RÁB APATO N A KÖZ SÉ G EGÉSZ SÉG TERVE
AA ZZ
TT EE LL EE PP ÜÜ LL ÉÉ SS KK Ö Ö ZZ ÉÉ PP TT ÁÁ VV ÚÚ EE GG ÉÉ SS ZZ SS ÉÉ GG FF EE JJ LL EE SS ZZ TT ÉÉ SS II KK O O NN CC EE PP CC II Ó Ó JJ AA
22 00 11 22 -- 22 00 11 88
Összeállította: Patonai Gábor Közreműködött: Varga Zsuzsanna
Rábapatona 2012
Tartalom 1
Premisszák
2
Jogi keretek 2.1 Alkotmányos jogok 2.2 Önkormányzati szabályozás 2.3 Hatósági és igazgatási feladatok 2.4 2004. évi I. törvény a sportról 2.5 Ajánlások, szakmai anyagok 2.5.1 EU alapelvek 2.5.2 Népegészségügyi Program 2.5.3 Semmelweis Terv
3
Állapotleírás 3.1 Helytörténet 3.1.1 Vallás, hitélet 3.1.2 Gazdaság 3.1.3 Infrastruktúra 3.2 Társadalmi struktúra és egészségkép 3.2.1 Szociális adatsorok 3.2.2 Demográfiai adatok 3.2.3 Az egészségügyi és szociális ellátás intézményrendszere 3.3 Kvantitatív elemzések 3.3.1 Egészségügyi adatsorok 3.4 Kvalitatív elemzések 3.4.1 A stratégia SWOT mátrixa 3.4.2 PESTEL analízis
3 4 4 4 5 5 5 5 6 6 7 7 7 7 7 8 8 9 9 10 10 12 12 12
4
A stratégia felépítése
14
5
Célkitűzések
15
6
7
Cselekvési terv 6.1 A kedvező környezeti feltételek kialakítása 6.2 Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása 6.2.1 Dohányzás 6.2.2 Alkoholfogyasztás 6.2.3 Droghasználat 6.2.4 Kóros játékszenvedély 6.3 Az egészségügyi prevenció fokozása és kiterjesztése 6.3.1 Szív és érrendszeri megbetegedések visszaszorítása 6.3.2 A daganatos megbetegedések megelőzése, visszaszorítása 6.3.3 A mentális betegségek megelőzése, visszaszorítása 6.3.4 A mozgásszervi betegségek megelőzése és visszaszorítása 6.4 Az egészséges életmód népszerűsítése 6.4.1 Egészséges táplálkozás 6.4.2 Az aktív testmozgás terjesztése 6.5 Egészségfejlesztő életciklus programok 6.5.1 Gyermek és ifjúsági korosztályok 6.5.2 Idősek 6.5.3 Esélyegyenlőség 6.6 Az egészségtudatos magatartás fejlesztése Összegzés
18 18 19 19 19 20 20 21 21 21 21 22 22 22 23 23 23 24 24 24 26
2
Mens sana in corpore sano – Ép testben ép lélek
1 Premisszák
Hazánkban a lakosság egészségi állapota (megbetegedések, halandóság, tudatos életmód), az épített és a természetes környezet szimbiózisa és ezek tisztasága jelentős fejlesztéseket igényel. A változtatások azonban kizárólag társadalmi szinten valósulhatnak meg, vagyis ha az ország települései, lakói, civil és nem civil szervezetei, intézményei közösen lépnek fel a változtatások érdekében. A társadalmi szintű folyamatok azonban sokkal hosszabb időintervallumban éreztetik hatásukat, mint az egyén, vagy a viszonylag kis létszámú, azonos identitású, koherens közösségek esetében. Ezért stratégiánk megalkotásakor olyan középtávú terv készítésére törekedtünk - az aktuális állapotokból kiindulva -, amely egyaránt eredményeket hoz a jelenben és szervesen illeszkedik a hosszú távú átalakulás, szemléletformálás koncepciójába is. A települési egészségterv létrehozásának elsődleges szempontja, hogy társadalmi szinten mind közelebb kerüljünk az egészséges állapothoz. Az egészség ebben az olvasatban egyaránt jelenti az ember fizikai és lelki állapotának teljességét és társadalmi helyzetének egyensúlyát. A községi egészségterv olyan középtávú koncepció amely összehangolt akciótervek konglomerátumára építve, Rábapatona lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, és az érintettek aktív részvételével kívánja elérni kitűzött céljait. Továbbá az egészségterv egy platform is, amely a benne foglaltak szerint olyan rugalmas kereteket biztosít az egészségfejlesztés valamennyi szegmense számára, hogy azok társadalmi szintű változásokat eredményezhetnek. A települési koncepció kialakításakor figyelembe vettük a megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezőket, így a jogi, a szociális, a gazdasági és a természetes környezetet, valamint a település történeti előzményeit, hagyományait egyaránt. Ennek ellenére a koncepcióra úgy tekintünk, mint a külső körülményekhez folyamatosan igazodó, alkalmazkodó keretrendszerre, amely egy összetett struktúrájú, változatos módozatú, de azonos célok eléréséért megalkotott eszköz és irányelvek összefoglalása.
3
2 Jogi keretek
Az egészséghez és egészségügyhöz kapcsolódó alábbi jogszabályok jól körülhatárolják a lakosság egészségi állapota érdekében szükséges teendőket, az eljáró szerveket, hatásköreiket és feladataikat.
2.1 Alkotmányos jogok
Magyarország érvényben lévő Alaptörvényének1 XIX. cikke foglalkozik az egészséghez való jog kérdésével. Jelen stratégia alapvető fontosságúnak tartja valamennyi megfogalmazott alkotmányos elv érvényesülését, így:
a munkavédelmet; a megfelelő intézményi hátteret és orvosi ellátást; a sportolás és rendszeres testedzés lehetőségének biztosítását; a lakó és a természetes környezet védelmét. (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő.
2.2 Önkormányzati szabályozás
A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, az önkormányzati feladatokat és hatásköröket tisztázó II. fejezetének 13. § (1) pontjában kodifikálja az egészséggel összefüggő legfontosabb helyi feladatokat. 2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 15. sport, ifjúsági ügyek;
Az önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt direkt és indirekt hatásait, valamint a helyi közösségek számára olyan feltételeket teremt, hogy azok:
hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartásokkal szemben ellen; eredményesen tegyenek lépéseket a betegségek megelőzésében; képesek legyenek az egészséges életmód társadalmi szintű népszerűsítésére; mind szélesebb körben követhessék az egészségtudatos magatartásformákat.
A település vezetése tisztában van azzal, hogy az egészségi állapotot meghatározó tényezők jelentős része az egészségügy kompetenciáján kívül esik, ezért e stratégia a környezetvédelem, közlekedés, oktatás, szociális és ifjúságvédelem, munkaügy, turizmus, sport tevékenységekre is kiterjed, velük összefüggő célokat is megfogalmaz. Az egészségterv tehát a rábapatonaiak életfeltételeinek, életminőségének, és egészségi állapotának koncepciózus javítását foglalja össze. Céljait az élet minőségét befolyásoló tényezők megváltoztatásával kívánja elérni. Ugyanakkor az egészségterv egy komplex program. Tartalma a településen élők közös akaratát és céljait összegzi, megvalósítása közös feladat.
1
Az Alaptörvény 2012. január 1-jén lépett életbe. Korábban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezett a lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosításának önkormányzati feladatairól, az egészséges életfeltételek biztosításáról és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakításáról. Ezeket az elvek gyakorlatilag csorbítatlanul megjelennek az új önkormányzati szabályozásban is. 2
4
2.3 Hatósági és igazgatási feladatok
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket térségi és települési szinten az 1991. évi XI. törvény alapján az ÁNTSZ-ek látják el. Az érintett területek köre alaposan körülírt, így a koncepció megalkotása során ezekre is különös figyelmet fordítottunk. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben foglalt egészségügyi célok elérése érdekében a közegészségügy (környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás, munka-, sugáregészségügy és sugárbiológiai, toxikológia), a járványügy (fertőző- és nem fertőző betegségek epidemiológiája), az egészségfejlesztés (egészségnevelés, egészségvédelem), az egészségügyi igazgatás és koordináció, az egészségügyi és gyógyszerellátás területén az ÁNTSZ központi irányítási, koordinálási feladatait látja el. Feladata továbbá az egészségügy- és gyógyszerellátás területének irányítása és koordinálása, az egészségügyi szakfelügyeleti hálózat munkájának szakmai irányítása, koordinálása, és felügyelete. [...] itt kerülnek ellátásra a gyermekegészségüggyel, a gyermekek jólétével, az ezzel kapcsolatos gyermeki jogok érvényesítésével összefüggő feladatok, továbbá az addiktológia szakterülettel összefüggő szervezési, módszertani tevékenységek.
2.4 2004. évi I. törvény a sportról
A 2011-ben módosított törvény számos pontja rendelkezik a tömegsportról és a szabadidősportról, illetve azok kapcsolatáról az egészséggel. Ezért stratégiánkban különösen fontos szerepet tölt be a preventív, életmódszerűen folytatott sportolás, és lehetőségeinek megteremtése, infrastruktúrájának fejlesztése. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. […] A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. (2004. évi I. törvény a sportról)
2.5 Ajánlások, szakmai anyagok 2.5.1 EU alapelvek
Az Európai Unió stratégiai döntéseit előkészítő dokumentumok a fehér könyvek (White Paper), amelyek valamely nagy horderejű kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó összeállítások, amely iránymutatásul szolgálnak a későbbi jogszabályalkotás számára. 2007-ben az Európai Közösségek három vonatkozó szakmai anyagot állítottak össze: Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013 Fehér könyv a sportról A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról Míg az első direkt, az utóbbi kettő indirekt módon foglalja össze az egészséggel (az egészséges életmóddal, szemlélettel és annak megvalósításával) kapcsolatos legfontosabb uniós elveket. Az Európai Unió 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó egészségügyi stratégiája az EU egészségügyi helyzetét konkrét eredményekkel kívánja javítani, ennek érdekében 4 fő alapelvet és 3 stratégiai célkitűzést határoz meg.
2.5.1.1 4 alapelv
1. közös egészségügyi értékek, betegközpontú megközelítés előtérbe helyezése és az egyenlőtlenségek csökkentése; 2. az egészségügy és a gazdasági prosperitás közötti összefüggés felismerése; 3. az egészségügy szakpolitikai integrációja; 4. az EU szerepének erősítése a globális egészségügyben, a nemzetközi szervezetekkel való szorosabb együttműködés révén. 5
2.5.1.2 3 stratégiai célkitűzés
1. az egészség védelme az öregedő Európában; 2. a polgárok védelme az egészséget fenyegető veszélyektől (fertőző, nem fertőző és ritka betegségek, oltás, az egészséget fenyegető veszélyek felügyelete és kezelése); 3. a dinamikus egészségügyi rendszerek és az új technológiák támogatása (egészségügyi technológia értékelése, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok, egészségügyi dolgozók, a betegek biztonsága).
2.5.2 Népegészségügyi Program
A magyar Országgyűlés a 46/2003. (IV. 16.) határozatával fogadta el az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A program az alábbi területeket érinti: 1. 2. 3. 4. 5.
az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása; az egészséges életmód programjai; az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése; az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése; az egészségügyi és népegészségügy intézményrendszer fejlesztése.
Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ezért különösen fontos megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat.
2.5.3 Semmelweis Terv
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2011. június 27-én tette közzé a hazai egészségügy újraélesztését célzó tervezetét, amely közel másfél éves szakmai munka eredményeként összegzi az egészségügyi ellátórendszer társadalmi szintű reformját. Eszerint Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó fizikai és szellemi kondíciója alapvetően meghatározza a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait, ezért fejlesztése elengedhetetlen. A jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója.
A terv nem csupán országos, de települési szinten is érvényes elveket fogalmaz meg, amelyeket e koncepció kidolgozása során szintén figyelembe vettünk.
6
3 Állapotleírás 3.1 Helytörténet
A régészeti leletek alapján a települést eredetileg besenyők lakták. Egy 1368-ból származó oklevél a győri káptalan birtokaként említi Rába-Patonát. A török időszakban számos csapás érte a települést. Előbb 1623ban török martalócoktól kellett a foglyul ejtett gyermekeket kiváltani, majd több ízben a falu kirablására és kisebb összecsapásokra is sor került. 1633-ban - a török fenyegetés miatt - a győri várparancsnok azt tanácsolta a falu lakóinak, hogy hagyják el otthonaikat és költözzenek Újvárosba, ám az itt élők inkább védvonalat Egy 1781-es keltezésű irat őrizte meg a falu kör alakú búzakalász díszítéssel övezett pecsétjét. építettek és a településen maradtak. 1647-ben török Körirata: „CAPTOLOMPATONAPECI 1701*”, mai portyázók újra feldúlták, és csak 1649-ben építette újjá és olvasatban: „KÁPTALANPATONA PEC[SÉTJE] 1701*” erősítette meg a győri káptalan, amely egy évvel később A pecsét kettős vonallal határolt belkörében lebegő, kastélyt, és templomot is építtetett a településen. 1655-ben felfordított, jobbra néző ekevas és balra néző III. Ferdinándtól két vásártartásra kapott kiváltságot a falu, csoroszlya között hármas halomból kinövő búzakalász. Mérete: 20 mm. A falu neve feltehetőleg azonban 1683-ban Bécs sikertelen ostromából visszatérő magyar névből származik, a káptalan előtag pedig a török sereg újra feldúlták. birtokosára utal. Az 1900-as években az országos községi törzskönyv bizottság döntése alapján nevét
A vérzivataros idők után lassú regenerálódás következett. Rábapatonára változtatták meg. A hagyomány Az 1720-as összeírás szerint még csak 43 jobbágy család élt szerint ősrégi besenyő település, melynek első a településen, de az 1767-es Úrbárium szerint a győri okleveles említése 1253-ból való. káptalan birtokát képező faluban 53 telkes jobbágy, 17 házas-, 28 házatlan zsellér élt. Az 1809-es francia háború idején itt is összecsaptak a magyar nemesi felkelők egy francia egységgel. 1876-ban, majd 1883-ban árvíz pusztított, ám 1884 és 1886 között szabályozták a Rába folyót.
3.1.1 Vallás, hitélet
A falu története során mindvégig a katolikus felekezet dominált, templomát 1650 körül emelték, de tornyát csak a 18. század közepén építették hozzá. 1920-tól a falu lelki pásztora Harsányi Lajos papköltő, aki egy versében az itt töltött időszakról is megemlékezett. A rábapatonai templomot 1929-ben román stílusban alakították át, jelenleg is ezt a formáját őrzi.
3.1.2 Gazdaság
Míg a múltban inkább az állattenyésztés és a halászat volt meghatározó, addig az új korban egyre inkább a mezőgazdaság vált a megélhetés elsődleges forrásává. 1920-ban megalakult a Hangya képviseleti szervezet. 1930-ban Rábapatona nagyközséghez tartozott Lesvárpuszta, Ikrény-puszta, Ószhely, Szentistván-major, Dénesházapuszta, Kósdombi-tanya. 390 házban 2356-an laknak. A falu területe 6076 kat. h. szántó; 1370 kat. h. rét, legelő; 795 kat. h. erdő; 171 kat. h. kert; 52 hold nádas és 436 hold terméketlen terület. Legnagyobb birtokosai voltak gróf Merán Jánosné 3500 kat. h., és a győri székeskáptalan 1589 kat. h. területtel. 1945 tavaszán megalakult a Földosztó Bizottság 4270 kat. h. területet szétosztására - 1 igénylőre átlagosan 7,3 kat. h. jutott. 1955-ben négy kisebb termelőszövetkezet jött létre, de 1956-ban feloszlottak. 1959-ben pedig megalakult az „Új Élet” Termelőszövetkezet.
3.1.3 Infrastruktúra
A község határában 1930 óta van vasúti megálló, 1957-ben indult Rábapatona és Győr között a rendszeres autóbuszjárat. 1930-ban jelent meg a telefon, és 1950-ben villamosították a községet. 1939-től van a községben orvos, 1948 óta állatorvos, az első gyógyszertár 1953-ban nyílt meg. 1897-ben új, két tantermes iskola épült a 18. századi helyett, amely 1901-ben újabb tanteremmel és egy lakással bővült, 1952-ben két további tanterem létesült. 1977-ben átadták a tornatermet. 1947-ben épült az óvoda, 1962-ben pedig a művelődési ház, amelyet az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítását célzó pályázat keretében 2011-ben teljesen felújítottak és a szükséges eszközökkel felszerelték. 1987-re készült el a vízmű, amelyet 2011-ben tovább korszerűsítettek. Az 1945-ben felrobbantott hidat 1962-ben vashíddal pótolták, majd 1987-ben 100 méter hosszúságú, nagy teherbírású vasszerkezetű hídra cserélték. A legutóbbi évtized fejlesztéseinek elismerése képpen a település 2012-ben a falumegújításért járó kitüntetésben részesült.
7
3.2 Társadalmi struktúra és egészségkép 3.2.1 Szociális adatsorok
Az általánosan jellemző szociális tendenciák begyűrűzése a településre viszonylag korlátozott. Ennek köszönhetően a házasságban élők aránya magas, az országos arányoktól jelentősen eltér. A tradicionális családmodell viszonylagos szilárdságának köszönhető a társadalom stabilitása is. A válások alacsony és a házasságok magas számát egyre inkább beárnyékolja az egyedül élők számának növekedése. Ez a tendencia a házasságkötések korbéli kitolódását, és a gyermekvállalási hajlandóság csökkenését eredményezi. A lakosság megoszlása családi állapot szerint 1105 979
241 125 24 Hajadon/ nőtlen
Házas
Özvegy
Elvált
Nem ismert
A település gazdasági adottságaiból, területi elhelyezkedéséből és kulturális identitásából fakadóan társadalmilag viszonylag zárt. A lakónépesség mobilitása és a beköltözések száma alacsony. 2011 év végén a 2464 főből 5 fő volt bevándorolt, 24 fő egyéb kötődésű és 2445 fő helyi születésű lakos. A település ugyanakkor befogadó, toleráns közösség lakhelye. Etnikailag és vallásilag a falu homogén képet mutat. Míg felekezeti szempontból a római katolikus vallás dominál, addig etnikailag a magyar lakosság aránya a legmagasabb. A magyarok mellett néhány fős roma és egyéb, főleg szomszédos országokból beköltözött, vagy a településen tulajdont szerzett lakosa van Rábapatonának. A jogilag korlátozott 0-18 éves lakosság megoszlását az alábbi grafikon illusztrálja. Szerepük és helyzetük azért különösen fontos e stratégia szempontjából, mert ebben a csoportban találhatók a legfogékonyabb, leginkább befogadó korosztályok, azok akik esetében a célként megfogalmazott szemléleti változások elérhetők. A 0-18 éves korosztály intézményi keretekhez igazodó szegmentációja
87
122
0-3 4-6 81
7-14 15-18
181
8
3.2.2 Demográfiai adatok
2011. december 31-én a település lakossága 2464 fő volt, amely az elmúlt két évtized függvényében stabilnak nevezhető. A lakosság számának viszonylagos egyenletessége azonban immár nem dominánsan a születések számának, hanem a bevándorlás megnövekedett mértékének köszönhető. Ugyan 889 fővel a 15 és 39 év közötti korosztály aránya a legnagyobb, ennek ellenére a település – az országos trendekkel megegyezően – öregszik, a legidősebb korosztályok aránya nő, a születések száma tendenciózusan csökken, így nem véletlen, hogy a 0-14 éves korcsoport aránya riasztóan alacsony a településen. A lakosság korcsoportonkénti megoszlása az össznépesség arányában (2011)
14%
21%
36%
29%
0-14
15-39
40-59
60-
A férfiak és a nők korcsoportonkénti megoszlása megegyezik az országos arányokkal. Eszerint a férfiak minimális dominanciája a legidősebb korcsoportban megtörik, köszönhetően a nyolc évvel alacsonyabb születéskor várható élettartamuknak. 3 Míg a 60 év feletti lakosságban 208 férfit, addig 319 nőt találunk.
3.2.3 Az egészségügyi és szociális ellátás intézményrendszere A lakosság egészségügyi és szociális ellátását az alábbi személyek és intézmények biztosítják a településen élők számára.
háziorvos
sürgősségi ellátás
fogorvos
EGÉSZSÉGÜGY
gyógyszertár
védőnő
3
A KSH és az EuroStat adatai alapján a Magyarországon élő férfiak születéskor várható élettartama mindössze 70 év, a nőké 78. Mindkét adat jelentősen elmarad a többi európai országétól, amely komoly egészségi, életvezetési problémákra hívja fel a figyelmet.
9
Rábapatonán 1 fő felnőtt háziorvos és asszisztenciája végzi a járóbeteg ellátást az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A település központjában kialakított egészségügyi centrumban található még 1 fő fogász szakorvos, aki a fogorvosi alapellátás keretében a fogés szájbetegségek vizsgálatát, kezelését, gondozását, valamint a sürgősségi ellátást biztosítja. A szakember iskolai fogorvosként koordinálja, végzi a fogászati prevenciós munkát. Egy fő védőnő látja el a kismamákkal és a gyermekekkel kapcsolatos feladatokat, a várandós és gyermekágyas anyák, valamint a 0-16 éves korú gyermekek gondozását.
A foglalkozás-egészségügyi ellátást az önkormányzat valamennyi önkormányzati fenntartású intézmény dolgozója számára biztosítja, mely során egy szerződéses szakember előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatokat végez. A településen élő és tanuló 3-14 éves korosztály preventív, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban részesül, mely a háziorvos és a védőnő közreműködésével történik. A településen gyógyszertár is található, amely az orvosi ellátás időrendjéhez igazodó nyitva tartással működik. A fentieken kívüli beteg szak- és ügyeleti ellátás Győrben hozzáférhető. Ingyenesen, vagy kedvezményesen csak a vonatkozó jogszabályokban előírt védőoltások elérhetők. Ugyanakkor a település önkormányzata a háziorvos ajánlásai szerint a veszélyeztetett korcsoportok (elsősorban a gyermekek) számára évek óta ingyenes influenza védőoltást biztosít, amennyiben ezt a szülők jóváhagyják.
családi napközi
baptisták
óvoda
SZOCIÁLIS INFRASTRUKTÚRA családsegítő szolgálat
általános iskola
IKSZT
A legkisebb gyermekek napközbeni ellátását az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér /IKSZT/ épületében működő családi napközi /CSANA/ biztosítja. Működik a településen óvoda, és általános iskola (Petőfi Sándor Általános Iskola) is. 2011 augusztusa óta az IKSZT-ben székel a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, illetve a Baptista Szeretetszolgálat. A művelődési ház számos kulturális és szociális funkciójával kiegészíti és kiteljesíti a települési feladatköröket.
3.3 Kvantitatív elemzések 3.3.1 Egészségügyi adatsorok
A település egészségi állapotának kulcskérdése a születések száma, és a abból fakadó társadalmi folyamatok alakulása. Sajnos Rábapatonán az országos tendenciákhoz hasonlóan több esztendeje csökken a születések száma – amit számottevően még e folyamat év elején regisztrált lassulása sem befolyásolt. Szerencsére az egészségügyi alapellátás fejlettségének köszönhetően a vizsgált időszakban szociálisan 4, egészségügyileg pedig 9 szülés volt veszélyeztetett, és mindössze 8 koraszülés következett be, ami az országos átlag alatti.
10
A születések számának alakulása 2008-2012 27 24
22
16
7
2008
2009
2010
2011
2012 I. félév
3.3.1.1 Általános egészségi állapot
A háziorvosi rendeléseken 2011 szeptemberéig 1821 fő jelent meg, összesen 12241 esetben. A megjelentek közül szakrendelésre 443 főt kellett utalni. 2011 óta az iskolás és óvodás korú gyermekek korcsoportonkénti vizsgálata a rendelőben zajlik. Minden esztendőben megtörténik az igénylők HPV oltása, valamint az influenza elleni védőoltás. Allergia elleni szűrővizsgálat, és a férfiak prosztata vizsgálata biztosított. A gyermekek és az ifjúsági korosztályok esetében a legnagyobb problémát a fiatalkori elhízás növekvő mértéke jelenti, melyet az alábbi grafikon illusztrál. A kérdés kezelése kiemelten megjelenik a cselekvési tervben. A fiatalkori elhízás tendenciája a településen
30
30
2010/2011
2011/2012
24 17 11
2007/2008
2008/2009
2009/2010
A halálozási mutatók alapvetően megegyeznek az országos arányokkal. A KHS 2012. évi január-február havi gyorsjelentése alapján 2012 első két hónapjában több gyermek született és kevesebb lakos hunyt el, mint az előző év azonos időszakában. A születésszám januári kismértékű emelkedését követően februárban 6,6 százalékkal több újszülött jött világra, mint egy évvel korábban. Összességében az év első két hónapjában született 14 679 gyermek 466-tal, 3,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A halálozások száma az év mindkét hónapjában kevesebb volt, mint egy évvel korábban és összességében 3,1 százalékkal csökkent, ami az előző évhez viszonyítva a 728-cal kevesebb halálozásból adódott.
11
3.4 Kvalitatív elemzések
Az életminőség javítása szoros összefüggésben áll az egészségfejlesztési stratégiában meghatározott célokkal. Ezért azokat olyan komplex elemezések alapján kell meghatározni, amelyek mind a helyi társadalmi, gazdasági, egészségügyi állapotot, mind pedig annak lehetőségeit (fejlesztési irányait, szükséges lépéseket, előnyeit és gyenge pontjait) számba veszik.
3.4.1 A stratégia SWOT mátrixa
A település és lakossága számos olyan adottsággal és képességgel rendelkezik, amelyeket alaposan mérlegelni kell a leghatékonyabb stratégia megalkotása céljából. ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
meglévő egészségügyi infrastruktúra a sport intézményi keretei stabil létszámú és koherens lakosság hatékonyan kiaknázható intézményi keretek mobilitási képesség egzisztenciális biztonság - a családok szintjén is kiváló természeti adottságok
mozgásszegény életmód hiányos egészségügyi ismeretek kevés szűrővizsgálat, korlátozott hozzáférés bizalmatlanság az egészségügyi rendszerrel szemben szkepszis a sportok jótékony hatásait illetően kommunikációs gátak az együttműködési hajlandóság alacsony foka
a város közelsége és a sportélet fejlettsége kiváló intézményi keretek nyitott, támogató települési vezetés együttműködésekre hajlamos környező települések aktív civil szervezetek képzett szakemberek, sportolók helyben
a káros szenvedélyek folyamatos terjedése a veszélyeztetett korosztályok relatív nagy aránya gazdasági és szociális bizonytalanságok a fiatalok össztársadalmi arányának csökkenése elöregedő társadalom a források csökkenése, bizonytalansága
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A fenti mátrix alapján kijelenthetjük, hogy egyaránt találhatók általános és specifikus körülmények, előnyök és hátrányok, külső és belső tényezők a település „anamnézisében”. Ezek ismerete elsősorban arra int, hogy a cselekvési tervek optimalizálása érdekében nem elegendők a számszerű indikátorok, de egyedi megítélésű eredménymutatókat is be kell építeni a koncepció monitoringjába.
3.4.2 PESTEL analízis
A komplex környezetelemzés legjobb eszközének a PESTEL analízist találtuk, amely a település környezeti tényezőit az alábbi területek szerint ismerteti.
3.4.2.1 Politikai környezet
A község vezetése kizárólag a település és az itt élők érdekei szerinti politikai szempontok alapján irányítja a községet, ugyanakkor szervesen illeszkedik a kistérségi, megyei, regionális és országos közigazgatási struktúrába. Rábapatona politikai szempontból stabil település.
3.4.2.2 Gazdasági környezet
A falu gazdálkodása stabil alapokon áll. Az intézmények működése biztosított, az önkormányzat nem küzd deficittel. Az iparűzési adóból származó bevételek a település folyamatos fejlesztését szolgálják.
3.4.2.3 Szociális környezet
A település őrzi gazdasági hagyományait, amelyek jelentős befolyással vannak kulturális és társadalmi identitására is. A lakosság létszám stabilitása részben a születéseknek, részben pedig a betelepüléseknek köszönhető. E két forrás egyensúlyát a település rugalmassága és befogadóképessége teremti meg. 12
3.4.2.4 Technológiai környezet
A faluban vezetékes áram, csatorna rendszer, vezetékes víz és vízerőmű, gáz és kábeltévé hálózat van kiépítve, amely 95%-ban aszfaltozott úthálózattal, közvilágítási hálózattal egészül ki. A település külterületén található élelmiszer ipari agglomerátum számottevő K+F tevékenysége a település fejlesztésében nem érezteti hatását.
3.4.2.5 Természetes környezet
A település közvetlenül a Rába-folyó mellett terül el, és egészen a 85-ös számú főútig kiterjed. A jelentős ártéri és egyéb erdős területeknek köszönhetően a kül- és belterületeken együttesen tapasztalható beépítettségi arány viszonylag alacsony, a környezeti adottságok ily módon kiemelkedők a településen.
3.4.2.6 Jogi környezet
A település saját önkormányzattal, jegyzőséggel, hattagú választott képviselő-testülettel és polgármesterrel rendelkezik, amelyek összehangolt munkája jogi stabilitást, biztonságot és kiszámíthatóságot, átláthatóságot szavatol a település és az itt élők számára.
13
4 A stratégia felépítése
A fentiekben vázolt keretek alapján koncepciónkban egyaránt figyelmet fordítottunk: a prevencióra (szemléletformálás, rendszeresség, releváns információval ellátás); a problémakezelésre (a kialakult helyzet megváltoztatása és pozitív elmozdulás a jelenlegi állapotból, a bekövetkezett problémák megoldása); és a rehabilitációra (a krízishelyzetekből kivezető út).
PREVENCIÓ
REHABILITÁCIÓ
PROBLÉMAKEZELÉS
Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők összetettsége alapos feltérképezést igényel, mivel hatékony cselekvési tervek csakis ezek ismeretében állíthatók össze. Nem szabad azonban az egészség fogalmát az egészségügyével, a gyógyításéval azonosnak tekinteni. Az egészség komplex hatások eredményeként jön létre, melyben szerepe van a velünk született, örökölt tulajdonságoknak, az életmódnak, a környezeti hatásoknak, és számos, az egyént befolyásoló egyedi hatásnak, például az egészségügyi ellátásnak (lásd az ábrát alább). Az életmód elsősorban az egyéntől függ, ezért a személyiség alakulása kulcsfontosságú ebből a szempontból. Mindezt befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, az oktatási lehetőségek és korlátok, a gazdasági lehetőségek és korlátok, a szociális környezet, a természeti környezet és az arra gyakorolt hatások. EGYEDI BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
KÖRNYEZET
ÉLETMÓD
ADOTTSÁGOK
14
5 Célkitűzések
Az egészségfejlesztési célok meghatározásánál valamennyi érintett fél (önkormányzat, intézmények, civilek) települési szintű hozzájárulási potenciálját - amely az egészségesebb környezet, és életmód megvalósítását célozza - figyelembe vettük. Ezeket a célokat az alábbiak szerint kategorizáltuk.
Növekedő élettartam
Kooperáció fejlesztése
Javuló életminőség
CÉLOK
Fejlődő infrastruktúr a
Prevenció fokozása
Intézményi reformok
Emelkedjen a születéskor várható élettartam, és az egészségesen leélt évek száma A megvalósítás módja és eszközei: Az egyén és közösség képessé tétele oktatás, nevelés, ismeretközvetítés útján, az egészségmegőrzéséhez szükséges döntések meghozatalára. Rendszeres szűrővizsgálatok biztosítása, és társadalmi kiterjesztése. A hátrányos helyzetűek, veszélyeztetett csoportok kiemelt figyelemmel kísérése, egyedi szükségleteik kielégítése az ellátásokhoz való hozzájutásuk támogatásával. Javuljanak a településen élők életkörülményei, emelkedjen az életszínvonal, amely mind a szolgáltatások minőségében, mind az elérhetőségében megmutatkozik. A megvalósítás módja és eszközei: A környezeti feltételek fejlesztése a gazdasági és szociális, valamint a természeti és az épített környezet komplex és koncepciózus fejlesztése által. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása a szakmai ismeretek terjesztésével, az egészséges táplálkozás lehetőségeinek biztosításával, és a változatos, mindenki számára elérhető sportélet kialakításával. Rehabilitációs lehetőségek biztosítása révén a munkaképesség, az önálló életvitel mielőbb visszanyerhető legyen, ezáltal a gazdasági és társadalmi stabilitás fenntartható maradjon.
15
Az egészséges állapot fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges fizikai és szellemi infrastruktúra javítása, és a lehetőségek bővítése. A megvalósítás módja és eszközei: A sportolás lehetőségei lépjék túl a meglévő szervezeti kereteket, és mind a szabadidő-, mind a tömegsport lehetőségek köre jelentősen bővüljön és színesedjen. A tömegsport rendezvényeket az aktivizálás mellett szolgálják a lakosság megszólítását minden korosztályban. Szülessenek olyan kezdeményezések a működő intézményrendszerre (elsősorban a közoktatásra) alapozva, amelyek a mindennapos testmozgást valamennyi generációs és társadalmi szintre eljuttatják. A települési sportkoncepció részletesen tartalmazza a verseny-, diák- és a szabadidő sportolást érintő fejlesztési terveket. A meglévő lehetőségek népszerűsítése, ennek érdekében PR kampányok, rendezvények szervezése; illetve a lehetőségekhez szélesebb körű hozzáférés biztosítása. A betegségeket megelőző preventív szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetők és támogatottak legyenek. Összhangban a nemzetközi trendekkel és a kormányzati szándékkal, az egészségtudatos magatartás megalapozása kapjon kiemelt figyelmet az oktatás terén, valamint legyen hatékonyabb a bölcsődei, óvoda, iskolai egészségfejlesztő tevékenység. A megvalósítás módja és eszközei: Az egészségfejlesztésben hivatásszerűen résztvevők (orvosok, védőnők, pedagógusok, edzők, sportolók), valamint azok a laikus akik elhivatottan kívánnak dolgozni a közösségi egészség fejlesztéséért, kapjanak lehetőséget képzése, továbbképzése, speciális módszertani ismeretek elsajátítására, és megszerzett tudásuk kamatoztatására, a közösség tagjai érdekében. Az oktatási intézmények rendelkezzenek hatékony – kipróbált - programokkal az egészségkárosító magatartások (káros szenvedélyek, mozgásszegény életmód) visszaszorítása érdekében. Valamennyi érintett szervezet, intézmény és illetékes szakember - a kellő és szükséges támogatás mellett - fordítson nagyobb figyelmet az egészséges életmód népszerűsítésére, programok, események szervezése által, lehetőség szerint összehangolt akciók keretében. A vonatkozó pályázati lehetőségek felderítése, pályázati konstrukciók kidolgozása, illetve sikeres pályázás esetén a projektek megvalósítása révén növekedjék a célok elérése érdekében mozgósítható források köre és mértéke. Erősödjön az egészségügyi alapellátásban a prevenció szerepe. A megvalósítás módja és eszközei: A betegségek megelőzése, korai felismerése érdekében mind szélesebb társadalmi körben legyenek elérhetők azok az információk, amelyek révén a lakosság ismeretei jelentősen bővülhetnek a szűrővizsgálatokat, és egyéb prevenciós lehetőségeket illetően (online kommunikációs eszközök alkalmazásának fokozása, a települési hírcsatornák kiaknázása ismeretterjesztésre, tudományos igényű előadások, táborok, rendezvénysorozatok létrehozása). A jogi szabályozással összhangban és azt kiegészítendő, szülessenek akciótervek a káros szenvedélyekkel szembeni fellépésekről. A személyes példamutatás minden települési elöljáró és befolyásos közéleti személyiség, szakember tudatosan vállalt eszköze legyen a helytelen életviteli szokások megváltoztatása érdekében. Az egészséges táplálkozás-aktív pihenés-rendszeres test mozgás triászának összehangolt népszerűsítése a település kapcsolódó (pl. az ifjúsági) koncepcióival és stratégiáival („Harsányi Lajos” gazdasági, településfejlesztési és kulturális program), illetve az aktív szervezetek (pl. a Rábapatonai Sportegyesület) tevékenységével.
16
Az egészségfejlesztésben hivatásszerűen résztvevők és az aktív civil szervezetek között konstruktív együttműködés és kooperatív viszony alakuljon ki a szinergiák érdekében. A megvalósítás módja és eszközei: Az e stratégiában megfogalmazott területekhez és célokhoz kapcsolódó civil szervezetek tevékenységéről, kapcsolatairól, elérhetőségéről folyamatosan aktualizált és bővülő adatbázis legyen hozzáférhető, minden érintett fél számára. Amennyiben a szükségletek és az igények életre hívják, úgy kölcsönös tudástranszfer valósuljon meg a területhez kapcsolódó ismeretek átadása érdekében, illetve mind hivatali, mind civil oldalról támogatást kapjanak új szervezetek, alapítványok, egyesületek. A kapcsolódó települési koncepciók (sport- és ifjúsági koncepció), az intézmények, és társadalmi szervezetek éves tevékenységei, a települési sporteseményei és rendezvényei összehangoltan teremtsék meg az életmódprogramok megvalósításának feltételeit.
17
6 Cselekvési terv
A megfogalmazott célok eléréséhez eszközökre, és különböző területeken kifejtendő cselekvési tervekre van szükség. Az egészségfejlesztés cselekvési tervei az alábbi területeket célozzák.
Kedvező környezet
Káros magatartások
Tudatosság
TERVEK
Korosztályi fejlesztés
Prevenció
PR
Az egészségtudatos magatartás kialakításának lehetséges színterei a család, a lakóhely, a munkahely, az oktatási-nevelési intézmények, a helyi közösségek, ezért a különböző programokat e mindennapi színterekhez célszerű kapcsolni. A programok tervezésénél fontos szempont még a korosztályi differenciálás, az eltérő igényéhez és szükségleteihez igazodás.
6.1 A kedvező környezeti feltételek kialakítása Célok:
A természeti, gazdasági, szociális, egészségügyi feltételek rendszerének kiépítése, fejlesztése a szakmai koncepciókban foglaltak szerint valamint ezek egészségfejlesztést szolgáló kedvező befolyásolása az igényeknek és szükségleteknek megfelelően. Célcsoport: A település teljes lakossága, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, a fogyatékkal élőkre, a munkanélküliekre, és a helyi roma lakosságra. Javaslatok: A korábban kialakított és a jövőben kialakítandó fejlesztési tervek hivatottak a környezeti feltételek javítására, úgy mint: a sportkoncepció az ifjúsági koncepció a „Harsányi Lajos” gazdasági, településfejlesztési és kulturális program
18
Közreműködők: Döntéshozóként a képviselő-testület, végrehajtóként és koordinálóként az önkormányzati apparátus, szakmai támogatóként a környezetvédelmi és egészségügyi szakemberek, egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, civil szervezetek. Várható eredmények: A természeti, gazdasági, szociális és egészségügyi feltételek javulása. Az egészségszempontú gondolkodás.
6.2 Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása
Az egészségkárosító magatartásformák alapvetően az addiktológiai kérdések körébe tartoznak. Ezek szerint azok a területek, ahol ezeket a devianciákat orvosolni kell, a következők a) b) c) d)
dohányzás alkoholfogyasztás droghasználat kóros játékszenvedély
6.2.1 Dohányzás Célok:
A szigorú kormányzati politika ellenére továbbra is jelentős a dohányzás egyént és társadalmat károsító hatása, ezért a program célja, hogy minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás szokása, és csökkenjen az aktív dohányosok száma, ugyanakkor a nem dohányzók érdekei is figyelembe vétessenek. Célcsoportok: A családi napköziben /CSANA/, óvodában, általános iskolában található gyermekek, művelődési ház látogatói és a települési munkahelyek dolgozói. Javaslatok: Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése. A dohányzásmentes terek bővítése, kiterjesztése a törvényben meghatározottakon túl. Az általános iskola egészségfejlesztési programjában jelenjen meg a dohányzás visszaszorítása, illetve az intézmény kapjon speciális módszertani segítséget. Közreműködők: Pedagógusok, egészségügyi szakemberek, civil szervezetek. Várható eredmények: A dohányzással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkenése. A fiatalok dohányzásra való rászokásának, az aktív dohányosok számának csökkenése. A passzív dohányzás ártalmainak kitett lakosság egészségének hatékonyabb védelme.
6.2.2 Alkoholfogyasztás Célok:
Az alkoholfogyasztás radikális visszaszorítása különös tekintettel a fiatalkorúak alkoholfogyasztási szokásainak megváltoztatására. Alternatívák teremtése az alkoholfogyasztás csökkentése céljából. Célcsoportok: Az alkohol veszélyeit nem ismerő fiatalok, és az alkoholt alkalmanként és rendszeresen fogyasztók, valamint a szülők és hozzátartozók. 19
Javaslatok: Az alkoholfogyasztás elleni kampányok megvalósítása a mindennapi élet színterein. Az általános iskola egészségfejlesztési programjában jelenjen meg az alkoholfogyasztás elleni fellépés, illetve az intézmény részesüljön speciális módszertani segítségben. Közreműködők: Háziorvos, védőnő, pedagógusok, szakemberek, civil szervezetek. Várható eredmények: Az alkoholfogyasztással összefüggő megbetegedések, halálozások csökkenése. A fiatalkorú alkoholfogyasztás tendenciáinak radikális változása pozitív irányba.
6.2.3 Droghasználat Célok:
Az egyre súlyosabb drogfenyegetés elleni széleskörű, hatékony fellépés, annak érdekében, hogy mind kevesebben próbálják ki a drogokat, és/vagy váljanak tartós használóvá. Továbbá a rendszeresen drogot fogyasztók körében is csökkenjen az egészségkárosító szerek használata. Célcsoportok: Az általános iskolák felső tagozata, a drogfogyasztók és hozzátartozóik. Javaslatok: Felvilágosító kampányok szervezése a mindennapi élet színterein. Az általános iskola egészségfejlesztési programjában jelenjen meg a droghasználat visszaszorítása, illetve az intézmény kapjon speciális módszertani segítséget. Közreműködők: Pedagógusok, addiktológusok, civil szervezetek. Várható eredmények: A drogfogyasztásban érintettek számának csökkenése. A prevenció hatékonyságának javulása.
6.2.4 Kóros játékszenvedély Célok:
A szenvedélybetegségek egyik leggyorsabban terjedő és legnehezebben gyógyítható válfajának, a kóros játékszenvedély kialakulásának meggátolása a kór elhatalmasodásának megfékezése, a probléma társadalmi okainak megszüntetése és rehabilitációs lehetőségek biztosítása. Célcsoportok: A legfiatalabb korosztályok, akik a korlátozás nélküli játékhasználat útján juthatnak el a komoly egzisztenciális, szociális és mentális kockázatokkal járó illegális tevékenységekhez. Javaslatok: Felvilágosító kampányok az mindennapi élet színterein. Szoros együttműködés kialakítása az érintett csoportok között. Közreműködők: Szülők, pedagógusok, szakemberek. Várható eredmények: A játékszenvedélyben érintettek számának csökkenése és a kockázatok redukálódása. 20
6.3 Az egészségügyi prevenció fokozása és kiterjesztése 6.3.1 Szív és érrendszeri megbetegedések visszaszorítása Célok:
Az egyik legfőbb halálok megelőzése, kiszűrése, a betegséggel kapcsolatos információk továbbadása. Célcsoportok: Az egész lakosság, különösen a statisztikailag veszélyeztetett korosztályok. Javaslatok: A betegségre utaló jelek korai kiszűrése rendszeres vizsgálatok segítségével, illetve életmód változtatással összefüggő programok kiterjesztése. Közreműködők: Háziorvos, egészségfejlesztő szakemberek, Nyugdíjas Klub, Rábapatonai Női Klub. Várható eredmények: A szív- és érrendszeri betegségek csökkenése és a szűrővizsgálatok számának, hatékonyságának növekedése.
6.3.2 A daganatos megbetegedések megelőzése, visszaszorítása Célok:
A daganatos betegségek növekvő számának csökkentése, a betegség okainak, tüneteinek széleskörű megismertetése, és a szűrővizsgálatokon való részvétel növelése. Célcsoportok: A teljes lakosság, a potenciálisan veszélyeztetett korosztályok. Javaslatok: A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések szűrési programjának megszervezése, és a betegség elsődleges megelőzése az egészséges életmódra ösztönzéssel. Közreműködők: Egészségfejlesztési szakemberek, ÁNTSZ, háziorvos, fogorvos, védőnő, pedagógusok, civil szervezetek. Várható eredmények: A felelősségtudat erősödése a lakosság és a szakmai ellátó szervezetekben. A szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvétel. A korai gondozásba vétellel és a túlélési esélyek növekedése.
6.3.3 A mentális betegségek megelőzése, visszaszorítása Célok:
A lelki eredetű betegségek megelőzése, és a pszichés zavarok korai felismerése, kezelése. Célcsoportok: A teljes népesség, kiemelten a gazdaságilag és szociálisan hátrányos helyzetű rétegek, az ifjúság és egyedül élő időskorúak. Javaslatok: A pedagógusok, és a településen működő egészségügyi szakemberek speciális képzése, továbbképzése, lehetőség biztosítása az esetmegbeszélésre.
21
Közreműködők: Egészségügyi szakemberek, pedagógusok, civil szervezetek, családok és az egyház. Várható eredmények: A mentális zavarok korai felismerése révén csökken a pszichés megbetegedések előfordulási gyakorisága.
6.3.4 A mozgásszervi betegségek megelőzése és visszaszorítása Célok:
A mozgásszervi, főleg gerinc és ízületi betegségben szenvedők számbeli növekedésének megállítása, elsősorban a preventív szemlélet erősítése révén Célcsoportok: A teljes lakónépesség, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, illetve kiemelt figyelemmel az időskorú népességre. Javaslatok: A már működő programok (speciális torna, jóga) továbbvitele és a mindennapi iskolai testmozgás szorgalmazása, és kiegészítése például rendszeresített úszásoktatással, és tömegsport lehetőségekkel. Az idősebbek esetében a csontritkulás, az izületi és porckopások szűrése, illetve a teljes népességre vonatkozóan a rendszeres sportmozgás szükségességének széleskörű terjesztése. Közreműködők: Nevelési és oktatási intézmények, pedagógusok, egészségügyi szakemberek, szabadidő- és versenysport egyesületek, civil szervezetek. Várható eredmények: A gyermekek, fiatalok testtartásának, mozgáskoordinációjának, állóképességének javulása. A mozgásszervi betegek számának hosszú távú csökkenése.
6.4 Az egészséges életmód népszerűsítése 6.4.1 Egészséges táplálkozás Célok:
A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása az egészséges táplálkozás által, illetve a túlsúly, és a felnőtt- és fiatal kori elhízás csökkentése. Célcsoportok: Iskoláskorúak, fiatal felnőttek, idősek. Javaslatok: Az egészséges táplálkozási ismeretek terjesztése a szakemberek és a lakosság körében rendezvényeken. A szociális étkezés feltételeinek és tartalmának egészségtudatos javítása. A táplálkozási zavarban, élelmiszer allergiában szenvedők speciális étkezési szükségleteinek biztosítása. Közreműködők: Orvosok, védőnők pedagógusok, segítő foglalkozásúak, diabetikusok, civil szervezetek, közétkeztetők, élelmezésvezetők, iskolai büfét üzemeltetők, bölcsődei gondozók, óvónők. Várható eredmények: Csökken az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló zsír-, szénhidrát és cukorfogyasztás. Terjednek az egészséges élelmiszerek, alapanyagok, ételkészítési eljárások. Csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések és halálozás aránya. 22
6.4.2 Az aktív testmozgás terjesztése Célok:
Társadalmi szinten alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény, és a testedzés váljon alapvető szükségletté. Az oktatásba, és a közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás, és bővüljön az iskolán kívüli sportlehetőségek köre. Célcsoport: A teljes lakónépesség. Javaslatok: A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, sportolás változatossá tétele, lehetőségeinek bővítése a közoktatásban. Élsportolók, de legalább tapasztalattal rendelkező sportolók bevonása a népszerűsítésbe. A munkahelyi testmozgás elősegítése, és csatlakozás az országos sportrendezvényekhez. A sportolási lehetőségekkel kapcsolatos, szervezett, koordinált információszolgáltatás, korosztályi és egyedi igények szerint. Közreműködők: Sportszervezők, pedagógusok, sportegyesületek, szabadidő szervezők, civil szervezetek. Várható eredmények:
A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás elterjedése. A sportolási lehetőségek, programok szignifikáns bővülése, és a korosztályi igényekhez igazodása. A szabadidős sportolási lehetőségek frekventáltabbá válása. A teljes lakosság közérzetének, általános egészségi állapotának javulása.
6.5 Egészségfejlesztő életciklus programok 6.5.1 Gyermek és ifjúsági korosztályok Célok:
Az oktatási, nevelési intézmények egészségfejlesztési programjainak továbbfejlesztése, hatékonyabbá tétele, és a fiatalok, egészséges szabadidős tevékenységi formáinak bővítése, elérhetővé tétele. Célcsoportok: A gyerekek és az ifjúsági korosztályok, valamint az egészségfejlesztésben közreműködők. Javaslatok: A családi életre, gyermekvállalásra való felkészítés a nem kívánt terhességek megelőzése, valamint a leendő szülők felkészítése a várandósságra, a gyermek egészséges gondozására. Az iskolai szakmai fórumok, rendezvények tartása. A fiatalok szabadidős és sport tevékenységi lehetőségeinek bővítése. Közreműködők: Pedagógusok, egészségfejlesztési szakemberek, háziorvos, védőnő. Várható eredmények: Csökken a nem kívánt terhességek száma, ugyanakkor növekszik a tudatos családtervezések aránya. Javul a gyermekek, fiatalok egészségi állapota. Bővülnek a fiatalok szabadidős lehetőségei.
23
6.5.2 Idősek Célok:
A növekvő számú időskorú lakosság életminőségének javítása és a korosztály szociális kapcsolatainak erősítése. Célcsoportok: A lakosság idős korú népessége, különös tekintettel az egyedül élőkre, közösségi csoportokhoz nem tartozókra. Javaslatok: Mozgási/sportolási és kulturális lehetőségek biztosítása az idősebb korosztályok számára, illetve a társadalmilag passzívak, egyedül élők bevonása a közösségi eseményekbe. Generációs programok szerezése az individuális kapcsolatok bővítése, színesítése érdekében. A mentális gondozás, támogatás biztosítása. Közreműködők: Nyugdíjas Klub vezetői, szociális és kulturális intézmények, civil szervezetek. Várható eredmények: Az időskorú lakosság életminősége javul, kapcsolatrendszere bővül. Hosszú távon a várható élettartam emelkedik.
6.5.3 Esélyegyenlőség Célok:
A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek, közérzetének, egészségi állapotának javítása, különös tekintettel arra a statisztikai tényre, hogy mind születéskor, mind pedig későbbi korcsoportokban a várható élettartamuk messze elmarad a társadalmi átlagtól. Fokozni kell a hátrányosan érintett lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Célcsoportok: A település hátrányos helyzetű rétegei, a fogyatékkal élők, a munkanélküliek, a hajléktalanok és a romák. Javaslatok: Egészségügyi, higiénés felvilágosító, oktató programok szervezése, és a szűrővizsgálatokon való részvétel szorgalmazása, segítése. Az érintettek bevonásával törekedni kell egészségesebb környezeti feltételek kialakítására. A szegénységi faktorok (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, lakó- és lakáskörülmények) koncepciózus javításával fokozni kell érvényesülési lehetőségeiket. Közreműködők: Orvos, védőnő, szociális munkások, családgondozó, gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek, pedagógusok. Várható eredmények: A hátrányos helyzetű csoportok életfeltételeinek és egészségi állapotának javulása. A szűrővizsgálatokon való részvételi arány növekedése.
6.6 Az egészségtudatos magatartás fejlesztése Célok:
Az egészségfejlesztés szempontjai érvényesüljenek a mindennapi élet színterein (egészségügy, kulturális, oktatási, sport intézményekben, a munkahelyeken és szórakozóhelyeken). Célcsoportok: Családok, pedagógusok, egészségügyi szakemberek. 24
Javaslatok: Az oktatási intézményekben a családok és a pedagógusok egészségfejlesztése érdekében induljanak programok, illetve az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek prevenciós tevékenysége terjedjen ki mind szélesebb társadalmi rétegekre. Közreműködők: Pedagógusok, egészségügyi szakemberek, civil szervezetek. Várható eredmények: Javul a rábapatonaiak egészségtudata. Az egészségfejlesztési programok bővülnek, hatékonyabbá válnak.
25
7 Összegzés
A települési egészségterv a benne foglaltak szerinti megvalósítása által megfelelő eszköz lehet ahhoz, hogy Rábapatona lakosságának egészségügyi helyzete középtávon eredményesen és költséghatékonyan javuljon. Az egészséges életmódhoz és életvitelhez szükséges szemlélet valamennyi érintett személy és csoport közös, folyamatos és állhatatos munkájával formálható, fejleszthető. Javasolt egy bizottsági formában működő ellenőrző és koordináló szerv felállítása, illetve az akciótervhez rendelt konkrét cselekvési tervek kidolgozása, a felelősök és határidők pontos meghatározása. A tapasztalatok tükrében évente érdemes az egészségtervet és a hozzá kapcsolódó akciótervet felülvizsgálni, szükség szerint módosítani. -
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Rábapatona község képviselő-testülete az Egészségterv végrehajtását a hatályos jogszabályok, a helyi szükségletek, a demográfiai mutatók, és a rendelkezésre álló erőforrások alapján kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. Ezt az egészségtervet Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2012. (VI. 28.) határozatával jóváhagyta. Rábapatona, 2012. június 28. …………………………………………......... Jutasi Kálmán polgármester
26