RÉGIÓS WORKSHOP KÖZÉP-DUNÁNTÚL, SZÉKESFEHÉRVÁR ÖSSZEFOGLALÓ BUDAPEST, DECEMBER 15

RÉGIÓS WORKSHOP KÖZÉP-DUNÁNTÚL, SZÉKESFEHÉRVÁR ÖSSZEFOGLALÓ BUDAPEST, 2009. DECEMBER 15.

Közép-dunántúli régió, Székesfehérvár, 2009 december 15. 10:00-15:00 Novotel Hotel, Székesfehérvár Résztvevők: 24 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; KDRMK –Komárom, -Veszprém, -Esztergom, -Tatabánya, -Zirc, Pannon TISZK, Székesfehérvári Szolgáltató Központ, Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szolgálat A rendezvényt az FSZH (TÁMOP 2.2.2.) és a KDRMK közösen szervezte meg. A TÁMOP 2.2.2. programmenedzsment célja, hogy a 7 régió mindegyikében sor kerüljön szakmai találkozókra a gyakorló pályatanácsadókkal, pályainformációs tanácsadókkal. A találkozókat azzal a céllal kezdeményezzük, hogy a szakmai közvélemény megismerje a program és az életpálya-tanácsadás (LLG) cél- és feladatrendszerét. Cél, hogy szakmai diskurzus indulhasson a szakma egyes szereplői, ágazatai és intézményei között a fejlesztések további irányairól és azok ütemezéséről. A találkozó célja a régióban dolgozó gyakorló pályatanácsadók (munkaügy, oktatás, szociális szféra együttesen) – alkalmazott és kiszerződött kollégák – együttes megbeszélése az életpálya-tanácsadás (LLG) szakmai koncepciójának tesztelése. PROGRAM – SZÉKESFEHÉRVÁR, 2009. 12. 15. 1. Borbély-Pecze Tibor Bors köszöntője, előadása Borbély-Pecze Tibor Bors programvezető bemutatta a TÁMOP 2.2.2. program (az életpályatanácsadás) pályainformációs tanácsadóknak, pályatanácsadóknak szóló szakmai fejlesztéseit (eszközök, protokoll…) és kérdésként fogalmazta meg a pályatanácsadás - pályainformációs tanácsadás egyes illetékességi és kompetencia szintjeinek magyarországi kialakításának kollektív szakmai szükségességét. A fejlesztés két fő szakmai célja:

1. Életút támogató pályaorientációs rendszer szakmai hátterének kialakítása (LLG- életpálya-tanácsadás) 2. Intézményeken és ágazatokon átívelő szakmai csapatmunka kialakítása a tanácskérőért. A program fő szemléleti pontjai: - életpálya-építési kompetenciák fejlesztése (1) - hozzáférés biztosítása/szélesítése – a szolgáltatás legyen elérhető minden állampolgár számára (2) - életpálya-tanácsadási szolgáltatások hatékonyságának biztosítása, minőségbiztosítás (3) A program célja: - életút-támogató pályaorientációs rendszer szakmai hátterének kialakítása - intézményeken és ágazatokon átívelő szakmai csapatmunka kialakítása a tanácskérőért (regionális szakmai hálózatépítés) - módszertani fejlesztések A workshop célja: - közös szakmai feladatok mérlegelése - miben sajátos az életpálya-tanácsadók kompetencia-mátrixa? - milyen további eszközök fejlesztésére van szükség? Kérdések, felvetések: - Hogyan lehet civil szervezetként tevékenyen bekapcsolódni a hálózatba? -> a TVK ad erre lehetőséget 2. Kovács Tibor – eszközfejlesztések Kovács Tibor a TÁMOP 2.2.2. portálfejlesztési felelőse mutatta be az önértékelő eljárások (kérdéssorok és kérdőívek) fejlesztésének koncepcióját és tartalmát. Az eszközfejlesztés központi gondolata a tanácskérői énhatékonyság. A tervezett portálon (NPP – Nemzeti Pályaorientációs Portál www.eletpalya.afsz.hu) Super

(1980) életpálya szivárványa alapján az egyes karrierhez kötött döntési pontok mentén történik meg a tanácsadói eszközfejlesztés. A munkacsoport vezetője Kukla Mára. 40 db villám kérdéssor és 8 db hosszú kérdőív kerül kialakításra ez utóbbiak összeépülnek a képzési és munkaerő-piaci adatbázisokkal. Az eszközök papír-ceruza módon is elérhetővé válnak, bevizsgálva és célcsoportokra bontva. A tanácsadók számára külön módszertani útmutató készül. Cél az NPP keretébe a kérdőívek adatainak országos és anonimizált gyűjtése az eszközök folyamatos felülvizsgálata céljából. 2009. október 30-ra készült el a végleges koncepció. A fejlesztett eszközök idén év végégtől már átadásra kerülnek. Feldolgozott döntési pontok 2010 szeptemberéig: Képzés világa:  Középiskolai továbbtanulásra történő jelentkezés  Első szakképesítés megszerzése  Felsőfokú továbbtanulásra történő jelentkezés  Felnőttkori tanulás  Középiskolai tanulmányok során hozott döntések  Felsőfokú tanulmányok során hozott döntések Munka világa:  Első munkavállalás  Pályaelhagyás (pályaváltás)  Vállalkozóvá válás  Munkahely elvesztése  Munkába való visszatérés  Külföldi munkavállalás  Munkaképesség megváltozása Kidolgozandó eljárások - 1 A 2010 szeptemberéig tartó szakaszban a következő döntési pontok kerülnek kialakításra:  Álláskeresési és -megtartási Viselkedési Skála  Átvihető Készségek Kérdőív  Beilleszkedési és Mobilitási Kérdőív  Értékorientációs és Motivációs Kérdőív  Foglalkoztathatósági Skála  Képességek, Készségek Kérdőív  Kompetencia-leltár  Mobilitás Kérdőív  Munkamód Kérdőív  Munkamotivációs és Értékpreferencia Kérdőív  Munkanélküli Krízis Kérdőív -

a szolgáltatási modell alapján kidolgozásra kerülő eszközök bemutatása mindenki számára elérhető eszközök on-line kérdőívek életkori csoportokhoz kapcsolás (Super életpálya-szivárványa mentén folyamatosan) széles palettán differenciált kérdőívsorozat kidolgozása – specifikus problémához specifikus eszközöket cél a TÁMOP 2.2.2-es tanácsadók bevonása az eszközök validálási folyamatába standardizálni is cél az eszközöket

DÉLUTÁNI BESZÉLGETÉS KERETÉBEN KÉT KÉRDÉSRE KERESTÜK A VÁLASZOKAT:

1.) Milyen kompetenciái vannak az életpálya-tanácsadónak? 2.) Milyen eszközöket fejlesszünk még az Életpálya-tanácsadáshoz? A pályatanácsadásban érintett kollégák mit gondolnak az intézményi együttműködésről, hol van a tanácsadók szerepe? Ahhoz, hogy hatékony életpálya-tanácsadóvá válhassunk, milyen (további) eszközök fejlesztésére van szükség? A tatabányai FIT egy már jól bejáratott szervezet, jobb helyzetben vannak, mint az új életpálya-tanácsadók. Minden TÁMOP 2.2.2-es életpálya-tanácsadó kapott belépésekor egy kb. 15.000 Ft értékű könyvcsomagot, tananyagokat a képzésekhez. Olyan mennyiségű információ áll a TÁMOP 2.2.2-es tanácsadók rendelkezésére, ami páratlanul nagy. Fontos lenne, hogy ezek az eszközök minden pályaorientációval foglalkozó tanácsadó számára rendelkezésre álljanak. Ez a cél, ennek érdekében az eszközök elektronikus formátumát kell alkalmazni. A hosszútávú fenntarthatóságot szolgálja a TVK is. Fontos lenne a meglévő és az új eszközök becsatornázása egy olyan felületre, ami minden érdeklődő szakember számára elérhető. Kikből áll az eszközfejlesztő munkacsoport, és hogy áll a munka? Kukla Mária, Kaszás Judit, Kiss István, Harkányi Adrienn, Zétényi Ákos alkotja a munkacsoport fix bázisát, és várhatóan bővül még a csoport egy fővel. Nyáron állt össze a munkacsoport, azóta folyamatos a munka, készül a módszertani útmutató, amivel párhuzamosan zajlik a konkrét eszközök fejlesztése. Mennyire helyeztek hangsúlyt a megbízhatósági vizsgálatokra? Ezzel kapcsolatban nincsen pontos információnk, a munkacsoport tudna erre pontosan válaszolni. Vannak eszközök, ahol a megbízhatóság nem feltétel, mert kérdőívnek minősülnek. A tesztek esetén szigorúbbak a kritériumok, ezek esetében lesz megbízhatósági vizsgálat, amihez számítanánk a jelen lévő kollégák közreműködésére és együttműködésére is. Lassan 10 éve nem volt komoly eszközfejlesztés, ezért ez már nagyon időszerű. Nagyon sokszor használ a szakma bevizsgálatlan eszközöket, ami nem jó. Éppen ezért fontos lenne, hogy a fejlesztett eszközöket hivatalos szakmai szerv – pl. az MPT – is véleményezze. És nem szabadna itt megállni… Hogyan lesznek elérhetők a kérdőívek, kell-e érte fizetni, kézbe kapjuk-e ezeket az eszközöket? A TVK összes tagjának biztosítjuk a hozzáférést ezekhez az eszközökhöz. Ki lehet tagja ennek a virtuális közösségnek, mi a jelentkezés módja? A neten keresztül, és a TVK egy szűkebb rétege lesz a képzésen résztvevők köre. Mit értünk a „tanácsadó” fogalom alatt? Ez egy összetett fogalom, ide tartoznak a pályainformációs tanácsadók, a munka-pályatanácsadók, a tanácsadó szakpszichológusok által végzett tevékenység. Jelenleg elég tágak a határok, de fontos, hogy a határok egyértelműek legyenek. Hogyan lesz világos, melyik tanácsadó mivel foglalkozik, és hogyan lesznek ők elérhetők? Az új portál erre is alkalmas lesz. A tanácsadók kereshetők lesznek, és saját profillal fognak rendelkezni. Eljut-e vajon az információ a pedagógusig, a diákig? Vajon jó-e az alkalmazott módszer? Kell a pedagógus a pályaorientációhoz? Nagy a változatosság, van, ahol a pedagógusok kifejezetten nyitottak a szolgáltatásra, van, ahol elutasítóak.

Van-e összefüggés pálya és munka között? Nap mint nap hallunk visszajelzéseket, számos olyan szempont van, ami miatt a még ellátatlanok hiányt szenvednek. A pályaorientációt fontos lenne beilleszteni a képzésbe. De nem lehet mindent kiadni, a pedagógusnak is kell gyakorlati tapasztalatot is szerezni. A változásokra szervezeti szinten van szükség. Jó ötlet a módszertani fejlesztés, de az életpálya-tanácsadást igénylő célcsoportot a legnehezebb és a leghosszadalmasabb elérni. Az életpálya tanácsadás arról is szól, hogy segít kudarcot kezelni, feldolgozni. A pályaorientáció legnagyobb részét a pályaismeret teszi ki. Ehhez szakmamappák, -filmek kellenek, melyek nálunk állnak rendelkezésre. A mostani mappa- és filmszövegek elég szárazak. A színességre, a változatosságra nagy igénye van a gyerekeknek, egyre színesebb módszertant kell alkalmazni. A szombathelyi színház bekapcsolódna életpálya-tanácsadásba. Színészek közreműködésével jelenítenének meg szakmákat, szakmacsoportokat. Ez a módszertan alkalmazható lenne Veszprémben is. Ezekre iskolák mehetnének csoportosan, ez egy érdekes dolog lenne, ha több színházat is be tudnánk vonni. A szemléletformálás még mindig alapfeladat. Markánsabb PR-ra van szükség, erre hangsúlyt kell helyezni. És a reklámot a célcsoport arculatára kell formálni. A médiának hatalmas ereje van, ugyanúgy, ahogy a balesetmegelőzéssel kapcsolatban születnek filmek, kellene pályaorientációról szóló is.

Székesfehérvár, 2009. december 15.