A műszaki szabályozás alakulása Rendezvény helyszíne Kecskemét 2008.03.28.
Békési László vezető-főtanácsos, GKM
Üzleti Környezet Fejlesztése A magyarországi üzleti környezet a 66. , az adminisztratív ügyintézés a 143. (Világbank, 2006, 175. ország)
Magyarországon az adminisztratív költségek a GDP arányában 6,8 %, az EU-25 arány 3,5 % (EUs munkaanyag, 2006.11.14)
VERSENYKÉPESSÉG
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Konvergencia Program
Vállalkozások
„Üzletre hangolva” Program
„Üzletre hangolva” Program Cél:
A vállalkozások működési és tranzakciós költségeinek csökkentése üKevesebb adminisztrációs teher üPénzügyi és jogi kockázatok mérséklése üKevesebb papírmunka üPatrióta gazdaságpolitika üJobb szabályozás
„Üzletre hangolva” Program Fő beavatkozási területek: ü ü ü ü
Cég- és adóadminisztráció egyszerűsítése A vállalkozások jogbiztonságának növelése Pénzügyi működési feltételek javítása A verseny tisztaságának, átláthatóságának biztosítása
ü A felesleges terhektől környezet kialakulása
mentes
ü Egyéb szakma-specifikus javaslatok
vállalkozásbarát
szabályozási
A közigazgatás továbbfejlesztése • „Folytatni kell a minisztériumok által ellátott feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát, minisztériumi szinten csak az ágazati stratégiai, szabályozási és az ellenőrző feladatok maradjanak.” • A műszaki-biztonsági rendelkezések meghatározásában az állam szerepének csökkentésére a műszaki önszabályozás rendszerének kialakítása
Régi műszaki szabályozás • Jelentős volt a műszaki előírások megfogalmazása • Részletes szabályokat tartalmaztak • Szabványok előírásaival ütköztek • Módosítása lassú az állam igazgatási egyeztetésben • Rugalmatlan szabályozás
Műszaki önszabályozás rendszere • 1. Az állam lemond a műszaki-biztonsági rendelkezések részletes meghatározásáról és a tartózkodó ellenőrzésre korlátozza magát. • 2. Az állam általános (keret-) jellegű, a hosszabb időre érvényes műszaki-biztonsági alapkövetelményeket állapítaná meg (pl. fogalmak, dokumentálási követelmények, vizsgálati, üzembe helyezési eljárások – ezek elemei -, személyi feltételek, a szakértői közreműködés feltételei, hatósági engedélyezés-ellenőrzés, üzemeltetői ellenőrzés formái stb.).
Műszaki önszabályozás rendszere • Társadalmilag elfogadható kockázat • A veszélyeztető felelősége a biztonságért • A veszélyt okozót terheli az anyagi felelősség • Gazdasági érdekekkel való összeegyeztetés • Állami beavatkozás
Műszaki önszabályozás rendszere • • • •
Pontosan meghatározott, egyeztetett tartalom Kertjelleg Hosszabb időre érvényes alapkövetelmények Alternatív lehetőség biztosítása az üzemeltető részére • Részletszabályok – Műszaki Szabályzat (módszertani ajánlás) – nemzeti szabványok – munkáltatói szabályozás – felhasználói információ (kezelési utasítás stb.)
Műszaki önszabályozás rendszere • Szakterületenként létrehozandó szakmai műszaki bizottság • tagjai lennének az érintett szakmai érdekképviselet, a kamarák, stb. • adna ki műszaki szabályzatokat (technika elismert szabályait), amely a tudomány, technika mai állásának megfelelő korszerű és részletes irányadó előírásokat, műszaki megoldásokat tartalmazna.
Tudáshálózat és tudás-menedzser rendszer • Az érdekelteket bevonni a szabályozás kialakításába • Szabályozás alkotási rendszer megváltoztatása • Tudáshálózat létrehozása • Civil szervezetek aktivizálódása (Gyártók, felhasználók szakmai egyesülete, kamarák, stb.)
Műszaki önszabályozás rendszere A megoldás előnye • A gyakorlati tapasztalatok gyorsan érvényre jutnak a műszaki szabályokban. • A cégeknek saját jól felfogott érdekből be kell tartania az önkéntesen vállalt a szabályokat, vagy gondoskodni kell azok figyelembe vételéről, illetve aktualizálásáról. • Rugalmassá válik a szabályozási rendszer. • A szabályzatok kidolgozása az állam számára kevesebb költséget jelent. • További állami szabályozásra nincs szükség. • Az önszabályozás minden érintett fél számára kedvezőbb az állami szabályozásnál.
Létesítés , üzemeltetés • 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírások • A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKIBIZTONSÁGI SZABÁLYZATA (GMBSZ)
GMBSz • Égéstermék elvezető berendezés: olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti • b) égéstermék-elvezető: a tüzelőberendezéshez csatlakozó olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti.
GMBSz A tervhez csatolni kell: - a meglévő kémény(ek) esetén a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató hozzájáruló nyilatkozatait, - az építési engedélyhez kötött égéstermék elvezető berendezés építési engedély határozatát, ha az nem az építési engedéllyel rendelkező épülettel együtt létesül.
Műszaki-biztonsági felülvizsgálat • A csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a felelőssége. • Legalább 5 évenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálat. • Az időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végzők. A gázszerelők nyilvántartásáról szóló 28/2006.(V. 15.) GKM rendelet Az MKEH által vizsgakötelesen kiállított, a műszakibiztonsági felülvizsgálat végzésére jogosító igazolvány
Köszönöm figyelmüket
