Stratégiai alternatívák kialakítása az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006, „Nagy lépés a kistérségnek”
2014
2
Bevezetés
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata két évig dolgozott együtt konzorciumi partnerségben a Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztésén, hangsúlyosan Sáránd község hátrányainak csökkentésén. A partnerek közös munkájának számos igen hasznos eredménye több tanulmányban is összefoglalásra került, amelyek a www.orszagostranzit.hu és a www.sarand.hu oldalakon olvashatók. Jelen kiadványban arra vállalkoztunk, hogy a TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006os számú, Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projektben végzett, a kistérségi helyi szintű szociális, társadalmi problémák feltérképezésére irányuló kutatómunka eredményeit és konklúzióit bemutassuk. A kutatás egyik részében a kistérség lakossága közvetlenül került megszólításra, a kérdezők a lakosok véleményét rögzítették arra vonatkozóan, hogy melyek azok a problémák, amelyekkel szembesülnek a mindennapokban, és milyen szolgáltatások, ellátások azok, amelyek megkönnyítenék az életüket. A kutatás arra is kereste a választ, hogy a megvalósult projekt mennyiben volt koherens a kistérségre irányuló fejlesztési tervekkel, hogyan tudott reagálni a korábban a térség fejlesztésének témájában megszületett dokumentumokban kitűzött célokra. Reméljük, hogy bár a projekt 2014. augusztus 31-én véget ért, az eredmények hosszú távon fennmaradnak a kistérségben, és hozzájárulnak a térség felzárkózásának folyamatához.
3
A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye A Derecske-Létavértesi kistérség 10 települést foglal magába. Kokad kivételével a kistérség valamennyi településének népességszáma 1.000 fő felett van. A 2 várost és 8 községet felölelő kistérség 36.802 fős lakónépességének negyede él Derecskén, a kistérség össznépességének pedig fele a két városban, Derecskén és Létavértesen koncentrálódik. A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes mindössze 68 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentően elmarad a vidéki népsűrűség 89 fő/km2-es értékből, az ÉszakAlföld 86-os Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik.1 A kistérség népessége 40 ezer fő körül stagnált, Mikepércs kiválásával azonban 35 ezer fő alá csökkent. A települések tekintetében azonban vannak eltérések. Míg néhány község népessége enyhe növekedést mutat (Hajdúbagos, Sáránd, Bagamér), addig több településen stagnálás, csökkenés látszik. Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Bár a halálozások száma elmarad az élve születések száma mögött, tehát természetes fogyás jellemző a települések döntő többségére, (ez alól 2008-ban csak Bagamér, Konyár, Létavértes, Sáránd volt a kivétel) a tényleges pozitív népességszám változásához a jelentős pozitív belföldi vándorlási különbözet járult hozzá. Az a tény azonban, hogy hasonló növekedés jellemző módon a szociális és erre épülő etnikai problémákkal küzdő térségekben figyelhető meg (szelektív migráció), már óvatosságra és figyelmességre kell, hogy intsen minket. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a problémákkal terhelt növekedés.2
1
2
A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja 2009. 27. oldal A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja 2009. 29-30. oldal 4
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesületről
Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE) 1999-ben alakult 14 foglalkoztatási célú szervezet összefogásaként, akik elkötelezettek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű célcsoportok segítése iránt. Az OTE-t megalapító szervezetek egyik fő célja az volt, hogy a tranzitfoglalkoztatási projektek hazai szintű elterjesztését támogassák, valamint külföldi tapasztalatok, hasznosítható eljárások adaptálását előmozdítsák. Ennek érdekében olyan komplex projekteket fejlesztenek és valósítanak meg, amelyek képzési - pszicho-szociális és foglalkoztatási elemeket foglalnak magukba. Az Egyesület alakulásakor felvállalta ezen szervezetek érdekképviseletét, valamint nagy hangsúlyt fordít arra, hogy részt vegyen olyan projektekben, amelyek foglalkoztatási célú civil szervezeteket erősítenek szakmailag. Az Egyesülethez folyamatosan csatlakoznak foglalkoztatási célú civil szervezetek, jelenlegi tagságát 17 tagszervezet és 5 magánszemély alkotja. 1996-tól az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a megyei, fővárosi munkaügyi központok, valamint 1999-től a Phare támogatásával működtek tranzitfoglalkoztatási projektek Magyarországon. 2005 után HEFOP, majd 2007-től a TÁMOP pályázatok keretében
valósulnak
meg
foglalkoztatási
projektek
hazánkban.
A
programok
eredményeként több száz munkanélküli került vissza a munkaerőpiacra, akiknek a hagyományos munkaerő-piaci eszközökkel minimális esélyük lett volna a társadalmi (re)integrációra.
Az Egyesület fő céljai:
A civil szervezetek szerepvállalásának erősítése a tranzit- és más foglalkoztatási programok
megvalósításában,
ezáltal
elősegítve
a
munkanélküliek,
a
munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, szakképzését, valamint a társadalmi, szociális helyzetükből és egészségi állapotukból származó hátrányos következmények enyhítését.
A tranzit- és más foglalkoztatási programokat megvalósító civil szervezetek érdekvédelmének megteremtése.
A foglalkoztatás érdekében feladatokat vállaló civil szervezetek és szakemberek összefogása, szolgáltatásainak, programjainak szakmai támogatása, új módszerek kidolgozása, elterjesztése, bevezetésének támogatása. Külföldi tapasztalatok, hasznosítható eljárások adaptálásának előmozdítása, a közhasznú, civil szervezetek
5
és
a
munkaügyi
szolgáltatások
területén
működő
állami
intézmények
együttműködésének elősegítése.
Nagy lépés a kistérségnek Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Sáránd Község Önkormányzatával konzorciumi partnerségben 2012. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között közös projektet
valósított
meg;
TÁMOP-5.1.111/1/B-2012-0006-os
számú „Nagy lépés
a
kistérségnek” elnevezésű projektünkről az alábbiakban szerepel rövid összefoglalás. A Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei TÁMOP-5.1.1-11/1/B kódszámú pályázati felhívás 2012-ben került meghirdetésre. „A 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2., valamint 4. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérség több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzd, melyeket gyakran a területi elszigeteltség, a periferikus elhelyezkedés tovább súlyosbít. Közös, az országos átlagtól eltérő jellemzőik különösen:
a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népesség országos átlagot meghaladó aránya,
a közoktatási (óvodai és iskolai) közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen elmaradó színvonala,
a szociálisan hátrányos helyzetűek országos átlagot jelentősen meghaladó aránya
súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi és lakhatási problémák, és
rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas munkanélküliség.
A kistérségeknek olyan támogatásra van szükségük, amely célrendszere válaszol e mélyszegénységgel küszködő kistérségek egymással szorosan összefüggő problémaira. A korábbi programok, fejlesztési források erre nem, vagy csak mérsékelten tudtak megoldást kínálni. Ezért az LHH program célja, hogy a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági-oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátórendszerek feltételeinek továbbfejlesztése révén előmozdítsa a kistérségek felzárkózását.”3 A pályázati kiírás alapvető célja a társadalmi kohézió erősítése és a helyi közösségek fejlesztése, valamint a jövedelmi szegénység és más hátrányok okán a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének elkerülése. Ezen célok megvalósulása érdekében a pályázat lehetőséget teremt a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei TÁMOP-5.1.1-11/1/B kódszámú pályázati felhívás 3
6
komplex felzárkóztatására, a gyermekek esélyeinek növelésére, valamint segíti a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját. A pályázat hozzájárul
a
szolgáltatások
átláthatóságának,
minőségének
javításához,
enyhíti
a
szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, támogatja az önszerveződést, a közösségi szemlélet kialakítását, és ez által a helyi civil társadalmat. Erősíti az interszektorális és szakmaközi együttműködést a helyi/térségi szereplők között, valamint az érintettek bevonását. Részcélok: 1. A leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése, egyéni és társas kompetenciáinak növelése olyan preventív és intervenciós célú programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a devianciáikat, csökkentik vagy megakadályozzák a deprivációs ciklus újratermelődését, segítik a megfelelő társadalmi és családi szocializációt, elősegítik az iskolai karrierjüket, a munka világára való felkészülésüket, es erősítik a társadalmi részvételüket. 2. A fejlesztésen keresztül lehetőség teremtése a projekteket megvalósító szervezetek számára a helyi társadalomépítő programok, közösségi szolgáltatások megvalósításához szükséges működési feltételek, kapacitások kialakítására, valamint a forrásbevonó képesség növelésére. 3. Komplex, a helyi munkaerő-piaci kereslet-kínálati viszonyokhoz igazodó foglalkoztatási programok létrehozása, az LHH kistérségekben élő felnőttek kulcskompetencia fejlesztése, amelyek eredményeként a célcsoport tagjai tartósan képesek lesznek elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. 4. Képzési-foglalkoztatási programok az LHH kistérségek szakemberei számára.
A projekt általános céljai A projekt általános célja a Derecske-Létavértesi Kistérségben élő, jövedelmi szegénységgel és más hátrányokkal küzdő lakosság komplex felzárkóztatása, társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, a kistérség ezen családjaiban élő gyermekek esélyeinek növelése volt, a hátrányos helyzet leküzdése és az életpályájuk sikeres elkezdése érdekében. Célunk volt, hogy a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek és fiatalok esetében a hátrányos helyzet továbbörökítésének folyamata megállítható legyen, a gyermekek esélyt kapjanak a társadalmi felzárkózásra és a deprivált helyzetből való kilépésre.
7
Általános célként tűzte ki a projekt a társadalmi kohézió erősítését és a helyi közösség fejlesztését a kistérségben, valamint a helyi kistérségi szakemberek szakmai megerősítését, támogatását, fejlesztését annak érdekében, hogy a helyi közösségben végzett munkájuk hatékonyabbá váljon. A partnerek közösen dolgoztak azért, hogy a szakemberek számára nyújtott pozitív megerősítés és a szolgáltatások átgondolása, illetve a kistérség erőforrásainak optimalizálása révén a közösség számára elérhető szolgáltatások színvonala és a hozzáférés esélye javuljon. Célunk volt a közösség aktivitásának erősítése, hogy a kistérségben élők részvétele erősödjön a közösséget érintő döntésekben és azok megvalósításában való részvétel területén. Általános célunk volt a Derecske-Létavértesi Kistérségben működő civil szervezetek, önszerveződések megerősítése, együttműködéseinek generálása, a civil szervezetek helyi társadalom életében való részvételének erősítése céljából. A projekt alapozott a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása által már kidolgozott fejlesztési dokumentumokra, további kutatás révén újabb fejlesztési irányok meghatározása és a fejlesztésekhez szükséges források feltárása volt a kitűzött cél a kistérség számára.
A projekt konkrét céljai
A projekt négy tevékenységcsoportból állt össze, valamennyi tevékenységcsoportnak más és más volt a célcsoportja a kistérségben élők közül. 1. Gyermek- és ifjúságvédelem A projekt első tevékenységcsoportjának konkrét célja a Derecske-Létavértesi kistérségben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése volt. A tevékenységcsoport „a”, „b” és „c” tevékenységcsomagból állt össze, amelyeknek a célcsoportja részben fedte egymást. Az „a” tevékenységcsomag (Biztos Kezdet program) célcsoportjai azok a 0-5 eves gyermeket nevelő családok voltak, amelyek
a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben nevesített leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül a 2. és 4. sz. mellékletben meghatározott kistérségek településein élnek,
anyagi
vagy
egyéb
okokból
kirekesztettséggel veszélyeztettetek, 8
szegénységgel
és/vagy
társadalmi
megerősítésre, segítségre szorulnak a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítésében, egészségének védelmében, képesség- és készségfejlesztésében,
gyermekeik számára nem biztosított a preventív célú pedagógiai, illetve gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége,
illetve ezekkel a családokkal foglalkozó szakemberek.
A „b” tevékenységcsomag (Gyermekvédelmi és ifjúsági típusú programok) célcsoportjai:
a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben nevesített leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül az 2. és 4. sz. mellékletben meghatározott kistérségek településein családban elő, a gyermekjóléti szolgálat klienskörébe tartozó, elsősorban 6 év feletti, gyermekek és szüleik,
gyermekvédelmi gondoskodásban élő, elsősorban 6 év feletti gyermekek,
29 év alatti fiatalok, akik szociális/társadalmi akadályokkal küzdenek, testi vagy szellemi akadályozottsággal küzdenek,
iskolai nehézségekkel küzdenek,
továbbá a velük kapcsolatban álló szakemberek.
A partnerek egy Biztos Kezdet típusú program helyi megvalósításán dolgoztak közösen, sárándi központtal, a program keretében pedig egy Gyerekház létrehozása szerepelt, amely elsősorban a 0-5 éves korú gyermekeket nevelő családok számára nyújt segítséget abban, hogy megkapják azt a támogatást, amely segíti őket a gyermekeik képességeinek kibontakoztatásában és megalapozza a gyermekek sikeres iskolai pályafutását. A projekt ezen elemének konkrét célja volt a kistérségben élő gyermekek körében a személyiségfejlődésük támogatása, kompetenciáik fejlődésének elősegítése, a hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkózásának támogatása. Célul tűztük ki a devianciák kialakulásának megelőzését körükben, valamint a tolerancia erősítését a gyermekek és fiatalok közösségeiben. Cél volt a kistérségben élő gyerekek egészségi állapotának javítása, az egészségügyi preventív jellegű szolgáltatások megerősítése, a sport, mint közösségépítő és egészségi állapotjavító szabadidős tevékenység népszerűsítése. A közvetlenül a gyermekekre irányuló tevékenységek esetében cél volt a szülők bevonása ezen tevékenységekbe, a szülőkkel való kapcsolatépítés, a család támogató szerepének megerősítése.
9
2. Helyi közösség építése A helyi közösségépítő tevékenységcsoport célcsoportját a kistérség teljes lakossága alkotta. A helyi közösségépítő tevékenységek célja volt a helyi kistérségi és települési szintű közösségépítés, a helyi közösségben rejlő erőforrások feltérképezése és mozgósítása. Cél volt a kistérségben működő civil szervezetek minél nagyobb mértékű bevonása a települések életébe, illetve a helyi lakosság megismertetése ezen szervezetek működésével, tevékenységeivel. Célunk volt az is, hogy a kistérségben működő civil szervezetek a projekt megvalósulása során minél több kapcsolódási pontot találjanak egymással, és közös projekteket, programokat valósítsanak meg, illetve támogassák egymás működését, mindezzel a helyi közösség javát szolgálva. A projekt célja volt a kistérségben közösségépítés keretében rendszeres tájékoztató programok, tanácsadás kialakítása és biztosítása, a következő területekhez kapcsolódva: egészségmegőrzés, foglalkoztathatóság javítása, elhelyezkedési lehetőségek feltárása, közép- és felsőfokú végzettségűek helyben tartása, pályaválasztás – pályaorientáció támogatása, továbbtanulás segítése, digitális kompetenciafejlesztés, romák és nem romák békés együttélésének elősegítése. Cél volt a Derecske-Létavértesi Kistérségben kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása a már korábban megszületett dokumentumok elemzése és kutatási tevékenység segítségével, pályázati ötletek, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása, pályázatok előkészítése, támogatása. 3. Hátrányos helyzetűek képzése, foglalkoztatása A tevékenységcsoport elsődleges (közvetlen) célcsoportja volt: A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő (lakóhelye a kistérség valamelyik településén található), aktív korú, nem foglalkoztatott (munkanélküli, inaktív) személyek közül az alábbiak:
az alacsony iskolai végzettségűek;
az elavult szakképesítéssel rendelkezők, vagy szakképesítéssel nem rendelkezők;
az önmagukat cigány kisebbséghez tartozónak vallók;
a szegregált, telepszerű körülmények között élők;
a tartós munkanélküliek (legalább 6 hónapja nem végez rendszeres kereső tevékenységet) 10
pályakezdő fiatalok;
50 éven felüliek;
gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérők;
megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők;
utógondozói ellátásból kikerülő fiatalok vagy nagykorú utógondozottak;
Másodlagos (közvetett) célcsoportok: Kistérségi szakemberek, vállalkozások, potenciális munkáltatók, szakmai –érdekképviseletiszervezetek munkatársai, képviselői, vezetői, menedzsmentje. A projekt hármas tevékenységcsoportjának konkrét célja volt a kistérségben élő, a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű felnőttek kulcskompetenciáinak fejlesztése, a célcsoport tagjainak hozzásegítése ahhoz, hogy tartósan képesek legyenek elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Cél volt, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérségben legalább 62 fő felnőttképzésben vegyen részt, és közülük legalább 50 fő fejezze be sikeresen a képzést. Kitűzött célja volt a projektnek, hogy azok az alacsony iskolai végzettségű felnőtt lakosok, akik tanulási problémákkal küzdöttek a korábbi iskolai tanulmányaik során, vagy más okból volt kudarcokkal terhelt az iskolai pályafutásuk, megfelelő bemeneti kompetenciákat szerezzenek további felnőttképzésben való részvételhez. Célként tűztük ki a tevékenységcsoportban, hogy a kistérségben élő alacsony iskolai végzettségű, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek állam által elismert szakképesítést,
rész-szakképesítést,
munkakör
betöltéséhez
szükséges
képesítést
szerezzenek, illetve azok, akik nem rendelkeznek befejezett általános iskolai végzettséggel, sikeresen elvégezzék az általános iskola 5-6. és 7-8. osztályát. A projekt célja volt, hogy a kistérség felnőtt lakosságának fejlődjenek a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen kulcskompetenciái, kiemelten a vállalkozás indításához szükséges kompetenciák, a nyelvi és digitális kompetenciák. A lakosság kompetenciáinak fejlesztése és foglalkoztathatóságuk javítása mellett a projekt konkrét célja volt továbbá a helyi foglalkoztatási feltételek feltérképezése és javítása, a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek felmérése, helyi erőforrások és piac felkutatása, üzleti terv elkészítése, illetve egy szociális szövetkezet megalakításának támogatása. 4. Szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatások szakembereinek képzése, foglalkoztatásának támogatása A tevékenységcsoport közvetlen célcsoportjai az alábbiak voltak:
11
Humán területen működő, illetve közösségi funkcióval rendelkező szervezetek munkatársai, önkéntesei.
A program keretében megvalósuló képzés, illetve az egyéb szolgáltatások által érintett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok.
Közvetett célcsoport:
A program keretében fejlesztésre kerülő szociális és humán szolgáltatások igénybevevői, érintettjei, akik az elsajátított ismeretek alapján felkészültebb, nagyobb szakértelemmel rendelkező munkatársak révén magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek.
A projekt keretében foglalkoztatást biztosító szervezetek (önkormányzatok, civil szervezetek, stb.)
A projekt negyedik tevékenységcsoportjának konkrét célja volt, hogy a kistérség szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatásaiban dolgozó szakemberek szakmai ismeretei bővüljenek, további gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, készségeik, képességeik fejlődjenek, illetve szakmai személyiségük fejlődjön. Célunk volt, hogy a szakemberek a szakmai ismereteik bővülése mellett feltöltődjenek, új energiát nyerjenek a kistérségben élő emberekkel való foglalkozáshoz. Az egyes tevékenységcsoport megvalósításának eredményeit önállóan, valamint a kettes, hármas és négyes tevékenységcsoportokat összefoglalóan külön kiadványban foglaljuk össze, amelyek a két konzorciumi partner által fenntartott honlapokon (www.sarand.hu, www.orszagostranzit.hu) elektronikus formában olvashatók.
A Derecske-Létavértesi programja
Kistérség
fejlesztési
koncepciója
és
A Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztési koncepciója program 2009-ben nyerte el a végső formáját, az időtávlat, amelyet átfog, 7-10 év. ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok – alapvetően a gazdaságra koncentrál.
12
A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban)
A Derecske-Létavértesi Kistérség, illetve a Derecskei Járás helyzetére itt csak röviden térünk ki, mivel a helyzetelemzés már a projekt megtervezésekor megtörtént, valamint a fejlesztési koncepcióban részletesen olvasható a gazdaságra irányuló elemzés. A hangsúly itt inkább a helyzetelemzésben felmerülő problémákra történő válaszokon van, amelyekre reagálva a projekt igyekezett komplex segítséget adni a kistérségben élőknek. Az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legfejletlenebb térsége, területe 17729 km2, lakónépessége 1514020 fő (2007). Három megyéből (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) és 28 kistérségből áll, ez utóbbiakból 24 kedvezményezettnek minősül, mérték szerint hátrányos helyzetű 9, leghátrányosabb helyzetű 7, komplex program színtere pedig 8 kistérség. „Az Észak-alföldi régió egyike az EU és Magyarország legfejletlenebb NUTS II szintű régióinak, benne Hajdú-Bihar megye a regionális átlagnál valamivel kedvezőbb értékekkel rendelkezik (GDP, foglalkoztatottság, munkanélküliség, 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma, külföldi működő tőke). A K+F tevékenységben a régió első látásra kedvező helyzetet mutat (2. helyezés), ez azonban jobbára az állami pénzen fenntartott és főleg a Debreceni Egyetemhez kötődő kapacitások meglétének köszönhető. A régió számtalan turisztikai vonzerővel rendelkezik (természeti és kulturális elemekkel egyaránt), kevés azonban a regionális jelentőségűt meghaladó termék. Ki kell emelni a következő ágazatokat: egészségturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, rendezvényturizmus és a falusi turizmus. A külföldi turizmus számára a magyar nemzeti fizetőeszköz euróhoz képest gyengülő árfolyama még előnyös is lehet, a hazai kibontakozó válság ugyanakkor pont a legnagyobb forgalmat produkáló magyar turisták elmaradását eredményezheti. A 2008-as válság hatásai a statisztikákban a régióban még csak kevéssé voltak kimutathatók, lassabb reagálás azonban nem jelenti a visszaesés elmaradását. Valószínűleg egy elhúzódó és nehezen konjunktúrába forduló visszaeséssel jellemezhető időszak következik a térség számára is. A kis- és középvállalkozások aktivitásában már 2008-2009 folyamán ez a visszaesés kimutatható volt. A
térség
gazdaságának
egyik
fő
jellemzője
a
kétosztatúság:
egyik
oldalon
a
hagyományosnak mondható, versenyre csak korlátozottan képes ágazatok (mezőgazdaság, állami szférához kapcsolódó szolgáltatások, bérmunkában bedolgozó könnyűipari üzemek), míg a másik oldalon az európai piacon is keresett termékeket gyártó beszállítók és piaci 13
alapú szolgáltatók. Természetesen a 2008 végén kibontakozó válság első körben az országos
4
trendeknek
megfelelően
ezt
a
második
csoportot
A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és programja; Derecske, 2009.
14
rázta
meg.”4
Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában
Az Észak-alföldi Régiónál az egy főre jutó bruttó hazai terméknek az országos átlaghoz viszonyított százalékos mértéke tekintetében csak az Észak-magyarországi Régió van rosszabb helyzetben.
A Derecskei Járás helyzete 2013-tól újra léteznek Magyarországon járások, mint közigazgatási egységek. A Derecskei Járáshoz 13 település tartozik: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe. A járás székhelye Derecske. A Magyarországon kijelölésre került 175 járás közül a 2012-ben felállított járási fejlettségi mutató alapján a Derecskei járás a 149. helyen áll.
15
A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint, településenként (2014. 06. 20-i állapot szerint) Település
nyilvántart
Foly.nyilv Járad
Segél
FHT,
Munka
Relatí
Arányszá
ott össz. fő
.
ék
y
RSZ
v. korú
v
m7
hossz>3
tip.ell.
tip.ell. S fő
népes.
mutat
65 nap
fő
fő
fő5
ó %6
Derecske
949
293
71
15
364
6 315
15,03
2,38
Esztár
75
19
3
6
40
943
7,95
1,26
Hajdúbagos
98
25
6
1
39
1397
7,02
1,11
Hosszúpályi
516
161
13
4
169
4150
12,43
1,97
Kismarja
147
21
5
6
38
889
16,54
2,62
Kokad
54
13
2
0
15
469
11,51
1,82
Konyár
321
64
23
2
126
1456
22,05
3,49
Létavértes
568
181
23
1
255
4901
11,59
1,84
Mikepércs
293
51
24
7
77
3282
8,93
1,42
Monostorpá
80
7
11
0
20
1491
5,37
0,85
Pocsaj
155
14
11
3
25
1785
8,68
1,38
Sáránd
192
83
14
3
44
1651
11,63
1,84
Tépe
57
13
7
0
8
754
7,56
1,20
lyi
A kistérség és a járás gazdasági-társadalmi helyzetének elemzéséből megállapítható, hogy a foglalkoztatók, munkaadók hiánya és a gazdaság fejlettségi szintjének az országos átlaghoz viszonyított elmaradottsága mellett az alacsony foglalkoztatottsági szint és a munkaképes korú lakosság magas inaktivitási aránya is igen nagy problémát okoz. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony,a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%),de egyetlen település értéke sem. 5
Munkavállalási korú népesség fő - a KSH népszámlálási, ill. népesség nyilvántartási adatai 2013.01.01-i állapot szerint. (15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma) 6 Relatív mutató - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 7 Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya
16
Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében
a tehetősebb,
magasabb
végzettségű és mobilisabb
munkaerő
a
nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. A projektben ezekre a problémákra válaszul kerültek megtervezésre az alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű munkanélküliek számára tervezett képzések, és azok a szolgáltatások,amelyek szintén ennek a célcsoportnak kívánnak segíteni a munkaerőpiacon való sikeres megjelenésben. A képzésekről és a szolgáltatásokról részletesen a foglalkoztatási paktum fejezetben szólunk.
A Derecske-Létavértesi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma „A Territorial Employment Pacts (TEP), vagyis a foglalkoztatási paktumok az EU foglalkoztatáspolitikájának „legjobb gyakorlatai” közé tartoznak. Helyi kezdeményezések és központi támogatások (pályázati források) együttes hatására Magyarországon is jelentős számban jöttek létre és működnek ilyen helyi foglalkoztatási kezdeményezések."8 „A Derecske-Létavértesi térségi foglalkoztatási paktum a munkaerő-piaci szereplők szerződésben rögzített összefogása azzal a céllal, hogy:
megismerjék a kistérség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait,
foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg,
összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, és megoldást keressenek a problémákra,
összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében.
A paktumot aláírók felelősséget éreznek a térség foglalkoztatási helyzetéért és készek lehetőségeiket a térség gazdaságfejlesztési céljainak szolgálatába állítani.
8
A magyarországi foglalkoztatási paktumok összehasonlító elemzése és átfogó értékelése A foglalkoztatási partnerségek jelenét feltáró és jövőjét megalapozó kutatás záró tanulmánya Munkaügyi tárgyú kutatások támogatása OFA/K-5659/8341/50/2009
17
A Foglalkoztatási Paktum célkitűzése
A
paktum
célkitűzései
alapvetően
kapcsolódnak
az
országos
és
a
megyei
foglalkoztatáspolitikai célokhoz és a térség gazdaságfejlesztései elképzeléseihez. A paktum célja (a) a foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése a Derecske-Létavértesi kistérségben (b) a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által, (c) a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése valamint a területi különbségek csökkentése. Ennek érdekében az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik - a versenyképes gazdasági környezet kialakítását, - a vállalkozás- és intézményfejlesztést - kiemelten a mezőgazdaság és turizmus területén, - a képzettségi szint növelését, az élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztését - a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának növelését, tudás- és készségfejlesztését, - a népességmegtartó erő növelését, a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség települési / térségi területi különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklését, megszüntetését.
A Foglalkoztatási Paktum célcsoportjai A Derecske-Létavértesi kistérség foglalkoztatási paktumának célcsoportjai: a) a munkavállalók, különös tekintettel a munkanélküliséggel veszélyeztetett személyekre; b) a munkanélküliek, különös tekintettel - az alacsony iskolai végzettségűekre, - a tartós munkanélküliekre, - a megváltozott munkaképességűekre, - a roma munkanélküliekre, - a 25 év alatti munkanélküliekre (köztük a pályakezdőkre), illetve - a 45 éven felüli munkanélküliekre; c) a kistérség kis- és középvállalkozásai;
18
d) a kistérség civil szervezetei”9 A TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006-os Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projekt a foglalkoztatási paktumban rögzített célok közül az alábbiakhoz járult hozzá eredményeivel: A)
A foglalkoztatás fenntartható mennyiségi és minőségi növelése, valamint a vállalkozásfejlesztés, mint célkitűzés keretében szociális gazdaság formájában megvalósuló tevékenység megalapozásához járult hozzá. Sáránd Községben bejegyzésre került ennek eredményeképpen egy szociális szövetkezet a projekt szakértőinek támogatása mellett, a helyi lakosok részvételével. A szociális szövetkezet létrehozásának célja a településen, illetve a kistérségben élő hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása volt. A szakértők a következő feladatokban működtek közre:
-
A helyi kistérségi, települési feltételekhez, meglévő adottságokhoz és igényekhez igazodó,
a
szociális
gazdaság
keretei
között
megvalósítható
tevékenység
kiválasztása -
Az alapító tagok és a szövetkezetben munkát vállalni szándékozók felkutatása, bevonása.
-
A megalakítandó szövetkezet rendelkezésére álló eszközök, földterület, vagyon, apport felmérése
-
A szociális szövetkezet szervezeti háttere, fő tevékenységek, szervezeti célkitűzések
-
A szociális gazdaságban létrejött vállalkozás üzleti modellje, termék/szolgáltatás leírása, termékfejlesztési folyamat megtervezése
-
Piac leírása/elemzése, általános környezet, potenciális vásárlók, igénybevevők felmérése
9
-
Piackutatás, célpiac meghatározása
-
Marketing stratégia, értékesítési terv meghatározása, árkialakítás
-
Működési terv meghatározása
-
Pénzügyi terv készítése
-
Társadalmi hatás felmérése
-
Kockázat elemzés és kezelés, versenytársak elemzése
-
Tanácsadás a bejegyzéshez kapcsolódóan
A Derecske-Létavértesi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma
19
-
TÁMOP-2.4.3-as
pályázatmegírása
és
benyújtása
a
szövetkezeti
tagok
közreműködésével B) A gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által – ennek a célkitűzésnek a keretében a következőkkel járult hozzá a projekt a paktum céljainak megvalósulásához: -
Egyéni munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás: Cél az elhelyezkedés és az üres álláshelyek betöltésének elősegítése, valamint tájékoztatás nyújtása a regionális munkaügyi
központ
egyes
szervezeti
kirendeltségeinél
igénybe
vehető
szolgáltatásokról és támogatási lehetőségekről. A szolgáltatás a térségben elérhető képzésekre, a kistérség munkaerő-piaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és az álláskeresési ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza. -
Álláskeresési tanácsadás: Az álláskeresési tanácsadás célja azon álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel.
-
Pályaorientációs ismeretek tréning: A 3x4 órás csoportfoglalkozás keretében a pályaválasztásban vagy önmagában bizonytalan, határozatlan ügyfelek számára csoportfoglalkozás keretében az önismeret fejlesztése, illetve pályaismeret bővítése történik.
A
résztvevők
meghozatalában,
a
segítséget
céljaik
kapnak
megvalósítása
a
pályaválasztási
érdekében
a
további
döntésük lépéseik
megtervezésében. -
Egyéni pályaorientációs tanácsadás: Egyéni tanácsadás során különböző önismereti kérdőívek kitöltésével a pályaválasztásukban vagy önmagukban bizonytalan ügyfelek pályaismeretének,
önismeretének
bővítése,
illetve
a
reális
pályaválasztási
döntésének segítése történik. -
Egyéni pályakorrekciós tanácsadás: Egyéni segítséget nyújt azon ügyfelek részére, akik életpályájuk módosítását tervezik. A pályamódosítás oka lehet külső (munkaerőpiaci szempontból nem piacképes szakma), vagy belső (már nem nyújt kellő sikerélményt). A tanácsadás középpontjában a pályaelképzelések, a képzési lehetőségek, a tanulási képesség felmérése és a döntési készségek fejlesztése áll.
-
Egyéni képzési tanácsadás: A foglalkozás feltárja az ügyfelek érdeklődési irányait és pályaismeretük
minőségét,
amelyre
20
a
pálya-,
képzés-,
munkaválasztásban
építhetnek. Támogatja a felnőtt egyént a foglalkozást elősegítő képzésben való részvételében, a sikeres munkavállalás érdekében, illetve segít bekapcsolódni a képzési folyamatba. Segítséget nyújt a felnőttképzési programok megválasztásához, a döntés megalapozásához a támogatási, finanszírozási, továbblépési lehetőségek ismertetésével. -
Kerti munkás megnevezésű rész-szakképesítés (OKJ 31 622 01 0100 21 04)
-
Gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ 54 761 02 0100 33 01) + angol nyelvi képzés
-
Munkakör
betöltéséhez,
foglalkozás,
tevékenység
gyakorlásához
szükséges
képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében Kertművelő háziasszony képzés, -
Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló képzések keretében Digitális írástudás, számítógépes alapismeretek képzés
-
Az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzésére irányuló képzés keretében Hátrányos
helyzetű
emberek
komplex
felzárkóztató
képzése
(akkreditált
felnőttképzés PL-5670), 5-6. osztály felzárkóztató képzés, 7-8. osztály felzárkóztató képzés (akkreditált felnőttképzés) C) A munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése valamint a területi különbségek csökkentése célkitűzéshez való hozzájárulás: -
Megyei,
kistérségi
önkormányzatok
és
civil
szervezetek
részére
pályázati
elképzelések, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása a hazai és uniós pályázatok előkészítése, megvalósulásának elősegítése, támogatása, menedzselése. -
A civil szervezetekkel való partnerség építés, együttműködés elősegítése, hasonló tevékenységet folytató civil szervezetek felkutatása.
-
Az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása
-
Szükséglet- és igényfelmerés a helyi humán szolgáltatási és ehhez kapcsolódó képzési igényeket illetően.
-
A foglalkoztatási szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolását szolgáló javaslatok, módszerek kidolgozása.
A projekt maximálisan reagált a foglalkoztatási paktumban megnevezett célcsoportok helyzetének javítására is, hiszen a projekt célcsoportját az alábbiak alkották:
az alacsony iskolai végzettségűek;
az elavult szakképesítéssel rendelkezők, vagy szakképesítéssel nem rendelkezők; 21
az önmagukat cigány kisebbséghez tartozónak vallók;
a szegregált, telepszerű körülmények között élők;
a tartós munkanélküliek (legalább 6 hónapja nem végez rendszeres kereső tevékenységet)
pályakezdő fiatalok;
50 éven felüliek;
gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérők;
megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők;
utógondozói ellátásból kikerülő fiatalok vagy nagykorú utógondozottak;
Másodlagos (közvetett) célcsoportok:
Kistérségi
szakemberek,
vállalkozások,
potenciális
munkáltatók,
szakmai
–
érdekképviseleti-szervezetek munkatársai, képviselői, vezetői, menedzsmentje.
Humán területen működő, illetve közösségi funkcióval rendelkező szervezetek munkatársai, önkéntesei.
A program keretében megvalósuló képzés, illetve az egyéb szolgáltatások által érintett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok.
Közvetett célcsoport:
A program keretében fejlesztésre kerülő szociális és humán szolgáltatások igénybevevői, érintettjei, akik az elsajátított ismeretek alapján felkészültebb, nagyobb szakértelemmel rendelkező munkatársak révén magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek.
A projekt keretében foglalkoztatást biztosító szervezetek (önkormányzatok, civil szervezetek, stb.)
A lakosság véleménye a helyi szintű szociális, társadalmi problémákról Kutatási módszertan A kutatási tevékenység során kérdőíves adatfelvétel zajlott, melynek keretében elsőként meghatározásra kerültek azok a területek, amelyek arra keresték a választ, hogy a Derecske-Létavértesi kistérség lakosainak milyen helyi szintű szociális problémái merülnek fel a mindennapokban, majd sor került annak feltérképezésére, hogy azokkal milyen meglévő szolgáltatókhoz tudnak fordulni, milyen a szolgáltatások minősége és milyen szolgáltatás igények merülnek fel. A kutatás célja annak megfogalmazása volt, hogy kistérség lakosságának helyi szinten milyen szolgáltatási igényei vannak.
22
A kérdőív a helyi szintű szociális problémákról és kulturális igényekről elnevezésű 145 darab kérdőív a Derecske-Létavértesi Kistérség 9 településén kerül lekérdezésre. A Sárándi nagyszámú mintavételt az indokolta, hogy a TÁMOP 5.1.1-11/1/B projekt végrehajtása nagyrészt a településen zajlik. A kistérség többi településének lakossága a lakosságszámuk arányában kerültek megkérdezésre, illetve Konyárra és Kokadra nem jutottak el a kérdezőbiztosok, de ez a két település olyan kis létszámú, hogy nem befolyásolja jelentősen a kutatás eredményét. (A kérdőív a 2. számú mellékletben található) A kutatásban résztvevők kiválasztásának rendje A különböző településeken élőket 2013-ban kérdezték meg a Debreceni Egyetem hallgatói Györgyi Zoltán vezetésével. A kiválasztott utcák lefedték a település teljes szerkezetét. Ha a megadott címen nem volt lakóépület, nem volt kérdezhető személy, vagy nem akart válaszolni, akkor a házszámhoz egy előre megadott táblázatban leírt számot kellett hozzáadni. Amennyiben az utca véget ér, a kezdeti számhoz egyet kellett hozzáadni. Azokban az utcákban, amelyeknek csak egyik oldalán voltak számok, akkor a kezdő szám ezekben az esetekben a legkisebb számú házszám. Ha több lakás volt a házban, akkor kérdező választott interjúalanyt.
23
A kérdőívek lekérdezésének település szerinti megoszlása a következő volt: Teleülés
Kérdőívek
neve:
száma:
Álmosd
7
Bagamér
10
Derecske
29
Hajdúbagos
8
Hosszúpályi
13
Létavértes
18
Monostorpályi
10
Konyár
0
Kokad
0
Sáránd
50
Összesen
145
A 145 kérdőív településenkénti százalékos megoszlásban a következőképpen alakult:
24
A kutatásban résztvevő háztartások adatai A háztartások létszáma Megkérdezésre került, hogy az egyes háztartásokban hány fő él.
Az ábra adatai alapján látható hogy legtöbben (34%) két fős, míg 24% 3 fős háztartásokban élnek. 19% válaszolta azt, hogy 4 fő lakik együtt. A válaszadók 8%-a él 5 fős családban és meglepően sokan élnek egyedül (7%) a háztartásokban. 6-9 fős háztartásokban él a válaszadók 8%-a. Korösszetétel A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya. A települések
közül
Bagamér,
Hosszúpályi
és
Létavértes
népessége
tekinthető
a
legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze a megye átlagánál jobb értéket mutat. Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%- ot. Legkisebb arányban pedig Hajdúbagoson és Monostorpályiban élnek gyermekkorúak. A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben átlagosan pedig 18% az öregkorúak aránya. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%. Az öregedési index a kistérségben egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. 1 fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson és Monostorpályiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér, Hosszúpályi és Kokad öregedési indexe. 25
Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul, ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is 60% körül mozog, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli társadalmi-gazdasági felemelkedés számára.10 A következő kérdés a háztartások tagjainak korösszetételére kérdezett rá. Az első diagramon a 18 év alatti gyerekek aránya látható:
Az ábrán megfigyelhető, hogy a megkérdezett 145 háztartás több, mint felében (64%) nincs fiatalkorú, a második legnagyobb arányban (18%) válaszolták a megkérdezettek azt, hogy a háztartásukban csak egy 18 évnél fiatalabb él. A háztartások 10%-ban található 2 fiatalkorú, valamint 3-5 fiatal él a háztartások összesen 8%-ban.
10
A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja 2009. 32. oldal 26
A munkaképes korú (18-62 év közötti) felnőttek arányát mutatja a következő diagram:
A megkérdezett háztartások 36%-ában 2 fő, 20%-ában 3 fő, 17%-ában 1 fő munkaképes korú él. Viszont a háztartások 19%-ában senki sem munkaképes korú. Csak 8% válaszolta azt, hogy a háztartásában 5, illetve 6 fő a munkaképes korú. A nyugdíjas korú felnőttek arányát mutatja a következő tábla:
A háztartások több, mint felében (55%) nincs nyugdíjas korú személy, míg 23%-ában 2 fő, 22%-ában 1 fő nyugdíjas korú él.
27
Jövedelem A fent megkérdezett háztatások képviselői közül a következőképpen alakul az önálló munkajövedelemmel rendelkezők aránya:
A válaszadó háztartások közül 33%-ban 1 fő, 28%-ban 2 fő, 6%-ban 3 fő, 1%-ban 4 fő rendelkezik jövedelemmel. Viszont a háztartások 32%-ban senki sem rendelkezik munkajövedelemmel. Az eltartottak (iskolás kor előtti gyerek, nappali tagozatos tanuló vagy fogyatékos személy) aránya a megkérdezettek közül a következőképpen alakul:
A háztartások 58%-ában nincs eltartott személy, 24%-ában 1 fő, 12%-ában pedig 2 fő az eltartott. A válaszadók közül összesen 6%-ban van 3-5 fő eltartott.
28
A munkanélküliségi arányokat a következő ábra szemlélteti a válaszadók körében:
A válaszadók háztartásai 68%-ában nincs álláskereső, 23%-ában 1 fő, 7%-ában 2 fő, valamint 2%-ában 3 fő álláskereső található. Iskolai végzettség A kistérség hátrányos helyzete az iskolai végzettség mutatója tekintetében is érvényesül. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Természetesen nagy különbség van a települések között. Ugyanakkor az elmondható, hogy a megyei átlag, illetve az alatti értékkel mindössze három település rendelkezik (Hajdúbagos, Monostorpályi és Sáránd). Különösen rossz a helyzet Kokad és Bagamér településeken, ahol ez az érték a megyei átlag négyszeresénél is nagyobb, de a kistérségi átlagnak is duplája. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony, a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%), de egyetlen település értéke sem. Itt a városok, illetve Monostorpályi és Sáránd vannak kedvezőbb helyzetben, de több helységben még a megyei átlag fele sem jelenik meg (Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Konyár). Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A városok illetve Sáránd ez esetben is kiemelkedik a kistérségen beüli magasabb arányával. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve
29
ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében.11 A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása:
A háztartások felnőtt tagjai közül kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik 11%, 3 fő.
Általános iskolát végeztek a válaszadók háztartásában élők közül 23% -ban 1 fő, 11%-ban 2 fő, valamint 1%-ban 3 fő. 10. osztályt végzettek a válaszadók közül 6 fő (6%), illetve egy fő szerzett felnőttoktatás keretei között szakmai végzettséget.
11
A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja 2009. 33. oldal 30
Szakmunkás végzettséggel rendelkezik a válaszadók többsége, a háztartások tagjainak összesen 46%-a. Ebből 32%-ban 1 fő, 12%-ban 2 fő, 1-1%-ban 3-4 fő rendelkezik szakmunkás végzettséggel. Szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik a válaszadók háztartásaiból 23%-ban 1 fő, 6%ában 2 fő, valamint 1%-ában 3 fő.
Gimnáziumi érettségivel a háztartások tagjainak 24%-a rendelkezik, közülük 18%-ban 1 fő, 5%-ában 2 fő és 1%-ában 3 fő.
31
Felsőfokú végzettséggel rendelkezik a háztartások tagjainak 24%-a, melyből 16%-ában 1 fő, 7%-ában 2 fő és 1%-ában 3 fő rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Intézményi ellátottság Gyermekellátó intézmények A következő kérdés kitér arra, hogy a családok 18 év alatti tagjai milyen intézményekbe járnak. A válaszadók közül 2 fő (1%) említette, hogy bölcsődés családtagja van, 16 fő (11%) -nak van óvodás, 32 fő (22%)-nak pedig általános iskolás korú gyermeke van. A megkérdezett háztartásokban 19 fő (13%) középiskolás fiatal él. Fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy ki vigyáz a gyerekekre akkor, amikor nincsenek intézményben. A megkérdezettek közül 31 fő (21%) válaszolta azt, hogy valamelyik szülő van a gyerekekkel, 17 fő (12%) pedig azt válaszolta, hogy nem kell már vigyázni a gyerekekre, mert elég nagyok. Egész napos bölcsődébe, óvodába, iskolába jár a válaszoló családokból 4 fő (3%), iskolai napközi otthont vesz igénybe 3 fő (2%), 5 fő (3%) említette, hogy nem a családdal együttlakó családtag, nagyszülő jár a gyerekre vigyázni, családi napközit, fizetős magánszemély, nagyobb testvér felügyeletét, más együttlakó családtag, szomszéd illetve ismerős segítségét senki nem vesz igénybe. Miután a válaszadók 21%-a jelezte, hogy az egyik szülő vigyáz a felügyeletet igénylő gyermekekre, 3 %-uk pedig családi segítséget vesz igénybe, érdekes lehet, hogy közülük kik gondolják úgy, hogy ez akadályozza őket a munkavállalásban. A válaszok megoszlását mutatja a következő ábra: 32
A válaszadók közül 14 fő (10%) jelezte, hogy nem akadályozza a munkavállalásban, mert össze tudja egyeztetni a gyerekfelügyeletet a munkavállalással. 9 fő (6%) válaszolta azt, hogy egyébként sem szeretne dolgozni, mert beteg vagy nyugdíjas stb. 4 főnek (3%) speciális, a gyermekneveléssel összhangban lévő munkahelyet kell keresnie, 3 fő (2%) gondolja úgy, hogy a gyermeknevelés miatt nem tud elhelyezkedni, 2 fő (1%) látja úgy, hogy a gyermekek elhelyezésétől függetlenül nem kap munkát. A következő kérdés arra irányult, hogy a szülők munkahelye tud-e támogatást adni a gyerekek ellátásában.
33
A válaszokból kitűnik, hogy a 31 főnek (21%) nem ad a munkahelye támogatást a gyermekneveléshez, 8 főnek (6%) ad, 5 fő (3%) válaszolta azt, hogy egyik szülőnek sincs munkahelye és 1 fő pedig azt, hogy adna a munkahely támogatást, de ezt nem veszik igénybe. Támogatásra szoruló hozzátartozók ellátása A gyerekek elhelyezése után a kérdőív rátér azokra a hozzátartozókra kiknek a támogatása szintén a családban történik. 13 fő (9%) válaszolta azt, hogy van a családjukban támogatásra szoruló hozzátartozó, 9 fő (6%) pedig azt válaszolta, hogy van ilyen közeli rokon aki a településen él. A probléma megoldására a válaszadók közül 17 fő (12%) azt válaszolta, hogy a tágabb családon belül oldják meg a problémát, a saját családjukra komolyabb feladat nem hárul. 2 fő (1%) válaszolta azt, hogy a távoli rokonság segítségével, 1 fő pedig intézményi segítséggel oldja meg a hozzátartozók gondozását. Szakember vagy egyéb külső segítséget senki nem vesz igénybe. Az gondozást 11 fő (8% ) alkalmanként, 7 fő (5%) naponta végzi, 1 fő pedeig azt válaszolta, hogy a munkaidő besosztása függvényében tud a hozzátartozójáról gondoskodni. A rokonukat ápolókat is megkérdeztük, hogy befolyásolja-e a munkavállalásukat valamilyen módon. A válaszadók közül 9 fő (6%) össze tudja egyeztetni a munkájával a gondozást, 5 fő (3%) válaszolta azt, hogy a gondozástól függetlenül sem vállalna munkát, valamint 1-1 fő vélte úgy, hogy egyébként sem kapna munkát, illetve a gondozás miatt nem kap munkát, vagy csak közeli vagy rugalmas munkaidejű munkát tudott elvállalni. A válaszolók közül 14 fő (10%) szerint elérhető, 9 fő (6%) szerint nem elérhető valamilyen betegellátást segítő intézmény. Megkérdeztük a válaszadókat, hogy milyen szolgáltatásokat vennének igénybe jelenlegi körülményeik, igényeik szerint. Étkezés: 4 fő (3 %) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzattól, 1 fő egyéb szervezettől, 1 fő pedig az egyháztól. 1 fő alkalmanként veszi igénybe az önkormányzati étkeztetést. 2 fő (1%) igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 2 fő (1%) igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 9 főnek (6%) nincs rá szüksége. Étel házhoz szállítása: 1-1 fő veszi jelenleg is igénybe az önkormányzattól és az egyháztól, 2 fő (1%) igénybevenné, de nem tudja megfizetni, 2 fő (1%) pedig igénybe venné ha lenne a településen ilyen szolgáltatás, 14 főnek (10%) nincs rá szüksége.
34
Bevásárlás: 2 főnek (1%) jelenleg is segítenek az önkormányzat támogatásával, 1 fő venné igénybe ha lenne a településen a szolgáltatás, 16 főnek (11%) nincs rá szüksége. Gyógyszer házhoz szállítása: 1 fő veszi igénybe az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig vállalkozás segítségével jut gyógyszeréhez. 6 fő (4%) igénybe venné, ha ha volna rá lehetőség, 13 főnek (9%) nincs szüksége rá. Ügyek intézése: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig civil szervezettől kap segítséget. 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 13 főnek (9%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Takarítás: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig egyéb szervezettől kap segítséget. 1 fő venné igénybe ha nem lenne ilyen drága, 2 fő pedig akkor venné igénybe ha lenne ilyen szolgáltatás. 13 fő (9%) nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége rá. Főzés: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 2 fő pedig akkor venné igénybe ha lenne ilyen szolgáltatás. 16 fő (11%) nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége rá. Tüzifa felvágása, fűtés: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig egyéb szervezettől kap segítséget. 1 fő venné igénybe ha nem lenne ilyen drága, 3 fő (2%) pedig akkor venné igénybe ha lenne ilyen szolgáltatás. 13 fő (9%) nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége rá. Telek gondozása: 1 fő veszi igénybe az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig egyéb szervezet segítségét veszi igénybe, 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 14 főnek (10%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Állatok gondozása: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 2 fő venné igénybe ha lenne a településen a szolgáltatás, 16 főnek (11%) nincs rá szüksége. Egyéb segítség a házi, ház körüli munkában: 1 fő jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 4 fő (3%) igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 14 főnek (10%) nincs rá szüksége. Segítség betegápolásban: 1-1 fő jelenleg is rendszeresen igénybe veszi civil és egy egyéb szervezet segítségét. Alkalmanként 1-1 fő veszi igénybe önkormányzat, egyház és egyéb szervezet segítségét. 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 13 főnek (9%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Orvoshoz való eljutás segítése: 1-1 fő rendszeresen igénybe vesz önkormányzati és egyéb szervezet segítséget. Alkalmanként 3 fő (2%) önkormányzattól, 1 fő civil szervezettől kap segítséget, 2 fő igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 2 fő igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 11 főnek (8%) nincs rá szüksége. Családsegítő szolgálat szolgáltatásai: 1 fő rendszeresen, 2 fő alkalmanként veszi igénybe az önkormányzati családsegítő segítségét, 1 fő pedig egyéb szervezettől kap alkalmanként 35
segítséget, 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 13 főnek (9%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 1 fő jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig civil szervezettől kap segítséget, 6 fő (4%) igénybe venné ha lenne a településen ilyen szolgáltatás, 12 főnek (8%) nincs rá szüksége. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: 3 fő (2%) veszi igénybe az önkormányzati segítséget, 2 fő (1%) igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 4 fő (3%) igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 12 főnek (8%) nincs rá szüksége. Nyugdíjas klub: a válaszadók háztartásában élők közül senki nem veszi igénybe, igény nem mutatkozott rá. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: jelenleg egyik válaszoló sem veszi igénybe a szolgáltatást, de 3 fő (2%) igénybe venné ha volna a településen ilyen szolgáltatás, 17 fő (11%) vélte úgy, hogy nincs rá szüksége. Könyvtár: jelenleg 2 fő rendszeresen, 4 fő alkalmanként veszi igénybe a szolgáltatást, 1 fő szeretné, hogy legyen a településen könyvtár, 12 főnek (8%) nincs zsüksége a szolgáltatásra. Klub: a válaszadók közül senki nem jár rendszeres klubba, 4 fő (3%) jelezte, hogy járna ha volna a településen, 16 főnek (11%) nincs rá szüksége. Sportolási lehetőség: jelenleg 2 fő jár rendszeresen önkormányzati intézménybe, 1 fő egyéb szervezethez, 1 fő pedig alkalmanként jár civil szervezethez sportolni. 3 fő (2%) ha lehetne igénybe venné a sportolási lehetőséget, 13 fő (9%) nem szeretne sportolni.
36
Szabadidő eltöltése A következő kérdésben arra a kérdésre válaszoltak a megkérdezettek, hogy ha van a a családban nyugdíjas, akkor milyen gyakran jár nyugdíjas klubba vagy idősek napközi otthonába.
A válaszadók közül 62 fő (43%) jelölte azt, hogy nincs nyugdíjas a családban. 11 fő (8%) mondta, hogy nincs lehetőségük a szolgáltatás igánybevételére a településükön, valamint 3 fő (2%) olyan messze lakik a nyugdíjasok számára biztosított nappali ellátástól, hogy nem tud elmenni oda. 2-2 fő (1-1%) hetenete illetve havonta egy alkalommal jár, 57 fő (39%) pedig ennél is ritkábban veszi igénybe a szolgáltatást.
37
A nyugdíjasok szabadidős tevékenységei után a kérdőív áttér az általános szabadidős lehetőségek elemzésére. Arra kértük a válaszolókat, hogy minden az általuk ismert szabadidős lehetőséget soroljon fel, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e azt.
A válaszadók 25%-a szerint nincs szervezett szabadidős tevékenységre lehetőség a tepelülésen. A legtöbbben 12% a sportolási lehetőséget említették, ezen kívül a válaszadók 10%-a külön is megemlítette a futballozási lehetőséget. A megkérdezettek 8 %-a ismeri a nyugdíjas klubokat, 5 %-a a falunapot, valamint 4%-a könyvtárat, mint szabadidős lehetőséget. A fenti táblázat mutatja azokat a szabadidő eltöltési lehetőségeket melyeket 1-2 fő választott.
38
Ezután arra kerestük a választ, hogy milyen más szabadidős tevékenységekre lenne még szükség a településen élőknek, mi az ami még hiányzik.
A válaszadók közül 95 fő (65%) válaszolta azt, hogy nincs szükség egyéb szabadidős tevékenységre a településen. A válaszoló 50 fő, 30 különféle szabadidős tevékenység közül jelölt meg egyet-egyet, nincs olyan szabadidős lehetőség a felsoroltak között amelyet háromnál többen javasoltak volna.
39
Civil szervezetek Az utolsó témakör a civil szervezetek ismertségére, az általuk nyújtott szolgáltatásokra irányult. Az első kérdés az volt, hogy ismer-e civil szervezetet a településen. A válaszadók közül fele-fele arányban ismernek és nem ismernek civil szervezetet a településen. A következő kérdés a civil szervezetektől igénybe vett szolgáltatások igénybevételére irányult az elmúlt egy évben. A megkérdezettek háromnegyede 113 fő (80%) nem vett igénybe szolgáltatást, az igénybevevő 32 fő pedig összesen 30 féle szolgáltatást vett igénybe. Legtöbben 12 fő (8%) a családsegítés témakörébe tartozó tevékenységeket említették, mint pl. az ápolás, telefonálási lehetőség, álláskeresés, élelmiszer és ruhaadomány stb. Ezután következnek a kullturális rendezvények melyet 9 fő (6%) említett. Sporttevékenységen az elmúlt évben pedig 8 (6%) fő vett részt.
40
Végül azt kérdeztük a résztvevő települések lakosaitól, hogy szükség van-e olyan szolgáltatásra, melyet vagy már működő, vagy újonnan alakuló civil szervezet láthat el.
A válaszadók szerint szükség lenne olyan típusú szolgáltatásokra, melyet jellemzően a családsegyítő szolgálatok szoktak nyújtani, mint pl. hivatalos ügyek intézése, segítség az álláskeresésben stb. Ezt a válaszadók közül 7 fő jelezte. A legnagyobb igény a kulturális célú civil szervezetekre van, összesen 16 fő jelezte hogy szívesen részt venne klönböző kulturális rendezvényeken, szórakozási lehetőségeken, a gyerekeknek szervezett pogramokon stb. 6 fő említette, hogy szeretne részt venni különböző oktatásokon, mint pl. a jogosítvány megszerzése, önvédelmi és tánc tanfolyam. 8 fő jelölte a szociális ellátás-egészségügy területét, idősgondozás, gyermekellátás minőségének és mennyiségének növelését a civil szervezetek számára célként. 4 fő örülne annak, ha a civilek részt vennének a biztonság megteremtésében. 3 fő jelezte, hogy jó lenne a településen a piaci szolgáltatás bevezetése, valamint 2 fő emelte ki a sportolási lehetőségek bővítési lehetőségét. 112 fő nemválaszolt a kérdésre. A válaszolók családi körülményei Az ingatlanok tulajdonjoga, konfortfokozata, felszereltsége A válaszolók közül 135 fő (93%) saját tulajdonú házban/lakásban él, 3-3 fő (2%) él önkormányzati vagy bérelt lakásban, 4 fő (3%) egyéb módon él a jelenlegi lakóhelyén. 41
A lakások konfortfokozatásra jelemző, hogy 135 főnek (93%) van fürdőszobája és WC-je is a házukban, 4 fő (3%) válaszolta azt, hogy csak az egyik van és 6 fő (4%) jelölte meg azt a választ, hogy egyikkel sem rendelkezik. Internetelérés Interneteléréssel kapcsolatban a megkérdezettek közül 87 fő (60%) mondta azt, hogy van internetelérésük, s van olyan felnőtt családtag aki használja is. 6 fő (4%) válaszolta azt, hogy van a családban olyan családtag aki a munkahelyén rendszeresen használ internetet. 17 fő (12%) jelölte meg azt, ha szükségük van internetre, akkor könnyen hozzá tudnak férni, végül 27 fő (19%) válaszolta azt, hogy nem használ internetet a felnőttek közül senki a családban. Gépkocsi Gépkocsival a többség rendelkezik 82 fő (57%), a legidősebb 1985-ös évjáratú, a legfiatalabbat 2010-ben gyártották. A gépkocsik gyártási éveit mutatja a következő ábra:
42
Hitelek Hiteltartozása a többségnek nincs 96 fő (66%). Hiteltartozása 49 főnek (34%) van, ez jellemzően lakáshitel (52%), ezután következnek a szabadfelhasználású hitelek 21%-al, majd az autóhitelek 17%-al, végül az áruhitelek 10%-al. 4 főnek többféle hiteltartozása is van egyszerre.
A hitelek visszafizetésével kapcsolatban 26 fő (18%) jelezte, hogy nehezen, de ki tudja fizetni a részleteket, 11 főnek (8%) időnként vannak elmaradásai a visszafizetéssel, 7 fő (5%) a jövedelméhez képest könnyen ki tudja fizetni a részleteket, végül 4 fő (3%) mondta azt, hogy egyáltalán nem tudja fizetni a részleteket.
43
A hiteltartozás hossza szerint 4 főnek (3%) 6 hónapon belül, 7 főnek (5%) egy éven belül lejár. A legtöbben 36 fő (25%) ennél is hosszabb idő múlva fizetik ki tartozásukat. Életszínvonal Az életszinvonal megítélésével kapcsolatban arra kértük a válaszadókat helyezzék el magukat egy 6 fős skálán, mely azt mutatja, hogy milyen életszinvonalon él a család a településen előkhöz képest. Az egyes szint a legrosszabb (sokkal rosszabbul élek, mint a többiek), a hatos szint a legmagasabb (sokkal jobban élek, mint a többiek) A következő ábra mutatja a válaszok megoszlását:
44
A válaszadók többsége a saját besorolásuk alapján a többi lakoshoz képest átlagos életkörülmények között él a településén, ezt mutatja a 4. szint 52 fő (37%) és a 51 fő 3. szint (36%). 9 fő (6%) jelölte, hogy sokkal rosszabbul él, mint az átlag. 15 fő (10%) ítélte meg rosszabbnak a helyzetét. Jobbnak az átlagnál 12 fő(8%) és 2 fő (1%) jelölte meg helyzetét sokkal jobbra, mint az átlag. Jövedelem A jövedelemmel kapcsolatban azt kérdeztük, hogy mennyi az összjövedelem egy hónapban a családban. A legalacsonyabb nettó bevétel a 22.000 Ft, a legmagasabb pedig a 800.000 Ft. 100.000 Ft alatt 35 fő (31%) kap, a válaszadók közül 100.001-200.000 Ft között kap 48 fő (46%), valamint 200.001-300.000 Ft között 15 fő (14%) összjövedelemmel rendelkezik. Ezenkívül 6 fő (5%) rendelkezik ezen felül is jövedelemmel. Szociális ellátás Az utolsó kérdés az volt, hogy a megkérdezettek milyen szociális ellátást kapnak. 86 fő (59%) semmilyen ellátásban nem részesül, 15 fő (10%) egyéb ellátásokat sorolt, 14 fő (10%) álláskeresési járadékot kapott, 11 fő (8%) gyermekvédelmi támogatást, valamint 5 fő (3%) foglalkoztatás helyettesítő támogatást kapott. Összegzés A vizsgált dokumentumok és a kérdőív eredményeinek összegzése alapján elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérségben élők számára elsősorban a gazdaságfejlesztés, ezen belül a helyi munkahelyteremtés szükséges. Ez a törekvés egybeesik a DerecskeLétavértesi Kistérség fejlesztési koncepciójának, a kistérség foglalkoztatási paktumának elképzelésével, valamint a Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projekt céljaival is. A munkahelyteremtéssel csökkenthető a magasabb iskolai végzettségű munkavállalók elvándorlása a kistérségből. Fontos a kistérség felnőtt lakosainak képzése, továbbképzése annak érdekében, hogy szakmát, érettségit szerezzenek, a munkáltatók minél magasabban képzett munkaerőt alkalmazzanak, ezáltal a rendkívül alacsony foglalkoztatottsági szint növekedjen és a munkaképes korú lakosság magas inaktivitási arányának problematikája megoldódjon. Hasonló projektek indítása segíti a munkaügyi ellátó szervezet törekvéseit, a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők több oldalú szociális-képzési támogatás növeli a sikeres szakmaszerzés és a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét.
45
Továbbra is szükség van a főként roma lakosságot érintő általános iskolát befejező programok indítására. Kiemelt feladat az iskoláskorú fiatalok oktatásban tartása, a minél magasabb szintű, piacképes szakmát adó iskolai végzettség megszerzése érdekében. Az iskolának módszertanilag fel kell készülnie erre a feladatra, valamint arra is, hogy olyan tartalmas délutáni elfoglaltságot biztosítson a diákok számára, hogy a szülők könnyebben össze tudják egyeztetni a munkahelyi elfoglaltságot a gyermekneveléssel. Az önkormányzatok és a civil szervezetek által szervezett gyermekek számára szervezett különböző szakkörök, klubok, non-formális tanulási lehetőségek erősíthetik a tanulás, mint érték széles körű elterjedését. A fiatalok mellett erősíteni kell az idősgondozás, a betegellátás színvonalának emelését, elérhetőségét, elterjesztését. A kistérség lakosságát megkérdezve egyértelmű igény jelentkezett a támogatásra szoruló idős és/vagy beteg hozzátartozók számára nyújtott szolgáltatások igénybevételére.
Az ilyen élethelyzetben lévő hozzátartozók biztos,
kiszámítható és megfizethető gondozása hozzásegítheti a háztartások tagjait ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. A foglalkoztatók között meg kell találni azt az érdeket, hogy rugalmas munkaidőt biztosítson azoknak a munkavállalóknak, akik gyermeket nevelnek vagy gondozásra szoruló rokont ápolnak. A válaszadók többsége elégedett a meglévő kulturális, szórakozási lehetőségekkel, de sok jó ötlet felmerült a kínálat bővítésére. Kiemelkedően magas elismerést kapott a lakosságtól a sportolási lehetőségek kínálata. A civil szervezetek nagyon sokat tehetnek a kistérség fejlődése érdekében. Elsőként az ismertség megteremtése a cél, hogy lehetőleg a teljes lakosság ismerje meg a szervezeteket, a szolgáltatásokat, programokat. A kérdőívek eredményeiből kiderült, hogy a civil szervezetekre nagy szükség van a kulturális programok biztosításán kívül is. Sokan kérnének segítséget szociális területen, idősgondozásban, betegellátásban, oktatási területen. De fontos szolgálatot tesznek a biztonság megteremtésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó civil szervezetek is. A települések lakosai előtt pedig nyitva áll a lehetőség öntevékeny csoportok, formális és nem formális szerveződések létrehozására, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség szolgáltatási palettája bővüljön, színvonala emelkedjen, a projekt keretében létrehozott szolgáltatások tovább fejlődjenek, összetartó, megtartó közösség alakuljon ki.
46
1. számú melléklet Járási fejlettségi mutató 2012
sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
járás neve Budapesti kerületek Győri Budakeszi Vecsési Dunakeszi Szentendrei Tatai Veszprémi Balatonfüredi Érdi Tatabányai Egeri Szigetszentmiklósi Gödöllői Soproni Mosonmagyaróvári Szegedi Székesfehérvári Balatonalmádi Szombathelyi Kőszegi Pécsi Komáromi Váci Debreceni Gyáli Móri Szekszárdi Pilisvörösvári Zalaegerszegi Gárdonyi Kecskeméti Nyíregyházai Siófoki Keszthelyi Paksi Gyöngyösi 47
Járási Fejlettség Mutató, 2012 4,48 4,48 4,44 4,36 4,32 4,32 4,32 4,32 4,28 4,24 4,20 4,16 4,16 4,12 4,12 4,08 4,08 4,08 4,04 4,04 4,00 4,00 3,96 3,96 3,92 3,92 3,92 3,92 3,88 3,88 3,84 3,84 3,84 3,84 3,80 3,80 3,76
38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82
Tapolcai Esztergomi Oroszlányi Szolnoki Nagykanizsai Dabasi Dunaújvárosi Martonvásári Szentgotthárdi Ajkai Ráckevei Sárvári Aszódi Kapuvári Körmendi Miskolci Monori Pannonhalmai Tiszaújvárosi Tolnai Várpalotai Bicskei Csornai Békéscsabai Hatvani Bonyhádi Fonyódi Szobi Zirci Pápai Gyulai Hajdúszoboszlói Jászberényi Téti Sátoraljaújhelyi Lenti Ceglédi Kaposvári Kisbéri Balassagyarmati Kiskunhalasi Hajdúböszörményi Hódmezővásárhelyi Szarvasi Tiszakécskei 48
3,76 3,72 3,68 3,68 3,60 3,56 3,56 3,56 3,56 3,52 3,52 3,52 3,48 3,48 3,48 3,48 3,48 3,48 3,48 3,48 3,48 3,44 3,44 3,40 3,40 3,32 3,32 3,32 3,28 3,24 3,20 3,20 3,20 3,20 3,16 3,12 3,08 3,08 3,08 3,04 3,04 3,00 3,00 2,96 2,96
83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127
Bólyi Celldömölki Kiskunfélegyházai Mezőkövesdi Pécsváradi Rétsági Hajdúnánási Sárospataki Kazincbarcikai Bajai Nagykátai Zalaszentgróti Bélapátfalvai Kiskőrösi Kisvárdai Mohácsi Szentesi Kalocsai Salgótarjáni Siklósi Tokaji Vasvári Csongrádi Dombóvári Komlói Kunszentmiklósi Marcali Mórahalomi Nagykőrösi Orosházai Záhonyi Kiskunmajsai Letenyei Polgárdi Sümegi Tiszafüredi Szentlőrinci Hevesi Makói Nyírbátori Békési Füzesabonyi Gyomaendrődi Szigetvári Hajdúhadházi 49
2,92 2,92 2,92 2,92 2,92 2,92 2,88 2,88 2,84 2,80 2,80 2,80 2,76 2,76 2,76 2,76 2,76 2,72 2,72 2,72 2,68 2,68 2,64 2,64 2,64 2,64 2,64 2,64 2,64 2,64 2,64 2,60 2,60 2,60 2,60 2,60 2,56 2,52 2,52 2,52 2,48 2,48 2,48 2,48 2,44
128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172
Szikszói Nagykállói Pétervásárai Balmazújvárosi Nagyatádi Tamási Tiszavasvári Vásárosnaményi Baktalórántházai Csurgói Kisteleki Szerencsi Bátonyterenyei Edelényi Fehérgyarmati Mezőtúri Sárbogárdi Szécsényi Szeghalomi Mátészalkai Berettyóújfalui Derecskei Kemecsei Pásztói Barcsi Enyingi Ibrányi Nyíradonyi Putnoki Tabi Csengeri Jászapáti Kunszentmártoni Püspökladányi Törökszentmiklósi Ózdi Devecseri Encsi Karcagi Mezőcsáti Gönci Mezőkovácsházai Sarkadi Sellyei Sásdi 50
2,44 2,40 2,40 2,36 2,36 2,36 2,36 2,36 2,32 2,32 2,32 2,32 2,28 2,28 2,28 2,28 2,28 2,28 2,28 2,24 2,20 2,20 2,20 2,20 2,16 2,16 2,16 2,16 2,16 2,16 2,12 2,12 2,12 2,12 2,12 2,08 2,04 2,00 2,00 2,00 1,92 1,88 1,84 1,84 1,80
173 174 175 176
Jánoshalmai Cigándi Kunhegyesi Bácsalmási
51
1,76 1,72 1,72 1,68
2. számú melléklet
Kérdőív a helyi szintű szociális problémákról és kulturális igényekről
A KÉRDÉSEK ARRA A CSALÁDRA VONATKOZNAK, AMELYBEN A KÉRDEZETT ÉL
1. Hol lakik Ön (település)? ............................................................. 2. Hányan élnek Önök egy háztartásban? …........ fő 3. Kik az Önök háztartásának tagjai? 1. 18 év alatti gyerek: 2. Munkaképes korú (18-62 év közötti) felnőtt: 3. Nyugdíjas korú felnőtt:
...................... fő ...................... fő ...................... fő
4. A fentiek közül ........ 1. hány személynek van önálló munkajövedelme? …........ fő 2. hány személy nyugdíjas, rokkantnyugdíjas? …........ fő 3. hány eltartott személy (iskolás kor előtti gyerek, nappali tagozatos tanuló, egyéb – pl. fogyatékos)? …........ fő 4. hány személy munkanélküli? …........ fő 5. hány más, a fentiek közé nem besorolt személy: …........ fő 5. Ők mivel foglalkoznak? ................................................................................................................... .
6. A háztartás felnőtt (18 évnél idősebb) tagjai milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek? TÖBB VÉGZETTSÉG ESETÉN A MAGASABB KÓDSZÁMÚT KÉRJÜK BEJELÖLNI
1. Kevesebb, mint 8 általános
........fő
2. 8 általános iskolai végzettség
........fő
3. 10. osztályos végzettség
........fő
4. Felnőttképzésben szerzett szakmai (OKJ) végzettség
........fő
5. Szakmunkás végzettség (iskolarendszerben szerzett)
........fő
52
6. Szakközépiskolai végzettség
........fő
7. Gimnáziumi érettségi
........fő
8. Felsőfokú szakképzés
........fő
9. Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem)
........fő
10.
........fő
NAPPALI TAGOZATON JELENLEG IS TANUL
7. A család 18 év alatti gyerekei milyen intézménybe járnak? TÖBB GYEREK ESETÉN TÖBB VÁLASZ IS MEGJELÖLHETŐ
1. 2. 3. 4. 5.
Nincs 18 év alatti gyerek TOVÁBB A 12. KÉRDÉSRE Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola)
6. Egyéb, éspedig: …...................................................... 8. Jellemzően ki vigyáz rájuk, amikor nem bölcsödében/óvodában/iskolában vannak? TÖBB VÁLASZ IS JELÖLHETŐ
1. Valamelyik szülő van velük itthon 9. Akadályozza-e ez a munkavállalását valamilyen módon? A LEGJELLEMZŐBBET VÁLASSZA KI ARRA AZ OTTHONTARTÓZKODÓ SZÜLŐRE, AKI TÖBBET FOGLALKOZIK A GYEREK(EK)KEL
1. Nem, mert össze tudja egyeztetni a munkájával 2. Nem, mert egyébként sem dolgozna (beteg, nyugdíjas, nem akar elhelyezkedni. 3. Nem, mert nem kap munkát egyébként sem 4. Igen, emiatt nem is dolgozik 5. Igen, emiatt csak közeli munkát tudott elvállalni 6. Igen, emiatt olyan munkahelyet kellett keresnie, amelynek munkaideje igazodik a gyerek(ek) otthon töltött idejéhez 7. Egyéb, éspedig: ................................................................. 2. A legkisebb is ...... éves, nem kell már rá vigyázni A LEGKISEBB, FELÜGYELETRE MÁR NEM SZORULÓ GYEREK ÉLETKORÁT KELL BEÍRNI
3. Egész napos bölcsődébe, óvodába, iskolába jár a gyerek /járnak a gyerekek 4. Van, aki családi napköziben van 5. Van, aki iskolai napközi otthonba jár 53
6. Valamelyik nagyobb testvér vigyáz rá(juk) 7. Valamelyik más, együtt lakó családtag 8. Valamely más családtag jár át ide 9. A településen máshol lakó nagyszülők vigyázna rá(juk) a saját otthonukban 10. Barát/ismerős/szomszéd segít 11. Magánszemélyt fizetünk meg 12. Egyéb, éspedig............................................. 10. Ha a fentiek közül a 8–12. válaszok valamelyike is előfordult: milyen gyakran van erre szükség (összességében)? 1. Naponta 2. Alkalmanként 3. Munkabeosztástól függően 11. A szülők munkahelye ad-e, vagy tudna-e adni valamilyen segítséget a gyerekek ellátásában? 1. Igen, ad, éspedig ....................................................................... 2. Igen, adna (de nem vesszük igénybe): ...................................... 3. Nem ad 4. Egyik szülőnek sincs munkahelye 12. Van-e a felügyeletre, támogatásra szoruló fogyatékossággal élő illetve tartósan beteg hozzátartozójuk? 1. Igen, a mi családunkban van 2. Igen, a településünkön lakó közeli rokonaink (szülők, testvérek) családjában van ilyen 3. Nincs UGORJON A 18. KÉRDÉSRE 13. Ha igen, hogyan oldják meg az ezzel kapcsolatos teendőket? TÖBB VÁLASZ IS JELÖLHETŐ 1. A tágabb családon belül megoldjuk, a mi családunk is tevékenyen részt vesz ebben 14. Akadályozza-e ez valamelyik felnőtt családtag munkavállalását valamilyen módon? A LEGJELLEMZŐBBET VÁLASSZA KI ARRA CSALÁDTAGRA VONATKOZÓAN, AKIRE A LEGTÖBB GONDOZÁSI FELADAT HÁRUL
1. Nem, mert össze tudja egyeztetni a munkájával 2. Nem, mert egyébként sem dolgozna (beteg, nyugdíjas, nem akar elhelyezkedni. 3. Nem, mert nem kap munkát egyébként sem 4. Igen, emiatt nem is dolgozik 5. Igen, emiatt csak közeli munkát tudott elvállalni 6. Igen, emiatt olyan munkahelyet kellett keresnie, amelynek munkaideje igazodik a gyerek(ek) otthon töltött idejéhez 7. Egyéb, éspedig: ................................................................. 2. A tágabb családon belül megoldjuk, de a mi családunkra komolyabb feladat nem hárul 3. Távoli rokon/barát segítségével 54
4. 5. 6. 7.
Szakembert, ápolót fizetünk meg Mást, nem szakembert fizetünk meg Valamilyen intézmény segítségével Egyéb, éspedig: ….................................
15. Milyen gyakran van speciális (a napi teendőken túlmutató) segítségre szüksége a fenti személy, személyek ápolásához, ellátásához? 1. Naponta 2. Alkalmanként 3. Munkabeosztástól függően 4. Nincs rá szükség 16. Elérhető-e a közelben olyan intézmény/ szervezet, amely a hozzátartozó gondozását/ellátását biztosítja, vagy segítséget nyújt ebben, ha szükség van rá? 1. Igen 2. Nem
17. Az alábbi szolgáltatások közül melyeket vesznek, vagy vennének Önök igénybe (jelenlegi körülményeik, igényeik szerint)? JELÖLJE A SZOLGÁLTATÓ SZÁMÁVAL, VAGY A MEGFELELŐ HELYRE TETT X-SZEL! Rendszeresen Alkalmanként igénybe igénybe vesszük vesszük 1. önkormányzat 2. önkormányzati szervezet 3. civil szervezet 4. egyház 5. vállalkozás 6. egyéb TÖBB IS MEGJELÖLHETŐ! Étkeztetés Étel házhoz szállítás Bevásárlás Gyógyszer házhozszállítása Ügyek intézése Takarítás Főzés Tűzifa felvágása, fűtés 55
Igénybe Igénybe Nincs rá vennénk, vennénk, ha szükségünk de nem lenne ilyen tudjuk szolgáltatás megfizetni
Telek gondozása Állatok gondozása Egyéb segítség a házi, ház körüli munkában Segítség a betegápolásban Orvoshoz való eljutás segítése Családsegítő szolgálat szolgáltatásai (Pl. Internet, tanácsadás, adósságkezelés, stb.) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény (pl. nappali foglalkoztató, öregek napközi otthona, fogyatékosok nappali ellátása) Nyugdíjas klub Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Rendszeresen Alkalmanként igénybe igénybe vesszük vesszük
1. önkormányzat 2. önkormányzati szervezet 3. civil szervezet 4. egyház 5. vállalkozás 6. egyéb TÖBB IS MEGJELÖLHETŐ! Könyvtár Klub Sportolási lehetőség Munkaügyi szolgáltatás
56
Igénybe Igénybe Nincs rá vennénk, vennénk, ha szükségünk de nem lenne ilyen tudjuk szolgáltatás megfizetni
18. Ha van a családban nyugdíjas, milyen gyakran jár nyugdíjas klubba vagy idősek napközi otthonába? 1. Nincs nyugdíjas 2. Nincs ilyenre lehetőség a településen 3. Van, de elérhetetlenül messze 4. Naponta 5. Hetente 6. Havonta 7. Ritkábban 19. Milyen szabadidős lehetőségek vannak a településen? Kérem, sorolja fel az Ön által ismerteket, függetlenül attól, hogy az Önök családjában bárki is igénybe veszi-e.
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
20. Ön szerint milyen szabadidős tevékenységre lenne (még) szüksége a településen élőknek, mi az, ami hiányzik?
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
21. Ismer-e civil szervezetet (egyesület, alapítvány) a településen? 1 – igen 2 –, nem
22. Milyen szolgáltatásokat vett igénybe tőlük Ön, vagy valamelyik családtagja az utóbbi egy évben? ....................................................................................................................................................
57
.................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................
23. Ön szerint a településükön szükség lenne-e bármilyen szolgáltatásra, amelyet valamely (már működő, vagy újonnan létrejövő) civil szervezet láthatna-e el? .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 0 – nem tudok ilyet mondani
A TOVÁBBIAKBAN NÉHÁNY KÉRDÉST TESZEK FEL ÖNNEK A CSALÁD MEGÉLHETÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN
24. A lakás/ház, amelyben él az Ön vagy családja tulajdonában van? 1. Igen 2. Nem, önkormányzati lakásban élünk 3. Nem, bérelt lakásban élünk 4. Egyéb( pl. szívességi lakáshasználat ................................. 25. Van-e a lakásban/házban fürdőszoba és WC? 1. Egyik sincs 2. Csak az egyik van 3. Mindkettő van 26. Az alábbi háztartási eszközök közül Ön(ök) melyekkel rendelkezik/nek? TÖBB VÁLASZ IS MEGJELÖLHETŐ 1. 2. 3. 4.
Hűtőszekrény Fagyasztószekrény/fagyasztóláda Mikrohullámú sütő Automata mosógép
27. Az alábbi műszaki cikkek közül melyik található meg otthonában? TÖBB VÁLASZ IS MEGJELÖLHETŐ 1. Televízió 2. DVD - lejátszó 58
3. Asztali számítógép, laptop 4. Mobiltelefon 5. Okos telefon 28. Van-e internetelérésük? TÖBBFÉLE HASZNÁLAT ESETÉN AZ ALACSONYABB SZÁMÚT JELÖLJE 1. Van internetelérésünk, s van olyan felnőtt családtag is, aki használja 2. Van a családban olyan felnőtt családtag, aki a munkahelyén rendszeresen használ internetet 3. Ha szükségünk van internetre, akkor ismerősnél, teleházban, vagy más helyen könnyen hozzáférünk 4. Internetet a felnőtt családtagok közül senki nem használ a családban
29. Van-e gépkocsi az Ön vagy családja tulajdonában? Ha van, milyen évjáratú? 1. Nincs 2. Van: ,............................................ évjáratú 30. Van-e Önöknek hitele? 1 - van 2 – nincs UGRÁS A 34. KÉRDÉSRE!
31. Milyen típusú a hitel? (Lakás, autó, áruhitel, személyi hitel) .........................................................................
32. 1. 2. 3. 4.
Gondot okoz-e a visszafizetés? A jövedelmünkhöz képest könnyen ki tudjuk fizetni a részleteket Nehezen, de ki tudjuk fizetni a részleteket Időnként elmaradásaink vannak Egyáltalán nem tudjuk fizetni a részleteket
33. 1. 2. 3. 4.
Mikor jár le az Önök hitele, ha van? Nincs 6 hónapon belül lejár 12 hónapon belül lejár Ennél hosszabb a lejárati ideje
34. Milyen életszínvonalon élnek Önök, a településén élőkhöz képest (saját megítélése szerint)? (Sokkal rosszabbul) 1 2 3 4 5 6 (Sokkal jobban)
59
35. Mennyi az összjövedelem (nettó) egy hónapban a családban? .
...................... ezer forint
36. 1. 2. 3. 4. 5.
Részesülnek-e Önök az alábbi szociális ellátások valamelyikében? Álláskeresési járadék Foglalkozást helyettesítő támogatás Gyermekvédelmi támogatás Egyéb, éspedig: ................................................. Egyikben sem
KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTETTE A MUNKÁNKAT!
60
