Romantikus Reformkor Séta a századok között 2009. szeptember 25-27.
Mûsorfüzet 2009 „Balatonfüred
a kultúra és a mûvészetek városa” BALATONFÜREDI TURISZTIKAI EGYESÜLET H-8230 BALATONFÜRED, KISFALUDY U. 1. Tel.: +36 87/580-482 •
[email protected]
www.balatonfured.info.hu
Fõvédnökök
Péntek
Dr gróf Bethlen István – Magyar Páneurópai Unió Elnöke Dr Bóka István – polgármester, országgyûlési képviselõ
Védnökök Dr Suchmann Tamás – országgyûlési képviselõ, Balaton Fejlesztési Tanács Elnöke Rosta Sándor – Regionális Idegenforgalmi Bizottság Elnöke Nagy Jenõ – országgyûlési képviselõ Róna Iván – Magyar Turizmus Zrt. Vezérigazgatója Konferál: Kovács István – színmûvész
Támogatók A rendezvény megvalósulását támogatta a Balaton Fejlesztési Tanács és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.
További támogatóink, akiknek köszönetet mondunk: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó • Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Iroda, Balatonfüred Város Önkormányzata • Dr Krasznai András – ügyvéd • OTP Bank Nyrt. Balatonfüredi Fiókja • 77 Elektronika Mûszeripari Kft. • Sopron Bank Burgenland • Sió Eckes Kft. • Bradimpex Kft. • Bonbonetti Choco Kft. • Balaton Szabadidõ és Konferencia Központ • Zánkaland • Anna Grand Hotel Wine & Vital • Silver Resort Wellness & Konferencia Szálloda • Flamingó Wellness és Konferencia Szálloda • Danubius Balatonfüredi Szállodák • Balatonfüredi Egészség Központ • Városi Mûvelõdési Központ • Probió Zrt. • Babi Panzió • Bergmann Cukrászdák • Balaton Vin Borlovagrend Nõi Tagozata • Vanyolai Hajózási Kft • Vásárcsarnok Balatonfüred Kft. • Csikós Lovasudvar • Gerics Endre • Tósoki Csaba
Árak
Szombat 11:00 – 11:30 Hintós felvonulás Szent István térrõl a reformkori városrészbe korhû öltözetben
Kisfaludy színpad 11:00 – 11.30 12:00 – 12:30 12:30 – 13:20 13:30 – 13:45 13:45 – 14:15 14:15 – 15:00 15:00 – 15:45 16:00 – 16:45 17:00 – 17:30
Puka Károly és cigányzenekarának elõadása Közremûködik: Juhos Mária Ünnepélyes megnyitó Erkel Ferenc Néptáncegyüttes bemutatója „Romantikus Reformkor Fesztivál Bora” ünnepélyes díjátadása A bor legendája – Holló Együttes elõadásában „Hagyományainkhoz híven, nem hagyományosan” 4 for Dance elõadása 2009-es Montreali Dance World Cup világbajnokai Piroska és a farkas c. gyerekelõadás Brillante Éneklõ Együttes koncertje Keresztes Ildikó mûsora
Anna Grand Hotel
Programok ingyenesen látogathatók kivéve: színházi elõadás: • reformkori bál vacsorával: • sétahajózás: • borbemutató: •
18:00 – 19:00 Verbunkos parádé a Gyógy téren 19.30 – 21:30 Lili bárónô c. operett az Anna Grand Hotel dísztermében a Turay Ida Színház elõadásában
2000 Ft – felnõtt 1700 Ft – diák, nyugdíjas 9500 Ft 1400 Ft mely tartalmaz 1 pohár bort is 1500 Ft
További információ, jegyrendelés
19:00 – Reformkori Bál az Anna Grand Hotelben Báli mûsor: Illényi Katica koncertje Zenét szolgáltat: Silverado és a Szerenád zenekar
Tagore sétány 14:00 – 18:00 Gyerkõc Program a Tagore sétányon: Régi korok játékai
Blaha Lujza Étterem terasza
17:00 – Verbunkos parádé a Blaha Étterem teraszán
Balatonfüredi Turisztikai Egyesület 8230 Balatonfüred Kisfaludy u. 1. • Tel.: 87/580 482
[email protected] • www.balatonfured.info.hu
•
Fax: 87/580 481
„Balatonfüred a kultúra és a mûvészetek városa”
„Balatonfüred a kultúra és a mûvészetek városa”
Vasárnap 11:00 – 11:45 10:00 – 14:00 10:00 – 11:00 15:30 – 17:00 16:00 – 16:45
Élet a Reformkorban Kávéházi csevej Ablonczyné Szabó Magda és Dvorszky Hedvig közremûködésével a Bergmann Cukrászdában Gyerkõc Program a Tagore sétányon: Régi korok játékai Verbunkos parádé a Gyógy téren Sóbálvány vagy sárkánypörkölt? Bennünk élõ mesehõsök… Hetedhét országra szóló mesebeli kaland az egész családnak Blaha Lujza teraszán. Elõadó: Bajzáth Mária Fiatal Balatonfüredi Muzsikusok koncertje a Huray Villában
Kisfaludy színpad
10:30 – 11:30 14:00 – 14:30 14:30 – 15:00 15:05 – 15:55 16:00 – 16:30 16:30 – 17:30
Fürdõk Magyarország bõvelkedett hideg és meleg, gyógyító hatású ásványos vizekben. Az évek során a fürdõre járás valóságos divattá vált. A legnépszerûbb Balatonfüred volt.
Hangolódás hegedûre...Szerenád zenekar elõadásában Vívó bemutató a Balaton Isover Vívó Egyesület közremûködésével Paprika Jancsi a Délibábszínház elõadásában Molnár György Lyra díjas harmonikamûvész és Triójának koncertje A Balatonfüredi Néptánc Egyesület mûsora Bordalok a Vivat Bacchus elõadásában
A fürdõidényben évrõl-évre mind többen érkeztek Balatonfüredre. A fürdõtelepen egyre több és szebb ház épült, s szinte mindegyik a vendéglátás céljait szolgálta. Voltak családok, amelyek saját nyaralóházat birtokoltak, a vendégek többsége azonban bérelt szobákban töltötte a szezont. Az új fürdõházban a gyógyhely leg-
Állandó programok a rendezvény alatt Huszártábor szombaton és vasárnap a Kempingnél lévõ áruház parkolójában a Töki Huszártársaság közremûködésével Lovasbemutató szombaton 13 és 16 órakor, vasárnap 13 és 15 órakor 10:00 – 16:00 Tarokk bemutató és játék a Huray Villában a Budapesti Tarokk Egyesület közremûködésével 14:00-17:00 Kék Balaton Dalkör mûsora a Gyógy téren 9:00 – 18:00 Népi – és iparmûvészeti vásár a reformkori városrészben 10:00 – 17:00 Úri hímzés tanítása és bemutató a Tagore sétányon a Balatonfüredi Hímzõkörrel
„Reformkori séta Balatonfüreden” 1 órás Idegenvezetés a reformkori városközpontban
Borbemutatók a Balatoni Borok Házában Szombat 14:00, 16:00, 18:00 Vasárnap 10:00, 12:00, 14:00, 16:00
Sétahajózás 1 órás sétahajózás a Jókai hajón szombaton és vasárnap 15 órakor
Sokáig csak ivókúrára használták, és azt tartották, hogy fürdeni is csak a gyógyvízben érdemes. Idõvel azonban a balatoni fürdõzésnek is gyógyító hatást tulajdonítottak. A tavi fürdõzõk számára kisebb-nagyobb fürdõházakat építettek, amelyekben egy vagy több kamrácskát (kabint) alakítottak ki, s belõlük lépcsõ vezetett le egy kosárba: ebben lehetett lubickolni, vagy üldögélni a vízben elhelyezett padon. A fürdõházakat úgy építették meg, hogy elsõsorban a Tihanyi – félsziget tûnjön a fürdõzõk szemébe.
szebb épületében már fürdõfülkék is rendelkezésükre álltak. Kórház, posta, patika, boltok, vendéglõk és éttermek egész sora növelte az idelátogatók kényelmét.
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
„Balatonfüred a kultúra és a mûvészetek városa”
„Balatonfüred a kultúra és a mûvészetek városa”
A vendégek a délelõttöket az ivókúthoz vezetõ sétányon töltötték, gyógyvizet fogyasztva sétálgattak vagy a karos padokon üldögéltek, térzenét hallgattak, esténként pedig vagy az 1831-ben felépült kõszínházban múlatták az idõt, vagy báloztak, illetve a vízen „lámpásos hajócskákból” csodálták a gyakori tûzijátékokat.
ban és magányban. Polgári otthonokban, falusi udvarházakban és fõúri palotákban. Kávéházakban, vendéglõkben, báltermekben, színházakban. Ünnepélyeken és rendezvényeken. Kertekben, parkokban, valamint a nagyobb városok utcáin, terein. Vidéken általában a cigányok muzsikája jelentette a legfõbb zenei élményt.
Szabadidõ és sport Igen népszerûek voltak a különféle labdajátékok. Korabeli naplók és levelek tanúsága szerint a kirándulásokon, majálisokon és szüreteken nemcsak a fiatalok, hanem meglett, tekintélyes férfiak is szívesen dobálták vagy ütögették a labdát.
Visszaemlékezések szerint a csárdást Széchenyi István tette szalonképessé, az 1840. évi nagy Casino-bálon, amikor egy látványos francia négyes után azt a „gyönyörû, kedélyes táncot” is óhajtotta volna látni, „amelyet a mi népünk odakünn a falukon táncol”. Néhány év múlva már mindenhol táncolták. A csárdással együtt a cigányzene is beköltözött a tánctermekbe, s így végül is a zenei és tánckultúra ugyanazon részei honosodtak meg a legkülönbözõbb társadalmi körökben. Díszmagyar
Táncolni tudni kell Szórakozás A zene áthatotta a társasélet minden körét. Zene szólt családi körben, társaság-
Csárdás
A korszak Európa‑szerte legnépszerûbb tánca, a keringõ csaknem minden társadalmi csoportban és korosztályban hódított Magyarországon is. A tánctudást a társasági érvényesülés fontos eszközének tartották. Az elõkelõbb családok gyermekei kisiskolás korukban kezdték tanulását. Voltak, akik felnõttkorukban kényszerültek leckét venni: Pesten különféle táncmesterek oktatták a jurátusokat és kereskedõsegédeket.
„Balatonfüred a kultúra és a mûvészetek városa”
1830-ban a fõrendûek nemzeti díszruhában jelentek meg V. Ferdinánd koronázási ünnepségén. Ettõl a dátumtól számítják a díszmagyarnak nevezett viselet elterjedését. A nõi öltözet felsõ része többnyire szûk, testhezálló, mellényszerû ruhadarabból (pruszlik) és buggyos, fehér ingvállból ált, a szoknya, hímzéssel díszített nehéz selyemanyagokból készült, a hozzávaló
tüllkötényt (és fátylat) pedig arany- vagy ezüstszálakból varrott virágok, indák szõtték át. A férfiak legalább ekkora pompát fejtettek ki: arannyal- ezüsttel zsinórozott színes bársonydolmányukra szõrmével szegett mentét borítottak, s mindehhez testhez simuló nadrágot és finom bõrbõl készített sarkantyús csizmát viseltek. Öltözéküket díszgombkészlet, ékkövekkel kirakott öv, kard- és mentekötõ, sarkantyú, továbbá sas- vagy kócsagtollas süvegforgó tette teljessé. A férfi és a nõi díszruhák egyaránt színpompásak voltak, és szemkápráztatóan csillogtak rajtuk a régi családi ékszerek, násfák, gyöngyök, gyémántforgók. Forrás: Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában Kiadó: Corvina Kiadó Kft Elek Miklós – Németh Ákosné: Üdvözlet Balatonfüredrõl Kiadó FAA Produkt Kft
„Balatonfüred a kultúra és a mûvészetek városa”
Haszon
