105
falco sacer, Brisson 1760. Petényi Salamon
J.
—
Kerecsensólyom.
hagyiitékából feldolgozta szóval ellátta
s be/.i'iro
Egy
r.
2
gyakornoka.
—
Sólymok.
t
G
u 5
—
már
ö r g e
a
© á) n a b
homloktól
e
1
ftarf [jorabçu'fi'ttiiuut,
nyire messzire elhajlik az alsó káva
nic^t
;
fölött.
bie
i"-'"'
Jii'fti-'
oon
i)
(£.
jioci 3lutoti)pen.
:
furj, ineift fdjon
orlefelé görbül fogas fels kávával mója nem tarajos; a fels káva kampója több-
kezdve
unb
*$e:
Falken.
Falcones.
aiü^emeine Eeiinäcidjen
rövid, többnyire
í
einer colorirtcn Xafel
3j;it
Általános jellemzés:
A csr
i
orb. *4ivocticantcn ber U. D.
színes táblával és két autotypiával.
Falcones.
«ilüi-gfalkc.
3(us bem f)anbící)riftlic£)en îîodjlaffe 3- Sít tain ou tcnyi'â. gearbeitet unb mit ©d)lu[siüort Beriefen
CsÖRGEY TiTÜSZ a M. 0. K.
— gei
Falco sacer, Brisson 1760.
non bor ©time
au ben Seiten meift
öem Oberranbe
atx
geääljitt
;
ber ii>ací)öf)aut au
obere Svinníabe ragt meift
aufgeídjiDUugen;
bebeutenb über bie Untere f)inab.
A
szemek mélyen fekvk, a szemöldökök
ki-
31
lábak közepesen hosszúak, de többnyire ersek oldalt reczések, elül s hátul valamint az ;
fekv pajzsok
ujjak hátát laposan és
küls
födik
ujjat hártya köti egybe
;
evez
au ben
fotüie
aud; an
Sd)iibern unb Sd)nppeu bebecft; eine Spanni)aut
többnyire nagyok, ersek, görbül-
a harmadik
ftarf;
hin 3e()ennirfen meift mit jicmlid) fiadjanliegenbeu
a leghosszabb
ber 2luf3eu=
s
unb
unten
flad)
^(ügei
az
Saufe mit
meift gro^, ftarf,
üerfd)ieben geftaftet, meift bie
am
2:ten biê i)od)ftenê jur
rítja.
33efiebetung üerfei;en.
3:te Sd)iüiuge (i=te,
gefrümmtunb
fpitjig,
mit uortreteuben fdiarfen Eanten.
els hosszabb a hatodiknál, gyakran az ötödiknél is a küls zászló csak a második és harmadik vagy néha a negyedik toll hegyénél van keskenyedn kimetszve. A fejet és nyakat kifejlett, zárt tollazat bo;
ílíitteíaef)e;
§ofen.
SÍraÜeu
szárny alakja változó, de többnyire a más
ineift
Ijinten,
a kö-
hegyesek, alul laposak, kiálló élekkel.
sodik
mittcllaug, aber
Seiten geneigt; oorne unb
äiüifdjon
A karmok A
n uertieft, Síugcnbraunen über biefelbeu
a esüd
;
gatyás.
s
e
Saufe
A
tek
g
oorragcub.
állók.
zéps
11
längften;
bie
i2=te
bie
oon
ber
oft alò bie 5--te; bie 3tuf5enfa[)ne aber
44en
ober
Í-U länger aiâ
ber Spiße ju
nad)
oerengt.
iiopf uno s^alz, mit cntn)icfeUer, gefc^loffener
F. sacer, Brisson 1760. feldolgozás folyama alatt kiderült, hogy a
Sm
föntebbi a legrégibb név, a mely a félreértéseket
9îame
még
nod)
A
leginkább kizárja.
Determinatio
:
(Petényi értelmében,
Falco laniarius,* auct. «
lanarius, Gessn.
«
stellaris
^m
Sinne
Saufe ber ^Bearbeitung ale ïitefter, bei
am
erroieâ
me(d)em ein
fid)erften au'jgefdiloffeu
fid)
obiger
íJíifjüerftanbuif^
ift.
^^eténiji'ê.)
;
;
Gmel. Linn.;
hogy a «laniarius» önkényes, a mennyiben számosan a madár ragadozó természetébl indulva a species nevet a lanio = mészárosból erednek vélték. Pedig ez a név a Lanicrból, r.annerbl, vagy Lannerfalkeböl vau latinizálva s nincs a lanioval semmi kapcsolatban. Ezért az alábbiakban mindenütt a lanariust használjuk. Félreértések elkerülése végett hozzátesszük azt is, hogy Schlegel tanúsága szerint a «lanarius» a (isacer»-nek nem is helyes szinonimja, a mennyiben az elbbi a Balkánfélszigcton és az Afrikában él rokon *
Nyilváiivalé),
alakokra vonatkozik
Laniarius A.iuila.
IV
ift
s
a régibb auktorok tévedése folytán került a F. saeer sinonimjai közé. im ®ebrautí), bn meí)vcre Druittjologen aui ber 3ïatur beo glaub uogetá auâgeljenb
roittfürlic^
1*
106
Kerecsen sólyom /verersc'»?/
;
smagyarokuál;
(az
A'e/ccS'c».
(ez utóbbi
,
— mit öem
alkalmazza; de hibásan;
—
6ei bcii UniinçiDarcii
uevet Földi
(éttereit
:)
a Falco islandicnsra vagy a
J.
benennt ^.
F. gyrfalcora
ben Falco islaudicus oöev F. gyrfalco,
JiJlbi
íod) unt Unred)t.')
Szalida sólyom, Vajda; Fojtogató sólyom, Eeisinger; Fojtó sólyom Petényinél régenten
;
Mészáiió sólyom.
ben
Németül.
Sciitfd)
Oroszul.
ílínfíííd):
uub
ficrvülirí
ben Jiainen «hiiuirius». fein vidjtigeá
riusi-
Slfrifa
lebenben
Srhlaciil- uiul Schlechlfnlh'
;
Sokol halában (lásd
Oiamen aus bem laiuo
íptcififrijcn
»Sannevfalfe»
Wín-ufalke
:
iiút
Um
=
glctící)[)aiier
bem «lanio»
jebes 3j;iauerftänbni{) ju
©inionnm
be« «^accrn-í
uerinanbten §in-mcn
ín-jicljt
nemiéiben, fügen mir
ba ber evftere Sinme
i[t,
uub nur bnrc^
fic^
bei,
baf;
auf bie
.«gnnier»,
ober
«iíannev»
"lana-
lant SdjlegeT'o SenS'iiii
ber
auf
ber älteren
3i'r")ii'n
nom
gebvaudjen baliev in ben Jolgenbeu üderall
3l-tr
ftel)t.
Jìhtuftm.
:
KiS.)
II. p.
bmol)! biejer ííame
ableiten,
in feinem S8e5Uçi
BlaufassfulLe
;*
Dobrowszky Lex.
fielje
nnb
aîolfanljalbinfel
íluftoreu
in
in
bea
Si)nont)nút
bic
«sacer» eingereiljt luurbe.
Az alkalmazásban nom
*
mivel
küvctkezetos,
Schlegel «Kritiscbe Übersicht etc.» (Leydeu 1S4Í.
3»
*
i>eï
Slniuenbnng
©ie^e edìlegel's
vándorsólyomra
(Sei)ben
1844. 11.
|i.
bem
nud)
'ül'anberfalfe
fdjeinlid),
melyrl
uon iueld;em
bie ue'nuirer
(i^ffllfcnftcin)
l)eifet,
madara« is, melyrl a Nógrádban az Ipoly mellet emelked sziklát Eárosnak nevezték el, azonos a F. lanarius-szal. (Ezt a sziklát azóta lerombolták, utkövezésre használták fel s a is
sólymok
eltntek arról a vidékrl). Most azonban bizonyosra veszem, hogy a
szlávok Earoh-ja a Pandioii iiuUaetusra
(L.)
vo-
^n
einer (U'iüijíen 3t'it
meidjer
3Ï n r
aber für
Ungarnô
Azt,
fordul.*
hogy a magyarok kerevsca sólyma, mely s egyebütt is mint a gyorsaság
jelképe
szerepel,
(F. islandícus
Vajda
nem
az északi vadászsólyom
vagy grönlandicus), mint azt Földi
hanem
'Jv
if
fei,
Aclfon,
Ralfen
uiofetbft
—
bauften feitfjer
çiie=
©egenb für immer.) bau bas
fidjer,
balte
iJetJt
flauifdjc «'Karol;»
fid)
d)abí er (Pandion haliaëtus) bejog.
beftätigeii
eê
iiämltd),
bufj
ber
jvifdiabler
unter bem Síamen 3ïarol) bei fíímmtíidien Sinnen
befannt
ift:
biefem ílbler finb in ìniljmen unb
luid)
|o and) in
mandjcn gebirgigen ©egenbcii
Stelien
einige
©teilen, loo
a Zrinyíászban
erhob,
uerliefsen bierauf bie id) eö
3)íaí)ren,
meg nem
ibentifd)
llnaaren einen
fprengt nnb snin ©trafîenbnn oermenbet. Sie (Vaifen
melyeken
soha
bic
nannten, (©iefer ^-elfen unirbe
Ô
©itate
a kerecsen-sólyom
Aelfeneinippe ^farotjoiui
im 9{eooiraber Êomitat über bem
fid; einft
Pandion ezen a néven ismeretes az összes, még az északi szlávoknál is; Cseh- és Morvaországban, hazánk egyes magas hegyekkel borított vidékein errl a sasról vannak egyes helyek neoly helyek,
es nod) für mat^r:
l)icít id)
mit F. lanarius
nuc^
ale
;3po[i)fliifíe
auf ben
;
gcbiif)rt.
bn^ bnê «Sokolraroh« ber níten òlnuen,
nmfomefjr,
natkozik. Idézetek bizonyítják ugyanis, hogy a
vezve
F. pereí;rinns)
I
li).
Egykoron még valószínnek tartottam azt, hogy a régi szláv népek «Sol.ol raroli«-yd, a a verna vidéki sziklacsoport «Piarohovo» (sólyomk) nevet nyert, tehát a magyarcdí uRáró-
Lásd
|F. pcrc.n rimisi is használják.
11.1
ba berfelde 3!amc
nid)t confequent,
«S{ritiíd)e Überfielt 2C.»
a
II. p.
benannt,
u.
foId)e
jiu.
unfer Siirgfalfe, alo in'moljiier beo
gtadjlanbeê, nie uorfonunt.*
Saf5 ber Ü^ürgfalfe es mar, ber
bei
ben alten
Üiagyaren nnter bem 'Jìamen Síerccöen:©óhjom alo
Sijmbot ber ©djnelligfeit bieute (unb
uid)t
Falco
a Falco lanarius, azt a
islandicus ober grönlandicus, une es ?yölbi unb
magyarok története bizonyítja. Ázsiai hazájukban ugyanis oly tájakat laktak a magyar törzsek, hol az északi sólyom nem cl, de a hol a kerecsen jelenleg is tartózkodik. S e sólyom mind végig ismeretes volt seink eltt, annyival is inkább,
3Sajba meinen) beioeiôt nnê bie Wefd)id)te ber Sibe
s
állítja,
* Petényi ezen nézetét
sen
igazolták.
Bizonyos
csakugyan a l'andion víz
fölött
való
életmódjával.
az ujabb
halia;tus.
fi'^/kr'ló«
vizsgálatok
immár, hogy íh
A
telje-
a llárómadár
beo
ÍJíagyaren^'Stammeo.
landicus
*
!îie
í{5etciu)i'á
luirflid)
Pandion
^orften
talál a
nid)t,
F.
uorfommt; and) neueren
in
lannrius aber
Ungarn,
roo
Unterfnd)ungen
bemobnten
difién
nämlid) unfere 9lí)nen jene ©egenben,
nógráili sziklán, a
teljc'>i(>n
3'i
loo F.
aiid;
il)nen
[jaben
grön-
je(5t
nod)
ber ^^atfe
biefe
31nfid)t
GS ift mm feftgefteUt, bafs «Sidro» ouf Pandion lialiaëtus fid) bejieljt. IHud) baê über bcm SiBaffer auf bem 3leogvaber gelfen beftütigt.
ftimmt ndt ber iìebeu'oart beë ípanbion
iibercin.
107
mivel Dclmagyarországnak, Syrmiának, Horvát-
Szlavonországnak most
és
is
nem
az északi só-
cbcíi ber SlMirgfalfe.
(Sé büvfte alfo Cieraife fein,
S er ec Seit
ben Urniatp^nren
tírönlandicns,
íjuiift lueiicv
díiefi,
má) Islandicus, foubeni
lyom, hanem a kerecsen, a F. lanarins a lakója.
Bizonyos tehát, hogy a F. lanarins volt az
íiefaunt
fortt)iii
F. lanarius bei
bafe öiefe.
ösniagj'arok kerecsenje. 9(vtteiiiijeiif|cii.
Faji Jcgj/rk:
A
G
farok tollain
nem crint
kühö
zászlóján
—
kivéve
majdnem
—a
alaknak, míg a bels zászlón tolléi
vannak futtatva; a
bitrt.ó
aráníjlag keskenij
;
Iiasi
karom
nélkül
ered
minden a középs
oldal
rajzolata fölfelé keskeni/edö szárfolt ujj
sár-
és
szájziaj alatt
a
ÍMr-
középs
két
harántosan ellyplikusak
ilásan
;
hosszú mint a csüd
olij
Sd)uuinjfeberu
2^ie
a toihzávt
kcrel,
fehéres vagu rozsdás fehér folt van.
a tollak
H ezek
— /?
— 5 cm.-rel éri
;
a
l i
a
d) e,
m © di afte
lid;e,
(iiuindiuiaí
iücld)o
niif
ni
'•— 1- vmib:
trnçieii
bu r d)
d) t
c
(^
e
1)
ber
31
iif,en
falene
"i
— —
ouerel:
v
e r
d)
f
mä
fiub: eiu
alle buut'íeu
nungeu beo Uuterleibeo fiub fi d)
(
n b
e r
ciCiá)-
uad)
fteté
3 d) n
e
iV
ber
bie
unb gelblid) überfioßeu
íd)uiad)ev iiartftreif:
í
freiê=
foft
auf ber ^su neuf alme mittlereu aucijeuoiuiueu Ipptífd)
c, lu c
Jylccfen,
(idjtroftbraunc)
föniiiiv
oben
ub
f t ft
r
i
d) e
;
—
Jegyzet: Nauma)i)i-tói ered, e madárra vonatkozó jegyek közül a következk állnak
©d;iuau3 4 5 cm. über bic Alüötl= fpiljeu íjiuauö rageub. Seuierfung. 2Íon ben 'ííaHiuauii"fd)eii Stcnn-
meg
äetd)en bie folgeubeu bvaud;bar:
farok a szárny hegyét 4
ján,
:
els
az
(elsatnyult)
ber
túl.
evez csak küls zászló-
ennek í'edtolla ellenben mindkét zászlóján a szem környezete, a viasz-
fehérrel szegett;
hártya
a lábak sziue fiatalabb
s
madaraknál
hamvaskék, öregebbeknél sárga
világosan
;
a
uad) Slufíeu,
Secíe aber beiberfeitâ
if)re
gereu iUigehi lid)tafd)blau,
beu í5'»9^í; Saufe big
a szárny csúcsa alatt
t)iuab befiebert..
hosszán
a csüd a saroktól számí-
;
tollas.
(Lásd
108— lülJ.
igen kurta,
Sdiuabel
ers; a fels káva már a
viaszhártyánál kezd Ívesen hajlani
s
nagy, éles
foga van, mely az alsó káva megfelel kimet szésébe
illik
bele
;
egyenesen van elvágva,
élei
ersen
-
majdnem
az alsó káva elül
be vannak
vonva. <)rrljiul,:ak
ersen kerekdedek, közepükön
:
;
a homlok-
nyelv: rövid, vaskos, húsos, hegyén kissé
hasított,
tövén ersen fogas.
A szem
:
nagy, tüzes, az
barna (sólyom-
szem).
A
léil>:
s ers; a húsos lábszár P/a-szer mint a csüd, melj' utóbbi elill fele
rövid
oly hosszú
hosszán tollas
;
(tévesen állítja Keys, és Blas.,
hogy a csüd köröskörül
minden sólyomnál
tollas,
mert az hátul
csui^asz s csak a felülrl rá-
boruló tollak fedik); a csüd
s
alábújjak gerincze
laposan fekv durva pikkelyekkel födött, ezek az említett részek oldalain apróbbak
bak
;
geïrttunut,
eiueu
Ijat
s
puháb-
ber Dberfiefer gieid)
eiueu grofeeu fdjarfeu ^aijn, ber in
eutfpredieubeu
3luGfd)uitt
beô lluterfieferô
pafft; Uuterfieferuoruebeiuabe gerabe abgefd)uitteu,
beffeu
Sdjueibeu
ftarf eiugejogeu.
beiuaije freiíaniub, iu iljrer ^Dîitte
mit eiueni fäuleufbvnUgeu (yerud)S,iäpfd)eu ben l'ou beu Stiruborftdjen fauni etmas
fie
;
gefpaU
ten, binteu fd)arf gejiibuelt.
(Vüfec
tura
"Ilo
fo
auf ber 33ovberieite
bis
Uiid)t mie Keijferl.
ringsum
luoljl
iiberbectt);
fíeiíd)tgmuaeu(öfeu
lang alo ber i*auf, loelc^er jur .öälfte
u. iölaö.
!i.'aufeô
aber
bie
ftnvf;
©d)ieubeiue iVs^mal
beò
Sriö braun (Jalfeiuìuge).
grufi, feurig:
angeben
befiebert n: er £'ouf=
:
befiebert
ift
Ijinten fabl,
unh -^eljeurüden mit
fiadiauliegeiiben, raul)en
Scbuppen bebedt,
ben ©eiteu ber genannten
3:i)eile fleiuer
fiub;
l)iuteu
ift
ber £'auf genest;
tragen unter jebem
ersen kiemelked
fojtó büty-
*
Sie
erfle,
ift;
«Oberer Xíjeií
unb
bie
an
roeidier
bie Bt'Ijt'iM'ol^ifu
©eleuf'e etucn grof,en,
warjeu:
hátul reczézett a csüd; a lábujjak talpfelén
az izületek alatt
mer;
beriibrt.
furj, bid; fteifdjig, luirue etunio
Slugeu
iris
^iiie (Àcrfe)
Doni Stirugruube au iu eiueu grofeen §ateii berab;
3uuge
sörték alig érintik ket.
A
^om
108—10!).)
feíjr furj, ftarf:
^JÏafeuUidiev
oszlopalakú szagló csap emelkedik
ê'ilfte
ä""-"
11.)
Leírás.
Csr:
ge=
roeif,
Tyüfie bei jüu:
ílltergelb; ehi beut=
iiu
(Stelle p.
I
*
Sáiioauj länger aló bie ruí)eu=
33adeuftreif;
barkó tetemes nagyságú; a farok vége kinyúlik tott fele
uub
îlugeufreife, 2?adiôf)aut
fíiuint:
Iid)er
«bie iSdfdianuge
uetiümmerte ©djiöinge. li*
108 Mértéktáblázat. Ci'iiti-
Csr Farok
Gemis setasqiie
Teljes
Szárnyak
bossz
tárva
hossza
Hím. Ids
Hím. Fiatalabb ïlïanndxn-
Tojó.
mérve 3n Sogen
SotaUSngE glugbvcitc
47-4.
51-3
Slcltev
Tojó. Fiatalabb 3ïïfibd)cn.
M-S
!Si"i9íi'
Ids
í!i>eib(í)en.
^siingcv
Magasság
Sd;n)aiij-. ISiigc
TOSiuid). ïïicl)vinl)v .1
tvben
51-3
llO-G
gemcjjeit
|)oá)
unb
bitf
—
Viaszhártya hossza Sad)â[)nut lang
6(i)nabcl
A kampó
fog
—
á"')n
Orrnyilas
Hossza
íiai'enloá) in
átmérje
lecsüng része Isafen ntievtón-
Szélessége S?ieit
gcnb
Stameter §0(Í)
109
ma^tabtüe. meter.
Hosszúság
— Sänge |
no A
lábak czitromsároából narancssái'gába haja talpak
lók;
halványabbak, a páruák
alig
is
valamivel szennyesebbek. a szem fölött haladó sáv szennyesfehér igen gyenge rozsdabarnással lehelve, hajszálfinom s
melyek hátrafelé folyton szélesednek és világosodnak s mint feketebarna vonáskákkal,
fekete
mennek
szál-foltok
A szem
lozva.
kiinduló
— 0"9
eleje körül
elbb
s
;
a halánték
sötétbarnán vona-
lev
fekete vonalak
mely a szájzúgtól majd feketebarna
foltot alkotnak,
patkóalakú Ofi
át a nyakszirtbe
halvány rozsdabarna,
tája
fekete
cm. széles barkóval egyesül
s
végre a
nyak oldalán hosszanti tojásdad foltokba vész
Az egész fejtet szép rozsdavörös, vasba
alapon
fekete foltokkal
el.
roftbrounlid)
inerf'íid)
legszélesebbek,
A szem
kissé
a melyek a
elején
fej
míg az oldalakon igen keskenyek.
mögött rozsdafehéres alapon indul
sötét sáv
ham-
s
széles
a fejet körülfogva egyrészt a
feketebarna, rozsdásan vonalozott nyakszirtfolttal
egyesül, másrészt a fehér pofát
mells
A
oldalát keríti be.
a
s
nyak
nyakszirt egészben
fehéres rozsdasziuü.
unter beiiifelben biíben bie einen
A dolmány
sötétbarna szine minden tollon hajlik s ez utóbbi szín a
hát alján, a farcsíkon
s
a farkfedkön a barnát
úgyszólván teljesen kiszorítja.
A dolmány
több tolla sötéten rozsdasárgával
minden nagyobb
toll
2
is
leg-
szegett, ezen-
— 8 rozsdásfehér
afa
über^
fdiioarjen
bann
,
fdiuiaríen
ber
Àlerf,
eni. breiten "^adenfireif vereinigt fid)
uiit
fdiiuarsbraunen,
auf ber
onale Sdiaftpunfte
in hïiujlid)
perliert.
Tier
gaiiäe
ino
etiimê
Cberfopf
roftratbein,
nnf fdiön
ift
Wninbe
sieljenben
afdiijraulidje
mit
fd)maien, fpi^úgen, braun;fd)roar5en ^-lecien bebcdt,
am Ííorbcrfopf ani breiteften, am fdnuälften finb. hinter bem
uield)e
feiten
auf roftrothmcifilidiem Streif, ber ben
nut bem
Wrimbe
'iíorberí;a[eíeitcn
bunfler
einerfcite
fid)
geftrtd)eiten
roftrotl)
biinfel
breit
.^lopf=
beginnt
'Jluge
ein breiter,
Dberïopf cinfaifcnb
fdiinarjbrannen,
ben
nii
Ciienictfied uerei)iigt, anPerfeito bie meifieu
ersen kékesszürkébe
kívül
bid)ten
feljr
íjufeifenfijrinigen
aiifangö
—0'9
ftelô
fdiiiefslirf)
33or beni 3íuge iinb in ber tnirberbälfte
geftridielt.
uiib 3.
merbeu imb
blafìvoftbranu, bunfelbraun
gelten; ©d;lafcngeçi,enb
O-f)
Stime
Sdiaftftriàe in Peu Sd)eitcl
fdjiuarabraniie
bem
haarfeinen
init
auf ber
bie
breiter iinb babéi (iditer
StridìeI
ídimulMivueif;, fauni
i'hiçieii
überbniidit,
©tvidjeídjen,
Íd)iiinr5en
keskenyen-hegyes barna-
borított,
etiiuiö tilüiier,
"KiutèliautimuuHuiniv bio iíaiu^cii
í. í)ic Stivile,
imb bor Stveif über ben
SPorberljaÎôfeite
hajló
iné "Comcraiiícn-
ftavf
ók Sobh'n faum
:
bie $ffiiirg:93allcii íduiuil^iiicr.
Ahomlok,aviaszhártyakerülete, a pofa tája
3.
Mafi,iitrciiieiu;(e[b,
5viifu'
gelíie übeviioljciib
íiHingen
2)aê
einfafìt.
fâenid îonft meifilidiroftrotl). 3.
Ser
ftarf ine
auf f
'JJÍantel
bunfelbraun, bod) an allen
íBíaugraue
Steiji
d)man5becîen f o ju fagcn n o
ïOianteifebem
finb
ober roftrotbe 3lugeii;
va^y kékesszürke baranti foltokba változnak.
lucldje
fd)HeJ3en
r
ii
gröfseren
iljre
e r r f d) t.
i2
À'U-be
lettere
uno ben Ober: S^ic meiften
gefantet
bunfelroftgelb
feitlid)
vawy rozsdás szemfoltot vagy harántfoltot zár macába, a melyek a hát alján rozsdásszürke
unb eô
meld)'
jieljenb,
bem Unterrüden, bem
gebém
—8
roftrott)meif5e
ober "Kanbauerfiecfen in
am Unterrüden
in roftrotbgraiie
fid),
ober blau-
graue Ducrflccfe übergeben.
Az evezk barnafeketék, kivált küls zászlójukon ersen kékesszürkével futtatva s vörösesfehérrel szegve. Ez utóbbi színnel van az els evez küls zászlója is a bels zászló kimetszései" szedve, ez a szín szegi szélesen az
elsrend
fedit, a legnagyobb szárnyfedk hegyét a rövidebb evezötollakat is. Valamennyi evez-
ÍÍMe
Sd)ioingen braunfd)ii)ar5, überall, befonber
aber auf iljren 3(uf5enfa[)neii flogen, mit
Wät
ber (elfteren g^arbe
®egenb
in bie
evezk
gan^^en :')ianbe,
s
unb and)
toll
bels zászlóján rozsdásfehér babos baranti
folt van.
a melyek a tollak töve
szélét érik
összes
;
ezeken kívül
még
elsrend szárnyfedt
vagy rozsdavörös szemfoltok
bels oldala kivéve
felé
a zászló
több evezt
tragen meldje
A
szárny
— a leghosszabb evezk barnahegyét
— javarészt ezüstfehér,
harántfoltokkal.
A
áttetsz sötétebb
szárny bels széle
s
a hónalj
reid)en;
ober
ift
bic erfte Sd;miiige biô
inneren 3Iu6fd)nitteo auf bein
bann
bie beioen ("vabneu iljrer
Spieen ber meiften
Iiingften
unb ber fürjeren Sdiunugen
breit ein:
boljnenförmige r.uerf(eden,
naá) ber äiiursel
Ijin
mehrere Sd)roingen, finb aufierbem
roftrotbeu
Tede Dber=
gabueu fämmtlidjer Sd)U)ingen
roftrbtI)lid)ioeifîe
3^eetfebern
blaugrau über:
ibrec.
gefaf3t. 3)ie inneren
fehéren rozsdás
díszítik.
bie
fittgelbeden
az
s
ftart
fd)miil:,ig rötl)Ud}ioeifíeii .S\äntd)en.
auf bie ilanteu
foioie
alle
(ängfteu
nod) mit UHnfirofti'i'""-'»
Singenfted'en
gejievt. IJunere J^Iügelfeite
bis
—
uerfd)iebencr bie
ÖJriJftc
braunen Spitjen
Ill tollai is
rozsdásfehérek
;
a leghosszabb bels tollak
rozsdás fehér alapon hosszanti kékesszürke
foltokkal, luik a l)elsö zászlón félkörösen kivá-
gottak
szegve
tn,
középs
a
;
tollak fehéren
kimetszve sötéten rozsdabarnák
8
fel-
s
szögletben haladó sötét sávot alkotnak,
mely a madarat igen
A
alkotó
sort
diszíti.
er-
sen rozsdásszürkével lehelve sfollai oldalán oly a fehéresvörösszürke
széles
összecsukott
farok
e
hogy
szeges,
miatt egészben
széles barnásfehér szalag szegi
pedig a két szélsnek
kez párnak 10, E foltok a küls tak
kissé
s
1
1
cm.-
2,
világos
a követ-
a harmadik és negyediknek
roftgelblid)
bann
oberften,
tollak szárai barnásak,
íefeterer
braunen
9ieií)enfleden;
mit
ganj
fd^maíen
jroifdjen
—
bie mittleren Unterflügcíberfeu
non garbe,
breit
geíaumt
roei(3
bunfelroft=
beiben beben
íegtercr bient
af
fid)
bnnfelroftbraun ober
geäugt
afe ein bnnfíer, roinfeíiger ©treif auffallenb
—
ab:
.ííennscidicn beö SSogclö.
S)er í£d;man,5 oben nmttroftbranngran,
feljr ftarf
roftgrau angeflogen uno fo breit meiöHdjrotfigrau eingefaJ3t,
baf;
s
í^arbe
biefe
am
fdjmaí jufammcn
au§eröem auf ben Slnfìenfabnen meíjrerc runölid)e, an
többnyire nyi-
ber 2., 3. nnb 4:ten ,5fberuon Stntlen eingefdiloffene,
4
auf ben
g
;
csak a széls
míg a többié
mittetften, aber bio in iien dtanb biiiauô=
unb auf ben ^nnenfafjuen
bobnenförniige
Sdjmau.^eô
a beg}', mell és ennek
fehérek, de kissé rozsdásan leheltek,
sorokban haladó fekete szárfoltokkal,
mik lándzsa vagy körte alakban végzdnek s a már ersebben rozsdasárgás mell elején, s a mell oldalán megnagyobbodnak, míg a hason újra lándzsaalakban vesznek
el.
A
has és mell
oldalain a sötét szárfoltok oly nagyok, hogy a világos alapszínt egészen háttérbe szorítják.
mit
beò
bnrd)id)im= ;
id)man!ibed'en fdmintúg roftbrannliduoeijj, mit meifsen
4. Sîiuu
;
überall
faft
Unterfcite
mernben roftgelblid^mei^en Cluer5eid)nnngen Unter= ©djäften, bie nur an ben
fehér.
a torok tiszta fehér, elbbi fino-
feketével vonalozott
Sïanbflecic.
íunfelfiíberafdjgrau,
braungraue
kevés,
Me and)
ein 1 cm. breiteâ 35anb eingefaßt. SXeJ^ebern Ijaben
a fark alja szennyes barnásí'ehér
is
;
Untertd)u[terbecíen, mie
míg a bels
feküsznek,
oldalról áttetsz rozsdásfehér harántfoltokkal
oldalai
Sweden
zászlókon gömbölydedek, zár-
ferdén
farok alsó oldala sötét ezüst-szürke, a fels
man
inneren
mit blaugrauen, auf öen
ganje Jyíügelranb roftgeíblidjmeié, erfterc mit
offene
áll és
bie
breiten,
greifenbe
Az
unterftcn
roei§,
gelegten ©teuer rorí)erríd;t; bie^dmian^fpiljc bnrd)
tottan érik el a toll szélét.
4.
bíe
;
9.
zászlókon harántul megnyúltak
A
tjröfeten:
3nnenfa[;ncn Í;al6freieförmigen SBogenfíeáen
be. Vala-
mennyi faroktollnak bizonyos számú foltja van, és
az
fehéres
rozsdabarnának látszik; a farok hegyét nyi
Dueräeidiniingen ^tmaeJ
—
mit bnrcí)ící)immernben bunflerou
tí)eiíe íiílicnueifí
ber
farok felül fakón rozsdásbarnaszürke,
auegenommen
ber langfteit Sc^roingeii
feitlid)ften 3)erfeii einjclne
(Sd)aftftcllen òeigen.
unb Ëe^le
reinroeié, erftereê btof? in ber
Sîinugabei fein fd^mär^iid) geftridjeít:
,'S\ro^if,
unb
merftidj roft-
Seiten ebenfaliê
iljrc
mit
überr;aud)t,
geíbíid)
íaufenber
roei^,
faum
roentgen
3d)aftfírid)e
fdjroar^ci-
9ïei()en
unb
lanaett: ober
birnförmigcn gledd)en,
SBorberbrnft
unb ben
neíimen, fid)
am
SBruftfeitcn
îBrnft
tjerab:
an
biefen
roeldje
an
an ber
©rö^e
ju^
33and)e aber roieber in Sanjettftrid^e
uerlieren.
^ie bunfíen Sdiaftfteáe ber
33rnft:
unb 58and)feiten no[)meu gegen Oen glngefn ftetö an ©riJBe ju, nnö uerbrcingeu bie Iid)te ©runbfarbe faft gäuättd).
S)ie
A
fele elül
gefíedt,
roaljrenö
gyér szár- és lándzsásfoltokkal, melyek
©d)aft:
unb
hátrafelé
majdnem
az egész tollat elborítják
;
a lábszár elül rozsdásfehér, széles lándzsafoltokkal,
hátrafelé
fakó szürkésbarna,
fekete szár-
foltokkal s fehérbarnás hegyszegésekkel.
NB.
^ofenfeöern
küls
rozsdásfehér gatya belül egyszín,
E madár
tollruhája bizonyosan
az
elz
3tnt5enfeite
£anjettftrid)c
binten 5u faft bie Acbern
innen
oorne
anfmeift,
brauneu
breittansettförmigen
íd)roar,5=
^^íedenreifieu,
luid)
graubraun mit roeifíbrannlic^en
Snbfaumen nnö fd)roar3en 5d)aftftrid)en. NB. Saô gauje ©efieber biefeê 'i)Jfannd)enê flammt a)íautetfebern ftarf
barnába
grauíid)SnnfeIbrannc unb !ì3raunfd)nuu-5e
a szegesek és szemfoltok rozsdás-
nad)
roeíd)e
évbl való, mert az összes dolmánytollak ersen meg vannak fakulva, a sötétbarna sz iirkes
un=
einjeíne
einnebmen; Me ©d)ien=
beiubeficberung oorne roftgclblid)roeif5, mit
I)inten aber büfter
még
roftgelblid)roeiB;
öie
nnftreitig
nod)
com
oorigen
'^aí)t
abgefd)oiíen finb
fier, :
ba
alle
nämiid) baô in
gran
=
.
112 fehérbe változtak
hogy Naumann
Ebbl
át.
azt következtetem,
bokat vizsgált meg,
s azért írja,
hím nem csak hogy
liogj-
hanem
kisebb,
hxaim,
sszel ltt dara-
frissen vedlett,
«az öreg
sötétebb
unb ífoítbraun
ino
^ioftbraunlidjuieijie
ílíaumann
initfUe
ívoígíict)
vecl)t
friicl)iiev:
maufertc, aljo i^crbftuögel beftimnit fjaben, inbom er feine
A Naumann müvében hím
nom
bic ííugeuflecío
übergingen.
is
a nsténynél» stb.
az az öreg
ílíaiibíaume uiib
bic
íKoítgeUi
három
a
és
Susemihl adja képét,
hím s melynek
ábrázolt fiatal éves tojó,
jól el
vannak találva
"T^aê alte 3}iännd)en untcrfd;eibct
nnr bnvd)
nid)t
fidi
feine geringere ®röfu%ionberiinnd)
burdj bie bnnflere
s
mie folgt,
Êfiaraftere für aite 3)iännd)en,
feftftelltc:
innn íi'eilidjen".
Sfifl'i'i'ii^i
eléggé megegyeznek a magvarországi kerecsenekkel.
Fiatalabb hím májusban. szigeten 1848.
A csr
1
május
(Lövetett az adonyi
reifen
finb
redit
niibi
4-én.)
kampó
s
fo ^iemlid) nberein.
az alsó
káva hegye kékesfekete; a száj belseje olyan mint az elbbinél a viaszhártya, szájzug s a szem kerülete kékes alapon halvány kénsárgá-
S)onQu=3nfeí Stbout) 1848,
val futtatott; a szemcsillag sötéten lencsebarna;
llnterfieferfpitie
Slüngcrcs 4Hännd)en ím
;
l)emetszéseibl a hamvaskék
s
©d)nabe[
1.
halvány narancsszinüek, de a pajzsok
a lábak
a viaszsárga szín
[icbtbornblaugran, blanfd)UHu;i
Síngcnfreifi
Íaí)íe
nem
A
a szem fölötti sáv
oly tiszta fehér és sokkal kevésbbé van
2.
halánték táján szakad meg; az öreg madarakra
meniger
jellemz patkó alakú jjofafoltot csak néhány fekete vonal jelzi, melyek sorokban haladnak a nyak felé a feketebarna harkó igen keskeny, alig 4 mm. széles, alig éri el a nyak elejének gömbölyded foltjait, tehát e részek feltnen
geftridielt ale
Stirn, ©efidjt,
barna foltokkal tulján
ersen
s
mindenütt, de kivált a
fehérrel kevert;
fej
a nyakszirt
hás
a
nj'akoldalak fehérek, gyengén rozsdással lehelve;
a jól látható nyakszirtfolt feketebarna felé
rozsdásfehér
szemfoltokkal
s
s
a hát
szegésekkel
braune i
faum
mez
eltt csak
loeift
9íücfen su
burd)
befonbcrö
voftbraun,
unb
gemifdit
roftrotf)
bem
roeid)eê
roftvotb
Gienicfftecf,
einen
U)eif5lid)en
getrennt, breiten
melirte
fo,
òa^]
©enicf
3lngenfíecfe
Ter
bunfle,
Sdjiafenftreifen
3ii'íí^)<^"i"''"i"
Per (Srftere
btâ
nnb
melcber gegen
fd)roarsbraunen ^yelb
bie Sl5orberbatöfeiten
am
angebaud)t, mit
burd) rotljbrannroeifje
unb
biefc
bnrd)ge[)enbè
i'änge^ geflecft;
fd)iuad)
unb ^^eberfäume nnterbrodien mirb.
mit
moburd)
erfdieinen.
loeifî
fenntUdjem fdiroarsbrannen ben
©enicfflecf
sötét
GiefidjtS:
Dec fdjwarj: faum 0-4 em.
burdi euiige ^]>ünftd)en,
lueifi,
wirb
egy sor barna hegyfolt halad a fehér alapon.
fdmial,
feí^r
fdjuiarsbvauu in bie
^alsfeiten
az elbbi csak a nyak oldalait befogó széles sö-
Ezen
fdnuar,^
fo bafj Die lid)te À'urbe
bierunb[id)en 'Àledeii ber 'i>orberbaIô:
ftarf
mein
egyesül.
nnb
bem 3lnge
íiaíbmonbfötmiige
íTcr ganje Dberfopf ©djeitel
ftarf
mezvel
ben Sd)ilber=
meitem loeniger
bei
©er
5ßacienftreif
breit, erreidjt
van megszakgatva. A sötét, fehérrel és rozsdással ersen mosott halántéksávot egy fehéres mez választja el a nyakszirtfolttól, úgy, hogy tét
bod; aus
beim uorigen,
S^beite auffaííenb
rozsdabarna, hosszanti fekete-
blaf;;
fied b!of3 burd) Stridieldien angebcntet.
feiten
teteje
tìvunbe
ber ©treif über
unb
reiniweifî
oorl^errfcbt.
ftetö
;
fej
beim
äBadjogelbc bernor.
ketén vonalozva mint az elbbi darabnál, úgy hogy a világos szín eltérben marail s csak a
A
wie
fdiimmert überall baê Slfc^bloue
einfájuitten
fe-
fehérek.
nnb
bunfeUinfenbraun.
^"^riô
%ü^e blaf3pomeranäengeIb, s
Per
,^nfen
innerlid)
;
blänlidjem
auf
überlaufen,
íd)ii)efelgelb
homlok, a pofák
auf
((irh'gt
iíluí.
4. 'Mai.)
Dorigen gefnvbt. 'JlnKböbaut, 2Jínnbunnfet uub ber
tnik el. 2.
5ínninann
bei
unb bveijabrigen j bei Sufe gut gcniad)t, nnb ftinnneii mit ^.
unferen (S,remp[nron
világos szarukék, a
*
SIbbiIbnngen ber jnngeii
íJiie
nnb etneo
fid)
i'""'
bloô
xiereinigt,
jum (Vtügelgrunb
í;in cinfaf3t.
3.
A
dolmány egész a farkfedkig sokkal
ke-
3.
vésbbé kékesszürke mint az elbbi madárnál,
üiei
de annál szélesebbek a rozsdavörös szegesei,
befto
melyek csak a vállakon
s
a legnagyobb szárny-
!îer
9."lìante[
bis auf
bie
Dberfd)Rian3berfen
weniger als beim 3>origen graublau, breitere
roftrotbe
^^'e^erfanme,
bie
l)at
aber
blos auf
ben Sdjultern unb ben gröfjten {^ngelbecleu in
roft^
113
fedkön hajolnak rozsdaszürkébo a különböz alakú foltok, az evezk és a nagyobb szárnyfedk szegesei is többé-kevésbbé rozsdással kevertek s csak az els evez küls széle s fedjé;
nek mindkét oldala tisztafehér.*
ani) fiuD Die iämmtlid)en j^íeáen,
flrau ütieroieíieii;
bann
bie
(Sinfajfungcn
CtierfUigelbed'en
mifdit
—
crften
©d)nnngc
ber
ber
iinb
©cfiiinnçîen
Jfoftbraun
nieíir-inentiiier init
i^e^
auôi^cuoinmcn ben äußeren Sannt ber
Sönme
bie beiben
iinb
ber Secfc
berfeíben, lueídje reiniueiB finb. *
iíon
Felülrl nézve a madár ersen rozsdásszínnek látszik, míg az elbbi öreg darab kékes-
evezk feketebarna
szürkét mutat. Az
sokkal tisztább, nincs szürkével
szine
is
hintve, úgy,
hogy ha a szárnyon nem volna néhány frissen ntt toll, liajlandók volnánk azt hinni, hogy e madár nem rég vedlett. Mégis azt hiszem, hogy ez a sólyom az elmúlt
szön
sokkal
késbben
meg, tehát a ruhája sokkal frissebb mint s ez a madár is lehet oly ids, mint elbbié az amaz, vagy legfeljebb egy évvel fiatalabb. vedlett
oben anoiefei^en evfdietnt
Ííoc^el ftarf
fler
©egentfjetlbeê oben bejdjriebenen
roftrotí), atfo ein
bíaugrau erfdjeinenben ©rempíaree. 3lnd) haè
ftarf
®á)H)arabraunc ber ©djroingen
bem granen
beò
Slnflug
oiel reiner oíjne
ift
iíorigen,
man
ba'ß
fo
gíauben fönnte, einen frifc^iiermauferten 5ßogei oor 5U (jaben, fallò
fid)
im
finben, bafe biefer í>oget
üevninnferte,
íptiler
fiá)
öie Urfadie barin jn
im oorigen ^erbfte ein
foígíid)
©efieber ale ì)a^ uorige (Sreinplar
eben fo alt
jener fein fann,
lüie
néne
einige
nidit
fvfügeí
^ebern uorfämen. ^d) glaube
oieí
roeit
friîd)ereô
fjat,
nnb babéi
um
ober bödiftene
ein ^aí)x jünger.
bem îîongen, nur
!?ie Untevflügeifeite mie bei
A
szárny bels tollazata nz ellibiével egész-
ben megegyezik, de a jellemz sötét sáv csak jelezve van s az egész bels oldal jóval világo-
fc£)mä(cren
sabb az elbbiénél.
aia beim 33origen.
©d)aftflede
bloô
[)aI6er
angebentet.
Überfianpt mar bic gange Unterftiigelfeite
!i)er
©^roons
büfterroftbraungraue
ftavf
tiiet tid)ter
fiebt
aber etroaê bunfer anè; baô än§erfte J'^'berpaar
A
fakó rozsdabarnásszürke
már
farok
söté-
küls tollpároull jókora borsónyi, a ér folt vau a küls s ugyanannyi elyp-
tebb;
a
szélig
bels zászlón
tikus alakú a l^áron csak
mindkét zászlón
s
;
a következ
toll-
páron 9 folt van valamennyi szennyes fehér-
10, a 3.
4.
és 5.
11 erbfengrofîe,
lueift
es bloS ii)rcr fette
liegen
läiujo beo
ersen
£)at
fid) er--
lillnpfenflede
unb 5:ten
3., 4.
beiber:
um
meipbraun,
atte fd)mut.ig
bie 9{änberroftrot[)einge[aifeu finb; auf ben 2 mit:
két fakult szürkebarna tollon páronkint hat fer-
van, miknek szine
auf ber
10,
y Querflerfe, bie
iveberii,
folt
©aum
auf ber ^nnenfal^ne. 2íuf bem näd)ften '^aat finb
telftcn
dén fekv babos
and) über ben
ftredenbe 3ïanbf[ede nnb cbenfoinele
középs
barna, a szélek felé rozsdásan szegve; a
ift
ber d}arafteriftifd)c bnntte 3Jcittclftreif bor bebentenb
fierfe
ioe[d)e
am
beiDerfeitS
in id)iefer 3iid)tnug;
hamvasba hajló «legtöbbje szürkebarna gyrbe van zárva. A legfels (tféli) világos foltok az
unb
összes tollakon csak jelezve vannak.
Sie oberften
auegenommen ift
ifjr
—
alle in
gefärbt finb,
büfterften
©d)aftes
fie
—
finb
6
5!3ol)nen--
bie Unterften
©raubraiin etngeíd)lofíen
2BciJ3brauit ftarf Düftergran luitermifdit.
Àdeden
an
finb
ben
fäntmtlidjeu
©d^mansfebern btos angebentet. 4.
4.
A
alja
test
az elbbiéhez igen hasonló,
csak a rozsdasárgás lehelet ersebb egy kissé
;
'3)er
gauje Unterleib bem beè 3.sorigen red)t
nur
äi)nlid),
fenntlidjer;
ift
ber roftgelblid)e
bie
önnfelbraunen
3inl)and)
etioaé
Der
3d)aftfied'e
a sötétbarna szárfoltokon a mell alján, a hason,
Unterbruft, beò äianc^es, ber l'eibfeiten, foioie ber
a láb tollazatán sokkal több a
©d)ienbein:nnb.C^ofonfcbern baben beiÄieitcm mel;r
a test oldalain
s
rozsdás keverék, mint a hamvaskék tollain csak
;
a fark alja
néhány, egészen világosbarna finom
Sïoftbraun
nnb
beê Untcríeibeö röthtid)er
szárfolt látszik.
Unterid)iiianäbod'en
*
Ez esetben te) iát iiiár Petényi is evezt valódi evez tolluak, niert
errl lehet
szó.
A(iuila. IV.
elfogadja az jelenleg csak
*
3"
evfte,
beim
bieiei»
afcottiuc l)iet
Snlle
fid)
finb btoâ
üd)e @d)aftftrid)etd)en
abortiv
mit
ïlfoftgelb
uiel
miid)ung uon Slfdjbiau, roobnrd)
tjie
ijält
Üei;
-^íiiíiiiingen
barftellen.
fdjutntng
nnb ba
\ajan
lueniger
alle
3(nf ben
lid)tbrann=
bcmertlid).
aljo
aiidj
ipetciiyi
bie
(2d)tinnge für eine iintflic^e ©cfirountifeber,
tami nur non biejer bie 3iebe
fein. 1.-)
114 Öreg nstény májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 184S.
május 3-án
^Itcs
párja volt a május
;
4-én leltt hímnek.)
1.
A csr
töfele világos szarudad-szürkeliék,
eleje s az élei szarukékcsfeketék s e szín lassan-
kint
megy
tfél színébe
át a
;
ersen violába
sárga, hátrafelé
hajló
;
a viasz-
sárgás egy kissé
;
s
s
maga
áttünik a régebbi kékes szín,
láb fehé-
színen
még
st a pikkelyek
köze,
resen szennyes czitromsárga
s
e
tueuiii
überlaufen:
gt'Il'l'i-'''
mir
baô
b(af;:
3(uiien=
den ilncien=
in
übcrianfen:
c\clbíid)
bíaii:
ftarf inê ^íioíettbíaue
l)iii
blaui^roii,
rötbtid)
hiiuien
bie
fdimars.
ii'ibdien
bnnfellinfenbrann. íd)mu|ig5ÍtroneiuieIb, mit bie imb
roeifetid)
òd)uppen unb
ja fogar etii,^ehie
fammtlid)en
í)ovníd)U)ar5:
;
iinb bie
Sd)iibev,
berfetben
ß-iiifdinitte
Sie Srntten
blangrau.
finb
Íd)miitú9
3el)enfoI)Ien
gelblidiblaugrau.
iiemerfuiig. Sonbevbav,
kékesszürke.
d)en,
nnb :
bic [lovnicicn i)îad)t'ii
ba burd)fd)immernbem 3lfd)b[au beo luivigen ^sabveo
nemkülönben néhány pikkely is kékszürke. A karmok szarufeketék; n. láliujjnli talpa sárgás
JL'íjyzd
mir
etioaô
güfie
A
fid)
(^irauldaiic mn'lifvt;
iiie
iJBintpevn, fo aud) Vivio
A
Pen Sd^nabclgrunb
(\co,(\\
rotögelb, uad) I)iutcu
unnfein
a
pilla is fekete.
szemcsillag sötét lencsebarna.
lionUiläuIidiidiuiarj,
©d)iiciPcii
bcö ílíuiiöcö liolliU'iiiiMau, Per
iiiiiûiebunç;
csak a szemzugokban
a hosszú pillaszörök
^-arbe
afdiblau,
;
öce
^^ärcöen
üdergelenb; 3Öad)íí)aut uiib bic "JJÌuubunntct
hártya s a szájzug bádg.yadt hamvaskék, csak gyengén van sárgással futtatva a szem kerülete
vörösesen kékszürke
unb
meid)' ie|terc
lid)
éaè
®runbf)äifte bcê ©d)iiabclô lid)tI)oriuírau(ihiu,
3:^l)eilc
világos szürkekék, a toroknyilás kékesen vörös-
Diai.
2.
4:ten 3)tai.)
3?orber[)älfte
ju atlmäf)(iii
szaruja
a száj
auf ^cr Toiuui^
illái, ((irlciít
1848,
nom
SDMiind^eiiâ 1.
im
tíulnlu-lu'n
2lboiu)
3nfeí
Meglep, hogy ennek a nsténynek,
aBadicdittut
lueifjblau
finb,
bie
befitU,
ilugenumgebung bei
/Vüfíe
bem
bei
üIc.
biefemäBcib=
bafi bei
fd)on äiemlid) gelblid)e
iiai,
meitem mebr
î)iiinnd)en
nom
2=ten
bár szemének kerülete s a viaszhártyája jócskán sárgás, a lábai mégis sokkal inkább fehéreskékek mint a május 2-án ltt híméi, mely utóbbinál
53íni, bei
fordítva áll a dolog, vagyis a láhai sárgák s a
gelbe ober blangrane îvarbe ber genannten S'[)eile
viaszhártyája
s
unb
üd) erfdieint. (So fdieint bemnadi, bafs entiueber bie
a szemkerülete kékes. Vagy az
nem
einanber in feinem vegelnuifúgen
ju
következik ebbl, hogy az említett részek színe nincs a korral összefüggésben, vagy, hogy a csr és láb színe
bie il'adiobaut bläu=
Sfngcmimgebuug nnb
bie
f^ufje gelb finb
meídiem im föegentbeil bie
bejüglid) beo iHltevc
pfee
bie
egyszerre változik át sárgába,
bec-
nielleidit bei
gelb förben,
iíngelö
'iíeríjnítniffe
ober,
fteben,
tmrvndeiibein Îllter
ober
alo bie äBad)eI)ant,
vagy végre, hogy e részek szinezdése a madár individualitásától, esetleg az égalji viszonyoktól
feine fidieren Sleiinäeid)en finb
vagy egyéb életkörülményektl függ.
non
ta^
fid) eí)ei-
M^
eè beibe
nnP ibveilbäiibeningen
entmeber non ber ^"biinbnalität ber äUigel, ooer flimatifdieii
unb anbcren Sebenöuerbaltniffen
abl)nngen. fdieint
(£•5
mir
febodi, bafi bie iyeibd)en bie gelb=
Sdinabelnmgebuiigen nnb
Úgy látom, hogy a nstényeknél az említett részek csak késbb sárgulnak meg, mint a hímnél, és akkor is mindig megmarad a kek színnek
ten,
nnb and) bann
mie
bei
némi nyoma.
33Iaugraue
tid)en
2.
±A
homlok
a pofa tája szennyesfehér,
s
elbbi srbben,
4_6
J-n, 11.
széles
;
beutlid)e
színtí^
t)inter
;
a
fej
teteje
topf
srn
fakószennyes febéresrozsdás alapon oly utóbbi ez tulajdonképpen hogy barnával foltos,
az alapszín
;
a nyakszirten
s
fonbeni
fdimarjlid)
ä^acfenftreif
bem
fpäter erl)af=
eo
berrfdit
baö
ftetô nov.
ipärlid)er
ift
3íuge
blafs,
-1
beginnenbe
erftere bid)ter,
geftrid)elt:
—
mm.
ber febr
breit;
bor
buntlc Streif, als
auf id)mntiig loeifîrotbem
mattbrann í)erríd)t.
gefledt,
«nmbe
fo bid)t
baf; eigeutlid) biefe J-arbe
2)er roftgeIblid)roeif5e
lid)te
nor=
gied auf Pem
3îaden nnb nod) mebv auf ben Cberl)aIêieiteM febr
a nyak fels részé-
nek oldalain a rozsdásfehér szín az uralkodó.
Aiif?e
nie fo intenfin gelb,
aud) ber ©cnidftcd gang nnbcbeutenb. 5)er Dber=
a szem mögött induló sötét
sáv 8 a nyakszirtfoltja alig látszik
l'iäniu'beii,
Oiefe
Stirn unb ©efid)t fd)mutugmeiJ3,
letsteres
utóbbi ritkásabban feketén vo-
nalozott; a jól látható barkó bádgyadt
ben
iinb
bebeutenb. I
115
A dolmány ersen
3.
szín, hamvas lehelettel
elfakult világosbarna
I
minden tolla világosan
;
rozsdásfehérek
s
bem
juinr bic auf
bcu
lid^tbvoun,
jämmtlirfje
niigefíogeu;
auf
bic
roftrotí),
babos- és szemfoltjai vihigos rozsdássárgák vagy
adgcídjoííeu
ftarf
(id)tor gefantet uiiïi
a dolmány
;
ÏÏiautoI
b(auíicl)(i)d)c5raii
szegett és pedig a liát táján rozsdavörössel, a
szárnyon ellenben rozsdúsfehérrel
Ser
3.
«ber
/fliiai'I"
{Çebern
Siürf'en metft roftijeíbaieifí,
baju t'ouuueu nod) bíairotíjgeibe ober roftgelbroeifee
a háton a legvilágosabbak.
uub
3íucu'n
am
bic
33oí)uonfíede,
am
íiücfeu
(icíite;
ftcu finb.
A
szárny bels
javarészt sötéten rozsdabarna
feltn
jelleaTz
középs
tollazatának s
sora
®ie mittíereu
— mie
az öreg hímekre
Uutcvflügelbcd'eit finb gröf5teutt)eils
\mò crjcugcH eineu auffatíeuben
sötét sznlagot alkotja.
—
bcu alteu ÍJÍauud)cu
bei
buufelbrauu,
ÍBinteíftreif.
feine mit=
'Der ©d;uiaii,í obeu buufeíbrauugrau,
A
szürkés-
grau: bie abgemelkten
farok felül sötétbarnaszürke, a két
barna
;
a kopott szegesek barnásfehérek
csaknem
tollpáron 12,
küls
s
szennyes sárgás
tehát
elfakult,
toll
tisztafehér
rozsdásfehér haráutfolt a
a következ tollpár
kön
középs
telften í^ebern auogcbíeicöt, alfo fdjmußig gelbbraun:
küls
zászlón
;
zépsn
G
van a
folt
—9 a
a belsmindkét
folt
alább
szalag szennj'esfehér.
j^aíjuen
test alsó oldala
egészben olyan, mint az
1848. május 3.án elejtett fiatal
leirt,
ns-
ténynél csak a rajzok rozsdabarna sziue fakóbb; a lábszár
a gatya tollainak és a testoldalak
s
sötét foltjai
azonban jóval keskenyebbek
a fehér alaj^szín jobban megmaradt; javarészt
elülteié
sárgásfehér,
s
ezért
a gatya
keskeny fakó-
barnaszárfoltokkal; a fark alja szennyessárgásfehér; tollai közül csak a
elmosódott rozsdabarna
szélsknek vannak
foltjai,
míg a leghosz-
szabbaknak csak hegyükön van barnás foltjuk
unb
1(1 ^'Ifaub^
szár-
bels oldala, a has alja s a majdnem egyszín szennyes fehér,
a gatya
;
végbóltáj
ber Snne'ïf'djue;
©nbbinbe
am
3.
nur
Wuú 1848
fommt im @nu5en fef)rbem
beinen nnb ben
abgefdjofieuer, alfo ftatt foiuot)! a\\
:
ben ©c^ien^
nlo and) an ben Seibfeitcn
.Çiffcn,
bunflcu
bebentcub
gterfc
nní
fleincr
bem
fdjmälcr, besbalb baê Söeifee g[eic!)maf3iger mit
SBvaunen oertbcilt; bie gelblicíimeifí, gcfíed't:
beS
erlegten jüngeren aBeibd)ens uaí)e,
bie 3ei<í)»i"iöcn
bie
S^ten
jmei auf beiben
ruube ©rbfeufleden;
[jalberlofcljcnc
bunfel= bloo nmítroftbrauu
finb
^^îaarc
4den unb
geíbíid) fdjmutúgroeiB-
Unterleib
finb
bie
;
bie mittelften
je .8,
G— 8
4. 5^er
auf bem 3:teu
syoljueiifiecfc;
gebeni íjaben
szeg
roftgetbroei^e, mcift
bie näcbftcu Àeberu Ijabcn uatf) aufîen 11, nad) innen
— 8 elmosott
van mindkét zászlón;
bem
9luf
beiua(;e reiniueifje,
Cucrboljuenflede auf
eingcfafite
bie
A
nub
3ianbfiecfe auf ber íluf;eu
9 gíccfe auf beiben íV"t)"en
folt
brauiuocíf?.
li',
a negyedik és ötödik tollpáron 8, a kö-
a fai'ok hegyét
4.
Säume
äuJ5erften '?fcbcvpaare liegen
bels zászlón;
zászlóin 11,
a harmadik páron 9
10,
küls
a
;
.igafen
üorne gröfeteutbeilö
am
mattbraun
nur íd)ma(
©d)afte
unter ben fdimutíig gclblidiroeifeen Unter=
fdjmanâbeden í)aben blos
bie 3iuf;erften werfíoffeu:
roftbraune ?flede, mäbventibcm bie (ängften ^ebern bíoe
bräunlid)e Spiljcnfdjaft ridjc íjaben; innere
©eite ber »Qofen, bie Unterband): unb 2lfterfebern
végfoltjai alig látszanak.
umttbraunmeifj, mit faum fid)tbaren ©í)i|ení(|aft= Ifjabb (két éves)
nstény májusban.
(Lövetett
fíecíen.
aüngcrca (2=jaí)rigee) öÍEtbdjín im
az adonyi szigeten 1848. május 3-áu.)
auf ber Tíonau^^nfeí, 3íboni) 1848, 1.
A
világos fele
s
fels ká\a töve
s
az alsó kára javarészt
szarudad-kékesszürke, elbbinek hegyaz utóbbi hegye szarukékfekete
;
a száj
1.
íllaí. (ßriegt
3.
mai.)
Dberfiefergrnnb unb Unterficfer gröfjtentbeilo
bell ljornbIäultd)gran, bic isorberbälfte
unb bie ©pitie bes l'e^tcren
bea (írfteren
bornblaufd^roar^
;
bie
szarus része sárgásán halványszrkéskék. míg
bornigen Xiìdk bcöilíunbc gelblid)ddaf!grau[dau,
a húsos részek és a nyelv vöröses-kókszrke
bie fleifdjigen Xí)áíc
szín a toroknál violába hajlik.
a szájzug kék ugyan, de futtatott;
A
s e
viaszhártya
már jócskán
ugyanilyen a szem környéke
s
sárgával is.
gran,
am
ganj
bläulid)e
fd)on
febv
umgebumj
A A
szemcsillag sötét lencsebarna.
lábak igen hnlványan szrkéskékek, sárgás
pikkelyekkel
s
pajzsokkal; az ujjak talpa szeny-
unb
bie
ßunge
rtíjLidj
bíau^
9ìad)en ine SSioIettblaue übergeí)enb. Sie 2Bad)âIjant
fennt(id)
unb
bie
getb überfnufen;
îlînubroinfel bic
9(ugen=
blafu'ötblidj, gelbtid) angeband)t.
^riê bnufeltinfeubraun.
®ie ^üfíc
feíjr biafî
graubíau, bie ©d)uppen nnb
nod; mcljr bie òdjilbcr blajjgelb überlaufen; S^í)(\v 1.5*
— 116 a karmok
nyes kékesszürke;
kékesen
szaru-
A homlok,
a
szem
haladó sáv
fölött
a
s
pofa rozsdabarnásfehér, az els kal, az utolsó sötétbarna szárfoltokkal, melyek a halánték felé szétterjednek
feketébe válnak
s
ídjnrníen,
;
sorakoznak mint a hímeknél sáv
—
G
a szem
;
a nyakszirtfolt sötétebb
s
nagyobb mint a hímeknél
a fül tája
;
is
s
jóval
B.
A dolmány tollán
sötétebb barna mint a hímé fehcrrozsdásbarnával szegett s ;
formák a nagyobb tollak szemfoltjai
ilyen
is;
kékesszürke lehelet csak a vállon, a kisebb evezkön s afiokszárnyon látszik. Az.elsrend evezk fehéres
feketebarnák szürkebarna szegésekkel rozsdás haránt- és szemfoltokkal, mely utóbbiak s
a
ç\i'(\a\
másodrend evezkön elmosódnak
s
-
hamvas-
Dberfopf biè
mekbe
gcjicrt,
dion; aud) ber Streif
nnP
'JJiännd)en
tollon
farok hegyének
mindkét zászlóján 10 tollpárnák
továbbinak
9, a
van
A
s
a negyedik párnak
8,
s
7
legkerekebbek.
farok legtöbb világos foltja sötétbarna szín-
hím madarak 4.
középs párnak
ezek a legkisebbek
nel van becseppentve, tehát
a
tollpár
A
torok
nem egyszín, mint
s
a nyak eleje gyengén rozsda-
sárgával lehelt fehér szín, igen gyér, finom fekete szárfoltokkal a begy, mell s a has közepe ;
finom szárfol-
ugyanilyen rozsdássárgásfehér s tokban kezdd ovális, sötétbarna foltok vannak rajta,
melyek
lefelé folyton
nagyobliodaak
s
a
braun,
bnnfler
ben
bie 3hi(ioitf(ede ber
unb ben
tenber üortjanben.
5)ie
'2d)ulter=,
Slfterfltìoielfobern bebeu:
©djiuingen
l-tor
unb
Cluer-
3lugenfíerfen,
auf ben ©djicingen
t)alb:
Die
tierniifdjt fteben.
Sdiroingo
nad)
ift
au(3en
ibre ìied'e aber beiborfoits
gelautet,
breit luoi^ eingefaßt.
©ubbinbe
bie
roei^.
iMaugraue fpiolenb;
ino
ftarf
i2
befonberè
oben liditbraun,
©d)jiiansfebern
5)io
on ben mittleren
Tiaè aufterfte ^^eberpaar
Ì)at
auf
ben beiben j^aíinen 10 glede, baô foígcnbe 9, baê uäd)fte 8, baê 4=te 'Jßaax
7
—
bie nnttelfton
8,
biefe
finb
bie
C>
unb
5:ten jroei
bie
8,
unb
^^ebern 7 an ^al)l,
floinfton
unb
jinar
"iìobueu:
runblid)ften
flecío.
moifton biofov Iid)ten Àlodo finb burd) f($uiar,v
braune fünfte unb ©pitién befpribt, alfo
nid)! rein,
mie beim Hiäinuben. .fteble
nub
übcrl)ttud)t,
mit
4.
©d)aftftrid)eld)en;
f'aum einigen
bie
ber .topf,
Sruft,
fehér.
mit auffallonb breiten
bie
an ben Veibfoiten
färbe fafl gänslid) uerörangen
bie
iniu-re
meifî.
;
bie
geftiel=
oiel gröfjer
lid)te
Wvunb:
bie ò^ofen lidjtbrann,
geIbíi(í)U)eif5en
©dnenbeinfeito
roie
mit fein
^unebnionboii bunfcl;
nad) unten bin
'^Mm,
fd)iiHir3lid}en
fein
aM\ud)initto ebenfo roftgelblid)iueif5,
braunen
roftgelb
ïliorberbals lueiô, fdjmadj
roerben unb an ben ©d)ienbeinen bio
szennyesfehér hasi tollaknak igen hosszú, világosbarna lándzsás-
unb luetd)'
Drbnung
2=ter
unb mit bíaugrau
(norfümnicrte)
Drbnung
Säunu'n
graubraunen
mit
roeifîlidjroftgelben
erfte
ber grau=
liinçiften
bloê an ben
ift
.s>intovfltìgel-
letztere
ben
bei
cjefärbt:
feltnen széles fehéressárga szegésekkel, míg a lábszár bels oldala egyszín szennyes rozsdás-
A
bebeutenb
alö
ton, oualeu,
feketeszárú, elmosottan
9Jiííini=
bann bor
ift
test oldalán, de kivált a lábszáron a világos színt egészen elnyomják a gatya tollai világosbarnák, ;
bon
fämmtlidjo ^ebern baben meifivoftbrauu:
:
blaue einband)
:ï)ie
farkáé.
DljvengoijenD
gröjsereu Jvobern finb meift jo
a
van, a következ
foltja
8 és 6, az ötödiknek 8 és 7, a foltja
A széls
szalagja fehér.
Sd)aftf[ede
llmjaumungen, unb and;
lidie
bvaunlidiiDoifì
középs
snijejpilite
bintor ^eln ííni^e,
bie
Wantel
Ticv
B.
sötétbarna tojásdad foltok díszítik. A farktollak felül világosbarnák, kivált a két ;
roftvntbem
bnnfler.
ueriDafdjen
hajl(>k
nuf
9îarfen
üiel bid)tev [toben, aló bei
zatából alakult szögletes sáv igen sötét; a szárny fels-bels széle rozsdássárgásfehér s 2 B soros
ersen kékcsszürkére
bem
ju
föninbe burd) bunfelbraune,
fd)U)ar5bvaun,
;
.sSufeifoiv
an ben ©eilen überall nnter=
'.tÜim. breit, b od;
Az els csenevész eveznek barnásfehér a szegése, s fedfólia mindkét oldalán igen szélesen fehérrel szegett a szárny bels tollasal kevertek.
3(Uii,e
brod)en.
G^ienirffled:
sötétebb.
minden
bem
unter
bie Sd)Iäfe breiteren, beinaíie ganj
bíoö Diívd) ©tridjc aiiöebcutet; bor í>artenitveif
flerf
A fej teteje rozsdás alapon sötétbarna, hegyesed szárfoltokkal rajzolt s ezek a foltok sokkal
roft:
^ebcrjdiäf--
jdimavjbraunen idinftfleá'en; ber íd)umr,^e
;
mögött ered
id)ioarjen
buutelbvauneii,
lettere mit
teii,
mit
erftere
äBangeii
itnb
Dberaugciiftreif
t)raunUd)rocifí,
a szem eltti patkóalakú folt itt csak jelezve van a barkó fi— 9 mm. széles s több helyen meg van szakítva.
srbben
©tini,
2.
fekete toUszárak-
.Hvaílcn bliíu-
iiic
I)ornícl)UHU-a.
licl)
feketék. 2.
ídimutiiil bíafíbíautidiiirau;
íiií)[c
^-eberfäumen
fdjuinfug
;
roftgolblid):
117
van; ugj^anilj^en foltjuk vau a sárgás-
foltjuk
fehér farkalja középs, legrövidebb tollainak, míg a leghosszabb tollak hasonló szin foltjai nagyobbak s alakra a lándzsás és a harántos folt között
hím
Egy mezon szedték ki a fészekbl s Dreher István múzeumi szolga nevelte fel). 1. A csr töve halvány szaruszürke, hegye kékfekete
;
Liijót-
a szem kerülete, a viaszhártya
már jócskán
mi
s
a
arra enged következtetni,
mahogy
az említett részek kék vagy sárga volta
nem
lábak
dár
fiatal voltát,
sárgásak,
függ mindig a kortól,
hanem
a
tekintve a
madár
különösen a fogságban
tartott
;
darabokra nézve
A
homlok, a szem
fölött
haladó vonal
s
a
gyengén rozsdásan szennyesfehér, barnafeketével vonalozva e vonalak a
pofa igen
srn
;
szem eltt fekete negyedkörös
foltot
alkotnak
s
a halánték táját egészen elsötétítik; a megszakgatott barkó
három soros feketebarna, rozsdásan
szegett tollakból
áll.
A
fej teteje
rozsdásvöröses
alapszínét a feketebarna hosszanti foltok majd-
nem
egészen elnyomják
;
a nyakszirt rozsda-
St.
Jíefte
Sveíjcr
am Wninbc
bíafe^onigrau, au
unb
btnufcljiüarä; Shigcnfreife, 3i>ad)ô()aut
güfíe ídion jiomlid) aclblidi, alfo uiiebev ein 33euieiè,
bas
baf3
fvnljcre
ober
längere 33íangrantilei6en
Don ber
gröfitentíjeilé
and)
alfo
abljilngeii,
am
3eid)en beè Stfterê finb,
ober
biefem
bei
biejer "Sí^eile
nnb
gaífcií blofí anfällig íinb
Snbiuibnalität
©cUnuerben,
fpätere
feine
fidjeren
roentgften aber bann,
loenn ber ^ogel in ©efangenídjoft crsogen untrbe..
Bügel
Stirn,
ü.
taum
merflid)
Üßangcn
inib
fdjunifeigraeiB,
nnö überall
überl)aud)t
roftgelbltd)
ftarf brauníct)iarügeítrid)elt; biefe Striáieín bilben
Dor bem 3luge einen
áll ez.
am
iinirbe
auê bem
S^abinetêbiener
(£d)uatH'l
SpiÇe
ber
egyéni-
ségétl, életmódjától vagy esetleg a véletlentl
2.
®er
1.
budai hegyekben, a
(a
:
Ofner
nom
unb
©elnrcj
eräocjcii).
állnak.
éves
im
Seopolbâfelîi, iietjobeu
CSaefeíbc
íHiinndicn.
ffiínfabrigcs
färben
bie
ganj
bnnfelbrann;
ber ftellenmeife unterbrod)ene SBartftreif
3
aîeifjen
©runbe
längsgefledt;
©enid
auè
iiorI)crrfd)enb idjroarjbraun,
roftgelbmeif;,
einfarbig fdiroarjbrann,
am
ber aîogel
id}iüarä=
fein
fdjon jiemlid) angebeutet; ijinterljalê
brauner %leâ
3.
befte£)t
fdimar^branner ??ebern. ®er Dberfopf auf
roftrbt[)(id)em
ift
unb
fdjiuarjen SBierteffreis
2d)läfengegcnb
nnb an ben
i)icr
.^lalöfeiten
bnnt'elften.
9JîantcI gröf5tcntt)eite fdjioaräbraun,
Ser
faum
már megnyak hátulja s oldala majdnem egyszín feketebarna, s ezek a madár
ctroaè brännlidjgrau angeflogen; nur bie @d)nlter=
legsötétebb részei.
©dirotngen
sárgásfehér,
lehetsen
3.
a fekete nyakszirtfolt a
látszik;
A dolmány
feketebarna, igen kevéssé bar-
násszürkével futtatva; csak a
valli tollak
van-
baben
febern
breitere,
Slleingeficber
tìbiigc
nak szélesebben világossal szegve, a többi tollon alig van szeges az els- és másodrend evezk
llnterrüden bcm
barnásfeketék, utóbbiak világos rozsdabarnás-
(Sremplar
;
szegésüek,
fehér
elbbiek
bels
zászlójukon
rozsdasárgával vannak harántul foltozva; a hát alja is
olyan mint a dolmány,
s itt is alig
látszik
a hamvas lehelet. Hiányzanak a dolmányon az öreg madárra jellemz világos
még
a
babosfoltok
harmadrend evezk bels
zászlóján
s is
A
— a leghosszabbakat — mind barnák, úgy hogy az ismeretes
szárny bels tollai
szögletes sávról szó
sem
mert az egész halványan szemfoltok szakítják meg. lehet,
szárny belseje sötét, s e színt csak a rozsdás szegesek
A
szárny
küls
s
széle rozsdasárga, feketebarna
hosszanti foltok soraival díszítve.
A
s
küls
szegésfoltok vannak.
zászlóján ugyanily
bie
•:i=ter
Orbnung
brannlid)=
lid)t
gefäumt;
rúftbrannlidjaieif?
fanm
'JJfantel gleid) gefärbt,
(Se
bei
feljlen
szín
fidjt:
biefem
bie, bie alten iiUigcl fo d)ürafterifierenbeu
SBobneuflede ber ÍJÍantelfebern, ja fogar bie
lidjten
lidjteren
Duerfleden
ben
auf
^nnenfatjnen
beö
Dimere gliigelbeden
— aUe
nu-n
—
bie (äugften
braun gefärbt,
fo,
baf;
anôgeimm^
ber
befannte
minfelige Streif nidjt ju feben fonnut, ba bie gauje
nnb
biefe
^arbc nur bnrd) lid)troftfarbcnen Ginfaffungen unb Slngenfteden untcrbrod)en wirb. ^In^erer glügelranb roftgelb, fdjuuu'.ibraun in bie l'änge gefled't.
Xk gelbe, i[)ren roll)
leghosszabb farokfedk hegyén széles rozs-
dasárga végfolt
gefäumt;
VS'lügelinnenfeite einfarbig bnnfel erfdjeiiit
csak pontokként jelentkeznek.
kivéve
bas
etroae
blaugran angeljand)t.
bar
(Sinfaffnngen,
auf ibrer^nnenfabne roftgelb^quer^
leßtere
geftedt,
fanm
nnb
l=tcr
fd)TOarä, erftere
tidite
lid)
längften Dberfdjioanobeden baben breite roft= roftrotb
begrenzte
ílnfeenfabnen
©pi^enfänme nnb
roftgelbe 9ianbflecfe.
auf
3)ie roft=
gcfäninten Sd)manäfebern bnnfelbraun, merf-
fdimnlig roftgran angeflogen; bie (ínbbinbe
roftgelb, roftbraun
gebern
ò^^igi"»
IVine
eingclaffen.
Spnr
[;ell=
2)ie 5roei mittleren
liditer Ài^'dcn, bie näd)ften
3
.
118
A
rozsdavörössel
faroktollak
szegett
sötét-
barnák, jól látható szennyes rozsdaszürke leheleltel
a farok hegyének szegése világos rozsda-
;
A
mosva.
sárga, rozsdabarnával
középs
két
következ tollpárnák a harmadik párnak 3^
tollon nincs világos folt; a
a heg_yénél van
más nagyobb
1
—
I
—
,
foltja
szélesebb rozsdasárga
és
következ pár jobbik tollának küls zászlóján 1 kifisiny szemfolt, a belsn ellenben 3 nagy babos faltja van. mig a baloldali tollnak csak a bels zászlóján van 5 nagy babos oldalszegése, a
foltja
tollak rozsdavörös szegesei a fol-
(ut(')bbi
;
tok mellett kiszélesednek
világosabb helyek;) is
küls
a
bennük
s
vannak
is
az utolsi) eltti tollpárnál
küls
a legszéls tollak
Az
zászhijáiH
hiány-
folt, s ezeli
a tl'él
egj'színü fehér, a torok
áll
hegyén finom sötétbarna lefelé
a begy
s
minden tollának
^lecfenfteflen
(über fäinmt--
f)at,
eingelaffcn, in lueldier
nod)
breiter
garbe fdjon
lid)tere
aiigebentet
auf beni uorletUen
finbi;
ebenfallö nur bie reditfeitige (^eber auf ber
ift
burdi ein
9tußenfal)iie
luälirenb
ge,',iert,
4 nollfonunene,
runblidìeè gled'd)en
fleineS
beiber
bie l^'sniu-nfaiinen
fdjnialbolinefbvinige
auf ber Ìlufìenfabne
^^ebern
AÍerf'en,
Einn
4.
5u
ungeflecft
fdjmntiig
IjelJroftgeíben,
helyeken csak
e
oldala rozsdasárga,
:>
A
lábszár
s
a.
ber
gatya
funere
hosszanti foltokkal.
í)foftrcitl)lid;e
unten ju bie
l'eib:
alo aud) auf
baf? fie l)icr,
Sdjienbeiiu'
ftetè uer:
ganjen
iior^errfd;en.
ber Sdiienbeiu; unb,Oofcnbcfieberung
."òulfte
3—4
mit
"Jíeiljeu
bunt'elbrauner Vänge^
flecfen.
A fark alja szennyes rozsdasái'ga a tollak hegyén barna, keskenyen lándzsás foltocskával; a tollak szárai a melyek öregeknél fehérek ;
—
—
barnával leheltek.
I'i'fcribi'il
nad)
fid;
ber
i^hiterljälfte
roftgelb,
ins
ftarf
bem
auf
bie,
lum ber Oberbruft an
feiten berart einneljmeu,
egyes
— 4 soros sötétbarna
Unterleib
,Uropf
jebeÀeber mit feinem bnnfet^
Spilíenfdiaftfleddjen,
gröfíernb,
nnb
Kebb'
itieif?;
fletè
ílíaubgnerflede.
-jnneljnieniie
braunen
ípieíenben
szegésekként maradt fönn.
auf ber :3iuuTen 8,
feine,
Àebergrunb
nad) beni
a melyek
rozsdásfehér alaj^szín
itt
3üic]cii=
^eberpaar btoè auf ber
linfe
öie ;5aí)iu"nrnnber
fino
5'i'i'f'^"
úgy hogy a a lábszár küls felén a szennyes
szárfolttal,
folyton növekednek,
törzs oldalain s
bels
bas
uuitjreiib
Íd)nnil3ig roftgcibmeifi,
szennyes rozsdasárgásfehér, testen
nndifteii 1
mif ber ^smiereii aber 3 grofîe 33oí)iicn:
roftrotí)
^Miar
iee
bloè
3luf;eiifal)ue
Snnenfnbiu' 5 grofje 9ìanbftecfe lidjen
3—3
tete fid) gefellen; bieäujserften 'gebern cnbíiá) l;aben
növekednek.
4.
^eber
reditfeitige
nuf ber
()at
flecîd)eii,
flecte;
bas fulöeiibc,
1,
míg a bels
díszítve,
a belsn S a harántos
zik,
felé
bie
5lHiI)iu'iif(ecf'e;
^^inaveó
jc
eingefaßte (Veberpaar tragt iw
meídjeu nod; einige im liditen Slnfîenraum angebeu^
zászló mindkét tollnál 4 megnyúlt babosfoltot ;
ber ©pi^e
fiaíicn uniüeit
breiter
í(i)on
zászló csak a jobbik tollon van egyet-
len kerek foltocskával
visel
^ebev
Uuterfd^uuiiijberf'en fd)nniEigroftgelb,
liiiii
ititeli lueifì,
and)
3d)äfte nid)t mie
bie
fonbern
fpitìeiuarto
fdmuillauiettformigen bei
ftarf bväimlid) iibcrbandit.
lOurPe
(Taffelbe
iliitcri.
lebeiiP
non meinem 'Àveiinbe Mari òdmell
uiiP
ergriffen
;
aus
llliinndjnt
Icii'ásii.
braunen
eiiu-m
©diaf tfd)nilul)en ben
rii/i>
mit
alle
iKlcveiR'ii lógták; Solnii'II Kái-uly ujáiuir'kdzta iicKciu.l
mir
A
gefdienft.)
szem kerülete s a viaszhártya kékes alapon ersen sárgás, a láb halvány czitromsárga,
Örunbe
áttetsz kékesszürke színnel.
burd)íd)inimernber bliinlidigraner Àiu'be.
1
2.
A homlok
s
a pofa fehér, igen
rozsdabarnás lehelettel lozva folt
:
;
a
s
szem eltt keskeny, de
sötét a patkós
a jelentéktelen barkót csak két
foltsorozat jelzi a
tokba vész
s
\
mm széles
mely megnyúlt tojásdad fols a nyak melli
az egész jjofatájat
oldalát beárnyékolja.
rozsdavörös
gyönge
gyéren feketéssel vona-
—
A
fejtet alapszíne világos
a homlok felé világosabb, hát-
rább tisztán rozsdavörös
—
s
ezen keskeny
1.
i2.
lid;
iliigenfreife
uub iBadièljaut auf bldulidjcm Àiifee blofì,iitroneiigelb,
ftart gelblid):
Stirn nnb
angel)aiid;t
t'^iefidit
nnb
mit
mein, febv fdmmd) roftbraun fd;uiarjlid; geflridielt
fdiiitter
;
ber ipufeifenflerf uor Peni 2tngefd;mal,aber bimfel; ber Ì5acienftreif
nerlieren
fid;
Ijalöfeiten
befdjatten.
lid;troftrotl)
roftrotl;
blos burd) jmei
angePeutet,
^ledenreiljen rtled'en
ift
— nad)
—auf
feketebarna, hegyes szárfoltok vonulnak, melyek
©d;aftftrid)e
a fehér, rozsdabarnába hajló nyakszirten kiszé-
anobreiteii,
lesednek ugyan, de csak jelentéktelen nyakszii-t-
flecf bilbeii;
nub
bie
je
1
Ilim. breite
Idnglidioiuile
in
die -iiadVii
iinb 5isorber=
Ciirunbfarbe beò Dberfopfeo
oorne
lid;ter,
binten
jii
rein
u)eld;erid)ii)arUn-aiine, idnualfpilúge
liegen,
bie
nad)
bod) mir einen
and;
bie
binten
311
fid;
amar
unbeienteiiben Wenid'=
non ben id;láfen 5iel)enben
119
alkotnak; a halánték sötét
foltot
foltjai is
aprók,
íd;ütter
f'leiu unii
AÍccíen fiub
uuö bitben
liecíenb
mezbe egyesül-
nur ein fd^maräbrauneo ^clb vor bem J^íügettnige.
nek a szárnycsukló eltt, '^. A dolmány igen hasonló a május 4-én Cochrane barátomtól kapott híméhez, csakhogy
bem beê ïlîanncbenô »om 4=ten ïlîai, baâ id) non ^reunb (£od)rane eríjielt, nur ift òaé Sunfelbraunc frijdjer unb and) Dieroft;
még élénkebb
braunen geberfäume erfdjeinen breiter; bie roftrotfje (53runbfarbe fonunt troU bea blougrauen 3lnf(ugeâ
gyérek,
s
csak egy, feketebarna
3. !î)ev 3)ínntcí i^ieidjt
és pedig a sötétbarna s a rozsda-
;
ers
barna szegesek kevúsbbé fakultak kékszürke lehelet mellett is egészben élénken rozsdás külseje van a madárnak s ez különösen el s
az
unbamSteif?;
tnik szembe a farok bár itt is meg van a mert sötétbarnn, is igen hamvas lehelet, a sötét szín nincs még annyira
a hát alján
a farcsíkon
s
nél.
A
ken
7
ift
;
adonyi
mint az
megfakulva,
sziget
a
8,
középs
a következn 6
—8
folt
látszik,
feber
l)at
7—8,
11,
Ätnn unb
4.
übrige
nad) unten
2:i;eil
braunen
innen
lefelé
a torok egyszeren sárgásfehér,
az egész test szennyes sárgásfehér,
lefelé folyton
a lábszáron
nagyobbodnak
s
geftielt
a gatyán hosszúszáruak, míg a
s
a világos alapszínt,
el
st kisebbségben maradnak
;
semmi rajzolat sincs. A szárny belsejének szögletes, sötét szalagja csak nyomaiban van meg. a farkalján úgyszólván
./ Il) /Il
A nstény nemcsak hogy abban
is
eltti fekete patkóalakú
csak
szárfoltokkal
hímnél
is
így van);
fehéres szín,
szélesebbek
e s
mögött ered foltot alkotja,
folt
a
fej
a szeme
rendesen kisebb
van jelezve i.
1.
(de ez
s
néha a
tetején kevesebb a
helyett a szárfoltok sötétebbek,
— mint
a
biefem
Éremplar
;
fiatal
hímeknél
is
— mindig
jóval
sötétebb a többi résznél, ügy, hogy egy széles,
feketebarna sáv halad a csontok mentén, amely annál szélesebb, minél fiatalabb a madár (öreg hímeknél e sávnak csak nyoma van meg); G. a ;
9ïeif)en
met^ gefaumt
unb
lang--
(Sei
finb.
l^tgenannten
an ben
Ijerrfdjt
íurj^
etioao jeridjliffen, auf
©ielluterfdjiDanjbeáeu beinahe gauü ol;ne ©ii)aft= flecfung.
Terbnufie
äBinfelftreif ber (yíügeíiunenfeite bíoö
angebeutet.
bem iinnbdien ílugen
üor ben
gemöljulid)
(5d}aftftrtd)e angebeutet, bod] bei a}!ännd)en fo); reiniueifíe
'2.
íjat
.'gufeifenfiede
b(oô burd;
geringer, ift
eô
mand}mal
ber Dberfopf
ik'imifdjung, bie
4.Wibd)eii.
fdjmarjeu
iie
1.
mi»
bebeutenberen ©röfse finb
Stufier ber auffa llenb bei
ftet)eu;
bels zászlójának töfeli babosfoltjai nem tiszták, hanem, mint a fiatal hímeknél is, feketel)arna színnel vannak befecskendezve; 5. a szárny bels toUazatának közepe
in
meift
%t)e\k\\ bie bunfle 'garbe nidjt uor.)
iSd)aftfteden,
a faroktollak
me[d)e
ben Schienbeinen unb ^o\t\\
gefdiloffen
sáv,
kézcsuklójáig halad, jóval szélesebb és sötétebb 4.
beberft,
ooalen, buníe[=
auf ber Uuteríeibmitte
unb an ihren Énben
srbben
sorakoznak; 3. a szem mely egyrészt a nyakszirtmásrészt a nyak oldalán a szárny
ber
gelblidimeif;,
tiergrcifìernben,
ltiitci'fd)iclic s>uifrt)cii iViiiiiiirticii
jóval nagyobb, de
különbözik a hímtl, hogy
bie anbere 3 auf^
ungefledt
Spil^enfleden
geftielt,
nösfcuy közti különhsétj.
('s
mäbrenb vom mitUU
À-iecfe,
ileble
i)iu fid;
öen Seibfeiten,
a test oldalán,
mellen rövid a száruk, de seholsem nyomják
bie »ierte
bes fdjmnlùgmeiBen Unterleibeô mit
liinablaufenb
de minden tollán sötétbarna tojásdad hegyfolttal,
mik
©d}roan3=
äufeerfte
bie britté 8,
bie uäd)fte 9,
(1—8
einfaiiunfleu
ben auf ber Sitfel
roeift.
látszik.
s
bei
ften ''^saare bie eine blofe ibver 2,
míg
tollpár jobbik tollán csak összesen 2,
áll
bcè ©djiBanjeê
roftiçi,eu
©remplareu. S5ie
bie fünfte
nyoma
Az
bie Cberjeite
meuiger abgeid)0Jien alö
a baloldalin 3 folt van, a többinek csak némi
4.
am Unterrüden
aud)
îtboni) erlegten
hímjei-
beíoubers ober
bebeutenb bunflcr, unb bie
finb
széls tollpár mindkét zászlóján II, a következn 9, a harmadik páron <S, a negyedi-
—
in Jüorfdjcin,
feljr
baljer
3. finb bie Ijinter
(Streifen üte( bebeutenber
ftetá
aber
breitere,
and)
iid)ter
auri)
meniger bnnflere
beifammen
ben Singen beginnenben
unb bunfler;
!. finb bie
Íúibnenquerfled'eauf ber Wrnnbljätfteber Sd)tüan5= feberiunenfaljnen nid)t wie bei alten ilìtinndjen rein
unb ungefledt, fonberu mie and)
bei
ben jungen
iJiänndjen burd) fdimarjbraune'^iuiifte unb Sd)mil5en eingefpri^it;
5.
ift
bie
bei jungen iHänndien,
ein
Unterfiügelmitte, mie and) ftctö bunfler,
baf;
()ier
bebeutenber fdjmaräbrauner äiUnfelftreif
ent;
fteljt,
fo,
ber befto breiter, je jünger ber ÎGogel
alten äliänndjen
ift
jener Streif bloê
6. finb bie 3lugenfreife, äBad)el)aut
ift;
(bei
augebeufet);
unb güf5e
nie fo
120
szem környéke, a viaszhártya s a lábak soha sem 0I3' tisztán sárgák, mint a hímnél, hanem
reingeííi oIo bei îlîaimdicn,
mindig kékesszürkébe hajlók.
Se jüncv'v ber
Minél fiatalabb a madár (nemi különbség nélkül) annál szennyesebb, rozsdásba vagy :
1 .
barnásba hajló a test hasi oldalának alapszíne 2. nagyobbak s így egymáshoz közelebb állok ;
a hasi oldal sötét
annál inkább vannak
foltjai, s
hosszában nyújtva (tehát annál kevésbbé vannak elkerekítve) ;>. annál inkább közelednek a :
test,
de kivált az altest összes világos rajzai a
rozsdavörös és rozsdabarna szín
ben feketés a nyakszirtfolt
felé
4. sötéteb-
;
barnábbak a nyakoldali s a pofa táji sávok; 5. annál sötétebb a dolmáuj', keskenyebbek és sötétebben rozsdásak a szegesei
fedk, a
;
G.
annál ritkábbak a nagyobb szárny-
foltjai;
küls
faroktollak
szemfoltok
s
7.
evezk
a hátsó
valli íollak s
körülzárt
s
ritkábban mutatkoznak a
zászlóján a világos babos- és
tökéletlenebbek, szennyesebbek a
bels zászlók harántos tojásdad
foltjai;
nál több a feketebarna rajz a szárny
zatán
;
bels
tolla-
hamvaskék a hártyán
szín a
annál ersebben
szem környéken, a
részek sárga színe; 12. a farkalja foltozása;
viasz-
sötétebbek a fejtet
srbb a lábszár, a !''>.
szegesként fordul folt s
e
gatya
annál nagyobbak és
foltjai,
barna szín az uralkodó
tollakon
1.
1
a lábon, vagy legalább szennyesebb
s
a világos
hanem
a farok alsó oldala,
s
inkább sötétbarnásszürke:
nem
bels
an-
lehelete; 10 annál kevésbbé ezüstszürke
a szárny
s
8.
csekélyebb a test egész fels oldalának
9.
hamvas
világos,
s
úgy,
hogy a
sötét-
bes Unterletbeè; ter fteí)cnb bte
gernnbeten Jyorni näljer nnl)evn
is
csak-
hiányzanak a világos harántfoltok, vagy csak a nyomuk van meg. teljesen
unb 9foftbraunen;
5.
sárga
szín
iiuuJiir:
1.
a szemkörnyék,
anniil tisztiíbban
;
oldalán a szem
fölötti sávtól
kezdve;
crösebb a dolmánynak, a farok alsó-
bels oldalának
ezüstös-szüi'ke színe;
bek, kerekebbek, finomabb
bie Jveberfäume
bnran
bek a 5.
fejtet
s
világosabb a dolmány
s
foltjai
és
beden rote and) ber Sd)u[ter= nnb ^ínterflügelfebern
7.
;
liditeit
3higen- nnb iìo()ncn=
fledd)en ber 'Sdiiuanäfebern,
nitoollfommener, nn=
bie
befto feltener
7.
reiiiev bie breiten
elh)iitifd)en
3nnenfal)nen berfelbcn; bunfleii ,3eid)nnngen
Drbnung
3:er
ein
auf ben
Qiierftecfen
befto
iiteljr
nel^men bie
aile Itntevfíügeíbecfeii
befto
".1. ;
[id)tgranblane
tl)ümtid)e
ber eigen;
beê
3)2ante[ë;
Síiiflug
nnb Unterfdjamn^^ieite nub
Untevflügel;
unb
2.
geringer
nnb unreiner bao Silberblangran
10. befto geringer
beê
8.
befto
ntebr oorlien'fdieub ein buftereô Snnf'elgraubranu;
11.
befto
niel)r
l)crrfdjt
uiib
an ben
iî!iad)ôl)aut
um
ÍTtieitc
ah
nur
and)
bie
Uiiterídnoait,íbedeii;
tiefer bie biutflen
oorfommt;
13.,
oeidiunugen beo
òaè Jíoftrotbe ober
bafì
^^eberfaunt
unreiner;
nnb ,§ofen=
befto bid)ter geftecftbie 3d)ienbetn:
beficbening, fo
ber
baô 3tíd)blau uor,
ober lücnigfteno hai Selbe biefer 12.
an
Stngcn,
bie
íViif3en
13.
rlíoftgetbe
ìiefto
reiner
biinfelbrauu nub lueniger gefiedt bie i^interftügeb
rooran
tuib ©d)ulterfebern,
fafiuen bie
felbft
auf òcn ;"snnen:
Cnerjeidiuungen entmeber gar
Iid)teu
nur angebeutet
finb.
älter ber üiogel, befto:
;^se
reiner, iiorlierrfdjenber bac> (^ielb ber ÍUigen;
1.
freife,
'JBad)ol)ant
nnb
einem ober auberem
Ài'ifu",
ober meuigfteno
biefer ìljeile;
bei
befto reiner
2.
beginuenb
Wvuubfarbe beo Unterleibeê,
graublaue ober filberblauelUnfíugbeöganjeu £)bcï-
s
a
foltjai
;
az összes barna ré-
szegesei;
ber langen Oberfttìgel:
einoiefdiiofieiieii ;)eid)nun9eii
4. kiseb-
nagyobliak a dolmány, szárny és farok
jaak zárt
G. befto feltener bie liditen,
;
nieif?
szek szinc; 6. annál világosabbak, számosabbak s
bie
uno bnnfter roftfnrbig
oom
keskenyeb-
a dolmány hosszanti
i)ioftvotl)en
íinnál
szárnak a pofák
test aljának világosbarna szárfoltjai s
ntet)v
befto
a szárny
3. s
3.
bnnfeibrann
niebr
ivarbe beS 9Jìnntele, fdìiualer
a vinszhártya s a
ha nem is mind együtt, de legalál)!) egyikemásika 2. tisztább a fehér alapszín a test alsó
láb, s
foiniiu-n:
oefto
nid)t t)or[)anbeu, ober
Minél idaebb a
beo Unterteibcè, bie
Iänglid)en alá ber nb=
Äörpero, namentlid) beo Untevleibes, beni
fo
ezeknek a bels zászlóján
ino
nicl)v
bie fäninitlidien lid)ten .3eid)iuingen beo
fid)
Dberfopfeê,
a valli
s
(VÍe'cfen
basa nod) befto niebr ber
annál kevesebb
evezkön
befto:
2. befto gröfier, foígtid) auá) òìd)-
bnntten
unb
li.
'lUiiU'l,
ober Sïoftbrann 5ieljenö bte ©rniibfavbe
Sîoftrotl;
befto gröfier
el; végre
mit einer
jtet'j
unreiner, idjunitu^er roftgelb un?
1.
a rozsdás szín csak
az alsóbbrend
íoníicrii
flraubhTuen SBcimiíd)iincv
tollai-
keskenyebb
s
bie
Oberaugeuftfid)
leibeo, ber
:
lidjtbraunen
unb beo ftecfen
bae
uub
befto
nnb
bebentenber
beò
Ci3efid)teê
fd)mä(er bie Vänge;
Dberfopf "nb Hiantel:
Tnnfelbraune beo i'iantelo;
3aí)íreid)er
55ltíge[=
abgernnbeter, feiner geftielt
£d)aft,ieid)nungen
llnterleibo,
am
befto bebentenber ber lid)t-
unteren ©d)iüan,v nub inneren
feite; 4. befto geringer,
bie
:'>.
bie
5. G.
befto
Iid)ter
befto lieller
eiugefdjloifeneu
121
kevésbbé összefügg a száruy bels oldaláuak szögletes sávja;
ber
vésbbé foltos a farkalja, kevésbbé foltos a lábszár
s
gatya hátul,
a pofa, nz a foltja; l)arkó
torok fehér színe,
áll s a
annál kisebb
10.
barna szárfültok igen keskenyek, dás-sárgásfehér
s
jobban látszik;
világosrozsdás alapszín annál
végre annál világosabb
1Í2.
elsrend evezk
szélesebb az
s
s
azok fedinek
Magyarországnak leginkább
inbeni
©üume
Slnfíeiifahnen
ber
melletti Mistótfaluban láttam egyet a
fürd házi kacsákra
a patakban
oly helyeken
s
nél elevenen megfogott
gyek közt
is
mert onnan
1844
esete.
st
megfordul,
költ
A is
mo
nagynéha,
s
mal
ták, így volt ez
a hol e
st
Jabukánál
madár a
réti
is,
er and) in ber
SBcicëer (iomitat in allen
bánfig, and) l)orftenb angetroffen
êo
jn t)aben.
fd)on bei Àntnf beobad)tete,
felbe ©attiuig
übermintern
Fészkelése.
©eine
déli és
vizek körül, a
3Bäffern unb
fészke vagy sziklaoduban vagy fán
található. így költ a Keszthely melletti
befinben,
Csókak
nevezet sziklacsoportozatban évrl-évre
s
nnb oon
mo
)oo aud)
^anuiUnng baben
Üiiebernngarn«,
"S-ltìffen
mo
alfo
ftebt in pfeifen
*
Icii'ása elveszett. I
bie
ber
0r.
foil.
fid)
beffeUH'ii
i|l
nicl)t
füb=
äBaffernöget,
aufl)alten.
5o
im
an größeren
i'anbftrid)e ftd)
and) i)erfd)iebene
ober an ii3än)iten.
Sie Söefdjreibuug
liegen
mo
ongrensenben
namentlid) (Sntenarten
az
Cs. T.
Anuüa. IV.
foil
sBrutpläfce
beliebteften
öftlid)en '3:l)ei[e
hol különféle viziszárnyas, kivált vadkacsa tar-
Eniick a
auf
'8t'Uti|ef(()äft.
Legkedvesebb fészkelési helyei hazánk
*
SBalbamnê
weld)es
einer Éid)eentbedte; )onl)renbbem ii>ieberfperg bie=
tibotef etlid)e in feiner
A
geíd)ofíen
brütete biefer iîogel bei :,^sabnfa, un;
3Beif5Íá)ii)an5ablernefte,
9]ogel and)
tózkodik.
STbeife 3iem=
unb
meit '^mncêooa in eiiu-m uerlaffenen, mal)vfd)einlid)
gyjteménye számára.
vannak, a nagyobb
mand):
baô jnnge
'Sälbern ber î'onan--
umgebniuj unb an ber 9Jiünbnng ber
fészket Balda-
beftätigt. fid)
bebanpteten
ä^albaiiuie
il)ii
;
keleti részein
unb
mellett,
s e
mag
meldjeö non ba in baö 9iat. 3Jiufeum
is talál-
lid)
3QÎ)i"e
üorfommen,
beioeift
Pancsova
albicillus)
^soÇ)i"e
mie bieü ber gall beè
ja bafelbft borftet,
anfljält,
im
im
Jßinter
Df ner ßebirgefette
gelangte. SBieberfperg
mus fedezte fel egy tölgyfán Wieders2:)erg pedig már Futaknál látta, hol e madár állítólag telel is s innen Chotek gr. néhány darabot meg is szerzett
3m
ftiefs-
in foldjen ©egenbeii
fészkelve
sasnak (Halioetus
elhagyott fészkébe telepedett
ino id)
Greniplar iniliiftótfalu bei 9íagi)=
id) ein
(Sjremplar,
a Tisza betorkol ása körül elég gyakran
látták s ltték e sólymot,
non
bei Eef;t=
erbielt.* S'"'
!JBeibd)en
er fid) fonft nidjt aufbätt,
Tafi
múzeumba. Wiedersperg és Baldamus azt állítják, hogy Bácsmegyében a dunamenti erdk közt
(íî^oí)lenftein^
ber
33etuoíjner
nieftr
brütet aber nud)
bei ^^^éteri lebenb ergriffenen "iDMnnajeno
került egy fiatal darab a nemzeti
is
Gr
mie eô eben anf bie im 3)orfbndje l)ernm=
biefer ^^alfe aud)
budai he-
bie
Mer
2IiifciitI)aIííH)lö^c.
fd)mimnienben .\jauoenten
ezt bizonyítja a Péteri-
hím
fab
garbe
breiter
©dnutngen
ber
biefer galfe
jnngeë
ein
bánna,
szokott
ift
nnb
íid)ter
Ted'en.
3;i)eile.
am 6§ófaf
1841
mint épen
nem
il}rer
3n Ungarn fübbftlidien
csapott. Télen
megfordul, a hol
is
rendesen tartózkodni
enb(id)
ber
letter
3e'rf)"""9i^'i
erfdjcinen, babéi bie Iid)troftrot()e
12.
bein,
befto
bunfelbraunen
bie
riori;errfdjt;
délkeleti részeit
11.
nnterbrodjen;
'4}tpr{aiitmcii,
De rendesen költ Keszthely mellett is a Csókakövön, a honnan 1841-beu egy fiatal nstényt kaptam. * 1S44 ben Nagybánya
10.
Sünme
ta rtózkinhisi h e/ [/ci.
lakja e sólyom.
büftcrer
uieifs,
unb bas Kinn;
.Sleljle
ltd)te
Drbnung unb ,
reiner
befto
nnb
©d)ienlietn=
bie
geringer ber bunfle söadenftreif, meí)r biírd;
feljr fdjntnl
Eliiforíluiúsu
ber
loeniger
befto
Dberfopf,
a szegése.
nome
'•».
bas ©eíidjt, bie
gefterft
mn\],
Unteríd)uian5bed'en, lueniger bid)t gefíedt
ijofenbefiebernng;
a rozs-
s így
lueiiiger
5l>infe[ftreif
reiner
bcfto
nnb ungefledt
Ijinten
mivel a sötét-
11. világosabb a fejteteje,
;
geflerfl bie
szakgatottabb a
s
S.
geringer,
bcfto
bunfte
ber
ívli'ujelinuciiíeite;
kevesebb
s
7.
Sd;uinn-ifebevii;
äufamiiuMiijängciib
foltatlan elül; 9. tisztább
s
uub 3íanb5cid)iuiiu3eu beS "üíüuteía uub
(3-aljiUMi:
annál tisztábban fehér, ke-
8.
íDer §OTft
brütet eriäl)r=
inetjr
ju fiubeii. Ì. 6ë.
16
— 122 uradalmi erdésznél találtam
ottani
egy
is
él
madarat, míg Wiedersperg báró állítása
fiatal
szerint 1844
4ü-ben Prága
emelked meredek
partján
kerecsen,
egy a Moldva
fölött
gyjteményébe
került,
maga
lebenb antnif
ä>ocjel
aBieöerjpevii
1844
— 45
sziklán
gelegenen Sßanb
készíti a fész-
ftcilen
geîd)oi)en lunrben
ribb, eddigi tapasztalatok szerint idegen fészke-
33oborilö
azokban
s
vércsefélék. Baldamiis,
Jabukánál a
réti
egy másik párt
költ, épp ügy, mint a mint már említve volt,
sas fészkében talált egy párt,
meg
varjúfészekben találtam, a
melyben az elbbi évben kányák (Milvus korsehuu Gm.) laktak.
A mi
a fészek környezetét
a ritkásabb erdt, mint a
illeti,
jobb szereti
srt.
3n
már
fie
idben
hogy úgy 1847 mint 48-ban már
hajszolta
el
a réti sast a fészkérl.
ez
igen nagy költési foltjai van
;
látszik te-
úgy
hogy idközönként a hím is ráül a tojásokra, volt ez az 1848 május 1-én s a május 4-én ltt hímeknél; elbbi a nstényt váltotta
9Ì e
im $orfte
andeveö
'^Miar
—
fiait
melengette. Egyik fészekben sem találtam
traf
äBao
már
hogy azok ideig
nem
egy fészekben. Úgy látszik, a nstények, melyeknek hosszabb 5
fiat is
akadt párjuk, azután egyszerre a ren-
desnél több tojást raknak.
in
bie Jöatjl beo 33nitorleö anbelangt, loerben
©ie paaren (leíianpten
iljve
im
fomoljl
íd)on
fid)
î^aljre
im '^alnc nub
fruì)
feíjr
im Ài'&vnar: benn
fcbon
>lìrntplnl3e
1847 alò 48
non ibren
biefe
fal) idj
3)05 33ebrüten ber
©eeabler oerfolgen
(Sier
pon
)iiirb
noHjogen, benn ec lìabcw
and)
3}ìannd)en
bie
beven
fdjon in
fie
iieftern uerjagen.
id)tecl)tern
.^'e^ítere
találtak
aii;
bie Iid)tcren Söälber ben bidjten norgejoge)).
(î'vffereô
nom
beiben We^ "onitseit
,uir
'ihnitfled'e.
grofìe
feljr
ÌJÌai (i8'i-8)
de
ä^albatnne
Ijorftcten.
hasi tollaikat szélnek eresztik.
áll,
33.
j.
reinben,
f
(Milvus korst-lum Oim.)
gefd)a() eo mit ben Hicinncben
fészekalja rendesen csak 3 tojásból
in
einem Sräljennefte,
in
id)
tollakat; azt hiszem, hogy az öregek kitépett
A
—
fort:
l^abuìa ein brütenbco
bei
unb
elárvult
n))b
geuìudjten (£r=
Halia'tus albicillns
eini'o
fanb
9JiiIane
frü[)er
So
ni.
e
ft
fdjon ermai)nt
i]3ärd)en
jetit
bie Síüttelfalfen
így
meg
5íefter
ielbft
anfí)alten
nad) ben bio
hát,
a fészek ülésében, az utóbbi
nb;
alle
©anuiilung
loobl
fie fid)
ber 3)ìitte beffelben ïilionntê bie
fel
aber
in ber
ftel)en.*
fie
— mie
nfurpierten
— mie
A fész-
nsténynek, mint a hímnek
kelés idejében úgy a
nun
weiten) ijäufiger
bei
fid)
faörnngcn
február havában elfoglalja, mit abból kö-
vetkeztetek,
is
a fészkét
s
©üben
bie
^^^vag, iid)
ben Cetjén mögen
Vflanjen, brüten
ci)i
meg
párzást igen korán kezdi
Ivsnljren
ontegen, in ben niebernngaviíd)en (ibenen aber, ino
meid)em
A
unb
Elefan
all
ben
eineâ in bie Üiolban abftürjenben
oberhalb
'y^etjen
einer
in
cU'öL'n
in
[jorfteten
luo
jnii^eii
íe6 aínron
luid) 9(iujabc
^^íaave
eiiiicje
két, míg a magyar síkságon, hol sokkal gyako-
ket foglal el
nub
:
einen
'^äqev
í)erríd)aft(icí)em
ticin
üon
Ha
Klezanba.*
tanyázik, úgy valószínleg
s
in Per Aclíciuinippc (ic-('ifaf bei SÍe)Ul)c(i), bei
Voboril
sziklán fészkelt a
de valamennyi lelövetett
(id)
id)
©o
uìib 4;ten
l^ten
nian brütenb antraf, baô
jungen
ober bei feinen uermaiften
fafe.
Ta
in beiben 9íeftern Feiìie Àfbevn fonb, fo niufì
id)
glauben, baf5 bie IHlten
id)
auògerupften ^Baud;;
iljre
feberu fliegen laffen.
S)a ©elege fnnb mon and)
nur 3 ©ier, bod;
jablt gemöbnlid)
bereu
T)
einem
in
iS
'Jîeftc.
fd)cint
baljer, bafi íí>eibd)eu, bie fid)
lauge uidjt begatteten,
bann
liier
einmal
auf
iiiebrere
aid
geii)öí)utid)
.7 f(ij/ís /('inlsii.
legen.
Nagyságra akkora, mint a héjjának
lumbarius) vagy az egerész ölyvnek (Buteo vulgaris) közejjes
záptojásnak lített
nagyságú
adom
itt
tojása.
Annak
az egy
a leírását, a melyet az em-
sasfészekben költ pár 3
fia
mellett ta-
(£•5
.5'6
:
Szélessége
(Si,
uieici)eè
:
Állandóan
in
SCO
(»"ico.
inittelgrof;en
beid)reibe bicniit
bem enoäbnten
tiieo ooii
gembbulidien
einei-
non
baô eine faule
Ülblernefte
iiebft
3
lag.
V(i)ige: 5-6
cm.
eineo
bie Wrofu'
Buteo vulgaris, ^d)
^Ticfe:
'/,„.
4-17
''/,„.
4-17 cm. *
*
l)at
Astur palunibariuH, ober
jungen
láltam.
Hossza
'í^cfriiviíliiiiin
(Ai'tur pa-
fészkel a liévc'ny
incllctti
sziklában;
vannak, hogy Jiollandi sólyniászok jártak hogy a fészkeket kiszedjék.
©er
äC-iirgfalf
vòn)ev %c[\em:
es
ift
niid)
adataink
ÍJaltnev biefcn g-clîen
de,
ausäiil)eiieii.
flaiibiüev
bciiuejeii,
ift ili
tiafj
SUeiiuil)iior ciiift
beíiic[)eii jifkçitcn,
um
bcj Xc'
l)olIdiibií(í)e
bie 3iinf(eii
123
Alakra szépen tojásdad,
keskenyedn, kerekitett
;
:i
végén jócskán
egj'ik
másikán egészen tompán
el-
tompa vége
oldalain, de inkább a
Gè
Színre hasonlít a nemes sólymok világos rozsdavörös-sötétrozsdával
májbarná-
de kivált a kék vércse
val árnyalt tojásához,
(Cerchneis vespertina), vagy
sólyom
a törpe
héjj rozsdavörösesfehér, de a
halvány rozsdavörösbe
e szín
tompa vég felé ügy hogy
válik,
e
helyen a fehéres alapszín csak egyesen elszórt,
vagy
csoportba álló
pontokként világlik el. Az
alapot elmosottan felhzi be a rozsdavörös, vagy
rozsdabarna, helyenkiut szín
ersen sárgásba hajló szín pontocska
ezt számtalan, ugyanily
s
tarkítja.
A
barna és sötétrozsdabarna pontból, kerek bálytalan alakú foltból
s sza-
ezek a foltok a to-
áll, s
jás hegyes végén legnagyobbak,
tompa végén
a
6nbe i;ier
©á)a
A
kifúvás után a színek csak kevéssé hal-
A
I
fteljenbe
baruuter
ja oiele
@á;ate finben
2Bö[fung liegen
biefer
unb
unregelmäßige
íJiiefe
^iecfe,
am
viaszhártya fehéres kékszürke, a csörkamjJÓ az alsó
káva
s
szarufehérszürkék; a szem
élei
környezete világos
s
a szemcsillag sötét szürke-
Az igen lágy lábak vöröses
kék.
a
s
a karmok
has és a begy csujjasz, a
test többi
része
sárgabarnásba hajló pihe vei van
kissé
fehér,
födve. Ily
fej s
a has, de különösen a
csr
tetvekkel,
elbb
inneríid)
ott
fióka egészen el volt
borítva a
melyek azonban valószínleg még az tanyázó
be=
fid)
'•^inuften
ganje
iio.?,
(Si
unb
im
WóU
dicftflauiii.
Tagen
3i>ad)ci[)ant meif3lid)
finb
bei
ihnen ©d)nabe[
blaugrau,
Sd)neiben beá
Uuterfieferâ unb ber »§afen í)orniuei6grau; ftern
gled'en,
jerfíoffene
barfteHten.
IJn ibveu erften
unb
roenig
h[a% gelbiidiroftrotf) mit burd):
fd)immevnben bunfe[roftrotl)en
bunfelgvaublau;
Sie Àiiêe
il\)y>\,
grof,,
am
rbtíjlid)
réti sasoktól
maradtak
vissza.
Sd)iuibel
l'lugenfreife
bUuigrau,
feljr
3lugen=
[icí)tgranblau.
Sratien
meid);
unb syaud) uuoerf)äitni6mäJ3ig
auffaUenbfteu aber ber ®d)nabel.
unb Sropf
mit meifeem,
^íaum
aránytalanul nagy.
Ez a három
am
(înbe aber
bem Sluèblafen mürbe baô ©i nur
%Sù.uA)
korban a
bem bünneren Énbe
bid'en
bunfel borngraublau.
szarudad kékesszürkék.
A
non meift
bunfelroftbranner
beutenbften.
billige
s
Über rnnbe
fünfte,
©djuiifeen,
and)
gled'en finb auf
uubebeutenbften,
uu:
baäiinfdjen
unjäbiige
ober
lid)tleber(n-auner
leirása.
csr
etioaô
jiebenber
ino ©elblidje
unb voftbraunev garbe,
ber
3(uf
5ä(;lige ?ßünft(^eu berfelben ^^arbe eingeftreut.
fung
a
bicfen
fo bafs
uou
äevfloffene 2Bölfd)en
fid)
meld)e mie eine burd)
:
gefärbt.
fdjroarj
bunfferer, mitunter ftarf
melyek együtt az egész tojáson átázott felhzetnek látszanak.
il^yenek
am
burdifdjimmert. Tie
'•^.'uufte
faft
9ia(i)
Néhány napns korukban
jeboái
uberfiiefeenb,
großen, tiefen ^^^oren in ber Sdiale bunfeíroftrotíj,
bläffer:
j'ii'iki'ik
©beí^unb
©runbfarbe nur afa einzelne ober
bie roeifjlic^e
vörös, áttetsz sötétrozsdás jDontokkal s foltokkal,
I'd !l II CS
fd)attirten
uamentíid) ben ber Cerch-
9ìoftrotl)
halványan sárgásrozsda-
héjj belül
bicíen
fonimi eô ben ítd)troftrotí)en,
e ift roftröthíidiaicife,
blaffeô
©rnppen
in
am ványodtak.
Dem
me()v
fet)r ätjulid).
in ein
garbe.
ellenben legsötétebbek.
ätemlid)
neis vespertina ober ben Iid)teu ßievn beê Falco
roftrotljer
legfels színezés számtalan világosan máj-
bod)
unb íeberbrauu
Síüttetfatfeneiern nalje,
S)ie
A
^vörbung
ber
bunfelroftrotí)
regulus
(Falco œsalon) tojásához.
Seiten,
6nbe
ganj ftumpf ab-
aubereit nber
etmaê baudjig.
ju,
^n
a vércsék
s s
bem
öcrunbet; an ben
^nòi
felé kissé hasas.
ídiön ciiiacftaitiß, auf einem
ift
uertiünnt, auf
finb fai)t,
bebecft.
2)ie unterfuditeu brci
gauj
ber übrige .«övper
etmaô ino Welbbrauníid)e jiebenben ísimgtn maren mit l'äufen
überberft, bie aber nod) mabrfdjeinlid)
frttbeven
23eaiobnern beò
'Jíeftecv
non ben
ben Seeablern,
í)erftammten.
Az
örcíjckiirk' a fi'szt'k köríti i vificlkedt'sc s
egyéb
tiildjdiinsi'nid
Fiaikat igen szeretik.
olykor a
hím
is
Nem
ttciicOnicii ï>cv ílltcii lim l'ífftc ini»
.
csak a nstény, de
oly makacsul üli
meg
a fészket.
Tie 2nten baê
lieben
3í>eibrf)en,
ií)re 'i3rut
fonbern aud)
nll^el•c (<^igciifri)aftcn.
ungemein.
3îid)t
bao ~Mnnd)en ifj*
mir fi^t
iU hogy hiába döngetjük
iüatta a fát, el
nem
repül;
maiid)iiial
im
io foft
ftopfen
közt kerültek lövésre az adonyi szigetrl való
beè Îiefteè ttiujeíaiujt
sólymok.
lüurben
ki,
ber Kletterer íd;ou
á)eii, luenii
lamely közeli fáról
rzi
ii
fészket
s
minden na-
gyobb madarat elver a közelbl. A varjak
Unuv'binKj. Tie
loenn
fie
hangja olyan mint a többi nemes sólyomé
;
röpülcse tökéletes
äi)nlid),
miatt
szárnyai
rövid
kicsinynek
igen
3LHid)e
am
(jrö6ereu ©efltí^el
ber
non îllnntem,
reihen fd)reien fd)on
anberen
ber beò
fliiujt
mie «gaj-gaj-gaj»
ber
;
fid)
(Sbelf alten
Ahiß
bem
äijiielt
ÎnOçicI feiner
Sdiminçien
fnr.^en
oeri)ä[tnif!mäf5ici
balber
fel)r
tiein erid)eint.
látszik.
ber 3lboiu)er
3lnf
Az adonyi szigeten rendesen költ néhány pár télen-nyáron ott marad. 1847 tavaszán az
s
l'lüíniid)en
iìaume
beè Tljnrmfalfen anffallenb, mobei ber
(Cerchneistinniincuhi) röptének; ilyenkor aránj'-
lag
Sí
baô
luïlt
iiädifteii
ben ^-nlfen mnbrnclinien, nnb flüdjten
Tie ©tiinme
:
mása a vércse
Umftänben
l)od) in bie l'iifte.
meift
A
ober bem
aee Dom
iinb üerjagt
messzirl lármát ütnek, mihelyest megpillantják t, s rendesen a magasba csapnak föl elle.
ber 3iä[)e
iu
erteilt.
auf beiufelbeii,
már
abftrt'i=
t'rft
foídjeii
2Bäl)renb baô íi?eibd)en brütet,
a hím ugyanarról, vagy va-
ül,
aanj
Unter
ift.
Mírd) 3ln:
fid)
uon ber 3lbomjer S'i^í [)erftainmen;
afíe
ben Ralfen
Míg a nstény
ik
íai\m imt) nur
ucvjniicn
iiid)t
^^líî
"Jiofio,
ha valaki már a fészek közvetlen közelébe mászott. Ily körülmények csak akkor vágódik
alljät)rlid)
brüten
,'sniel
einiiie
'|.5ärd)en
3ommer nnb
nnb nermeilen im
'iiMnter
bort, ^s"! iVrül)jal)re IS'iJ uerlrieb bao eine 'V'ii'd)en j
egyik pár nagy lármával
s
sel elverte a réti sast (Hali.etus albicilla) a
befejezett fészkérl, s helyébe telepedett.
vetkez évben
írjra
unter grof^'m l'nnn nnb
folytonos csipkedés-
megjöttek a
réti
A
már kö-
sasok, de
!
megint csak elzettek.
ben
fie
abermals oerjaßt.
jn füttern.
nagy tzzelhajszolta aközelbe került kányákat (Milvus) tova. Ezen a napon (1S48. május 2) került a nstény lövésre. Két napra rá a hímet találtuk anyátlan fiain ülve. Mint a
9iä£)e
tartásban,
s
úgy ez is csak akkor vált meg a mikor társunk már majdnem elérte a
párja,
Csak ekkor vágódott
fiaitól,
fészket.
ki s lövetett le.
volt a fészke.
Ez idtájt egy másik pár szigeten.
A
magasban
fészkük,
is
költött az
adonyi
ket
bünn belaubten 33aum;
ftarf fentred)t;
mit
geratbenen
Tao
A hímet ült, s
itt is
mialatt a
2)tännd)en
ein
fam am
3ÎHnbd)en
anf einen nat}e
in
bie .\?altnnçi
mnrben
ijaft
i^rofier
".liìilane
bie Çvlud)t
2. -Bîai
IS'IS
mar
bie in bie çu'trieben.
,^uni
3d)niì.
3met %aù,e baranf fanben mir haî l'iännd)en auf ben uermaiften »erliefe
aucb
C^n'Hii'"
biefeö
fi^enb.
baè
2Bie fein '^lärdjen, nidjt
9íeft
'^s,n
nnb
erlei^t
morauf
ee.
mnrbe.
ber Unterlaçie
beffelben
einicje AelbfperlinçU' ibre l'íefter
bas.
biö ber
el)er,
Kletterer nid)t bereite baó ífcft erreid)te,
batten
îlblernefteô
nnb büpften,fobalb
5-alfenRieibd)en n'eMefdjoffen nnirbe, and) über
bie 311119^11 o()ne aile
@d;cu
biumeij. 3(ud) ein
Lanius
minor baute l'id) auf berfelben (profién 3n flteid)cr 3"-''' tn-ütetc and; ein
jmeiteo
falfenpaar auf ber Slbon^cr '^n)el
Sie bemobnten
nnb meld)e im
a kerecsen.
baô
uni bie ^Vnu^en
nom
felìte fid) ì:ia\m
varjúfészek volt s
le, mikor a fiain levegben keringett. nstény a
akkor ltték
%>ärd)en
16 méternyi
a múlt évben ezt kányák lakták, de az idén (1848) elzte
Tao
ftebenben,
à^'vrifi,
fratte
brad)te ein
2aut, nuibrenb es ben fsiniiien Cutter
biefen
anbot.
2. Diai
im
iDur=
bocí)
nnb and; bao 3lHnbd)en
ein J^räl^eiuieft, meld)eê etma
mely mintegy
volt egj- tölgyön,
a,ab
luieber,
3lni
í)iebei
l)örte
»gek-gék-gékii
Sartlidjcô
abftrid)
Ugyanezen sasfészek aljában néhány mezei veréb is költött s (ïzek, mihelyt a nsténysólyom lelövetett, félelem nélkül ugráltak a sólyomüak fölött. Egy Lanius mínornak is ugyanezen fán
Wian
tiefte;
í"iö îlfanndieii
baë 3Beibd)en
Riefet, loeldjeê
Ez év május 2-án a nstény már fiain ült a hím ürgét hozott neki s ezt a párja kikezdte, hogy fiait etethesse vele. Ilyenkor a hím gyöngéd (igék-gék-géki) hangon szólít s így tett a nstény is, mikor a fiait kínálgatta. A hím ezután egy közeli csupasz fára ült, ersen függleges ;
ferttç]en
näd)ften '^aijxe tarnen bie 3tbier
SBeibdjen fdjon lymun';
Stoßen
fortroribrenbem
Seeabler non iljrem fdjon
bie
G-id)e
ftanb
einem itiilanpaare rourbe and)
unb beim
t)ier
biente.
I
'>
tì-id)e
Wider
í)od)
ein 5îeft
!
-hMmy
auf einer
norberin'ijciiben ITsnfjvc
Taè
^-alfenmännd^en
auf òen :^)ma,en fi^enb auôctroffen
3lbftreid)en erieçit, mäljrenb
eben in ben íüften fdjmebte.
bem baô
3Beib:
125
Úgy látszik, ez a sólyom a neki megfelel vidéken állandó madár s mégis az alább leirt arról tanúskodik, liogj' olykor óriási ván-
eset
dorlásokat tesz.
A
40-es évek elején ugyanis
MüLLEE .József, az adonyi szigetrz fia egy kerecsent ltt; a madár a fészkébe esett, hol 5 pely
gyr
Lábain csinos, szijjból való ennek küls oldalán egy gomb, a belsn pedig bi-párnácska. Ez utóbbi piros selyemmel hes
fia volt.
volt s
l)enne egy 8 cm. bosszú
volt bélelve s szelet s ezen
—
valami
keleti
—
papir-
arab vagy perzsa
iras.
tiefer %a\it
ber
locifít
©tüáeö,
fcljeiiit
hcw für il)m
iii
Stanbuoçu't
ein
6rbtt)tníeii
511
mitunter awá) imgeíjeiicre SBanbe:
baf3 er
Sliifangö ber 40=61
^iflecjt.
erlegte näiuiid) ^ofef
üüer, Soíjn
JJÌ
tem
e
sólyom levágott
tuo fid;
5 nod) flaumigen ^u'lgeu be=
feine
in
9ïiemeiun-beit,
Ijübfdjer
íínopf,
— —
luoran nadj aufseii ein
jum
n)al)ríd)einlid)
3(nf)ängen
fanb
öeffelben
©eibenfutter unb in biefent ein etma
roti)eè
8 %t
beò
nadj innen aber ein (eberneô ^^^üífterd)en
[angcê
mit avabifd)er oöer
"ipapierftreifdien
perfifdier ©d)rift.
Slíüller fanDte mir
föl.
ga^re
f)errtrf)aft=
fanîien. 3ín ben Aüfien trug ber iUiget íeberne 9íinge
angebrad)t roar. 33eim 3(uftrennen
azokban a kerecsen lábait ismer-
bea
lid;eu Sitíclíjütero, einen galten; ber ipogei fiel ino
Tu\i,
man Müller megküldte nekem
bod) be-
auf Dcv3(bonijcv ^^ufel eviegíeii
?va[l eiiieê
ruiigen auäufteuen
(Çiifeeê
lábait s én
gciicicitcn
Uiib
jeiii.
nad; ^eft,
tuo
ite abgefdjnittenen
(Vängc
Lanarius^gnge
ale
bicfe
id)
cr^
fannie.
Föltéve, hogy az elszabadult
madár lehetleg
angenommen
and)
alienti
távolra igyekszik arról a tájról, a hol raboskodott,
aw^j
mégis
messzire csak ügy távozhatik hónától, természetében van koronként igazán hosszú ha
3?oget
vándorutakat tenni.
begreifen, tuie
ily
langer
möglic^ft
fid)
Seiben
311
luerben fönnte, baf3 ein
con betn Drte
lueit
entfernen tradttet, ein Söogel
fid)
entfpredjenben Drte fo eâ anogefdiloffen
fo
tft
uon beiniljm
feiner
faum
eS bod)
311
fonft febr
tonnte, loenn
lueit uerfliegen
baf; er aud)
luäre,
entronnener
gtüáltd)
@efangeitfd)aft
größere
fonft
Jegyzet.
ÎBanbernngen 3n unterne^nteit
Ennyi
az,
a
a kerecsen
ból
pflegt.
mi Petényi Salamon hagyatékásólyomra
vonatkozólag
jlniiiei-tiinn.
fen-
2o
maradt.
üiel enthielt ber fd)riftlid)e 3îad)laB ^Çeténiji'â
über ben 3Büvgfalfeit. 5^^e
Máig
is
értékessé,
hézagpótlóvá teszik azok
momentu-
az éles érzékekkel ellesett biológiai
foftbar
dozásaira mutatnak rá, ujabb bizonyságai annak, mennyire helyesen fogta föl a fajt Petényi.
beuteit,
;
roeld)e
erfd)einen,
auf
eléggé jellemzi az
kifejtett,
is
tál)a s ez
az
volt.
A
«
òm
sßeroeis liefern, tuie rid)tig
jiir
ben
idejében nagy
A
fel
czikk
jelentség dolog
Társalkodó » XIV. évfolyamában
a
barátainak
az ország több pontját
is
figyelmét.
megnevezi,
melyen a kerecsen el szokott fordulni emlékszik arról
is,
220)
mely a kerecsen sólyomra
természet
min
nak a középkorban.
(p.
szerepe volt
e
s
meg-
sólyom-
'i}.'eténi)i
i)\\\-
öen
(ïifer,
ioetd)en er in ber (à'rforfd)nng ber beiueift
befonbere
jeiter llntftaitb,
ba§ er and) bie periobifd)e, journoliftifd)e2iteratiir
uj ság-
egy czikk jelent meg, a hívja
hogy az
Semertnngett,
jene
Segriff beê ©pecieê auffaßte.
belevonta ezen tudomány szolgála-
is,
luäljrenb
ben ®d)iuanfungen ber 5vorin ber li^nbiutbtien
Seinen
irodalmat
ftam:
biefen 3iad)la6 aná) beute
ben Segriff bes Speeieô mobificiren;
bie,
3íatnr entfaltete,
Buzgóságát, melyet a természet búvárlatában
laffeit
i)iotogifd)en
Ungarn
33cfd)reibung ber auè
bie
mcnben ©reinplare
mok, s a hazai egyedek részletes ismertetése azok a megjegyzések pedig, melyek az egyedeknek a faj fogalmát is módosító alakbeli inga-
a6gelanfd)ten
fd)arf finnig
fo
DJiomente,
©tnge
biefer
batnaligen
^m
roar,
«Társalkodó» bie
(p.
SÍBifíenfd)aft
mad)te,
isertjältuiffen
ebeit
XIV.
bor
311
fetbft mel)rere
leitfeit
©teen
ííaturfretiiibe
beftimmt
ift.
letd)te
ber ,3eitfd)rift
220) erfd)ieu ein Slufruf,
3lnfnterffamfeit
3Büvgfalfen
3al)rgaitge
unter
luaê feine
iüeld)er
auf
(is roerben
ben ba^
Uitgarnê aufgefül)rt, tuo ber
SBürgfalfe uor3nfommeit pflegt tmbestuirb aud) an jene
;)ïolie
erinnert,
alter fpiclte.
roeld)e biefer '/^aik
im
l'iittel=
126 Petényinek, mint ornithologusnak, fejldése
érdekesen tükrözdik
feljegj'zéseiben, neveze-
madár testrészeinek változó nevezéseiAzon idben ugyanis, melybe munkásságá-
S)aê
a[Imaí)íigc 33orí($reiten ^peténui'c-
Drnithotoi'iio jpioi^clt
tesen a
feinen iiintorlaficncn
ben.
»erfdjiebcnen
Sdjviftcn,
ícv
nak kezdete esik, a madártani terminologia még a németeknél is csak alakulóban volt. Ez az
beê SSogclâ ab. ;]u jener
^át
33eginn ber
^^ieténi)i'í.
oka, hogy Petényi jegyzéseiben a czombotmajd
Xerniinoloßie bcriUigclfnnbc
unir
fällt,
baf;
csdöt meg Schiene és Lauf néven találjuk. Ugyanez áll a szárny tollaira is. Az els csenevész evezt eleinte egészen elhagyja a szerz,
Sd)enfel,* balb alò Obevídionfol, bie Tibia
utóbb felismeri sorozza.
A
s
szinek
megállapodást,
s
evez tollak közé jelöléseiben sem találhatunk a rendes
azért szószeriid kellett azokat
als Sdjcnfel,
SU;nlid)
9ínttor
íftfít
lelbe
nnb
egyéni, hogy abba a feldolgozónak belenyúlnia
ein.
3tnd)
A
szabad.
nagyon
összetett színi jelölések
nnb
balb nlô
miebev
3d)ienbein,
angeführt
l'nnf
nämtid) anfange bie
ben
finbet. :
ber
uerfiimmerte
crfte,
Sci)unnge gänälid) lucg, bod) fpäter crfennt er bie:
lefordítanunk, mivel a szinek érzékelése annyira
nem
bie Urfaáje,
ifi
Femur
and) mit ben Sdjiuniigfeberii
es
ift
5)ieô
bn?.
Untevid)enfel
Tarsus alò Sd)iene nnb
bie
feldft dei benTientfd)cn
erft int (Snitiuicieluniiâftnbinni.
'3d)viften
ber
näniltd), in meldie ber
Schenkel,* majd Oberschenkel, a lábszárt újra
in ben
bor
.SUirpcrtíicilo
Schenkel, Unterschenkel, majd Schienbein, a
man
in
licjonbov'i
'i^cncnnnngöUH'iíe
ÍÍljatigfeit
in
«"f intcvoíjnntcr Ííhíjc in
fid)
in bie
reiljt fie
mir feine
.3iil)I
od)ten
î't'i"
Sdimingen
iìenennnng ber Carbon föiuien
in ber
ÎBbrtbitbung
feftiteheiibe
maè
finben,
külíinben onnan vannak, hogy Petényi a madár-
uno
nak lehetleg hü képét akarta adni, de hát nem
ino llngavifdio jn utnn'feljen, ba bie nnnlid)e i'òaljx-
volt mesterszó azokra az összetett színelemekre,
iielimnng ber Àavbeii
a melyeket figyelmes
szeme meglátott.
jene 33eneiiiningc>formen
nötliigte
bndiftäblid)
non Der ^nbiiu;
bermafîen
bualität abljängt, bafî hierin ber ik'arbeiter niditim
minbeften ein^ngreifen bereditigt
jiemlid)
3)ie
ift.
complieirten iVarbenlieneiuuingen entfpringen anc-
bem Umftanbe, Petényi hagyatékában a biografia az, a
els sorban
fontos,
adatokat szolgáltatott.
bl
kerecsensólyomról
de a
színi leírásokkal
szóló rész a
mi
is
igen becses
Az utóbbi körülmények-
kifolyó tanúságot az alábbiakban
iparkodom
geiian
Sînnitanôbrnefe roiebergegehen
moUte, mohei ihm aber jene
^m
A
hagyaték
hogy a kerecsensólyom
(F. sacer auct.
;
tette,
Petényi-
fein"
meUte ano biefem mir
bod)
ïliangeô,
erften
befdireibnngen
szükségessé
feldolgozása
roelche
fein
fd)arf
hoobadj=
iiadjlaffe '^H'témji'û hofi(3t bie 'ììiologio einen
aBiirgfalten betreffenbe
BEZ.ÍEÓ SZÓ.
íínaneen
jene feinen
bie
fohlten,
hätten,
tenbeö 31ngo entberfte.
SBerti)
adni.
ben 58ogeí möglichft
^^eténl)i
bafi
d)avafterifiren
S'h»-''''
lieferte ""rf)
biefer,
ï""-"fi^ ì^i^'
mevthnolle eingaben. loiUeren
Umftanb
bon
Àiiv6en=
'3}ie .Cehre,
geben
folgt,
bom nädjftfolgonben ©djlnfm'orte.
in
nél lanarius) Magyarországból eddig ismeretes
egyedeinek hovátartozóságát úgy morphologiai, életrajzi alapon is megállapít-
mint lehetleg suk.
Azon
kerecsenek
közt
ugyanis, melye-
ket Petényi hagyatékában ismertet,
mondhatni
Xie
SSearbeitnng
inad)te eê
Ungarn
ans
beo
nothmcnbig,
egyetlen tipikus F. sacer sincs, mivel testének
SBiirgfalfon
bizonyos részeiben csaknem valamennyi a balkán félszigeten él rokon sólyomféléhez, a F.
ténoi)
Feldeggihez hasonlít.
SBürgfalfen
biöhor (F.
'^íeténni'o
ííadilaffes
bie fnftematifrfio
betannten
lanarius
sacer auct.;
anf morphologifdjem
©teile ber
v,nbiuibuen bei
beo ^'0
=
nnb möglid)ft and)
auf biotogifd)em t^irnnbo ^n beftinniu-n. Unter jenen
9îad)laffc
nänUidi,
moldjo
befannt nuutt,
in
feinem
fanm
ein ein^
%îetéiu)i
finbet
fid)
SigerF. sacer, ber mirfliditnpifd) märe, inbem ihrer faft
S
ez nevezetes
alakok,
az
körülmény. Mert hátha azok leirt, összeköt
melyeket Petényi
fämmtiid)e and) einige .Slenn^oidien bor anf bor
îklfanljalbinfol fefîhafteu uormanbten Àalfenform beê F. Feldeggi ©chi. 18Í1 aufmeifen. * SGScgen
*
Petényi
összes jegyzeteit
magyar terminologia hiányos
nónicfiil
irta,
volta miatt.
épen a
mu^te
Slînngel
*^5eicui)t
einer
uniiavifcl)cn
îlietmiiuiloçiie
feine föiiinitlicfje ajeotad^tuiuicn in beutfc^ev
©))taci;e notiren.
127 kapcsot alkotnak ezen újabban fajilag elkülönített kétféle
sólyom közt?
íievgaiig
s
a feladatunk, hogy a F. sacer
teliát
rendelkezésünkre
áll,
hogy a kérdés végleges
el-
döntésérl álmodni sem merünk, de mégis megkísértjük a dolog tisztázásához
módunkhoz
ké-
pest hozzájárulni.
umve
2)te álufcibe í)aítniB bee F.
une jur iUn-fügung
Dbuio[)[ bas 'Bìatcrtafe, rocídics
bennafjen gering
fteí)t,
giltigen
òa^
ift,
(Sntfdjeibung
üon einer enb;
luir
einmal träumen fön=
ntd)t
nen, i)erínd)en mir bennodj an bie ©rfíarung
unó
niög(id)
ift
jük. S épen ez ütközik
lung. 2)od) gerabc biefe
a
akadályba.
legtöbb
Ezek a sólymok aránylag ritkák, nehezen
brgyjtemény
figyel-
ezenkívül soha
sem
adja az egyéni fejldésnek tökéletes képét.
Még
minden életkorból összeállított sorozat sem, a mennyiben ez természetesen csupa külön egyedekbl került ki s mert épen ezért nem tehetjük fel biztosan azt, hogy ezek az egyedek mind teljesen egyenl fokozatokon érték vagy érték volna a
a fejldés tetpontját.
El
alakoknak évek
ikbiiiguug
5?ie erfto
genaue Eenntnife ber inbioibneuen Entraide:
bie
niffe.
3]erg[eid}ung
füldjen
ciiu'r
ftofìt
auf ^iemoiften
Tie ermäfjnten Ralfen
finb nämtid) nirgen^ô
fammiung
uno
gibt
non ber inbinibnellen
ano
aílon l'ebenèaltern ^ufaiiunengeftellten
üibnen
(iefteí)en,
Ornnb
rocíd)er
baranf folgern faun,
nid)t
Ijeit
auf
man
hogy megértsük azt a méretekben
roälireubee
a kerecsennél
s
a rokon sólymoknál tapasz-
um
Urfadjcu
bie
ijätten.
©nt= Jfùrt:
roärc
ungemeinen
jeuer
©d)roanfungen ber íliaa^e unb ber garbentöne ju
bem SBürgfalfen unb
erfennen, roe(d)e gerabc
talunk.
erreidjt
auf gan^
iijter
[ebcnber ^nbiuibneii
SBeobadjten
nottjroenbig,
^nòu
mit ©id)er=
bafì fie alle
ober
erreid)ten
Serien
auô lauter einseinen
nid)t, roeit fie natürlid;
nnd'ctnng
való roppant változékonyságot, a melyet épen
(Snt=
mid'eíung nie einen üolífommeneitíBegriff. Sind) bie
során át való szemmel kisérése volna szükséges,
színekben
.(Qinber--
baju fd)mer ju beodadjten unb eine 23aig:
ijäufig,
ben (Sipfelpunft
s
biej'er
íjcranjntreten.
ift,
gleid)eu Stbftufungen
el
luieber
beiiinad) hai> cjegeiiícitige S5er=
Az ilyen egybevetés els feltétele az, hogy mindkét félnek egyéni fejldését is megismer-
a
natüvlid)eit
sacer unb F. Feldeggi fcftjufteUcn.
g-rage, fo roeit co
hetk meg,
ben
neueíteiiö
biefen jroei,
jiuiídieii
fpccififd) iictrcnutcu ^'^ífeu neraníd)au!id)en.
a F. Feldeggi-nek egymáshoz való viszonyát
megállapítsuk. Oly csekély ugyan az anyag, mely
govmeu
bcjdjricíieiien
^^íetóiu)i
Az volna
Wuvx mufj
pterin liegt cine lüiditige í^íjntfadic.
iiämlid) auf òie iíermutíiuiuT, fomineii, Sa^ jene uoii
feinen
-i?ermanbteu eigen finb.
Az anyagról, melyre vizsgálataimat
alapítot-
Elbb
az össze-
tam, soraim végén számolok be. hasonlítást
adom
a következkben.
meine Unterfud)ungen
iDaeÍJÍateriaíc, auf roetd)eê
fidjgrünben, entmidelte roorteê.
3>or illlem
am
id)
möge
iSnbe öiefeo ©d)iuf5= í^ergleidjung
bie
felbft
folgen.
JFalco sarcr, )Bri5s. (17ß0.)
Falco sacer, Briss. (1760.) F. sacor,
Gm.
F. sacer, (Sin. (1788), ©c^teget, k.
(1788.) Schlegel etc.
F. lariíirius, Pall. (1811.)
F. lanarius,
F. saquer, Heugl. (1869.)
F. saquer, ^eiigl. ilSßO.)
Petényi a kerecsenre a «laniarius» kifejezést
Linnétl származtatja.* A Linn. Syst. XII. javított kiadásában azonban csak egy F. sacerrl s egy F.lanariusról van szó. Azt kell hinnem tehát, hogy mint eltte mások, úgy használja
Petényi
s azt
ís
hibásnak, érthetetlennek tartotta a
lanarius nevet (lana ? (lanio
= szakgatok)
= gyapjú ?) s
változtatta
laniariusra
meg. Ujabban
vált, hogy a lanarius nem a lanaból vagy lanioból, hanem a régi sólymászok «Lan-
bizonyossá
* Lá.<jd
a «'J'ársalkoiló»
XIV. évlblyamát
p. iJdO.
^seténi)i
ipall.
(1811.)
Sinn.* ^jubem aber
XII. ßbition ber Sinn. ein F. lanarius
t)aft,
für
laniarius änberte.
*
(lanio
3«
l)ieít,
=
muf5
il)m
=
id)
aud)
ber
ha[)er
äcrreif^en,
eô glauben,
aubère,
iÖoHe?)
für
benfelben
fid)
Sen
fe(;ler--
äerfleifdjen)
neuerer ß^i' erroieê eê
berciarne
Sietje
(lana?
unrid)tig
fo
i|"t,
nor
in
nur ein F. sacer unb
(3i)ft.
finbcn
mie
lanarius
"ìliamen
bafi
'^n
'^eténxji,
òav^
ben SBürgfaífen mit bem
beseidinet
^Jiamen F. laniarius
auf üer=
aie geroif;,
ulanarius» rocber ano «lana», nod)
(i'L'ársalküJú»
(XIV. 3iV
V-
ááO).
•
128
vau
neru-jébl*
alkotva
s
ily
Beloii használta ezt 155;j-ben, de
hanem annak
alakban már
nem
a sacerre,
rokonaira mint a F.
déliebhi
aus «lanioD, jonbeni nuê ber ber alten ^alfiiev, aljo
sem
laniirius-i5za
azonos a sacerrel, a mennyiben valószínleg egy fiatal F.gyrfalfiit irt le Linné ezen a néven.
Úgy
látszik tehát,
nem
hogy sem a
Hogy
vonatkozik.
Petènti miért használja mégis a sacerre, annak oka
hogy
az,
ö
nem volt rendszerez nem is lehetett volna ;
viszonyai közt
de sanyarú az
mód. A Nemzeti Múzeum gyjteményében található s a Petényi hagyatékában ismertetett darabok azt mutatják, hogy a kerecsen sólyomnak 2 tipusa lakik Magyarországon. Az egyik megzott a
ßa
neveznek, a másik nem.
ladó sávja fehéres
a fejtett s a
;
sötétbarna szárfoltok
de
zik,
kodó
rozsdás szegesek színe-
hogy rendesen a barna szín az
rigy,
a
;
s
;
a barna farok két közéj)s tollán
rendesen semmi világos
A
is
ural-
dolmány valamilyen barna, világosabb
szegésekkel
lon
nyakszirfcet
folt sincs s
a többi tol-
csak a|n'ó foltok állanak inírosan szemben.
sötétbarna barkó e korban rendesen jó széles;
a test alsó oldala fehér, de
szennyez
színnel lehelve
szanti folt
s
A
;
rendesen valami
rajzolata csupa hosz-
ezek a test alját egészen elsötétítik.
kor haladtával folyton világosabbá lesz a
madár.
A
nyodnak
s
több
nyer; a dolmány keveset változik, a
tért
ezáltal a
világos
alapszín
középs
folyton
farok foltjai ellenben
a két
megjelennek,
nagyobbakká, kerekeb-
folyton
tollon
bekké válnak a test alsó oldalának rajzohita ;
a barkót
is
l)e]eértve
—
kevesebb
folj'ton
is
—
lesz,
bem
in
íiad)laffe
Tie ft
X
n
e
* siclit
Lásd (1.
utóliliit
l)üvel>lioii
Schlegel
iMii-opäischen Vögol» p. II
—
A
«Ki-itiselie Ülier-
Iá.
^örbnng
bie
p u 5
i)
uugarifdjen
Tie
íl>iirg:
eine cntfpridit
aber
etani bie folgenbe:
ift
jungen â>ogel
Säume,
bod) fo,
unb ber nnb
Sdiaftftridie
9Jìantet
uon
ift
î^arbe, íjat lichtere (Veberfäume:
-Jìaden voftigo
bie buufle
baf; geiuöljnlid)
ber
üorljerrfdjt;
Stivn; unb Ober;
finb
ber Dberfopf
bnnfeíbranne
geigen
(Sntuiidelnng beé
bctreffenbe
augenftreif meiölic^;
^-arbe
braunen
einer
bie jiuei mittelften
5vebern beö braunen Sd)U)an5ec. loeifen
gemöbnlid)
nod) teine lid)ten Àlecie auf unb aud)an ben übrigen
Steuerfebern
bloo
fteljeu
ift
in biefem
SUter
Eörperunterfeite
gcuiobnlid)
einanber
^leie
tieine
Ter önnfelbraune
paariueife gegenüber.
lìacfenftreif
breit;
jiemlid)
befteí)t
bie
mit einem
bod) gciuöbnütf)
lueif;,
unreinen 3influg: feine 3eid;nung
anspüren
Sängefiecfen, uietd)e bie ílHMd)en gang bnnfel fcirben.
bem 3
•iJiit
fleto
I'll
^'
1»
í)
t"
nnb
lid^ter,
l'tetö
Tie bunflen
beò
"
31
Itero
luirb
mel^r
jum
fauni;
merben
®d)aftftrid)e beo Dberfopfeô
i>orfd)cin t'ommt; ber ïïîantel änbert
bie lid)ten
Jvlt'cf'i;"
grbfìer
unb rnnblidier:
unterfeitc rebucirt fid)
fid)
fid)
beò Sd^iuanjes erfdjeinen
aber and) auf ben mittelften 3^ebern, loerben bie
immer
3cid)nung ber
immer
)ilörper=
meí)r, bicSangef'treifen
in feinere Sd)afíftrid)e, fteinei e
Tropfen:
looburd) oie uieifilidjetìrnnbfarbcmeljr in bie
Ter
*
ber
^loar:
fdjmaler, luoburd) bie lidjte cyrunbfarbeinnner
atugen fej-
baÌ3 bie
nidjt.
flecfe,
a fehér.
nnO
befinblid)en,
befaiuitgemadjten
'•|>etéin)i"ö
jener, bie loir aló F. sacer fennen, bie nnPere
formen
mind ersebben tnik el. Az öi^eg madáron már igen sok
'Inigel be;iiel)en.
falfen in jiuei ^yormeii jcrfallen.
a hosszanti sávokból finomabb szárfoltok, apígy a fehéres alapszín
auPeren
ù,an'^
Ëjremplare bemeifeu co,
róbb cseppfoltok lesznek
s
ba
Si)noni)nie bes F. sacer
riclitige
im Ung. Jiatioiml=l)cnfenm
5)ie
3>ogel
fejtet sötét szárfoltjai mindinkább véko-
.!L'iiine')d)e
iícntifdi,
ba^ luebev «laniarius», nod)
baijer,
alo
i>
auf einen
fid)
33eim :
l'l.
and) Der
ift
«sacer»
mit beni
nidjt
fdjeint
«lanarius
e V
Az egyik tipusnak nagyjából il_yen a fejldése A palai madár homloka s a szeme fölött ha-
'Sîcinnnoi
c l'è
fl
betrad)iet roerben fönnen, ba bie sioci erftgenannteii
annak, a melyet általánosságban sacernek
felel
c
Sinne unter bem crfteren 3iamen liödjftuialn'|d)ein: M) einen jungen F. gyrfalco befdirieb.
hiány-
;
cl; (
«lanarius»
helyes szinonimja a sacernek,
más madárra
a mennyiben
sem
laniai'ius,
©
fcbon
bofi)nidjt auf Den ed)ten
ten beôfeUien, aljo auf F. Feldeggi n. 9îad;
ieiueii
Sinne benjelhen
fonbern auf bte iiiblidjevcu lienoanii;
3Biiri]faIfen,
Schlegel szerint a Linné
tviuiolcii 'iV'uciuiuiu^
«Saniierfalfcn*
Urjpvuiig, naijm, in mcldient
23e[on gebrand^te (1555),
Feldeggi, Schl. stb.
a lanarius
nom
fällt.
a
1
Sieë
Überficiit
b.
1 c
58
aUeö
g
c
t
t)at
id)on febr oicl
in
iUKifiU)rlicl;cv
(Siivop.
ÏVoa.d«
p.
Il
—
oom aBeif5en.
Stljlcflels Iá.
«Jiritiic^e
120
tetn
van már
alig
alapszín
szárfolt s talán a rozsdás
fehéresbe vált
is
;
a test egész alsó oldala, a
latnak
meg
s igy
a barkónak
is
fehér a pofák tája
melyen a csak
s
sötét rajzo-
nyoma van még
a dolmányon csak világos, sokszor élén-
;
ken rozsdás szegesek vannak; a farok
foltjai
unb es
íjat
törunbfarbe
iits
baê
unb
©efídjt
bie 901130
ftreif cjibt
élesen határoltak.
Me
íidjte,
ntóbl)i jegy
A
úgy
látszik kiválóan
szembe-
formánál.
lid^ten gíeáeii bea
másik
lebtjaft
bem
nuf
©á)ioan5ce
DJÍantef ©äiiiiic;
uoftvotlje
fttib grofj,
auf ben
freioninb uiib fdiavf beareii^t.
íietmjeidjen
letztere
auf
bei ber ftlid)en
fd;eiut
(Vûrm befonbevê fdjarf iierüoväutreten.
mutat
bizonyos eltéréseket
lipus
5^aè
lucifí erfdjciiit
^bvpenmtcrfeite,
[jiiiteríief?;
oft
inittelften ^vebeni faft
Az
bie roftii^e
aiid)
ßt'iajiiung une nud) ber 58iicfeii=
nur meíjr ©puren eö bíoe
fauin ineí)r
ftiib
DtoHcidit
fid)
aSeiüIidie getiditet:
rocíd)er bie biinfle
nagyok, a kozejiso tollakon csaknem koraiaknak,
tn a keleti
Dberfopfeê
5)ie ®á)aftftric^e beê fid)tl)ar
^er
5
me
i t
it
e
rj
puê
bem
lueift
cvftereii entç;(eoieii
az elbbivel szemben. Egyedeinek dolmánytol-
mand)e Stbiueidjimgeti auf. 3hif ben ÏÏÎantelfe^ern
lain ugyanis harántosan sorakozó világos foltok
ber ^nbiuiDiien
tnnek el s ezek
fid)
az egyéni fejldés menetén las-
sankint harántos sávokba olvadnak
lami hamvas lehelet jelenik a
meiy a farcsíkon
s
meg
;
közbe va-
a dolmán_yon,
a farkfedkön néha telje-
treten nämlid; íid)te,
biieííeii
(Sntiuicfehmii
fid)
am
ber
ber inbiui;
in Cuevftreifen uereintiien
mittteruunle erfdjeint nni 31caiitel 9inflnci,
Cnere
in Die
im Saufe
reiljenbe glecfe auf, meiere
:
and) ein grauer
Sürjei unö nn ben Dbcrfdjiuanj:
sen kiszorítja a baima színt; a farok foltjai vagy
beden bie braune ^arbe mand)ma[
olyanok maradnak, mint az elbbi típusnál, vagy
brängt; bie ^(ecfen beö ©djiimnjeê bleiben ettueber
ezek
mie beim
is
haráutosan nyúlnak meg, elérik a
toll
összefügg szalagokat alkotnak, de a melyeken mindig meglátszik, hogy eredetileg széleit,
különálló foltokból alakultak.
A
tesfalja
vagy
is
ifppnê, ober eê uevíiimjern
erftereii
loeidien
man
aber
ftetö u)al)rnel)meii
Sind) bie Unterfeite beo
beim üorigen íippuí, ober
dás szín,
Ez a
s
A fejtet minden korban néha igen élénken az.
típus, színi fejlettségében
közelíti a
középkorú F. Feldeggi
rozs-
ersen meg-
állai^otát.
felben aus
viaszhártya
s
a lábak színe a
fiatal
Äövpera
fieden,
inbem
Sd)afte
5u
in jebem
ausbreitet.
Jitter
entmeDer
neränbern
Säumung
bie íid)te
fid)
es
bleibt
ftd)
raie
and)
meniger «oUfommene Cner=
bie Stingefiede in met)r
finb
fann, Dafe bie=
uerfdjmo igenen g^íecfen entftanben fínb.
fteentoeife
Dberfopf
roftfarbeii,
bem
iinb
9îacfen
nnb junir
oft fel)r
Icbi)aft fo gefärbt.
(Sin olteô
A
Der
Aeber, bilden jufammeubängenbe Cnerbnnber, an
tosakká válnak az oldalról benyúló világos tok növekedtével.
fid)
©aum
aud) biefc nad) ber Duere, crreidjen ben
olyan marad, mint az elbbi típusnál, vagy pedig egyes részein a hosszanti sávok haránfol-
Der:
liäiiälic^
kere-
csennél rendesen kékes, öregeknél sárgába válik,
de ez a szabály igen sok kivételnek van alávetve.*
Stüd
Diefcs S^ppnâ
Der jyärbung einem mittelalten
Feldeggi
ftetjt
bemnad) in
(Sremplare beê F.
fel)r nfll)e.
aBad)èl)ant nnb %üiit finb bei Den jnngen Sßürg: falten geiübl)niid) blänlid),
bei
Den Sitten gelb, Dod)
unterliegt Diefe Jïegel oielen 3lnênal)men. *
A
kerecsen
kóija
;
Magyarországnak
elfordul Dalmatiában
is,
rendes
la-
de rendesen
csak vonuláson.
Ser
F. lanarius graecus, Sclileg. (1862.)
Falco lauarius graecus
s
már Belon megkülönböztette
155.5-ben F. lanarius néven irta
specificus nevet
ügy okolja meg, hogj^ ez sólymászok «Lannero-je.
a madár volt a régi Belon leírása idvel annyira
*
Lásd
fciiueljl>
Aquila. IV.
feledésbe merült,
Petényi megjegyzéseit
(Ili-.
uor, Dod)
Jfalro Jelöcggt, .^djletj. (1S41.)
Falco lanarius
Ezt a sólymot
regetmäfeiger 33eiiio^ner
:
F. lauaniis Schleg. ISíí. (uec Pallas.!
a F. sacertl
A
ein
ift
fommt looblaud) iuTaliuatien geiuöbnlid) niu- auf Dem .Suge.
Falco Feldeggi Schleg. (1841.)
le.
äi>iirgfalfe
Ungarnô
1. 1.
Scljlcg.
Siefen italien unterfdiieben
3iamen
Siamen T^aííe
*
«F.
@cf|Ieg.
befd)rieb
Denfelben
(l.iö.j).
non jener
«iianner«
186^.
Selon nom
fd)on
lanarius»
füljrte er
Der
Ijat
unb
1844 (nee Pallas).
unter
3)en
2:í)atfad)e ab,
Der
alten
äiel;e uoviie bie S3eiiieiEiingen
F. sacer
iia\i
/"s-alfiier
~^etcm;io
Dem
fpecififdjen
ii)|).
17
Diefer
mar.
Ili.
1.
i:iO
hogy midn- Feldegg báró a jeleu század elején ugyanezt amadaratDalmáeziában újra felfedezte, Schlegel mint új, eddig ismeretlen fajt irta azt le F. Feldeggi néven. ^
Mikor azonban utóbb megmár Belon
tudta Schlegel, bogy ezt a sólymot is leírta
lanarius néven, visszavonta a F. Fel-
deggi nevezést a
liiiKiriiiHil
helyette
s
aBelou-féle nevet,
is
alkalmazta az emiitett dalmát
fajra.
5Bef ou'ô ik'ídjvcibuiuj tani mit ^cr
©djtegcl
bed'tc,
Aeíbeggi
'^.
Speeieâ
aie
i^lcidifam
néne
aiifö
eiit=
bem 9iamen
nntcr
neue,
eine
^Çelbeflci
unfere 'Mhv-
eiilfte
bcníelbcn
nnbefanntc
(notier
Sotnilb ober ©d)teçu'l
beídjrieb.'
îpiiter
biefeniUnu'l ídion -Beton ntè F. lana-
erfulir, bafì
rius
crfton
íí'aíniaticn
in
l)iinbcrtë
ber
in
-iiogel
bieicii
S^'it ^enlIa)'îClI
39arou non
aio
3]eviieíícní)cit, bafî,
ill
beicl)vieb,
},oç\
«Feldeggi»
er feine M>enennunoi
unb loenbete ben Ík'ton"ídien lanarius nnf
jurücf
biefe batmatiídie 'Àntfenart an.
A
Britisch Mus. Catalogusábau mégis
Belontól vett
hanem
az
nem
a
lanarius Schleg. nevet találjuk,
,/''.
utóbbi kelet F. Feldeggit, nyilván
mivel a prioritást BELoN-ig, tehát a Linné
azért,
cllti korra
nem
az angolüknak
vezetik vissza, a
mi különösen
meetartott szabály.
szigorúan
Sin Êntaloij beo
í^ritiftj. ^iinf.
man
ftiibet
aber
trotìbem nidit ben Ììeton'ìcÌìen «lanarius», fonbern
ben nieí neueren «Feldeggi»
man
in
bie üurtiu=
nidjt surücfjufíjren pflegt,
nuiò befon;
$lU'íon,
bie '|>riorität biö
neifdie
3<-"it
berö bei ben ßngläubern
teube
beôtialb, lucit
ii,caiifì
;
ale.
ati'o
eine
ftreng
bebaí=
,^u
"lieget cjitt.
^m
and) bie 3íanien ber oer^
SöertV ftnb
felben
umubten afrifanifdjeu Àormen, mie F. tauypterus (iïoeniiVÎBûrtt).
Ugyanitt az afrikai rokon s<'ilyomrélék neveit,
mint a Falco tanypterus (Koenig-Warth 18G0) és a F. biarmicus (Taylor 1859) mint a F. Feldeggi szinonimjait látjuk felsorolva.
Ha nem
(Vatl obigeê uerfatjren nidit
^urdiftìbrnng
ber
l)ieinniuj,
atê er bei
rius
nevet tisztán
Balkán
a
alkalmazta
scjlyomfélékre
dn
csak
félszigeti
mi-
csak utóbb,
s
az afrikai rokon si'>lyomféléket tanulmá-
nyozva reá
jött,
hogy ezeket
fajilag
nem
lehet
a F. Feldeggitöl elkülöníteni, akkor terjesztette ki a lanarius
(s
nem
Feldeggi) nevet az
afrikai
a hármas nomenclatura alkahuazásával, a mivel azt fejezte ki, hogy a nevezett sólymok mind egyetlen fajnak, aF. lanariusnak különböz lokális varietásai; tehát:
rokon sólymokra
Foklcggi
F.
is
SchlPfi.
1
^
1841.1
F.
lanarius,
=
F. ccrvicalis, Licht. (Mils. Berol.)
'
lígyszintén
Hivatkozom
állattári osztálya
dr.
.1.
telten kijelenti,
Feldeggi
18)
I*".
=
= =
Feldeggit utóbb az
jene afrifanifdie ^'in'men
jener ÏUieiunng ítnobrudE
gönnen fammt F.
in
12),
3)v.
fo
(5I)ef
«Sritifdjc Ü6erfict)t b. ^-titídj'S
U.
D.
luclrfjcii
ct
Gentvole
am
(]>.
M).
leiibeiier aiiiifeuiii,
(\ibt
1S9I1,
abrefiirte,
|)euglin'â
—
iuiebevI)olt
Üfievjeugnnii laut, bafi Sdjlciu'l in ber lelten 3<:'t
«Ornithologie Nordost-Afrika's» (Cassol 1869) 23 27. lapján is megtaláltam.
köt.
Seccmbcv an hen
is,
dcggi mit ben afritanifdjen gevmen
I.
Surop. Siiet»
©uvopa'j»
«isöflel
3. ííüttitofcr, CiuôtciS
ber
c(M'\icalis) einigte.
I.
p.
23
®ie
unter
bem
(leiueinfanien
lädjleiiel'jdjc
«Drnittjotogie
— 27)
(1S62.)'-'
F. lanarius capensis, Schleg.
auci)
joiuein Síricfe,
eineiigen
:
F. lanarius nubieus, Sclilog.
rokon alakokkal (mint a biarmicus s a tauypterus) a közös lanarius név alatt egyesítette. A fönti hármas nomenklatura alkalmazását a Ilouglin M. Th. afrikai
einer
3>arietäteu
F. lanarius graocus, Schleg.
®iel)e ©djleiteis )).
Slufftetlnng
gemeinfdiaftlidien
er
lofalen
bie
llSii.)
'
F. Feldeggi
auf
genannten
alle
ber
bei
aio
Species, beâ F. lanarius finb. aüfo
-
hogy Schlegel a
ba§
oeríiel;,
Múzeum
hez intézett levelére (1800. dccz.
audj
auôbrettete, moburd;
(II.
Központ fnökéisméa melyben
3ioinenfiatnr
©tammnamen
Licht.
a M. Ornith.
formen formen nom
v)er=
Über^engnnfi
jur
Feldeggi),
nidit
trinären
Fritsch «Vögel Kuropa's» p. 34.
rének
(unb
ber
fpäter,
ber
iunnterfdieiben finb, ben ííamen lana-
arttidi nid)t
rius
l'itera:
erft
ltníerfncí)ung
gelangte, bafs bie befugten
F. biarmicus, Tciiim.
Büttikofernek a loydeni
unb
oerftanb
ber grüiibticbeu afrifanífdien
tjcitte
fo
a^alfanbatb;
ber
auf
bie
formen
märe,
(eget in ber
audi fpíiter unter F. la-
fo
aiiéfditicfîtid)
tebenbeu
umnbten
Lásd Schlegel «Kritische Übersicht d.Europ.Vögel»
II. p. 12, -
nnrius
Solilog.
F. tanyptenis,
S di
unter F. Feldeggi,
a
mint utóbb a F. lana-
òai]
bie
ban
Feldeggi,
''^sriorität
tur
infel
F.
(3:ai)iov
natttríid)e ^-oigc
bie
ber
id)
épen a prioritás keresztülvitele kivánta ezt az eljárást, úgy az a benyomásom van evvel szemben hogy Schlegel úgy az irodalom,
ISGU) unb F. biarmicus
ISSO) aio Si)noni)me beè F. Feldeggi aufgcfübrt.
(F.
l''el-
biarmicus unb
ííamen bmarins
tvinöre iïomentlatur fanb 3!orbafrtta'3»
ídion angeii'eiibet.
jenét
i''-
i.ftaffcl,
uer;
id)
in
IN(i9.
131
Alábbiakban a F. Feldeggi név
alatt tisztán
csak a Balkáu-félszieeti formákat értem.
Sut roeitercn SSeríaufe biefeâ ©djlnfemorteê vtxunter F. Feldeggi ausíd^Iiefeítd; bic baU
idi
ftefje
fantid;c J-orin.
^ie
A
menete ilyenforma
szinezeti fejldés
?yttr(iciientundc(ung
foíi^enbe
:
Xcï
A lött
jialal ìiìuddr
;
világos
a iejtetö
s
sekkel
fö-
e rész sötét szárfolt-
hogy a
lígy,
a dolmány
;
;
a nyakszirt tollai sötétbarnák,
rozsdásan szegve, de uralkodó
szeme
vagy nem; a
szalag,
mennyire szélesek
szerint jai
halad
vag}'
homloka
fehéres
barna,
szín az
sötét
szegé-
világos
a barna farok 2 középs tollán ren-
;
desen nincsen világos
s
folt,
a többin
is
csak
beni
u lUì
i
im
ift
ÎN
e
e
(^
(
Stime
(jat bte
idcíb; über
pflegt cin tid;ter otreif jn5ie()en, eô feíjlt
3liii}e
berfelbe niiá)
roofit,
uad) ber
je
der Dunfíen
'-öreite
Sd)aftftvid)e; biejyebern beò Dberfopfeô unb'ííacfeiiö buiifelbrauii, roftig gefantet, bod) jo, baf3
îyarbe fletè uoríjerrfdjt;
3)îantel
tier
tiie t>uiif[c
braun, mit
ift
Ëiufaffungen; an ben jmei mittelften ívebern
íidjten
©dimanjeê
bea braunen lid)Un
mir ©puren von
gibt es
unb aud) an ben übrigen
^-lecfeii
aprók állanak páronként szemben; a sötétbarna
ftetjen ilirer
bloâ
über;
Dnnfeíbraune
barkó rendesen jó széles; a test ulsi') oldala fevalami szennyez lehelettel s csupa hosz-
äiemlid) breit: &ie Unterfeite beò SUh-perí
szanti barna foltokkal van rajzolva.
ftetâ
ber
mit einem
fejlöiics ilyen
változásokat mutat
:
S.Micîenftreif
fdjimiliiigen 3ínfíug;
beim jungen F. sacer
and)
geuúiíjiiíid)
—
— mie
oft
ganj
3l>eicf)en
îiic
bod)
loeif;,
ßeidjnung
iíjre
nuè braunen Sängefleden, meldje
beftebt
lováhhi
^Çeberit
einanber paanueife gegen=
f'Ieine
hér,
A
etnia bie
©rofìeii
:
ucrbiinfein.
A
fejtet
nyakszirt szárfoltjai keskenyeb-
8
Sie
n) e
t
i
c r e
ß
n
t
m idei
u n g
nieift bie
mind
geuben îserauberiingen auf:
a dolmány barna szinén bizonyos hamvasság jelenik meg, s e mellett a leg-
Sîadenê finb jn ©unften ber
[id;ten, roftigen
több tollon világos, egy vagy több harántos sorba
färbe fdjmnier geiuorben:
auf ben
rendezked
erfd^eint ein graulid)er 3ínfíug,
bekké váltak
s
több tért nyer
ezért a rozsdás
alajiszín
;
de a melyek
még
a farok világos foltjai
meg-
nagyobbodtak, harántul megnyúltak, de
még
nem
foltok lépnek
olvadtak egybe
nem
;
fel,
alkotnak összefügg szalagokat
esetleg
már keskenyebbé
lának rajzai
is
lett
;
;
a barkó
a test alsó olda-
megfogyatkoztak, finomabb szár-
Tie
biintleu
ober mei)rfad)e 9ïeii}en fid)
in bie
Unterfeite luerDen geringer,
ober
m,adáron még tovább tökéletesedtek
most már
pedig
:
a fejtetn
s
a nyakszirten
rozsdás szín teljesen dominál, mi-
a
szárfoltok igen finomakká váltak
vel a sötét
;
a fejtet világosodása folytán a szem fölött haladó sötét vonal
mennyiben
e
is
helyen
jobban szembe tnik, a a sötét szárfoltok szé-
lesebbekké Itttek; a dolmány hamvas lehelete
hogy
teljesen kiszorította a barnát, úgy, rész
most már kékesszürke
foltjai is
a farok foltjaival
már
tollainak harántos
már teljesen összeolvadtak a hamvas leheletet; ugyanez
pedig
felvették
vadtak
;
s
is
:
ez a
33eim
alten
su ti;ränenförmigen
tíjeile
glecfen.
bie ^^örbung nod) weiter
f ift
3ïacfen Doininirt
garbe üollftänöig,
ba bie bnnfien
bie
roftige
Sd)aftfieifebIo5 als feine Strid)e
fidi
ber benad)barten
Xiid)terii)erben
;
M%
unP
bie
barftellen
'^iartien
3in6breitnng ber íd)uinríltd)en ©d)aftftrid)e
mad)en
einen bunfleiiDberaugenflreif beinerfbar; ber graue Stnfiug beò 3Jiantelô ftänbig
blänlidigrau
©d)iüan3eo: überwogen in
fie
ftd)
33raune fdjon
biefer
baf;
erfdjeint;
bie
fd)on
aufnaljmen; baffetbe
mei;r
bat bas
uerbrängt, fo
u)eld)e
oldalának rajzolata egészen finom szárfoltokból,
ber
tl)ei[ô
fid)
nun
uerfdjinoljen,
;
geftalteten
Cuere nerlängerte
'B o g e
ezek
ol-
mand):
bem Dberfopfe unb
történt
harántos szalagokba
fid)
entmideit: 3luf
fino
hamvas lehelettel húzódtak be. A barkó nyomaiban van meg a test alsó
talán csak
t[;eiiiüeife in bie
33íantelfeíern
s
ift
fdioii rierfd)inäiert; iäinintiid)e 3t-'id)nuiigen
ju feinen ©d)aftftrid)en,
Még
breiten
gröfjer,
t)nngenben SHuerbänbcr; ber 23aá'enítreif
harántosan nyúlt foltokká változtak.
örefi
nield)e
bie Iid)ten
;
bilben aber nod) feine äufamnien=
mal
Az
in ein;
lid)te,
ba,^ii
3d)œanjeâ roerben
üucre nuô,
foltokká, helyenkint cseppalaku, másutt részben
a szinek.
3)iantelfebern
aber nod) nid)t gänätid) Bereinigten
^-(cden beè
föruub=
orbnenbe Àleefen,
fidj
unb
Cbcrfopfeô
beo
3d)aftflerfe
f oI=
iid)ten
gäujlid)
aud)
ben
gefdiai)
riereinigten
in
üoll:
nnnme[)r
S;[jeit
gleden
ber
C.uerbdnber
graulidjen
3lnflng
mit ben j^íeáen beò
fid)
graublau; ber
Spuren uortjanben;
in
Dnevbänber unb ift
mir
3^i
ber
á3acfenftreif bie
17*
132
cseppalakn, tokból
s
kivált a gatya táján harántos fol-
A vén
Aörpcnintcrícilc rebucirlc
F. Feldeggi tehát, rozsdás fejetetejét ki-
SLU'idion in
Saö
véve, igen hasonlít a vén vándorsólj^omhoz (F.
Kopf
peregrinus.)
A
viaszhártya
in tropfcnfijnnige
ftricfic,
áll.
s
a láb egészben ngy színezdik,
mint a F. sacernél.
Összehasonlitó táblázat.
(lefonbcrâ
©c^nft^
nnf ícn
Cuerfleden.
nbflcrcdinct,
çian^en
- -
in [jnarfeiiic
unît
alte tîi:onuitar erídioint alfo, íeincn roftiçjcn
peregrimis)
im
fid)
cinem alten ÍBanberfalfcn (F.
feljv aljnlid;.
me
—
iíadiíduuit unb ^fiiße
beim F. saeev gefärbt.
Maasstabelle.
133
.srtfíT
.s
a F.
Fcldc(jiji
cí///
((zan fajnál,-
Feldeggi mei a m e c m e ®
nnb F.
ìoLalis
/.ri
eine
varìeldsai.
£'
5
r
11
i 11 j
0(
f
n
e e
}.i
u a v
1
e e
i
j
1
i
n
i
ä
u
t e
&.
£onio£)f in ber í^arínuui uiib ©rfíe, nlô and; in
ben ©emoljníieiten
Színezetben Tarietás, de
is,
szokásokban
is
eltér ez
ennek az okát a klimatikus-
s
a két
üoii
egyéb
%í)[c,i
életviszonyokban kell keresnünk.
biefe
roeicficn
ä'arietäten
^roei
einanber ab, bod) nin^ biefer Uniftanb als bie ber uerfdjicbenen
nnb anberen
f'Iimatiíd)en
ßebenonerliältiiijje bctradìtet inerben.
F. sacer íebt
Umjorne
aló 33euiol;ncr
niiinlid)
^
unter bem paíaearttifcíien Älima, iubefe F. Feldeggi
A
sacer ugyanis, mint Magyarország
a paleárktikiis klima alatt
él,
'
lakója,
(Se uei'fíietjt
ben má,r a mediterrán alatt. Elkerülhet ugyan néba a Feldeggi is Magyarországba, s a sacer is
már
még
nnb
faj,
an beiben Drten
Sieê
uièmuQ
élhet.
fid)
A
klima
egyéb körülmények
a vele járó
s
is
határozott bélye-
is
észlelhetjük.
A
nehezebb
zati
égalj.
A
megszállt terület dombor-
viszonyainak a hatása
kre
ugyanis a
ran költ
is
s
is
A sacer st gyak-
észrevehet.
a fára egyaránt rászáll,
a fán,^ a Feldeggi ellenben annyira
fa
még a fás
területen
mellé telepszik valami
male,
man
loie
©rfse
Aü
tem
s
koztatom. "
Lásd
l'ebcnêuerijallniffen
Feldeggi,
[i.
ì'ì\
.
,ìn
feine ^färbnng
einer Entiuiáehuuj ift,
ift
lebfjafter
alo baò fonnige
I
nu'bi=
j
;
terrane. 9(ud) bie plaftifdicn SBcríjaítniffe beè bef)aupteten
fidj
i
umgeftaltenb
îterraino loirften
auf
nämlid) nid)t nur auf
iBaum
\)n\
mit ber
mntienô
ten
.3cit
bem
and)
(£igenfd)aft folgt,
inbem
er,
loie eö
«Ornis balcanica» (181)6
ÍUirbanbenfein eineo î^anmeë,
IjaOe
Uiitcrfudjuiiijen
aw% Ungarn unb auö burd)gefü[)vt,
-
©ii'Ije
anf
folgüc^
ben
^Jindjlaf;
Sieifer
fid) ftetô
auf
nieberläfst.
id)
faft
id)
'j>ctciii)i''j
aud) bas
\i.
bem Über=
auafdjliefdid;
3)atinaiieii ftammeiibcii 6e}iel)c
ererb=
p. !J6) mittf)eilt,
^araietliènuiê, roeld)er äiuifdjen
Sie
oft
Terrain Í)aí=
fd)on einer
jeljt
einem (ïrbijugel ober Àelfen
'
foubern nud)
Stein, fjorftet
fal;ien, felfigen
bermaf;en, baf) er
in feiner felbft bei
'iiiw
unb
Iäf3l
ber gelbeggsfalfe bagegen aecomobirte
Ictjterem;"-' fid)
nieber,
F. sacer
ein.
auf bas erioäljnt« 0ebiet. a Petényi hagyatékát
óm 'ii'mXtx-
befonbero in
fd)iuierigeren
ala F.
in
í)nt fid)
j
is
csaknem kizárólag MagyarDalmáczia területérl való sólymokon végezazért az eredményt is erre a területre vonatösszL'liasonlitást
s
F. sacer
aio ber gelbefigèfalfe,
loeiter entiuid'elt,
bat,
frai3[id)en Àa[fen=
an ben
biefe aud)
nnb anberer
ciUfd)iebener Í3íerf=
in ^yorni
garben loenigev gnnftig
©er '
fid)
paiaearftifd)e S^lima
i
ország
fijnnen.
j
sziklára,
dombra, semnjínt a fára. A párhuzamosságot, a mely a sacer típusának
äufsert
um
nuits,
aber befdjeibener, alò bie beè Jelbeggöfalfen, ba baö
hogy most már öröklött az a szokása, a mely szerint mint líeiser Othmár írja az «Oniis balcanica» (lS'J6)9r). lapján:
anpaffen
uniiieftaltenbe Slraft bes Sîlimaô
Mmpfcn
alkalmazkodott Dalmáczia sziklás területéhez,
inkább a
fid)
monaten mit
kell
mediterrán
ber änderen Êrjdieinung,
feiner Uniijebuncj
uiní)rfd)eintid) loeil erfterer
életviszonyokkal
megküzdenie miut az utóbbinak, viszont azonban egyszerbb színezet mint a Feldeggi, mivel a paleárktikus klima nem kedvez az élénk szinek fejldésének annyira, mint a verfényes
lebt
barano, ban ein jebcr (ebenbe Drga:
folç^t
Umftanbc
ber
sacer nagyobbra
fejldött, mint a Feldeggi, talán azért, mivel
különösen telente
iiiebcr in
uürietäten luaíjrneíjmen faun.
gekben nyilvánul, mint azt a kérdéses sólyomvarietásokon
luitttvlid), bafí eine
i^ebenöuerljallniijen
im Seben fortbringen ju
Tie
módosító ereje a madarakon
m in
nod) in ben (£iijen)d)aften gans gleid) bleiben fann.
meg nem
;
a
iueld)e bnrd; 3«f)i"i)"ntiÊïte
unter abuieid)enben
ttud)
nem, mert minden szervezetnek alkalmazkode nélkül
nnn
ift
t
nerjdiiebenen
iv"in,i
unbefannter 3af)( unter üertdiiebeneu Aíiniao, alfo
lehet e két helyen teljesen egyforma. Azért
nia kell a környezetéhez
Êè
©pecies,
biefelbe
S
ber
uor,
jineievlei,
l'ebeneiierl)altni)íen.
mely ismeretlen számú évszázadok óta különböz klimák alatt, ennek folytán különböz életviszonyok közt is él, sem alaki megjelenésében, sem szokásaiban
nem
nnter
lebt
numdjinnl
foinmt
aud) anf ber 33aífaní)a(biníel jebod)
két eltér égalj alatt folyik. Világos
is
most, hogy egyazon
sacer
F.
aud)
ift.
nnd) ber ^elbeçigèfalfe iiad;
fid) luol)!
Unfiarn unb
megfordul a Balkán-félszigeten, de a törzs
élete
mebitervanen Eliniaê
jc^on ein ììeuioimer bes
a Feldeggi ellen-
\-l'l.
an
Ejcemvlarcu Jiefultat
nur
134 a Feldeggiébe való átmenet
s
az utóbbi egyéni
fejldése közt van, mélyebbre ható vizsgálatok hijján
A
egyelre csak a színezetben követhetjük.
farok
középs
tollait
találtam legalkalmasab-
baknak a fejldési fokozatok
feltüntetésére.
a,a\\(\t
oom í^Dpuö
Feldeggi
ber
auftaiiclìt,
an
^iJítincieí
beò F. sacer in ben beò )veIbefl^S=
ber inbiiúMielíen
faífeii iinb
aegenmärtig meinen
fid)
iäfet
Moè
Untcríncíiuni\en
einiietu'nDereii
beo Wefieíers barftellen.
Js"íirbiii'9
beâ F.
(ÍMitnúrfeluiu^
mittleren ©djroanjfebern atn nu-iften
in
fanb bie
fsd)
nm
i^eeitnnet,
anf bie G'ntmicielnncìòftnbien Mniueiícn ^n fönnen.
odierna
9?ebenfte[)enbeô
Alábbi vázlat a Feldeggi részét mutatja be
I.
farka tollának egy
az egyéni fejldés menetén.
ber
i
n P
i
u
P u
i
e
(
l
n
e
jelzett rész a
sacer állapotait mutatja, az
neti alakok, az
V
I, 11,
©affeíde Sd)ema
uom TDpnçp bar.
\annak az átme-
bie
és Vl-al jelzett fejlettségi fokot
bie
111 és IV-el jelzett állaiiotban
n
15'
VI.
Ugyanez a vázlat a sacer tipusból a Feldegis a képe. Az I. és Il-vel
ber
îi)cil
mittleren ©d)U1a1^te^er beo F. Feldeggi im Vanfe
Fiatai F. Fcldoíítji, Suiiger Çelbeggèfalfe.
giébe való átmenetnek
einen
^eiflt
bec.
nnb
5îr. 1
ftellt
w
t
i
rf o
u n iv
I
Ifíi-11 (íruií F. FcIiIckkí. ©eF)r oltcv gcibeggéfalte.
aber and) ben
íldercjaníj
F. sacer in ben beê F. Feldeggi II jeiçit
bie
Stabien beô F. sacer,
m,
IV bejeidmeten 3taíien îeiiu"" Î'Uierc\ani-(ôformen, uiähreni) bie mit V nnP VI mit
1, II,
azonban csak a vén Feldeggi éri el, de azért egyéni fejldése meneten ez utóbbi is végig megy azokon az állapotokon, miken a tipikus sacer s
jni'or and)
az átmeneti alakok vannak.
(Sntiuideinng jene Stabicn überid)reiten, in lueldien
bejeid)netea
nnr
(S-ntuiiifelnnçK.l"tufen
alten
iie
(S-rompIare tum F. l-'cldeggi erreidien; bod) miiifen bie ietUou
im iíanfe ibrer
F. sacer nnb
ber ti)pííd)e
bie
iiibiuibnellen
ÜberiViiuU'fcn'uien
itiïubig oerbleiben.
így van ez a dolmány tollúinak harántos jaival
is,
folt-
a melyek a tipikus sacernél rendesen
hiányoznak, az átmeneti alakoknál
már meg-
jelennek ugyan, de a harántos foltokba való
vadásnak
nem
érik el azt a tökéletes fokát,
ol-
a
Stbnlid) uerl)att eo ^yterfen ber
reil)ten
sacer
fid)
meit entioicfelte Duerftreifen,
Sui^enb, ba biefc %kâ.t.\\
kább egybe az egyéni fejldésmenetén.
erft
3^od)
—
a sacer fehér
F.
!'ÍHnfd)ein,
(íremplare beò (yelbe(iç\efalfen
Feldeggi entbehrt
bií=
mie finb.
in
ber
fpäter anftreten
nnb
im íanfe ber inbil'i^nelIen (întmideliuii)
ali--
and)
mäljlii5
a Feldeggiének szinezödése
ben libeniaiii\ö;
ben aber nie
fo
i^e--
tnpil'dien
fie
jiuar fdion
nek sincsenek meg ezek a foltjai fiatal korában, csak utóbb lépnek fel s olvadnak mindin-
s
jum
Cuere
beim
formen fonunen
jene ber alten
fejetetejének
in bie
tien
feíjlen fie lU'inobnlid) íjan,^, bei
melyet a vén Feldegginél látunk. DeaFeldeggi-
Ugyanez a viszony van a sacer
mit
Í-Kantelfebern:
ineiiumber
ì^affelbe
bnnij beò
erft
biefer
fliefien.
jioifdjen
ber %äx-
beiber Ìiavietaten,
,ìnnfd)en
a3evt)ältme äeigt
Dberfopfeò
fiá)
1
135 snperciliuma fölötti
a vén Feldegginek sötét szem-
s
sávja között, a
mely részek
bem
színbeli kü-
Oíiernugenftveif bee F. sacer uiib
uicificii
lönbsége csak a rajzok kvantitatív viszonyán
[jcit
múlik, tehát azon, vájjon a sötét szárfolt tlomi-
(jaítnijs
nál-e az egyes tollaknn, vagy a világos szeges.
ben í^eberu
bem
bee í^elbeíjgefatfen, ba bie líerjd)ieDeiu
l'ciiniärjlidieii
mir ron bem quaiititatinen íkx-
biejer Tfjeilc
ber 3t'id'iuuu]cn abljuiujt, b.lj.Paiion, ob au
bunflcnSc^aftfinaje ober bie
die
Iid;ten
tSinfnííuiuvMi bominiren.
Ilyen a viszony a sacer testeoldalának hoszszanti
A
in bie Sämje,
a Feldeggiének harántos foltjai közt.
s
különbségek jelentékenyek lehetnek, de
foly-
tonos átmenetek kapcsolják azokat egybe,
még
hahidi'i
beim F. sacei
beim F. Feldeggi aber mei)r in bie
Quere öejogeueu buuflen 'Rieden ber ííörpere.
Sie 2Umieid)uufleu
bod) ftub
pedig a Feldeggi egyéni fíjlilésével párhuza-
mosan
es aud; mit ben,
uerljiilt
i)l[)iilidj
biejelbeu
burd)
ber iubiiuDuetleu
uuuutorbrodieue
Über:
uerbuuPeu unb ^max burd) mit
i^iucie iiuteinautier
fokozatokon.
Uiiterfeite bee
uiöcu'u betväd)tlid) jein,
beo ^e(beç;\ii5fa[fen
(Sutiuicfeluiu]
imraUel laufeube âlbftufuucjeu. b a ber feiner u e u ui D ;\ f g 2:^i)puô beo F. sacer, im mittleren i'líter in be m d o e u Ü b e r g a n g e f o r m e n b c:
Slug alien biejen
Mindebbl az látszik, hogy a Fdder/gi koì'iUìan a mcer lipumban van, közepes :
koniban az átmeneti alakokéban kifejlett
állapotában
rillelén
él
ter el
s
ge
fintai v.let-
csak teljesen
a Magnaivrszáfj
í
b
l)
au p
t c t e
reifen
alalol.lól.
fejldések menetének ezen párhuzamosrámutat, hogy a sacer
is
törzs között korbeli külöiibség
egyik
hát
is
s
van, hogy te-
a másiknak idbeli leszármazottja.
vezetne, melyeket jelenleg pozitiv adatokkal
nem
foldjer '
összeköt alakok jelenléte miatt,
nem
választ-
ható szét fajilag, lianem a nevezettek csak lokális,
Idirnatikus varietásui egijazon iörzsfajnak,
iiogij
2.
s
teltát
csal,-
subspecieseknek tekinthetk;
hogg Petényi a Falca lanarius néven a sacer a Feldeggi tipusa közti átmeneii alakokat
is-
merteti.
d)
o h
u u b
t
Uug
u
u u v
a r u
eôjroifdien ben
and) ein 3(ltevôuiiterfd;ieb obiimítet,
9lbf5mudiug beò aubereu aber biefeu Umftaub
füiineu mir
i>ijpotfjeieu
bac íoid)
w
llulerfudjuugeii
e
g
u
e
b e
b e n b e r
II
i^ o r
e
ti a r
o
i
e
t
ä
t
e
u,
a u b e u
u g ô
b e r g a
a
1
f
fuuuuireu:
iu S'ulöciibein
Ii
jn treu neu; bief
Sijatfadjoii
baè 3ícfultat
"'ít>
Feldeggi
u lib F.
m
nid)t in
"mft
'^i-''
nur jeM megeu
roeldje
füljreii,
föuuteii.
sacer
F.
I
m eu
o r
f
e
f
ne
u
i
a r
1
1
f
p
e e
i
e
i
u
u
i
d)
t
lo fal
e
o
e
e
i
t
;
f
t) i
11
fölött
.s(jkkal
végleges, pozitiv bebizonyítását,
a Feldeggit afrikai F.
nagyobb
rendelkeznek; tlük várjuk annak
nem
hogy valamint
lehet fajilag elkülöníteni
tanyjiterustol
(F.
az
lanarius nubiens
a F. cervicalistél (F. lanarius capensis
Schi.)
s
Schl.)
úgy a sacert sem lehet elválasztani a mind egyazon fajnak
Feldeggitol, mivel ezek
különböz
klimatikus,
nánt mutatkoznak.
lokális
varietásai
gya-
u
e r
i
t
1)
iii
i
lüznuuk, a kik a mienkénél
i
=
£ p e e o ober ©ta m m^ g m e u f a m en 3. ^ e r m é u a u u ter b e m 3c a m e u F. lanarius bie inter m e b ä r e u, j U F. F e F. sac e r d e d) e u n u b gel e= g f g en ^ o r m e u b e f d) r e b e g e e
végleges döntést azon szerencsésekre kell
anyag
r b
d;
i
ben fiub nur
Su b
eben
fiitb
1
A
u:
t.
ttuf bie !i>ernuitl)uug, bafe
nmformen
m
i
e b e
1
jRiifdjeu bcu (ïutmideiuiigeu
5Diaugel an pofitiueu 3lugaben
1.
a Feldeggi, épen az
i
uid)t loeiter fpeeificireu; eo fòmite Dieoiii
lueiucr
s
ci
eê foil ber eiue ein
ményét, hogy
a sacer
ft
ben
b.
i.
m
u
i
u
Stämmen
tudnánk tények erejével felruházni. Egyelre abban kell összegeznem az összehasonlítás ered1.
i
ätnei
feiu. (iiuftmeilen
Egyelre azonban ezt a dolgot nem részletezhetjük; nagyon messzire, oly hypotézisek közé
a b
t
v o
a b w ^araeliemuö
uuô
fiifjrt
a Feldeggi
r
e
eu 'Jo ruieu 3)er
sága arra
1
j'î
in
i)
S
u
31
fo oiel erfic^tlidi,
ift
f e
I
ii
te-
b
A
a
g g 6
e
3)ie
WUidlidjeii
enoarteii luir ber
Êiitfdjeibiiiig
überhiffen,
3Jiaterinle alo
(F.
ii.
i
eiibgiltige
mir
uno
,ìur
beiieii
muffen mir jenen ein
tíerfiigung
bie pofitiue
i
uiel
fteljt;
ibeftdttignug,
reid)ere«3
ooii
^elbeggöfalfeDon ben afrifaiiifd)eu Àormeii
tanypterus
uiib F. cervicalis
= =
F. lanarius nubiens Sdd^-'g-
F. lanarius capensis Sdjleg.),
fonbern aud) F. sacer iiid)täu tveniien fiub,
ooin F. Feldeggi
erfeuueii fiub.
artliri)
ba bie beiiauuteníammttid) alá
f(imatifd)c, lofale tMirietdteii einer einzigen 311
jenen
bafi iiidjt
3pecieê
i:!(i
S most beszámolok az
Uni nun
molyre az
íiuyagról,
önö ÍJÍatcriale folöcu, auf
minile
meine Untei-fncljuni^en
összehasoulitá.st alaj)ítottam.
í5on präpnvivten
még
Praejjaratiim 16 drb volt elttem,
valószínleg csnj)a Magyarországból
drb,
1 1
pedig
való sacer. közte
drb a Nemz. Muz. tulaj-
1()
már csak egy
dona. Petényi típusai közül
merhet
is-
biztosan, de az az egy igen érdeke-
fel
sen egyesíti a sacer
Feldeggi típusának
a
s
jegyeit. Feje, melle s farka a saeerre vall, gatyája
ellenben
palaszüi-ke
csíkozott,
dolmánya
alapon ersen telve
haráutiíl
vnn részint élesebben
kiváló, részint elmosott harántos szalagokkal, a
meg
fari. fedi,'
egészen
a.
jára vannak palaszürke
Felileygi mintá-
i'éii
alapon feketével ke-
reaztbc scU'Ozwi.
csak kett
Falco Feldeggije
pont
LoRENz-hez a bécsi udvari
lihurituiii dr.
volt 3
M. Orníth. Köz-
e miatt a
réhez
állattári
drlj,
A
deni.
tl)nm
Uiuv
bc'j
fordult,
szíves
ki
is
Dalmácziából való F. Feldeggít kül-
mellékelt
I.
három darab
színes tábla o
egyikét ábrázolja, (Parreistl
való.)
Sajnos, ez
sem adja a teljesen tipikus, vén Feldeggi képét, a mennyiben csak közepes korú madár, a melynek dolmányán a hamvas szín még nem szorította ki a fiatalt jellemz barnát s farkának szalagjai sem fejldtek még teljesen ki (a vázlaton Y. számmal jelzett állapotban vannak.)
hinter
F. sacer,
beven 10 önö
&\\m-
^iJcujeumo
'liât.
înpcn
'4>etéui)i'íd)en
beim F. sacer, bie
luie
aber fdjon anf
ber "^Jìantel
tbeilci fdiarf begreiijtev,
auf
í d)
bi
G n ere
c
i
e f e r
n
x a
\\
g
b er
non F. Feldeggi
Központnak tud(Miiása
volt
hogy a leydení Múzeumban megvan azon
arról,
Feldegg-sólymok egyike, a melyeknek alapján
Schlegel a típust zett
Múzeum
TiKOFEií-t,
állattári osztályának
A
leydení
mében azonban s
a nevezett
színleirás
egyikét
*
itt
adjuk
egészen
J.
'.1
niadárr('il
kíséretében
Mcgjegyozzük
liiiitatja
ez,
Múzeum
dr.
Büt-
szabályai értel-
mint «typus»,
azért Büttikofer
szített
rét,
hogy leg,yen szíves a kérdéses darabot
megküldeni. ható
megkérte a neve-
felállította,
ki
nem
ad-
fényképfölvételt kéazoka-t
s
küldte meg.*
kimerít
A
képek
^r.
Sore
î.'.
Wüte
n
batte
non
3
u/.imliiin,
hogy
en a pcMdúny
skiii
még
iieui
a F. Feldeggi igazi típusát,
iiii\cl
Az igazán jellemz vén hím, a típust ahipitotta, egy fiatal hímmel
kil'ejlett iiiadár.
melyre Sohlegel a együtt a prái/ai két darab van
Múzeumban van
a Schlegel
III. füz. X. és XI.
féle
felállítva; ez utóbbi
«Abhandlungen
tál)láján a species
etc.»
típusaiként
is
à
j
p e
1
n n b
r
Ci)
a n
e
ed en
b
g g ô
c
f
d)
f
m
finb
a
f e
1
n
un
a r
t.
luanbte
.Í'
.iioei
(Scempiare
bie Crnitíioíog.
fid)
i
ber and) bie
b u v n a n,
Dalmatien
ano
:!
Ëïemplare beo
^elbegiicfnlft'»
Ijerftammenbe
überfenben. 9îeben=
<ì"
ftetjenbe colorirle 1. 2:afel ftellt eineô biefer
ben
mirtlíd)
Stücf
ift
beffen l'ianlel bie blaiilicbe
gan^
ntdit
\
mar
Cuerbönber
ber
im ift,
feiner
Grcmplar
fomite,
gefdjeben
nevfenben barf. '>
'ijJibotoö
bec
lU'uannten
^Jlbtbeihnu)
f
er, er
f
überfenben
loeil
,s>err
i
geimnnten
;
'líogelo
frag: nid)t nid)t
liefi
alfo
anfertigen
nnb
'iìnttifofer
(ìuftoo
bic
ben
erfnd)te alfo
möge bao mas jebod) bao ilfufenin Tnpen
1 1
gtítigfi
angeblid)
3^''t
;snftitnt
^oologifdicn
Dìnfeuinè CTr. 3. iì ü lid)e
nod)
anfioeift
eè befannt, baf; and)
Specieè grnnbete. Tac. (inftoö
©djmanj
beffen
ein (Vclbeggôfalfe anfgeftellt
©d)le9el
loeldien
anf
'•^arrenò),
bes Sdjcmao).
leijbener 3)ìnfenm
anf
uon
?
(
unb
iH'vbvänoite
"Jír.
ba eo
Àarbe bas "iìranne nod)
feine uoUftänbig entiuidelten
mie
gtücfe
alten jyctbeggofalfen,
ti)pifd)eii
ein bloo mittelalteö
;i
(Sremplar nidjt
bnr. Veiber illuftviert and) biefeè
überfanbte biefe in 'iV-gleitnng
einer
prajifen ivar:
benbefd)reibnng ber
&\k
biefer
bnngen
:
m
di
n
3{at. 91inf. niiv
befitjt,
Ì'er Centrale aber
az Orníth.
f
eine Slnjaljl
jeigt
Centrale an ben (Snftoê beô Sienev èûfmnfenmô,
(etnia
j\livel
m
e
reif
e ft
Ung.
;rsnbem baè
alte
beè
ílrt
ftavf in bie
uenuafdiener Dner^
tljeils
bie
nnb
bänber,
finb
,sjofen
fârnnbe
fdjiefergvanem
gebanbert:
r.nere
unb
intereffanter Älk'ife. £opf, ^öruft
Iiödjft
i5d)man5 finb
(ì'remplar
ein
bod) biejeô eine »er:
beèâBunj; nnb beo îvelbegge:
einigt bieEennjeidjen
falfen in
ben
'inm
bilben.
nnv mebv
unir
alo foldjeo fidjer 5U erfcnnen,
van a Magy.
s
uml)vid)ciiilid)
erleiiteii
gaiij in ber
Nemz. Múzeumnak
múzeum
Ungarn
vox
!(> Slürf'
Ii^ittc id)
33ältu'ii
Stade uon
mir, nub 3umr 11 in
UH>ld)oô
fivünben.
fid)
(Seiitrale.
fd)allen mir bier ein.
aUv
beuicvteii abcx,
H)irfliri)cn
mici)
ïittfi
alte
3l)iniuicl)eii,
bieie
í)anblungcn
2 (»tüctc :c.»
Stiict nicl)t
hariiellt,
III.
'))iännc^en
finb in .íi.
ben
Íab.
X
im e«
3)U'i adttlid)
ift.
luovnuf ®d)legc[ bie Species
(ommt einem jungen nnb
tiicjcs
îiipiiS bei gdïifiig'sfnlFcn
fein (jrtnälicl)eiitundclte'oßrciiiplat
31bbih
•"
liipijd)C
fiafitte, fteijt
im ïïiufeum ju
®
d)
niib
l
e
XI
g
e ffclien
nlö
»en noci)
il>rag «ítb=
ÍDpen ber
137
Els
pillantásra felismerjük
madarat,
nem még
beune a üatalabb
(lolmáuvtollak harántos sávjai
fejlettek
ki
teljesen, az
kapott
lirtól
farok
alapsziuükbeu
foltjai
is
szini
leírás
csak kezdetén
harántos megnyúlásnak (ilyen tet
fel
tája
még is
a barna dominál, mint a bogy azt a Büt-
tikofer
A
A
Sdjroanjfíecfcn
A
a
tün-
gatya
foltok kép-
a világos szegesnek he-
lyenként befelé
hatolása
példány ábrázolva
jelz czédulája s
ugyaneztii kett
«Vögel Europas» 1.
és
Sí.
ábra).
cziiiiû
Bvebben
is
folytán.
bizonyítja
,
Ezen hogy
után készült a Fritsch
munki'ijának két áljrájalV. tárgj-alja e dolgot
t.
Heugun
—
crfaljreu
breitiuu;^ in bie
fiiib
nod)
audi
Cuere
ilirer
baâ
33raiinc
letioa in bein
nod) jiemlid)
ift
ber Cuerfled'en
2tuêbel)nnnç} ber lidjten
®er
Sic
cor.
Stabhun,
c^ofeiuiecjenb
(Sntroideluiui
('>3ruuDfarbe
im Seminile ber 9luô=
erft
ÍV auf bem ©djeina buufel,
iue[=
bovftellt). ÜDie oliiuof)(
bie
bnrd) bie ítellenuieiíe
(Sinfafiunij
fdjon
im ^ußc
©pie&jettel biefeo iSrempiareè beiueifet eê,
Species auá) oligcbilbet; btcfel6en ®£einplare (jaben aud) ill
(Cri tick's «í>ö(5cl (Siiropaâ«
(îof.
V. gig.
I,
3JiobeUc gebieiit. ÍUisfüljvlidjei'es in biejev Sac^e
M. Th. «Nachträge und Berichtigungen zur Ornith.
2)i.
Nordostafrikas» (Kassel. 1871. p. X.).
Orniti;. îiorbafrifns»
Atiuüa. IV.
in
d)eê íir. Ill ober
ift.
-ì>o(\d a--
wir eo auâ Der ìk'fcfireibung Sütti;
luic
vannak
zdése megindult már való
—
and)
uiiD
entiuid'eit
í)erríd)t
ben jüuiv'veu
(äfet mici
Diierfleifeii beo3)?autcl5 fino imd) iiidjt
foferâ
állajJotot
jó sötét, de a harántos
ijanj
^io
bizonyítja.
a vázlat III. vagy IV. száma.)
még
S)er erfte 33iicî ffiiiien.
2f).
.ôeuglin's
«3incl)träge (fioffel.
unb
2.) fieljc
Setidjtigungcn
1S71, p. X.
i
18
alá in jiir
— 138
Schlegel utóbb a F.
név
Felcleggit a «lanarius»
d)
az irodalmi eszközöket
A
casícá-ja. (Kassel 1884.)
70
0)'>üs caii-
71-ik lapon 3
a melyek bizonyos
sacerrl tesz említést,
Söae
igen fon-
illeti,
Eadde G.
tos adatokat szolgáltatott
szeiklien a Feldeggi tipusba való átmenetet
ré-
mu-
c
1
lanarius
alá vonta.
A mi
ö
bafe
(3
c
70
«Omis caucasica«
— 71
3 F. sacer
lucvtien
Az egyiknél a farok foltjai szalagokba olvadtak s csak a két középs tollon normális nagyságúak a másodiknak rozsdás a fejeteteje dolmányában hamvas veg;s'ület van s a két
finb
Sei bem einen, ber
középs
faroktoll foltjai
majdnem
egybeolvad-
van köz-
tak már, csak igen kevés választófal
(1. a vázlat IV-es számú részét). A harmadik madár is ilyenforma. Ezen darabok láttára már
tük
Eadde
is
Feldeggi
a mellett van, hogy a F. sacer
nem
lehet 2 külön
s
a F.
Rieden
bte
unb
1871
«Birds
a
— 81) 376-ik tabelláján
dolmányú, kerekfoltos
(London
of Europe»
eine roftige
lum ajdigran
bie ©djiDan^fierfen finb and) anf ben mittelften
gebeni beinalje gänslic^ üeríd)mol3en, ^Trennung nnnmebr
feíjr
©d}emaê). 3íud) ber 3ínf
artlic^ nid)t
két tipikus, barna-
farkú, teste alján hosz-
normaler
lum
ber Dberfopf
,^ioeiten (jat
ipogei
baf;
bie
IV
bea
norigen
ì>i\\
ift
Feldeggi
F. sacer nnb
bajj
trennen finb.
511
^^reffer'ô «Birds of
in
(Sonbon 1871^81)
Eurojje»
fo
ift (fietje "'ir.
biefer (Srempíare önfíert id)on
37G=fte íafel
5)ie
gering
britté
©runb
9íabbe bie Sínfidjt,
Dresser
nnr nuf ben beiben
glecfen
bie
finb
snfanimen=
in
Sd)iiuin!|eí'
ber ÍJÍantei eine iVnmiH'bniig
ä^nlid).
faj.
meldjc in
sacer wäre,
fonft ein ti)piíd)er
beé
/íebern
©rb^e; beim ^arbe,
p.
3iiif
beicf^ricbcii,
i)iingenbe 33änber nereinigt iinb
mittleren
1884)
^^aji'eí
.^iife.
Überöang àum Tnpnc- ber Àelbeii9ô=
ber ívíiríniHc^ ben fnifen äcigen.
ju
3lngalien
nid)tii3en
\ú)x
anbelnußt, luar
Siteratiir
bte einfcljícigioie
tatják.
;
Später mit
cereinttjte.
mir Sïabbe'o mit
Feldeggi
feinen F.
l
jmei
ftelít
tupifdje
szában sávozott sacernek adja kéi^ét; a 377-ik
F. sacer mit braniiem^Jíantel, rnnblid)en 2d)umii5=
tabellán ábrázolt sacernek ellenben különben
fleá'eii
\mò mit
bnr; ber anf ber 377=ften
meg
^ärbnng
a gatyája
foltjai,
a farka
foltjai
pedig
telje-
sen összefügg harántos szalagokba egyesültek. Dresser szerint ilyen lesz a sacer vén korában. Nyilván azonban ez is csak olyan átmeneti alak, mint a milyenek Magyarországon vannak s mint a milyeneket
Eadde
is
ismertet.
bnnfle auf ber i^ofengegenb;
i)erfd)mot3en. T'reffer befd)reibt biefeô ©tiicf alö ein
I
tommen nnb
—
1844)
A
Feldegginek adja leírását. láján ábrázolt vén
hím
III.
— 5 drb F.
füzet X. tabel-
a Feldeggi
képviseli
Vörös fejétl s nyakszirtjétöl eltekintve az ilyen koros példány színezetre nézve csaknem egészen olyan mint a vén vándorsólyom. típusát.
(F. peregrinus.)
A nevezett
ábra azt
is
bizonyítja,
©d) legel K.»
©
d)
g
e
3]gebi
III.
füz.
XII.
tábláján
(îL'epben
t
e
i
f
Ü
d) e
S^ijpnê.
iUm
b
b
e
t
uor^
e r
f
1844^ ber ©iite
i
d)
g
1
b.
IS
n
.'perrn
bec.
i
e
fanunt
id) t
nb=
bl) a
e r ;^
3*3ert
uieldjeo i
Tao
<êefteâ
v
p.
Tr.
fünf tÌTemplare Dee
auf ber X. tabelle beo III. alte
5iJiännd)eii
feinem roftigen
ehi fo altes Gijemptai-
bem
,'*lopfe
uertritt
ben
abgefe!)en iiljnelt
ilîanberfalfen (F. pere-
grinus) fe^r. Sion ber beimnnten 3lbbilbung fönn
fá)reibt.
Abhandlungen')
i
abgebilbete
pontját.
«
.« r
«
gelbeggôfalfen.
^JJÌnf.
féle
To
feinen
in
0) e b
i)on 3llmáfi; uerbanfe,
©eorg
hogy a British Mus. katalógusa a teljesen kifejlett hím gyanánt egy oly példányt ír le, a mely még nem érte el az egyéni fejldés tet-
Érdemes a megemlítésre, hogy a Schlegel-
e
m
e
1n45i,
i.ÎL'ei)ben 1
iiîiel
Ungarn
in
loeídje
befdireibt b
sacer.
nnd) uon ilinbbe befd)rieben
lueldie
u n g en a u e
F.
tnpifdjeii
aber and) biefeô (íremplar eineô
ílbergangciformen,
volt szives a ScHLEGEL-féle uKriíiadie Übersicht,
Europ. Vögel« (Leyden
nom
ÍJÍanndjen
reifes
lourben.
d.
unb
bajn fiub bie Àteden
bes 6d)ronnaeè in sufammeníjangcnbe Clnerbänber
Schlegel az íiAhiiandlunnen aus dem Geder Zooloíiie ele.» (Leyden 1845.) czím melyet dr. Almásy György úr értekezésében
kával egyetemben kezemhez juttatni
Serfeô
bcffeíben
Cnerfíerfe an ben '3)íante(feberii
lid)te
iiial)rfd)ein(icl)er ift
czím mun-
Xü\ú
abgebilbete F. sacer ^at aber bei fonft normaler
jener
biete
gefíedter Unterfcite
bie .^änge
in
normális alapszínei mellett harántos sávok vannak a dolmán3'a tollaiban, harántosan nyúltak
man
and) bavanf rein luirflid)
Süld)
jener
folgern,
bat'ì
ber
alteo Díanmtjen
Umftanb
ift
ber
(Sat.
ih-itif()
ale fold;ee be=
(S-rioalìnung
baB ber im III. ^i\it. ber ©djlegel'fdjcn
mertb,
«ilbljanb:
— 1:íO
öreg F. tanypterusként ábrázolt
madár
a lözépkorú Feldegginek a mása
;
teljesen
olyanforma,
mint a milyennek mi adjuk a szines képét.
tungen»
alter
n(ô
einem
í^aífe
in
1 1 1
tanypterus
F.
e
a
l
t e
(
unfere coforiríe 'Xafd) ungemein 3íue ber neueren
non Dtíjmar Síeifer unb
Elbbi
genannter
íorschungenin AUjerien
a «Beiseli unxl
1896i) 41
4G. lapján a Feldeggi egyéni
zetbeli fejldésére vet világot, a
kalma
mennyiben
éveken át fogságban
volt e sólymot
tani s vedlését megfigyelni.
nicn-ban 1896. s
reteknek
p.
96— 9S
Omis
tar-
balca-
a F. Feldeggire vonat-
a mellett a színi leírásoknak is
al-
Eeisek úr fontos
biológiai megfigyeléseket közöl az
kozólag
szine-
s
a
mé-
igen jó baszuát vehettem.
gen
titrer
u n g
bie
inbiuibueíle Entmicfeíung
n
i
u
21
í
c r
g
ba er bie ©eíegenljeit ()inburd;
e
i
1869)
s
a FKiTscH-féle felemlítem,
1870)
«
hiszem, be
tam
az
nith.
Központ közvetítése
hetvé
anyagról,
a
czimíit (Kassel
Vögel Europas» -t (Prága
azt
is
számol-
Magyar Orszámomra hozzáfér-
melyet
n»
unb %0X'
896
(1
— 46)
41
p.
bee geíbeggsfalfen, 2?oget
biefen
hatte,
tsifji-"*-'
unb
ber ©efangenfdjaft jn (jattén
in
me-
bie
3)íauíerung befíelben ju beobad^ten.3ïei)erputiUciert in ber
e
Omis
tmd)tige
balcanica» (1896 p. 96
— 98)
feljr
über
ben
Seobaditungen
inoiogifdje
^eíbeggöfalfen unb and) bie (5'U'benbeíd)reibnngen
Hexjglin értékes munkáját, az
(lOmithologie Nonlodafrikas»
SBerfe
bie
iá)
Koenig
2í.
«Sîeifen
feinen
liebtet in
í cí)
unb 3)íaaBangaben tonnte
Ha még most
5Dr.
3tnga(ien íjerüorljeíicn. Se^t^
roert^ooílen
e
(ficl)e
af)níic() ift.
Sttcratur muJ3
Az ujabbi irodalomból dr. Koenig A. és Ebiser Othmár munkái szolgáltak becses adatokkal.
adgeíníbete
F. Feldeggi
n
a
tett.
SBenn bie
«
C
r
gut oeriüertben.
ià)
êeuglin'ë,
nod) bas tüd)tige ÎBerf
id)
n
i
t
b
g
Í
(taffei 1869) unb
bie
9Î o r b o
e
i
«5B b g
gritfd) t^rag 1870)
e
Í
u
(i
31 f r
ft =
r o p a
glaube
anfiibre,
i
f
a ê»
s»
non
id;
bas
mir burd)
ÍJiateriate erfdjöpft ju bobén, roeldjes
bie
SGermittelung ber Crnitb. Gentrole jur 9>erfügung ftanb.
Tam
loärc
eâ
nodi übrig, bafe
allen jenen,
id)
S most még az van hátra, hogy hálás köszönetet mondjak mindazoknak, a kik rövid dol-
roe[d)e biefer fleinen '^Bearbeitung bebülfiid) iimven,
gozatom
nuife id) bie ijerren 2)r.
kell dr.
létrejötténél
emelnem ezek LoEENz
és
dr.
támogatásomra között
voltak.
liburnaui
Ki
nemes
Büttikofek urat, a kik a
meiiu'n
iSr.
33üttifofer
bebauten
remek szines tábla mesterét, de különösen Herman Ottó urat, a M. 0. K. tisztelt fnökét, a ki nemcsak az irányt adta meg, a melyben haladjak, hanem szokott fáradhatlanságával meg is mozdított mindent, hogy a szükséges anyagot szá-
93ieifter
monu-a hozzáférhetvé tegye.
i)abe, fo
is
oly kicsiny ez az anyag,
Viburnau unb
v.
bci'uorbeben, benen
id) bie
meiften
aud) iperrn ©t. u. 9ìécfet), Den
ber präa)tigen cotoriften ^afel, befonbcrô
aber .*òerrn
Ctto
,^
er
m an,
ben geehrten
Gbi-'f
ber
U. D. 6., ba er nid)t nur auf bie ju fotgenbe düdy-
tung hiniuieo, fonOern mit feiner befannten liner: müblid)teit
and)
alleo
beiuegte,
um
bie
nötbigen
ïlîaterialien für bie ^Bearbeitung ju oerfd)affen.
Dbmobt im (Sanken SÎÎateriale jnr
Magában véve nem
Unter Mefcn
auêfpredie.
ßorenj
ber auf ben ^elbeggsfalfen beäüg[id)en 3ingaben jn
F. Feldeggi-ve vonatkozó adatoknak juttattak birtokába, Nécsey István urat, a
Sauf
innigften
nidjt eben gering, roar biefeê
3Beftimmung ber bebanbelten Ralfen:
foruu'n bod) ungenügenb.
îBefonoerô
ber ÍJÍangel
de sólyomformák végleges meghatározására mé-
prägifer 2tufent()aítöbaten mad)te
Különösen a pontos tartózkodási adatoknak éreztem hiányát, s ez nagyon meg-
baê fîrfennen ber iu'rbreitnng einzelner ^ornum:
nehezíti az egyes típusok elterjedési területének
beutenbfteu jener ©d)roierigfeiten,
gis csak kevés.
megismerését, e nélkül pedig végleges megálla-
podásra
nem
juthatunk.
gruppén uiujemeiu
gütige
erfd)roert;
6ntfd)eibung
ficb
bieê
einftroeileu
fühlbar, roaâ
ift
eine ber bc=
nieid)e eine eub: faft
unmglid)
mad)cn.
18*