Siroki vár és tájház
A vár története Sirok a Mátra keleti határán és a Bükk felé nyúló dombvidék szélén fekszik. A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű erről kapta szláv eredetű nevét – sirok szó jelentése széles – a település, vagyis inkább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került ri olittufa hegyre épült. A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja. Az ezt követő századokban úgy ismerkedünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjá val. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. A község későbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák név alakban, később 1389-ben nevezik meg egy oklevélben.
Sirok látképe 1
A vár rekonstruált rajza A falu 1426-ban és később 1454-ben Villa Sirokallya néven fordul elő. A „villa” latin szó magyar jelentése mezei lak, gaz dasági major. Ez tehát világosan mutatja, hogy nem régen ke letkezhetett a falu, és a települések kezdeti stádiumában volt. Később már Oppidum Siroknak írják, ami kis mezővárost, községet jelent. Sirok a XV. század második felében már vá rosi jelleggel bír, ahol vámszedő hely is volt. A vár legjelentősebb tulajdonosa az 1500-as évek közepén Országh Kristóf – Nógrád megye főispánja és országbíró is egyben –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozza ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős leá nyát. Ez időtájt növekszik meg különösen a vár katonai je lentősége. Buda török kézre kerülése, majd Hatvan eleste és az egri vár ostroma komoly figyelmeztetések. Az 1555. évi 2
gönci részleges országgyűlés elrendelte a várak megerősíté sét. Országh Kristóf ezért 1561-ben megerősíti a felső várat, megépíti az ó-olasz bástyát és az alsó-várat, az őrséget pe dig 100 lovasra egészíti ki. Így megerődítve a várat, Sirok is beépül a végvár rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelen tősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság perem vonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt a törökök kel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiú ága, az új tulajdonos azonban elhanyagolja a várat. 1588-ban a vár meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, amint ez a Kamara ellenőrének, Révay Ferencnek korabeli jelentéséből kitűnik. Amikor Eger vára 1596. október 14-én török kézre kerül, a siroki várat még nem támadják meg. Az október 26án bekövetkezett mezőkeresztesi csatavesztés azonban meg pecsételi Sirok sorsát. Jelentős török sereg közeledik Sirok felé Ali és Ahmed basák vezetésével, minek hírére az őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagyok vezetésével el hagyja a várat, s a törökök így kardcsapás nélkül foglalták el azt. Hatvanhoz, Egerhez hasonlóan a siroki vár is katonai ob jektum lett. A török megerősíti az alsó várat, és új bástyákat húz, a fa lakat felmagasítja. Az építkezéshez a köveket a környékbe li lakatlan és elpusztult falvak templomaiból hordatja fel. A sarokbástya kváder kövein a románkori díszítmények ma is szépen láthatók. A hódoltság idején a környékbeli falvak né pét rendelték a vár építkezéséhez – többek között a gyöngyö si lakosokat is –, akik ez ellen tiltakozva kieszközölték, hogy a siroki vár javításánál nem kötelesek munkát végezni. A vár belterületén és a várfalak melletti házakban török katonák és 3
családtagjaik telepedtek meg, de a falu, Sirokalja a XVII. szá zad közepéig magyar földesurak birtokában maradt. A vár 1687-es ostrom alá vételéről semmilyen adattal nem rendelkezünk. Az lenne logikus, ha erre Egerrel együtt ke rült volna sor (1687 közepe). Abból a tényből viszont, hogy október végi elfoglalása után ott meglehetősen nagy mennyi ségű élelmet találtak, arra lehet következtetni, hogy a blokád, illetve az ostrom csak rövid ideig tartott itt, és azt a vár cse kély számú helyőrsége a körülzárás alatt nem fogyasztotta el, vagy még azelőtt elmenekült. A töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. Rendbe hozatták a szom szédos községek lakosainak ingyen munkájával, és császári őrséggel rakták meg. A Rákóczi szabadságharc idején (1703-11.) a várat állandó an 100 lovas védte, míg Orczy István befolyására 1709-ben fel nem adták a felkelők. Ez később érdeméül szolgált szá mára. A szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult annak lerombolásához. Doria császári tábornok már ekkor elvégez teti az első robbantásokat, és 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A település és a Mátra egyik jelképe ezt követően folyama tosan pusztult, ám még így, romjaiban is megkapó látványt nyújtott. A zegzugos átjárók, az omladozó falak sem tántorí tották el a kirándulókat. Ezért különleges dátum 2012. szep tember 30., amikor két éves felújítás után régi fényében tün dököl az alsó vár, szélesre tárva kapuját az érdeklődők előtt. 4
A vár leírása A vár feltárása 1965-től folyt kisebb megszakításokkal. A fel ső vár feltárása sajnos pénzhiány miatt elmaradt, ami nagy kár, mert várunk a hazai várak közül valószínű, hogy a leg korábbi a sziklába vágott védelmi rendszerek közül. A vár szemmel láthatóan két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár. A vár korai magja a jelenlegi felső vár alatt húzódó sziklafo lyosók és termek egy része, amelyet ugyancsak sziklába vá gott, mélyebb szinten fekvő külső védelmi öv erősített. Az ásatások igazolták, hogy kezdetben a siroki vár is magán vár volt, amit csak később alakítottak ki végvárrá. Legrégeb
A vár alaprajza 5
bi építménye a lakótorony volt, ami a felső vár közepe táján emelkedett. Erre épült az öregtorony, mely kisebb területű volt, mint a lakótorony, fala vékonyabb, felépítése is egysze rűbb, mivel nem a várúr lakott benne, hanem az őrség. Ezt fallal vették körül, és tornyokkal erősítették meg a sarkokon, a falakon belül pedig lakó és gazdasági épületeket emeltek. A siroki vár is ilyen belsőtornyos vár volt, amit a XIII-XIV. században alakítottak ki. A torony a többi résztől független építmény volt azért is, hogy adott esetben önállóan is tudja magát védeni. Mint az ilyen típusú várak többségében, ebben a várban is kialakítottak egy nagyobb termet (lovagterem) fo gadásokra, tanácskozásokra, valószínűleg a lakótoronyban. A felső vár közepén ma is jól látható kettős dongaboltozat ezt sejteti. A vár igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette, ahol három ó-olasz rendszerű bástyát emeltek. A sarokbástyák homloksíkjait ferde falak alkották, a sarkokat nagyméretű kváderkövekkel alakították ki. A kváderkő négyszögletes, szabályos, faragott építőkő. Az északnyugati és délnyuga ti bástyák külső oldalának kövei közt sok félköríves és gyé mántmetszéses díszítésű, másodlagosan felhasznált kőfa ragvány látható. Ezek a környék egyik lepusztult románkori templomának főpárkányából származnak. Az ó-olasz bástyák homlokzatáról a tüzérség tűz alá vehet te a vár előtti távolabbi terepet. A bástyák szárnyain, rövi debb oldalain álló ütegek pedig közvetlenül a várfal előtti területet lőhették. Az ellenség távoltartására tehát a bástyák homlokzati tüze szolgált, a falak előtti közvetlen térségben tevékenykedő ellenséget pedig a bástyák szárnyairól ágyúz hatták. 6
Sziklafalba vájt járatok a felújítás előtt A külső védelmi öv leghatározottabban a vár északi oldalán látható, alul a sziklába mintegy 4 méter mély, 4-5 méter szé les árkot véstek. Ezt az árokrendszert gazdasági udvarként is használták: a sziklafalba sütőkemencéket vájtak, és olyan kisebb méretű pincében is folytatható építményeket is kiala kítottak, amelynek felmenő falát is sziklából faragták ki. A védővárak sánca egy helyen megszakad, és a hegyre felvezető út az alsó vár egyik bejárata felé vezet. Három lépcsőn lehet feljutni egy sziklából kifaragott felmenő falú kaputoronyba, amelynek észak felé nyíló ovális lőrése az út biztosítására szolgált. 7
A felső vár bástyája Ennek a lőrésnek a belső oldalát még a kézíj használatának idején képezték ki. Ez a tény arra utal, hogy a siroki vár épí tésének idejét a XIII. századnál előbbre kell tennünk, mert ebben az időben ilyen célokra már a számszeríjat használták. Ebből a kaputoronyból valaha fából ácsolt lépcsőn lehetett feljutni a felső várba felvezető mintegy 10 méter hosszú és 2 méter széles, sziklába vágott, meredeken induló lépcsős fo lyosó szájához, melynek közepe táján a folyosót elzáró kapu hornyai is megfigyelhetők. A folyosó szája alatt egy újabb kori pincehelyiség bejárata nyílik. A feljáró közepétől jobbra és balra sziklába vágott, teremmé bővülő folyosók nyílnak. A teremből lépcső vezet fel a felső vár délkeleti részén álló dongaboltozatos terembe, 8
melynek oldalfalai részben sziklából, részben kőből épültek, de ma már nincsenek meg. A felső vár délkeleti oldalán a belső lakótorony két falcsonk ja még áll, ahonnan lépcső vezet az északi fal alatt húzódó, sziklába vágott folyosókba, melyek néhol kisebb helyiségek ké bővülnek. Észak felé három lőrésszerű nyílás az északi oldal védelmét biztosította. A felső vár déli oldalfalának közepe táján kis méretű, kör alaprajzú védőtorony falmaradványa látható. A felső várat övező védőfal átlagos magassága 2 méter, és a fal szövetben többszöri átépítés nyomai figyelhetők meg. Az alsó várba a már említett sziklába vágott gyalogkapun kí vül egy másik bejárat is vezetett. Azt a kaput az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki, és a kapu előtt kisebb mé retű, sziklába vágott farkasverem is biztosította a védelmet. Ezt az eredeti kaputornyot állították helyre a felújítás során. A kapu felett lehetett az a tábla, melyet Országh Kristóf he lyeztetett el az alsó vár ó-olasz bástyákkal való megerősíté sének emlékére. Az alsó vár déli felét és a mintegy 2 méterrel mélyebb keleti falát részben sziklából vésték ki, részben felfalazással erősí tették meg. Az istálló az alsó vár déli védőfala mellett húzó dott, bejárata a délnyugati sarokbástya felől nyílt. Az alsó vár magasabban fekvő északi részén faházak ala pozásának cölöplyukait vésték a sziklába. Közvetlenül a bejárat mellett egy kb. 3 × 2 méteres, 170 cm magas gabo nás verem volt, tetején kör alakú beöntőnyílással, oldalán a gabona kiszedésére ajtóval ellátva. Az északkeleti sarok bástya tövében 270 × 300 cm szájnyílású mintegy 20 méter mélységű feltárt kút van, amelyhez a külső védelmi övből 9
még a XVI. századi építkezések előtt sziklába vágott árok vezetett. A felső várba csak gyalogos juthatott be, és az alsó várba is legfeljebb csak lovas, mert a kapu mérete, illetve a bejárat után következő udvarrész nem tette lehetővé a kocsik köz lekedését. Ezeket feltehetően a sáncban védett árokrészben tarthatták. A feltárás folyamán a járószint mindenütt a kőszikla volt. Az alsó vár közepén egy nyitott csatornát is feltártak, mely a déli várfalon át vezette ki a szennyvizet. Így a csatornába kerülő, a régészet számára igen fontos tárgyi emlékek végleg elvesztek. A feltárás során csak viszonylag késői, hódoltság kori kerámia és fémeszközök kerültek elő a vékony, 15-25 cm vastagságú kultúrrétegből a néhol 5-6 méteres meddő feltöl tés alól. A várat ismertető munkák gyakran említik az alsó és a felső várat elválasztó sziklafalban látható negyedgömb metszetű „ülőfülkéket”. Ezek azonban olyan helyen vannak általában, hogy megközelítésük még létrával is igen nehézkes. Nem csak helyük, de méretük miatt is ezek inkább méhészkedés sel hozhatók összefüggésbe. A vár alatti sziklákon több he lyen olyan kaptárfülkék nyomai figyelhetők meg, amilyenek a megye más területén is vannak. Talán ennek a korábban kialakult méhészgyakorlatnak megfelelően vájhatták ki eze ket a fülkéket a nehezebben megközelíthető helyekre, ben nük fonott kasok, vagy fából készült bödönök is állhattak. A kaptárfülkék, vagy kaptárkövek előfordulása leginkább a Bükkben figyelhető meg Cserépfalu, Cserépváralja környé kén. Eredetük, funkciójuk azonban a mai napig nem egyér telműen tisztázott. 10
A rekonstrukció A várat még 1994-ben nyilvánították a nemzeti örökség részévé. A vár tulajdonosa, a Műemlékek Nemzeti Gond noksága még 2009-ben nyújtott be pályázatot az alsóvár rekonstrukciójára. Az ünnepélyes projektindító eseményre 2010 tavaszán került sor, ezt követően indultak meg a fel újítási munkálatok. A 365 millió forintos EU támogatással megvalósult rekonstrukció befejeztével az alsóvár ünnepé lyes átadása 2012. szeptember 30-án történt meg, ezt kö vetően vehették birtokba a látogatók a megszépült várat. A vár alatti parkolóban völgykapu épült, a vár kiemelt rendez vényeire – mint a Siroki várnapok, Mátrai múzeumok éj
A rekonstrukció egyik újdonsága a felvonóhíd
Az új völgykapu 11
Pillanatképek a vár átadásáról szakája – ezentúl itt léphetnek be a látogatók. A gondosan megtisztított és padokkal, asztalokkal kiegészített várnyereg nemcsak a rendezvények területét bővítette ki, hanem kel lemes kirándulóhely is lett, ahol piknikezni, pihenni lehet. Az igazi látványosság azonban az alsóvár, ahová felvonóhí don léphetünk be. Az ünnepélyes ágyúszót nem csupán a vár átadásakor hallhatták a vendégek, a tervek szerint a nagyobb rendezvények alkalmával is ágyúszóval tárja ki kapuit a vár. A környezetbe illeszkedő teraszokról a Mátra tömbje a Ké kessel tárul szemünk elé, míg másik irányba a Bükk pano rámájában gyönyörködhetünk. A megerősített falak mentén immár biztonságosan lehet sétálni, ahogyan lépcsősor ve zet az alsóvárból a felsőbe, a korábbi meredek sziklafolyosó mentén. 12
Az új kiállítótér is jól illeszkedik környezetébe, a vár tövéből szinte csak a tető látszik ki. A zárt térben a vár múltja ele venedik meg, a török kor tárgyi emlékeivel, melyben helyet kaptak viseletek, harci eszközök is. A megújult várudvaron nyaranta a várélet mesterségeivel ismerkedhetnek a látoga tók. Akinek pedig sötétedés után visz útja Sirokon keresz tül, azt minden bizonnyal megállásra készteti majd a vár esti díszkivilágítása. A rekonstrukció nyomán hazánk egyetlen barlangvárában a középkori várélet autentikus helyszíne jött léte. A tervek sze rint a továbbiakban a felső vár megújításával szeretnék teljes sé tenni hazánk egyik gyöngyszemét, a Siroki várat. Addig is, az eddig meglévő rendezvényeket újakkal egészítik ki, melyekhez immár méltó helyszínül szolgál a vár.
Részlet a kiállításból 13
Tájház
munkái. Ezek a mesterek Parádon és környékén dolgoztak, és az általuk mellékfoglalkozásként készített oszlopok a kör nyező területeken más helyen is felbukkannak. Sirokban a viszonylag nagy számú bimbófejezetes, törpeoszlopos torná cú lakóház közül már csak ez az egy épület található meg. A helyreállítás során valamennyi oszlop tisztítás és javítás után az eredeti helyére került vissza. Pontosan nem sikerült kide ríteni az oszlopok származási helyét, a szálak valószínűleg Olaszországba nyúlnak vissza. A padló minden helyiségben döngölt anyag. Az ablakok kap csolt gerébtokos szerkezetűek, az ajtók gerébtokosak, az aj tólapok félig üvegezettek. A lakóépülethez a telek hátsó része felé kapcsolódott egy romos istálló/csűr. A felmenő falak a helyben könnyen hozzáférhető tufából készültek.
A tájház tornáca A falu központi részén, hosszú, enyhén szabálytalan alakú szalagtelken áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A lakóház tetőzetének gerincvonala az úttengelyre merőleges. A XIX. sz. közepén épített lakóházat többször átalakították. Alaprajzi elrendezése: szoba-konyha-szoba-hátsó konyha, mely eredetileg kamra volt. Maga a lakóház is jelentős épü let, de a lakóház udvari homlokzata előtt végigfutó törpe oszlopos, bimbófejezetes tornác kiemelkedő értékűvé teszi az épületet. Dr. Hála József kutatásaiból tudjuk, hogy ezek az oszlopok a környéken dolgozó olasz kőfaragómesterek 14
Tájház belső 15
A lakóépület födéme borított gerendás szerkezetű. A palóc tájházat 2008-ban rendezték be és adták át. 2011-ben pályá zati forrásból a Palóc út részeként a tájház hátsó szobájába palóc motívumokkal készített bútorok kerültek, és palóc szőttesek, dísztárgyak kaphatóak. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a vár rekonstrukció részeként a tájházat is megújítja. Ennek keretében „Országh Kristóf rendezvényház és információs központ” jön létre a tájházban. A projekt része a csűr felépítése, a tájház beren dezése, kommunikációs és vizuáltechnikai berendezések be szerzése. A rekonstruált fa csűrben rendezvények tarthatók, elsősorban a várak életének közelebbi megismerése céljából. A gyerekek kedvence lesz a kertben már megépült vár-ját szótér is, ahonnan remek rálátás nyílik a várra.
Tájház belső 16
SIROK Kiadja: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Felelős kiadó: Dr. Varga Kálmán Szerkesztette: Kápolnai Nagy Ágnes Felhasznált irodalom: Sirok könyv 2007 Nyomdai előkészítés: Leokhares Bt. – Kecskemét Nyomdai munkálatok: Print 2000 Kft. – Kecskemét Felelős vezető: Szakálas Tibor Készült 2012-ben, Kecskeméten 3000 példányban
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.