Reich Károly Általános és Zeneiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Reich Károly Általános és Zeneiskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

Szervezeti és működési szabályzat tartalomjegyzéke I. Az SZMSZ célja……...................................... 1. A szabályzat tartalma és hatálya………… II. Intézményi jellemzők, dokumentáció……….. 2. Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok……. 3. Szakmai alapdokumentumok……………. 4. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság … III. Szervezeti felépítés és vezetés……………….. 5. Az intézmény szervezeti egységei …………. 6. Az intézmény vezetője …………………… 7. A vezető helyettesek és a vezetőség ……… IV. Az intézmény működési rendje………………. 8. A képzés rendje …………………………… 9. A tanulói házirend és hiányzások ………………. 10. A dolgozók munkarendje …………………… V. Alkalmazotti közösségek, kapcsolataik ……….. 11. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend… 12. Nevelőtestületi feladatok és jogok …………. 13. Szakmai munkaközösségek ………………. 14. Nevelőtestületi bizottságok ………………. 15. Külső intézményi kapcsolatok ……………. VI. Tanulók és közösségeik, kapcsolataik ………… 16. Tanulói jogok és kötelességek ……………… 17. Diákközösségek és diákközgyűlés ………….. 18. Diákönkormányzati működés ………………… 19. Tanulók dicsérete és fegyelmezése …………... VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ………… 20. Ellenőrzési célok, területek, értékelés ………. 21. Vezetői és hatásköri ellenőrzés …………….. VIII. Szülői közösségek és az iskolaszék ……………. 22. Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendje ……………………………………….. 23. Szülői szervezet és a kapcsolattartás ………… 24. Iskolaszék és kapcsolattartási rendje ………… IX. Tanórán kívüli foglalkozások rendje ……………. 25. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások……. 26. Alkalomszerű foglalkozások ………………… 27. Szabadidős rendezvények ……………………. X. Hagyományok ápolása, ünnepek ………………….. 28. Hagyományápolási cél és tartalom …………..

2

29. Hagyományőrző feladatok, külsőségek …….. XI. Intézményi egészségnevelés ………………………. 30. Az egészségügyi felügyelet rendje …………… 31. Testi nevelés és egészséges életmód …………. XII. Létesítmény használati rend ………………………. 32. Intézményi védő előírások …………………… 33. Helyiségek használati rendje …………………. 34. Könyvtárhasználati rend ……………………... XIII. Díjfizetések és az ösztöndíj …………………….. 35. Térítési díj és tandíj fizetés …………………. 36. Szociális ösztöndíj és támogatás ……………. XIV. Egyéb rendelkezések …………………………….. XV. Záró rendelkezések ……………………………….

I.

AZ SZMSZ CÉLJA

1. A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza valamely intézmény (szervezet) számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: • A szervezeti felépítettség kialakítását, • A működés közben megvalósítandó rendezettséget, • Az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: • Az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, • A benntartózkodás és a működés belső rendjét, • A tanulók (gyerekek) és az alkalmazottak munkarendjét, • A nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, • A pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, • A szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, • Az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, • A hagyományok és az ünnepségek rendjét, • Az egészségügyi ellátás megvalósítását, • A balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, • A külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, a rendelkezéseket, amit jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az SZMSZ a jogszabály alapja: 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról ………………… törvény: ………………………………………………………………….. ………………… törvény: …………………………………………………………………….

3

138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 217/1998. évi (XII. 30.) Korm. rendelet: Az államháztartás működési rendjéről 280/2001.(XII. 26.) Korm. rendelet: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.) kormányrendelet módosításáról 3/2002.(II. 15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 37/2001 (X. 12.) OM rendelet: Katasztrófák elleni védekezés 11/2004.(x.28.) OM rendelet: A működésről szóló rendelet módosítása 3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el,- az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

4

II. Intézményi jellemzők, dokumentáció 2. Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok 1. Intézményi adatok: NÉV: Reich Károly Általános és Zeneiskola Cím (székhely): 8636 Balatonszemes, Gárdonyi Géza u. 1. Típus: többcélú összetett közoktatási intézmény (KT. 33.§.(1) a) OM azonosító: 034100 Évfolyamok száma: - 8 - 6 legfeljebb 12 Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: - 240 - 100 Közalkalmazottak engedélyezett összes létszáma: 37, 5 Pedagógus létszám: 23, 5 2. Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Alapító: Balatonszemes Község Önkormányzata Fenntartó (társulási szerződés alapján): Balatonszemes Község Önkormányzata Balatonőszöd Község Önkormányzata Címe: 8636 Balatonszemes, Bajcsy Zs. u. 23. 8637 Balatonőszöd, Szabadság u. 89. A gazdálkodás módja a fenntartó döntése alapján: vagyonával, költségvetésével önállóan gazdálkodik. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga: az iskolát illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. Az évenként jóváhagyott költségvetés irányozza elő a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. A munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja, mint „felsőbb vezető”. 3. Intézményi szakfeladatok Alapfeladatok: - alapfokú általános iskolai nevelés-oktatás, melynek során nappali tagozatos oktatást és művészeti (zenei) oktatást-nevelést folytat. Közös igazgatású. - Intézményi étkeztetést folytat. - A tanulók részére napközis ellátást, menzát és tanulószobát biztosít. - A sportfeladatokat DSE végzi, segíti. Kiegészítő tevékenységek: - alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül, vállalkozási tevékenységet végezhet. 4.

5

Intézményi jogosultságok • Általános iskolai bizonyítvány kiállítása, • Alapfokú zeneiskolai bizonyítvány kiállítása. 5. Számlaszám és az ÁFA alanyiság ténye OTP számlaszám: 117430040 – 15396293 Az intézmény ÁFA alany 6. Feladatmutatók: Szakfeladatok 552312 Óvodai intézményi étkeztetés 552323 Iskolai intézményi étkeztetés 751768 Intézményi vagyon működtetése 801115 Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 801214 Nappali általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 801313 Alapfokú művészetoktatás 805113 Napköziotthoni és tanulószobai oktatás 7. A költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó szervezet: Nyitnikék Óvoda – Balatonszemes

3. Szakmai alapdokumentumok 1. Alapító okirat Az intézmény jogszerű működést a 213/2003.(XII. 15.) határozati számú alapító okirat és a nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma: • az alapító, a fenntartó neve és címe (székhelye), • az intézmény neve, címe (székhelye), tagintézménye, telephelyei, típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa, • az évfolyamok száma, a maximális gyermek (tanuló) létszám, • költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek. 2. Pedagógiai (nevelési) program Az intézmény szakmai működését, feladatit – a Nemzeti Alaptanterv alapján- a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma: • a nevelés és az oktatás alapelvei, céljai, feladatai • a pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései, • személyiség és a közösségfejlesztés feladatai, • a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái • a tehetségfejlesztő és felzárkóztató pedagógiai tevékenység, • a gyermek- és ifjúságvédelmi és a szociális feladatok, • a munka ellenőrzési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere, • a környezeti- és az egészségnevelési program • a helyi tanterv, ezen belül: - a tantárgyak és az óraterv (óraszámok) évfolyamonként, - előírt tananyag, a kötelező és választható foglalkozásokra, - követelmények, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, - beszámoltatás és a számonkérés módjai, - a tanulók fizikai állapot- mérésének módjai, - a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, - a tanulók értékelésének, minősítésének szempontjai 6

3. Minőségirányítási program A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségfejlesztési rendszert valósít meg. • az oktatás és a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására, • a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, • a folyamatos fejlődés garantálására. A minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. Iskolaszéki és a diákönkormányzati véleményezés után a fenntartó hagyja jóvá a dokumentumot. A minőségfejlesztési munkaterv – összhangban az intézményi munkatervvel – tartalma: • a minőségfejlesztési folyamat szakaszai, • az elvégzendő feladatok, • az időbeni ütemezés, • a végrehajtásért felelős személyek nevei.

4. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalmazza: • A konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, • A kitűzött időpontok és határidők dátumát, • A munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását. 2. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit az igazgató tanévenként készít el, - a minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: • évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, • az óraterv alapján tartandó tantárgyakat. • Az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, • Mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciát is. 3. Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Órarend készítési szempontok: • az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, • a csoportbontások végrehajthatósága, • a szaktantermek kihasználtsága, • a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, • a pedagógus beoszthatósága. 7

A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét: a kijelölt helyiségeket, tantermeket, előadókat és azok szintjét, ajtószámát tünteti fel. A terembeosztást az igazgatóhelyettesek készítik el. 4. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre két pedagógust nevez meg: az ügyeletes pedagógust és távollétében a helyettesítő ügyeletest. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét. A beosztást az igazgatóhelyettesek készítik el. 5. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: - az intézményi könyvtár, és a - kijelölt vezető helyettesi iroda. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: • Pedagógiai (nevelési) program, • SZMSZ, • Belső szabályzatok, • Házirend, • Minőségirányítási program, • Éves munkaterv, • Pedagógus felügyeleti beosztás. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek!

8

III. Szervezeti felépítés és vezetés 5. Az intézmény szervezeti egységei 1. Szervezeti egységek és vezető szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézményünk szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: 1. számú egység: Alapfokú oktatás-nevelés vezetője: pedagógiai vezető (igazgatóhelyettes) 2. számú egység. Zeneiskolai oktatás-nevelés vezetője: tagozatvezető 3. számú egység: gazdasági –pénzügyi vezetője: gazdaságvezető Alegységek: 1. számú egység: Kulturális, szabadidős és könyvtáros vezetője: könyvtáros 2. számú egység. Gyermek-és ifjúságvédelem, szociális feladatok vezetője: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 3. számú egység: Sportélet, egészségnevelés és környezeti nevelés Vezetője: testnevelő 4. számú egység: intézményi étkeztetés vezetője: élelmezésvezető Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) az SZMSZ melléklete tartalmazza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezető szintek függelmi viszonyait. 2. Szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenő mentes, valamint összehangolt legyen. Tanév végén írásos beszámolót készítenek az iskola vezetőség számára.

6. Az intézmény vezetője 1. A vezető személye Az intézményvezető a közoktatatási törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történt. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: • Az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség, • Pedagógus szakvizsga, • Pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, • a szükséges szakmai gyakorlat. 9

Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség, az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményét. 2. Intézményvezetői jogkör Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét, a közoktatási törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, • a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, • a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése, • a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján, • az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, • a közoktatási intézmény képviselete, • együttműködés az iskolaszékkel, a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, • a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése, • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, • döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, • konyha vezetése- a gazdaságvezető, igazgatóhelyettes közbeiktatásával. • Tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: • A munkáltatói jogkör gyakorlása, • Kötelezettségvállalási jogkör, • Utalványozási jogkör, • Kiadói és kiadmányozási jogkör, • 20. 000,-Ft feletti vásárlás lebonyolítása. 3. Intézményvezetői felelősség: Az intézményvezető egy személyben felelős: • Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, • Az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, • A pedagógiai munkáért, • A gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért, • A tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, • A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, • A nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, • A gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, • A méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.

10

7. Vezető helyettesek és a vezetőség 1. A vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) személye Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezető helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja- a nevelőtestületi véleményezés megtartásával-, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezető helyettes felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább 10 év gyakorló pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztottak munkáját. Zeneiskolai tagozatvezető :felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel valamint 3 év gyakorló zenepedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a zenetanárok munkáját. A gazdasági vezető helyettes (Gazdasági vezető) szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezik, közvetlenül irányítja a nem pedagógiai képesítéssel rendelkezők munkáját, és ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik. 2. Vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik (munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található). A vezető helyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörükre, és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. 2. 1. 1. Igazgató helyettes Feladatai: • Bizonyítványok, anyakönyvek kiadása, ellenőrzése, év végi zárása, • Ellenőrzés a zeneiskolai vizsgákon, • Tanulókkal kapcsolatos adatszolgáltatás, • Iskolai programokra történő kezdeményezések elbírálása- egyeztetéssel, • Osztályozó vizsga kiírása, kiértesítése, lebonyolítása, • Osztályozó értekezletek tematikájának meghatározása, szempontok megfogalmazása, értekezletek levezetése, • Helyettesítések megszervezése, • Tanmenetek, szakköri tervek elfogadása, • Tanteremhasználat, • Az igazgató tartós távolléte esetén- írásos megbízás alapján- munkáltatói jogokat gyakorol. • Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az intézményt! • Tanárok ellenőrzése 2.1.2. Zeneiskolai tagozat vezető Feladatai: • zeneiskolai bizonyítványok, anyakönyvek kiadása, ellenőrzése, év végi zárása, • zeneiskolai vizsgákon ellenőrzés, • tanulókkal kapcsolatos adatszolgáltatás, 11

•

zeneiskolai programokra történő kezdeményezések elbírálása- egyeztetéssel, (zeneiskolai hangverseny) • zeneiskolai vizsga kiírása, kiértesítése, lebonyolítása, • osztályozó értekezletek tematikájának meghatározása, szempontok megfogalmazása, értekezletek levezetése, • helyettesítések megszervezése, • tanmenetek, kamarazene, zenekari tervek elfogadása, • tanteremhasználat, • zenetanárok ellenőrzése. 2. 1. 3 Gazdasági vezető feladatai: • Az intézmény képviselete a gazdálkodással kapcsolatos ügyekben, • Az elfogadott intézményi költségvetés szerinti gazdálkodás biztosítása és betartása, • Konyha irányítása az élelmezésvezetőn át, • Az épülettel, annak létesítményeivel, berendezéseivel kapcsolatos állagmegóvási javítási munkálatok megoldása, • Az irányítása alatt álló dolgozók – élelmezésvezető, karbantartók, takarítónőkmunkaidő beosztása, szabadságolása alá tartozó dolgozók 1-2 napos távolmaradásának engedélyezése, • Az iskola adminisztratív és technikai munkájával kapcsolatos teljes körű ellenőrzése, • Átutalások lebonyolítása, • Kisebb – 20 ezer Ft alatti – beszerzések megszervezése, • Munkatársi megbeszélések összehívása. 3. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek éskonkrét feladatoknak megfelelő rendszerességű. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese: a pedagógiai vezető helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető helyettesek helyettesítése: A pedagógiai vezető helyettest a vezető helyettes beosztású munkatársa helyettesíti. Gazdasági vezető helyettest az élelmezésvezető (konyhavezető) beosztású munkatársa helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese (helyettesei) is egy időben akadályoztatva vannak, úgy az iskolavezetés egy előre kijelölt tagja – korlátozott jogkörrel helyettesíti őket. 4. Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek.

12

Az intézmény vezetősége konzultatív testület; véleményező és javaslattevő joga van, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: • Intézményvezető, • Vezető helyettesek • Az alkalmazottak választott képviselője, • A diákság választott segítője A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. 5.Alkalmazási feltételek: 5.1 Pedagógusok Kt.v.17.§.(19.bek. a.)-c) pontja Hatályba lépett 2004.szeptember 01-jén az első évfolyamon. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: - óvodában – óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi; - az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán ¾ valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor), ¾ a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári, ¾ feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv,. A nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári; Kt.v.17.§. új (7).-(8). bek. Hatályba lépett 2003.szeptember 01-jén (5)A Kt.17.§.-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8)-(11) bek.számozása (9)-(12) bekezdésre változik: Tantárgyi modul (tánc és dráma, hon-és népismeret, egészségtan, mozgókép- és médiaismeret, etika, társadalomismeret, stb.) oktatására a megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség vagy a munkakörre előírt végzettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít. A módosítás figyelembe veszi a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszainak módosítására vonatkozó javaslatokat. Az ötödik és a hatodik évfolyamon is a tanulók készségének és képességének a fejlesztésére lesz lehetőség, amely a tanító foglalkoztatását igényli ezeken az évfolyamokon is. Ennek megfelelően lehetővé teszi, hogy a tanító az ötödik-hatodik évfolyamon is nevelő oktató munkát végezzen. Ez az általános felhatalmazás a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozik. Nem változik az a szabály, hogy a szakrendszerű oktatásba azok a tanítók kapcsolódhatnak be, akik az adott területnek megfelelő további képesítést szereztek.

13

A módosítás a hatályos rendelkezésekkel összhangban továbbra is lehetővé teszi, hogy az iskolai oktatás első- negyedik évfolyamán a tanár nevelő és oktató munkát végezzen azzal az új követelménnyel, hogy sajátítsa el a 6-12 éves korosztály felkészítéséhez szükséges módszereket pedagógus továbbképzés, illetőleg szakirányú továbbképzés keretében. A módosítás átmeneti rendelkezései nyújtanak lehetőséget ahhoz, hogy a szükséges ismereteket az érintettek elsajátítsák. Öt év gyakorlat birtokában ugyanis a pedagógusmunka tovább folytatható ezeken az évfolyamokon. Tekintettel a lehetséges új modulok kialakulására az átmeneti rendelkezések minden esetben lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megszerezhető szakképzettség nélkül is oktassák az ismereteket azok a pedagógusok, akinek „rokon” területen megfelelő szakképzettségük van. Önmagában a szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség nem nyújt megfelelő végzettséget a modulok oktatásához. A szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség mellett szükség van olyan pedagógus végzettségre és szakképzettségre is , amellyel az adott pedagógusmunkakör betölthető. 5.2. Zenetanárok Kt.v.17.§.(1).bek.k.pont Hatályba lépett: 2004.szeptember 01-én az első évfolyamon. „k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészet szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész végzettség. A feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézet igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember. Határozott időre megállapodás azzal köthető, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú pedagógus szakképesítés megszerzését. 5.3 Könyvtáros tanárok Kt.v. 124.§.(24).bek. módosítása 1. „(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2003.szeptember 01-től fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2005.szeptembert.01-jétől fokozatosan kell bevezetni. Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. 5.4. Óraadó tanár Rendelkezzen a megfelelő szakirányú végzettséggel az a pedagógus, Kt.v. 16.17.§., aki a polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint 40 %-ra alkalmaztak. 57.§. (6) bek. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal.

14

IV. Az intézmény működési rendje 8. A képzés rendje 1. Az intézmény általános rendje, nyitvatartása A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása a gazdaságvezető feladata. Ellenőrzi a pedagógiai igazgató helyettes. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • Védeni a közösségi tulajdont, • Megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, • Takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, • Eljárni a tűz-és balesetvédelmi előírások szerint, • Betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, • Rendeltetésszerűen használni a berendezéseket, • Védeni a tanulókat az előre látható veszélyektől. Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 6 órától 22 óráig tart nyitva. A hivatalos tanévi munkaidő tanítási napokon: 7 25 órától 19 00 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény – rendezvény hiányában – zárva van. A zárásért a gazdasági vezető a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény területe a felügyelete alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak (írásos kérelemre) az ügyeletes vezető-nevelő, vagy osztályfőnök engedélyével hagyható el! 2. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: • a nevelőtestületi értekezletek időpontja, • a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, • a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, • a vizsgák (felvételi, javító, osztályozó különbözeti) rendje, • a tanítási szünetek időpontja (a rendelet kereteihez igazodva), • a bemutató órák és foglalkozások rendje, • a nyílt napok megtartásának rendje és ideje, • szülői értekezletek időpontja, • hangversenyek programja és időpontja, • kistérségi rendezvények időpontja, rendje, valamint felelőse. A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással az osztályfőnök (csoportvezető) az első tanítási órán ismerteti a diákokkal.

15

A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor.

3. Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: • Az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, • Az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, • A terembeosztás szerinti foglalkozási helyiségekben, zenetermekben és tantermekben történik. A napi tanítási idő: 7 55 órától 13 30 óráig tart heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 7 55 órakor kezdődik („0”. óra csak külön engedéllyel tartható). A fakultációs tanórákat 17 00 óráig be kell fejezni. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására az igazgató adhat engedélyt! A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek! A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. . Csengetési rend, a kötelező tanórák rendje 7 40 7 55

- jelző csengetés, az iskolába érkezés utolsó időpontja. (Jó idő esetén udvari sorakozó, rossz időben osztálytermekbe vonulás.) - Becsengetés az 1.tanórára

755-840

- 1. tanóra

840-850

- 1. szünet

850-935

- 2. tanóra

935-1000

- 2.szünet (tízórais időszak)

1000-1045

- 3.tanóra

1045-1055

- 3.szünet

1055-1140

- 4.tanóra

1140-1150

- 4.szünet

1150-1235

- 5.tanóra

1235-1245

- 5.szünet

1245-1330

- 6.tanóra

16

A tanulók- órarendi elfoglaltságuknak megfelelően - 18 00, illetve zeneiskolások 19 00-ig tartózkodhatnak az iskola területén. - Az ettől eltérő időpontokban- amikor nem kötelező, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon vesznek részt- csak a szaktanár jelenlétében, az általa kijelölt helyiségeket használhatják. Zeneiskolai tanórák rendje - Alapjaiban a közoktatási törvény szabályozza. - Munkanapokon 12-19 óráig, szabadnapokon délelőtt lehet zene tanórát tartani. - A tanórák beállításánál kötelező biztosítani a tanulók nyugodt ebédeltetését és pihenését. Hitoktatás rendje Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit – és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokra tantermet biztosít, az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 4. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend szerint 10, 20, vagy 25 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket, teljes légcserével! Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint a szabad levegőn – az udvaron - töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A 20-25 perces óraközi szünet a tanulócsoportok számára tízórai időt is jelenti. Az étkezést 12 és 14 30 óra között kell lebonyolítani. Dupla órák csak az igazgatóhelyettes engedélyével tarthatók, de a pedagógus köteles a felügyeletet a következő kicsöngetésig biztosítani. 5. Az ebédeltetés rendje, valamint a tanórán kívüli foglalkozások időbeosztása 00

00

12 - 14 12 30- 14 00 14 00-14 45 14 45- 14 55 14 55- 15 30 15 30- 15 50 15 40 15 50- 16 30 16 30

alsó felső ebéd ebéd szabad foglalkozás ebéd szabad foglalkozás ebéd tanóra tanóra szünet szünet tanóra tanóra uzsonna, szünet Balatonőszödi tanulók indulása a buszmegállóhoz szabad foglalkozás tanóra hazaindulás

17

9. Tanulói házirend és hiányzások 1. Házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét, az SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg. A házirend betartása – a pedagógiai program megvalósítása érdekében – minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja: • A tanulói munkarendet, • A tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, • A tanulói jogokat és gyakorolási módjukat, • A kötelezettségeket és ezek végrehajtási módját, • A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, • A távolmaradások igazolásának módját, • Jutalmazások és fegyelmezések szabályait, • Az intézményi megbízatást teljesítő felelősök feladatait, • A helyiségek és az intézmény területek használati rendjét, • Az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását vagy a feltételhez kötését, • A kártérítések rendezésének módját. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A szülői szervezet joggyakorlása szempontjából a tanulók (gyermekek) nagyobb csoportja, a tanulók 25 % + 1 fő, illetve az osztályközösség (foglalkozási csoport). 2. Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon (foglalkozásokon) és az intézmény hivatalos rendezvényein! Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni. Jelentős családi esemény miatti hiányzásról tanévenként 3 tanítási napig a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A szülő – az előre tudott családi esemény miatt – előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató bírál el (a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, mulasztásai alapján). Egybefüggő 3 napnál hosszabb eltávozást csak az igazgató engedélyezhet. A hiányzások miatti tanulmányi elmaradást az osztályfőnök által meghatározott határidőig pótolni kell! 3. Igazolt és igazolatlan hiányzás A tanuló késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli. A hiányzásokat az osztályfőnök – a körülmények ismeretében – igazolja vagy nem igazolja. A mulasztások igazoltak, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a 18

távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. A tanórákról való 3 késés 1 igazolatlan órát jelent. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után.(Az ellenőrzőben értesíteni kell a szülőt! Osztályfőnök!) A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. Ismétlődő igazolatlan távollét után kötelesek környezettanulmányt készíteni. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 4. Az iskolában reklámtevékenység, árusítás (automata) nem engedélyezett. Szombaton, vasárnap, ünnepnap rendezvény csak írásos igazgatói engedéllyel szervezhető.

10. A dolgozók munkarendje 1. Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. 2. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot, - a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején. A pedagógusok napi munkaideje 8 óra. A kötelező órákon túli időben naponta a pedagógusoknak elérhetőnek kell lennie (tanítók, tanárok délután, zenetanárok délelőtt), mert az intézmény vezetője berendelheti őket. 3. Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezető helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető helyettese engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1.tanítási óra megkezdése előtt 45 perccel jelezni kell a vezető helyettesnek. Az 19

„anyanapok” igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. December, január és május-június hónapban nem vehető igénybe. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani! 4. Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit,- fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét! Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért a vezető helyettes és az ügyeletvezető pedagógus a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: Reggel 7 25 órától 14 00 óráig pedagógus, 00 Délután 14 órától 19 00 óráig pedagógus felügyel. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok és ügyeletes diákok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább 30 gyermek (tanuló) számára írásban igénylik a szülők, és az Önkormányzat képviselőtestülete engedélyezi a többlet költségeket. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeletes pedagógusok munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályai a házirendben találhatók. 5. A többi alkalmazott munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával – a gazdasági vezető állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell a gazdasági vezetőt. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! 6. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei:

20

• Az intézmény zavartalan feladatellátása, • A dolgozók egyenletes terhelése, • A rátermettség és alkalmasság, • A szükséges szakmai felkészültség. A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása, stb.) az intézményvezető adja, a vezető helyettesek javaslatai segítségével. 7. Esélyegyenlőség A munkahelyen be kell tartani az esélyegyenlőség elvét. Szükséges létrehozni az Esélyegyenlőségi Tervet, ha a jogszabály előírja. (51 fő a minimum) Esélyegyenlőség elvei: • Egyenlő bánásmód, • Emberi méltóság tiszteletben tartása, • Partneri kapcsolat; nyitott emberi egyenrangú viszony, • Társadalmi szolidaritás. Különös figyelmet fordítunk a hátrányosokkal szemben • 10 éven aluli gyermekeiket egyedül nevelők • két 10 évnél fiatalabb gyermeket nevelőket • Nők • 47 évnél idősebbek • fogyatékos személyek • romák • pályakezdő fiatalok

V. Alkalmazott közösségek, kapcsolataik 11. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend 1. Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó, az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

21

A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben,- testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % +1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 2. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: • Közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, • Nyilvános fórumok, intézményi gyűlések, • Bizottsági ülések, • Munkaterületi megbeszélés Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3. A nevelési-oktatási intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. - A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg képviselőik. - A nevelőtestület tagjai alkotják meg a nevelési és pedagógiai programot, a helyi tantervet, amelyek az intézmény arculatát, a benne folyó szakmai munka tartalmát és módszereit meghatározzák. 4. A pedagógust, mint a nevelőtestület tagját munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, pedagógiai program alapján megválassza az ismereteket, a tananyagot, a nevelés- oktatás módszereit, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával az alkalmazott taneszközöket, tankönyv és tanulmányi segédleteket, irányítja és értékelje a tanulók munkáját, minősítve felkészültségüket és tudásukat. - Akit munkaviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy igénybe vegye a „pedagógus igazolvány” biztosította törvényes kedvezményeket. - Akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, évenként – a megelőző év utolsó napján érvényes minimálbér ötven százalékával megegyező összegű szakirodalom vásárlási hozzájárulás illet meg. /könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozó,… stb./ - A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Kötelessége különösen, hogy:

22

-

-

-

nevelő- oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségének, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz. közreműködjön a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, elsajátítassa a tanuló életkorának megfelelő közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására, rendszeresen tájékoztassa a szülőket, a szülő, tanuló kérdéseire érdemi választ adjon, a gyermekek, tanulók, szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, átadja tanítványai részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket.

5. A közalkalmazottak kötelező és adható juttatásai. 5.1.1.Kötelező juttatások 5.1.1.1Munkabér - A közalkalmazott a Kjt. alapján megállapított besorolás szerinti járandóságát a tárgyhót követő 3. munkanapig a választott pénzintézetnél elhelyezett bankszámlájára kapja- nettó finanszírozási formájában. 5.1.1.2 Tizenharmadik havi fizetés - A közalkalmazottnak 13.havi fizetés jár, emlyet az érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően ki kell fizetni. 5.1.1.3. Jubileumi jutalom - Huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak a Kjt. 78.§-ában meghatározott mértékű jubileumi jutalom jár. 5.1.1.4. További szakképesítés - Amennyiben a közalkalmazott a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítéssel, szakképzettséggel is rendelkezik, s azt kötelező munkaidejének legalább 10 %-ában hasznosítja, úgy- egy további szakképesítés esetén 5 %-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8 %-kal – meg kell növelni garantált illetményét./Kjt.66.§.(2-3) 5.1.1.5. Kötelező pótlékok - A Kjt.69.§. szerint: a közalkalmazott a 70-75.§.alapján illetménypótlékra jogosult. A közoktatásban járó pótlékokat a 138/1992.(X.8.) Kormány rendelet 15.§-a szabályozza. Kötelező pótlékok: - vezetői pótlék - diákönkormányzati pótlék - osztályfőnöki pótlék

23

- munkaközösség-vezetői pótlék - tanszakvezetői pótlék 5.1.2 .Adható juttatások 5.1.2.1.Adható pótlékok (felsor.) 5.1.2.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 5.1.2.3. Jutalom 5.1.2.4. Egyéb pótlékok: - felzárkóztatási pótlék, - összevont osztályban nevelő és oktató pótlék - címpótlék Megjegyzés: az adható pótlékok anyagi fedezetét a fenntartó önkormányzat biztosítja, ezért csak előzetes jóváhagyásával lehet odaítélni. 5.2. Pedagógusok továbbképzése A pedagógus törvényben biztosított joga, hogy szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzés keretében gyarapítsa. Ehhez be kell tartania az intézmény e célra létrehozott belső szabályzatában foglaltakat – kérje felvételét a beiskolázási tervbe, jelentkezzen a továbbképzésre, s vállalja annak anyagi és jogi konzekvenciáit. Az intézmény az adott gazdasági évben a kiegészítő állami normatíva elemzése és áttekintése után dönt a jelentkezők továbbképzéséről. Minden esetben az iskola érdekei kerülnek az elsőként támogatott helyre (hiányzó szak, pedagógiai program igényei, a távlati fejlesztést szolgáló szakember képzés). A rendelkezésre álló keret felhasználási sorrendje: - a képzésben résztvevő nevelő helyettesítési költségei, - tandíjának legalább 80%-os átvállalása, - utazási költségek.

12. Nevelőtestületi feladatok és jogok 1. A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület(tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelésioktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai: • a pedagógusok, • a gazdasági vezető, • a pedagógiai munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. 2. Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: • a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, • a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése, oktatása, • a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése,

24

• • • • • • •

a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, a közösségi élet szervezése és hagyományőrzés ellátása, a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és munkafegyelem előírásainak betartása, a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme.

3. Nevelőtestületi jogkör A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevelőtestület döntési jogköre: • a pedagógiai program elfogadása és módosítása, • az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, • környezeti- egészségnevelési program elfogadása, • a minőségfejlesztési program elfogadása, • a tanév munkatervének elfogadása, • átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása, • a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, • a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, • a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, • saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 4. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb.) képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: • tanévnyitó értekezlet, • félévi és tanév végi osztályozó értekezlet, • őszi nevelési értekezlet, • tavaszi nevelési értekezlet, • tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A szavazás módját a jegyzőkönyvbe fel kell tüntetni.! 25

A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzőkönyvtől elkülönítve is ki kell gyűjteni dossziéba.

5. Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: • a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést, • az osztályközösség problémáinak megoldását. A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: • a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, • a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, • a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, • a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, • a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, • a szakmai munkaközösség vezető véleményezése. A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége. Bizottsági jogkörök Lásd SZMSZ önálló fejezete. Iskolaszékre átruházott jogkörök: A beszámolási kötelezettség az iskolaszék elnökének a feladata.

13. Szakmai munkaközösségek 1. Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: • fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, • javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, • szervezi a pedagógusok továbbképzéseit, • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, • egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, • felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, • összeállítja a felvételi, különbözeti-, osztályozó-, javítóévfolyam, stb. feladatait és tételsorait, 26

• • •

kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

2. Az intézmény szakmai munkaközösségei I. HUMÁN munkaközösség Szakterülete: magyar, történelem, művészetek, könyvtár II. IDEGEN NYELVI munkaközösség Szakterülete: német, angol III. REÁL munkaközösség Szakterülete: matematika, fizika, kémia, számítástechnika, biológia, földrajz, vizuáltechnika IV.OSZTÁLYFŐNÖKI munkaközösség Szakterülete: osztályfőnöki, napközi V.TESTI NEVELÉS, EGÉSZSÉGNEVELÉS munkaközösség Szakterülete: testnevelés, egészségtan 3. Munkaközösség vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai: • irányítja, és felelős a munkaközösség tevékenységéért, • értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, • összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves programját, • ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, • beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről, • félévkor és az év végén írásban beszámol az igazgatónak. Szakmai munkaközösség vezető jogai: • bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, • hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, • javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.

14. Nevelőtestületi bizottságok 1. A bizottsági munkavégzés előnyei A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre tagjaiból, melynek előnyei:

27

•

A bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni. • A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé. • A feladattal való érdemi kapcsolat: - a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, - a konkrét helyzetmegítélés elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét is. A bizottságok vezetőjét az igazgató nevezi ki, vagy erősíti meg augusztus 31-ig. 2. Felvételi és vizsgabizottságok - Felvételi Bizottság feladatai: • az iskolába jelentkezők adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése (szintfelmérés, személyes meghallgatás), • a tanulói jogviszony létesítésének javaslata, indoklása. • Tagok: - a felvételi tantárgyak szaktanárai, tanítónők - az igazgató helyettese vagy a leendő osztályfőnök. - Tantervi Vizsgabizottság feladatai (belső vizsgák): • az évfolyamvizsgák vizsgaszabályzat szerinti lebonyolítása és értékelése a pedagógiai program alapján, • a határidők pontos betartása, • az előírás szerinti dokumentáció elkészítése. • Tagok:- zeneiskolai tanárok, tagozatvezető - a vizsgatárgyaknak megfelelően az igazgató bízza meg a szaktanárokat tanévenként. 3. Tantervi oktatási bizottságok: Humán Oktatási Bizottság feladatai: • A humán tantárgyakban (magyar, történelem, idegen nyelv, művészetek stb.) a követelmények teljesítésének vizsgálata, • A tanulói készségek, tudásszint korrekt mérése és értékelése, • Javaslattétel az oktatatási gyakorlat megváltoztatására. • Tagok: - két szakmai munkaközösség vezető, - négy szaktanár. Reál Oktatási Bizottság feladatai: • a reál tantárgyakban (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, stb.) a követelmények teljesítésének vizsgálata, • a tanulói készségek, tudásszint korrekt mérése és értékelése, • javaslattétel az oktatási gyakorlat megváltoztatására. • Tagok: - két szakmai munkaközösség vezető, - négy szaktanár.

28

4. Nevelési bizottságok Környezeti Nevelés Bizottság feladatai • A nevelési célok, a környezeti nevelési program megvalósításának vizsgálata, • A tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, • Javaslattétel a nevelési hatékonyság érdekében. • Tagok: - Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője - egy reál munkaközösség vezetője - négy különböző évfolyamú osztályfőnök (biológia szakos tanár) Egészségnevelés Bizottság feladatai • a nevelési célok, az egészségnevelési program megvalósításának vizsgálata, • a tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint tényszerű felmérése és értékelése, • javaslattétel az egészségnevelés eredményessége érdekében. • Tagok: - egy reál munkaközösség vezetője, - négy különböző évfolyamú osztályfőnök, - testnevelő tanár. 4. Fegyelmi Bizottság feladatai: • A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. • Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálás. • Tagok: - az intézmény vezetője vagy vezető helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat diákképviselője.

15. Külső intézményi kapcsolatok 1. Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: • Közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, • Szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • Intézményi rendezvények látogatása, • Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: • a fenntartóval, 29

• • • • • • • • •

• •

•

a gyermek- egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal, a gyermek-és ifjúságvédelmi hatóságokkal, gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő központtal, óvodával, kistérségi kapcsolatok, nevelési tanácsadó, Pedagógus -továbbképző és Szolgáltató Intézettel (Kaposvár), Latinovits Zoltán Művelődési Házzal, A történelemi egyházak szervezeteivel: - római katolikus, - evangélikus, - református, - baptista, az intézményt támogató alapítványokkal: - Reich Károly Iskola Alapítványa, Sportegyesületekkel: - Reichsuli DSE, - Balatonszemesi Községi SE, - Favorit SE (Kaposvár), Egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: - Balatonboglári Tűzoltóparancsnokság, - Balatonföldvári Rendőrkapitányság,

VI. Tanulók és közösségeik, kapcsolataik 16. Tanulói jogok és kötelességek 1. Tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói közösségbe jelentkezés alapján felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az iskola a társ községek ellátása mellett – a tanulói jogviszony létesítését alkalmassági követelmények teljesítéséhez köti. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Eltérő típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. 2. Tanulói jogok Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanuló joga, hogy : • Részesüljön: - az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban, - egészségvédelemben, baleset- és munkavédelemben, - rászorultságkor támogatásban, - érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben. • Védjék, tiszteletben tartsák : - emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását,

30

•

•

•

• •

- világnézeti meggyőződését, - nemzeti, etnikai önazonosságát. Igénybe vegye: - a napközi otthoni, tanulószobai ellátását, - az egészségügyi, étkezési szolgáltatást, - az intézmény létesítményeit, - diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást… Részt vegyen: - a diákkörök, szakkörök munkájában, a választható foglalkozásokon, - az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a diákönkormányzat munkájában, - az alapfokú művészeti képzésben ( zene) , - a REICH SULI DSE munkájában, - az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben. Kérelmezhesse: - a tanórai foglalkozások alóli felmentését, -más intézménybe való átvételét, - tudásának független vizsgabizottság általi értékelését. Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait. Kapjon díjazást, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró dolog vagyoni értékét másra ruházza.

3. Tanulói kötelességek: Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy : • Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően. • Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait. • Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel: - a kötelező és a választott foglalkozásokon, - a REICH SULI DSE edzésein, versenyein, - a választott zenekarok munkájában, fellépésein, - az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényein, - a tanulmányi kirándulásokon. • Betartsa: - a házirendet, az intézményi szabályokat, - a tanórák ( foglalkozások), a gyakorlati képzés és a zeneiskolai képzés rendjét, - az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket, - az eszközök, berendezések használati szabályait. • Óvja saját és társai: - testi épségét, egészégét és biztonságát. • Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással: - a közösségi élet feladatainak ellátásában, -környezete rendezetten tartásában, -a használt eszközök, helyszínek karbantartásában, -a tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásában. • Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet.

31

3. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák: Iskolánkban a tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével és belső kis vizsga kötelezettséggel jár. A helyi vizsgák évfolyamvizsgák, amelyek óratervhez kapcsolódó vizsgaterve a pedagógiai programban található. A helyi vizsgák rendjét az intézmény vizsgaszabályzata, időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért.

17. Diákközösségek és diákközgyűlés 1. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelői hatást fejt ki, és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult – az igazgató tudtával – nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi, informatika órák, fakultáció stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja. 2. Szakkörök Az intézmény működtet a pedagógiai program céljainak magfelelő szakköröket. Tevékenységeit támogatja. 3. Diákközgyűlés (iskolagyűlés) A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább 1 alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli közgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető.

18. Diákönkormányzati működés 1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed,

32

és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat tanulóközösségek által elfogadott, nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválasztja az Osztály Diák Bizottságot (ODB) és az osztálytitkárát. A tanulóközösségek döntenek diákképviseletükről: küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségébe. A teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a működéshez azokat a költségeket, amiket a diákönkormányzat tanévenként október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 2. Diákönkormányzati jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: • Az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, • Az házirend elfogadásakor és módosításakor, • A tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor, • Az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor. A Diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: • Saját működésére és hatásköre gyakorlására, • A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, • Egy tanítás nélküli munkanap programjára, • Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, • Vezetőinek, munkatársának megbízására. 3. A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízásával – eljárhat az Intézményi Diákbizottság (IDB) képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.) Az Intézményi Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségeit az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi és az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az Osztály Diákbizottság (ODB) képviselője: az osztálytitkár jár el.

19. Tanulók dicsérete és fegyelmezése 1. A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

33

• • • • • •

Tanulmányait kiemelkedően végzi, Kitartóan szorgalmas, Példamutató közösségi magatartást tanúsít, Eredményes kulturális tevékenységet folytat, Kimagasló sportteljesítményt ér el, Jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, • Egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 2. A dicséret és a jutalmazás formái A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiugró eredményű együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. A szóbeli és írásos dicséreteket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni! A dicséretes tanulók nevét a dicséretes teljesítmény megnevezésével együtt közzé kell tenni az intézményi faliújságon,(az iskolaújságban). Az írásos dicséretek formái: • Tanítói, tanári, zenetanári dicséret, • osztályfőnöki dicséret, tagozatvezetői dicséret, • igazgatóhelyettesi dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulók könyv- és tárgyjutalomban részesülhetnek. Elismerés illeti a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az év zenészét, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. Az év legkiemelkedőbb 8.osztályos tanulója megkapja a Reich Diák címet. A csoportos dicsérettel rendelkező közösséget az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. Kitüntetési formák: • kiváló Reich diák, • jó tanuló- jó sportoló, • kiváló sportoló, • kiváló zenész, • kiemelkedő kulturális tevékenységért. 3. Fegyelmi intézkedések: Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi: • a házirendben foglaltakat nem tartja be, • igazolatlanul mulaszt, • a tanulóhoz nem méltó magatartást mutat, fegyelmi intézkedésben részesítendő, mely a súlyosabb fegyelemsértést megelőző nevelési eszköz. A cselekmény súlyától függően – az írásos intézkedés előtt - szóbeli figyelmeztetésben is részesíthető a tanuló. A fegyelmi intéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, valamint az osztálynaplóba – vagy az 34

ahhoz csatolt magatartási füzetbe – is be kell írni! Az írásos fegyelmi intézkedések: • tanítói, tanári, zenetanári intés, • osztályfőnöki intés, • igazgatói intés. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. 4. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal – ,fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárás módját – a kötelezettségszegést követően három hónapig – jogszabály határozza meg. Fegyelmi büntetések: • megrovás, • szigorú megrovás, • kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. 5. A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után – ,a kárt meg kell téríteni. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-a. Szándékos károkozásnál - ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes – a kártérítés a legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. A gazdasági vezető feladata a kártérítés rendeztetése a szülővel vagy gondviselővel.

VII. Pedagógiai munka belső ellenőrzése 20. Ellenőrzési célok, területek, értékelés 1. Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: • biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, • jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, • megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, • tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, • biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, • vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végre hajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, és azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat.

35

A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél, ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. 2. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: • a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, • a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése, • a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, • a nevelés – oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, • a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, • valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzésének, • a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, • a törzskönyvek, haladási és zenei naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, • a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, • a napközis nevelő munka hatékonysága, • a belső vizsgák szabályszerű lefolytatása, • a szakmai felszerelések, a szertárak, előadótermek, zenetermek berendezéseinek szabályszerű használata, • a tanulók egészség – és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, • a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, • az OKÉV által meghatározott ellenőrzések elvégzése. 3. Értékelő (realizáló)megbeszélés Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszéléseken kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszéléseken mindig rá kell mutatni • a hibák és a mulasztások jellegére, • a rendszerbeli okokra, • az előidéző körülményekre, • a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszéléseken egyeztetik. Az értékelő megbeszéléseken részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője és az intézményvezető által kijelölt személyek. 4. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: • a hibák, hiányosságok javításáról, • a káros következmények ellensúlyozásáról, • a megelőzés feltételeinek biztosításáról, • az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, 36

• a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, • a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén – a pedagógiai vagy gazdasági vezető helyettes javaslatára – az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

21. Vezetői és hatásköri ellenőrzés 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: • Biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, • Határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, • Megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, • Megtartja(megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, • Elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. 2. Vezető helyettesek, középvezetők hatásköri ellenőrzése A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a vezető helyettes és a középvezetők (munkaközösség vezetők, könyvtárvezető, élelmezésvezető, gazdaságvezető) ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: • A hatályos jogszabályok: belső szabályzatok előírásainak betartása, • Az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, • Tanügyigazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, • A határidős feladatok teljesítése, • Az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága, • Utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása. 3. A pedagógiai igazgatóhelyettes ellenőrző munkája Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: • A jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, • A pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, • A pedagógiai program megvalósítására: - a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, - a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, - a foglalkozások, tanórák eredményességére, - a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre, - a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, - a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelésére, • a pedagógus ügyelet feladatellátása, pontossága,

37

• • • • • •

a határidők pontos betartására, a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, a tanügyi dokumentáció vezetésére: - a tanulói adminisztráció ellátására, - a nyilvántartások, a statisztikák vezetésére, - az értékelések készítésére.

4. Zenei tagozatvezető (igazgatóhelyettes) ellenőrző munkája Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: • A jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, • A pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, • A pedagógiai program megvalósítására: - a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, - a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, - a foglalkozások, tanórák eredményességére, - a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre, - a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, - a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelésére, - a naplókat havonta ellenőrzi. • a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, • a határidők pontos betartására, • a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, • a gyermek- és ifjúságvédelemi munkára, • az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, • az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, • a tanügyi dokumentáció vezetésére, • óralátogatás folyamatosan szükség szerint. 5. A munkaközösség vezető ellenőrző feladatai A szakmai munkaközösség vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai , tantárgy-pedagógiai irányításáért és az ellenőrzéséért. Ellenőrzési feladatai: • a tanterv színvonalas megvalósítása, • a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása, • a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése, • a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, • tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése és lebonyolítása, • tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, tanulói részvétel segítése, • a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas megtartása, • a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése, • a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, • az anyagok célszerű és takarékos felhasználása,

38

• •

a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások , statisztikák, értékelések vezetése, a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés.

VIII. Szülői közösségek és az iskolaszék 22. Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendje 1. Szülői (gondviselői) jogok A szülőt megilleti a nevelési - oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságának, képességeinek, érdeklődésének és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy • Igényelje, kezdeményezze: - a tárgyilagos ismeretközvetítést, - tanórán kívüli foglalkozások szervezését, - a vallás- és hitoktatást. • Megismerje: - a pedagógiai programot, a helyi tantervet, - az SZMSZ-t, a házirendet, - gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését, • Részt vegyen: - az iskolaszék és a szülői szervezet munkájában, - a szülői képviselők megválasztásában, - az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a nevelési-oktatási intézmény munkájában, - vezetői engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon. • Választó és választható legyen a szülői szervezetbe és az iskolaszékbe. • Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. • A polgármester segítségét kérje, ha a településen nincs tankötelezettségig képző iskola. 2. Szülők kötelességei A szülői (gondviselői) kötelességek: • Gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: - testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, - nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését. • Figyelje és segítse gyermeke: - személyiségének sokoldalú fejlődését, - tanulmányi előrehaladását, - közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását. - A kötelességek teljesítését, • Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival, • Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát. • Intézkedjen gyermeke jogai érdekében. 39

3. Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kétszer a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök, (zenetagozat vezető) vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell mutatni az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat! (1. és 5.osztálynál kötelező!) Szülői fogadóórák rendje: A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 1.számú, a munkatervben rögzített időpontú, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelővel. 4. Szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a szülőt gyermekük: • Magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, • Az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, • A szükséges, aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt! Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a pedagógusnak ezt az osztálynaplóba dátummal, kézjeggyel be kell jegyezni és az érdemjegyet ceruzával be kell karikázni! A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és azt írásban közli a szülőkkel. Az 1-4. évfolyamon minden tanulóról szöveges minősítést is kell adni: Félévkor és év végén felmenő rendszerben. Az 5. évfolyamtól – azokból a tantárgyakból, amit a törvény előír - azokat a tanulókat kell szövegben értékelni, akinek szorgalma és tanulmányi eredménye jelentősen változott (két jegyet) pozitív vagy negatív irányba. A magatartás feltűnő változása szintén indokolja a szöveges értékelést.

40

23. Szülői szervezet és a kapcsolattartás 1. Intézményi szülői szervezet: a Szülői Választmányi Testület (SZMK) A szülők jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Egy-egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője vagy a Szülői Testületet képviselő juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézmény Szülői Választmányi Testülete képviseleti úton választott szülői szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg. Ezért a Szülői Választmányi Testület jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletébe, és az intézmény egészét érintő ügyekben. 2. A Szülői Választmányi Testület jogköre A képviseleti úton választott Szülői Választmányi Testület joga: • Kezdeményezheti iskolaszék felállítását, • Figyeli: - a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését, - a pedagógiai program megvalósulását, - a tanári, nevelői munka eredményességét. • Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, a fenntartót. • Tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestület értekezletein. • Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyermekközösségek nagyobb csoportjairól: az osztályközösségekről, foglalkozási csoportokról, a felmerült problémákról. 3. Kapcsolattartás a Szülői Választmányi Testülettel A Szülői Testületet az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább háromszor hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A Szülői Testület elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanácskozási joggal vesz részt a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként egyszer tájékoztatja a nevelőtestületet Szülői Testület álláspontjáról: • A gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről, • A pedagógiai munka eredményességéről, • A közösségi élet színvonaláról, • Az intézményi szervezettség és működés rendjéről, • A pedagógusok munkájáról, • És a szülők által vállalt kiadások mértékéről, • A szülői közösség tevékenységéről, • Hitoktatás napi, órarendi időpontjáról, • Órarend egyenletes terhelésének véleményezése 4. Szülői értekezletek a.) szeptember, november, április, b.) zeneiskola : szeptember, február, tanszakonként

41

24. Iskolaszék és kapcsolattartási rendje 1. Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekeltek együttműködésére iskolaszék működik. Az iskolaszék tagjai közé a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú 4-4 képviselőt delegál. Az iskolaszékben 1 küldött képviseli a fenntartót. Az iskolaszék maga állapítja meg működése rendjét, munkaprogramját, és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik a teljes működéssel kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: • A SZMSZ elfogadásakor, • A házirend elfogadásakor, • A vállalkozási alapú oktatás feltételeinek meghatározásakor. 2.A kapcsolattartás módja: Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább három alkalommal, tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátáshoz szükséges helyiségek és berendezések- előzetes egyeztetés után - rendelkezésre bocsátásával. 3. Iskolaszéki szülői fogadóórák Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.

IX. Tanórán kívüli foglalkozások rendje 25. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben, a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

42

2. Napközi és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni vagy a tanulószobai ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni a tanuló tájékoztató füzetében. A napközis foglalkozások rendje: A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 16 30 óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. A tanulószobai foglalkozásokat tanárok tartják. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei a felvétel rendje: • Minden év május végéig felmérjük a következő tanévi igényt. • Minden igényt ki tudunk elégíteni. 3. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságáról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 4. Önképzőkörök, énekkar Az iskola ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhet. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére (színjátszó kör, táncklub, stb.) Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek támogatásával. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességének, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 5. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, labdarúgás, atlétika, játékos ügyességi , Floorball) edzéseken és versenyeken való részvételre. 6. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az 1-4. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. Az 5.évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.

43

7. Fejlesztő és logopédiai foglalkozás A szakértői bizottság által megvizsgált tanulóknak a törvényben meghatározott keretek között. 8. Tehetséggondozás Kiemelkedő tehetségű tanulókkal szaktanár foglalkozik, aki felkészíti tanulmányi versenyekre is!

26. Alkalomszerű foglalkozások 1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, zenei, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a térségi, megyei és az országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgató helyettes irányítja. 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melynek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): • A természet és a hazai kulturális örökség megismerése, • A fiatalok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatónak. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék szűk, majd távoli környezetük nevezetességeit, hazánk valamennyi tájegységét. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően a költségekhez az iskola, az alapítvány hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 3.Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). A tanítási időben az igazgató engedélye szükséges.

44

4. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. 5. Külföldi utazások rendszabályai Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz - amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője, az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

27. Szabadidős rendezvények 1. A szabadidő szervező munkássága Az iskola tanuló közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. Szabadidő szervező segíti az intézmény közösségeit a szabadidő igényes és változatos eltöltésében, a közösségi élet igényes kialakításában. A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Bejelentési és egyetértési kötelezettsége van a pedagógiai igazgatóhelyettes felé. A szabadidő szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. Az intézmény gondoskodik a szabadidő szervezetés feltételeiről. A szabadidő szervező feladata: • Előkészíti és szervezi a környezeti neveléssel összefüggő tevékenységet, programokat (erdei iskola, táborok, sportolás, zenélés, stb.) • Tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról, szervezi azokat, • Segíti a tanulóközösséget és a diákönkormányzatot, valamint a szülői szervezet rendezvény támogató munkáját, • Ismerteti és szervezi az intézményi, a társadalmi, a nemzeti hagyományok szokásos rendezvényeit, • Szervezi az egészséges életmód és a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében az ifjúsági programokat, • Segíti az intézményt a hazai és nemzetközi kapcsolataiban, a partner iskolákkal való együttműködésben, • Hazai és a külföldi tanulmányi utakat szervez, • Közreműködik az intézményi pályázatok benyújtásában. • Segíti az intézményi dokumentumok vezetését.

45

X. Hagyományok ápolása, ünnepek 28. Hagyományápolási cél és tartalom 1. A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: • október 6. • október 23. • március 15. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: • Mikulás • anyák napja 2. Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények: • Reich rajzverseny (október) • Mikulás vándorkupa (december) • Reich számítástechnika verseny (március) • Diákmuzsika (április) Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: • Mikulás napi diszkó • Gyermeknapi diszkó Tanév rendjéhez kapcsolódó ünnepélyek és események: • Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély • „Ki mit tud” kulturális szemle • Farsangi karnevál, jelmezbál, • Gyermeknap • Ballagás Hagyományos nyári és tanévközi táborok: • Kirándulások, táborok, túrák. Az intézmény sportversenyei: • Mikulás kupa • Jégvirág terematlétika verseny (február) • Házi versenyek 3. A hagyományápolás további formái Az intézmény 8 évenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság Szemfüles 2 havi rendszerességgel jelenik meg. Összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság rovatai, tartalma, külsőségei szerepet játszanak a fiatalok ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása. 46

Az iskola honlapja az intézmény életét mutatja be folyamatosan. Faliújságok: Tematikus faliújságokon kell a szükséges rendszeres tájékoztatást megadni az érintett vezetőknek és tanároknak. 29. Hagyományőrző feladatok, külsőségek 1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben! 2. Intézményünk jelképei Az intézményi címer szimbólumai és a címer leírása: Zászló Az intézményi zászló leírása: színe királykék formája: álló téglalap, melynek alsó felében kör alapon Reich Károly :UHU mama c. alkotása van királykék színnel. A kép körül felirat: Reich Károly Általános és Zeneiskola Balatonszemes zsinórírással. Jelvény: Kör alakú Színe királykék és fehér. Középső királykék körben Reich Károly UHU mama c. alkotásának fehér negatívja. A külső kör fehér, rajta felirat zsinórírással Reich Károly Általános és Zeneiskola Balatonszemes A jelvény szélén vékony királykék szegély van. Honlap: Az iskola Honlapot működtet az interneten. A megbízott tanáron kívül, minden alkalmazottnak kötelessége színvonalas adatokkal segíteni a működést. Fényképalbum: Az iskola (könyvtár) fényképalbumban rögzíti az év jelentős eseményeit. 3. Kötelező viselet: Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon a tanulóknak. A pedagógusok ünnepi öltözete: Nők: kosztüm, egész ruha, szoknya vagy nadrág és blúz Férfiak: öltöny Ünnepi gyermekruha: Lányok részére: alkalomhoz illő fehér blúz, fekete szoknya vagy nadrág Fiúk részére: Fehér ing, fekete nadrág Az iskola hagyományos sportfelszerelése: Lányok részére: piros rövidnadrág, fehér póló, torna vagy edző cipő, fehér zokni Fiúk részére: Kék rövidnadrág, fehér trikó vagy póló, torna vagy edzőcipő, fehér zokni. Zenekar öltözete: A zenekar egyenruhája: bordó blúz és ing, sötét (fekete) szoknya vagy nadrág.

47

Intézményünk egyéb külsőségei: - Reichsuli felirat - Reichsuli embléma Szemfüles újság: Az iskola diáksága és tanári kara írásos dokumentuma. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formája. Évente 5-6 alkalommal jelenik meg. Reichsuli honlap: feladata, hogy rendszeres tájékoztatást nyújtson az intézmény életéről a nyilvánosság számára. www.reichsuli.axelero. net

XI. Intézményi egészségnevelés 30. Az egészségügyi felügyelet rendje 1.Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola –egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: • A tanulók törzslapozó vizsgálata és orthopéd szűrése, • A gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, • Könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, • Színlátás és látásélesség vizsgálat, • Tüdőszűrés szervezése • Fogászati kezelés, • Pálya –és alkalmassági vizsgálatok végzése, • Egészségügyi felvilágosítás tartása, • A konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenőrzése, • A beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős pedagógus, vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek, hetente az iskolaorvosi rendelésnek megfelelően. Védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten, a rendelő ajtaján feltüntetett fogadó időben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben vagy azt követően történjenek. 2. A gyermek- és tanulóbaleset megelőzés feladatait, illetve baleset esetén teendő intézkedések rendje - Az intézmény minden dolgozója köteles minden időben és helyzetben tudatosan megelőzni, elhárítani és intézkedni, hogy megelőzze a tanulói és felnőtt balesetet. - Baleset esetén köteles azonnal intézkedni: - Elsősegélynyújtás - Értesítés az iskola titkárságán át az igazgatót, - Intézkedési rend (iskolatitkár)

48

- szülők, - orvos/ mentők, hivatalos helyek – polgármester - rendőrség - egyéb törvényben előírt jelentési kötelezettségek 3. Dolgozók munkahelyi egészséges és biztonságos munkafeltételei megteremtésének tevékenységi rendje Az intézményi munkabaleseti és tűzvédelmi szabályzat alapján kell a feltételeket biztosítani. 4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai: - Minden dolgozó köteles a szabályzatban foglaltak szerint eljárni. - Rendőrség, Tűzoltóság, katasztrófa védelem. 1. Tűz- és bombariadó azonnali jelzését elvégezni. (Három hosszú csengetés!) 2. A gyerekeket a legrövidebb idő alatt biztonságba helyezni. 3. Azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét, aki az előírt szükséges teendőket elvégzi.

31. Testi nevelés és egészséges életmód 1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: • a tanulók mindennapi testedzését, • a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, • az iskolai sportkör, sportegyesület működését, • a könnyített és a gyógytestnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 3-4 testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők tömegsport keretében minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról – szakorvosi vélemény alapján – csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni minden nap. Az 1-4.évfolyamon minden nap kell testnevelés órát tartani – az időjárási viszonyoktól függően – a szabadban. A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. Időtartama – a törvény alapján – legalább napi 45 perc. Abban az esetben, ha nincs mindennapos testnevelés. 2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos könnyített foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő tanár vezeti, 16 fős csoportonként heti 3 órában. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászorulóknak, ezért időpontját az órarend rögzíti.

49

3. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztő célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: • a testi- lelki harmónia összefüggéseit, • az egészséges életmód, stresszmentes életvezetés jellemzőt, • a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét, • az egészségre ártalmas hatásokat, • a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére, felvilágosító előadásokat tart. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók • az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) és • a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. 4 .Orvosi szűrővizsgálatok 5. Úszásoktatás Az intézményben minden tanulónak biztosítani kell, hogy megtanulhasson úszni. A költségeket az iskola és a szülő közösen állja. Az úszásoktatást megfelelő végzettségű szakember tarthatja! 6. Iskolatej Az intézmény tanulói minden nap kapnak iskolatejet, melyet az első óra előtt fogyasztanak el. Ha van maradék azt a tízórainál, vagy az uzsonnánál javasoljuk elfogyasztani. 7. Diáksportkör tevékenysége Az iskolai diáksportkör tevékenységébe minden tanuló jogosult bekapcsolódni. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskola testnevelői, valamint a sport iránt kedvet érző nevelői szervezik és irányíthatják. A sportági kiválasztásnál megfelelt tanulók részt vehetnek a községi sportkör tevékenységében is – előzetes osztályfőnöki és igazgatói engedélyezés után. 7.1. Az iskolában az iskolai sportkör feladatait a Reichsuli Diáksport Egyesület látja el. A Reichsuli DSE önálló bíróságnál bejegyzett egyesület minden rá előírt jogi lehetőséggel és szabályozással. Az iskola és a Reichsuli DSE egymással megállapodásban működik. A Reichsuli DSE tanár-elnöke tart rendszeres kapcsolatot az igazgatóval. Egyeztetik az éves versenyeztetési tervet, a házibajnokságok rendjét, valamint a feltételek megteremtésében vállalt feladatokat. 8. Balesetek Az intézmény területén minden balesetet azonnal elsősegélybe kell részesíteni: • Be kell azonnal jelenteni az iskola vezetésnek, az iskola titkárságán. • Az orvost, a mentőket vagy rendőrséget szükség szerint hívni kell. • A szülőt vagy gondviselőt azonnal értesíteni kell a súlyosság szerint. • Kisebb sérülést az iskola titkárságán lehet kezelni, az orvosi szoba igénybevételével. • A tényállás jegyzőkönyvet az előírásnak megfelelően a legrövidebb időn belül írásba kell elkészíteni az osztályfőnöknek.

50

XII. Létesítmény használati rend 32. Intézményi védő előírások 1. Látogatási rend Idegenek az épületbe – vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt – csak a titkárságon való tájékozódás után léphetnek! A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, (vagy) jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Szükség esetén telefonon tájékozódik a látogatóval kapcsolatban. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről az iskola titkár telefonon értesíti a fogadó munkatársat. A szülő a fogadó órák idején tájékozódjon a tanártól. Más esetben ne zavarja felkészülésében a tanár munkáját. A szülő információért az iskola titkárságához forduljon: - Beteg, sérült, lázas gyerek esetében, - Otthon hagyott taneszközök, stb. esetében, - hiányzás bejelentése esetén. 2. Védő előírások Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt az épületek nyitottsága miatt minden dolgozó köteles fokozottan figyelni és ügyelni jó gazda módjával. Zárva kell tartani az intézmény üresen hagyott termeit: a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az osztálytermeket a hetesek kötelesek nyitni és zárni! Az utolsó tanítási óra után a takarítónő zárja be az osztálytermet. A szaktantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó szaktanár nyitja és zárja. A pedellusok feladata, hogy az épület bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon se juthassanak az intézmény épületeibe. A gazdaságvezető felelős a zárak használhatóságáért. A tantermek zárását tanítási idő után a pedellusok ellenőrzik. 3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 3.1 az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát, egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. 3.2 Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. • Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató - igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető 3.3 A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 9 a fenntartót, 9 tűz esetén a tűzoltóságot, 9 robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, 9 személyi sérülés esetén a mentőket,

51

9 egyéb esetekben az események jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 3.4 A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hosszú csengő jellel értesíteni (riasztani)kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. 3.5 A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 3.6 A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: • Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglakozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 3.7 Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • A vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • Az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. 3.8 Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • A közmű (víz, gáz, elektromos stb.,) vezetékek helyéről, • Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • Az épület kiürítéséről. 3.9 A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

52

3.10 A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon az igazgató engedélyével be kell pótolni.

33. Helyiségek használati rendje 1. Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, ha nem zavarják a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény más feladatinak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják! A szaktantermekben a tanulók csak terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. Az ügyeletes tanulók a folyosókon, aulában és az udvaron tartózkodnak. 2. Szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt zenetermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: • A szaktanterem típusa, neve, • A terem felelősének neve és beosztás, • A helyiségben tartózkodás rendje, • A használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, • A berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika, nyelvi kabinet, zeneterem, tornaterem, stb. ) használatához. 3. Berendezések és felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak! Indokolt esetben rövid időre (1-2 óra) a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (osztályfőnök) engedélyével lehetséges (Kivételes esetben az igazgató engedélyezheti!), de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgató és a gazdaságvezető együttes aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni. A másik példányt a gazdaságvezető őrzi, majd megsemmisíti a berendezés visszaszolgáltatásakor.

53

4. Zenetermek szabályszerű használata 4.1 Zenetermekben csak az a diák tartózkodhat, akinek éppen órája van. A zenetanár minden növendékével írásban és szóban ismerteti a diák választott hangszerének helyes, rendeltetésszerű használatát, még az év elején. Az ott leírtakat a diák tudomásul veszi, szülő beleegyezésével. Minden tanuló csak a saját hangszerét használhatja, ha meghibásodást észlel, azonnal jelzi tanárának. A zenetanár köteles havonta ellenőrizni a hangszer állapotát. Probléma esetén értesíti a tagozat vezetőt. A hangszeres termeknek külön használati szabályzat van, melyet a zenetanár dolgoz ki, és az igazgató hagyja jóvá. A terem szabályzatot az adott zeneteremben jól látható helyre ki kell függeszteni! A termekben diák egyedül – pedagógus felügyelete nélkül – nem tartózkodhat! 4.2. Hangszerek bérlése A zeneiskola hangszereiért a tanulók hangszerhasználati díjat fizetnek havi rendszerességgel, melynek mértékét az iskola szabályozza. Ez a díj az esetleges javításért és a használat során keletkezett kopásért fizetendő. A zeneiskola hangszereit a tanuló csak és kizárólag az intézmény által szervezett rendezvényen használhatja engedély nélkül. A hangszert hazaviheti gyakorlás céljából, az igazgató beleegyezésével. Ha a hangszert magán célra, bármilyen nem zeneiskolai rendezvényen használja, egy héttel a szereplés előtt köteles írásos engedélyt kérni az igazgatótól. Ilyenkor a hangszert bérelheti. A bérleti díj az adott hangszer beszerzési értékének maximum 10 %-a lehet, de minimum 1.000,-HUF. A bérleti díjról az igazgató dönt, a tagozat vezető javaslatát figyelembe véve. Erről a rendelkezésről minden szülőt írásban kell értesíteni. 4.3 Hangszerek szállítása A hangszerek szállításánál az adott hangszer, felelős tanárának kötelessége megjelenni, a szállítást felügyelni, ha probléma merül fel, haladéktalanul értesíteni kell a tagozatvezetőt. A hangszereket csak tokban, biztonságosan rögzítve szabad szállítani. Gyerekkel nagy hangszert pakoltatni (zongora, pianino, marimba) tilos! 4.4. Helyi szereplések (Balatonszemes) hangszerszállítás A nem iskolai, hanem önkormányzati (fenntartói) felkérésekhez, ha az nem az iskola területén van, a szállításról az önkormányzatnak (fenntartónak) kell gondoskodnia. 5. Bérbeadási rend Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek fő formája a vagyon bérbeadása. A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról – nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető gondoskodik az érintettek véleményének kikérésével. A konkrét esetekben az intézményvezető bérleti szerződés aláírásával dönt a körülményekről. A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját (felelősét). Általában a terembérlőnek a bérbeadásra kijelölt termet a pedellus adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 6. Karbantartás és kártérítés A vezető helyettesek a saját területüknek megfelelően felelősek a tantermek, szaktantermek, előadók, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök

54

karbantartatásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági vezető tudomására hozni. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni. Újbóli használatbavételéről a gazdaságvezető tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint.

34. Könyvtárhasználati rend 1. A könyvtár és célja A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. Az intézményi könyvtár alapterülete : 60 m 2 a könnyen megközelíthető helyiség alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpolcos elhelyezésére. A könyvtár művelődési jellege miatt valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért fejlesztése, a könyvtáros munkájának támogatása kiemelt az intézmény szervezeti egységei közül. A könyvtár minőségi működése nélkülözhetetlen: • A megalapozott tudás elsajátításához, • A sokoldalú művelődéshez, • A fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejlődéséhez, • A kulturált magatartás kialakulásához. A könyvtár mintegy 3500 db dokumentummal rendelkezik, és egy osztályközösség egyidejű foglalkoztatására is alkalmas. A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, melyet a szakértővel véleményeztetett gyűjtőköri szabályzat határoz meg (SZMSZ mellékletében). A gyűjtemény széleskörűen tartalmazza az információ- hordozókat. Rendelkezik az újabb dokumentumok előállításához, kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges sokszorosító és számítástechnikai berendezéssel. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára 1-1 tanévre kölcsönöz. 2. A könyvtár feladatai és vezetője A könyvtár működési célkitűzéseinek csak sokoldalú feladatellátással felelhet meg. A fontosabb feladatai: • Az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása, • A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása, • A dokumentumok kölcsönzése, azokról tájékoztatás adása, • Az egyéni és csoportos használat biztosítása, • Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, • Tájékoztatás más könyvtárakról, szolgáltatások elérése, • Dokumentumok másolás, új ismerethordozók előállítása, • Muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása, • Közreműködés tankönyvellátás megszervezésében. A könyvtárat szakképzett könyvtáros vezeti, felelőssége rendkívül nagy a jelenlegi társadalmi állapotok között. Feladatai: • Végzi az állomány nyilvántartásba vételét, 55

• • •

Irányítja a raktári rend fenntartását, Felelős az állomány megóvásáért, Végzi az adatbevitellel kapcsolatos feladatok ellátását.

3.Könyvtár használati előírások A könyvtár a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók, pedagógusok és a szülők rendelkezésére. A könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, kölcsönzéséről a bejárati ajtón levő használati rend intézkedik. Használati előírások: • Használati kör: alkalmazottak, tanulók, szülők. • Nyitva tartás naponta: 14 órától 16 óráig. • Kölcsönzési időtartam: 1 hét. • A beiratkozás módja: személyesen, érvényes diákigazolvány vagy személyi igazolvány bemutatásával. • Tilos bevinni: kabátot, táskát, esernyőt, élelmiszert, bekapcsolt mobiltelefont és egyéb kárt okozó tárgyat! • A könyvtár használó a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, kártérítés fizetésére kötelezhető. • A könyvtárból csak kölcsönzött dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak helyszínen lehetséges! • Kötelező a csend, hogy másokat ne zavarjunk!

XIII. Díjfizetések 35. Térítési díj és tandíj fizetés 1. Térítési díjak fizetése a.) A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátásról a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetés terheli az igénybevevőket. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a család kereső és eltartott tagja, a munkanélküli, a leszázalékolt és nyugdíjas családtagok számát. A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért, aminek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de a tevékenységgel az intézmény helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni: • Étkezés igénybevételéért, • Alapfokú művészetoktatás esetén • Az iskola létesítményeinek , felszereléseinek igénybevételéért.

56

b) Térítési díj zeneiskola Az első félévi térítési díjat legkésőbb jan.15-ig be kell fizetni lehetőség szerint havonként. A második félévet május 15-ig. Amennyiben nem történik meg a fizetés határidőn belül, a szülő írásos felszólítása után, a község jegyzőjét kell írásban értesíteni. 2. Tandíj fizetése A tandíj kötelezettségű szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért: • Zeneiskolában a KT 115.§-ban meghatározottak felett (116.§. szerint) • A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés-oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás. A térítési díj és tandíj mértékét a KT 117.§.-a szabályozza.

36. Szociális támogatás 1.A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultság mértéke a mérvadó, így: • A tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, • A jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, • Tartósan beteg családtag jelenléte, • Munkanélküli eltartó.

2. Diák szociális alap felhasználása A diák szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: • Szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, • A rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, • Üdülési hozzájárulás, • térítési díjas tanórán kívüli tevékenység támogatása.

XIV. Egyéb rendelkezések 1. Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai Az intézményben reklámtevékenységet csak a pedagógiai program alapelveivel megegyezően az igazgató engedélyezheti. Gyermekfotózás: két évenként (páros években) csak az igazgató engedélyével.

57

2. Intézményünkben tilos a reklámtevékenység kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal (sport), a környezetvédelemmel ; zenei, kulturális tevékenységgel függ össze.

XV. Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, mellékletei Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket igazgatói utasítások önálló szabályzatként tartalmazzák, a következő tárgykörökben: • munka, baleset és tűzvédelem, belső ellenőrzés, • ügyvitel, iratkezelés, adatvédelem, • ügyrend, selejtezés, leltározás, • intézményi gazdálkodás: utalványozás, bizonylatolás, számvitel, pénzkezelés, stb. A mellékletben található szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, ha jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény vezetője ezt szükségessé teszik.

58

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület ………………………………. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Dátum ……………………………………….. ………………………………………… P.H. ……………………………………….. nevelőtestület képviselői

…………………………………………… intézményvezető

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az iskolaszék- jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. Dátum …………………………………………… …………………………………………… az Iskolaszék elnöke

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, - amit választott képviselői tanúsítanak. Dátum ……………………………………….. ……………………………………………… diák-önkormányzati képviselő

…………………………………………… diák-önkormányzati képviselő

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó ………………………………… napján ………………………………….. számú határozatával jóváhagyta. Dátum ……………………………………

P.H.

………………………………………… fenntartó

59

60