SOBBI HILDA A»SZENT JOHANNA«FŐSZEREPÉBEN. (Rozgonyi felvétel)

SOBBI

HILDA

A »SZENT J O H A N N A «

FŐSZEREPÉBEN

(Rozgonyi

felvétel)

i

ki vele az ajtón és minden DÓ legI l y e n virtuózzá k a l l ó d i k sok alább kát széket foglal el. e l h i v a t o t t m ű v é s z - t a l e n t u m is, A francia forradalom a divat h a S i k e r - A s s z o n y u t á n f u t , s terén is forradalmat hoz. Eltűnik n e i p a z a l k o t á s v á g y a f ű t i . a túlméretezett, formákat takaró szoknya és helyébe kerül az áttetsző féktelen erő. mely a m a g a koráanyagból készült, testhez simuló, TAPS. M i n d i g ü n n e p e l valaB ÍA1.ASSA , EMIL. A Fővárosi ban milliós tömegeket t u d o t t minden idomot érvényesítő, rövid- m i t , d e n e m m i n d i g a si&er jele, Operettszínház műsoron lev© operettjének, a sNapsugárkis- megmozgatni és évszázadokon derekú ruha. Napoleon idején az n e m m i n d i g a m ű v é s z i h a t á s kiasszonyok«-hak színlapjón olyan át szenvedélyes viták középpont- empire a divat, a ruhák alig változ- f e j e z ő j e . A t o m b o l ó t a p s , amely szövegíró nevét olvassuk, aki már j á b a állította az Orleansi Szü- nak, de az abrfcncs újra feltűnik: a sztárt ü n n e p l i , l e g t ö b b s z ö r a nem él, Budapest ostromának izgal- zet. b o t f ü l ű és h á l y o g o s s z e m ű nyárs— a karon. A császárság szertelen p o l g á r exhibicsós v á g y a i n a k kimas napjaiban nyilas pribékek elhurcolták és megölték. Balassa pazarlását aztán felváltja a „polgár- elégülése. M á s k o r elismerő juEmil, az operett társszerzője újságkirály" uralma alatt az egyszerűség t a l m a a n n a k , h o g y a színpadon, SZOKNYA, A író és színikritikus volt, 1910-ben jegyében született divat: a bieder- a d o b o g ó n o t t s z e n v e d vagy nyersanyaghiány már több budapesti napilap munkamiatt ma egyre meier első korszaka, a bőráncú, ö r ü l v a l a k i , b e m u t a t v a , hotársa. A színház és a »könnyü múzsa« szerelmese. Az első világháború rövidülő szoknya fodros szoknya, amelyet szélesre g y a n , m e n n y i r e h a t reá a költő előtt Heltai Jenő, Gábor Andor. „karrierje" c 16. terpeszt a sok alsószoknya. III. f á j d a l m a - ö r ö m e . . . H a igazi Htrvay Frigyes, Szép Ernő és Bródy században kezdő- Kapoleon felesége, a szép Eugénjc a t a p s , a k k o r k i f e j e z ő j e annak Miksa (a »Szibill« szövegírója) megdik. Divat őfelsé- aztán újra divatba hozza — a spk a m ű v é s z i é l m é n y n e k , aminek teremtették a pesti sanszont és a kényelmetlen alsószoknya helyett a hallgató is részeséoé vált, kiversbe irt krokit, a kabarék szín- gének trónja ekkor Spanyolországpadára vitték az aszfaltromantikát. ban van. A madridi királyi udvar — az abroncsot Ez azonban már f e j e z ő j e a n n a k , h o g v az érzelBalassa Emil is ennek a népszerű, diktálja a divatot. A „szabónők" nem olyan nehézkes darab, mint m e k n e m ott r o b b a n t a k a színúj könnyű műfajnak volt tehetsé- akkoriban — Ötvösművészek is, a barokk idején, hanem lószőrböl p a d o n , a m ű v é s z b e n , a z csak ges és sikeres művelője. Sok kabaré- mert a ruha valóságos ékszer. készült, habkönnyű „krinolin". 12 m e g g y ú j t o t t a o t t a z s i n ó r t , s a versét és egyfelvonásosát adták elő Annyira teletűzdelik drágakövek- év mohra ezt felváltja a csípő fölé r o b b a n á s a h a l l g a t ó lelkében és közben több fővárosi kabaré dramaturgja, m a j d egyideig a tSzínházi kel, hogy az anyag alig látszik ki és kötött „turnür" és a szoknya min- t ö r t é n t , a s i k e r p e d i g tapsban Világ« hetilap szerkesztője. Színikri- a sok ékkő úgy megkeményíti a den díszítése hátra kerül. Ott redő- r o b b a n t k i . tikákat leginkább operettekről és szoknyát, hogy az önmagában meg- ződnek a ráncok, ott húzódnak a D e e z a t a p s : a t a p s I Rékönnyebbfajú darabok előadásáról áll a földön. Medici Mária egyetlen fodrok és ott nyúlik el — gyakran s z e g f e l o l d ó d á s a , b o l d o g láza írt. Ü j operettjének szinrehozását szoknyáiét 32.000 gyöngy és 3000 bolond hosszan — az uszály. a t a p s o l ó n a k m a g á n a k , s részetragikus halála miatt nem érhette gyémánt díszíti, A 20, századforduló körül földet g í t ő , h ó d í t ó , b o l d o g elégtétele meg. ötvenhatéves volt csak, amiAmikor a spanyol udvarban egy seprő, harangszabású szoknyát vi- a m ű v é s z n e k , a z élményadás, kor a rémuralom életét vette. ferdecsípőjű leánygyermek szüle- telnek a hölgyek. A csípő és kebel a z é l m é n y b e n v a l ó részesülés tett, emuk a divatra nézve is forra- kihangsúlyozása, a „darázsderék*' ö l e l k e z é s e . Ezt a t a p s o t megdalmi következményei lettek. Hogy Jellemzi a divatot Fejükön malom- s z o k n i , k ö z ö n n y e l f o g a d n i terJ E A N N E D'ABC (Szent Johan- a testi hibát takarják: kitalálták az keréknagyságú kalapokkal libegnek na, az Orleansi Szűz) 1412-ben abroncsos szoknyát, amely diadal- a nők, egészen az első világháborúig, m é s z e t e s , k i j á r ó b é r n e k venni született e g y champagnei k i s menetben futotta aztán be egész Ami azóta történt, azt már m in- s o h a n e m l e h e t 1 O j r a ás újra e x t á z i s t j e l e n t ő k ü l ö n életet f a l u b a n és 1431-ben Bouen főte- Európát. Az áldott állapotban levő denki tudja, élő v a l a m i , élmény az élményrén m á g l y á n elégették. Életének nők különösen pártolták és a papo tizenkilenc évéből az utolsó ság is szívesen látta, mert erkölcsös- 3 Z T A R . N e m m i n d i g m ű v é s z , ben; p u s z t a e l k é p z e l é s e is felkettő zajlott le a nyilvánosság nek minősítette, hogy a női fonná- L e g ' c b b s z ö r ö n i m á d ó , m a g a - f o k o z z a a m ű v é s z erőfesüitesét, élőt;™ E z a két év tette bájha- kat elrejti. Az új szontya neve: m u t o g a t ó . Inkább t e s t i , mint s e g í t i ő t a z a n y a g g a l való hartatlanná, Egyénisége E u r ó p a „Vertugadin", a francia „vertu lelki a d o t t s á g o k k a l bíró v a l a k i , c á b a n , a k i f e j e z é s teljességére v a l ó t ö r e k v é s é b e n . í g y hát a történetének egyik legproble- gardien" „erenyflr" összevoná- a k i n e k számára b á r m e l y t a p s v i h a r m e g k o r o n á z z a , bematikusabb tüneménye. Isteni sából származott. Életmentő szere- szerep, minden vers csak t e t ő z i a m ű v é s z e g y i k munkáküldetésének erős hitében h a z á j a pet is játszott ez az abroncsszoknya, a l k a l o m , ürügy arra, h o g y 6 j a v á r a fordította a százév-s an- amelynek méretei olyan hatalmasak önmagát o l y a n parádés, felcico- j á t , " g y b e n a l a p k ö v e , indítéka gol-francia háború sorsát. Or- voltak, hogy — egy üldözött meg- m á z o t t lelki-szellemi-eleganciá- Is a z e l k ö v e t k e z ő n e k , leans-uál győzelemre vitte a bújhatott alatta. Állítólag — többek v a l h a z u d j a a k ö z ö n s é g elé, f r a n c i a csapatokat és sorozatos közt — Navarrai Henrik, a későbbi m i n t a m i l y e n előkelő, választé- Z Á P O B P B Ó B A . A nagy színdiadalt a r a t o t t az angolokon. IV. Henrik is úgy menekült Szent k o s az ö l t ö z k ö d é s e . D e nézd h á z a k tűzbiztonsági szempontból A m i k o r cserbenhagyta legendás Bertalan éjszakáján a gyilkos tőrtől, m e g őt o t t h o n á b a n n é g y fala úgynevezett záporkészülékkai szerencséje: a burgundiak ki- hogy Valois Margit vettugadin ja alá k ö z t : t e s t i r u h á z a t a , n e g l i z s é j e kötelesek felszerelni a szinpa szolgáltatták az angoloknak. b ú j t . . . A 17. század első felében o t t is h a z u d h a t t e v á b b , k á p - dot. A színpad tetején csőhálóT r a g i k u m á t betetőzte, hogy sa- apránként eltűnik a nehézkes, r á z t a t h a t — d e szellemi énje zat húzódik végig, amely tűzj á t népe is ellene f o r d u l t A agyondíszített vertugadin és a most t ö r p é v é zsugorodik, s z á n a l m a s veszély esetén megfelelő vízIx nova is püspök f o g t t p e r b e már Párisból, a Napkirály udvará- r u h a b á b b á lesz a z egész e m b e r . nyoxnással pillanatok alatt sűrű boszorkányság ée eretnekség ból diktált divat kitalálja a rokoko N e m féltél lenül tehetségtelen! és bő záporral á r a s z t h a t j a el a vádjávaL Halálfélelme a r r a ,beufiante"-s2oknyát, amely tulajs z í n p a d o t A szezon kezdetén és késztette a f i a t a l leányt, h o g y sdonképpen három szoknyából áll. Sokszor a m e s t e r s é g b e l i kész- befejezésekor vizsgálóbizottság m a g á r a vegye a koholt bűnöket. Nevet is kap mind a három: a leg- s é g , a dologi tudás o l y a n f e g y Később visszavonta kicsikart felső a „szerény", a középső a v e r t á r a az ö v é , h o g y a legna- száll k i a készülék működésének vallomását Ez megpecsételte „csintalan", a legalsó a „titkos", g y o b b a k is m e g i r i g y e l h e t i k érte. ellenőrzésére. Bégebben a szes o r s á t : m i n t visszaeső eretneket amely dróttal merevített vánkos- D e ő ezzel a t u d á s s a l , ezzel a zonzáró záporpróbát az utolsó elevenen elégették. H a l á l a u t á n kára borul hátul, a csípő felett készséggel n e m él, m i n d i g csak előadás u t á n a közönség előtt a l a k j a megnőtt a népek és a A boufifante-ot később felváltja a visszaél v e l e ! F i t o g t a t j a , ra- m u t a t t á k be, mégpedig sok mug y o g t a t j a ezt is, m i n t az ö l t ö - latsággal, m e r t a jókedvű színéköltők képzeletében. F r a n c i a o r - kétoldalt kiszélesedő „pamer", szág nemzeti hősét tiszteli ben- amelynek divatja áthúzódik a 18. z e k e t , s t u d á s a a l a t t é p ú g y szek különböző m ó k á k a t r ö g t ó ne, az egyház szentté a v a t t a , a századba is. Olyan félelmetes mére- k o n g az igazi é l m é n y h i á n y a , nöztek a színpadra szakadó zákülönböző korok költői pedig re- teket ölt, hogy a hölgy — nem fór m i n t fizikai k ü l s e j e m ö g ö t t ' a z porban. Ez a kedves szokás már k i m e n t a divatból, helyette a emberi szellem üressége. mekműveket alkottak J e a n n e természet p r o d u k á l sokkal ked'Arc színes egyéniségének, trav é s b é ' m u l a t s á g o s záporpróbákat. g i k u s sorsának ihletésére. VolAz ostrom következtében a taire, a n a g y cinikus, p r o f a n i színházak tetőzete erősen megzálta megszállottságát Schiller A „Fényszóró" művészeti hetilap nem fogad ef sérült s könnyen előfordulhat, nemes pátosszal vonta f é n y b e hogy z i v a t a r esetén nemcsak a heroikus a l a k j á t . G. B. Shaw s nem közöl fizetett színház! és filniképeket! színpad, h a n e m a nézőtér is el»realista szentnek«, okos naras*t?ánynak m u t a t j a be, felázik. Legutóbb a Madách SzínA kritika becsületével nem t a r t j a összeegyeztethehasználva a l e g ú j a b b történeti házat é r t e ez a keltemet les tőnek azt, hogy olyan filmnek, olyan színházi előadáskutnfások e r e d m é n y é t Melyik meglepetés, b o k á i g érő vízbett nak, melyet elítél, értéktelennek tart, a színház által J e a n n e d'Arc igazi a r c a i Hozmegfizetett oldalakon, csábító képekkel, reklámdobot á l l t a k a székek s a színház nazánk Shaw h a t a l m a s történeti verjen. A k é p i s k r i t i k a ! pokig n e m t u d o t t előadást tartab'óbq illesztett p o r t r é i i áll t a n i . Azóta a hibát "kijavíMeggyőződésünk, hogy a közönség pontos tájékossegVözeíebb. J o h a n n a emberi t u t o t t á k s így minden remény tatást és lelkiismeretes bírálatot akar s méltányolni a j d o n s á g a i n a k exaltált tú'mém e g v a n r á , hogy & Madách f o g j a a ^Fényszóróé törekvését. retezettségében volt m e g az a Színház tüzön-vizen á t győzni fog.

1945 OKTÓBEK 24

I. ÉVF 14. SZÁM

MŰVÉSZETI F Ö 8 Z E R K E S Z T Ö :

B A L Á Z S

B É L A

RACINE

*

HETILAP FELELŐS S Z E R K E S Z T Ő ; SZEOi

PAL

MAGYARUL

írta: GALAMB SÁNDOR A határon tói. valahol E r d é l y h e g y e i között a m a g y a r műfordítói irodalomnak jelentós e s e m é n y e készül. Benedek Marcell a teljes RacirurnaX akarja megajándékozni művelt^Ó^iíli^-P'tAiz utóbbi éveikben k ö n y v p i a c u n k o n m á r m e g i s jelent két darát)ja a n a g y vállalkozásnak: Andromache és Berenice. Azonkívül kéziratban a fordító barátaihoz eljutott

Iphigénia,

Mithridafes

azóta Britannicus

és Bajazet.

és Phédra

Talán elkészült már

is, ú g y h o g y a teljes m a g y a r

Racine-há\ nem sok hiányzik. Lapozgatva Benedek Marcell /iacine-tolmacsolasait két r é g i m a g y a r kritika szavai élednek ú j r a emlékezetünkben. A z e g y i k Salamon Ferencé, a m á s i k Gyulai Pale. Mind a ketten a n a g y olasz tragikának, Ristorinak vendégjátékához kaspcsolják m e g á l l a p í t á s a i k a t Salamon szerint »bármcooyire elismerjük, hogy Shakespeare a v i l á g l e g n a g y o b b költői közé tartozik, nevetséges csak ő t ismernünk e l tragédiaírókén t«. Lessingnek — mondja tovább Salamon — i g a z a volt, araikor a német i r o d a l m i látóhatár szélesbitése céljából Shakespeare-t m u t a t t a f e l minta g y a n á n t »Nálunk ellenkezőleg van. N á l u n k a z f o g j a szélesíteni látókörünket a drámára nézve, ki a Lessing által kárhoztatott alakú tragédiákat mutatja be.« Gyulai szenvedélyesebben f o g a l m a z z a m e g a n a g y j á b a n azonos g o n d o l a t o t »Szegény Lessing. ha tudtad volna, h o g y midőn hazád irodalmát a francia irodalom jármából megmented, m e n n y i nevetséges jelenetre adsz e g y s z e r s m i n d a l k a l m a t ! H á n y jámbor földid f e j é t zavarta m e g a te n a g y s z e r ű polémiád!« N e m c s a k Lessing földijeinek f e j é t z a v a r t a meg. A mag y a r kritika é s a m a g y a r irodalmi közvélemény éppen olyan igazolhatatlan h i d e g s é g g e l viseltetik a francia klasszikus tragédiával szemben, akárcsak a n é m e t H Nemzeti S z í n h á z Comeilleé s /iaeine-elöadásamak száma megdöbbentően csekély a S A a & e s p e a r e - f e l ú j í t á s o k h o z v i szonyítva. A m a g y a r esztétikai irodalom, a hazai smnitészet« alig-alig fordít gondot, alig v e t e g y - e g y pillantást a X V I I . századi f r a n c i a t r a g é d i á r a I s k o l a k ö n y v e i n k i s csak e g y - k é t h i d e g s z ó v a l térnek k i rájuk, közönségünk p e d i g _ ha néhanapján m é g i s találkozik például Racine nevével — teljesen tájékozatlan a n a g y k ö l t ő v e l szemben. P e d i g a m i irodai inunkban sem hiányzanak a f r a n c i a klasszicizmust értékelő hangok. Gyulai n e m e g y s z e r említi e l i s m e r ő l e g »a Corneüleé s Racine-íéle, m ű v e k kellemes feszességet, f i n o m r a g y o g á s á t ritmusos p á t o s z á t e s korlátolt szenvedélyeit*. Angyal D á v i d becses értekezest írt Racine-ról, Riedl F r i g y e s n e k kedves o l v a s m á n y a i üoz-e tartozott, a drámaíró Rákosi J e n ő pedig m e g v a l l j a , h o g y fiatalkori á l m a az volt, h o g y ő v a n h i v a t v a »Shakespeare reális romantikáját é s Racine puritán, pedáns klasszicizmusát e g y harmadik f a j j á összeszőni«. A m a g y a r drámairodalom é s esztétikai fejlődés azonban m é g i s általában Shakespeare v o n a l á n h a l a d t Ennek főoka bizonyára az v o l t hogy a m a g y a r költészet éppen akkor — a X V I I L é s X I X század fordulóján — kezdett nekilendülni, a z irodalmi élet akkor kezuett pezsgőbbé válni, amikor a francia klasszikus ízlés d i v a t j a m á r alkonyodéba h a j i o n , amikor sa k ü l f ö l d i ú j irányok m i n t legnagyobb példaképet Shakespeare-t mutogatták nekünk, í g y fordult a hazai irodalom az i f j ú k o r i szerelem egesz s z e n v e d é l y é v e l a n a g y angol t r a g i k u s felé. s ezért tekint rá m a i s ú g y , m i n t a legnagyobb és a legkövetendobb peldár

K i t a g a d h a t n á h o g y Shakespeare lángelméjének sugarai n a g y s z e r ű értékeket fakasztottak a m a g y a r költészet é s a m a g y a r esztétikai gondolkodás t e r m ő f á m ! D e éppenolyan tagadhatatlan, h o g y a f r a n c i a klasszikus trag é d i á v a l szemben való idegenkedés a hazat fejlődést gazd a g lehetőségektől f o s z t o t t a meg.

Éppen ezért nem lehet e l é g m é l t á n y l á s s a l üdvözölni, ha v a l a k i Racine megszólaltatására vállalkozik. Mert hiszen a n a g y f r a n c i a költővel szemben v a l ó hazai elfogultságnak e g y i k oka bizonyosan abban keresendő, h o g y megfelelő m a g y a r tolmácsolásával e d d i g nem találkoztunk. Ábrányi E m i l PAédro-fordítása hangzatos é s költői, de rímtelen jambusai shakespeare-i hangot lopnak bele a francia klasszicizmus egészen m á s f a j t a muzsikajaba. (Ezen az eltévesztett úton járt Racine fordításaiban egyebként m á r Paulay E d e is.) Akik p e d i g nálunk a raeiiie i formához hívebb r í m e s hatosokkal probalkoztak, elfelejtették, h o g y a m a g y a r színészt ezzel a versalakkal majdnem leküzdhetetlen nehézségek elé állítják. A tizenhárom szótaggal váltakozó tizenkét szótagú jambrkus sorok idegenek ia m a g y a r lélegzetvétel számára, a d l k o o t leptetove, •kényelmes nyújtózkodásává, sőt sokszor e g y h a n g ú a n zakatoló v á teszik. V a l a m i ilyenfélét érezhetett Arany J á n o s is, a m i k o r Aristophanes-fordításában »a l o m h a trimetert a m o d e r n ö t ö s j a m b u s s a l cserélte föl«R a c i n e m a g y a r tolmácsolójának nincs h á t mit tennie mást, m i n t h o g y az eredetinek rímes csengését m e g t a r t v a a sorokat megrövidítse. í g y j á r e l Benedek M a r c e l l H o g y m e n n y i r e tudatosan, azt a Berenice-kötethez í r t utószava mutatja. — h o g y m i l y e n sikerrel, azt akkor érezzük, ha sorait f e n n h a n g o n olvassuk. Benedek Marcell verseit batran r a lehet bízni a m a g y a r színészre. N e m f o g vergődni miattuk. Erezni fogja, h o g y ugyanakkor, amikor szarnyra t u d veink kapni e g y ú t t a l m ó d j á b a n van mesterkeletlennek i s maj á k A teljes filológiai hűséget követelő o l v a s ó persze a sorok m e g r ö v i d ü l é s e miatt sajnalattal f o g nélkülözni bőségesen kárpótolják az elmaradt nüánszokert. D e minden elméletnél, minden m a g y a r á z a t n á l meggyőzőbben hat a példa. L á s s u n k találomra e g y helyet a BerenicebSL H a l l j u k T i t u s tirádáját, akinek a ™ m a i torv é n y e k szerint tilos f e l e s é g ü l v e n n i e B e r e m c e t , a szepseg e s zsidó k i r á l y n é t pedig emésztöen szeretik e g y m á s t Ú r n ő m , sírok, sóhajtozom sápadtan — I g a z — de mikor a trónt elfogadtam, M e g e s k ü v é m : R ó m a j o g á t megőrzöm. M e g kell őriznem. Ó, m á r nem e g y ő s ö m Á l l t a a próbát lelke erejével. H a R ó m a őskoráig visszanézel, Mind hódolt néki a n n y i emberöltőn! E z esküjéért e l l e n s é g e s f ö l d ö n K e r e s i m e g halálos szenvedését; Aíi e g y győztes^ f i ú megöletését Rendeli el; e g y másiknak s a j á t P a r a n c s á r a Ölik m e g két f i á t S z ö r n y ü l D e R ó m á b a n nem g y ő z soha. Csak e k é t szó: d i c s ő s é g é s haza! Tudom., hogy m o s t amikor tőtled válok, H i d e g erényüknek fölötte állok, I l y szörnyű próbát nem tett e g y se, mint én: D e azt hiszed, nem v a g y o k méltó szintén. O l y példát adni késő századoknak, M i t utánozni nehezen, ha f o g n a k f E z a tolmácsolás bizonyosan közelebb hozza majd j Racine t a m a g y a r közönség ízlesehez, mint az eddigi Sor- j dítások. A hazai publikum az első olvasásra, az e l s ő hal-

-. - •

lásra t a l á n a kelleténél k i s s é egyszerűbbnek, t a l á n nag y o n is p u r i t á n n a k f o g j a érezni a f r a ű e í a k l a s s z i k u s t ! Df ha j o b b a n b e l e m é l y e d : látni f o g j a a részletek á r n y a l ó gaz dlagságát, élvezni f o g j a a létekrajz f i n o m s á g a i t a hang e l ő k e l ő s é g é t a d i k e i ó s z á r n y a l á s á t s a v e r s belső muzsikáját. V é g ű i aztán hozzászokik a m e s e s z ö v é s n a g y e g y szerűségéhez is, 4) t a l á n h e l y e s l ő l e g bólint Raeine xmb, a k i errő! a kérdésről a Berenice bevezetésében eképpen nyilatijj ^ * — Régóta szerettem v o l n a már megpróbálni: tndnék e

KÉT

t r a g é d i á t írni o l y a n e g y s z e r ű c s e l e k m é n n y e l , aminőt a régiek a n n y i r a szerettek. V a n n a k , akik azt hiszik, hogy ez az e g y s z e r ű s é g » költői lelemény h i á n y á r a vall'. Nem gondolják meg, hogy a l e l e m é n y é p p e n az, ba a semmiből v a l a m i t c s i n á l u n k , s a sok mellékes esSeinény mindig o l y a n költők menedéke volt, akik nem éreztek tehetségükben sem e l é g bőséget, sem e l é g erőt, h o g y öt felvonáson keresztül lekössék a nézőkéi egy e g y s z e r ű cselekménnyel, m e l y e t a s z e n v e d é l y h e v e s s é g e , az érzések szépsége és a k i f e j e z é s f i n o m s á g a támogat.

FRANCIA VERS A MÚZSÁRÓL MUSSET VERSE Fordította : KARDOS LÁSZLÓ A Költő:

A kínzó fájdalom elillant, mint az álom, Emléke, mint a köd, mely foszlik-andalog, Ha lenge hajnali fuvalom kél a tájon S a légbe oldja szét a gyönge harmatot.

A Költő; Ügy meggyógyultam, úgy beforrtak sebeim már, Hogy kétkedem: talán más szenvedett, nem én. És ott, ahol magam halálra szántam immár. Egy ismeretlen arc káprázik most felém. Múzsám, mitől se tarts, higgy jé sugallatunknak, Mely íme ránkleheti s daloini-bízai hív, — Édes kacagni és kisírni jól magnókat A tünő bán, melyet feledni tud a szív.

A Mázsa: Költöm, mily bú gyötört, mi sajgott, Mi az, mi tőlem visszatartott. Miféle titkos, néma kin? Lelkem még most is összeretten. Mi volt a kín, az ismeretlen. Melyért omoltak könnyeim? A Költő: Mindennapos csapás, mindnyájnak ismerőse, De akinek e vágy duzzasztja hús szívét, Az balgán azt hiszi, hogy nincs e hóban őse. Hogy ilyen bánatot nem érzett senki még.

A Mázas: Anyák remegnek úgy a bölcső Fölött, hol magzatuk pihen, Mint én, szivedre hullva, költő. Mely máig zárva volt nekem. Beszélj, beszélj hát, — szomjú lantom Fájó fuvalmn, gyönge hangos Kíséri kedves hangodat. S egy fénysugárban, fönn. csodásan, Akár egy lengő látomásban, Hajdani árnyak ingának.

A Mázsa: Csak közönséges lelken öl A közönséges bánat árnya. 6 , báresak tüstént tovaszállna E zord titok szíved fölül! Higgy nékem! Nyíltan szólj, ne félve! A nagy Halál egyik fivére A Hallgatás mord istene — Csak panaszolj, — vigasztalódó!. Egyetlen szó is gyógyít olykor. S a lélek megtisztul vele. A Költő: Ha arról szólanék, mi bennem égve tombolt, Nem tudnám azt se, hogy milyen név illeti, Téboly vagy szerelem, vagy esak kevély kaland volt, S hogy okui-é vájjon belőle valaki? De elmondom neked a kínok végtelenjét, Míg egybefon veled e kandallós magány, Vedd lantod s jer közel, hadd, hogy az édes emlék Serkentse szívemet a zsongó húr szaván,

COCTEAU VERSE Fordította: GYARMATHY ERZSÉBET Mázsa, ki nem bánod, szeretnek — értenek, most elszállasz felettem, mint a hajnali ég. íme s kakas már kiáltja a j e l e t Nem őriz többé bennem egy alvö, mély vidék. Kemény istennő, búcsú nélkül hagysz el engem, nlnes számomra füled s én nem kiáltozom. Lassan bontódnak fel varrásaid szívemben s e néhány sor írás marad asztalomon. Eredj. A böles közönyhöz lassan elérkezem, esak a halál percében matasd majd arcodat A tinta, mellyel írok, vére egy hattyúnak, ki meghal majd ha kell, hogy még élőbb legyen. Ügy alszom el, Múzsa, végzetedhez hő arccal,

A Mázsa: De még mielőtt belefognál, Mondd, költő, meggyógyult sebed? Se gyűlölet, se szeretet Ne tüzesítse panaszod már! Mézi/.ü névvel hív a föld Szelíd Vigasztalónak engem. Ne tégy hát cinkossá a szennyben S bűnben, mely téged összetört.

mint ki téli-álomba, más varázslatba nyit. Munkád véget é r t Elémbe-lép ax angyal és súlyos tagjaidra rácsukja szárnyait Égés* magamra hagysz? Szeretet te feloldasz, te vagy az, nyáj báránya? Te megmaradsz nekem. Siess, ölelj meg, legeld e koszorúkat tépd ki e borostyánt amelytől vérezem.

BALÁZS BÉLA:

L E H E T E T L E N

M Ű V É S Z E T

nek t a r t a l m a . Ellenkezőleg. A r r a való, Hiszen az se kellemes, h a g y ö n y ö r ű , Odalent az u d v a r b a n hegedül v a l a k i . hogy elrejtse, e l t a k a r j a a n n a k f e k e t e régi brüsszeli csipkék l á t t á n a m a s á p a d t Az u d v a r s z ü r k e és t e l i v a n r o m o k keserűségét. Mivelhogy az kellemetlen l e á n y o k r a kell g o n d o l n u n k , a k i k n e k piszkos t ö r m e l é k é v e l . A v a k koldus, a k i és e l r i a s z t h a t n á az a m ú g y is siető j á r ó hegedűi, m a g a is r o m és t ö r m e l é k . D e szemevilágát az a szépség o l t o t t a k i . kelőket . a gáláns keringő, m e l y e t j á t s z i k , csil- D e a m a s á p a d t l e á n y o k a t nem l á t j u k . Odalent az u d v a r b a n h e g e d ü l v a l a k i K í n o s a b b volna m á r , h a éhségtől t á logó, szép és édes : selyembe ö l t ö z ö t t , és i p a r k o d i k , n a g y o n i p a r k o d i k , h o g y édes parfűmös szerelmi v á g y . A v a k és éhes m o l y g ó pincér t á l a l n a n e k ü n k k a v i á r t . melódiáival elfeledtesse velünk az élet koldus n e m azt j á t s s z a , a m i t gondol. D e "az se m a g a k í n á l j a m a g á t ilyeni n y o m o r ú s á g a i t : hogy elfeledtesse s a j á t Ő egv pengőt szeretne k a p n i . K e r i n - szolgálatra, h a n e m r e n d e l t m u n k á t vem a g á t . Mit tesz a b o l d o g t a l a n ? ! Eltereli gez Á m ez a koldus m u z s i k á j á v a l csak gője "egy csókért esdekel. És milyen g o n d o l a t a i m a t ö n m a g á r ó l , v a k s á g á r ó l , éhé s z r e v é t e t n i szeretné m a g á t . Megszólít jól j á t s z i k ! ségéről! Mámoros keringőkkel t a r k a es engem . . . és n e m a m a g a szenvedéBorzalmas, l e h e t e t l e n m ű v é s z é t . Ú t séről szól h e g e d ű j é v e l , h a n e m az én illatos f á t y o l t sző, hogy e l t a k a r j a s a j á t szélen elhullott r o k k a n t a k az életöröm g y ö n y ö r e i m r ő l . Az ő keringői őt n e m n v o m o r ú s á g á t . lendületes i n d u l ó i t j á t s s z á k . Tüzes csáremlítik Azok kecses és b á j o s szívdo" P e d i g n e m ú g y a d j a n e k e m muzsidásra zendítenek rá a s á n t á k és a v a k o k bogásokról szólnak. Hiszen a g y o m o r dalolják virágos r é t e k szépségeit . . . Oda- k o r g á s a m á s k é p h a n g z i k és a t e h e t ő s e b b k á j á t m i n t holmi csipkét v a g y k a v i á r t , n e m m i n t t ő l e idegen objektumot, lent az u d v a r b a n hegedül v a l a k i . j á r ó k e l ő k e t m e g n e m á l l í t a n á előtte. m e l v n e k ő n e m részese. Az a rongyos, Mi köze neki n ó t á j á h o z , m e l y e t oly É s m i l y e n szépen, m i l y e n édesen j á t - vak" k o l d u s — és ez a b o r z a l m a s és rábeszélő hevességgel j á t s z i k 1 Mint v a Elöérzi lami rongyos, éhes lovászgyerek az a r a n y - szik Mint s z é l t a p o s o t t szöllőből az edes lehetetlen — érzéssel j á t s z i k . n e k e m az én ö r ö m e i m e t , m e l y e k e t o m u s t , ügy csordul a v a k k o l d u s u j j a i nyal és é k k ő v e l c i f r á z o t t s z e r s z á m ú parialói a melódia. Valóban az élet szét- n e m ismer és — f ő k é p p e n —• m e l y e k pát a n a g y ú r elé, ó g y hozza a l á z a t o s a n őt n e m ismerik. kedélyem elé a ficánkoló, t ü z e s dalla- t a p o s o t t j a ő. D e az az édesség, m e l y Odalent az u d v a r b a n valaki h e g e d ü l . mot : v i t e s d m a g a d u r a m , n e m e n y é m . v o n ó j a n y o m á n csordul, n e m az ő szívé-

KEDVENCEIM írta: S Z É P E R N Ő

Bálvány Bandi D r á m a i hős. V í g j á t é k o t is j á t s z i k , de ezt m e g v e t i . Három esztendeje lesz, h o g y f e l h o z t á k v i d é k i v á r o s b ó l , ott á l l í t ó l a g a k o f á n a k is t a r t o z o t t tökmagér- P e s t e n r ö g t ö n »befutott«. Ma m á r o t t t a r t , r e s z k e t a d i r e k t o r a , hogy B á l v á n y B a n d i o t t h a g y j a , a legelőkelőbb s z e r z ő k is tegeződnek veleIsten őrizz, h o g y B á l v á n y B a n d i ne vállalja a s z e r e p e t . R e m e k ü l él, m a r egv kis h a s a t i s s z e r z e t t F é n y e s legényiakása v a n ; a z t r e g é l i k , a modern k e r e v e t b e , m e l y á g y is ég-vsze mélyben, z e n é l ő ó r á t é p í t t e t e t t be-.. Szép m a g a s f i ú ; f ü l e k i s s é h ú s o s valamivel t ö b b h e l y e t f o g l a l el, m m t illették; l á b s z á r a t is l á t t a m m á r egyenesebbet, m i n t a B á l v á n y B a n d i é , de mit b á n j á k a n ő k , n é n i is l á t j á k , h a már ú g y f e l k a p t a k valakit, ahogy Bálvány B a n d i t f e l k a p t á k . A z öltözőjéből r e g g e l e g é s z k o s á r r a v a l ó , te! se b o n t o t t s z e r e l m e s l e v e l e t k e l l kisöpörni. E g y színinövény könnyezve vallotta be n e k e m , e g y s z e r m á r ő i s megmérgezte magát Bálvány Handiér. r e m é n y t e l e n s é g é b ő l kifolyólag; különben p e d i g belépett ss^geiiyke abba a s z ö v e t s é g b e , m e l y a B á l v á n y Banditól e l u t a s í t o t t szüzekből a l a k u l t Tizenkét t a g o t számlál a szövetség, e«upa s z í n i n ö v é n y t ; minden deuitan ms'-ik t a g l a k á s á n ü l n e k össze, ú r ck. barackot i s z n a k é s b ő g n e k . J ó s z í n é s z ez a B á l v á n y B a n d i , nagyon jó s z í n é s z , d e h o g y is t a g a d n a azt v a l a k i . N o és a h a n g j a , a- h a n g j a ! Az H d ö r g ő és o l v a d ó s z é p s e g e s f é r f i h a n g : s z í n a r a n y az. a m i t á r n y é k f u t el, az r e m e g t e t e t t k i s b ő g ő s z ő , avagy a hegedű gé-húrja. mikor Hubermann h ú z z a á t r a i t a a v o n ó t , d e é p pen e s a k h o g y érintse azt a húrt.

Olyan melegség, édesség b a j k a i ebben a h a n g b a n , o l y a n , m i n t h a tokajit kortyol az ember. Megtettem nem egyszer, mikor ott ültem a színházba, l e h á n y t a m a szemem, ha Bálvány B a n d i b e s z é l t ; n e m f i g y e l t e m a szöveget. csak a h a n g o t h a l l g a t t a m , a m a g netikus h a n g o t akárcsak koncerten volnék- B i z t o s ez a h a n g b o l o n d í t o t t a belé B á l v á n y B a n d i b a P e s t e t . Persze, t u d j a Bálvány Bandi, hogy ő n a g y és dieső, h o g y e g y e t l e n e g y o, m i n t az I s t e n . A j á r d á n ú g y k o s z o n vissza, szalutál. De csak a mutatóujjal. H a így gyalog van a városban, a m i nagy r i t k a s á g , fejet jol felhúzza, e l n é z a j á r ó k e l ő k f ö l ö t t , m e s s z i r e , de s e m m i t se l á t , m e r t s z ó r a k o z o t t ; k e p e v a l a m i a l é l t s á g o t á r u l el, f e l - f e l d u r j a ferdén az alsó a j k á t közönyében, kényességében, fenségének érzetében. F e l k a p j a rá a fejét a szegény t á s k á s a l t i s z t is, a k i sose v o l t s z í n h á z b a n es nem t u d j a ki inegy i t t mert ú g y *an agyusztálva Bálvány Bandi, hogy o d a c s a l j a a, t e k i n t e t e t : telen f e n y e s b ő r k a b á t v a n r a j t a ; k r é m s z í n ű teveszőr f e l ö l t ő ősszel t a v a s s z a l , n y á r o n m e g v ö r ö s a n t i l o p c i p ő i e v a n és o l y a n csokor a n y a k á n , a m e l y n e k Színével, dessinjével Bálvány Bandi csudara eltalálta a z t az á r n y a l a t o t , amit a polgári u r a k nem mernék m a g u k n a k megengedni. Ezen a n y á r o n kiszállott Bálvány Bandi a Margitszigetre, fáradalmait és b á g y a d a l m a i t elpihentetm. O t t f é s z k e l t ő is a k i s n y á r i d e p e n dance-bau, félnapokat elhevert kint a k a p u mellett a fekvőszékben. H ó f e h é r f l a u e l l n a d r á g , zakó, f e h é r s e l y e m i n g , k i h a j t o t t n y a k k a l , m e g az

ö v e is f e h é r l a k k , e s a k a z o k n i Zöld, r ó z s a s z í n csíkos. A n a d r á g j a m i n d i g felhúzódik fektében. K é t karja a n y a k a a l a t t és néz, néz f e s z e s e n az égbe B á l v á n y Bandi, talán a csillagok a t r e k l a m á l j a . A c o m b j á n f e k s z i k az e h e t i S z í n h á z i Szősz, a b b a n b e s z é l g e tés, a m i t a S z í n h á z i Szósz k i k ü l d ö t t j e folytatott Bálvány Bandival a divatos k u t v á k r ó l , a n ő k t e p s i - f r i z u r a j a " ról, m e g a f r a n c i a f i l m r ő l , m e g a szim u l t á u i s t a festészetről. (Perste, a n n a * a tizennyolcéves gyereknek kellett a Bálvány Bandi véleményeit , kiagyalni-) H a nő közeledik, B á l v á n y Bandi emeli a lábát, a gyönyörű z o k n i é r d e k é b e n , a z u t á n p e d i g ideg e s e n k a p j a fel a f e j é t a n ő r e , pillan a t r a c s a k , m i n t h a l e g y e t a k a r n a a? o r r á r ó l e l i j e s z t e n i - F i n o m k i s zene k ö h i n í é s t . a d és a z t á n t o v á b b f i x í r o z z s azt a boldogságos kék m e n n y b o l t o t H a l l o m , a h a l l b a n n é h a , h a véletlenül megállott ott B á l v á n y Bandi h o g v odaszól a p o r t á s n a k , lágyított basszussal: nincs levelem? Vagy: n e m k e r e s t e k ? J ó l j á r az o r a j u k ? N e m lesz m a v i h a r , b a r á t o m ! I l y e n k o r behím vt szemmel megesküszöm, hogy n ő l é p e t t k i a l i f t b ő l , v a g y J ö t t be a kapun. Egyszer enyeleő formán megmondtam Bálvány Bandinak, hogy hallod-e, B a n d i , ez a c s u d a basszus a színiház t u l a j d o n a , nem vau szabad privát célokra használnod. Nevetett egy taktust Bálvány B a n d i , n e m é p p e n szívbál. A g y p e r c , a n n y i se és e l f e l e j t i : s e m m i a világ o n m e g n e m t á n t o r í t h a t j a a Bálvány Bandi iránt való határtalan imádatában.

A >Szent Johanna., két díszlete

Varga Mátyás rajzai

SZENT S H A W

S Z Í N M Ü V E

A m fi Szép, kényes, nagy mondanivaló, —- az elődök megbuktak.. . Schillert a hisnö ragadta meg, a Jungfran romantikus, önképzőköri képzettársításai: fegyverzaj, tarka középkori ruhák, máglya, dagadó vitorlákkal úszó verssorok, — az ötfelvonásos történelmi dráma. Voltairet saját alkata tévesztette meg: a Pucelte, ez a kegyeletsértő, tiszteletien eposz remek alkalom, hogy kiölthesse nyelvét s mint egy szemtelen, vigyorgó utcagyerek, a hitnek és a történelemnek utánakiálthasson néhány illetlen szót, — alkalom, alig több . . . Anatole Francé komoly történelmi tanulmányt írt a Szűzről. A kételyt testesítette két kötetté: »Jeannet mesékből ismerték. Bármerre járt, a legendák repültek előtte*. Shaw — akár Francé, vagy Voltaire — sohasem vetette meg a szabadszájúság és a kétely alkalmait; gondoljunk az ő Caesarjára, Napóleonjára, Nagy Katalinjára. Kevesebb tisztelettel és kegyetlenebbül alig csúfolódott valaki a század első évtizedeiben. Még Jeanue drámájában is megvillan egy-két orv mondat. De ezt a drámát mégsem a meghökkentésért és a dialektikai remeklésekért Irta. Ebben a darabjában megismerjük Shawt, a hivét. A nőkben mindig hitt. Milyen ártatlan, bátor gyerekszemmel ábrázolta lady Cicelyt a Brasbound kapitányban. Milyen szépfényú sugárzásba állította Candidát. A kis utcarongy a Pygmalionban szemtelen és

JOHANNA A

N E M Z E T I

érintetlen. És ahogyan meg-megsimogatja Cleopatrát, ki a szent, fehér egyiptomi macskáktól származik, — ez a mozdulat szeretet és gyönyörködés. Jeanneban is hisz. Superior being, magasabbrendű lény, — irjá róla a drámát bevezető Preface-ban. Sorsában és tetteiben hiszi a küldetést és a esodát. Amit itt ábrázolni akart: megragadó igazság és foltnéíküli tisztaság. Nem leplez le semmit: szárnyas alakot választott és szárnyalni akar vele. A nagyság drámaírója. Emberi nagyságé, igazi nagyságé. De Jeanne még kevés, — érte még nem született volna meg a dráma. »Eszményi életrajzírójának meg kell ragadnia a középkort <— vallja Shaw.,.A kort, amelyet négyszázötven évi feledés és félreértés után végre alapjáig ástunk. Milyen más ez a kor, mint sokáig hittük. »Shakespeare történeti drámáiban nyoma sincs a középkori levegőnek* —vagdalkozik a frissen megrészegült szerző. Valóban — Sh3w ismeri a kort. A Caesar és Cleopatrában még az anakronizmusra esküdött, itt — az atmoszférára. Arra a valóságra, amely csak egyszer volt és megismételhetetlen. Mennyivel igazabb s bonyolultabb tizenötödik század az övé, mint Schilleré, — a jelmez alatt mennyire eleven itt a dauphin udvara és milyen meggyőző a dauphin, akire erőszakos érsekei, kancellárjai és katonái egyszerre hülyeséget, tunyaságot és ugyanakkor óvatos ravaszságot kényszerítenek, Huizínga, a kitűnő történetíró, aki hármas tanulmányban foglalkozott

S Z Í N H Á Z B A N »Bemard Shaw szentjével*, mindúntalan fanyalogni szeretne, de végül is bevallja: Jeanne alakja is hiteles, az udvari kép meg színgazdag és mozgalmas, egyszerre színpad és történelem. De Shawnak csupa szerencsés és nagy történelmi pillanata van : a sátorjelenet az .angol táborban holbeiní kép, három felejthetetlen portré-tanulmány; és. amikor á koronázás után Jeanne egyedül marad a kiürült, félhomályos rheimsi székesegyházban, amikor először érinti meg a félelem és a földi társtalanság, milyen dantei erejű körülötte a csend 1 De még a megidézett és alapjáig ásott középkor sem az igazi drámai mondanivaló, »Az ilyen puszta történelmi érdeklődésre nem pazarolnék öt percet sem« — mondja Shaw. Az olcsó melodrámai lehetőség: egy ártatlan lányt sötét és ostoba emberek megégetnek, — nem érdekli. Nem krónikás ő. S nem kívánja megírni a gonoszság és az ostobaság véres komédiáját sem. Hol van hát az örvény, amely Jeanne történetében Shaw előtt megnyílt ? Most már megmondhatjuk, — a szorongató dráma éppen az a felfedezés (s ezzel a felfedezéssel válik Shaw szinműve a huszadik századi drámairodalom egyik fénylő remekévé), hogy a dom-rémy-i parasztlányt nem gonosz és romlott, de keménységükben ís tiszta szándékú bírák ítélik a borzalmas tűzhalálra, Igazság ütközik meg itt igazsággal. Bírákat ismerünk meg, akiknek el kell ítélniük Jeannet, mert az ő szavukban azok az intézmények — egy-

Oobbi Hilda: Johanna, Major Tamás: a beauvais-i püspök, Balázs Samu: a »eírosS érsek é* Bihari József: Stognmber káplán

ház, feudalizmus, angol nacionalizmus — ítélkeznek, amelyeket ez a megszállott, magasabbrendö, tiszta lány alapjaiban táraadott meg. Ki volt a Szűz 1 A mély hit, az egyszerűség, a testet öltött francia érzés. De ez a hit istent és nem az egyházat kereste. Ez az egyszerűség nem főurához, de egyenesen királyához fordult. Ez az ébredő francia hazafiság azt hirdette: a francia föld a franciáké és Anglia az angoloké. Természetes tehát, hogy Jeanne halálos ellenségévé tette a kor három legerősebb hatalmasságát, — akik a Szüzet elítélték : csak jó papok, jó főurak és jó angolok lehettek. Shaw drámája fullasztó közlés a végső dolgokról: az igazságrót, amely alkalmazásában maga a lángoló igazságtalanság, — az életről, amely elbírja a csodát, de nem viseli el a valóságot — és szánakozó vallomás az emberről, aki kíbékíthetetlenül és kiszabadithatatlanul vergődik az emberi intézményekben. Aki ezt a Jeanne d'Arc drámát írta : a részvét nagy költője. Shaw színmüvét Hevesi Sándor fordította. Nemes, tiszta munka. Illés E n d r e

Az

előadás

Valljuk be, valamennyien azzal az előítélettel indultunk a Nemzeti Színház Szent Johanna előadására, hogy *itl oalami nem lesz rendjén«, tGobbi, mint Széni Johanna* — morfondíroztunk magunkban. *Ezt nehéz lesz elképzelni*. Nehéz volt elképzelni, hogy ez a végtelenül okos színésznő, aki érzelmi kitöréseiben is mindig a dolgok élő világosságát kereste és mutatta, meggyőződve és meggyőzően ölti majd magára az orleansi szűz kereszttel ékesített mellvértjét. Az előadás részben, sőt nagyrészben legyőzte az előítéletet. «Von valami ebben a lángban* — mondja a marcona katona. tVan oalami eiben a láru/ban*, — adja tovább a kapitány. tVan oalami ebben a lángban* — harsogja végül egész Franciaország és követi — akár a halálba is. Gobbi Hildában is >van valami*. Valami belső tűz, mely az első jelenetek hűvössége után valóban lángralobban, betölti a királyi tróntermet s az Orleans alatti csatateret, de az emberek lelkét nem tudja teljesen betölteni, >Én nem mennék utána* — suttogja mögöttem valaki a nézőtéren, amikor Johanna a színpadon rohamra indul. És ez eldönti a csatát. A sereg fellelkesül, de megtorpan a. cél előtt. Mi hiányzik? A hit. Az a hit, mely kikergeti az angolokat Franciaországból, az a hit, mely megfordítja — ha kell — a szelet. De Johanna nemcsak hisz — lázad, kételkedik. És hisz — oalami másban is. És ezeken a pontokon teljesen meggyőző Gobbi Hilda alakítása. Pajtáskodó csíbészséggel és eléggé nem méltányolható egyszerűséggel terea ti meg az arc-i parasztlányt, aki makacsul lázad a feudális konvenciók világa ellen, kételkedik a hamis fényekben ragyogó hivatalos •harcos egyházban*. Az inkvizíció bírái előtt állva pedig teljes és fényes lánggal lobog fel benne a másik hit. Hit az emberek természetes szabadságvágyában, a jog útvesztőiben eltévedt

igazságban és az élet szépségeiben. Művészete ebben a jelenetben érte el talán csúcspontját Megrázó volt, sőt könnyekig megható — anélkül hogy szentimentális lett volna. Ezt nem lesz könnyű utána csinálni. . . Várkongi Zoltán szerepe, ez a dekadens, hisztérikus figura, Franciaország trónjának várományosa, egyike a legnehezebb színészi feladatoknak. A groteszk túlzásoknak épp olyan tág lehetősége van itt, mint az elszürkítő egyszerűségnek, Rengeteg ész fér el ugyanis a Dauphin kissé agyalágyult fejében, rengeteg erőszakos elszántság gyáva és félszeg jellemében. Várkonyi, a beteg nyüszítő skizofrén tüneteit épp oly tökéletesen ábrázolja, mint a rokkant lényben megbújó ravaszságot, ax exaitált hiúságot és gonosz erőszakosságot. Különös dicséret illeti önmérsékletét: nem akart félelmetes bolond lenni, nem a karzatra akart hatni. Az írót szolgálta, aki így, •— talán csakis így — képzelte el ezt a rendkívül érdekes alakot, ahogyan Várkonyi megformálta. Major Tamás önmagában nagyszerű alakítására ezt már nem mondhatjuk el. G. B. Shaw nyilván nem így képzelte püspökét. Cauclxm névre keresztelte, ami — mi tagadás — disznót jelent; megértőnek, de egyben álszentnek, kenetteljesnek és vérmes természetűnek alkotta. Major Tamás alakításával szobrot alkotott. A Dogmában s a Krisztusban tántoríthatatlanul hívő püspök szobrát. Cauchon azonban nemcsak külsejében, jellemében is — hű maradt kissé nevéhez . . , Hozzá kell még tennünk, hogy az utójáték nyavalygósan töredelmes bánkódásában már az igazi, shawi figurát ismertük fel Majorban, Beregi Oszkárt tüntető tapssal fogadta a közönség, amikor — sok év után — ismét a Nemzeti színpadára lépett. A nagy művész azonban, úgy látszik, a régi Nemzeti Színház hagyományait követi játékstílusában. "Warwick hercege bizony meglehetősen modoros és felületes volt. Hiányzott belőle az angol arisztokrata fölényesen okos hűvössége. Modoros, inkább pesti bankárokra emlékeztető nonchalance-al igyekezett ezt pótolni. Bihari József korlátolt, dühös angol papja tökéletes alakítás. Básti Lajost másodszor látjuk 10 éven belül Dunois, »A fattyú* szerepében. Ez a rokonszenves színész igazi művésszé érett a nehéz évek alatt. Erőteljes, sohasem túlzó, értelmesen beszél a színpadon. Mielőtt a »jók voltak még* szakaszához érnénk, el kell mondanunk, hogy Balázs Samú kenetteljes püspöke kellően méltóságteljes és kellemetlen volt, Bató Elemér pedig a főinkvizitor szerepében épp olyan száraz és komor, mint kell. Talán egy kicsit kérlelhetetlenebb, félelmetesebb benyomást kellene ébresztenie, de lehet, hogy szerepe ezt nem követeli meg és csak azért hiányoljuk, mert. inkvizitort enélkül nem tudunk elképzelni. Rajczy Lajos erőszakos, Maktárg, XJngoári, Pataky valamennyi kitűnő epizódalakítás. És a régi frázis: a rendezés akkor jó, ha nem veszik észrí* Azt hiszem, az előadás általános felfogásában helyes, tempója feszültséget tart, nem vesz el a darabból — és nem igyekszik hozzáadni. M o l n á r Miklős

Díszlet, maszk, kosztüm Biztos, a jó darab nem a kiállítás tökéletességének köszönheti sikerét. De ha hiba van a kiállítás körül, elronthatja az ember szájaizét; mintha egy kitűnően elkészített ételt elsóztak volna Ez volt az érzésünk a »Szent Johanna* előadásán. Pedig a színház nem spórolt pénzt és fáradságot. Nem itt a hiba. Sokkal kevesebb eszközzel is lehetett volna jót csinálni — több ízléssel és jobb összmunkával: ha kosztüm tervező és díszlettervező összedolgoznak. Vegyük sorra a részleteket. Az első szín díszlete, az óriási asztal végében reggeliző vezérrel az egyszerűséggel megoldott középkori terem, jól indítja el a darabot. S milyen szép a nagy, gobelinszerü függöny következő jelenetben ! Csak az a baj, hogy a függöny vöröses tónusaiban elmerül az érsek lila ruhájával, Kékszakái! herceg vöröses selymeivel és a kancellár bordóbársonyköpenyével. Ha ugyanez a függöny szürkészöld színben lett volna tartva, mennyivel élőbb lett volna a kép, lila vörös ruhákkal az előtérben.

Várttniyi /Aftixn

Ugyanez a baj a trónterem világoskék liliomos drapériáival: beleolvadnak a szines ruhák s nyugtalan az egész összkép. Ez a díszlet különben sivár, ötlettelen. Pedig itt lendül neki a darab ezt a díszlettel is érzékeltetni kellett volna.

mm

It.iln Klrmér

Az egyszerű törtpiros drapéria Beregi, Major, Bihari jelenetében viszont jól koncentrálja a figyelmet a beszélgetésre. Milyen egyszerű tiszta kép és a nagy függönyre vetödö árnyékok, milyen természetes, keresetlen effektust adnak f A vezéri domb díszleténél több színhatást, több világítási hatást lehetett volna megengedni. A székesegyház díszlete iskolás. Kevesebb több lett volna: csak egyetlenegy szép szobor, egy oszlop, vagy egy feszület és egy színes ablakon beszűrődő fénysáv . . . Aki ezt a reimsi diszletet festette, nem érezte még a gótikus katedrális lelkét. A tárgyalóterem képe is zavaros. Jók az egvmás között elhelyezkedő padsorok, de egyszerűbb, tömörebb formákkal kellett volna megépíteni s jobban kiemelni az inkvizíciós tanács emelvényét. Ennek a teremnek borzalmat kell lehelnie, ridegségeI, sivár szivtelenséget. Fekete, szürke színekkel, szinte grafikusan kellett volna megoldani a képet, melyben csak a hóhérok vörös csuklyája virít. Károly hálószobája ugyancsak szétdaraboló részletességgel van megoldva. Nincs abban a díszletben semmi kísérteties, nagyvonalú. ^És mit keres Károly ágyán a világoskék selyem modern pehelypaplan?) Sze rencsére a maszkok még a d iszletek ellenére is hatnak. Major főpapjának rideg, aszkétikus egyszerűségében is szinte hátborzongató alakja, egy nagyszerű színészi produkció és a nagyszerű maszk együtthatása. Ugyanezt látjuk Biharinál, aki oly megrázóvá tette Stogumber káplán figuráját s Balónál a félelmesen sápadt, kiaszott lelkű és testű inkvizitorénál. Várkonyi ruhái is lehelik a degenerált, gyáva idétlenséget. De Gobbi Hilda maszkja bizony nem tudja elhitetni a természetes észjárású parasztleányból lett megszállott szentet. A kosztűmtervezőnek nemcsak megrajzolni kell a ruhát, de segíteni ónnak viselésénél is. A vitézi ruha esetlen. Túl pici a váll, ezáltal nagy a fej és esetlen az alak. S az óriási sisak! (Erre nem is merek hasonlatot keresni). Komikussá teszi Szent Johannát. Itt egy kis szabói trükkel, egy kevés töméssel, ügyesen alkalmazott köpönyeggel sokat lehetett volna lendíteni...

Gobbi (Markos

Hilda

Erisébet

rajtai)

Egy fiatal színésznőt, aki olyan gyakran játszott öregasszonyokat, groteszk figurákat, a ruhatervezőnek is segiteni kellett volna az egyszerű nyílt, tiszta lélek harmonikus külső ábrázolásában. Markos Erzsébet

HOGYAN SZÜLETIK A K Ö L T E M É N Y ? Sokszor rejtelmes okok indítják útj á r a , n é h a a z o n b a n c s a k az, h o g y k é t költő, a k i m á r h o s s z ú i d ő ó t a n é l k ü lözte az írást é s V ö r ö s m a r t y szavával é l v e „ í r v á g y " - a t érez, e g y ü t t e s e n e l h a tározza: közös t á r g y ú verssel költői versenybe fog. E z t t e t t e B a l a t o n l e l l é n 1943 n y a r á n

Devecseri

Gábor és

Somlyó

György.

Tikkadt délben a B a l a t o n p a r t j á n indult a verseny, A nyugodt víztükörre hirtelen lecsapó sirály röpte adott jelt az indulásra. „Szonett l e g y e n ; ezekről a p e r c e k r ő l adjoai hírt" é s a »siiiálynak n e m szabad belőle kimaradnia" — hangzott a feltétel. Itt közöljük a két k ö l t e m é n y t

LELLEI EMLÉK A víz tetején an a kis ezüst hal, mely a sirály gyomrába most kerül s inkább esak sejlik, mint villan, belnl a nemlét alagútján, mint ezüst dal, halkniva szól. S közben magasra nyargal: föl a madárral — és JK mélybe dől: le a gyomrába. Menthetetlenül forog a földdel és rohan a nappal. És oszlik az idővel. Morzsolódik. S a létezésben mozdulatlan áll. fis születik agyamban. Forgolódik á színek és szavak közt. A halál megsokszorozza, míg sötétbe rejti. Szivem az álmélkodást is felejti Devecseri Gábor

DÉL Dél, fennen ragyogó és mélyben tükröző! Most izzó tengelyed körül liheg a nagy nyár; víz és ég megpihen e magos pillanatnál, a mozdulatlanság arany álmát szövő. Most a betelt világ örök és tünde kör. Most nincs törés, fonák vetület ferde forma, most minden, mielőtt új homályba hajolna, az árny-nélküli fény teljében tündököl. A elült mozgalom, megállt pere: örök ábránd! te mnltról-neia-tadő, jövőt-nem-készitő... Utolszor lengve még felcsillantja s látványt reszkető buborék, a pattanó idő. — Most esapj le, a mnlásdált egeit hasítva, vakító fény, sirály, sorsunk nagyárnyH titkát Somlyó György

Az első és második

EGÉRFOGÓ AZ ÚJ SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Minden ellenkező híresztelés ellenére: nem civcsen vágjuk le a bemutatott darabokat. Nagyon jól tudjuk, hogy napjainkban színházat igazgatni nem tartozik a legkönnyebb és leghálásabb feladatok közé, még azt is megértjük, ha a színigazgató a maga vagy mások szomorú tapasztalataitól megriadva inkább a közönség, mint a művészet felé pislog. De egyre gyakoribb jelenség, hogy az úgynevezett könnyű szórakozást Ígérő darabok csak a könnyűt hangsúlyozzák, a szórakozással adósak maradnak. Tipikus példája ennék ez az Egérfogó, melybe épp ezért aligha fog valaki besétálni, már pedig megette a fene azt az üzleti vállalkozást, amelyből még az üzlet is hiányzik. Nem tudjuk, kit okoljunk a Rózsa-utcai műintézet legújabb színházi tévedéséért: a Floyd Hulton nevű titokzatos szerzőt vagy Heltai Jenőt, a darab nagy betűkkel hirdetett adoptálóját, esetleg a színház szerencsétlen kezű dramaturgját, aki választásával ezúttal is alaposan melléfogott. Ez az Egérfogó nem más, mint az összes elcsépelt vígjátéki ötletek harmadrendű találkozóhelye. Az egész produkción vörösfonálként húzódik végig az unalom, a darabnak amolyan „humorban nem ismer tréfát" jellege van, a figurák mind régi ismerőseink: van itten léha, dc csupabáj gróf, filozofáló betörő, szélhámos amerikai nagynéni, hülye báró és természetesen tűzről pattant hug, akit a betörő nagybácsi már csak azért is a legelőkelőbb svájci intézetekben neveltetett. Tessék ezeket betenni egy elhagyott villába és kellő összerázás után megkapjuk a közönségnek készített Egérfogót, melyben a csalétek szerepét néhány jobb sorsra érdemes színészünk játssza. Remek színészgárda talán segítene valamit a boldogtalan darabon, sajnos, ilyesminek az Üj Színházban nyoma sincs. Egyedül Tapolczai Gyula az, aki bőséges egyéni humorával helyenkint vígjátéki hangulatot teremt. Rajta kívül Misogának vannak még szerencsés pillanatai, Titkos Ilona azonban partravetett halként vergődik a számára idegen komikai szerepkörben. Nagyajtay György összes színészi képességei kimerülnek szerencsés külsejében, bár itt is elrontja, ami elrontható: állandó torz mosolya, úgyis mint bonviváni kellem, idegesítőleg hat. Gervay Marica és Kamiili Judit képességeiket sokszorosan meghaladó feladatra vállalkoztak Ezzel természetesen nem a feladat nagyságára célozunk. A darabban előforduló zeneszámokat Szűcs János szerezte, aki egyik napilaptársunk intim közleménye szerint azonos a tábla népfőügyészével. Ugyancsak e napilap színházi beszámolójában közli, hogy a közönség körében a főügyész számos kartársa lelkesen ünnepelte a szereplőket. Nekünk is ez volt a benyomásunk. Darvas Szilárd

Átépítik a Madách Színháiat A Közmunkák Tanácsa s a Színművészeti Akadémia között hosszasan húzódó tárgyalások a Madách Szinház átépítésére vonatkozóan befejeződtek s megkezdődtek a színház újjáépítési, illetőleg átépítési munkálatai. Hont Ferencnek, a Színművészeti Akadémia igazgatójának elgondolásai alapján teljesen átépítik a színpadot, mert az eredetileg mozgófényképszínház céljaira épült helyiség nem felel meg a korszerű színjátszás követelményeinek. Bár a kisbefogadóképességü színház színpadát mintegy két méterrel előbbre hozzák, a nézőtér ezáltal nem kisebbedik, sőt Hont Ferenc tervei szerint a nézőtéri férőhelyek száma növekedni fog. A munkálatok előreláthatólag egy hónapot vesznek igénybe.

MŰSORÁRÓL Ezúttal mint „közönség" ültem a Pódium nézőterén, csak másnap tudtam meg, hogy beszámolót kell írnom a „Mi kis kormányunk"ról. Ekkor már olvastam egy-két kritikát s nem tudok egy véleményen lenni azzal a megállapítással, mely a Pódium műsorának bátorságát dicséri. Dicsérni való sok van ebben a valóban mulatságos, nevettető műsorban, de én éppen a politikai kabaré legélesebb kardját: a bátorságot hiányoltam. A minden nagyképűségtől mentes, rokonszenvesen szerény konferansziénéi, Kellér Dezsőnél és az előadott jeleneteknél is az volt az érzésem, mintha valamely indokolatlan félelem okozta öncenzúra csorbítaná szavaik élességét. Ha ezt a bátortalanságot némely kritikák szigorúságának félreértése okozná, ezt én, mint ,.kritikus" s mint szellemes szatírára vágyó néző egyaránt sajnálom. Lám, néhaivaló Hacsek és Sajó is mennyire megriadtak! Kellér Dezső bátorító társaságában magyarázzák a színpadon, hogy ők dehogyis reakciósok! Hiszen őket már a nyilasok is üldözték. . . Ugye, nem ismeretlen ez a védekezés? S nem is stílustalan az ütődött, pesti „bemondások" elsőszámú terjesztőinek szájából? Ugyan, kedves Hacsek és Sajó, ki a fene vádolta magukat azzal valaha is, hogy politikai reakciósok, vagy nyilasok? A tényleges vád: a humor és ízlésrontó kiszólások, a gügye szóviccek, a rossz értelemben vett „pestiesség" vádja ellen kellene védekezniök, ha ez ellen lehetne — Hacsek és Sajó-i multjukkal.. . A két figura „megtestesítői"-nek, a kitűnő Komlósnak és Herczegnek viszont semmi ellen: őket senki sem azonosította e két kávéházi tökfilkóval. | _ X*.

lem, a műsor legnagyobb hibája a tétova bátortalanság, mert a kabarc másik értelmét, a nevettetés feladatát szerzők és színészek nagyrésze megvalósítja. Mint ilyen, a legsikerültebb Görög László és Kellér Dezső bohózata a „csendes otthonról" és Kellér Dezső napilap-szatírája. Igen ötletes Kálmán Jenő és Nagy Lajos villámtréfája is. A szokványos blüettet csak Kiss Manyi kedvessége menti meg, a szintén szokványos „komoly" jelenetet: egy hazugul és bután szentimentális utcalányromantikát senki és semmi. A kitűnő Fellegi Teri is jobban tetszett ráadásként énekelt humoros, pikáns számával, mint a két „komoly" sanzonnal. A komoly szót idézőjelbe kell tennem, mert most is bizonyossá lett, hogy komoly alatt rendszerint giccset értenek a kabaréműsorok szerzői és összeállítói. Hogy ez másként is lehet, azt nagy versmondónk, Ascher Oszkár bizonyítja, aki ezúttal nem kísérletezik, hanem szaval és prózát mond — mint mindig utolérhetetlenül s egy rokonszenves, mértéktartó partnert is talál: Kutas Ilonát. S végül szólnunk kell egy régi s vérbeli kabarészínészről: Komlós Vilmosról, akinek nemcsak tehetségében, de abban is igen nagy öröme van a nézőnek, hogy mennyire szereti a mesterségét, mennyire szeret játszani ez a nagyon emberi és családapaian meleg humorú, kitűnő komédiás ! Nos : ezúttal nem vitatkozom a polgári kabaré hagyományaihoz ragaszkodó Pódiummal. Bár most is szólhatnak arról, hogy e „hagyomány tisztelet" nem a Nagy Endre-i szellemű polgári kabaré tradíciójához ragaszkodik. Ennek ellenkezőjéről ezúttal sem győzött meg. De megnevettetett. Ezt pedig igazán nem szégyellem bevallani. Zelk Zoltán

„ D O L L Á R PAPA" Két-három évtized többet árthat egy könnyű kis vígjáték frisseségének, mint száz esztendő. Témája, humora ilyenkor már nincs elég közel, de még nincs is elég távol a nézőtőL Azzal a meggyőződéssel mentem tehát a „Dollárpapa" próbájára, hogy megporosodva látom viszont a darabot. Atmoszférájára, egyes mozzanataira emlékeztem csupán, szövegét, cselekményét elfelejtettem, jóllehet kőzd százszor játszottuk annak idején a Magyar Színházban. Lehet, hogy a Vígszínház is számol az avatagság veszélyével, mert a darab szereplőit nem a mai idők, hanem a tizes évek divatja szerint öltözteti. (De az is lehet, hogy egyszerűen csak számol és az új ruhák készítésének szörnyű terhét veti el ilyen módon.) Az ötlet mindenesetre j ó : a darab mulatságos színt nyer általa. D e kiállíthatnák a mai kor divatja szerint is, mert a felújítás időpontja rendkívül időszerű. Ma Budapesten hovatovább mindenki dollárban gondolkozik már. Az agyak ennélfogva fölöttébb fogékonyak lesznek a „Dollárpapa" témája iránt. Jól megértik a varázst, melyet egy hatalmat dollárv agyon reménye fakaszt a szívekben és a kótyagos vágyat is, mely a bankók után kergeti a szentmártoni előkelő és kevésbbé előkelő polgárokat. Ezenfelül is van még valami a darabban, ami a szembeötlő porosodástól megóvja. Az : hogy alakjai — típusok. Időálló jellegzetességekkel. A „Dollárpapa" — minden vidámsága mellett — voltaképpen keserű szatíra. Szerzője ismeri és könyörtelenül megmutatja az emberi gyarlóságokat. A Magyar Szinház előadása megmaradt a vígjáték keretei között, a Vígszínházé a szatirikus bohózat felé hajlik. Ezt már a szereposztás is elárulja. Törzs Jenő szerepét Feieki Kamill, Fényes Annuskáét Kiss Manyi játssza. A próbát nézem, de látom és hallom a hajdani szereplőket is. A legvilágosabban azokat, akik, sajnos, meghaltak már. Az ízes és vaskos humora Forrai Rózsit, a magas, vékony, megindítón finom Réthey Lajost, a kövér, ferdeszájú Gyárfás Dezsőt. Nagy volt a megütközés, amikor Beöthy László az orfeum brettlijéről kupiéénekest hozott át a Magyar színházba fontos és jelentékeny prózaszerepre. Se a kitűnőszemű igazgatót teljes mértékben igazolta Gyárfás komoly művészi sikere. Mértéktartással, ízléses színészi eszközökkel, meleg szívvel és ellenállhatatlan humorral kreálta a kutyaszorítóban vergődő amerikai nagybácsit, a dollárpapát. Szerepét Mihályi Ernő játssza most. A próbán, melyet megnéztem, egyetlen szót sem beszélt. Rekedt volt. Jelezte a járásait, játékait és Apáthy, a rendező, mondta helyette a szöveget. Folyékonyan, sebes bohózati tempóban. Tökéletes szereptudással helyettesítette a hiányzó Szepes Liát (aki az én szerepemet örökölte), Pálóczyt, Zátonyt és másokat is. A tömeges késést á Margithíd okozta. Lezárták és a kompon csak hosszas sorbanállás után tudtak Pestre jutni a darab Budán lakó szereplői. Gábor Andor nincs jelen a próbákon. A Magyar Színházban résztvett csaknem valamennyin. Akkor érdekelte még a színház. A bemutató és a felújítás között súlyos és gyászos eseményekkel teli évtizedek peregtek le és Gábor a színháztól az eseményekhez pártolt. Föladta kabaré- s drámaírói karrierjét, mely sikerrel, népszerűséggel indult és dúsan jövedelmezett. Vájjon mikor érünk meg ismét olyan derűs korszakot, mely Gábor Andort visszacsábítja a mulattató műfajhoz ? Péehy Bianka

9

D É N E S

G Y Ö R G Y

D é n e s G y ö r g y ö t v e n s z e r j á t s z o t t a el éppen ezért a legveszedelmesebb forBalázs Béla d r á m á j á n a k főszerepet. m á j á b a n m u t a t j a be a n é m e t e t vagyis W e r a i g e r o d e S S százados éles profilelsősorban az ész-lényt, az ész-lény jára nagyon soká fog emlékezni minh i d e g , s z á m í t ó t e r v s z e r ű s é g é t »Mi á g y d e n s z m h á z b a j & r ó . D é n e s G y ö r g y szíviselünk háborút, ahogy az áruinkat nészi p á l y a f u t á s á n a k , a k r i t i k u e g y ö e adjuk el.« »... Szuronyokon ugyan taangzó v é i e m é n y e a l a p j á n , ez az a l a n e m lehet ülni, de sírokon, a n n á l kék í t á s volt l e g n a g y o b b eddigi m ű v é s z i nyelmesebben.« . . . Ebben a megvilágísikere. E g y . p o m p á s m ű v é s z e g y e n i s é g t á s b a n v e t í t i e l é n k a f i g u r á t é s ezzel ezzel a n a p p a l é r k e z e t t f ö l a s z í n é s z i érzékelteti legjobban, hogy mennyivel emberieremtő művészet legnagyobb, veszedelmesebb egy ilyen »ész-banlegtökéletesebb magasságába. Most d i t a « a s z e n v e d é l l y e l Ölő b a n d i t á n á l . m á r gátlás nélkül kimondták a legri— É s hogy mi m a g y a r á z z a m e g épa r r a d e g e b b k r i t i k u s o k is, h o g y Dénes pen ennek a szerepnek s i k e r é t G y ö r g y n a g y színász. E z é r t érdekes rövi den válaszolok. A siker eleve b e n n e mindaz, amit mesterségének titkairól v o l t a s z e r e p b e n . I l y e n s z e r e p a szí mond, nész kezében igen hálás a n y a g , hiszen m e g a k a r felelni a hozzá f ű z ö t t v á r a S z e m b e n ü l ö k vele. N e m szól. V á r , kozásnak. S a j n o s azonban, ezek a fel hogy kérdezzem. De mielőtt feltenném az első kérdést, f i g y e l m e s e n f e l v á z o l o m a d a t o k m a g á n s z í n h á z n á l m ű k ö d ő színészek részére eléggé ritkák. Legtöbb a magamban arcélét, fejének tartását, k o m m e r s z d a r a b , a s a b l o n o s szöveg. finom, hosszúujjú kezének egy-egy De taMm m o s t a l k a l m a m lesz i s m é t mozdulatát. É s a h o g y nézem, ú g y tűvaiaani i g a z á n szép, v é r b ő szerephez nik, m i n t h a m á r n e m egy e m b e r t látjutni. Major Tamástól ígéretem van nék. Szinte érzékelem, a h o g y fölébe kerül önmagának, ö n á l l ó életet élő s z í n e k e t l á t o k m o s t iaz e l ő t t e m ü l ő színész a r c á n . Többé n e m D é n e s G y u r i . . . Max... Ádám... Mosoa... Carlos Pinto.-, A vizió eltűnik. Dénes G y ö r g y felel a z első kérdésre: Miért m a r a d t ő Dénes Gyuri? — Talán azért, mert egész fiatalon, hogy ú g y m o n d j a m m é g » G y u r i koromban® k e r ü l t e m a színházhoz. Megszokták, hogy i g y szólítsanak és h o g y később is r a j t a m m a r a d t ez a bizalmas megszólítás, ennek t a l á n m é g egy m a g y a r á z a t a v a n : a szerepeim- Mindig az úgynevezett »jólnevelt úrifiú«-t játszottam. H a s z ü k s é g volt jószívű, v i d á m , minidig tip-top u r i f i ú r a , legtöbbször r á m esett a választás.' í g y l e t t b e l ő l e m »A« G y u r i . . . A k i v ü l belül jól v a s a l t , m i n d e n k i k e d v e n c e . E z e g y b e n m a g a u t á n v o n t a a z t is, h o g y hosszú ideig m a j d n e m kivétel nélkül v í g j á t é k i szerepeket osztottak ki r á m . — P e d i g bizonyára szeretett volna komolyabb drámai szerepet is játs z a n i , h i s z e n a l e g t ö b b v í g j á t é k s z í n észlíénei- ü y ö r g y nek éppen a d r á m a i feladatok megol(Várkonyi Slndtói d á s a a z ö r ö k »Ingres«-4hegeciűje. — ö . -. én nagyon szeretem a vígerre. E n n e k többek közt azért is örüljátékot- Hiszen megnevettetni legalább nék, m e r t a k k o r n a g y színpadon is is o l y a n n e h é z f e l a d a t m i n t drámát e g y ü t t l e h e t n é k Pefches S á n d o r r a l , r é g i játszani. Természetesen m i n d i g esak b a r á t o m m a l és m u n k a t á r s a i m m a l , kifinom, diszkrét eszközökkel. E z n e m vel annakidején megalapítottuk a Déjelenti azt, h o g y a d r á m a i szerepkör nes—Pethes-duót Mulatságos volt, nem vonzott volna. Hiszen e g y színész hogy m a g u n k voltunk a színházigazszereti m e g m u t a t n i , h o g y a színjátgatók, mi m a g u n k adtuk önmagunkszás egész s k á l á j á n uralkodik. n a k a szerepeket, sőt m é g a zenét is — A »Boszorkánytánc«-ban ezt m a g u n k komponáltuk. Színészi páhiánytalanul be is bizonyította. Érdelyám legszebb emlékei közé tartoznak kelne, h a e l m o n d a n á , h o g y miben ezek a közös fellépések. látja jelentőségét a n n a k a német figu— M o n d j o n v a l a m i t e g y s z e r e p felr á n a k , amit. B a l á z s d a r a b j á b a n alakít. építéséről- Mi a módszere? Mit v á r a É s t a l á n beszéljen a r r ó l is, h o g y m i rendezőtől és mi az, a m i t önmagából vel m a g y a r á z z a a z t a s i k e r t , a m i t ezmerít? zel a z a l a k í t á s á v a l — v i t a t h a t a t l a n u l — Kimondott módszerről talán nem — é l e t e egyiik l e g n a g y o b b s i k e r é n e k beszélhetek. Mint jellemszínész, a z t hi' k ö n y v e l h e t elszem, k o m p o n á l ó színész vagyok- Igen. — E n n e k a német f i g u r á n a k jelenMegkomponálom, felépítem, részletetőségét abban látom, h o g y nem bruzem, e m b e r i f i g u r á v á g y ú r o m m i n d e n tális bölény, n e m csak egy véres farszerepemet, m é g a papírosízű figurákkas, ahogy m a leegyszerűsítik; a fasizn á l is e r r e törekszem. Ü g y és o l y a n mus problémáját Azt a fasizmust, nak akarom bemutatni minden egyes amely soha nem lehetett volna ilyen szerepem alakját, amilyennek azt a h a t a l m a s s á , h a esak b r u t a l i z m u s lett való életben elképzelem. G y e n g e s é g e i t volna, — h a n e m lett volna a német jő és rossz t u l a j d o n s á g a i t egyaránt finánekapitaiiznrasnak egyben nagyh o z o m . T u l a j d o n i k é p p e n ez a z , amit szabású világpiaehódító terve is. önmagamból merítek- A m i t a rendeNem! Balázs Béla ebben a f i g u r á b a n zőtől v á r o k az, h o g y h a m o n d j u k e g y a l e g m a g a s a b b szellemi fokon, t e h á t f i g u r á t rosszul indítok, a rendező

10

k o r r i g á l j a ki, vezessen a helyes megl á t á s ú t j á r a . Azonkívül szükség van a r r a is, h o g y v a l a k i a n é z ő t é r r ő l figyeljen, irányítson, ha valami sok, v a g y valami keves. Hiszen önmagát senki sem t u d j a kontrollálni. — Beszélgessünk e g y k i c s i t a színész alkotó vágyáróL Ü g y érzem, magának vannak álmai. — A s z í n é s z , a m i k o r s z í n é s s z é lesz, tulajdonképpen nem t u d j a , mit akar. V a n n a k á l m a i , a z b i z o n y o s . . . sőt, azt hiszem, m i n d e n i n d u l ó színész álomvil á g á n a k e l s ő s t á c i ó j a , s z í n é s z n é l : Romeo, színésznőnél: Júlia. V a g y i s a k l a s s z i k u s o k . A z é l e t a z o n b a n n e m ezt hozza. A z álom-élet és a v a l ó s á g u t j a i nagyon elhajlanak. Azonkívül máról h o l n a p r a senki sem iebet színész. V é g i g kell j á r n i az u t a t . E l kell fogadni az a p r ó szerepeket — ezek az inasévek. A z t á n lesz b e l ő l ü n k segéd és e s a k nag y o n sokária l e s z ü n k m e s t e r r é . A szín é s z p á l y á n n i n c s u g r á s . N i n c s csoda. C s a k lassú, fokozatos, biztos fejlődés. S o k a lépcső, a m i felvezet a tökéletess é g c s ú c s á r a . A k i á t a k a r j a u g r a n i ezeket a l é p c s ő f o k o k a t a r r ó l n e m hiszem •el, h o g y c é l t u d a t o s s á g v e z é r l i a z ú t j á n . — Ezek a c é l o k ? . . . Szeretne valamilyen s t í l u s t . . . Közbevág: — C s a k jó s z í n h á z a t s z e r e t e k ! — E l é r k e z t ü n k a s o k a t v i t a t o t t kérdéshez: irodalom és színház! — S z e r i n t e m a l e g j o b b i r o d a l o m , ha n e m >szíiiház«, a k k o r n e m színpadra való. A legnagyobb drámaírók, egyútt a l a l e g h a t á s o s a b b s z í n m ű í r ó k i s volt a k Száz százalékig ismerték a színpad minden a p r ó f o g á s á t H a kellett trükkökkel is dolgoztak. A h o g y nincs muzsikus, aki ne v a l a m i i n s t r u m e n t u m r a k o m p o n á l n a , ú g y s z í n d a r a b o t i s csak színpadra lehet í r n i — A közeljövő p r o g r a m j a ? — M é g n e m a l a k u l t k i . M e g h í v t a k az Ü j Színház m ű v é s z i vezetésére, d e bármily megtisztelő is volt ez a meghívás, nem v á l l a l h a t t a m . N e m l á t t a m lehető s é g é t a n n a k , h o g y o l y a n k o m o l y és szép d o l g o k a t p r o d u k á l h a s s a k , amelyei; indokolttá tennék ilyen művészi fela d a t v á l l a l á s á t P e d i g c s á b í t o t t a dolog, m e r t n a g y o n szeretek f i a t a l o k k a l dolgozni. — Irodalom? — Nemsokára ú j kiadásban jeleni . m e g í A r a y a k « című utolsó könyvemH é t ö r e g színészről s z ó t a legfiatalabb 64, a l e g i d ő s e b b 78 é v e s . Ű j Tegényen i s dolgozom, ennek címe: »Nagymezőutca«. — M é g e g y s z ó t a m a i válságos gaz dasági helyzetről. Ő s z i n t e f e l h á b o r o d á s s a l ü t a z asztalra: , , — C s a k az az á t k o z o t t p é n z ne lenne! És h a m á r v a n . . . akkor legyen!..De nálam ... Perezel Miklós

Váry György és S*alx> Peren,' a »B®sz®rkájsytáiie«-ba»


BESZÉLGETÉS M E Z E Y M Á R I Á V A L ;

í

l

I :

Másfél évvel v a g y két évvel ezelőtt Ibsen -szerepben láttam u t o l j á r a színpadon Mezey Máriát. A Kosmersholm Rebekáját játszotta. Művészi pályafutásának nemcsak azért volt fontos állomása ez a szerep, inert u t á n a hosszú hallgatás, problémákat tisztázó m a g á n y o s s á g és esönd következett, hanem azért is, m e r t ezekre a véletlen okozta magányosságban később önmagával m e g v i t a t o t t p r o b l é m á k r a ez az első Ibsen szerep figyelmeztette legerősebben Mezey Máriát. Sikerekben g a z d a g művészi p á l y á j á n Mezey M á r i a m á r kipróbálta az elbűvölő csillogás démoni h a t a l m á t Valami f o j t o t t mélabú, v a l a m i gordonkahangon megszólaló, érzéki pátosz mindig egyénivé színezte alakításait. Á szerepek, miket játszott, lényének mondén és démoni t a r t a l m a i t emelték ki. E z t a játékot is vállalta. Sőt, érdekes kalandként mint- dizőz is bemutatkozott a közönségnek. Az Ibsen-szerep aztán egyszerre rádöbbenthette valamire. A j á t é k erkölcsi komolyságára. Ez a szerep taníthatta m e g a r r a , h o g y nemcsak sbeleszédöliiU lehet a j á t é k b a , h a n e m kemény és tiszta ö n t u d a t t a l is fel lehet t á r n i a lélek mélységeit.

taláüjon ö n m a g á b a n valamit, a m i lényeges, de csak a szerep f o r d í t j a felé az ember areát. Minden igazi szerep ú j r a felfedez m a g a m előtt. Azt hiszem, ez a színészet igazi és g y ó g y í t h a t a t l a n szenve délye. — H á t miért nem szereti akkor sazt a vörös nőt« is, a k i t megbántott az előbb, s aki bizonyára szintén benne van magában? — Mert harcolok is magammal. S a szerep ennek az ö n m a g a m ellen vívott harcnak is fegyvere. Emberileg és művészileg is esak akkor ér v a l a m i t h a az tud lenni: fegyver. A művészet örök küzdelem önmagunkká!, — Most az »Egy p o h á r vize főszerepében f o g ú j r a színpadra lépni. Milyen liafe f e g y v e r e például ez a szerep? — Ez a szerep egy — gyönyörű emlék. És g y ö n y ö r ű j á t é k . A játék is hozzátarto(Boxgsayi-iotó)

Azóta két év telt eí.

í

i i

Most itt üt előttem Mezey M á r i a . A múltjáról beszélgetünk. Ugy megutáltam azt a vörös nőt, aki voltam 1 — m o n d j a . — Miért nem lehet festék nélkül ís színész az emberi A színészet nem szerepjátszás, hanem sorsforma. Az örök keresés é l e t f o r m á j a . A színész mindig keres valamit, önmagát. S akkor boldog, ha egy-egy szerep mélyén olyasmit talál, ami nemcsak a szerepnek, hanem s a j á t lényének is a titka. Én mindig az olyan szerepet szerettem, ami egy váratlan pillanatban, ú g y éreztem, rímelni Stewí valamivel, am! a szivemben v a n . . . A szerep a r r a jó, hogy az ember meg

t l r a e j Mária (Msrkciá fkisébet rajzai)

zik az élet egészéhez. Vannak játékok, miket m i n d i g boldogan vesz eiő az ember. — Milyen h a r c o k r a és milyen játékokra készül a z ú j Mezey M á r i a i — Boldog volnék, h a eljátszhatiiáin Claudel sAngyali fid vözlotf-ének, Violáját. Ugy érzem, sok mindent tudnék ebben a szerepben közölni magamból, abból a n a g y és tiszta élményből, a m i t a hosszú m a g á ftyosságbóí, a hegyek közül hoztam usa.— Mijt hozott a hegyek közül? — Hitet) hoztam, isten-hitet. » e erről t a l á n W beszéljünk. H a t hónapig feküdtem betegen. S m i n d i g egyedül. Valami n a g y , n a g y varázslat csodája teljesedett be r a j t a m . — S most boldogabb, mint azelőtt volt? Tisztább vagyok. És szebb vagyok. [^galáh gaiább is így jobban tetszem m a g a m -

— Milyen szerepekben f o g j u k l á t ó i t — Mo3t, 30-án. az »Bgy pohár vm-et ú j í t j a fel a Belvárosi Színház. U t á n a két szerep e l j á t s z á s á r a szerződtem a Vígszínházhoz Talán Maugham *Szsnház<-át ú j í t j a fel a Vígszínház. U t á n a ú j r a Bárdos A r t ú r n á l játszom. Az »Antonius és Kieopatrá«-ban, vagy Molnár »Testőr«-ében. Both Bélával is megállapodtunk. Az ő színházában Giraudoux Elektaráját fogom eljátszani. — Gyönyörű p r o g r a m ! —• Igon. Egy keveset »drukkolok< is. Most az »Egy p o h á r víz« repríze előtt is drok kotok. Ugy drukkolok, mint egy kezdő. De ez n á l a m mindig így van. — De hiszen ez a szép! Ez a legszebb! Ez g a r a n c i a a r r a , h o g y az élmény forró anyagából születik meg a játék, a szerep! Az a szép a színész mesterségében, ha minden szerep előtt tud .drukkolni*, égni, vergődni. Aki sdrukkolnü tud, az H SZÍ vével játszik . . . (szp.í

MIT JÁTSZANAK A MOSZKVAI SZÍNHÁZAK? A forradalom huszonnyolcadik évfordulóját nagy ünnepségek . keretében ülik meg Moszkvában. November 7-én tizenöt új színdarabot mutatnak be a szovjet főváros színházai. A darabok legtöbbje a nagy védelmi háborúból meríti cselekményét, de sok foglalkozik az orosz nép múltjával is. Szakmai körökben eseménynek tartják Alexei Tolsztojunk. a szovjetirodalom nagy halottjának »Nehéz évek* cíjm,6 színdarabját, amely a xRettene tes Ivánt-ről szóló drámai ciklus második része. Olga Ber

goltsz

és

.Vakagonenko da-

rabja, a »Leningrádban éltek', a város körülzárásának idejét idézi fel. Szimonov »A gesztenyefa alatt« elmen irta meg a

srfáv népek közös harcát a fasizmus ellen. M. Aliger drámája, 'Az igazság története*, egy legendásemlékü iskoláslányról. Zoja Kozmodemjánszkájáriil szól, aki partizánként harcolt a németek ellen s akit a fasiszták kivégeztek. A moszkvai színházi élet elevenségét mutatja, hogy a jelenleg ott tartózkodó Priestley-tö\ kezdve Shakespeare. Gorkij, Osztrovszkij, Lope de Vega, H'ilde és Pinero nevét hirdetik a plakátok a nálunk kevésbbé ismert, fiatal szovjetirókon kiviül. Az opera újdonságai közt találjuk Prokofjev balettjét, a ,Cinderellá*-1 és Paljasvili georgiai zeneszerző »Abeszálem és Eléri* cimú dalművét

NEM ART — Miért

klarinétoznk

,ia

taníttatja

a

* K e l l e m e s h a n g j a van. G o n d o l t a m , n e m árt, h a s a j á t m a g a w t u d j a kísérni az é n e k é t . ,

A VENDÉGLÁTÓIPARI MUNKÁSOK ÜGYESSÉGI VERSENYE A Belváros utcáin zajlott le a vendéglátóipar! munkások ügyességi versenyeamely Fejes István győzelmével végző

NÉ(*Y MAGYAR

FIATAL ZENESZERZŐ

A Zeneművészek Szabad Szakszervezetének legutóbbi házi hangversenyén négy fiatal zeneszerző: Ars (Anhalt) István. Járdányi

Pál. Sugár Rez'ö és Székeli/ Endre műveit hallottuk. A nagyon tehetséges Járdányi Pál kétzon»orára írt szonátája a klasszikus formák és az új magyar zenei törekvések szerencsés párosításával szerzőjének a legszebb alkotói jövőt jósolia. Járdányi minden ütemének megvan az érzelmi »aranyfedezcte« és mind formai, mind technikai szempontból nemes ízlése és szilárd alapokon nyugvó tudása már most — szerzőnk alifí 25 éve»v— képessé teszik időtálló kompozíciók alkotására. Ács István nőikarra Ift szép motettáját hallgatva, igazat adtunk azoknak, akik őt méltónak ítélték az ösztöndíj elnyerésére. Sajnos, ha utólag meg is kapná, nem sok öröme telne benne . . . Székely Endre nevét a mozgalmi emberek jól ismerik. Több indulója vált népszerűvé és általában, mint egyik igen tehetséges dalkomponistánkat tartjuk számon. A most elhangzott kórusában bebizonyította, hogy az a capella művészet mesterségét is jól érti és a szöveg hangulati tartalmát világos, dallamos muzsikában tudja kifejezésre juttatni. Sugár Rezső rendkívül finom ízléssel megáldott muzsikus. Három rövid tételből álló vonós triója izig-vérig magyar muzsika. Szeretnénk a többi műveivel is megismerkedni. Dicséret illeti Gát Józsefet, a Zenetanárok Kórusának kiváló karnagyát, aki gondos munkájával nagy szolgálatot tesz az új magyar kóruskultúrának. A többi előadóművészek: Szűcsi Magda (hegedű), a kitűnő Lukács Pál (brácsa), Dénes Vera (cselló) és a Járdányi-szonáta két zongoraművésznője : N. Frlder Kató és V. Inzctt Kató hálánkat és elismerésünket vívták ki önzetlen, szép művészi munkájukért. S z r n i i i s i k y Eadre.

Móricz Zsigmond i Boszorkány* elmü darabja a Magyar Színházban kerül bemutatásra. A Munkás Kultúrszövetseg munkásszínpadra irt egyfelvonásos e ú iwiara pályázatának eredményeit a napokban hozta nyilvánosságra. Az első három díjat tlollós-Korrin Lajos: .Csutka Jutka*. Garrat Anna:

> ttohammunka*. ilándy banda«

Éva: ^Tolvaj-

c. egyfelvonásosát

nyerték.

W

Jan Kiepuráne Egserth Mártától levél érkezett h e v M o r i b ó l Egy visegrádi utcai otthonból elindult a nagyviVagba lő evvel eze.ott egy kisl e á n y . . . Hűséges tarja vuit édesanyja és tudasa . . . és azóta a kisíeauy tüneményes müvószsiker csúcspontjára jutóit. Bá wuuatra.uie.t0 enerKuvat dolgozott. képezte magat. Éneke.L. rendezett, sót még partitúrát is irt. Tudásával iKimu'íatba ejtette környezetét, jótékonyságáról pedig legendákat meséitek. UuguszKodott ahhoz, hogy lehetőleg minden ídegennye.vfl fi.wjében egy ruajcjar dalt is enekéíjen. taiM július 15-éu volt itt utoljára Jan K.epu.úne Eggerth Minta, a magy-irsiarniazasu világhírű színésznő, látogatása csa.adi jellegű volt i* csak megnitt barátait értesítette itt étéiül. — Nem is tudod milyen bo'dog vagyok, - moiidoitu akkor Hggo tb Már a. — Cap ribau, majd Semmeriugeu pihentünk Jannal, olyan közei voltain Pesthez, úgy vágytam haza. hogy ideugrottain egj napra. Hat évig voltam távol Budapest tóL nem akartain addig hazajönni, inig minden álmom be nem teljesedik. — Búcsúzóul kedvesen súgta: — Tévesen mond tam az előbb, hogy minden vágyam teljesült, e g y . . . a leghőbb remélem par hónap múlva.... A hosszú óceáni hajóút, azonban tönkretette EggerUi Márta rem* nyét. A kis baby neui született m e g . . . Eggerth Márta nem válthatta be ígéretét. — nem tudott hazajönni. Egyre-másra jöttek a vészes hírek: .Tan Kiepura a lengyel szabadságharcban bősi halált halt Eggerth Márta Milánóban bujdosik. Él még sok kósza, légből kapott koholmány terjedt

A cél előtt majdnem kiesik a f j í r a t »

Kiss Sándor szakszervezeti clnük átadja a dijakat a két első helyezettnek

t *•i

1," i

e. roiUK.

Aggódva kábeleztünk, írtunk mindenfelé. ahová esak lehetett.... Végre a ua_ pókban egy amerikai tiszt hosszú levelet hozott Jan Kiepurától és Eggerth Mártitól. Megtudtuk, hogy Jan Kiepura és Eggerth Márta boldogan élnek Newyorban. ahol hat év óta tartózkodnak. 1944 május 27-én pedig megszületett a kis Kiepura János. Newyorkban két év óta megszakítás nélkül játssza a Kíepnra-házaspár s 'Víg özvegy, két főszerepét. Közben Márta édesanyja, hűséges kísérője, a l e g tehetségesebb színházi mama is férjbezment. A levél tele van féltő aggódással ha zánk sorsa iránt, mindenki számára sok meleg üdvözlettel és azzal a jó hírrel, hogy amint lehetséges, repülnek haza.. (j.imásiné Halmi Sári

Az új osztrák zene világkapesolatalnak ápolására megújhodott formában tovább folytatja működését az ^Internationale Gesellschaft für nene Musik«, a bécsi modernek 1922-ben alakult társasága. Céljuk — programjuk tanúsába szerint — »az osztrák zeneélet újjászervezése szabad, nemzetközi alapom. A most induló évadban nyolc hangversenyből álló bérleti 60rozatot hirdetnek, nemzetközi hírű muzsikusok részvételével. A tarsaság eínöke Anton Webern, a nagynevű zeneszerző, alelnökei Hans Erich Apostel és Friedrieh 1Vildgans, a költő Wildgans fia. Munkájukban tevékenyen osztozik Alfréd Schl-ee, az Universal Edition Budapesten jól ismert, fanatikusan nácigyűlölő igazgatója, aki máris lekötött néhány új magyar zeneművet kiadásra.

í

A Munkás lultűrszövetség programja Nemzeti kultúránk szempontjából nagyjelentőségű lázas munka tolyiK a Munkás Kultúrszövetség Andrássy-űti székházában. A hivatott vezetők irányítása mellett működő kultúresoport nem egyszer hívta már fel magára eredméuyes munkájával a nagyközönség figyelmét. A kultúrszövetség a közeljövőben hivatásos színjátszó társulattal, szép és művészi progfammal lép a nyilvánosság elé. A társulat művészi vezetője: Szegő István, főrendező: Várady György, rendezők: Földes Péter és Gál Péter, dramaturgok: Kertész László és Vándori Györgyi. A* adminisztratív titkári teendők ellátására Bárkányi Dezsőt, a Nagyváradi Munkás Athenaeum volt rendezőjét kérték fel. A Ejgerih Mártátóltúrsulat tagjai előreláthatóan: Róbert Mária, llosvay Katalin, Szigeti Jenő. Rutkai t t hew-1 ó n b ó l Éva, Orbók Endre. A dám Éva, Poór Irén. Rajna Mária, Szakács Miklós, Baló Elei otthonból eiinduit a mér, Horváth Ferenc, Mádi Szabó Gábor. vvt. eie.ott egy kin Bakács Gábor. Sugár Alice. Kenedy Kaina voit édesanyja éK talin, Győri Mali d. Földes Gábor, Kállai a a kisieauy tuneuié- Ferenc, Móra Edit, Rákosi Piioska, Szőuupuuljara jutott. Bá nyi Kató í«»al dolgozott. kéA tagok kollektív pontrendszer szerint . t, rendezett, sőt még részesülnek a bevételből. A társulat heti utasával oumu'íatba ej két előadáson törzsszínházában, a további jótékonyságáról pedig napokon pedig gyárszinpadokon, pártszer. ttugaszKuOutt ahhoz, vezetekben és fővárosi színházakban játminden íüegennye.vő szik. í g y lehetővé teszi a dolgozó munkáayar dalt is enekefljen. tömegeknek. hogy azoknak ís rendszeren, volt itt utoljára Jan nívós szórakozásban legyen részük, akik Mária, a majiy.irsza.r_ anyagi helyzetűk s a kedvezőtlen közlekesiínésznö. látogatása dési viszonyok miatt eddig ehhez nem juk» csak megnitt bará tottak hozzá. léiül. Műsortervük, amelyben a klasszikus vígmilyen boldog vagyok. játéktól a modern bohózatig minden felEggei tb Már.a. — Cap lelhető s amelyben elsővonalbeli mflvés Benageo pihentünk Jan- ket is szeretnének felléptetni, a következő: voltam Pesthez, úgy Shaw: .Pygmallon* és >Az ördög cimbo>íiy ideugrottain tg] r á j á t . Klabund: »Krétak5r«, » X Y. %-*. oltani távol Budapest S. Mmirjhant: > í s í r , .Szent lán?«, Doszaddig hazajönni, inig tojevszki: »Bfin és bűnhődés*. Törők Sánnem teljesedik. — Bú- dor: 9 Április*. Aischylas: »Leláncolt gta: — Tévesen mond Prometheus*. Sardou: »To«ca*. Lét az: minden vágyam teflje- sMíiekó*. Karinthy: .Holnap reggel*. löhh... remélem par Aristophanes: »Madartak*. ^Felhők*. bosszú óceáni hajóút. (TNeil: .Amerikai Elektra*. Shakespeare: Eggurlh Márta remt »Lear király*, .Tévedések vígjátéka*. Molein született meg . . . liére: »T>on Jnan«, .Mysanlhrope*, .Képím válthatta be ígére- zelt hetes*. Capek: . R TI. R.«. Shaw Vyt*hazajonni. Egyre-másra ma'.ionjának próbái már folynak a követsk: Jan Kiepura a len- kező szereplőkkel: Acs Rózsi, Bozóky Istban bösi halált halt. rdn, Martha Marika, Simányi Tibor. Fa lánóban bujdosik. ÉJ raaö Rozi, Gáti György. ?böl kapott koholmány örömmel üdvözöljük a Munkás Kultúrszövetség munkáját, amely hivatva l«e» tiink, írtunk mindsn- biztosítani a munkástömegek álta!4"J0» ;hetctt... Végro a ua_ kultúrszínvonalnnak emelését. :ai tiszt hosszú levelet ítól és Eggerth Mártá;y Jan Kiepura és Eg ;an élnek Newyortian. rtózkodnak. 1944 május ilctett a kis Kiepura két év óta megszakia Kiepura-házaspár a főszerepét. Közben űséges kísérője, a l e g ízi mama is férjhezKarádg Katalin játssza a címszerepet a féltő aggódással ha Fővárosi Operettszínház tSybil!« feK/ításán. mindenki számára sok amelyen a Nagyhercegnő s«erepft Honthg és azzal a jó hírrel, Hanna alakítja. Petrov szerepére Rákos Tibort, a Nagyhercegére Sárdy Jánost szemelte ki gos, repülnek haza . . . a -7Ínház igazgatósága. (jamásiné Halmi Sári

.Szerelem és halál«clmen a rádióban Deorcseri Gábor tartott előadást Mozart Don Juan-járól. Az előadás a tragikus hős alakját elemezte és kiegészítette E. T. A. Hofmann vonzó, dc egyoldalú Don Juan-képét. Bálhy Anna, Kálmán Oszkár, Székely Miliíly és Virágos Mihály közreműködése tette még szebbé az érdekes műsorszámot.

FILMHÍREK FILMBEMUTATÓ A ItENDÖRTISZTIKARNAK. A Marirt csütörtökön délelőtt 10 órakor vendégül látja a budapesti rendőrség tisztikarát a Royal Apollóban. Bemutatásra kerülnek a magyar háborús főbünösök hazahozataláról készült riportfilmek, a .hatalom átvételének* évfordulójára készült Mafirt-krónika, a legújabb híradók és dokumentfilmek. Az előadás előtt Benjámin rendörfökapitányhelyettes és Pásztor Béla tart bevezetőt KILENC ÜJ OROSZ FILM BUDAPESTEN. A napokban érkezett meg Budapestre a legújabb orosz filmek sorozata. Ezek közül a legkiemeUkedőbb a Halhatatlan ördögök című mesefilm, továbbá Gorkij gyermekkora, a Gorkijtrilógia első része. A további filmek.Sealov, a ' repülőt Várj ram. Magas jutalom, A mérnök bt báj.i, Su torov, a Vörös Hadsereg hadvezére, Volt egyszer egy kislány, Ez történi a Don-medencében A BUDAPESTI KALAND FILMEN. Körmendy Ferencnek, a Londonban élő magyar írónak híres regényét, a Bu-r

dapesti kaland-ot megfilmesíti a Haladás. Főszerepeit Mezey Mária. Ajtay Andor és Ráday Imre játsszák. Kendező, nck és: zeneszerzőnek két, ugyancsak külföldön élő magyart, Vajda Lászlót és Ab>. rahám Pált szeretnék hazahozatni.

KARADY KATALIN FILM. JE1T, közvetlenül elhurcolása után, betiltották a nyilasok. Ugyanerre a sorsra jutott az akkor alig pár napja bemutatott Machita is. Most egyszer, re három mozi újítja fel.

ÜRI FIÜ NADRÁG NÉLKÜL. Ákos Miklósnak, a kitűnő írónak és a politikai rendőrség egyik vezetőjének ezt a vidám regényét Ambrus Mátyás viszi filmre. ToU nay Klárival, Gábor Miklóssal, Mály Gerővel és Aranyossy Irénnel a főszerepekben.

OSA PA J E VN EK, a Szovjetunió elsőszámú partizánhösének a híre bejárta már a világot. A róla készüli nagyszalxisú filnmt az Uránia filmszínház tűzi műsorára.

— Hová siet azzal a Rembrandttal? — Itt a cím. Kapok érte egy kiló zsírt.

A MAGYAR „PIQUE

DAME

Próbaközi beszélgetés Basilides Az Operaházban a „Pique-Daine" rendelkező próbái folynak a nagy színpadon. Oláh Gusztáv 01 a rendezői asztal mellett. Azaz, hogy többet áll, mint ül. Fájós lábával állandóan mozog a színpadon. Irányítja a tömegjeleneteket, előjátszik a szereplőknek, mialatt Komor Vilmos, a karmester, dirigálja a zongorával kísért próbát. A résztvevő énekművészek közt van Basilides Mária, ö lesz a november 10-én bemutatásra kerülő C«9*oo5zfa'-operának címszereplője, öreg grófnét játszik, akire ráragadt a PiqueDame gúnynév, mert kalandos fiatalkorában, mikor Páriában, XV. Lajos udvarában, mint „moszkovita Vénuszt" ünnepelték, nagy kártyás volt. Erről éneklik a mű első felvonásában az opera egyik híres és hatásos számát, a kártyaballadái. A balladában elmondott történet egyúttal misztikus drámai magva a szövegkönyvnek, melyet Puskin remek novellája alapján a zeneköltő fivére, Csajkovszki Modeszt Irt. A próba szünetében beszélgetésre kérem Batilidet Máriát. Oly régi barátság fűz hozzá, hogy nem kell ragaszkodnunk az interjú szokásos formaságaihoz. Félszavakból értjük egymást. Tudom az észjárását: nem szeret, nem szokott fölöslegesen beszélni. De amit mond, annak magva van és sava-borsa. Mély és tartalmas lényének egyik nagy vonzóereje a szelíd, bölcs humor, az emberi és művészi komolyságot bearanyozó lelki derű. Pedig a mindnyájunkat ért sorscsapásokból neki bőséges adag jutott. Mikor ezt említem, kötögetéséből fel se pillantva, csöndesen ennyit mond: — Hogy élek, hogy a férjemmel, fiammal és leányommal együtt el nem pusztultunk december végén és január elején, igazán csoda. Az óvóhely, ahol meghúzódtunk, németek és nyilasok harcifészke volt. Nem egyszer hajszálon függött az életünk. Meg is sebesültünk, de nem haltunk bele. Megvagyunk, élünk, ez a fő. A többiről, az anyagi kárról nem érdemes beszélni. Tényleg nem beszél róla, pedig volna mit. Basilidesék lakása teljesen kiégett, o n pusztult minden, az utolsó fényképig és fogkeféig. Lángok martaléka lett a gazdag kottatár is, háromévtizedes művészi munka szellemi kincsesbányája: rengeteg zongorakivonat, dalkiadvány és kézirat, beírt szövegekkel, tanulmányi bejegyzésekkei. Pótolhatatlan veszteség. — Hogy tud így dolgozni? — kérdezem. — Nehezen. Minden szereplésem előtt úgy kell összekérincselnem a szükséges hangjegyeket (Tudni kell ehhez, hogy a legnagyobb európai zeneműkiadók raktárai és műhelyei rommá lettek. Évek óta alig van utánpótlás. Igen sok fontos kotta egyáltalán nem kapható, vagy megfizethetetlenül drága.) — Zongorám sem volt mostanáig — teszi hozzá. — Ha próbálni kellett valamit, a szomszédba jártam át. A napokban végre kaptam kölcsön egy jó hangszert. Thomán Mária volt szívet felajánlani, hozassam el a zongoráját az ő romlakásukból. — Milyen a szerepe? — Nagyon érdekes, főként színészileg. A nagy multat, az ancien régime szellemét kép-

14

viselem. Idegfeszítő drámai helyzetbe kerülök, mely átcsap a misztikumba. Nyílt színen halok meg, majd megjelenek mint kltértet. Csajkovszki zenéje nem olyan mély ét nem annyira valósághoz tapadó, mint például Musszorgszkié, de azért van benne erő és jellegzetesség. Érdeket, hogy nála is fölismerhető a realizmus szelleme, amely jellemző minden idők orosz művészetére. Szerepem nagy monológjában például, amikor fiatal koromra emlékszem vissza, be van illesztve egy régi arietta, Grétry, rokokóbei i francia zeneköltő egyik operájának részlete, úgy, ahogy van, francia szöveggel. Igen nagy kedvvel készülök erre a bemutatóra, mely Operaházunk nagyszabású teljesítményének ígérkezik.

Basilides Mária — Mire készül még mostanában? — Számos hangversenyszereplésre kértek f d , alig van hét, hogy kétszer-háromszor nc kellene valahol fellépnem. A rádióban már megkezdtem egy tizenkét alkalomra tervezett sorozatot, a dalirodalom keresztmetszetét az óHasszikusoktól a legmaibb szerzőkig. Valószínűleg adok az évad folyamán néhány önálló dalestét is, egy Schubert-matinét mindenesetre. Megkísérlem kivallatni Basilides Máriát művészetének mesterségbeli titkairól. Hogyan raktározza el magába, hogyan dolgozza fel lélekben, képzeletben műsorkészletének hihetetlen mennyiségű, rendkívüli változatos zenei és költői anyagát? Hogyan vette birtokába a teljes antik, klasszikus és romantikus dalirodalmat és úgyszólván minden fontos oratórium alszólamait? Hogyan képes mindezen felül, a magyar és külföldi úttörő muzsika apostolaként, a legkényesebb, legnehezebb feladatokat vállalni, a különféle műfajok és korhangulatok legfinomabb megkülönböztetésével? Hogyan csinálja azt, hogy nyilvános szerepléseken soha emlékezet-támogató segítségre, hangjegy vagy szöveg kézbentartására nem szorul? — Magam sem értem néha, — feleli — hogy tudok ennyi mindent a fejemben tartani. Azt hiszem, megszokás ét gyakorlat dolga. Meg aztán nagy úr a muszáj. Ügy vagyok vele, hogy

Máriával csak az anyag tökéletes ismeretének és tudásának birtokában szabadulok meg belső gátlásaimtól. Éneikül nem hogy jól énekelni és meggyőző hatással előadni nem tudnék a nyilvánostág előtt, de még talán megmukkanni sem lennék képet. A szükség vitt rá, hogy mindent becsületesen megtanuljak. — Milyen a munkamódszere? — Szeretek ágyban fekve tanulni. Olvasgatom a zongorakivonatot, elképzelem, hogyan kell szólni a dalnak a maga belső természete, a hangképek, a dallam- és ritmuselemek logika, összefüggése szerint. Akarva, nem akarva bele, élem magam a mű létrejöttének teremtő folyamatába, ahogyan a versszövegből a dal, a drámai helyzetből az ária megszületett. Egyidejűleg lerögzítem emlékezetemben a mű formai vázlatát és hangszerveimben az cnekbeli meg. oldást. Nehéz pontosan szétválasztani, hogy ebben a gondolati munkában mi az ösztönösség, mi a tudatosság s hogy a kettőnek hol a határa.. . Hát igen, ezek azok a bizonyos határkérdések. Amüyen érdekesek és izgatók, oly nehéz rájuk megfelelni. Érjük be azzal, hogy egy-egy résen át betekinthetünk az istenadta talentum alkotóműhelyébe. Basilides Mária művészete pedig valóban egyenértékű az alkotással. Ezt mindenki tudja, érzi, aki egy-egy Schubert-estén, vagy mát alkalommal, amikor például az ú; magyar muzsika igéit hirdette, az ő csodálat® hangjának és páratlanul sugall atos egyéniségének hatása alá került. ^„j, v|kUr

VÁNDOR Irta: Saélpál Axpád Mint a fáradt vándor, akisek srivéken Elkeveredett már az t t • a cél régea Csak megy. vimd norsát« égy eltéved beaae. MiHlka labirinté* e Beat a szíve lemos. Cgy vonszolom én is n n o n t i , csívemet. Ügy tévelygek benne, amíg be nem temet Ax édes nyugalom s elfödve aa u t a t Rám ejtik a fák is hoset* árnyékukat Árokparton fekszem, arcom égrevetve. Röptébe* egy madár meg-megáll felette. Haagya tat mellette, begár másaik rajta. Egy rutai f á n á l a fejét ráhajtja. Nincsen más előtte, csak a magas égbolt, Abból ia esak annyi, amennyi belé w H Temetve bcMIe • amennyit elértess. Mikor aa életet as élettel mértem. Mórt, hogy elérkeztem ssemtől-saerabe vele, Most, hogy elvesztettem a vele vagyok tele, Most. hagy megfizettem mit magamba

[sáriam.

Hétért életet, halált a halálba*. Most már köaayfi vagyok, akár repfithetaék. Ha valaa még hová, hogyha már nem lesnék. Egy azcal örökre, aki egy ée őrök. Akibea kezdődnek és zárainak a kírSfc Lezárta nememet, nincsen már határa, í g y Jta él, így figyel, igy ismer magára, í g y a ú l í k el beanem éa b o n é a hantom — Megbékélt m«Mlyát tttkrft* aa t r a t * .

:J.'fV M

- **>

A FI ATA L S A L J A P I N Saljapin p á l y a f u t á s á n a k első szakasza: a balsikerek, visszautasítások, szégyenteljes kudarcok csaknem szakadatlan sorozata. Az álmodósssemű szőke óriás tizenhatéves korában a kazáni Szent V a r i a m templomban énekel — de nem sokáig. A karmester kidobja, m i n t hasznavehetetlent. A gyermekkórusból is eltanácsolják melyiüő hangszíné m i a t t — élete első szólójában kínosan felsül. »Akkor lesz belőled énekes, barátocskám, mikor belőlem pápa* — vigasztalja a kórus vezető. De S a l j a p m az elhivatottak eszelős makaessagával ragaszkodik az énekiéshez. A kazáni suszterinas esténként tisztára mosdva, ott ólálkodik a színházi kiskapu előtt — sőt még a kulisszák mögé is besurran, hogy közelről megcsodálhassa bálványaita színészeket. A rendező szeme megakad a pompásnövésű, vállas f i ú n . Kiküldi a színpadra. Egyszavas szerep Saljapin első színpadi kísérlete és ebbe az egv szóba is csúfosan belesül. _ »Mamlasz.U — h a j í t j a ki a tajtékzó rendelő és a m i t még hozzáfűz, az nemigen bírná el a nyomdafestéket. Azt mindenesetre a lelkére köti, hogy többé i ű e m e r j e n még mutatkozni sem a színház környékén. Most szünet következik. S a l j a p i n vasúti írnok, m a j d városi hivatalnok, később zsákhordó és vontatómunkás. De az ének menthetetlenül megfertőzte. Megszökik az egyik vontatómunkással, akihez azonnal mélységesen vonzódik, mert ú j b a r á t j á t is színpadi tervek hevítik. A tifliszi operaházban jelentkeznek próbaéneklésre. A meghallgatás eredménye: a j ó b a r á t o t leszerződteti az igazgató, ö t reménytelennek tartja. Saljapin szörnyű szégyenében még a kórusba is bekönyörögné magát, de az igazgató oda sem találja alkalmasnak. A szerencsés b a r á t neve: Gorkij. E g y nap azután kinyílott ez a csodálatos h a n g , mint valami természeti tünemény. Vszatov énekmester, a moszkvai operaház egykori ünnepelt tenoristája figyel fia először a hatalmasfényű és mégis p á r a t l a n u l l á g y orgánumra. Foglalkozni kezd a f i a t a l om torrel, rávezeti a színezés, az előadás

t i t k á r a , m e g m a g y a r á z z a a szerepformálás rejtélyeit, megérteti vele a melódia magasabbrendfl h i v a t á s á t , felhívja figyelmét az orosz népzene n a g y lángelméjére, Musszorgszkyra és l e i k r e kö i h művészi pályafutásán teljes tehetségével és hitével szolgálja az orosz nép e zseniális iát f > — aki az akkori operalátogató és zenebarát h o n f i t á r s a i szemében lenézett, megvetett s n a t n r a l i s t a és dilettáns*. A külföld muzsikusaiért vakon lelkesedő orosz közönség ebben az időben bizony lenézne a Boris Godunov és Bovanscsina alkotóját. S a l j a p i n t első komoly szerződése a tifliszi színházhoz köti. Jelentéktelenebb szerepek u t á n — a Carmen Zuniga h a d n a gya, a Bajazzók Toniója — Mefisztó alakításával »ugrik M«. De hol van ez a Mefisztó még a későbbi, k i f o r r o t t S a l j a p i n oobbenetes a l a k í t á s á t ó l ! Sikere így i.s feltűnő. Moszkvába szerződik és c s a k h a m a r a világhírű Mária-operaház t a g j a lesz. A csökönyös balsikerek itt i s kísértik — e g / csipkefinom Cimarosa-opesrában h a t a l m a s a t bukik — természetesen nem való neki a szerep, de a karmesterek és a z igazgató egyöntetűen megállapítják, hogy van u g y a n h a n g j a , sőt szép h a n g j a van, de n a gyobb szerepekre, sajnos, nem használható. Ismét a Znniga h a d n a g y o k léVk és ambícióölö sorozata következik. S a l j a p i n egyre rosszabbul érzi m a g á t a c á r i operában, olyan r a j t a ez a sok tehetségtelen, hivatalnok-mesteremben-, m i n t a szűk r u h a . Az első alkalmas p i l l a n a t b a n le is dobja magáról. Átszerződik a híres Mamontov-színházhoz. A dúsgazdag vasútépítő minden elképzelhető a n y a g i t á m o g a t á s t megad a fiatal énekesnek. Bemek szeme azonnal felfedezi benne a zsenit, melynél különbet talán még nem ismert az énekesszínpad. Saljapin m a g a tervezi kosztümjeit, m a s z k j a i t , nem kell piros szattyánbőrcsizmát húznia az egyszerű orosz muzsik szerepében, mint a hamis és hazug cári operaházban — ú g y á b r á z o l h a t j a az orosz parasztot, elesettségében, nyomorúságában, ahogy azt gyermekkori keserves éveiben maga előtt látta: booskorosan, rongyos kapcával. Si-

Saljapin három kimagasló szerepében

A fiatal Saljapia kere óriási. Levitán és Szeröv, a két nagy- í nevű festőművész, ráveaetik a maszk döntő : jelentőségére. Saljapin az első énekes, a k i szerepenként változik a színpadon és akit senkisem ismer fel színpadi maszkjai után a magánéletben. A »dísztemető«c-ben, ahogy a cári operaiházat nevezte, minden ú j í t á s szigorúan tilos volt. Az évszázados, el- ij avult buta tradíciók között még ez a csodálatos zseni is elsorvadt volna, íha Mámon tov idejekorán ki nem emeli a csill o g j , de f o j t ó környezetből. A Mamontovszínházban énekli először azt a Mefisztót, mellyel őrökre beírta nevét a színpadtörténelem a r a n y k ö n y v é b e : Mefisztój á v a i a hideg gonoszság tökéletes szobrát mintázta meg, melyről nem k r i t i k á k a t , de a dicshimnuszok köteteit írtá'k össze öt világrész zeneesztétikusai — és itt h í v t a életre azt a Boris Godunovot, mellyel — nyugodtan m o n d h a t j u k — az alkotó művész magaslatára emelkedett. Lévai E n d r e

TANGÓHARMONIKA ÉS

ZUG-MŰVÉSZET

KÉT KIÁLLÍTÁS

A Tanulságos tárlatot rendezett a Szociál- az ősszeképen segíteni tudott volna. demokrata P á r t képzőművészeinek a t á r - nagy igyekezett mellett, a hangoskodók: és lázongók között, a melldöngetés éa fogadA letűnt sötét idők egyik jellegzetes kon- sasága a volt Ernst-múzeumban tagjaikozás zajában minden elszintelenedik; ha n a k és meghívott művészeknek a részvéjunktúralovagjának neve ütötte meg szemindig felsőfokban beszélünk, elvesztik telével. Legtávolabbról se volt politikai memet a múltkor valamelyik lapban. Elő- jellege ennek a vállalkozásnak, hiszen a értelmüket a jelzők, a szakadatlan fortisször esak felületesen futottam át a hírt. kiválogtást semmi irányzatosság nem ve- simo mértéktelen adagolásban tompa uéDe mikor figyelmesebben kezdtem olvasni zette. Valamiféle közös hangulat, hasonlamasággá lesz. Az erőfeszítés, a készséges a hírt, megdöbbenve láttam, hogy Krdélyi tos sajátság mégis összekapcsolta az ajánlkozás, az engedelmes hajbókolás maMihályt nem a Népbíróság elé állítják, haegyüttes majd minden tagját egymással, radt meg a hit és elszántság helyett, aa utánzás és hasonulás verítéke a művészeti ami azonban nem pártjelvények azonossánem ízléses csomagolásban színházat nyújélet kezdeményező frissesége, teremtő függából világnézeti vagy közéleti álláspont tanak á t neki, nyomdafestékre méltatlan egyezéséből következett, hanem kizárólag getlensége és hűsége helyett Ugy látszik, sokszó indult felfelé torkomon. De útközszemléleti, felfogásbeli rokonságon ala- nem szabad a forradalmat intézményeben megakadt Mert a lapban épp egy hirsíteni. pult. A kiállítók valamennyien a modern detést pillantottam meg, amelyben Marnitz törekvéseket követik, haladószelleműek a A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Frigyes ünnepélyesen közli, hogy boltját szónak általánosan elfogadott értelmében, néhány érdekes festőnő-egyéniséget soraújból megnyitotta. a Műcsarnokhoz és a polgári fogyasztók koztatott föl egy meghitt kis kiállítás keEz a két ú r nagyon jó üzletet csinált a ízléséhez viszonyítva, forradalmároknak retében, olyanokat, akik nemük fokozotmúltban a »«nftvésáettelc. Marnitz Frigyes mondhatók. Laza fesőtiség és konstruktív tabb érzékenységével válaszolnak a pikemelte ki a füstös kocsmák és negyedszándékosság, élénk színhasználat és meg- t ú r a időszerű problémáira. Különös molepő eredetiség tarkítják a termet, har- száj-modernség jellemzi produkciójukat, rangú szalonzenekarok. homályából a szásogás, különcség, mívesség, lendület és mintha versenyre kelnének a férfiak válzad idé.len torzszülötfjét. ezt a hangszer, műgond Váltakozik gyors egymásutánban lalkozókedvével, kísérletező merészségével. aek nem is nevezhető korcs szörnyeteget, a látogató előtt. Az újítók mozgékony- Legtöbbjük nyilvánosságra érett, ismert a zongora könny® és bűnösen meggondosága, a kíváncsiak türelmetlensége, a pro- kiállító művész, aki figyelemreméltóan és latlan félrelépéséből származó neveletlen gresszívak előrelátása mutatkozik itt meg eredményesen dolgozik. Ez az alkalom ponfattyút, a tangóharm oriikát. Az S bűne. a legeltérőbb alakban, a programszerű út- tosabb tájékoztatást n y ú j t működésükről, hogy ez a ragály pusztító dögvészként tertörés, a lelkes megváltás láza t a r t j a izgamert hiszen tágabb teret sikerült itt ma-jedt esi Pesten és rekordidő alatt fertőzte lomban ezeket a művészeket. Minden mű guknak biztosítani. Kiváló részletekre tameg a .valami ssépret szomjas bizonytalan mintha szerepszerű lenne, hangsúlyozottan láltunk festményeik sorában, értékekre, és ártatlan lelkeket Marnitznak ismét jói- í hivatást teljesít. idézőjelben készültek melyek eddig nemigen kerültek ki a műmenő hangszerüzlete van Pesten. A kon- 1 ezek a képek és szobrok, célzatosan, mély termekből a nyilvánosság elé. Deli B. eértrendezéssel egyelőre még v á r . . . lélekzettel, nagy elhatározással. A mes- Bózsi egyetemes viszonylatban is komoly terek jórésze mindenáron tartani akarta tehetség, két olyan képe is van itt, ameEzek az urak a múltban »jelentős« szere* magát egy bizonyos irányhoz, ragaszko- lyek jelenkori legjobbjaink köze emelik. pet játszottak a magyar nép tervszerű fel dott felismeréseihez és meggyőződéséhez, Anna Margit finom kis táncosnője és erőrendszeres butításában. A fasizmus tudta, hitet tett az újdonság és a fejlődés melteljes szénrajza ú j oldalról világítja meg hogy a tömegek tagadhatatlan kultúral e t t As egész egy kicsit manifesztácio, adottságait. Beck Judit és Vajda Júlia a éhségét valamilyen módon ki kell elégítetüntetés a művészeti haladás mellett, tufesőiség legszolidabb fokozatara utalnak. nie, de azt is tudta, hogy ha jót ad lajdonképpen véleménynyilvánítás a maUgyancsak örvendetes felfedezes volt ezzel'tágítja látókörüket és növeli igényeiradiság az a v a ' t e á s ellenében. Nem öntu- Kühner Ilse Fürdőző című szobrocskája, ket, "ez pedig, társadalmi téren nem tartó datlan megnyilatkozás, inkább s z t o d e k o " mely egy jó festőművész egészséges plasr, zott éppen szorosan a fasizmus programjába. állásfoglalás. Ezért van, bogy a kiállítás ttkai érzékéről tett tanúbizonyságot megtekintése után rossz em ék marad sx Oeímacher A.ma. Zemplényi Magda, SzanU, J ó l látták tehát, hogy itt valami pótanyagra, érdeklődőben egyfajta csináítság, fcimó-f Piroska, Modok Már,a, bosHonczy Ibolya, olcsó álművészeire van szükség, ami látvádoltság zavarja a tiszta benyomást, az az Kunvári Lilla, Földes Lenke Forga^ nyos és szórakoztató, de hiányzik belffle az érzés, hogy nem egészen őszinte az egyHann E r z s é b e t , Gráber Margit egy két a dinamitnál is veszélyesebb jvalamis, a formára hango t forrad ilmiság. munkája szintén költészet és a nemes eszmei tartalom. VaNem önkéntelen e festegetők és minlamennyien emlékszünk még a Marikámra tázhatok legtöbbjének a stílusa, mert és kiterjedt rokonságának nyúlós érzefigőaelőzetes meggondolásból alakult, divat, Ségére. A m ű f a j népszerűsítését nálunk sokényelem vagy alkalmazkodás vezette a kan vállalták. Szűklátókörű, ügyes üzletmódszerek és sajátságok alkalmazásához emberek szemében hálás (értsd: kifizetődő) Irta: Vas István. művészi g y a k o r l a t u k a t Ahelyett, hogy feladat vtfit De Erdélyi Mihály többet egy belső folyamat, mesterségbeli és műHát tékozold, én azt se háneffi, tett ennél, ö sziwel-1 élekkel, — bocsánat & veltségi kutatómunka vitte volna előre a «z életet, esak vissza, ne kérd. rossz helyen használt kifejezésért - égés* modorukat. A tapasztalat az, hogy nemMa|d meg foflod látal, drá#» virágom, •tehetségével* szolgálta a »koreszme* — csak az akadéniizmus termeli a giccset, de hegy wilyen káf e peteekéi*. ftjból bocsánat — »knltúr«-politikáját Küla modernségnek is megvannak a maga Sm nem nekem, maid hSssel az időnek, közhelyei; vásári árut. könnyű tömegcikvárosi színházaiban fényes sztárok nevével salker k««*oél s nem találsz sehol ket a progresszivitásbél is lehet hígítani. biztosította a sikert és sorozatossá adta vagy dWfcíess* «* »*«>««* S ezúttal, sajnos, méltatlanok kezére is elő futószalagon gyártott, irredenta fércesak az él, hogy bwseáffl Uvttetal. müveit, összelopkodott, selejtes zenébe bur- kerültek a bátrak és hivatottak eszközei, kolva & sekélyes szöveget Működése nem- a modern képzőművészet vívmányaiból Ma sem tőlem, tanulsz azr Időtől, csak értéktelen, de káros volt, — de s in- stréber tolongás lett. Olyan kíméletlen és szeretni azt, atnl van, ártalmas formában, hogy as apostolok Házat kap, talán azért, bogy ostoba ponytalán, ratoe már a hajad ntegősztt! igazát is kompromittálja. Az átlag annyira vájával aláássa fiatal demokráciánk ku1~ bántó, hogy a sikerültebb alkotásokat is v a m r r e v n és nyirkosán. túráját?... beárnyékolja, elszűrkíti. Pedig résztvett a Tudnád^ vittem, ránk ml várhat kiállításon Barcsay JenS, M á r f f y Ödön. s begy így, vagy iay, Kérdem a mélyen tisztelt illetékeseket, Gadányi Jenő, Egry József. Kmctty János WívnánJi, rahtó vének, rögük, árnyak, ismerik-e Erdélyi Mihály múltját, mind is, Ilosvai Varga István kimagaslóan, jó egy prrcnyi asdeget, politikai, mind pedig »mftvészi« szempontteljesítményekkel, Bálint Endre impozáns pontból? Es ha igen, vájjon hogy adhattak kollekcióval jelentkezett, Korniss Dezső ka tudnád, mit tartasz fiezeftea neki színbáznyítási engedélyt ma, amikor ismét kitűnő változatban képviseltette kés bogy cti marad belőle odalent, « színpad még sokkal inkább politikum, pességeit, Ámos Imre önarcképe megbízÜsté szerényen s gőgösekben üószék és katedra, mint valaha! Vagy taható példát adott az avantgardenak. A azt, ami esak Itt <* BÜej*: t á n van valami, ami menti és semlegesíti szobrok közül Vedres Márk, Bokros-Bir. hagy ntí* bpnám bulléiffia «iz»l, a tehetségtelenséget, ízléstelenséget és tiszman Dezső, Szandai Sándor, Beck Au.írá*. wgfosva » *** »e««* a n k tátalan szakmai multait Csak nem az elJífeovits József emlékeztetnek s Jó minő« a Mfjaett rejtélyes akaraíábél ségre. De r a j t u k kívül is több jelesünk len forradalmiság*... ft«áS é g j m lehetóak. küldte be műveit, anélkül azonban, hogy m liebner János

A HARAGVÓHOZ

szív

(Royal Apollo.) A szerelem annyiféV. ahány ember szívébe belopakodnia sikerült. Megszámlálhatatlan költői alkotás köszönheti létét annak, bo
A

H A L H A T A irta:

TLA N

Z EL K

Képzeljék el ujjongásomat: minden művészetek lelkét, a mesét láttam megelevenedni » Nemcsak megelevenedni : megszületni láttam, úgy, ahogy kipattant hajdan az emberek szivéből, amikor az emberek sokasága meg nep volt y s ahogy ma is kivirágzik a szívekből, ottan, ahol még nép a nép. A mese születését lattam, születését és növekedését annak az emberi szivekből égre szállt, majd e földre visszahozott világnak, mely azért olyan gyönyörűségesen sejtelmes és valóságos és igazi, mert azok szívéből pattant és azok növelték lombosra, virágosra, akik szenvednek. S ezt egy film elevenítette elém, egy film, amit néhányad-magammal láttam egy házibemutatón, s amit nemsokára mindenki láthat Budapesten. A film címe: „A halhatatlan ordog". Az ördög, az „örök rossz", halhatatlan. Halhatatlan, mert hiába vágja le fejét az igazság lovagjának kardja, azonnyomfcan tűz csap föl a vérző, csonka nyakból s e tűz fejjé válik. Nem veheti fejét senki kardja. Am, ha valaki megtudja a titkok titkát, mégis megölheti az ördögöt: egy nagy fekete hegyen egy nagy fekete fán, egy nagy fekete almában van elrejtve az ördög szíve. Aki ezt megtalál,a es elpusztítja a fekete hegy fekete tajanak fekete almájába rejtett szivet, az megöli az ördögöt. D e az is igaz, hogy aki ezt megteszi, azt kővé varázsolja a holtában is bosszúálló ördög. Akad-e hát olyan legény, olyan bajnoka az igazságnak, aki inkább kővé válik, mintsem eltűrje, hogy az ördög felgyújtsa a falvakat, elrabolja á szűzeket > Persze, hogy akad: hol akadna, ha nem a nep szívéből fakadt világban, a mesében ? Ennyi volna a filmre varázsolt mese, ha el lehetne mondani egy mese tartalmát. D e nem hiába, hogy egy anya ölében nevelkedett testvérével, a verssel: nem lehet elmondani. Mert elmondhatnám-e másképp, mint magával a mese szavaival az erdő zokop s a t , a fák bánatát, amint földig hajolnak agaikkal a halott vitéz fölött ? A fa odvában lakó gomba formájában rejtőző öreg s bölcs tö fP^ t » ^ csodatevő pettyes gombakalapját ajandekozza a szerelmes vitéznek ? A folyó hatan ülő békát, aki a parton fekvő vitézzel beszélget ? Azt a sejtelmes, gazdag, de legegyszerűbb és legérthetőbb valóságot, amit a filmen láthatunk: a mesét ? S azt, ami átüt, átragyog az egészen, a mesemondó nép Kiket ? S ne hidd, nem „trükk-filmet" látunk,

ZOLTÁN

nem rajzaswalok hamar fonnyadó ötletességeit. De igazi erdőt, igazi békát, igazi lovat, igazi galambokat. Mert csoda történt velük, ahogy az mesében szokás útrakeltek az erdők és vizek és látatlanul elvándoroltak egy pesti moziba, magukkal hozva állataikat es madaraikat s fölöttük szállva elkísérték őket a felhők és a csillagok. Alig tudom leírni végezetül, amit már említettem egyszer, mert látva is hihetetlen, hogy mindezt a csodát e g y film varázsolja elénk. A film Moszkvában készült, Alexander Rou rendezte. Játssza a nép, a mennyek es a poklok, az erdő és a rét, a hegy és a folyó, m i d f ^ ladikkal. Címe: „A halhatatlan OTdog . D e en átkelteném e címet. í g y ; A halhatatlan népmese. A halhatatlan nép.

„de vdLK

SÍR TAM IN húshelyettesítő tápsier!

MIBB>£ERUL " EGY MAGYAR FILM? A most induló demokratikus m a g y a r filmgyártás súlyos a n y a g i gondokkal küzd. Az á r a k ugrásszerű emelkedése szinte megoldhatatlan problémák elé áll í t j a a gyártásvezetőket. A díszlethez rengeteg f a , vászon, festék, enyv, szög keü. a m i mind részben beszerezhetetlen, részben megfizethetetlen. A n y e r s a n y a g (negatív, h a n g és pozitív) á r s az elmúlt h a t hét alatt a húszszorosára u g r o t t Az á r a k n a k ezzel a v e r s e n y f u t á s á v a l lehetetlenség kalkulálni. Valamikor egy normál játékfilmnek olyan stabil á r a volt, m i n t a villamosjegynek. 1940-ig ez az összeg kereken és pontosan 110.000 pengőt tett ki. Nagyon r i t k a esetben f o r d u l t elő, hogy párezer pengővel túllépték ezt a költségvetést, v a g y a l a t t a m a r a d t a k . Smolka János: Mesegép a valóságban című s z a k m u n k á j a ezt az összeget a z alábbiak szerint osztja fel: Forgatókönyv . . - . Zene és zenekar . Gyártási vezető . . Rendező Cutter, ragasztólány, Díszlet . . . . . . . Szereplők, epizódAsták Statisztéria Műterem (12 nap) . . Kellék Ruha, autó, sajtó . . Különféle előre nem látott LáborWtórium Biztosítás

. . . .

.•

3.009 P 3.000 » 3.000 » 3.000 » 5.000 » 2.500 » 1.600 » 12.000 » 17.000 » 1.000 » 12.000 » 6.000 » 1.000 » 2.000 » €.000 » 6.000 » . . 18.000 » .

2.500 » 116.600 P

A továbbiak megértéséhez tudni kell, hogy ebben az időben a Nemzeti Bank a dollárt öt pengővel jegyezte, tehát egy m a g y a r film 22.000 dollárba került. Nézzük most, mi a helyzet? Ráthonyi Ákos az »Aranyórá$-ra július elején kötötte megállapodásait. Kétmillió pengő á l l t a rendelkezésére a tőkéstől és azóta a premiermozi-előlegből körülbelül u g y a n a n n y i folyt be. A pénzt, ahogy k a p t a , azonnal kifizette. í g y a film min-

CLma/um CLtnazan

Untalan csak

den szereplője júliusban m e g k a p t a azt a gázsít, a m i t csak október végén f o g ledolg o z n i Költségvetése így a l a k u l t :

Gyártási

vezető

. . . . . . 100.000 »

. Díszlet, kellékek . . . . Szereplök, statisztéria . Külső felvételek . . . . Állófényképek . . . . . Nyersanyag

Cutter

. 60.000 » . 150.000 » . 600.000 » . 200.000 » . 25.000 » 3,585.000 P

Elfelejtett megállapodni a sminkmesterrel, akinek a szerződését esak a napokban í r t á k alá. 120.000 pengőt kap, a festéket 6 köteles adni. Vagyis ez a tétel maga több, mint valamikor az egész film ára volt. A zenére vonatkozólag technikai okokból nem lehetett megállapodni, a műtermet, a laboratóriumi és licencköltségeket M a f i r t előlegezi, bizonyos részesedés cfllenében. í g y is kifizettek három és félmillió pengőt r u h a k ö l t s é g nélkül, mert ezt a szereplők kötelesek adni és akkor, amikor a dollár ezer körül mozgott. A Mafirt-hitelek az előző táblázat a l a p j á n a g y á r t á s i öszszegnek kb. e g y h a r m a d á t teszik ki, a film tehát nem egész hatezer dollárba fog kerülni — szemben a tízévelőtti huszonhétezerrel.

m

t

Marlene Dietrieh a .New-Orleans angyala^ című üniversal-film főszerepében

NEW-ORLEANS ANGYALA

(Forum.) Marlene Dietriehről lévén szó, a film eíme erősen irónikus. A »nagy« Marlene éppen a s ellenkezője az angyaln a k : démon. A szereleni — vagy t a l á n inkább a sexappeal — f u r c s a , visszás törvényeivé! m a g y a r á z h a t ó , hogy a férfiak Nézzük végül e g y milliódolláros amerijobban f u t n a k u t á n a , m i n t ha — angyal kai f i l m költségvetését, ugyancsak az lenné. Marlene Díetrichnek nemcsak a előbb idézett szakmunka a l a p j á n : megjelenése, szerepköre és viselkedése démoni: valószínűleg egyénisége is az. 250.000 9 Főszereplők Belső izzás nélkül nem lenne képes ilyen 50.000 » Kisszereplők, statisztéria . l a n k a d a t l a n u l heves, változatlan intenzi100.000 » Kendező . . . . . . tású kisugárzásra. H i á b a í r n á n a k szá20.000 » m á r a ú j f a j t a szerepeket: Marlene csak 15.000 » Operatőr és személyzete . . ö n m a g á t t u d n á játszani. Viszont nem is 20.000 t kényszerítik ú j szerepekre. A »NewÁram . . . . . . . . . 9.000 » Orleans angyalá«-ban régi, jól bevált sze2.000 » repkörét g a z d a g í t j a ú j színnel. Marlene, Tanácsadók . . . . 12.000 >, a v a d n y u g a t i kokott, a matrózkocsmák 70.000 i, p r o s t i t u á l t j a , a k í n a i alvilág kémnője ezVágás és -forgatókönyv . . '50.000 » ú t t a l élősködő kalandornőt a l a k í t A mult századvégi New-Orleansban gazdag, kösz20.000 » Ruha és tervező 125.000 * vényes b a n k á r r a veti ki hálóját, de beleDíszlet és tervező 4.000 s> szeret egy tengerészbe és bankárt-papot Állófényképek 10.000 * o t t h a g y v a az oltár előtt, megszökik marMontázsok 10.000 s conán f é r f i a s kedvesével. René Clair, részNyersanyag . . leteiben finom, egészében káprázatos ren12.000 » dezéssel segít Marlenenek, hogy ez a »va20.000 » Biztosítás donatúj« mese valóban ízléses és szóra31.000 » Hang, synehron 20.000 » koztató legyen. A szövegkönyv — ötletes Reklám, szállítási költségek fordulattal — a l k a l m a t ad Marlene Diel150.000 » Előre nem látott költségek . richnek, hogy a filmen belül megjátssza 1,000.000 $ s a j á t smég démonibbe változatát. Partnere egy kicsit émelyítően daliás és .talM a g y a r filmeket szidó tisztelt közönség, pig f é r f i t . A néger szobalány olyan bájotessék számolni. Milyen m a g y a r f i l m e t san talpraesett, mintha egy francia vígcsinálnának a H u n n i á b a n egymillió dollár játékból p a t t a n t volna ki. (Oyból? . . .

ASSZONY AKAROK LENNI (Uránia.) Deanna Durbin világsikere gyermekkori bámulatos énekhangjának volt köszönhető: csodálatos tény volt," hogy egy gyereknek! ekkora és ilyen kulturált s z o p r á n j a legyen. Ámde közben ez a csoda m á r nem is akkora csoda, m e r t Deanna felnőtt és h a n g j a nem lett szebb, így történt, hogy legutóbbi filmjében, az Urániában játszott * Asszony akarok lenni« című v í g j á t é k b a n a »»agy Durbin* nagyrészt a kis Durbin sikereinek emlékeiből él és sajnos, ünes kis v e r y nieearcával nem keltett nagyobb lelkesedést. A film tipikus a m e r i k a i tueatvigjáték: egy tudós három iárnya f é r j h e z a k a r menni, m e r t a tudós olyan tudós, amilyennek azt, úgylátszik, A m e r i k á b a n helyenként még m i n d i g elképzelik, száraz, kegyetlen könyvnioly, aki betűvel él és könyvekkel alszik. H á r o m gyermekének hát nem sok chancea v a n a férjhezmenésre. A könyvmoly mellett v i r u l a három derék kislány és a legderekabb egyszerre csak felfedez a p a p a b a r á t a i közt egy olyan tudóst, amilyet mi E u r ó p á b a n lassanként ' megszokott Iíátványnak véltünk: i f j ú t , h u m o r r a l és életkedvvel telít, aki egyáltalán nem veti meg az élet teoretikus oldala mellett a p r a k t i k u s résziet e k e t . . . Beleseeret tehát a csintalan tudós-csemetébe és véletlenül m a g á v a l viszi a városi lakására, ahonnan, szintén egészen véletlenül, h a j n a l b a n , pizsamában kerül haza a professzor leánya, Deanna Durbin. A többit sem képzelheti el a t. Közönség, m e r t a história kissé nyakatekert és sajnos, rettenetesen érdektelen.

BALÁZS BÉLA

[A

ELŐADÁSA

SZOVJETFILMRŐL

A Szovjet-Magyar Társaság rendezésében tartott előadásai során Balázs Béla október 17-én a szovjetfilmről beszélt a Zeneakadé| mián. Szovjetfilm — mondott i — nemcsak a Szovjetunióban készült filmeket jelenti és nem is csak szovjet témájú filmeket. »Szovjetubn« . . . ez művészi, esztétikai meghatározás és egy nagyon kifejezett, jellegzetes művészi stílust jelent, mely a képek beállításának, kompozíciójának, a montázsnak karakterében rögtön felismerhető.

Garaí Ernő

munMM — dd&tettm Ilyen sajátos stílusa a szovjetfilmen kivül \Gyáxi ma csak az amerikainak van. (A némaGarai Ernőt azzal az indokolással szerződfilm idején a skandináv filmek és a francia tették az új szegedi Állami Operaházhoz : meg német filmek éppen olyan jellegzetesek 'megbízható repertoár-énekes«. A pesti Operavoltak.) A szovjetfilmek formai sajátossága ház nem sok tagját dicsérhetjük ilyen szavaktermészetes tartalmuk sajátosságából eredt kal. Hogy történhetett hát, hogy alíe isés tartalmuk sajátossága a szovjet életnek g merik fővárosunkban ? a szovjet társadalom szellemének sajátossál — A nagy világégés után, mikor minden gából. egy í f ! r l e m b e r k i s é l e t e kaland-regénnyé boEgy meghatározott világnézletről van szó nyolódott, nem is tűnik olyan érdekesnek ez mely nemcsak politikában és morálban nyia 'curriculum vitae« — szabadkozik. — Kislatkozik meg. hanem a magánélet legintimebb birtokos szüleim tönkrementek és én vas- és psychológiájában is és megnyilatkozik a műrezgyári munkás voltam Debrecenben. Csábívészetükben ís. A világnézlet a szovjetfiltott a n a p v i l á g , Bécsbe mentem, egy lámpamekben szinte szó szerint a szemléletnek, gyárba. Aztán az énekes-karrierek »sablónos< a dolgok és emberek optikai szemléletének w w t ™ k Ö r v f k e z t e k : e « y vendéglőben megis bizonyos, sajátos módját jelenti. hallott Max Klem, a híres korrepetitor és bevitt Balázs Béla aztán sok és sokféle példán az Akadémiára ösztöndíjas növendéknek. A mutatja be, miképpen nyilatkozik meg ez a tanuláshoz mégis szükséges összeget statiszszemléletmód a szovjetfilmek képein, melyeknek sajátos stílusa abból áll, hogy mind talássa] kerestem meg. Később a Don-Kozák Kórus tagjaként jártam Közép-Európát, Első jelentenek valami eszmét, gondolatot és érzésszerződésem Baselbe kötött, onnan hívtak el beli állásfoglalást az ábrázolt képpel szemben Az i l y e n f a j t a tucatfilmeket elviselheZürichbe, majd Prágában, Brünnben dolgoztam Ezért a szovjet-filmképek beállításának, komtővé tehetné a jó f o t o g r á f i a , a sok szép tagja voltam a bécsi »Volksoper«-nak s a berlini pozíciójának, világításának, montázsának minplein-air felvétel, v a g y remek játék, D® •Deutsches Nationaltheater«-nek. Tíz évié dig van valami szimbolikus kisugárzása máegyiket sem sikerült felfedeznünk a legénekeltem Berlinben, a Mozart-ünnepségeken sodik jelentése, mellyel igen mély és finom újabb Durbin-produkcióban, sajnos, jó m ű aratott sikereimért a kamaraénekesi címre is hatásokat ér el. termi felvételek, ügyes technikai trükkök felterjesztettek, — de akkor kerültek uralomra és Franchot Tone szellemes a r c a : ez minAz előadó példáit nagyobbára a néma orosza nácik s nekem mennem kellett Vendégden, amit pozitívumként könyvelhetünk el filmekből vette, az orosz filmklasszikusokszerepeltem utána Milánóban, Rómában Páriáa lassú, de b á r g y ú mesében. Kár a kiéheEisenstein, Pudodwkin, Dovzsenko stb. műban, Egyiptomban. A pesti Operához Radnai zett magyar közönség elé hozni as effajta veiből. Ok teremtették meg a szovjetfilmnek igazgatósága alatt hívtak meg három estére amerikai termést: sokkal, de sokkal jobb azt a magasrendű stílusát, amely nemcsak 1935 októberében. Mikor hazajöttem, be filmeket érdemeltünk meg n é g y évi kopOroszországban teremtett iskolát, hanem kellett vonulnom, átszöktem az oroszokhoz, lalás u t á n ! j j jf világszerte példaképül szolgált a mesteri 3 hónapig velük partizánkodtam a Kárpátrendezesre, a filmszerű fényképezési technialján. A felszabadulás után Bukarestbe kerülkára és arra, hogyan kell a régebben .ipartem és ott, valamint erdélyi nagyvárosokban nak. tekintett filmet művészi színvonalra sok hangversenyen énekeltem. emelni. — Nagyon örülök a szegedi szerződésemnek Igaz, lelkem mélyén azért is vállaltam olyan A szovjetfim sajátos stílusát jellemezve szívesen, mert hiszen Szeged mégsíncs olyan az előadó rátért azok szociális szemlélet-módmessze Budapesttől... Gyönyörű repertoárunk jára. Hogyan jelenik ineg szovjetfilmekeu lesz, nagyszerű karmesterekkel, énekesekkel és a tömeg ? Az osztályok arca ? remélem, nem fogok csalódni abban, hogy Legnagyobb művészi és morális értéke a magasszínvonalú előadásokat fogunk produszovjet stílusnak — mely egyedül áll a kinekálni, Igyekszem majd, hogy bennem se csamatographiában — a szovjetfilmek nagyszerű lodjon a szegedi közönség. E hó végére meg pathosza; ez nem zászlólobogtató bombasztikus is hívtak egy hangversenyre, jnelyen együtt képlobogtatás. Finom és bensőséges, mélyen énekelek Herczeg Katóval, a menyasszonyommal poétikus jelenetekben és képekben jelenik aki nagyszerű mezzoszoprán. meg, bizonyítva annak a népnek és művészeiMi hallottuk már Garai Ernőt a moszkvai nek mély kapcsolatát népük sorsával eszszakszervezetikiküldöttek tiszteletére rendezett méivel és nagy humánus hivatottsásukba koncerten és tudjuk, nemcsak sikeres múltb vetett hitükkel. jával, hanem nemesen szárnyaló, érces orgánumával és színjátszó készségével' is meg Végül rátért az előadó arra, hogy a szovjet fogja hódítani Szeged opera-rajongóit. És hangosfilm átmenetileg, még nagyobb kríSzeged csakugyan nincs olyan messze Budazist és visszaesést okozott, mint a nyugati pesttől... R.«y. L | kmematographiában. A gondolatok, eszmék kifejezését a szónak kellett átvenni A képek nyelve leegyszerűsödött. Viszont a szavak Qmaajon tul súlyosaknak, túl hosszadalmasaknak bizonyultak ama nagy eszmei tartalom kifejezésére, mely a képeknek könnyen és pillanatok alatt sikerülhetett. De a szovjetrendezők nem alkusznak meg, nem nyugszanak bele hogy a szovjet hangosfilm fölületesebb legven' mint amilyen néma filmjük volt. Ez a küzdelem a legmagasabb célért még ma is érzik sok szovjetfilmen és ha tökéletlenségeket Deanna Durbin az .Asszony akarok lenni, j Lokoz is ideiglenesen, a szovjetfilmstílus magascímű Vnlversal-fílm főszerepében rendűségét jelenti.

(Imazen

dmxvzan

MEGBUKOTT A KÖZÖNSÉG Legyünk őszinték egyszer és nézzünk színházaink és hogyan fogadta műsorukat bátran szemébe a valóságnak. Csak a a közönség! gyáva keree örökké bűnbakot saját hibáBánk bán, Tiszazng, Viharos alkonyat jának palástolására. Legyünk őszinték, sőt Karnyóné, A civilizátor, Tartuffe, Figáró becsületesek és valljuk be nyíltan; a fő- házassága. Szent szörnyetegek, Éjjeli meváros közönsége alaposan levizsgázott éa nedékhely, Hattyú, A mi kis városunk. csúnyán elbukott a vizsgán. Különös éjszaka. Játék a kastélyban. BoBudán még dörögtek az ágyúk és szinte szorkánytánc, Lement a hold, A nagy ú t a fejünk felett röpködtek a lövedékek, Szinház, Családi szálloda. Rettenetes szüamikor lelkes színészeink már megjelenlők. Koldusopera, Géprombolók, A furtek az ablaktalan, füthetetlen és sötét fangos özvegy, Blaneo Posnet elárulta Magyar Színház színpadán, hogy a vers, tás a, A revizor, Ak és az emberek. Tévea dal és a játék varázslatával új reményt, dések vígjátéka. Társszerzők, Csárdáséletakaratot és élethitet gyújtsanak az el, királynő, Maya, Napsugár kisasszonyok. fásult tömegben. Az utcákon még rom- Csodabár, Francia szobalány. Megsértették dombok és törmelék völgyek buckáin buka minisztériumot Timosa, dr. Szabó Juci, dácsolt a nép, amikor a színházak már Cserebere, Válóok, Fatornyok és rengeteg megnyitották kapuikat, ,hogy a testnek jól-rosszul sikerült kabaréelőadás, matiné, juttatott harapás kenyér után, az addig hangverseny, magyar nóta dáridó, sztárelhanyagol lelket is jóllakassák. parádé stb.. stb. íme nyolc hónap színházi termése, De nem ítélnénk tárgyilagosan, ha azt amelyben az arány 37—11 az irodalom iamondanánk: a színigazgatók eltalálták azt a hangot, amelyen a hosszú ostrom szen- vára. E pillanatban nem arról van szó, hogy vedéseiből és nehéz aléltságából még alig ezt ilyen vonalú, hangsúlyú, értékű vagy felocsúdó közönséghez szólni kellett volna szándékú irodalmat kellett volna e játTagadhatatlan azonban, hogy csaknem szani vagy sem. Arról van szó, hogy néminden produkciót tiszta szándék jellemehány szinház nyolc hónap alatt huszonhét zett S a szándék tisztasága már maga is hatalmas fejlődést jelentett akkor, a mult olyan művet mutatott be, amelyek többsége korszerűtlen volta mellett ís. kibírja desztillált rosszindulatával és kiforrott a többivel együtt a szigorúbb bírálatot is. rothadtságával szemben. Ezzel szemben tizenegy olyan értéktelen, Kétségtelen, hogy a mai színház irorészben idejétmúlt — ami egészen más. dalmi vonalának legnagyobb hibája kormmt a korszerűtlen — könnyű fajsúlyú. szerűtlensége. De korszerű lehetett-e a Bőt olykor bántóan jelentéktelen színdarab színház februárban, vagy márciusban, került előadásra, melyek már születésük vagy korszerű lehet-e már mat pillanatában lemondtak nemcsak a halhaA színház életének irányát ax író alkotatlanságról, hanem még az elgondolkoztása határozza meg. De megalkothatta-e már az író az elmúlt néhány forrongó hó- tatás igényéről is. Lehangoltan kell megállapítanunk, hogy nap alatt korszerű művét! Hiszen a lepera közönség ezeket az igénytelen írói gett idő úgyszólván még arra sem volt bugyborékokat részesítette előnyben az elegendő, hogy szabadságélményét gondoirodalom mélyvize helyett lattá érlelje, nemhogy befejezett művé varázsolja. íróink még nem gyógyultak fel Itt a Maya, a Csodabár, a dr. Szabó az elnyomatás, a megfélemlitettség éa Juci, a Megsértett minisztérium, a Családi cenzúra betegségéből 8 e gyógyuláshoz szálloda, a kabarék és hevenyén összehoridő kell, mert jól tudjuk; ez a kór kö- dott dizőzparádék és sztárrevük vonzottak dössé tette életérzését, elszűrkitette élmé- telt házakat és nem a Koldusopera, a Tényeit, elsorvasztotta bátorságát és mind- vedések vígjátéka, vagy a Figaró házasezen túl e pszihózis nem 1944 október sága. 15-én vagy március 19-én kezdődött az íróKi bukott hát meg, a színház vagy a ban, hanem jóval előbb, talán már szüleközönség? tése pillanatában. Aki a színház és közönség kőzött folyó Mégis, — a felszabadulás óta, a közvénéma párharcban a panaszkönyvet kérlemény meg nem szűnt pattogtatni a lekiheti, az csak az irodalom lehet csinylés gőgös ostorát színházaink felett Es iktassuk ide végezetül León Paul Minden kísérletet szinte elborítottak az Fargue érdekes megjegyzését elégedetlenség hullámai. A sorok között »A művészi alkotás sziklavára erősebb. félreérthetetlenül harsogott a panasz: >A mint a kor ízlésének hangulatsátra s ha színházak ott folytatják, ahol rosszemlékű majd a nagy változások vihara minden elődeik abbahagyták*, vagy »A színigaz, sátrat elsöpör, a hontalan ízlés éhesen gatók ma is éppen úgy üzletnek tekintik kér bebocsátást, a halhatatlan művek a színházat mint a múltban!* csarnokába.* Álljunk hát meg egy pillanatra. NyisE pillanatban azonban a mélyen tisztelt suk fel a panaszkönyvet és tartsunk se- közönség még osztályismétlésre utasitregszemlét afelett, mit játszottak eddig ta tik. Sri uetár György

HERNÁDI (HEIMLICB) LAJOS ZONGORAESTJE | Muzsikás fiatalságunk élményemlékeit I idézte ez a hangverseny, világjáró műI .-észcsillagok hangversenysikereinek felejtI hetetlen, forró hangulatát: oltogatni kezdI -ék már a lámpát s a félsötétben ott tolon[ rott a dobogóhozrohant közönség a zonI jora körül és a pódiumot ütögetve, köveI '-elte az újabb ráadást A türelmetlenebI >ek kivették már kabátjukat a ruhatárI '>ól s úgy jöttek vissza — tapsolni. I Beethoven—Liszt-est volt. harmadik ró. I lilásnak, mégis Chopint kellett a művésznek játszania, mert ez volt a közönség parancsa... Hyen eitatikus lelkesedést csak nagy művész válthat ki a hallgatóságból. Hernádi fokozatosan érte el ezt a hatást finint a nagy színész, aki számító mesterségbeli fogások segítségével könnyeztet vagy nevettet...). Már az első akkord leütésekor megteremtődött a kontaktus: hihetetlen nyugalom érzetét keltette bennünk. Nem, ez a c-moll szonáta nem volt >patétikus*. De: magávalragadó volt mint mikor valaki erős egyéniség vezeti a tömeget. Annál több pátosz, forró szenvedély fűtötte Liszt hatalmas h-moll szonátájának tolmácsolását A »Waldsteiu«izonáta Romlójában már démonok táncait idézte, hogy a Liszt Mefisztó-keringővel egyenesen a hádeszi világba vezessen bennünket. r. gy. L

A Székesfővárosi Zenekar I. Bach-estje Mint ahogy egyes színészeket •beskatulyáznak* valamelyik sikeres szerepüknek körébe, úgy ragadt rá Sándor Frigyesen a >Bach-dirigens< jelző. És ez dicséret, hiszen Bach zsenije annyira egyetemleges, hogy sohasem válhatik egyoldalúvá aki elmélyed benne. A zsúfolt széksorok közönsége most is áhítattal hallgatta a vezénylőpálcája nyomán felhangzó II. Brandenburgi versenyt s a ^Kunst der Füge*-sorozat, öt darabját A »Komm du süsse Todesstundec kantáta énekeseit: László Magdát Basilides Máriát Nagypál Lászlót Rissay Pált külön hálás taps köszöntötte és elismeréssel kell megemlítenünk a koncertáló szólamok kitűnő előadóit: Janzer György. Bmnovszky József, Szeszler Tibor, Gáspár József. Koródi András, Banda Ede nevét is. r.

T1ZIANI VÉNUSZ 6, baldog, ki B taxiul Sjniként a búcsújáró —'"Nem hitvány másolatban — Láthat szép istennőket Fehérlő testű nőit Nagy festők ecsetének: Ragyogó puha testek Gömbölyű kiesi melle. Gyönyörű keze-lába. Hosszúkás ápolt körme... Micsoda szobor-termet! 6, Vénusz, tiziani Belőled vágyak kelnek. S bár soha be sem telnek. Boldog, ki téged láthat Mert esak nézni U téged örömök teljessége! Tamás Brmi

ri-

SZÉP MBEREK Irta,

K1BALTHEGYI

PAL

Az első képen látható szép, fekete lány Verő Ágnes a • Í S z ™ h i !? t a & a > a k i legutóbbi rövid kis szerepében is feltűnést keltett laikusok és szakemberek előtt egyaránt Verő Ágnes alig csinált többet, mint hogy egy rossz, szóra se erdemes darabban elmondott tizenöt mondatot és közben csak az történt, hogy szép volt. A másik képen Boros Idái láthatjuk, aki a Royal Revüszínházban szerepel és azonfelül, hogy táncol és t a g . főműve egyelőre csak annyi, hogy szép. A harmadik arc gazdája J Barezy Kató, a »Pódium« szépsége. Es i t t álljunk meg egy pillanatra. A s z í n é s z e t : szép emberek mestersége, mint ahocv a birkózás vagy boxolás, az erőseké. Gyenge birkózó nem maradhat meg a pályán és a boxoló, aki okos, fürge szellek f f , v e s . tanulékony, de — gyenge fizikumú, már 'a startnál halálra v a n ítélve. . „ A s z é p s é g : fang. Annak a bonvolult, finom és defimálbatatlan csodának, amit tehetségnek hívunk, szerves része, legfontosabb kelléke. Aki olyan, mint Bárczy Kató, Verő Ágnes vagy Boros Ida és még van valami plusz bennük, még azonfelül tudnak is valamit, akkor a siker alapos reményével indulhatnak ezen a pályán. Természetesen az üres szépség, minden nélkül m é g nem jelent sikert. De aki égv szép, mint Garbó, az már nem is lehet tehetségtelen, mert ha fellép a színpadra, oda lehet és oda kell figyelni, mert érdekel a sorsa, mert vele tndok szenvedni, ha baj éri őt színpadi életében, sírni tudok vagy nevetni tudok miatta. Azt hiszem, talán már el is jutottunk ezzel odáig, hogy mi is az a t e h e t s é g ? A színpadon elő színész sorsa kell, h o g y érdekeljen engem, a nézőt. H a ez az érdeklődés hiányzik, akkor a szóbanforgó színész tehetségtelen. A tehetség éppúgy, mint a t e h e t ségtelenség : sokrétű. Példa : N é h á n y évvel ezelőtt a Magyar Színházban előadásra került egy darab Ráday Imre volt a főszereplő, akibe — szerep szerint — szerelmes volt egy igen tehetséges, fiatal színésznő. A színésznő azonban, hogy finomak és udvariasak legyünk : nem volt szép. A darab megbukott. Az előadás kitűnő volt, a rendezés Alsókép; Boros Ida (Foto: Angeioi

Verd Agaes Kalmár Bélai elsőrendű, a darab jó volt, mégis matematikai pontossággal be kellett következnie a bukásnak, mert a színésznő sorsa senkit sem érdekelt, Hiába mondta Rádaynak: »Kérem, tessék engem m e g e j t e n i e A közönség ellene volt a szerelemnek, Ráday-pártí lett és frontot csinált a n ő ellen. H a ugyanezt a szerepet e g y szépség játszotta volna, természetes, hogy a közönség drukkolt volna neki, kívánta volna, hogv sikerüljön az ügy, egyszóval, a darabnak sikere lett volna Hollywoodban történt, boldogult seenárium-író koromban ez a kis eset, amit sohasem t u d t a m elfelejteni. N a g y írói konferencia volt arról, hogy Adojph Menjou és partnernője, a tündérszép Nancy Carroll hogyan szeressenek egymásba, A konferencián Menjou is résztvett és leplezetlen unalommal hallgatta az írókat, végül megszólalt; — N e m értem kérem, miről beszélnek annyit? A nő néz engem, premier plan rólam, én nézem a nőt premier plan róla és — szeretjük egymást. Kész. Mit kell ezen tűnődni? Az írók szánakozva mosolyogtak a naiv szí nészen, aki végül is g y ő z ö t t és a filmet az ő receptje szerint készi tették el, mert el lehe t e t t hinni, minden egyéb V . * 1 0 „„„.Ól magyarázat nélkül mindkettő j ükről, hogy meglátják egymást, aztán megnézik egymást és vége Várkonyi Zoltán mondta néhány nappal ezelőtt, beszélgetes közben, amikor éppen szidtunk egy színésznőt : . »Csak szép nő tudhat úgy viselkedni a színpadon, mintha szép lenne. * É s igaza van. Csak szép nő tud tökéletes illúziót kelteni olyan szerepben, amelyben azt kell elhitetnie, hogy szépségének v a r á z s á v a l hódítja meg a vele szemben álló férfit. Mert ehhez az illúziókeltéshez szükséges az is, hogy az alakító színésznő szépségének teljes tudatában legyen. Nincs az a tehetseges színésznő, aki maradéktalanul el tudja hitetni a nézővej a sajátmaga szépségét, ha csak nem tudja azt, hogy valóban szép, Öntudatosan kell szépnek lennie. I t t nem lelki, hanem testi tulajdonság elhitetéséről van s ó, aminek hibátlan megoldásahoz testi adottságok is szükségesek. Biztosan nemcsak három szép színésznő van a magyar színpadon, Rendező és igazgató urak ! Tessék egv kicsit korulnezm saját portájukon. Szép emberekkel szép dolgokat lehet csinálni és : a szépség i művészet.

A legkedvesebb ruhadarabunk és a legpraktikusabb is, a szoknya és a blúz. Szerényebb eszközzel és változatosabban öltözhetünk, ha ezt viseljük. Már a múlt század elején rájöttek a nők, hogy raffinált bájt ad a ruha elvágása derékon innen és derékon t ú l . Ez a derékvonal hol le-, hol felcsuszkáit a század folyamán, de a két darabból álló öltözék kedvelése

megmaradt. böző anyag blúz viselése séget nyújt.

A különböző szín és különkeverése (amit a szoknyaad) rengeteg ötletet és lehetőEzek a rajzok csak kis példát

szövetblúzzal is szép. A blúz szine legyen egyenlő a pepita alap színével. Drapp vagy szürke. A blúzba bedolgozott szövetpántok

nyújtanak.

élénk színből készüljenek. Drapphoz vehe-

Az első rajzon pepita kantáros szoknyát látunk egy színnel szegve. Viselhetjük slingelt fodrú fehér seiyem blúzzal. Szép egy sötét pulloverrel is. Ebben az

tünk pirosat, lilát. Szürkéhez sárgát, éles

B A K F I S TISZTÍTÁSA!

búza-kéket. A második rajz fekete vagy sötétbarna i szövetszoknyát

m u t a t , melyen a varrá-

sok belülre vasaltak.

om*. «*».»< IRHABUNDA m e l l t a r t ó

esetben fémklipssel élénkíthetjük. Világos

Egy pasztellszínű j

pulloverrel ha viseljük,tehetünk a nyakba átfestése szakszerűen

H E R M E L I N , v., Mária Valéria-utca 7 . sz

fémlapokat, vagy régi pénzeket, melyeket ' egy

szövetrollnival

Egy

gruvirozott

kötünk fodrú

a nvakba. ;

selyemblúzzal :

megoldottuk a színházi ruhánkat.

M É Z Z É MEG A C I P Ő J É T , MERT MÁSOK tS MEGNÉZIK!

Használt, kopott «p8jét a LEGTÖKÉLETESEBBEM {estes. Arany-, ezfctbál M i n d e n létezi sünre festek. BELVÁROSI CIPŐKEtLÉKIV.. KECSKEMETI U. 3

sárga s z ö v e t k a b á t k a , - f e k e t e

Méz- [

szoknyával

és a szoknya anyagával szegve

ünneplő

ruhadarabnak megfelel,hát még ha nya-

Bundák jgL

nagy

M

válasctékb

n

g ^ a r

o i c s á n

S z 6 l f l 6 f 6 SZŰCSíléi E R Z S É B E T - K Ö R UT m á s o d i k

e m e l e t e n

k u n k b a

k ö t j ü k

aranyozott

hozzá

üveggyöngy

a

parasztlányot nyakláncát. Z . Vágó Zsófit

krónika orosz nyelven. 2X19: Hirek es vasárnapi krónika angol nyelven. 2X29: Hirek és vasárnapi krónika francia nyelven. Állandó műsorszámok: 7: Hírek, műsorismertetés. 7.15: Hergeli zene, hanglemezek. 8.15: Hanglemezek. II: Hirek. 12: Déli harangszó, hirek. 13.45: Rendeletek ismertetése. 14: Hirek. 14.19: A Vöröskereszt közleményei. IS: Hirek. 18: Hirek. 1X95: A Vöröskereszt közleményei. 29: Hirek, sporthírek. 21: Müsorism. 21.(5: A Vöröskereszt közleményei. 22: Hirek, rendeletek. 23: Hírek és hétköznapi krónika oross nyelven. 23.11: Hírek és hétköznapi krónika angol nyelven. 23-29: Hírek és hétköznapi krónika francia nyelven. 23-34: Hanglemezek. OKTÓBER 25, CSÜTÖRTÖK. 8.M: Legyen okos asszonyom! Rónai Mária előadása. 9.99: A rendőrzenekar. 12.15: Pázmány György zongorázik. 12.45: Toldi Miklós, Horváth Zoltán előadása. 13.(9: Wargha Livia énekel. li.lt: Radies Gábor jazzegynttese játszik.. 16.41: Diákbizottságok. Studióbeszélgetést folytat diákbizottsági tagokkal Szepesi György. 17.M: A munka híradója. 17.19: Gyermekbarátok műsora. 17.25: Gershwin: F-dur koncert. 17.55: Hanglemez. 18.15: Schubert: G-dur vonósnégyes. Előadja a Waldbauer vonósnégyes. 19.(5: Riadó Varsóban. Nagy Kázmér előadása. 15.24: Halmos János énekel. 19.41: A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság sorozata. Mendel Tibor előadása. 29.29: Radnóti Miklós verseiből előad Ascher Oszkár. 29.35: Nyíregyházi csécsi Hor-1 váth Miklós cigányzenekara muzsikál. 21.15: Hanglemezek.

Little Pale jazzegyüttes műsora. 21.15: Hanglemezek. 22J29> Hanglemezek. OKTÓBER 27. SZOMBAT. 8.99: Közellátási minisztérium sorozata. Hogyan kell vagónt igényelni! Ujváry Dezső előadása. 9.99: Cocktail-jazzegyüttes műsora. 12.15: Orvosi előadás. 1X39: .Híres alt-áriák.< Németh Anna énekel, zongorán kíséri Varga Pál. 12.59: Sport és demokrácia. Mező Ferenc előadása. 13.19: Nemes Frieder Katalin és Inselt Kató kétzongorán játszik. 19.19: Városi Pál: Virginia Woolf: Orlandi című könyvét ismerteti. 19.39: Gyermekrádió. A jókedvű kis tücsök. 17.99: A munka híradója. 17.19: Ember Nándor zongorázik. 17.39: A munkáskultúrszövetség műsora. 18.15: A rádiózenekar. 19.99: 1. A lecke. Irta Thurzó Gábor. X A kis hercegnő. Irta Moly Tamás, rendező Csanády György és Kiszely Gyula. 19.39: Szentgyörgyi Pál hegedül, Petri Endre zongorázik. 2X29: A rádiós wing együttes játszik. 21.15: Hanglemezek. 21.39: Az országvezetők v 'feJ,elős£tégTevonásaMajor Ákossal beszél a rádió munkatársa, Cs. Halász Lajos. 21.15: Hanglemezk. 22.24: Hanglemezek.

OKTÓBER 29, HÉTFŐ 8.99: Tanácsadó. 8.15: Hanglemezek. 9.99: Szerdahelyi János szalonzenekara játszik. 12.15: Medák Sári énekel, kiséri: Szeszler Aranka. 1X49: A munka új arca. Helyszíni közvetítés a csepeli Weiss Manfréd gyárból, vezeti Bán György. 1X99: A Filu-swing együttes műsora, énekel Várady György. 19.19: Énekel a táncos komikus. 19X9: MaDISz előadás. As ifjúság hangja. 1X45: IOKSz előadás. 17.99: A munka híradója. 17.19: Keleti Lili zongorázik. 17.39: Költői képmások, összeállította ••Rónai György. 1X15: Budai történet. Szántó Dénes rádiójátéka. Rendező; Csanády György. 13.15: Ajtai-quartett 29.29: Hanglemezek. 29.39: Kapitány Annié énekel, zongorán kíséri Urbaeh PáL 21.15: Hangiemelek. 2X29: Hanglemezek.

OKTÓBER 39. KEDD 8.99: Mi újság a piacon 1 9.99: A vasutasok zenekara játszik, vezényel Bánfalvi Miklós. 1X15: Székely Júlia zongorázik. 1X45: H. Jókai Erzsébet A dolgozó nő kozmetikája. 1X99; Víg György saxofon — Szamosi Ferenc jazz-zongora műsora. 13-39: Mártírok kiállítása. A közvetítést a Nemzeti Múzeumból Molnár Aurél vezeti. 19.19.: Pesti körséták. Király Dezső előadása. 19.25: Zipernovsky Mária heOKTÓBER 28, VASÁRNAP. gedül. 19J9: Vidán hanglemezek. 8.99: Hanglemezek. 9.99: Is- 17.99: Világhiradó. 17.19: A Ratentisztelet Görögkatolikus a nolder-intézet tanitónőképzőjéRózsák teréről. 19.19: Hangleme- nek énekkara énekel. 17.25: .Zezek. 11.99: Előadás. 11.29: Spa- nés interjú az öt Neményi Lilinyol ée francia művek gitáron, vel.* Kiszely Gyula összeállíelőadja Kovács Barna. 11.49: tása. Zongorán kísér Szemere Kunszery Gyula előadása. 12.15: György. 1X15: Friss Antal gorAnyák öt percei 12^9: Berg donkázik. Kókai Rezső zongoOttó énekkara énekel. 1X59: rázik. 18^5: Trencsényi György Világhíradó. 1X99: Asszonyok Kis nyúl cimű novellája. 19.99: a közéletben. Tildy Zoltánnéval, Hanglemezek. 19.15: Komáromy Kéthly Annával és Erdeiné Pál, a magyar állami Operaház OKTÓBER 29, PÉNTEK. Majláth Jolánnal beszél Székely igazgatójának előadása. 19X9: 8.99: Pécsi színházi levél és Beáta. 1X29: A Pinocchio jazz- Mult szüretkor Badacsonyban... Filmszemle. 9.99: I. honvéd ke- együttes műsora. 14.99: Hangle- A Petőfi színpad előadása, renderületi zenekar játszik, vezényel mezek. 15.99: Ünnepi krónika. ző Rodriguez Endre. 29.29: Róbert Pongrácz Géza. 12.15: Markó Elmondja Gergely Sándor. 15.29: Zsuzsa és Lantos Olivér finn Eta énekel. 12.45: A Nemzeti Se- Barcza Horváth József cigány- dalokat énekel. 21.15: Válaszgély közleményei. 13.99: A rá- zenekara muzsikál. 19.19: Hal- tási beszéd. 21.45: Hanglemezek. dió fúvószenekara játszik. mai Imre vidám félórája. 19.49: 13.25: Egy asszony háborúja Hangképek az UTE—Vasas labNapóleonnal. Dánielné Lengyel darugómérkőzésröl. 17.99: MeOKTÓBER 31, SZERDA Laura előadása. 14.19: La Rosee zőgazdasági tanácsadó. 17X9: X99: Református istentisztelet Erzsébet: Mit csinál a Vöröske- Szórakoztató műsor a falunak. reszt. 19.19: A Berend-szalonze- 18.15: Kondor Ibolya operettda- közvetítése a Kálvin-téri tempnekar játszik. 19.45: Juhász Ist- lokat énekel. 1X35: Viktória. lomból. Igét hirdet dr. Victor ván előadása. 17.99: A munka Történelmi korkép. Irta Kugel János református lelkipásztor. híradója. 17.19: Ókori történet- Ernő, rendező Csanády György. 1X99: Hirek. 11.99; Evangélikus írás egykor és ma. Fischer 29^9: Ania Suli énekel. Fejér istentisztelet közvetítése a DeákEndre előadása. 17.39: Hajnal György jazzegyüttes kíséri. téri templombóL 1X15: Basilides Anna és Hajnal Gábor verseit 21.99: A rádió hangja. 2L19: Mária énekel, zongorán kiséri előadja Gyarmati Anikó és Vik- Hanglemezek. 22 35: Hangleme- Raics István. 1X45: Anyegin tor Gedeon. 17.59: Sportközlemé- zek. 2X99: Hírek és vasárnapi magyarra fordítója. Gárdonyi -fózsef előadása. 1X99: Kapi nyek. 18.15: A rádiózenekar játszik, vezényel Ferencsik János. Haydn-, Mozart-művek. 15.29: Bereczky Albert: Uj életforma. V A S Á R N A P D É L U T Á N F É L 3 Ó R A K O K Ü G E T Ő 19.35: Hanglemezek. 19.45: A Parasztszövetség. Doby Jánossal, M 9 I K A LA P a Parasztszövetség főtitkárával X A L O 99 J A beszél Vásárhelyi Miklós. 29.29: t l HODUJLEKKEL vARJJS KEDVES VIVŐIT Akácfi-otca 5. Hl. emelet

FISCHER LILLA

•A

Árf-

Jámbor iern.észetű, jól idomított vegyszerekből, békebeli minőségben készül: a HYPO. Meghitt viszonyban van a fehérneművel, minthogy az öldöklő kefélést feleslegessé teszi. További előnyei: negyedrész munka, harmadrész tüzeld és télannyi szappan szükséges a mosáshoz! Aki nem hiszi: mosson HypovaL Aki elhiszi: régea Hypoval mos! Králik Jenő orgonál a Deák téri evangélikus templomból. 13J9: Üj kor és reformáció. Bereczky Albert előadása. 1X19: A Demokratikus Nők Országos Szövetségének műsora. 1X25: El len Margit angol népdalokat énekel. 1X49: • Kiengesztelődte. Fendrik Ferenc előadása. 17.99: A munka híradója. 17.19; Palló Imre énekelü 17.39: A munkás kultúrszövetség műsora. Dj versek, zenei kérdések. 18.15: A rádiózenekar játszik. Prokofjeff és Szabó Ferenc egy-egy művének bemutatója. 19.15: Munkásiskolák. Közvetítés a Vörösmarty gimnáziumból. Vezeti Horváth Győző. 19.39: Koats ódái. Összeállítja Szobotka Tibor dr. A verseket elmondja Sennyei Vera. 29.29: Egy mű hanglemezről. 29J9: Választási beszéd. 21.15: Hanglemezek. 22.29: Hanglemezek.

FÉNYSZÓRÓ MŰVÉSZETI HETILAP Főszerkesztő: BALÁZS BÉLA Felelős szerkesztő: SZEGI PÁL Felelde kiadó: GYÖNGY PÁL KIADJA A MAGYAR FILMIPARI RT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST. IV. SZÉP-U. X TELEFON: 181-754. Kéziratokat nem őrzünk meg éa nem adnnk vissza Csak T ál »*xbélyeggel ellátott levelekre válaszol a szerkesztőség 454338. - Athenaeam Rt mélynyomása FeleMe: TALABÉR FERENC

23

in^ARW/y^

TITKOS ILONA

GÁSPÁR

ANTAL

RAJZA