2014
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Egerszalók község településfejlesztési koncepciójához - örökségvédelmi és régészeti munkarész -
Nemesné Kis Tímea EV. nyilvántartási száma: 37794889 szerzők: Horogszegi Tamás – Nemesné Kis Tímea (műemlékvédelem) Fodor László – Bíró Péter (régészet)
Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésében közreműködtek:
műemlékvédelem:
Horogszegi Tamás: kamarai nyilvántartási szám: 21-0041 (Szakértő műemléki érték dokumentálása szakterületen) Nemesné Kis Tímea: ELTE BTK művészettörténet szak 0657/2010 sz. diploma alapján
régészet:
Bíró Péter: ELTE BTK régészet szak ELTE-BTK 2551/2013 sz. diploma alapján Fodor László: szakértői nyilvántartási szám: OK 9263 – 16/2010
1
TARTALOM
I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR………………………………………………………………………………………………….3 II. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉS KÖRNYEZETE………………………………………………………………………….….3 II.1. A település földrajzi fekvése…………………………………………………………………………….………3 II.2. Történeti leírás……………………………………………………………………………………………….………..3 II.3. A településkép változása, településrészek……………………………………………………….……….4 II.4. Az örökségi értékek elemzése…………………………………………………………………….…………….6 III. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK………………………………………………………………………….….………10 IV. HATÁSELEMZÉS…………………………………………………………………………………………….……………8 IV.1 A védett objektumok helye a településszerkezetben…………………………………….………….8 IV.2 Az épített örökség megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei………………………………………………………………………………………………………………..….11 IV.3 A védett objektumok eszmei, használati és esztétikai jelentőségének változása, a folyamatok visszafordíthatósága……………………………………………………………………………………12 IV.4 Javaslatok az örökség védelmére és érték alapú, fenntartható fejlesztésére…….…….15 V. ÖSSZEFOGLALÁS…………………………………………………………………………………………………………16 VI. NYILATKOZAT……………………………………………………….………………………………………………..…17 VII. MELLÉKLET (ADATLAPOK)
2
I. Jogszabályi háttér Egerszalók község önkormányzata a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településfejlesztési koncepciót és integrált településfejlesztési stratégiát készíttet, melyhez a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (1) alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmát illetően a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról az irányadó. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján, a településfejlesztési koncepció elkészítésének megalapozásához, illetve annak háttérmunkálataihoz készült. Mivel településrendezési terv nem készül, nem minden esetben állt rendelkezésre pontos információ az esetleges későbbi beavatkozással érintett területek kijelöléséről sem.
II. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉS KÖRNYEZETE II.1 A település földrajzi fekvése A Heves-megyei Egerszalók község Egertől kilenc km-re, a Laskó-patak völgyében helyezkedik el. Megközelíthetősége jó; a településről Eger, Verpelét, Demjén, Egerszólát egyaránt könnyen elérhető. Közigazgatási területén belül több védett kaptárkő is található: egy az Öreg-hegyen, illetve kettő a Maklányban. A település legmeghatározóbb természeti értékei a demjéni út felé található hőforrás, illetve a Laskó-víztározó. A hőforrást 1961-ben találták olaj után kutatva; 1992-ben nyilvánították gyógyvízzé. A mellette, a domboldalon lefolyó termálvíz 120 négyzetméteres változatos mészkőlerakódást alakított ki, mely egyedülálló látványosság Európában. A Laskó-patak felduzzasztott vizének segítségével alakították ki az egerszalóki tavat. A műszaki átadás 1981. december 15-én megtörtént, a meder feltöltődése azonban csak 1982 őszére fejeződött be. Jelenleg horgásztóként üzemeltetik, az ott megtalálható madarak közül 171 védett, 28 fokozottan védett.
II.2 Történeti leírás A Laskó-patak völgyében alakult ki a középkori település, melynek első írásos említése 1248ból ismert. Ugyanekkor említették a településhez tartozó Tekse-Szalók pusztát is. A falutól északra és a Laskó-pataktól keletre található Kocs puszta neve 1250-ből ismert okleveles forrásból. 1248-ban egyik részbirtokosa Péter egri kanonok volt. A névadó Szalók nemzetség 3
telephelye volt, akik közül a név szerint ismert Márk és Domonkos 1289-ben váltották vissza az időközben idegenek kezére jutott birtok nagy részét. Szőlőtermesztéséről szintén középkori forrás emlékezik meg 1249-ből. 1328-ban a Kendi családnak, 1337-ben Szalóky Miklósnak, 1354-ben Simon bán leszármazottainak, 1370 körül Domoszlai Miklós hevesi főispánnak voltak itt birtokai. 1462-ben a Rédeyek, 1478-ban az Egerszalóky család birtokában volt a település. Az Egerszalókról délkeletre található Maklyán (Maklány) hegyen épült Maklyánvárat 1350ben említi egy oklevél, de az erősség 1435-ben már rommá vált. A területen a 16. század elején már volt egy kőbánya, melyet az egerszalóki Kabai Demeter nemzetségéből való Pál és Tamás, Egerszalóky Demeter és testvérei, valamint az egri káptalan is egyaránt használhatott a saját építkezéseikhez. 1509-es oklevél említette meg a kis hegyen álló egerszalóki templomot, a hozzá közel fekvő parókiát is. Adományozások és vétel útján a 16. század elején a település nagyobb része az egri káptalan birtokába került. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök elpusztították, de újjáépült, ám a második ostromot követő súlyos dézsmaszedések miatt a század végére ismét elnéptelenedett. A 17. században újra benépesült településre 1731-ben német jobbágyokat telepített a káptalan három év mentességgel. A településen található jobbágytelkek belső és külső tartozékainak, illetve a földesúrnak nyújtandó pénzbeli, terménybeli és robot mértékének rendezését Mária Terézia úrbérrendelete alapján végezték el helyben is 1770-1771 között. Az új telekrendszer kiszabásakor 85 volt a jobbágy- és a zsellérháztartások száma. Ezt követően változó intenzitású gyarapodás jellemezte a települést, mely a kiegyezést követően, a 19. század utolsó harmadában kapott nagyobb mértékű fellendülést, egészen az első világháborúig. 1923-ban újabb földosztás történt, a földreform keretében 367 kat. hold területet került a helyiek tulajdonába a káptalantól. Ezt követte a második világháborút követő államosítás, illetve újabb földosztás, illetve téeszesítés. A település jelenét, valamint jövőjét is nagyban meghatározza a hőforrás, valamint az annak közelében kiépült fürdő- és szállodakomplexum.
II.3 A településkép változása, településrészek Egerszalók történeti településmagja a templomdomb és környékén lehetett, a 19. század első felében azonban már a templom mellett, a mai Kossuth utca vonalából kiinduló, a Széchenyi és a Sáfrány utca által lehatárolt többutcás település volt. A beépítettséget a településen átvezető útvonalak határozták elsősorban meg, így az Egerből Verpelétre, Egerszólátra, illetve a településről Demjénbe vezető utak mentén halmozódtak kezdetben a településrészek, név szerint: Alvég (a Széchenyi István út két híd közötti része), Felvég (a 4
Kossuth Lajos út a templom alatti résztől a keresztig), Nagy sor (a Kossuth Lajos út a hídtól a templom alatti részig), Keresztvég (a Kossuth Lajos út Eger felől az első hídig tartó része), Sáfrány utca, Gyöngyvirág tető (Sáfrány utca végénél). A 19. század második felétől a lélekszám növekedésével délnyugati irányba terjeszkedett a település (Új sor – a mai Sarló út), majd a két világháború között az Országos Nemzeti és Családvédelmi Alap (ONCSA)program jóvoltából észak felé (Loncsa – a felvégi kereszt után). Ezen országos típusterv alapján készült, nem túl nagy alapterületű épületeket rászoruló sokgyermekes családok kapták meg. A belterületi épületektől kissé elkülönülve délnyugaton állt a káptalani tanya és annak gazdasági épületei (Major), az északkeleti szélen a cigányok lakóhelye (Cigány ódal – az Egerbe vezető útról a Kossuth útra ereszkedő földes út mellett), végül ettől délre, a belterület keleti szélén a lakótelkektől különálló kertek (Domend tető). A lakosok telkei jellemzően szalagtelkek voltak, melyeket az utca felé már a 19. század folyamán is kerítettek: kezdetben élő sövénnyel, később kőfallal. A szalagtelkes elrendezés, valamint a korábbi természetes építőanyagok használatának, elsősorban a kőnek az elterjedtsége is felismerhető. A Bakó Ferenc-féle 1959. és 1967. évi néprajzi felmérések idején még számos népi lakóházat dokumentáltak, melyek jó része napjainkra sajnos már elpusztult. Az ötvenes években még számos kontyolás nélküli nyeregtetős, szarufás – torokgerendás, háromsejtű, szabadkéményes, boglyakemencés lakóházat mértek fel, melyek utcai homlokzatán vakolatdíszítések is megjelentek. A házak többsége háromsejtes volt, a bejárati ajtó középre, a konyhába nyílott, onnan lehetett megközelíteni a tisztaszobát és a hátsó szobát. A búbos kemencéket az 1920-as évektől kezdve inkább a nyári konyhákban helyezték el. Nagyon sok lakóépület épült kőből: ez az építőanyag 1890-ben már általános volt (a gerendavázas falszerkezet itt nem volt elterjedt), de vályogból is építkeztek; téglát csak 1955-től használnak házak építéséhez. Az épületeket a 19. században még jobbára zsúppal fedték, majd egyre inkább elterjedtebbé vált a zsindely és a terméskő pala, végül a cserép is. A ma is álló népi lakóházakra oly jellemző tornác a 19. század második felében terjedt el. A múlt században az istállót sok esetben a lakóházzal egy fedél alá építették, a lakóházzal szembe, az utca vonalára viszont búzásház került – ez utóbbiakat alakították át később nyári konyhává, mely típusból számos épület még ma is megtalálható a településen. A falu déli részén (Nagy sor keleti vége, Sáfrány utca, Gyöngyvirág tető, Deméndi sor) a népi építészet különösen jellemző helyi emlékei, a barlanglakások voltak, illetve részben még vannak. Ezeket, miként más környékbéli településeken is jellemző, a 18-19. században vájták a puha riolittufa kőzetbe s elsősorban a szegényebbek, zsellérek lakták. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Több típusa ismert; az egy-vagy kéthelyiséges, kis alapterületű pinceszerű helyiségektől az esetenként többszintes, az udvar felől féltetővel lezárt mellvédes, pillérek által megtartott gádorral rendelkező barlanglakásokig. A barlanglakások tudományos igényű felmérése 1901-ben kezdődött Herman Ottó néprajzi leírásaival, majd folytatódott Bakó Ferenc kutatásaival az 1960-70-es években. A lakók közül 5
sokan a második világháború utáni években költöztek ki, ám a jórészt üresen álló, rossz állapotban lévő barlanglakásokba új családok költöztek, akik végül 1985/86-ban kaptak kedvezményes hitelt telekvásárlásra, amennyiben kiköltöznek onnan; ennek következtében épült ki akkortól a mai Hegyalja út. A helyi borospincéket, illetve részben a gazdasági helyiségeket szintén a tufába vájták, lehetőség szerint az udvar végébe, lehetőség híján a domborzati viszonyoknak megfelelően a lakótelektől elkülönülve; ezek közül nagyon sok még ma is dokumentálható. A múlt század első felében falu keleti szélén, a demjéni út melletti kertekben több kerek szájú, lefelé szélesedő, égetett falú gabonásverem volt, melyek közül az utolsót a Bakó-féle felmérések során leírták. A beépített területek számának növekedése a 20. század utolsó harmadától kapott újabb lendületet, különösen a Demjén, illetve Eger felé vezető utak mentén alakultak ki új lakóövezetek.
II.4 Az örökségi értékek elemzése Egerszalók Község Önkormányzatának jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzata (2/ 2003./ III.15. számú rendelet) rendelkezik a védett objektumokról és részben az örökségi elemeket érintő építészeti beavatkozások szabályozásáról. A védelem típusai: II.4.1 Műemléki védelem illeti meg az alábbi objektumokat (részletesen ld. melléklet): -
lakóház, Kossuth u. 11. (hrsz. 290/1) rk. plébánia, Kossuth u. 63. (hrsz. 246/1) rk. templom, Kossuth u. 67. (hrsz. 3) Nepomuki Szent János - szobor, Rákóczi út (hrsz. 739/2)
kőhíd, külterület, az Egerszólát felé vezető úton, (hrsz. 0218/5)
II.4.2 Helyi védelem illeti meg az alábbi objektumokat (részletesen ld. melléklet): -
barlanglakások, Sáfrány út (hrsz. 593/1-G, H; 594/A, B, C, D; 579/A, B; 573/A)
lakóház, Kossuth u. 76. (hrsz. 191/1) lakóház, Sáfrány u. 41. (hrsz. 555) lakóház, Dolgozó út 38. (hrsz. 422) kápolna (hrsz. 022/1)
Az 566/1 hrsz-on lévő barlanglakások helyi védelembe vétele már folyamatban van. A 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól rendelkezik a helyileg védett objektumokról és az azokat, valamint a 2001. évi
6
LXIV. törvény alapján a hivatalos műemlékjegyzékben szereplő örökségi elemeket érintő építészeti beavatkozások szabályozásáról. A hatékony védelem alapfeltétele a település Helyi Építési Szabályzatának pontos kidolgozása és az abban foglaltak maradéktalan betartatása a tulajdonosokkal, ám a jelenleg hatályos rendelet részben hiányos és nehezen áttekinthető; szerkezete és tartalma nem egységes, ezért javasoljuk annak kiegészítését az alábbi pontok alapján. 1. A 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól előírásainak megfelelően külön ki kell térni a védett objektumokkal kapcsolatos szabályzásokra, egyben pontosan körül kell határolni azokat. Azonkívül, hogy a jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzatban már rögzítésre került többek között, hogy a védett létesítmény nem bontható el, az eredeti kisarchitektúrákat meg kell tartani, illetve minden beavatkozás építési engedélyhez kötött stb., néhány pontban pontosítani szükséges azt. 1.1 Nem csupán a védett épület, de annak kerítése, melléképületei sem bonthatók el. 1.2 Az utcai kerítések kialakítása a szomszéd épületekhez igazodjon, ám műemlékek környezetében hangsúlyozni kell, hogy a védett épületek melletti kerítések kialakításának módja a védett épület kerítésével legyen rokon (amennyiben az védelemre méltó és nem újabb kialakítású). 1.3 Átalakítás az új használat igényelte mértékben megengedett. A 6.e pont szerint „az eredeti használat szerinti hasznosítás javasolt”, de a település igényeinek és profiljának megfelelő közösségi, esetleg turisztikai célú hasznosítás is támogatható. 1.4 A tetőfedésre vonatkozó előírásokat is egységesíteni kell. A (2) Falusias lakóterület építési szabályai vagy a (4) Településközponti vegyes terület alpontban például a tetőfedés módjánál csak arra tér ki, hogy szürke síkpalával, hullámpalával, illetve ondulin hullámlemezzel fedni tilos az épületet, de azt nem rögzíti, pontosan milyen épületfedési módokat támogat. Ahogy a (3) Bérc utcai házhelyek vagy a Pincehely (hrsz.0181/7-16) esetén jelzi: a tetőfedést cseréppel vagy színes síkpalával kell tervezni, ezt javasoljuk minden településegységre egyaránt vonatkoztatni. Védett épületek esetén kizárólag a natúrcserép fedést javasoljuk. 1.5 Műemlékek és azok környezete esetén a lábazat kialakításához felhasználható anyagokat is pontosítani szükséges, mivel több esetben előfordul, hogy a településen semmiféle történeti értékkel nem bíró, tájidegen kőhatású burkolatokat, illetve hasított köveket (elsősorban horvát, ill. solnhofeni mészkő) helyeznek az érintett épületekre. 1.6 Pontosítani szükséges, hogy védett épületek, illetve azok környezete esetén nem csupán az eredeti nyílásméretet- és kiosztást kell megtartani, hanem azok kizárólag fából készülhetnek, műanyagból nem. 1.7 A védett barlanglakások felújításának előírása az előbbiekkel azonos. 1.8 A védett ingatlanokat a Földhivatalnál be kell jegyeztetni, melyről a tulajdonost értesíteni kell. 7
1.9 A település hosszú távú turisztikai koncepcióját, valamint az épületek megőrzését egyaránt hivatott segíteni annak rögzítése, hogy a védett ingatlan tulajdonosváltozásánál a helyi önkormányzatnak elővételi joga legyen (Földhivatalban be kell jegyeztetni). 1.10 A 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól előírásainak megfelelően alapján a helyi védelem alatt álló objektumok fenntartásának támogatására önkormányzati rendelet készítendő. 1.11 A helyi védettség megszüntetése a Helyi Építési Szabályzat módosításával lehetséges. A védett épületeket tartalmazó telkeken telekosztás nem engedélyezhető. 1.12 1.13 A védetté nyilvánított műemlék környezete a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 39. § (2) alapján műemléki környezetnek minősül, melyre szintén ki kell térni a Helyi Építési Szabályzatban.
II.4.3 Helyi védelem alá helyezésre javasolt objektumok A településen több út menti szakrális kisemlék: keresztek, illetve Nepomuki Szent János szobor áll. Ezek leírása több forrásértékű munkában megtalálható (pl. Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. Eger 1885; illetve: Orosz Ádám: Eger-Szalók emlékei. Kiadva: uő: Ötváltozatú lant. Eger 1871). Az útszéli szakrális kisemlékek elhelyezésének hagyománya ma is élő, e vonatkozásban több újonnan állított emlékre is felhívjuk a figyelmet (az Eger felé vezető úton). Tekintve e szobrok korát, a lakosok és a zarándokok számára kiemelt fontosságát, valamint a település búcsújáró hely voltát, javasoljuk mindegyik objektum helyi védelem alá vonását és az állagmegóvási munkálatok mielőbb elvégeztetését (kivéve a Nepomuki – szobor, mivel az a Heves megyei műemlékjegyzék szerint már országos védelem alatt áll. Ezen objektum esetén a Helyi Építési Szabályzatot ki kell egészíteni, mivel az ottani felsorolásból hiányzik a szobor). Az állagmegóvási munkálatok előtt kőrestaurátor szakember véleményének kikérése javasolt, mivel a Széchenyi úti kereszt talapzata a helytelen anyaggal történt kezelését követően anyagában súlyos károsodás jeleit mutatja (felújítása tervezett). -
-
-
kereszt a Fájdalmas Anyával a Széchenyi úton. Készült 1907-ben. Felirata: KERESZTBEN AZ ÜDVÖSSÉG ÁLLA A KESERVES ANYA ISTEN DICSŐSÉGÉRE BARTA VENDEL ÉS NEJE SMOTZER KRISZTINA kereszt a Kossuth, Dózsa és a Petőfi utcák találkozásánál. Készült 1858-ban. Felirata: ISTEN DÜCSŐSÉGÉRE KÉSZÍTTETTE PELYHE JÁNOS ÉS NEJE PELYHE KATALIN 1858ik ÉVBEN. kereszt a parókia alatt. Készült 1856-ban. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA ÖR DUDAS JÁNOS NEJE GASPAROVICS ERZSÉBET 1856ik ÉVF.BEN 86.
8
1.
kép: fagyás és nedvesség okozta sérülések nyomai a kereszt talapzatán
A Sáfrány utca 57. szám alatti tornácos parasztház helyi védelem alá vonása és közösségi funkciónak megfelelő felújítása szintén javasolt. Tekintve, hogy az épület mind tömegalakítását, mind nyílásait tekintve eredeti részleteiben maradt meg, így történeti értékkel bír, valamint elhelyezkedése a jelenlegi látogatói útvonalba esik (útban a barlanglakások felé), alkalmas lehet tájház vagy akár fogadóközpont kialakítására is. Érdemes megfontolni azt is, hogy a magyar tájház-hálózat tagjai a 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről alapján ma már világörökségi várományosak.
2.
kép: helyi védelemre javasolt parasztház a Sárfány utca 57. szám alatt
9
III. Változtatási szándékok Mivel a településszerkezeti, tájhasználati, infrastrukturális, beépítettségi stb. változtatási szándékokról nincs minden részletére kiterjedő, pontos információ, ez az alpont jelen formájában csupán részletekre szorítkozhat. Egerszalók legfontosabb turisztikai vonzereje a Hőforrás Termálkomplexum és környéke, mely országos ismertségnek örvend. Ennek megfelelően a hőforrásra épülő további fejlesztések mellett az azokat kiegészítő, másodlagos vonzerők és turisztikai szolgáltatások minőségjavítása az önkormányzat célja. Ebbe az irányelvbe egyértelműen beilleszthető az épített örökség bemutatásának, mint önálló turisztikai attrakcióknak a lehetősége is. A gyógyfürdőbe érkező vendégeknek ugyanis több napos kikapcsolódásra alkalmat adó, aktív és változatos programokat kell biztosítani, melynek érdekében az épített örökséggel mint potenciális fejlesztési céllal lehet és kell számolni. 1. barlanglakások A Sáfrány utcában található barlanglakásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap segítségével sikerült felújítani és új, közösség funkciót adni. Az 1990-es évek óta lakatlanul álló tíz objektum az önkormányzat tulajdonába került, majd 2010-től a pályázati segítséggel hatot felújítottak és történeti jellegüknek megfelelően berendeztek. A helyiségekben, illetve azok előterében kialakított kis színpadon hagyományőrző és különböző turisztikai programok, kézműves foglakozások kapnak helyet. A kiállítóhelyek már a hőforrástól is megközelíthetők egy tanösvény kialakítását követően. A barlanglakásokba pályázati forrásból újabb turisztikai attrakciók kialakítására írt és adott be pályázatot az önkormányzat (EGT és Norvég Társfinanszírozási Mechanizmusok 20092014. /Norvég Alap/„Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása” alpont); ebben többek között a népi kultúra és életmód jellemzőit mutatnák be a 18. századtól kezdve a 20. század első feléig, illetve a népi kézművesség elemeinek megfelelő foglalkozásokat, műhelyeket is indítanának. A további felújításokat a helyi védettségnek megfelelő előírások szerint kell lebonyolítani. 2. Fő utca – Főtér program A koncepció lényege a Főtér és környéke (Széchenyi utca, Kossuth Lajos utca, Sáfrány utca találkozásánál) határoló térfalainak, épületeinek külső felújítása, a zöldfelületek, kerítések rendezése, felújítása, légkábelek kiváltása, valamint a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (zárt árok, igényesebb burkolat kialakítása). A fejlesztés célja további kereskedelmi egységek, vállalkozások letelepedésének segítése, annak érdekében, hogy minél szélesebb árukínálat és magasabb minőséget nyújtó szolgáltatási paletta alakuljon ki (részletek nem ismertek).
10
3. zarándokút-rendszer kialakítása A jelenleg koncepció szinten tervezett fejlesztés a vallási turizmushoz kapcsolódik és Egerszalók ismert búcsújáró-hely voltára alapoz. A kialakítás során felvetődött a zarándokútrendszer összekapcsolása a természeti és az épített örökség megtekintésének lehetőségével. Ehhez igazodva az egyes zarándok- és sétaútvonalakhoz kapcsolódóan interaktív térképek és vezetők fejlesztése is felvetődött (részletek nem ismertek). 4. Egri Kistérségi Kerékpártúra úthálózat koncepció Egerszalók-Hőforrás Gyógy- és Wellness fürdőtől Eger felé az Eger-Egerszalók összekötő úton, és az Ady Endre úton a Demjéni határtól a belterület déli részéig tervezett kerékpárút (részletek nem ismertek).
IV.1 A védett objektumok helye a településszerkezetben Egerszalókon nem csupán a településközpontban, illetve a turisták által is gyakran látogatott útvonalak mentén (Sáfrány út, Kossuth út) találhatóak védett objektumok, hanem gyakorlatilag a belterület teljes egészén elszórtan követhetőek, ami egy a turizmus lehetőségeire különösen támaszkodó település szempontjából különösen fontos tény. Fontos tudatosítani, hogy a településen a védetteken kívül is számos történeti értékkel bíró lakóház, nyári konyha, barlanglakás stb. található, melyek minél egységesebb megőrzése nem csupán alapvető kötelessége a település vezetőségének, de tudatos hasznosításuk további turisztikai vonzerő-növekedést is generálhat. A településszerkezet történeti sajátosságai okán a legtöbb védett építészeti emlék az alábbi kiemelt területeken található: római katolikus templom és környezete; Kossuth út és környéke; Sáfrány út. Ezek közül jelenleg a legveszélyeztetettebb együttest a még fel nem újított barlanglakások jelentik.
IV.2 Az épített örökség megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Az épített örökség használati tendenciáiról megállapítható, hogy a legnagyobb problémát a Helyi Építési Szabályzat pontatlanságai, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása, a használaton kívüliség, illetve a jelenlegi funkciótlanság jelenti. Jellemző épülettípusok felosztás szerint (a teljesség igénye nélkül, nem kizárólag a védett objektumokat tekintve): 1. kitűnő állapotban lévő, megfelelően hasznosított épületek: lakóház (Kossuth út 11.), lakóház (Kossuth út 76.), lakóház (Sáfrány út 34.), lakóház (Sáfrány út 21.). 2. jó állapotban lévő, megfelelően hasznosított épületek: római katolikus templom (hrsz.3), római katolikus plébánia (hrsz. 246/1), lakóház (Széchenyi út 37.), lakóház (Kossuth út 102.), lakóház (Kossuth út 143/a), lakóház (Sáfrány út 41). 11
3. részben kifogásolható részletekkel átépített épületek: lakóház (Dolgozó u. 25.), lakóház (Kossuth út 117.), lakóház (Széchenyi út 41.). 4. kielégítő állapotban lévő, felújításra szoruló, részlegesen hasznosított épület: lakóház (Ady Endre út 28.), lakóház (Ady Endre út 14.). 5. rossz, esetenként életveszélyes állapotban lévő, mielőbbi felújításra szoruló használaton kívüli épületek: lakóház (Széchenyi út 43), lakóház (Sáfrány út 57.). Az egyes védett objektumok állapotleírása és az egyéb észrevételek a melléklet adatlapjain találhatók. Az alábbi példákból látható, hogy a védett épületek, illetve környezetük többsége viszonylagos épségben maradt ugyan meg, ám a védelem alatt nem álló régi népi lakóházak esetén az utóbbi időszakban több olyan (részleges vagy teljes) homlokzati átalakítás is történt, melyek nem csupán az épület történetiségét, hanem esetenként a településkép egységét is veszélyeztetik. Mivel a károk helyreállítása vitás helyzet elé állíthatja a tulajdonosokat úgy, mint az önkormányzatot is, valamint figyelembe véve azt is, hogy e következetlenségek további hosszú távú, esetenként visszafordíthatatlan káros folyamatokat generálhatnak, e problémákat a Helyi Építési Szabályzat pontosításával és az abban foglaltak maradéktalan betartatásával kell kivédeni.
IV.3 A védett objektumok eszmei, használati és esztétikai jelentőségének változása, a folyamatok visszafordíthatósága Az épített örökség eszmei, használati és esztétikai jelentőségeire vonatkozó erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket az alábbi SWOT analízis szemlélteti.
SWOT analízis Egerszalók település épített örökségére vonatkozóan ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
· jelenleg is aktív turizmus, a fő látnivalók ismertek és keresettek
· szabályozások esetenként pontosításra szorulnak · helyi védelem alatt álló objektumok száma az épített örökség gazdagságához képest kevés · a védett épületek tulajdonosait érintő felvilágosítás esetlegessége (szakszerű és költséghatékony felújítás, nyílászárók cseréje, tetőfedés, épület színezése stb.)
· helyi közösség bevonhatósága, területi identitás erősítése a turisztikai
· nem használják ki az adottságokhoz és lehetőségekhez mérten az épített örökség
· épített örökség gazdagsága · természeti környezet értékeinek kihasználhatósága az épített örökség hatékonyabb bemutathatósága érdekében
12
programkínálat gazdagítása érdekében
· szakmai apparátus megléte a településen; annak szerepe a pályázatírásban és új, fenntartható funkciók kialakításában · néprajzi és történeti kutatások megléte · helyi közösség bevonhatósága a turisztikai programkínálat gazdagítása érdekében
adta turisztikai lehetőségeket a fejlesztések során
· szakszerűtlen, a helyi építési szabályzat előírásaitól eltérő felújítások · egyes épületek kihasználatlansága, funkciótlansága · esetenként az alapvető állagvédelmi munkálatok hiánya
LEHETŐSÉGEK
· komplex turisztikai attrakciók létrehozása · pályázati részvétel lehetősége az épített örökség megőrzése érdekében · turizmus további erősítése az épített örökség bevonásával · barlanglakások felújításával további kiállítóhelyek létesítése
VESZÉLYEK · az épített örökség értékének fel nem ismerése · további állagromlás lehetősége elsősorban a lakatlan épülete esetén · épített örökségi elemek pusztulása, különös tekintettel a pincelakásokra
· épített örökség bekapcsolása a potenciális turisztikai helyszínek közé
· objektumok levétele a helyi védelmi listáról · további szakszerűtlen, a helyi építési szabályzatban meghatározottak figyelmen kívül hagyásával megvalósított felújítások
· pincelakások felújítása: művészek, potenciális támogatók bevonása a munkafolyamatokba
· kedvezőtlen pályázati feltételek, önerő hiánya, támogatási források elapadása
Bár az ötvenes-hatvanas évek felméréseihez képest már nagyon sok épület megsemmisült, Egerszalók épített öröksége még jelenleg is meglehetősen gazdag; a település méretéhez képest azonban nem túl magas a műemlékek, illetve kifejezetten a helyi védelem alá helyezett objektumok száma, ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a szakszerűtlen átalakítások miatt egyediségük és értékük is egyre inkább pusztulni fog. Szerencse, hogy a megmaradt népi lakóházak nagy részét még nem alakították át olyan mértékben, hogy azzal a történeti jelleg is döntően elvesszen, lehet gondolni itt a tömegalakítás és a nyílászárók radikális változtatásaira vagy éppen a hagyományos építőanyagoktól eltérő felújításokra. Rossz példákat azonban sajnos itt is találhatunk, melyek mindennél jobban mutatják a helyi építési szabályzat egyes alpontjai részletesebb kidolgozásának szükségességét, leginkább pedig a jelenlegi szabályozás következetes betartatásának igényét.
13
3-4. fotó: nyíláskiosztás illetve -keretezés szakszerűtlen megválasztása
A védett épületek jó állapotban találhatók, ám a védelem alá nem vont régi lakóházak állapota több esetben egyre rosszabb, némely esetben már életveszélyessé válva (például: Sáfrány út 57. tetőszerkezete). A rendszeres állagvédelmi munkálatok hiánya is több esetben észrevehető károkat okoz az épületekben. A régi / új funkció kialakítását, fenntartható működtetését segíthetnek biztosítani az egyes pályázati lehetőségek, melyek segítségével nem csupán a felújítások anyagi bázisát lehet megteremteni, de új kiállítóhelyek kialakítására is sort keríthetnek – gondolunk itt különösen a barlanglakások rehabilitációjára, mely a község hatályos turisztikai koncepciójában is prioritásként jelenik meg. Utcaképvédelmi szempontból is fontos, hogy a műemléki környezetben található épületeket tekintve a beépítés módjára, az építmény magasságára, tetőzetének kialakítására, védett épületek melletti kerítések kialakítására a lehető legpontosabb előírások kerüljenek megfogalmazásra a helyi építési szabályzatban. Bár a községben nagy energiát fordítanak a turisztikai lehetőségek minél változatosabb kialakítására rendszeres és színvonalas rendezvényekkel, ám a történeti épületek nyújtotta lehetőségekkel még nem éltek annyira, mint amennyire ez lehetséges lenne. A „brandként” jegyzett termálfürdőhöz kapcsolódó másodlagos turisztikai célként ezek kifejezetten alkalmasak lehetnek vendéglátásra, illetve az épített örökség gazdagságának, egyben a régi paraszti életmódnak és mesterségeknek a bemutatására is. A természeti környezet az épített örökség hatékonyabb bemutatását is segítheti, színesítheti, már amennyiben a kettő kapcsolatából kiindulva például tematikus túrákkal, sétaútvonalakkal vezetik körbe a látogatót a településen. Elhelyezkedéséből, történeti és természeti adottságaiból kifolyóan a turizmus szerepe egyre fontosabb a település mindennapjaiban; e célok megvalósításához pedig a helyi közösség
14
tagjai is nagy számban mozgósíthatók – ez pedig egy olyan bázist, erőt jelent, mellyel az épített örökség megóvásában is számolni lehet.
IV.4 Javaslatok az örökség védelmére és érték alapú, fenntartható fejlesztésére A régészeti, illetve az épített örökség védelmére és fenntartására vonatkozóan a 2001. évi LXIV. törvény ad iránymutatást. A kulturális örökség elemeinek védelme az eredeti építészeti és képzőművészeti jellemzőkhöz minél inkább igazodó megőrzésen és a bemutathatóságon kell alapuljon, mely szükségszerűen együtt jár a funkcióadással, esetenként az eszmei értékkel összhangban álló hasznosításuk lehetőségeinek bővítésével. A kulturális örökség elemeinek védelme közérdek; megvalósításában éppen ezért nem csupán az állami és az önkormányzati szervek közötti együttműködésre van szükség, hanem abba az érintett civil szervezeteket, illetve a helyi közösséget is be kell vonni, építve és ráerősítve a helyben jelenleg is megfigyelhető társadalmi felelősségvállalásra és aktivitásra. Kifejezetten a védett objektumok fenntartására, illetve helyreállítására vonatkozóan elsődleges, hogy a beavatkozásokat csak a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalával való egyeztetést követően, a műemléki alapelvek, illetve a helyi építési szabályzat maximális figyelembe vételével valósíthatják meg. Fontos továbbá, hogy a védett objektumok állagvédelme, felújítása (beleértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is), illetve fenntartható használata nem haladhatja meg a szakmailag indokolt mértéket, végül figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezett beavatkozások nem ronthatják azok állapotát. Mivel a műemléki értékek megőrzésének egyik legfontosabb feladata, hogy örökül hagyjuk azokat a jövő nemzedékeknek, azt is figyelembe kell venni, hogy a helyi örökségvédelmi stratégiát az alapvető beavatkozások rögzítésén túl egységes szemlélettel és hosszú távra kell tervezni. A község egészére vonatkozóan elkészítésre javasolt rövid-, közép-, illetve hosszú távú fejlesztési stratégiának a település jellegéből és lehetőségeiből adódóan ajánlott lenne kitérni az alábbi témakörökre:
Rövidtávú célok (1 éven belül): 1. helyi építési szabályzat aktualizálása és hatályba helyezést követő szigorú érvényesítése 2. az épített örökség hasznosíthatóságának felmérése és további bevonása a turisztikai programokba, fejlesztésekbe (barlanglakásokon kívül is)
15
Középtávú célok (5 éven belül): 1. egységes örökségvédelmi stratégia kialakítása a település egészére vonatkozóan 2. állapotfelmérések aktualizálása (maximum ötévente) 3. további helyileg védendő épületek és településrészek értékjegyzékének elkészítése és figyelembe vétele a turisztikai koncepció aktualizálása esetén
Hosszú távú célok (10 éven belül): 1.
pályázati forrásból megvalósított turisztikai attrakciófejlesztések a fenntartható örökség védelme és bemutatása érdekében
2.
a műemléki értékeket tudatosan felhasználó turisztikai program kialakítása
V. Összefoglaló A településen közel húsz objektum áll országos vagy helyi védelem alatt, mely a település méreteit tekintve átlagos, ám az épített örökség mennyiségét és minőségét tekintve módosításra, kiegészítésre javasolt. A védett épületek, illetve környezetük többsége viszonylagos épségben maradt ugyan meg, ám a védelem alatt nem álló régi népi lakóházak esetén az utóbbi időszakban több olyan (részleges vagy teljes) homlokzati átalakítás is történt, melyek nem csupán az épület történetiségét, hanem esetenként a településkép egységét is veszélyeztetik. A védett épületek közül a barlanglakások felújítására és hasznosítására határozott és példaértékű koncepciója van az önkormányzatnak; ebből kiindulva javasoljuk más épített, akár nem védett örökségi elemek bevonását a a másodlagos turisztikai attrakciók számának bővítése érdekében (sétaútvonalak, tematikus térképek stb.).
16
17
MŰEMLÉKEK LISTÁJA
18
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
lakóház
CÍM
Kossuth u. 11.
290/1 kiváló
MŰEMLÉK TÖRZSSZÁMA HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
10027 2014. augusztus
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS) JAVASLATOK
Utca vonalában szabadon álló, fésűs beépítésű, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület, udvari homlokzatán falazott mellvéddel kialakított, félköríves záródású tornáccal. Utcai homlokzatán pilasztereket és párkányzatot imitáló vakolatarchitektúra, illetve zsalugáteres ablakok találhatók. 1910-ben épült. Az épület tömegalakításának megváltoztatása, tetőtér beépítés nem javasolt. Fontos a homlokzati arányrendszer, valamint a homlokzatképzés eredeti elemeinek megtartása, mint a nyílászárók mérete, formája, anyagai és elrendezése, a vakolatarchitektúra, valamint a színezés jellege. Az épületbelsőn belül javasoljuk a főbb eredeti helyiségcsoportok megtartását.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
19
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
rk. plébánia
CÍM
Kossuth u. 63.
246/1 jó
MŰEMLÉK TÖRZSSZÁMA HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
2140 2014. augusztus
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS)
JAVASLATOK
A templomdomb alatt, az utca vonalában szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes kontyolt nyeregtetős épület. Udvari homlokzatai előtt L alakban falazott mellvéddel ellátott pilléres, koráríves záródású tornác húzódik. Vélhetően egy korábbi, 1791-ben épült ház alapjainak felhasználásával 1834-ben épült Bukovinszky József tervei alapján. Az épület tömegalakításának megváltoztatása, tetőtér beépítés nem javasolt. Fontos a homlokzati arányrendszer, valamint a homlokzatképzés eredeti elemeinek megtartása, mint a to rnác vagy a nyílászárók mérete, formája, anyagai és elrendezése, valamint a színezés jellege. Az épületbelsőn belül javasoljuk a főbb eredeti helyiségcsoportok megtartását.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
20
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
rk. templom
CÍM
Kossuth u. 67.
3 jó
MŰEMLÉK TÖRZSSZÁMA HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
2139 2014. augusztus
A falu feletti temetődombon szabadon álló, egyhajós, keletelt, nyugati homlokzatán oromfallal lezárt, egyenes szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom, befalazott déli kapuval. A szentély északi oldalán sekrestye, a templomtól északra szabadon álló négyzet alaprajzú, sátortetős torony található. A hajó nyugati oldalán karzat áll. A hajó és a szentély csehboltozattal fedett.
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS)
Az egri káptalan építtette barokk stílusban, 1738-ban Giovanni Battista Carlone tervei alapján. 1763-ban nyugat felé szélesebb hajóval bővítették. Berendezése 18-19. századi; a főoltárkép Sajóssy Alajos munkája (1871). Falképei az 1970-es évekből valók. A templom melletti harangtornyot az ott álló, fából készült kegyképkápolna helyére építették 1760-ban.
JAVASLATOK
Az épületek tömegalakításának megváltoztatása nem javasolt. Fontos a homlokzati arányrendszer, valamint a homlokzatképzés eredeti elemeinek megtartása, mint a nyílászárók mérete, formája, anyagai és elrendezése. Az épületbelsőn belül javasoljuk a főbb eredeti helyiségcsoportok megtartását. Felújítás esetén az épület falazatának vizesedésére megoldást kell találni.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
21
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
Nepomuki Szent János - szobor 739/2 restaurálásra szorul
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS) JAVASLATOK
CÍM
Rákóczi út
MŰEMLÉK TÖRZSSZÁMA HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
10865 2014. augusztus
Alul íves kialakítású talapzatra helyezett, kisebb talapzaton álló kőszobor. A szent alakja papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal látható. 1800 körül készült. Felújítása kőrestaurátor szakember bevonásával végezendő.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
22
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
kőhíd
CÍM
0218/5 kiváló
MŰEMLÉK TÖRZSSZÁMA HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS) JAVASLATOK
külterület (Egerszólát felé vezető úton) 10820 2014. augusztus
A falu északi határában, a szóláti út Laskó patakot átívelő hídja. Egynyílású, szegmensíves áthidalású, a hídfőkön trapéz alakban kiszélesedő mellvédű kőhíd kétoldalán két – két kerékvetővel. Egy korábbi fahíd helyére 1838-ban Hönsch Márton kőművesmester vezetésével épített kőhíd. Javasoljuk a további rendszeres munkálatok elvégzését.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
23
állagmegóvó
HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ OBJEKTUMOK LISTÁJA
24
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
barlanglakások
CÍM
Sáfrány út
593/1-G, H; 594/A, B, C, D; 579/A, B; 573/A kiváló / rossz HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS) JAVASLATOK
2014. augusztus
A Sáfrány utcában található tíz barlanglakás közül hatot már felújíttatott az önkormányzat kulturális – közösségi és turisztikai célokra hasznosítva azokat. A további objektumok felújítása újabb pályázati forrásból tervezett. A barlanglakások vélhetően jórészt a 19. században épültek. Javasoljuk a további rendszeres munkálatok elvégzését.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
25
állagmegóvó
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
lakóház
CÍM
Kossuth u. 76.
191/1 kiváló
HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
2014. augusztus
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS) JAVASLATOK
Utcára merőleges elrendezésű, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület udvari homlokzatán oszlopokból kiképzett tornáccal. na. Az épület tömegalakításának megváltoztatása, tetőtér beépítés nem javasolt. Fontos a homlokzati arányrendszer, valamint a homlokzatképzés eredeti elemeinek megtartása, mint a nyílászárók mérete, formája, anyagai és elrendezése, valamint a színezés jellege. Az épületbelsőn belül javasoljuk a főbb eredeti helyiségcsoportok megtartását.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
26
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
lakóház
CÍM
Sáfrány u. 41.
555 jó
HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
2014. augusztus
Utcára merőleges elrendezésű, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregetős földszintes épület udvari homlokzatán pilérekkel megtámasztott tornáccal.
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS)
na.
JAVASLATOK
Az épület tömegalakításának megváltoztatása nem javasolt. Fontos a homlokzati arányrendszer, valamint a homlokzatképzés eredeti elemeinek megtartása, mint a nyílászárók mérete, formája, anyagai és elrendezése, valamint a színezés jellege. Az épületbelsőn belül javasoljuk a főbb eredeti
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
27
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
lakóház
CÍM
Dolgozó út 38.
422 kiváló
HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
2014. augusztus
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS) JAVASLATOK
Utcára merőleges elrendezésű, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület utcai homlokatán pilasztereket és párkányzatot imitáló vakolakolatarchitektúrával, udvari homlokzatán végighúzódó, félköríves záródású mellvédes tornáccal. na. Az épület tömegalakításának megváltoztatása, tetőtér beépítése nem javasolt. Fontos a homlokzati arányrendszer, valamint a homlokzatképzés eredeti elemeinek megtartása, mint a nyílászárók mérete, formája, anyagai és elrendezése, valamint a színezés jellege.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
28
OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE HELYRAJZI SZÁM MŰSZAKI ÁLLAPOT RÖVID LEÍRÁS
Szent Vendel kápolna 022/1 kiváló (teljesen átépítve)
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET (AHOL RELEVÁNS)
JAVASLATOK
CÍM
külterület, az Eger felé vezető út mentén
HELYSZÍNELÉS DÁTUMA
2014. augusztus
Az Eger felé vezető út mentén szabadon álló, nyolcszögletű alaprajzú, a szentély felé keskeny hosszanti ablakokkal rendelkező, kontyolt nyeregtetős épület kis huszártoronnyal. Az eredetileg egy pestisjárvány emlékére 1734-ben épült kápolnát rossz állapota miatt 1969-ben lebontották.Újjáépítése 2012-ben fejeződött be. Javasoljuk a további rendszeres állagmegóvó munkálatok elvégzését.
FOTÓDOKUMENTÁCIÓ
29
EGERSZALÓK KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2. RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ
Egerszalók község településfejlesztési koncepciójához készült örökségvédelmi hatástanulmány hatástanulmányról
régészeti szóló
szakterületi 395/2012.
(XII.
munkarésze 20.)
az
örökségvédelmi
kormányrendelet
1.
számú
mellékletében meghatározott tartalommal készült. A kulturális örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. § 1. bekezdése szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. A RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁST ÉS A LELŐHELYVÉDELMET SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR LEGFONTOSABB TÖRVÉNYEI ÉS RENDELETEI
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól
199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról 1
395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (kunhalmok és földvárak ex lege védelméről)
2004.évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról
A Lechner Lajos Tudásközpont 2013. július 1-jével átvette a régészeti lelőhelyekkel, műemlékekkel kapcsolatos örökségvédelmi nyilvántartás és kutatás, valamint a védetté nyilvánítások tudományos előkészítésének örökségvédelmi feladatait is. A Lechner
Lajos
Tudásközpont
örökségvédelmi
nyilvántartással
kapcsolatos
nyilatkozata: „ A Lechner Lajos Tudásközpont a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 71. § (1) bekezdése alapján központi, közhiteles nyilvántartást vezet egyebek mellett a régészeti lelőhelyekről és a műemlékekről, amely nyilvántartás az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat tartalmazza. A Kötv. 72. § (1) bekezdése szerint a nyilvántartás a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az Országgyűlés, felismerve, hogy az állami szervek által kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe
tartozó
nyilvántartások
fokozott
biztonságáról
való
gondoskodás
elengedhetetlen az állampolgárok államba vetett bizalmának visszaállítása, valamint a közigazgatás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása érdekében, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvényben rendelkezett az örökségvédelmi nyilvántartás közérdekből nyilvános adatai összességének a nemzeti adatvagyon körébe történő sorolásáról.”
2
2.1. VIZSGÁLAT A régészeti munkarész elkészítése során a jelenleg rendelkezésünkre álló örökségvédelmi adatokat használtuk fel. Új régészeti örökségvédelmi elemek (lelet, lelőhely) a későbbiekben is előkerülhetnek Egerszalók község közigazgatási területén, ebben az esetben a mindenkor hatályos jogszabályokban megfogalmazott rendelkezések
az
irányadóak,
tehát
a
jelenlegi
régészeti
örökségvédelmi
megállapításokat módosíthatják. 2.2 TÖRTÉNETI LEÍRÁS Egerszalók község rövid földrajzi és történeti helyzete Egerszalók község Egertől keletre, néhány kilométerre a Laskó-patak melletti fekvő település. Más jelentősebb vize nincs, kivéve a domboldalakról lefutó kisebb nagyobb lefolyásokat, valamint az É-i területen mintegy 30 évvel ezelőtt megépült mesterséges víztározót. Külterületi határai; É-on Egerbakta és ÉK-en, Keleten és DK-en Eger, Délen Demjén, míg Nyugaton Verpelét és Egerszólát. Az 1960-as években olajkutatás során felszínre került meleg vizű hévizével Eger mellett mára az ország egyik gyógyturizmus központja lett. Ez meg is határozza a falu jelenlegi életét, a községben szinte minden ezzel és ennek érdekében történik, valójában a településrendezési változtatások is ezt a célt szolgálják. A település domborzatát tekintve - átmenet a dombvidék és az alföld között. A földrajzi helyezet, a községet “tápláló” vízzel mindig meghatározója lehetett az itt megtelepedett bármely történeti korszak emberének. Mint azt lentebb látni fogjuk régészeti szempontból Egerszalók és körzete talán nem szűkölködik lelőhelyekben és főként természeti értékekben. A megyei örökségvédelmi nyilvántartás 12 ismert és nyilvántartott (regisztrált) régészeti lelőhelyet jelez a területen. Tudott viszont, hogy különféle földmunkákkal járó kisebb nagyobb beruházások során végzett régészeti felügyeleteink során ennél több lelet-előfordulást is tapasztaltunk.
3
Lelőhely-érintettség: Őskor Régészeti szempontból a korszakoknak megfelelő sorrendiségben a Laskó-patakot keleti oldalról körülölelő dombvonulat nyeregrészén két helyen tapasztalható felső paleolit kori eszközelőfordulás. Egerlátó-tetőn és Kővágó-dűlőn – ez utóbbi a megszűnt egri szeméttelep egy része – (Publikáció: Fodor L. Agria évk. XX. 73-116.). E fontos lelőhelyen az ELTE Régészeti Intézete három alkalommal nemzetközi kutatást is végzett dr. Mester Zsolt és prof. J. Kozlowsky vezetésével. Egerbakta határánál 1980-as évek elején a víztározó építésekor mindkét irányban dokumentáltunk leletanyagot. A tározó keleti felső részén húzódó földút mellett késő bronzkori telepmaradvány néhány gödrét és cseréptöredékét regisztráltuk. Népvándorláskor és középkor A mai víztározó körzete: A már említett víztározó felső, nyugati sarokrészénél annak építésekor egy völgyi beugrónál középkori településmaradványok voltak megfigyelhetők. Ezeket kutatás hiányában ugyan, de az oklevelek által jelzett ún. Tekse-Szalók elpusztult 12-13. századi faluhellyel azonosítottuk. Egerbakta irányában ugyanezen nyugati oldalon, a tározótól kissé fentebb, közel a Laskó-patakhoz a szántásban 1983–84-ben kevés népvándorlás kori, talán avar kori (?) cserepet gyűjtöttük össze. A község területe: A község mai rk. templomának vonalában, id. Fejér Miklós lakóházának a Laskópatak felőli kertjében kertművelés során jelentős vegyes középkori, – több évszázadot is magában foglaló időszak – leletanyagát gyűjtötték össze (több telekre is kiterjedő lelőhely). A leletanyag jó része a Dobó István Vármúzeum gyűjteményi raktárába került Egerszalók–Laskó partja névvel (12–15. sz.).
4
Egerszalók DK-i külterületi része (vegyes korszak): Eger déli részén a 25-ös főút felől leágazó, a hőforráshoz vezető új közút keleti oldalán, részben egerszalóki határrészen is több régészeti lelőhelyet ismerünk. Itt található egy látványában is feltűnő, kisméretű sziklatetős, kopott lépcsősoldalú orom, amelyen feltehetően az oklevelekből ismert Makján v. Maklan, Maklány néven jelzett középkori vár, erősség állhatott. Ugyan középkori anyagot nem, azonban az eróziós nyugati oldalrészén az őskori, bükki vonaldíszes kultúrába sorolható leletanyagot figyelt meg Fodor László régész az 1970-es években. A vári oromtól északra, egy mára már elhagyatott és lepusztult, riolittufába faragott hodály vagy istálló található, amely ugyancsak helytörténeti jelentőségű. A közút melletti a maklyán-völgyi K-i oldalon egészen a hőforrásig tartó terület önmagában is természeti értéket jelent, ugyanis itt több helyen találkozunk olyan riolittufa
kibúvásokkal,
amelyekbe
régente
pásztorkunyhókat,
valamint
ún.
“kaptárfülkéket” is véstek. Ezek nyomai szórványosan még ma is fellelhetők. E terület falu felőli nyugati területein régészeti lelőhelyet, lelet-előfordulásokat nem ismerünk. A Laskó-patak mentén, a falutól délre, az új lakóterületen sem tudunk régészeti lelőhely-előfordulásokról. Röviden a község történetéről Egerszalók község első okleveles említése 1248-ból származik. Nevét a korai Szalók-nemzettségtől származtatják, amely több korai oklevelünkben is előfordul Zoluk, vagy Soluk, Salouk névalakban. A templom környékén már a 11–12. században számolhatunk fennálló településsel, ezt jelzi a templom vonalában megfigyelt – fentebb is megemlített – Laskó-parti településmaradványok leleteinek kora is (fogaskerékmintás és hullámvonalas, fenékbélyeges, máztalan sötétszürke edénymaradványok). Vélhetően az említett nemzetség udvarháza is a közeli domboldalon, talán a mai templom helyén egykor állt egyház közelében volt. (Ezt megerősíteni nem tudjuk, ugyanis régészeti kutatás az említet területeken eleddig nem volt.) Tudjuk azonban azt, hogy a falu többször is pusztává lett, így pl. a tatárjáráskor, valamint a török támadások kezdeti idején. Az egri püspöki és káptalani birtokkal kapcsolatos oklevelek arról is tudósítanak, hogy a külterületi részeken a káptalannak 5
és az említett névadó Szalók nemzetség leszármazottjainak is voltak nevesíthető jelentős szőlőbirtokai; így pl. Tekse Zalouk, valamint Koch v. Kocs. Ezek az évszázadok során elpusztult települések vélhetően a község É-ÉNy-i határában állhattak. Nem kizárt az sem, hogy a fentebb általunk említett, ott megfigyelt középkori lelőhelyek valamelyike éppen „Kocs” elpusztult falu lehetett. A település középkori templomáról nem sokat tudunk, de a mai templomának építésekor említés történik patrociniumáról, mely szerint Szalóknak a középkorban Boldogságos Szűz Máriáról nevezett egyháza volt. A töröktől történt visszafoglalás éveiben folyamatosan az egri káptalan birtokolja területét. A 18. század elején az elhagyatott falu kezd benépesülni, többségében német telepesekkel, akik a Rajna területéről, főként Bajorország és Bamberg vidékéről vándorolnak ide. Az itáliai Giovanni Carlone kezdi el építeni 1750. előtt az új templomot, amelynek titulusa Kármelhegyi Boldogasszony. Rendhagyó módon tornyát a templom mögötti magaslatra építik, amelyben külön kis kápolnát alakítanak ki, elsősorban a búcsúsok érdekében. 1765-re már annyira felkapott zarándokhely lett, hogy a templomában az ünnepi
alkalmakkor
a
hívek
nem
férnek
el.
A
19.
században
jelentős
búcsújáróhelyként tartják számon, e század elején megkezdik átépítését, teljes megújítását (elmondható, hogy mai formája ekkorra épül ki). Búcsújáró hely státuszát a mai napig megőrizte, valamint nyaranta jelentős tömeget mozgató egyházi ifjúsági találkozók színhelye is lett.
2.3. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ELEMEK Régészeti lelőhelyek Egerszalók község közigazgatási területén A jelenleg ismert régészeti lelőhelyeken régészeti feltáró munka még nem folyt, az adatok terepbejárásokból,
régészeti
megfigyelésekből és leletbejelentésekből
származnak. Tervszerű régészeti kutatás (egy esettől eltekintve) sem tisztázta eddig a lelőhelyek jellegét és kiterjedését. A lelőhelyek nagy része felszíni leletanyag alapján lett meghatározva, amelyekből az adott lelőhely méretére vonatkozóan nem vonhatunk le pontos következtetéseket, ezért a régészeti lelőhelyek kiterjedését csak régészeti feltárási módszerekkel lehet tisztázni. Külön jogszabályban egyetlen lelőhely védelme sem lett kihirdetve. 6
A Lechner Lajos Tudásközpont nyilvántartásában szereplő lelőhelyek Egerszalók község területén: LELŐHELY-AZONOSÍTÓ
TELEPÜLÉS
FÖLDRAJZI NÉV
1 2 3
48231 49587 49591
Egerszalók Egerszalók Egerszalók
Kővágó-dűlő Ipacsdomb Gyógyforrás II.
4 5
49594 49595
Egerszalók Egerszalók
Moklyán-völgy Öreghegy
6
49596
Egerszalók
7 8 9 10 11
49597 37548 49488 49493 84827
Egerszalók Egerszalók Egerszalók Egerszalók Egerszalók
12
84829
Egerszalók
Menyecskehegy Maklyányvár Hegyeskő-tető Remete-völgy Egyház-domb Laskó keleti magaspartja Hideg-völgy
HRSZ
1904, 1905 0304/3 093/1, 085/11, 026, 027, 025/1 062/2 0102/1, 0102/2, 0108, 0102/4 085/11 093/1 081/1 0142/5 0138/4 0291/10, 0291/11 0287/6, 0287/7, 0287/8
2.4. RÉGÉSZTEI LELŐHELYEK VÉDELME A külterületen elhelyezkedő lelőhelyek esetében kisebb a veszélye az esetleges bolygatásnak, azonban a művelési ág megváltoztatásával fokozottan számolhatunk az örökségvédelmi elem károsodásával. A jelenleg is művelés alatt álló régészetileg érintett mezőgazdasági területeken a hagyományos talajművelési módszerek – amennyiben nem bolygatják meg a kultúrréteget – nem okoznak károsodást. A régészeti örökség számbavétele során nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felsorolt régészeti lelőhelyeken kívül nagy valószínűséggel még számolhatunk olyan örökségvédelmi elemekkel (régészeti lelőhely, lelet), amelyek csak földmunkák során kerülnek elő.
7
Régészeti érdekű területek védelme A hatástanulmányban felsorolt régészeti lelőhelyek mellett olyan örökségvédelmi elemekkel is számolnunk kell még, amelyekről egyelőre sem adattári, sem terepbejárási információval nem rendelkezünk. A község területe régészeti érdekű területnek minősíthető, hiszen a Laskó-patak az őskor folyamán is kiváló megtelepedési lehetőséget biztosított az emberi közösségeknek. Egerszalók területén már a paleolitikum idejéből is ismerünk lelőhelyeket egészen a középkorig. Veszélyforrások Az eddig ismeretlen lelőhelyek földmunkával járó beruházások során könnyen károsodhatnak.
A
lehetséges
veszélyforrások:
épületek
kivitelezése,
utak
szélesítése, nyomvonalának módosítása, patakmeder-tisztítás, bányatelek nyitása, tereprendezések. A változtatási szándékok és a helyi építési szabályzat módosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a már ismert lelőhelyekre. Amennyiben a beruházások az aktuális jogszabályi megkötések szerint – nem regisztrált lelőhelyen, de régészeti érdekű területen – régészeti lelőhelyeket veszélyeztethetnek, akkor az eljáró hatóság (Heves Megyei Kormányhivatal, Egri Járási Hivatal, Építésügy és Örökségvédelmi Hivatal) előírása szerint a kivitelezés folyamán olyan régészeti módszer (pl. régészeti megfigyelés) biztosítja az örökségvédelmi elemek épségét, amely lehetővé teszi a kivitelezés zavartalan lebonyolítását is. A régészeti megfigyelés módját örökségvédelmi szakhatósági határozat szabja meg.
8
2.5. ÖSSZEFOGLALÁS A
régészeti
örökség
szellemében lehetőleg
elemeit
2001.
LXIV.
törvény
(10.
§ 1.)
bekezdése
eredeti
lelőhelyükön,
eredeti
állapotukban,
eredeti
összefüggéseikben kell megőrizni, azonban felmerülhet a lelőhellyel érintett területek művelési ág váltása, vagy érintheti beépítési szándék, amely a lelőhely károsodását okozhatja. Ebben az esetben szükségessé válik az adott változtatás, beruházás tervezése során az örökségvédelmi hatósági véleményezés, ill. engedélyezés. A régészeti lelőhelyeket érintő beruházások, földmunkák régészeti feladatellátásának forma-, költség- és idővonzatának pontos meghatározása minden esetben csak az adott, hatályos jogszabályok figyelembe vételével lehetséges.
9
1. ÁBRA
10
2. ÁBRA
11
NYILATKOZAT Alulírott Fodor László régész nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben, valamint a (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Alulírott nyilatkozom, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak. Szakértői nyilvántartási számom: OK 9263-16/2010
Eger, 2014. 09. 04. Fodor László régész
Térinformatikai
adatfeldolgozás,
térképkészítés,
őskori
történeti
adatgyűjtés,
adatleírás:
Bíró Péter régész Az Örökségvédelmi hatástanulmány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
szerzői
jogvédelem
illeti
meg.
Az
örökségvédelmi
hatástanulmány
sokszorosítása, idézése, vagy bármilyen felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli
hozzájárulásával
lehetséges.
Az
örökségvédelmi
hatástanulmány
megrendelője a szerződésben meghatározott célra jogosult felhasználni, de nem jogosult azt átdolgozni, vagy mások részére végzett szolgáltatás vagy mások által készített tanulmány részeként felhasználni.
12