RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET

RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET

2

3

RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Az egri civil hálózati együttműködés jelentősége, tapasztalatai a helyi társadalomfejlesztésben Eger, 2012

4

F. Gál Sándor – Csathó Tibor: RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Az egri civil hálózati együttműködés jelentősége, tapasztalatai a helyi társadalomfejlesztésben

Lektorálta: Csatho Tibor Felelős kiadó: Bárdos Ferenc Kiadja: Életfa Környezetvédő Szövetség Nyomda: Budavári Nyomda Formátum: A/5 Terjedelem: 57 oldal

Támogató: ÖKOTÁRS ALAPÍTVÁNY

5

„Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra.” József Attila: Eszmélet (részlet)

6

TARTALOM

Bevezető

7 oldal

Visszatekintés

9 oldal

Az Egri Civil Kerekasztal együttműködési hálózatának kialakulása

14 oldal

A civil részvétel és képviselet rendszere az önkormányzati döntés-előkészítésben

20 oldal

Egri Városi Civil Fórum Egri Civil Kerekasztal Egri Közművelődési Tanács Egri Ifjúsági Kerekasztal Civil delegáltak A részvétel és képviselet tapasztalatai

26 oldal

Ifjúsági érdekképviselet Egerben

30 oldal

A felnémeti civilek érdekegyeztető tevékenysége

31 oldal

Érdekképviselet a kulturális területen

34 oldal

A belső civil kontroll jelentősége

38 oldal

Összegzés helyett

39 oldal

Mellékletek Egri civil kódex

41 oldal

Egri Közművelődési Tanács

48 oldal

Egri Ifjúsági Kerekasztal

51 oldal

Felhasznált irodalom

56 oldal

7

BEVEZETŐ Politikusok, filozófusok, közszereplők előjelekkel minősítik a globalizációt. Más és más indíttatás helyezi középpontba a globális világot, mint a jövő realitását. A társadalmi igazságosság illúziója réges-rég szertefoszlott. A magyar emberek a mából visszatekintve 1956 viharának villámaiban láthatják meg a szabadságillúzió elporladását. Az arc nélküli ember, a közösség nélküli tömeg, az érték nélküli fogyasztói lét determináltságában vergődő milliók reménye az embert, a közösségi értéket mindenek elé helyező és öntudatra ébredő civil társadalom. „Amikor a civil önkéntesek olyan erős intézményekkel szállnak szembe, amelyek dollármilliókkal rendelkeznek és a politikai hatalom legkiváltságosabb belső köreibe is bejárásuk van, akkor ez erősen egyenlőtlen küzdelemnek tűnik.(…) A civil társadalom ereje abban a hatalmas kapacitásban rejlik, hogy képes önkéntes vállalkozásokra, kész különböző szétszórtan élő embereket és szervezeteket gyorsan, rugalmas hálózatba szervezni. Az eredményes civil hálózatoknak sok vezetője van, s mindegyik a többiektől függetlenül is működik. A tagság sokfélesége és függetlensége lehetővé teszi, hogy a problémákat különböző szempontok alapján járják körül és kihasználják a csoportokban rejlő különféle képességeket.” (1)” Az idézett könyvben „Az öntudatra ébredt civil társadalom” szinte teljes fejezete tartalmaz bizonyítékot erről az erőről Svédországtól-Mexikóig, Brazíliától-Malajziáig. Anélkül, hogy tagadnánk helyünket és szerepünket a globalizáció „önpusztító rendszerében” cselekvési terünket mégis a hazai viszonyok között, közelebbről saját településünkön kell alakítani. Eger város képviselőtestületének döntései, azok következményei határozzák meg, hogy milyen esélye van a hagyomány, a közösségi értékek megtartásának, vagy a civil részvételnek a döntés-előkészítésben. A hazai civil társadalom öntudatra ébredésében az egri civil összefogás meghatározó szerepet töltött be. Milyen irányt vesz az „egri zászlóshajó”? Jövőt formáló erő maradhat-e a civil hálózat az egri társadalomban? Ennek megfelelni közös a felelőssége és feladata mindkét oldal képviselőinek. A helyi társadalomban megjelenő különböző csoportérdek és közösségi érdekek ütköztetése, valamint azok érvényesítése a részvétel minőségétől függ. A részvételi és a képviseleti oldal demokráciaértelmezése

alapvetően

meghatározza

a

civil

kerekasztalok

érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységének esélyeit és hatékonyságát.

8

Az Egri Civil Kerekasztalt (továbbiakban ECK) 1998-ben alakították meg a városi civil fórumon résztvevő több mint száz civil szervezet. Az eltelt tizenöt év alatt megőrizték és megerősítették kapcsolatrendszerüket, szerves fejlődés útján jutottak el az együttműködési hálózat szintjére. Együttműködésük fontos célja egyrészt a hálózat érdekegyeztető és –érvényesítő tevékenységének, másrészt a civil kontroll gyakorlatának fejlesztése. Az ECK koordináló, döntés-előkészítő, érdekképviseleti munkája olyan értékekre, tapasztalatokra épült, amely a bizalom tőkéjét használja a civil szektortudat megerősítésére és a részvételi demokrácia helyi gyakorlatának fejlesztésére. Mégsem beszélhetünk törésmentes folyamatról. A mindennapokba ágyazott

érdekegyeztető

munkát,

valamint

a

szervezeti,

vagy

törvényi

felhatalmazással végzett ellenőrző, visszacsatoló tevékenységet objektív korlátok és szubjektív hatások befolyásolják. Az egri összefogás eredményeit olyan értékként kell kezelnünk, amely magában foglalja egyrészt a kerekasztalt alkotó szervezetek vezetőinek

felkészültségét,

elkötelezettségét

a

közösségi

igény

és

érdek

képviseletére, másrészt az önkormányzati képviselők demokratikus törekvéseit – párton belüli erőfeszítéseit – a részvételi demokrácia alakításában. Ehhez nélkülözhetetlen

mindkét

oldal

szereplőinek

tiszteleten

alapuló

személyes

kapcsolata, és a párbeszéd minden formájának fenntartására. Csak együtt érthetjük meg, csak közösen értethetjük meg, hogy az egyéni törekvések előtérbe nyomulása sosem hozhatja meg azt az eredményt, nem teremthet olyan maradandó értéket, mint a mi összefogásunk.

9

Visszatekintés Az országos civil érdekképviselet rendszerének létrehozására tett erőfeszítésekről tanulmányok, elemzések tanúskodnak. A több éves folyamatban képviselők, kormányzati és nonprofit szakemberek, valamint civil szervezetek jelentős számban vettek részt. Ennek indíttatása köthető az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeihez. Mint köztudott az uniót alapító országokban a három szektor – állami, üzleti, nonprofit – együttesen biztosítják a társadalom igényeinek, érdekeinek való megfelelés feltételeit. Ezekben az országokban a nonprofit szervezetek a közigazgatás minden szintjén jelentős erőt képviselnek, valóságos partneri szerepet töltenek be. Küldetésük szerinti érdekképviseleti és szolgáltató tevékenységüket nem nélkülözhetik még a fejlett gazdasággal rendelkező országok sem. Egyenrangúságuk elismerését a nemzeti kormányoknál és önkormányzatoknál a költséghatékony, folyamatos

minőséget

biztosító

és

ugyanakkor

rugalmasságra

képes

tevékenységükkel vívták ki. A hazai nonprofit szektor erőtlensége ellenére igen gyorsan és felelősséggel reagált és

kapcsolódott

be

a

társadalmi

szervezetek

lehetséges

jövőjét

jelentő

érdekképviseleti rendszer formálását szolgáló munkába. „A követelmények és lehetőségek adottak voltak. Beindult, mind a civil szektor szakmai elitje, mind az új kormány apparátusa. Civil részről az első lépés Sebestény István. 2001. május 14.-én írt: „VITAIRAT - A nonprofit szektor érdekképviseletének megoldása” című tanulmányának a civil közvélemény elé tárása volt. A tanulmány néhány jellemző gondolata: „A szektorra vonatkozó jogi, gazdasági szabályozás, az adókedvezmények megállapítása, az állami hozzájárulás mértéke és mikéntje, a külföldi támogatások felkutatása elérhetősége - különös tekintettel az európai integrációs folyamat eredményeként hazánk szervezetei számára is hozzáférhető források bővülésére - mind olyan kérdés, mely a szektor jelentős részét érinti, nem is beszélve az ezekkel kapcsolatos döntések következményeiről. Joggal vetődik fel a szervezetekben az igény arra, hogy ezen döntések előkészítésébe bevonják őket, véleményüket kikérjék, javaslataikat a döntéshozók figyelembe vegyék, érdekeiket megfelelő módon képviselhessék.” Tudjuk azonban azt is, hogy eddig valamennyi - a szektor egészét összefogó szervezet, kamara, intézmény felállítását célzó - javaslat, tervezet már az

10

elképzelések szintjén kudarcba fulladt, megvalósításukra még kísérlet sem történt.” (2) A civil érdekképviseleti alternatívák intézményi háttérszükséglete, a képviseletet ellátó grémium legitimitása éppúgy téma, mint az állami szféra nonprofit szektort segítő finanszírozása (EU-ban 40%, hazánkban 30% körüli) a civil szakemberek eszmecseréjének, amely nem csak tanulmányokban, hanem az interneten is folyamatos szakmai párbeszéd volt.

A civil-civil párbeszéd eredményeit jelző

fontosabb tanulmányok felsoroláskor Kuti Éva már pesszimista hangot ütött meg, idézem: „ Ami mögöttünk van, az a kudarcok sorozata Az országos érdekképviselet létrehozására irányuló legfontosabb próbálkozások az elmúlt évtizedben a következők voltak: -

1990-91: Magyarországi Alapítványok Szövetsége (Marschall Miklós, akkor még kutató)

-

1994-95: nonprofit kamara (az akkori NIOK - vezetője Rabi Béla)

-

1996-97: nonprofit felügyelet (az akkori kultusztárca - szakértők: Csanády Dániel, Győrffy Gábor, Radó Péter, Semjén András)

-

1997: köztestület (módosító javaslat a nonprofit törvényhez - Csizmár Gábor)

-

2001: nonprofit szervezetek nemzeti tanácsa (a Civitalis Egyesület elnöke, Sebestény István)

A NONPROFIT ÉRDEKKÉPVISELETNEK ALULRÓL JÖVŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK NYOMÁN KELL LÉTREJÖNNIE, S NEM SZABAD ENGEDNI, HOGY AKÁR A KORMÁNY, AKÁR EGYES NONPROFIT ÉRDEKCSOPORTOK BEFOLYÁSA ALÁ KERÜLJÖN.” „Mit értünk tulajdonképpen alulról jövő kezdeményezésen? Aki csak egy kicsit is ismeri a (hazai és külföldi, szakmai és területi stb.) érdekképviseletek történetét, az tudni fogja, hogy létrehozóik szinte sohasem a legkisebb, leggyengébb szervezetek. Az érintettek rendszerint csak részben csatlakoznak az ilyen kezdeményezésekhez (a teljes körű részvételt csak a kötelező tagság előírásával lehet biztosítani). A szervezetek jelentős hányada nem érzi szükségesnek a közös fellépést, más részük „potyautasként" viselkedik, abban bízva, hogy az érdekképviselet által kiharcolt előnyöket tagdíjfizetés nélkül is

11

élvezheti. Ez nemcsak nálunk van így, hanem a sok évszázados múltra visszatekintő, érett nonprofit szektorokban is. Nem célszerű tehát misztifikálni a kezdeményezés alulról jövő jellegét, még kevésbé hajbakapni azon, hogy ki van eléggé „alul".” „A kirekesztésnek ez a (különben kísértetiesen ismerős) logikája rövid úton elvezet a Kapcavencselloi Pipatörténeti Körhöz, amely kétségkívül megfelel az alulról jövés minden

kritériumának,

de

eszébe

sem jut

(soha

nem is

fog) országos

érdekképviseletet szervezni.” „A VALÓDI KÉRDÉS nem az, melyik szereplő milyen szegmenséből jön a nonprofit szektornak, hanem AZ, HOGY SIKERÜL-E HOSSZABB TÁVON IS BIZTOSÍTANI A KEZDEMÉNYEZÉS TELJES NYITOTTSÁGÁT, ÉS OLYAN DEMOKRATIKUS MECHANIZMUST

LÉTREHOZNI,

AMELY

GARANTÁLJA

AZ

ORSZÁGOS

ÉRDEKKÉPVISELET LEGITIMITÁSÁT.” „Az érdekképviselet létrehozása ugyanis nem az államnak érdeke, hanem a civil szférának. A kormány lehet demokratikus vagy diktatúrába hajló, civil-barát vagy gyanakvó és ellenséges, mindig fog olyan nonprofit szervezeteket találni, amelyekkel együttműködhet. Megkockáztatnám, hogy még könnyebb is a dolga akkor, ha a szektor gyenge és megosztott, s tárgyalópartnerként önjelölt csúcsszervezetek jelentkeznek nála, amelyek saját intézményi érdekeiken kívül legfeljebb a hozzájuk kötődő néhány száz szervezetet képviselik.”(3)

Az országos civil érdekképviselet rendszerének kialakításában munkálkodók egyeztetései ellenére írta Dr. Bíró Endre 2002. október 2-án summás véleményét, mely szerint: „Megrekedt az országos civil képviselet közvetlen létrehozásának folyamata.” A tizenkét évet felölelő folyamat hiábavalóságáról gondolkodni azonban felesleges, mert a civil-civil párbeszéd nem szakadt meg. A cél távlatos értelmét és az ügy jelentőségét felismerő partnerek különböző helyszíneken rendeztek és rendeznek szimpóziumokat, műhelybeszélgetéseket, vagy jönnek össze informális találkozókon. Ilyen volt a proHáló munkájában résztvevő civil szervezeti vezetők országjáró népszerűsítő, felkészítő munkája. Ezt szolgálták a 2007-2011 között, öt megye részvételével megrendezett egri „Párbeszéd a partnerségért” szimpózium sorozat is.

12

Az eszmecserék témája a helyi és megyei viszonyok között felépíthető, folytatható érdekegyeztető és - érvényesítő szerepek és feladatok részleteinek feltárása, megvitatása volt. Ilyen át nem léphető téma volt az érdek (közösségi érdek, civil érdek helyi szinten) fogalmi meghatározása is a Heves megyei civil műhelyben. 2009-ben még találkozunk a folyamat végkifejletét sejtető állomással. A hír szerint a civil érdekek jogszabállyal támogatott leendő testületét előkészítő folyamat újabb szakaszát – amelyet mintegy egy éves civil oldali munka és többek között egy mintegy 1900 válaszoló által kitöltött kérdőíves felmérés készített elő – napirendjére tűzte az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2009. december 14-i ülésén. Terv szerint a civil országos érdekképviselet ügyéről még választási cikluson belül szavazott volna az országgyűlés – azonban ez csak remény maradt. A civil érdekképviselet létrehozása ügyében az utolsó, – amit minősíthetünk a folyamat értékeinek, jelentőségének elismeréseként is – felhívást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adta közre. A pályázat 2010. augusztus 31-ig beérkezési határidővel az érdekképviseleti szervezetek (szociális partnerszervezetek és civil szervezetek) a hazai érdekegyeztetési, illetve szociális párbeszéd struktúrák legfontosabb szereplői részére szólt. Az országos civil érdekképviselet rendszerének felállítására tett erőfeszítések története ezen a ponton befejeződni látszik. A civil és a képviseleti oldal szakemberei rendkívül sok időt és munkát áldoztak a hazai civil szektor szerves fejlődését stabilizáló, a három szektor partnerei közötti együttműködés demokratikus elveinek kimunkálását, jogi, gazdasági hátterének megteremtését szolgáló folyamat befejezésére. Nem járt sikerrel az érdekképviselet országos rendszerének létrehozására tett erőfeszítés, de még nem is zárult le, hiszen a települési civil összefogások érdekegyeztető, képviseleti munkája tovább folytatódik, és hogy ez mennyire fontos azt remélem a későbbiekben kiderül. Fontosnak tartottam az országos folyamat állomásait röviden összefoglalni az egri civil szervezetek érdekegyeztető és – képviseleti törekvéseinek, eredményeinek és kudarcainak megértéséhez és megítéléséhez. Nem hiábavaló a munka, még ha napjainkban megtorpanni látszik is. Az Nemzeti Civil Alapprogram (továbbiakban NCA) felszámolása után az egri szervezetek is szembesültek azzal, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban NEA) támogatási rendszerében már nem kaptak

13

olyan hangsúlyt és mértéket az érdekképviselet fejlesztését, vagy a hálózatok működését ösztönző programok, A rendszerváltozás egyik legfontosabb társadalmi következménye volt, hogy megnyílt a lehetőség a klasszikus polgári önszerveződések előtt. A magyar társadalom érettségét, kohéziós erőinek jelenlétét és működését mutatták az egyesületek, alapítványok számának növekedése. A fejlődés negatív jelenségei közé tartozott kezdetektől a politikai pártok benyomulása a civil szektorba. Ennek egyik következménye, hogy napjainkra újra szűkül a politikai pártoktól független polgári önszerveződések élettere, a szektor szerves fejlődésének folyamatát megosztó erők deformálják. Az adminisztrációs terhek növelése, a protekciós, civil kontroll alól kivont támogatási rendszer, a közösségi részvételt akadályozó bürokrácia olyan fékeket jelentenek, amelyek az aktív civil közösségek lassú elhalásához vezethetnek. A tét nem kicsi, a helyi társadalom életképessége múlik azon, milyen mértékben rendelkezik aktív polgárok közösségeivel. Ugyanakkor a ridegebb környezet szemléletváltásra is kényszeríti a szektort. Meg kell látni és láttatni a kormányzati forrásokon kívüli alapoknál megjelent, a folyamat ösztönzését célzó pályázatokat (Svájci Alap, MATÁV, stb). A folytatásban a civil szektortudat, az összefogás, a hálózat által biztosítható önvédelem megnyilvánulásai különösen értékes tapasztalatokkal szolgálhatnak, akárcsak a helyi érdekképviselet fenntartására, fejlesztésére tett erőfeszítések. Nem mellékes az sem, hogy a NEA rendszerének hálóján a kis szervezetek kihulltak, így a hálózatok, ernyőszervezetek jelentősége megnőtt. A civilek az új kihívásokra a hálózatokban koncentrált, a szektorra jellemző innováció és rugalmasság birtokában adhatnak választ. Az egri műhely, hálózati együttműködés, partnerségi törekvések meghatározott irányt mutatnak, tapasztalatokat, eredményeket szolgáltatnak arra, hogy az országos civil érdekképviselet jövőbeli piramisának alapköveit helyi civil összefogással lehet megformálni. A helyi érdekképviselet – szervezeti, infrastrukturális feltételeinek megteremtése

–

ellenőrzött

folyamat

eredményeként,

az

önkormányzati

szerepvállalás fenntartásával, megerősítésével a várospolitika szerves részévé válhat. A következőkben az egri civil összefogás gyakorlati eredményeket megalapozó és a folytatás lehetőségét hordozó tapasztalatait taglalom.

14

Az Egri Civil Kerekasztal hálózati együttműködésének kialakulása Az 1996-ban megrendezett első Eger Ünnepe a személyes kapcsolatok révén érdeklődést váltott ki egymás tevékenysége iránt. Megerősítette az együttműködési készséget, a rendezvényben közreműködő önkéntesek és szervezetek vezetői között felmerült az igény, hogy még több szervezetet vonjanak be az ünnep kínálatának bővítésébe. A civil-civil kapcsolatok rendszeressé tétele felé az első lépést a városi civil fórum 1998. évi megszervezése jelentette. Sikere annak is köszönhető, hogy a városban működő szervezetek aktuális, egy-egy feladatra történő összefogása egyre szélesítette a személyes kapcsolatokat. Egyre több szervezet ismerte fel, hogy kapcsolati tőkéjüket és önkéntes munkájukat összeadva eredményesebbek lehetnek és az önkormányzat nagyobb figyelmet fordít kezdeményezéseikre. A fórumszerű együttműködés lehetőségét az információáramlás feltételeinek megteremtése biztosította. Ennek pontos leírását Osváth László így foglalta össze: „ Az ilyen kooperáció tagjai nyílt közösséget alkotnak, amelybe bárki beléphet, a belépés lehetősége bizonyos automatizmusok révén, alanyi jogon jár, például ha az adott földrajzi területen vagy az adott szakterületen tevékenykedik a szervezet. Az együttműködés lehet ágazati és területi is. A szakmai színvonalnak nincsenek szervezeti garanciái. A fórum működtetésének értelme a nagyon erős legitimitás, amelyet az egész ágazattól, vagy ha területileg szerveződik, a térség szervezeteitől nyer, éppen ezért hivatott az ágazat, vagy térség képviseletére. A tagok száma nem korlátozott, de a potenciális résztvevőké igen. A legitimitás alapja a nem kizárhatóság, egy fórum legitimitását nyitottsága alapján érdemes értékelni, ha ezt valamilyen okból elveszti, vagy korlátozza, saját létalapját kérdőjelezi meg. A fórumnak demokratikus elvek alapján kell működnie, de ez le is lassíthatja, bizonyos mértékig nehézkessé is teheti működését. Elengedhetetlen a hatékony belső kommunikáció, ezért koordinációs testületet igényel. A fórum legitimitására építve szervezetek állíthatók fel és küldöttek delegálhatók. Ezek tevékenységével kapcsolatban alapvető fontosságú az ellenőrzés és kommunikáció csatornáinak kialakítása az őket küldő fórum felé.”(4) A fentieknek az egri civilek már az első civil fórumtól megfeleltek. Egyben ettől számíthatjuk az információs hálózat a kialakulását, amely közel húsz éve működik, és nincs alternatívája a városban. A fórumon résztvevő szervezetek kinyilvánított

15

közös akarata volt, hogy létrehozzák a városban működő civil szervezetek információcseréjének infrastrukturális és szervezeti feltételeit. Erre a civil ház 2000ben történt megnyitása, illetve a kerekasztal megalakítása biztosított lehetőséget. A fórum és a fórumok között működő kerekasztal szabályozását az önkéntesség és egyenrangúság alapelveire épített Egri civil kódex tartalmazza. A kerekasztal rendszeres üléseit éves munkatervben rögzítette, a találkozások során kialakult az információáramlás rendszere és gyakorlata. A hálózatot a fórumon közösséget vállalt szervezetek, valamint a kerekasztalba delegált, szakmai, területi alapon szervezett szekciók alkották. A szekciók jelentős része – a szervezeti együttműködés fejlődésének eredményeként – információs hálózatként is működik. A koordinációs hálózat jellemzőit vizsgálva és Egerre vetítve megállapítható, hogy a kerekasztal magasabb fokozatot ért el az együttműködésben. Ennek lehetőségét a civil–civil, illetve a civil–önkormányzati partnerség lassú, bizalomépítő folyamatának következetes fenntartása teremtette meg. A koordináció gyakorlati szükségleteinek, feladatainak meghatározásához, teljesítéséhez konkrét teret a kerekasztal által rendezett és az önkormányzat által támogatott Eger Ünnepe rendezvénysorozat kínálta. Ebben a szakaszban a már önálló információs hálózatként is működő szekciók igénye és a város önkormányzata által elismert eredmények megerősítették a koordináció irányába tett lépéseket. A civilek összefogásával minden évben megrendezett program 2005-re város legnagyobb közösségi ünnepévé vált. Álljunk meg egy gondolat erejéig, mielőtt az egri együttműködés fejlődésének utolsó fázisát ismertetném. Nem direkt döntésekkel alakult ki az egri hálózat, hanem felismerések,

sikerek

és

kudarcok

nyomán

mozdult

együttműködésük

a

biztosítékokkal alátámasztott minőség, a közös felelősségvállalás és képviselet irányába. A kerekasztal mindig különös gondot fordított a folyamatok elemzésére, műhelybeszélgetéseken történő megismertetésére. Ezeket kiadványokban jelentette meg, így tette elérhetővé a megyei szervezetek részére (Első lépés, A partnerség története, Második lépés, Párbeszéd a partnerségért 1-2-3-4., Közös érdek – közös érték). Az egriek szoros kapcsolatot tartottak a gyöngyösi, hatvani füzesabonyi civil összefogásokkal, közös programokban folytattak együttműködést. A hálózatosodás tehát egy hosszú folyamat eredménye volt, amelynek különböző állomásait a feltételeknek való megfeleléssel lehetett minősíteni.

16

A folyamat lépéseit, jellemzőit Osváth Péter így foglalja össze: „Hálózati együttműködés Hálózati együttműködés a szervezetek közötti közvetlen kooperációs kapcsolatokon alapuló együttműködés. A korábban jellemzett két formában az együttműködés részvételen alapul, gyakorlatilag elképzelhető, hogy a résztvevő szervezet egyetlen másik szervezettel sem létesít közvetlen kapcsolatot és kooperációt, csak közvetetten a szövetségen vagy fórumon keresztül van kapcsolatban a többi résztvevővel, addig a hálózatban való részvétel alapja a hálózat legalább egy szervezetével való közvetlen kooperációs kapcsolat. A hálózat formálódása természetesen nem független a szövetségi és fórumszerű együttműködésektől, ezek irányítják a hálózatok alakulását, alkalmat kínálnak a szervezeteknek egymás megismerésére és a kooperációs kapcsolatok kialakulására. Míg a fórum és a szövetség valamelyest egymás ellentétei, nem lehet egy szerveződés fórum is és szövetség is egyszerre, a hálózati együttműködés mindkettővel összeegyeztethető. A hálózati együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, amely lehetővé teszi, hogy az erőforrások megosztásával kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költségeket takarítsanak meg. Az erőforrások alatt, nem csak a hagyományos erőforrásokat (tőke, technológiai ismeret, munka, természeti erőforrás) kell érteni, hanem az információt, infrastruktúrát, humán erőforrásokat, kapcsolatokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezetek céljuk irányába előrelépjenek. (…) A hálózatokban résztvevők száma nem korlátozott, határait nehéz, sokszor nem is lehet kijelölni, végső

soron

globális

rendszerré

kapcsolódhat

össze

egy-egy

nemzetközi

szervezeten keresztül. A hálózati együttműködési rendszer alkalmas arra, hogy a szervezetek hatékonyabban működjenek, költségeket takarítsanak meg, kipótolják hiányzó erőforrásaikat, vagy többlet erőforrásokat vonjanak be, intenzívebben kihasználják kapacitásaikat, több információhoz jussanak, és programjaikat hatékonyabban szervezzék. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hálózat szervezése és fenntartása is befektetést és kompetenciákat követel, e nélkül nem lehet hozzájutni az előnyökhöz sem. (…) A hálózati kapcsolatok nem azonos minőségűek. Az együttműködés előnyeit akkor lehet igazán kihasználni, ha a kapcsolatot erős bizalmi viszony alapozza meg.

17

A bizalom megelőlegezése, minden alkalommal kockázatot jelent a felek számára. A kapcsolat interakciók folyamán fejlődik, ezért fontos, hogy az együttműködés időben nem korlátozott. (…) A hálózati együttműködésben elengedhetetlen a személyes kapcsolat, a formalizálás sokszor csak a külső szereplőknek szól, illetve segít átmenteni a kapcsolatot, ha a kapcsolattartó személy valamely okból kiesik a rendszerből. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a szemléleti kérdést, hogy egy jó kapcsolat érték, amely sok befektetést igényel, megszűnése pedig veszteség!” (5)” Az ECK kohéziós ereje a szekciókon belüli együttműködési készség és képesség fejlődésével magyarázható. A civil-civil kapcsolatok erősödése magával hozta a civilönkormányzati partnerség fejlődését is. Ez az együttműködés azonban nem volt zavartalan. Kezelni kellet olyan jelenségeket, amelyek a szervezetek vezetőinek felkészületlenségéből, karriert építő, egyéni ambíciók felbukkanásából, olykor pártok befolyási

kísérleteiből,

vagy

a

hivatali

bürokrácia

arroganciájából

eredtek.

Számításba kellett venni a választási ciklusokat követő új önkormányzati testület tagjainak demokrácia felfogását, a civil szervezetekkel kapcsolatos előítéleteit is. A hálózati együttműködés építése azonban folyamatos volt. Ezt lehetővé tette egyrészt a kerekasztalon belül kialakult bizalom, másrészt egy felkészült, egyenrangú partnerség iránt elkötelezett, meghatározó egyéniségekből álló „civil baráti kör” döntő befolyása. A kerekasztal kezdeményezőkészsége és az eredmények lehetővé tették a következő fokozat, az együttműködési hálózat kialakítását. Ebben a szakaszban jelentős előrelépés történt a szektoron belüli és a civilönkormányzati együttműködés területén. A legjelentősebbek ezek között: A városi fórumon a Civil kódex módosításaként három állandó bizottság alakult:az Eger Ünnepe szervezőbizottság, a Kommunikációs bizottság és a Civil alap bíráló bizottság. A civil fórum szervezőbizottságának megválasztása még az előző szakaszban történt. Mivel a kerekasztal nem rendelkezett jogi személyiséggel, így a kerekasztal egy-egy szervezete vállalta, hogy programgazdaként elkészíti a közös pályázatokat. Ezek témái: Eger Ünnepe megrendezése, Párbeszéd a partnerségért szimpózium, nemzetközi

kapcsolatok

építése,

hazai

tapasztalatcserék,

kiadványok

megjelentetése, civil szervezeti vezetők képzése. A közös pályázatok a hálózati együttműködést erősítették. A helyi beágyazódás fokmérőjét a kerekasztal 1%-os

18

kampányát is a hálózat vezényelte. Médiakapcsolatok fejlődésének eredményeként a városi televízióban rendszeres műsoridőt kapott a civil terület. A hálózat új közösségi eseménye a Civil randevú, amit évente, mindig az év végén a polgármester, képviselők, tanácsnok, civil referens részvételével, a közös értékelés eseményeként rendeznek meg. Az idei utolsó, hálózatot erősítő kezdeményezést a helyi finanszírozást biztosító európai gyakorlat adaptálása, az egri közösségi alapítvány létrehozása jelentette. A partnerség tartalmának fejlődését mutatja, hogy az önkormányzat több döntéssel ismerte el a kerekasztal legitimitását. Ebben a folyamatban az egymást váltó polgármesterek meghatározó szerepet töltöttek be. Az egri önkormányzat elsők között alkalmazott civil referenst. Létrehozta az Egri civil alapot, és elősegítette a vállalatok iparűzési adójának civil szervezetekhez történő címkézését. Megteremtette az érdemi döntés-előkészítő munka feltételét a civil delegáltak befogadásával. Az utolsó választási ciklustól a referens munkáját civil tanácsnok segíti. A tanácsnok kezdeményezésére a helyi kitüntetés rendszerébe emelték a civil személyek/vagy szervezetek munkájának elismerését.

Tény, hogy Egerben döntően az NCA pályázatai teremtették meg a civil hálózati együttműködés

fejlesztésének

lehetőségeit.

A

támogatásokat

tudatosan

és

hatékonyan használták fel a kerekasztal szervezetei arra is, hogy a hazai és nemzetközi civil kapcsolatok tapasztalatait megismerjék. A közös cél, az ösztönző környezet és az eredmények együttesen adtak alapot a hálózatnak arra, hogy fejlesszék együttműködési képességüket, szerezzenek gyakorlatot a partneri szerep ellátásában Nem mellékes a hálózat szervezetekre gyakorolt hatása, amely fejlesztette

az

érdekérvényesítő

képesség

fontosságának

felismerését.

A

tapasztalatok a kerekasztalon belül konkrét szakmai, területi aktivitást jeleznek. Az ECK együttműködési hálózat előtt napjainkban új kihívások jelentkeznek: küszöbön áll az egri civil ház bezárása, a helyi iparűzési adó felajánlott összege harmadára

csökkent;

a

megyei

civil

információs

és

szolgáltató

központ

felszámolásával a hálózati együttműködés lehetőségei szűkültek; szembe kell nézni a megyei civil információs centrum pályázati botrányának demoralizáló hatásával; NEA rendszere kizárta a megyei/régiós szintű civil kontroll gyakorlását. A

19

problémákra adandó válaszok keresése, a gondok enyhítése, az uniós források és más nemzetközi alapok elérése a jövőben meghatványozza az erős, strukturált szervezetek, szövetségek és hálózatok jelentőségét. A kis szervezetek innen várhatnak

rendszeres

információt,

együttműködési

lehetőséget,

koordinációt

kapcsolataik fejlesztéséhez, humánerőt céljaik eléréséhez. Ebben a helyzetben az ECK együttműködési hálózata számára kiemelkedő fontosságúvá vált új partnerségi kapcsolatok létrehozása (vállalkozói szféra); szervezetei

közhasznúságának

elismertetése,

beágyazódásuk

növelése

(1%

felajánlás); közös, a város életében jelentős program távlatos mecenatúrájának megteremtése; a helyi finanszírozás új formáját jelentő egri közösségi alapítvány aktivizálásával; mozgósító funkció gyakorlása építve a városrészek lokálpatrióta hagyományaira; folyamatos jelenlét biztosítása a médianyilvánosság minden formájában. A hálózat érdekképviseleti tevékenységének minősége, hatékonysága, távlatossága dönti el, hogy a jövőben a képviselt polgárok mennyire ismerik és igénylik, az önkormányzat pedig milyen szerepben tartja partnerének az egri civil összefogást.

20

A

civil

részvétel

és

képviselet

rendszere

az

önkormányzati

döntés-

előkészítésben Több mint egy évtizedes folyamatban alakította ki a kerekasztal a szervezeti, személyi,

technikai

feltételeket,

valamint

a

részvételhez

nélkülözhetetlen

jogosítványokat. A rendszer a kerekasztalon belüli humánerő képzésével, illetve az önkormányzati oldallal folyamatosan, egy esetben pedig a politikai pártokkal is folytatott konzultációk során formálódott. Az ECK partneri szerepében gyakorlatot szerzett az információs, mozgósító, forrásteremtő, stb funkciók vállalásával. Kihasználta a törvényben előírt (közművelődési tanács), és a város történetéből ismert és újjáéleszthető lakossági érdekképviseleti formákkal (fertálymester) való kapcsolat

építésének

lehetőségét.

Figyelmet

fordított

új

érdekképviseleti

tevékenységek elindításában való részvételre (ifjúsági kerekasztal, állatvédelem). Folytatta és megerősítette a hagyományos érdekképviseleti szerepet ellátó szövetségekkel (környezetvédelem fogyasztóvédelem) az együttműködést. A jogi személyiség nélküli kerekasztal a CISZOK által nyújtott szolgáltatásokat vette igénybe az információcsere (honlap) és a kapcsolattartás (telefon, levelezés, tanácskozás)

biztosításához.

Képzéseken,

közös

projektek

tervezésében,

megvalósításában alakították ki az érdekképviselet ellátásához is nélkülözhetetlen szakértői csoportot, amely alkalmanként külső meghívott szakemberekkel egészül ki. Vegyük számba a szervezeteket, és együttműködési formákat, amelyek legitimációt és hátteret biztosítnak az érdekképviseleti munkához. Egri Városi Civil Fórum Az egri polgárok civil közösségeinek parlamentje Egerben, mint annyi más városban a szervezetek százai elkülönülten végezték (sok helyen még ma is) a közösség érdekében közhasznú tevékenységüket. Ez a sokszínű, értékeket őrző, teremtő, közösségi érdekeket megszólaltató erő új, példamutató minőséget teremtve koncentrálódik az egri civilek összefogásában. A változás tizennégy éve következett be. Azóta évente több mint száz közösség jelenik meg a civil fórumon a városháza dísztermében.

21

Hogyan és kik vehetnek részt a fórumon? Bejelentkezéssel, az együttműködési szándékukat egyértelműen kinyilvánító egri egyesületek, alapítványok és nem formalizált civil közösségek képviselői. Mi a fórum feladata? A fórum résztvevői a civil kapcsolatok fejlesztése, a hálózati együttműködés erősítése; a közös érdekérvényesítés lehetőségeinek és feltételeinek megteremtése; a helyi társadalom erőinek összefogása és a szervezetek működésének elősegítése, javítása érdekében tanácskoznak. Megválasztják a szakmai és területi alapon létrejövő szekciók tagjait, vezetőit, az Egri Civil Kerekasztal tagjait, és a közösségi programok pénzügyi alapját kezelő Civil Alap Bíráló Bizottságot. Mit ad az egrieknek a civil fórum? A szekciók együttműködésével a polgárok közösségi – területi és szakmai alapú - kezdeményezéseinek felkarolását. Fórumot a város értékeinek védelméhez, gyarapításához. A város képviselőtestületének látható partnert, amely gyakorolja a civil kontrollt. Társadalmi tőkét mozgósító, pénzügyi forrásokat teremtő erőt. A közösségi tervezéshez nélkülözhetetlen, koncentrált szakmai hátteret. A város legnagyobb közösségi rendezvényét az Eger Ünnepét. A fórum és a képviseletek működését az Egeri Civil Kódex foglalja keretbe. A fórum legnagyobb etikai értéke a pártpolitikai semlegesség. A városban működő szervezetek jelentős része még nem vállalja a fórum által felkínált együttműködést, az eltelt két évtized tapasztalata, hogy a fórumnak nincs hatékonyabb alternatívája a városban. Egri Civil Kerekasztal az egri egyesületek, alapítványok, civil közösségek választott koordinációs, érdekképviseleti testülete. Kik alkotják a kerekasztalt? Az Egri Városi Civil Fórumon megválasztott, önkéntes munkában dolgozó civil szervezetek képviselői. Milyen munkát végez a kerekasztal? Munkaterv alapján figyelemmel kíséri és részt vállal az önkormányzati döntés-előkészítésben. Koordinálja a szakmai szekciók és a szervezetek közös akcióit. Pályázatokkal forrásokat teremt a közös célok megvalósításához.

Kapcsolatokat

tart

fenn

az

önkormányzat

hivatalaival,

intézményekkel, városon kívüli civil szerveződésekkel. Nyilvánosságot szervez és teremt a médiákban. Szakértői csoportokat, bizottságokat hoz létre és működtet. Mozgósít

a

város

értékeinek

megőrzéséhez,

közösségi

részvételt

igénylő

22

feladatokhoz. Megválasztja az önkormányzat bizottságaiban a közösségi érdekeket képviselő civil delegáltakat és a kommunikációs bizottság tagjait. Miért fontos a kerekasztal a városban? A fórumok közötti időszakban biztosítja a civil-önkormányzati kapcsolatokban a folyamatos, felelős párbeszéd fenntartását. Folyamatos működésével egész évben fórumot biztosít az egri polgárok közösségi kezdeményezéseinek. Védelmet nyújt a képviseleti és részvételi demokrácia gyakorlásában résztvevőknek. Hol lehet elérni az Egri Civil Kerekasztalt? Üléseit elfogadott munkaterv alapján rendezi, amely elérhető az egri civil portálon. Minden ülés nyitott a közösségi kezdeményezések előtt, de sem egyéni, sem pártpolitikai célú megkeresést nem tárgyal. Egri

Közművelődési

Tanács

(továbbiakban

EKT)

sajátos

érdekképviseleti

tevékenységet lát el a kulturális területen. Az 1997. évi CXL. törvény 82. § alapján kapott felhatalmazással 2003-tól működik. Megalakítását az egri székhellyel bejegyzett

jogi személyiséggel rendelkező,

helyben

működő

közművelődési

társadalmi szervezetek kezdeményezték. Az EKT elsődlegesen a helyi lakossági igények megjelenítésének, kulturális érdekérvényesítésének és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma. Hogyan működik a tanács? Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők, minden szervezet egy-egy, szavazati joggal rendelkező képviselővel vesz részt a munkában. A szervezetek képviselőinek mandátuma három évre szól. Üléseit évente két alkalommal, illetve szükség szerint tartja. A Tanács határozatokban rögzíti állásfoglalásait, véleményét, javaslatait. Felkérésre szakértői közreműködést biztosít az önkormányzati döntéselőkészítés folyamatában. A Tanács működése során képviselőin keresztül a)

véleményt

nyilvánít,

javaslatot

tesz

a

város

közművelődési

feladatellátásával kapcsolatos kérdésben, b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,

23

c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését. A

Tanács

információs,

kapcsolattartó,

képviseleti

tevékenységét

háromtagú

elnöksége útján biztosítja. Az elnökség tagjai a Tanács által elfogadott sorrendben, egy éves időtartamban – látják el a soros elnöki, illetve alelnöki tisztséget. Információcserére önálló honlapon biztosít lehetőséget (www.ktf.hu). Az EKT kapcsolatot tart és együttműködik az Egri Civil Kerekasztal kulturális szekciójával, az egri közművelődési intézményekkel, kulturális célú szervezetekkel és nonprofit vállalkozásokkal,

a

megyében,

illetve

az országban

működő

közművelődési tanácsokkal, önkormányzati képviselőkkel. Az EKT párbeszédet folytat a közművelődés helyi érdekképviseletéről a politikai pártok

helyi

képviselőivel,

de

nem

vállal

részt

a

pártok

programjainak

megvalósításában. Egri Ifjúsági Kerekasztal Olyan érdekegyeztető fórum, amely szakmai véleményező és javaslattételi joggal rendelkezik az ifjúságot érintő helyi önkormányzati döntések meghozatalában. A 2011. november 10-én megalakított kerekasztal elsőként az ECK-val vette fel a kapcsolatot, a kerekasztal képviselői részt vállalnak az ifjúság igényeinek és érdekeinek megjelenítésében is. Mi az Egri Ifjúsági Kerekasztal célja? Az ifjúságért felelős, vagy azzal foglalkozó szervezetek összefogása, koordinációja, valamint kapcsolódási lehetőségeik feltárása. Eger városában a gyermek- és ifjúsági korosztály érdekei megjelenjenek az önkormányzat ifjúságot érintő döntéseinek meghozatalában. Az ifjúsági szervezetekkel, fórumokkal együttműködve az egri ifjúság érdekeinek megfogalmazása, képviselete. A fiatalok települési szintű közügyekben való képviseletének biztosítása. Eger Megyei Jogú Város Ifjúsági Cselekvési Terve végrehajtásának civil kontrollja, megvalósításának támogatása. A helyi ifjúsági fejlesztések hatékonyságának javítása. A helyi ifjúság boldogulásának elősegítése, a város megtartó erejének növelése.

24

Ki lehet tag az Egri Ifjúsági Kerekasztalban? Önkormányzati

képviselő,

tisztviselő,

akit

a

közgyűlés

vagy

valamely

szakbizottság vagy a polgármester a kerekasztal munkájában való részvételre kijelöl. Bármely, az ifjúsággal foglalkozó helyi intézmény vagy civil szervezet. Bármely ifjúsági korosztályi szervezet. Diákönkormányzat. Magánszemély, amennyiben két kerekasztal tag ajánlja. Mely területeken hozhat változást az ifjúsági kerekasztal belépése? Civil szervezetekkel, klubokkal, helyi vállalkozókkal, ifjúsági feladatokat ellátó és oktatási intézményekkel, kollégiumokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, A közgyűlés elé kerülő ifjúsággal kapcsolatos előterjesztések véleményezése, javaslatok megfogalmazása; Városi képzési programokban való részvétel; Városi

gyermek-

és

ifjúsági

rendezvények

szervezése,

programok

összehangolása; Információk továbbítása, ifjúsággal kapcsolatos információs hálózat kiépítése, fenntartása; Az érdekegyeztetés élőbbé tétele a korosztályt érintő kérdések közvetítése terén. Civil delegáltak Az ECK megbízásából 2006-tól vesznek részt a bizottságok döntés-előkészítő munkájában. A képviselőtestület által nem rögzített, de a szokásjog alapján elfogadott hozzászólási, véleménynyilvánítási jogosultsággal vesznek részt az üléseken. Felkérésre szakértői közreműködést biztosítanak. Lehetőségük van kérdésfeltevésre és többletinformáció kérésére. A zárt üléseken való részvételük nincs szabályozva. A hivatal a bizottsági ülések előterjesztéseinek anyagait a bizottság tagjaival egy időben biztosítja számukra. Az előzőekben ismertetett civil képviseleti formációkkal találkozhatunk az ország több városában. Az egri civil delegáltak kiválasztása, részvételi szerepük kialakítása, beszámoltatásuk irányába tett lépések hosszú folyamata azonban még nem zárult le. Sajátos helyzetük – közvetlen és rendszeres kapcsolat a döntéshozókkal/

25

költségtérítés nélküli önkéntes szakértők – körültekintő és kölcsönösen elfogadott működési keretek kialakítását igénylik. Tapasztalataikra a következő fejezetben részletesen kitérek. Egri Fertálymesteri Testület A város hagyománya él tovább a fertálymester szerepében. Az igények gyűjtésében és a közösség érdekeinek megfogalmazásában, képviseletében civil szervezetként vesz részt a nagy múltú testület. Napjainkban elsősorban reprezentatív szerepet tölt be. A hagyománytisztelő városban egyre több helyen és alkalommal fogalmazódik meg a közszereplőként véleményformáló, tiszteletnek örvendő a fertálymester tevékenységének megújítása. Mit tudhatunk a fertálymesteri testületről? „Kialakulása a törökhódoltság megszüntével, a XVII. század végén történt, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi ember, aki tudjon írni és olvasni, s akinek személyes

tekintélye

közigazgatásban

és

segítségére

lehessen

a

város

vezetőségének

igazságszolgáltatásban.

A

fertálymesteri

a

hagyomány

újjáélesztése 1996-ban történt meg az Egri Lokálpatrióta Egylet kezdeményezésére. A testület alapvető feladatának és célkitűzésének tartja: - az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását, a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását, - a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását, - a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint- a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.” (Kürti Menyhért dr.) A Fertálymesteri Testület és az Egri Civil Kerekasztal között hivatalos kapcsolat nincs. A kerekasztal tagjai között nem találunk erre a tisztségre választott személyt, de a kapcsolatra nyitott mindkét fél. Az egymásra találás a város érdeke, még inkább a városvezetés érdeke. Az első lépést a Felnémeti Kerekasztal és a felnémeti városrész fertálymestere megtette, követhető példát teremtettek más városrész és az ECK számára is.

26

A részvétel és képviselet tapasztalatai A civil kerekasztal érdekegyeztető- és képviseleti munkáját közvetlenül delegáltjai útján látja el. A városban a kerekasztalon kívüli más civil szervezet/összefogás is részt vesz az érdekérvényesítő folyamatokban. A delegáltak kérdésekre adott válaszaikkal segítették ennek a rendkívül fontos hálózati tevékenységnek a tapasztalatainak áttekintését. Röviden összegezve a civil delegáltak és a bizottságok elnökei egyöntetűen pozitívnak minősítették a döntés-előkészítés során megvalósuló közös munkát. A bizottságok érdekeltek az együttműködés fenntartásában. Az ECK szekcióvezetői az érdekképviseletet fontosnak tartják, de a civil delegáltak munkájáról nem alakítottak ki véleményt. A delegáltak legitimitását az önkormányzati oldal nem kérdőjelezi meg, ugyanakkor a civil oldalnak nincsenek elvárásai a civil képviselet minőségét, hatékonyságát illetően. A delegáltakat nem a fórum választja, hanem a kerekasztal kéri fel, munkájuk ismertsége a kerekasztalon belülre korlátozódik. Kezdeményezés történt a delegáltak egyeztető munkájának és információcseréjének koordinálására, de ennek feltételeit nem sikerült megteremteni. Lépések történtek a fórumot alkotó szervezetek és az egri polgárok tájékoztatását szolgáló egri civil portál bekapcsolására, a civil képviselet népszerűsítése érdekében, de ezen a téren sem történt érdemi változás. Megállapítható, hogy az egri civil-önkormányzati kapcsolatokban a delegáltak nem azonosan ítélik meg a civil érdekképviselet fontosságát. Tapasztalható, hogy eltérő intenzitással népszerűsítik a civil részvétel értékeit és eredményeit a civil szervezetek körében. Ugyanez a népszerűsítő tevékenység a polgárok körében nincs mérhető szinten. Mivel az ECK és Eger MJV Önkormányzata között nincs – a partnerség feltételeit, tartalmát rögzítő – megállapodás, így a delegáltak lehetőségeit a szokásjog – korábban a bizottsági elnök partnerségi hajlandósága – határolja be. Valamennyi delegált elfogadott szakemberként alakítja saját bizottságán belüli mozgásterét. Jogai: véleménynyilvánítás, kérdésfeltevés, szakértői vélemény kérése, szakértő meghívása bizottsági ülésre, hálózaton belüli információkérés, nyilatkozás a médiában.

Tevékenységüket

önzetlenül,

Megbízatásuk időtartama nincs meghatározva.

önkéntes

munkaként

vállalták.

27

Az állandó meghívott státusz velejárója, hogy a delegáltak az előterjesztések anyagait megkapják. A szervezetekkel történő érdemi előkészítő egyeztető munkát rendkívül mértékben korlátozza a felkészülésre rendelkezésre álló idő rövidsége. Ez azonban fennáll a bizottság tagjai esetében is. Időhiány miatt elmarad a bizottsági tagokkal

való

konzultáció,

az

előterjesztések

alaposabb

megismerése,

a

következmények és hatások bemutatása.(gazdasági, személyi, városmenedzselési, stb), ami negatívan hat a delegáltak munkájának hatékonyságára. A delegáltak a bizottságok elnökeivel közvetlen kapcsolatot tartanak fenn. Zavartalan kapcsolatuk az bizottság tagjaival, komolyan veszik a delegáltakat, de tisztában vannak jelenlétük korlátaival. A delegáltak a bizottság tagjainak felkészültségéről kialakított véleménye szerint „többségükben azonos szintű ismeretanyaggal, azonos időben tájékozottak, mint a meghívottak. Nagyobb hányaduk a projektek, döntési témák előkészítésében nem vesz részt.” Gyakorlat, hogy az elnökökkel (személyesen/interneten/vagy telefonon) konzultációt tartanak nagyobb horderejű kérdések előtt (például: iparűzési adó megváltoztatása, állampolgári felszólalás megvonása, 1% felajánlás egyeztetése, civil alap értékének megtartása, koncepciók, helyi rendeletek előkészítése). Elfogadott gyakorlat az is, hogy általában először a bizottság tagjai mondják el a véleményüket, kiegészítésüket az előterjesztéssel kapcsolatban, majd ezt követően kap szót a delegált. Bizonyos esetekben – például amikor önkormányzati intézményt érintő döntéseiről van szó és a törvény behatárolja a lehetőségeket – a civil delegált észrevételt tehet, de nem befolyásolhatja a döntést. Megtörtént azonban, hogy épp a civil észrevétel akadályozta meg az indokolatlan intézményalapítást. A civil delegáltak olyan napirendeknél éltek a véleménynyilvánítás lehetőségével, amelyek felölelik az önkormányzati feladatellátás jelentős szegmensét. A teljesség igénye nélkül nézzük át, milyen területeken fogalmazták meg véleményüket: Minden civileket érintő költségvetési témában (Civil Alap, Eger Ünnepe, az iparűzési adó címkézési ügye, a különböző támogatások kérdései, stb). Városrendezési, fejlesztési témákban. A különböző közszolgáltatási díjak, változtatások, minőségjavító intézkedések ügyeiben.

28

Éltek a javaslattétel lehetőségével – a Civil Alap növelése, az iparűzési adó civil szervezetek részére címkézhető hányadának növelése, civil és kulturális alap elosztásának alapelvei, Agria Agóra projekt esetében ; külső szakértő bevonásának lehetőségével – javaslat nyújtható be a bizottsági elnöknek, melyet a szavazásra jogosultak megszavazhatnak. Ilyen volt a városi múzeumi hálózat létrehozásának ügye, a város zöldfelület gazdálkodási koncepciója valamint a döntés-előkészítő szakasz megnövelésének lehetőségével – Kulturális koncepció 2012. Ellentmondásként értelmezhető a párbeszéd történetében, hogy az egri polgárok testületi ülésen történő hozzászólási jogának eltörléséről anélkül döntöttek a képviselők, hogy kikérték volna az ECK véleményét. Mivel a képviselői fogadóóra az egyéni panaszok, javaslatok terepe, a közmeghallgatás pedig eddig nem töltötte be a közösségi fórum szerepét, felértékelődik a civil érdekképviselet lehetősége, jelentősége. Kiemelésre érdemes az ECK-nak a „civil törvény” előkészítése kapcsán folyatott érdekképviseleti tevékenysége.

Miként befolyásolja az érdekképviseleti munka hatékonyságát az önkormányzati választás? – erre a kérdésre különböző válaszok érkeztek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önkormányzati választásokat követően jelentősen változik a bizottságok személyi összetétele. A vezetési stílus alapjaiban eltérő lehet, amely negatív hatást gyakorolhat civil delegált megítélésére. Arra még nem volt ereje a civil szektornak, hogy a bizottsági helyekre elismert civil szakembereket jelöljenek. A delegáltak megítélése szerint ezt a városban kialakított részben működő gyakorlatot, részben még csak elméleti lehetőséget közösen, mindkét oldal részvételével lenne célszerű összegző értékelésnek alávetni. A civil delegáltak munkájának értékelése eddig még nem történt meg. Végezetül néhány javaslat a delegáltaktól az érdekképviseleti tevékenység fejlesztésére: „A részvételi demokrácia magasabb szintű megvalósítása az önkormányzat és a civil szervezetek között hatékonyabb lehetne ha - az önkormányzati döntések előkészítő, tervezési fázisában a civil szervezetek szakmai erői közreműködnének. Ebben az esetben a városfejlesztési, szociális.

29

humánpolitikai és kulturális szakmai erők bizonyosan megalapozottabb, kevesebb vitával megvalósítható tervek elfogadására ösztönöznék a vezető testületet. Természetesen ehhez a civil erőknek is szakmai kínálatot kellene adni. (Lehetne erre szerződéses kötelezettséget is vállalni, díjazás ellenében.) - A jó téma előkészítés alapja a város jövőjének megbízható tervezése, a jó koncepciók, projektelemek, hatástanulmányok stb. Mindez megfelelő időrendben, hogy a hivatali előkészítés a bizottsági munka minőségét, majd a képviselőtestület döntéseit kedvezően alakítsa. - Elkerülhetetlen a civil szervezetek aktívabb és szervezettebb közreműködése a városrendezés, a városfejlesztés, a közműfejlesztés terveinek lakossági fórumokon történő megismerése és megvitatása. Civilek szakmai erői nem vesznek részt az ismertetőkön, nem hallatják hangjukat, csak évek múlva reklamálnak. Az ECK érdekképviseleti tevékenysége akkor lenne hatékonyabb, ha a döntés előkészítésben már a folyamatok kezdetén részt tudna venni. Ha delegáltjai útján elmondhatná véleményét, ez lenne valóságos terep a részvételi és képviseleti demokrácia összhangjának megteremtéséhez. Ezzel lehetne kizárni, hogy a pártok és velük együttműködő „civil szervezetek” logikája érvényesülhessen települési szinten. Eddig nem kapott megfelelő hangsúlyt a civil delegált, a városrész önkormányzati képviselője, valamint fertálymestere együttműködésének kérdése. Ez kihasználatlan lehetőség, amelyet az ECK kezdeményezésével az igény – és érdek teljesebb megjelenítésének szolgálatába állíthat, értelmet adna a részvétel és a kontroll kiterjesztésére ezáltal növelhetné az aktív polgárok számát is. A következő fejezet három terület – korosztályi (ifjúság), területi (Felnémet városrész), és szakmai (kulturális) – érdekképviseleti tevékenységét mutatja be.

30

Ifjúsági érdekképviselet Egerben Az egri civil összefogás adott mintát az ifjúsággal foglakozó szervezeteknek, intézményeknek az igény – és érdek artikulálására. Ezen a területen a múlt év végén megalakult Egri Ifjúsági Tanács megkezdte munkáját. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a tanácson kívüli aktív szervezetek is önálló kezdeményezői a korosztályi érdekek megjelenítésének. A kerekasztal elérte, hogy minden, az ifjúsággal kapcsolatos döntéshez használják a 2010-ben elvégzett ifjúságkutatás tanulmányt. A megkezdett munka még az elején tart, de már értékelhető együttműködésekkel találkozhatunk különböző döntés-előkészítő folyamatokban (Eger MJV Kulturális koncepció, Sportkoncepció, Eger MJV Ifjúsági Cselekvési Tervének felülvizsgálata), amelyet a kerekasztal kezdeményezett számítva az EKT és az ECK részvételére. Az önálló szervezetek akcióikkal felhívták a döntéshozók figyelmét a közösségi tér hiányára a felsővárosban, fórumokon fogalmazták meg a bezárt klubok, szabadidős színterek

hatását

az

egri

ifjúság

körében

tapasztalható

elégedetlenség

növekedésére. Ezt egyébként az ifjúságkutatás is alátámasztotta. A kritical mass kerékpáros felvonuláson rendkívül nagy részvétel mellett irányították a közvélemény figyelemét biztonságos közlekedés megoldatlanságára. A kerekasztalban résztvevő civil szervezetek létrehozták az ECK keretében az ifjúsági szekciót. együttműködés

Ezzel hosszú és

idő

koordináció,

érdekképviseleti munka folytatásához.

után

valamint

ismét az

szervezettebbé ifjúság

válhat

segítséget

az

kaphat

31

A felnémeti civilek érdekegyeztető tevékenysége Az önszerveződés és az együttműködés sajátos formációja alakult ki Eger Felnémet

városrészében. Az Egri Civil Kerekasztal egyetlen területi alapon szerveződött, jogi személyiséggel nem rendelkező szövetsége a 2008-ban alakult Felnémeti szekció. A szekciót alkotó tizenkét szervezet 2010-ben közös pályázati programot indított a városrészben. Az NCA által támogatott helyi társadalomfejlesztő program a civil szervezetek összetartozás tudatának erősödését, aktív polgárok bevonását, széleskörű és folyamatos tájékoztatás kialakítását, és a közösségi kohéziót erősítő rendezvények, akciók meghonosítását eredményezte. A szervező, információgyűjtő, tájékoztató, rendezvényeket koordináló szekcióhoz tizenöt szervezeteken kívüli önkéntes

aktív

polgár,

illetve

három

helyi

intézmény

csatlakozott.

A

közösségfejlesztő munkában részt vesz a városrész önkormányzati képviselője. A folyamat zárásakor 2011-ben a civil szervezetek és a folyamathoz csatlakozott polgárok, valamint az intézmények képviselői létrehozták a Felnémeti kerekasztalt. A kerekasztal, amelyben már nemcsak civil szervezetek összefogása valósult meg lehetőséget teremtett a szélesebb összefogásra. A kerekasztal közös programokhoz, kezdeményezésekhez saját finanszírozási alapot hozott létre, melynek forrásai a képviselő kerete, a helyi civil alap pályázata, helyi vállalkozók és magánszemélyek támogatása és adományai. Ehhez járult – mert tervezhetővé vált – az aktivizált polgárok önkéntes munkája. A civil önkormányzati együttműködés lényeges eleme a helyi igények és érdekek folyamatos egyeztetése, képviselete, a közösségi tervezés gyakorlatának elsajátítása. Vegyük számba rövid összefoglalással azokat a lényeges elemeket, amelyekkel épül és gyarapodik a tapasztalat, amely a Felnémeti kerekasztal hálózati együttműködésében tudássá válik az igény és érdek megfogalmazása és annak képviselete. Első helyen az információáramlást biztosító, az aktív részvételhez kedvet és lehetőséget teremtő, rendszeresen szerkesztett internetes fórumot a „felnémeti blogot” említhetem. Ennek az internetes fórumnak a mindennapi munkát segítő haszna mellett kiemelésre érdemes „terméke” Felnémeten rendkívül népszerűvé vált helytörténeti kiadvány, amelyet a település 750. jubileumának évében jelentettek meg. A széleskörű tájékoztatást szolgálta a „Felnémeti mocorgók krónikája”, amely az összefogás eseményeinek népszerűsítő helyi kiadványa.

32

.A kerekasztal társadalmi kohéziót, civil szervezetek beágyazódását, elismerését

szolgáló

rendezvényei

éves

rendezvényterv

foglalja

keretbe

(hagyományőrző disznótor, közösségi nap, kulturális napok, búcsúi lecsófesztivál, szüret, Felnémeti esték). A lokálpatriotizmust erősítő rendezvények, – amelyek a helyi értékeket, elismert alkotókat népszerűsítik – példaértékű a városban. Ezek az alkalmat lehetőséget adnak az itt élőknek, hogy részvételükkel kinyilvánítsák véleményüket, bekapcsolódási, vagy támogatási formát kínáljanak a kezdeményezésekhez. Fontos, jövőt építő és a közösségi tervezés gyakorlatának megismerését segíti a kerekasztal és az önkormányzati képviselő rendszeres konzultációja, közös megjelenése a fórumokon (közösségi nap, kérdőíves felmérés elemzésének bemutatása). Ennek alapját a helyi társadalomfejlesztő program teremtette meg, amelynek

egy

éves

időtartama

alatt

kérdőíves

módszerrel,

a

közösségi

rendezvényeken biztosított személyes véleménynyilvánítási lehetőséggel, az internet adta lehetőség kihasználásával sikerült megszólítani az itt élőket. A kerekasztal a polgárok igényeinek és érdekeinek megnyilvánulását, valamint az ezekhez párosítható helyi részvételi aktivitást bemutató tanulmányát a felnémeti blogon mindenki számára elérhető tette. A városrész rehabilitációs programnak egyik jelentős objektuma a Felnémeti Gondozási Központ és az emeletén kialakított közösségi színtér – ismertebb nevén felnémeti civil ház – működtetése 2013-tól az együttműködés, de a közösségi érdek képviseletének is rendkívül fontos próbája lesz. Az egyeztetések folynak a közművelődési feladatellátó intézménnyel, amely az egyik lehetséges megoldást jelenti. A szervezetek, szolgáltatók szabályozott együttélése és közös teherviselése egy másik megoldása irányába mutat. A kerekasztal tapasztalatcseréi az elmúlt két évben egy harmadik lehetséges út megismerését célozták, amelyet a közösségi alapítvány biztosíthat. A döntően helyi tőkével működő, – bár a hazai gyakorlatban ismeretlen – jogi személyiséggel bíró, civil kontrollal működő közösségi alapítvány is megnyugtató megoldást kínál. A döntés a felnémeti összefogás érettségéről, valamint érdekegyeztető és –érvényesítő gyakorlatának fejlettségéről is szolgálhat majd tapasztalatokkal.

33

A felnémeti kerekasztal új lehetősége és feladata – amely a képviselő és a kerekasztal egyeztető konzultációjának eredménye – a bervai lakótelepen élők közösségi színterének megnyitása 2013-ban. A működtetés és a helyi igények összhangjának megteremtése olyan kihívást jelent, amely jelentősen befolyásolhatja a lakótelepen élők aktivitását, a helyi ügyekben való részvételét. A felnémetiek több mint egy évtizedes lokálpatrióta törekvéseinek folyamata természetesen nem zökkenőmentes. Az közösségi részvétel, az érdekképviselet kialakítása felé tett lépéseket sem mindenki fogadja megértéssel. Itt is a passzív, de igényeket megfogalmazók vannak többségben. Még a kerekasztal elveit, abban együttműködést vállalók körében is akad külön utas, saját szervezetének előnyöket vindikáló szervezeti vezető. A városrészben élő, jelentős számú cigány kisebbség bevonása sem egyszerű feladat. Ezen a területen egy szakmailag strukturált és feladatellátással megbízott, együttműködésre nem hajlamos szervezet tevékenysége meghatározó. Az aktív polgárok számának gyarapítása folyamatos tájékoztató, felvilágosító, mozgósító akciókat igényel. Az NCA megszűnésével elapadt a hálózat fejlesztéséhez nélkülözhetetlen legjelentősebb forrás. A hálózati működést az önkéntes munka és a közös pályázatok biztosítják. Bíztató, hogy a kerekasztalt létrehozó mag bizalma és kohéziója erős, a városrészben élők elismerik a kezdeményezők erőfeszítéseit, az önkormányzati képviselő pedig ragaszkodik a konzultációs fórum fenntartásához. Legutóbbi kerekasztal ülésen a felnémeti negyed fertálymestere kapcsolódott be a közösségfejlesztő feladatok ellátásába. Veszély, hogy több, közösségi aktivitást igénylő probléma megoldatlansága, a kerekasztal

hálózati

működését

befolyásoló

negatív

jelenség

együttesen

eredményezhet egyes lakókörzetekben olyan a fásultságot, amely növeli a közömbösök számát és csökkenti az önkormányzatiságba vetett bizalmat, ezzel megtorpanhat a példaértékű helyi demokratizálódási folyamat.

34

Érdekképviselet a kulturális területen Ahogy a felnémeti városrészben, úgy a kulturális területen is kettős civil együttműködési forma jött létre. A szervezeteknek az ECK Kulturális szekciója, illetve az Egri Közművelődési Tanács (továbbiakban

EKT) kínál lehetőséget

az

összefogásra, a partnerség gyakorolására. „ A közművelődésben ma egyre nagyobb szerep jut az intézményektől független civil szervezeteknek, közösségeknek, kulturális célú vállalkozásoknak. E csoportok igényt formálnak arra is, hogy elmondhassák véleményüket a helyi közművelődés tervezésével, feltételrendszerének kialakulásával kapcsolatban. Ezt a konzultáló, véleményformáló szerepet igyekszenek betölteni az egyes településeken működő közművelődési tanácsok. E Tanács létrejöttének feltételeit az 1997. évi CXL törvény fogalmazza meg. A törvény szerint a Tanács létrehozói a helyben bejegyzett, közművelődési célú civil szervezetek lehetnek, a tagok közé pedig a kultúrát támogató helyi vállalkozások is beválaszthatók. Körülírja a törvény a a feladatokat is: eszerint a szervezet célja a lakossági kulturális igények megjelenítése, illetve a lakosság és az önkormányzat közötti kapcsolattartás segítése. A tanács véleményt mondhat minden, a helyi közművelődést

érintő

kérdésről,

az

önkormányzat

tervezett

rendeletiről,

intézkedéseiről, a kultúrára fordított közpénzek felhasználásáról.” (6) Egerben harmadik ciklusát éli a 2003-ban megalakult közművelődési tanács, amelyben tizennyolc kulturális célú civil szervezet kezdett együttműködést. Ma véleményt formál minden jelentős városi kulturális kérdésben, szakértői részt vesznek a döntés-előkészítésben. Az EKT munkájában megalakulásától kezdve nyomon követhető a következetes információs és tájékoztató, elemző és érdekvédelmi tevékenység. Ennek egyik pillére, hogy a tanács szervezetei aktív szerepet töltenek be a város kulturális életében. 2007 volt a fordulat éve, amióta a tanács elnöke/képviselője állandó meghívottként vehet részt a kulturális bizottság döntés-előkészítő munkájában. Nem változtatott ezen a 2010-es fordulat sem, amióta képviselője nem kap meghívást a bizottság munkájában való részvételre. A Tanács kialakított sajátos munkamódszere annyiban tér el a szekciók civil delegáltjainak munkájától, hogy a napirenden szereplő és részvételt igénylő témákban saját kommunikációs csatornáján gyűjt véleményeket, javaslatokat a

35

szervezetektől, a kulturális szekció vezetőjétől, és rendszeresen igényli saját és külső szakértők segítségét. Képviselője a különböző fórumokon a tanács által kialakított álláspontot, javaslatot közvetíti - egyéni vélemény kifejtésére nem jogosult. A tanács érdekképviseleti feltételeinek

tevékenységének

biztosítását,

központi

értékeinek

eleme

használatát

a és

közösségi

művelődés

elismertetését

szolgáló

véleményező, javaslattevő munka. Kapcsolata dinamikus és konstruktív az önkormányzat illetékes bizottságával, a polgármesteri hivatal szakirodájával, a kulturális szekcióval, alkotó művészekkel, közösségekkel, véleményformáló, hiteles közéleti személyiségekkel. Kapcsolatépítő és információs tevékenységére jellemző a folyamatosság, kölcsönösség és a megalapozott szakmai véleményformálás. Aktivitását mutatja, hogy a tanács 2007-ben tizenegy napirendi előterjesztéshez fogalmazott meg véleményt, tett javaslatot. Jelentősebb volt ezek között a város közművelődését, kulturális életét döntő mértékben átalakító Agria Agóra projektben való részvétel, illetve a városi fórumon a készülő kulturális koncepcióval kapcsolatos fenntartások, módosító javaslatok megfogalmazása. Szakértői közreműködést biztosított különböző előterjesztésekhez, mint például az Egri Kulturális és Művészeti Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának, vagy a kulturális alap alapelveinek kialakításában. Kezdeményezte és segítette a több mint hatvan szervezetet összefogó Bartakovics Béla Kulturális Szövetség megalakítását, de aktívan részt vett az Európa Kulturális Fővárosa projekt szakmai fórumain is. A kulturális bizottság elnökének felkérésére szakértői véleményt adott egy – a Dobó István Vármúzeumtól elkülönülő - városi múzeumi hálózat létrehozására tett előterjesztéshez. A tanács ebben az esetben is együttműködött közművelődési és múzeumi szakemberekkel és a szakmai szempontból sem indokolható előterjesztést a bizottság levette napirendről. A tanulmány céljára tekintettel hasznos lehet a kulturális koncepció 2012. évi tervezésében való részvétel részletesebb ismertetése. A Tanács a lakosság érdekvédelmi szervezeteként javaslatot tett az új koncepciót előkészítő szakmai csoportnak arra, hogy a korábbi koncepció tervezési hibáit elkerülve a közösségi tervezés módszerét alkalmazva készüljön a következő időszak kulturális koncepciója. Bizonyítást nyert, hogy az összetett feladat megvalósítására a hivatali szervezet nem alkalmas, nem képes hatékonyan integrálni a célhoz az aktív polgárok által képviselt szellemi sokszínűséget és az erős lokálpatrióta tudattal rendelkező közösségeket. A

36

közművelődés területén tervezett, de elmaradt fejlesztések, a nem kellően előkészített szervezet átalakítások zavart okoztak. A kulturális turizmus nem fejlődött a város adottságaihoz elvárható mértékben. A város megítélésére károsan ható nagy médianyilvánosságot kapott események is figyelmeztettek arra, hogy a kulturális területen szemléletváltásra van szükség. A folyamat 2011-ben kulturális szekció ülésén kezdődött, amelyen a bizottság elnöke is részt vett. A találkozó jól szolgálta a tervezés gondolatának és a részvétel lehetőségeinek megismertetését. 2012 tavaszán a kulturális célú szervezetek fórumán a kultúráért felelős alpolgármester jelenlétében már javaslatok, észrevételek fogalmazódtak meg. Az EKT júniusban kezdeményezte a koordinációval megbízott szakemberrel történt konzultáción a közösségi tervezés módszerét a koncepció elkészítéséhez. Javaslatot tett a tervezésben résztvevők körére, a szakmai körrel szükséges konzultációk megszervezésére. Elkészítette az előző koncepció összegző értékelését, majd szeptemberben elküldte javaslatait a megújításához. A tanács elnöke részt vett a hivatal és a bizottság által szervezett konzultációs találkozókon, ahol rendkívül konstruktív légkörben folyt a szakmai anyag véleményezése. A konzultáció egyik eredménye, hogy az előterjesztők – belátva az előkészített anyag hiányosságait – az EKT javaslatára az októberi helyett a novemberi testületi ülésre tettek javaslatot a városvezetésnek. A második konzultációt követően felkérésre elkészítette a koncepció végleges formájához a közösségi művelődés és a civil részvétel szöveges tartalmait, valamint a kiegészítő javaslatokat. Az EKT közel húsz szakembert vont be a tervezési előkészületbe, elkészítette véleményeik alapján azt az értéktárat, amely az új koncepcióhoz kiindulási pontokat nyújtott. Az közösségi tervezésben résztvevők – hivatal szakirodája, bizottság, intézmények, civilek, bevont szakemberek – nemcsak tapasztalatokat szereztek, hanem egy új szemléletű, egymásra figyelő, véleményeket befogadó tervezési gyakorlat első lépéseit tették meg. Ha csak ennyi lenne a civilek közösségi tervezési kezdeményezésének eredménye, már nem volt hiábavaló. A részvétel nem a formális partnerséget, hanem a felelősségteljes munkát, a sikerek és kudarcok közös vállalását jelenti az EKT és az ECK érdekképviseleti tevékenységében.

37

A bemutatott három – ECK tagolódására jellemző – terület mellet hasonló érdekképviseleti tevékenységet folytat több szakmai szekció is. Kiemelhető közülük a környezetvédelem és az állatvédelem területén kifejtett aktivitás és eredményesség. A terület ismertségét a média rendkívüli figyelme is segíti. A fogyasztóvédelem önálló területén nyújtott szolgáltatások biztonságot jelenthetnek a polgároknak, azonban ismertsége alacsony. Nem látványos például a kulturális terület érdekképviseleti tevékenysége, így például a népművészeti egyesületnek a hagyományok és alkotó kézművesek érdekében kifejtett érdekegyeztető munkája. A város kulturális arculatát meghatározó jelenlétük azonban jelez valamilyen eredményességet. Az Egri Közművelődési Tanáccsal folytatott igény – és érdekképviseleti tevékenység is e terület aktivitását mutatja. A tapasztalatok igazolták, hogy a következetesség, a szakmai hitelesség, a közösségi érték és érdek iránti elkötelezettség, valamint az összefogás szolgálja leghatékonyabban a helyi társadalom érdekeinek, egyben a civil érdekeknek a képviseltét, érvényesítését. Sikerek és kudarcok hozzá tartoznak ehhez a közösségért vállat munkához. Mindenek ellenére sincs más út az egri civil hálózat előtt, mint hogy folytassa a polgárok

közösségi

igényeinek

megismerése,

érvényesítése terén megkezdett munkáját.

közvetítése

és

érdekeinek

38

A belső civil kontroll jelentősége Amennyiben civil szervezetek gyakorolni kívánják az érdekképviseleti funkciót evidens, hogy a szektoron belüli kontroll működjön. Nem kötelező, de elvárható, ha utalok a politikai pártok képviselőinek civil szektort minősítő címkézéseire, az NCA rendszerét ért kritikákra, vagy a napjainkban egyre kevésbé magyarázható NEA testületiben hozott döntésekre. Hatalmi arroganciával fellépő képviselők, vagy korrupt civil szervezeti vezetők együttműködésének nem vethet gátat más, mint a szektoron belüli,

tényekre alapozott, nyilvánosság elé tárt

működő civil kontroll.

Egerben a szerves fejlődési folyamatban már napirendre került a belső kontroll elveinek kialakítása, vállalása, amely az önkéntesség fogalmát tovább gazdagítja. Az ECK-ban időről, időre felbukkannak azok a negatív jelenségek, amelyek a legitimációt és a koordinációt veszélyeztetik. Nem okoz nehézséget a mindennapi munkában, fórumokon, tanácskozásokon a különböző, mégis markáns azonossági jegyeket

hordozó

devianciák

felismerése.

A

következő

lépés,

ezeknek

a

tendenciáknak a megnevezése, azonosítása már súlyosabb következményeket vetít előre. Az egyenrangú szervezetek alkotta „kerekasztal” már szembesült az „egyenlők között egyenlőbb” szervezetek jelenlétével és nyomulásával.

Mindig is voltak

hatalomhoz közeledő/kötődő civil vezetők, akik szervezetük tevékenységében megjelenítik egy-egy párt programjának szimpátiáját. Tevékenységük megosztó, sőt romboló hatású. Nem tűntek el az egyéni ambíciók által vezérelt szervezeti vezetők sem, akiket a karriervágy, vagy az önmagasztaló szerepvállalás motivál. Erős kapcsolati tőkéjüket saját szervezetük számára előnyszerzésre használják ki. Tevékenységük

egyértelműen

rontja

a

hálózat

működését,

a

közös

programfinanszírozás feltételeit és gátja a helyi finanszírozási alap létrehozásának is. A rendszerváltozástól kezdődően a hatalomban mindig volt partnere ezeknek a szervezeteknek, szervezeti vezetőknek. Kapcsolatuk a „valamit, valamiért” elv alapján működik. A civilség fogalmát ezeknek a szervezeteknek a közreműködésével tudta a politika olyan jelzővé alakítani, amely mára mérhetővé tette polgárok körében a szektor iránt kialakuló ellenszenv megnyilvánulásait. A jelenségeket összefoglalva megállapítható, hogy káros tevékenységük nehezíti a helyi társadalom egészséges fejlődését,

konfliktusokat

gerjesztenek,

késleltetik

a

hálózati

kiterjesztését és rövidlátó aktivitásukkal zavarkeltésre használhatók.

együttműködés

39

Összegzés helyett A választott József Attila idézet, mint minden klasszikus gondolat időszerű, értelmezhető és irányt mutató. Nem is oly régen a Második lépés című kiadványban még a közösségi alapítvány, a civil hálózatok megyei megerősítését szolgáló folyamatok esélyeit latolgattuk. A kerekasztalok szerepét és jelentőségét taglaló írásban határozott jövőkép tárul elénk. Hová jutott a megyei, és ebben a folyamatban a „zászlóshajó” egri civil összefogás? A választ nekünk kell megadni és részben már meg is tettük. Látványos visszaesés következett be a megyei koordinációban, megakadt a kistérségi információs és szolgáltató

pontok

működése,

fejlesztése,

a

kerekasztalok

tervezett

tapasztalatcseréje helyett közömbös visszahúzódás tapasztalható. Pedig mennyi feladat vár ránk! Folytatnunk kell a 2000-ben megkezdett bizalomépítő, partnerséget tanuló, az összefogás erejét felmutató közös munkálkodást. Ezt a bizalmi, kapcsolati humánerő

tőkét

már

mi

teremtettük meg,

a

mi

szolgáltató, feladatellátó

tevékenységünk segítette/segíti nem egy önkormányzatot nehéz helyzetében. Egy nagyszabású nemzetközi kutatási program összefoglalójában olvashatjuk: „ …a következő

években

elkerülhetetlenül

szembe

kell

nézni

néhány

alapvető

problémával. Ezek a következők: (I) A szektort láthatóvá kell tenni, növelni szükséges a vele kapcsolatos ismeretek mennyiségét. (II) Biztosítani kell a nonprofit szervezetek növekedésének nyitottabb és több támogatást nyújtó jogi környezetét. (III) Jól működő partneri viszonyt kell kialakítani a kormányzattal. (IV) Fejleszteni kell a

magánjótékonyságot.

(V)

Biztosítani

kell

a

nonprofit

szervezetek

beszámoltathatóságát, tevékenységük nyilvánosságát. (VI) Javítani kell a nonprofit szakemberek képzését. (VII) Meg kell birkózni a globalizáció kihívásaival.” (7) Vesse össze mindenki a hazánkban zajló folyamatokat az idézett, európai törekvéseket összefoglaló gondolatokkal. Tegyük ezt meg saját városunkban és saját szektorunk berkein belül. Mennyi erőnk és mennyi hibánk halmozódott, halmozódik fel, amelyek kijelölik számunkra az értelmes cselekvési teret és távlatot. Senki nem születik lokálpatriótának, sem önzetlennek. Mi ezt családban és közösségben sajátíthattuk el, ezért kötelességünk ezek a kohéziós erőtereket megtartanunk, átadnunk gyerekeinknek is. Meggyőződésem, hogy most nem szabad visszahúzódni, nem szabad a terjedő pesszimista szerepkörbe belépni. Ideje van a civil kontroll gyakorlásának és a

40

nyilvánosság minden formájában történő megnyilatkozásnak. Tudom, számtalanszor hallottam: mi lesz a családommal, a munkahelyemmel, ha szerepet vállalok? Sajnos megyénkben van realitása ennek a félelemnek, de most sem írhatok mást, mint amit korábban mondtam: a civilek minden visszalépését egy előrelépés követi a hatalom oldaláról, és ebben a hátrálásban esélye sem marad a demokráciának. Oldalunkban az ösztöke: mit hagyunk gyerekeinkre? Hatalomtiszteletet, vagy a kérdezés

és

vélemény

jogát

félelem

nélkül?

Valamit

valamiért

behódoló

elvtelenséget, vagy a közösségi érték és érdek példamutató vállalását? Nincsenek már illúzióink, a rendszerváltoztatás óta folyik ez a verseny az emberekért a pártok és a klasszikus civil szervezetek között. Ne legyen kétségünk afelől sem, hogy a pártok önmaguktól nem húzódnak vissza saját térfelükre. Az önszerveződés jogát újra és újra meg kell erősíteni, a részvétel jogát gyakorolni kell, a képviselet felelősségét kontroll alatt kell tartani. Hol? Nekünk Egerben.

41

MELLÉKLETEK Az egri civil szervezetek együttműködésének szervezeti keretei és szabályai Civil Kódex (Módosítva: 2011. május 4-én) 1. Eger Városi Civil Fórum 1.1. Az Eger városi Civil Fórum a bejelentkezésükkel egyértelmű együttműködési szándékukat kinyilvánító egri civil szervezetek tanácskozó összejövetele a civil szervezetek kapcsolatainak fejlesztésére, a közös érdekérvényesítés lehetőségeinek elősegítésére, a civil társadalom erőinek összefogására és működésük, hatékonyságuk javítására. Feladata: az Egri Civil Kerekasztal és a Civil Alap Bíráló Bizottság újraválasztása, szekciók alakítása, szekcióvezetők megválasztása. 1.2. Megrendezése évenként, rendszeresen 1.3. Rendező: az Egri Civil Kerekasztal választott bizottsága és az Egri Civil Ház 1.4. Helye: Eger, Városháza 1.5. Résztvevők: 1.5.1. Minden Egerben bejegyzett kormányzati szervekhez, politikai pártokhoz és gazdasági érdekcsoportokhoz nem tartozó, nem nyereségérdekelt, közérdekű tevékenységet folytató, helyi, térségi, vagy országos működési területű civil szervezet és szerveződés (pl. szövetség, egyesület, egylet, alapítvány, baráti kör, hobby csoport) 1.5.2. Minden olyan civil szerveződés, amely önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, de az előzőekben meghatározott feltételeknek egyéb tekintetben megfelel, és amelyet a Fórum két jogosult résztvevője írásban ajánl. 1.5.3. A fórumra történő bejelentkezésnek – szavazati joggal részt venni kívánó szerveződések esetében – tartalmaznia kell egy megbízólevelet, melyben a szerveződés vezetése megnevezi a szavazati jogot gyakorló személyt. 1.5.4. Az előző fórumon nem szereplő szerveződések esetében a megbízólevélhez csatolni kell: a.) önálló jogi személy szerveződés esetén a bírósági bejegyzés másolatát, b.) a bejegyzés nélküli szerveződések esetében két olyan szerveződés ajánlását, amelyek a Fórumon szavazati joggal már rendelkeznek. 1.6. Meghívottak: A regisztráltan szavazati joggal résztvevőkön kívül a Fórumra a Civil Kerekasztal meghívja Eger Megyei Jogú Város önkormányzatának illetékes vezetőit, a Polgármesteri Hivatal érintett irodáinak vezetőit, a civil kapcsolatok tanácsnokát és a civil referenst, valamint a szervezőbizottság által javasolt regionális, országos nemzetközi civil kapcsolatok képviselőit. 1.7. Mandátumvizsgálat

42

1.7.1. A Fórumra az egri Civil Kerekasztal Mandátum Bizottságot választ (3 fő). A Bizottság a megbízólevelek, valamint a mandátummal kapcsolatos egyéb, névvel ellátott bejelentések vizsgálatát, az Eger városi Civil Fórum meghirdetésekor kezdi meg. A bizottság a Fórum kezdetekor írásban közreadja a megjelent és általa igazolt, illetve megvitatásra javasolt mandátumú szerveződések jegyzékét. A megvitatásra javasolt mandátumokat a Fórum egyenként megvitatja, és többségi szavazással dönt a szerveződések mandátumáról. 1.7.2. Minden Fórumon részt vevő, mandátummal rendelkező szerveződés egy szavazattal rendelkezik és a Fórum munkájában korlátozás nélkül részt vehet. 1.8. A Fórumot előkészítő szervező Bizottság, két héttel a Fórum előtt a szerveződéseket meghívja az Egri Civil Házban nyilvántartott címjegyzék, és az előző évi Fórumon részt vevők regisztrációs lapja alapján. A meghívás sajtóközleményben is nyilvánosságot kap. Rendkívüli Fórum összehívására – külön témajelöléssel – az Egri Civil Kerekasztal kétharmados többségének kezdeményezésére kerülhet sor. 1.9. A Fórumot előkészítő szervező Bizottság két héttel a Fórum előtt a szerveződéseket meghívja a Civil Házban nyilvántartott címjegyzék, és az előző évi Fórumon részt vevők regisztrációs lapja alapján. A meghívás sajtóközleményben is nyilvánosságot kap. Rendkívüli Fórum összehívására – külön témajelöléssel – az Egri Civil Kerekasztal kétharmados többségének kezdeményezésére kerülhet sor. 1.9.1. Tájékoztatók, előterjesztések – Tájékoztató az Egri Civil Kerekasztal éves tevékenységéről (plenáris ülésen) – Tájékozató a Civil Alap Bíráló Bizottság éves tevékenységéről (plenáris ülésen) – Tájékoztató a szekciók tevékenységéről (szekcióüléseken) A tájékozatókat az Egri Civil Kerekasztal a Civil Hírlevélben megjelenteti és a Fórum megrendezése előtt két héttel a meghívókkal együtt postázza, ill. e-mail útján elküldi. – Előterjesztés(ek) megtételére, új szekció(k) alakítására, legkevesebb öt regisztrált szervezet együttműködésének bejelentésével van mód. 1.9.2. Szekcióülések: A szekcióülések megkezdése előtt a levezető elnök bejelenti az elfogadott előterjesztés(ek) alapján az új szekció(k) alakulását, átalakulását, vagy meg-szűnését. A szekciókba (szakmai, érdekvédelmi és városrész-területi együttműködések) önkéntesen jelentkezett szerveződések képviselői összeülnek az előző évi szekcióvezetők elnökletével. A mandátummal rendelkező szerveződés tagjai több szekció munkájában is részt vehetnek, de csak egy tagjuk jelölhető, ill. választható, az általuk választott szekció ülésén, a Civil Kerekasztal és a Civil Alap Bíráló Bizottság tagjának.

43

Feladatuk: - Megtárgyalni a Civil Hírlevélben közzétett szekció tájékoztatót, a szekció működésének kérdéseit és a jövőre vonatkozó javaslatokat - Megválasztani a következő évre - a szekcióvezetőt - a Civil Kerekasztal tagokat (1-3 fő) - a Civil Alap Bíráló Bizottság tagját (1 fő) 1.9.3. Plenáris ülésen történik a szekcióülések javaslatainak megtárgyalása, előterjesztések elfogadása vagy elvetése. A megválasztott szekcióvezetők ismertetik a szekcióülések megválasztott delegáltjait a Civil Kerekasztalba és a Civil Alap Bíráló Bizottságba. 1.9.4. Küldöttválasztás, az esetenkénti, meghatározott célra és képviseletre a Küldött Jelölő Bizottság javaslata alapján történik. 2. Egri Civil Kerekasztal Az Eger városi Civil Fórumon megválasztott Kerekasztal tagok és Civil Alap Bíráló Bizottság tagok, mint a szekciók (szakmai, érdekvédelmi és városrész-területi csoportosulások) képviselőinek rendszeresen ülésező és tanácskozó testülete. A két fórum közti időszakban munkaterv alapján foglalkozik az időszerű, civil szektort érintő kérdésekkel, az együttműködést és a partnerséget alakító lehetőségekkel. A szekciók együttműködési szándéka szerint keresi a közös pályázati lehetőségeket, az NCA és az EU kiírásait figyelemmel kísérve. Segíti a helyi, megyei, regionális és országos valamint szakmai civil kezdeményezéseket. 2.1. Az Egri Civil Kerekasztal munkaterv alapján évente nyolc ülést tart. Üléseinek helye: Egri Civil Ház 2.2. Résztvevők Az ülések nyilvánosak, melyen szavazati joggal vesznek részt: - a választott Kerekasztal tagok - a választott Civil Alap Bíráló Bizottsági tagok 2.3. Tanácskozási joggal meghívottak: - a polgármester - a civil kapcsolatok tanácsnoka - a városi civil referens - napirend tárgyalásában illetékes külső szakértők, előadók, képviselők stb. 2.4. Az ülések napirendje: - A Kerekasztal által választott bizottság által előterjesztett és a Kerekasztal által elfogadott éves munkaterv szerint. 2.5. Az Egri Civil Kerekasztal feladata: 2.5.1. A Kerekasztal a jelenlevők többségi szavazatával külön bizottságokat választ egyes éves feladatokra a Kerekasztal tagjai sorából. - Civil Kerekasztal éves Munkaterv Készítő Bizottság - Eger Ünnepe Szervező Bizottság (4.4) - Eger Városi Civil Fórum Szervező Bizottság (4.5) - Egri Civil Fórum Mandátumvizsgáló Bizottság (1.7.1.) - Küldött Jelölő Bizottság (1.9.4.)

44

- Heves Megyei Civil Tanács tagjává delegálás - Kommunikációs Bizottság (4.7) 2.5.2. A Kerekasztal határozatokat hoz, a jelenlevők többségi szavazatával: - személyi delegálás, kijelölések önkormányzati bizottsági ülésekre. A Civil Fórumon évenként választott Kerekasztal az önkormányzati bizottsági ülésekre delegáltak megbízatását évenként megerősítheti, ill. visszavonhatja. - állásfoglalások, javaslatok, észrevételek az önkormányzat felé - sajtóközlemények, hivatalos médiainformációk - az üléseket levezető soros elnökök kijelölése - képviseletek belföldi, nemzetközi együttműködési kapcsolatokra, tárgyalásokra - delegálás, regionális, megyei, kistérségi civil rendezvényekre, - egyéb aktuális kérdésekben 2.5.3. A Kerekasztal napirendjének ajánlott tartalma 1. A Kerekasztal aktuális kérdései előterjesztések alapján ÁLTALÁNOS BLOKK 2. A soros szekció napirendje, a szekció által választott téma és előterjesztése (minden szekció évente egyszer) SZEKCIÓ BLOKK 3. Egyebek MINDENES INFÓ -BLOKK

2.6. Rendkívüli Kerekasztal ülések összehívását a tagok többsége kezdeményezheti, de a soros elnök is kezdeményezi, ha az egri civil szervezetek együttműködésére, vagy érdekérvényesítésére vonatkozó esemény, probléma azt indokolja. 2.7. A Kerekasztal az Eger városi Civil Fórumra előterjesztést készíthet a működésre vonatkozó szabályok módosítására. 3. Meghatározások 3.1. Az Egri Civil Fórum által létrehozott testületek nem önálló jogi személyek. 3.2. Az Egri Civil Fórum által létrehozott testületek nem folytatnak vállalkozói tevékenységet, nincsenek bevételei és kiadásai. 4. Melléklet 4.1. A kerekasztal soros elnökének feladata: Megbízatásának időszakában

45

- képviseli az Egri Civil Kerekasztalt, - összehívja a rendes és rendkívüli üléseket, - egyezteti a szekcióvezetőkkel a napirendet, - intézkedik a rendkívüli meghívottak meghívásáról, - az üléseket levezeti és az írásbeli állásfoglalásokat hitelesíti, - aláírja a határozatok alapján készült leveleket, állásfoglalásokat, - együttműködve a Kommunikációs Bizottsággal és a szekcióvezetőkkel, biztosítja a média tájékoztatását, - a partner szervezetek, a külföldi és belföldi szervezetek képviselőit a CKA képviseletében fogadja. 4.2. A szekcióvezetők feladata: Megbízatásának időszakában: - képviseli szekcióját a CKA ülésein és a szekciót érintő eseti, rendkívüli bizottsági üléseken, - összehívja a szekcióüléseket és tájékoztatást ad a CKA határozatairól, tájékozódik a szekció szervezeteinek programjairól, mindenkor segíti az együttműködést, a közös programok megvalósításában, - a szekció tagszervezeteinek közös állásfoglalásait, javaslatait, más szekciók szervezeteivel, szektoron kívüli szervezetekkel, intézményekkel egyeztető megbeszéléseken megismerteti, - részt vesz az Eger Ünnepe előkészítésében, - a Kommunikációs Bizottsággal együttműködve biztosítja a szekció munkájáról a médianyilvánosságot. 4.3. A Civil Alap Bíráló Bizottság feladata: - a Bizottság választott tagjai (nem helyettesíthetők) megválasztják maguk közül a Bizottság elnökét, - a tagok a civil szervezetek által az Eger MJV által kiírt szakmai programokra leadott pályázatokat elbírálják és a rendelkezésre álló Civil Alap összegéből a támogatás mértékét többségi állásfoglalással meghatározzák, - az elszámolási kötelezettségüket nem teljesítő szervezetek pályázatát a támogatásból kizárják, nem támogatják a reprezentációs, vendéglátási költségeket és az állóeszköz beszerzéseket sem. - A személyi kiadásokat csak kivételesen indokolt esetben támogatják. 4.4. Az Eger Ünnepe Szervező Bizottság feladata: - egyeztetve a Kerekasztallal és az Önkormányzat illetékeseivel kiírja az ünnep időpontját, időtartamát és helyszíneit,

46

- fogadja a jelentkezőket, sorolja, rendezi a programokat, - intézkedései minden részlettel foglalkoznak, a rendelkezésre költségkerettel gazdálkodik, szponzori támogatást fogad,

álló

- felügyeli és ellenőrzi a teljes programot, -gondoskodik a Kommunikációs Bizottság támogatásával a média hatásos jelenlétéről, - az ünnep lebonyolítását a CKA ülésén értékeli. 4.5. Az Egri Civil Fórum Szervező Bizottság feladata: - a Kerekasztal határozata alapján előkészíti az elfogadott időpontra és helyszínre a Fórum meghívóját, - a határozat alapján megtervezi a napirendet és az időrendet, - gondoskodik a „külsős” (nem civil) meghívásokról, - előkészíti a nyomtatását,

Civil

Hírlevél

hiánytalan

tartalmát,

határidőre

történő

- gondoskodik a Fórum zavartalan lebonyolításáról, a határozatok, a választások hitelesítéséről. (Jegyzőkönyv) 4.6. Az önkormányzati bizottságokba delegáltak feladata: - rendszeresen részt vesz meghívottként, tanácskozási joggal az illetékes bizottság ülésén, - a napirend ismeretében tanulmányozhatja azokat a témákat, melyek valamelyik civil szervezetet, vagy a szektort érintik és véleményalkotást indokolnak. Ez esetben a civil érdekeknek megfelelően szól a témához, vagy kér tájékoztatást, - a közvetlen vagy konkrét esetekről tájékoztatja a Kerekasztalt a bizottsági állásfoglalásról, beszámol az elhangzott véleménynyilvánításról. 4.7.Kommunikációs Bizottság feladata: - a CKA, a civil szerveződések, a szekciók, és a szektoron kívüli szervezetek kommunikációs tevékenységét szervezi és a kapcsolatok működését elősegíti, - szervezi a civil szervezetek és a médiakapcsolatokat (rádió, sajtó, TV…), - feladata a civil ügyekben a szakmai és általános tájékoztatás, kiadványokban, a Civil Hírlevélben, szórólapokon stb. , - a civil szervezetek, a szekciók belső és külső kommunikációs tevékenységének támogatása. Tagjainak száma: 3-5 fő. A bizottság vezetőjét évenként a bizottság tagjai maguk közül válasszák.

47

4.8. Az Egri Civil Fórum előtt két héttel megjelenő Civil Hírlevélnek tartalmaznia kell az alábbi tájékozatókat: - A Kerekasztal egyéves működése - A Civil Alap Bíráló Bizottság egyéves működése - A Civil Ház működéséről tájékoztatás - A szekciók tájékoztatója A Civil Hírlevél az Egri Civil Kapu portálon is elérhető és olvasható. 4.9 A szekciók és a bizottságok működésük rendjét maguk határozzák meg.

48

Az Egri Közművelődési Tanács Szervezeti és Működési Rendje Az Egri Közművelődési Tanács (továbbiakban EKT) az 1997. évi CXL. törvény 82. §ban kapott felhatalmazás alapján 2003-ban alakult, működése azóta folyamatos. I. Az EKT szervezete 1. Az EKT elsődlegesen a helyi lakossági igények megjelenítésének, kulturális érdekérvényesítésének és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma. 2. Az EKT létrehozását egri székhellyel bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési társadalmi szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője kezdeményezi, amelynek mandátuma hároméves időtartamra szól. Az EKT megalakítását, a kezdeményező szervezet legfelsőbb szerve írásos határozatának benyújtásával kéri Eger Megyei Jogú Város jegyzőjétől, aki a helyben szokásos módon történő kihirdetéssel harminc napos határidővel megnyitja a lehetőséget további szervezetek csatlakozási szándékát tartalmazó dokumentum benyújtására. 3. Az EKT megalakulását kezdeményező és a kezdeményezéshez csatlakozó szervezetek együttesen – a szervezet illetékes döntéshozó szerve által hozott dokumentált döntés birtokában – alkotják az EKT-ot. 4. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők. Minden szervezet egy-egy, egyenlő jogú képviselője alkotja az EKT közgyűlését. A szervezetek képviselőinek mandátuma három évre szól. 5. Az EKT működési ideje alatti képviselőváltozást a küldő szervezet, írásban köteles jelezni az EKT elnökségének. 6. Az EKT közgyűlése választja meg az EKT háromtagú elnökségét. Az elnökség tagjai a közgyűlés által elfogadott sorrendben, egy éves időtartamban – látják el a soros elnöki, illetve alelnöki tisztséget. 7. A közgyűlés határozatban rögzíti döntéseit, melyet az EKT honlapján (www.ktf.hu) hoz nyilvánosságra. A működés során keletkező közérdekű adatokat, határozatokat az EKT székhelyén tárolja. II. Az EKT működése 1. A közgyűlést a soros elnök évenként két alkalommal írásban hívja össze, a napirend megjelölésével. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül. 2. A közgyűlés határozatképes, ha a szervezetek képviselőinek legalább 50%-a +1fő jelen van. Az EKT közgyűlése határozatait nyílt szavazással hozza meg.

49

3. A közgyűlések közötti időszakban a folyamatos működésért − információcsere, szakmai konzultáció, döntéselőkészítő javaslatok, tagi kérdésekre válaszadás, javaslatok megismertetése − az elnökség felelős. Az elnökség legfőbb kommunikációs, kapcsolattartó és tájékoztató fóruma a honlap, melynek működtetése az elnökség feladata. 4. Az EKT a kulturális - közművelődés helyi lakossági érdekképviseleti munkát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális Bizottságában a soros elnök, illetve az Egri Civil Kerekasztal által delegált – az EKT közgyűlése által regisztrált – civil delegált személyén keresztül biztosítja. 5. A Tanács működése során képviselőin keresztül a) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységévell kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi, c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését. III. Az elnökség hatás és jogköre 1. Az EKT képviseletét az elnökség tagjai látják el. A soros elnök és az alelnökök közötti munkamegosztás eldöntése az elnökség joga. 2. Az elnök és az alelnökök jogosultak − a törvényi felhatalmazás alapján, és az EKT közgyűlése által hozott határozatok szerint – az érdekképviseleti munka folytatására. 4. Az elnök joga és kötelessége részt venni a közművelődést érintő szakbizottsági döntés előkészítő munkában. Tevékenységét az alelnökökkel egyeztetve végzi. 3. Az elnökség tagjait díjazás nem illeti meg, amennyiben az EKT forrásai ezt lehetővé teszik jogosultak bizonylattal igazolt költségeik megtérítésére. IV. A Tanács kapcsolatrendszere Az EKT érdekképviseleti munkája során szakmai kapcsolatokra törekszik: 1. az Egri Civil Kerekasztallal, 2. az egri közművelődési intézményekkel, kulturális célú szervezetekkel és nonprofit vállalkozásokkal, 3. a megyében, illetve az országban működő Közművelődési Tanácsokkal, 4. a médiával,

50

5. az önkormányzati képviselőkkel, 6. kulturális szakemberekkel. 7. Az EKT párbeszédet folytat a közművelődés helyi érdekképviseletéről a politikai pártok helyi képviselőivel, de nem vállal részt a pártok programjainak megvalósításában. V. Gazdálkodás 1. Az EKT nem jogi személyiségű civil szövetség. Az EKT működési feltételeit tagjai biztosítják. Az EKT-t alkotó szervezetek tagdíjat nem fizetnek. 2. Az EKT mindenkori elnökeinek szervezete biztosítja az érdekképviseleti munkájukhoz szükséges irodaszert és infrastruktúrát. 3. Az EKT, mint civil szövetség konzorciumi formában törekszik a működéshez és a szakmai, érdekképviseleti munkához bizonyítottan szükséges pályázati forrást elérni. 4. A konzorciumi formában kapott támogatás felhasználásáról a pályázatot benyújtó szervezet tájékoztatást ad az EKT közgyűlésének. VI. Egyéb rendelkezések 1. Az EKT ülései nyilvánosak, a működés során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról – másolási díj ellenében – másolatot kaphat. 2. A jegyző az EKT tagjaira, szervezeti és működési rendjére, megszűnésére vonatkozó dokumentumokat a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzé teszi, b) hivatali időn rendelkezésre bocsátja.

belül

a

település

lakossága

számára

betekintésre,

51

Egri Ifjúsági Kerekasztal ALAPÍTÓ OKIRAT Az Egri Ifjúsági Kerekasztal, olyan érdekegyeztető fórum, amely szakmai véleményező

és

javaslattételi

joggal

rendelkezik

az

ifjúságot

érintő

helyi

önkormányzati döntések meghozatalában. Tagjai lehetnek az önkormányzat kijelölt tisztségviselői, az ifjúsággal foglalkozó helyi intézmények és civil szervezetek, ifjúsági korosztályi szervezetek, magánszemélyek. Az Ifjúsági Kerekasztalt 2011. november 10. napján az alábbi intézmények, szervezetek alapították meg: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Humánerőforrás Bizottság 212 sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány AGRIART Zenei Művészeti és Kulturális Ifjúsági Egyesület Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola Arany János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Egri Airsoft Sportegyesület Egri Civil Kerekasztal Egri Gördeszka és Extrém Sportegyesület Egri Közművelődési Tanács Egri Kulturális és Művészeti Központ Egri Térségi Integrált Szakképző Központ Érted Agria Alapítvány Fidelitas Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Kárpátok Alapítvány Lenkey János Általános Iskola Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete Markhot Ferenc Kórház Addiktológiai Gondozó és Drogambulancia Ney Ferenc Óvoda Farkasvölgyi Tagóvoda

52

Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Városi Diáktanács Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium 1. Az Egri Ifjúsági Kerekasztal célja Az ifjúságért felelős, vagy azzal foglalkozó szervezetek összefogása, koordinációja, valamint kapcsolódási lehetőségeik feltárása. Eger városában a gyermek- és ifjúsági korosztály érdekei megjelenjenek az önkormányzat ifjúságot érintő döntéseinek meghozatalában. Az ifjúsági szervezetekkel, fórumokkal együttműködve az egri ifjúság érdekeinek megfogalmazása, képviselete. A fiatalok települési szintű közügyekben való képviseletének biztosítása. Eger Megyei Jogú Város Ifjúsági Cselekvési Terve végrehajtásának civil kontrollja, megvalósításának támogatása. A helyi ifjúsági fejlesztések hatékonyságának javítása. A helyi ifjúság boldogulásának elősegítése, a város megtartó erejének növelése. 2. Az Egri Ifjúsági Kerekasztal szervezete, működése Az Egri Ifjúsági Kerekasztal nem önálló jogi személy, képviseletét az elnökség látja el. Az Egri Ifjúsági Kerekasztal tagja lehet: Önkormányzati képviselő, tisztviselő, akit a közgyűlés vagy valamely szakbizottság vagy a polgármester a kerekasztal munkájában való részvételre kijelöl. Bármely, az ifjúsággal foglalkozó helyi intézmény vagy civil szervezet. Bármely ifjúsági korosztályi szervezet.

53

Diákönkormányzat. Magánszemély, amennyiben két kerekasztal tag ajánlja. A

szervezethez

való

csatlakozás

bármikor

lehetséges,

létszámkeret

nincs

meghatározva. A tagság a kapcsolódni kívánt tag nyilvántartásba vételével keletkezik, előfeltétele nincs. Szervezetenként egy fő delegált jogosult részt venni a kerekasztal ülésein, döntéseiben. A Kerekasztal elnöksége három főből áll: egy fő állandó tag, az önkormányzat képviseletében, kettő pedig évente változik, a tagságot alkotó szervezetek képviselői választják maguk közül. A soros elnöki tagok közül egy fő valamelyik ifjúsági szervezet képviselője. A kerekasztal ülései között az elnökség képviseli a szervezetet. Az Egri Ifjúsági Kerekasztal üléseit szükség szerint, de legalább kéthavi rendszerességgel tartja. Az ülések nyilvánosak. Egyes

speciális

feladatok

ellátása

érdekében

munkacsoportok

létrehozása

lehetséges, melyek munkájukról beszámolni kötelesek. A tagok a szervezetben betöltött szerepükért díjazásban nem részesülnek. Az Egri Ifjúsági Kerekasztal adminisztrációs teendőit, az ülések megszervezését az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda ifjúsági koordinátor munkatársa látja el titkári minőségben. 3. A szervezet tevékenysége A tagságot alkotó szervezetek ifjúsággal összefüggő tevékenységének megismertetése, összehangolása, koordinációja a hatékonyság növelése érdekében. Kapcsolatfelvétel klubokkal,

és

helyi

kapcsolattartás vállalkozókkal,

civil

szerveződésű

ifjúsági

csoportokkal,

feladatokat

ellátó

54

(programszervezéssel,

ifjúságvédelemmel

foglalkozó)

és

oktatási

intézményekkel, kollégiumokkal. Civil szervezetek munkájának megismertetése. A Közgyűlés elé kerülő ifjúsággal kapcsolatos előterjesztések véleményezése, javaslatok megfogalmazása. Bekapcsolódás a városi képzési programokba. A kortárssegítő hálózat figyelemmel kísérése, támogatása. A városi gyermek- és ifjúsági rendezvények szervezésében feladatvállalás. Szakmai tanácskozásokon való részvétel. Információk továbbítása, ifjúsággal kapcsolatos információs hálózat kiépítése, fenntartása. Programszervezés, érdekegyeztetés. A már meglévő programok összehangolása. Az érdekegyeztetés során a korosztályt érintő kérdéseket bármelyik tárgyaló fél kezdeményezésére megvitatja, majd ennek függvényében a Kerekasztal megállapodást köthet, állásfoglalást valamint javaslatot bocsáthat ki. Javaslatot tehet arra, hogy egyes témákkal Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, vagy bizottsága foglalkozzon. 4. Az elnökség feladatai Az Egri Ifjúsági Kerekasztal elfogadott, tárgyévi munkaterv végrehajtásának biztosítása. Az Egri Ifjúsági Kerekasztal rendszeres működtetése, a működéshez kapcsolódó operatív feladatok ellátása. Minden év február 28-ig beszámol éves munkájáról a Humánerőforrás Bizottságnak és a Közgyűlésnek. Beszámolót kér a részfeladatokat végző szervezetektől, munkacsoportoktól, azokat összegzi. Az elnökség átadása előtt éves tevékenységéről, a folyamatban lévő feladatokról beszámol a Kerekasztalnak, valamint a soron következő elnökségnek.

55

Az elnökség rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot a médián keresztül, felhasználva az internetes lehetőségeket is. A tagságot alkotó szervezetek ifjúsággal kapcsolatos tevékenységei közötti koordináció biztosítása. Javaslatokat tesz az éves munkaterv elkészítéséhez. Az ülésekre a napirendet összeállítja a Cselekvési Terv, az éves munkaterv és a beérkezett javaslatok figyelembe vételével, azt megküldi a titkárnak, a tagsághoz való eljuttatás érdekében. A Kerekasztal üléseit az elnökség egy-egy tagja vezeti. Gondoskodik az ülések emlékeztetőjének elkészítéséről. Részt vesz a Kerekasztal és az ifjúsági szervezetek céljait segítő pályázatok felkutatásában, előkészítésében, Tevékenykedik a Kerekasztal munkájának ismertté tételében. Segítséget nyújt a képzések, tapasztalatcserék, fórumok szervezésében. 5. A tagság feladatai A Kerekasztal ülésein rendszeres részt vétel. Aktív közreműködés az aktuális Ifjúsági Cselekvési Terv valamint az Egri Ifjúsági Kerekasztal munkatervének megvalósításában. Az általa képviselt szervezetről, az ott folyó tevékenységről információ biztosítása az ifjúsági feladatok, programok koordinálása érdekében. Ifjúsági rendezvények szervezésében szerepvállalás. A tagság jogosult: Az Egri Ifjúsági Kerekasztal ülésein döntési jogkörrel részt venni, véleményét kifejteni, javaslatokat megfogalmazni. Az Egri Ifjúsági Kerekasztal munkatervének kialakításában részt venni. A Kerekasztal működéséről, aktuális tevékenységéről információt kapni, a plenáris ülések előtt a napirendhez kapcsolódó anyagokat előzetesen megkapni. Soros elnökségi tagságot betölteni, annak személyére javaslatot tenni. Elfogadva: Eger, 2011. november 10. napján.

56

Felhasznált irodalom David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma (Magyar Kapu Alapítvány EKF Hálózat, Budapest, 1995.) Menyhért Péter: A civil szektor önszerveződése: az Országos Civil Érdekképviselet létrehozásának fejlődési szakaszai, eddigi eredmények Átmenet az izolált civil szervezetektől a kooperatív civil társadalomba. (Szubjektív korrajz 2003. december 1.) Osváth László: A civil szervezetek térségi együttműködései Magyarországon (Útmutató és kézikönyv a civil szervezetek térségi együttműködésének elveiről, módszereiről, eljárási rendjéről) Sebestény István: Civil dilemmák – kihívások és alternatívák a civil szektorban (Budapest, 2005, Civitalis Egyesület) Nagy Csaba: Közművelődési

Tanácsok

Magyarországon

(Nagykanizsa,

2006.

NCA-

Értékközvetítő Kanizsa Alapítvány). Párbeszéd a partnerségért 1-2-3-4. (Eger, 2007,2008,2009,2011. NKA - NCA) Második lépés – Részvétel és civil együttműködés Heves megyében (Eger, 2010, Életfa Környezetvédő Szövetség)