ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY. Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez Megrendelő:

Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala Monostorpályi Bajcsy-Zs.u.1.sz. 4275

Tervező:

LA-URBE Építésziroda Kft. Miskolc Patak utca 10.sz. 3525

2011. december hó

Monostorpályi község Településrendezési Terve – Örökségvédelmi hatástanulmány


2. ALÁÍRÓLAP Örökségvédelmi hatástanulmány Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez

Vezető településtervező: Lautner Emőke TT-1-05-0079 Településmérnök munkatárs, településtervező: Szarkáné Györe Mária

Lautner Emőke Ügyvezető

LA-URBE KFT.

2011. december hó



3 . TA RTA L O M J E G Y Z É K Örökségvédelmi hatástanulmány Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez 1.

Címlap

2.

Aláírólap

3.

Tartalomjegyzék

4.

Bevezetés

5.

Vizsgálat 5.1. Településtörténeti leírás, régészeti örökség » »

Településtörténeti leírás Régészeti örökség

5.2. Természet, táj, tájhasználat–településhálózat és településszerkezeti összefüggések » Táj » Tájhasználat » Településhálózat » Településszerkezeti összefüggések 5.3. Településkép és utcaképek 5.4. Településszerkezet és területhasználat 5.5. Településkarakter:

telekszerkezet

és

telekhasználat,

beépítési

mód

és

épülettípusok 5.6. Védettségek 5.7. Az örökségi értékek elemzése 5.8. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében 6.

Változtatási szándékok 6.1. Településhálózati és tájhasználati változás 6.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 6.3. Infrastrukturális változás 6.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása


7.

Hatáselemzés 7.1. Történeti településhálózati következmények 7.2. Természeti, táji hatások 7.3. Településkép feltárulásának változásai 7.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 7.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása 7.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 7.7. Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 7.8. Településkarakter változásának hatásai 7.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései 7.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága 7.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei 7.12. Összefoglaló



4. BEVEZETÉS Monostorpályi község Örökségvédelmi hatástanulmány Településrendezési Tervéhez

Monostorpályi község teljes igazgatási területére készítendő rendezési terv kötelező alátámasztó munkarésze a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány. Az Örökségvédelmi hatástanulmány a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. Az Örökségvédelmi hatástanulmány felépítése a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet 4. §-a, illetve a melléklete szerinti tartalmi előírásokat követi. A hatósági és tervezői munka szempontjából fontos listákat, jegyzékeket a helyi építési szabályzat függelékében szerepeltetjük.



5 . V I Z S G Á L AT Monostorpályi község Örökségvédelmi hatástanulmány Településrendezési Tervéhez 5.1. Településtörténeti leírás, régészeti örökség Településtörténeti leírás A község keletkezésére vonatkozóan nincsenek pontos adataink. A neolit korból származó régészeti leletek szerint, a környéken már ebben az időszakban is élt egy vadászó-halászópákászkodó nép, amely a későbbiekben Körös-Kultúra néven vált ismertté. A VIII. században avar népcsoportok szálláshelye lehetett a környék. Két honfoglaló nemzettség, az Ákos és a Borsa nem eredete is visszavezethető erre a területre, időben a X. századig. Monostorpályi és a szomszédos Hosszúpályi eredettörténete közös tőről fakad, a két település léte és sorsa hosszú ideig összefonódott. A község maga azonos eredetű Hosszúpályival, s csak valamikor a XV. század elejétől kezdték külön néven emlegetni. Az első saját névelőfordulás Monostorospauly néven 1415-től adatolható, akkor még „Pauli deNyr” néven. A község neve a következő időszakokban az alábbiak szerint változott: 1322ben Ernefyastephanpaulia, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Nyrpaul, 1415-ben a Károlyi család egyik okelevében pedig már Monostorpályi néven fordul elő. A Váradi Regestrum 1219. és 1220. évi adatai is azt bizonyítják, hogy a falu ekkor még egységes volt, miután 1220-ban Pályi-beli Erdő földesúr ítélkezett jobbágya felett. Igaz ugyan, hogy a kora Árpád-kori településekre vonatkozóan meglehetősen kevés az okleveles adat, ám bizonyos birtoklástörténeti körülmények alapján nem kizárt a korábbi eredet sem, hiszen a környéken élő és tulajdont birtokló nemzetségek közül az Ákos-nem tagjai már a XI. század elején bizonyosan megjelentek a Berettyó-Kékkálló vidéken, s a közülük megadományozott 1020 körül lett birtokos Biharban. Az Ákos nembeliek korai falvai voltak még Pályi mellett a közeli Konyár (1213) Marja (Ómarja, majd Kismarja 1277) Pocsaj (1291-94). Bagos (a mai Hajdúbagos 1291-94) és részben Sáránd (1219). Az Ákos nemzetségbeliek bihari központja Pályi (Nyírpályi) volt, itt építettek a XII. század végére monostort, a váradelőhegyi premontrei Szent István monostor filiáját, s itt volt a nemzetség első közös temetkezőhelye is. Temploma Keresztelő Szent Jánosnak volt szentelve, s a későbbi évszázadokban a háromhajós, nyugati toronypáros egyház déli mellékhajójára és falaira épült a majdani református templom. A falu a XIII. század során megkettőződött, az új település a század végén önállósult, és megszületett Hosszúpályi (1291). Az 1291-94 közöttre keltezett váradi püspöki tizedjegyzék szerint a falu három birtokosé:Erdőé, testvéréé Dénesé és Salamoné. A XIII. századi három rész egyikéből ezután kezdett önállósulni Monostorpályi mellett a majd 1404-től Hosszúpályi néven szereplő falu. Az 1332-37 közötti pápai tizedjegyzék szerint Nyírpályi plébánosa és a pályi monostor prépostja fizetett tizedet. Dózsa nádor – nem sokkal halála előtt – 1322-ben adta a két falubeli részeket Dom nevű húga, Erdő felesége fiának, Miklósnak anyja leánynegyede fejében.


Monostorpályi és Hosszúpályi birtoklástörténete a XV. században már meglehetősen bonyolult. A két Pályi részeit Debreceni László 1404. évi halála után a birtokösszeírásban nem találjuk, sem 1411-ben, amikor Zsigmond király az uradalmat Lazarevics Istvánnak adta. A XV. században a rokon Pocsaji-Pályi és az álmosdi Csire családok a birtokosok. Először a Pocsaji-Pályi család tagjait kezdték külön nevezni. Az 1552. évi adóösszeírás még a török pusztítás előtti állapotokat mutatja. Ekkor 30 porta tartozott a községhez, amelyből 24 a váradi püspökség birtokaként szerepel, 6 porta volt természetes személy (Thereczky György) tulajdonában. Szolnok elestét követően megindult a töröknek való behódolás folyamata Bihar megyében is. A gyakori török-tatár betörések, majd a Nagyvárad, s vele együtt az egész Bihar vármegye 1660. évi eleste utáni évtizedek Monostorpályi történetének is az egyik legreménytelenebb időszakát jelentették. A jobbágyság terhei elviselhetetlenné fokozódtak, hiszen a magyar földesúr és a királyság a töröknek behódolt területeken is beszedette az adókat. A rabló, fosztogató hordák pusztításai elől menekülve a lakosok a várásokban találtak menedéket. A XV. század elejére már enyészőben volt a monostor, és ez időn túl nincs is írásos emlék az épületről. Minden valószínűség szerint 1551-ben szűnt meg végleg a monostor, amikor Fráter György – a reformáció esküdt ellensége – halálát követően szinte egész Bihar vármegye, így Monostorpályi lakossága is az új tan híve lett. A török kiűzése után készült 1692-es összeírás Monostorpályit már nem említi, ami annyit jelenthet, hogy a falu teljesen elnéptelenedett. Bihar vármegye török kézre kerülése a rablás és pusztítás világát jelentette, a lakosság elhagyta faluját. A XVII. század végén „Monostorpályiban az összeíró üszkös falakat, összedűlt házakat és parlagon maradt szántóföldeket talált”. Az újranépesedés a század végén kezdődött meg. Az 1715. évi országos összeírás mint két éve újjáépült községről szól. Más álláspontok szerint az, hogy az 1692. évi összeírás nem említi a települést, nem feltétlen bizonyíték a tartós elnéptelenedésre. Mindenesetre a falu a XVIII. és a XIX. században vármegye köznemesi családok birtoka. A XVIII. század elejére a jobbágyság helyzete valamelyest javult. 1732-ben a királyi kamara és Miskolczi Andrásné Csomaközi Julianna voltak Monostorpályi birtokosai. 1737ben a falu címeres pecsétnyomót készíttetett. Mindez arról tanúskodik, hogy szilárd falusi közigazgatás, faluközösség létezett ekkor már a településen. Az 1738-ban kitört pestisjárvány legtöbb áldozatát éppen Bihar vármegyében szedte. Monostorpályiban 166-an estek áldozatul a betegségnek. Az úrbérrendezésre Monostorpályiban 1772-ben került sor. A község földesurai ekkor a Draveczki, Ödönffy és Csomaközy családok voltak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a község fiatalsága a 10. Honvédzászlóaljhoz vonult be. A harcok hősei voltak többek között Váry József (Bem hadseregében főhadnagyi rangban küzdött) és Thuolt István honvédhadnagy (Kossuth szárnysegédje). Thuolt a háború után Monostorpályiban telepedett le, és kastélya (amely a mai katolikus iskola helyén állt) az akkor emigráicóban élő Kossuth híveinek találkozóhelye lett. A település 1893-ban jutott vasútállomáshoz a Debrecen-Nagyléta vasútvonal megépítésével, amely fejlődését nagyban meggyorsította. A viszonylagos társadalmigazdasági fejlődés ellenére a község a két világháború között is alapvetően agrárjellegű település maradt. A földek túlnyomó többsége két birtokos család, a Kövesdy és a Gorove család birtokában volt. Monostorpályi fontosabb névelőfordulásai kronológikus sorrendben a következők: Pauli de Nyr (1219), Nyrpaul (1291), Monostorospauly (1415), Monostor Pályi (1785), MonostorPályi (1863), Monostorpályi (1913-). Közigazgatási hovatartozását és jogállását illetően Monostorpályi 1882-ig Bihar vármegyéhez tartozó község, ezt követően nagyközség, majd az Monostorpályi község Településrendezési Terve – Örökségvédelmi hatástanulmány

1950. évi területrendezés után Hajdú-Bihar megyéhez került át önálló tanácsú községként. A 71-es években nagyközségi közös tanácsú társközség lett Hosszúpályi székhelyközség irányítása mellett A rendszerváltás után vált ismét önálló községgé, saját polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel. Régészeti örökség (1) Monostorpályi nyilvántartott régészeti lelőhelyei (2011.12. hó) 1. Monostorpályi-Községi iskola 2. Református templom 3. Varga-rét-dűlő 4. Akasztófa-part 5. D-1 jelű gázkút bekötése 1. 6. D-1 jelű gázkút bekötése 2. 7. Varga-tanya 8. K-1 jelű fúrás 9. Csörsz-árok I-II. /Ördög-árok I-II. (Létavértes) 11. Nyírerdő-dűlő 12. Búza tanya 13. Szalma tanya 14. Nyírerdő dűlő 15. Szalma tanyai termőföld 16. József Attila utca 17. Arany János utca Régészeti-történeti védettségű a Református templom kertje és a szomszédos óvoda udvara, amely az 1930. év óta feltárt (visszatemetett) románkori elődtemplom és a középkori település központ területe.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek elhelyezkedése Monostorpályi igazgatási területén


5.2. Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település táji környezete és adottságai Táj Monostorpályi település a Dél- Nyírség és a Berettyó- Kálló köze kistáj határán helyezkedik el. A két tájegység határa közelítőleg a közút. A településtől északra a DélNyírség homokbuckás, erdős területe található, 110- 120 mBf magassággal. Délre a BerettyóKálló köze sík, vizenyős részekkel, 100- 107 mBf magassággal. Monostorpályira jellemző É-ról homokos dombságból D-felé a tökéletes síkságba átmenő térszíni kép. A település 80 %-ban a Nyírség területéhez tartozik, emiatt ezért a legelterjedtebb képződménye a futóhomok. Vastagsága néhány métertől 25-30 m-ig változik. Mivel a nyírségi futó homok igen apró szemű, ezért a szél könnyen felkapta, és változatos formákat alakított ki. A szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság tengerszint feletti magassága 100-162 méter között váltakozik. Felszínének északi része közepes magasságú tagolt síkság alacsony teraszokkal, déli része vertikálisan kevésbé, horizontálisan jobban tagolt hullámos síkság. A déli részen nagyméretű hajtűparabola- és szegélybuckák a jellemző formák. A felszínt ÉÉKDDNy-i csapású völgyek tagolják. A lejtésirány D-DNy-i. A felszín közeli üledék jelentős része az 1-25 méter vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok. Utolsó mozgási fázisa a későglaciálisra tehető. Viszonylag nagy területet fed a nyírvízlaposokhoz kapcsolódó 1-5 méter vastag folyóvízi homok („lemosott homok”), mésziszapos homok. Ezek kialakulása több szakaszban a holocénben történt. A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös. Az évi középhőmérséklet Monostorpályiban 10 fok. A csapadék évi átlaga: 600 mm. Előnyösebb helyzetben van mint az Alföld mélyebben fekvő szárazabb részei. A község területén leggyakrabban az ÉK, É, D, és K-i irányból fúj a szél. Legszelesebb évszak a tavasz, és amennyiben erős szelek fújnak akkor még ma is megfigyelhető a szelek felszínformáló ereje. A természetes növényzetet főleg közép európai fajok alkotják. Az endemikus növényfajok közül a legfontosabbak: a debreceni torma, a magyar kökörcsin és a debreceni csormolya. A mocsári angyalgyökér pedig egyedül itt fordul elő hazánkban. 100 évvel ezelőtt még gyöngyvirágos és kocsányos tölgyes borította a táj egy jelentős részét. Ma már az összefüggő fás területek döntő többsége akácerdő. Az őshonos homoki tölgyesek csak szigetszerűen fordulnak elő. A településen 260 ha természetvédelmi terület található, ritka növény- és állatvilággal. A település északi szélétől 1 km-re, a Csorda-kút melletti úton haladva található a 6 ha területű fekete fenyves védett terület, melyet mintegy 65 éve telepítettek. A települést É-ról az Alföld utolsó összefüggő természetes növénytakarójának tekinthető „ Erdőspuszták tájvédelmi körzet” határolja, számos értékes és ritka növény, illetve álatfajjal. A Debreceni - löszhát és a Dél-nyírségi homok találkozása jellemzi Monostorpályi adottságait, hasonlóan a körülötte levő településekéhez.


Legnagyobb területet a futóhomok - ma már kötött formában- foglal el, igen kevés szerves anyag tartalommal. A homok az esővizet nem képes visszatartani, s a szerves anyag így kimosódik belőle. Réti talajok:a homokvonulatok közötti laposokban alakultak ki, humuszrétege 50-70 cm is lehet. Ezen a talajon termesztik a zellert, paradicsomot, paprikát, tormát, karfiolt. Kotus talajok, vagy ahogy itt nevezik „csigás” talaj, gyakran vizes. Öntéstalajok: jelentősebb vízfolyások mentén alakult ki, 50- 100 m szélességben. Szikes talaj: sok helyen fordul elő, ahol rövidebb időre megáll a víz. A terület fő vízfolyása a Konyári-Kálló, mely a II. sz. főfolyás folytatása, és a Berettyóba szállítja az összegyűjtött vizet. A település déli részén folyik végig, és ez a leghosszabb belvízelvezető csatorna. Az igazgatási terület déli részén átfolyó Nagy-Ér a másik fontos csatorna. A vízfolyásokban bővebb vízhozamot csak kora tavasszal, a hótakaró elolvadása után, és nyár elején, az esőzések hatására találni. A talajvizet 2-4 méter között találni. Kémiai jellege kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Tájhasználat A településen a harmonikus tájhasználat a jellemző, a táji adottságoknak megfelelően használják a területeket. Diszharmonikus tájhasználat figyelhető meg a külterületen, ahol a felhagyott, rendezetlen anyagnyerő gödrök tájsebként terhelik a tájat, rendezni szükséges. A táj használatát korlátozó tényezők közül a védelem alatt álló területek és puffer zónái használatukban kötöttségekkel rendelkeznek. Az Országos és a Megyei Területrendezési Terv: erdő és mezőgazdasági területfelhasználású térségbe sorolja a települést. A tájrendezés célja a meglévő természeti adottságokra épülő tájhasználat megtartása, védelme, a területeken a hagyományos módszerekkel történő művelési ágnak megfelelő gazdálkodás fennmaradása. A diszharmonikus tájhasználat megszüntetése és egészséges, esztétikus élettér biztosítása az épített környezetben. A tájrendezés elvei az alábbiakban foglalhatók össze: − A természeti és táji értékek védelme. − A természeti erőforrások megőrzése a tartalékok feltárásával. − Az ökológiai szemlélet érvényesítése. − A külterület természeti adottságainak és az épített környezet zöldfelületeinek összefüggő ökológiai rendszerré fejlesztése. A tájrendezés eszköze a területhasználatok tervi, illetve a helyi építési szabályzatban történő meghatározása, valamint a területhasználat korlátozása természetvédelem céljából. Településhálózatban elfoglalt helyzete A település saját intézményrendszerrel rendelkező, a Derecske-Létavértesi kistérség önálló települése. A település fekvése miatt az Észak-Alföld régióhoz tartozik, amely 3 megyét foglal magába: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. Az Észak-Alföldi régió az ország egyik legnagyobb kiterjedésű és népességű régiója.


A település fekvése, megközelítése A település fekvése miatt az Észak-Alföld régióhoz tartozik, amely 3 megyét foglal magába: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. Az ÉszakAlföldi régió az ország egyik legnagyobb kiterjedésű és népességű régiója. Közlekedési és település földrajzi helyzete, térszerkezeti elhelyezkedése viszonylag jónak mondható. Debrecen vonzáskörzetének hatása érvényesül. Még a debreceni településegyüttes részeként a megyeszékhelyet körülvevő belső agglomerációs övezeten belül, de már annak távolabbi, délkeleti szélén helyezkedik el. Térszerkezete helyzetét sokkal inkább a szomszédos Létavértes és Hosszúpályi, valamint a Magyar – Román államhatár melletti fekvés határozza meg.


5.3. Településkép, utcaképek Úthálózati rendszer, utcák jellemzői

Monostorpályi község úthálózati rendszere

A településszerkezet és a település karakterének egyik fő, mondhatjuk meghatározó eleme a község úthálózata. A természetes hálózati elemek nem szóltak bele az úthálózati rendszer – ezáltal a tömbök – kialakulásába. A település „gerincét” a Kossuth utca adja, mely É-D irányban vágja át a községet, mely merőleges a 4809 számú települési összekötőútra, amely keresztülhalad a település déli részén, s Debrecen, Létavértes irányába biztosít közúti kapcsolatot. A Kossuth utcát merőlegesen keresztezi a vasúti pályavonal. Az úthálózat viszonylag egyszerű egyenes nyomvonalú vonalvezetésű utcákból áll, egyedül a Sziget utca mutat töredezett képet. Mindössze 3-4 helyen találunk zsákutcákat (Vasvári Pál utcánál), ill. zsákutcaszerű benyúlásokat (Landler tér). A zsákutcák a település besűrűsödését szolgálták, anélkül hogy újabb utcahálózat alakult volna ki. A vasútvonaltól D-re található részen fedezhetünk fel mértani szabályosságot az utcanyitásban (az Ady és József Attila utcák esetében). Az utcahálózat kialakulásába a D-en jelentkező csatornahálózat, mint természetes hálózati elem nem igazán szólt bele. A régmúltat idéző utcanyitásoknál egymással merev, szabályosságot mutató utcákat nem találunk. A település a belterület határán nem körbejárható. Az utak burkoltsága hiányos, nagyon sok a földút a településen. Ezen utak esetében még az alapot jelentő kőszórás sem készült el.


Térformák, térstruktúra Monostorpályi leggyakrabban előforduló térformáit az útleágazásos és útelágazásos térformák képviselik. Két fontos tere van a Landler és a Petőfi tér. Kossuth u. – Landler tér: A tér a Kossuth u. felé tölcséresen kiszélesedik. A tér közepén a takarékszövetkezet épülete áll, előtte kis közparkkal, ahol 3 emlékmű helyezkedik el. A tér keleti térfalának hangsúlyos eleme a református templom, mellette a parókia épületével. A gondozott közpark és azt körülvevő alapfokú ellátást biztosító intézmények (gyógyszertár, ált. isk., óvoda, templom, takarékszövetkezet) a teret a község mindennapi életének központjává teszi. Kossuth u. – Vasvári Pál – Debreceni u. útleágazásos teresedés. A Kossuth u. jelenti a település fő utcáját és ebből ágaznak le a kiszolgáló utcák (Vasvári P., Debreceni u.)

Petőfi tér – Kossuth u. – Bajcsy Zs. U. – Árpád u. találkozása. A tér háromszög alakú teresedés, ahol a tér északi térfalát a Polgármesteri Hivatal és a Postahivatal adja. A Landler térhez hasonlóan ez a tér is központi funkcióval bír, mivel a község autóbusz végállomás vagy buszforduló is itt található.


Létai u. – Marx K. – Kossuth u. A Kossuth és Marx K. u. közel merőlegesen halad keresztül a 4808-as országos mellékútnak számító Létai út. A főutat átszeli egy természetes hálózati elem, egy csatorna, mely egy részen párhuzamosan halad az úttal.

Vasvári Pál u. teresedései: A Vasvári Pál utcán több egymás utáni Δalakú beszögellést találhatunk, melyek a kialakított beépítések miatt jöttek létre.


5.4. Településszerkezet, területhasználat Településszerkezet Monostorpályi alaprajzát az első katonai térképen megfigyelve halmazfalu.

Monostorpályi és környéke a III. katonai felmérési térképen Területhasználat A belterület területfelhasználására a vegyes jellegű települések természeti adottságokkal összhangot mutató területfelhasználása jellemző. A település területhasználata a belterületen belül harmonikus, egyensúlyban van. Monostorpályi községnek nem alakult ki egységes településközpontja. Intézményei viszonylag egy jól lehatárolható egységben helyezkednek el. A település egészére a falusias lakóterület a jellemző. A telkek nagysága közel azonos, helyenként változó. Az épületek fésűs beépítési móddal épültek, oldalhatáron álló beépítéssel. A különleges területek közé tartozik a község temetője. Az Izraelita temetőb (hsz.: 949): elkerítetlen füves terület, már csak néhány síremlék található. A terület egybeolvad az utca melletti zöldsávval. Monostorpályi külterülete 4146 hektár nagyságú. A külterületet a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően használják. Uralkodó területfelhasználási eleme a szántóterület –a külterület mintegy 55%-t foglalják el– melyek a településtől D-re összefüggően, az É-i, K-i és Ny-i részeken foltokban helyezkednek el. Ez a terület talajtani adottságaival van összefüggésben. A déli határrésznél elterülő, jó termőképességű csernozjom talajok alkalmasabbak a mezőgazdasági művelésre. A Gőzháti részeken a talajok aranykorona értéke akár 20 AK is lehet. A területeken búza, kukoricatermesztés, a jobb minőségű területeken torma és zöldségtermesztés folyik. Gyepterületek a településen elszórtan helyezkednek el az északi erdőgazdálkodási térségben, csakúgy mint a déli mezőgazdasági térségben. Monostorpályi község Településrendezési Terve – Örökségvédelmi hatástanulmány

Monostorpályi közigazgatási területén a földhivatali adatok szerint 43 ha nagyságú terület gyep művelési ágba tartozik. Az egykori zártkerteket kertes mezőgazdasági területként tüntettük fel. Ezen területek a település külterületének É-i részén kb. 12 ha-t foglalnak el. Monostorpályi külterülete erdőkkel jól ellátott. Zárt, összefüggő erdők az északi területeken vannak, a délebbre eső részeken kis foltokban helyezkednek el. Az 1686,8 ha erdőből 1677,4 ha gazdasági rendeltetésű, ennek nagy részét a faanyagtermelő erdők teszik ki. A területen vadásztársaság működik, főleg őzre és fácánra vadásznak. Az északi homokos terület jellemzői a nagy kiterjedésű erdők, melyek a külterület 38 %-t borítják. Az északi részeken elterülő összefüggő erdőterületekben már csak nyomokban lelhetők föl a tájhonos erdőtársulások, a pusztai- és ligetes tölgyesek. A gyöngyvirágos tölgyesek állományai még jelentős kiterjedésben megtalálhatók, melyek az előzőekkel együtt ma védett területek. Az állomány nagy részét tájidegen fafajok uralják (akác, nyárfa), melyeket a futóhomok gyors megkötésére telepítettek. A tölgyesek tájértéke nagy, az akác- és nyárerdők kisebb értéket képviselnek. Dél felé haladva az összefüggő erdőfoltokat gyepes és szántók váltják fel, melyek között csak foltokban találkozni erdőterületekkel. Különleges területi besorolásúak a Római katolikus temető a 060/4. hrsz.-on, és a Református temető a 060/3. hrsz. alatt. Vízgazdálkodási területek a település igazgatási területének déli részén található a KonyáriKálló csatorna, mely a település leghosszabb belvízelvezető csatornája. Mezőgazdasági állattartó telep területe található: 09/1, 06/20 /21 /22. hrsz.-on Gazdasági terület található a település déli részén a 4809-es országos mellékút mentén és a 013/5/6, 013/14-19, 013/21-33 hrsz-ú területen, melyek mezőgazdasági majorok. 5.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Telekszerkezet és telekhasználat Nagy telkeket a település északi részén találunk, elsősorban a Vasvári Pál utcában, ill. a Hajnal utcában jellemzőek. Közepes telkek elszórtan a községben mindenhol vannak. Ez átlagban a legjellemzőbb telekméret. Kis telkek a Vörösmarty és a Kossuth utcában találhatóak. Telekméret határok: •

Nagy telkeknél: o Telekszélesség: ~ 12-40 m o Telekmélység: ~ 70-270 m

•

Közepes telkeknél: o Telekszélesség: ~ 12-40 m o Telekmélység: ~ 20-150 m

•

Kis teleknél: o Telekszélesség: ~ 7-40 m o Telekmélység: ~ 20-100 m


A települést a fő közlekedési gerincet alkotó Kossuth utca 2 nagy egységre osztja. A másik jelentős „vágást” a vasútvonal adja, bár a déli „levágott” rész nem túl nagy területű. A település a K-i része felé nagyobbodó, ahol a tömbök nyitottak, ill. félig nyitottak. A mértani szabályosságoktól mentes vonalvezetésű úthálózati rendszer következménye a tömbök szabálytalan – de nem töredezett – formája. Az egész település „egy organikus zónaként” fogható fel. Az igazán „központi” belső tömbök, mely utca hálózattal teljesen körbe vannak véve 3-4 oldalról beépítettek, míg a tömb beépítése 2 oldalas. A kisebb közepesebb méretű tömbök egy „csokorban” – ÉK-i részen – helyezkednek el, míg a nagyobbak szintén egymás szomszédságában (É-NY-i irány). A nagyobb tömbök egységét „benyúló csápok”, azaz zsákutcák osztják meg.

Monostorpályi tömbszerkezete Az intézménytelkekre elsősorban a nagyobb szélesség a jellemző, míg a lakótelkek keskenyebbek. Beépítési mód és épülettípusok Monostorpályi alaprajzát tekintve halmazfalu. Telkei és telektömbjei néhol szabálytalanok, utcái szabálytalanok, zegzugosak, emiatt az épületek elhelyezése is néhol szabálytalan. Ezeknek a régi épületeknek mára már alig maradt nyoma. A község egyetlen – szinte már műemléknek számító régi épülete az ún. Koló iskolával szemben lévő oszlopos-tornácos náddal befedett ház. Monostorpályiban elsősorban az oldalhatáron álló fésüs beépítés a jellemző.


A szalagtelkeken többnyire az északi oldalhatár mentén sorolt épületek állnak. Egyaránt megfigyelhetjük az előkerttel rendelkező kialakítást és közvetlenül a telekhatárra történő előkert nélküli beépítést is. Bár az előző nagyobb számban fordul elő. Túlnyomórész hosszúházas beépítésekkel találkozhatunk, tornácos és tornác nélküli változatokban. A régebbi épületek jellemzője a lépcsőzetesen emelkedő tégla oromfalas kialakítás. A 60-as, 70-es évekre jellemző kockaházas beépítés helyenként elszórtan, vagy egy-egy utcára jellemző módon jelenik meg. Oromfalas hagyományos épületek o Tornác nélküli változat:

o Tornác nélküli változat középen kiugró épületrésszel:

Az épületek jellegzetessége még az oromfalas homlokzaton kialakított falusias párkány képzés, amely kizárólag díszítő jellegű, valamint a padlásvilágító ablak kialakítása.


o Beüvegezett átalakított tornácos változat:

Oromfal nélküli épületek: o Utcával párhuzamos nyeregtetős változat:


o Utcára merőleges nyeregtetős változat: • Tornác nélküli tipus:

•

Tornácos típus:

Kő tornáccal


5.6. Védettségek A természeti környezet védendő értékei ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK:

Tájvédelmi körzet – Hajdúsági Tájvédelmi Körzet: A védettség indoka és célja: a jellegzetes hajdúsági táj, valamint az élőhelyek változatosságának, a rájuk jellemző természetes növény- és állatvilág megőrzése. A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Érintett helyrajzi számok: 044, 045, 046/1, 046/2, 047, 048, 049/7, 049/8, 049/9, 049/10, 049/11, 051/8 hrsz-ból 0,3 ha (051/8a), 051/9 hrsz-ból 0,3 ha (051/9a), 051/10 hrsz-ból 0,2 ha (051/10a), 051/11 hrsz-ból 0,3 ha (051/11a), 052/1 hrsz-ból 0,3 ha (052/la), 052/4, 052/5, 052/6 hrsz-ból 0,5 ha (052/6a), 052/7, 052/8, 053, 054/2, 054/6 hrsz-ból 0,2 ha (054/6b), 054/7 hrsz-ból 0,3 ha (054/7b, 054/7c), 054/8 hrsz-ból 1,8 ha (054/8b), 054/9 hrsz-ból 0,4 ha (054/9b), 054/10 hrsz-ból 0,4 ha (054/10b), 054/11 hrsz-ból 1,5 ha (054/11b), 055, 056, 057/1, 057/2, 058/1, 058/2 059/1, 062/8, 062/9, 063, 064, 065, 066/4, 067, 070, 071, 072/14, 074 hrsz-ból 22,6 ha (074a, 074b, 074c, 074f), 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085/1, 085/2, 086, 087/3, 087/5, 087/6, 088, 090, 091, 092/3, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 093/7, 093/9, 093/10 hrsz-ból 22,7 ha (093/10a, 093/10g), 0171, 0172, 0173/4, 0175, 0196, 0197, 0198

Tájvédelmi körzet tervezett bővítése Érintett helyrajzi számok: 03/12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /20 /21 /22 /23 /24 /25, 023/2 /4 /11 /12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /20, 024, 072/2 /14, 074, 087/2, 092/6


Országos jelentőségű védett természeti területek továbbá az alábbi lápterületek: Érintett helyrajzi számok: 023/2, 0191/2, 0191/3a, 0191/3b, 0191/4, 0191/5,0191/6, 0191/7, 0191/8a, 0191/8b, 0191/8c, 0191/9a, 0191/9b, 0191/10a, 0191/10b, 0191/11a, 0191/11b, 0191/11c

Natura 2000 területek - Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Monostorpályi-legelő (HUHN20020) Érintett helyrajzi számok: 062/5, 062/9c, 062/9d, 062/9f, 064, 065, 066/4, 066/5, 070, 0185, 0194, 0196, 0197, 0198 A terület jelölő faja: ürge (Spermophilus citellus) A területen található kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6260 Pannon homoki gyepek 9110 Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) A területen található közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)


Nemzeti Ökológiai hálózat

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK:

A református templom kertjében található borostyán (Hedera helix).

1 db ezüsthárs (Tilia tomentosa) a Bajcsy Zsilinszky u.1. szám alatt (543/3 hrsz-on)

2 db európai hárs (Tilia vulgaris ’Europaea’) a Landler-téren.

arborétum 3525 m2 területe az 1062 hrsz-ú telken.


Természetvédelmi szempontból jelentős természeti területek

Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi

023/2 023/4 023/11 023/12 023/13 023/14 023/15 023/16 023/17 023/18 023/19 023/20 24 179 180

Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi Monostorpályi

181 182 183 184 185 186 0187/1 0187/2 188 0191/8 0191/9 0191/10 0191/11 194

Az épített környezet védendő értékei A település építészeti értékvédelmét három pillérre alapozhatjuk. Az egyedi építészeti értékvédelemre, melynek eleme az országosan védett műemlék és környezet, valamint a helyi építészeti értékvédelemre, ill. a területi értékvédelemre. Az elmúlt korok építészeti emlékei sokak szemében idejétmúlt anyagok csupán, szerkezetek elavult gyűjteménye, melyek hátráltatják a település gyors újraalakítását. Viszont ezek az épületek a településszerkezetek szerves részei. Helyével, tömegével, arányával számtalan szál fűzi a község más értékeihez és szerkezetét alkotó elemeihez. Értékes eleme egy szép településképnek, vagy kiindulópontja egy ilyen településkép tudatos megformálásának. Országos építészeti értékvédelem (műemlékek): Gorove Kúria A XIX. század fordulóján épült a parkkal körülvett alföldi udvarház. Egykori gazdasági épületei „Tubus” magtárak műemléki védettségűek. ( Kossuth u. 28. sz )


•

Református templom A Kossuth u. 51. sz. alatt helyezkedik el. A XVIII. században épült.

•

Népi lakóház Elhelyezkedése: Monostorpályi, Bethlen u.2. sz. hrsz..:1040/5 Műemléki törzsszám: 1885

Helyi építészeti értékvédelem: Rendeltetés Római katolikus imaház és harangláb Református imaház és paplak Paksy kúria Volt általános iskola lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület

utca, hsz. Landler tér Kossuth utca Petőfi tér Bajcsy-Zsilinszky u Landler tér Bethlen utca Sziget utca Bajcsy-Zsilinszky u

hrsz. 1062 3 548 743 1067 1022 346/1 610

Monostorpályi község rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel → 6/2001. (06.28.) KT sz. Önkormányzati rendelet.


Római imaház

Katolikus

Római Katolikus harangláb Helyi védelemben részesül még néhány szép arányú falusi lakóház hagyományos melléképületeikkel, kerítéseikkel, kapuikkal együtt. Településképi jelentőségű védelem alatt áll: • A Tájház és lakóház Bethlen u. 2. alatt.

Helyi területi védelem Helyi védelmet élveznek az alábbi tér és utcarészlet, amik településképi védelem alatt állnak: • Landler tér • Bethlen u. • Kossuth u. • Tubus magtárak környéke • Sziget u. Landler tér

Tubus magtárak és környéke


5.7. Az örökségi értékek elemzése A településen az épített környezet örökségi értékeit vizsgálva megállapítható, hogy kettő darab műemlék található, melynek műemléki környezete kijelölésre került a rendezési tervben. Különálló Helyi értékvédelmi rendelettel a település rendelkezik, de a helyi építészeti értékek számbavételénél további védelemre érdemes épületek kerültek javaslatra. A rendezési tervben szerepeltetve lettek a helyi védelem alatt álló és helyi védelemre javasolt épületek is, tételes utca, házszám, helyrajzi szám felsorolással és fotóval. A régészeti területeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a rendelkezésre bocsátotta. A településkép szükséges védettsége: A településkép területi jellegű védelme szükséges, így a rendezési tervben helyi védelmet élvez néhány tér és utcarészlet is, amik településképi védelem alatt állnak.



6 . V Á LTO Z TAT Á S I S Z Á N D É K O K Örökségvédelmi hatástanulmány Monostorpályi közég Településrendezési Tervéhez 6.1. Településhálózati és tájhasználati változás Településhálózati változás Településhálózati szerepét tekintve Monostorpályi saját intézményrendszerrel rendelkező, önálló település. Az elérendő cél – a települési együttműködés racionális feladatainak megtartásával – a település önállóságának megtartása és térségi szerepének megőrzése. Tájhasználati változás A Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Terv erdőgazdálkodási és mezőgazdasági területfelhasználású térségi besorolása megfelel a jelenlegi területhasználatnak. A szabályozás olyan rendszerben készült, hogy az megyetervben előírt területhasználat megvalósulhasson, de a község számára azért legyen átmenet, illetve rugalmasság a művelési ágak tekintetében. A kijelölt gazdasági területek aktívvá válása esetén a gazdasági helyzet erősödhet, ami hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez. A rendezési terv területfelhasználási változásokat a gazdasági területek, a lakóterületek és az idegenforgalmi területek fejlesztése esetében és az erdősítésekkel kapcsolatosan irányoz elő. A terv a Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Tervnek megfelelően a természeti adottságokat kihasználva és a fejlesztési igényeket szem előtt tartva határozata meg a település területfelhasználását. A rendezési tervben kijelölt korlátozások, a korlátozott használatú mezőgazdasági területek, korlátozott használatú erdőterületek meghatározása biztosítja a legfontosabb tájértékek, a tájképvédelem, és a természetvédelmi hatóság által védett és az országos ökológiai hálózat részét képező területek megőrzését. A különböző védettségű területeken szigorúbb szabályozást alkalmaz a terv, így korlátozott használatú erdő és mezőgazdasági területek lettek kialakítva. A védelem miatt meg kell szüntetni a tájjal nem harmonizáló területhasználatokat. A védelem alá nem tartozó területeken a szabályozási terv és helyi építési szabályzat adja meg a megfelelő előírásokat. A külterületi dűlőutak és jelentősebb utak mentén fasor-telepítés javasolt. Az utak, melyek a táji környezetben mesterséges elemek, a kedvezőtlen ökológiai hatásukon túl (klímamódosító, biológiai hatások) élettereket vágnak szét. Ezen kedvezőtlen hatásokat különböző növénytelepítési formákkal (ligetes fásítás, fasor, hófogó sáv, stb.) lehet kompenzálni.


6.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Településszerkezeti, területhasználati változás A településfejlesztési koncepcióban az alábbi célok lettek lefektetve: A településszerkezet fejlesztésének céljai: Célként tűzzük ki, hogy a település – be tudja fogadni a település fejlődését biztosító funkciókat, melyek elsősorban a vállalkozói terület kialakítását megcélzó gazdasági funkció, idegenforgalmi funkciók és a településen belüli lakóterület fejlesztés, és a településközpont méltó kialakítása. – biztosítsa a településfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületi rendszer, falusi turizmus) Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: – elsősorban a belterület tartalékait és a falusi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat, kell megragadni kínálati szereppel Stratégiai fontosságú gazdaságossági-és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen. A belterületi tartalékokat elsősorban az intézményi rendeltetés befogadását biztosító úgynevezett vegyes felhasználási módú terület bővítésére, és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerű kihasználni, elsősorban a településközpont peremterületeinek átminősítésével, valamint a tömbfeltárásokkal, és új lakóterületek kialakításával. E belterületi tartalékokat részben a rendeltetés-módosítás jelenti, amikor a településközpont közvetlen térségében a jelenlegi lakóterületi felhasználás vegyes felhasználásra módosul, s így nő a vegyes terület, másrészt a településközpontban lévő egyoldalas beépítésű tömbök kétoldalas beépítésű jellegűvé történő átépülésében rejlő intenzitás-tartalék jelenti. A településközpont kialakításával kapcsolatos legfontosabb elképzelések: - egységes épített környezet kialakítása, - közterületek rendezése, - az épített és természeti környezet védelme. A tervkészítés során kijelölésre kerül a településközpont területe. Ezen a területeken belül valósítható meg a település intézményrendszerének esetleges bővítése és korszerűsítése is. Tervezett lakóterület fejlesztések a település észak-északkeleti részén, a temető környékén, valamint a község dél-keleti részen javasolt. A település zöldfelületi elemei sávos, vonalas és szigetes elhelyezkedésűek. Az elemek, hogy működőképes rendszerré, azaz a települést átszövő, összefüggő hálózattá fejlődjenek az alábbi rendezési cél figyelembe vétele szükséges: Térben egységes ökológiai egyensúly megteremése a települési, a településközeli és a természetes környezet zöldfelületi elemei között. Ez időben hosszú távú folyamat, melyben a célt a település természeti értékeinek a megtartásával, védelmével, a tartalékok feltárásával javasolt elérni az épített környezet rendezési, fejlesztési elképzeléseivel összhangban. Ennek során fejleszteni és rendezni kell a – A táj jellegzetes szerkezeti elemei és a települési zöldfelületek között a térben is egységes kapcsolatot. Ennek érdekében: • meg kell oldani az utcai zöldsávok kijelölését, az utcafásítást, a lakótömbök kertjeiben a kertek lombtömeg fedettségének növelését. Monostorpályi község Településrendezési Terve – Örökségvédelmi hatástanulmány

– A település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, így pl: • a kisebb közkertek növényállományát • a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények közül az egyházi, oktatási és kulturális létesítmények dús vegetációját, – A lakótelkek zöldfelületét, a lombtömeg mértékének jelentős növelésével. – A településszerkezet kiemelését zöldfelületekkel, zöldterületekkel. Ennek érdekében meg kell oldani az utcafásítás, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatát, zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel. – Közparkok kialakítását, karbantartását. Beépítettségi változás A rendezési terv a beépítettséget növelését az üres lakótelkek kihasználásának lehetőségében látja, elsősorban a belterületi tartalékok kiaknázásában gondolkodik, de új lakóterületeket is meghatároz. – Új lakóterületek alakulhatnak ki: • a település északkeleti részén, az Arany János utca másik oldalának, a belterületi határhoz közvetlenül kapcsolódó 50 m mélységű telekrész bevonásával, • a dél-keleti részen a 107.sz. vasútvonal és a Létai út között fekvő lakóterületek keleti irányba való bővítésével, a belterületi határhoz közvetlenül kapcsolódva. 6.3. Infrastrukturális változás A megközelítési viszonyok változása, közlekedésfejlesztés A belterületi utak meglévő létesítmények. Az Országos Területrendezési Terv lényegében csak a Debrecen-Létavértes összekötő út mentén tervezett országos kerékpárút-hálózat nyomvonalát tartalmazza, amelyet a terven is ábrázoltunk. A másik tervezett elem a 48105-ös bekötőút Vasvári Pál utcán folytatódó a 4814-es Debrecen-Létavértes összekötő útig tartó szakasza. Az OTrT ilyen mélységig nem megy le. A nyomvonalat a megyei területrendezési terv program szintén tartalmazza. A folyamatban lévő tervezés is számol ezzel. Ennek megfelelően a településrendezési terv közlekedési fejezete az OTrT-vel megegyezik. 6.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Népességviszonyok: Monostorpályi népességének hosszútávra történő prognosztizálásakor figyelembe vett demográfiai tényezők: - A településen igen magas az idős korúak aránya, az állandó népességnek a 24 %-a a 60 év fölöttiekből kerül ki. - A vándorlási különbözet a községben pozitív, mintegy 20-25 fő évenként, mely kompenzálja a természetes szaporulat negatív hatásait. A vándorlási különbözet várhatóan javulni fog a tervezett lakóterület fejlesztésekkel megteremtett kínálat miatt. - A 90-es évtized közepétől a népességszám stabilizálódott, sőt újra növekedésnek indult, miközben az elöregedés miatti természetes szaporodás ma is negatív előjelű. A körülmények kedvező alakulása esetében az optimista (növekvő népesség), míg a jelenlegi helyzet stabilizálódása esetében a pesszimista (stagnálás) változat következhet be. A várható népességszám 15 éves távlatban maximum 2300 fő.


Humán erőforrások, kultúra: A humán erőforrások, valamint a tudás és a kulturális színvonal magasabb szintre hozatalát a településfejlesztési koncepció az alábbiakban határozza meg: » életmódhoz kapcsolódó programok, egészséges életmódot segítő programok szervezése, » teleház program, számítástechnikai ismeretek, internetes szolgáltatás terjesztése, » kulturális rendezvények, amatőr kulturális együttesek létrehozása, működtetése, » a felsőfokú képzés támogatása, önkormányzati ösztöndíj alapítása.



7 . H AT Á S E L E M Z É S Örökségvédelmi hatástanulmány Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez 7.1. Történeti, településhálózati következmények A történeti településhálózat hagyományos felépítését a terv megóvja, helyi védelmet élvez néhány tér és utcarészlet is, amik településképi védelem alatt állnak, a településszerkezet védelme érdekében. A szabályozással megóvja a hagyományos településkép megváltozását. 7.2. Természeti, táji hatások A javasolt beavatkozások hatására a terv végrehajtása esetén egységes ökológiai rendszerbe illeszkedő természetes, a fenntartható fejlődés elveit követő tájhasználat jön létre. A természeti, tájhasználati értékek megőrzését a természetvédelmi előírásokon túl a Helyi Építési Szabályzat külterületi szabályozása is elősegíti a korlátozott használatú mezőgazdasági területek fogalmának és előírásainak megalkotásával. 7.3. A településkép változásai A településkép kialakításában elsődleges szempont volt a településszerkezet korszerűsítési folyamatának erősítése, az alábbi főbb beavatkozások alapján: A területhasználat szabályozásával − a településközponton belül erősödő, településközponthoz illő területhasználat, intézmények, sűrűsödés A települési értékvédelemmel és annak szabályozott kereteinek megteremtésével − a települési arculat megőrzése és továbbfejlesztése egyrészt a hagyományőrzés, de egyben a városiasodás tükrében valósulhat meg. − a települési értékvédelem a települési arculat hagyományőrző, értékteremtő beavatkozásaival növeli a település idegenforgalmi vonzerejét, ezzel gazdasági erejét. − az egységesen kialakított műemléki környezet és helyi értékvédelem szabályozott keretek között segíti elő a védett épületek és településszerkezet értékeinek megőrzését és értékmegőrző felújítását a településközpont arculatának kedvező alakításával párhuzamosan. A Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott illeszkedő, értékvédelmi szemléletű szabályozással − A településen meglévő hagyományos telekszerkezet, tömbszerkezet megtartása, ahhoz illeszkedő területhasználati sűrűség elérése főként a településközpont és peremei tekintetében. − A településen kialakult hagyományos telekhasználati rend megtartása a zónás telekhasználat szabályozásával. Monostorpályi község Településrendezési Terve – Örökségvédelmi hatástanulmány

− Az építészeti karakter megőrzése a település erősítésének szándékával, az arra alkalmas településközpont területek értékmegőrző szemléletű átalakításával helyi minták alapján. 7.4. A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának, vagy pusztulásának lehetőségei A település nyilvántartott régészeti lelőhelyei jellemzően beépítésre nem szánt területen vannak, veszélyeztetettségük az építési tevékenység szempontjából minimális. A régészeti területek által érintett területeken valamennyi beruházás előtt régészeti feltárást kell végezni, melyet a szabályozási terv is rögzít. 7.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása Monostorpályi alaprajzát tekintve halmazfalu. Telkei és telektömbjei néhol szabálytalanok, utcái szabálytalanok, zegzugosak, emiatt az épületek elhelyezése is néhol szabálytalan. Jellegzetes beépítési módja az oldalhatáron álló fésűs beépítési mód. A terv ezt tiszteletben tartja, a szabályozás megőrzi a település karakteres beépítésének irányadó elemeit. A lakóterületeket karakterük szerint szabályozza a terv, figyelembe véve a kialakult építménymagasságokat és beépítési százalékokat. 7.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A terv figyelembe veszi a település ismert értékeit, a műemléki védettség alatt álló református templomot, a „Tubus magtárakat, a tájház épületét, valamint ezen műemlékek műemléki környezetét. A helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott védett épületeken túl újabb értékeket tár fel, melyeket helyi védelem alá javasol vonni. A terv intézkedik a településszerkezeti védelemről is, melynek keretében helyi védelmet élvez néhány tér és utcarészlet is, amik településképi védelem alatt, a védendő közterületekkel megnevezve. Az országos védettségű építészeti emlékek környezetét műemléki környezetként kezeli, a Helyi Építési Szabályzatban külön előírásokat ad rá. A történeti védett, ill. védendő épületek fejlesztésére a konzerválás, ill. a restaurálás jellegű megtartást írja elő, védendő településrészeken nem engedi meg a utcakép arculatát megzavaró, vagy megváltoztató bontásokat és átépítéseket, de biztosítja a revitalizálás – új életre keltés - lehetőségét. Országosan védett műemlékek: • • •

Gorovi Kúria - Kossuth u. 28. sz Református templom - Kossuth u. 51. sz. Népi lakóház - Bethlen u.2. sz. hrsz..:1040/5


Helyi építészeti értékvédelem: Rendeltetés

utca, hsz.

Római katolikus imaház Landler tér Református imaház és Kossuth utca paplak Paksy kúria Petőfi tér kerítésrészlet Bethlen u Volt általános iskola Bajcsy-Zsilinszky u lakóépület Landler tér lakóépület Bethlen u lakóépület Sziget u. lakóépület Bajcsy-Zsilinszky u

hrsz. 1062 3 548 1024 743 1067 1022 346/1 610

Monostorpályi község rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel → 6/2001. (06.28.) KT sz. Önkormányzati rendelet. Monostorpályi helyi védett épületei: Római imaház

Katolikus

Római Katolikus harangláb • • • •

Református imaház Református paplak Paksy kúria (egykori) volt általános iskola

Bajcsy Zs. u.

Helyi védelemben részesül még néhány szép arányú falusi lakóház hagyományos melléképületeikkel, kerítéseikkel, kapuikkal együtt: •

Tájház és lakóház Bethlen u. 2.


Helyi védelmet élvez néhány tér és utcarészlet is, amik településképi védelem alatt állnak: • • • • •

Landler tér Bethlen u. Kossuth u. Tubus magtárak környéke Sziget u. Landler tér

Tubus magtárak és környéke 7.7. Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A terv a HÉSZ függelékében szerepelteti az országosan és helyi védelemmel ellátott épületek jegyzékét. A HÉSZ szabályozza az épített környezet védelmi előírásait, mely részletes útmutatót tartalmaz, aminek betartásával a meglévő építészeti örökség helyreállítása gazdaságosan elvégezhető. A terv a közterületek önkormányzati forrásból történő megújulásával számol, az építészeti örökség magántulajdonban lévő része esetében azonban magánerő döntő részvételével számol. A helyi védelemre javasolt épületek listájára csak olyan épületek kerültek föl, aminek fenntartását műszaki állapota lehetővé teszi. 7.8. Településkarakter változásának hatásai A terv törekszik a település karakterének valamint a helyi környezet és hangulat megtartására. 7.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A terv közlekedési, infrastruktúrális és környezetvédelmi elhatározásai csökkentik a történeti örökséget károsító környezeti terheléseket, és biztosítják a történeti környezet műszaki állapotának megtartását, ill. javítását. 7.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terv nem tartalmaz olyan döntéseket, melyek az örökség károsításával járnak, és a történeti épületállományban helyrehozhatatlan változásokat, veszteségeket okoznak.


7.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A terv döntései nem okoznak anyagi kárt a meglévő örökségben. Ugyancsak nem okoznak kárt az előírások az egyes ingatlanok tulajdonosainak olyan módon, hogy azok tulajdonát értékcsökkenés érné. Az nem zárható ki, hogy egyes felújítások esetén a védett épületekre vonatkozó szigorúbb előírások többletköltséget eredményeznek, ezzel szemben viszont az épületek értéke is növekszik. 7.12. Összefoglalás Az elkészült rendezési terv a meglévő táji és történeti adottságok megtartásával készül és módot ad a település továbbfejlesztésére. A terv hatékonyan biztosítja a kiemelkedően értékes „műemléki” építészeti örökség védelmét, ugyanakkor a településszerkezet egyéb sajátos elemeit és a település és a táji történetileg kialakult, harmonikus kapcsolatát is biztosítja. A közlekedési hálózat kiegészítésével, tervezett kerékpárút tervezett kiépítésével a védett településszerkezet közlekedési szempontból történő megközelítése továbbra is biztosított. A közlekedési hálózat fejlesztése és korszerűsítése tehát jól szolgálja a kulturális örökség megóvását, ugyanakkor az itt élők életmódját és életminőségét kedvező módon javítja. Az országos építészeti értékvédelmen túl a terv a központilag nem védett helyi értékek számbavételével is foglalkozik. Javaslatot tesz a helyi területi és helyi egyedi védelem megvalósításához és kibővítéséhez. A terv felhasználja a már meglévő táji és természeti védettségeket, területhasználati korlátozásokkal biztosítva a további védelmüket. Miskolc, 2011. december hó

Lautner Emőke Építész-, vezető településtervező TT-1-05-0079

Szarkáné Györe Mária Településtervező munkatárs (okl.településmérnök)



8. MELLÉKLET Örökségvédelmi hatástanulmány Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ Monostorpályi nyilvántartott régészeti lelőhelyei (2011.12. hó) 1. Monostorpályi-Községi iskola 2. Református templom 3. Varga-rét-dűlő 4. Akasztófa-part 5. D-1 jelű gázkút bekötése 1. 6. D-1 jelű gázkút bekötése 2. 7. Varga-tanya 8. K-1 jelű fúrás 9. Csörsz-árok I-II. /Ördög-árok I-II. (Létavértes) 11. Nyírerdő-dűlő 12. Búza tanya 13. Szalma tanya 14. Nyírerdő dűlő 15. Szalma tanyai termőföld 16. József Attila utca 17. Arany János utca Régészeti-történeti védettségű a Református templom kertje és a szomszédos óvoda udvara, amely az 1930. év óta feltárt (visszatemetett) románkori elődtemplom és a középkori település központ területe.



A fejlesztési területekre javasolt intézkedések A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket magasabbrendű jogszabályok szerint a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni. A lelőhelyek túlnyúlhatnak a felszíni leletszóródások alapján lehatárolt területeken. Régészeti objektumok előfordulása a felszíni leletek jelentkezése alapján lehatárolt területeken kívül is számolni kell. A beruházás előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként mindenképp megkeresni szükséges. A beruházások tervezésénél számolni kell régészeti kutatás költségeivel. A beruházások tervezésekor, előkészítésekor a megelőző feltárás elvégzésére számítani kell, annak költség – és időigényét célszerű betervezni. Tervezett erdősítés megvalósításakor szakemberek által régészeti terepbejárást kell végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként megkeresni szükséges.


ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY. Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez

Recommend Documents