Sárvári Marcell
Drákói szigor
A kormány a kiszabható büntetések megnövelésével, valamint további szerkezeti változtatásokkal kívánja csökkenteni a szabálysértések és visszaesések számát, ennek révén pedig javítani a közbiztonságot. Az átalakítás igyekszik hatékonyabbá tenni a szabálysértési eljárást, minimalizálni annak költségeit, és időtartamát. Az átalakítás a hatékonyabb működést a kihágások számának csökkentésével, a felelősségre vonás meggyorsításával (30
napon
belül),
és
az
egyes
ügyek
egyesítési
lehetőségének kiterjesztésével szándékozik elérni. Mindezeken kívül a reform célja az ilyen vétségek másokra gyakorolt kedvezőtlen externális hatásainak, a társadalmi károk és költségek csökkentése. Végül a szigorítás felfogható egyfajta megelőzési intézkedésként is, mivel az ilyen
szabálysértések
megakadályozása
más
úton
nehezen, drágán oldható meg. Az állam az olcsóbb kockázatviselő elv alapján igyekszik részben levenni a gondosság költségeit a polgárokról egy elrettentő erejű törvénnyel. Főbb változtatások A fenti célok megvalósítása érdekében több komoly újítás kerül bevezetésre, például, hogy a közérdekű munka önálló büntetésként is alkalmazható lesz. Emellett növekednek a pénzbeli és egyéb büntetések:
-1-
a bírság összege 3-150 helyett 5-150 ezer Ft, elzárással is szankcionálható szabálysértések esetén akár 300 ezer Ft is lehet széles körben alkalmazható büntetésként bevezetésre kerül a szabálysértési elzárás intézménye a bírság meg nem fizetése esetén, illetve abban az esetben, ha valakit hat hónapon belül harmadszor marasztalnak el (nem bírsággal büntethető szabálysértéssel), az elzárással is büntethető lesz Az elzárás tehát várhatóan elterjedtebb módja lesz a büntetésnek. Ezt támasztja alá, hogy a szöveg részletesen felsorolja az így büntetendő vétségeket, és hogy a visszaesés is ilyen szankcióval járhat. Mindezen szigorítások mellett azonban a helyszíni bírság eszközét helyezi előtérbe a törvény a gördülékenység jegyében. További fontos változtatás, hogy a bírságokból befolyt pénzek ezentúl nem adóként kezelendők, mivel a behajtásnak
ez
a
módja
hosszadalmas,
és
gyakran
eredménytelen. A hatáskörök rendszere is átalakul, a jegyző hatósági jogköre megszűnik, és azt a kormányhivatalok, illetve a későbbi járási szervek fogják gyakorolni.
Mérleg A föntiekből látható, hogy az átalakításokkal a kormány a hatékonyság, a megelőzés és a strukturális szempontok mentén is igyekezett javítani az igazságszolgáltatás eredményességét. Bevezetik a szabálysértési nyilvántartási rendszert is, amelyben rögzítik az elkövetők adatait, a kihágás idejét és fajtáját, így lehetővé válik a
-2-
visszaesők további büntetése, például egy eljárásban többszöri elmarasztalás esetén a büntetés a felével növelhető. Jogász körökben általános tapasztalat, hogy a lebukás
esélyének
növelése
hatékonyabb
eszköz
a
bűncselekmények
visszaszorítására, mint a büntetés mértékének növelése. Azonban megkülönböztetve a bűncselekményeket a szabálysértésektől, ez a fent említett kockázatkerülési modell érvényét veszíti az utóbbiak esetében, ezeknél a szigorítás valóban megfelelő eltántorító eszközt jelent(het). További
előnye
a
felgyorsításával,
módosításnak,
és
az
hogy
egyesítés
az
eljárás
lehetőségének
kiterjesztésével várhatóan gördülékenyebbé fog válni a rendszer,
ami
a
költségek
csökkenéséhez
vezethet.
Áprilistól ugyanis már nem csak az ugyanazon személlyel szemben, ugyanannál a hatóságnál folyamatban lévő eljárásokat kell egyesíteni, hanem azokat is, amelyeket az adott ügyben érintett személyekre, vagy az eljárás tárgyára való tekintettel célszerű összevonni. Ezek mellett az előnyök mellett azonban több homályos rendelkezést is tartalmaz a módosítás, ezek többségének a gyökerét pedig éppen a drákói szigorban találhatjuk. A szabálysértési elzárás nagyobb szerepet kap majd az eddiginél, a fiatalkorúak pedig, akik ilyen büntetést kapnak, ugyanúgy büntetés-végrehajtási intézményben fogják azt letölteni. A New Yorki egyezmény, az ENSZ 1989-es, a gyermekek jogait összefoglaló, és Magyarországon is érvényben lévő határozata szerint a fiatalkorúak elzárása „csak végső eszközként” alkalmazható, elkülönítve a felnőttektől. Bár ez utóbbi kitétel szerepel az új törvényben is, mégsem teljesül, hiszen a javítóintézetek nem minősülnek büntetés-végrehajtási intézményeknek, így az elkülönítés nem valósul meg, ez pedig komoly negatív hatással lehet a fiatalok szellemi fejlődésére. A 18 éven aluliak büntetéséhez kapcsolódik az a kérdéses újítás is, hogy rájuk eddig csak akkor lehetett bírságot kiszabni, ha az illetőnek saját vagyona, keresete volt.
-3-
Áprilistól azonban ennek feltétele az, hogy az illető vállalja a bírságot. Az már nincs a szövegben, hogy mi történik ellenkező esetben, az azonban igen, hogy a meg nem fizetett bírság elzárással büntethető, illetve, hogy azt közérdekű munkával is meg lehet váltani. Eszerint egy kiskorú elzárható lenne akár tilosban dohányzásért is. A problémák harmadik csoportját az elérhetőség kérdése jelenti. Az összes kihágás felderítése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a tiltott fegyvertartástól a piros lámpánál való átkelésig minden idetartozik. Ezek közül azonban pont a súlyosabbak esetében nehezebb eljárást indítani. Például ha valaki engedély nélkül tart otthon fegyvert, vagy egy külföldi sofőr 200 km/h-es sebességgel száguld Magyarországon, azt nehezebben tudják a hatóságok megfigyelni, és a felelősségre vonás is bonyolultabb, mint annak az esetében, aki szabálytalanul kanyarodik be valahol. Tehát annak ellenére, hogy az egyes szabálysértéseket megfelelő súllyal kell kezelni, mégis nagyobb fajsúllyal eshetnek latba a kisebb kihágások az elérhetőség problémája miatt. Hasonló okok miatt bajos a koldulás és a közterületen
való
életvitelszerű
lakhatás
tilalma
megszegésének büntetése. Ezekért a vétségekért ugyanis szintén bírság szabható ki, azonban a vétkesek nyilvánvalóan nem rendelkeznek kellő
fedezettel
közgazdasági
ennek
megfizetéséhez.
elemzésében
problematikájaként
tartják
az
számon.
„eltűnő
Ezt
a
jog
károkozó”
Emellett
régóta
megfigyelhető az a jelenség is, hogy a hajléktalanok télen kisebb bűncselekményeket követnek el annak érdekében, hogy fegyházba kerüljenek, ahol meleghez és ételhez juthatnak ahelyett, hogy megfagynának az utcán. Ezt a trendet erősítheti tovább a fent említett rendelkezés, a hajléktalanok problémájának rendezése azonban egy külön elemzés témája lehetne.
-4-
Összegzés A tervezetet látva felmerül a kérdés, hogy mennyiben drákói a törvény. A bírság felsőhatára ugyanis nem lesz magasabb, ahogy az elzárás maximális időtartama sem, sőt mivel a tulajdon elleni kihágások alsóhatárát 20-ról 50 ezer Ft-ra emelik, a korábban
bűncselekménynek
számító
20-50
ezer
Ft
közötti
kihágásokat
szabálysértéssé minősítik vissza. A szigorítás fő eszközét tehát a visszaesés súlyosabb büntetése mellett az elzárás alkalmazásának kiterjesztése jelenti, amelyik ugyan költséges, és a személyiségre is veszélyes lehet, azonban komoly visszatartó erővel bír. Összességében tehát azt mondhatjuk az új törvényről, hogy komoly előrelépést jelenthet az igazságszolgáltatásban,
mivel
az
eljárások
felgyorsításával, az egyesítés lehetőségének kiterjesztésével, az általános, és a visszaesések terén való szigorítással jóval egyszerűbbek, gyorsabbak, és költséghatékonyabbak lesznek a szabálysértési eljárások a jövőben. A tervezet olyan gyengeségei miatt azonban, mint a New Yorki Egyezménytől való eltérés, vagy a bírságok rendszerének kiforratlansága, a törvény továbbra is komoly kiigazításra szorul.
-5-