STRUKTURÁLIS ALAPOK A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat EURÓPAI ÜZLETI TANULMÁNYOK szakirány

STRUKTURÁLIS ALAPOK A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN

Készítette: Hoffmann Zsuzsanna

Budapest, 2004

TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETÉS...................................................................................................... 3 I.1 I.2

II. II.1 II.2 III.

TÉMAVÁLSZTÁS...................................................................................... 3 TARTALMI ÁTTEKINTÉS........................................................................ 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ALAPOKRÓL................................... 6 AZ EGYES ALAPOK ................................................................................. 6 A STRUKTURÁLIS ALAPOK IRÁNYELVEI ÉS CÉLRENDSZERE..... 8 STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSA MAGYARORSZÁGON ... 12

III.1 RÉGIÓK .................................................................................................... 12 III.2 ÚT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVTŐL A PROGRAM KIEGÉSZÍTŐ DOKUMENTUMOKIG ........................................................................................ 13 III.2.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere............................................ 14 III.2.2 Társadalmi együttműködés a felkészülés időszakában ...................... 14 III.3 A STRUKTURÁLIS ALAPOK INTÉZMÉNYRENDSZERE.................. 19 III.3.1 Irányító Hatóság ................................................................................ 20 III.3.2 Monitoring Bizottság ......................................................................... 21 III.3.3 Kifizető Hatóság ................................................................................ 22 III.3.4 Közreműködő Szervezetek.................................................................. 22 III.3.5 Az intézményrendszer felkészítése...................................................... 23 IV. IV.1 IV.2

AZ UNIO KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA............................................... 26 A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA TÖRTÉNETE ......................................... 26 MAGYARORSZÁG A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁBAN ...................... 27

V. STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSA A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN...................................................................................... 30 V.1 ÁTTEKINTÉS AZ ORSZÁG MEZŐGAZDASÁGÁRÓL ....................... 31 V.2 AZ EMOGA FOGADÁSÁT SEGÍTŐ KORÁBBI PROGRAMOK ........................... 33 V.3 AGRÁR -ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERTAÍV PROGRAM ................. 36 V.3.1 Partnerség elvének alkalmazása........................................................ 37 V.3.2 Intézményrendszer ............................................................................. 38 V.3.3 Helyzetfeltárás, célok......................................................................... 40 V.3.4 Prioritások ......................................................................................... 43 V.3.5 Ex - Ante értékelés: Az AVOP minősítése.......................................... 48 V.3.6 Aktualitások ....................................................................................... 51 VI.

ÖSSZEGZÉS................................................................................................ 52

VII.

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE ............................................... 54

VII.

IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................. 55

2

I.

BEVEZETÉS

Mielőtt bevezetném az olvasót a Strukturális Alapok részleteibe, szeretném pár szóban elmondani miképp esett a választásom az adott téma kidolgozására, és vázolni, melyek azok a területek, melyekkel dolgozatom során részletesebben foglalkozom.

I.1

TÉMAVÁLSZTÁS

A témakör pontos megnevezése, melyből jelen szakdolgozatomat elkészítettem: „A Strukturális Alapok fogadására történő felkészülés Magyarországon”. Miképpen esett erre az igen összetett és véleményem szerint nem egyszerű témára a választásom? Tanulmányaimat a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karán, nemzetközi kommunikáció szakon Európai Üzleti tanulmányok szakirányon végeztem az elmúlt években. Mindenképpen szerettem volna olyan témát választani, mely szorosan kapcsolódik az Európai Unióhoz. Hétköznapjaimon három éve dolgozom kontrollerként az élelmiszeriparban, ezen belül a tejfeldolgozó iparban, mely közeledve az unióhoz való tényleges csatlakozás időpontjához egyre nehezebb időket élt át, és számos megoldandó kérdést vet fel a mai napig. A támogatási rendszerekről, a pályázati lehetőségekről sem tanulmányaim során hallottam először, munkahelyemen én magam is részt vettem SAPARD pályázatok készítésében, a mérföldkövek nyomon követésében. Ezen felül édesapám pályázatok elbírálásával, igénybevett támogatások felhasználásának ellenőrzésével foglalkozik, így családon belül is gyakran felmerülő téma a beszélgetések során. Az eredetileg megadott témakör meglehetősen széles területet foglalt magába, melynek bemutatása és elemzése jóval nagyobb terjedelmet igényel, mint amekkorára egy szakdolgozat elkészítésénél lehetőség nyílik. Így a fent említett személyes kötődéseket is figyelembe véve a témakört szűkítve jutottam el dolgozatom konkrét tartalmáig: „Strukturális Alapok a magyar agrárgazdaságban”. (1.sz. ábra)

3

KÖZÖS POLITIKÁK: -Kereskedelmi politika -Versenypolitika -Mezőgazdasági és halászati politika -Közlekedési politika -Regionális politika -Foglalkoztatás-, és szociálpolitika -Ipar, energia és K+F politikák -Környezetvédelmi politika -Fogyasztóvédelmi és egészségügyi politikák -Oktatási és kulturális politikák

Mezőgazdasági és

STRUKTURÁLIS ALAPOK: - Európai Regionális Alap (ERA) - Európai Szociális Alap (ESZA) - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) - Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE)

EMOGA

AGRÁRIPARI (kiemelt) SZAKÁGAZATOK: -Hús és baromfi ipar - Tejtermékek - Malomipar - Keveréktakarmányok - Zöldség, gyümölcs - Bor - Olajnövények

Tejtermékek

Halászati politika 1.sz. ábra: A dolgozat kulcselemei

A mezőgazdaság stratégiai területnek számít az ország gazdaságpolitikájában, gyakran politikai életében is meghatározó szereppel bír. A az élelmiszer-feldolgozás, a tejágazat kulcsfontosságú, hiszen napi fogyasztási cikkek sorsát, elérhetőségét befolyásolja, azonban helyzete a csatlakozás után is a legkérdésesebbek közé tartozik az agrár területek közül. Az utóbbi évek politikájának és a sikeres csatlakozási tárgyalásoknak köszönhetően Magyarország 2004. május 1-én az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, emiatt úgy gondolom szakdolgozatom témájának aktualitása nem kétséges.

I.2

TARTALMI ÁTTEKINTÉS

A bevezető részt követően részletesen bemutatom a legfontosabb tudnivalókat a Strukturális Alapokról, beleértve azok létrejöttének történetét az Európai Unión belül, az egyes alapok tartalmát, valamint az alapok által nyújtott támogatások igénybevételéhez szükséges körülmények kialakítását Magyarországon. Mivel az általam kiválasztott téma az agrárgazdaságra koncentrál, fontosnak tartom szemléltetni azt az uniós közeget, melynek a magyar mezőgazdaság a csatlakozás által szerves részévé vált, így a negyedik fejezetben röviden beszélek a közös

4

agrárpolitika (CAP) rendszeréről. Az említett fejezetekből megismerheti az olvasó a fő téma keretét, így ezután rátérek a mezőgazdaságot leginkább támogató alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs részlege által nyújtott lehetőségekre a magyar Agrár és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) részletezésén keresztül. Az ismertetés során az élelmiszeripart és a tejgazdálkodást érintő pontokra koncentrálok. Ebben a részben ismertetem továbbá az AVOP-hoz és kiegészítő dokumentumához kapcsolódó Ex ante értékelést, mely egyfajta leírás is egyben Magyarország felkészültségéről az alapok fogadásának tekintetében. Ezt követően a befejező összefoglaló rész előtt a témával kapcsolatos aktualitásokról szólok pár mondat erejéig. Dolgozatom összességében inkább leíró jellegű, mint saját elemzéseken alapuló kutatómunka. Tájékoztató célzatú összefoglaló áttekintés egy az ország jövőjét érintő fontos témáról. A téma aktuális jellege is magyarázza, hogy a felhasznált szakirodalom nagy részét nem könyv formájában megjelent tanulmányok képezik, hanem leginkább a témát képviselő minisztériumok és hivatalok kiadványai.

5

II.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ALAPOKRÓL

Dolgozatom fő témája az agrárgazdaság köré összpontosul, mégis mielőtt annak részletezéséhez hozzákezdek, fontosnak tartom annak az egész egységnek a bemutatását, melyből e konkrét területet kiszakítom. Ismertetem a négy finanszírozási alapot, a fő irányelveket melyeken a Strukturális Alapok működése alapszik, valamint a 3 fő célkitűzést.

II.1

AZ EGYES ALAPOK

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs részlege 1962 Európai Regionális Fejlsztési Alap 1975

Európai Szociális Alap 1958

STRUKTURÁLIS ALAPOK 1988

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 1993

Az Európai Unió (továbbiakban EU) strukturális alapjai közül elsőként keltették életre az Európai Szociális Alapot (továbbiakban ESZA) 1958-ban, eredetileg csak kiegészítő támogatási alternatívaként. Tényleges működését 1960-ban kezdte meg, elsősorban a munkavállalók mobilitásának támogatása volt a célja. 1971-től a támogatásra szánt projecteket közösségi szempontok alapján határozták meg, majd

6

1983-ban újabb reform következett, mely hangsúlyt helyezett a fiatal munkavállalók felkarolására. Ténylegesen 1988-ban vált a program a Strukturális Alapok részévé, és egyik fő feladata a humánerőforrás fejlesztésében való részvétel lett. Az Amszterdami Szerződés, az alapok szabályairól szóló EK Tanácsi rendelet és az ESZA-ra vonatkozó konkrét Tanácsi rendelet által szabályozott program legfontosabb céljai között szerepel az oktatási rendszer hatékonyságának növelése, megfelelő

szaktudással

rendelkező

munkaerő

képzése

a

lehető

legjobb

költséghatékonyság mellett. A program által szeretnének minél kiegyenlítettebb esélyeket biztosítani a munkaerőpiachoz való hozzáférés tekintetében, javítani a nők munkavállalási lehetőségein, ösztönzőleg hatni a vállalkozó szellem kialakulására, az élethosszig tartó tanulásra. A közös agrárpolitika támogatására hoztak létre 1962-ben egy közös agráralapot, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (továbbiakban EMOGA), melynek orientációs szekciójából történik a mezőgazdasági hatékonyság és struktúrafejlesztő

politika

finanszírozása.

Az

Orientációs

részleg

1988-tól

alkotóeleme a Strukturális Alapoknak, kapcsolódva a mezőgazdaságon kívül a vidékfejlesztéshez. A teljes EMOGA költségvetésének 15%1-ával rendelkezik, támogatásként

szolgál

az

agrárgazdasággal

kapcsolatos

beruházásokhoz,

felhasználható a mezőgazdasági termékek feldolgozásának javítására, támogatja a fiatal gazdálkodókat és segíti a vidéki települések felzárkózását, beilleszkedését. A regionális politikára szánt támogatások mintegy 45%-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (továbbiakban ERFA) keresztül érhető el. Az alapot 1975-ben keltették életre, miután 1972-ben már a Párizsi csúcstalálkozón komoly igény mutatkozott a közösség elmaradottabb területeinek támogatására a felzárkózás érdekében. „Az alap feladata a Közösségen belüli regionális gazdasági és szociális különbségek csökkentése, strukturális intézkedéseken keresztül megvalósuló szerkezetátalakítás támogatása lett. Az alap felállításának célja volt, hogy általános szinten valósítsa meg a fejlettségbeli különbségek mérséklését, kiegészítve korábban létrehozott két alap…tevékenységét.”2 Az alapból támogathatók munkahelyteremtő illetve munkahely megtartó termelő beruházások, infrastrukturális beruházások, kis1

www.nfh.hu Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (2001) – Az EU regionális politikájának kialakulása, fejlődése (282.o)

2

7

és középvállalkozások tevékenységei, valamint a strukturális alkalmazkodást segítő oktatási és egészségügyi beruházások. A három alaphoz záróakkordként csatlakozott 1993-ban a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (továbbiakban HOPE). Az alap létrehozásának egyik fő oka volt a Közösség vizeinek túlhalászata, a halállomány jelentős csökkenése. A HOPE legfontosabb feladatai közé tartozik a halászati erőforrások és hasznosításuk közötti egyensúly

megteremtésének

segítése,

a

versenyképesség

és

az

életképes

vállalkozások erősítése, a halászati termékek kínálatának és hozzáadott értékének javítása. Az első három támogatási alap koordinálása már a nyolcvanas évek közepén elkezdődött, és 1988-ban meg is valósult, az önálló projectek finanszírozásáról áttértek az összetettebb fejlesztéseket megvalósító támogatási rendszerre. Ehhez csatlakozott 1993-ban a már említett HOPE, együttesen vállalva a támogatási rendszerből származó pénzösszegek hatékonyabb felhasználásának elősegítését. Összességében tehát jelenleg a regionális politika finanszírozása négy alapból történik, melyeket összefoglaló néven Strukturális Alapoknak nevezünk. Az alapok költségvetését hat éves ciklusokra határozzák meg, a legutolsó periódus 2000-2006 közötti időszak.

II.2 A STRUKTURÁLIS ALAPOK IRÁNYELVEI ÉS CÉLRENDSZERE A strukturális politikát szabályozó jelenlegi keretfeltételek az Agenda 2000 elnevezésű programcsomagban kerültek megfogalmazásra, melyet 1999.március 25-én a berlini csúcson fogadtak el a tagállamok, mellyel egy időben döntést hoztak a 2000-2006 között felhasználható pénzügyi eszközök költségvetéséről is. Az alapok működését négy irányelv határozza meg közösségi szinten, melyek szem előtt tartása alapkövetelmény.

Az

alapelvek

már

az

1988-as

Delors-I.

csomagban

megfogalmazásra kerültek, a cél a Strukturális Alapok működésének átláthatóvá

8

tétele volt. A működés fő irányvonalát képző négy alapelv3: az addicionalitás, az átfogó célrendszer szerinti felhasználás, a partnerség és a programozás elve. Addicionalitás A Közösség által nyújtott támogatások célja nem a nemzeti támogatások felváltása, hanem kiegészítése. A nemzeti társfinanszírozás megléte alapkövetelmény, minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. Ezzel párhuzamosan a szabályozás azt is előírja, hogy a tagállam nem csökkentheti a támogatásokra fordított összegek mértékét az előző költségvetési időszakhoz képest addig, amíg igényt tart az Unió által nyújtott támogatásokra. Az alapelv értelmében az önkormányzatoknak és a politika központi szereplőinek megfelelő összegeket kell felmutatniuk minden olyan projekthez, melyet közösségi forrásból kívánnak finanszírozni. Átfogó célrendszer szerinti felhasználás „A strukturális politika meghatározott prioritási területeken felmerülő problémák csökkentését célozza a különböző alapok koordinációjára épülő átfogó célrendszer alapján.” (Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról) A pénzügyi eszközök összehangolása a különböző forrásokból (pl: Strukturális Alapok, Európai Beruházási Bank, tagállami támogatások ) származó összegek együttes felhasználását jelenti. A cél az intézmények közötti partnerség és a különböző források típus (hitel, garancia, kamattámogatás) szerinti koordinációjának és konzisztenciájának megteremtése Partnerség „A strukturális alapok nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A programokat a tagországok nyújtják be, a végrehajtás azonban a közösségi, országos, regionális és helyi szervek együttműködésében folyik. A regionális támogatások címzettjei általában nem a tagállami kormányok, hanem a régiók, önkormányzatok, akiknek képesnek kell lenniük és megfelelő intézményrendszerrel kell rendelkezniük a programok lebonyolítására.” (Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról)

3

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (2001) c. könyve alapján (13.2.1 A strukturális alapok a kilencvenes években 287.o.)

9

Ennek ismeretében az elv leginkább a szereplők együttműködésére utal, jelezve azt is, hogy a különböző szintek mindegyike részt vesz a programozás szakaszaiban. Ez elv célja ezáltal az is, hogy a kistérségek ne versenytársakat, hanem lehetséges partnereket lássanak egymásban a támogatásért folyó harcban. Többen együtt nagyobb projektek megvalósítására is képesek lehetnek, hiszen az összefogás során a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb, és így az elnyerhető támogatás összege is magasabb. Programozás „A tagállamok átfogó fejlesztési terveket készítenek a célkitűzések alapján. Ezeket beterjesztik az Európai Bizottság számára, amely dönt az odaítélésről, s ún. közösségi támogatási kereteket, illetve egyes program-dokumentumokat fogad el, amelyek 3-6 éves periódusra határozzák meg a feladatokat, a pénzügyi forrásokat és a végrehajtás módjait.” (Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról) A programkészítésnek ily módon három lépcsője van: a Nemzeti vagy Regionális Fejlesztési Terv, a Közösségi Támogatási Keretterv és a Működési vagy Operatív Programok.

Az átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve alapján először 1988-ban fogalmaztak meg öt célkitűzést, melyekre a Strukturális Alapok a megadott időszakban fordíthatók. Ez 1995-ben bővült egy kitűzéssel, és működött egészen a már említett berlini csúcsig, ahol az Agenda 2000 csomag keretében a célkitűzések számát háromra csökkentették, nem utolsó sorban a hatékonyabb és koncentráltabb finanszírozás érdekében. A célok között többek között megjelenik a régiók fejlettségi szintje közötti különbségek csökkentése, a legkedvezőtlenebb helyzetben levő régiók lemaradásának

mérséklése,

a

humán

erőforrás

kiegyenlített

fejlesztése,

a

környezetvédelem. A három célkitűzés a következő: 1.Célkitűzés: Infrastrukturális beruházásokkal , gazdasági versenyképességet növelő intézkedésekkel az elmaradott régiók felzárkózásának és alkalmazkodásának elősegítése. A célkitűzés meghatározása alapján azok a régiók részesülhetnek támogatásban, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át. Egyes felmérések szerint az EU lakosságának 22%-a e célkitűzés szerint minősített

10

régiókban él, és a költségvetés 70%-át használja fel. A célkitűzés keretein belül mind a négy alap forrásai igénybe vehetők. 2.Célkitűzés: Elsősorban a strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulását hivatott támogatni. Olyan területek, melyek jelentős változásokon mennek keresztül mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban, a hanyatló vidéki területek, a halászattól függő elmaradott területek. Általában olyan területek kapják meg a minősítést, ahol nagyon magas a munkanélküliek aránya, a bűnözés, illetve alacsonyak a bérek, nincs szakképzett munkaerő. Az Uniós lakosság kb. 18%-a él ilyen körülmények között, akik a költségvetés 11,5%-át kapják. Az igénybe vehető támogatások az ERFA és az ESZA alap köréből kerülnek ki. 3.Célkitűzés: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását, korszerűsítését felkaroló támogatás. Minden régió igénybe veheti ezt a támogatási lehetőséget, kivéve az 1. célkitűzés alá eső régiók, mivel azok mind a négy alap forrásait használhatják, így e célkitűzés forrását az ESZA -t is. Az célkitűzésre a teljes költségvetés kb. 12,3%-át fordítják.

A célkitűzések által támasztott feladatokat tehát a négy strukturális alap látja el, melynek összetétele az Agenda 2000 csomagot követően változatlan maradt.

11

III. STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSA MAGYARORSZÁGON 4 E fejezetben Magyarország vonatkozásában beszélek a Strukturális Alapokról, a fogadáshoz szükséges feltételek kialakításáról, a folyamatról mely lehetővé tette, hogy az ország a 2004.május 1-i csatlakozás után igénybe vehesse a támogatásokat.

III.1

RÉGIÓK

Az eddig leírtakban többször használtam már a „régió” fogalmat. Ahhoz hogy Magyarország pozícióját a támogatási rendszerben meghatározzuk, tisztázni kell mi is rejlik e szó mögött. A régió egyrészt területi alapegysége,

mely

alapegység, másrészt az EU támogatási rendszerének

földrajzilag

elhatárolható,

bizonyos

ismérvek

szerinti

sajátosságokat és közös jellemzőket foglal magába. Statisztikai egység, kialakítása hordoz adminisztratív előnyöket, megkönnyíti a támogatási rendszerek kezelését, és nem utolsó sorban összehasonlíthatóságot tesz lehetővé. Ezek a régiók az Unióban 5 kategóriában léteznek, ezek az ún. NUTS -ok (Nomenclature of Territorial Units for Statistics), lsd 1.sz. ábra

NUTS 0 NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 NUTS 4 NUTS 5

Régiók az Európai Unióban Tagozódás Régiók száma Országok 15 Makro régiók 78 Közigazgatási egységek 210 Fejlsztési egységek 1 093 Statsztikai kistérségek na Települések na 1.sz. táblázat 5

A támogatások igénybevételéhez tehát alapvető feltétel volt ezen tagozódásba való beépülés. Magyarországon hét közigazgatási egységet hoztak létre, melyek: Közép 4

A fejezet egészében támaszkodok a Strukturális és Kohéziós Alapok Működési Kézikönyvének I. Kötetére (2003.szeptember 10. I.változat), valamint a www.nfh.hu oldalon található, az alapokkal kapcsolatos általános információkra. Pontos hivatkozások a megfelelő szakaszokban. 5 Az adatok előadás jegyzetből származnak, 2004.májusa előtti adatok, a forrás helye nem ismert.

12

Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl. Fejlesztési egységnek felel meg Budapest és a 19 megye. Statisztikai egységből 150-et, településből pedig 3135-öt tartanak nyílván. Általános esetben a Strukturális Alapokra NUTS 2 illetve NUTS 3 szintű régiók nyújthatnak be pályázatot, de a 2000-2006 költségvetési időszakban csatlakozó országok, így természetesen Magyarország is lehetőséget kapnak arra, hogy programjaikat országos, azaz NUTS 0 szinten terjesszék elő.

III.2

ÚT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVTŐL A PROGRAM KIEGÉSZÍTŐ DOKUMENTUMOKIG

Ahhoz hogy Magyarország a csatlakozás után részesülhessen az alapok által nyújtott finanszírozási forrásokból, fejlesztési célok kidolgozására volt szükség. Olyan részletes tervet kellett készíteni, melyből tükröződik, hogy az ország megalapozott indokok által kíván részesülni a támogatási keretből. Szigorúan ellenőrzött, és teljes igényességgel kidolgozott tervezetekre és folyamatokra van szükség ahhoz, hogy egy tagállam részesülhessen az alapok által nyújtott támogatásokból. Ennek szolgálatára készült el a Nemzeti Fejlesztési Terv (továbbiakban NFT), mely részletesen elemzi a társadalmi, gazdasági helyzetét Magyarországnak, és feltárja a legfőbb egyenlőtlenségeket, hiányosságokat, és ezek kezelésének lehetséges módjait. Az NFT az Európai Bizottság értékelését követően került jóváhagyásra a Közösségi Támogatási Keret (továbbiakban KTK) formájában. Ebben pontosan rögzítik a támogatás stratégiáját, prioritásait, céljait, valamint a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat. A konkrét megvalósítási folyamatok illetve a Strukturális Alapok felhasználásának részletei az Operatív Programok keretében kerültek megfogalmazásra. Magyarországon a csatlakozást követő, a pénzügyi periódusból még hátralevő 2 évre öt Operatív Program készült: -

Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program

-

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

-

Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program

13

-

Környezetvédelem és Infrastruktúra-fejlesztés Operatív Program

-

Regionális Fejlesztés Operatív Program

Az intézkedések, valamint a támogatási rendszerek teljes részletezettségének leírásához minden OP-hoz Program Kiegészítő Dokumentumot kellett készíteni.6

III.2.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere Hosszú távú cél NFT hosszú távú célja

Az életminőség javítása Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése

Specifikus célok

A versenyképesség növelése

Prioritások

Verseny – képesebb termelőszektor

Az NFT célterületei

Gazdasági Verseny – képesség OP

Jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése

A foglalkoztatottság növelése és a humán tőke fejlesztése

Növekvő foglalkoztatás és emberi erőforrások

Humán Erőforrás Fejlesztés OP

Jobb infra –struktúra, Tisztább környezet

Agrár- és Vidék fejlesztés OP

Környezet -védelmi és Infrastr. Fejl. OP

Erősebb regionális és helyi potenciál

Regionális Fejlesztés OP

3.sz. ábra: Az NFT célrendszere 7

III.2.2 Társadalmi együttműködés a felkészülés időszakában

A korábbiakban említett négy alapelv közül a partnerség elve kulcsszerepet játszik már a Strukturális Alapok fogadására való felkészülés szakaszában is. Az elv ugyanis jelenti nem csak a tagállam és az Európai Bizottság közötti együttműködést, hanem a 6

A fejezet bevezetőjének forrása: Strukturális és Kohéziós Alapok Működési Kézikönyv I.kötet I. változat 8.o. (A Strukturális Alapok áttekintése) 7 Dr. Baráth Etele: A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv és az Európai Uniós támogatások jelentősége c. előadás anyaga (2004.február)

14

tagállamok megjelölt szervezetei közötti belső egyeztetést, illetve a hatóságok és a különböző gazdasági, társadalmi, civil szervezetek közötti együttműködést. Ez utóbbi játszotta talán a legfontosabb szerepet a partnerség szintjei között abban, hogy az ország sikeres fejlesztési tervet nyújthatott be véleményezésre az Európai Bizottsághoz. A partnerség elve mentén megvalósult társadalmi egyeztetés során három szakaszt emelek ki, melyek sorrendben: -

Az NFT stratégiájának társadalmi egyeztetése

-

Operatív programok társadalmi vitája

-

Program Kiegészítő Dokumentumok egyeztetése

Az NFT stratégiájának társadalmi egyeztetése 8 2002. szeptember és december között került sor a folyamatra. Az egyeztetésben a társadalomra jelentős befolyással bíró csoportokat képviselő szociális, gazdasági, szakmai, regionális, önkormányzati, civil szervezetek, valamint költségvetési szervek, közintézmények és magánszemélyek vettek részt. A folyamat során az általános tájékoztatás eszközeit és módszereit alkalmazták: Közvetlen megkeresés: A minisztériumok, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek partnerlistái, a hatályos parlamenti lobby lista és a Hivatal által működtetett interaktív honlapon regisztrált, összesen közel 900 partner adatait tartalmazó partneradatbázis segítségével, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (továbbiakban: NFTH) több mint 600 partnerszervezetet keresett meg közvetlenül, személyre szóló levélben és mintegy 350 szervezettől érkezett visszajelzés. Személyes kommunikáció: Az általános tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátásában az NFTH, az Operatív Programokért felelős tárcák, illetve a régiók vettek részt elsősorban. Az NFTH és az Operatív Programokért felelős szaktárcák képviselői több mint 100 rendezvényen ismertették az NFT jelentőségét, stratégiáját, operatív programjait, illetve különböző aspektusait.

8

Forrás: http://www.nfh.hu/index2.htm?p=2&t=5&i='doc/partn/NFT_strat_egy.htm

15

Internet: A Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos legtöbb információt a www.euforium.hu honlap tartalmazta, mely lehetővé tette a Stratégia, a helyzetelemzés, a SWOT, valamint az Operatív Programok egyeztetésre bocsátott változatainak letöltését, és biztosította hogy a hozzászólások és módosítások interaktív fórumon közvetlen benyújthatók lehessenek. A hivatal tehát több mint 900 partnerrel lépett közvetlenül kapcsolatba. A megkeresésre a Stratégia egyeztetése során több mint 350 partner reagált, s közel 3000 hozzászólás érkezett. Státusz szerinti megoszlás tekintetében a civil, illetve szakmai szervezetek, költségvetési szervek közel egyenlő arányban szóltak hozzá a témához. A szociális partnerek elsősorban ernyőszervezeteiken keresztül vettek részt a vitában.

Az Operatív Programok egyeztetése 9 Az egyeztetések második szakasza 2002. október 20. - november 20. között az NFTH koordinációja mellett az Operatív Programokért felelős tárcák vezetésével, és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek közreműködésével valósult meg. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) egyeztetése A

Humánerőforrás-fejlesztési

Operatív

Program

felelős

minisztériuma

a

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM). Ezen OP tervezése és egyeztetése során széleskörű együttműködés valósult meg az érintett minisztériumok, valamint a régiók képviselői között. A foglalkoztatási szakterület részleteit egyeztette egymással a Munkaerőpiac Alap Irányító Testület (MAT), a Munkaerőpiaci Bizottság, az MTA Munkatudományi Bizottsága, valamint az európai uniós felkészítő képzések keretében a legfontosabb munkaadói illetve munkavállalói szervezetek, és a foglalkoztatási célú civil szervezetek képviselői. A minisztériumok szakterületei és a kabinetek által összeállított lista alapján több száz szakmai és civil szervezet kapta meg véleményezésre nyomtatott illetve elektronikus úton a programot. A program készítői szakmai, civil és regionális fórumokon ismertették és vitatták meg az OP

9

Forrás: http://www.nfh.hu/index2.htm?p=2&t=5&i='doc/partn/OP_tars_vita.htm

16

tartalmát. A program elektronikus változata felkerült az FMM, OM, illetve az euforium honlapjára, ahol vitafórum is üzemelt. A partnerektől beérkezett vélemények feldolgozása és értékelése egységes szempontrendszer alapján történt. Elfogadták és jóváhagyták az OP átfogó céljait és prioritásait, valamint további intézkedések kidolgozását, illetve a meglévő intézkedések tartalmának, célcsoportjának bővítését szorgalmazták. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) egyeztetése Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) irányítja. Az egyeztetés társadalmi vita keretében zajlott le. Az FVM a beérkezett véleményeket összesítette és értékelte, az észrevételeket fórumokon megvitatták. A társadalmi vita résztvevői voltak az agrárgazdaságban tevékenykedő érdekképviseletek és szakmai szervezetek, a civil szervezetek, és a regionális szervezetek, valamint a miniszter tanácsadó testülete, az Agrárgazdasági Tanács. A vélemények és észrevételek alapján az AVOP tervezett intézkedései a nemzeti érdekekkel összehangolttá, szakmailag megalapozottá váltak, természetesen megfelelve az EU hatályos jogszabályainak is. Az FVM továbbá intenzív kampányt indított az agrár- és vidékpolitika, különösképpen az AVOP széleskörű társadalmi megismertetésére, leginkább a szakmai-, civil szervezetek és a lakosság tájékozottságának növelése érdekében. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) egyeztetése A program egyeztetése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) felelősségében

és

koordinálásával,

a

társadalmi,

gazdasági

szervezetek,

területfejlesztési régiók aktív bevonásával készült el. A GVOP partnerségi egyeztetése három párhuzamos szinten történt. Egyrészt a GKM-mel, illetve az OP alkotásában résztvevő tárcákkal kapcsolatban álló gazdasági, társadalmi szervezetek az OP dokumentációját véleményezésre megkapták. Másrészt regionális szinten konferenciákon, Regionális Fejlesztési Tanács üléseken és egyéb szakmai fórumokon bemutatták az anyagot.. Harmadrészt elektronikus úton is elérhetővé tették az állampolgárok számára a program dokumentumait. A fórumokon és konferenciákon elhangzott észrevételeket figyelembe vették a Program készítésénél.

17

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) egyeztetése A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Irányító Hatósága volt felelős a partnerség céljainak és tartalmának a megfogalmazásáért és a koordináció megteremtéséért. Az Operatív Program megalkotása és egyeztetése során konzultációkra került sor a szociális partnerekkel, illetve a Regionális Fejlesztési Tanácsokkal. A konzultációk egyrészt az Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, illetve annak munkaszervei ülésein, másrészt külön helyszíni egyeztetések során történt. Ezeken a fórumokon bemutatták az Operatív Program addig kidolgozott egyes fejezeteit. A partnerek észrevételeit, javaslatait az egyezetések során figyelembe vették és beépítették az Operatív Program tervezetébe. Az KIOP egyeztetése során alkalmazták mind a hagyományos, mind az elektronikus kommunikáció által nyújtott lehetőségeket, valamint különböző fórumokon, konferenciákon is lehetőség nyílt a vélemények megfogalmazására. Regionális Operatív Program (ROP) egyeztetése A Regionális Operatív Program elkészítése és egyeztetése a MEH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala felelőssége alá tartozott. A munka minden folyamatába bevonták a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) tervezőit. Az elkészült részanyagokat az NFT Regionális Munkacsoport ülésein vitatták meg a régiók és az ágazati minisztériumok tervezőivel. Az Operatív Program egyeztetése alapvetően három szakaszra tagolódott. Az első szakaszban a ROP helyzetelemzése, SWOT elemzése; a második szakaszban a regionális stratégiák széleskörű egyeztetése; a harmadik szakaszban pedig az operatív program nyilvános vitája történt meg a legjelentősebb szociális, ágazati-szakmai, regionális és civil partner szervezetek körében. Az egyeztetés szolgálta a ROP tartalmának minél szélesebb körű megismertetését a társadalmi partnerekkel, és lehetőséget adott a partnereknek a vélemény nyilvánításra a programmal kapcsolatban. A vélemények feldolgozásával és beépítésével vált véglegessé az OP tartalma. A partnereket elektronikus vagy postai úton levélben keresték meg.

18

A Program-kiegészítő Dokumentumok partnerségi véleményezése 10 A társadalmi vita harmadik szakaszát jelentette az Operatív Programokhoz kapcsolódó, azokat konkretizáló Program Kiegészítő Dokumentumok egyeztetése, mely 2003. július közepe és augusztus vége között zajlott le. A Dokumentumok egyeztetését a kidolgozásukért felelős Irányító Hatóságok végezték. Elsősorban azokat a szervezeteket kérték fel az egyes Dokumentumok véleményezésére, amelyek az adott intézkedés potenciális pályázói körét képviselték. A vélemények megküldésére 1 hónap állt a partnerszervezetek rendelkezésére. Az

Operatív

Programok

kiegészítő

dokumentumainak

esetében

az

első

véleményezésben 25-70 társadalmi szervezet vett részt, köztük gazdasági és szociális partnerek, romákat, nőket, szakmai érdekeket, hátrányos helyzetűek érdekeit, regionális érdekeket, és a környezetvédelem szempontjait képviselő szervezetek, valamint felsőoktatási intézmények. Az Irányító Hatóságok a közreműködő szervezetekkel együttműködve, valamint a munkacsoportok tagjait kiegészítő speciális szakértők bevonásával alakították ki a Program Kiegészítő Dokumentumok végleges változatát. A PKD-kal kapcsolatban érkezett észrevételeket, véleményeket az egyes intézkedések tervezői összesítették, az Irányító Hatóságok megfontolás és véleményezés céljából továbbították az adott Operatív Program közreműködő szervezeteinek, illetve az érintett szakterületeknek. A javaslatokat átgondolták, megvitatták, beépítésükről döntöttek.

III.3

A STRUKTURÁLIS ALAPOK INTÉZMÉNYRENDSZERE

A támogatások igényléséhez szükséges részletes fejlesztési tervek kidolgozásával párhuzamosan a másik fő feladat a megvalósításhoz szükséges intézményrendszer kiépítése. A Közösség által támogatott programok végrehajtásához a közösségi jogszabályoknak megfelelően felállított és működtetett intézményeket kellett létrehoznunk. Tanácsi, illetve Bizottsági rendeletek írják elő, mely intézményi struktúrában kell a támogatott programokat, projekteket lebonyolítani, illetve a 10

Forrás: http://www.nfh.hu/index2.htm?p=2&t=5&i='doc/partn/PKD_partn_egyez.htm

19

lebonyolítást nyomon követni, ellenőrizni. A Strukturális Alapok végrehajtásához szükséges

intézményrendszer

legfontosabb

elemei

az

Irányító

Hatóságok,

Monitoring Bizottságok, a Kifizető Hatóság, a Közreműködő Szervezetek, valamint a Menedzsment Bizottságok. Az ország 2004. január 1-jére vállalta, hogy rendelkezni

fog

a

szükséges,

minden

követelménynek

megfelelő

intézményrendszerrel. 2002. júniusára kijelölték azokat az intézményeket, ahol az Irányító Hatóságok működni fognak, valamint kijelölték a Kifizető Hatóságot, és a Hatóságok működésének pontos helyét. Az elsősorban pályázatkezelési feladatokat ellátó Közreműködő Szervezeteket 2002. december 31.-re határozták meg. A következő alfejezetekből az olvasó megismerheti az intézményrendszer egyes elemeinek alapvető jellemzőit, feladatait.11

III.3.1 Irányító Hatóság Magyarországon a Közösségi Támogatási Keret, valamint az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságairól (továbbiakban IH) beszélhetünk. Az IH-k általános felelősségi köre kiterjed a következőkre: -

Olyan rendszer felállítása, mely összegyűjti a végrehajtásra vonatkozó pénzügyi és statisztikai információkat, valamint gondoskodik ezen adatok továbbításáról, lehetőség szerint elektronikus úton az Európai Bizottság felé.

-

PKD-k módosítása és végrehajtása

-

Az irányításban és végrehajtásban szereplő testületek rendelkezzenek elkülönített

számviteli

rendszerrel,

és

megfelelő

kódokat

alkalmazzanak minden támogatással kapcsolatos művelet esetén. -

Éves megvalósítási jelentés készítése

-

Belső szabályozók bevezetése, melyek összhangban vannak a pénzügyi gazdálkodás elveivel, és biztosítják a finanszírozott tevékenységek szabályszerűségét.

-

Közösségi politikának való megfelelés biztosítása

11

A III.3 fejezet alfejezetinek forrása: Strukturális és Kohéziós Alapok Működési Kézikönyv I. Kötet I.változat (2003.szeptember 10) C.fejezet

20

-

Nyilvánosságra vonatkozó szabályok betartásának biztosítása.

A KTK IH az általános feladatok közül nem foglalkozik a program kiegészítő dokumentumok módosításával és végrehajtásával, viszont kulcsszerepe van az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásban a KTK -t is érintő tárgyalások során. Az IH –ok szorosan együttműködnek a partner minisztériumokkal, és ellátják a Monitoring Bizottság titkársági teendőit. Magyarországon működő Irányító Hatóságok Program Irányító Hatóság Közösségi Támogatási Keret Nemzeti Fejlesztési Hivatal Gazdasági versenyképesség OP Gazdasági és Kölekedési Minisztérium Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Gazdasági és Kölekedési Minisztérium Humán Erőforrás Fejlesztés OP Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Agrár és Vidékfejlesztési OP Földművelésügyi és Vidékfejlsztési Minisztérium Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés OP

2.sz. táblázat

III.3.2 Monitoring Bizottság A KTK és az OP –k fő koordinációs és döntéshozó testülete a Monitoring Bizottság. A Bizottság teljes jogú tagjai az Irányító Hatóságok, a programok megvalósításában résztvevő minisztériumok, a Közreműködő Szervezetek, gazdasági és szociális partnerek, egyes civil szervezetek (mint romákat, nőket, fogyatékosokat képviselő szervezetek), önkormányzatok képviselői, valamint a Regionális Fejlesztési tanácsok. Tanácsadó szervek az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, a Kifizető Hatóság és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A Bizottság legalább évente kétszer ülésezik, az első ülésen kialakított ügyrend határozza meg a működés kereteit, a döntéseket konszenzussal hozza meg. A Monitoring Bizottság fő feladatai: -

Módosítja, elfogadja a PKD –t, annak fizikai és pénzügyi mutatóival együtt.

-

Mérlegeli és jóváhagyja a finanszírozásra kerülő tevékenységek kiválasztására vonatkozó kritériumokat a támogatás jóváhagyását követő 3 hónapon belül.

21

-

Vizsgálja a támogatás céljainak eléréséhez végzett munkát.

-

Megvizsgálja a megvalósítás eredményeit.

-

Elfogadja és áttekinti az éves zárójelentéseket.

-

A támogatás korrigálására, átvizsgálására vonatkozóan javaslatokat tesz az IH felé a Strukturális Alapok céljainak megvalósulása érdekében.

-

Elfogadja a kommunikációs akciótervet.

III.3.3 Kifizető Hatóság A Strukturális Alapok mindegyikére vonatkozóan a Pénzügyminisztériumot jelölték ki Kifizető Hatóságnak. E hatóság általánosan felel a kifizetések iránti kérelmek összeállításáért és előterjesztéséért, és az Európai Bizottság által teljesített fizetések átvételéért. A hatóság feladata minden év április 30-ig, hogy az adott évre és a következő évre vonatkozóan eljuttassa a kifizetési kérelmek előrejelzését az Európai Bizottság számára, valamint évente háromszor megküldi a kifizetési kérelmeket is a költségkimutatások igazolását követően. Feladata továbbá biztosítani, hogy a kifizetések a lehető leggyorsabban és hiánytalanul a legvégső kedvezményezettekhez eljussanak. Köteles folyamatosan nyomon követni az esetlegesen előforduló szabálytalanságokat, és azokról rendszeresen tájékoztatni az Európai Bizottságot, a megoldási javaslatokkal együtt. Mindemellett kézben tartja a szabálytalanságok következtében felmerülő visszatérítendő összegeket, gondoskodik azok, illetve a késedelmi kamatok visszafizetéséről a Bizottság számára.

III.3.4 Közreműködő Szervezetek A Közreműködő Szervezetek az Irányító Hatóságok, illetve a Kifizető Hatóság által kijelölt feladatokat hivatottak elvégezni a kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatban. Az elvégzett feladatokért mindenesetben az említett hatóságok vállalnak felelősséget, így nagyon fontos volt, hogy a közreműködő szervezetek megválasztásakor a lehető legkörültekintőbben járjanak el. Míg az Irányító

22

Hatóságok megtartják az Operatív Programok működtetésével kapcsolatos stratégiai jellegű funkciókat (pl. monitoring, pénzügyi menedzsment, értékelés) számos, a napi működtetés során felmerülő feladat ellátásával közreműködő szervezeteket bíznak meg. Általánosságban a közreműködő szervezetek az alábbi típusú - elsősorban pályázatkezeléssel kapcsolatos - tevékenységeket látják el: -

pályázatok érkeztetése, formai és tartalmi ellenőrzése, értékelése

-

értékelő bizottság működtetése

-

támogatási szerződések megkötése, szükség szerint módosítása, a szerződésben foglaltak (projekt megvalósulása) nyomon követése

-

beérkezett jelentések és kapcsolódó számlák ellenőrzése, kifizetés engedélyezés és naprakész, valós statisztikai és pénzügyi információk szolgáltatása

az

egységes

monitoring

információs

rendszer

segítségével -

rendszeres és ad-hoc jelentések elkészítése az Irányító Hatóság

számára.

III.3.5 Az intézményrendszer felkészítése Ahhoz, hogy 2004. január 1-jére valóban működőképes legyen a fentiekben ismertetett intézményrendszer, számos felkészülési feladat várt elvégzésre. A végrehajtásban résztvevő szervezeteknek szervezetileg, módszertanilag, a belső szabályozás, a végrehajtást segítő eszközrendszer és infrastruktúra, végül de nem utolsó sorban a humán kapacitás szempontjából is fel kellett készülniük a megnövekedő feladatok ellátására. Az akkreditáció A Strukturális Alapok fogadására az Irányító és Kifizető Hatóságok és a Közreműködő Szervezetek akkreditációs folyamat keretében készültek fel, illetve adtak számot a szükséges feltételek teljesítéséről. Az akkreditációs folyamat egyes lépései az alábbiakban összegezhetők:

23

1. Hiányosságok felmérése A

1218/2002

akkreditációban

(XII.29) érintett

Kormányhatározat Közreműködő

melléklete

Szervezetek

körét.

meghatározta A

az

Kormányzati

Ellenőrzési Hivatal (KEHI) - ugyanezen határozat értelmében - 2003. februármárcius folyamán elvégezte az Irányító és Kifizető Hatóságok és a Közreműködő Szervezetek átvilágítását, amely a Strukturális Alapok működtetéséhez szükséges feltételek meglétének vizsgálatára koncentrált. A hiányosságok felmérését követően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal valamennyi vizsgált szervezetről jelentést készített. 2. Felkészülés, hiányosságok pótlása Az akkreditációs folyamat második szakaszának részeként az Irányító Hatóságok 2003. március 15-ig, a Közreműködő Szervezetek 2003. április 15-ig elkészítették intézményfejlesztési munkatervüket a KEHI értékelési jelentését vonalvezetőként használva. Az egyes Közreműködő Szervezetek felkészülésének folyamatos nyomon követését az Irányító Hatóságok végezték, a KTK Irányító Hatóság valamennyi Operatív Program vonatkozásában felmerülő hiánypótlási igények esetében szakmai útmutatással, központi képzésekkel, háttéranyagok elkészítésével segítette a felkészülési folyamatot. 3. Záró audit A záróaudit lefolytatatására a 2003. szeptember 1-október 31. időszakban került sor, az akkreditációt sikerrel teljesítő Közreműködő Szervezetek ezután kerültek kijelölésre. 4. Folyamatos minőségellenőrzés Az intézményrendszer megfelelő teljesítményének biztosítása kiemelt feladat marad, amelynek eszközéül szolgál a Közreműködő Szervezetek teljesítményének és működésének az Irányító Hatóság által történő éves felülvizsgálata. Az éves felülvizsgálat képezheti az alapját bármely Közreműködő Szervezet státusza módosításának, visszavonásának. Azon alapelv érvényesítése, hogy a Közreműködő Szervezet megváltoztatása a teljesítmény értékeléséhez kötött, az intézményrendszer hosszú távú stabilitásának, az operatív programban kitűzött stratégiai célok

24

megvalósításához szükséges szakmai specializáció megteremtésének elengedhetetlen feltételét jelenti.

A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap keretében rendelkezésre álló források felhasználása

hatékonyságának,

szabályszerűségének

és

ellenőrizhetőségének

érdekében az intézményrendszer felkészítése jegyében ki kell építeni azokat a rendszereket, illetve el kell készíteni azokat a szabályozókat, amelyek mindezt lehetővé teszik, illetve amelyeket az előírások kötelezővé tesznek. A szabályozók, rendszerek egy részét a "külső szabályozók" kategóriába sorolhatjuk, tekintettel arra, hogy ezek elő-, illetve elkészítése a központi adminisztráció feladata. -

Kormányrendelet a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság és az Operatív Program Irányító Hatóságok, a Kohéziós Alap Irányító Hatósága és a Közreműködő Szervezetek, valamint a Kifizető Hatóság feladat- és hatáskörének szabályozásáról.

-

Kormányrendelet a Strukturális és a Kohéziós Alapok támogatásai felhasználásának pénzügyi lebonyolításáról

-

Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Egységes Működési Kézikönyv.

-

Működőképes monitoring informatikai rendszer.

-

Hatályos EU-konform közbeszerzési törvény.

A szabályozók második csoportjának elkészítése a végrehajtásban részt vevő intézményre vár, vagyis minden egyes intézménynek el kell készíteni azokat a dokumentumokat, amelyeket a "belső szabályozók" kategóriába sorolhatunk. -

A megváltozott feladatköröket tartalmazó jogi dokumentumok

-

Együttműködési feladatokat

megállapodások

a

ellátó Közreműködő

Hatóságok

Szervezetek

és

a

delegált

között,

amelyek

szabályozzák az információáramlásra, kapcsolattartásra, koordinációra és egyeztetésre vonatkozó eljárásokat. -

A megváltozott feladatkörökhöz igazított munkaköri leírások.

25

-

Átfogó Működési kézikönyv elkészítése, amely lefedi a szervezet valamennyi, a Strukturális Alapok által támogatott programok, illetve projektek lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét és összhangban van a hazai és európai uniós jogszabályokkal.

-

A szervezet humánerőforrás-fejlesztési stratégiája, benne képzési terv.

IV. AZ UNIO KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA Mielőtt elmélyednék abban, hogyan kívánja Magyarország igénybe venni az EMOGA Orientációs részlege által biztosított támogatásokat, fontos, hogy ejtsek néhány szót arról az agrárgazdasági közegről, melynek országunk a csatlakozás által szerves részévé vált. Jó ha ismerjük, mi az a környezet, melyben országunknak önállóan, illetve a támogatások segítségével helyt kell állnia.

IV.1

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA TÖRTÉNETE

A Római szerződésben lefektették a közös mezőgazdasági politika céljait, 1958-ban a stresai konferencián pedig kidolgozták az agrárpolitika működéséhez szükséges alapelveket, melyek mentén 1962-ben a közös agrárpolitika (CAP) megkezdte működését. Felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket, azokat közösségi szintre emelték, pénzügyi alapként pedig létrehozták az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot. Az így létrehozott támogatási rendszer azonban számos egyenlőtlenség kialakulását vonta maga után, hatalmas termékfeleslegek halmozódtak fel, az értékesítési költségek is folyamatosan emelkedtek, a CAP kiadásai elérték a teljes költségvetés csaknem kétharmadát. 1968-tól folyamatosan merült fel igény a rendszer változtatására, majd kisebb lépések után 1992-ben elfogadásra került a McSharry terv, a CAP első jelentős reformprogramja. A közösségi árakat jelentős mértékben csökkentették, mellyel párhuzamosan jövedelemkompenzációs rendszert is bevezettek a gazdálkodók életszínvonalának megőrzése érdekében, valamint hangsúlyt kapott a környezet megóvásának kérdése is. A közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósításához azonban további reformokra volt szükség, komoly változtatásokat igényelt például a marhahús-,

26

tejtermék-, és gabonaszektor. Jelenleg az Agenda 2000 programcsomagban lefektetett reformok mentén működik a közös agrárpolitika, mely megcélozta a mezőgazdasági kiadások stabilitását, és döntöttek arról, hogy 2006-ig fenntartják a tejtermékeknél a kvótarendszert. Azonban az Agenda 2000 agrárreformja sem orvosolta teljes mértékben a világpiaci és közösségi árak közötti jelentős különbségek problémáját, a termékfeleslegek is a vártánál magasabb szinten maradtak, összességében az agrárpolitika továbbra is az Unio legellentmondásosabb területe maradt, így biztosan várhatók újabb reformok a jövőben.

IV.2 MAGYARORSZÁG A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁBAN Magyarország 2004. május 1-én az Unió teljes jogú tagjává vált, ami egyben azt is jelenti, hogy ettől a naptól országunkra is vonatkoznak az Unió közös politikáiban lefektetett szabályok, irányelvek, melyeknek alkalmazása alapkövetelmény minden korábbi tag és minden csatlakozó ország számára. A csatlakozás számos változtatást igényelt országunk agrárgazdaságában is, erre azonban a csatlakozási szándék felmerülésétől kezdődően tudatosan készült az ország. Ennek köszönhetően az ország vállalhatta, hogy a vonatkozó szabályokat a belépéskor átveszi, és alkalmazza az agrárpolitika területén. Szükség volt azonban arra, hogy egyes pontosan definiált problémát illetően mentességet illetve halasztást kapjon az ország néhány kötelezettség alól. Fontosnak tartom ezen kivételek közül néhány felsorolását12, mert ezek is rámutatnak arra, hogy bőven akad terület, ahol lenne helye az Unió által nyújtott támogatásoknak: -

7 éves átmeneti időszakot biztosít Magyarország számára a külföldi természetes személyek, valamint belföldi és külföldi jogi személyek termőföldtulajdon

szerzésére

vonatkozó

törvényi

tilalmak

fenntartására -

Magyarország öt éves átmeneti mentességet kap a közösségi jog alkalmazása alól az ún. másodlagos lakóhely tekintetében, így az EU tagországok állampolgárai és jogi személyei csak előzetes engedéllyel vásárolhatnak nem termőföld ingatlant másodlagos lakóhely céljaira.

12

http://www.eu2004.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=44

27

-

44 nagykapacitású vágóhíd 2006. december 31.-ig felmentést kap a közösségi

állategészségügyi

előírásokban

rögzített

átalakítási

követelmények alól. Így az érintett üzemek hosszabb időszak alatt valósíthatják meg a szükséges, komoly költségvonzatú beruházásokat. -

Huszonegy ketreces tojótyúk tartó üzem kapott 2009. december 31-ig felmentést az alól, hogy 1999. július 1. előtt használatba vett ketreceikben betartsanak bizonyos, a tojótyúkokra vonatkozó EU állatvédelmi szabályokat. Az átmeneti mentesség lehetőséget biztosít a jelenlegi berendezések 2009 végéig történő használatára, amely igen jelentős költségmegtakarítást hoz az üzemeknek.

-

Az érvényes közösségi előírásoknak nem felel meg a 2,8 % zsírtartalmú tej. A tagság első öt évében Magyarországon még forgalmazható ilyen zsírtartalmú tej, amely ma a fogyasztás közel 60 %-át teszi ki. A legfontosabb előny, hogy egy hosszabb időszakot kaptunk arra, amelyben a fogyasztói szokásokat befolyásolva fokozatosan visszaszoríthatjuk a 2,8 %-os tej forgalmazását és helyét az alacsonyabb (1,5 % 2,2 %) vagy magasabb (3,5 %) zsírtartalmú tejek vegyék át.

-

A közösségi előírásoknak nem felel meg a Rizlingszilváni név, mivel az Magyarországon nem egy olyan fajtát takar, amely a Rizling és a Szilváni keresztezéséből jött létre. A tárgyalások során sikerült elérnünk, hogy a nevet 2008.december 31-ig használhassuk.

-

A borok és habzóborok palackozására és címkézésére vonatkozó jelenlegi hazai szabályozást a csatlakozástól felváltják a közösségi előírások,

amelyeket

Magyarországon

is

alkalmazni

kell.

A

csatlakozás dátumáig Magyarországon palackozott és címkézett borok, habzóborok és pezsgők azonban a csatlakozás napján meglévő készlet kimerüléséig minden egyéb korlátozás nélkül forgalomba hozhatók lesznek. Ehhez azonban szükség volt egy informatikai adatbázis létrehozására a csatlakozás napján meglévő, közösségi szabályoknak nem megfelelő készletek felvételére és az EU felé történő bejelentésére.

28

-

Magyarország a csatlakozást követő 10 éves időszakban felmentést kapott az asztali borok minimális alkoholtartalmára vonatkozó határérték betartása alól, helyette a jelenlegi hazai szabályozásban szereplő értéket (7,7 %) használhatja. Az átmenet lehetőséget biztosít a termelőknek a fokozatos fajtaváltásra, és az ültetvényszerkezet korszerűsítésére.

-

Az

EU-ban

a

Közös

Agrárpolitika

(KAP)

által

biztosított

támogatásokon kívül az agrárágazatban csak korlátozott körben adhatók nemzeti támogatások. Magyarország a csatlakozás dátumát követő 4 hónapon belül köteles volt az Európai Bizottságnak bejelenteni a csatlakozás idején az agrárágazatban létező nemzeti támogatásokat. Az így bejelentett támogatási konstrukciók maximum 3 évig továbbvihetők még abban az esetben is, ha azok nem állnak teljes összhangban a KAP szabályaival. Az Európai Bizottság azonban a

3

év

lejárta

előtt

is

vizsgálhatja

e

támogatásokat,

és

megszüntetésüket rendelheti el, amennyiben a KAP elveinek súlyos megsértését tapasztalja. A csatlakozás által az EU elismerte országunk jogát a közösség által biztosított valamennyi támogatásra, de egyes támogatások teljes körű bevezetését csak átmeneti idő alatt vállalta. (Mely egyben indokolja, a csatlakozás előtti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetőségét.) A CAP biztosít közvetlen termelői támogatásokat, a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatásokat, beruházási támogatásokat, illetve szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatásokat..

29

V. STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSA A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN

Ahogy a bevezető részben jeleztem, dolgozatom központi témájaként az agrárgazdaságra esett választásom. A következő alfejezetekben bemutatom Magyarország mezőgazdasági helyzetét, az Agrár-, és Vidékfejlesztési Operatív Programon keresztül az uniós támogatások fogadására történő felkészülést, a támogatások segítségével elérendő célokat. Az általános pontokon kívül (mint például partnerségi program, intézményi keretek) részletesen az élelmiszerfeldolgozást, illetve tejágazatot érintő pontokkal foglalkozom, a többi kérdéskörrel felsorolás szintjén maradok. A korábbi fejezetekből már ismeretes, hogy z agrárgazdaság uniós finanszírozása a négy alap közül az 1962-ben létrehozott közös agráralapból, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs szekciójából történik. Az Orientációs részleg a teljes EMOGA költségvetésének 15%-ával rendelkezik. Az Orientációs szekcióból az EU 312,813 millió euró pénzügyi hozzájárulást irányzott elő Magyarország számára az AVOP-hoz a 2004-2006 évi költségvetési időszakra vonatkozóan. Csekélyebb mértékben, de ugyancsak a program támogatását szolgálja ezen

13

felül

4,4

millió

euró

a

HOPE

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (7.o.)

30

keretéből.

V.1

ÁTTEKINTÉS AZ ORSZÁG MEZŐGAZDASÁGÁRÓL

A mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli súlya az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent a többi ágazathoz viszonyítva. Jelentősen visszaesett a GDP-ből való részesedése. Év

Mezőgazdaság hozzájárulása

részesedése kivitelből beruházásokból foglalkoztatásból

a GDP-hez az összes hozzáadott értékhez 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

5,8 6,0 5,9 5,8 5,2 4,9 4,2 3,7 3,8 3,3** ---

6,6 6,7 6,8 6,6 5,9 5,5 4,8 4,2 4,3 3,7 3,3

23,4 22,7 23,6 21,6 15,5 12,0 9,2 8,4 7,5 6,7 6,5

3,1 2,9 2,9 3,4 3,6 3,6 3,4 4,7* 5,5* 5,4 6,0

9,1 8,7 8,0 8,3 7,9 7,5 7,1 6,5 6,3 6,2 5,5

3.sz.táblázat: Mezőgazdaság szerepe Forrás: 1) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (14.o.) 2) Magyar Statisztikai Évkönyv 2002, 333.o. 17/3 táblázat 3) Magyar Statisztikai Évkönyv 2003, 88.o. 4/5 táblázat, 301.o. 15/7 táblázat, 325.o. 17/3 táblázat, 315.o. 16/3 táblázat * A Magyar Statisztikai Évkönyv 2003 16/3 táblázata szerint módosítva ** Központi Statisztikai Hivatal, Mezőgazdasági Statisztikai főosztály– Mezőgazdasági termelés 2003 c.publikáció, Budapest 2004

---KSH nem rendelkezik adattal A külkereskedelmi pozíció is folyamatos romlásnak indult, bár az élelmiszerek kiviteli arányának a többletét sikerült megőrizni. A mezőgazdasági beruházások aránya is érzékelhetően visszaesett a többi ágazatban történt beruházásokhoz képest, leginkább a gépi beruházásokat tekintve, és jelentős negatív irányú változás tapasztalható az agrárgazdaságban foglalkoztatottak arányát tekintve is. A 90-es években végbement gazdasági és társadalmi változások hatással voltak az agrárgazdaságban meglévő tulajdonviszonyokra, a gazdaság szerkezetére. 2001-re a gazdaságok több, mint 60%-a egyéni gazdasággá vált, a kis létszámú szervezetek

31

többsége a vált jellemzővé. A földterületre a tagoltság és az elaprózottság jellemző, ráadásul az így kialakult gazdaságok közül igen kevés volt a gazdaságilag életképesnek mondható üzemek aránya. Mindezek ellenére elmondható, hogy az agrárágazat jól működő intézményi, és megfelelő szellemi háttérrel rendelkezik. A kutatások magas színvonalon folynak, figyelmet fordítanak a szakoktatás jelentősségére, fejlettnek mondhatók a növény-, és állategészségügyi, valamint az élelmiszer –higiéniai rendszerek. A technikai – műszaki feltételek már nem illethetők hasonlóan pozitív jellemzőkkel. Egyes korábbi nagyüzemek használaton kívül kerültek, nem áll rendelkezésre megfelelő termelőkapacitás, valamint általánosan elmondható, hogy az ágazatban használt berendezések elavultak, a szerkezeti, tulajdonosi változás nem járt együtt eszközállomány frissítéssel. Egyéni Gazdasági gazdasá- szervezegokban teknél

Megnevezés

Teljes gazdaságban

Gépállomány kora (év) Traktor Kombájn Tehergépkocsi

16,4 18,3 11,9

11,7 11,5 12,4

14,9 14,5 12,1

29,3 26,6 28,3 27,1 18,4 12,1 19,8

30,9 24,6 22,5 27,6 26,3 12,1 19,2

Épületek kora (év) Szarvasmarha Istálló Sertésól Juhhodály Magtár Tároló Hűtőtároló Gabonasiló

33,2 23,4 20,2 28,2 29,0 12,1 14,9

14

4.sz.táblázat: Gép és épületállomány átlagos életkora a mezőgazdaságban (2000)

Ugyancsak az átalakulás éveinek következtében növekedtek a területi különbségek. Erősödő differenciálódás vette kezdetét a termelőhelyi adottságok területén az egyes régiók között, egyre nagyobb eltérések mutatkoztak a gazdasági teljesítményekben, a munkaerő aktivitásában, a munkanélküliség mértékében, a kereseti viszonyokban, illetve az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalában. Ezek a tényezők különkülön is igen komoly visszafogó hatással vannak az érintett régiók, azokon belül is leginkább a vidék gazdasági – társadalmi fejlődésére.

14

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (31.o.)

32

A tejágazat, illetve a szarvasmarha tenyésztés helyzete15 A tejipari felvásárlás kb. 85%-a szakosított tejtermelő telepekről származik, melyeken a tehénlétszám viszonylag magas. Az állatállomány fajtaszerkezete kedvező, és szakértői véleményekkel alátámasztva a BSE kórtól mentes.. AZ EU követelményeknek megfelelő tejminőséget követő intézményrendszer kialakult, a minőségjavítás technológiai korszerűsítéssel biztosítható. Erre leginkább a kisüzemi tejtermelésben lesz szükség, ahol csak részben állnak rendelkezésre a jó minőségű tej termelési feltételei. Leromlottak a termelés műszaki-technikai feltételei, egyenlőre kevés a korszerű termelésirányító rendszerek száma az ágazatban, és a takarmányozás maga is igényel még technológiai újításokat. Az élelmiszer feldolgozás helyzete16 Az

élelmiszeripar

mezőgazdasági

termékek

és

alapanyagok

75%-ának

feldolgozásával a GDP (Bruttó hazai termék) mintegy 3%-át állítja elő. Az ágazat privatizációja befejeződött, gyorsan emelkedett a vállalkozások száma. A vállalkozások kb. 95%-a 50 főnél kevesebb munkaerőt foglalkoztat. A kis -, és középvállalkozásokban a technológia elavult, a termékszerkezet korszerűtlen, és nem egyenletes a termékminőség. AZ EU-ban rendkívül szigorú környezetvédelmi, élelmiszer-higiéniai előírásoknak meg kell felelni, melyeket több nagyvállalat a szektorban még nem tud teljesíteni, melyek egy részét sikerült kivédeni az előző fejezetben bemutatott mentességi, halasztási kérelmek segítségével.

V.2

Az EMOGA fogadását segítő korábbi programok

A csatlakozás előtt megpályázható támogatások rendszere, az intézkedési eljárások, valamint a szükséges intézményi keretek több ponton hasonlóak voltak a Strukturális Alapok fogadásának követelményrendszeréhez. Az ország élt ezen lehetőségek kihasználásával, így nagy mértékben szerezhettek tapasztalatot a SA fogadásához szükséges készségek elsajátításában mind a pályázatokat kezelő intézmények, mind a 15

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (21.o.)

16

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (37.o.)

33

pályázni szándékozók. Ezrét fontosnak tartom pár mondatban részletezni ezeket a pályázati rendszereket, mint egyfajta ugródeszkákat, a Strukturális Alapok sikeres fogadásához. PHARE Nemzeti társfinanszírozás nélkül 2003-ig 109,4 millió eurót kapott az ország ezen támogatás keretei között, 7 programszakaszra bontva. A program segítségével megerősíthette az ország az intézményi rendszereket, segítséget kaptunk a privatizációhoz, különös tekintettel a gabona-, tej-, és húsipari szektorban. Fejlesztésre kerülhetett a vidék gazdasági finanszírozását ellátó pénzintézeti struktúra, és külön támogatás pártolta az agrárágazat legfontosabb intézményeinek integrációs felkészítését. A programok alkalmazása nagymértékben hozzájárult az uniós intézményi háttér feltételeinek megteremtéséhez, fejlődtek a számítógépes nyilvántartási rendszerek.

SAPARD Az unióhoz történt csatlakozás után konkrétan a Sapard programot váltotta fel az EMOGA, a Sapard páylázatok helyét pedig az AVOP vette át, így az Alapok fogadása szempontjából a Sapard program által nyújtott lehetőségek kiaknázása kulcsfontosságú volt az ország számára. A 2000-2006-ig terjedő időszakra részletes mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet ( Sapard terv) kellett készíteni, melynek kidolgozása során szerzett módszertani és egyéb tapasztalatok egyértelműen hasznosnak bizonyultak az AVOP, illetve a PKD elkészítése során. A megvalósítás, illetve a végrehajtás szempontjából is hasonló elveken alapult a program, mint a Strukturális

Alapok.

Elengedhetetlen

volt

a

megfelelő

intézményrendszer

létrehozása, hiszen a program kezelése az Alapokhoz hasonlóan decentralizált módon történt, vagyis az Európai Bizottság ellenőrizte a források felhasználásának szabályosságát, azonban a program végrehajtását a pályáztatástól a kifizetésig az ország teljes hatáskörben hajtotta végre. Ennek köszönhetően a csatlakozás időpontjára jelentős intézményfejlesztés ment végbe (például: 2001-ben Sapard Hivatal, 2003. júliusában a SH és az Agrárintervenciós Központ összevonásából a

34

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal). A kormány rendelkezése alapján a következő pontokat támogatta a program: -

mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása

-

mezőgazdasági

és

halászati

termékek

feldolgozásának

és

értékesítésének fejlesztését szolgáló beruházások támogatása -

szakképzés támogatása

-

Agrár-környezetvédelmet

és

tájfenntartást

szolgáló

termelési

működtetéséhez

nyújtható

módszerek elterjesztéséhez nyújtható támogatás -

termelői

csoportok

felállításához,

támogatás -

vidék védelméhez és megőrzéséhez nyújtható támogatás

-

vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása

-

a tevékenységek diverzifikálásának, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztésének javítása

-

technikai segítségnyújtás

A támogatásokra 2004. április 30-ig lehetett pályázni, március végére pedig megjelentek a SAPARD - ot felváltó AVOP pályázati kiírások. A Sapard terv alapján beérkezett

pályázatok

összetétele

(1.sz.

35

diagram)

a

következőképpen

alakult:

Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának fejlsztése 525 db 15%

Falufejlesztés, felújítás, tevékenységek diverzifikálása 42 db 1%

Vidéki infrastruktúra fejlesztése 1031 db 30% Mezőgazdasági vűállalkozások fejlesztése 1804 db 54%

Technikai segítségnyújtás 14 db 0%

1.sz. diagram: A SAPARD pályázatok összetétele

17

A pályázatok több mint 50%-át gazdasági társaságok adták be, negyedét tették ki az egyéni vállalkozók beadványai, hatod részét az önkormányzatok pályázatai. A beadott pályázatok kb. 2%-át civil szervezetek, kistérségi társulások nyújtották be. A Sapard pályázatok elbírálása során komoly tanulságot jelentett, hogy bizonyos posztokon létszámbővítésre van szükség a zökkenőmentes ügyletmenet érdekében, valamint az, hogy a határidők rövidre szabása késleltetheti az érdemi munka elkezdését. Ez azzal magyarázható, hogy a pályázati feltételrendszer igen összetett, és ha ezeknek rövid időtávon belül kell eleget tenni, fenn áll a veszély, hogy a hiányzó pontok száma megnő, így a hiánypótlásokra fordított idő elcsúsztathatja az egész projectet.

V.3

AGRÁR -és VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERTAÍV PROGRAM

2003. év végére tisztázódott, hogy a Magyarország számára létrehozott Közösségi Támogatási Keret öt operatív programon keresztül valósul meg, melyek egyike az AVOP. Ez az operatív program a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, az 17

ágazat

jövedelemtermelő

képességének

javításával,

http://www.magyarorszag.hu˛/europaterv/hirek/sapardavop20040311.html

36

munkalehetőségek

teremtésével kíván hozzájárulni a KTK célkitűzéseinek megvalósításához a támogatások segítségével. milliárd Ft 50 40

47

30 20

37 25

10 0

2004

2005

2006

év

18

2.sz. diagram: AVOP támogatás a 2004-2006-os költségvetési időszakban

Indikátor

Változás mértéke (2004-2006)

Indikátor típusa

A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése (változatlan áron, 2002-2003 évek átlaga=100%) A mezőgazdasági és egyéb diverzifikációs tevékenységek támogatásával létrehozott és megtartott munkahelyek száma A foglalkoztatási szint növekedése a vidéki térségekben (2001. év = 100%) Elvándorlás mérséklődése a vidéki térségekből (2000-2003. évek átlaga = 100%)

hatás

1,5%

output

3500

hatás

1%

hatás

2%

19

5.sz. táblázat: AVOP célkitűzései megvalósulásának hatásai

V.3.1

Partnerség elvének alkalmazása

A társadalmi egyeztetésről szóló fejezetben már említettem, hogy az alapelvek közül jelentős szereppel bírt a partnerség elvének szem előtt tartása az ország érintett szervezeti között a SA fogadása során. Az elv figyelmen kívül hatása komoly gátat szabhatott volna a fejlesztési terv elkészítése során.

18

Forrás: AVOP – Maácz Miklós osztályvezető előadásanyaga Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Strukturális Alapok Főosztálya 19 Forrás: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (80.o.)

37

Az AVOP társadalmi vitára bocsátásáról 2002. október 22-én döntöttek. Az egyeztetésekben résztvevő szervezetek 4 nagyobb csoportba voltak sorolhatók, ezek az agrárgazdaságban szereplő szervezetek és érdekképviseletek, civil szervezetek (pl: Vidék Parlamentje), regionális szervezetek, és a kisebbség érdekeit védő szervezetek. A vita résztvevőinek alapelvárása volt, hogy az AVOP szolgálja az agrárágazat felzárkóztatását, és a vidék fejlesztését. A társadalmi egyeztetés 3 szinten zajlott: -

írásos vélemény bekérése a témában érintettek körétől

-

9 vidéki fórum keretében személyes találkozó az önkormányzatokkal illetve a területi civil szervezetekkel

-

vidékfejlesztési menedzserek segítségével a kistérségekben élők véleményének

feltárása,

illetve

a

kistérségi

programok

összehasonlítása az AVOP kitűzéseivel. A civil szervezetek nyújtották a legtöbb segítséget különböző ismeretterjesztő, illetve vita fórumok megszervezésében, és természetesen egyben aktív résztvevői voltak a programoknak. A viták résztvevői

információkhoz jutottak az EU csatlakozás

követelményeiről, a támogatások igénybevételének feltételeiről, a csatlakozás várható hatásairól, véleményezték a SWOT analízis megállapításait. Az általános megállapítás azonban az volt, hogy a szakmai szervezetek és a lakosság tájékozottsága a témáról még nem kielégítő, ezért az FVM egy még intenzívebb tevékenységbe kezdett az AVOP megismerésének érdekében.

V.3.2

Intézményrendszer

A III.3 –as fejezetben általánosságban foglalkoztam a Strukturális Alapok fogadásához szükséges intézményrendszer fontosabb elemeivel, azok létrejöttével, funkcióival. E fejezetben szükségesnek tartom konkrétan bemutatni az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program intézményi hátterét. Az AVOP Irányító Hatósága a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnöksége Dr. Vajda László vezetésével. Az AVOP IH tevékenységi köre megegyezik a III.3 fejezetben felsorolt általános feladatokkal. Teljes felelősséggel tartozik az AVOP végrehajtásáért, a program irányítási hatékonyságának növeléséért, tartja a kapcsolatot a külföldi szakértőkkel. A Hatóság feladatait a SA Főosztálya látja el, a feladatok és felelősségek meghatározását a

38

szervezeti és működési szabályzat, valamint a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák. A Kifizető Hatóság egységesen, így az AVOP-ot illetően is a Pénzügyminisztérium. Az IH feladatokat delegál a Közreműködő Szervezetek számára, ami az AVOP esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A Hivatal feladatköréből adódóan hatékonyan részt vesz a pályázatkezelésben, mely folyamatból a pályázati felhívások elkészítését, a dokumentumok elkészítését, a befogadást és regisztrálást, a formai és jogosultsági

ellenőrzést,

hiánypótlásra

való

felhívást,

pályázók

értesítését,

szerződéskötést, a kifizetési kérelmek továbbítását önállóan végzi. Ugyancsak a szervezet feladata gondoskodni a hazai és közösségi források szabályszerű felhasználását biztosító menedzsment és ellenőrzési rendszerek kialakításáról és működtetéséről. Ugyancsak fontos szerep jut a program végrehajtás során a Döntés Előkészítő Bizottságoknak (DEB). Az AVOP minden intézkedésére vonatkozóan alakul egy DEB, mely javaslatot tesz az IH vezetője számára a támogatandó projectről, megvitatnak egyes pályázatokat, illetve pályázatokat érintő eljárási problémákat. A DEB szavazattal rendelkező tagjait a miniszter nevezi ki: -

DEB elnöke (az adott intézkedésért felelős szakfőosztály képviselője)

-

Az FVM intézkedésért felelős szakfőosztályának képviselője

-

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal képviselője

-

Strukturális Alapok főosztályának képviselője

-

FVM jogi részlegének képviselője

Szavazattal nem rendelkező tagjai: -

Titkár (IH-ból kerül ki)

-

Ellenőrzési Osztály képviselője

-

A project értékelési listát ismertető személyek a Közreműködő szervezetből

Az AVOP Irányító Hatóságának munkáját segíti a Menedzsment Bizottság, olyan aktuális kérdések megvitatásában, amelyek nem igénylik a Monitoring Bizottság beavatkozását. Az elnökségi illetve titkári feladatokat az IH képviselői látják el. A

39

tagok sorában található még a Közreműködő Szervezet, a programok kidolgozásában és végrehajtásában résztvevő főosztályok, a KTK Irányító Hatóság, valamint az FVM és a Közreműködő Szervezet ellenőrző részlegeinek képviselői, mint megfigyelők. A Monitoring Bizottság keretein belül egy hatékony, széleskörű együttműködést kell megvalósítani az OP-ban érintett szervezetek részvételével, így a bizottság kialakítása alapvetően a partnerség elvén alapult. Az AVOP Monitoring Bizottsága: -

Irányító Hatóság (elnöki és titkársági feladatok ellátása)

-

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

-

A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervért felelős egységek

-

Gazdasági és Társadalmi partnerek (kereskedelmi kamara, regionális fejlesztési tanácsok)

-

Horizontális témákat képviselő szervezetek (esélyegyenlőség, etnikai problémák)

V.3.3

-

Kifizető hatóság

-

KTK Irányító Hatóság

-

EU Bizottságának képviselője tanácskozási joggal

-

Szükség szerint a többi OP Irányító Hatósága

Helyzetfeltárás, célok

Ahhoz, hogy az AVOP célkitűzései egyértelműen megfogalmazhatóak legyenek, valamint a teljesítendő feladatok prioritási sorrendje maximálisan a célok elérését szolgálja, nem volt elegendő egy általános kép felvázolása a vidék, és az agrárgazdaság állapotáról. Az ehhez szükséges részletes elemzés az ún. SWOT analízis módszerével készült el, mely feltárta a mezőgazdaság, élelmiszerfeldolgozás, valamint a vidék előnyös, hátrányos jellemzőit, az előttük álló lehetőségeket, valamint az őket jövőben fenyegető veszélyeket. Az elemzés a mezőgazdaságot

és

az

élelmiszer-feldolgozást

következőképpen alakult:

40

illetően

összefoglalva

a

Erősségek (S = Strong points) Az ország területének magas hányada alkalmas mezőgazdasági termelésre kedvező ökológiai adottságok mellett. A mezőgazdasági tevékenység környezetterhelő szintje alacsony. Több ágazatban rendelkezésre állnak kiváló teljesítőképességű biológiai alapok (fajták). Jól működő intézményrendszer megfelelő hátteret biztosít a működéshez, az ágazat tudásbázisa magas színvonalú, nemzetközi szinten elismert, különös tekintetben a kutatás-fejlesztés területén. Jók a lehetőségek az édesvízi haltenyésztésben, a halászatban érintett szervezetek jól szervezettek. Az ország jórészt egészséges erdőállománnyal rendelkezik, ahol hosszú távú időterv szerinti erdőgazdálkodás folyik. Az ágazat által nyújtott javak belső piaca viszonylag stabilnak mondható, és emellett bevezetett exportpiacokkal rendelkezik. Ez utóbbihoz hozzájárult, hogy a nagyrészt exportra termelő üzemek

megfelelő

higiéniai, műszaki és élelmiszerbiztonsági állapotban vannak. Az ágazatban tevékenykedő munkaerő még mindig olcsónak számít a jó szakképzettség ellenére is. Gyengeségek (W = Weak points) A mezőgazdaságot elaprózódott birtokszerkezet, alacsony termelékenység jellemzi. A kedvezőtlen jövedelmezőségi szint és a fedezethiány miatt rendkívül nehéz tőkéhez jutni az ágazatban, a mezőgazdasági beruházások jelentősen csökkentek. A technológiai színvonal több helyen alacsony, az eszközállomány java részt elavult, mely tényezők gátolják az egyenletes és megfelelő termékminőség biztosítását, ráadásul az elavult technológia következtében több helyen hiányoznak a környezetbarát megoldások. A környezetbarát technológiák terjedését akadályozza emellett a szintén elmaradott, helyenként hiányzó infrastruktúra. A tulajdoni-, és szervezeti változások után az egyéni gazdaságok száma jelentősen megnőtt, azonban kevés közöttük a tőkeerős, korszerű nagy illetve közepes méretű, akár hosszú távon életképes gazdaság. Az ültetvények faj-, és fajta összetétele nem megfelelő, a telepítés módszere korszerűtlen. A munkaerő átlagéletkora 55 év körül mozog, mely idősebb az optimálisnál, rendkívül kevés a 40 év alatti foglalkoztatottak létszáma, és az egyéni gazdálkodók szakképzettsége is gyakran hiányos. Általában hiányos az ismeretanyaguk

az

EU-val,

annak

támogatási

rendszerével,

a

támasztott

követelményekkel kapcsolatban. Az alapanyag termelése, feldolgozása, értékesítése sem megfelelően szervezett. Csekély a halászati termékek választéka, a halastavak

41

állapota korszerűtlen, és a halfeldolgozás színvonala is javításra szorul. Az erdőgazdálkodás területéről hiányoznak az egyéni erdőtulajdonosok társulásai, ráadásul ugyancsak elmondható e területen is, hogy emelkedett az erdészeti ismeretekkel nem rendelkező tulajdonosok száma. Az alapvetően belföldi piacra termelő vállalatokra általában tőkehiány, elavult műszaki színvonal jellemző. Hiányzik a különböző piaci csatornákhoz való alkalmazkodás képessége, és szükség lenne

a

területen

tevékenykedő

vállalatok

szorosabb,

hatékonyabb

együttműködésére. Lehetőségek ( O = Opportunity) A belső piacon növekszik a fizetőképes kereslet az élelmiszeripari termékek iránt, és várhatóan tovább fokozódik a külföldi tőke beáramlás az országba. A termékminőség javításával és az egyenletesebb termékminőség biztosításával erősödhetnek az export piaci pozíciók, és bővülnek a termelésfejlesztési lehetőségek. El kell terjeszteni a környezettudatos, környezetbarát termelési eljárásokat. Ki kell aknázni, hogy várhatóan emelkedni fog a kereslet az egyedi, tájspecifikus termékek iránt. Fejlődés lehetősége rejlik jól szervezett termelési integrációk és egyéb szerveződések létrehozásában. A halászatban az egészséges élelmiszerek iránt növekvő kereslet le fogja kötni a termelő kapacitásokat. Az erdészetben nem elhanyagolható körülmény, hogy az erdészeti termékek piaca biztonságosnak mondható. Veszélyek ( T = Threats ) A hazai élelmiszerek jelentős része nem lesz versenyképes a nemzetközi piacon, piacvesztésekkel lehet számolni, melyben jelentős szerepet játszik majd az egyéni gazdálkodók piacvesztése, mely tényező együtt járhat a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának jelentős csökkenésével. Várhatóan erősödni fognak, sőt regionális szinten is megjelennek a különbségek a mezőgazdasági fejlesztések és foglalkoztatás terén. A halgazdaságban sem lesz ismeretlen jelenség a piacvesztés, illetve a kihasználatlan termelői kapacitások. Az erdőgazdálkodásban számolni kell azzal, hogy az egyéni erdőtulajdonosok piaci esélyei romlani fognak. A gyártó üzemek körében fokozódni fog a verseny, a nem meg megfelelő marketingstratégiát folytató, kevésbé hatékony és műszakilag elmaradott vállalatok nem fogják bírni a versenyt, melyek számára szintén a piacvesztés veszélye fenyeget.

42

Ennek elkerülése esetén azonban számolni kell azzal, hogy a szigorodó előírások miatt a költségek jelentősen emelkednek majd.

Az elemzésből is szembetűnő, hogy a mezőgazdasági termelés valamint az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása elengedhetetlen. Ez a kitűzés szorosan kapcsolódik a nemzeti célokhoz, különösen a versenyképesebb gazdaságot előtérbe helyező célhoz, mely magába foglalja a mezőgazdasági termelés korszerűsítését, a termelés humán feltételeinek javítását, valamint az élelmiszerfeldolgozás korszerűsítését. Összességében az AVOP feladata a SWOT analízisben részletesen megfogalmazott erősségekre támaszkodva a fennálló lehetőségek kiaknázása, a célok megvalósítása érdekében. A célkitűzések teljesítése hozzájárul a gyenge

pontok

erősítéséhez,

valamint

a

jövő

veszélyforrásainak

jelentős

csökkenéséhez.

V.3.4

Prioritások

A fentebb leírtak ismeretében a célok megvalósításához az AVOP három fejlesztési irányt, azaz prioritást fogalmazott meg: I.

a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban

II.

az élelmiszer-feldolgozás modernizálása

III.

a vidéki térségek fejlesztése,

melyek közül dolgozatom során az első kettővel foglalkozom. I. 56%

III. 27%

II. 17%

3.sz. diagram: Prioritások részesedése az AVOP költségvetéséből

20

Forrás: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20

43

20

Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban A feladatkör teljesítésének alapelemeit képezik a termelési eszközök és erőforrások korszerűsítése, költségkímélő technológiák alkalmazása, ösztönző fejlesztések, a működéshez szükséges munkaerő szakképzettségének biztosítása. A program sikeres megvalósulása esetén számítanak a fajlagos termelési költségek csökkenésére, a termelékenység javulására, az értékesítésben bekövetkező pozitív változásokra. Ezen elvárások teljesülése esetén várhatóan javulna a mezőgazdasági termelésben résztvevő vállalkozások jövedelmezősége, illetve az ágazatban foglalkoztatottak megélhetési körülményei. Ezeken felül az I. prioritás célja az erdőgazdálkodás és a halászat szervezeti és szakképzettségi feltételeinek javítása is. A fejlesztési irányt támogató alapok az EMOGA Orientációs részlege, és a HOPE, az indikátorok pedig a következők(6.sz. táblázat): Indikátor

Indikátor típusa

A mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének növelése Fiatal gazdálkodók által létrehozott gazdaságok száma: ebből nők: Elfogadott pályázatok száma

hatás eredmény eredmény hatás

Változás mértéke (2004-2006) 1-2% 254 40% 2%

21

6.sz. táblázat: Az I. prioritás indikátorai

A prioritást alkotó tevékenységi körök 5 fő intézkedési pont köré rajzolódnak: -

mezőgazdasági beruházások támogatása

-

erdőgazdálkodás korszerűsítése

-

akvakultúra és a halászat modernizálása

-

fiatal gazdálkodók induló támogatása

-

szakmai továbbképzések, átképzések támogatása

A mezőgazdasági tevékenység modernizálása erősen függ az első intézkedési kör sikerre vitelétől, a beruházások által elérendő célokat 3 nagyobb csoportra bontava fogalmazták meg:

21

Forrás: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (86.o.)

44

Globális célok -

gazdaságok jövedelmi helyzetének javítása

-

környezet védelme és javítása

-

higiéniai és állatjóléti körülmények színvonalának emelése

Specifikus célok -

termelési költségek csökkentése

-

hatékonyság növelése

-

mezőgazdasági

alaptevékenységek

termelési

szerkezetének

korszerűsítése -

technológiai színvonal fokozása

-

termékek minőségének, hozzáadott értékének növelése

Operatív célok -

termelési költségeket csökkentő és hatékonyságot növelő beruházások

-

termelési szerkezet változását elősegítő beruházások

-

új technológiák bevezetését és minőségjavítását célzó beruházások

Szintén az első prioritás keretében szeretnének megoldást találni, illetve támogatást nyújtani a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének és szakképzettségének optimalizálásához. A program egyik oldalon támogatja a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező 20-40 év közötti, első alkalommal vállalkozást indító agrárgazdákat, másik oldalon támogatja a már működő vállalkozást üzemeltető réteg szakmai előre haladását. A felmérések során ugyanis kiderült, hogy az egyéni vállalkozók

csaknem

30%-a

nem

rendelkezik

semmilyen

mezőgazdasági

képzettséggel, és a fennmaradó réteg is csak alapfokú ismereteket tudhat magáénak. Mivel az EU-hoz való csatlakozás még több ismeretanyag elsajátítását vonta maga után, erre feltétlen szükség is van. Legfőbb kedvezményezettek az agrár szakképző intézetek (tanárok továbbképzését is beleértve), illetve szakmai képzéseken résztvevő agrártermelők, erdőgazdálkodók és családtagjaik. Az I. prioritás költségvetését a 2004-2006-os költségvetési időszakban az 7. sz. táblázat tartalmazza:

45

(Adatok millió forintban)

Év Forrás SA

Nemzeti EU támogatás államháztartási

Magán Összes finanszírozás támogatás

finanszírozás EMOGA HOPE 2004 EMOGA HOPE 2005 EMOGA HOPE 2006 EMOGA HOPE Total

10 524 262 10 786 15 024 374 15 398 19 465 484 19 949 45 013 1 120 46 133

3508 80 3 588 5008 114 5 122 6488 148 6 636 15 004 342 15 346

632 632 488 488 632 632 0 1 752 1 752

14 032 974 15 006 20 032 976 21 008 25 953 1 264 27 217 60 017 3 214 63 231

7.sz. táblázat: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozására jutó

támogatási keret 2004-200622

Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása Az élelmiszeripar privatizációja közel 100 százalékban megtörtént, melyben a külföldi tőke igen jelentős szerepet játszott. Ezáltal sikerült olyan élelmiszer-ipari technológiát behozni az országba, amely világviszonylatban is versenyképes. A privatizált élelmiszeripar eszközállományának 53%-át külföldi cégek vásárolták meg. Ily módon az élelmiszeripar gyors ütemben haladt az európai integráció felé és olykor jótékonyan hatott vissza a mezőgazdaság harmonizációs folyamataira, azonban egye kulcsfontosságú ágazatokban, mint hús, tej, baromfi, takarmány, vagy akár a zöldség-gyümölcs feldolgozás mindez nem ment zökkenőmentesen. Az ezen ágazatokban működő vállalatokra sajnos a tőkehiány, alacsony technológiai színvonal, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági feltételek hiányossága volt a jellemző. A minőség javítása, a minőség-ellenőrzés hangsúlyozottabbá tétele is ezekben az ágazatokban szorul a leginkább fejlesztésre, és támogatásra. Az

22

Forrás: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (146.o.)

46

élelmiszeripar elemzésekor hiba lett volna kihagyni a fogyasztók álláspontját. Napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik, hogy az egyes élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak az egészségre, mennyire felelnek meg az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Akik az ilyen irányú követeléseknek nem tudnak eleget tenni, rövid időn belül kiszorulnak a piacról. A fogyasztói és piaci igények maximális kiszolgálása megköveteli a termékek magas hozzáadott értékeken keresztül történő megjelenését, beleértve ebbe akár a korszerű csomagolást, a teljes feldolgozás szakaszát felölelő minőségbiztosítási rendszer alkalmazását, új termékek bevezetését. Mindeközben fokozottan oda kell figyelni a feldolgozó üzemek energia, illetve szennyvíz kibocsátására, mert ezek mértéke viszonylag magas, kívánatos lenne ennek csökkentése. A feldolgozóipar felkarolása azonban még kevés, a programnak gondoskodnia kell az értékesítési hálózatok ésszerű kialakításáról is, támogatni kell újabb értékesítési lehetőségek feltárását. Az egyre sokasodó, kiterjedt hálózattal rendelkező kereskedelmi láncok megjelenésével élesedett a verseny a feldolgozók között az adott láncba való bekerülésért, mely helyzet az Unióhoz való csatlakozás után csak nehezedett. Ennek ismeretében a feldolgozóipar helyzete nem egyszerű, hiszen egyszerre kell megfelelnie a fogyasztók igényének, az értékesítési csatornák által felállított követelményeknek, illetve az EU követelményrendszerének. Összefoglalva

tehát

ez

az

intézkedés

megcélozza

a

mezőgazdasági

termékfeldolgozás és értékesítési infrastruktúra fejlesztését, a termékek minőségének javítását, illetve az új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítását. Az intézkedés kapcsán a támogatásokból a feldolgozáshoz és értékesítéshez közvetetten kapcsolódó fejlesztések is részesülhetnek, úgymint informatikai, illetve logisztikai rendszerek. Támogatásra jogosult ágazatok: hús, zöldség- gyümölcs, gabona félék, olajnövények, takarmánygyártás, borászat, tojás és baromfi, vadfeldolgozás, tej és tejtermék valamint egyéb termékek gyártása, mint fűszer, ecet és méz. Nem támogathatók azok a beruházások, amelyek kapacitásfelesleggel rendelkező szakágazatban

valósulnának

meg,

kivéve,

ha

azok

kifejezetten

termékminőséget javító, illetve környezetjavító hatású beruházások.

47

higiéniai

Indikátor típusa

Indikátor

Változás mértéke (2004-2006)

Hozzáadott érték növekedése a támogatott szakágazatban hatás Az élelmiszerbiztonság növelését célzó fejlesztések aránya eredmény Környezetterhelés csökkentését célzó fejlesztések aránya eredmény Támogatásban részesítet projectek száma ágazatonként output

1,5% 10% 15% 200

8.sz. táblázat: Az II. prioritás indikátorai

(Adatok millió forintban) Év Forrás SA 2004EMOGA 2005EMOGA 2006EMOGA Total

Nemzeti EU támogatás államháztartási finanszírozás 2 647 3 779 4 896 11 322

Magán Összes finanszírozás támogatás

882 1260 1632 3 774

0

3 529 5 039 6 528 15 096

23

9.sz. táblázat: Az élelmiszer feldolgozás modernizálására szánt támogatási keret

V.3.5

Ex - Ante értékelés: Az AVOP minősítése

Az AVOP és a PKD értékelését az értékelésre vonatkozó szerződés (2003.március 31.) alapján a rotterdami ECORYS-NEI cég vezetésével és a Budapesti Nemzetközi Bankárképző Központ segítségével értékelési szakemberekből álló független értékelőcsoport végezte. A megbízást az FVM adta ki, és az értékelés 2003. áprilisa és decembere között lezajlott. Az értékelés hivatott volt megállapítani, hogy az OP alkalmas e az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés előtt álló kihívások kezelésére, tartalmaz e jól elhatárolható prioritásokat, célokat, stratégiai pontokat. Összefoglalva a következő fő kérdésekre vártak választ mindenképpen az elemzések során: -

Az AVOP és a PKD a megfelelő témákat kezeli?

-

Megalapozott stratégiával megfelelő költségvetési intézkedéseket és

végrehajtási mechanizmust alkalmaz?

23

Forrás: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (146.o.)

48

-

A program során figyelmet szentel-e, illetve megfelel-e az érvényben

lévő EU politikának és rendeleteknek? -

A dokumentumok tartalma megfelelően alátámasztott és indokolt?

Az értékelés szakaszokban zajlott, melyek során az értékelők javaslatokat, ajánlásokat tettek esetleges változtatásokra, javításokra, hiánypótlásra. Áttekintették az indikátorokat, észrevételeket tettek az alkalmazott gazdaságpolitika indoklásával, a költségvetési rendszerekkel, a forráselosztással kapcsolatban, felmérték a végrehajtási és monitoring eljárások minőségét. AZ AVOP Irányító Hatóság szorosan együttműködött az értékelőkkel, a folyamatosan felmerülő problémákat, hiányosságokat különböző szakértői csoportokkal együttműködve elemezték, majd orvosolták

megbeszélések,

illetve

brainstormingok

keretein

belül.

Ennek

köszönhetően a külső elemzők észrevételei visszatükröződtek a végelegesen átnyújtott operatív programban, mely a végső értékelés pozitív végkimenetele szempontjából esszenciális volt. Az értékelés különböző szakaszaiban 2003. októberéig az AVOP 6 változtaban készült el. A vélemények nagyobb területekre bontva a következőképpen alakultak:24 Stratégia, prioritások, intézkedések és költségvetés Az értékelőcsoport megállapítása szerint az AVOP a megfelelő témákat kezeli. A költségvetési szerkezetet is megfelelőnek találták azzal a megjegyzéssel, hogy még mindig hiányosnak tartják a jövőképpel kapcsolatos elképzelések kidolgozását. A stratégiát annak prioritásaival és indoklásaival együtt megfelelőnek minősítették. Célok mennyiségi kifejezése A foglalkoztatásra vonatkozó számokat kissé optimistának vélte a csoport, mivel a rendelkezésre álló idő viszonylag rövid a megvalósításra, ami alatt a központi kérdés az agrárgazdaság hatékonyságának javítása. Elmarasztalóan nyilatkoztak a mennyiségben való kifejezés módszerének és a forrásainak hiánya miatt. Az indikátorok összetételét, a táblázatok szerkezetét és logikáját megfelelőnek találták, de hiányosságokat véltek felfedezni a bázisindikátorok meghatározása kapcsán.

24

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat 2004.január 20 (0.2 fejezet 8.o.)

49

Végrehajtás Erről a pontról nem készült el a többivel egy időben a végső értékelés, mert bár a leiratban megfelelőnek találták a vonatkozó részeket, mégis úgy vélték, hogy gyakorlatban még szükség van pontosításra. Megjegyezték hogy az AVOP említést tesz egy végrehajtó bizottságról, mint az IH-t támogató testületről, és bár tapasztalták, hogy a testületet a működésbe beiktatták, szerepeltetni kell a PKD-ban is. Horizontális témák Az AVOP esélyegyenlőségre gyakorolt hatását nem találták mérhetőnek, mivel a kiinduló adatok hiányoznak ehhez. Véleményük szerint a nők helyzetéről megbízható adatok állnak rendelkezésre a foglalkoztatás terén, így azokat bele kellene illeszteni az anyagba. Mivel viszont a roma népességre vonatkozó adatok nem meg bízhatóak, megkérdőjelezték az említett csoportra irányuló politika hatékonyságát.

A

környezetre

vonatkozó

tevékenységeket

és

elemzéseket

megfelelőnek ítélték. Kommunikáció A kommunikációs akcióterv szinte minden kommunikációs eszközt felhasznál. Úgy vélték azonban, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a végső kedvezményezettek elérésére, tájékoztatására, a velük folytatott értekezésekre. Kevesellték továbbá az AVOP potenciális pályázóinak létszámához képest a technikai segítségnyújtás keretében indikátorként meghatározott 10 000 db brosúrát.

Általánosságba véve lényegesen jobbnak találta a munkacsoport az elkészített dokumentumokat, mint azok első leadott változatát, és mint az egyik legfontosabb kérdésre adott válaszként megállapították, ahogy a PKD konzisztens az AVOP – pal. A függőben lévő kérdések nagy részét kisebb jelentőségűnek nyilvánították, alapvetően

az

AVOP-ot

összhangban

találták

az

EU

érvényben

lévő

rendelkezéseivel. Az értékelő csoport levonta a megfelelő tanulságokat, és hasznos információként azokat is az illetékesek tudomására hozta, annak érdekében, hogy könnyítse az elvégzendő feladatokat a következő, 2006 utáni pénzügyi periódusra vonatkozóan. Elmondták, hogy a programkészítési folyamatok racionalizálásával

50

jelentős költségmegtakarítás érhető el, illetve jelentős megtakarításokhoz vezetne az elkészített programváltozatok számának csökkentése. Javasolták, hogy a program elkészítésében résztvevő stábot szűkítsék, azonban a minisztériumból jelöljenek ki egy 2-3 főből álló szakértői csoportot, akik a program tartalmáért, és előrehaladásáért felelnek, s közülük az egyik tag feladata legyen a végső anyag megszerkesztése. Az erre kijelölt szakértő rendelkezzen magas szintű nyelvtudással a zökkenőmentes kommunikáció érdekében, ugyanis az anyag értékelése során a csoport úgy vélte, hogy több hiányosság adódott kizárólag a félreértések, helytelen fordítások következtében.

V.3.6

Aktualitások

2004. május 3-tól nyílt meg a lehetőség az AVOP pályázatok benyújtására, a SAPARD rendszerben is már létező célokra benyújtott pályázatokat illetően azonban csak szeptember hónaptól vállaltak szerződéskötést. SAPARD támogatásokkal kapcsolatban 2004. szeptember 30-án írták alá az utolsó szerződést. Az AVOP keretein belül a következő jogcímekre lehet pályázni: -

A mezőgazdasági beruházások támogatása

-

A halászati ágazat strukturális támogatása

-

Fiatal gazdálkodók induló támogatása

-

Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

-

A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

-

A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

-

Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

-

Falufejlesztés és –megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

-

LEADER+

51

A pályázatokat az MVH 25 napon kötelese befogadni vagy elutasítani, és további 40 nap áll rendelkezésére, hogy a támogatást odaítélje, vagy elutasítsa. Az AVOP által kínált lehetőségek jó része már a SAPARD programon belül is megtalálható volt, az ott megjelölt intézkedések egészültek ki. A SAPARD pályázatokkal ellentétben a beruházás megkezdésével nem kell megvárni a támogatási okirat aláírását, hanem az megkezdhető a pályázat befogadását követően. Az AVOP irányító hatósága az FVM 2004. október 6-án döntött először AVOP pályázatok sorsáról, melynek során 5 pályázat elfogadása történt meg. E pályázatok mindegyike a mezőgazdasági beruházások támogatása céljából került benyújtásra, és az 5 pályázatra összesen 144 millió forint25 támogatást ítélt oda a hatóság. Szeptember végéig az AVOP különböző jogcímeire több mint 1 400 pályázat érkezett 25 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel.

VI. ÖSSZEGZÉS A csatlakozási tárgyalások folyamán Magyarország elfogadta a közösségi követelményeket a strukturális eszközök koordinálását illetően, és vállalta, hogy megteremti azokat a feltételeket, melyek elengedhetetlenek a támogatások felhasználásához az uniós előírások feltételrendszere szerint. A Nemzeti Fejlesztési Terv,

az

Operatív

Programok

a

társadalom

érintett

szerveinek

szoros

együttműködésével készült el a 2004-2006 –os pénzügyi időszakra vonatkozóan. A felkészülés idején vállalt feladatokat az ország javarészt sikerrel teljesítette, az EU elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Sikerült megalkotni a SA fogadásához szükséges alapvető jogszabályokat, elkészült a közbeszerzési törvény, és megteremtődtek a támogatások fogadásához illetve felhasználásához szükséges intézményi feltételek. Az állam illetve az Unió támogatásai által nyújtott lehetőségek kiaknázásával a magyar mezőgazdaság illetve az élelmiszer-feldolgozás területén feltárt gyengeségek tompíthatók. A támogatási rendszerek segítségével lehetőség nyílik korszerű

25

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1444&articleID=5735&ctag=articlelist&iid=1

52

technológiával rendelkező, környezetbarát termelési módszerek elterjesztésére kiváló minőségű,

versenyképes

termékek

születését

eredményezve.

Növelhető

a

mezőgazdaságban foglalkoztatottak aktivitása, elérhetővé válik a megfelelő szakképesítés megszerzése. Tágulnak az agrárágazat és a vidéki térségek lehetőségei, és javíthatók a vidéki megélhetési feltételek, életkörülmények. Mindezen célok elérése érdekében az eddig elért eredmények folyamatos javítására van szükség, finomítani kell a létrehozott struktúrát, mindig gondoskodni kell arról, hogy a támogatások célcsoportjainak legtágabb köre értesüljön a fennálló lehetőségekről, és arról, hogy maximálisan ki is aknázzák azokat. Különös odaadással kell lenni a vidéki területek irányába, ahol a célcsoport mérete igen jelentős, felkészültségük az Alapok fogadására viszont nem megfelelő. Meg kell ismertetni a társadalom minden rétegével a támogatások által nyújtott előnyöket, bizalmat ébreszteni bennük az „új” iránt. Meg kell találni a lehető legtöbb fórumot, információs csatornát, mely alkalmas a pályázati eljárások részletes ismertetésére. Összességében az Alapok fogadására történő felkészülés sikeresnek volt mondható, de nincs olyan rendszer, így ez sem, mely ne szorulna folyamatos karbantartásra, fejlesztésre.

53

VII. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.sz. ábra A dolgozat kulcselemei................................................................................4.o 2.sz. ábra Strukturális Alapok ......................................................................................6.o 3.sz. ábra Az NFT célrendszere .................................................................................14.o 1.sz.diagram SAPARD pályázatok összetétele...........................................................36.o 2.sz.diagram AVOP támogatás a 2004-2006-os költségvetési időszakban ................37.o 3.sz.diagram Prioritások részesedése az AVOP költségvetéséből..............................43.o 1.sz. táblázat NUTS.....................................................................................................12.o 2.sz. táblázat Az Operatív Programok és Irányító hatóságaik.....................................21.o 3.sz. táblázat A mezőgazdaság szerepe.......................................................................31.o 4.sz. táblázat Gép és épületállomány átlagos életkora ................................................32.o 5.sz. táblázat AVOP célkitűzései megvalósulásának hatásai......................................37.o 6.sz. táblázat Az I. prioritás indikátorai ......................................................................44.o 7.sz. táblázat A versenyképes alapanyag-termelés megalapozására jutó támogatási keret

2004-2006 ................................................................................................................46.o 8.sz. táblázat Az II. prioritás indikátorai .....................................................................48.o 9.sz. táblázat Az élelmiszer feldolgozás modernizálására szánt támogatási keret......48.o

54

VII. IRODALOMJEGYZÉK Dr. Baráth Etele: A magyar Nemzeti Fejlsztési Terv és az Európai Uniós támogatások jelentősége – előadás anyag 2004.február Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – 2001 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program 30. változat, Budapest 2004.január 20. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Program Kiegészítő Dokumentum – AVOP , 11. változat, Budapest 2004. március 3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyar Statisztikai Évkönyv 2002 – Regiszter Kiadó 2003 Központi Statisztikai Hivatal: Magyar Statisztikai Évkönyv 2003 – Regiszter Kiadó 2004 Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai Főosztály: Mezőgazdasági termelés 2003 – Budapest, 2004 Maácz Miklós: AVOP c. előadás anyaga – FVM SA főosztálya Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: EU csatlakozás 2004, Budapest Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana – Aula 2001 Strukturális és Kohéziós Alapok Működési Kézikönyv – 1.változat 2003.szept.10 Varga Gyula: Az agrárgazdaság és a vidék fejlesztésének főbb stratégiai kérdései az EU csatlakozást megelőző időszakban, Budapest 2002.július 29. www.avop.hu www.eu2004.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=44 www.fvm.hu/main.php?folderID=1444&articleID=5735&ctag=articlelist&iid=1 www.magyarorszag.hu˛/europaterv/hirek/sapardavop20040311.html : A SAPARD pályázatok összetétele www.nfh.gov.hu/doc/play:

Bevezetés a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap

támogatásainak rendszerébe

55

www.nfh.hu - A Nemzeti Fejlesztési Hivatal hivatalos honlapja www.nfh.hu/index2.htm?p=2&t=5&i='doc/partn/NFT_strat_egy.htm

:

Az

NFT

stratégiájának társadalmi egyeztetése www.nfh.hu/index2.htm?p=2&t=5&i='doc/partn/OP_tars_vita.htm : Az Operatív Programok társadalmi egyeztetése www.nfh.hu/index2.htm?p=2&t=5&i='doc/partn/PKD_partn_egyez.htm: A Program - kiegészítő Dokumentumok partnerségi véleményezése

56