcsolatos véleményalkotást,
kérdésfeltevést,
az irodalmi világ,
valósággal való összehasonlítását helyezi
előtérbe; 3) 3) A kreatív olvasás: az olvasottak továbbgondolására,
kiegészítésére
vonatkozik, a folyamán vitára kerülhet sor. (A. Jászó 1994, 2002 in: Fejlesztő Pedagógia 2006/3-4. szám, 115.) A magyar alapfokú kerettanterv, a szövegértést is kiemelten kezeli. A szövegértési feladatok segítségével gazdagodik a gyermekek szókincse,
új szövegelemző eljárásokat
ismernek meg. Az első négy évfolyamon megismerik a tanulók az ismeretszerzés írásbeli
- 27 -
forrásait, az ismeretfeldolgozási technikákat, mint például a vázlatkészítést. A tanulóknak meg kell tanulni a rendelkezésre álló információkat felhasználni,
a tanult ismereteket
tömöríteni és összefoglalni. A felsőbb tagozaton, célként/követelményként jelenik meg a szóbeli önkifejezés fejlesztése, a szóbeli és írásbeli szövegműfajok megértése. A tanulók különbséget kell tegyenek a szó szerinti és átvitt jelentés között, a szavak stílusértékét fel kell ismerni, a lényegkiemelést is gyakorolniuk kell, és ok-okozati összefüggések feltárására is képesek kell legyenek. Nyolcadik osztály végére a tanulóknak a tömegkommunikációs műfajokat kell ismerni, a szövegek mögöttes jelentéseit meg kell érteni, kell ismerni a stíluseszközök funkcióit/jellemzőit. (Fejlesztő Pedagógia 2006/3-4. szám, 112.) A kerettanterv, a tartalomnak, a tananyagnak a helyi tervezés számára irányadó vázára, rendszert alkotó kereteire összpontosít. A „keretek” a tantárgyi vagy műveltségi területek,
évfolyamok,
fejlettségi,
ellenőrzési csomópontok. A
fejlesztési szakaszok,
romániai alaptanterv is a kerettanterv műfajába tartozik,
de a nemzetközi gyakorlathoz
visszonyítva túlzottan „előíró” jellegű. (Fóris-Ferenczi-Birta-Székely 2007. 264.) A magyar és román nemzeti alaptanterv teljesítményközpontú tanterv. A
teljesítményközpontú
tanterv
(az
ismeretátadás
egyoldalúságával
szemben-
tananyagközpontú tanterv) ötvözi az ismeret-és tevékenységrendszerre épülő tantervek előnyeit, egyensúlyba állítva a tapasztalati és fogalmi tanulást, s ezt teljes egészében alárendeli a személyiségfejlesztésnek. Ebben az értelemben képességfejlesztési tervnek is nevezzük. Tantervszerkesztés szempontjából, ennek a tantervtípusnak legjobban kidolgozott része a követelményrendszer, jártasság/képesség fejlődéséhez,
amely szintezi,
hogy egy bizonyos attitűd/magatartás/
milyen ismeretek és tevékenységek szükségesek. Az
ismeretek és tevékenységek ötvözése azt jelenti,
hogy valamely követelménynek
valamilyen ismeret felhasználásával, és valamilyen tevékenység elvégzésével lehet eleget tenni. (Fóris-Ferenczi-Birta-Székely 2007. 232.) A romániai,
Magyar nyelv és irodalom tantervek
alapját négy fejlesztési
követelményrendszer képezi: 1) A szóbeli közlés megértése ; 2) A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése; 3) A szövegolvasás képességének fejlesztése; 4) Az írásbeli kifejezőképesség(fogalmazás)fejlesztése. A 2009-es, (2009/2010-es tanévre vonatkozó) tanterv szervezőelve a kompetenciák és tartalmak mentén építi fel a tantervet.
- 28 -
A kompetencia, valamely funkciót szolgáló motívum- és tudásrendszer (képesség- és ismeretrendszer). (Nagy József 2004)
Míg alsó középfokon az alapkompetenciák
alapképességeinek és a hozzájuk kapcsolodó alapismereteknek fejlesztése kerül előtérbe (lásd fejlesztési követelmények) ,
felső középfokon elvárható az alapkompetenciák optimális
működtetése
kiegészülése
és
fokozatos
speciális(valamely
foglalkozásra jellemző) specifikus kompetenciákkal.
hivatásra,
szakmára,
(Fóris-Ferenczi-Birta-Székely 2007.
251.) A tartalmak, megnevezése,
a részletes követelményekben megnevezett tartalmi elemek
részletezése. Azokat a tananyagrészeket,
szükségesek ahhoz,
témákat sorolja fel,
amelyek
hogy az adott tantárgyterületen a tanuló az adott ismeretek
felhasználásával, működtetésével eleget tudjon tenni a tantervben előírt követelményeknek. A tartalmak alegység alárendelődik a részletes követelményeknek, mintegy jelezve, hogy a tartalmak elsajátítása nem cél hanem eszköz. (Fóris-Ferenczi-Birta-Székely 2007. 250. 254.) Az Ambrus Ágnes-Csutak Judit-Fóris-Ferenczi Rita-Molnár Judit és Péntek János szerkesztette tanterv (Fóris-Ferenczi Rita 2006. 201-224.) szervezőelve a részletes követelmény (a tanulóval szembeni elvárás, amely a tanulás kívánatos eredményét jelzi Fóris-Ferenczi 2006. 233.) és tanulási tevékenység (olyan tevékenységekre, feladatokra vonatkozó javaslatok,
amelyek elősegítik a részletes követelményben megfogalmazott
teljesítményszint elérését - Fóris-Ferenczi 2006. 233.) mentén építi fel a tantervet. A két, romániai tanterv teljesítményközpontú, ugyanaz a négy követelményrendszer képezi alapját,
de az eltérő szervezőelv különbségeket eredményez a tantervi szerkezet
szintjén. Lássunk egy idevágó példát is: A részletes követelmény/tanulási tevékenység rendszere szerint építkező tantervben a szövegolvasás képességének fejlesztése (3. alapkövetelmény) keretében V. osztály végére részletes követelményként jelenik meg a következő elvárás: a diák képes minimum 15-20 mondatos szöveg néma értő olvasására, megold néhány adatfelismerő és lényegkiemelő gyakorlatot. Tanulási tevékenység a fenti részkövetelményhez: olvasási gyakorlatok: adatok kikeresése,
a téma megnevezése,
a
lényeges információk elkülönítése a lényegtelentől. A 2009-es kompetencia/tartalom szervezőelve szerint építkező tantervben V. osztályban(a szövegolvasás képességének fejlesztési keretében), fejlesztendő kompetencia: minimum 15-20 soros szöveg néma olvasása. Hozzárendelt tartalom a fenti kompetenciához: Olvasási módok: betű szerinti, értelmező és beleélő. A tudatos pedagógus a különböző típusú tanterveket másként kell olvassa, és tudatában kell lennie, hogy a már említett teljesítményközpontú tanterv, nem „tanítási-tanulási
- 29 -
receptet”
ad,
hanem
a
követelmény/tevékenység/tartalom
összefüggéshálózatában
szerveződik. A tanterv egységeinek folyamatos tanulmányozásával, valamint diákjai már meglévő tudása/képességei alapján, a pedagógus tulajdonképpen egy alkotó-kreatív munkát végez kalendarisztikus-,
tematikus munkaterveinek illetve óravázlatainak megszerkeszté-
sekor. (Fóris-Ferenczi-Birta-Székely 2007. 233. 256.) Az elkövetkezőkben a romániai tanterv négy alapkövetelményrendszere közül, a szövegolvasás képességének vizsgálata fogja képezni elemzésünk tárgyát. (Az említett képesség fejlesztése természetesen az olvasási készség,
szövegértő-és szövegfeldolgozó
képesség fejlesztésének függvényében valósítható meg!) Az olvasási képesség-olvasási kompetencia fogalmat az angolszász literacy fogalomhoz kötik. A reading literacy (lesekompetenz - németül) ezen belül egy olyan képességet jelent,
amelynek birtokában képesek vagyunk az olvasást a különböző
élethelyzetekben alkalmazni,
vagyis hatékonyan fel tudjuk dolgozni,
szükségleteinkhez
igazítani azt a rengeteg információt, mely naponként ér. (Bos és mtsai, 2004. in: Fejlesztő Pedagógia 2006/3-4. szám 112.) A PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) az IEA (International Assotiation for the Evaluation of Educational Achievement) nemzetközi méréseinek keretében az általános iskola negyedik osztályos tanulóinak olvasási teljesítményét vizsgálta, strukturájában más jellegű feladatokkal mint a PISA. A PIRLS-vizsgálatban a figyelem az általános iskolások olvasási hiányosságaira irányult; A PISA-vizsgálat a 15 éves tanulók körében vizsgálta az olvasást, szövegértést. Az olvasási kompetencia alatt nemcsak az olvasottak passzív befogadását érti (az írott szöveg elolvasásának képessége),
hanem konstruktív (személyiségfejlesztő) folyamat működé-
sét/működtetését is. (A konstruktív folyamat során az olvasó szavak-ból/mondatokból megépíti/megkonstruálja magában a szöveg által megidézett világot/valóságdarabot/jelentésösszefüggést). (Fejlesztő Pedagógia 2006/3-4. szám, 113.) Ez a konstruktív folyamat, szövegfeldolgozás során indulhat be, amikoris az olvasó előzetes ismeretei az objektív szövegtartalommal kerülnek kapcsolatba, mely alatt az olvasó céljaiban, elvárásaiban, tudásstrukturájában változás következik be. A szövegfeldolgozás vizsgálatakor, a feldolgozás célja mellett az olvasó kompetenciáit is figyelembe kell venni. Vagyis az olvasási képesség függ az olvasó kognitív alapképességeitől, az előzetes nyelvi, világi-, és tartalomtudásától, stratégiai kompetenciájától, olyan motivációs feltételektől mint az értékorientáció és érdeklődés. A motivációs tényezők főleg ahhoz járulnak hozzá, hogy a
- 30 -
különböző helyzetekben meglevő képességek valamint az előzetes tudás aktiválódjanak. (Artelt és mtsai, 2001 in: Fejlesztő Pedagógia 2006/3-4. szám, 113.) Az alábbiakban tegyük vizsgálatunk tárgyává az olvasási kompetencia elméleti strukturáját vizsgáló PIRLS- és PISA-modelleket. (Fejlesztő Pedagógia 2006/3-4. szám, 113.)
Olvasási kompetencia 1.szövegimmanens információk használata
egymástól független részinformációk használata
az explicit módon megadott információk felismerése
2.az extern tudás felhasználása
a szövegrészek és bekezdések közötti kapcsolatok létrehozása
egyszerű végkövetkeztetés
a tartalomról való reflektálás
a komplex végkövetkeztetés és indoklás;az olvasottak értelmezése
a struktúráról való reflektálás
a nyelv és a tartalom vizsgálata értékelése
1. ábra. Az olvasási kompetencia elméleti struktúrája a PIRLS-vizsgálatban (Forrás: Bos, Lankers, Prenzel, Schwipert, Walther és Valtin, 2003)
Az 1. ábra alapján, A szövegimmanens információk használata, a szövegben már benne levő,
információk azonosítását feltételezi (immanens: valamiben benne rejlő,
természetéből következő-M. É. K.). Az extern tudás felhasználása, a külső, szövegen túli, szövegen túlmutató, de a szöveggel kapcsolatba hozható tudás/tapasztalat/élménystruktúra mozgósítását feltételezi. Ahogy az 1. ábra további lebontása is mutatja, az olvasási kompetencia fejlesztése egyfelől a szövegközi, explicit (kifejtett, szavakba foglalt M. É. K.) tudás, másfelől a külső/extern, tudás mentén szerveződik.
- 31 -
Vizsgáljuk meg az olvasás kompetencia elméleti struktúráját a PISA-vizsgálatban is.
1.a primer szövegben rejlő információ használata
a szöveg egységben látása
olvasási kompetencia
bizonyos szövegrészekre való koncentráció
egymástól független információk
a szöveg általános megértésének vizsgálata
2.az extern tudás felhasználása
tartalom
struktúra
a kapcsolatok megértése
információfeltá -rás
a szövegre vonatkozó interpretáció fejlesztése
a szöveg formájáról való reflektálás
a szöveg tartalmáról való reflektálás
2. ábra. Az olvasási kompetencia elméleti struktúrája a PISA-vizsgálatban (Forrás: Artelt, Stanat, Schneider, és Schliefe, 2001, 82.)
Az olvasási kompetencia fejlesztése, a 2. ábra alapján is a primer szövegben rejlő információk, és extern/külső tudás alapján szerveződik. A különbség abból adódik, hogy a 2. ábra külön fejlesztési feladatként kezeli, a szöveg egységben látásának,
vagyis a globális szövegértés/szövegolvasás képességének
fejlesztését. A 2. ábra alapján a szintézis képességének fejlesztése elsődleges, az analizáló képesség fejlesztésével szemben. Az olvasás komplex folyamat. A legalsó szinten áll a betűk, szavak felismerése, jelentésük megállapítása,
a ráépülő szinten található a mondatok közötti szemantikai
(jelentéstani) és szintaktikai (mondattani) kapcsolatok feltárása,
a szöveg jelentésének
mentális reprezentációja. Egységes az álláspont arra vonatkozólag is, hogy a tanulás mindig új szavak, összefüggések megértéséből és megtanulásából jön létre, de az értelemgazdag
- 32 -
tanulás akkor következik be, ha az új ismereteket a korábban megtanultakkal kapcsolatba tudjuk hozni. (Fejlesztő Pedagógia 2006/3-4. szám, 114-115.) (Lásd a problémamegoldás mechanizmusát az I. 1 alfejezetben!) Az olvasási képesség-olvasási kompetencia fejlesztése, az értelemgazdag tanulás, feltételezi néhány, hatékony szövegértelmezést/szövegfeldolgozást elősegítő olvasástechnika ismeretét, alkalmazását is. (Ioan Cerghit 1976. 114-116.) A néma olvasás,
a szövegnek egységben való látására/megértésére irányul
(elsődleges értelmezés); a szelektív/válogató olvasás célja,
valamely kérdésre történő
válaszadás a szöveg szintjén (Pl.: Olvasd fel a szövegből azokat a mondatokat, melyben személyek/állatnevek/természeti jelenségek szerepelnek!stb.); a gyorsolvasás, alkalmas lehet a szöveg kulcsmondatainak azonosítására(a gyorsolvasás elsajátítása, gyakorlat kérdése is lehet-sok/sok olvasás-,
de bizonyos személyiségtényezők is befolyásolhatják,
mint az
intelligenciahányados, a műveltségi szint, memória fejlettségi szintje stb.); a korábbiakban már említett értelmező/interpretáló olvasás, (Lásd a 30. oldalt!) arra hívja az olvasót, hogy a szöveg másodlagos/szimbolikus értelmét fedje fel; a párhuzamos olvasás, két szöveg azonos időegységben való olvastatásával lehetővé teszi az azonos információk/tények összehasonlítását,
azonosítását(Lásd az összehasonlító elemzéseket például két hasonló
tematikájú/hangulatú/szerkezetű költemény esetében!) problematizált olvasás, problémakérdéseire épül fel,
a tanár
a diákok ezen problémakérdések mentén alkalmazzák
problémamegoldó képességeiket a szövegértés-szövegfeldolgozás szintjén; (Ioan Cerghit 1976. 114-116.) (Lásd még a a kritikai/bíráló olvasás illetve kreatív olvasás fogalmát a 30. oldalon!) Ezen olvasási technikák elsajátíttatásával,
lehetőség nyílik az olvasd/olvasd
újra!sztereotip(gépiesen ismétlődő), mechanikus szövegolvasói technika feladására, mely csak a memória fejlesztését szolgálja. (Nem tévesztendő össze a hangos, értelmező olvasás technikájával, mely a többszöri olvasással a szavak “ ízlelgetését”, költemények esetén, a szép megtapasztalását,
a mondókáknál,
a ritmus játékosságának érzékelését tekinti
fejlesztendő céljának!) Az olvasói technikák hatékony alkalmazása/alkalmaztatása a következő szövegértelmezői/szövegfeldolgozói technikák elsajátítását teszi lehetővé: 1) A szöveg értelmezésének/megértésének képességét; a fontosabb problémahelyzetek/problémakérdések azonosítását a szöveg szintjén; a lényeges információk/lényegtelentől való elkülönítését; a szöveg központi gondolatsorának azonosítását; a személyes élettapasztalat és az olvasottak közötti kapcsolat
- 33 -
megteremtését; azértéktulajdonítást,
a szövegben megjelenített helyzetek-
kel/cselekedetekkel kapcsolatosan; a végkövetkeztetések rögzítésének képességét. 2) A helyes szövegértelmezői/szövegfeldolgozói technikák alkalmazása,
a
gondolkodás szintjén, elősegíti: a diákok problematizáló, kritikai gondolkodásának fejlődését; olyan szokatlan összefüggések feltárását, melyek segíthetnek egy jövőbeli probléma megoldásában;
elősegíti,
a már elsajátított/asszimilált
ismeretek/készségek/képességek új problémahelyzetekben való alkalmazását; illetve a lényeges információk vázlat, jegyzet, formájában való rögzítését. (Ioan Cerghit 1976. 115-116.) Milyen kell legyen az az olvasói/értelmezői út a pedagógus és diák számára, melynek során a fent megnevezett készségek/képességek alapjait le tudja rakni,
és az
olvasói/értelmezői út során az alapokra építeni is tud? Nagy József megfogalmazásában, létezik egy univerzális jellegű érdeklődés, ami az olvasásszeretetet illeti. Az iskola egyik legfontosabb feladata lenne, hogy minden diákjában törekedjen kialakítani ezt a típusú szeretetet. Az irodalomszeretet, meglátásában, azonos az olvasásszeretettel. Az irodalom lényege a tanórán túl, az olvasás által nyújtott élmény, az érzelemmel telített ember és társadalomismeret. Ezért célszerű, kapcsolatos motívumfejlesztés az olvasásszeretet kialakítására,
ha az irodalommal folyamatos ápolására
koncentrál. (Nagy József 1996. 23. 153.) Vekerdy Tamás szerint: „Az a jó olvasó, akinek az olvasás örömöt, élvezetet okoz, mert át tudja élni a hősök sorsát, azonosulni tud velük, ez megmozgatja, felidézi érzelmeit, és ebben az érzelmileg megragadott állapotban tágul a világról való tudása és önmagáról való tudása is.” (Közoktatás 2004/4. 10.) Az elkövetkezőkben ennek az élményteli, érzelemmel telített, örömöt okozó olvasói állapot megteremtésének lehetőségei, képezik vizsgálatunk tárgyát. II. 2 Szövegértő olvasás - élményteli olvasás? „Nem olvashatsz anélkül, hogy olvasmányod föl ne hangolna, meg ne termékenyítene, meg ne változtatna, hogy kedved ne támadna valami hasonlót csinálni és termékennyé válni az élmény hatására.” Thomas Mann (Könyv a könyvről, 2003. 116.) Az élmény, érzelmileg, lelkileg átélt esemény, történés, (M. É. K.) mely természete szerint lehet pozitív (kellemes/örömteli) - illetve negatív (megrázó) élmény.
- 34 -
A pozitív élményszükséglet kielégítése elengedhetetlen feltétellé válik,
ha az olvasási
kompetencia/olvasási képesség fejlesztése a célunk. Az olvasási készség elsajátítása, még korántsem vonja maga után az élményteli, örömmel történő olvasás képességének alakulását. A pedagógus tudatosan kell alkalmazza a különböző olvasástechnikákat,
(Lásd a II. 1. alfejezetet.) megfelő módon kell kivá-
lassza/szelektálja az elolvasandó szövegek típusait,
és mindenkor tudatában kell lennie
tantárgya követelményrendszerének(tanterv-Lásd A II. 1 alfejezetet.), diákjai képességének, és saját pedagógusi kompetenciájának. (Amit állandóan kell fejlesztenie!) Az V. -VIII.
évfolyamon kiemelt,
fontos szerepet kell tulajdonítanunk az
értelmes/hangos olvasás fejlesztésének. Ennek az olvasástípusnak,
diákok általi
megismerése/megszerettetése/fokozatos elsajátítása a pedagógus személyiségén-értelmezői képességén keresztül kell megtörténjen. A tanórát indító tanári bemutató olvasásnak tükröznie kell a pedagógus érzelmeit, amit csak a szöveg világával kapcsolatos élmény átélése tesz lehetővé. A pedagógus/magyartanár a bemutató olvasás során „szerepruhát” kell öltsön, hajlandónak kell mutatkoznia arra,
hogy belehelyezkedjen a szöveg által felkínált
értelmi/érzelmi/nyelvi viszonyrendszerbe. Ez a pozitív magatartásforma motiváló erőként hat a diák számára is, aki szívesen átéli azt az örömet, amit a szöveg „szép” (értelmes és értelmező) olvasása okoz. A pedagógus mindenkori feladata, hogy tanóráján megteremtse az élményteli olvasáshoz elengedhetetlen nyugodt/hangulatos légkört; és megfelelő türelemmel és empátiával viszonyuljon az olvasni nehezen tudó diákokhoz is. (Az állandó sietés, a gond, hogy nem halad elég jól a tananyaggal nem kell megakadályozza a pedagógust abban, hogy észrevegye azt a pici fejlődést is, amit a nehezen olvasó diák óráról-órára felmutathat. Ma jobban ment az olvasás mint a tegnap!/Csak így tovább!/Otthon olvasd el többször hangosan a szöveget!/Válassz ki egy neked tetsző szöveget, és olvasd fel hangosan! - típusú bátorítások és ajánlások megerősíthetik a diákot abban, hogy érdemes többet dolgoznia olvasási készsége fejlesztéséért. A pedagógus el kell kerülje azt a kényelmi szempontot, hogy jobb, mindig a jól olvasó gyereket olvastatni,
mert így könnyebben halad az anyaggal. A szöveg
feldolgozásának, elolvasásának üteme minden diáknál más, a pedagógusnak tehát tudatosan differenciálnia
kell.
Természetszerűleg
ennek
az
optimális
tanári
magatartásnak
megvalósítása könnyebb a kis létszámú osztályok esetén.) Milyen típusú szövegek válhatnak alkalmassá arra,
hogy még az olvasási
nehézségekkel küzdő diák is örömét lelje bennük, az egyszeri és többszöri hangos olvasás folyamán?
- 35 -
Heidegger hermeneutikája szerint, (hermeneutika: irodalomtudományi szerepe az olvasás, a megértés iránti kérdésfeltevés kidolgozása - Bókay Antal 2001. 313.) “ A nyelv elrendeli az embert, mint történeti lényt, miközben az ember számára úgy tűnik, hogy ő az, aki rendelkezik a nyelvvel. Az ember azzal áltatja magát, hogy feltalálta a nyelvet, és megértést, és költést. De, hogy találhatta fel az ember mindazt, ami őt emberré teszi? (Bókay Antal 2001. 307. 309.) A dekonstrukció elmélete szerint van egy kaotikus, nem strukturált, játékos és végtelen formakincs,
amely a nyelviség lényegét adja,
egyfajta ősforma,
ami
kimeríthetetlen, meghatározhatatlan. Minden egyes nyelvi elem rendelkezik használatának összes lehetséges verziójával, ez az ősforma nem lezárható, mert a használat új és új kapcsolatokat hoz létre. Az ősnyelv tudattalanja nem fojtható el, hanem visszatér. (Bókay Antal 2001. 398.) A fenti filozófiai/irodalomelméleti elméletek szerint létezik egy olyan tudatalatti formakincs, ősforma, amely állandóan visszatér, és nem folytható el. Ez lehet az a felszín alatt jelentkező, természetes nyelvi örökség, ami magán viseli az irodalom formai jegyeit. Ez a tudattalan, szóbeli kultúra formulái, állandósult szókapcsolatai végtelenül
változatosak
ugyanakkor
változatlanok.
Egyszerű
sruktúrák,
melyek
emlékezetesek maradnak, sokrétű behelyettesítési lehetőséget rejtenek magukban, mint a nyelv. (Kiss Judit 1999. 38-39.) Melyek ezek az „ősformából”, tudattalan szóbeli kultúrából, „nyelvi elrendeltségből” fakadó szövegek? Ide tartoznak, a mondókák, találós kérdések, nyelvtörők, kiszámolók (Ecc, pecc kimehetsz, holnap után bejöhetsz!), időjósló/idővarázsló ráolvasások (Süss fel nap,
kedves nap,
kertek alatt a kis bárány majd megfagy!), szöveggel/énekkel kísért
gyermekjátékok (Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske/Nyitva van az aranykapu, hadd bújjatok rajta!). Ezek
a
szövegek
mindnyájunk
örökségét
képezik.
Hangos
mondogatásukkal diákjaink megérzik a tudattalanban meglévő ősnyelv,
olvasásukkal, ősforma erejét,
hiszen akkor is észben tartják(memorizálják) ezeket a szövegeket, ha nem ismerik a szavak értelmét. A gyerekek ezekkel a szövegtípusokkal, öntudatlanul is „szómágiát” végeznek, amennyiben gyakori ismételgetésükkel, a nyelv „teremtő erejébe” vetett hitükről tesznek tanuságot. Hisznek abban, (ha nem is tudatosan!) hogy a szó/szöveg ismétlése valamilyen tudásforma/realitás (valóság) megteremtőjévé válhat. Kedvvel ismétlik a „halandzsaszöveget”, továbbmondják/továbbírják a mondókákat, nagyon is érzik, hogy ezeknek a szövegeknek ők a tudatalatti őrzői, ők az alkotói.
- 36 -
A mondóka (gyermekvers) ritmusa,
formája érzelemhordozó,
ezen a formán
keresztül kristályosodnak ki a gyermeki tudatosság összetevői. A fájdalom, harag, öröm vagy izgalom artikulálatlan formái átalakulnak, a mágia és rítus szóban kimondott keretei közé szelidülnek, és megteremtődik az irodalmi kompetencia egy primitív formája, amely a köztudat lényegi vonatkozásainak egyike. Egyetlen jelentős gyermekirodalom elmélet sem mellőzheti azokat a szövegeket, amelyeket a kollektív gyermeki tudat őriz, hiszen ezeken alapszik maga az irodalmi élmény, illetőleg ebből a hagyományos kultúrából nő ki a gyerek irodalmi kompetenciája. (Kiss Judit 1999. 40-41.) A hangos/értelmező/értelemadó olvasás örömét a versekkel is kitűnően lehet érzékeltetni. Legkorábban a gyermek,
a vers zeneiségét/ritmikusságát érzékeli (nem
véletlenszerű, hogy a felsőbb tagozaton is, számára a „jó” vers illetve a vers fogalmába a ritmus/rím fog beletartozni), és a vers újraolvasásával újra át akarja élni azt az esztétikaizenei élményt, melyet a ritmus biztosít számára. A gyerek és mindnyájunk ősi kollektív tudattalanjában, (Jung szerint, a kollektív tudattalan
a
emberi
értelemrend
átfogó
fogalma,
leírhatatlan/kimeríthetetlen. A kollektív tudattalan egy létező,
mely
önmagában
belső tradíció/hagyomány,
mely a mítoszokban/mondákban/mesékben-tehát általában az irodalomban-illetve az egyéni fantáziákban,
álmokban realizálódik. Ennek a leírhatatlan belső fantáziastrukturának a
megvalósulása/érvényesülése életünk lényeges eseménye. Részletes történetsémái, tipikus szereplői/hősei az ún. archetípusok vagy archetipikus képek. Archetípus, a mesékben oly gyakran előforduló legkisebb fiú, vagy a mesehős tipikus életútja is. - Bókay Antal 2001. 203.) léteznie kell egy ún. „kollektív-közös zenei hagyománynak” is, mely fogékonnyá tesz bennünket a zenére, a ritmusra, anélkül, hogy sokszor tudatában lennénk annak, hogy egy meghatározott ritmus szerint szerveződik életünk,
biológiai szervezetünk,
és maga a
természet is. A pedagógusnak építenie kell erre az általános ritmusfogékonyságra, mert a nyelvet először sajátságos „zenéjében” kell érzékelnünk, ahhoz, hogy később rátérjünk a nyelv, bonyolultabb szemantikai (jelentéstani) és szintaktikai (mondattani) viszonyainak a vizsgálatára. A szakirodalom kiemeli, hogy a vers olvasása nagymértékben különbözik a mese, történet vagy bármely más szövegfajta olvasásától. Ez a versszöveg rövidségéből is fakad, hiszen a gyerek/diák pillanatok alatt befogadja a szavakat. A verssorok vagy versszakok újraolvasása; az olvasási tempó (az olvasás időtartama/sebessége-M. É. K.); a hangszín
- 37 -
(hangunknak a kiejtésben megnyilvánuló egyéni jellegzetessége-M. É. K.); a hanghordozás (a beszédnek a hangsúlyban és hanglejtésben megnyilvánuló jellegzetes módja-M. É, K.); a komplex mondatszerkezetek elrendezése és értelmezése; egy kép vagy rím érzelemmel való feltöltése, mind-mind pillanatok alatt történik meg. (Kiss Judit 1999. 50.) A verset „füllel és szemmel” is olvassuk,
vagyis a versolvasás eleve egy
hallási(auditív) és egy vizuális(látható)dimenzióval is rendelkezik. A ritmus zenéjének öröme, a játékosság jobban munkál a kisebb gyerekek esetében, de az öröm/játék forrása lehet a nagyobbaknál is. A pedagógus külön felelősége kell legyen a hangos/értelmező olvasást követően a vizuális dimenziónak a megtapasztalása az értelmező/beleélő olvasási képesség fejlesztésével. (Lásd a II. 1 alfejezetet.) Fontossá válik az is, hogy a gyerek /diák sok verssel kerüljön kapcsolatba. Az ún. gyermekversek,
mellett a pedagógusban legyen bátorság a komplexebb mondanivalójú,
bonyolultabb versek felolvastatására/felolvasására is, a gyerekek a vers olyan dimenzióira lehetnek fogékonyak amire mi pedagógusként nem is figyeltünk fel. (Ahhoz, hogy diákjai játszani tudjanak a szavakkal/szövegekkel, maga a tanár is hajlandónak kell mutatkozzon a szövegekkel való játékra, a játék íratlan szabályának megfelelően, elég bátor kell legyen az új dolgok kombinálási lehetőségeinek kipróbálására) . Következésképpen, kulcsfontosságú,
mikor
megvitatásra
vagy
elemzésre
kerül
egy
vers,
hogy időt szakítsunk és alkalmat adjunk az egyéni reflexiók
kibontakozására. (Kiss Judit 1999. 50.) A vers, csak akkor „terem” számunkra jelentést, ha képzeletben „benne lakunk”, „beleköltözünk” . (Kiss Judit 1999. 51.) Kitűnően megvalósíthatjuk ezt a szándékot a diákok,
valósággal ösztönös,
versalkotói képességének állandó fejlesztésével is. (Már tanult vers szerkezeti váza alapján történő versírás;
megadott verssor/versszak folytatása; adott cím/téma alapján történő
versalkotás stb.). Hogyan szakadhat el az alapot megadó hangos/értelmező/értelmes olvasás auditív dimenziójától a diák és pedagógus,
ahhoz,
hogy jobban elmélyüljön az értel-
mező/interpretáló-, majd a kritikai/bíráló-, illetve kreatív olvasói technika/mechanizmus mélyébe? Sok múlik,
a tanórán,
a pedagógus hozzállásától,
a megfelelően alkalmazott
módszerek milyenségétől, a diákok tudásától, érzelmi/motivációs mechanizmusaitól is. Ha a diák azt tapasztalja tanórán, hogy a felolvasandó szöveg egy csendes, nyugodt, „áhítatos” légkört kíván el, úgy a pedagógus mint diák részéről; ha tudatában van a „jó-szép” olvasás motivációs erejének(tanár/társai dicsérete; a jól elvégzett munka öröme), akkor megvan a
- 38 -
korábbiakban megemlített alapunk a bonyolultabb szövegértést elősegítő olvasástechnikák (olvasástípusok) elsajátítására is. Az értelmező/interpretáló olvasás célja,
a szöveg másodlagos/szimbolikus
értelmének a felfedése. A világ szimbólumok hálója („Jelképek erdején át visz az ember útja” - Baudelaire, Kapcsolatok - A romlás virágai 1857) , és a mélyén a lét lényegének titka, az emberi lét centruma rejlik. A szimbólum tehát, egy új, lényegibb egységet kínál, úgy tűnik, mintha lenne a megragadható dolgok felszíne mögött valami másik jelentéssík, amely egy mélyebb, titkosabb értelemmel bír. (Bókay Antal 2001. 411.) „Szimbólum” szavunk a szim-össze-előtagból és a ballein- „dobni” igéből alkotott görög szimballo származéka. „Jelképezni” vagy „szimbolizálni” ezek szerint annyit jelent, mint „összedobni” legalább két dolgot, hogy homogén egységet alkossanak. Az egyik dolog elvont minőség, mint például a becsület, az áldozat, az örökkévalóság vagy szerelem; a másik konkrétum vagy képi ábrázolás. (A metafora és az analógia, hasonlóan a jelképhez, ugyancsak legalább két dolgot kapcsol össze, de a szimbólumtól eltérően megmarad a beszéd síkján. Szintén a beszédre korlátozódik az allegória és parabola, még, ha alkalmaznak is jelképeket. Ezekben az esetekben a tárgyak és képes értelmük nem olvad össze az érzéki felfogás szintjén.) A szimbólumok két fő forrása, a mitológia és vallás. (Larousse, 2009. 5.) A már említett Jung-féle kollektív tudatalattiban mindenki részesül általa, minden egyes egyén örökli a faj össztapalatát, mely hagyaték az archetípusokon keresztül nyilvánul meg, azok által válik láthatóvá. Erőteljes szimbólumokról van szó, amelyek minden, bizonyos modellek által vezérelt társadalom és kultúra természetét és aktivitását meghatározzák. Legyen ez a modell a beavatásé, vagy az Ősanya szimbóluma, a fantázia csatornáján érkezik arra a szintre, ahonnan elindulva megteremtheti majd a mítoszt, a művészetet, a vallást vagy a viselkedési formákat. (Kiss Judit 1999. 57.) Ez az össztapasztalat,
a már meglévő szimbólumhálózat (Jung elméletében)
aktiválódik az irodalmi szöveg szintjén,
de vajon milyen,
a gyerekek számára vonzó
technikákat alkalmazhatunk ennek a szimbólumhálózatnak a felfejtésére? A gyerek legkorábban a nyelven keresztül is, az őt körülvevő valóság tárgyaival találkozik. Ebben az összefüggésrendszerben a természet elemei megfogják őt az erős képiségükkel, megfigyeli és aktívan érzékeli (nemcsak szemléli!) az évszakok váltakozását, a természet változásait. A zöld fűszál, fényesen fénylő kék ég így válik a tavasz/az ébredés/a születő természet jelképévé és a későbbiekben már egy költői szövegben természetszerűleg társíthatja a tavaszt a születés/élet/ébredő szerelem jelentésekhez.
- 39 -
Az értelmező/interpretáló olvasást, világ/természet történéseibe való beleélés,
meg kell előzze a minket körülvevő az aktív látás/szemlélődés képességének
formálása/fejlesztése. A mai, televízió /számítógép mögé leláncolt korosztálynak sokszor nem is olyan egyértelmű folyamat ez az aktív látás, hiszen a virtuális világ színesebbnek, érdekfeszítőbbnek tűnhet. fontos élnünk azokkal a lehetőségekkel mikor diákjainkkal a
Pedagógusként,
szabadban (természetben, utcán) vagyunk. Ők pozitívan motiváltak, mert kiszabadultak az osztályterem rabságából,
és ezáltal mindent élményszerűen élnek át. A pedagógus
megfigyelő tapintattal, (a lelkesedés megőrzésével!)ráirányíthatja a figyelmet egy különösen szép lombozatú, öreg fára, virágra, egy mosolyra vagy érdekes arcra. Sokszor azonban a szabadban való tartózkodásra sincs lehetőségünk. Hogyan ragadhatjuk meg a szöveg szimbolikus értelmét, hogyan irányíthatjuk a figyelmet/fantáziát a szavak/ mondatok/szöveg szimbolikus/átvitt jelentésére? Jó, ha a pedagógusnak mindig van a tarsolyában egy készségfejlesztő/játékos feladat, amit a kellő időben megfelelő pedagógiai érzékkel
alkalmazni
is
tud.
Az
ilyen
típusú
feladat
megoldását
a
diák
élményként/szórakozásként éli meg, és további motivávációs alapként szolgálhat az irodalmi szöveg vizsgálatában. Versek, átvitt/szimbolikus értelmének vizsgálatakor hatékonynak bizonyulhatnak, az olyan feladattípusok, amelyek asszociációs lehetőségeket kínálhatnak fel diákjainknak. Például: ĺrd ki a vers színeit, és kapcsolj hozzá olyan fogalmakat, melyek találhatnak hozzá!ĺrd ki a természeti elemeket a versből, és kapcsolj hozzá hangulatokat/érzéseket! Prózai szövegek esetén, sokszor nehezebb a szimbolikus értelem megragadása, mert a diák figyelmét elsődlegesen az elbeszélés/narratíva köti le. A kulcsszavak(nagyobb gyakorisággal előforduló szavak) biztosabb támpontot nyújthatnak kutatásaink számára. A „beszélő táj” (természet) megmutathatja a felszín alatt megbújó szimbolikus jelentést is. (Pl.: Mikszáth Kálmán, A tót atyafiak és a jó palócok elbeszéléskötetben, Tamási Áron,
Bölcső és bagoly című kisregényében stb.) Érdekességként megemlíthető,
hogy
nagyon sok irodalmi mű (V. - VIII. osztályból) a vihart mint természeti jelenséget, a tragikus, szomorú, félelmetes helyzetek megjelenítéseként alakalmazza, erős szimbolikus töltettel. V. osztályban a vihar motívuma jelentkezik Mikszáth Kálmán, A néhai bárány elbeszélésében,
a mesevilágban pedig a viharhoz (a fekete fellegből kibujó kéz,
mely
leszakítja az aranyalmákat, vagy elrabolja a királykisasszonyokat) valamilyen értéknek a megszüntetése köthető. VI. osztályban, Petőfi Sándor, János vitézében a két viharjelenet, a szomorúság, balszerencse előjele. (Jancsi bujdosása, Iluska halála) ; A bölcső és bagoly
- 40 -
kisregény viharjelenetében, a mindenkori gyerekkori félelem kivetülése jelentkezik. VII. osztályban a Kőmíves Kelemennében jelentkező,
„erős üdő” nemcsak szimbolikus töltetű,
hanem kifejezi a mindenkori ember afinitását arra is, hogy a felszínen megtörténő események alatt megfejtse/megsejtse a lényegest, az elrejtettet. (A tegnapi álom nem telik majd jóra...) Arany János,
Toldi című elbeszélő költeményében a viharjelenet,
Miklós számára az
elrejtettséget biztosítja, akárcsak Arany, V. László című balladájában a szökni készülő rabok számára. Az irodalmi művekben, a „ beszélő táj” mellett megszólal a „beszélő tárgyvilág” is. Ezt tehetjük vizsgálódásunk tárgyává,
Móricz Zsigmond,
Hét krajcárában (a mesebeli
hetedik/szerencsés krajcár, az üveg nélküli almárium, az asztal hiánya stb.), de átszövi a történetet, a mesebeli keresés (kincskeresés motívuma) is. Móra Ferenc, Szóló szőlő című elbeszélésében meseszerűen elevenedik meg az egész környezet. A szőlőgallyak suttogása, a seregélyek, a sárgarigó, a peterezselyemszőlő mind-mind egy antropomorf (emberi alakúnak vagy emberi tulajdonságokkal sajátságokkal felruházottnak elképzelt, illetve ábrázolt. M.É.K.) világnak a részesei. Nagyon is jellemző a gyerek gondolkodásmódjára, antropomorfizmus,
hiszen abbéli igyekezetében,
ez az
hogy magyarázza/értelmezze az őt
körülvevő világot, a játék szinterén(ami a maga nemében szintén a valóság egyik dimenziója) megszemélyesíti,
emberivé teszi az élettelent. Móra Ferenc varázslatos hangulatú
kisregényében, A kincskereső kisködmönben, így válik a ködmön minden jó illetve rossz tudójává. (megnehezedik,
valósággal viselhetetlenné válik,
mikor viselője,
gazdag
osztálytársai előtt” nem akarja” észrevenni cipekedő édesanyját). Ez az antopomorfizáló szándék jelentkezik Mikszáth, Az a Pogány Filcsik című elbeszélésében is, melyben szintén egy ködmön az ami” nem emberiként”, “ az emberi érzés “ kifejezőjévé válik. A köntös, már erősen a mese szférájába visz minket, Mikszáth, A beszélő köntös című kisregényében, és különös/nem evilági hangulatot teremt meg egy esernyő is, A Szent Péter esernyője című kisregényben is. A tehetséges/értékes írók sajátos eljárásából fakad, hogy a leghétköznapibb/legprózaibb tárgyak mögé is sajátos szimbólumrendszert tudnak teremteni, és az, hogy írásaikban egy sor problémakérdés tárulkozik fel. A
legnemesebb
értelemben
vett
közvetítő-
az
irodalmi
művek
gazdag
szimbólumrendszere, és a diákok tudás-, élmény-, gondolkodásvilága között – a pedagógus kell maradjon. Ha kifejleszti diákjaiban az „aktív látás” képességét, ha diákjaival együtt jó detektív módjára a furcsát, a mindennapitól eltérőt keresi a szövegekben, akkor a diák ezt a munkáját
- 41 -
nem iskolaízű szövegértelmezésként, hanem izgalmas kutató-illetve felfedező munkaként fogja felfogni. A bíráló/kritikai olvasás képességének fejlesztésekor (Lásd a 30. oldalt!) megfelelő viszonyt kell megteremtenünk a szövegvilág és a minket körülvevő valóság között. Magyarán problémakérdéssé kell tennünk egy olyan problémaszituációt, mely valamikor, egy más időben/helyen/társadalomban élő fiktív vagy a „valóságos” személynek (gyereknek vagy felnőttnek) problémát jelentett. Egyes, múltbeli emberi értékeket, mint a heroikus küzdelem szépsége (lásd, Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelme vagy Jókai Mór, A kőszívű ember fiai című regénye) vagy az önfeláldozás/földi önsanyargatás ideálja (középkori legendák/példázatok) valóban nehezebb aktualizálni a mai társadalom embere számára. Mégsem választhatjuk azt a megoldást sem, hogy ezeket(és más hasonló)klaszikusnak tekinthető műveket száműzünk vizsgálódásaink köréből. Mi a teendő? Ezekből, és más értékeiket nehezebben aktualizálható művek világából azt kell kiemelnünk, veszedelmét
ami érdekes lehet a mai diák számára is. Zrínyi Miklós,
megfelelő
munkával
dramatizálhatjuk
(egy-egy
Szigeti
könnyebben
elkészíthető/beszerezhető jellegzetes korabeli ruhadarabba be is öltöztethetjük a diákokat), és így mindjárt élvezetesebbé tehetjük diákjaink számára a nehéz Zrínyi-nyelvet is. Jókai, A kőszívű ember fiai című regénye esetén, eljátszhatják diákjaink kedvenc jeleneteiket,
megnézhetik
a megfilmesített változatát a regénynek,
gyűjtőmunkát
végezhetnek a regényből az ismeretlen szavakból, a leghosszabb természeti leírást kereshetik meg, elkészíthetik a regényben megjelenő érzések piramisát, majd saját, legfontosabbnak tartott érzéseiket, rangsorolhatják, kérdéssort írhatnak egy-egy fejezethez, melyre aztán közösen keressük meg a válaszokat, stb. Az igényes/értékes szépirodalmi művek, bármely történelmi korban is születtek meg, erkölcs-etikai szempontból ugyanazon a nagy emberi alapkérdések, problémák, archetípusok mentén (jungi terminológia)
szerveződnek. Ez nagymértékben megkönnyítheti a mű
mondanivalójának aktualizálódását, a kérdésfeltevés, véleményalkotás mechanizmusának beindulását. Ilyen bíráló/kritikai olvasói magatartást kiváltó témakörök/motívumok a szépirodalmi szövegek szintjén, a következők lehetnek: 1) Szülő - gyerek kapcsolata - generációs különbségek/kommunikációs zavarok főleg az apa-fiú kapcsolatában (Móra Ferenc, Szóló szőlő; Kosztolányi Dezső,
- 42 -
Édesapám/Házi dolgozat; Sánta Ferenc, Téli virágzás; Tamási Áron, Bölcső és bagoly; Kosztolányi Dezső, A kulcs). 2) Gyerek - tanár kapcsolata - Mikszáth Kálmán, Hogy lettem én író? ; Karinthy Frigyes, A jó tanuló felel - A rossz tanuló felel; Gárdonyi Géza, Bűntárgyalás). 3) Gyerek - gyerek kapcsolata - Karinthy Frigyes, Röhög az egész osztály, Móra Ferenc,
Kincskereső kisködmön,
Karinthy Frigyes,
Tanár úr kérem című
elbeszélésgyűjteménye). 4) Az egyetemes, anya - gyerek iránti szeretet - Móricz Zsigmond, Hét krajcár; Tamási Áron, Bölcső és bagoly; Arany János, Toldi; József Attila, Mama; Ady Endre, Anyám és én; Kosztolányi Dezső, Hálaadás; Petőfi Sándor, Egy estém otthon. 5) A keresés motívuma: Móricz, Hét krajcár (a hetedik krajcár); Arany, Toldi (elvesztett becsület, vitézi hírnév keresése); Petőfi, János vitéz (a szerencse, később a halál keresése); Mikszáth Kálmán, A néhai bárány (a Cukri bárányon keresztül az igazság keresése); Móra, Szóló szőlő (a mesebeli szőlőn keresztül annak keresése, ami az egyént megkülönbözteti a többiektől); Fazekas Mihály, Ludas Matyi (az igazság keresése). 6) A felnőttek világába való beavatás motívuma: Kosztolányi, Házi dolgozat („Az életre neveltem fiadat/Megtanítottam hazudni...); Kosztolányi Dezső, A kulcs (a labirintusszerű folyosó minden zegzugosságával a gyerekkori létből-a felnőttkorba lépés minden nehézségét jelzi); Szabó Magda, Abigél (Georgina, az igazság megtalásával,
kell vállalja a felnőttéválás minden nehézségét); Tamási Áron,
Bölcső és bagoly(a fiúnak első mezei munkája apja oldalán - az apja elhatározta, hogy „hasznosítani” fogja) . 7) A fantázia és a valóság világa és ezek határainak, átfedéseinek problémája: Népmesék; mondák; legendák; Petőfi, János vitéz; Frank Baum, Oz a nagy varázsló; Lewis Caroll, Alice Csodaországban. 8) Igazság és hazugság problémaköre: Mikszáth,
Hogy lettem én író?
;
Kosztolányi Dezső, Házi dolgozat. A fentihez hasonló alapkérdések/motívumok/problémák mentén építkező művek, tág teret adnak a kritikai/bíráló olvasási képesség fejlesztésének. A diáknak mindenről van véleménye, ő is találkozik nap mint nap problémahelyzetekkel, (iskolában, otthon, utcán), interakcióba lép nap mint nap tanárral/osztálytárssal/szülővel és pozitív vagy negatív előjelű
- 43 -
problémamegoldást alkalmaz,
adottságainak vagy a látott/megtapasztalt viselkedési
mintáknak megfelelően. Távol álljon az tőlünk,
hogy az irodalmi szövegekre csak
didaktizáló, „erkölcsnemesítő” céllal tekintsünk! A kritikai/bíráló olvasási képesség fejlesztésének az kell legyen a célja, hogy a diákban napról-napra,
tanóráról-tanórára fejlődjön az úgynevezett reflektív és reflexív
(válaszoló és elmélkedő) gondolkodás képessége, hogy tudatosítsa magában azt, hogy tud gondolkodni, véleményt tud kifejezni, kérdéseket feltenni, és ez a mentális munka még szellemi elégtétellel is eltöltheti. (Lásd a reflektív és reflexív gondolkodás kérdéskörét. Kiss Judit 1999. 53-54.) Barthes értelmezésében, „értelmezni egy szöveget (többé vagy kevésbé indokoltan, többé vagy kevésbé szabadon) nem azt jelenti, hogy jelentést adunk neki, ellenkezőleg: azt jelenti, hogy felmérjük, milyen többszörösség építi fel a szöveget.” (Kiss Judit 1999. 55.) Vagyis, minden irodalmi mű olyan gazdag szimbólumhálózattal, motívumrendszerrel, és állandó témakörrel rendelkezik,
melynek természetében rejlik a fent említett
többértelműség kitermelése. Az irodalomnak,
ez az állandó értelmezési lehetőség,
a
legfontosabb jellemzője. Heidegger szerint az „értelmezés a megfoghatatlan megfoghatóba való ömlése”. A dekonstrukció elmélete szerint is, a sokértelműség a nyelv lényegiségében van, a nyelv nem stabil, hanem állandó „ játék” . A
már
vizsgálatunk
tárgyává
tett
olvasástípusok
(Hangos/értelmező-,
értelmező/interpretáló-, kritikai/bíráló olvasástípusok) , a kreatív olvasással együtt a fentiek értelmében megértési/értelmezési stratégiákat kínálnak fel. A kreatív olvasás, természetét tekintve, dekonstrukció irodalomelmélete szerint,
az írással kerül szoros kapcsolatba. A
a stabilnak hitt szöveg újraolvasás során új
kontextusba kerül, új jelentésmezőbe. Az írás maga interpretatív természetű, amennyiben a „hallom-értem” összefüggést próbálja megbontani. A megírás folyamata a dekonstrukció szerint személyes-szubjektív élmény, a tapasztalat artikulálódása, létezésbe hozás, egyféle olvasás. A diák, (de nemcsak ő!) az érdekes/különleges/játékos (tehát szórakoztató és nem unalmas!) állandó keresésében áll. A pedagógus, kellő kereteket kell teremtsen arra, hogy a szövegértelmezés szintjén, ez meg is maradjon. Minden egyes alkalmat meg kell ragadni a versírásra, hiszen a diák önmagában is meg kell tapasztalja az alkotói képesség működését. A legajánlatosabb, ha egy költeményből indulunk ki a versírás során, mert így még azt is megfigyelhetjük, hogy a megadott vers formája/tartalma mentén építkezik-e a diák, vagy teljesen kreatív/eredeti ötletek megvalósítására is képes lesz.
- 44 -
Nem kis fejtörést okozhat a pedagógusnak, főleg prózai szövegek esetén, olyan történetet továbbgondoló/továbbíró feladatok/problémák állandó felvetése, melyek valóban a kreatív problémamegoldást indíthatják el diákjainkban. Ha az olvasói kedv (hangos olvasás és interpretáló/értelmező olvasás képessége) pozitív előjellel fejlődik diákjaink körében, a kreatív olvasás, szövegalkotói feladataiban is haladást tapasztalhatunk. Ahhoz, hogy a diák egyáltalán tovább akarja gondolni a történetet (Pl.: a házi feladatban)szükség van ennek az alkotói kedvnek tanórán történő beindítására. Alkalmazható feladattípusok: -
Köss másféle címet (címeket) a tanulmányozott szöveghez!
-
Egészítsd ki a következő kérdéseket: Mi történt volna, ha...? /Ugyanazt mondta volna (az illető szereplő/irodalmi hős)akkor is, ha...? /Mit érzett volna az irodalmi hős abban a helyzetben, ha tudja, hogy...? /Másként alakult volna a szereplő élete/sorsa, ha...?
-
Amennyiben az elbeszélő szerepelni tudott volna a szöveg eseményeiben(Pl.: Mikszáth Kálmán, A néhai bárány) vajon mit változtatott volna meg?
-
Te, személyesen mit változtatnál meg a szöveg eseménysorából, és miért? /Meg vagy elégedve a történet befejezésével, vagy változtatnál rajta?
-
ĺrj egy vidám/humoros, szomorkás, és unalmas befejezést a történethez !(Külön vita tárgyát képezheti az is, hogy mi az ami unalmas diákjaink számára!)
Az ilyen és hasonló jellegű kérdéseket/feladatokat állandó jelleggel kell alkalmaznunk diákjainkkal, mert csak így fog kialakulni bennük az a tudatosság, hogy merjék felvállalni véleményüket,
egyszóvel merjenek alkotni. (A téma alapján szerveződő szövegalkotási
feladatokat lásd Fóris-Ferenczi Rita 2006. 105. 225.). Az elemzésünk alapját képező olvasástípusok (a teljesség igénye nélkül!) olyan elméleti, de gyakorlati jellegű fogodzók kívánnak lenni a pedagógus/diák számára, melynek mentén az élményre/játékra/örömre épülő olvasás nemcsak szándék marad, hanem minden egyes tanóra szerves részévé válik. III. 3 Szövegértő olvasás - Gondolkodás(Képzelet) - Személyiségfejlesztés Heidegger Lét és idő című művében a mű lényegét elemezve a következőket állapítja meg: „A mű lényege nem található meg az alkotó személyében (alkotói kontextus), nem található meg a mű dologiságában (a mű nyelvi építménye-kontextus), hanem abban a
- 45 -
létviszonyban rejlik, amely a mű és befogadó kapcsolatában van.” (Bókay Antal 2001. 300311.) „Az olvasás,
mint kulturális magatartásforma,
az írásos kultúra tartozéka. Már
Gadamer szerint is az írás „csodájához” hozzátartozik az olvasás „csodája” is. Az aktív értelmezésre, interpretációra azért van szükség, mert a szöveg eltávolodott jelentése és a megértés között feszültség teremtődik. Az értelmezés során az olvasó részt vesz a mű artikulációjában. Ez az értelmezés nem ölt feltétlenül diszkurzív nyelvi kifejezést, sőt a műnek a gondolataink megszokott rendjét felbolygató hatását éppen abból érzékeljük, hogy ellenáll a racionális nyelvi kifejtésnek. Az értelmezés (ún. létszükségletként) mégis belekapaszkodik gondolkodásunkba, foglalkoztatja képzeletünket, próbára teszi nyelvi képességeinket.” (Orbán Gyöngyi 2002. 6-7. 14.) „Az olvasással tudást halmozzunk fel az agyunkban,
de sajátunkká az csak a
gondolkodás révén válik.” John Locke (Tanulás-Tanítás 2009/12. 10-11.) A fenti gondolatokkal,
elméletekkel párhuzamban a kognitív pszicholó-
gia/gondolkodáslélektan is. Piaget irányadásával a gyermek fejlődési folyamatát a cselekvésgondolkodás kapcsolatában fedezte fel, kimutatta, hogy a gondolkodás belső műveletei a külső, cselekvéses műveletek belsővé válásából (interiorizációjából) származnak. A cselekvéses műveletek alatt, tulajdonképpen magyar nyelv és irodalomórán aktív szövegértést értünk. Aktivitásról,
teljesebb és elsődleges értelemben akkor beszélünk,
amikor
áll
a
tanulónak
megszerzésében,
módjában
közreműködni
továbbá olyan teljesítmények elérésében,
külsők vagy belsők,
ismeretei/készségei/képességei amelyek ugyanúgy lehetnek
de személyes alkotó vagy kutató erőfeszítést kívánnak meg tőle.
(Almásy György 1974. 61.) Susan Greenfield, Identitás a XXI. században című könyvében (2009), olvasás alatt a szépirodalom olvasását érti, különösen fontosnak tartja a regényt, hiszen ennek olvasása közben van módunk egy másik ember narrációját követve beletekinteni mások élettörténetébe,
gondolataiba,
érzelmeibe. Eközben a szerző lépésről-lépésre vezeti az
olvasót az egymással logikusan összefüggő, értelmezendő lépéseken át. A személyiség kialakulását - a logikus narratíván kívül - az is segíti, hony a nyelv legmagasabb szintjét, az irodalmi nyelvet, annak szimbólumrendszerét aktivizálja a szerző az olvasóban. Olvasó és író között van egy magasabb szintű kommunikáció is,
hiszen
mindketten tudatában vannak a regény kontextusának, az írás/olvasás céljának. (TanításTanulás 2010/4. 14-15.)
- 46 -
A szakirodalmi vizsgálatok egyöntetű véleménye szerint, azok a gyerekek, akiknek mesélnek, akikkel ezekről sokat beszélgetnek, akikkel sokat foglalkoznak, sokkal nagyobb eséllyel indulnak el a személyiségfejlődés egészséges útján. Az igényes irodalom, gyermekirodalom, meseirodalom olyan üzeneteket közvetít az emberi léleknek az ünneplőbe öltözött nyelv által, amelyek más csatornán nem érkeznek el hozzánk. (Tanítás-Tanulás 2010/6. 1415.) Azok a gyerekek, akik esti mese vagy nyugodt családi beszélgetés mellett alszanak el, sokkal nyugodtabban, rossz álomképek nélkül alszanak, mint azok, akik például egy akciófilm (vagy horrorfilm) megtekintése után merülnek álomba. A kutatások azt mutatják, hogy a gyermek már az anyaméhben hallja a hangokat, a kisgyermek már a beszéd megértése előtt érzékeli a mondanivaló érzelmi/hangulati töltését. Az olvasóvá nevelést, nem lehet elég hamar elkezdeni. A mindennap rendszereséggel elmondott mese örömet szerez a gyereknek, mesét hallgatva megérzi milyen lehet emberi lénynek lenni, megérti, hogy mindenért meg kell küzdeni. Legyen az népmese, állatmese, tündérmese(varázsmese), meseregény a gyerekek egy idő után igényelni fogják a mese által megteremtett varázslatos hangulat megismétlését, és ez a motiváció már hasznosítható iskolai környezetben is. (Közoktatás 2004/5. 12.) Rauscher Erzsébet szerint „A mese az anyanyelv zenéje és észjárása.” Ugyanakkor a mese mindnyájunk észjárásának, mindnyájunk fantáziájának a letéteményese is. Harvey Cox megfogalmazásában a fantázia (Képzelet, képzeleterő; ábrándkép. M. É. K.) szülte képek a psziché alapanyagai és kiforott termékei is ugyanakkor, és a lélekről való tudás birodalmát megközelíteni a fantáziaképek segítségével tudjuk. A fantázia teremti meg a kapcsolatot az emberiség régebbi és jelenlegi énje között a kollektív tudatalatti és archetípusok útján (Lásd a 43., 46. oldalt!). A fantázia annak az imaginatív kultúrának a lényege, amely átlépi a természetszerűen lehetséges, illetve a morálisan elfogadott határait. (Kiss Judit 1999. 57.) A fantázia mint mitikus erő azzal a mítoszi képességgel rendelkezik, hogy hatást képes gyakorolni a félelmetes titokra, , amely az ember bensőjében, mögötte, és fölötte, és minden észlelhető dologban benne rejlik. A fantázia sohasem az autoritásból táplálkozik, hanem az ember benső játékaiból, érzésekből és gondolatokból, az egyén vízióiból, aki hű marad ahhoz, ahogyan első ízben megtapasztalta az értékeket. A művészet (az irodalom, és ezen belül a mese!) első számú generátorává válik, berendezi a művész belső műhelyeit (lelkivilágát) és a művészi megnyilatkozás magának a fantázia vezérelte műhelyeknek lesz az eredménye és szimbóluma. (Kiss Judit 1999. 58.)
- 47 -
Heidegger megfogalmazásában (Lét és idő) „A mű egy világot nyit fel (a fantázia mechanizmusának művészi megnyilvánulása)
és egy világot teremt (az olvasói fantázia
mechanizmusának megnyilvánulásával).” A fantázia irodalma az evilági valóság visszautasítása, csodateremtő, felszabadító ereje által fantasztikus dualizmust hoz létre az olvasóban, (olvasói tudatosság-metakognitív tudás, önmagunkra való reflektálás képessége, a kritikai gondolkodás fejlődését segíti elő. in: Fóris-Ferenczi Rita 2006. 48.) hiszen arra késztet bennünket, hogy szimultán érezzük úgy, hogy van és még sincs valósága. Az olvasó tisztábban van azzal, hogy az elfogadott, aktuális világban él, ugyanakkor egy másik, nem létező helyre is elkalandozik. (Kiss Judit 1999. 61.) A fantázia működési mechanizmusa,
ez a játék az aktuális valóság/fiktív
valóság/fantáziavilág dimenzióival eredményezheti a mese mint műfaj hihetetlen vonzerejét a diákok körében, azt a képességüket, hogy érzékelni tudják a meseszerűt/a csodálatost/a valószínűtlent/az anekdotikust/a legendaszerűt a későbbi irodalmi műfajok esetén is. (A mindenkori tankönyvszövegek, de a pedagógus is kell építsen erre a tapasztalatra, erre az tudattalanul vagy tudatosan mindnyájunkban meglévő mesekultúrára, de nevezhetnénk ezt, egy egyetemes jellegű mese - illetve fantáziaigénynek is.) Bruno Bettelheim szerint,
„az egész gyermekirodalomban (néhány kivételtől
eltekintve) nincs olyan gazdag és tartalmas, olvasmány mint a népmese. Igaz,
gyermeket és felnőttet egyaránt kielégítő
a mesék látszólag nem sokat mondanak a modern
társadalom speciális életkörülményeiről,
hiszen jóval régebben jöttek létre. De több
segítséget nyújtanak az ember belső problémáinak megértéséhez és megoldásához, bármilyen társadalomban éljen, mint a gyermekekhez szóló minden egyéb irodalom.” (Kiss Judit 1999. 65.) „Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, még az Óperenciás tengeren is túl volt egyszer...” - Csak ez a mondat kell a gyerek (de a felnőtt számára is!), hogy kényelmesebben hátradőljön, és belépjen azon a dimenzión, amelyben az a legszebb és legjobb, hogy minden megtörténhet. Az olvasóban sokszor nem tudatosul, archetípushálózatra (jungi terminológia)
de a mese gazdag szimbólumrendszerre,
épül fel. A fent és lent világa,
ha nem is
akadálymentesen, de átjárható a mesehős számára (Pl.: Fehérlófia egy kosárban ereszkedik le a felvilágból az alvilágba) ; az idő ember formájú, és megállítható, késleltethető (A fekete havas) de sietethető is („három nap egy esztendő”); és még a halált is le lehet győzni kellő akarat birtokában. (A halhatatlanságra vágyó királyfi).
- 48 -
A
gyermek
gondolkodásmódjának
erősítőjeként
az
egész
mesebeli
táj
antropomorfizált jellegű. Az erdő,
az az ismeretlen/titokzatos és gyakran félelmetes helyszín (tudatalatti-
pszichológiai terminológiával), melyen a mesehősnek minden esetben át kell haladnia, ha céljait el akarja érni. Az erdőben eltévedő mesehős (Jancsi és Juliska) előre kell haladjon, veszélyeket kell legyőzzön,
és szenvedéseket kell kiálljon,
ha vissza akar találni a
kiindulópontra. A rézerdő/ezüsterdő/aranyerdő csillogása eufemizálja ugyan az erdő sötétségét, de a mesehős itt is állandóan harcra kényszerül a sárkányokkal. Az erdő világát, jóságos és gonosz, félelmetes és nevetséges szereplők népesítik be. A semmiből előbukkanó jóságos anyóka/többször jóságos öregember vagy csodálatos szépségű tündér vagy szívességet kér a mesehőstől, és ezért kellően megjutalmazza(egy aranyhajszállal, aranyvesszővel) vagy éppen akkor segíti ki a főhőst mikor erre a legnagyobb szükség van. Az óriás kezdetben még el akarja pusztítani a mesehőst, de később, akár nevelt fiává is fogadhatja; a pénzéhes törpe, még a segítségnyújtást sem köszöni meg; népmeséink gonosz boszorkánya/ vasorrú bábája csak a jó elpusztítására törekszik. Az erdő lakóinak sajátos csoportját a mesebeli/antopomorf állatok alkotják. A szárazra vetődött hal, a fa hálójában megakadt holló, az éhes vagy sebesült oroszlán/medve/hangya kezdetben még segítségre szorul, „De a jó tett helyébe jót várj!” törvény szellemében mindig meghálálja a segítséget. Az erdő sűrűjében meghúzódó kunyhó vagy elvarázsolt kastély látszólag védelmet nyújt az erdő veszélyei ellen, de sohasem lehet tudni, hogy milyen szándékú lakói vannak. Az otthon viszonylagos biztonságát (sokszor el kell menekülnie, pl.: az életére törő mostoha elől, vagy a szegénység elől) elhagyó mesehős(királyfi szegénylegény; / ritkábban szegényleány vagy királyleány) segítőtárssal (a magyar mesevilágban ez leggyakrabban a ló/táltos, mely parázzsal táplálkozik, s a szél vagy gondolat erejével is tud repülni; értékes tanácsokat ad.) vagy segítőtárs nélkül, vág neki a nagy ismeretlennek. Pszichopedagógiai szempontból vitathatatlanul fontos, hogy a mese azt sugallja olvasója számára, hogy el kell indulni az úton (meg kell szelidíteni az újat/ismeretlent), és kell vállalni a próbákat, annak a biztonságot adó tudatnak birtokában, hogy végül minden jól fog végződni. Az útelágazásnál, a mesehős mindig a legtöbb veszélyt ígérő úton indul el („Ha ezen az úton indul el valaki, biztos nem tér vissza...”), a harmadik/legkisebb fiúként a nehezebb próbatételt válassza ki. A mese szerkezeti felépítésében, fontos szerepet játszik az ismétlés is.
- 49 -
A háromszor ismétlődő mesebeli helyszín,
a próbák nehézségi fokát is jelzi; a
királyleány kezéért versengő királyfi háromszor kell átváltozzon (egy mesebeli állattá) vagy háromszor kell nyomtalanul elbújjon. „A három a magyar igazság”, vagy „Harmadik az Isten igaza” népi bölcsesség itt nagyon is helyét leli, és azt jelzi, hogy az akarat/kitartás/türelem végül győzelmet/igazságot arat. A mesei párbeszédek,
nemcsak az olvasás pillanataiban megvalósuló történés,
létezésbe való kerülésének illuzióját keltik, hanem a hangos/értelmező olvasás során a kb. szereplőkkel való érzelmi/hangulati azonosulást is biztosítják. Nem elhanyagolandó, az állandó beszédformulák ismétlődésének pedagógiai haszna sem: „Az adjon isten jó estét öreganyám!”, „Adjon isten szerencsés jó estét öregapám!” köszönési formulák,
moralizáló szándék nélkül jelzik a helyes viselkedés alapmintáját.
(Gyakorlatként el lehet játszani diákjainkkal a párbeszédes részeket, vagy a napjainkban használatos köszönési formulákkal helyettesíthetjük a mesei köszönési formulákat). A mesekezdetek, mesebeli befejezések (Addig éltek míg meg nem haltak;/Itt a vége fuss el véle;/Aki nem hiszi járjon utána;/Csaptak lakodalmat, hét országra szólót, húzták a cigányok, járták a legények s a leányok, még ma is bírják, ha ugyan tudják...) nemcsak biztonságos érzelmi keretet biztosítanak az olvasó számára, hanem biztosítják a szerkezeti alaptudás elsajátítását is (minden szépirodami alkotásnak van egy fizikai valóságában érzékelhető kezdete és befejezése). A mese, (népmese) egyik nagy erénye, hogy nagyon tisztán elkülöníti a jó és gonosz alapkategóriáját. A mese világában magától értetődő, hogy a mesehős mindig a helyes viselkedési mintát válassza ki, nem tántorítja el az útjáról semmiféle akadály, és végül egy hosszú út megtétele után (a hosszú út azt sugallja, hogy a célokat nem márólholnapra érhetjük el) elnyeri jutalmát (a fél királyságot, a királyleány kezét). A népmese nem kerüli meg az élet problémahelyzeteit sem. Az árván maradt mesehős csak önmagára támaszkodhat; a szegénység elől világgá kell bujdosni,
majd
megtalálni a szerencsét; a félárva szenved mostohája gonoszsága miatt (néhány esetben jó a mostoha és mostohafiú közötti kapcsolat); megvan a gazdagság,
de nincs boldogság
(„Mindene volt, aranya, ezüstje, mégsem volt boldog”); nehéz elviselni az öregség és halál gondolatát, és erre csak az élet vize jelenthet megoldást, vagy egy segítő társ jelenléte stb. A népmese világában állandó témakörben jelentkeznek, alapértékek, melyeknek létjogosultságát,
azok az emberi
még a mai relativizált világunkban sem
tagadhatjuk le. Ilyen a becsület/igazság keresése (A mesehős sokszor csak eszessége által bizonyíthatja igazát - Pl.: nála van a legyőzött sárkány nyelve); az akarat/céltudatosság („A
- 50 -
minden nehéz utat meggyőz az akarat” mintájára, a mesehős minden utat bejár ahhoz, hogy céljához közelebb kerüljön. Ezt az utazást, szimbolikusan, egy belső lelki út megtételének is tekinthetjük.); bátorság ( A mesehős nemcsak a látható veszély, pl.: sárkány előtt, hanem az ismeretlen/veszélyes út vállalásakor is lelki bátorságot tanusít); erő (A meseolvasó számára szembeötlőbb a hős fizikai ereje, de lelkierő kell ahhoz is, hogy pl.: elfogadja a szeretett személy elvesztését); okosság/bölcsesség/furfang (főleg, bölcsességükkel, megoldják
a
a tréfás mesék hősei élnek
hogy válaszoljanak a látszólag megválaszolatlan kérdésekre vagy mindennapi
logika
számára
megoldhatatlan
problémahelyzeteket);
segítségnyújtás (a mesehős lépten-nyomon olyan mesebeli szereplőkbe,
antropomorf
állatokba botlik, melyek igénylik a segítségét, s melyeken ösztönös módon segít); szépkedves beszéd (a mesehős sokszor beszédével vívja ki a királyleány/királyfiú szerelmét, bűvös erejű versével szünteti meg a gonosz varázslatot - pl.: „Gingalló, szent ajtó, nyílj fel magadtól!”,
és
barátságos/illedelmes
köszönése
segítségnyújtást
eredményez);
a
környezet/természet tiszteletben tartása és szeretete (a gonosz erőt megtestesítő állati jellegű
mesebeli
lénytől
eltekintve
a
mesehős
mindig
a
bajba
jutott
állatok
védelmezője/ápolója); a szép szeretete és értékelése (az aranyalmafa almáit,
az
aranytulipánt, vagy az aranymadarat a főhős mindig élete kockáztatásával kell megőrizze vagy megszerezze. Lásd Jászón és az aranygyapjú görög mítoszát!). A pedagógus, a mesét egy elemi, eleven erkölcsi/érzelmi/esztétikai szótárként kell alkalmazza. Legfőbb segítőjének kell tekintse a személyiségfejlesztés, nevelés terén; alapnak a szépirodalmi művek tanulmányozásában; az irodalmi élmény szempontjából létfontosságú fantázia, legfontosabb hordozójának. A mese műfajának tanulmányozása folytatódhat nagyobb korosztályok esetében is, a megfelelő meseszöveg kiválasztásával. (Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a mese alapján kiválasztott problémahelyzet megvitatásának lehetőségeit). A meseolvasás kapcsán nem hangsúlyozhatjuk eléggé a gyerek által megírt mesék pszichopedagógiai fontosságát. A diákok sokszor képtelenek tudatosan kifejezni érzelmi problémáikat, de a mesében szimbolikusan kifejezhetik sérelmeiket, és a mese/játék során jelképes megoldásokat találhatnak problémáikra. Ez a szerepjáték, saját problémáik mesébe írása egy katartikus élményhez juttatja őket, ami már a problémamegoldáshoz vezető út. (Közoktatás 2010/3. 8-9.)
- 51 -
III. TANĺTÁSI TARTALMAK (TANKÖNYVI ÉS NEM TANKÖNYVI ANYAG) FELDOLGOZÁSA A PROBLÉMAMEGOLDÁS STRATÉGIÁJÁVAL
III. 1 Kommentált óratervek V. osztályban
Tematikus egység: „Őszi gyöngyök” Az óra művelődési anyaga: Kosztolányi Dezső, Őszi reggeli - 2 óra Az óra célja: A hangos, értelmező olvasási készség fejlesztése; játék a nyelvvel-a költői szavak, különlegességének, hangulati-érzelmi többletjelentésének tudatosítása.
Az óra mozzanatai: 1) A verssel/költeménnyel való ismerkedés, a mindenkori tanári bemutató olvasással indul; (Célja: A diákok pozitív motiválása, a hangos, „ szép” olvasásra; a tanár „szerepvállalása” a versvilág szintjén, a diákok „versszereplési” szándékát erősítheti). 2) A bemutató olvasást a vers diákok általi felolvasása követi; (Vigyázzunk, hogy kerüljük el a mechanikus olvasás minden csapdáját, és értő fülekkel, és lélekkel figyeljük a hangos olvasás folyamatát. - Már az V.-kes diákban is van annyi tudatosság, hogy pontosan érzi az értelmező- és mechanikus olvasásmód közötti különbséget,
és a kb. olvasásmód más
magatartásformát vált ki belőle a szövegértelmezés szintjén). 3) Harmadik mozzanat, a vers feldolgozása kérdésekkel és feladatokkal a) Rajzold le egy A4-es lapra, ami először eszedbe jut a vers elolvasása során! (A rajzolás, mindig motiváló jellegű, mert a diákot ideiglenesen felszabadítja az írás kényszere elől, és megkönnyíti a későbbi szóbeli-és írásbeli kommunikáció folyamatát. A rajzolni nem tudó vagy szerető diákoknál elfogadhatjuk a képi ábrázolás bármely kezdetleges formáját). b) Milyen szavakat/kifejezéseket kapcsolnál az őszi reggeli kifejezéshez? (Hatékony, versek esetén az ötletözön módszerének alkalmazása, a diák ugyanis felszabadul a „ jó” válaszadás feszültsége alól). Várható válaszok: Elsősorban az ősz témaköréhez kapcsolódó kifejezések: deres, hideg, kopasz fák, fehér fű, nedvesség stb.
- 52 -
c) Mi tartozik az őszi reggelihez a vers alapján? (Szükséges, hogy tudatosítsuk diákjainkban a minket körülvevő valóság illetve a vers „valósága” közötti különbségeket és hasonlóságokat). Várható válaszok: A vers szavainak, elsősorban a gyümölcsneveknek, konkrét tájelemeknek, majd végül az elvontabb szavaknak(drágakövek, pompa, tökéletesség, derült, részvéttelen, aranykezek stb.)a leírása. d) ĺrd ki a vers szokatlan/ismeretlen szavait/kifejezéseit!(Egy igazi befogadási-értelmezési folyamat mindig egy szokatlan kifejezésből/szóból, egy problémából indul ki, melyre eleve nem adott a válasz). Várható válaszok: smaragd, jáspisfényű, brilliáns, pompa, részvéttelen stb. e) Értelmezd ezeket a szavakat, versszöveg alapján! (Ebben az értelmezési folyamatban a pedagógusnak részkérdésekkel kell segítenie a diák munkáját. Pl.: Milyen általában a szőlő? Kerek, édes, zöld, sárga stb. Vajon milyen a smaragd-szőlő? Hallottál a smaragd szóról vagy nem? Vajon mit jelenthet? Milyen a körte? Sárga, édes stb. Milyen lehet a jáspisfényű körte? Mi a jáspis? Találjuk ki! Rajzold le! Melyik szóhoz kapcsolódik a versben a brilliáns? Ha a vízcsöpphöz, akkor milyen lehet a brilliáns? Mit jelenhet a pompa szó, A pompás reggelit ettem mondatban? Mit jelent vajon a versben? - A cél az ehhez hasonló kérdésekkel, nem a szavak értelmezése elsősorban, hanem a vers világának feltárásához szükséges fantázia működtetése). f) Keresd ki a versnek azt a sorát/sorait, melyben megszólal egy személy!(Fokozatosan ugyan, de fontos tudatosítani diákjainkban a költői/lírai énnek, a versbeli hangnak jelenlétét a költeményekben). Várható válasz: „Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. “ g)
Mit közölnek/mondanak szerinted a fák a költői énnel?
(Részkérdések: Miért van
aranykeze a fáknak? Mert sárgák a leveleik, a fára süt a nap stb. Minnél, „ jobb” az élet? A halálnál, szomorúságnál. Te kinek, milyen helyzetben szoktál integetni? Mikor búcsúzok valakitől, magamhoz akarom hívni, mondani akarok egy illető személynek valamit.) h) Talál vagy nem a bemutatott festménymásolat a vershez? (A mai képi világunkban a betűk rengetegében botladozó diáknak felüdülést jelenthet ez a fajta összehasonlító munka is. Egy gyümölcs-illetve virágcsendélet bemutatásával, nemcsak szépérzékére hatunk, hanem a művészetek közötti átjárhatóságot is biztosítjuk) .
- 53 -
4) Az óra utolsó mozzanata: A házi feladat megállapítása/megvitatása (A diákot motiválhatja, ha két/három, a pedagógus által jól meggondolt feladattípus közül, maga választhatja ki a hozzá leginkább illő, neki legjobban tetsző feladattípust). Pl.: Tanuld meg kivülről a verset! ĺrd át a verset, az „Ezt hozta a tavasz/nyár/tél” verssorból kiindulva! Rajzold le a verset!
Tematikus egység: „Őszi gyöngyök” Az óra művelődési anyaga: Szilágy Domokos, Ősz - 2 óra Az óra célja: A „belső érzékszerveinkkel” felfogható, illetve a képzeletbeli költői képek azonosítása és értelmezése.
Az óra mozzanatai: 1) Motivációs feladat: Menjetek ki az udvarra, vagy nyissátok ki az ablakot, és öt perc elteltével mondjátok el,
hogy mit láttatok,
hallottatok,
mit éreztettek az
arcotokon/kezeteken! Milyen szaga/illata volt a levegőnek, és osztálynak? Milyen felületük van az osztályban található tárgyaknak? (sima, érdes, göröngyös, szálkás, gömbölyű, hengeres stb.) - A diák minden mozgásos feladatot örömként él meg, mivel megszabadítja a padhoz kötöttség állapotából; 2) Tanári bemutató olvasással a vers elsődleges értelmezése; 3) Hangos, értelmező olvasással a vers diákok általi bemutatása (Kis létszámú osztályban megvalósítható cél, minden egyes diák bevonása a hangos olvasás folyamatába)
4) A vers problémakérdésekkel és problémafeladatokkal való feldolgozása; a) Milyen költői képeket „láthatsz” a versben? (Ez a kérdés alkalmas lehet arra, hogy érzékeltessük a konkrét szemlélődés/nézés és a lelki látás közötti különbséget). Várható válaszok: A vers legkonkrétabb természeti elemeinek felsorolása.
b) Miket „ hallasz” a versben? (Itt is különbség van a fizikai hallás és „ lelki hallás” között).
- 54 -
Várható válaszok: „Szilva fő az üstben” (Milyen hangja lehet? Rotyog.) „leszállt az alma a kosárba” (Mi szállhat le? A madár, az este, a hópehely stb. Milyen lehet a leszálló alma hangja? Pottyan, koppan stb.) „Hallani” lehet még a csendet, a fák leveleinek zizzenését susogását, a szalma zizegését, az ökörnyál „lebbenését” . (Mi az ami lebbeni szokott? A függöny, a kiterített ruha stb.) c) Milyen „ illatokat” érzékelsz a versben? Várható válaszok: alma, szilva, szalma, szőlő („A nagyhasú pince kincse”), széna („fakul a fű torzsa csendben”). d) Mi az,
amit csak a képzeleted érzékel a versben,
illetve milyen emberi
tulajdonságokat/állapotokat jelző szavakat találsz a versben?
(Természetesen a vers
szövegének teljes érzékelése a képzelet alapján történik. Az almafát látjuk szemeinkkel”,
„lelki
de már a „kopasz almafa” kifejezés a „tiszta képzelet” munkáját veszi
igénybe). Várható válaszok: „kopasz”,
„fakul a fű torzsa csendben”,
„nagyhasú pince”,
„szénapadlásnak foglya” . (Kiegészítő kérdések: Mi szokott fakulni? A ruha a sok mosás után. Miért fakul a fű torzsa? A nap melegétől, széltől. Mikor lehet “ szép” a nagyhasú ember? Szép a kismama, ha gyereket vár. Az ajándékot hozó Mikulás. Miért rossz fogolynak lenni? Nem mehetünk sehova, illetve nem tehetjük azt, amit akarunk.) e) ĺrd át az egyik versszakot,
úgy,
hogy a téli tájat idézze! (Pl.: Hófehér almafa
fehérlik/Leszállt az hópehely az ágra.) 5) A házi feladat megállapítása: 1) Rajzold le, hogy mi minden tartozik az “ ősz kosarába” Szilágyi Domokos verse alapján! 2) Alkoss egy rövid, értelmes szöveget a, rotyog. zizzen, koppan, susog, fakul, lebben szavak felhasználásával! 3) Játékos szófejtés az ősz témaköre alapján: Nedves,
szürke ö-vel(köd); ősszel arcodra ragad(ökörnyál); gyöngyszerű és
fehér(dér); őszi gyümölcs a-val, sz-el stb. (alma, szilva) ; a gabona aratás után visszamaradt szára(szalma); a „fakuló” fűből alakul ki (széna) ; a „nagyhasú pince kincse” (szőlő).
Tanulási egység: „Őszi gyöngyök” Az óra művelődési anyaga: Radnóti Miklós, A mécsvirág kinyílik - 2 óra
- 55 -
Az óra célja: A költői szép érzékeltetése; A szokásostól eltérő(nem a diákok által elvárt versszakos szerkezet) költői forma vizsgálata; A művészi és tudományos kifejezésmód különbségének érzékeltetése.
Az óra menete: 1) Tanári bemutató olvasással a költemény feldolgozása (Ezt az óramozzanatot mindig a házi feladat ellenőrzése kell megelőzze); 2) A vers, diákok általi felolvasása (Előzetes szempont lehet annak a megfigyeltetése, hogy formai szinten mi a szokatlan a vers felépítésében. Várható válaszok a vers elolvasása során: Nincs versszakokra tagolva, kevés benne az írásjel. Az is tudatosulhat a diákokban, hogy ez a forma sajátos, „egyszuszra” történő olvasást igényel); 3) Kérdésekkel/feladatokkal a vers feldolgozása a) Rajzold le, hogy szerinted milyen a mécsvirág! b) Keresd ki az Értelmező Kéziszótárból a mécses illetve a mécsvirág szavak jelentését!(mécses: olajjal töltött edényből,
és kanócból álló kezdetleges világítóeszköz;
mécsvirág: a szegfűfélék családjába tartozó ötszirmú fehér vagy piros virágú, szőrös növény). c) Szerinted miért nem talál a rajzod a jelentésmeghatározáshoz? Várható válaszok: Nem ismertem, hogy milyen ez a virág, így képzeletem alapján rajzoltam le. d) Milyen tantárgy tanulmányozza az élővilágot, és ezen belül is a növényeket? Várható válaszok: A környezetismeret, növénytan. (Kiegészítő kérdések: Szerinted az első két verssor vagy a mécsvirág meghatározása illene a biológia/környezetismeret tankönyvbe? Miért az egyik és nem a másik? Következtetések: Ti a fantáziátokat működtetve, mind másként rajzoltátok le ugyanazt a virágot. - Az irodalmat a fantázia/képzelet segítségével értelmezhetjük. A M. É. K.
illetve a környezetismeret
tankönyv, pontosan leírja, konkrétan bemutatja a mécsvirág jellegzetességeit, nem kell a fantáziát felhasználnunk a meghatározás megértésére. - Ez a tudomány nyelve). e) ĺrd ki a versből a fantáziánkkal érzékelhető költői képeket! Várható válaszok: „könyörg a napraforgó”, „s álmos kedvét égre írta egy röppenő pacsirta”, „borzong a fűszál”, „a nyír ezüstös ingben az avarban kószál”, „a sárga ősz jár”, „a tücskök már riszálnak”. (Kiegészítő feladat: Rangsorold a költői kifejezéseket! Neked melyik a kedvenced? Rajzold le!)
- 56 -
f) Miért „könyörg a napraforgó” és nem „könyörög”? (Annak a tudatosítása, hogy a költői én változtathat a szavak formáján/helyesírásán a költői szándék erősítése végett). Kiegészítő kérdések: Te kihez könyörögtél az eddigiekben, és miért? Vajon miért „könyörghet” a napraforgó? (Várható válaszok: Maradjon még a nyár, késsen az ősz; melegítse a napsugár; ne száradjon el stb.) g) Vajon miért borzong a fűszál? (Kiegészítő kérdés: Te mikor szoktál borzongni? Mikor fázom, félek vegy beteg vagyok.) Várható válasz: A széltől, hidegtől, fél az ősz pusztításától. (Kiegészítő kérdés: Mi történik a fűszállal a Szilágyi Domokos-versben? Fakul. Ez pozitív vagy negatív töltetű? ) h) Miért „álmos kedvű” a pacsirta? (Kiegészítő kérdés: Minek az elvégzésében akadályoz meg az álmosság? Mi a kellemes az alvásban? ) Várható válaszok: Érzi az ősz közeledtét, elfárasztotta a nyár, nincs kedve dalolni stb. i) Mire gondolsz a „tücskök már riszálnak” sor hallatán? Ez egy nyugalmi állapotot, vagy egy mozgást fejez ki? (Keresd meg a riszál szó jelentését!) Várható válaszok: A tücskök mozgására, „táncára“ utal. (Kiegészítő feladat: Jean la Fontaine, A tücsök és hangya című fabulájának elolvasása után, a tücsök szerepkörének vizsgálata. Vita arról, hogy mennyiben tekinthetjük „haszontalannak” a zenélést/táncot vagyis a művészi megnyilvánulást). j) Miért „ezüstös az inge” a „kószáló” nyírnek? Várható válaszok: Deres a levele, a nyírfának ezüstös csillogású a levele stb. Miért „kószál”?
(Ki szokott kószálni? Akinek nincs meghatározott útiránya, bizonytalan,
nem tudja mit tegyen stb.) Várható válaszok: Keresi a leveleit, elvesztette a biztonságot, fél a bizonytalanságot hozó ősztől illetve téltől. k) Miért „sárga” az ősz? Várható válaszok: Megsárgítja a fák leveleit, a zöld füvet, a körtét stb. (Még milyen évszakokhoz kapcsolnád a sárga jelzőt és miért? Tavaszhoz, a napsugár, az aranyeső, sárga tulipán/nárcisz miatt; nyár, a forróság a beérő búzakalász miatt stb.). 4) Házi feladatok választásra: 1) ĺrd le 5-10 sorban a párbeszédedet: a) A napraforgóval; b) A tücsökkel; c) Az „álmos kedvű” pacsirtával; d) A „kószáló” nyírfával;
- 57 -
e)A „sárga” ősszel. f) Más versbeli növénnyel vagy állattal.
Tanulási egység: Őszi gyöngyök Az óra művelődési anyaga: Móra Ferenc, Szóló szőlő (elbeszélés) - 2-3 óra Az óra céljai: Az epikus/elbeszélői szöveg jellemzőinek vizsgálata,
a meseszerűség
megtapasztalása.
Az óra mozzanatai: 1) Tanári bemutató olvasással a szöveg értelmezése; 2) A diákok általi hangos/értelmező olvasással az epikus szöveg bemutatása(Ha a tanári bemutató olvasás elérte a figyelemfelkeltő/motivációs szándékát, akkor a diákok a szöveg elolvasása előtt képesek lesznek a különböző elbeszélői szólamok elkülönítésére. ĺgy alkalmazhatjuk
a
szerepekre
bontott
olvasás
technikáját.
Elbeszé-
lő/apa/Ferkó/seregélyek/sárgarigó). 3) Problémakérdésekkel és feladatokkal az elbeszélés feldolgozása a) Szerinted milyen a „szóló szőlő”? Rajzold le, majd vágd ki szőlőformájúra! (A rajzolásban nem annyira tehetséges diáknak sem okozhat nehézséget a a fordított háromszögbe berajzolt szőlőszemek feladata.) b) Szerinted mi a bonyodalma/fordulópontja (a megoldásra váró problémája) az elbeszélésnek?
(Az
elbeszélés
cselekménymozzanatai
közül
a
legfontosabb
a
bonyodalom/fordulópont fogalmának az értelmezése/tanítása. A diák képessé kell váljon a szöveg szerveződésében a feszültséget keltő mondanivaló felismerésére. Annak a helyzetnek a megtalálására,
amely bonyodalmat kelt,
és aminek nagyon nehéz vagy egyenesen
lehetetlen a megoldása). (Kiegészítendő kérdések: Minek örül a fiú? Ha a szőlősbe mehet. „Már gyermekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm,
mikor édesapám a vállamra
csapott s ezt mondta: - Gyere menjünk nézzük meg, zsendül-e a szőlő?” Mit jelent vajon a zsendül szó? Találkoztál még valahol ezzel a kifejezéssel? Mi okozza a fiú elégedetlenségét? Mesebeli szóló szőlőt szeretne, hogy dicsekedni tudjon osztálytársainak) .
- 58 -
Várható válasz(A kiegészítő kérdések után): A fiú szóló szőlőt kér édesapjától. c) Milyen szőlőfajtát ad az apa a fiának szóló szőlő gyanánt? Várható válasz: Hitvány, apró és keményszemű petrezselyemszőlőt. (Kiegészítő kérdések: Mi a véleményed az apa magatartásáról? Hát a fiúéról? ) d) Milyen szavakkal mutatja be a többi szőlőfajtát az apa illetve az elbeszélő? (Kiegészítő kérdések: Találtál olyan szavakat, melyek meseszerűen széppé illetve kívánatossá teszik ezeket a szőlőfajtákat?
Aranyos bakator,
piros dinka,
„amely mellett a hajnal
megszégyelhetné magát” stb. Mi a meseszerű még a szőlősben? A seregélyek, akik valósággal kitesékelik a látogatókat, a csúfolódó sárgarigó). Várható válasz: A szőlőfajták felsorolása. (Az ellentét szövegszervező elvének felismerése, illetve hangulatkeltő erejének érzékelése. -Ellentét a petrezselyemszőlő és” nemes” szőlőfajták között). e) Keresd ki az elbeszélésből azokat a mondatokat/szavakat,
melyek Ferkó lelki-
állapotát/érzéseit tükrözik! Várható válaszok: Öröm,
a szőlősben; Elégedetlenség,
mert nem kapott szóló szőlőt;
Harag/bosszúság, mikor szóló szőlő gyanánt petrezselyemszőlőt kap; Szégyen, mikor nem tartja meg az édesapjának tett ígéretet. (Kezdetben, bármely epikus munka tanulmányozásakor, főleg V. osztályban, kizárólag a szóbeli szövegértelmezésre fektessük a hangsúlyt, mert a diák nem tudja megosztani figyelmét a beszéd és írás között). f) Hány helyszín/időpont van az elbeszélésben, és milyen fontos eseménysort kapcsolhatsz hozzájuk? Várható válaszok, címszavakban/mondatokban: Otthon/hajnalban-Ferkó és apja a szőlősbe készülnek; A szőlősben, reggel és délben - Az apa, fia számára, „szőlőlakomát” rendez; szóló szőlő gyanánt petrezselyemszőlőt ad fiának; Úton/délután - Ferkó megeszi a húgának szánt
petrezselyemszőlőt;
Otthon-Ferkó
megszégyenül,
mert
„megszólalt”
a
peterezselyemszőlő. -Ennek a feladatnak a megoldásához táblavázlatra van szükség. 4) Házi feladat megállapítása: a) ĺrd le azokat a kérdéseket, melyeknek válaszai lehetnek a következő szavak: búsan (Pl.: Hogyan indult haza a fiú?); seregélyek (Kik szeretik a szőlőt); hajnalban (Mikor indultak el a szőlősbe az apa és fia?); a csőszök (Kik „kongatták” a delet?); kemény (Milyen volt a petrezselyemszőlő?); szőlőkarót (Mit lökött az apa a
- 59 -
seregélyek közé?); az apa (Ki ért hamarabb haza a szőlősből?); szóló szőlőt (Mit kért Ferkó az apjától?). b) Tegyél rendet a megadott elbeszélés mondatai között, és állapítsd meg a helyes időrendi sorrendet!(Tankönyvbeli feladat). c) Megszólalt a Szóló szőlő... - alapmondatból kiindulva, írd le, hogy mit tudna rólad elmondani! (Ajánlott terjedelem: 5-10 sor) (Cél, a rövidebb szövegekkel a szövegalkotói képesség fokozatos fejlesztése) 5) A következő óra a házi feladat ellenőrzésével indul illetve, ezt követi az elbeszélés cselekménymozzanatainak a megállapítása. Alkalmazandó feladattípusok, az elbeszélés műfajának tanításában: Megadott helyzeteket (Pl.: halászat/halfogás; utazás/akadály az úton; születésnapi ünnepség/váratlan ajándék stb.)ábrázoló kettős képek alapján fogalmazás írása; Egyetlen helyzetet (Pl.: tűzrakás az erdőben - Szereplők: Gyerekek,
erdész) ábrázoló kép alapján rövid elbeszélői szöveg
alkotása; Összekeveredett eseménysort ábrázoló képek helyes sorrendjének megállapítása; Párbeszédek írása a képeken ábrázolt eseményekhez(Pl.: gyerekek az osztályteremben, kirándulás a botanikus kertben, lakodalmi sokadalom stb); Hiányzó kép megrajzolása, két megadott kép alapján. (Tanítás-Tanulás 2010/11-12. 14-15.).
Tanulási egység: Mese és valóság Az óra művelődési anyaga: Tündérszép Ilona és Árgyélus (népmese) - 3 óra Az óra célja: A szövegértő olvasás-, szókincs fejlesztése, az olvasói kedv formálása, a mese műfaji jellemzőivel való ismerkedés Az óra mozzanatai: 1) Az óra első mozzanatában, sor kerül a házi feladat ellenőrzésére - A diákok, a magukkal hozott meséskönyvből, bemutatják szóban kedvenc meséjüket. (A házi feladat ellenőrzése képezheti a következő két magyaróra első mozzanatát is, egészen addig, míg mindegyik diáknak lehetősége lesz, meséje bemutatására. Ezt a feladatot érdekesebbé tehetjük diákjaink számára, ha arra kérjük őket, hogy készítsék el a kedvenc szereplőjüket ábrázoló rajzot, vagy esetleg bábut).
- 60 -
2) A tanári bemutató olvasást,
megelőzheti az a kérdés,
ami a diákok olvasói
elváráshorizontját célozza meg. (Szerinted mi lesz a témája illetve a bonyodalma ennek a mesének? Te, milyen eseményekről szeretnél hallani?). 3) A diákok szerepenkénti felosztásban felolvassák a meseszöveget (Cél, érzelmi azonosulás a mese szereplőivel, az elbeszélés/párbeszéd/leírás szövegtípusainak megkülönböztetése az olvasói szándék szintjén is. Mesélői hangnem-az elbeszélői részeknél; csodálkozó-a leíró részeknél; közvetlen/életszerű -a párbeszédeknél). A felolvasás után megvitatjuk az előzetes olvasói elvárások beteljesülési szintjét(Igazolta a mese elvárásaidat? Melyik rész/szereplő nyerte el a tetszésedet? Miről/kiről szerettél volna még többet hallani? Mit változtatnál meg, vagy mit hagynál ki a szövegből? stb.). 4) A mese kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása (A feladatok megfogalmazásakor figyelembe vesszük, hogy a diákok már birtokában vannak egy bizonyos mesekultúrának, amit az elemi osztályból/óvodából/otthonról hoznak magukkal. Differenciálnunk kell, amennyiben ez a tudás nem azonos szintű minden diáknál). a) Helyettesítsd a mese első mondatát, más mesekezdő mondattal/mondatokkal(mesekezdő formulákkal)! Te magad is kitalálhatsz egy megfelelő mesekezdő mondatot! (Az „olvasottabb” diákoknak nem okoz gondot, ennek a feladatnak megoldása, ugyanakkor értékelnünk kell az eredeti szövegalkotói képességet is). b) Melyik a mese első csodája? (Meg kell történjen a lehető leghamarabb a fantázia/képzelet/csoda szövegszervezői erejének a felismertetése a mese műfajában). Kiegészítő kérdés/feladat: Ismersz még olyan mesét, melyben szerepel az aranyalma? (Sok mesében a kastély az, ami összezsugorítható almává.) Rajzold le az aranyalmát, vágd ki, vagy készítsd el kitömött változatát!Miért éppen az aranyalma,
és nem más gyümölcs
szerepel ebben a mesében? Milyen más mesebeli fát ismersz más mesékből? Az égig érő fa, mely egy másik világba vezet. (Az ilyen jellegű kérdéssor alkalmas a problémamegoldó gondolkodás beindításához). Várható válasz: Az aranyalmákat termő almafa. c) Mi a mese legelső bonyodalma? Várható válasz: Eltűnnek az aranyalmák. (Kiegészítő kérdések: Vajon miért éppen éjfélben tűnnek el az aranyalmák? Mert akkor van a legsötétebb, a gonosz akkor fejti ki hatalmát stb. Szerinted a tolvajoknak miért kell az aranyalma? Az egyéni véleményeket is el lehet fogadni, de a szöveg is választ ad erre a kérdésre. - Mulatságból történik a lopás).
- 61 -
d) Szerinted miért éppen a legkisebb királyfiú tudja megoldani a bonyodalmat, és nem a nagyobb királyfiúk? Várható válaszok: Mert a mesékben mindig a kisebbik fiú az ügyesebb, furfangosabb mint a bátyjai, mert szippant a dohányból, és így ébren tud maradni. stb. e) Mi, vagy ki okozza a mese második bonyodalmát? Várható válasz: A vénbanya, a király. A banya a király parancsára kezd kémkedni, A banya levágja Tündér Ilona aranyfürtjét. Kiegészítő kérdések: Miért kémkedik a banya a királyfi után? Mert irigyli boldogságát, mert hízeleg a királynak stb. Mit jelent szerinted az elvesztett hajfürt? Tündér Ilona megijed, hogy vesztét akarják, a haja levágását veszteségnek tekinti (a hosszú haj az életerőt szimbolizálja, nőknél a hosszú haj a szépség jele, a haj erőszakkal történő lenyírását a legnagyobb megalázásnak, büntetésnek tekintették-Szimbólumok lexikona) . f) Kikkel találkozik Árgyélus királyfi, hosszú útja során? Várható válaszok: A Nappal, Holddal, Széllel, az Állatkirállyal, a sánta farkassal az ördögfiakkal. (A szereplőket a tanár táblavázlatban is bemutathatja). Kiegészítő kérdések: Szerinted ki/kik/mik segítenek a legtöbbet Árgyélusnak?
Az
Állatkirály, mert segítőt ad mellé; a sánta farkas, mert hosszú ideig kíséri az úton; a varázseszközök, mert azonnal ott terem Tündér Ilona kastélyánál. g) ĺrd ki azokat a mondatokat,
melyek a vándorút időtartamára/idejére utalnak!Várható
válaszok: „Már majdnem az egész világot bejárta Árgyélus...“; „ĺgy mentek száz meg száz esztendeig...“; „Nincs már messze, csak száz esztendeig kell még menni...“ (Kiegészítő kérdések: Milyen szokatlan időábrázolások vannak még a mesékben?
Három nap egy
esztendő, Egy pillanat a halhatatlanságban, évszázadokat ér a „való” mesei világban. stb. Szerinted, miért nem hal, illetve öregszik meg Árgyélus ennyi idő alatt? Mert, a mesékben minden lehetséges; Mert más a mesei idő, mint a valóságos stb.) h) A varázseszközök közül, te melyiket szeretnéd megszerezni és miért? Várható válasz: Valamelyik varázseszköz „elvállalása” . (Kiegészítő feladat: Rajzold le az egyik varázseszközt, és írj hozzá egy bűvös versikét. Szerinted, milyen varázserőt lehetne kötni az aranyalmához, aranygyűrűhöz, vagy aranyfürthöz? ) i) Vajon, miért tudunk meg olyan keveset a Varázslóról? Ki lehetett ő, és miért tartotta hatalma alatt Tündér Ilonát? Várható válaszok: Gonosz volt, ő akarta feleségül venni Tündér Ilonát, kezdetben is ő változtatta hollóvá stb. (Vajon milyen országban uralkodott a Varázsló? Mutasd be röviden a Varázsló/Nap/Hold/Szél/Állatkirály birodalmát! Rajzold le ezeket az országokat!)
- 62 -
j) A varázseszközökön kívül, még mi segíti Árgyélust abban, hogy elérje célját? Várható válaszok: A szerelme a tündérleány iránt erőt/bátorságot ad számára,
hogy keresésére
induljon a nagy ismeretlenben. (Nem könnyű, de a mese látványosabb elemein túl, a tanár fontos feladata, hogy a belső/lelki történések, a belső motivációk/késztetések felé irányítsa diákjai figyelmét). k) Miért tér vissza a két szerelmes a királyi udvarba, Tündérországban, „a kristálytiszta palotánál”?
és miért nem maradnak
Várható válasz: Árgyélusnak hiányzik az
apja, testvérei; újra a kertben akarnak lenni, ahol kezdetben olyan boldogok voltak stb.
5) Házi feladatok választásra: A Napkirály udvara, címmel alkoss egy mesét, melynek főhőse Árgyélus királyfi legyen! Rajzold le Tündérországot, varázseszközeivel együtt! Játszd el kedvenc jelenetedet a meséből! (A tanórán is könnyen megvalósítható feladat) Jótanácsok a fogalmazást íróknak: 1) A címről szóljon a fogalmazás! 2) A mondanivaló leírása valamilyen rendezési elvet kövessen! (Pl.: időrend) 3) A szöveg egymással összefüggő mondatokból épüljön fel, és a gondolatok láncszem módjára kapcsolódjanak egymáshoz! 4) Minden mondat valami újat közöljön a témáról! (Tanítás-Tanulás 2010/11. 14.)
Tanulási egység: Mese és valóság Az óra művelődési anyaga: Az okos leány (népmese) - 2 óra Az óra célja: A problémaérzékenység fejlesztése,
a mese problémakérdéseinek/és
megoldásainak a vizsgálatával; szókincs fejlesztése, a párbeszéd szövegtípusának vizsgálata.
Az óra mozzanatai: 1) Tanári bemutató olvasás
- 63 -
hangos/kifejező/értelmező olvasással bemutatják a
2) A diákok szerepekre bontva,
meseszöveget; (A tanítási helyzettől függően, improvizatív játékkal be is lehet mutatni a mese párbeszédes jeleneteit).
3) Kérdésekkel/feladatokkal a mese értelmezése/értelmeztetése a) Találd meg, és írd le az okos szó (jelző) rokonértelmű szavait (szinonimáit) illetve találj olyan szólásokat/közmondásokat,
melyek az okos emberre utalnak!(A diákok szeretik a
„keresést-kutatást” a Szinonimaszótárban,
Közmondás-/Szólásgyűjteményben. Közben a
tanár azon rejtett szándéka is megvalósul,
hogy diákjai ismerkedjenek a „képes”
kifejezésekkel, egy olyan tulajdonsággal kapcsolatban, mely köztudottan érték az iskola világában). Várható válaszok: találós eszű, vág az esze mint a borotva, agyafúrt, ravasz, ötletes, kreatív, éles eszű, intelligens, bölcs, talpraesett, gyakorlatias, nagy tudású,
gyors
gondolkodású, minden hájjal megkent, kitanultstb. (Külön megbeszélés tárgyát képezheti, a szavak hangulati/érzelmi/tartalmi különbségeinek a megvitatása is. Pl.: a minden hájjal megkent kifejezést, a problémáit nem mindig becsületes úton megoldó emberhez köthetjük; míg a bölcs ember az, aki még a nehézségeket is elviseli, mint az élet tartozékait). b)
Adj
más
címet/címeket
a
mesének!
(Alkalom
adódhat
a
legjobban
tetsző
szinonimák/kifejezések hasznosítására) . c) Olvasd fel azokat a mesemondatokat (meseformulákat),
melyek más mesében is
előfordulhatnak! Várható válaszok: A mesekezdő-illetve mesét lezáró mondatok, kapcsolatteremtő-kapcsolattartó mondatok („Felséges királyom,
a
életem-halálom kezébe
ajánlom...“) Kiegészítő feladat: Milyen más mesekezdő-mesezáró mondattal helyettesíthetnéd a mese mondatait? Eszedbe jutnak még olyan mondatok, melyek más mesékben is ismétlődnek? (Pl.: Hol jársz itt, ahol a madár se jár? Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!Te az enyém, én a tied, ásó, kapa s a nagyharang válasszon el bennünket!Olyan szép volt, hogy a napra lehetett nézni, de rá nem stb.) Keress egy általad kiválasztott mesében, ilyen állandó szerkezeteket/mondatokat/formulákat! d) Miért „lehetetlen” teljesíteni a király feladatait a cselekedet szintjén? Várható válasz: Mert, senkinek sincs meg az a képessége a „valóságban”, hogy ezt megtegye. (Kinek sikerülhetne? Egy mesebeli szereplőnek, akinek van egy varázseszköze.) e) Milyen „varázseszköz” segítségével oldja meg a király feladatait, az okos leány? Várható válasz: Okosságával, találékony eszével.
- 64 -
f) Találj ki te is,
lehetetlen feladatokat,
illetve add meg rájuk a megfelelő furfangos
válaszokat!(Az osztály diákjait két csapatba oszthatjuk, egyik lesz a királyok/kérdésfeltevők csapata, a másik pedig az okos leányok/válaszolók csapata) .
4) Házi feladat választásra: Köss legalább három találó közmondást a meséhez! (Pl.: Arany elmének gyöngy a gondolatja; Többet ésszel mint erővel!Olyan esze van mint a tűz stb.) Olvasd el Grimm, Az okos pásztorfiú című meséjét!ĺrd le, hogy miben hasonlít illetve miben különbözik Az okos leány című meséhez! Tanuld meg kivülről a mese egy részét, és szépen/értelmezően add elő/meséld el! ĺrj egy tréfás mesét!A megadott képhez, írj egy 5-10 soros párbeszédet!
Tanulási egység: Mese és valóság Az óra művelődési anyaga: Fekete István, Vuk (meseregény) - 7-10 óra Az óra célja: A diákok értelmező/interpretatív illetve bíráló/kritikai olvasási képességének fejlesztése, az élménymegőrző, olvasásra motiváló képesség fejlesztése. Az óra mozzanatai: 1) Az óra első mozzanata a házi feladat bemutatásával indul. Ellenőrizendő házi feladat: Mutass be egy olyan állatmesét, melynek egy róka a főszereplője! (Pl.: A róka és kacsák; Jean La Fontaine, A holló és róka; Ezopus, A róka és a gólya) . Feladatlapmodell az állatmesék (fabulák/tanítómesékhez): Kik a szereplői a tanulmányozott állatmesének? /Mi okozza a bonyodalmat,
problémát a szereplők között?
/Milyen
tulajdonságok kapcsolhatók a rókához? (Ravasz, mert... Kétszínű, mert... Hízelgő, mert...) /Milyen közmondásokat,
jó tanácsokat kapcsolnál az állatmesédhez?
(Pl.: Ne higgy a
hízelkedőnek! - A róka és kacsák - A róka és holló; Amilyen a mosdó, olyan a törülköző! - A róka és a gólya) /Neked, mi a véleményed a rókáról?
2) Az óra második mozzanata: Bemutató tanári olvasással a regény alaphelyzetének és alapvető problémájának bemutatása. (A tantárgyát szerető tanár számára élvezet az olvasás, és a diák számára, ez azért fontos, mert ez a magatartás a diákot is motiválhatja az olvasás szintjén.
- 65 -
Szerencsés,
ha minden diák rendelkezik a meseregény egy példányával,
mert így
technikailag is nagyobb az esély, hogy az olvasásra figyeljenek. Ne törje le a pedagógus kedvét egyes diákok látszólagos érdektelensége ameddig ő olvas, de a megfelelő olvasói légkört ne engedje megzavarni! A szövegértő olvasás képességének fejlesztése komplex folyamat,
ezért minden diák
esetében külön-külön meg kell találnunk azt, ami a figyelmét felkeltette a regény szövegével kapcsolatosan. Mivel a pedagógus egy hosszabb szövegrészt olvasott fel,
ami nagyobb
koncentráló képességet igényel a diák részéről is, ajánlatos a soron következő feladatokat szóban megoldani. Sajnos, a pedagógusban munkál, az ún. íráskényszer, úgy érzi, hogy diákjaival együtt csak félmunkát végez, ha nem jegyzeteltet a füzetbe).
3) Az elolvasott szövegrész kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása a) Válaszd ki meseregény első oldaláról a neked leginkább tetsző kifejezést! (Cél az epikus/szépirodalmi szöveg szépségének/szemléletességének érzékeltetése). Lehetséges válaszok: „lefelé hajlott már a nap”, „búcsúzóul betekintett még az erdőbe”, „a feketerigó nótázott tavaszos jókedvvel”, „meleg párákat lehelt a föld, és a virágos fák illatos üzeneteket küldtek egymásnak apró szélgyerekekkel”, „zümmögve-dongva szálltak a nagy esti bogarak”, „a feketerigó is álomra készülődött, fuvolája halkan szólt már, tétován” stb. (Kiegészítő kérdés: Milyen, már tanult versben vagy epikus műben szerepelnek a fenti tájelemek és élőlények? Nap-Kányádi, Kopár a fa; stb. Olvasd fel ezeket a verssorokat vagy mondatokat!) b) Ki az aki megzavarja a „nagy csendet? ” Lehetséges válasz: Kag, „aki réme volt a környéknek” . (Az ellentét szövegszervező erejének felismerése. - Ellentét a végtelen békét sugalló tájelemek és a tájban feltűnő „öld szemű” “ rém” között). c) Mit tudunk meg az elkövetkezőkben Kagról? Várható válasz: Ő egy róka, aki sokat kell vadásszon, hogy eltarthassa családját. (Kiegészítő kérdések: Hasonlít vagy sem Kag,
az állatmesék rókájára?
Mi a véleményed a
viselkedéséről? ) d) Társítsd a megfelelő nevet/a hozzá illő állathoz! (A pedagógus, előzetesen készítsen el, egy kartonra két táblázatot oszlop formájában, megkönnyíti a regény szereplőinek felismerését).
- 66 -
mely a további olvasások során is
Iny
liba
Kege
Kag felesége
Csusz
a sün
Szú
az ember
Vahur
a gyík
Simabőrű
a kutya
Kurra
a farkaskutya
Cin
a menyét
Csirik
az egér
Füstös
a nyúl
Kalán
a feketerigó
Csufi
a kisróka
Vuk
az öreg tacskó
Tás
az öreg róka
Karak
a kacsa
(A diákok szeretik a kutató/detektív munkát, s közben szövegelemzést végeznek el. Ajánlatos annak a megvitatása is, hogy vajon vannak-e beszélő nevek, melyeket a megfelelő állathoz tudunk társítani. Ilyen lehet, cin az egér, mely az egér hangjára utalhat).
- 67 -
4) Az óra utolsó mozzanata a házi feladat megállapítása választásra: Válassz öt, „beszélő” nevet, és társíts a megfelelő állathoz! Olvasd el a soron következő tíz (10) oldalt a regényből, és fogalmazz meg három (3) kérdést az elolvasottakkal kapcsolatosan! ĺrj le öt szólást/közmondást, melyben szerepel a róka! A regény teljes feldolgozása a következő szempontok szerint is megvalósítható: I. Vuk jellemfejlődésének vizsgálata (Milyen tulajdonságai vannak kezdetben, és milyen tulajdonságokkal gazdagodik menetközben?
Hogy viselkedik környezetével,
Karakkal,
húgával? Milyen cselekedeteket/hőstetteket hajt végre? ) II. A rókák szabad nemzetének és az embernek/Simabőrűnek a kapcsolata (Mit érez az ember iránt kezdetben Vuk? Megváltozik/módosul ez a viszony a meseregény végére? ) III. Természeti leírások a regényben (A táj mennyiben szól bele a szereplők életének alakulásába? Pl.: vihar idején sikerül Vuk húgát megmenteni.) IV. A meseregény műfajának vizsgálata (Több helyszín/szereplő,
hosszabb egymással
összefüggő eseménysor megléte; szövegtípusok vizsgálata). V. Értékrendek a meseregényben (Milyen szempontokat képviselnek a szereplők a regényben? Kinek/kiknek van igaza? Vagy mindegyik rendelkezik egy „igazzal”, mert úgy él, ahogy azt természete előírja? ) VI. Érzések, melyek fontosak az emberek és a rókák számára is (Pl.: a család szeretete, a barátság,
a hűség,
a szabadság szeretete. Minden véleményünket szigorúan a szöveg
igazságához kell rendelni, befogadói/értelmezői szabadságunk megtartásával).
Tanulási egység: Mese és valóság Az óra művelődési anyaga: Arany János, Rege a csodaszarvasról (az eredetmonda verses feldolgozása) - 5 óra
Az óra célja: A versszöveg ritmusának,
zeneiségének érzékeltetésével a versbeli szép
megtapasztalása; A vers képi világának vizsgálata; Nyelvhelyességi és helyesírási problémák vizsgálata a versszöveg alapján.
- 68 -
Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasást, a diákok hangos/értelmező olvasása kell kövesse 2) Az óra következő mozzanatában megtörténik, a vers (rege) feladatokkal/kérdésekkel való feldolgozása. a) ĺrj ki a költeményből két furcsán/szépen hangzó sort! Válaszok: „Tüzet rakott a felhőben” kapcsolat a tűz illetve a nap lemenő színei között;
„Hó-ha,
hó-ha!” -az indulatszó
játékossága miatt; „Gím után ők egyre törnek” -az ismeretlen gím szó miatt választották ezt a kifejezést; „Sátoruk lőn otthonná” -az ismeretlen hangzású, lőn szó miatt választották ezt a kifejezést; ” Ott szökdécsel túl a vízen” -a hangulatfestő, szökdécsel szó miatt jegyezték le ezt a mondatot; „Szittya földet elözönlék” -a szittya szó miatt vált érdekesebbé ez a mondat; „Száll a madár ágrul-ágra, /Száll az ének szájra.” -A zeneiség, ritmus miatt vált tetszővé ez a sor. A válaszok meghallgatása után következett az ismeretlen szavak, (gím, kénköves, lőn, szittya, asszonyfő szavak értelmezése). b) Szerinted mit jelent a regélni szó? Válaszok: Kaland,
történet,
vadászat,
nyomozás,
régmultat felidéző,
verses monda
szavalása, mesélés, eléneklése egy történetnek. A diákok válaszai, táblavázlat formájában rögzültek. (Rege: A szájhagyományban élő ősi, mesés, mitikus történet. Regélni: Mesét mondani, híresztelni.) c) Mit mond el nekünk az Arany-rege? Válaszok: A múlt történéseit, az állatok életét, a vadászatot, a régi szokásokat, elmondja, hogy, hol éltek az emberek. d) Hasonlít az énekhez, zenéhez ez a költemény? Válaszok: Igen, mert összecsengnek a sorrvégek, ritmusos az egész versszöveg, és ez a hangos olvasás szintjén is érzékelhető. e) Melyik az a versszak, mely megmutatja, hogy a regét, hogyan adták elő? Válasz: „Száll a madár ágrul-ágra/Száll az ének szájrul-szájra.” - A regék,
szájrul-szájra szálltak,
tehát
élőszóban terjedtek, és változott a szövegük is. f) ĺrd ki a versszövegből, a „látható” (vizuális), „hallható” (auditív), és képzeletbeli költői képeket! Válaszok: vizuális költői kép - De a párduc, vad oroszlán; Már a nap is lemenőben; vad előttük vérbe fekszik; ott vöröslik észak ormán; szellő támad hűs hajnalra, a gímszarvast űzni kezdik stb. Auditív költői kép: Száll a madár szájrul-szájra; zengő madár; gyík, ha rezzen fajd, ha rebben; vágtat a ló stb. Képzeletbeli költői kép: Tündér lányok ottan laknak/Szárnyok lévén elrepültek; tündérséget, ott tanulnak. (Természetesen az ismeretlen szavakat kell értelmezzük, Kiegészítő kérdés:
- 69 -
Vajon mit lehet a tündérektől megtanulni?
A mesék tündérei mit tudnak cselekedni?
Átváltoznak, repülnek stb.) g) Milyen hasonlóságok vannak, a tanult mondaváltozatok között? (Ennek a feladatnak a megoldása táblavázlat formájában kell megtörténjen). Válaszok: Mindhárom mondaváltozatban szerepel Hunor és Magyar; A csodaszarvas jelenléte; ötven-ötven „jó levente” vándorol Hunor és Magyarral; Mindhárom szövegben a csodaszarvas nyomtalanul eltűnik; Közös a leányok tánca, és a leányrablás. h) Milyen különbségek vannak a mondaváltozatok között? Válaszok: Az Arany-változatban szerepel az édesanya alakja; Több a meseszerű motívum Arany-mondájában (Tündérleányok, mesebeli táj); az Arany-mondában nem szerepelnek földrajzi nevek; az Arany-monda verses formájú, a másik két eredetmonda epikus formájú. i) ĺrd ki a monda szövegéből a hosszú magánhangzós szavakat! (Kiegészítő feladat: A kiírt szavakat lásd el a megfelelő toldalékokkal a megadott kérdések alapján!(Pl.: a tűz szó toldalékolása - Mit? /tüzet; Milyen? /tüzes; Hova? /tűzre; Mivel? /tűzzel; Honnan? /tűzből; Mik? /tüzek.)
3)
Házi
feladat:
Toldalékold
a
fenti
kérdésekre
válaszolva,
az,
íz/súly/szív/dísz/új/tű/hús/gyík/díj/űr/díj szavakat! Milyen ezeknek a szavaknak a toldalékos formája? (Helyesírási szabályok rögzítése). Rajzold le, kedvenc jelenetedet, Arany János-regéjéből! Kapcsolj találó közmondásokat/szólásokat a rege szövegéhez!(Pl.: Minden nehéz utat meggyőz az akarat.) Tanuld meg a kedvenc részedet a regéből! ĺrd meg te is a magyarok eredetéről szóló mondádat verses vagy epikai formában! (A természeti mondák tanításakor, ajánlatos diákjainkkal a „beszélő” helyi és nem helyi földrajzi nevekkel mondát íratni, hiszen így lehetőség van a kreativitás fejlesztésére. Fontos, hogy a mese műfaji sajátosságait, a monda műfajával vessük össze). (Lásd még, Módszertani ajánlások a Mondák tanításához in: Tanítás-Tanulás 2009/10. 18.)
- 70 -
Tanulási egység: Játék és valóság Az óra művelődési anyaga: Mikszáth Kálmán, Néhai bárány (novella/elbeszélés) - 2-3 óra Az óra célja: A műelemzés képességének fejlesztése prózai művek olvasása során; az epikai műfaj összetevőinek (cselekmény, helyszín, idő, szereplők, szövegtípusok) vizsgálata Az óra mozzanatai: 1) Tanári bemutató olvasás (A pedagógus az értelmező/hangos olvasás során alkalmazza, az ún. „ pszichológiai szünetet” is, az érdekfeszítőbb/feszültebb szövegegységek olvasása előtt). 2) A diákok bemutató olvasása (Kezdetben nem ajánlatos a szerepekre bontott olvasás, mert a diákok nem valószínű, hogy el tudják különíteni a szereplői és elbeszélői szólamokat. Alkalmazható,
a szövegtípusonként történő olvasás,
a megfelelő hangszín/tempó
alkalmazásával). 3) Az epikus mű kérdésekkel és feladatokkal való feldolgozása a) Szerinted mit jelent a néhai szó? Lehetséges válasz: A diákok a néha szó értelmezésével, (aminek a szinonimája a ritkán és egyszer-egyszer) közelebb kerülhetnek a megoldáshoz, ha a néhai szót az „egyszer élt” értelemben vizsgálják. (A pedagógus ráirányíthatja a figyelmet a néhai szó ritkaságára, illetve arra, hogy ezt a valaha élt, de az élők sorából eltávozott emberekre is szoktuk használni). b) Milyen jelei vannak a veszedelemnek a mű első részében? Várható válasz: A szél, a vihar, a megriadt állatok, a Bágy „ hömpölygő vize” . (Kiegészítő kérdések: Milyen szavak/mondatok sugallják legjobban a vihar erejét és veszélyeit? A válaszokból, a diákok esztétikai/hangulati preferenciái is kiderülnek. Szerinted régen, mikor harangoztak? Veszélyben, természeti katasztrófák idején, nagy öröm/ünnepek idején. Napjainkban milyen alkalmakkor szól a harang?
Miért harangoznak a magyar
templomokban déli 12 órakor? - Ez egy házi feladat témáját is képezheti). c) Olvasóként, milyen szokatlan/váratlan esemény kelti fel érdeklődésünket a szöveg első részében? Várható válasz: A vizen utazó, tulipános ládán fekvő bárány, amelynek piros pántlika van a nyakában. (Kiegészítő kérdések: Szerinted, milyen és mire szolgált a tulipános láda? Ismersz olyan meséket, melyben szerepel a bárány? Pl.: Az aranyszőrű bárány stb. Hallottál még
- 71 -
olyan állatokról, melyek egy árvíz elől szabadultak meg? Szerinted a bárányt meg lehetett volna menteni? Az elbeszélőnek mi a véleménye erről? -Rá kell irányítanunk diákjaink figyelmét az elbeszélői hangra, mely nem tévesztendő össze a szereplők szólamaival). d) Szerinted mi okozza a bonyodalmat/problémát a műben? Várható válasz: A kisbárány, mert nem tudjuk, hogy mi történt vele, nyomtalanul eltűnik. (Kiegészítő kérdések: Kik/Mik szoktak nyomtalanul eltűnni? A mesebeli tárgyak, élőlények, személyek.) e) Olvasd fel azokat a sorokat, melyek Sós Pálra utalnak!Ki az, aki véleményt mond róla? Várható válasz: Azok a mondatok, melyben szerepel Sós Pál neve. (A feladat érdekesebb része annak a sajátos elbeszélői hangnak azonosítása, melynek Mikszáth a nagy mestere. Az „amennyi itt a rossz nyelv,
százan is kinyújtják lapátnak,
hogy mások becsületét
elhordják rajta”, „ugyan ki szopja az ilyeneket ujjából”, „ma már tudjuk”, „Hanem, ha tán elindult volna az igazság, nem álruhában...hanem puszta kézzel...“ - típusú írói/elbeszélői kiszólások lehetőséget teremtenek arra, „összekacsintson”,
és közösen,
hogy a mindenkori olvasó és író játékosan
egymást „megerősítve” haladjon végig a történet
cselekményszálán). f) Olvasd fel azokat a mondatokat, melyek bemutatják a Baló családot! Várható válasz: A helyes szövegrészek felolvasása (Kiegészítő kérdések: Szerinted a Baló család tagjai hasonlítnak a mesebeli szereplőkhöz? Igen, mert szegények, el kell induljanak, hogy megtalálják azt, ami értékes számukra, a család mindhárom tagja ki akarja deríteni az igazat, de végül ez a legkisebbnek sikerül.) g) Milyen ellentétek feszülnek Sós Pál és Balóék között? Várható válasz: A gazdagság és szegénység, a hazugság/csalás és igazság ellentéte. (Az utóbbi, elvont fogalmakat bemutató ellentétpár felismertetésére, a mese szerveződését vehetjük alapul. Pl.: Milyen két nagy erő harcol egymással a mesében? Mindig melyik győz? A jó, a gonosz ellenében). h) Szerinted a bodokiak illetve a Baló család tudja az igazat a Cukri bárány eltűnéséről? Olvasd fel a megfelelő szövegrészeket! Várható válaszok: A megfelelő részek felolvasása. (Kiegészítő kérdés: Miért nem elegendő az igazság tudása a Baló család és falubeliek számára? Azért, ez még nem adja vissza számukra azt, amit elvesztettek.) i) Az erő és furfang nem segít. Baló Borcsa mit használ fel az igazság kiderítésére?
- 72 -
Várható válasz: Bátorságát,
gyermeki ártatlanságát. A gyermeki pszichikum/lélek egyik
jellegzetessége, hogy nem fél, attól a hatalomtól/tekintélytől/gazdagságtól, ami a felnőttek számára annyira fontos. j) Baló Borcsa mellett, ki az, aki az igazság kiderítésekor „jelen” van? Várható válasz: Sós Pál hamis esküje, isteni büntetést von maga után (Kiegészítő kérdés: Sós Pál melyik mondata után oldódik meg a gallérzsinórja? Vajon van jelentősége az elmondott szavaknak ahhoz, hogy ez bekövetkezik? ) k) Az igazság kiderül, de a történet végén elmarad a jutalmazás és büntetés. Mivel jutalmaznád meg Baló Borcsát (és családját), és mivel büntetnéd meg Sós Pált? Játszd el a jeleneteket! (A feladat megoldható párbeszédes formában,
és ekkor
dramatizálható, Pl.: A bíró és Sós Pál, a bíró és Baló Borcsa párbeszéde stb.; vagy egy jutalom-és büntetőlistát is elkészítethetünk. A tanár vigyázzon arra, hogy ezt a listát a diákok a szöveg „valóságához” és a szereplők szükségleteihez rendeljék hozzá. Pl.: Nem csak a „zsák pénz” képezheti az egyedüli jó megoldást!) 4) Házi feladatok választásra: Válaszd ki a tankönyvből a két kedvenc feladatodat, és oldd meg! Szerinted minek a jelképe a bárány? Hát az oroszlán, sas, hangya, galamb, róka, galamb, kutya,
ló és farkas?
(Az állatmesék segíthetnek abban,
hogy a diákok a megfelelő
tulajdonságokat kapcsolják az állatokhoz. A házi feladat ellenőrzésekor abba a beszélgetésbe is belemehetünk, hogy valóban mindegyik állatra jellemző-e a ráragasztott tulajdonsága. A bárány, és Isten báránya között is párhuzam huzható, olyan osztályokban, ahol megvan a megfelelő tudás). Kövesd nyomon a Bágy folyó áradásának útvonalát, és rajzold le azokat a településeket, ahol kiöntött! (Lásd még, Módszertani ajánlások A néhai bárány című novella tanításához in: TanításTanulás 2011/3. 18-19.)
- 73 -
III. 2 Kommentált óratervek VI. osztályban
Tanulási egység: „Száll a madár ágrul-ágra” Az óra művelődési anyaga: Népdalok - 6-8 óra Az óra célja: A ritmusnak, a nyelv „zenéjének” az érzékelése, a közös/kollektív népdalkincs motívumainak,
érzelemvilágának vizsgálata sajátos kutató- illetve projektmunkák
megvalósításával.
Az óra menete: 1) Ennek a tanulási egységnek a tanulmányozása, elképzelhetetlen éneklés nélkül. (Főleg olyan helyzetben, ha nincs magyar nyelvű zenetanár, az énekelni tudó és szerető pedagógus együtt kell énekeljen diákjaival. A magyartanár, úgy érezheti, hogy ez a tanulási egység nem állítja diákjait komoly szövegértelmezői feladatok elé, de ugyanakkor tudatában kell lennie, hogy itt a cél,
a nyelv zeneiségének,
hangzásának legkellemesebb formában történő
megtapasztalása) .
2) Az együtténeklést mindig fel kell váltsa,
a népdal műfajának megadott feladat- és
kérdéssor alapján történő tanulmányozása I. Gyűjtsél olyan népdalszövegeket melyekben szerepel: a) A virág- és madármotívum; b) Természeti kezdőkép; c) Földrajzi helynév (város-, falu-folyó-, hegy neve); d) Mesterségek neve; e) Színek neve; f) Az erdő/hegy/; g) Valamilyen ruhadarab neve; h) Épület neve (Pl.: ház, vendégfogadó); i) Személynév (Pl.: Kossuth Lajos); j) Gyümölcsnév/; k) Állatnév (magát az állattípust megnevező szó, pl.: ló, de magának az állatnak neve is, Pl.: Pejkó); l) Érzések neve; m) Fák neve; n) Zöldségek/gabona neve; o) Étel/ital neve; stb. (A diákok szeretik a kutatómunkát. Figyeljünk arra, hogy mindegyik diákunk rendelkezzen egy népdalgyűjteménnyel. Ez a típusú munka csportmunkában is megvalósítható,
és
átalakítható projekttémává is. A projekttémákkal kapcsolatosan mindig használjuk fel diákjaink javaslatait is!) II. Projektjavaslatok: a) Készíts névjegykártyákat,
a népdalban szereplő virágokhoz és
madarakhoz!(A virág/madár neve - A virágot/madarat ábrázoló kép vagy saját rajz - A virágilletve madárnevet tartalmazó népdalsor - Saját versed a virágról illetve madárról stb.)
- 74 -
b) Rajzolj egy térképet,
kedvenc domborzati formáidnak(hegy/erdő/tó/folyó/domb)
bejelölésével!(Mindegyik domborzati formához társíts egy megfelelő népdalsort!) c) Készíts egy mértani alakzatokból álló rajzot, és színezd ki a népdalokban előforduló színekkel! d) Készíts egy,
a népdalban szereplő növényekből álló gyűjteményt,
illetve
maggyűjteményt! (bab, búza-, zab-, árpa magja stb.)Mindegyik növényhez illetve maghoz kapcsold hozzá a megfelelő népdalsort! e) Készíts névjegykártyát,
a népdalokban szereplő személyekről! (Pl.: Kossuth Lajos-
Születése/halála-Tettei a haza érdekében-Szállóige, mely hozzá köthető-Népdalsor stb.) f) Készíts el a magyar népdalok étlapját!Az étlapon, csak a népdalban előforduló étel- és italnevek szerepelhetnek! Készíts rajzokat! g) A magyar népdalok divatbemutatója. Tervezd meg, és készíts el (kartonból, anyagból), a népdalokban előforduló ruhadarabokat!ĺrd, vagy tűzd rájuk a megfelelő népdalsort is! h) Állíts össze egy olyan közmondás-szólás illetve találóskérdésgyűjteményt,
amelyben
szerepelnek a népdalokban előforduló állatnevek (madárnevek is)! A kutató-és gyűjtőmunka során ne feledkezzünk meg arról, hogy a népdal műfaja az éneklés során érvényesül; Fontos a népdal műfaji sajátosságainak, (természeti kezdőkép, virág- és madármetafora, ismétlés, lényegjelzők, rím/hangsúlyos magyar verselés) valamint legfőbb típusainak (szerelmi-, katona-, bújdosó- tréfás népdal), tanulmányozása, megfelelő szintű ismerete is.
Tanulási egység: „Száll a madár ágrul-ágra” Az óra művelődési anyaga: Zelk Zoltán, Micsoda madár! (műdal) - 2 óra Az óra célja: A szövegértelmezés képességének fejlesztése (Az értelmező/interpretatív olvasás fejlesztése); A népdal és műdal közös és eltérő műfaji jellemzőinek vizsgálata. Az óra menete: 1) Az óra első részében eléneklünk 2-3 olyan népdalt, melyben szerepel a madármotívum (Pl.: Tavaszi szél vizet áraszt... /Zöld erdőben, zöld mezőben... stb.)
- 75 -
2) A tanári bemutató olvasást, a diákok versfelolvasása követte (A verset el is énekelhetjük egy ismert dallamra) .
3) A vers feladatokkal/kérdésekkel való feldolgozása a) Állíts össze egy gondolatmezőt a madár illetve a versbeli madár köré! (Ötletözön módszere) Válaszok: madár (nyugodt, tollas, színes, béke, csiripel, szabad, postagalamb, egyedi, vándorol, vadászat, dalos/énekel, szépség); versbeli madár (reménység, sáros/sebes/félénk,
száll,
magányos,
rosszkedvű,
bóbitás,
varázslatos/mesés,
kék a
lába/zöld a szárnya, vár). (A diákok előzetes tudásának új tudásával való összevetése mindig hasznosnak bizonyul a tanár számára. Az egyszerű összehasonlításból már látszik, hogy mennyivel személyesebb/” emberibb” a versbeli madár az általános értelemben vett madártól). b) Szerinted ki az, aki megszólal a vers első négy sorában? Lehetséges válasz: A költői én. (Kiegészítő kérdés: Mit érez a madár iránt, és ezt milyen szóval érzékelteti? Szeretetből fakadó féltést, amit a jaj-indulatszó is érzékeltet; Te kit szoktál félteni, és mitől? Szüleid általában mitől féltenek? ) c) Milyen sor/sorok érzékeltetik leginkább számotokra,
hogy
kivételesen gyönyörű
(mesés/varázslatos) a versbeli madár? Lehetséges válasz: „Micsoda madár!/micsoda madár!” (Lehetőség a csodálkozás/szeretet érzését kifejező nyelvi jelek felismerésére. Pl.: felkiáltó jelek, indulatszók, nyomatékosítást kifejező ismétlés). d) Melyek azok a sorok, melyek a madarat egy tökéletesen szép tájban ábrázolják? Lehetséges válasz: „Előbb ágra száll/aztán gyöpre száll/. Zöld erdőben, zöld mezőben sétál a madár. Kék a lába, zöld a szárnya/dér gyöngyén megáll” . (A második sor, akár vita tárgyát is képezheti. Egyesek azzal érvelhetnek, hogy télen fázik a madár, tehát számára nem tökéletes a téli táj; mások azzal, hogy a „dér gyöngye” kifejezés csak valami szépre/értékesre utalhat, és így a táj is tökéletes). e) Melyek azok a tájelemek, melyek fenyegetik/veszélyeztetik a madár létmódját? Lehetséges válasz: „a szelek drótsövénye”, „kilobban a nyár”, „sárga pernye hull a fákról”, “ sűrű eső lesz a rácsa, /ketrece a táj”, „télre jár/hómezőben sétál a madár” . (Természetesen a szavak hangulati/tartalmi értelmét boncolgatnunk kell. Kiegészítő kérdések: Mire szokták a drótot felhasználni? Arra, hogy elkerítsenek valamit; Mit jelent a kilobbani szó? Kilobbanhat a tűz, de a halál közeledtére is érthetjük; Milyen
- 76 -
érzést kelt benned a rács/ketrec szó? A börtönt, a rabságot juttatja eszembe; Hát a hómező? A hideg/fagyos télre utal, a végtelenségre stb.) f) A madár megsérült. Szerinted ki, vagy mi sebezhette meg? Lehetséges válasz: A tájban sérült meg, egy másik madár vagy az ember okozta sebeit. g) Maradásra vagy utazásra biztatja a költői én a madarat? Várható válasz: „Ne menj, el madár, /kilobban a nyár.” -Maradásra. (Kiegészítő kérdés: Vajon miért marasztalja a madarat a költői én,
mikor tudja, hogy
nemsokára vége a nyárnak, és jö n a mo sto h a ősz és tél? Nem tud elszakadni a madártól, mert nagyon szereti, félti a hosszú úttól stb.) h) A madár marad. Szerinted mi lesz a sorsa a téli tájban? Lehetséges válasz: Túlvészeli a telet,
de nagyon legyengül; Nem vészeli át a telet.
(Kiegészítő kérdés: Miért nem ment el a madár? Mert maradásra biztatták, szereti ezt a tájat; Vajon mi segítheti abban, hogy átvészelje a zord telet? Az akarata, a baráti segítség stb.) i) Szerinted van hasonlóság a madár sorsa illetve egy ember sorsa között? Lehetséges válasz: Igen,
mert hasonló tulajdonságaik vannak. Félnek,
bizonytalanok,
szeretik a szép tájat, megsebesülhetnek stb.
4) Házi feladatok választásra: Szerinted miben különbözik Zelk Zoltán verse a népdaltól? (Indokold válaszod!) Válaszd ki, két kedvenc feladatodat a tankönyvből, és oldd meg! Készíts interjút a versbeli madárral!(Legalább öt érdekes kérdést fogalmazz meg, a megfelelő válaszokkal együtt!) Folytasd egy versszakban a verset! Alkoss egy keresztrejtvényt, amelynek megfejtése, a madár szó legyen! Készítsd el kedvenc madárfajod névjegykártyáját! (Neve/Élőhelye/Mérete/ Tollazata/Tápláléka/Haszna/Miért ő a kedvenc madárfajtám? - Lásd még, Tanítás-Tanulás 2011/4. 12-13.) Milyen babona/hiedelem kapcsolódik, a gólya/bagoly/páva/fecske/varjú madarakhoz? Egyes madarak az időt is „megtudják jósolni”? (Lásd még, Tanítás-Tanulás 2010/10. 18-19.)
- 77 -
Az óra művelődési anyaga: Petőfi Sándor, János vitéz (elbeszélő költemény-első öt rész) 6/8 óra Az óra célja: A folyamatos/értelmező/kritikai olvasási képesség fejlesztése; A költői nyelv szerveződésének tanulmányozása; Az előrevetítő- és hátrautaló olvasói képesség fejlesztése; Az olvasói öröm megtapasztalása; A fikció és „valóság” szerveződése az epikus szöveg szintjén; Mesebeli elemek vizsgálata.
Az óra menete: 1) Tanári bemutató olvasás 2) A diákok „bemutató” olvasása (A Petőfi-szöveg jellegéből fakad, hogy „kínálja” magát a hangos/értelmező olvasásra. Ez lehet szerepénkénti olvasás,
sorolvasás,
csak a
főnevek/igék/melléknevek felolvasása. stb.) 3) A megadott részek feladatokkal/kérdésekkel való feldolgozása – I. rész a) Adj címet a felolvasott résznek! (Az ilyen típusú feladatok által a diák úgy érzi, hogy maga is hozzájárul a szövegértelem alakításához. Jó, ha a pedagógus minden diák címváltozatát figyelembe veszi, és rákérdez a címválasztás okára). b) Válaszd ki a bemutatott képek/festménymásolatok közül azt, amelyik szerinted talál az első részhez! (A kép ábrázolhat egy virágos rétet, egy rózsaszálat, két galambot, egy beszélgető fiút és leányt, a patak vizében mosó női alakot, egy szép királyleányt, egy szívet, tüzet stb.) (Érdekes megoldások születhetnek, hiszen a fantázia működése egyedi formákban mutatkozhat meg) . c) A megszólítás szintjén milyen szókapcsolatok/szavak utalnak Jancsi és Iluska szerelmére? Lehetséges válasz: „Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”, „Rácsókolom lelkem piros ajakadra”, „Tudod Jancsi szívem, örömest kimennék”, „Gyere ki galambom, gyere ki gerlicém” . (Kiegészítő kérdés: Milyen népdalban fordul elő, a szívem/gerlicém/ galambom kifejezés, és milyen érzéseket közvetít? Szerinted fontos a szép/kedves beszéd? Mit lehet elérni a segítségével? Milyen szakmákban van nagy fontossága? ) d) Ki az,
aki mindent tud Jancsiról és Iluskáról?
Lehetséges válasz: Az elbeszélő.
(Kiegészítő feladat: Olvasd fel azokat a részeket, ahol megszólal az elbeszélő!A mindentudó, elbeszélői szólammal való ismerkedés).
- 78 -
e) Mi az a probléma/akadály, ami Jancsi és Iluska szerelmének útjában áll? Lehetséges válasz: Iluska mostohája. (Kiegészítő kérdés: Melyik mesebeli mostohát juttatja eszedbe, Iluska mostohája? Hófehérke mostoháját, aki többször is el akarja pusztítani; Ismersz olyan mesét, ahol a mostoha jól bánik a gyerekével? Pl.: Szigurd királyfi - izlandi mese; Szerinted miért bánik „rosszul” a mostoha Iluskával? Mert nem a saját gyereke, irigyli szépségét/fiatalságát stb.) e) Hányféle „szépség” van az első részben? Lehetséges válasz: Iluska szépsége, a táj/természet szépsége, a szerelemé, illetve a költői nyelv szépsége. (Az utóbbi két válasz elvontabb gondolkodást igényel a diákjainktól. Mégsem kizárt,
hogy az „olvasottabb” diák megtalálja a megfelelő választ. Viszont saját
meglátásunkat ne erőltessük rá arra a diákra, aki megfelelő tapasztalat hiányában még nem képes az elvontabb „szépség” felismerésére. Kötelező házi feladat: Tanuld meg kivülről az első részt! Ajánlott házi feladat: Rajzold le kedvenc jelenetedet/szereplődet az első részből!
János vitéz - II. rész a) Adj címet a felolvasott résznek! (Szerencsés, ha minden diák hozza magával saját János vitéz kötetét, így nem befolyásolja címválasztását a tankönyv. A tankönyvön kívül, fontos, hogy a diák „fizikai valójában” kerüljön kapcsolatba olyan könyvekkel, melyek felkeltik érdeklődését). b) Rajzold le a „gonosz, vén” mostohát! c) Olvasd fel azokat a sorokat, melyek a mostoha gondolkodásmódjára, és beszédmodorára utalnak! Lehetséges válasz: „Dúlt-fúlt Iluskának gonosz mostohája”, „Megnézem, mit csinál? /ha henyél: jaj neki!”, „Becstelen teremtés, gyalázatos pára” stb. (Kiegészítő kérdés: Milyen érzéseket közvetítenek ezek a szavak? Haragot, rosszindulatot, erőszakosságot; Te milyen esetben szoktál felmérgelődni? ; Ha kiabálsz vagy csúnyán beszélsz, hamarabb meghallgatnak? - A diákoknak sokszor nehézséget okoz a legalapvetőbb emberi érzések megnevezésének képessége, mindent a jó/rossz, szép/csúnya ellentétpárban fejeznek ki. Ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk ahhoz, tudatosítsuk, a tetteinket irányító érzéstípusokat).
- 79 -
hogy nevén nevezzük,
d) Olvasd fel azokat a sorokat, melyek a mindentudó elbeszélő, szereplőkhöz való viszonyát tükrözik! Lehetséges válasz: „S nem mondhatni, hogy jó kedvvel ejtette ki... “), „Jaj neked Iluska, szegény árva kislány!”, „Ekkép fakadt ki, a nyáj bátor örzője” stb. (Kiegészítő kérdés: Neked mi a véleményed a szereplőkről? ) e) Hány ellentét/konfliktus van a második részben? Lehetséges válasz: Iluska és a mostoha, Iluska és Jancsi között. f) Szerinted Jancsi meg tudja védeni Iluskát? Lehetséges válasz: Igen, mert megijeszti mostohát; Nem, mert Iluska mégis a mostoha házában lakik. (Kiegészítő kérdés: Te, hogyan védelmezted volna meg Iluskát? Vagy szerinted Iluska megérdemelte a szidást? ) g) Melyik az az esemény, amelyik előrevetíti a harmadik rész problémahelyzetét? Lehetséges válasz: Jancsi nem találja a nyáj nagy részét. (Az elbeszélő költeményt nem ismerő diákok, az Iluska-mostoha közötti problémahelyzetet is megnevezhetik) . Házi Feladat: A már ismert mesék alapján, készítsd el a gonosz boszorkány/vasorrú bába „névjegykártyáját”
a
következő
szempontok
figyelembevételével:
Lakóhelye/Külse-
je/Varázsereje/Tettei/Beszéde/ (Idézetekkel) /Büntetése. (Az ilyen típusú feladat, nemcsak a mesei ismereteket eleveníti fel, hanem alapul szolgálhat a jellemzés tanítására is).
János vitéz - III. rész a) Kapcsolj címeket a harmadik részhez! b) Kik között alakul ki konfliktus a harmadik részben? Lehetséges válasz: Jancsi és gazdája (mostohaapja) között. (Kiegészítő kérdés: Mi az oka a veszekedésnek? Az, hogy Jancsi elvesztette nyáját.) c) Mi a véleményed a gazda viselkedéséről/beszédéről? Lehetséges válasz: Nagyon mérges, „indulatos”, hangosan/csúnyán beszél, némi oka is van rá. (A haragja párhuzamba állítható az elszenvedett veszteséggel? ) d) Szerinted ki az, aki a legnagyobb bűnt követi el ebben a részben? Lehetséges válasz: Jancsi, mert hanyagsága miatt elvesztette a nyáj felét; a gazda, mert mérgében képes lenne akár megölni Jancsit, és el is űzi otthonról. (A diákok valószínűleg tudnak válaszolni ezekre a kérdésekre, a tanár viszont állandóan kell javítsa, korrigálja a nyelvi megnyilatkozásokat).
- 80 -
e) Melyik az a mondat, melyben a gazda elűzi Jancsit az otthonából? Lehetséges válasz: „Elpusztulj előlem, többé nem lássalak!” (A cél, az irodalmi szöveg átvitt jelentésének érzékeltetése). f) Melyik/ az a kifejezés/ek, mely a gazda nehéz, haragos természetére utal? Lehetséges válasz: „Rossz a csillagzatja”; „A tréfát nem értem” . (Kiegészítő kérdések: Kire szokták mondani, hogy „szerencsés csillagzat alatt született”, illetve, „hogy leáldozott a csillaga”?
Milyen jelentése van a néphiedelemben a hullócsillagnak? Milyen lehetelen
feladatot kell megoldjon a mesehős a csillagokkal kapcsolatosan? Meg kell számolja, hogy hány csillag van az égen, le kell hozza az esthajnalcsillagot stb.) g) Ebben a részben megtudjuk Jancsi életkorát is Hány éves? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „ Nem érte meg hússzor a telet” . - Tizenkilenc éves. Házi feladat: Szerinted megérdemelte Jancsi, hogy a gazda elűzze otthonról? Te, milyen más büntetést szabtál volna Jancsira? (ĺrd le véleményed 5-10 sorban!) János vitéz - IV. rész a) Szerinted a bemutatott festménymásolatok közül, melyik illik a IV. rész tájelemeihez? (Az ilyen típusú feladatok mindig motiváló jellegűek, egészen addig, amíg nemcsak az egyszerű szemlélődést szolgálják) . b) Milyen hangulatot/érzést sugallnak a tájelemek az első versszakokban? Lehetséges válasz: „A harmat. . . tán a szánakozó csillagok könnye volt.“ (Kiegészítő kérdés: Kiken szoktunk szánakozni?
Azokon,
akiket sajnálunk. Te,
már
segítettél valaha egy bajbajutott emberen vagy állaton? Milyen estben nem tudtál segíteni? Téged befolyásol az időjárás? Gyakran vagy ritkán szoktál sírni? - Ha egy-egy kérdésre a diák nem válaszol, mert személyesen érintett, ne erőltessük a válaszadást). c) Milyen jelekből következtet Iluska, Jancsi boldogtalanságára? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: Jancsi, a legbúsabb nótáját fújja el a furulyáján; nagyon sápadt - „Jancsi lelkem mi lelt? mért vagy oly halovány, /Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán? ” – Elkeseredett – „ Mikor szép orcádat utószor látom tán... “ (Kiegészítő kérdés: Szerinted milyen dal illik, ehhez a részhez? Egy bújdosódal; Milyen érzéseket fejezhet ki még a sápadt illetve piros arc? Betegséget, fájdalmat, ijedtséget, haragot, örömet stb. Milyen hangulatot kelt az idézetben a tájelem, mit juttat eszedbe? A borongós, hideg őszt, a sötétséget, fény hiányát stb.) d) Milyen kifejezések teszi szemléletessé, a szerelmesek búcsúját?
- 81 -
Lehetséges válasz: „Ha látsz száraz kórót szélvésztől kergetve, /Bújdosó szeretőd jusson majd eszedbe.”; „ Ha látsz tört virágot útközépre vetve, /Hervadó szeretőd jusson majd eszedbe.” (Kiegészítő feladat: Készítsd el a száraz kóró és tört virág asszociációs hálóját!) e) Melyik versszakban válik eggyé a szerelmesek fájdalma? Lehetséges válasz: A 10. versszak. (Kiegészítő feladat: ĺrd le, hogy szerinted mit jelképez a tavasz, ősz és tél ebben a részben!) f) Melyek azok a gesztusok, viselkedésminták a IV. rész utolsó részében, amelyek ismételten kihangsúlyozzák Jancsi mély fájdalmát? Lehetséges válasz: Jancsi figyelmetlen a környezetével: „Kolompolt a gulya...ő észre sem vette”; Nincs úticélja, bizonytalan: „Indult; nem nézte egy szemmel sem, hol az út? ”; A tájelemeket is félelmetesnek látja: „A torony bámult rá, mint sötét kísértet. “; „Hallotta volna őt nagyot sóhajtani” g) Kinek a véleményét halljuk az utolsó sorban? Lehetséges válasz: Az elbeszélőét. (Kiegészítő kérdés: Hogyan viszonyul az elbeszélő főhőséhez? Szánakozik rajta, sajnálja) . A fenti kérdés- és feladatsor elsődlegesen a szöveg szintjén megvalósuló, azon nyelvi (beszéd szintjén megvalósuló) és nem nyelvi (mimika, gesztusok, tájelemek) jeleket vizsgálja, melyeknek célja a művészi érzelemkifejezés. Házi feladat: Rajzold le a legszebb vagy legszomorúbb jelenetet a IV. részből! Rangsorold 1-5-ig a IV. rész legszebb vagy „legszomorúbb”
szószerkezeteit! (A
szószerkezetet két, egymással kapcsolatban álló szó alkotja, pl.: aranysárga nap). Helyettesítsd, más kifejezésekkel a megadott kifejezések szavait! Pl.: „Mikor a patak vize tükörré lett, melybe ezer csillag ragyogása nézett” kifejezésből a tükörré és nézett szavakat kellett kicserélni. (Megoldások:
a tükörré szót a diákok,
a
gyémánttá, jéggé, arannyá, napsugárrá, csillámmá szavakkal helyettesítették; a nézett, szót pedig a gyönyörködött, kukucskált, kacsintott szavakkal).
János vitéz - V. rész a) Válaszd ki a megadott címek közül azt, amelyik szerinted a legjobban illik az V. részhez! (Címjavaslatok: A magyar puszta, Vihar a pusztán, Jancsi vihara).
- 82 -
b) Társítsd a megfelelő képet az V. részhez! (A képek egy jellegzetesen alföldi tájat, egy viharos tájat, illetve egy szomorú embert ábrázoljanak). (Fogadjuk el azt a megoldást is, ha a diák mindhárom képet találónak érzi a szöveghez). c) ĺrd át az első három versszakot úgy, hogy az alföldi táj/síkság helyett egy hegyes/erdős tájat ábrázoljon! (A verset szerető, és verseket író gyerekek számára, ez egy szórakoztató feladat. A tanár számára, az lehet fontos, hogy ráirányítja a figyelmet a puszta tájelemeire, és alapot szolgáltat a szemléletes tájleírás gyakorlására). (Más feladattípusok lásd,
in:
Tanítás-Tanulás 2011/2. 14-17.) d) Szerinted mi az álom szerepe az V. részben? Lehetséges válasz: Jancsi kipiheni fáradalmait, álmában találkozhat Iluskájával, ideiglenesen elfelejti bánatát stb. (Kiegészítő kérdés: Neked van visszatérő álmod? Az eddigiekben melyik volt a legkellemesebb és legfélelmetesebb álmod? Szerinted egyes álmoknak van jelentése? ) e) Milyen szót használ a költői én, a vihar megnevezésére? Lehetséges válasz: égiháború (Kiegészítő kérdés/feladat: Miért szemléletesebb ez a kifejezés? Készítsd el az égiháború fogalom asszociációs hálóját,
a versbeli kifejezések
felhasználásával!) f) Minek a jele a szivárvány? Lehetséges válasz: A vihar végének a jele. (Kiegészítő kérdés: Jancsi életében, minek az ígéretévé válhat?
Az elemi vallási ismeretekkel rendelkező diák,
a szivárványt az
özönvízzel, Noéval és Istennel hozza kapcsolatba. Ha ez a tudás nincs meg, egy házi feladat témája is lehet, Az özönvíz történetének elolvasása, és órai, közös értelmezése). g) Milyen baljóslatú jelek figyelmeztetik Jancsit és az olvasót, lehetséges veszélyeire?
a következő (VI.) rész
Lehetséges válasz: „Sűrű zöld erdőnek sötét közepébe/Ott őt
köszöntötte holló károgása, /Mely éppen egy esett vadnak szemét ásta.” (Az ilyen jellegű kérdések a folyamatos olvasást, a részek közös kapcsolódási pontjait hangsúlyozzák) . Házi feladat: Mutass be szóban vagy írásban egy mesebeli erdőt, melyben a mesehősnek különböző próbákat kell kiállnia! (Hozd magaddal a meséskönyvet is!) Szempontok a János vitéz című elbeszélő költemény feldolgozására
- 83 -
I. Összefoglalásra/ismétlésre alkalmas táblázattípusok: a) Cím(a megfelelő rész címe)/A cselekmény helyszíne (idézetekben is)/A cselekmény ideje (Idézetekben is)/Szereplők (Egy-egy jellemző tulajdonságuk leírása) /Bonyodalom (Az adott rész bonyodalma) /(Ideiglenes) Megoldás (Az adott rész megoldása) /Legszebb szó-legszebb sor (Az adott részből). - Cél: Az epikus műfaj sajátosságainak vizsgálata. b) Természeti történéseket-természeti jelenségeket kifejező szavak (Pl.: „A nap fölkelt” /Utazást-emberi mozgást kifejező szavak (Pl.: ballagott)/Megérkezést-pihenést
kifejező
szavak (Pl.: letelepült, megpihent, odaért)/ Direkt beszéd (Párbeszédek) /Indirekt beszéd(Pl.: „Most a boldogtalan mindent elbeszéle... “). Cél: Az ige szövegszervező erejének felismertetése a leíró-,
elbeszélői-,
párbeszédes
szövegtípusokban. c) Keresd ki a János vitézből azokat a sorokat, melyekben előfordulnak, a: nap, csillag, hold, felhő, rózsa, patak, erdő szavak! Cél: A János vitéz elbeszélő költeményét felépítő motívumok ismerete,
szimbolikus
jelentésük vizsgálata, a szövegben, és más műfajokban. (Pl.: a mesében vagy versekben). II. Szomorúság/fájdalom - Vidámság/Ünneplés az elbeszélő költeményben Cél: Annak felismertetése,
hogy a mű „valóságában”
illetve a mi valóságunkban is
váltogatják egymást a pozitív és negatív töltetű érzések. III. „Valós” és mesebeli helyszínek/próbatételek/szereplők (Van olyan helyszín/próbatétel a János vitézben,
mely egyidejűleg tekinhető valóságosnak illetve meseszerűnek?
Pl.:
Franciaország, János vitéz hajóútja stb.) Cél: Annak felismertetése, hogy a János vitézben átfedés van a „fiktív valóság” és „mesebeli valóság” között.
IV. Mesebeli/varázslatos táj - Félelmetes/titokzatos táj a János vitézben Cél: a költői nyelv szemléletességének, hangulatteremtő erejének a felismertetése. V. Női alakok a János vitézben (Mennyire jól körvonalazott Iluska alakja? Mit tudunk meg róla, és mit következtethetünk ki az eseményekből? Mennyire „hús-vér” női szereplő a gonosz mostoha, vagy a francia királyleány? Miért szerepel Iluska viszonylag keveset a mű történéseiben? )
- 84 -
Cél: A kreatív illetve interpretatív/értelmező olvasási képesség fejlesztése. VI. János vitéz jellemfejlődése(Honnan, milyen állapotból/foglalkozásból indul ki, milyen próbákon megy keresztül, és hova jut el? ) Cél: A diák váljon képessé, a jellemfejlődés szakaszainak felismerésére, fejlődjön analizálóés szintetizáló képessége. VII. Értékek és ellenértékek(Jó és rossz tulajdonságok) a János vitézben (Kapcsold a megfelelő tulajdonságot/tulajdonságokat az epikus mű szereplőihez! Mi lesz a jutalmuk illetve a büntetésük a jók, illetve gonoszok táborába tartozóknak? ) Cél:
Az
alapvető
erkölcsi
értékek
fontosságának
felismerése,
az
ellenértékek
kidomborításával, a mesei igazságszolgáltatás törvényszerűségének a felismerése. VIII. Valós és mesebeli állatok a János vitézben (Milyen mesékben találkoztál még ezekkel az állatokkal, és ott milyen tulajdonságaik voltak? ) Cél: A valós-,
és mesetapasztalat párhuzamba állítása,
az állatok emberekre gyakorolt
hatásának a felismertetése.
IX. Köss találó közmondásokat/szólásokat a János vitéz részeihez! (Pl.: A III. részhez, Szégyen a futás, de hasznos!) Cél: Az értelemadó képesség fejlesztése, a szókincs gyarapítása a képes kifejezésekkel.
X. Népies kifejezések - Képes kifejezések a János vitézben Cél: A nyelvrétegek, beszédstílusok felismerésének képessége.
Tanulási egység: „Bölcső és bagoly” Az óra művelődési anyaga: Tamási Áron, Bölcső és bagoly (kisregény) - 6/8 óra Az óra célja: A kisregény műfajának vizsgálata, az értékrendek vizsgálata a falusi világban, a székely nyelvjárásra jellemző fordulatok, beszédmód megismerése.
- 85 -
Az óra menete: 1) A pedagógus időt kell szánjon a különböző (a gyerekszereplő életében fordulópontot jelentő) elbeszélői részek felolvasására, értelmezési szempontrendszerének kidolgozására. 2) A diákok bemutató olvasása (Tegyük lehetővé, hogy minden diák rendelkezzen a regény egyedi példányával. Nagyobb létszámú osztályban nehezebb ennek a megvalósítása) . 3) Megadott kérdés-, és feladatsorral a felolvasott részek feldolgozása(A János vitéz tanulási egység után, nehéz volt a diákok motivációs bázisának kialakítása az újabb tanulási egység iránt). Tamási Áron, Bölcső és bagoly (A viharjelenet) - részlet/2 óra a) Adj címet a regényrészletnek, és indokold választásod! (A címadás a kezdeti olvasás utáni feszültséget oldja, első mozzanatát képezheti az értelmezési folyamat beindulásának) . b) Szerinted melyik cselekménymozzanat hiányzik ebből a regényrészletből? Lehetséges válasz: A bevezető rész. (Kiegészítő kérdések: Általában miről szoktunk értesülni a bevezető részben? Mit mutatott be a János vités első része? A tájat, helyszínt, a szereplőket; Milyen szövegtípus jellemző a bevezető részre? Az elbeszélés; Vizsgáld meg, hogy hány mondat/sor alkotja a János vitéz bevezető részét!Hányadik versszaktól váltja fel az elbeszélést,
a párbeszéd?
A vizsgált szövegrész első része,
bemutatja számunkra az
elsődleges helyszínt, a cselekmény időpontját? Van egy bevezető/hosszabb kerete a vizsgált szövegrésznek? ) A kellő olvasói tapasztalattal nem rendelkező diákok, nem feltétlenül fogják „hiányosnak” érezni a regényrészletet. Ennek ellenére, a tanár kell építsen a tanulók olvasási tapasztalatára, és megfelelő bevezető szövegrészletekkel, (mesekezdetekkel, elbeszélések bevezetésével Lásd, Móricz Zsigmond Mikszáth Kálmán elbeszélései) kell tudatosítsa a bevezető részek szerkezeti/hangulati sajátosságait. c) Értelmezd „A tinókat meg kéne sózni” mondatot! (A falusi életvitelt nem ismerő diák természetszerűleg, képtelen lesz ennek a mondatnak az értelmezésére. A tanár, az ilyen és hasonló mondatok esetében, ne adja meg a választ, hanem teremtse meg a kutatáshoz, értelmezéshez szükséges eszközöket, mégha ez több időt is vesz igénybe). Kiegészítő feladat: Keresd ki a M. É. K. -ból a tinó szó jelentését!-Ez lehetőséget ad a szó jelentésén kívül, az elsődleges értelem, és a „tájnévi” értelem fogalmi tisztázására is.
- 86 -
Miért kell a tinót „megsózni”?
Te, mit szoktál megsózni, és miért? Az ételt, hogy
ízletesebb legyen. Az állatok természetesen „nem sóznak” úgy mint mi, de vajon szeretik a sót? Igen, mert meghozhatja az étvágyukat. d) Kihez hasonlít a feladatot adó apa, illetve tarisnyával elinduló fiú? (A kérdésben az „árulkodó” szó, a tarisnya lehet, hiszen ismerős lehet a mese világából. Az apa/király, fiát sokszor „feltarisnyálja”, vagyis elküldi a veszélyes/nehéz útra, valaminek a megszerzése végett, vagy csak egyszerűen bátorságát akarja kipróbálni. - Beavatási rítusok) Lehetséges
válasz:
A
mesebeli
királyhoz/szegényemberhez,
illetve
a
királyfi-
hoz/szegénylegényhez. e) Milyen lelkiállapot jellemzi a fiút elindulása pillanataiban? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „Küzdöttem némán a gondolatokkal, amelyek egyszerre úgy reám törtek, hogy az indulás perceiben nem is tudtam eligazodni közöttük” . (Az a cél, hogy diákjaink felismerjék, és nevén is tudják nevezni az érzéseket, jelen esetben a félelem, bizonytalanság érzéseit.) Kiegészítő kérdés: Te is úgy éreznéd magad, mint a fiú hasonló helyzetben? Eddig, milyen helyzetben/helyzetekben féltél a leginkább? f) Hogyan viselkedik a fiú az út kezdetén? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „Gyorsan aprítottam ki a faluból”,
„az utat ügyeltem,
nehogy
elbolonduljak valamerre”, „büszke és vidám voltam, amikor hümmögve ámultak azon, hogy én milyen útra megyek egyedül” . (Minden szöveg feldolgozásakor, az első órán a szóbeli értelmezésre fektessük a hangsúlyt. A diákok felszabadulnak, többszörös kényszere alól,
és akkor,
a figyelés/értelmezés/írás
ha nem kell mindent leírni,
nagyobb
hajlandóságot/kedvet mutatnak a pedagógus által irányított értelmezési út bejárására) . g) Az út során mikor tér vissza a fiú félelme? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „Már nem láttam sehol embert, csak óriási nagy fákat, és madarakat”, „valami óriási és üresen tátongó patakmeder mellett vezetett az út”, „mindenütt csak erdő volt, amely olyan sűrű volt, hogy abból bármely vadállat hirtelen szökhetett volna rám” . (Kiegészítő kérdés: Miért ismétlődik az óriási jelző, milyen hangulatot kelt benned? Mire emlékeztet az eddigi olvasmányaidból? Pl.: Az Óriásországra. Eddigi olvasmányaidban,
hol találkoztál a „sűrű,
sötét” erdővel?
Mit jelképez?
A
mesékben, János vitézben, és mindig az ismeretlennek/félelmetesnek a színtere). h) Mikor oldódik fel a fiú félelme? Lehetséges válasz: Akkor, mikor meghallja a kolompok hangját, találkozik a pásztorral. (Kiegészítő kérdés: Miért ajándékozza meg a pásztor a fiút? Mert örül a dohánynak, értékeli
- 87 -
a fiú bátorságát. A mesehősök,
milyen jutalmakat/ajándékokat szoktak kapni?
Varázseszközöket az átváltozáshoz, az erő növeléséhez. az utazáshoz stb.) i) ĺrd ki a szövegből azokat az igés szerkezeteket (hangutánzó szavakat), melyek a vihar erejét/nagyságát érzékeltetik! Lehetséges válasz: „mély zúgás hallatszott”, „az erdős völgy tompán nyögött”, „zúgott a szél”, „morgott és recsegett az erdő, s bőgött alul a völgy”, „csattogott és háborgott a tűzben az erdő”. (Kiegészítő feladat: Rajzold le a viharban álló erdőt!ĺrd át a vihart bemutató szövegrészt úgy, hogy a tavasz jövetelére utaljon! - Házi feladat javaslat). j) A vihar előhozza főhősünk félelmeit. Mely sorok érzékeltetik ezt a legszemléletesebben? Lehetséges válasz: „-No, vége az életemnek!”, „Úgy féltem, hogy azt hittem, teljesen megemészt engem a félelem”, „Mint valami rettenetes álomban, azt is csak úgy láttam... “ (Kiegészítő kérdés: Szerinted valóban veszélyben forgott a fiú élete?
Miért védelmezte
szerinted annyira elszántan a madárfiókát? Mert örült annak, hogy nem volt egyedül a viharban, szerette az állatokat stb.) k) Mi az, ami, az anya fia iránti aggodalmát/szeretetét fejezik ki? Lehetséges válasz: Már kezdetben félti a hosszú úttól, majd annyira félti a vihartól, hogy elébe siet.
Házi feladat:
Hasonlítsd össze a hegyvidéki viharjenetet (A Bölcső és bagoly című
kisregényből) a pusztai-illetve tengeri viharjelenettel (A János vitézből)! Megválaszolandó kérdések: Melyek a vihar előjelei a megadott szövegrészekben? Milyen kifejezések szemléltetik a vihar tombolását? Milyen kifejezések szemléltetik a vihar végét? Melyik a legszebb/legköltőibb viharjelenet? Melyik a legfélelmetesebb viharjelenet?
Melyik viharjelenet fenyegeti az ember életét?
Benned milyen hangulatot kelt a vihar? Kiegészítő kérdés: Milyen jelei vannak a viharnak egy város utcáján? Szempontok Tamási Áron, Bölcső és bagoly című kisregényének a feldolgozására I. Az apa-fiú/anya-fiú közötti érzelmi háló vizsgálata; (Milyen Áron munkanapja édesanyja illetve édesapja oldalán? Milyen az anya illetve az apa beszédstílusa? „ĺgy beszélt velem kedves és lebegő módon. Éppen ellenkezőleg mint atyám, ki szavával nagy és erős fákat idézett, melyek borúsan ültek meg a földön. Anyám finom, virágos ágakat mutogatott nekem,
melyeken harmatosak voltak a levelek,
- 88 -
virágai játékosan villadoztak..” Milyen
jövőképet rajzol meg az apa illetve anya? Melyiket tartod követendőnek? „Hát így élünk. Most már tudod, mert megkóstoltad a munkát. Dolgozni fogsz mint az apád. S beléragadsz a nyomorúságba, akár mennyi eszed van.” - „ Anyám megsimogatott, s a várakozó csendben azt mondta: - Mégis reményleni kell...“) II.
A munka problémaköre a „Bölcső és bagolyban” (Milyen „felnőttmunkába”
kell
besegítsen Áron is? Milyen esetekben végzi szívesen a munkát? Szerinted lehet a munkát örömmel is végezni? Fontos, hogy a munkát felváltsa a pihenés illetve játék? Te ismersz olyan embereket a környezetedben, akik szívesen végzik munkájukat? ) III. Az iskola és tanulás a kisregényben (Milyen a fiú első iskolai napja? Hogyan viszonyul a tanuláshoz? Mi a véleménye a tanítóiról? Milyen szerencsétlenség biztosítja számára a továbbtanulás lehetőségét? ) IV. A legszebb/legköltőibb szövegrészek a kisregényből (Készítsd el a kisregény legszebb szavainak értelmező szótárát!) V. Hasonló események Tamási Áron, Bölcső és bagoly illetve Ion Creangă, Amintiri din copilărie című regényében (Olvasd fel az egymással „párhuzamos”
történéseket! Pl.:
Gyümölcslopás jelenet - Cseresznyelopás/La furat cireşe; „Rákászás” - Fürdőzés/La scăldat). VI. A tájnyelvi (székely) szavak/kifejezések vizsgálata (Állítsd össze a „székely” szavak értelmező szótárát a kisregény szövege alapján!) A szempontok sokfélesége segítheti a diákokat, feladatokat,
hogy kiválasszák a számukra érdekes
problémahelyzeteket. Mindig rendezzünk ötletbörzét diákjaink körében is,
hiszen a saját „szerzésű” feladatokat sokszor lelkesebben/lelkiismeretesebben végzik el. A továbbiakban a drámajáték alkalmazásának,
egyik lehetséges forgatókönyvét tegyük
vizsgálatunk tárgyává. Az óra művelődési anyaga: A már tanulmányozott irodalmi művek megadott részeinek újraértelmezése, továbbgondolása drámajátékkal.
Az óra célja: Kreatív szövegalkotói képesség fejlesztése; Aktív részvétellel, a „valós” és képzeletbeli problémahelyzetekre való válaszadás szituatív játékkal.
Az óra menete: 1) Házi feladat ellenőrzése - Egy szakma/hivatás verssel vagy szerepjátékkal való szemléltetése;
- 89 -
Megoldott házi feladat: Mesterségem a halászat/Sok türelmet igényel,
és várást/Mikor
horogra kap a hal/Nagy gilisztákat fal/. De már odagyűl minden kárász, /S lesz belőle majd jó mártás. / S lassan kifogom a pontyot, /S iszok rá, egy jó kortyot. (Sz. Tímea - VI. osztály)
2) Sorshúzással megadott jelenetek, helyzetek dramatizálása, önálló szövegalkotás, kisebb és nagyobb csoportban; 3) Minden bemutatott jelenet után, a diákok a következő kérdésekre válaszolnak: Hogy érezted magad a szerepedben? Milyen szöveg leírása illetve szerep eljátszása volt a könnyebb illetve nehezebb? Mi segítette illetve mi nehezítette meg az együttműködést a csoportban? Neked ki segített a csoportmunka során? Gyakrabban vagy ritkábban vennél részt drámajátékban, magyarórán? (Indokold válaszaid!) 4) Problémahelyzetek a) Áron iskolájában költői versenyt rendeznek. A kiértékelés után megszületik a győztes neve is. Vajon, kinek a verse lesz a nyertes mű? (Szereplők: A tanítónő, és 3-6 diák) b) Sötétség országának túlélői(a boszorkányok) megtámadják Tündérországot. Milyen tanácsokkal/megoldásokkal sietnél János és Iluska megsegítésére,
védelemként milyen
varázseszközöket használnál fel? Dolgozz ki egy védelmi stratégiát(erre alkalmas lehet egy emberfigurás társasjáték, sakkjáték esetleg dominó vagy egy csomag kártya) , és írj le egy hét pontból álló védelmi tervet! c) Szemléltesd, humoros/vicces formában a közmondásokat/szólásokat, és fűzz egy-egy tréfás
megjegyzést
hozzájuk!
(Szereplők:
Két-három
szereplő
egy-egy
jelenet
bemutatásához). Ki korán kel, aranyat lel; Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik; Sok kéz hamar kész; A hazug embert könnyebb utolérni mint a sánta kutyát; Kutyából nem lesz szalonna; Nem tesz lakatot a szájára; Szegény ember vízzel főz; Okos enged, szamár szenved; Aki másnak vermet ás, maga esik bele, stb. d) Hajótörést szenvedtek, és egy lakatlan szigetre kerültök. Milyen tevékenységeket kellene először elvégezzetek?
Mutassátok be pantonimmel! (Pl.: a használati cikkek/táplálék
kimentése a hajó roncsai közül,
fagyűjtés,
tűzrakás,
sebesültek ellátása,
éjszakai
menedékhely építése, ivóvíz keresése stb.) (Lásd, Daniel Defoe, Robinson Crusoe című regényét vagy Stevenson, A kincses sziget című kalandregényét!)
- 90 -
e) Áronnal együtt részt veszel a farkaslakai vásárban. Mit szeretnél árulni,
és milyen
szavakkal kínálnád, „reklámoznád” portékádat? (ĺrjatok egy háromsoros reklámszöveget, és játsszátok el a jelenetet! Szereplők: Minimum 7 tanuló). f) „Tél,
tavasz,
nyár,
ősz,
folyók,
ligetek/Szeressétek a gyermekeimet. /Tanítsd,
melengesd te is drága nap, /Csempészd zsebükbe titkos aranyad” . (Szabó Lőrinc) Vedd át az egyik természeti elem/évszak szerepét, és fogalmazd meg védőbeszédedet a gyerekekért!Használj tárgyakat, kellékeket annak bemutatására, hogy ki vagy! (Szereplők: Hét diák) . g) Az emberi jó tulajdonságok (Türelem, Szeretet, Vidámság, Szorgalom, Kedvesség, Barátság) azon vitatkoztak, hogy ki fontosabb az ember számára. Mindegyik bizonyítékot hozott fel (akár szépirodalmi szövegből),
fontossága igazolására. Végül az
ember eldöntötte a vitát. (Add elő a jelenetet, írd meg a tulajdonságok szövegét, és az ember válaszát! Szereplők: Hat tulajdonság/hat szereplő+az ember). A fenti, és ehhez hasonló drámajáték-lehetőségek megmozgatják diákjaink fantáziáját, és élményteremtőek. Alkalmazzuk, a szituatív (próba- és forgatókönyv nélküli) drámajátékokat nagyobb gyakorisággal! Ezekben az estekben válhatunk tanui a tiszta gyermeki fantázia működésének, a kreatív szöveg-, kellék-, és mozgásteremtésnek.
Tanulási egység: Bölcső és bagoly Az óra művelődési anyaga: Arany János, Családi kör (életkép) - Degas, A Belleli család című festménymásolata. Az óra célja: A különböző művészeti ágak (festészet/irodalom) „nyelvének” a vizsgálata és értelmezése.
Az óra mozzanatai: 1) A házi feladat ellenőrzése (Címjavaslatok: Az én családom; Vacsora a családban; A családom este) A fogalmazásokat egy, a családról készült fenyképpel vagy rajzzal lehet illusztrálni. 2) Az óra művelődési anyagának problémakérdésekkel és feladatokkal való feldolgozása
- 91 -
I.
Nézd
meg
figyelmesen
a
bemutatott
festménymásolatot,
kérdésekre/feladatokra! (Kisebb létszámú osztályban a frontális-, osztályban a csoportmunka ajánlott,
és
válaszolj
a
nagyobb létszámú
illetve a fóliákra/kariókákkal való írás a jobb
áttekinthetőség céljából). a) Szerinted, mi a szokatlan a képen? Lehetséges válasz: A festményalakok szokatlan testtartása, nem néznek előre, mint ahogy a fényképeken szoktak. (Kiegészítő kérdés: Te, festőként/fényképészként hogyan állítottad volna be, a képbeli személyeket? ) A cél, a problémafelvető gondolkodásnak a beindítása, annak a problémának megtalálása, vagy megteremtése, mely beindítja az értelmezési folyamatot. b) Miből lehet következtetni a képbeli személyek lelkiállapotára/érzéseire? Lehetséges válasz: A nézésükből; Nem néznek egymásra, de egyenesen előre sem; Kivétel, az egyik leány, aki előre néz; Fejüket elfordítják,
úgy tűnik mintha valamire múltbeli eseményre gondolnának; A
férfialaknak jóformán csak a hátát látjuk; Egyáltalán nem mosolyognak,
de még az
elégedettségnek az érzése sem látszik az arcaikon. (A diákoknak valószínűleg,
nem nehéz felismerni a szomorúság/keserűség érzését.
Fontosabb, ha figyelmük a nonverbális eszközök, az arcmimika, testtartás, gesztusok jelentésadó szerepére irányul). c) Szerinted családi kapcsolat van, a képbeli személyek között? Lehetséges válasz: Igen, mert közösen jelennek meg, az őket ábrázoló festményen; Azonos a kisleányok öltözete; Az egyik kislány haja vörös, mint a férfialaké, a másiké, a nőalakhoz hasonlóan barna. d) Milyen a viszony a családtagok között? Lehetséges válasz: Nem a legszeretetteljesebb, hiszen viszonylag távol vannak egymástól; Az apa van a legtávolabb a családjától, ezt a hatást az előtte levő asztal is hangsúlyozza; Az anya, átkarolja ugyan az egyik lányát (mely a gondoskodásnak, szeretetnek jele), de nem néz rá,
nem teszi kezét másik lánya vállára sem. A szék en ü lő leány nem n éz egyik
családtagjára sem, az anya mellett álló leány az, aki előre néz, kitekint a képből. e) Milyen szín/színek vannak túlsúlyban a képen? Lehetséges válasz: A fekete. (Kiegészítő kérdés: Szerinted az anya miért van talpig feketében? Mert gyászol valakit. Az apa/férfialak vajon, miért nem visel feketét? Vajon a gyász miatt ennyire szomorúak? )
- 92 -
f) Szerinted, milyen a képbeli család anyagi állapota? Szegények vagy jómódúak? Lehetséges válasz: Jómodúak, mert szép a szoba berendezése (aranykeretes tükör, kandalló, bőrfotel,
díszes gyertyatartó stb.),
nem rongyos/tiszta a ruházatuk,
az anyának és
kislányoknak is van ékszere(fülbevaló, gyűrű). (Kiegészítő kérdés: Milyen hangulatotot sugallnak a szoba berendezési tárgyai?
Az “
aranyos” tárgyak a jólétnek a jelei. A világoskék virágú tapéta, pozitív hangulatot kelt, a virág szimbolikája miatt. Kit ábrázol az aranyozott keretű kép? Egy férfit, aki lehajtja fejét, tekintetét nem láthatjuk. Ki lehet ő? Egy családtag) . g) Szerinted,
miért nincs harmónia a családtagok között?
(A képi világ,
alaphelyzet
továbbgondolása, a cél). h) Adj címet a képnek! II. A tanári bemutató olvasás után a gyerekek felolvassák Arany János, Családi kör című életképét (A vers szövege hosszú, a diákok számára ismeretlen szavakkal/kifejezésekkel megtűzdelve. A konkrét szövegértelmezést meg kell előzze a szómagyarázat, a M. É. K. felhasználásával, ami játékos formát is ölthet. Kérdés/feladat: Vajon ki találja meg hamarabb az xy-szó magyarázatát/jelentését? Hány jelentése van az illető szónak? A versben, melyik jelentésében fordul elő? Készítsd el az értelmezett szavak/kifejezések rajzait!) A vers feldolgozása,
kisebb eltérésekkel ugyanazon kérdések/feladatok mentén kell
megtörténjen, mint a Degas-festményt ábrázoló képnél. (A megfelelő ellentéteket, illetve a kép és festmény nyelve közötti hasonlóságokat, csak így tudjuk megfigyeltetni/értelmezni). a) Melyik a vers alaphelyzete? Lehetséges válasz: „Este van, este van: ki-ki nyugalomba... “ (Kiegészítő kérdés: Kik jelennek meg elsőként az estében? A tájelemek/természeti elemek. Mit érzékelhetünk ezek közül a „szemünkkel”, fülünkkel illetve fantáziánkkal? „Zúg az éji bogár, koppan”, „rikoltoz a bagoly”, „csapong a denevér” ; „bólingat az eperfa”, lomha földi békák szanaszét görögnek” . Rajzold le a vers alaphelyzetét!) b) Kik egészítik ki az esti képet a második versszaktól, és milyen hangulat megteremtői? Lehetséges válasz: A tehént megfejő gazdasszony, az „éhes borjú”, az „elnyúlt testű” cica, a „ kiszolgált” kutya, a kisfiú. A kiegészült esti képnek nyugodt, békés, kellemes hangulata van. (Kiegészítő kérdés: Kinek a világához tartoznak a felsorolt állatok? A vadon világához tartozik a bagoly, denevér, éjjeli bogár; az ember világához pedig, a háziasított állatok tartoznak. Milyen kifejezések sugallják az esti harmóniát?
- 93 -
A hivogató tüzelő fénye,
a
gazdasszony, aki „elvegyül a gyermektársaságba, /mint csillagok közé, nyájas hold világa” . Mit jelent a „nyájas” szó? Miért nem illik ez a jelző, a képen ábrázolt asszonyhoz? ) c) Kik alkotják a versbeli családot, és mit tudunk meg róluk? Lehetséges válasz: „eladó lyány, /ő a legnagyobb, s szebb: a hajnali csillag”, „a legkisebb fiú kenyeret kér, s majszol/üszköt csóvál, tűzkígyókat rajzol”, „olvas a nagyobbik, nem ügyelve másra/verseket, nótákat, csinálni maga is próbálgat”, „pendül a kapa, most letevé a gazda”, „nyájas szavú nője mosolyre deríti”. d) Milyen az apa magatartása a családdal szemben? Idézd a megfelelő sorokat! „Mond egy szíves jó estét”, míg körülnéz a víg csemetéken, /sötét arcredői elsimulnak szépen”, „Gyer közelebb édes!” Jól érzi magát családja körében, szereti őket. (Kiegészítő kérdés: A képhez viszonyítva szerinted közelebb vagy távolabb ülnek egymáshoz a vers családtagjai? Biztos közelebb, hiszen az asztalnál ülnek. Szerinted egymásra néznek? Igen, mert beszélgetnek egymással.) e) Miért fogadja szerinted a család, az ajtónál zörgető koldust? Lehetséges válasz: Emberségből, hogy ne aludjon a szabadban. (Kiegészítő kérdés: Kik szoktak kérni, és kapni szállást? A mesehősök. Miért vált bujdosóvá a koldus? A szabadságharc elvesztése miatt. Milyen típusú népdal fejezi ki, leginkább a sorsát? A bujdosódal). f) Kiről érdeklődik a nagyobbik leány a 13. versszakban? Lehetséges válasz: A testvérbátyáról. Kiegészítő kérdés: Miért kiemelt betűformájú,
a testvérbáty illetve leány szó ebben a
versszakban? A leány, miért nem szülei előtt kérdezősködik? g) Milyen szín van szerinted túlsúlyban, ebben a versben? Lehetséges válasz: A fekete, mert este van, de a sárga is, ami a házban világító tüznek fénye. h) Mi fogja keretbe a verset? Lehetséges válasz: Az utolsó versszak. (Kiegészítő kérdés: Mi az ami uralomra kerül az utolsó versszakban? Az este, és álom. Miket, és kiket von hatalma alá? Az embereket, állatokat, a tüzet. Hol félelmetesebb, és hol meseszerű az este arca? Az első, versszakban „Rikoltoz a bagoly”, az utolsó versszakban, „S átveszi egy tücsök csendes birodalmát” .) i) Szerinted mi az oka, a családi harmóniának a versben? j) Szerinted minek a jelképe a kör?
- 94 -
Lehetséges válasz: A tökéleteséggé,
harmóniávé. (Milyen esetben használták a kört az
indiánok? Mikor a gonosz elől akarták megvédni magukat.). Házi feladatok: Tanuld meg kivülről, József Attila, Altató, vagy Radnóti Miklós, Éjszaka című versét! Rajzold le kedvenc jelenetedet, Arany János, Családi kör című verséből! ĺrd át a vers első és utolsó versszakát,
„A hajnal van,
hajnal van: kiki dalolásba... “
verssorból kiindulva! Olvasd el Petőfi Sándor, Egy estém otthon című költeményét, és idézetekben mutasd be a családtagok közötti érzelmi viszonyt!
III. 3 Kommentált óratervek VII. osztályban
Tanulási egység: „Megyen, megyen, megyen sűrű fenyves erdőn... “ Az óra művelődési anyaga: Kádár Kata (A két kápolnavirág) – népballada - 2óra Az óra célja: A szövegértő olvasás fejlesztése; A ballada műfaji sajátosságainak vizsgálata; Mesei motívumok azonosítása a népballadában.
Az óra menete: 1) A ballada, tanári bemutató olvasással való elsődleges értelmezése 2) A ballada, diákok általi bemutatása (Az első olvasás, a szöveg folyamatos, tömbben történő elolvasására koncentráljon. Az első elolvasás után, a diákok képesek kell legyenek az elbeszélői- és szereplői szólamok helyes elkülönítésére. Mindezt követheti a szerepénkénti olvasás).
3) A ballada, feladatokkal/kérdésekkel való feldolgozása a) Rajzold le a kápolnavirágot! (Kiegészítő feladat: Keresd ki a kápolna szó jelentését a M. É. K. -ból!)
- 95 -
Cél, a fantázia fejlesztése, illetve az irodalmi nyelv, és “ beszédes” tájnyelvi formák vizsgálata. b) Melyik cselekménymozzanat hiányzik a balladából? Lehetséges válasz: A bevezető, előkészítő rész. (Annak felismertetése, hogy az elbeszélői szövegtípus a bevezetésnek, a párbeszéd leginkább a bonyodalomnak a szövegtípusa) . c) Milyen kéréssel indul a ballada? Lehetséges válasz: A fiú, édesanyja engedélyét kéri a nősüléshez. „-Édesanyám, engedje meg, /Hogy vegyem el Kádár Katát” . d) Mi a ballada bonyodalma? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: Az édesanya megtagadja fia kérését. „ -Édes fiam, nem engedem/Feneketlen tóba vetem. / Van uraknak sok szép lánya/Neked is juttatnak egyet.“ e) Miért nem egyezik bele az anya, fia házasságába? Lehetséges válasz: Azért, mert Kádár Kata szegény jobbágyleány. (Kiegészítő feladat: Idézz olyan meséket, melyekben a rangkülönbség a fiatalok szerelmének az útjában áll!) f) Miklós úrfi elbujdosik. Szerinted megoldhatja problémáját ezzel az úttal? Lehetséges válasz: Nem, mert Kádár Katát még nagyobb veszélyben hagyja. Igen, mert azt reméli, hogy édesanyja meg fogja változtatni véleményét, pénzt akar keresni, hogy önerőből is el tudja tertani szerelmét. (Kiegészítő kérdés: Milyen célból szoktak elbujdosni/világgá menni a mesehősök? Sorolj fel három lehetőséget!) g) Miért adja Kádár Kata a veszélyt előrejelző „fejér ruhát” és „bokrétát” Miklós úrfinak? Lehetséges válasz: Azért, hogy siessen vissza megsegítésére a veszély idején. (Kiegészítő kérdés: Szerinted Kádár Kata miért nem akadályozza meg, hogy szerelme útnak induljon? Miért nem kíséri el, ő is az úton szerelmét? Szerinted mit jelent az, hogy senki a sorsát el nem kerülheti?
Azt,
hogy akármit tennénk is,
bizonyos dolgok úgyis
bekövetkeznek az életünkben. Kádár Kata esetében is, ez a sorsszerűség/végzeteszerűség következett be? Te, hiszel, vagy nem ebben a végzetszerűségben? A „Bölcső és bagoly” Tamási kisregényben, melyik volt az az esemény, melyben az író a sors kezét látta? Mikor ellőtte az ujját, és így „alkalmassá” vált a továbbtanulásra. - Házi feladat témáját is képezheti). h) A mesékben a halottak is képesek életre kelni. (Pl.: az élet vizével) Miklós úrfi vajon miért nem próbálkozik Kádár Kata életrekeltésével?
- 96 -
Lehetséges válasz: Azért,
mert ez csak a mesék világában lehetséges. Nincs megfelelő
varázseszköze, mellyel ezt a csodát végrehajhatná. (Kiegészítő kérdés: A János vitézben milyen csodás életrekeltésről olvashattál? Iluska, életrekeltése az élet vizében. Hogyan kelnek életre a mesehősök? Olvass fel megfelelő szövegrészeket a mesékből!) i) Miért ugrik be a tóba, a szerelmét elvesztő fiú? Lehetséges válasz: Nem tud nélküle élni, a halálban/a túlvilági életben vele akar lenni. (Kiegészítő kérdés: Neked mi a véleményed Miklós úrfi tettéről? Még mit tehetett volna? ) j) A balladaszövegben mi bizonyítja, hogy van „élet” a halál után is? Lehetséges válasz: A tóból, illetve a koporsóból kinövő liliomszálak, amik összeölelkeznek; Kádár Kata, a halálon túli világból megátkozza Miklós édesanyját, aki vesztüket okozta. (Kiegészítő kérdés/feladat: Minek a jelképe a liliom? Az ártatlanságé. Házi feladat javaslat: Végezz kutatómunkát, és írd le, hogy mit jelképeznek a következő virágok: piros rózsa, fehér rózsa, szegfű, tulipán, orchidea, nefelejcs, hóvirág, írisz, gyöngyvirág, ibolya, kardvirág. Készíts egy képeslapot az említett virágok képeinek, vagy saját rajzaidnak felhasználásával!) k) Folytasd egy versszak erejéig a balladát! (Kiegészítő kérdés: Vajon beteljesedett az átok, vagy nem? ) l) Adj példákat a ballada szövegéből a következő balladai műfaji sajátosságokra! Balladai tömörség - Pl.: Hiányzik a bevezető rész, csak a tényekről értesülünk. (Nem tudjuk meg, hogy kinek a segítségével ölte meg a leányt Miklós úrfi anyja; Nem ismerjük az érzéseit, fia halálával kapcsolatosan; Nem tudunk meg semmit Kádár Kata szüleiről stb.) Balladai homály/titokzatosság/kihagyásos szerkezet - Pl.: Nem tudjuk meg, hogy milyen a „feneketlen tó” világa, a két szerelmes a „földi” halál után nem beszélget egymással, nem tudjuk meg, hogy mi lett a sorsuk miután a liliomszálakat, „tövis bokorrá tapitá” a fiú anyja. Balladai tragikum: Pl.: Bekövetkezik a két szerelmes tragikus halála. Bűn és bűnhődés motívuma: Miklós anyja bűnt követ el, megátkozzák, de a ballada szövege nem ad arra választ, hogy megfogant-e az átok. (Kiegészítő kérdés: Melyik balladai hőst átkozzák meg saját gyerekei?
Budai Ilonát; A ballada egyes változataiban Miklós úrfi
átkozza meg anyját. Ez változtat szerinted a ballada hangulatán? ) Lírai részek a balladában - Pl.: A két szerelmes búcsúja. (Érzelemkifejezés) Epikai részek a balladában - Pl.: A halálon túli csoda történései, az asszony bosszúhadjárata a szerelmesek ellen. Drámai (feszült) részek a balladában - Pl.: A vérző „fejér ruha és bokréta”, Kádár Kata átka.
- 97 -
Ismétlések
a
balladában
és
szerepük:
Kihangsúlyozzák
a
mondanivaló
drámaiságát/tragikumát, feszültséget keltenek az olvasóban. (Hogyan kellett elmondani a varázsmondókákat? Nagyon gyorsan, és állandóan ismételve. Csak így hittek a „varázserejében”).
Házi feladat: Alakítsd át varázsmesévé a balladát,
bemutatva a feneketlen tó országát!
(Ajánlott terjedelem 15-20 sor) Olvass fel egy olyan meserészletet,
melyben a király vagy királyné ellenzi a fiatalok
szerelmének beteljesülését! Tanulási egység: „Megyen, megyen, megyen, sűrű fenyves erdőn... “ Az óra művelődési anyaga: Görög Ilona (A csudahalott) - vígballada - 2 óra Az óra célja: A vígballada műfaji sajátosságainak vizsgálatával, az interpretatív szövegértés fejlesztése; A meseszerű elemek motívumteremtő/szövegépítő szerepének a felismerése. Az óra menete: 1) Tanári bemutató olvasással a ballada ismertetése
2) A diákok általi balladabemutatás(Nagyon fontos, ebben az esetben is a balladai szólamok elkülönítése, a szerepekre bontott olvasás előtt); 3) A ballada kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása. a) Melyik balladához hasonlít a balladánk az első rész alapján? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: Kádár Katához. „- Bizony csak, meghalok anyám, édesanyám, /Görög Ilonáért, karcsú derekáért” . b) Melyik a két ballada közötti legfontosabb különbség? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: A fiú anyja beleegyezik, fia leányválasztásába. „-Ne halj, fiam, ne halj Bereteleki László, /Csináltatok néked olyan csudamalmot: /Oda is eljönnek szűzek, szép leányok, /A tied is eljön: Szép Görög Ilona. “ c) Ebben a balladában ki az, aki akadályozza a szerelem beteljesülését? Idézd a megfelelő sorokat!
- 98 -
Lehetséges válasz: Görög Ilona édesanyja. „-Ne menj, leányom, ne menj: /Megvetik a hálót, /kifogják a márnát. “ (Kiegészítő kérdés: Mi a márna, és mit jelent ebben a szövegösszefüggésben? Milyen párhuzam van a márna, és a leány között? Mondj közmondásokat, melyekben szerepel a háló kifejezés!Pl.: Kiveti rá a hálóját; Hálóba került; „Rokon” szólás: Horogra került, Bekapta a horgot. Mi a jelentésük ezeknek a szólásoknak? Arra utalnak, ami a becsapott emberrel történik) . d) Szerinted, a balladában mi bizonyítja azt, hogy Bertelaki László valóban szerelmes Görög Ilonába? Lehetséges válasz: Édesanyja segítségével, háromszor is megpróbálja meghódítani a leányt. (Kiegészítő kérdés: Nyelvi szinten, mi bizonyítja érzéseinek őszinteségét? Háromszor is megismétli szerelmi vallomását). e) Szerinted Görög Ilona viszonozza a fiú érzéseit? Lehetséges válasz: Igen, mert két alkalommal is meg akarja látogatni, de édesanyja lebeszéli. (Kiegészítő kérdés: Milyen alkalommal nem fogadja el a tanácsot? Harmadjára, mikor értesül Bertelaki László „haláláról” ; Mondj olyan közmondásokat, melyekben szerepel a hármas szám! Pl.: Három a magyar igazság; Harmadik az Isten igaza; Mit jelképez ezekben a hármas szám? Azt, hogy próbálkozni kell, akaratunk kell legyen, mert egyszer úgyis elérjük céljainkat; Hol gyakori még a hármas szám? Adj példákat! A mesében, a három testvér, három próba, három varázseszköz stb.) f) Miért ellenzi vajon Görög Ilona, leánya szerelmét? Lehetséges válasz: Másnak szánta leányát, haragban volt a fiú anyjával stb. g) Milyen erőkkel rendelkezik a fiú anyja? Lehetséges válasz: Varázserővel, hiszen képes felépítetni a csudamalmot, és csudatornyot. (Kiegészítő kérdés: A mesében általában mit állít elő a „csudamalom”?
Ételt-italt, lisztet,
pénzt stb. Melyik a leghíresebb bibliai torony? A Bábel tornya, melyet az emberek azért építettek, hogy elérjék az Istent.) h) A varázserő nem segít. Milyen „erő” által, éri el a célját a fiú és anyja? Lehetséges válasz: A fiú, „csudahalottnak” tetteti” magát, és a leány meglátogatja. A furfang, csavaros észjárás erejére van szükség. (Kiegészítők kérdés: Milyen típusú mesékben győz a főhős az esze/furfangja által? A tréfás mesében). i) Miért „víg” ez a ballada? Lehetséges válasz: Nem történik benne haláleset, jól fejeződik be.
- 99 -
j) A Kádár Katához hasonlóan, ennek a balladának sincs el jól kifejtett befejezése. (A szöveg szintjén mi jelzi, hogy a történet nem zárult le? A hármas pont.) Házi feladat: ĺrd meg ballada- vagy epikus formában a Görög Ilona című ballada folytatását! Rajzold le, le Görög Ilonát! Sorolj fel három mesét, melyben szerepel az Ilona név!(Eddigi olvasmányaidban kinek volt Ilona/Iluska a neve? ) Mutasd be egy rövid (10-15 soros) szövegben, hogy milyen rendeltetése volt a malmoknak! Szemléltesd a mondandódat képekkel vagy saját rajzaiddal!
Tanulási egység: Toldi Az óra művelődési anyaga: Arany János, Toldi (elbeszélő költemény) - Első négy ének/7 - 10 óra Az óra célja: A szövegértelmezői képesség fejlesztése az elbeszélő költemény műfajában; A cselekményszálon
keresztül
a
főhős
érzelmi
életének/motiváltságának,
sorsának
nyomonkövetése; Verbális- és nonverbális eszközök szerepe a jellemábrázolásban; Az elbeszélői
technikák
(mindentudás,
feszültségnövelés)eszközeinek
vizsgálata;
A
szövegtípusok/költői képek szerepe a jelentésadás/jelentéstulajdonítás folyamatában. A Toldi énekeinek tanulmányozása előtt,
fontos az előhangnak ismertetése,
„beharangozza”, mitizálja az elbeszélő költemény főhősét. Alkalmazandó feladattípus: ĺrd meg (Az előhang segítségével) a Toldi előhangját! Megoldott feladat: „Toldi erős legény volt, /Tízet is kitevő egymaga. / Erős, bátor, győzhetetlen, /Senki sem száll vele szembe. / Jöhet tigris, akár medve, /Neki soha nem megy el a kedve. / Ő az igazi erős ember, /Az igazi ellenfél. / Ő a vitézek lovagja, /Legyőzhetetlen védőkardja. /
- 100 -
mely
Meghaladhatatlan az esze, /Az ellenségnél nincs egyse. / Ha ő harcba száll, /A gond messze elszáll. / Mert, ha Toldi velünk, /Kicsoda ellenünk? ” (D. Klarissza - VII. B osztály) Első ének Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasást a diákok olvasása követi. (A Toldi nyelve archaikus, sok, a diákok számára ismeretlen kifejezéssel megtűzdelve. Az olvasás folyamatosságát, gördülékenységét ez a tényállás meg fogja nehezíteni, főleg az első éneknél, hiszen még szokatlan az Arany-nyelv archaikus íze). 2) Szóértelmezés (Feladat-és kérdéstípusok: Szerinted egy élőlényt/tárgyat/vagy fogalmat jelöl meg a vizsgált szó? ĺrd le a vizsgált kifejezés képzeletbeli meghatározását, jelentésével!Rajzold
le
az
ismeretlen
majd vesd össze a M. É. K
kifejezést!Vizsgáld
meg
az
illető
szó
szövegkörnyezetét!Mit jelent a többi szó? -A szóértelmezés időigényes, de jobb, ha a diákokat ráprobáljuk „vezetetni” a szó jelentésére. Ha csak mechanikus módon felolvastatjuk a tankönyvbeli szóértelmezéseket, és mondatokat íratunk, a diák legjobb esetben is, csak a következő óráig fog emlékezni a szó jelentésére). 3) Az első ének kérdésekkel és feladatokkal való feldolgozása a) Válaszd ki a megadott (festményeket ábrázoló)képekből, hogy szerinted melyik illik az első énekhez! Képjavaslatok: Millet, Kalászszedők; Van Gogh, Napraforgók. stb Lehetséges válasz: A kalászszedők, mert a Toldihoz hasonlóan, itt is mezei munka zajlik. Nem illik a kalászszedőkhöz az első, ének mert a Toldiban a szolgák “ alusznak” a boglyák hűvösében, a képen viszont az asszonyok keményen dolgoznak; A napraforgókhoz illik, mert a sok sárga szín a nyár nagy forróságát sugallja; Egyik kép sem illik az énekhez, mert nincs egy központi emberfigurája, az első énekben viszont Toldi „uralja” a tájat stb.) b) Sorold fel az első énekből azokat a tájelemeket (növényeket,
állatokat,
embereket), akik megteremtik a bevezető rész alapképét! Lehetséges válasz: Növény: „kopár szík sarja” ; Állat: „tikkadt szöcskenyáj”,
- 101 -
tárgyakat,
Tárgy: „ösztövér kútágas” ; Ember: „boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga” stb. (Kiegészítő kérdések: Milyen éghajlati viszonyok jellemzik a kezdőképet? Nagy meleg és szárazság; Az év, melyik hónapjára jellemző ez az éghajlat? Júliusra. Hogyan nevezik románul ezt a hónapot? Luna cuptor.) c) Milyen munkákat kellene elvégezniük az alvó szolgáknak? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „Hej,
pedig üresen,
vagy félig rakottan,
nagy szénás szekerek,
/Álldogállnak ottan; Nincs, ki vizet merjen hosszú csatornára” . (Kiegészítő kérdések: Milyen haszna van a szénának? alomkészítésre jó;
Milyen a gémes kút,
Állatoknak,
táplálék,
és az itatást szolgáló vályú?
illetve
Rajzold le. -
Pontosítsuk ezen tárgyak, cselekvések használati körét, hiszen a falusi környezetet nem ismerő gyerek, nem tudja belehelyezni a tudásába) . d) Mi az, ami megbontja a táj egyhangúságát? Lehetséges válasz: Toldi alakjának a bemutatása. (Kiegészítő kérdés: Mi, az, ami szokatlanná teszi alakját? Szokatlan ereje. Milyen lelkiállapot jellemzi? Elbámul, elgondolkodik, „mintha más mezőkre vágyna e határrul”). e) Ki szólítja meg a legényt a negyedik versszakban? Lehetséges válasz: Maga az elbeszélő. (Kiegészítő kérdés: Hogyan viszonyul hőséhez az elbeszélő/Rokonszenves számára, „szép öcsém”, érdekli a sorsa; Honnan tudjuk, hogy ő lesz a mű főszereplője? Az elbeszélő az ő alakját „nagyítja” fel. f) Ki „szólal meg” a VI. versszakban? Lehetséges válasz: Toldi gondolatai. (Kiegészítő kérdés: Milyen „beszéde” van a gondolatoknak? Néma beszéd. Mi a legfőbb vágya Toldinak? Vitéz szeretne lenni). g) Laczfi Endre, „parasztnak” nevezi Miklóst. Miért sértődik meg Miklós, és ki ellen fordítja haragját? Lehetséges válasz: A mindenkori vitéz lenézte a parasztot, akinek nem volt joga a vitézi életformához, és nem értett a harcászathoz; Miklósnak az apja és testvére is vitézi életformát folytatott, tehát jog szerint ő is beállhatna vitéznek, de testvére ebben megakadályozta) . (Kiegészítő kérdések: Milyen életformát folytatott/folytat Miklós apja és testvére? Miért nem válhatott Miklós vitézzé? „Rókalelkű” bátyja miatt. A katonák szerint,
miért nem válhat Miklós vitézzé?
származású.)
- 102 -
Mert azt hiszik,
hogy paraszti
h) Milyen tulajdonsága/tulajdonságai válik/válnak nyilvánvalóvá Miklósnak, ebben az énekben? Lehetséges válasz: Kivételes fizikai ereje, lobbanékony haragja. (Kiegészítő feladat: Idézd azokat a sorokat, melyek Toldi erejét illeve haragját/szomorúságát sugallják! „Mintha vassá volna karja, maga válva, /Még csak, meg se rezzen a kinyújtott szálfa” ; „Mint barna éjfél szeme pillantása” stb.)
(Második óra - Vázlatkészítés) Házi feladat: Készítsd el az első ének érzelmi görbéjét!Milyen érzések köthetők külön-külön a szereplőkhöz? Milyen érzések köthetők az elbeszélőhöz? Gyenge, közepes vagy erős ezeknek az érzéseknek a megnyilvánulása?
(Jelöld különböző színekkel az érzéseket,
erősségük/intenzitásuk függvényében!) Második ének a) Olvasd fel azokat a sorokat, melyek az ünnepi előkészületet/lakomát mutatják be! Lehetséges válasz: Az első három versszak. (Kiegészítő kérdés: A szöveg szintjén mi sugallja a lakoma előkészületeinek a hevét/gyorsaságát? A sok felsorolás, a vessző/pontos vessző majd a hármas pont; Melyik szófaj a leggyakoribb az első részben?
A sok ige,
mely a dinamizmus/mozgalmasság
fokozója; Milyen szófaj került túlsúlyba az első énekben?
A főneves/mellékneves
szerkezetek, melyek a statikus táj nyelvi eszközei). b) Hányadik versszaktól szólal meg az elbeszélő, és kit/kiket szólít meg? Lehetséges válasz: A negyedik versszaktól, először önmagát majd olvasóit szólítja meg. (Kiegészítő kérdés: Miért tesz fel önmagának kérdéseket az elbeszélő, ha úgyis ismeri a válaszokat? Azért, hogy fokozza olvasói kíváncsiságát, működtesse fantáziájukat). c) Mi a legnagyobb érzelmi bonyodalom a harmadik részben? Lehetséges válasz: György és Miklós, a két testvér ellenséges viszonyban van egymással. Kiegészítő feladat: Játsszátok el György megérkezésének pillanatait, (viselkedését anyjával), illetve
adjátok
elő
dramatikus
játékkal
(arcmimika,
gesztusok
alkalmazásával)
párbeszédüket!(Az arconütést, a padra csapott füzet hanghatásával helyettesíthetjük) . A drámajáték arra válik alkalmassá, hogy a nonverbális eszközök szerepét is kiemelje az érzelemkifejezésben, ugyanakkor alkalmat teremt, a mű világának a megismerésére.
- 103 -
Házi feladat: Rajzold le kedvenc jelenetedet a második részből! Az elbeszélő,
György katonáit a „sáskahadhoz” hasonlítja. Melyik bibliai történetben
képviseli a sáska a pusztítást? (Mózes és a tíz csapás) Miért gyűlölte a bibliai Káin, Ábelt az ő testvérét? Mutasd be röviden a bibliai történetet! Állítsd össze a Toldi ház lakomájának étlapját, a szöveg alapján!A különböző fogásokhoz kapcsolj egy-egy vendégcsalogató versikét is!
Harmadik ének
a) Az Ilosvai idézet mellett, alkosd meg te is, ennek a résznek mottóját! b) Milyen érzések kapcsolódnak Miklóshoz ebben a részben? A megfelelő érzést kapcsold a megfelelő idézethez! Lehetséges válasz: szomorúság – „... ülni öccsét nagy búsan magában” ; Bosszankodás – „bosszantja mint e vastag tréfa” ; Düh – „Birkózik nagy lelke fellázadt dühével” ; Harag – „ Isszonyatosképpen megharagutt érte”. (A cél, az érzelmi hullámzás, az érzések intenzitásának érzékeltetése). c) Az elfojtott érzések milyen cselekedetbe torkollnak? Lehetséges válasz: Miklós felkapja a malomkövet, és az őt megsebesítő katonák közé dobja. (Kiegészítő kérdés: Szerinted miért nem lehet a végletekig elnyomni az érzéseket? ) d) Ki az, aki tudja, még az emberölés előtt, hogy mi fog bekövetkezni? Lehetséges válasz: Az elbeszélő. „Fuss, ha futhatsz, Miklós! pallos alatt fejed/Víz se mossa le rólad a gyilkos nevet!” (7. versszak) (Kiegészítő kérdés: Miért „figyelmeztet” az elbeszélő, a szövegbeli esemény bekövetkezte előtt? Mert sajnálja Miklóst, azt akarja, hogy meneküljön stb.) e) A cselekmény szintjén, hányadik versszakban értesülünk a katona haláláról? Lehetséges válasz: A 8. versszakban. „Elrepült a nehéz kő, és ahol leszálla, /Egy nemes vitéznek lőn szörnyű halála.” f) Melyik versszak vetíti előre a következő ének bonyodalmát?
Idézd és értelmezd a
megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: Az utolsó versszak. „Másfelől örül, hogy gyilkos testvére. . . /El kell fogni nyomban, az kemény parancsa. “
- 104 -
Házi feladat: Ki,
milyen mértékben hibás,
a katona haláláért?
Fejtsd ki érveidet és
ellenérveidet a következő modellt követve: Pl.: György bűnös abban, hogy...de... Miklós vétkezik abban, hogy... de nem hibás, abban, hogy... A katonák súlyos hibát követnek el, mikor... A mondatok kiegészítése után, vond le a következtetéseidet 5-7 sorban!
Negyedik ének a) ĺrj mottót a negyedik énekhez! b) Védelmező vagy ellenséges az a táj, mely körülveszi Miklóst! Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „a forrásnak kiszáradt az ágya” . „az ezerjófüvet írul sem találja”, „Minden ág megtépte, tüske megszaggatta”, „magát egy kiszáradt nádasba vetette” . A táj ellenséges, nem tud menedéket nyújtani Miklósnak. c) Milyen érzések uralkodnak el Miklóson? Idézd a megfelelő sorokat! Fájdalom (testi vagy lelki? ) – „ Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival” ; Bánat – „Nyakán ült búja, /Oldalát kikezdte annak sarkantyúja” ; Magány - ”Széles e világon nincsen árvább nála”. d) Minek vagy kinek a fájdalmát ábrázolja a negyedik versszak? Lehetséges válasz: Az álom félelmét, Miklós félelmét. (Kiegészítő kérdés: Milyen okai vannak a félelemnek? Idézd a megfelelő sorokat! „Félt a szunyogtól, szúrós nádtól, a nádas csörtető vadától, az üldözőknek távoli zajától, de legis-legjobban Toldi nagy bajától” . Annak a megállapítása, hogy a félelem Toldihoz köthető, de annyira erős, hogy valósággal önálló hatalomként jelentkezik) . e) Mi az álom szerepe a negyedik énekben? Készítsd el az álom szó asszociációs hálóját a versbeli kifejezések alapján! Lehetséges válasz: Elfeledteti Miklóssal minden problémáját, megnyugtatja. Álom: pillangó, „tarka köntös”, „lelopódzott”, „két szárny”, „álomméz”, „csókolt ajakára”, „bűvös-bájos méz”, „édesség” . (Kiegészítő kérdés; Kihez vagy mihez hasonlítható szerinted a versbeli álom? Egy mesebeli tündérhez, egy pillangóhoz, madárhoz. Rajzold le, a versbeli álmot!) f) Kivel találkozik Miklós, a harmadik nap végén a nádasban? Lehetséges válasz: Bencével, a hű szolgával.
- 105 -
(Add elő, Miklós és Bence találkozásának, Miklós falatozásának pillanatait, pantonimmel!) g) Mit üzen édesanyjának Miklós? Idézd, és értelmezd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „Gyászba borult most csillaga fiának, /Eltemetik hírét, mintha meghalt volna/... És mikor fölébred bizonyos időre, /Csodálatos dolgot hallani felőle”. Bízik jövőjében, annak ellenére, hogy a sors ellene fordult. h) Szerinted,
megfogadva Bence tanácsát (György távoztával)miért nem tér vissza
Nagyfaluba? Lehetséges válasz: Előre kell haladnia, hogy elérje célját. (Kiegészítő kérdés: A mesehősök, miért nem térnek vissza soha a veszélyes útról? ) Házi feladat: Mutasd be 10-15 sorban Miklós álmát! ĺrj egy 5-10 soros párbeszédet a „susogó nádak” között! Mutasd be, egy 10-15 soros elbeszélő fogalmazásban, a „tarka köntösű” álom és „kínos” éhség harcát, az ember fölötti hatalom megszerzéséért! Rajzold le kedvenc jelenetedet a negyedik énekből! Feladattípusok a Toldi című elbeszélő költemény közös feldolgozására I. Adj címeket az énekeknek! II. Készíts el az elbeszélő költemény helyszín- és az időrend tábláját! (A helyszínekhez,
kapcsolj képeket/rajzokat a tájbeli elemekkel/tárgyakkal; a felállított
időrendet pedig idézetekkel igazold!) III. Kövesd nyomon azt a cselekményvonalat,
melyet Miklós bejár az első énektől a
tizenkettedik énekig! (Ajánlott megoldás - Táblavázlat formájában) IV. Jellemezd
illetve saját szavaiddal) a következő szempontok
Miklóst (idézetekkel,
figyelembevételével! Családneve (Vezetékneve) - Keresztneve: Termete: Testi ereje: Ruházata/fegyverzete: (Pl.: a tizenegyedik énekben) Beszéde: Érzelmei: Életcélja: Ellenségei: Segítőtársai:
- 106 -
Akiken ő segített: Bűne/Vétke: Büntetése: Legnagyobb vitézi tette: Jutalma: V. Társíts közmondásokat/szólásokat az énekek eseményeihez/illetve a szereplők lelki történéseihez! (Pl.: „Kígyót-békát kiált rá.” - György szóval gyalázza Miklóst. „Minden nehéz utat meggyőz az akarat.” - Miklós eléri célját, és vitézzé válik a királyi udvarban. stb. A feladatnak egy olyan változata is elfogadható, mikor a tanár adja meg a közmondáslistát, és a diákok feladata a megfelelő énekhez való társítás). VI. Állítsd össze a Toldi értelmező szótárát! (A4-es lapokra, amit majd be is lehet fűzni, és a későbbiekben is használható!) VII. A legszebb költői képek a Toldiban címmel, állítsd össze a 20 legszebb kifejezés listáját! Feladatok/kérdések a Toldi és János vitéz összehasonlítására I. Állapítsd meg a két elbeszélő költemény első részei közötti hasonlóságokat! (Pl.: Helyszín/idő/költői képek/ritmus/rím). II. A két főhős honnan, milyen állapotból indul ki, és hova/milyen állapotba ér el? III. Mutasd be, a közös vagy hasonló helyszíneket mindkét alkotásból! (Pl.: falusi könyezet mindkét műben, a nádas/a puszta stb.) IV. Milyen hasonló élethelyzetek fordulnak elő a két műben? (Pl.: Jancsi és Miklós is el kell meneküljön otthonából; elbúcsúznak szeretteiktől; vitézzé/huszárrá válnak stb.) V. Milyen hasonló konfliktusok színhelye a két elbeszélő költemény? (Pl.: Jancsi konfliktusa mostohaapjával, Miklós konfliktusa testvérével; János vitéz harca a vadállatokkal - Miklós harca a farkasokkal stb.) VI. Milyen hasonló (azonos) fizikai/lelki tulajdonságok jellemzőek a két főhősre? (Pl.: fizikai erő-hangsúlyozotabb a szerepe a Toldiban; segítőkészség; bátorság stb.) VII. Állíts össze egy kérdés- és feladatsort a két elbeszélő költemény alapján! (Feladattípusok: Igaz/hamis állítások; keresztrejtvény; találós kérdések alkotása; hiányos szövegek kiegészítése; összekeveredett eseménylánc helyes sorrendjének megállapítása; Ki mit tud? - játék, Pl.: szómagyarázat; tottó/kvíz összeállítása-a helyes válasz kiválasztása három/négy lehetséges változatból; szó/kifejezés- párosítás két szóoszlop szavaiból stb.)
- 107 -
(Lásd még, más Módszertani ajánlások a Toldi tanításához in: Tanítás-Tanulás 2009/10-12. 18. és Tanítás-Tanulás 2010/2. 18.)
Az óra művelődési anyaga: Karinthy Frigyes, Röhög az egész osztály (humoreszk) - 2 óra Az óra célja: A szövegértő olvasás által a humor szövegszervező szerepének a felismerése; Az óra mozzanatai: 1) Házi feladat ellenőrzése - Javasolt cím: Én szeretek kacagni? (Megválaszolandó kérdések: Milyen helyzetekben szoktam kacagni? Mi a véleménye rólam a környezetemnek, mikor jókedvem van? Jókedvre tudom deríteni a szomorú embert is? Ismerek olyan embert, aki általában mindig jókedvű? Hát olyat, aki gyakran morcos és mogorva? Én alapvetően milyen vagyok? ) 2) A tanári bemutató olvasást, a diákok hangos/értelmező olvasása követi 3) A humoreszk kérdésekkel és feladatokkal való feldolgozása a) ĺrd le a röhög szó szinonimáit (Szinonimaszótár),
és állapítsd meg,
hogy milyen
hangulati/stílusbeli jegyekben különböznek egymástól ezek a szavak! Lehetséges válasz: kacag,
nevet,
mosolyog,
hahotázik,
kuncog,
nevetgél,
gurul a
nevetéstől, nyerít, vihog stb. (Segítségként felhasználhatjuk a M. É. K. -t is). (Kiegészítő kérdés: Milyen hangulati értéke van a röhög szónak, milyen a hanghatása Pl.: a kacag szóhoz viszonyítva? kacagástól,
Durvább, fület sértő kacagásforma-a röhögés-, eltérően a
melyhez a kellemesebb „csengő” hangzást kapcsoljuk. Melyik szóval
helyettesítenéd a címbeli röhög szót? Vagy találónak érzed a címet? ) b) Állapítsd meg,
hogy melyik az epikus mű kulcsmondata!(Vagyis a legfontosabb
gondolatot tartalmazó mondat.) Lehetséges válasz: „Az ördög bújt az osztályba. “ (Kiegészítő kérdés: Mit jelent ebben a szóösszefüggésben az „ördög” szó? Azt, hogy csintalanok, minden rosszaságra készek a tanulók? Más szövegkörnyezetben milyen jelentése lehet az „ördög”
szónak?
kapcsolatosan!)
- 108 -
- Példaszöveget is felolvashatunk,
ezzel
c) Kivel vagy kikkel azonosítja magát az elbeszélő?
Hányadik mondattól részese az
eseményeknek? Lehetséges válasz: Az egész osztállyal. A második mondattól, van jelen az eseményekben. „Reggel, mikor bejöttünk. . . “ (Kiegészítő kérdés: Milyen szerepben van jelen az elbeszélő a történetben? Maga is diák, az események átélője és szervezője; Van annak valamilyen jelentősége, hogy ő is szereplője a történetnek? Igen, mert így az életszerűség/valóságosság érzetét kelti az olvasóban az elbeszélő). d) Mivel szórakozik az osztály, az óra előtti percekben? Olvasd fel, és jegyezd le a diákok csínytevéseit! Lehetséges válasz: Cédularagasztás, szemétkiállítás, karikaturarajz Kökörcsin tanár úrról stb. (Kiegészítő kérdés: Számodra, melyik „tett” a legvicesebb? Te, mivel egészítenéd ki a csínytevések listáját? ) e) Mitől válik „rettenetessé” az óra? Lehetséges válasz: Zajcsek a szemétládában marad, és belép Kökörcsin tanár úr. Az osztály nem tudja kikacagni magát. – „Az osztály egyetlen hullámzó rekeszizom... “ (Kiegészítő kérdés: Mi a rettenetes szó elsődleges jelentése? Valami félelmetes, tragikus eseményt jelenthet.) f) Ki az, aki feloldja a feszültséget? Lehetséges válasz: Kökörcsin tanár úr egy ártatlannak tűnő szójátékkal: „Auer. . . mit mozgolódik maga mint egy sajtkukac? ” g) Szerinted, „valós” vagy fiktív (kitalált)a tanulmányozott epikus mű? Lehetséges válasz: Valós,
mert az elbeszélő nagyon élményszerűen mutatja be az
eseményeket. Fiktív, mert ennyi év távlatából nem lehet ennyi részletre ilyen pontosan visszaemlékezni. Valós a történet magja, de fiktív elemekkel bővített. h) Szövegbeli ismereteid alapján egészítsd ki, a következő mondatokat! Auer a tipikus „jótanuló”, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszédes/vicces neve van a szövegben, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . és. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . mert. . . . . . . . ........................................; Humorosan megrajzolt szereplők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . ...............
- 109 -
mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .......................................; Az osztály mókamesterei, . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., és. . . . . . . . . . . ; A leghumorosabb jelenet az, mikor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...................; Kökörcsi tanár úr szereti tantárgyát, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., figyelmetlen, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..............................
Házi feladat: Mutasd be,
.
monológ formájában,
a szemetesládában rekedt Zajcsek
gondolatait! Mutasd be, egy 5-10 soros párbeszédben, Kökörcsin tanár úr és kollegája beszélgetését az órán történtekről! Játszd el a jelenetet! Mutasd be 5-10 sorban az osztályod eddigi legnagyobb csínytevését/rosszaságát!
Az óra művelődési anyaga: Karinthy Frigyes, Elkéstem (paródia) - 2 óra Az óra célja:
Tanulói reflektálások megfogalmazása a szövegbeli illetve a jelenlegi
iskolai/tanulói léthelyzettel kapcsolatosan. A szövegértelmező képessség fejlesztése. Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasást, a diákok bemutató olvasása követi.
2) Szóértelmezés (Megválaszolandó kérdések: Mit jelent szerinted a szépia, görbe lénia és gumigutti szó? Melyik tantárgyhoz/tantárgyakhoz kapcsolódik a használatuk? Pl.: A lénia, a mennyiségtanhoz - matematikához; Neked,
milyen felszerelésed van matematikaórán?
Mutasd be! Rajzold le ezeket a fogalmakat! Keresd ki a M. É. K. -ból a szavak jelentését! szépia: I. tintahal/II. A tintahal sötét váladéka illetve az ebből készült sötétbarna festék; gumigutti: I. Egy indiai fafajtának gumiszerű gyantája/II. Ebből készült sárga vízfesték; lénia: I. vonal/II. vonalzó.)
- 110 -
3) Problémakérdésekkel/feladatokkal az epikus mű értelmezése a) Kapcsolj
képzettársításokat az elkéstem-szóhoz,
saját tapasztalodra alapozva!
(Táblavázlat) b) Olvasd fel a szövegből azokat a mondatokat, melyek igaszságával te magad is egyetértesz! Lehetséges válasz: „A középiskolai tanuló élete: nyolc éven át napról napra megújuló harcba szállás, halálos veszedelem... “ (Kiegészítő feladat: Szerinted túloz az elbeszélő, ezekben a mondatokban? Jó hasonlat a harc az iskolai élet leírására? Igen, mert az iskolában mindennap történik valami váratlan dolog, ami lehet kellemes, de kellemetlen is.) c) Kihez intézi szavait az elbeszélő, az iskolába való érkezés pillanatáig? Lehetséges válasz: Önmagához, monológ formájában. (Kiegészítő kérdés: Milyen szerepkörben jelenik meg az elbeszélő a szövegben? Ő maga is diák) . d) Miért „hiányos” a beszélő fegyverzete? Olvasd fel a találó szövegrészt! Lehetséges válasz: Hiányoznak a taneszközei, (szépia, görbe lénia, gumigutti) nem tanulta meg a napi leckéket. (Kiegészítő feladat: Következtess a szövegből, hogy a tanuló milyen tantárgyakból nem készült, illetve milyen tantárgyból nem szeretne felelni! Vörösmarty nyelvszépségei-magyar; Nagy Lajos-történelem; „Első óra mennyiségtan. Felelés eshetősége 25-27 százalék...”) e) Készíts el a diák szerdai órarendjét, a szöveg alapján, és kapcsold mindegyik tantárgy mellé a tanuló egyéni megjegyzését! Lehetséges válasz:
1 óra-mennyiségtan – „Felelés eshetősége 25-27 százalék.” 2-3. óra mértani rajz – „Hiányzik a szépiám...“ 4. óra magyar – „Vörösmarty Nyelvszépségei, ma ez a tét, kettő vagy semmi.” 5. óra történelem – „Még a történelmet átszaladom.”
(Kiegészítő feladat: ĺrd le az egyik napod órarendjét,
és kapcsold hozzá egyéni/vicces
megjegyzéseidet!) f) Idézd a szöveg legtöbb „feszültséget/izgalmat” sugalló sorait! Lehetséges válasz: „Na, mi ez? Szívem nyugtalanul kalapálni kezd... “
- 111 -
(Kiegészítő kérdés: Milyen nyelvi jelek utalnak a beszélő feszültségére? A hármas pont gyakorisága. A rövid, tömör mondatok; Indokoltnak tartod az elkéső diák nagy idegességét? Párhuzamban van az elkésés ténye, azzal a nagy idegességgel, amit az elbeszélő érez? Nem, mert ha elkésett óráról még nem kellene ennyire megijednie; Az elbeszélő szerinted, miért túlozta el a késedelem miatti ijedtséget?
Azért,
hogy megnevetessen,
komikus hatást
keltsen; Te, milyen esetekben szoktál nagyon megijedni? Szerinted, milyen témájú szövegbe illene a felolvasott rész? Pl.: Egy félelmetes/kísérteties hangulatú szövegbe, stb.) g) Milyen csattanóval (váratlan eseménnyel) zárul a történet? Lehetséges válasz: A diák korábbi reményeit megcáfolva, Frőhlich tanár úr feleltet. Házi feladat: ĺrd meg 10-15 sorban a történet folytatását! ĺrd ki a szöveg, három leghumorosabb mondatát! ĺrj ki, az epikus szövegből három olyan mondatot, mely egy túlzást tartalmaz! Paródia: Tréfás/torzító utánzatot jelent, valakinek vagy valaminek túlzó, komikus utánzását. (Az egyes érzelmek/tulajdonságok eltúlzása is komikus hatást kelthet). A következő óra témája, Karinthy, A jó tanuló felel című paródiája. Cél, annak a felismerése, hogy a túlzásnak (pl, a jó tanuló tulajdonságai/ „képességei”) mint írói eszköznek, műfajteremtő szerepe van. Értekező/vitaindító fogalmazások VII. osztályban, a tanulmányott epikus művek felkínált problémakérdéseivel
I. Humor és kacagás mindennapjainkban, és az iskolában (Miért fontos különösen az iskolai életben? ) Lásd, Karinthy Frigyes, Tanár úr kérem című művét. II. Tanulni nehéz? (Mi okozza a nehézségeidet tanulás során? Miért tanulsz szívesebben a kedvenc tantárgyaidból? Mi szokta megkönnyíteni számodra a tanulást? Milyen kell legyen az az óra, melyen te szívesen részt veszel? Milyenek az otthoni tanulási szokásaid? Mi szokott ellazítani? ) III. ĺrni nehéz? (Milyen típusú fogalmazásokat szeretsz írni? Melyek a leggyakoribb hibáid? Miért szeretsz írni? Miért nem szeretsz írni? Mikor érdekes órán az írás? Mikor unalmas? ) Lásd, Kosztolányi Dezső, Házi dolgozat és Mikszáth Kálmán, Hogy lettem én író? című műveit.
- 112 -
IV. Ideális tanuló - Ideális tanár (Létezik ez a fogalom a valóságban? A jó tanár/illetve jó tanuló
fogalom
ezzel
szemben
valóságos?
Sorold
fel
a
jó
tanuló/jó
tanár
tulajdonságait!Valóban „jó tanuló”, Karinthy, azonos című paródiájának diákja? ) V. A gyerek - szülő kapcsolata (Valóban létezik szerinted a generációk közötti ellentét? Mik lehetnek ennek az okai? Nehéz a szülők kedvében járni? Ők mivel szoktak kedveskedni neked? Milyen esetekben dicsérnek meg? Szerinted lehet egyidőben félni valakitől, de ugyanakkor szeretni is? Melyik a „nehezebb” kapcsolat, az apa-gyerek vagy anya-gyerek közötti kapcsolat? Kinek „nehezebb” a családban, a nagyobbik vagy a kisebbik testvérnek? Indokold válaszaid!) Lásd, Kosztolányi Dezső, Házi dolgozat és Édesapám című novelláit!
Az óra művelődési anyaga: Áprily Lajos, Kék őszi nap (elégia) - 2 óra Az óra célja: Az esztétikai szép érzékeltetése a költői nyelv által; A fantázia működtetése. Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasás után, a diákok versbemutatása következik.
2) A vers kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása a) Olvasd el többször (néma olvasással) a verset, és tanuld meg kivülről! (A vers két,
négysoros versszakból épül fel,
tehát
kivülről való megtanulása egy
megvalósítható cél. Az esztétikai szépet, a versegész tudja a legtökéletesebben érzékeltetni, többet jelent ez, minden magyarázatnál. Azok, akik nem tudják kivülről megtanulni a verset, próbálkozhatnak a vers szomorú/vidám/vicces hangnemben való felolvasásával). b) Értelmezd a mímelő-szót! Szerinted mit jelent? Lehetséges válasz: Színlelést, tettetést (ritkábban utánzást). (A diákok, a román „a mima” - kifejezésből, valószínűleg hamarabb rájönnek, a szó jelentésére.) Kiegészítő kérdés: Te, mímelted valaha a betegséget? c) Mi minden lehet kristályos? Készítsd el a kristály szó asszociációs hálóját! (Milyen színek, hangutánzó szavak kapcsolhatók a kristályhoz? )
- 113 -
Lehetséges válasz: fehér, átlátszó, gyémántos, zeng, cseng, kristálycsillár, kristályos ég, víz,
-tenger,
- forrás,
kristálytükör,
kristálypohár,
kristálycukor,
ragyog,
csillog,
tündököl, szikrázik stb. (Kiegészítő kérdés: Milyen stílusértékük van a bemutatott szavaknak, hangulatot keltenek?
Szépérzékünkre hatnak ezek a szavak,
benned milyen
a gazdagságot,
csillogást
sugallják.) d) Szerinted milyen az „égi tó” birodalma? Mutasd be 5-7 sorban (megengedett a verses forma is), és kapcsold hozzá rajzodat! Kiegészítő kérdés: Mi lehet az „égi tó” ellentéte?
A földi tó. Milyen lehet a földi tó
birodalma? Figyeld meg a bemutatott képeslapokat (A Gyilkos tavat ábrázolhatja az egyik, a Szent Anna tavat a másik), és társítsd az egyiket az „égi tó”, a másikat pedig a „földi tó” birodalmához! Indokold választásaid! e) Sorold fel, hogy szerinted mi minden tartozik, a „nyár selyem-kék sátorába” ! (Kiegészítő feladat: Mutasd be az ősz, tél és tavasz sátorait! Vajon, milyen színűek ezek a sátrak, és mi mindent tartalmaznak? ) f) Melyik szóban érezzük meg legelőször a lírai én jelenlétét? Önmagával beszél, vagy megszólít valakit? Lehetséges válasz: A „pázsitunkra” - szóból, amely a lírai énre, és más személyekre utal. (Többes szám/I. személy). Egy másik személyt szólít meg a versben: „Hasztalant akarnál” . (Egyes szám/II. személy). g) Szerinted kicsoda a megszólított személy? (Nő vagy férfi?
Milyen kapcsolatban áll a
költői énnel? ) Lehetséges válasz: Egy nőt szólíthat meg, aki lehet a szerelme/felesége. (Mi bizonyítja a fenti állítást? Az utolsó sor metaforája: „s bokád finom, fehér bilincs: ökörnyál.” Kinek fehérebb/vékonyabb a bokája? A nőknek.) h) A megszólított személy, „Hasztalant akar” . Vajon mire vágyik/mit akarhat? Lehetséges válasz: Marasztalná még a nyarat, a boldogságot stb. (Kiegészítő kérdés: Melyik mondat figyelmeztet arra, hogy vágya nem teljesülhet be? A „hasztalant akarnál” - mondat). i) Kinek vagy minek a bánata jelenik meg a második versszakban? Igazold idézetekkel állításod! Lehetséges válasz: A nő bánata – „a lelkedet már bú kötözte be” ; A természet bánata: „suttogó beteg levélke zörren” ; A nő és táj bánata: „s bokád finom, fehér bilincs: ökörnyál” .
- 114 -
(Cél, annak a felismertetése, hogy a művészi nyelv milyen váratlan/szokatlan, de mégis találó képzettársításokat alkalmaz, tehát nem kell és sokszor nem is lehet határvonalat húzni az „emberi” és „nem emberi” dimenzió között). j) Szabadságvágy és megkötözöttség. Kapcsold hozzá a versbeli szavakat, a megadott két fogalomhoz! Lehetséges válasz: Szabadságvágy: futnál, akarnál, „égi tó tengerszem-tükrű tiszta” . Milyen képzeteket kapcsolunk az ég és tenger szavakhoz? Végtelennek, és bejárhatatlannak találjuk őket. Az égben a madár szabadon repülhet, a tenger pedig a bejárhatatlan mélységek birodalma; Megkötözöttség: „bú kötözte meg”, „ s bokád finom, fehér bilincs: ökörnyál” . Milyen hangulatot kelt benned, ez a „megkötözöttségi” állapot? Egy fogvatartásra utal ugyan,
de ez nem okoz fizikai fájdalmat,
legvékonyabb. Viszont „megkötözni” valakit,
hiszen a „bilincs” is a lehető legfinomabb, annyit jelent,
mint megfosztani mozgási
képességétől, szabadságától. Vajon a lelki fájdalom erősebb a fizikai fájdalomnál? Házi feladat: ĺrd át a verset,
a következő címekből válogatva. I. Zöld nyári nap; II.
Napsugaras téli nap. (Figyelem: Tartsd meg az alapvers vázát és kövesd a vers logikáját!) Hasonlítsd össze az Áprily-verset, József Attila, Nyár című költeményével! (Közös óraelemzési téma is lehet!)
III. 4 Kommentált óratervek VIII. osztályban Az óra művelődési anyaga: József Attila, Gyöngy (műdal) - 2 óra Az óra célja: Az esztétikai élmény megtapasztalása; A vers szimbólumrendszerének az értelmezése; A metafora és ellentét szövegszervező szerepének a felismerése. Az óra menete: 1) A vers bemutató tanári olvasatát, a diákok általi bemutató olvasás követi.
2) A vers kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása. a) Kapcsolj számodra találó kifejezéseket a gyöngy és göröngy szavakhoz! Lehetséges válasz: Gyöngy (fehér, kerek, értékes, gyönyörű, elbűvölő, finom,
- 115 -
választékos, gyöngédség. stb.) / Göröngy(érdes, durva, értéktelen? , fekete, életet adó stb.) b) Állapítsd meg a két fogalom közötti különbségeket és hasonlóságokat! Lehetséges
válasz:
A
gyöngy,
fehér
és
gyöngédséget
sugalló,
a
göröngy
feketeségével/durvaságával ellentétben. A gyöngy, szépsége és ritkasága miatt értékes, a göröngyöt pedig “ életadó” Szerepe (növények/állatok - A nagy földanya képe) teszi azzá; formailag hasonló a két szó betűkészlete, hangzásvilága is. c) Keress példát ellentétre a versből! Lehetséges válasz: „Kezed csillag énnekem - Vaskos göröngy a kezem” . (Kiegészítő kérdés/ feladat: Kik vannak jelen a versben? Az „én” és „te” . Köss megfelelő kifejezéseket a fenti ellentétpárhoz! A csillag a fent/az égi világához tartozik, szemben a görönggyel, mely a lent világát/a földit képviseli. Sorolj fel természeti elemeket, melyek a fent illetve a lent világához tartoznak!Milyen más képzeteket kapcsolhatunk ezekhez a dimenziókhoz? A fent, a tökéletesség, az isteni színhelye/a lent az emberi tökéletlenség helye. Alakítsd át hasonlatokká, a fenti ellentétpárokat! Cél, a metafora és hasonlat költői képeinek azonosítása illetve stílushatásuk felismertetése. Miért nem hasonlatot használ a költői én a metefora helyett? Mert a hasonlítással szemben, a metafora azonosít, és ennek nagyobb lehet az “ igazságértéke” .) d) Mi az érzelmi témája a költeménynek? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: A szerelem. „Kezed, gyenge csillag fejemen... “ ; „ Egybefogva szíveink.” Kiegészítő kérdés: Milyen hatással van a „te” személye az „énre”? Milyen képzeteket kapcsolhatsz a csillag szóhoz? Szép, fényes, csillag, él, tökéletes (akárcsak a kedves alakja) . e) A csillag/gyöngy/kezed illetve göröngy/csámpás barna gyöngy/kezem ellentéte/távolsága feloldódik a versben? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: Igen, mert a fent világa (a csillag) a földre/a lent világába kerül. „Gyenge csillag lehullik - Göröngy elporlik” . (Kiegészítő kérdés/feladat: Beteljesül a szerelem? Igen, mert az „egybefogva szíveink” jelképrendszere is, ezt sugallja. Értelmezd, az „s egy gyöngy lesz az ég megint” kifejezést! Miért „egy” gyöngy s nem „kettő”? Mert ez az egységre utalhat, a szerelem egyesítő erejére.
- 116 -
A gyönggyel, azonosított csillag lehullott az égről. Hogyan lehetséges, hogy „egy gyöngy az ég”? A fent és lent világa között átjárhatóság valósulhat meg. Milyen esetekben? Álomban, gondolatban, halálban stb.)
Házi feladat: 1) Tanuld meg kivülről József Attila, Ringató című költeményét! (ĺrd le három pontban, hogy milyen hasonlóság van a Gyöngy és Ringató című versek között!); 2) Gyűjts össze olyan, kifejezéseket közmondásokat, melyekben szerepel a csillag szó! (Pl.: csillagszemű, Szerencsés csillagzat alatt született. stb.)
Az óra művelődési anyaga: Áprily Lajos, Ajánlás (elégia) - 2 óra Az óra célja: A vers által kiváltott esztétikai élmény megtapasztalása; A fantázia/kreativitás fejlesztése; A szövegértői/jelentésadó képesség fejlesztése. Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasást, a diákok bemutató olvasása követi.
2) A vers kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása
a) Rajzold le kedvenc évszakod (évszakaid) „vázáját”! Használj jelképeket (szimbólumokat), alapozz a színek jelentésmezőjére is! (Kellékek: A4-es lapok, kariókák, színesceruzák). Cél: A fantázia/kreativitás működtetése,
az önkifejezéshez szükséges feltételek
megteremtése. b) Minek a „vázája” szerepel a versben? Lehetséges válasz: A lélek „vázája” . „S most add a lelked, karcsú váza” . (Kiegészítő kérdés: A te lelked „vázája” milyen érzéseket tartalmaz?
Milyen arányban
váltogatja egymást a „jó” illetve „rossz” érzés? Milyen költői kifejezésben használja még Áprily, a „karcsú” jelzőt? Ha az emlékezet nem segít, ajánlott a Kék, őszi nap című költemény újbóli felolvasása) . c) Értelmezd az, ajánlás szót!Kit/mit szoktak ajánlani, és milyen célból?
- 117 -
Lehetséges válasz: Ajánlás, az a cselekvés, hogy valakit/valamit ajánlanak valamire vagy valakinek. (M. É. K.) Lehet ajánlani valakit egy munkahelyre is, ez azt jelentheti, hogy jó véleménnyel vagyunk az illető személy képességeiről; lehet ajánlani egy tárgyat is,
melynek meggyőződtünk a
hasznáról stb. d) Szerinted, mit/kit ajánl, és kinek/minek szól a költő ajánlása a versben? Lehetséges válasz: A versét ajánlja az olvasóinak, a szépséget annak, aki értékelni tudja, és szereti. e) Ki szólal meg a versben? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: A lírai én, aki megszólít valakit. „Ne haragudj... “ (Kiegészítő kérdés: Kinek vagy minek a nevében kér bocsánatot, a költői én? Vagy ő tévedett valamiben? A természet nevében, mert nem talált benne virágot; Saját maga nevében kér bocsánatot, lehet, hogy megbántott valakit, és virággal akarja kiengesztelni. Minek a jelképe a virág? A szépség, tisztaság, tökéletesség, nő, jó jelképe. stb) f) Jellemezd a versbeli tájat!Milyen jelentéseket kapcsolhatunk a tájelemekhez? Lehetséges válasz: „a rét deres volt” ; „a havasok nagyon lilák” ; „az erdő óriás vörös folt” ; „piros bogyó, piros levél” . A „deres rét”, az ősz/a hideg jele. Melyik versben fordul elő, a „dér gyöngyén megáll” kifejezés? (Zelk Zoltán, Micsoda madár!) Mire utalhat a havasok (hegyek) lila színe? Arra, hogy már lehullott a hó, hideg van. Milyen képzetek társíthatók az „óriás vörös folt” - kifejezéshez? Jelentheti az erdő vörös levélszőnyegét, utalhat az erdő „sebeire” is, a vérre. stb. Értéket vagy értéktelenséget sugall a a „piros bogyó, piros levél” kifejezés? Értéket, mert a piros, egy vidám szín, az életkedvet sugallhatja. Értéktelenséget, mert a lírai énnek virágra lett volna szüksége. g) Mutasd be, 5-7 sorban azt a tájat, „hol a halál nagyon zenél” ! (Kiegészítő kérdés; Szerinted illik vagy nem egymáshoz a halál és zene szó? Félelemetes szerinted ez a táj? ) h) Hány évszak jelenlétére utal a versszöveg?
El lehet különíteni,
hogy,
melyik az
értékesebb? Idézd a megfelelő kifejezéseket! Lehetséges válasz: Őszre utaló kifejezések: „a rét deres volt”, „az erdő óriás vörös folt”, „piros bogyó, piros levél”, „hervadás vörös varázsa” . Minek a termése lehet a piros bogyó? A vadrózsa, csipkebogyó termése;
- 118 -
Barátságos, vagy ellenséges az ősz világa? A hervadás, a növények pusztulása jelenthet értéket és szépséget? Mi jut eszedbe a varázs- szóról? A mese elbűvölő világa. Nyárra utaló sor: „S most add a lelked: karcsú váza, /mely őrzi még a nyár borát.” - A „nyár bora” - kifejezés, minden olyan értékre utalhat, melyet a nyár átadott. Mit jelképez a bor? Az életet, ismert analógiája a vérrel. (Jézus vére). i) Milyen érzelmet/érzelmeket közvetít a költemény? Lehetséges válasz: A természet szeretetét,
a kedves iránt érzett szerelmet,
a csendes
borongást, szomorúságot (nosztalgiát), hogy vége van a nyárnak. stb. j) Milyen szín(és ennek árnyalatai)fordul elő leggyakrabban a versben? Lehetséges válasz: A piros szín. (vörös, bíbor, bor színe).
Házi feladat: Kapcsolj jelentéseket a megadott színekhez: Piros, sárga, zöld, kék, fehér, fekete, lila. (ĺrj egy verset ezeknek a színeknek felhasználásával!) Tanuld meg kivülről a költeményt! Készíts illusztrációt a vershez! (Pl.: Képeslap; bogyókból/levelekből készült fűzér; vízfestékrajz stb.)
Az óra művelődési anyaga; Radnóti Miklós, Hajnal (leíró költemény) - 2 óra Az óra célja: A „belső” érzékszerveink és a képzeletünk működtetése a versértelmezés folyamatában.
Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasást, a diákok bemutató olvasása követi.
2) A vers kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása a) Melyek a hajnal előtti pillanatok? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „Lassan száll a szürke és a kék”, „homályban áll az erdő”, „puhán mozog minden ág”. (Kiegészítő kérdés: Milyen természeti jelenségnek a színe, a szürke? A ködnek, amelyik azért kellemetlen, mert áthatolhatatlan; Mi minden lehet homályos? Az ablaküveg, a pohár, a tükör. Melyik érzékszervünk működését akadályozza a homály? A szemünkét, mivel
- 119 -
megakadályozza a tisztánlátást; Milyen a „puha mozgás”?
Nincs benne erő, energia. -
Statikus táj az első versszakban). b) Melyik sorok jelzik a hajnal győzelmét a versben? Lehetséges válasz: „A szürkeség, eloszlik győz a kék, /minden égi füstöt magába fal” . (Kiegészítő kérdés: Minek a jelképévé válik a kék szín? A tiszta, látható, és végtelen éggé. Honnan ered „az égi füst”? ) c) Hogyan „ébreszti fel” a hajnal a tájat,
és milyen következményei vannak a
megérkezésének? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „s a dudoló hajnal elé szalad, /két fiatal fa sötét lábaival”; „harsány fürtökben lóg a fény” ; „ragyogva lép az erdő szerteszét/lépte vidám és egyszerre lenge lesz/; „nedves fején a nappal táncba kezd” ; „ezüst halakat virágzik a tó”; s az éleshangú reggel így kiált: /halihó ha-hó ha-hó halihó!” Kiegészítő kérdés: Milyenné válik az első versszak statikus tája? Minden mozog, él és örül; minden dinamikussá válik; Mi a szerepe a sok igés szerekezetnek a fenti kifejezésekben? A mozgalmasság, a cselekvés kifejezői. Milyen „látható” színek vannak a fenti kifejezésekben? „Harsány fürtű fény” - a sárga, a nap színe; „sötét lábaival” - sötét szín, a fa törzsének, a földnek színe; „ragyogva lép az erdő” - a fény, a csillogás szikrázó sárga színe; „ezüst halakat virágzik a tó” - az ezüst, a nemesfém színe, a víz színe, a női jellegű hold képzetéhez köthető. Milyen „hangok” vannak a megadott kifejezésekben? Dúdolás, a jókedv hangja; Harsány fény, éles/élénk színeket jelent (A két, vagy több érzékterületet összekapcsoló kifejezést szinesztéziának nevezzük) ; Éleshangú reggel, tiszta, érthető, egészséges hang. Mit „tapinthatunk” meg a versben? Puhaság - Kellemes, ha a tárgy puhaságára utal. Mi minden lehet puha? A párna, a kéz, a bársony, a kiskutya vagy cica bundája stb. Nem pozitív jelentésű, ha a járásra, a jellemre utal. (Puhány ember, puhányul viselkedik) . Milyen illatokat érezhetünk ki a versből? Az „égi füstnek” vajon milyen illata lehet? d) Számodra, kit idéz fel az erdő? Olvasd el újra a hozzá kapcsolódó költői képeket! Lehetséges válasz: Egy leány képét, akinek „lenge(könnyű) és vidám” a lépte; „nedves fején a nappal táncba kezd” . (Miért nem idéznek fel egy férfit ezek a sorok? Mert a lenge, könnyű lépés a nő mozgásához kapcsolódik.) (Kiegészítő kérdés: Kit idéz fel a hajnal, illetve a két fa számodra? )
- 120 -
(Aaz emberre jellemző tulajdonságokból építkező költői képeket megszemélyesítéseknek nevezzük) . e) Ki az, aki nincs jelen a tájban fizikai valójában? Lehetséges válasz: Az ember. (Melyik sor mutatja meg, hogy az ember nem léphet be a hajnali táj birodalmába? „s a réten most nem jöhet senki át... “, Miért tiltott az embernek, a tájba való belépés? ) f) Melyik a vers alapérzése? Állításod igazold a megfelelő idézetekkel! Lehetséges válasz: A vidámság, a felszabadult öröm érzése. (Erre utal a tánc, a vidám lépés, a dúdolás, az éleshangú reggel kurjantása) .
Összehasonlító elemzés (Táblavázlat) - (Házi feladat témája lehet, majd ezt követi az iskolai táblavázlat)
Melyek a hasonlóságok illetve a különbségek Radnóti, Hajnal és Tóth Árpád, Körúti hajnal című költeménye között? Megválaszolandó kérdések: Milyen környezetben jelennek meg a hajnal képei a megadott versekben? Milyen tájelemek jelennek meg a versekben? (Városi táj - Természeti táj) Hány szakaszból épül fel a hajnal? (Hajnal előtti, hajnali, illetve hajnal utáni pillanatok a Tóth Árpád-versben). Milyen hangulatok/érzések váltogatják egymást a versekben? (Milyen alapérzés jellemző az egyik illetve a másik versre? ) Kik jelennek meg, illetve nem jelennek meg a versekben? (Az ember hiánya a Radnótiversben). Milyen színek vannak a versekben, és milyen természeti/tájbeli elemekhez kapcsolódnak? Milyen szinesztéziák vannak a versekben?
Az óra művelődési anyaga: Mikszáth Kálmán, A hályogkovács (novella) - 2 óra Az óra célja: A novella műfaji jellemzőinek vizsgálatával a szövegértő olvasás fejlesztése.
- 121 -
Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasást, a diákok bemutató olvasása követi (Ajánlatos, a szerepenkénti olvasást alkalmazni,
az elbeszélői- és szereplői szólamok elkülönítése végett). Mindezt
megelőzheti az előzetes olvasói elvárások rögzítése, A szerinted mi lesz a mű témája a cím alapján? - kérdés megválaszolásával. (Táblavázlat)
2) A novella feladatokkal/kérdésekkel való feldolgozása a) Milyen keretbe van foglalva a novella? Ki szólal meg az első bekezdésben, és ki szólít meg? Idézd a megfelelő szövegrészt! Lehetséges válasz: Az elbeszélő, egy úrhoz intézi szavait, aki tanulmányozásra küldte el, „Az elbeszélés elmélete” című munkáját. Az elbeszélő, nem hajlandó elolvasni ezt a művet, de választását egy történettel akarja megindokolni. (Az elmondottak megfogalmazása, a diák számára nehéz feladat. Fontosabb, hogy a tanár irányításával, arra érezzenek rá, hogy mit jelent a keretbe foglalt történet.) Kiegészítő kérdés: Milyen műfajra utal az első bekezdés? A levélre. Milyen levélre jellemző formai elem van az első részben? A megszólítás: Tisztelt uram! Tulajdonképpen, milyen műfajú a tankönyvbeli szövegünk? Egy levélbe foglalt epikus mű (novella). b)
Milyen
írói
eljárással
teremti
meg
az
elbeszélő,
a
bemutatott
történet
valóságosságának/megtörténtségének képzetét? Idézd a megfelelő sort! Lehetséges válasz: Úgy mutatja be a történet alaphelyzetét, mintha ő is tanuja lett volna az eseményeknek. „Ott kezdem pedig, hogy lakott az én gyermekkoromban a mi vidékünkön, egy Strázsa János nevű kovácsmester...“ c) Mutasd be a történet alaphelyzetét/bevezetését a megadott kérdések megválaszolásával! Mi a történet elsődleges helyszíne illetve ideje? „A mi vidékünkön, hajdanán.” Kit helyez előtérbe az elbeszélő? Strázsa Jánost. Mit tudunk meg róla? Kovácsmestersége ellenére, „szemoperációkat” tud végezni, híre „elszárnyall egész Kassáig-Pestig” . (Melyik országban van Kassa? Miért nem Budapestig „szárnyalt el” Strázsa híre? ) d) Mutasd be a történet bonyodalmát/fordulópontját! (Azt az eseményt, mely megváltoztatja a főhős életét.) A szöveg szintjén milyen kifejezés utal a bonyodalom jelenlétére?
- 122 -
Lehetséges válasz: Lippay Gáspár, pesti orvosprofesszor felhívatja Pestre Strázsát, hogy elvégezzen egy szemoperációt a bécsi kollégák előtt. (Melyik ország fővárosa Bécs? ) „ Nagy híre volt, öreg emberek emlékeznek rá...“ e) A szöveg szintjén mi mutatja meg azt, hogy Strázsa János haladéktalanul, nagyon gyorsan eleget tesz a felkérésnek? Idézd a megfelelő mondatokat! Lehetséges válasz: A több mondatból felépülő körmondat (11 mondat), a sok ige és igenév mind a sietségét sugallja. f) Mi jellemzi Strázsa, Lippay és a bécsi doktorok beszédmódját és magatartásmódját? (Ki a bizakodó/magabiztos típus, és ki a kételkedő/tamáskodó típus? ) Idézd a megfelelő sorokat! Kételkedő/tamáskodó-Lippay: „-És gondolja-e, hogy elég nyugodt lesz a keze? ” Bizakodó/magabiztos-Strázsa: „-Iszen nem eleven állat, hogy nyugtalankodjék. “ Kételkedő-Lippay „ -Csak nem ezzel a békanyúzó bicsakkal akarja operálni? ” Magabiztos-A kovács: „Csak a szemével intett, hogy igenis, azzal. “ Tamáskodó-Artl: „Nehéz operáció... olyan precizítást igényel, hogy az emberi kéz már szinte képtelen rá. “ Kiegészítő feladat: Játszd el a párbeszédes részeket! g) Szerinted, mi olvasóként miért vagyunk biztosak abban, hogy az operáció sikerülni fog? Lehetséges válasz: Azért, mert Strázsa bízik önmagában, nagyon magabiztos, az elbeszélő is ugyanolyan magabiztosággal mutatja be főhősét. h) Kik fognak örülni Strázsa sikerének, és ki nem örül? Idézd a megfelelő sort! „A németek lelkesedve nyúltak a kérges, bütykös tenyere után, hogy megszorongassák, csak Lippay forttyant fel hangosan... “ i) Mi a véleményed Lippay magatartásáról? Miért világosítja fel Strázsa Jánost az elvégzett operáció rendkivüliségéről? Lehetséges válasz: Irigy volt rá, meg akarta ijeszteni, hogy többet ne operáljon. Nem akarta, hogy tudatlanságból, valamilyen hibát vétsen más operációkban. (Te, is ugyanazt tetted volna mint a pesti professzor? Indokold válaszod!) j) Szerinted mi a történet csattanós (váratlan) befejezése? Lehetséges válasz: Strázsa, nem mer többé operálni. (Milyen szövegrész mutatja be a megrendültségét, lelki megrázkódtatását? „Úgy érezte, mintha leesett volna valami, magaslatról, toronyból vagy miből, és mintha nem is ő volna már, hanem hazajáró lelke.“) k) Milyen mondattal fejeződik be a szövegünk?
- 123 -
Lehetséges válasz: A levélbeli búcsúmondattal, így megteremtődik a történet kerete. (A keretes novella műfaji sajátosságainak rögzítése: Egy fontos cselekményszálból épül fel, hármas szerkezetű, csattanós befejezéssel). Házi feladat: Jellemezd Strázsa Jánost a következő modell kiegészítésével: Családneve és keresztneve: Foglalkozása: Ami híressé tette: Fizikai tulajdonságai (Idézetekkel): Amit szeretett: Beszédmódja: (Pl.: Vicces, közvetlen /idézetekkel) Tettei/cselekedetei: Belső tulajdonságai: Ami/aki elvette önbizalmát: (A házi feladat ellenőrzését, az esetleges kiegészítéseknek, illetve a problémás kérdéseknek a megvitatása kell kövesse). ĺrj levelet Strázsa Jánosnak,
a következő közmondásból kiindulva: Minden nehéz utat
meggyőz az akarat! (A4-es lapra írj, és borítékold leveled!) A levél megírásakor tartsd be az alábbi műfaji követelményeket! A levél részei
-
Tartalma
Megszólítás
-
Tükrözi a levélíró és címzett kapcsolatát
Bevezetés
-
A levélírás oka
Tárgyalás
-
A közlendők megfogalmazása
Befejezés
-
Érdeklődés
Záróformula
-
Elköszönés a címzettől
Helyszín, dátum
-
Ahol, és amikor a levél íródott
Aláírás
-
A levélíró aláírása
(Tanítás-Tanulás 2011/4. 16-17.)
- 124 -
Az óra művelődési anyaga: Jókai Mór, A huszti beteglátogatók (anekdota) - 2 óra - Kölcsey Ferenc, Huszt (epigramma) Az óra célja: A humor műfajszervező szerepének a felismerése; Az ellentét alkalmazása eltérő érzelemkategóriák (szomorúság-vidámság-remény-akaraterő) felismertetésére.
Az óra menete: 1) Kölcsey Ferenc,
Huszt című epigrammájának a bemutatása illetve diákok általi
felolvasása. Megválaszolandó kérdések: Mi nehezítette meg az olvasás/megértés folyamatát? A régies, ismeretlen szavak. Milyen alaphangulata van a versnek?
Szomorú,
kísérteties. „Bús
düledékeiden, Husztnak romvára megállék... “ Szerinted mi, vagy ki döntötte romba Huszt várát? Szerinted a múlt vagy jelen felé fordul a lírai én? Igazold állításod idézetekkel! A jelen felé fordul: „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; /Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” (Kölcsey Ferenc epigrammáját még tanulmányozni fogjuk az időmértékes verselés alkalmával is). 2) Előzetes olvasói elvárások rögzítése Vajon milyen alaphangulata lesz a felolvasandó szövegnek? A jelen, múlt vagy jövő képeit fogja bemutatni?
A romokban levő Huszt várát,
vagy az épen maradt várat fogjuk
megismerni?
3) A tanári bemutató olvasást, a diákok bemutató olvasása kell kövesse
4) Kérdésekkel/feladatokkal az anekdota feldolgozása a) Mutasd be az anekdota alaphelyzetét az alábbi modell kiegészítésével: A cselekmény elsődleges színhelye: A cselekmény ideje (kikövetkeztetni): A cselekmény szereplői: A szereplők közötti konfliktus (ellentét) oka: b) Állapítsd meg, hogy mi a történet fordulópontja/bonyodalma! Idézd a megfelelő sort! Lehetséges válasz: „Egyszer híre futamodik a környékben/hogy Tallóssy uram nagybeteg, valami szörnyű ragadós nyavalya ütött ki rajta... “
- 125 -
c) Szerinted a történet, melyik mozzanata jelzi már előre, hogy itt még váratlan események fognak bekövetkezni? Lehetséges válasz: Éppen az ellenpárton (kuruc oldalon) álló Rédey Ferenc látogatja meg Tallóssy uramat. (Kiegészítő kérdés/feladat: Szerinted, Tallóssyhoz?
valóban „atyafiságos érzületből” jött el Rédey,
Tallóssy helyében beengedted volna ellenségedet a várba?
Játszd el a
jelenetet!) d) Milyen fondorlattal foglalja el a várat Rédey? Lehetséges válasz: A gyógyszerekért elküldött labanc katonákat kicseréli a saját embereivel. e) Mi a történet csattanós (váratlan/vicces) befejezése? Idézd a megfelelő sorokat! Lehetséges válasz: „Ijedtében úgy meggyógyult egyszerre,
hogy felugrott az ágyból...”
Valójában Huszt várát beteglátogatás örve alatt szépen elfoglalták tőle. “ f) Állítsd össze az anekdota „Humortáblázatát”, a következő modell kiegészítésével: Az anekdota leghumorosabb szavai:
A legviccesebb mondatok: A legkomikusabb helyzetek: A legkomikusabb figura/szereplő: Házi feladat: Készíts vicces hangnemű reklámszövegeket, az anekdota „gyógyszereihez” (angyalrugta-, ördögharapta gyökerek, tetemtoldó, ínnyújtó, hólyaghúzó). ĺrd meg, Rédey Ferenc, fiához címzett levelét a következő mondatból kiindulva: Kedves fiam! Hamarosan mienk lesz Huszt vára, ha te... (A4-es lapra írj, és az égetett széllel a leveled régiségére utalhatsz!) ĺrd meg 7-10 sorban, Tallóssy uram és felesége közötti párbeszédet, és játszd el! Visszafoglalom a váramat, címmel írd meg az anekdota folytatását! Milyen bibliai eredetű jelképek szerepelnek az anekdotában? (Pl.: Góliát - ĺrd le a hozzá fűződő bibliai történetet! Szűkösebben csorgott az olajoskorsója - Milyen bibliai eseményre vezethető vissza ennek a szólásnak az eredete? - Kir. I. 17.) Az anekdotafogalom kialakításához,
tanulmányozzunk más anekdotákat is,
hiszen a
humoros/fordulatos történetek az olvasási motiváció kialakításában is, fontosak. Ajánlott irodalom: Tóth Béla,
Magyar anekdotakincs; Mikszáth Kálmán,
Jókai Mór
regényeinek anekdotikus részei. (Pl.: A kőszívű ember fiai - Tallérossy Zebulon alakja; Mikszáth Kálmán, Szent Péter esernyője - anekdotára épülő regény).
- 126 -
Az óra művelődési anyaga: Jókai Mór, A kőszívű ember fiai - A haldokló ellenfél hagyatéka részlet - 2 óra
Az óra célja: Az érzelmi motiváltság - érzelemkifejezés nyelvi jeleinek vizsgálata (patetikus hangnem); A párbeszéd szövegszervező szerepének a vizsgálata. Az óra menete: 1) Tanári bemutató olvasás.
2) A diákok bemutató olvasása (A diákok mindegyike rendelkezzen a regény egy-egy példányával, fontos, hogy a regényt, mint műfajt, fizikai valójában is érzékeljék). 3) A regényrészlet kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása a) A szöveg elolvasása előtt,
ajánlott az olvasói elvárások rögzítése,
a cím alapján.
(Megválaszolandó kérdések: Mit jelent a hagyaték szó? A végrendeletre, örökségre utalhat. Mi a szótöve a megnevezett szónak? A hagy, ami azt jelenti, hogy valamit odaadunk vagyis otthagyunk valakinek. Mit jelent az ellenfél szó? Olyan valaki, akinek a véleménye, gondolatai nem egyezik meg, a mi véleményünkkel/gondolatainkkal. Szerinted mi lesz a részlet témája? Egy mondatban válaszolj!) b) Szerinted meddig tart ennek a fejezetnek a bevezető része? Olvasd el újra a megfelelő szövegrészt,
és a megadott kérdésekhez/felkiáltásokhoz társítsd a megfelelő szövegbeli
választ! „ Akkor hát győztünk!”
„ -Hát élek? ” Válasz:
Válasz:
„Hol vagyok? ”
„-Te orvos vagy? ”
Válasz:
„-Pál úr? ” Válasz:
Válasz:
„-Meghalt? ”
„-Nem lehet megmenteni? ”
Válasz:
Válasz:
Kiegészítő feladat: Társítsd a megfelelő lelkiállapotot illetve érzést a kiegészített párbeszédekhez! (Ha ez a társítás nem sikerül, a tanár felsorolhatja, természetesen nem
- 127 -
sorrendben, a találó érzéseket/lelkiállapotokat! Pl.: öröm, csodálkozás, megkönnyebülés, tréfás kedv, megrendültség/fájdalom, zavartság, bizonytalanság) . c) Olvasd fel a fejezet bonyodalmát/fordulópontját! Lehetséges válasz: „... arra kért, hogy keressem fel önt, és híjam oda hozzá; valami közlendője van. “ A haldokló, arra kéri Richárdot (aki halálosan megsebesítette), hogy látogassa meg. (Kiegészítő kérdés: Szerinted szokatlan a haldokló kérése? Richárd meglepődik rajta? Idézd a megfelelő szövegrészt!Nem, mert „lovagias kötelességnek tartja a megsebesített ellenfélt meglátogatni. “). d) Milyen titkot bíz Palvicz Ottó, Richárdra? Olvasd fel a megfelelő szövegrészt, és válaszolj idézetekkel! Mi, Palvicz Ottó titka? („Nekem van egy fiam, kit én sohasem láttam, s már nem is fogok látni”). Milyen a gyerek anyja? („Anyja egy előkelő hölgy. Egy szép, szívtelen hölgy... “) Hogyan ismerkedett meg Palvicz Ottó és az „előkelő hölgy”?
(„Fiatal hadnagy voltam,
mikor megismerkedtem vele... “) Milyen nyomok vezették el Palvicz Ottót fiához? („Egyik lába nyomocskáját a másik után fedeztem fel. Amott egy dajkát, ott egy iratot... “) Milyen jelei vannak Palvicz Ottó lelki fájdalmának? („A kemény férfi keble úgy küzdött nehéz gondolataival... Szemei megteltek könnyel.“) Hogyan nyugtatja meg ellenfelét Richárd? („ - Nem fog sírni, légy nyugodt!... Én fel fogom őt keresni, és gondom alá veszem.” stb.) e) Egészítsd ki az alábbi jellemtáblázatot: Pál vitéz az önfeláldozás bajnoka, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .............. ; Richárd nemeslelkű férfi, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .....................; Mausmann tréfás kedvű jóbarát, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .................; Ottó szerető apa, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .............................. .
Házi feladat: Olvasd el a regénynek azt a fejezetét, mely választ ad arra, hogy Richárd megtartotta-e, vagy sem az ígéretét!
- 128 -
ĺrj egy levelet a haldokló Palvicz Ottó nevében, melynek a címzettje, gyereke édesanyja legyen! (Ahhoz, hogy „korhű” legyen a leveled, használd fel a tanulmányozott szöveg kifejezéseit is! Pl.: asszonyom, hölgyem, nem keresé, kőkeblű, nem találá, dajkaasszony stb.) Feladatokkal/kérdésekkel, Jókai Mór, A kőszívű ember fiai című regény, meghatározott részeinek a feldolgozása I. Két jó barát (Első kötet) a) Rajzold le, azt a „ roppant, nagy termet”, melyet leír a fejezet első része! b) Keress személyleírásokat a vizsgált szövegből! (Milyen volt Ödön és Leonin, illetve Alekxandra hercegnő? Le tudnád őket festeni a leírások alapján? Vajon kikhez hasonlít az ő tökéletes „szépségük”? )
c) Találd meg, és olvasd fel, a fejezet bonyodalmát tartalmazó mondatokat! d) Mivel bizonyítja Leonin, hogy igazi barátja Ödönnek? (Szerinted létezhet napjainkban is, ilyen önfeláldozó barátság? ) e) Melyik a fejezet legérdekesebb része? ĺrásbeli feladatok f) Alkoss egy rövid monológot a lékbe beleesett Ödön nevében! g) Állítsd össze ennek a fejezetnek a „szótárát”, az ismeretlen szavak értelmezésével! h) Értelmezd 10-15 sorban, „A madarat tolláról, embert barátjáról”, közmondást! II. A kézfogó napja (Első kötet) a) Szerinted, ki a leghumorosabb figurája ennek a résznek? Miért olyan nehéz megérteni a beszédét? (Tallérossy Zebulon) b) Kinek/kiknek van beszélő neve ebben a fejezetben,
és mit „mond el” ez a név a
viselőjéről? (Pl.: Tallérossy, Rideghváry - Mit jelent a tallér illetve a rideg-jelző? ) c) Add elő Zebulon,
és a „nagytiszteletű” pap közötti párbeszédet! (Ne feledkezz meg
Zebulon sajátos beszédmódjáról sem!) d) Keress személyleírásokat a megadott fejezetből, és olvasd fel ezeket! (Baradlayné és Aranka) e) Kiknek a kézfogója valósul meg, és melyik kézfogó hiúsul meg? (Ez a feladat, házi feladat témája is lehet, amennyiben megválaszolásához szükséges az első fejezet ismerete is).
- 129 -
ĺrásbeli feladat: Válassz ki egy Tallérossy által elmondott szövegrészt, és írd át helyesen! Állítsd össze ennek a fejezetnek a szótárát, az általad értelmezett szavakkal! (A feladatot tanórán is meg lehet oldani, hiszen egyes szavak jelentései nem találhatók meg a hagyományos M. É. K. -ban, csak a Régi Szavak Szótárában). Keresd ki, és olvasd el, a Tallérossy Zebulon című fejezetet! ĺrd le a kézfogó- szó szinonimáit, beleértve az erre utaló állandósult szókapcsolatokat is! (Pl.: esküvő; lakodalom; bekötötték a fejét; férjhez ment-a leány; asszonyt vitt a házhoz, megnősült-a fiú; házasságot kötöttek. stb.)
III. A Királyerdőben (Második kötet) a) Kapcsold a megfelelő kifejezéseket a fejezetbeli Királyerdőhöz! (Pl.: „minden fája történetet mondó emlék”, „a zöld moha álmokat lát”, stb.) (Kiegészítő kérdés: Milyen helyszínre emlékeztet a leírás? A mesebeli helyszínekre, a beszélő fákra stb.) b) Keresd ki, azt a leírást, mely mitikus/meseszerű fényben mutatja be a csatát! („Az áprilisi tavaszi égen éppen akkor hanyatlott alá a nap... Minden arannyá vált előtte. Aranyködnek látszott a lovagok körül felvert por... “) c) Olvasd fel, (majd jegyezd le)azokat az igés szerkezeteket, melyek Richárd és Palvicz Ottó párbaját mutatják be!(Pl.: „összecsaptak, egyszerre vágott, csaptak egymás fejére, főre célzott mindkét kard, a két csapás egyszerre csattant, s a két h ő s eg yszerre leford u tl a nyergéből”). Honnan jöhetünk rá, hogy a két hős egymás egyenrangú ellenfele? Az elbeszélő közléséből, aki mindkettőt vitéznek, hősnek nevezi, akik még a harcban is egyenlő erejűek. d) Szerinted ki az igazi hőse ennek a résznek? (Pál vitéz, aki egy másik emberért áldozza fel önmagát). ĺrásbeli feladat: ĺrj egy mitikus/mesés hangulatú történetet, A Királyerdő titkai címmel! (Fogalmazásodban használd fel, a vizsgált fejezet kifejezéseit/megszemélyesítéseit is!) Ki az a regényben, aki testvéréért áldozza fel az életét? Olvasd el, az Egy ember, akit még nem ismerünk és A túlvilágról című fejezeteket!
- 130 -
(Lásd még, más Módszertani ajánlások A kőszívű ember fiai című regény tanításához in: Tanítás-Tanulás 2011/1. 18-19.) Az óra művelődési anyaga: Kölcsey Ferenc, Himnusz és Vörösmarty Mihály, Szózat című költeménye (összehasonlító elemzés) - 4 óra
Az óra célja: A két lírai alkotás erkölcsi/esztétikai értékeinek aktualizálása, az értelmezési folyamat optimizálása végett; A befogadásélmény megteremtése.
Az óra menete: 1) A tanári bemutató olvasást,
kövesse a diákok bemutató olvasása. (Jó,
ha a tanár
szemlélteti egy kivetítőn vagy nagyobb nyomtatványon a két költemény szövegét, hiszen így a diákokban is könnyebben rögzül a vers képvilága, a sajátos szavak/szókapcsolatok olvasása is könnyebbé válik) . 2) Az óra második mozzanatában, szánjunk időt a két „nemzeti ima” eléneklésére is. (A diákok állami és vallási ünnepek alkalmával már számtalan alkalommal hallották/énekelték a két vers megzenésített változatát. A versek zenei oldala, ismertnek fog tűnni,
és oldja azt az idegenkedést,
mindenképpen ismerősnek,
melyet a nehéz versszövegek iránt
éreznek).
3) A versek kérdésekkel/feladatokkal való feldolgozása(Táblavázlat) a) Kit szólít meg a költői én az első versszakban? b) Milyen kérést illetve tanácsot közvetít az első versszak? c) Idézd a dicsőséges múlt képeit! d) Idézd a tragikus múlt képeit! e) Milyen a haza állapota a versbeli jelenben? f) Milyen jövőkép (látomás) jelenik meg a versben? g) Milyen emberi értékek és ellenértékek jelennek meg a versben? (Idézd a megfelelő sorokat!) HIMNUSZ/SZÓZAT a) „Isten áldd meg a magyart...“ A megszólított az Isten. (Milyen igemódú az áldd szó? Mire buzdít a felszólítás? Az azonali cselekvésre.)
- 131 -
A Szózatban a lírai én a magyart szólítja meg. (Szerinted kit kell érteni, a magyar fogalom alatt mindkét versben? Az egész nemzetet.)
b) A Himnuszban, a lírai én áldást kér nemzete számára. (Kapcsolj szavakat/kifejezéseket az áldás szóhoz!Minden elképzelhető jót jelent, az Istentől származhat. Mi az áldás szó ellentéte? Az átok) . A Szózatban, mire utal a „rendületlen” és „híve” szó? (Rendületlen: erős, szilárd (M. É. K.) Híve: Hűséges, hű értelemben használt szó). Szerinted kialakulhat az emberben egy erős „hűségérzet” a hazája iránt? Benned van ilyen érzés? Ha van, miben nyilvánul meg? c) Múltbeli képek a Himnuszban: „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére; Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére, Árpád hős magzatjai felvirágozának, Zászlónk gyakran plántálád/ Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát/Bécsnek büszke vára, Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein/ Nektárt csepegtettél.“ (Értelmezd a szövegösszefüggés alapján a bérc, és plántálád szavakat! Miért nevezzük honnfoglalónak Árpád vezérünket? Mátyás királyunkhoz, miért kapcsoljuk az igazságos jelzőt? Mutass be egy történetet/mondát, mely ezt a tulajdonságot igazolja!Ki volt Bendegúz? Keresd meg, és olvasd el, a hozzá kapcsolódó mondát! Minek a jelképe a kalász? Az alapvető emberi tápláléknak, a kenyérnek. Milyen vallási jelentését ismered? Jézus teste az a kenyér, mely a bűnösökért megtöretett. Mi a nektár? Kiknek az eledele volt a görög mitológiában? Az isteneknek. Itt mire utal nektár? A borra. Miről híres napjainkban is Tokaj? Híres borairól. A bor milyen vallási jelkép? Jézus vérét jelképezi, mely értünk kiontatott). A dicsőséges múlt képei a Szózatban: „Itt küzdtenek honért a hős/Árpádnak hadai, Itt törtek össze rabigát/Hunyadnak karjai.“ (Miért kevesebb a dicsőséges múltat bemutató költői kép, a Szózatban, mint a Himnuszban? Azért, mert nem a múlt ábrázolása a cél. Hunyadi Jánosnak, a híres törökverőnek, melyik a leghíresebb tette? Olvasd el a nándorfehérvári csata történetét!Minden nap, délben, mi emlékeztet minket erre a csatárra? A harangszó. Melyik híres királyunknak az apja, Hunyadi János? A szövegösszefüggés alapján értelmezd a hon és rabiga szavakat, majd sorold fel a szavak szinonimáit!)
- 132 -
d) A tragikus múlt képei a Himnuszban: „Most rabló mongol nyílát/Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát/Vállainkra vettünk, Hányszor támadt tenfiad/ Szép hazám, kebledre... “ (Melyik idősíkra utal szerinted a most szó? Ha a múltra utal, szerinted mi a szerepe? Az, hogy közelebb „hozza” a múltbeli történéseket. Figyelmesen olvasd el a hatodik versszakot, és figyeld meg az igeidőket! El lehet különíteni a múlt és jelen képeit? Idézd a megfelelő sorokat! Pl.: „Bújt az üldözött/s felé kard nyúl barlangjában... „Bújt-múlt idő/de nyúl- már jelen idő. vezére?
Ki volt a mongolok leghíresebb
Mennyi ideig tartott a török uralom Magyarországon?
Egészítsd ki történelmi
ismereteidet!) Tragikus múlt a Szózatban: „Ez a föld, melyen annyiszor/Apáid vére folyt, Szabadság!itten hordozzák/Véres zászlóidat/S elhulltanak legjobbjaink/ A hosszú harc alatt, S keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért. “ (Szerinted, melyik szabadságharcra utal a költői én? Melyik szabadságharcot ünnepeljük minden év március15-én? Hogyan értelmezed „a hű kebel szakadt meg a honért” kifejezést? Mit jelent, ha azt mondjuk, hogy valakinek megszakadt a szíve a bánattól? ) e) A jelen képei a Himnuszban: „...most kőhalom/...Halálhörgés, siralom/ Zajlik már helyettek, S ah szabadság, nem virul/A holtnak véréből...“ (Meg lehet-e itt állapítani, hogy valóban a jelenre utal a most szó? Mivel kerül ellentétbe? Olvasd fel a megfelelő részeket! Pl.: „Vár állott/most kőhalom.” - A múlt képei a jelen képeivel kerülnek ellentétbe.) A jelen képei a Szózatban: „Megfogyva már, de törve nem/Él nemzet e hazán. „Hozzád bátran kiált: /Egy ezredévi szenvedés/Kér éltet vagy halált!, „Az nem lehet, hogy ész, erő/ És oly szent akarat hiába sorvadozzanak... “ (Milyen a lírai én kérésének a hangneme? Kérésnek, vagy jogos követelésnek érezzük a kiáltását? Az, „az nem lehet...“ kezdésű versszakoknak milyen a hangneme? Kesergő, forradalmian bátor, vagy magabiztos? Indokold válaszod!)
f) Reménykedés az Isten-i segítségben, a Himnuszban: „Szánd meg, Isten, a magyart... / Nyújts feléje védő kart... /Hozz rá víg esztendőt... “ (Milyen különbségeket fedeztél fel az első és utolsó versszak között? Az áldd meg kifejezést felváltja a szánd meg kifejezés az utolsó versszakban; A második sor, „jókedvvel, bőséggel” mondatát, az utolsó versszakban felváltja a „kit vészek hányának” mondat; A negyedik sor „Ha küzd ellenséggel” mondatát az utolsó versszakban a „Tengerén
- 133 -
melyik versszakban könyörgőbb,
kínjának kifejezés vált fel”. Szerinted,
a kérés/ima
hangneme? Melyik versszak hangsúlyozza ki jobban a magyar nemzet szenvedéseit? Igazold a megfelelő szavakkal állításod!) Reményteli jövőkép és pusztulás (nemzethalál) látomása a Szózatban: „Még jőni kell, még jőni fog/ Egy jobb kor... “ vagy „Vagy jőni fog, ha jőni kell/A nagyszerű halál... “ Milyen az aránya a reményteli és reménytelen jövőképnek a versben? Egy a kettőhöz, mely azt jelenti,
hogy két versszak mutatja be a pusztulás képeit,
versszakával szemben. Szerinted a lírai én,
a reményteli jövő egy
melyik jövőképet érzi valóságosabbnak?
Szerinted, mit jelent a „nagyszerű halál” kifejezés? Van különbség a halál különböző formái között? Értelmezd az első és utolsó előtti keretversszakok közötti különbségeket! Hol nyomatékosabb a „Légy híve!” felszólítás? Az első versszakban vagy az utolsó előtti versszakban? A többi változtatásnak van szerinted szerepe? Hány keretversszaka van a Szózatnak, a Himnusszal ellentétben?
g) Értékek és ellenértékek a Himnuszban „Jó” kedv („Kedv s öröm röpkedtek”); bőség („Ért kalászt lengettél”); hősiesség(„Árpád hős magzatjai...”); szabadság/szabad haza/hon („Őseinket felhozád/Kárpát szent bércére...”); honfoglalás(„ Általad nyert szép hazát...”) Nyomorúság/szomorúság („ Halálhörgés, siralom/Zajlik már helyettek.”); rabság/megalázottság („Majd töröktől rabigát/ Vállainkra vettünk,
Kínzó rabság könnye
hull...” ; hontalanság/bujdosás: „Bújt az üldözött s felé/Kard nyúl barlangjában.”)
(A lírai én milyen magyarázatot ad,
a jó sors/értékek,
rossz sorsba/ellenértékbe való
fordulására? Idézd a megfelelő sort! „ Hajh, de bűneink miatt, /Gyúlt harag kebledben...” A magyar nemzet ki ellen vétkezett, kit haragított magára? Kit szólít meg a lírai én a keretversszakokban? Az Istent.)
Értékek és ellenértékek a Szózatban Hősiesség („Itt küzdtenek honért a hős/Árpádnak hadai.”); Szabadság („Szabadság! itten hordozzák/, Véres zászlóidat...”); Ész/erő/”szent akarat”; áldozatvállalás/önfeláldozás („S keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért...”)
- 134 -
Balsors („És annyi balszerencse közt, /Oly sok viszály után/Megfogyva bár...”); Átok(„Hiába sorvadozzanak egy átoksúly alatt.”)
(A lírai én, ad valami magyarázatot a nemzetet sújtó balszerencsére és „átoksúlyra”?
Vagy
a kiszámíthatatlan „ balszerencsének” tulajdonít mindent? Idézd a megfelelő sorokat! Szerinted az érték vagy ellenérték kategóriájába tartozik a harcban bekövetkező halál? Indokold válaszod! Szerinted mikor lehet „értékes” valakinek a halála? Pl.: Ha megmenti valakinek az életét, saját önfeláldozásával.) Házi feladat: Keress példát mindkét költeményből olyan szavakra/mondatokra, melyek az Isten lényéhez köthetők! ĺrd ki, a két vers közös szavait/kifejezéseit!
ĺrd ki a két vers felszólító módú igealakjait! (Ezek a felszólítások a jelenben vagy csak a jövőben fognak beteljesedni? Indokold válaszod!) Számodra, melyik vers hangneme reménytelibb? Igazold választásod!
A fenti elemzési szempontok/kérdések és feladatok bármelyike alkalmas lehet, A Himnusz illetve a Szózat önálló értelmezésére. Ne mondjunk le, a versek történelmi vonatkozásainak vizsgálatáról sem, melyek nélkül nem válhat hatékonnyá értelmezésünk. Külön feladat a régies, mai helyesírástól eltérő szavak értelmeztetése,
a szinonimamezők kialakítása.
Hagyjuk, hogy diákjaink kutassanak a szavak értelme után! Vizsgáljuk meg közösen a versbeli földrajzi helyneveket a térképen (Románia és Magyarország térképén); gyűjtsünk képeslapokat diákjainkkal, melyek bizonyítják a „szép” haza meglétét; beszélgessünk el kedvenc kirándulóhelyeinkről határon innen és túl. A műfaji meghatározás,
a ritmus/rím vizsgálata,
szintén a tanóra menetébe kell
beilleszkedjen. (Lásd még, más Módszertani ajánlások a Himnusz tanításához in: Tanítás-Tanulás 2010/11. 18-19.)
- 135 -
IV. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS IV. 1 Diagnosztikus (Éveleji) értékelés-Munkalapok
Tanéveleji szintfelmérés V. osztályban
I. Állítsd sorrendbe az alábbi szöveg összekeveredett mondatait,
és írd át helyesen a
szöveget! 1) Ennek a szegény embernek volt három fia. 2) Volt egyszer, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, még azon is túl, volt egyszer egy szegény ember. 3) A három fiúnak meg kellett osztozni a vagyonán. 4) Az ember öreg volt, egyszer beteg lett, s meghalt. 5) De nem volt más vagyona mint egy nagy lapos vas. 6) Amikor a vas meg fog lágyulni, s a három testvér meg fog osztozni, én is a mesét tovább fogom mondani. 7) Azért, hogy el tudják osztani, el tudják vágni, beletették egy cseber vízbe, hogy lágyuljon meg. (Helyes megoldás: 2/1/4/3/5/7/6.) A feladattípus, a logikus gondolkodásmódot, a már meglévő mesetudás (ismeret) aktivizálási fokát vizsgálja. Jó teljesítménynek számít az is, ha diákjaink a mondatok helyes sorrendjének megállapítása után, helyesírási hibák nélkül másolják le a szöveget. (14 pontot ér a hibátlan megoldás, minden tévesztés: -2 pont+Minden mondat helyesírási hiba nélküli lemásolása 1-1 pontot, összesen 7 pontot ér) Maximális pontszám: 14+7=21pont.
II. Adj címet a fenti szövegnek, és állapítsd meg, hogy mi a bonyodalma a történetnek! (Lehetséges válasz: A három fiú, A vas stb. A három fiú nem tud megosztozni a lapos vason.) A feladattípus, a kreativitást és a szövegértés/szövegértelmezés fokát vizsgálja. (A szöveg logikai menetéhez illő címválasztás: 3 pont, a bonyodalom helyes felismerése 10 pont). Maximális pontszám: 13 pont.
III. Kapcsold a cseber szót, a jelentéséhez! cseber
A. Tál B. Hordó C. Veder D. Kád
(Helyes válasz: C.)
- 136 -
A feladattípus a szókincs gazdagságát vizsgálja, nehézségi fokát az adja, hogy lehetséges válaszok mindegyike beleillik a szövegkörnyezetbe. (Helyes válasz esetén: 5 pont, helytelen válasz: 0 pont) IV. Melyik/melyek az a mondat/mondatok a fenti/átírt szövegből, mellyel más szövegekben is találkoztál? Minek neveztették azokat a szövegeket? (Helyes válasz: Az első/mesekezdő mondat, illetve elfogadható válasz az utolsó mondat is. Az ilyen típusú szövegeket mesének nevezzük). (A feladattípus a mesefogalom meglétét illetve hiányát vizsgálja).
(A mondat helyes megnevezése: 3 pont+a mese megnevezése: 5 pont+az utolsó mondat megnevezése: 3 pont) Maximális pontszám: 11pont A maximálisan elérhető pontszám: 50 pont (Az éveleji szintfelmérőket nem szabad osztályozni, és hangsúlyozzuk diákjainknak, hogy a legfőbb cél, a teljesítményük növelése a tanév folyamán).
Tanéveleji szintfelmérés VI. osztályban
I. Állítsd sorrendbe az alábbi versszöveg összekeveredett sorait,
és írd át helyesen a
versszöveget! 1) Csak szoktam, csak szoktam zöld ágakra szállni, 2) Fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni. 3) Nem szoktam, nem szoktam, kalickába hálni, 4) Zöld ágakra szállni, fenyőmagot enni, 1) Lovamat eloldom, mikor a hold kel, 2) Lovamat kötöttem piros almafához, 3) Tetőled violám csak a halál old el. 4) Magamat kötöttem gyönge violához
(Helyes sorrend: 3/1/4/2 és 2/4/1/3, de minden olyan választás elfogadható, melyet a diákok egy sajátos/de egyébként helyes logika alapján állítottak össze).
- 137 -
A feladattípus a
logikus gondolkodásmódot illetve a logikus szövegalkotás képességét
vizsgálja. (Minden helyes sorrendű mondat 2-2 pontot ér. Maximálisan elérhető pontszám: 16 pont. Minden helyesírási hibáért: -1 pontot húzunk le.) II. Adj címet a fenti versszövegnek, és állapítsd meg, hogy ki szólal meg az első, illetve a második versszakban! (Lehetséges válasz: A madár, Zöld ág stb. Az első versszakban a madár,
a második
versszakban egy ember/férfi szólal meg) .
A feladattípus a kreativitást és a szövegértés/szövegértelmezés fokát vizsgálja. (A versszöveghez illő címválasztás: 3 pont, a „beszélők” helyes felismerése: 10 pont). Maximális pontszám: 13 pont.
III. Kapcsold össze, a versbeli violám szót, jelentésével!
A. Virágom Violám
B. Leányom C. Szerelmem D. Anyám
(Helyes válasz: C) A feladattípus az interpretatív szövegértő olvasás képességét vizsgálja, nehézségi fokát az adja, hogy a lehetséges válaszok mindegyike beleillik a szövegkörnyezetbe is. (Helyes válasz esetén: 5 pont, A válasz: 2 pont, B/D válasz: 0 pont)
IV. Mi a neve a mesebeli lónak, és milyen csodatettek elvégzésére képes? (Lehetséges válasz: táltos, paripa. Tud beszélni, eleven szénnel táplálkozik, úgy repül mint a szél illetve a gondolat, át tud változni girhes lóból a legszebb paripává stb.)
A feladattípus a mesetudás/mesekultúra fokát vizsgálja, de a kreativitást is, amennyiben a diák a szokásostól eltérő, de találó csodatettet kapcsol a mesebeli táltoshoz.
- 138 -
(Egy találó elnevezés: 2 pont; Két találó elnevezés: 4 pont; Legalább két, lóval kapcsolatos csodatett megnevezése: 8 pont; Három csodatett megnevezése: 12 pont). Maximális pontszám: 16 pont A maximálisan elérhető pontszám a munkalap megoldása után: 50 pont. (A munkalapok kiértékelésekor,
részletesen próbáljuk diákjainkkal értelmezni az
ismeret/szövegértés/szövegértelmezés/kreativitás
részterületein
elért
eredményeket,
hangsúlyozva a fejlesztés lehetőségeit a tanév folyamán).
Tanéveleji szintfelmérés VII. osztályban
I. Állítsd sorrendbe az alábbi Petőfi-vers összekeveredett sorait, majd írd le a verset! 1) Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, 2) Már hó takará el a bérci tetőt. 3) Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár 4) Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, 5) De látod amottan a téli világot? 6) A tél dere már megüté fejemet. 7) S még benne virít az egész kikelet, 8)Elhull a virág, eliramlik az élet. . . 9)De, íme sötét hajam őszbe vegyül már, (Helyes sorrend: 4/1/5/2/3/7/9/6/8)
A feladattípus a logikus gondolkodásmódot,
a szövegértés/szövegalkotás képességét
vizsgálja. Minden helyes sorrendű mondat: 2 pontot ér, minden helyesírási hiba: -1pont. Maximális pontszám: 18 pont
II. Adj címet a fenti versnek, és állapítsd meg, hogy hány évszakot nevez meg! Indokold a szöveg alapján választásaid! (Lehetséséges válasz: Évszakok, Az idő mulása stb; A vers négy évszakot nevez meg: Ősz – „Sötét hajam őszbe vegyül...“ ; Tél – „A tél dere már megüté fejemet...“ ; Nyár – „S még ifjú szívemben a lángsugarú nyár...“ ; Tavasz – „S még benne virít az egész kikelet.”)
- 139 -
A feladattípus a szövegértő-és szövegértelmezői képesség fokát vizsgálja. (A szöveglogikának megfelelő címadás: 4 pont; Az évszakok megnevezése, magyarázattal vagy idézettel: 8 pont.) Maximális pontszám: 12 pont. III. ĺrd le mindegyik évszak mellé, hogy mit jelképez a természetben, és az ember életében! Tavasz:
Nyár: Ősz: Tél: (Lehetséges válasz: megújulás/gyermek és ifjúkor; harmónia/felnőttkor és beteljesülés; betakarítás/öregedés és elmúlás; kihalt természet/öregség és halál. Természetesen, minden más jó választ el kell fogadnunk.)
Ez a feladattípus az interpretatív/jelentésadó képességet vizsgálja,
de ugyanakkor a
figyelem/szövegértés képességét is, amennyiben a vers szövege is tartalmaz utalásokat a „megoldásra” vonatkozólag. (Legalább két jelentés megnevezése külön-külön mindegyik évszakhoz 2 pontot ér. Maximális pontszám: 8 pont).
IV. Magyarázd legalább három szinonimával a versbeli „iramlik” szó jelentését! (Lehetséges válasz: eloson, eltűnik, elfut, eloszlik, végetér, befejeződik, elenyészik, köddé válik, semmivé lesz stb.)
Ez a feladattípus a szövegértés képességén keresztül a szókincs fejlettségi szintjét vizsgálja. (Három szinonima megnevezése: 9 pont+3 pont, költői szépségű szavak megnevezéséért. Maximális pontszám: 12 pont).
- 140 -
V. A betűvel jelzett szópárok közül válaszd ki azt/azokat, amely/ek a legjobban fejezi/k ki, az eredeti szópár szavai közötti viszonyt!
VIRÁG: KERT(Vagyis a virág olyan viszonyban van a kerttel, mint. . .)
1) DÉR: TÉL
3) FA: ERDŐ
2) EMBER: IDŐ
4) TANULÓ: ISKOLA 6) TAVIRÓZSA: TÓ
5) NYÁRFA: FÖLD
(Helyes válaszok: 3. és 6.)
A feladattípus az analogizáló képességet vizsgálja, vagyis azt, hogy megérti-e a diák a két szó közötti viszonyt, a viszony mögött rejlő tartalmakat, és fölismeri a hasonló vagy azzal párhuzamba hozható viszonyokat.
(A helyes válaszok megnevezése: 10 pont) A maximális pontszám a munkalap megoldása után: 60 pont.
Tanéveleji szintfelmérérés VIII. osztályban
I. Olvasd el figyelmesen a megadott szövegrészt, majd válaszolj a kérdésekre! „Mereven bámult ki az ablakon besütő holdra. Annak ismét mintha szeme, szája volna, ahogy a naptárban festik, s mintha beszélgetésbe elegyednék a halandó emberrel. Kié most ez a sok kincs? Hát kié volna mint a tied? Megvetted az elsüllyedt hajóterhet úgy, ahogy áll, zsákostól, búzástól(...) Te nem tudhattad, hogy mit rejt magában a hajó. Kié is lehetnének ezek a kincsek? Hát a Tímeáé? Mi lenne abból, ha te most ezt a kincset, ahogy megtaláltad, odavinnéd, letennéd a lábaihoz s azt mondanád neki: íme, ez a tied, most hoztam a víz fenekéről neked!(...) S végre ha Tímea kapná is meg, mi lenne a vége? Ő gazdag úrhölgy lenne, aki téged a maga fényes polcáról még csak meg sem fog látni soha. (...) A hold utolsó tűzcsúcsát is lehúzta a víztükör alá, s végsugarával ezt mondá(...): Gazdag vagy! Úr vagy! Hanem amint egészen sötét lett,
egy hang a hallgató sötétség
közepett, egy hang onnan belül e szót sugá a fülébe: Tolvaj vagy!” (Jókai Mór)
- 141 -
1) Adj címet a fenti szövegrészletnek! 2) Szerinted ki szólal meg a fenti szövegben, és kihez beszél? Adj nevet a beszélőnek! 3) Másold ki a szövegből, az a három mondatot, mely a legjobban tükrözi a beszélő lelki szenvedését! 4) Másolj ki a szövegből három mondatot,
melyben a beszélő meg akarja nyugtatni
lelkiismeretét!
5) A lelki feszültség vagy a lelki megnyugvás csatájából, melyik kerül ki győztesen? Igazold idézettel választásod!
6) Kapcsold össze a szövegbeli kincs szót, jelentésével/jelentéseivel:
A. Szerelem B. Pénz/Vagyon Kincs
C. Lelki vívódás D. Tímea
Lehetséges válaszok 1) A szövegkörnyezethez kapcsolódó cím. ( 2 pont). 2) Egy ember/férfi, aki önmagával beszél, gondolkodik. (Helyes válaszok esetén: 4 pont). 3) „Kié ez a sok kincs? /Mereven bámult ki... /Egy hang onnan belül e szót sugá fülébe: Tolvaj vagy! Hát a Tímeáé?” (Három helyes mondat kimásolása: 12 pont) 4) „Te nem tudhattad, hogy mit rejt magában a hajó. /Hát kié volna mint a tied? / Megvetted az elsüllyedt hajóterhet” . (Három helyes mondat kimásolása: 12 pont). 5) A lelki feszültség „győz”. „Egy hang onnan belül e szót sugá a fülébe: Tolvaj vagy!” (A helyes válasz, megfelelő idézettel: 8 pont). 6) A szószerinti jelentés mellett, jelképesen mindegyik válaszlehetőség hozzáköthető a kincs szóhoz. (Ha a diák mindegyik választ hozzáköti a kincs szóhoz, a maximális pontszám: 12 pont). A maximális pontszám a munkalap megoldása után: 50 pont.
- 142 -
A munkalap mindegyik feladattípusa a szövegértésen túl, elsősorban a szövegértelmezői képesség fejlettségi fokát vizsgálja. Az 1. számú feladat a kreativitást, a 6. számú feladat az elvont (absztrakt) gondolkodás fokát is, vizsgálja.
IV. 2 Formatív (Évközi) értékelés - Munkalapok
V. osztály
Móra Ferenc, Szóló szőlő 1. Alkosd meg, a történetbeli sárgarigó versét, a következő sorból kiindulva: Van dió, millió, kell-e dió fiú? 2. A Szóló szőlő megszólalt, és elmondta rólad, hogy... Feladat: Folytasd 5-10 sorban a fenti mondatot, és alkoss egy összefüggő szöveget! 3. Személyesítsd meg az alábbi szavakat/szószerkezeteket! Fehér bajor, piros dinka, fekete kadarka, szóló szőlő, peterezselyemszőlő. Pl.: A fekete kadarka villogó szemekkel tekintett rám.
4. Alkosd meg a seregélyek,
Szőlőevő Egyesületének a törvénykönyvét! (Legalább öt
törvényt alkoss!) Pl.: 1.törvény; Csak ki, csak, ki, csak ki! A mi szőlőnk, a mi területünk! 5. Meseországban jártam, s a Szőlők országára találtam, címmel alkoss egy 10-15 soros összefüggő szöveget! 6. Megszólalt a sárgarigó. Vajon mit beszélgetett Ferkóval? Mutasd be, 5-10 sorban a párbeszédüket! 7. ĺrd le emlékezetből kedvenc mondatodat a Szóló szőlő című elbeszélésből! 8. Kiköszörültem a hibámat! címmel, írd meg a Szóló szőlő folytatását. A történeted két főszereplője, Ferkó és húga, Jutka legyen.
- 143 -
Minden jó megoldás: 10 pont Helyesírás: 10 pont Hivatalból: 10 pont
Mese (Összefoglalás) 1. ĺrj le emlékezetből két mesekezdő mondatot! 2. Milyen varázseszközök segítségével lehet láthatatlanná válni, eljutni a föld túlsó sarkára, örök életet nyerni,
átváltozni,
legyőzni a hétfejű sárkányt?
(ĺrd le a megfelelő
varázseszközöket!) 3. Milyen mesebeli állatok rendelkeznek az alábbi tulajdonságokkal? Társítsd a megfelelő tulajdonságot, a megfelelő állathoz! Ravasz Bátor Hűséges Okos Szelíd 4. A mesékben gyakori a hármas szám. Mi mindenből szokott három lenni? Adjál legalább három példát a 3-as szám mesebeli előfordulására! 5. Milyen okai vannak általában a mesehősnek, hogy világgá induljon?
(Legkevesebb két
okot említs meg!) 6. Miben különbözik szerinted, a varázsmese a tréfás mesétől? Röviden válaszolj! 7. Folytasd a mesét, varázsmese formájában, az alábbi szövegből kiindulva: Egy nap az ágrólszakadt szegénylegény elindult szerencsepróbálni. Ment-mendegélt hét nap hét éjjel, míg elérkezett egy sűrű/fekete erdőhöz. Az erdő előtt három ösvényre, és három útjelző táblára lett figyelmes. Az első táblán ez állt: Aki... Minden jó megoldás az 1-es feladattól a 6-os feladatig: 10 - 10 pontot
- 144 -
A
7-es
feladat
jó
megoldása:
30
pont
(Varázsmese
alkotása
-
10
pont;
Szövegkohézió/helyesírás - 10 pont; Ötletesség: 10 pont) Hivatalból: 10 pont Összesen: 100 pont - 10(tízes)
Lírai szöveg - Szókincs 1. Olvasd el figyelmesen a megadott versszakot, majd válaszolj a kérdésekre/feladatokra! „Az őszi lombok illatát/Szobámba hozza be a szél/ S leteszi, mint egy kosarat. “ (Weörös Sándor) a) Adj címet a megadott versszaknak! b) Sorold fel, hogy az „őszi lombok” illatán kívül milyen illatai vannak az ősznek!(Legalább öt példát adj meg!) c) Sorold fel azt is, hogy milyen színei és hangjai lehetnek az őszi tájnak!Mindegyik színhez illetve hanghoz kapcsold hozzá a megfelelő tájelemet! Pl.: piros - a falevél/kopog - az eső d) Helyettesítsd a versbeli kosár szót, más, a vers szövegébe illő kifejezésekkel! (Legalább öt kifejezéssel!) e) ĺrd ki a versszöveg képzeletbeli költői képeit! f) Egészítsd ki azokat a mondatokat, melyekkel egyetértesz! A vers hangulata békés/csendes, mert. . . . A vers, a szomorúság érzését kelti bennem, mert. . . Meseszerű a vers világa, mert. . . (Mindegyik feladatpont: 5 pont. Maximális pontszám: 30 pont)
2) Az alábbi szavak felhasználásával alkoss szószerkezeteket!(Egy szót több szószerkezetben is felhasználhatsz!) napsugár, csillogó, ökörnyál ezüstös, gyémántos, pirosló, levelek, sétáló, szél, lebbenő, harmatcsepp, ősz, nyír, pacsirta, alamafa, kopasz, ég, sárguló, kéklő, színarany, szilva, szalma, kacagó, sokszemű, galagonya, szőlő. Pl.: sárguló, pirosló ősz. (Legalább tíz szószerkezet megalkotása: 20 pont) 3) Találd meg a megfelelő gyümölcsöket! a) Gyümölcs két e-vel, melyből finom szörp készül (szeder); b) Tavaszi, illatos gyümölcs két e-vel (eper); c) Gyümölcs két ő-vel (szőlő); d) Déli gyümölcs két a-val (narancs);
- 145 -
e) Tavaszi gyümölcs három e-vel (cseresznye); f) Tavaszi gyümölcs egy e-vel (meggy); g) Gyümölcs két a-val, melyből finom íz készül (barack) ; h) Gyümölcs két i-vel, egyben egy madár neve is (kivi). (Minden helyes válasz: 2 pont. Maximális pontszám: 16 pont) 4) Egészítsd ki a megfelelő állatnevekkel az alábbi szóláshasonlatokat! a) Szegény mint a templom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ; b) Köti az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a karóhoz; c) Bámul mint a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az újkapura; d) Bátor mint az. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ; e) Okos mint a tavalyi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ; f) Ártatlan mint a ma született. . . . . . . . . . . . . . . . . . ; g) Kiugratja a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a bokorból. (Minden helyes megfejtés: 2-2 pont, Maximális pontszám: 14 pont) Helyesírás: 10 pont Hivatalból: 10 pont
Fekete István: Vuk (meseregény) - Összefoglalás 1) Mutasd be 5-10 sorban, kedvenc jelenetedet a meseregényből! 2) ĺrj ki párbeszédrészleteket a regényből, Vuk-Karak, Vuk-Iny és Vuk-Csele között! 3) Jegyezd ki a hetedik (7.) oldalról azokat a sorokat, melyek a tavaszt idézik! 4) ĺrd le Vuk életének legfontosabb eseményeit rövid mondatok formájában! (Pl.: Elveszti szüleit stb.) 5) Hogyan változik Vuk véleménye az emberekről?
Mi a véleménye kezdetben a
Simabőrűről, majd, hogyan fog vélekedni Klárikáról? (Idézd a megfelelő sorokat!) 6) Mivel bizonyítja Sut, hogy Vuk őszinte barátja?
- 146 -
7) Állítsd össze a rókaszerető,
állatbarát emberek „tízparancsolatát”! (Pl.: Ne vadássz
állatra!)
8) Keress olyan megszemélyesítéseket (a 119. oldalról), melyek a nyár végére utalnak!
9) Sorold fel, Vuk három olyan tulajdonságát, mely emberi tulajdonság is lehet! (Minden feladat jó megoldása: 10-10 pont; Hivatalból: 10 pont)
Kosztolányi Dezső, A játék - A ritmus „játéka” 1) Kapcsolj legalább öt kifejezést a „játék” szóhoz, majd értelmezd az összefüggéseket! (Pl.: labda-labdajátékokban használják stb.) 2) Kapcsolj játéklehetőségeket, a vers első részében megjelenő tárgyakhoz! (Pl.: gomblánckészítés stb.) 3) Hol játszik a képzeletünkkel a költői én? ĺrd ki a vers képzeletbeli költői képeit! 4) Játék a szavakkal!ĺrd le a vers tíz legszebb szavát, majd a te tíz legszebb szavadat! 5) ĺrj egy rövid verset, A játék címmel! 6) Mutasd be kedvenc játékszered(vagy kedvenc tárgyad) az alábbi szempontok figyelembevételével! a. Hogy néz ki? (Mérete, színe) b. Mihez hasonlít? (Alakja) c. Miből készült? (Anyaga) d. Milyen részei vannak? (Felépítése, szerkezete) e. Hogyan lehet használni, mire való? f. Mik a sajátos ismertetőjegyei? g. Miért ajánlanád másoknak is játékra/használatra ezt a tárgyat?
(Lásd, A leírás tanítása in: Tanítás-Tanulás 2011/1. 14-17.)
- 147 -
7) Olvasd el figyelmesen az alábbi verseket!Mi okozza a versszövegekben a játékosságot? (Legalább két jellemzőt nevezz meg!) Víz, víz, víz/Ott a víz! Zizzen a sás, /Tóvíz villan,/víz alatt a/süllő surran/Nézz rám tíz! (Varga Katalin) Méz, méz, méz!/ĺzes méz!/Üres a tál, /teletöltöm, /illatozó mézzel töltöm/Ez a méz! (Varga Katalin) 8) A fenti versek alapján, alkosd meg a tűz és a szél versét! (Az 6. feladatpont: 15 pontot ér; a 7. feladatpont: 5 pont; a többi feladatpont: 10-10 pont. Helyesírás: 10 pont/Hivatalból: 10 pont).
VI. osztály Tamási Áron, Bölcső és bagoly (Vihar a hegyen) - részlet Olvasd el figyelmesen a megadott szöveget, majd válaszolj a megfelelő kérdésekre/feladatokra! 1) Állapítsd meg a megadott szöveg cselekménymozzanatait! 2) Adj példát a szövegből (2-3 soros idézettel) elbeszélői-, párbeszédes-, leíró részekre, illetve monológra! 3) Szerinted, melyik a szöveg legérzelmesebb(leglíraibb) része? (Válaszolj 3-5 sorban!) 4) Mutasd be, a főhőst az alábbi kérdések megválaszolásával! Milyen feladatot bíz rá az apja? Mit gondol a feladatról Áron? Az úton mire büszke? Mitől ijed meg? Milyen öröm éri? Mit érez a vihar idején? Mit védelmez? Neked, mi a véleményed a magatartásáról? Milyen tulajdonságok illenek hozzá a leginkább? A bátorság, mert. . . . . . . . . . . . . ; A gyávaság, mert. . . . . . . . . ; Az engedelmesség, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ;
- 148 -
Az állatszeretet, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5) Mutass be két-két hasonlóságot, illetve két-két különbséget, a szövegbeli vihar és a pusztai vihar (A János vitézből) között! 6) Képzeld el a szövegbeli vihar színhelyét! Milyen színek és hangok illenek szerinted ehhez a viharhoz? (Kapcsolj, legalább négy színt, és négy hangutánzó szót a szövegbeli viharhoz!)
(Az 1-es és 4-es feladat: 20-20 pontot ér; a többi feladatpont: 10-10 pont; Helyesírás/Hivatalból: 10-10 pont). Petőfi Sándor, János vitéz - Feladattípusok az elbeszélő költemény összefoglalására 1) Milyen átváltozásokról olvashattál a János vitézben? (Konkrét-, és átvitt értelemben). 2) Milyen átváltozások vannak a természetben? (Pl.: víz átváltozásai, évszakok szabályos váltakozása stb.) 3) Mutasd be, a legérdekesebb helyszínt a János vitézből! 4) Ki mondhatja kinek? „Figyelmezzetek rám, ti nemes vitézek, /Mert nagy fontosságú, amit majd beszélek.“ „Hol jársz erre, ahol a madár se jár? ” „Vigyázz földi!bizony rálépsz a fejedre... /Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve? ” 5) Szerinted, melyik a legnehezebb próbatétel a főhős számára? (Indokold válaszod 2-3 sorban!) 6) Szerinted az első vagy a másik vándorút nehezebb Jancsi számára? (Indokold válaszod 3-5 sorban!) 7) Vajon miért szerepel Iluska viszonylag keveset az elbeszélő költemény történéseiben? 8) ĺrd le 10-15 soros fogalmazásban, hogy Iluska mostohája, hogyan került a Sötétség országába! 9) Milyen erő, vagy ki okozhatta a rózsaszál kinövését Iluska poraiból? 10) Miért nem tér vissza János vitéz életre keltett Iluskájával a szülőfalujába? 11) Hányszor, és milyen helyzetekben lépi át Jancsi-János vitéz a valóság és mesevilág határait! 12) Milyen jelentősége van a temetőjelenetnek, a János vitézben? 13) A napkeltének vagy a napnyugtának a leírása művészibb a János vitézben? Idézetekkel indokold válaszod! 14) Melyik jelenet vagy rész lefestését ajánlanád egy festőnek? (Indokold válaszod!)
- 149 -
15) ĺrd le saját tudásod alapján, hogy mit jelképeznek az alábbi fogalmak! (Nemcsak a János vitézben!) rózsaszál -
erdő -
nap -
Óperenciás tenger -
éjfél -
vihar -
hold és csillagok felhő patak -
tó -
folyó -
16) Mutasd be 10-15 sorban Jancsi mostohaapjának sorsfordulását!Vajon mi történt vele, miután elzavarta Jancsit? Megváltozott a természete vagy nem? 17)
Sötétség országából-Világosság országa!Mutasd be egy 15-20 soros leíró
fogalamazásban az új ország tájait, lakóit, csodáit! 18) Óriások országából - Törpék országa!Válassz ki két, az Óriások országát bemutató versszakot (A János vitézből) és alakítsd át úgy, hogy a Törpék országát mutassa be! 19) Szerinted melyek az „álkincsek”, és melyek a „valódi kincsek” a János vitézben? (Indokold válaszod 5-10 sorban!)
Szövegkiegészítés/Szó-, Szövegalkotás/Szó-, Mondatértelmezés. 1) Egészítsd ki az alábbi közmondásokat/szólásokat, és kapcsold hozzá a találó tulajdonságot vagy magyarázatot! a) Ki mint veti ágyát, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...; b) Ki korán kel, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........; c) Aki nem dolgozik, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...; d) Addig hajlítsd a fát, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...; e)Ki szelet vet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........; f) Ne szaladj olyan szekér után, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
(pontonként: 3-3 pont-Összesen: 18 pont)
- 150 -
2) Kapcsolj a lenti tulajdonságokhoz, olyan találó közmondásokat/szólásokat, melyekben egy testrész neve szerepel! ( Pl.: szorgalmas - Ég a keze alatt a munka/ okos - Vág az esze mint a borotva/ gőgös - Fennhordja az orrát/rosszkedvű - Bal lábbal kelt fel/ rosszféle - Még a szeme sem áll jól/ pletykás - Mindenbe beleüti az orrát). (3-3 pont-Összesen: 15 pont)
3) Ki mondhatja kinek, és milyen helyzetben? Válaszolj egy-egy mondatban! a) Annyi baj legyen!
e) Hogy vagy?
b) Legyen szíves!
g) Hogy tetszik lenni?
c) Foglalj helyet!
h) Kezét csókolom!
d) Kész a lecke?
i) Ügyes voltál! (pontonként: 3: pont, Összesen: 24 pont)
4) Válassz ki az előbbi feladatból egy mondatot, és alkoss egy 5-7 soros párbeszédet!(9pont) 5) Alkoss hét képzett szót, illetve hét összetett szót, testrészek neveinek a felhasználásával! Pl.: nyelv-nyelvel-nyelvtankönyv(14 pont)
Helyesírás/Hivatalból: 10-10 pont.
VII. osztály
Ballada (Összefoglalás) I.
Olvasd
el
figyelmesen
a
következő
balladrészleteket,
majd
válaszolj
a
kérdésekre/feladatokra!
1) „Vadat s halat, s mi az ég alatt, /Szem-szájnak ingere, / Azt látok én: de ördög itt /Belül minden nemes.“ 2) „ Ti urak, ti urak hitvány ebek!/Ne éljen Eduárd? /Hol van ki zengje tetteim/Elő egy welszi bárd.“ 3) „Ha, ha!Mi zúg? . . . Mi éji dal/London utcáin ez?/Felkötettem a lord majort, /Ha bosszant bármi nesz.“
- 151 -
4) „Van-e ott folyó, és földje jó? /Legelőin fű kövér? / Használt-e a megöntözés: /A pártos honfivér? ” (Arany János)
Kérdések/feladatok a) Ki szólal meg a fenti balladarészletekben? Mit árul el róla a beszéde? Egészítsd ki, azokat a mondatokat, melyekkel egyetértesz! Csúnyaszájú, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......; Zsarnok, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..........; Gőgös, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........; Ijesztő, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........... (Mondatonként: 4 pont+a beszélő megnevezése: 2 pont-Max. pontszám: 18 pont) b) A fenti versszakok sorrendje összekeveredett. Állítsd fel a helyes sorrendet, és kapcsold hozzá mindegyik versszakhoz a megfelelő helyszínt! (8 pont) c) Egy kis szómagyarázat! Mit jelent szerinted a „szem-szájnak ingere”, a „bárd”, „lord major”, a „kövér” fű, „jó” föld illetve a „pártos honfivér” szókapcsolat? Értelmezd egy-egy mondatban, a megadott szókapcsolatokat! (Szavanként: 3 pont-Max. pontszám: 18 pont).
d) Milyen nyelvi jelek(írásjelek) figyelmeztetnek bennünket a fenti balladarészletek feszültségére? (A sok kérdés/felkiáltás, hármas pont stb.) (Legalább három nyelvi jel megnevezése: 6 pont) II. Balladáink bővelkednek a kivételesen jó vagy kivételesen gonosz szereplőkben. Kapcsold a megadott tulajdonságokat,
a „legeket” a megfelelő balladahősökhöz,
és indokold
választásod egy mondatban! A legszebb, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................;
- 152 -
A legengedelmesebb, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..................; A legszomorúbb sorsú, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..................; A legkegyetlenebb, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......................; A legvidámabb. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......................... . (Kiegészítésként: 3-3 pont-Maximális pontszám: 15 pont)
III. A halál, a balladák egyik fontos motívuma. a) ĺrd le, legalább négy ballada szövege alapján, hogy milyen okból kell meghaljanak főhőseik! (8 pont) b) A néphit (vallás szerint) létezik élet a halál után is. Mutass be balladai eseményeket, melyek igazolják a halálon túli élet létezését! (10 pont) c) Melyik balladahős imádkozik saját haláláért? (4 pont) d) Melyik balladahős válik tetszhalottá? (3 pont) (Hivatalból: 10 pont)
Arany János, Toldi (Összefoglalás) 1) Sorold fel a Toldi helyszíneit!Neked, melyik a kedvenc helyszíned, és miért? (Igazold válaszod 3-5 sorban!) 2) A hajnal vagy az alkony (este/éjfél) leírása festőibb a Toldiban?
(Idézetekkel indokold
válaszod!) 3) ĺrj ki 10 sort (tíz különböző énekből), mely Miklós lelkiállapotát tükrözi! 4) ĺrj egy két-két soros, találó verset a Toldi mindegyik énekéhez! 5) Állítsd össze címszavakban, Miklós életútjának legfontosabb eseményeit! (Pl.: Első énekMiklós sérelme) 6) Szerinted mi az álom szerepe a Toldiban? (Második alkalommal, mit álmodik Miklós? Idézd a megfelelő részt!) 7) Miklós a farkasokkal és bikával is harcot vív. Szerinted minek vegy kinek a jelképei, ezek az állatok? 8) Te milyen lehetőségeket kínálnál fel Miklósnak és Györgynek a testvéri kibékülésre? (Jegyezz le három javaslatot/tanácsot!)
- 153 -
9) Neked melyik a kedvenc részed a Toldiból, és melyik az, amelyiket szívesen kihagytál volna az eseménysorozatból? 10) Állíts össze egy legalább harminc (30) szóból álló Toldi-szótárt,
a régies szavak
jelentésével, egy-egy szinonimájával, és egy-egy ellentétével! 11) Válassz ki tizenkét közmondást/szólást,
és a jelentésük alapján,
kapcsold a Toldi
megfelelő eseményéhez vagy szereplőjéhez! 12) ĺrd meg a Toldi folytatását, epikus vagy verses formában!
VIII. osztály Móricz Zsigmond, Légy jó mindhalálig (regény) - Az első négy fejezet 1) Sorold fel az első négy fejezet helyszíneit, és kapcsold hozzá, Misi megfelelő lelkiállapotait! (Pl.: idegenség/otthontalanság-a debreceni kollégiummal kapcsolatosan). 2) Rábukkantál Misi naplójára. Képzeletedre illetve a regény eseményeire alapozva, mutasd be Misi napjának legfontosabb eseményeit! 3) Humor a kollégiumban - Humor az iskolában. ĺrd ki az első négy fejezet alapján, az eddigi legkomikusabb esetet! 4) Milyen volt, Misi „vallása”? ĺrd le, és értelmezd az erre vonatkozó szövegrészt a második fejezetből! 5) Milyenek a regénybeli tanárok? Idézetekkel válaszolj! 6) Melyik a kedvenc eseményed az első négy fejezetből? (Válaszolj, 5-10 sorban!) 7) Keresd ki az első négy fejezetből azt a szövegrészt, mely igazolja Misi könyvszeretetét!ĺrd ki munkalapodra ezt a részt! 8) Te melyik könyv elolvasására bátorítanád Misit? Sorold fel, az öt „legjobb” tulajdonságát, az ajánlott könyvnek!
(Mindegyik feladatpont “ jó” megoldása: 10-10 pont, Helyesírás/Hivatalból: 10-10 pont).
Szabó Magda, Abigél (Légiriadó) - részlet 1) Nevezd meg két-három mondatban, a regényrészlet alaphelyzetét! 2) Mi okozza a feszültséget/drámaiságot ebben a részletben? (Indokold válaszod 3-4 mondatban!)
- 154 -
3) A regényrészlet szereplőinek miért borzasztó a háború? A szöveg alapján töltsd ki az alábbi táblázatot! Kis Marinak azért borzasztó a háború, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..; Tormának, azért félelemkeltő a háború, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... .
4) Mi oldja fel a szöveg kezdeti feszült hangnemét? 5) Milyen értéket képviselnek a lányok, a félelem ellenére is? 6) Melyik szövegtípus a legalkalmasabb, a lelki feszültség/idegesség szemléltetésére? Nevezd meg a regényrészlet szövegtípusait, és adj példákat! 7) Nagyot hibáztam, de megbocsátottak címmel, írj egy értekező/elbeszélő fogalmazást, egy megtörtént esetből kiindulva! (Egyes szám, első személyben fogalmazz!) (A 7-es feladatpont: 20 pont, a többi feladatpont helyes megoldása: 10-10 pontHelyesírás/Hivatalból: 10-10 pont).
Összetett mondatok 1) Kösd össze a következő közmondásokat, a megfelelő párjukkal, majd elemezd az összetett mondatokat!(pontonként: 2-2 pont-Max. 24 pont) a) Ki mint veti ágyát, úgy
ne halaszd holnapra.
b) Amilyen a mosdó, olyan
a jutalom.
c) Ki a kicsit nem becsüli,
gazdag hízik.
d) Szegény bízik, de
az a nagyot nem érdemli.
e)Aki másnak vermet,
a legjobb otthon.
f) Lassan járj, és
aranyat lel.
g) Amilyen a munka, olyan
a törülköző.
- 155 -
h) Mindenütt jó, de
i)Ki korán kel
megeszik a disznók.
alussza álmát.
j) Aki korpa közé keveredik, azt
maga esik bele.
k) Amit Miska megtanult, azt
tovább érsz.
l)Amit ma megtehetsz, azt
Mihály sem feledi.
2) ĺrd be, az összekeveredett utalószó-és kötőszó párokat, a megfelelő mondatokba! (Mondatonként: 2 pont-Max. 10 pont)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . volt a sár, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alig lehetett járni. (azt, hogy) Nem hallottad. . . . . . . . ., . . . . . . . . . ., már legalább százszor hívtalak? (azonnal, mert)
. . . . . . . . . segíts Ferinek a munkájában, . . . . . . egyedül nem birkózik meg vele. (akkora, hogy)
Zsófi mindig. . . . . . . . . . . . mondja, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . gondol. (az, ami)
Nem mindig. . . . . . . . . . . . a jó, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . annak látszik. (azt, amit) 3) Az alábbi mondatokban a kötőszók keveredtek össze!Rakj rendet! Annyira vártalak, bár még soha! Váratlanul betoppant barátom, hogy nem számítottam rá. Annyit gondoltam rád, hogyha egyszer csak megjelentél. Mint fontos vagyok neked, eljössz hozzám.
(Mondatonként: 2 pont-Max. 8 pont) 4) Adottak a következő versrészletek:
- 156 -
a) „De jó lenne illatos/Mezőkön heverni/Száraz szénakazalban/Meg-meghemperedni.“ (Tarbay Ede) Feladat: ĺrd át a verset, arra válaszolva, hogy neked mi lenne jó!(10 pont) Képezz más szavakat(más szófajokat is) a jó, illatos, heverni, száraz szavakból!(szavanként: 2 pont-Max. 8 pont) b) „Vettem gyönggyel/kivert kendőt/, nem is kendőt: /bárányfelhőt, /három fillért adtam érte, /szalmatündér kérincsélte. “ (Kormos István) Feladat: Te, mit vennél magadnak? ĺrd át a verset!(10 pont) Hány mondat van a versben? (Vigyázz, mert az állítmány nem mindenütt jelölt, ezért gondolatban ki kell tennünk!) (10 pont) Állapítsd meg, a mondatok közötti (mellérendelő vagy alárendelő) viszonyt!(10 pont) Hivatalból: 10 pont
IV. 3 Szummatív (Félév-és Évzáró) értékelés - Munkalapok
V. osztály
A. 1) A Rákóczi hegy kincse címmel, alkoss egy mondát! (Ajánlott terjedelem: 15-20 sor)-Max. pontszám: 30 pont 2) Válaszd ki Móricz Zsigmond, Hét krajcár című elbeszéléséből, vagy Mikszáth Kálmán, A néhai bárány elbeszéléséből kedvenc részedet, majd válaszolj a megadott kérdésekre és feladatokra! a) ĺrd le a kiválasztott rész problémahelyzetét/bonyodalmát! (3 pont) b) ĺrj ki egy leíró részt a szövegedből, és kapcsold hozzá a megfelelő érzést/hangulatot! (3 pont) c) Mutasd be a kiválasztott szövegrész főszereplőjét, a következő kérdések megválaszolásával! (8 pont) Milyen külsőleg?
- 157 -
Mit tesz? Hogyan beszél? Mit mondanak róla? Mit gondol magáról? Mit gondolunk róla? d) ĺrj ki egy olyan szövegrészt a szövegből, melyben az elbeszélő az olvasóhoz intézi szavait! (3 pont) e) Mi az, ami érdekessé teszi a szövegedet? (Indokold válaszod 3-5 sorban!) (3 pont) f) ĺrd meg 10-15 sorban, a kiválasztott szövegrész folytatását! (7 pont) g) Tegyél fel három olyan kérdést, mely a szövegeddel kapcsolatos! (Csatold hozzá a megfelelő válaszokat is!) (3 pont)-Összesen: 30 pont. 3) Adott Weörös Sándor, Ha a világ rigó lenne című költeménye. Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a kérdésekre/feladatokra! a) ĺrd át a verset, Ha a világ. . . . . . . . . . . . . . . lenne címmel!Te helyettesítsd be a megfelelő szót! (7 pont) b) Szerinted miért éppen rigóként képzeli el a költői én a világot? (Indokold válaszod 3-5 sorban!) (3 pont) c) Miért szép a vers? (Egy mondatban válaszolj!) (3 pont) d) ĺrd le, a vers rímképletét! (3 pont) e) Elemezd mondattanilag az első vagy a második versszakot! (4 pont) (Összesen: 20 pont) 4) ĺrd le az elbeszélés cselekménymozzanatait! (10 pont) Hivatalból: 10 pont
B. 1) Húzd alá a megadott versszakban, a kiejtés szerinti szavakat, majd folytasd legalább öt sorban a verset! ĺze van a sónak, /Értelme a szónak, / Hidege a hónak, /Tüze a jó lónak, / Feneke a tónak, /Jutalma a jónak.
- 158 -
Max. pontszám: 15 pont 2) ĺrj varázsmesét a következő szövegből kiindulva: Egyszer volt, hol nem volt, ott ahol a kurtafarkú malac túr, volt egyszer egy király, akinek volt egy gyönyörűszép leánya. De az öreg király nem volt boldog. Az egyik nap, a királyleány ezt kérdezte édesapjától: -
Kedves királyatyám, miért nem látom arcodon sohasem a mosoly sugarát?
-
Hej, kedves lányom, azért szomorúság éjjelem-napalom, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
(Ajánlott terjedelem: 15-20 sor) Max. pontszám: 30 pont 3) Te vagy a király, az Okos leány című mesében. Elhatároztad, hogy különlegesen nehéz kérdéseket fogsz intézni a leányhoz. Vajon válaszol kérdéseidre? Fogalmazd meg a három kérdést, a megfelelő válaszokkal együtt! Max. pontszám: 15 pont 4) Alkosd meg, a Favédők Egyesületének a törvényeit! (Alkoss öt törvényt!) Pl.: Szeresd a fát! Max. pontszám: 15 pont 5) Melyik szövegből idéztünk? ĺrd le, a mű címét és szerzőjét! „ No, Ferkó, szóló szőlő a petrezselyemszőlő? ” „ Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fehér ló.“
„ Kopár az almafa, sárga/Leszállt az alma kosárba.“
Max. pontszám: 15 pont
Hivatalból: 10 pont C. 1) Mutasd be kedvenc mondád, elbeszélő fogalmazás formájában!(Max. pontszám: 15 pont)
- 159 -
2) Tegyél rendett az alábbi szóláshasonlatok között!Társítsd a megfelelő tulajdonságot, a megfelelő állathoz! a) Bátor, mint a bárány; b) Gyáva, mint csiga; c) Ártatlan, mint a hangya; d) Lassú, mint a nyúl;
e) Szorgalmas, mint az oroszlán;
Max. pontszám: 10 pont. 3) Társítsd a megfelelő tulajdonságot, a találó szóláshoz! a) beképzelt; b) zsugori; c) gyáva; d) pletykás; e) csintalan (rosszaságot követett el).
a) Úgy pereg a nyelve mint az orsó.
b) Anyámasszony katonája.
c) Fogához veri a garast. d) Rossz fát tett a tűzre. e) Fenn hordja az orrát. Max. pontszám: 15 pont 4) Sorold fel az eddig tanult mondák típusait, és mindegyik mellé társíts egy megfelelő címet is! (Öt mondatípus - öt cím). Max. Pontszám: 10 pont
5) Alkoss öt olyan kérdést, melynek válaszában, szerepeljen a kérdés egy szava is! Pl.: Melyik ember hozza a karácsonyt. (December). Max. pontszám: 15 pont. 6) Adott Kosztolányi Dezső, A játék című versének első részlete. Olvasd el figyelmesen a versrészletet, majd válaszolj a megadott feladatokra/kérdésekre! a) Mi a témája a fenti versrészletnek? b) Milyen „játékokat” ismertél fel a fenti versben? (Sorold fel ezeket!) c) Milyen jelzőket kapcsol a lírai én a játékhoz? (Pl.: gömbölyű. Folytasd a felsorolást!)
- 160 -
d) Szerinted a versbeli játszás valóságos vagy meseszerű? (Indokold válaszod a vers alapján!) e) Mutasd be 5-7 sorban, hogy szerinted milyen kellene legyen a tökéletes játék! Feladatonként: 3 pont, Max. pontszám: 15 pont.
7) Alkoss egy irodalmi és nyelvi/nyelvtani feladatot osztálytársaid részére! (10 pont)
Hivatalból: 10 pont
D. I. Adott Weörös Sándor, Izzik a galagonya című költeménye. Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a megadott kérdésekre/feladatokra! a) Tetszik vagy nem a megadott költemény? Indokold válaszod 2-3 sorban! b) ĺrd ki a költemény „ hallható”, „ látható” és képzeletbeli költői képeit! c) ĺrd ki a versből, a számodra legjobban tetsző megszemélyesítést (vagy megszemélyesítéssort), és értelmezd egy-egy mondatban! d) Állapítsd meg a vers első négy sorának a rítmusát és rímképletét! e) Köss legalább három találó érzést a vershez!Indokold röviden választásaid! (Pl.: szomorúság, a versbeli sírás miatt). f) Te milyen színeket használnál, ha egy festményt kellene készíts a vers alapján? (Indokold színválasztásaid! Legalább három színt „használj”!) Feladatonként: 5 pont - Max. pontszám: 30 pont.
II. a) ĺrj ki a versből egy-egy mély-, magas- illetve vegyes hangrendű szót, majd alkoss a szavakkal egy-egy mondatot! b) A kezd szó kivételével a vers összes szavának írásmódjára egy helyesírási alapszabály jellemző. Melyik ez a szabály, és mit mond ki? Milyen helyesírási alapszabály érvényesül a kezd szó esetében? c) Az alábbi szavak magas magánhangzóit, cseréld ki mély magánhangzókkal, úgy, hogy értelmes szavakat kapj! Kérek, verek, erényes, heves, leves, iker, billeg Pl.: értetlen-ártalmatlan. d) Miért nagybetűsek a versbeli: Őszi, Zúg és Hold szavak? Feladatonként: 5 pont - Max. pontszám: 20 pont.
- 161 -
III. „Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: /lánnyá válik, /sírni kezd.” A megadott verssorból kiindulva, írd meg a lánnyá váló galagonyabokor történetét! (Ajánlott terjedelem: 15-20 sor). Max. pontszám: 20 pont. IV. Bontsd fel cselekménymozzanatokra, Móra Ferenc, Szóló szőlő című elbeszélését! Max. pontszám: 10 pont. Helyesírás: 10 pont.
Hivatalból: 10 pont.
VI. osztály
A. I. Adott Petőfi Sándor, Reszket a bokor, mert című költeménye. Olvasd el figyelmesen a verset, és válaszolj a következő kérdésekre és feladatokra! a) Mutass be legalább három közös vonást Petőfi verse, és a népdalok között!Válaszod tartalmazza, a megfelelő idézeteket is! b) Egészítsd ki azon állításokat, az alábbiakból, melynek igazságával egyetértesz! A vers vidám hangulatú, de szomorkás is, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .; A vers központi témája, a szerelem, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......; A vers szövege „kristályosan tiszta”, vagyis érzelmi mondanivalója könnyen felfogható, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................
.
c) Válaszd ki kedvenc versszakod, és értelmezd 5-7 sorban! d) Helyettesítsd,
az alábbi költői képek kiemelt szavát vagy sorát,
kifejezésekkel!
„ Te a világnak legnagyobb gyémántja” .
- 162 -
más szövegbe illő
“ Szeretsz rózsaszálam? ”
“ Teli van a Duna, tán még ki is szalad, Szívemben is alig fér meg az indulat. “
“ Mikor együtt voltunk, tudom, hogy szerettél, Akkor meleg nyár volt. “ e) ĺrd ki a természeti képeket a versből! Neked, melyik kifejezés tetszett a leginkább? Indokold válaszod 3-5 sorban!
f) Állapítsd meg, és írd le a második versszak utolsó négy sorának rímképletét! Alkoss a rímképlet alapján egy négysoros verset! Pontonként: 6 pont - Max. pontszám: 36 pont.
II. a) Szótagold a következő szavakat: szállott, jutottál, rózsaszálam, áldjon, együtt, ezerszer, jobban, legnagyobb. b) Miért nagybetűs a versbeli Duna szó? ĺrd le a megfelelő helyesírási szabályt! c) ĺrj ki a költeményből, egy kijelentő-, felkiáltó- és kérdő mondatot! d) Természetvédőként, alkosd meg a természetvédelem négy legfontosabb törvényét! Pl.: Ültess fát minden tavasszal!(pontonként: 4 pont-Max. pontszám: 16 pont). III. Alkoss egy 10-15 soros szöveget, a következő szószerkezetek felhasználásával: szelek drótsövénye, sárga pernye, dér gyöngye, sűrű eső, zöld erdő/zöld mező. (A szövegedben toldalékold a szavakat!) (18 pont)
IV. Sorold fel,
Petőfi,
János vitéz című elbeszélő költeményéből a meseszerű
eseményeket!(Legalább öt meseszerű eseményt mutass be!) (10 pont). Helyesírás/Hivatalból: 10-10 pont B. 1) Adott Tamási Áron, Bölcső és bagoly című kisregényének egyik részlete.
- 163 -
Figyelmesen olvasd el,
az általad kiválasztott szöveget (legalább három oldal a kis
formátumú regényben), majd válaszolj a megadott kérdésekre/feladatokra! a) Adj címet a szövegednek! b) Mutasd be 2-3 sorban a részlet bonyodalmát! c) Mutasd be röviden a részlet szereplőit! d) ĺrd ki, 3-3 soros idézet formájában, a részlet szövegtípusait! e) Keress példát olyan kifejezésekre/szavakra, melyek a székely nyelvjárásra/beszédmódra jellemzőek! ĺrj ki legalább öt kifejezést szövegedből! f) Indokold 3-5 sorban, hogy miért tetszik neked a kiválasztott szövegrészlet!
Pontonként: 5 pont-Max. pontszám: 30 pont.
2) Adott József Attila,
Nyár című költeménye. Olvasd el figyelmesen a verset,
majd
válaszolj a megadott kérdésekre/feladatokra! a) Találónak érzed a vers címét? ĺrd le véleményed, és köss legalább három címet a vershez! (7 pont) b) Sorold fel azokat a kifejezéseket/sorokat, melyek a felhőtlen boldogság kifejezői! (5 pont) c) Melyik sortól/kifejezéstől változik meg a vers hangulata? Indokold választásod, 3-5 sorban! (5 pont) d) Melyik versszakban szólal meg a lírai én? Szerinted milyen lelkiállapot jellemzi, mit érez? Indokold válaszod 2-3 sorban, és használj idézeteket! (5 pont) e) Értelmezd egy-egy mondatban az alábbi, versbeli kifejezéseket! „Ezüst derűvel ráz a nyír” ~ „A mérges rózsa meghajol/ Vörös, de karcsú még a nyár” ~
„Vihar gubbaszt a lombokon” ~
„Ily gyorsan betelik nyaram” ~
„Ördögszekéren hord a szél” ~
„Megvillan kék, tünde fénnyel fönn a tél” ~ Kifejezésként: 2-2 pont-Max. pontszám: 14 pont.
- 164 -
f) Mit jelképez szerinted a nyár, az alábbi János vitézből származó sorban? Egy mondatban válaszolj! (4 pont) „Tüzesen süt le a nyári nap sugára/ Az ég tetejéről a juhászbojtárra.“ (Max. pontszám a 2-es feladat megoldása után: 40 pont.) 3) ĺrd le az elbeszélés cselekménymozzanatait,
és röviden magyarázd külön-külön
szerepüket, a cselekményalakulás szempontjából! (10 pont)
Helyesírás: 10 pont Hivatalból: 10 pont
VII. osztály
A. 1) Állíts össze egy „balladatáblázatot”, a következő szempontok betartásával! Tanulmányozandó balladák: Budai Ilona, Kőmíves Kelemenné, Kádár Kata. Kiegészítendő szempontok: Elkövetett bűn – Bűnhődés - Lírai rész (saját magyarázatoddal) Epikai rész (Eseménysor) - Drámai rész (Lelki vívódások/feszültség) - Balladai homály (Események, melyekről nem értesít a balladaszöveg) - Kedvenc részek, a tanulmányozott balladákból. (Max. pontszám: 21 pont) 2) Adott a következő balladarészlet: „Láttam én halottat, de ilyent sohase, /... Kinek az ő karja ölelőleg álljon!/ Kinek az ő szája csókolólag álljon... “ Feladat: A fenti balladarészletből kiindulva, alkosd meg a ballada folytatását, az alábbi szempontok közül választva: a) Meseszerű folytatás; b) Valóságos/valószerű folytatás; c) Vicces/vidám folytatás.
- 165 -
(Ajánlott terjedelem: 15-20 sor). Max pontszám: 20 pont. 3) Egészítsd ki az alábbi szavakat a megfelelő betűkkel,
és alkoss egy verset 4-5 szó
felhasználásával! Adj címet a versednek! (Max pontszám: 15 pont)
. . . áték, . . . ukas, hópehe. . .,
. . . átszótér,
. . . óság,
fo. . . (ik) ,
fú. . .,
harká. . .,
ga. . .,
. . . ég.
4) Alkoss kilenc olyan kérdést, melynek válaszában benne van a kérdés egy szava is! (Max. pontszám: 9 pont) Pl.: Melyik ló madár? A holló. 5) Melyik balladából idéztünk? ĺrd le a ballada címét és szerzőjét! „Edwárd király angol király/Léptet fakó lován. “ ~ „Hogy búcsút vehessek asszonybarátimtól, /s szép kicsi fiamtól” ~ „Hát a kendő vérrel habzik, /Vérrel meg is virágozik. “ ~ „Építettek egy csudamalmot. . . “ ~ „Bizony nem megyek én, /Mer nem voltál anya. “ ~ Max. pontszám: 15 pont.
Helyesírás: 10 pont Hivatalból: 10 pont
B. I. Szövegértés-szövegértelmezés 1) Adott, a Fehér László balladája című népballada. Olvasd el figyelmesen a szövegét, majd válaszolj a megadott kérdésekre és feladatokra! a) Milyen balladára jellemző tulajdonságai vannak a megadott szövegnek? ĺrj le három, balladárra jellemző műfaji jegyet, és példaként adj idézeteket! b) Fogalmazd meg, a ballada bonyodalmát/fordulópontját!
c) Állapítsd meg minden versszak esetén, hogy ki/kik szólal/szólalnak meg benne! ĺrd le mindegyik versszak mellé, hogy milyen szövegtípusokból épülnek fel!
- 166 -
d) Szerinted mit éreznek egymás iránt a ballada szereplői? Válaszolj 3-5 sorban! e) Melyik tanult balladára emlékeztet a megadott szöveg? Egy mondatban válaszolj! f) Szerinted mi a szerepe a gyakori ismétlésnek a balladában? Egy mondatban válaszolj! g) ĺrd le az első versszak rímképletét, és alkoss egy négysoros verset, a leírt rímképlet alapján! Pontonként: 5 pont-Max. 35 pont.
II. Szövegalkotás 2) Mi történhetett Fehér Annával és bíró Horvát Lajkóval? Horvát Lajkón vajon beteljesült Fehér Anna átka? ĺrd meg elbeszélő fogalmazásban (vagy balladaszöveg formájában),
a ballada folytatását!
(Ajánlott terjedelem: 20 sor vagy négy versszak). Max. pontszám: 25 pont
III. Nyelvi ismeretek a) ĺrd két csoportba az egyjelentésű, és többjelentésű szavakat! Add meg a többjelentésű szavak jelentéseit! Osztályozandó szavak: betyár, éjszaka, kutya, arany, falu. b) ĺrd le a következő szavak egy-egy szinonimáját(rokonértelmű szavát), illetve egy-egy antonimáját(ellentétes értelmű párját)! Megadott szavak: sír, bűnös, rab, megszabadít, átok. c) ĺrd ki a ballada három összetett szavát! d) Mit jelentenek az alábbi versbeli kifejezések? ĺrd le, ezeknek a szavaknak a jelentéseit! „Tegyél vasat a kutyára.” „Fehér Anna nem nyugodott.” „Hatot fogott suhogóra. “ (Ütésre használt vékony pálca/vessző vagy ostor kötele, szíja – M. É. K.) (Pontonként: 4 pont-Max. pontszám: 20 pont.) Helyesírás: 10 pont, Hiv. -10 pont.
C. 1) ĺrj vitázó hangnemű,
érvelő fogalmazást,
a következő címek valamelyike alapján!
(Ajánlott terjedelem: 20-25 sor) a) A tökéletes tanuló. (Létezik a valóságban, vagy képzeletünk/előítéleteink szülöttje? ) b) A „jó” tanár és a „rossz” tanár. (Valóban van olyan tanár,
amelyik csak az egyik
kategóriába tartozik? Melyek a „jó” tanár tulajdonságai, a „rossz” tanárral szemben? )
- 167 -
c) Hazugság és igazság. (Miért hazudunk? Milyen esetekben hazudik a gyerek illetve a felnőtt? Fontos az, hogy igazat mondjunk? Szerinted van „ kegyes” hazugság is? ) d) Az iskola. Szükséges „jó” vagy szükséges „rossz”?
(Miért szeretem, illetve miért nem
szeretem az iskolát? Mit szeretnék benne megváltoztatni? Mi az, amit saját erőmből is meg tudok változtatni? Szerinted van olyan ember, aki mindig elégedett mindennel? ) Max. pontszám: 30 pont 2) Adott Petőfi Sándor, Föltámadott a tenger című költeménye. Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a megadott kérdésekre/feladatokra! a) Értelmezd a vers címét! (Válaszolj egy mondatban!) b) Szerinted ki beszél, kivel a költeményben? (Válaszolj 2-3 sorban!) c) Szerinted milyen érzések köthetők a vershez?
Azokat a mondatokat egészítsd ki az
alábbiakból, melyekkel egyetértesz! Forradalmi a vers hangulata, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .............; A versre a felháborodott hangnem jellemző, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .... ; A lírai én bízakodó, mert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...................... . d) Köss 5-5 kifejezést a „tenger” és „hajó” szavakhoz, és értelmezd a szavak közötti kapcsolatokat! e) Szerinted a „ hajó” vagy a „tenger” oldalán(pártján)áll a lírai én? (Indokold válaszod 3-5 sorban!) f) Mi az ami tetszik, és mi az, ami nem nyerte el a tetszésedet a versből? (Röviden indokold válaszod!) g) Folytasd egy négysoros versben a költeményt! (Használj fel versbeli kifejezéseket!) Pontonként: 5 pont-Max. 35 pont. 3) Miben különbözik egymástól az elbeszélés, novella, és humoreszk műfaja? Emeld ki, egy-egy jellemző tulajdonságát külön-külön mindegyik műfajnak! (Max. pontszám: 15 pont) Helyesírás/Nyelvhelyesség: 10 pont /Hivatalból: 10 pont
- 168 -
VIII. osztály
A. 1) Adott, Radnóti Miklós, Hajnal című költeménye. Olvasd el figyelmesen a megadott költeményt, majd válaszolj a kérdésekre/feladatokra! a) Köss nyolc kifejezést a hajnal szóhoz,
és röviden értelmezd a hajnal szóval való
tartalmi/hangulati kapcsolatukat! b) Kapcsolj négy érzést/lelkiállapotot kifejező szót a versszöveghez! Indokold választásaid! Pl.: A vers vidám hangulatú, mert. . . c) Tegyél fel négy kérdést a fenti versnek! Kapcsold hozzá a kérdéshez, a lehetséges választ is! Pl.: Miért száll “ lassan” a “ szürke”?
Mert lassan érkezik a hajnal.
d) ĺrd ki a megszemélyesítéseket a versből! (Rangsorold egytől-ötig a legszebbeket!Az 1-es számú helyen, a legszebb megszemélyesítés álljon!) e) Nevezz meg legalább két irodalmi alkotást (Lehet mese is!), melyben az erdő fontos helyszín!Mutasd be röviden, ezeket a helyszíneket! (Ajánlott terjedelem: 3-5 sor). f) Miért nincs jelen a versbeli természetben az ember? Indokold válaszod 3-5 sorban! g) Bizonyítsd három érvvel(bizonyítékkal), hogy a tanulmányozott vers szép! Pontonként: 5 pont-Max. 35 pont. 2) Alkoss egy szöveget, a hajnali erdőről, az alábbi szempontrendszer valamelyikének felhasználásával! (Ajánlott terjedelem: 20-25 sor) a) Legyen leíró, meseszerű a fogalmazás; b) Legyen elbeszélő, valóságos történet, párbeszéddel; c) Legyen titokzatos/félelmetes hangulatú, sok monológgal; (Ez az egyes szám/I személy használatát követeli meg!) d) Legyen tárgyilagos/tudományos stílusú szöveg. Max. pontszám: 30 pont 3) Miben különbözik a elbeszélés, anekdota, és regény műfaja? Emeld ki két-két jellemző tulajdonságát, külön-külön mindegyik műfajnak! (Max. pontszám: 15 pont) Helyesírás/Nyelvhelyesség: 10 pont
Hivatalból: 10 pont
- 169 -
B. I. Műértés-műértelmezés 1) Adott Balassi Bálint, Adj már csendességet című költeménye. Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a megadott kérdésekre/feladatokra! a) Értelmezd egy mondatban a vers címét! b) Ki szólal meg a költeményben,
és kit szólít meg?
(Nevezd meg az ilyentípusú
„párbeszédek”, elnevezését/műfaját!) c) Válaszd ki, az általad legszebbnek tartott versszakot, és értelemezd 3-5 sorban! d) Sorolj fel három olyan kifejezést, mely a Biblia jelképrendszeréhez tartozik, (a versből) és röviden értelmezd ezeket a kifejezéseket! e) Milyen lelkiállapot jellemzi a lírai ént? Milyen állapotban van, és milyen állapotba szeretne eljutni? (Válaszolj 3-5 sorban!) f) ĺrd le az utolsó versszak ritmusát és rímképletét! g) Bizonyítsd öt kifejezéssel, hogy a vers régen íródhatott! Pontonként: 5 pont-Max. 35 pont
II. Nyelvi/nyelvtani ismeretek a) ĺrj ki a versből két felkiáltó, és két kérdő mondatot! Milyen lelkiállapotnak a tükrözője a sok költői kérdés és felkiáltás? b) Képezz egy-egy szót az alábbi szavakból, és állapítsd meg a megalkotott szavak szófaját! kín, sok, jó. c) Add meg a fenti szavak két-két rokonértelmű, illetve két-két ellentétes értelmű párját! Pontonként: 5 pont-Max. 15 pont III. Alkosd meg az emberiség Egyetemes Imáját! ĺrd le tíz pontban, hogy szerinted minden ember miért kellene imádkozzon! (Max. pontszám: 20 pont) IV. ĺrj egy élménybeszámolót, az eddigi legjobb és legszebb dologról, ami veled megtörtént! (Ajánlott terjedelem: 15-20 sor) Max. pontszám: 10 pont
Helyesírás/Nyelvhelyesség: 10 pont Hivatalból: 10 pont
- 170 -
Könyvészet A használatban levő tankönyvek listája, munkafüzetekkel V. osztály
Tulit Ilona, Magyar nyelv és irodalomolvasás, T3 kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000.
K. Nagy Olga, Magyar nyelv és irodalomolvasás-Munkafüzet.
Széplaki Erzsébet, Nyelvtan és helyesírás, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2004.
VI. osztály
Máthé András-Szász Mihálykó Mária, Magyar nyelv és irodalomolvasás, Didaktikai és Pedagógiai Kiadó, Bukarest, 1999.
K. Nagy Olga, Magyar nyelv és irodalomolvasás-Munkafüzet.
Széplaki Erzsébet, Nyelvtan és helyesírás, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2004.
VII. osztály
Tulit Ilona, Magyar nyelv és irodalomolvasás, T3 kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2005.
K Nagy Olga, Magyar nyelv és irodalomolvasás-Munkafüzet.
Széplaki Erzsébet, Nyelvtan és helyesírás, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2004.
VIII. osztály
Zalány Virág, Magyar nyelv és irodalomolvasás, T3 kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2005.
- 171 -
K. Nagy Olga, Magyar nyelv és irodalomolvasás-Munakafüzet.
Széplaki Erzsébet, Nyelvtan és helyesírás, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2004.
- 172 -
Szakirodalom
Almásy György, Didaktikai Gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. Az intézményes oktatás reformjáról(Fodor László/Szőke-Milinte Enikő szerk.), Kiadó, 2000.
Atkinson, Pszichológia, Osiris, Budapest, 2007. Balázs László, Nyelvművelés a líceumban, Didaktikai és Pedagógiai Kiadó, Bukarest, 1980. Birta-Székely Noémi, Tanárok pedagógiai műveltsége, Kolozsvár, 2007. Bókay Antal, Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Bura László, Élő nyelvünk, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982. Cserhalmi Zsuzsa, Módszertár, Korona Kiadó, Budapest, 2001. Fejlesztő Pedagógia, pedagógiai szakfolyóirat/17. évfolyam, 2006/ 3-4.
Ferenczi Gyula-Fodor László, A pedagógia tudományelméleti alapjai, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1997.
Ferenczi Gyula-Fodor László, Oktatáselmélet és oktatásstratégia, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
Ferenczi Gyula-Fodor László, Oktatástechnológia és oktatásszervezés, Stúdium Könyvkiadó, 1997.
- 173 -
Educatio
Fodor László, Román-Magyar Pszichopedagógiai Szótár, Educatio Kiadó, Kolozsvár, 1999.
Fóris-Ferenczi Rita, Anyanyelv-Pedagógia, Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2006.
Fóris-Ferenczi
Rita-Birta-Székely
Noémi,
Pedagógiai
kézikönyv
(Az
oktatás
pedagógiaelméleti alapjai), Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2007. Ioan Cerghit, Metode de învăţământ, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1976. Kiss Judit, Bevezetés a gyermekirodalomba, Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1999. Kosztolányi Dezső, Gondolatok a nyelvről, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977. Könyv a könyvről(Gyűjtötte és válogatta: Mészáros József) , Tinivár, Kolozsvár, 2003.
Kuszálik Piroska-Péntek János, A magyar nyelv tanítása az V-VIII. osztályban, Didaktikai és Pedagógiai Kiadó, Bukarest, 1982.
Kuszálik Piroska-Péterfy Emília, A tanító kézikönyve, Didaktikai és Pedagógiai Kiadó, 1975.
Larousse, Szimbólumok lexikona, Saxum (Fordította: Sóvágó Katalin, 2009). Magyar Értelmező Kéziszótár (I-II. kötet), Akadémiai Kiadó, Budapest. Magyar Közoktatás, 2004/3., 4., 12., szám és 2010/3.
Mirk László, Szórakoztató játékok, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1980. Murádin László, Anyanyelvünk ösvényein (Nyelvművelő írások) ,
- 174 -
Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1996. Nagy József, Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.
Orbán Gyöngyi, Bevezetés az olvasás mesterségébe, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002.
Papp Béla, Irodalomtanítás a szakteremben, Didaktikai és Pedagógiai Kiadó, Bukarest, 1981.
Tanítás-Tanulás (az Apáczai Kiadó szakmódszertani folyóirata tanítók és tanárok számára) . 2009/2. 3. 4. szám.
Tanítás-Tanulás. 2010/1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 10. szám.
Tanítás-Tanulás. 2011/5. 6. 7. 8. 9. 10. szám. Török Kajtár Enikő, Házi olvasmányok drámajátékokkal, Hoppá!Kiadó. Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest, 1996.
- 175 -
DECLARAŢIE DE AUTENTICITATE PE PROPRIE RĂSPUNDERE
Subsemnatul
(a)
___________________________________________________,
înscris (ă) la examenul pentru obţinerea Gradului didactic I, seria 2010-2012, specializarea _______________________________________________________, prin prezenta, certific că lucrarea
metodico-ştiinţifică
cu
titlul
________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ __________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ conducător ştiinţific _______________________________________________________ este rezultatul propriilor mele activităţi de investigare teoretică şi aplicativă şi prezintă rezultatele personale obţinute în activitatea mea didactică. În realizarea lucrării am studiat doar surse bibliografice consemnate în lista bibliografică, iar preluările din diferitele surse, inclusiv din alte lucrări personale, au fost citate în lucrare. Prezenta lucrare nu a mai fost utilizată în alte contexte evaluative – examene sau concursuri.
Semnătura:
Data: _____________
________________________
- 176 -