Pünkösd utáni negyedik vasárnap
Punkösd utani negyedik vasarnap Az emberhalasz A 2. és 3. Vasárnapon Isten szeretetét és az emberekről való gondoskodását ismertük meg; a (lakomára) meghívó és az ő (elveszett juhot) kereső szeretetét. Ma pedig azt látjuk, hogyan alapítja meg szeretetében az Egyházat, mint üdvösségünket szolgáló intézményét, és hogyan állítja ennek élére a halászokat. Jézus tehát változatos képekben jelenik meg előttünk: egyszer mint Jópásztor (3. vas.), máskor mint halász (4. vas.). Szent Péter és Pál ünnepének közelségében vagyunk. A mai vasárnap szervesen hozzátartozik ehhez az ünnephez (régen a következő vasárnapokat ettől az ünneptől számították). Péter megkapja az emberhalász nagy méltóságát. Péter hajója, amelyben az Úr „székfoglaló” beszédét mondja, a katolikus Egyház jelképe (sok helyen ebben az időben végzik a papszentelést). 1. A szentmise (Dominus illuminatio). A mise felépítése nem olyan egységes, mint pl. a húsvéti miséké, de ha az evangélium emberhalászát vesszük alapgondolatul, egységnek foghatjuk fel az egész misét. Szorongó szívvel lépünk a szentélybe, mert az ének és a könyörgések nagy nyomorúságot tételeznek fel; mi azonban az intoritusban a bensőséges bizalom hangján énekeljük (imádkozd el egészen a gyönyörű 26. zsoltárt): Az Úr segítségével legyőzöm minden ellenségemet. A vasárnapi szentmise Krisztusa világítótornyunk a hét sötétségében. Külső békéért is imádkozunk ma: „hogy Egyházad tiszteleted zavartalan gyakorlatának örvendjen” (oratio). Hiszen az istentelen világból jövünk, és a szentlecke megtanít bennünket arra, hogy Isten gyermekeinek szükségük van a földi szenvedésekre; ezek a boldogság szülési fájdalmai. Egy aranymondást is hallunk: „A jelen világ szenvedései nem mérhetők össze a jövendő dicsőséggel”. A szentlecke fenséges, mély értelmű természet-megfigyelés, a természet vággyal teljes kiáltása az állandóság és a megváltás után. A természet az Úr eljövetele utáni vágyat hirdeti nekünk. Az evangélium egyrészt tanít bennünket, másrészt a szentmise misztérium-képét adja. Halljuk, hogy az Egyház lelkipásztori intézmény, Péter hajója, de egyúttal háló is, amely „Krisztus halacskáit” összegyűjti. Halljuk továbbá, hogy Krisztus a nagy emberhalász, segítőtársai az apostolok, az Egyház püspökei és papjai. Az ő feladatuk, hogy a halacskákat megfogják. Az evangélium így egészen lelkipásztori tanítást nyújt. Az evangélium azonban a mai szentmisében meg 1
Pünkösd utáni negyedik vasárnap is valósul: Mi vagyunk a sereg, amelyet az Úr Péter hajójából tanít (a prédikáció – Isten igéje), mi vagyunk a világ tengeréből kifogott halacskák, amelyeket akkor „húztak ki”, amikor „megvirradt”, amikor Krisztus lett a mi „világosságunk”. (intr., off.) Ez legelőször a keresztségben valósult meg, de ez történik most is az Oltáriszentségben. Kiáltsuk Péterrel: „Menj ki tőlem, mert bűnös ember vagyok”, de azután kövessük is az ő példájára engedelmesen Krisztus hívását: „Elhagyták mindenüket”. Hálából mondjuk el az egész 17. zsoltárt, amelyben Dávid élete végén hálát ad győzelmeiért. 2. A hal és a halász jelképe. Az elmúlt vasárnap a Jópásztort láttuk, aki vállára veszi juhocskáját. A pásztor és a juh az ősegyház leggyakrabban szereplő szimbólumai közé tartoznak. Ma egy másik, szintén kedvelt képet mutat be az Egyház: a halászt és a halat. Gyakran előforduló és sokatmondó szimbólum. vizsgáljuk meg közelebbről. a. Az emberhalász. Figyeld meg ezt a kedves képet. Ősrégi, ott látható már az első századok katakombáinak falain. Az Üdvözítő szavait ábrázolja: Ezentúl már embereket fogsz. Ez az emberhalász itt maga Krisztus Urunk. A hal, amely éppen horgára akadt, a keresztény. Tudod, mikor fogott meg téged? A keresztelésedkor. Amikor kihúzott a keresztség vizéből, akkor lettél Krisztus halacskája. Edény és háló is látható a képen, az edényben már halak is vannak. Ez az Egyházat jelképezi, amelyet maga az Üdvözítő hasonlított a halász hálójához. Nézd csak, mily gondos szeretettel és milyen buzgósággal gyakorolja az Úr a halászmesterséget! Ez a kép tehát a keresztséget jelképezi. Minden vasárnap egy kis húsvét, a keresztség megújítása. Az Egyház tehát az evangéliummal lelkünkbe akarja vésni: Krisztus halacskája vagy, akit Ő a keresztségben fogott meg, légy rajta, hogy a jóságos Emberhalász az Oltáriszentség révén újból, és még jobban megfogjon. Az Úr látható emberhalászokat is küldött a földre, ezek az Ő segítőtársai, az Egyház papjai. Az Ő nevében, az Ő kegyelmével és az Ő parancsára vetik ki hálójukat és fogják az embereket, éppen ezért lássuk a papokban magát az isteni Halászt. Mert miként Péter Krisztus nélkül egész éjjel hasztalan fáradt, úgy a papok minden tevékenysége, az egész lelkipásztorkodás hiábavaló volna, ha nem Krisztustól jönne a megbízatás, és ha Ő nem működnék közre kegyelmével. Másrészt azonban milyen örvendetes és áldásos az Egyház és a papok lelkipásztori munkája; nem emberi mű ez, hanem megváltói tevékenység, nem 2
Pünkösd utáni negyedik vasárnap emberi ékesszólás, hanem egészen a felülről jövő kegyelem ereje. Akit a mennyei Atya neki adott, az belemegy a hálóba, mint Krisztus halacskája. Mi csak ezeket a halakat emeljük ki, biztos helyre tesszük, és megőrizzük őket. b. A halacskák. Most nézzük a második képet. Gyámgerendán kifeszítve egy háló, amely felé halacskák úsznak. Jelentése kézenfekvő. A halak az embereket, a víz pedig a világot jelenti. A háló az Egyház, a T alakú gerenda pedig Krisztus keresztje. A háló erre van kifeszítve, mert az Egyház minden tevékenysége Krisztus keresztjéből ered. A kereszt nélkül az Egyház csak egyesület volna, amely egy kalap alá akarja hozni az embereket. A keresztből merít azonban az Egyház minden kegyelmet, erőt és üdvösséget. A keresztből árad lelkünkbe az isteni élet, a keresztségen és az Oltáriszentségen keresztül. Nekünk is úgy kellene sietnünk a vasárnapi szentmisére, mint ahogyan a halacskák sietnek a kereszten kifeszített hálóhoz. A latin körirat jelentése: Krisztus halacskái vagyunk! Szép mondás, egy régi egyházi írótól, Tertullianustól ered, és teljesen hozzáillik Krisztusnak a mai evangéliumban hallott szavaihoz. c. A nagy hal. Ha a kis halak a keresztényeket jelentik, akkor a nagy hal maga Krisztus. A régi Egyház titkos nyelve előszeretettel nevezte Krisztust halnak. A hal görögül ICHTHYS (a mi átírásunkban). Ez az öt betű adja ki az isteni Megváltó teljes címének kezdőbetűit: I(esus) Ch(ristos) Th(eou) Y(os) S(oter), ami magyarul annyit jelent: Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó. A régi keresztények titokban tartották keresztény voltukat a pogányok előtt, azért rajzoltak pl. halat. Senki sem tudta mit jelent ez, csak ők maguk. A halról beszéltek, és a Megváltót értették alatta. A hal jelképe sokszor szerepel kenyérkosárral együtt. Az öt kenyérrel telt kosár és a hal elsősorban a csodálatos kenyérszaporításra emlékeztet, ami az Oltáriszentségnek az előképe. A víz, amelyben a hal úszkál, a keresztség vizét jelképezi. Tehát itt is a két fő szentséget, a keresztséget és az Oltáriszentséget látjuk. Ezt a kettőt becsülték a régi keresztények leginkább, kell, hogy nekünk is ezek legyenek legdrágább kincseink. A keresztség adja meg az isteni életet, az Oltáriszentség pedig erősíti, és kibontakozáshoz segíti. d. A hajó. Nézzük meg a következő képet. Az Úr Jézus Péter hajójába szállt. Péter hajója az Anyaszentegyház jelképe; onnan tanított az Úr, és az fogadta magába a gazdag halászzsákmányt. Ennek mély értelme van. Az Egyházban Krisztus tanít még ma is, az 3
Pünkösd utáni negyedik vasárnap Egyházba gyűlnek a halacskák a világ tengeréből, és Krisztus halaivá lesznek. Az Istenháza, a templom is szimbóluma az Egyháznak, azért beszélünk a templom hajójáról is, és értjük rajta a templomban azt a részét, ahol a hívek foglalnak helyet. Íme újra egy vasárnapi kép: amikor a hívek vasárnap szentmisére gyülekeznek, akkor Krisztus halacskái Péter hajójában vannak. Vizsgáljuk meg a képet közelebbről. A hajó az Egyház, a vitorlákon látható is az Ecclesia felírás. A kormánynál Szent Péter ül, aki az Egyházat vezető és kormányzó pápát jelenti. A hajó orrában Szent Pál áll, az Egyház tanítóhivatala. A hajó halalakú, oldalán ott a görög Ichtthys = hal fölírás. Egy pillanatig sem kételkedünk, hogy ez a hal Krisztust jelenti. De hogyan jelentheti ez a hal alakú hajó Krisztust meg az Egyházat is? Azért, mert az Egyház Krisztus misztikus teste. Szent Pál sokszor ismételte ezt a gondolatot: Krisztus a fő, mi vagyunk a tagok, az Egyház pedig Krisztus teste. Rendkívül mély és fenséges gondolat: mi mindnyájan Krisztus tagjai vagyunk, és Krisztusból isteni élet árad belénk. Mily nagy méltóság embernek lenni! Szeretnünk és tisztelnünk kell továbbá az Egyházat is, mint Krisztus testét! e. A horgony. Az első keresztények nagyon szerették a jelképeket. A hajó részeinek is jelképes értelmet adtak, elsősorban a horgonynak. A horgony a hajónak igen fontos és szükséges kelléke, az tartja biztonságban, különösen, amikor a vihar ide-oda akarja hányni. Ezért beszélünk a remény horgonyáról is. Mivel azonban a horgony nagyon hasonlít a kereszthez, a kereszt pedig a mi reménységünk záloga, azért az első keresztények a horgonyban a kereszt, a megváltás és az üdvösség zálogát látták, éppen azért a katakombákban, a sírhelyeken nagyon sokszor ott látjuk a horgonyt. Keresztények, tegyük mi is Krisztus keresztjét életünk horgonyává. A megfeszített Krisztus legyen mindenünk, mert a keresztben van üdvösségünk. Forrás: Parsch Pius: Üdvösség éve – Az egyházi év liturgiájának magyarázata III. kötet, a pünkösd utáni idő, Budapest 1937. 46-51.o
4
Pünkösd utáni negyedik vasárnap
A szentmise szövege 1969 előtt
PÜNKÖSD UTÁNI NEGYEDIK VASÁRNAP
5
Pünkösd utáni negyedik vasárnap
INTROITUS (Bevonulásra) Zsolt 26,1-2 Az Úr az én világosságom és üdvösségem, kitől kellene félnem? Az Úr oltalmazza életemet, kitől kellene remegnem? Ellenségeim, akik szorongatnak, maguk botlanak meg és elesnek. Ha táborok kelnek is ellenem, nem ijed meg szívem.
ORATIO (Könyörgés) Add meg nekünk, kérünk, Urunk, hogy mind a világ folyása a te gondviselésed alatt békés legyen, mind Egyházad, tiszteleted zavartalan gyakorlatának örvendjen. A mi Urunk. LECTIO (Szentlecke) Róm 8,18-23 GRADUALE (Átvonulásra) Zsolt 78,9-10 Bocsásd meg, Uram, bűneinket, hogy ne mondják a pogányok között: Hol van az ő Istenük? V. Segíts rajtunk, szabadító Istenünk és neved dicsőségéért ments meg, Uram, minket. Alleluja Zsolt 9,5-10 Isten, ki trónodra ülsz és igazsággal ítélsz, légy a szegények menedéke szorongatásukban. Alleluja! Evangélium Lk 5,1-11 OFFERTORIUM (Felajánlásra) Zsolt 12,4-5 Ragyogtasd fel szememet, hogy halálos álomba sohase merüljek, hogy sohase mondja ellenségem: Legyőztem. SECRETA (Csendes imádság) Áldozati adományainkat kegyesen elfogadván, kérünk, Urunk, hajlítsd kegyesen magadhoz lázongó akaratunkat is. A mi Urunk.
6
Pünkösd utáni negyedik vasárnap COMMUNIO (Áldozásra) Zsolt 17,3 Az Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; én Istenem, én segítségem. POSTCOMMUNIO (Áldozás utáni imádság) A magunkhoz vett misztériumok, Urunk, kérünk, tisztítsanak meg és erejükkel védjenek meg minket. A mi Urunk.
7