Őrségi, ősrégi kosarak, szevasztok! Dunántúli tükrösök, szevasztok! Tiszántúli tokmányok, szevasztok! Felvidéki falvédők, szevasztok!

Néprajzi Múzeum H-1055, Budapest Kossuth Lajos tér 12. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! 2010.07.06.

Helyszínezők KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIÁK A NÉPRAJZI MÚZEUM RENDEZÉSÉBEN Őrségi, ősrégi kosarak, szevasztok! Dunántúli tükrösök, szevasztok! Tiszántúli tokmányok, szevasztok! Felvidéki falvédők, szevasztok! (Bëlga folklór) A 19. században a múzeumok egyrészt a gyarmatosítás; másrészt a nemzetté válás építő-kizsákmányoló szolgálatában álltak. Mindamellett hirdették a nyugati kultúra nemzetközi és a hazai tudomány nemzeti dicsőségét. A múzeumok történetének ebben az időszakában a begyűjtött tárgyak kiszakadtak eredeti környezetükből és egy raktározó emlékezet ereklyéi lettek. Voltak bár egy magas kultúra letűnt korszakának hordozói vagy egy természeti nép kulturális örökségei, mind-mind az európai kultúra által „kitalált” múzeum építőkockáiként viselkedtek. A nemzetté válás szolgálatában a múzeumok a saját kultúra népi, vidéki, falusi, paraszti múltját is felfedezték. Szisztematikusan gyűjtötték a vidék tárgyait, emlék-képeit, majd szabályosan, ipari módon feldolgozták azokat. Ez történt a magyarországi múzeumok amolyan mitikus – nem is túl régi – múltjában, még a 20. század végén is. Amikor azt halljuk, hogy az amerikai vagy az ausztrál őslakosok visszakérik a múzeumba emelt múltjukat, némi túlzással azt is állíthatjuk, hogy hasonló gesztust várnak itthon, Magyarországon is a vidék múltra fogékony „őslakosai”. Az 1960-as években a természeti táj, az 1970-es években az épített örökség, az 1980-as években a muzeális gyűjtemények, az 1990-es években a közösségi terek, végül az ezredfordulón a szellemi örökség folklórja is védendő lett globális világunkban. A világméretű örökséggyártásban különleges figyelmet kaptak a lokális tartalmak. Ma már kulturális örökség lehet a pozsonyi kifli, a Budapest-szelet, de egy-egy illat, szag és látkép is, amit egy közösség magáénak érez. Az örökségtér jelenre szabott feldolgozása és bemutatása kortárs közösségi élményünk. Az archívumokban található képek, események, tárgyak feltárása viszont a múzeumokra, mint intézményekre szabható munka. Ahhoz, hogy a közösségek merítsenek, majd használják, felhasználják a múlt rendelkezésre álló örökségéből, szükséges ezeket megmutatnunk. A globalizációval „faluvá” zsugorodott a világ. Miközben a helyi közösségek is – érezve a kihívásokat - új erőre kaptak. Ennek a metaforának az apropóján elképzelhetünk egy olyan virtualizált falut és egy olyan virtualizált múzeumot is, ahol talán mód nyílik arra, hogy a raktárba zárt tárgyakat, dokumentumokat, tényeket és képeket kiszabadítsuk az archiváló emlékezet fogságából. A Néprajzi Múzeum ezért a kézművészet tárgyait, a hétköznapok artifact-jait állítja most színpadra Kapolcson, Vigántpetenden és Pulán. Kérjük ezért a közönséget, legyenek a „helyre tett tárgyak” rajongói; a vajköpülők, a tokmányok, a tükrösök és a falvédők aktív nézői, a muzeális értékű körhinták kipróbálói, a céhes emlékek emlékezői. A kiállítások azonban csak statikus kulisszái a tárgyaknak. Ahhoz, hogy megértsük, szükséges helyzetekbe is hozni őket. A Néprajzi Múzeum Kézművészeti Galériái a kapcsolódó programokkal, a múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, a zörejkoncertekkel és az előadásokkal segítik a tárgyak, de még inkább a tárgyak történetein keresztül az őket használó emberek megértését. Külön ajánljuk figyelmükbe a DocuArt és a MADE (Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete) etnográfia, antropológiai válogatását a közelmúlt legizgalmasabb filmterméséből. A Néprajzi Múzeum emlékraktározó közmunkaközössége

1


Kapolcs KASTÉLY – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA Helyre tett tárgyak – Válogatás a Néprajzi Múzeum céhemlékeiből A kastély első emeleti galériája elsősorban a Dunántúl és a Balaton-felvidék céhes műtárgyait állítja színpadra. Szerepet kapnak a társulati ülésre invitáló behívótáblák, a mesterségük címerét hordozó cégérek, a társulati szabályokat rögzítő céhlevelek, a leveleket őrző céhládák, valamint a közösségi élményt (communio) megteremtő céhkorsók. Lisztőrlő molnárok, kenyérsütő pékek, kerékgyártó bognárok, szőrőző szűcsök, kalapgyártó kalaposok, gombhorgoló gombkötők, italmérő kocsmárosok, mézevő kalácsosok. Ha betérnek hozzánk, kiderülhet, hogy készül a kerék, hogy patkol a kovács, mit süt a szűcs, miért nincs lába a lábasnak (mert letörött?), hogyan fazakol a fazekas. Minderről bővebben a kiállítás felvágott és vágatlan; mozgó- és mozgatlan képein. A kulcstárgyak helyből: Kapolcsról, Veszprémből, Tapolcáról. Részvétel: önkéntesen, egyénileg és társaságban, INGYENESEN. Nyitva: naponta 11.00–18.00 között. Házigazdák: Gráfik Imre, Szuhay Péter, Csupor István, Tari János, Tóth G. Péter (Néprajzi Múzeum) és Szabó Csaba (Kapolcs) Partnerünk: Narmer Építészeti Stúdió (www.narmer.hu), Drava Dekor (www.dravadekor.hu) és Győri Gábor asztalos (Szentkirályszabadja). Elérhetőség: 06–30–5588456 / www.neprajz.hu Július 31. (szombat) Hátsókert 11.00 Szekérpuzzle / Interaktív szekérösszerakó családi társasjáték A játék lényege, hogy addig nem megyünk haza, míg egy szekeret ki nem rakunk az elejétől a végéig, a tetejétől a talpáig, a rúdjától a kerekéig. Nagy munka lesz, amíg a derék szekérderék helyre nem kerül, a kétoldali szekéroldalt meglőcsöljük, a nincskinégykerekét kerekeljük és a szekérrúdra felrudazzuk. (Ajánlott olvasmány a Néprajzi Lexikonban a Sz betű alatt.) Ebéd előtti programnak kíváló: családapáknak tekintélyt növelni, nagypapáknak tudásátadni, fiúcskáknak tanulászgatni, leányoknak, asszonyoknak kacarászni. Házigazda: Balázs György, Máté György (Néprajzi Múzeum) Futó Ákos (Kabóca Bábszínház) Részvétel: önkéntesen, egyénileg, egyenesen INGYENESEN. 15.00 Girgác Lacku / Szekerezős vásári bábjáték A Néprajzi Múzeum bemutatja a Kabóca Bábszínház előadásában Ide, ide! Jöjjenek! Fiatalok, öregek! Kiscicák és nagykutyák! Nagymamák és kispapák! Csúnyáknak és szépeknek, ifjaknak és véneknek, mindenki ámulatára, a szájtátiaknak bámulatára, itt van, megjött, Girgác Lacku Bábszínháza! Csak rajta, rajta! Mind közelébb! Ti, kiknek tekintete a magas művészi elvárásoktól delejes, nektek a belépeti díj nem több és nem kevesebb, mint egy lyukas ötfilléres! De nektek, kik csupán szórakozni vágytok, jobb ha már most előtüremkedik zsebetekből a Rózsa Sándor képével ékesített legújabb ötvenezer forintos bankó, mert megérkezett hozzátok tisztes társulatom. Fellép itt Katka, tündérszép feleségem, Bilimbács, a szürke tinó, Halál uraság a savanyú tekintetű életművész, s természetesen jómagam Girgác Lacku. Lesz itt móka, kacagás, sírás-rívás, ízlés szerint, másfél órahosszt, félórába sűrítve az idő rövidsége miatt. Girgác Lacku – ki közeli rokona Paprika Jancsinak és Vitéz Lászlónak – szépséges feleségével Katkával együtt Kapolcsra költözött. Innen indul ökrösszekerével az ország – világ- minden pontjára, mindenhová, ahová hívják! Halált megvető bátorsággal küzd a gonosz ellen, s kicselezi azt, aki vele szembeszáll. Házigazdák: Kabóca Bábszínház / Rendező: Kovács Géza / Szereplő: Futó Ákos / Zenész: Simon Annamária / Tervező: Majoros Gyula

2


Részvétel: önkéntesen, egyénileg és társaságban, beléptidíj kalapozva 500-tól 1000 Ft-ig pénztárcák szerint. Augusztus 1. (vasárnap) Hátsókert 11.00 Girgác Lacku / Szekerezős vásári bábjáték A Néprajzi Múzeum bemutatja a Kabóca Bábszínház előadásában Ide, ide! Jöjjenek! Fiatalok, öregek! Kiscicák és nagykutyák! Nagymamák és kispapák! Csúnyáknak és szépeknek, ifjaknak és véneknek, mindenki ámulatára, a szájtátiaknak bámulatára, itt van, megjött, Girgác Lacku Bábszínháza! Csak rajta, rajta! Mind közelébb! Ti, kiknek tekintete a magas művészi elvárásoktól delejes, nektek a belépeti díj nem több és nem kevesebb, mint egy lyukas ötfilléres! De nektek, kik csupán szórakozni vágytok, jobb ha már most előtüremkedik zsebetekből a Rózsa Sándor képével ékesített legújabb ötvenezer forintos bankó, mert megérkezett hozzátok tisztes társulatom. Fellép itt Katka, tündérszép feleségem, Bilimbács, a szürke tinó, Halál uraság a savanyú tekintetű életművész, s természetesen jómagam Girgác Lacku. Lesz itt móka, kacagás, sírás-rívás, ízlés szerint, másfél órahosszt, félórába sűrítve az idő rövidsége miatt. Girgác Lacku – ki közeli rokona Paprika Jancsinak és Vitéz Lászlónak – szépséges feleségével Katkával együtt Kapolcsra költözött. Innen indul ökrösszekerével az ország – világ- minden pontjára, mindenhová, ahová hívják! Halált megvető bátorsággal küzd a gonosz ellen, s kicselezi azt, aki vele szembeszáll. Házigazdák: Kabóca Bábszínház / Rendező: Kovács Géza / Szereplő: Futó Ákos / Zenész: Simon Annamária / Tervező: Majoros Gyula Részvétel: önkéntesen, egyénileg és társaságban, beléptidíj kalapozva 500-tól 1000 Ft-ig pénztárcák szerint. 15.00 Szekérpuzzle / Interaktív szekérszétszedő családi társasjáték A játék lényege, hogy addig nem megyünk haza, míg egy szekeret szét nem szedünk az elejétől a végéig, a tetejétől a talpáig, a rúdjától a kerekéig. Nagy munka lesz, amíg a derék szekérderék, a kétoldali szekéroldal le nem kerül a helyéről. Ebéd utáni programnak kíváló: családapáknak tekintélyt növelni, nagypapáknak tudásátadni, fiúcskáknak tanulászgatni, leányoknak, asszonyoknak kacarászni. Házigazda: Balázs György, Máté György (Néprajzi Múzeum) Futó Ákos (Kabóca Bábszínház) Részvétel: önkéntesen, egyénileg, egyenesen INGYENESEN. KASTÉLY – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA / MUZBO A Muzbo a Néprajzi Múzeum boltja. Itt mindig enyhe déli szél fúj, ragyogva süt a nap, kellemes árnyékot vetnek a fák, és az eső sem esik rogyásig. Jöjjön, nézelődjön, vásároljon! A Völgynapok alatt kivételes kedvezményekkel kerülnek ponyvára a Néprajzi Múzeum antropológiai és néprajzi kiadványai. Régen elfelejtett, különleges csemegék és a múzeum legfrissebb termékei egyaránt kaphatóak. Külön figyelmükbe ajánljuk a kiállításhoz kapcsolódó színes katalógusainkat a tokmánytól a vajköpülőig, a kézi szerszámtól, a tükrösig, a céhes emlékektől az üvegképekig. A Muzbo gazdag kínálattal mutatja be a Hangvető archív és újabb népzenei lemezeit. A Néprajzi Múzeum kiadványai jelen vannak még Öcsön a kőfejtőben a Hangvető standjánál. Részvétel: önkéntesen, kinek-kinek pénztárcája vastagsága szerint, 20-30%-os árkedvezménnyel Nyitva: naponta 11.00–18.00 között. Házigazdák: Vörös Juli, Vörös Gabi és Szalmási Gabi (Néprajzi Múzeum) Elérhetőség: 06–30–6235362 / http://www.neprajz.hu/konyvek.php

3


KASTÉLY – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA (PADLÁS) Tájszínezés – Padlásról padlásra. Megőrzött pillanatok 1945 előtti archív képeken és mozgóképeken a Balaton-felvidékről. Amatőr és profi fényképek parasztokról és polgárokról, gyerekekről és felnőttekről, férfiakról és nőkről, hétköznapokról és ünnepekről, nehéz fizikai munkákról és úri passziókról. Vadas Ernő, Pešička Szilveszter és Icsey Rezső fotói családi privátképek társaságában. Részvétel: önkéntesen, egyénileg és társaságban, INGYENESEN. Nyitva: naponta 11.00–18.00 között. Házigazdák: Tóth G. Péter (Néprajzi Múzeum) Megyei értékek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum segítségével közvetítve. Elérhetőség: 06–30–5588456 / www.neprajz.hu KASTÉLY – NAGYPINCE EtnoMozi ― a DocuArt és a Néprajzi Múzeum szervezésében Kora este (19.00–21.00) a kora múlt dokumentfilmjeiből láthatunk válogatást a MADE (Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete) és a DocuArt ajánlásával. Utána a szervezők moderáltan beszélgetnek meghívott vendégeikkel. Este (21.00–23.00) a közel jelen kortárs filmjeit mutatjuk be – még melegen – a Dialektus Fesztivál színpadáról. Végül kedvtől, hangulattól függően a szervezők által biztosított rövidfilmekből, filmjegyzetekből láthatunk válogatást. Éjjel (23.00-tól) falra festjük a meghívott előadók (mentő)mellyényzsebéből előkerült filmeket és a NÉZŐK által hozott/követelt kedvenceket: EtnoMozi a Néprajzi Múzeum archív filmjeiből, vágatlanul, nyersen. Részvétel: önkéntesen és egyénileg, INGYENESEN. Vetítések: naponta 19 óra, 21 óra és 23 órai kezdésekkel. Házigazdák: Frazon Zsófia és Tóth G. Péter (Néprajzi Múzeum) és Füredi Zoltán (DocuArt) Elérhetőség: 06–30–5587698 / www.docuart.hu / www.youtube.com/etnotube Július 23. (péntek) 19.00―21.00 A Dialektus Fesztivál válogatása magyar dokumentumfilmekből Poros öltöny (magyar film, Bálint Arthur, 2007) 76 perc. A film után beszélgetés. 21.00―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál filmjeiből (angol felirattal) Gauchos: Aki nem száll fel, nem eshet le (német film, Jana Richter, 2005/2009) 85 perc 23.00―addig ameddig: Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 24. (szombat) 19.00―21.30 A MADE és a Dialektus Fesztivál válogatása magyar dokumentumfilmekből A mélység titkai (magyar film, Dénes Gábor, 2000) 52 perc Malaccal teljes (magyar film, Kovács Kristóf, 2007) 57 perc.

4


A film után beszélgetés az alkotókkal. 21.30―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál filmjeiből (magyar felirattal) Inshallah Beijing (olasz film, Francesco Cannito ― Luca Cusani, 2008) 54 perc 23.00―addig ameddig: Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 25. (vasárnap) 19.00―21.00 A MADE válogatása magyar dokumentumfilmekből Muzsikás történet (magyar film, Tóth Péter Pál, 2009) 116 perc 21.00―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál filmjeiből (angol felirattal) Az Everest alatt: Újjászülető Nepál (német film, Bhandari Tulsi, 2005/2009) 93 perc 23.00―addig ameddig: Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 26. (hétfő) 19.00―21.00 A MADE és a Dialektus Fesztivál válogatása magyar dokumentumfilmekből Táncrend (magyar film, Gyarmaty Lívia, 2003) 46 perc Isten hozta! (magyar film, Berta János - Kádár Anna - Németh Annamária, 2004) 50 perc A filmek után beszélgetés Kádár Annával 21.00―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál filmjeiből (angol felirattal) Csodák a hegyen (angol film, Julia Kurc, 2008) 30 perc Vila Mimosa (spanyol-magyar film, Santos José ― Balogh Orsolya, 2008) 15 perc Éljen Constanţa! (magyar-román film, Ambrus Emese, 2006/2207) 43 perc 23.00―addig ameddig Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 27. (kedd) 19.00―21.00 A MADE válogatása magyar dokumentumfilmekből Imádság (magyar film, Mohi Sándor, 2008) 28 perc Székelyföldi szolgasorsok (magyar film, Moharos Attila, 2004) 59 perc A filmek után beszélgetés az alkotókkal. 21.00―23.00 Válogatás az „Idegenek a kertemben” filmgyűjtemény filmjeiből (angol) Újjászületés Vesztfáliában (német film, Liebheit Melanie, 2007/2008) 88 perc 23.00―addig ameddig Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 28. (szerda) 19.00―21.00 A MADE válogatása magyar dokumentumfilmekből Az Ormánság senkié se… (magyar film, Kisfaludy András, 2008) 78 perc A film után beszélgetés Kisfaludy Andrással. 21.00―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál és az „Idegenek a kertemben” filmgyűjtemény filmjeiből (angol vagy magyar felirattal) Monte Gordo beach (portugál-spanyol film, Oscar Clemente, 2007) 30 perc Greina (svájci film, Villi Hermann, 2007) 28 perc 11 szamár egy üres gyomorban (portugál film, Tiago Pereira, 2006) 26 perc 23.00―addig ameddig Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 29. (csütörtök) 19.00―21.00 A MADE válogatása magyar dokumentumfilmekből Ne sápadj! (magyar film, Gulyás Gyula ― Gulyás János, 1983) 116 perc 21.00―23.00 Válogatás az „Idegenek a kertemben” filmgyűjtemény filmjeiből (magyar nyelven, angol felirattal) Három esküvő: Bernadett & Sanju (magyar film, Nagy Viktor Oszkár, 2009) 25 perc Három esküvő: Házi paradicsom (magyar film, Kis Anna, 2009) 26 perc Három esküvő: Elena & Leo (magyar film, Trencsényi Klára, 2009) 26 perc

5


23.00―addig ameddig Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 30. (péntek) 19.00―21.00 A MADE válogatása magyar dokumentumfilmekből Bagóhegy boszorkánya (magyar film, Mihályfy László, 1980) 45 perc Fába szorult lélek (magyar film, Tari János―Szacsvay Éva, 2008) 58 perc 21.00―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál és az „Idegenek a kertemben” filmgyűjtemény filmjeiből (angol vagy magyar felirattal) Újjászületés Vesztfáliában (német film, Liebheit Melanie, 2007/2008) 88 perc 23.00―addig ameddig Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Július 31. (szombat) 19.00―21.00 A MADE és a Dialektus Fesztivál válogatása magyar dokumentumfilmekből Ha lenne egy üvegház (magyar film, Litauszki János, 2004) 39 perc Menekülés a szerelembe (magyar film, Szuhay Péter―Kőszegi Edit, 2007) 40 perc A filmek után beszélgetés Szuhay Péterrel és Kőszegi Edittel és Czékmány Annával. 21.00―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál és az „Idegenek a kertemben” filmgyűjtemény filmjeiből (angol vagy magyar felirattal) Hippie Masala (svájci film, Ulrich Grossenbacher ― Damaris Lüthi, 2007) 93 perc 23.00―addig ameddig Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte Augusztus 1. (vasárnap) 19.00―21.00 A MADE és a Dialektus Fesztivál válogatása magyar dokumentumfilmekből Szegények ezüstje (magyar film, Dékány István, 2008) 28 perc Nomád Pláza ― Három vándor (magyar film, Szalay Péter, 2009) 54 perc A film után beszélgetés. 21.00―23.00 Válogatás a Dialektus Fesztivál és az „Idegenek a kertemben” filmgyűjtemény filmjeiből (angol vagy magyar felirattal) A sündisznó átka (román film, Dumitru Budrala) 93 perc 23.00―addig ameddig Vetítés ― filmjegyzetek, „szeretem filmek” a’la carte KASTÉLY, KISPINCE HiperLove 15up! A Néprajzi Múzeum interaktív szerelmi varázsló műhelyében végre összehozhatod a párkapcsolatodat árkonbokron, hegyen-völgyön, téren-éteren át. Vágyol? Ne tovább! Gyere el a kapolcsi kastély mellső sötét vermébe és vedd a kezedbe a sorsodat! Több évszázad szerelmi varázsló fortélyaira alapozva kreatív, gyakorlatias, XXI. századi megoldásokat kínálunk. Diszkréció és Facebook. HiperLove! Részvétel: 15 éven felül, önkéntesen és egyénileg. Bejelentkezés: a helyszínen, vagy esemesben éjjel-nappal a 06–30–5588456 számon. Nyitva tartás: naponta 18.00―21.00 között. Házigazdák: Joó Emese m.v. TŰZOLTÓSZERTÁR – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA Kosarat adott a Néprajzi Múzeum – Bemutatkozik a kosárgyűjtemény Ritka lehetőség, hogy egy múzeum olyan gyűjteményt mutasson be, amit egyébként együtt nem szokott. Kapolcson válogatást láthatnak a közel 900 darabos kosárgyűjteményünkből. Filmek és képek a kosárfonás, kosárkészítés műveleteiről. A kiállítást kísérő állandó napi múzeumpedagógiai foglalkozás a „kosárlabda” játék, ami nem áll másból, mint egy régi asztalra rögzített kosárból és néhány rongylabdából. A játék lényege, hogy a résztvevők megpróbálnak minél több labdát a kosarakba dobni. A kiállítás vendége, házigazdája Dezső István kapolcsi kosárkötő, aki az „élő népművészet” jegyében helyben kosarat köt és bemutatja portékáit. Akciószobrok – Hatvany Csaba iparművésztől

6


A változó formák révén kirajzolódó tér szemlélése gyönyörködtet. Évtizedeken át kísérleteztem sík lapokból vágással, hajtással kialakítható felületekkel. Így születtek a mozgó papír tárgyak melyeket - a papír teherbírásának határait súrolva - megpróbáltam felnagyítani. Ezekből a papírszobrokból sokat láthattak már a Völgylátogatók is. Az akciószobrokat a nézők mozgathatják. Mindenki saját tempójában - mintha egy térbeli, formaváltoztatási kísérletet hajtana végre - vizsgálhatja a folyamatot. Részvétel: önkéntesen és egyénileg, INGYENESEN. Nyitva tartás: naponta 11.00―18.00 között. Házigazdák: Dezső István kosárkötő őstermelő (Kapolcs); Sedlmayr Krisztina (Néprajzi Múzeum); Hatvany Csaba iparművész és a Völgymunkások. Elérhetőség: 06–30–5588456 / www.neprajz.hu

7


Vigántpetend PLÉBÁNIA – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA Tokmánnyal, vonóval – „Elfelejtett” tárgyak a Néprajzi Múzeum raktáraiból. A paraszti élet hétköznapi tárgyai ugyan sokunknak ismerősei, mégis sokaknak unalmas eszközök. Ám ha mégis úgy tekintünk rájuk, mint egy egzotikus és letűnt világ rekvizitumaira, még meglepetések is érhetnek minket. A 18. század második harmadában épült vigántpetendi plébánia – amit egyébként tekinthetünk a 1920. századi falusi porták egyik modelljének is – kiváló színpad az elfeledett hétköznapi tárgyak vendégszerepléséhez. A múzeumi raktárakból az ebédlőbe kerültek a vajköpülők, a falra a feliratos falvédők, melyek a 19–20. századi konyhák működésének díszei és egyben a nők társasági életének lenyomatai voltak. A falra tett üzeneteket ma értelmezhetnénk nagyanyáink facebook profiljaként is. A folyósóra és a szobába kerülnek ki az inkább férfias (értsd: férfiak által használt) kézi aratószerszámok. Ezekhez kapcsoltan állítunk ki egy egészen érdekes tárgytípust: a tokmányt. A plébánia hálószobájában önálló kiállításként láthatjuk a díszes faragású tükrösöket. A szobákban elhelyezett tárgyak között látszólag nincs semmi összefüggés. Talán csak az, hogy mindegyikük a Néprajzi Múzeum raktárainak rejtett „kincsei”. Részvétel: önkéntesen, egyénileg és társaságban, INGYENESEN. Nyitva: naponta 11.00–18.00 között. Házigazdák: Sáfrány Zsuzsa, Csupor István, Máté György, Katona Edit, Rékai Miklós, Selmeczi Kovács Attila, Tóth G. Péter (Néprajzi Múzeum) és Szabó Csaba (Kapolcs) Elérhetőség: 06–30–5588456 / www.neprajz.hu PLÉBÁNIA – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA / MUZBO A Muzbo a Néprajzi Múzeum boltja. Itt mindig enyhe déli szél fúj, ragyogva süt a nap, kellemes árnyékot vetnek a fák, és az eső sem esik rogyásig. Jöjjön, nézelődjön, vásároljon! A Völgynapok alatt kivételes kedvezményekkel árusítjuk ponyvára került néprajzi és antropológiai kiadványainkat. Régen elfelejtett, különleges csemegék és a múzeum legfrissebb termékei egyaránt kaphatóak. Külön figyelmükbe ajánljuk a kiállításhoz kapcsolódó színes katalógusainkat a tokmánytól a vajköpülőig, a kézi szerszámtól, a tükrösig, a céhes emlékektől az üvegképekig. A Muzbo gazdag kínálattal mutatja be a Hangvető archív és újabb népzenei lemezeit. A Néprajzi Múzeum kiadványai jelen vannak még Öcsön a kőfejtőben a Hangvető standjánál. Részvétel: önkéntesen, kinek-kinek pénztárcája vastagsága szerint, 20-30%-os árkedvezménnyel Nyitva: naponta 11.00–18.00 között. Házigazdák: Vörös Juli és Sedlmayr Krisztina (Néprajzi Múzeum) Elérhetőség: 06–30–6235362 / www.neprajz.hu/konyvek.php PLÉBÁNIA – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA / MUZPED? Mi az a Muzped? Megnyílt a Néprajzi Múzeum játszótere! A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokat a kézművességnek szenteljük. Kipróbálhatja itt a látogató, hogyan készül „szőr mentén” a nemezmadár és gyapjútokmány, a bőrkulcstartó és gúzskarika, gyékénytutaj és esőcsiga, nádból pedig pedignád! A Néprajzi Múzeum házi Sárkánygyárában pedig ki-ki elkészítheti saját házi papírsárkányát. Vajon kié röpül a legmagasabbra? Lelkes múzeumpedagógusaink és munkatársaink segítségére a nyitó- és a zárónapon a Porta Carpathica Egyesület tagja lesznek, akik a

8


hegyvidéki transzhumáló- és az alföldi puszták pásztorhagyományainak nemzetközi, összehasonlító kutatásával foglalkoznak. Az egyesület a Völgyzajgás program címmel bemutatót rendez, a Néprajzi Múzeum vendégeként a kolompok, csengők és a csörgőbotok pásztorközösségekben való használatáról. Azt, hogy mit értünk a pásztorok „hangkommunikációs tudásán”, egy egyszerű szerepjátékkal szemléltetjük: a közönség soraiból szerveződő „mesterséges embergulyával” játszunk. Ez a feladat bemutatja a legösszetettebb felépítésű, illetve legproblémásabban őrizhető állatcsoportot, a gulyát, valamint azt is, hogyan állítja azt össze a legügyesebben őrizhető felépítésűre a magyar gulyás mindössze „gulyakészsége” – azaz a megfelelően összeválogatott egymástól eltérő hangú, különböző méretű kolompjai, csengői, pergői és csörgőbotjai – és terelő-kutyája segítségével. Megtudhatjuk, és eljátszhatjuk, hogy kiből lehet „főkolompos”, akit a többiek mindig követhetnek, ki lehet az elkószáló, a többiektől le-lemaradozó „kiskolompos”, és hogyan kerül kiválasztásra a többi haranggal, dellengővel, dohogóval felszerelt tagja egy ilyen módon, sötétben, hallás alapján, szinte vakon is jól őrizhető, terelhető „pásztorbarát” gulyának. Elsőként július 23-án, pénteken adjuk hangos jelét - figyelemfelkeltő kolompolással és tülköléssel – rendezvénysorozatunk kezdetének. Kérjük az érdeklődőket, hogy akinek van használható kolompja, csengője és tülök-kürtje, az hozza magával 11 óra 30-ra, hogy 12 órakor közösen hallathassuk a hangunkat! A foglalkozások helyszíne a plébánia udvara, esőhelyszíne a hátsókertben felállított jurta. Részvétel: 18 éven aluliaknak és felülieknek, családapáknak és családanyáknak, önkéntesen. Nyitva tartás: naponta 11.00–18.00 között. Háziasszonyok: Bodnár Kata és Koltay Erika Segítőik: Perger Katalin, Szekrényesy Réka, Kemény Márton, Pávlicz Adrienn, Nagy Réka, Kerék Eszter Vendégeink: Czéher György és Mayer Tamás, a Porta Carpathica Egyesület főkolomposai. Elérhetőség: 06–30–5588456 / www.neprajz.hu Július 23. (péntek) 10.00 Sátorverés, Völgyfoglalás, Jurta-építés 12.00 Völgyzajgás / A Porta Carpathica Egyesület zajfoglalkozása kolompokkal, csengőkkel, csörgőbotokkal. 14.00 Szőr mentén – nemezlabda és -madár készítés 15.00 Völgyzajgás / A Porta Carpathica Egyesület zajfoglalkozása kolompokkal, csengőkkel, csörgőbotokkal. 16.00 Szőr mentén – Tokok, tokmányok gyapjúból 17.00 Völgyzajgás / A Porta Carpathica Egyesület zajfoglalkozása kolompokkal, csengőkkel, csörgőbotokkal. Július 24. (szombat) 11.00 Bőrbarát bütykölde – karkötő, kulcstartó 15.00 Bőrbarát bütykölde – tokok, tokmányok bőrből Július 25. (vasárnap) 11.00–18.00 Sárkánygyár – papírsárkány készítése és eregetése. Kié repül a legmagasabbra? Július 26. (hétfő) 11.00–18.00 Üvegbűvölő – üvegképek festése Július 27. (kedd) 11.00–15.00 Egy gyékényen árulunk –gyékényfigurák, gyékénytutajok készítése 15.00–18.00 Egy gyékényen árulunk – gyékényalátét, gyékényedényke készítése Július 28. (szerda) 11.00–15.00 Vesszőfutás – gúzskarika, ostor készítése

9


15.00–18.00 Vesszőfutás – kosárka készítése pedignádból Július 29. (csütörtök) 11.00–18.00 Szöszölő – nővényszövés Július 30. (péntek) 11.00–15.00 Szalmavarázs – szalma figurák készítése 15.00–18.00 Szalmavarázs – esőcsiga készítés Július 31. (szombat) 11.00-18.00 Sárkánygyár – papírsárkány készítése és eregetése. Kié repül a legmagasabbra? Augusztus 1. (vasárnap) 12.00 Völgyzajgás A Porta Carpathica Egyesület zajfoglalkozása kolompokkal, csengőkkel, csörgőbotokkal. 14.00 Szőr mentén - nemezlabda és -madár készítés 15.00 Völgyzajgás A Porta Carpathica Egyesület zajfoglalkozása kolompokkal, csengőkkel, csörgőbotokkal. 16.00 Szőr mentén - Tokok, tokmányok gyapjúból 17.00 Völgycsöndesítés A Porta Carpathica Egyesület zajfoglalkozása kolompokkal, csengőkkel, csörgőbotokkal.

10


Pula TEMPLOM UTCA – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA Bolondmalom – „Mutatványok” a Greznár család és a Néprajzi Múzeum vásári játékaiból. A Néprajzi Múzeum Pulán a Greznár család muzeális értékű közösségi játékait látja vendégül. A ma már nosztalgiajátékoknak tekinthető szerkezetek egykor szerves részei voltak a vásárok és búcsúk világának. A Greznár család több generáción keresztül használta és örökítette ezeket a játékokat. A kulturális örökségünknek tekinthető játékokat a múzeum védetté nyilváníttatta. A templom utcában elhelyezésre kerülő játékok: Gyermek körhinta: A huszadik század első feléből, közepéről származó körhinta alsó festményein a János Vitézből vett képek és több, a Grimm testvérek által leírt jelenet látható. A felső frízeken tájképek vízparttal, várakkal, havas házikókkal. A gyerekek 12 eredeti, kézzel faragott lovon lovagolhatnak vagy hat különféle típusú hintóban, szekéren utazhatnak. Az indulást és a megállást egy 150 éves harang jelzi. A körhinta mellett halk zene szól. Pecázda (horgászat) A búcsúkban és vásárokban mindig a legkisebbek szórakozása volt kifogni az aranyhalat és az hasán lévő szám alapján ajándékot választani! A piros pecabotok végén lévő kampókkal sokáig fárasztják a „keszegeket” és nagy örömmel emelik fel, közben már az ajándékokat fürkészve, mit is válasszanak! Doboz dobáló: Ügyességi játékunk 10 db gúlába rakott dobozból áll, amiket rongylabdával kell ledobni az állványról! Minél több doboz esik le annál nagyobb a nyeremény! Aki tarol, az viszi a főnyereményt! A labdák és a dobozok több mint ötven évig „szolgáltak” a hűvösvölgyi nagyréten. Több mint tíz éve nálunk is nagy örömet okoznak kicsinek, nagyoknak, amikor hangos koppanással leesnek az állványról a dobozok, jelezve a dobójátékos ügyességét! Gyermek lánchinta: A klasszikus lánchinta kicsinyített változata. Az óvodás korosztály részére. A felső frízeken tájképekkel, hagyományos festéssel.

• Kalapdobáló: Egy festett táblán három vicces figura várja, hogy a gyerekek rongylabdával ledobják a kalapjukat. • Lyukas a kas! Egy kasban különféle eszközök vannak elrejtve, a tetején lévő nyíláson benyúlva ki kell tapintani, hogy mi van a kasban! • Céllövölde: A régi fényképek alapján, a Néprajzi Múzeum munkatársaival közösen kialakított céllövöldében most nem lesz „lövöldözés”. A céllövölde vándormozivá fog átalakulni, ahol 11


dokumentumfilmeket vetítünk a 20. század elejének és végének magyar hintásairól, céllövöldéiről. Előre jelezzük, hogy a retróhangulat mindenkit magával fog ragadni. A bolondmalomból kihajolni veszélyes! • A folyamatosan vetített filmek: HINTÁK ÉS HINTÁSOK I-II. I: Bolondmalom - Műanyagba mentve (Tari János, Néprajzi Múzeum) 55 perc II: Ördögmalom: A hinták már nem építenek házakat (Tari János, Néprajzi Múzeum) 55 perc Nyitva: naponta 11.00–18.00 között. Házigazdák: Greznár Tamás és Greznár Antal (Nosztalgia Vidámpark) Szojka Emese és Tari János (Néprajzi Múzeum) Elérhetőség: 06–30–3109006, 06–70–2207639 / www.nosztalgiavidampark.hu/csalad.htm Részvétel: önkéntesen, családdal és magányosan, belépődíjjal, 500-tól 1000 Ft-ig, kinek-kinek pénztárcája szerint. SZENT FLÓRIÁN KÁPOLNA – KÉZMŰVÉSZETI GALÉRIA Képek az üvegen / A Néprajzi Múzeum üvegkép kiállítása A hely szelleméhez igazodva elsősorban a Szent Flórián ábrázolásokat válogattuk ide. Az üvegre festett, gyakran családi használatban lévő színes szentképek közül külön figyelmet érdemelnek azok a Puláról származó műtárgyak, amit Csilléry Klára gyűjtött még 1962-ben Nagyvázsonyban. A Szent Györgyöt ábrázoló kép egykor Steierlein Vendel pincéjének falán függött egy Szent Vendel-kép társaságában. Innen 1929-ben öröklés miatt került Nagyvázsonyba, majd később a Múzeumba. Részvétel: önkéntesen, egyénileg és társaságban, INGYENESEN. Nyitva: naponta 11.00–18.00 között. Házigazdák: Szacsvay Éva, Tóth G. Péter és Szojka Emese (Néprajzi Múzeum) és a Völgymunkások Elérhetőség: 06–30–5588456 / www.neprajz.hu

12

Őrségi, ősrégi kosarak, szevasztok! Dunántúli tükrösök, szevasztok! Tiszántúli tokmányok, szevasztok! Felvidéki falvédők, szevasztok!

Recommend Documents