A „Dro§osultság - Egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete” című projektbe bevont szervezetek monitorozásának 2014. októberi eredményei Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1
Támogatók
TARTALOM A BEVONT SZERVEZETEK FŐBB JELLEMZŐI ................................................................................... 3 A bevont szervezetek területi elhelyezkedése – területi lefedettség .................................... 3 A bevont szervezetek tevékenysége általában – és a beszámolási időszakban végzett érdekképviseleti és drogpolitikai munkájuk ...................................................................... 4 A BEVONT SZERVEZETEK PERCIPIÁLT HELYZETE, ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI – A PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖZVETETT ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 6 A bevont szervezetek szervezeti működésének különböző területei .................................... 6 A bevont szervezetek kommunikációs tevékenysége ......................................................... 7 A bevont szervezetek erősségei, mobilizálható erőforrásai ................................................. 8 A BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS MONITORING INFORMÁCIÓK ....... 8 A kommunikációs képzéssel kapcsolatos vélemények ........................................................ 8 A projekt keretében végzett facilitátori, mentori segítséggel kapcsolatos vélemények .........10 A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) működésével kapcsolatos monitoring információk ..................................................................................................................10 A Drogszakmai Civil Ombudsman (DCO) működésével kapcsolatos monitoring információk .11
A projekt során átívelő célként mindvégig érvényesíteni kívánjuk a tényalapúság és az értékelés szempontjait. Ez részben a MADÁSZSZ szemléletéből következik, abból, hogy szervezetünk elkötelezett tevékenységének helyzetadekvátsága, szükségletekben gyökerező volta iránt, és fontosnak tartja, hogy munkája a bevont szervezetek megelégedését, eredményesebb működését szolgálja. Másrészt azonban a projektkövetelmények között is szerepel a projekt keretében végzett tevékenységek folyamatos monitorozása. A projekt keretében zajló fejlesztéseket, változásokat, a projektbe bevont szervezetek véleményét egy, a projekt előrehaladásához, illetve a beszámolási ciklushoz igazodóan 4 havonta változó tartalommal megjelenő monitoring kérdőív segítségével követjük nyomon. Az első kérdőívet a bevont szervezetek közvetlenül a projektbe való bekapcsolódást követően, a bekapcsolódás idejére, június 1-jére vonatkozóan töltötték ki. Ezek jelentik a kiinduló adatokat a projektben történt változások nyomon követéséhez. A második adatfelvételre pedig 4 hónappal később – október 1-jei vonatkozási idővel - került sor. A monitoring adatokat felhasználjuk a beszámolók elkészítése során, de ezen túlmenően ezek az információk lehetővé teszik a projekt keretében végzett fejlesztéseknek a bevont szervezetek igényeihez való alakítását is. A következőkben a bevont szervezetek bekapcsolódást követő első négy hónapjára vonatkozó adatokat mutatjuk be.
A BEVONT SZERVEZETEK FŐBB JELLEMZŐI A bevont szervezetek közül 15 alapítványi, 7 egyesületi formában működik. A bevont szervezetek átlagosan 14 éve működnek, mindössze 6 olyan szervezet között, amely kevesebb, mint 10 éve alakult, 5 szervezet pedig több, mint két évtizedes múltra tekint vissza. Mindegyik bevont szervezet rendelkezik önálló weboldallal.
A bevont szervezetek területi elhelyezkedése – területi lefedettség Területi elhelyezkedést tekintve a bevont szervezetek meglehetősen heterogén összetételt mutatnak: a szervezetek fele ugyan fővárosi székhellyel működik, mindazonáltal valamilyen szinten – a Nyugat-dunántúli Régió kivételével – minden régió reprezentálva van a projektben. 1. táblázat: A bevont szervezetek területi elhelyezkedése régiók megyék bevont szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén 1 Észak-Magyarország Heves Nógrád Pest megye 1 Közép-Magyarország Budapest 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 1 Jász-Nagykun-Szolnok Békés 1 Dél-Alföld Csongrád 1 Bács-Kiskun Fejér 1 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom Veszprém Tolna 1 Dél-Dunántúl Somogy Baranya 3
-
A bevont szervezetek területi elhelyezkedésének egyenlőtlenségeit valamelyest ellensúlyozza, hogy a bevont szervezetek közel fele országos hatókörrel működik, és mindössze 6 olyan szervezet van a bevontak között, melynek csak egy településre vagy egy megyére terjed ki a tevékenysége. 2.
táblázat: A bevont szervezetek hatóköre (N=21)
hatókör
szervezetek száma
egy település vagy kerület
1
több település vagy kerület
2
egy megye
3
több megye
1
regionális
4
országos
10
A bevont szervezetek tevékenysége általában – és a beszámolási időszakban végzett érdekképviseleti és drogpolitikai munkájuk A bevont szervezetek fő tevékenysége alapján azt mondhatjuk, hogy az ellátási lánc különböző láncszemeinek képviselete tekintetében a bevont szervezetek meglehetősen kiegyenlített tevékenységstruktúrát jelenítenek meg. A szervezetek fő tevékenysége alapján a prevenciótól a rehabilitációig/reintegrációig minden ellátási/szolgáltatási terület képviselve van a projektben 36 szervezet révén, a szervezetek teljes tevékenységstruktúráját tekintve pedig legalább 5 szervezet jelenít meg egy-egy területet, melyek közül a prevenciós tevékenység hangsúlyos megjelenését kell kiemelnünk: a szervezetek háromnegyede a megelőzés területén is tevékenykedik. Nem elhanyagolható a projekt célkitűzései szempontjából, hogy egy olyan szervezet is van a bevont szervezetek között, mely fő tevékenységként érdekérvényesítéssel foglalkozik, s további 3 szervezetnek megjelenik a tevékenységében valamilyen mértében az érdekképviseleti, ill. drogpolitikai tevékenység. 3. táblázat: A bevont szervezetek fő tevékenysége (szervezetek száma) tevékenység típusok
fő tevékenységként megjelenik a végzi tevékenységei között
prevenció
6
17
alacsonyküszöb/ártalomcsökkentés
5
9
egészségügyi/szociális ellátás
6
7
rehabilitáció/reintegráció
3
5
érdekvédelem/érdekképviselet/drogpolitikai tev.
1
3
A második monitoring kérdőívet kitöltő 21 szervezet közül 12 szervezet egyáltalán nem végzett a projektbe való bekapcsolódását követő 4 hónapban szakmapolitikai tevékenységet1. A közelmúltbeli szakmapolitikai tevékenységek között leginkább a helyi drogstratégia kidolgozásában (3 esetben), valamint a KEF munkájában (2 esetben) való részvételt említették a bevont szervezetek. Emellett a szakmapolitikai tevékenységük részeként különböző intézmények közötti kapcsolattartást, egyeztetési tevékenységet, információk eljuttatását, illetve rendezvényeken való részvételt említettek (összesen 5 esetben) a bevont szervezetek. Érdekérvényesítő tevékenységet 10 szervezet egyáltalán nem végzett a projektbe való bekapcsolódását követő 4 hónapban2. Az ebben az időszakban érdekérvényesítő tevékenységet valamilyen szinten végző szervezetek körében 5 szervezet a helyi politikai vezetők/önkormányzatok, 1-1 (összességben szintén 5) szervezet pedig a társintézmények, a helyi drogszakmai szereplők (ellátó helyek, iskolák, rendőrség) felé irányuló érdekérvényesítést említette. 4.
táblázat: A bevont szervezetek szakmapolitika és érdekérvényesítő tevékenysége szakmapolitika
érdekérvényesítő
1=egyáltalán nem
12
10
2
3
7
3
3
2
4
2
1
5= rendszeresen
1
1
2 szervezetnek összességében 6 esetben volt kifejezetten jogvédő, érdekérvényesítő, vagy esélyegyenlőségi akciója, kampánya a beszámolási időszakban, melyekkel összesen kb. 11000 főt ért el a két szervezet. Ezek a következők:
A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete által szervezett „Semmit rólunk nélkülünk érdekérvényesítő konferencia” (2 alkalommal) (elért személyek száma kb. 1000 fő) Az INDIT kampányai (elért személyek száma kb. 10.000 fő): - a Bulisegély (BS) programjukkal (ami több mint 10 éve van jelen Pécs egyetlen meleg szórakozóhelyén) csatlakozott a "Nyitottak vagyunk" kampányhoz. - Szintén az INDIT együttműködött a Háttér Társasággal a Pécsett végzett ingyenes HIV/hepatitisz szűrésében - Az INDT BS nyári fesztiválokon, több ezer kiadványt és party-pack-ot adott át a szórakozó közönségnek
1
A „Az elmúlt 4 hónapban az Önök szervezete milyen rendszerességgel végzett szakmapolitikai tevékenységet helyi szinten? Válaszát 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem végzett, 5= rendszeresen végez)” – kérdésre adott válaszok a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján. 2
A „Az elmúlt 4 hónapban az Önök szervezete milyen rendszerességgel végzett érdekérvényesítő tevékenységet helyi szinten? Válaszát 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem végzett, 5= rendszeresen végez)” – kérdésre adott válaszok a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján.
A BEVONT SZERVEZETEK PERCIPIÁLT HELYZETE, ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI – A PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖZVETETT ÉRTÉKELÉSE A monitoring egyik témaköre a szervezeti működés, valamint az érdekképviseleti/kommunikációs tevékenység különböző területeinek nyomon követésére irányul. A monitoring kérdőívekben folyamatosan véleményt kérünk arról, hogy a szervezetek mennyire elégedettek a saját szervezeti működésük, illetve az érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységük különböző területeinek működésével. Ennek alapján folyamatos jelzéseket kapunk arra vonatkozóan, hogy a szervezetek tevékenységének melyek azok a területei, ahol különösen is nagy elégedetlenség mutatkozik, illetve tudjuk, hogy a szervezetek hol észlelnek kedvező, s hol negatív tendenciákat. Tekintettel arra, hogy a projekt keretében különféle (kommunikációs, érdekérvényesítési és nonprofit vállalkozási) képzésekben/tréningeken vesznek részt a bevont szervezetek, így ezeknek az adatoknak egy – a különböző időszakokban eltérő projekttartalomnak megfelelően változó – része közvetetten a projekt keretében nyújtott szolgáltatások értékeléséhez is támpontokkal szolgálhat.
A bevont szervezetek szervezeti működésének különböző területei A szervezeti működés különböző területei közül a projekt előkészítéseként végzett, illetve a korábbi szükségletfelmérések adataival harmonizálva, a szervezetek aktuálisan is a finanszírozást tekintették összességében a szervezeti a működés leggyengébb láncszemének. De az utóbbi hónapban az elégedetlenségi tartományba csúszott a jogi ügyek intézése is. 5.
táblázat: A szervezeti működés különböző területeivel való elégedettség3 kiinduló helyzet aktuális helyzet változás* (1. mérés) (2. mérés) (N=20) (N=20) (N=21)
7.2.1. Munka-, hatáskörmegosztás
3,25
3,19
-0,05
7.2.2. Koordináció, vezetés/irányítás
3,45
3,33
-0,10
7.2.3. Jogi ügyek intézése
3,25
2,86
-0,40
7.2.4. Könyvelés
4,05
3,86
-0,20
7.2.5. A szervezet finanszírozása
2,45
2,48
0,05
7.2.6. Adminisztráció (Pl: pályázati dokumentációk kezelése)
3,85
3,86
0,00
*mindkét mérésben résztvevő szervezetek esetében mért változás átlaga
A szervezeti működés vizsgált területeinek felében (6-ból 3 területen) kedvezőtlen, folyamatok zajlottak, a másik három területen pedig a stagnálás volt jellemző az elmúlt hónapokban. A bevont szervezetek leginkább a jogi ügyek intézése tekintetében számoltak be kedvezőtlen tendenciáról.4
3
A „Kérjük, értékelje az Önök szervezetét aszerint, hogy mennyire elégedett azzal, ahogyan az egyes területeken működik. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett)” – kérdésre adott válaszok a 1. (június 1-jén) és a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján 4
A monitoring kérdőívek arra vonatkozóan nem adnak információt, hogy mi áll a negatív szervezeti percepciók háttérben, de a 3. beszámoló pillanatában még feldolgozás alatt álló félidős fókuszcsoportos kutatás során kitértünk ezen kérdések hátterének vizsgálatára, hogy pl. a szervezetek kapacitásainak csökkenésével, vagy a jogi környezet kedvezőtlen alakulásával függ-e össze ez a kedvezőtlen tendencia.
A bevont szervezetek kommunikációs tevékenysége A bevont szervezetek az érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységük tekintetében rendre nagyon alacsony elégedettséget jeleztek a programba való bekapcsolódáskor (érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységek tekintetében 6-ból 4 terület esetében a skálaközépérték alatti, azaz a skála elégedetlenségi tartományába eső átlagokat kaptunk). Ez a hiányosság a projekt keretében a bevont szervezetek számára nyújtott kommunikációs képzés helyzetadekvátságát erősíti meg. Ugyan a különböző kommunikációs területek fele esetében a válaszok a 2. mérés időpontjában is az elégedetlenséget kifejező tartományban helyezkedtek el, a vizsgált tevékenységek nagyobb részénél (6-ból 4 területen) kedvező irányú változások zajlottak az elmúlt hónapokban. Tekintettel arra, hogy a projekt keretében végzett képzések közül a kommunikációs képzés a két monitoring vizsgálat közötti periódusban zajlott, így a kommunikációs tevékenység területén a két monitoring felvétel között jelentkező többnyire kedvező változások közvetetten a projekt keretében végzett tevékenység eredményességéről tudósítanak.5 6.
táblázat: A szervezetek elégedettsége a kommunikációs tevékenységük különböző területeivel6 kiinduló helyzet aktuális helyzet változás* (1. mérés) (2. mérés) (N=20) (N=20) (N=21)
7.1.1. Média megjelenés
3,00
3,14
0,20
7.1.2. Honlap
2,85
3,10
0,30
7.1.3. Facebook megjelenés
2,80
2,62
0,05
7.1.4. For profit szférával történő kommunikáció
1,65
2,10
0,55
2,50
2,57
0,10
3,70
3,43
0,25
7.1.5. Döntéshozatali szervekkel történő kommunikáció 7.1.6. Más civil szervezetekkel történő kommunikáció
*mindkét mérésben résztvevő szervezetek esetében mért változás átlaga
A monitoring kérdőívet kitöltő 21 bevont szervezet közül 14 szervezetnek volt a beszámolási időszakban valamilyen média megjelenése. Ebből 9 szervezet a közösségi médiában, 5 szervezet pedig a közösségi és a mainstrem médiában is szerepelt. Ezekkel a megjelenésekkel a szervezetek - becsléseik alapján – átlagosan 19 ezer főt értek el, azonban az egyes szervezetek/megjelenések becsült elérési adatai között jelentős eltérések vannak: van olyan szervezet, ahol 100 főt, és van, ahol a becslésük szerint 200 ezer főt (INDÍT) értek el. A bevont szervezetek elmúlt 4 havi média-megjelenéseik során összesen mintegy 227 ezer főt értek el (12 szervezet adata, 2 szervezet nem tudott elérési adatot mondani).
5
Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy kontroll csoport hiányában nem tudjuk, hogy a változások mennyiben tudhatók be a projekt keretében végzett tevékenységnek, és mennyiben más körülményeknek. 6
A „Kérjük, értékelje az Önök szervezetét aszerint, hogy mennyire elégedett azzal, ahogyan az egyes területeken működik. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett)” – kérdésre adott válaszok a 1. (június 1-jén) és a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján.
A bevont szervezetek erősségei, mobilizálható erőforrásai A monitoring kérdőívet kitöltő 21 bevont szervezet közül 9-en neveztek meg a szervezetük tevékenységében olyan erősségeket, melyek más drogszakmai szervezet számára mintaként szolgálhatnak. Ezek a következők: szakmai működés - iskolai csoportokkal végzett munka - integrált szemlélet - etikai kódex - portage-protokoll, - szakmai eszközeik, módszereik a családokkal végzett munkában - az ártalomcsökkentő szemlélet szervezeti működés - működtetés - kreatív projektötletek, - pályázatok pénzügyi elszámolásával kapcsolatosan rendelkezésre álló tapasztalattal bíró humán erőforrás. - a normatíva nélkül működő civil szervezetként milyen lehetőségek vannak a működési költségek biztosítására a szervezetek humánerőforrás megtartása - munkatársi előmeneteli rendszer - kitartás, támogató attitűd érdekérvényesítés, kommunikáció - civil keretek közötti kapcsolatok, hálózat építés - helyi szakmai érdekérvényesítés - lobbi - kommunikáció Más szervezetek, illetve a MADÁSZSZ munkájának segítésére mobilizálható erőforrást 7 szervezet említett. Ezek a következők:
képzés támogatás - ingyenes burn-out képzésbe más szervezetek munkatársainak fogadása - szupervíziós tréning képzésbe más szervezetek munkatársainak fogadása - coaching szakmai támogatás - saját felmérésekből, megkeresésekből származó adatok/információk - szakmai tanácsadás infrastrukturális támogatás - helyiség biztosítása MADÁSZSZ számára (képzések, elnökségi ülések, közgyűlések) - rekreációra, képzésre alkalmas 6 férőhelyes ház bérelhető
A BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS MONITORING INFORMÁCIÓK
A kommunikációs képzéssel kapcsolatos vélemények A projekt keretében különféle (kommunikációs, érdekérvényesítési és nonprofit vállalkozási) képzésekben/tréningeken vesznek részt a bevont szervezetek. A 2. monitoring időpontjáig a kommunikációs képzés zajlott le. A monitoring kérdőív alapján a kommunikációs képzésen 15 szervezet 1-1 munkatársa vett részt. A résztvevők a tréner személyével, felkészültségével, valamint a tréning körülményeivel kifejezetten elégedettek voltak (az átlagok 5 fokozatú skálán 4,33 és 4,5 között helyezkednek
el), a képzés munkamódjával kapcsolatos értékelések ennél alacsonyabbak, de az átlagérték itt is messze az elégedettségi tartományban helyezkedik el. A szervezetek egyértelműen úgy látják, hogy a képzés fontos témákat dolgozott fel, és összességében elégedettségüknek adtak hangot, 15-ből 14 szervezet szívesen részt vesz máskor is ilyen képzéseken (9 esetben 5-ös, 5 esetben pedig 4-es választ kaptunk, mindössze egy szervezet fogalmazott meg e tekintetben ambivalens véleményt, s a skála elégedetlenségi tartományába eső válasz nem fordult elő). Ugyanakkor az értékelés alapján az is látható, hogy a szervezetek egy része nem tudta „bevinni a saját szervezetüknél jelentkező problémákat” a képzésre (3 szervezet adott 3-ast, 1 szervezete 2-est), illetve a képzésen szerzett tapasztalatokat nem tudták a szervezetük felé továbbadni (6 esetben kaptunk 3-as, 1-1 esetben pedig 1-es, ill. 2-es választ).7 Azonban mindezekkel együtt is a képzés hasznosságával kapcsolatos szervezeti vélemények átlaga a skála elégedettségi tartományában helyezkedik el: a szervezetek közel háromnegyede egyértelműen hasznosnak találta a képzést, 6 szervezet pedig ambivalens véleményt fogalmazott meg. 7.
táblázat: A kommunikációs képzéssel kapcsolatos vélemények
13. Részt vett-e a szervezetüktől valaki a projekt keretében szervezett KOMMUNIKÁCIÓS képzésen/tréningen? (szervezetek száma) (N=21)
15
13.2. Mennyire volt elégedett a képzéssel/ tréninggel?8 (átlag) (N=6)9 A képzés/tréning munkamódja
3,83
A képző/tréner személye
4,50
A képző/tréner felkészültsége
4,50
A képzés/tréning körülményei
4,33
13.3. Mennyire ért egyet az állításokkal? 10 (átlag) (N=15) A képzés/tréning fontos témákat dolgozott fel.
4,13
A képzésre/tréningre be tudtuk vinni a szervezetünk problémáit.
3,86
A képzésen/tréningen szerzett tapasztalatokat a szervezetünknél átbeszéltük
3,33
Úgy érezzük, hogy a képzés/tréning a szervezetünk számára hasznos volt.
3,73
A képzés/tréning szervezésével elégedettek voltunk.
4,20
Nincs értelme az ilyen képzéseknek/tréningeknek.
1,6
Szívesen részt veszünk máskor is ilyen képzéseken.
4,53
7
Meg kell jegyeznünk, hogy itt a két kérdésre adott ambivalens, illetve az egyet nem értési tartományban szereplő válaszok nem esnek egybe (Pl. a tapasztalatok átbeszélésére 1-est adó szervezet a szervezeti problémáknak a képzésbe való bevitelére 5-ös osztályzatot adott), ami azt jelzi, hogy a képzés tapasztalatainak továbbadása a szervezeti működés egyéb problémáival/nehézségeivel (is) magyarázható. 8
A „Kérjük, értékelje a képzést/ tréninget az alábbi szempontok szerint. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett)” – kérdésre adott válaszok a 2. (október 1jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján. 9
A képzéssel való elégedettséggel kapcsolatos kérdés megválaszolását csak abban az esetben kértük a monitoring kérdőív kitöltőjétől, ha személyesen vett részt a képzésen. Ezért itt N=6. 10
A „Mennyire ért egyet az állításokkal? Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben)” – kérdésre adott válaszok a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján.
A projekt keretében végzett facilitátori, mentori segítséggel kapcsolatos vélemények A szervezetek bevonását követő 4 hónap során két szervezet vett igénybe a projekt keretében nyújtott mentori/facilitátori szolgáltatást. Az egyik szervezet 10, a másik 3 órában. A monitoring alapján a mentor személyével, és a mentori segítség hasznosságával mindkét szervezet maradéktalanul elégedett volt (mindkét szervezet 5-ös értékelést adott). A segítség módja, a segítség által felölelt területek, illetve a mentor felkészültsége tekintetében is egyértelműen kedvező véleményt fogalmazott meg mindkét igénybevevő, azonban ezekben az értékelési dimenziókban már 4-es („inkább elégedett”) válaszok is előfordultak az egyik szervezet részéről. Összességében azonban azt mondhatjuk, hogy a projekt keretében nyújtott mentori szolgáltatás kedvező fogadtatására talált az azt igénybevevő szervezetek részéről.
A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) működésével kapcsolatos monitoring információk A bevont szervezetek valamivel több, mint fele kapcsolódott be eddig a KCKT munkájába. Legtöbben a prevenciós munkacsoportba léptek be, de hasonlóan népszerűek a bevont szervezetek körében a kezelési/ellátási, valamint az alacsonyküszöbű/ártalomcsökkentő munkacsoportok is. 8.
táblázat: A KCKT működésével kapcsolatos monitoring információk
18. A KCKT munkájában résztvevő szervezetek száma (N=21)
13
18.1. A munkacsoportok népszerűsége (szervezetek száma) (N=13) tag
érdeklődő/ nem vesz meghívott részt
prevenciós munkacsoport
7
1
5
kezelési, ellátási munkacsoport
6
0
7
alacsonyküszöb és ártalomcsökkentési munkacsoport
6
0
7
szakpolitikai munkacsoport
4
0
9
kutatási munkacsoport
1
1
11
18.2 Az alábbiakban néhány állítást sorolunk fel a munkacsoportokkal kapcsolatban. Mennyire ért egyet az állításokkal? (N=21) Átlagok: 1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben A munkacsoportok fontos témákkal foglalkoznak.
4,10
A munkacsoportokba be tudjuk vinni a szervezetünk problémáit.
3,57
A munkacsoportok munkája, állásfoglalásai szakmai iránymutatással szolgálnak a terület számára.
3,76
Nincs értelme a munkacsoportoknak.
1,57
Szívesen részt veszünk/vennénk valamelyik munkacsoport munkájában.
3,95
18.3. Összességében mennyire elégedett a KCKT munkájával? Átlag: 1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben (N=21)
3,71
A szervezetek zöme úgy látja, hogy a KCKT munkacsoportjai fontos témákkal foglalkoznak (4 esetben kaptunk ambivalens, 1 esetben az elégedetlenségi tartományba eső választ), s van értelme a munkacsoportok működésének (3 szervezet esetében kaptunk ambivalens választ, elutasító válasz nem fordult elő). Mégis sokan vannak, akik saját szervezetük (3 szervezet értéke
2, 6 szervezeté 3), illetve a terület számára nem érzik a hozadékát (2 szervezet értéke 2, 7 szervezeté 3) a munkacsoportok tevékenységének.11
A Drogszakmai Civil Ombudsman (DCO) működésével kapcsolatos monitoring információk A monitoring eredményei a DCO működésével kapcsolatban azt jelzik, hogy a bevont szervezetek tudnak a DCO munkájáról, de nem fordulnak hozzá, illetve nem észlelik a DCO megkeresését (holott volt megkeresés a pályázati finanszírozás anomáliái, és a KENYSZI-s ügy kapcsán is). A szervezetek zöme elégedett DCO személyével, felkészültségével, és összességében az intézmény hasznosságát is kifejezetten pozitívan értékelik (módusz mindegyik esetben 5). A DCO által vitt témák, illetve a DCO munkamódja tekintetében azonban már hiányosságokra is rámutat a monitoring. Bár összességében ezekben a dimenziókban is kedvező vélemény fogalmazódott meg, a DCO által vitt témák vonatkozásában már a leggyakoribb válasz a 4-es, és 3 szervezet ambivalens, egy pedig elutasítási tartományba eső véleményt fogalmazott meg, a munkamódja tekintetében pedig 10 szervezet fogalmazott meg ambivalens, egy pedig kifejezetten kedvezőtlen (1-es) véleményt.12 9. táblázat: A DCO működésével kapcsolatos monitoring információk (N=21) 19. Az elmúlt 4 hónapban kerültek-e valamilyen (közvetlen vagy közvetett) kapcsolatba a Drogszakmai Civil Ombudsmannal (DCO), annak munkájával? (szervezetek száma) igen, közvetlenül, megkereste a szervezetünket a tájékozódása részeként 0 igen, szervezetünk közvetlenül a DCO-hoz fordult valamilyen ügyben
2
igen, de nem közvetlenül, a DCO által vizsgált probléma érintett minket
3
nem, de ismerjük az általa vitt ügyeket 14 nem, és nem is tudunk a munkájáról 2 19.1. Mennyire elégedett a DCO munkájával? Kérjük, értékelje a DCO munkáját az alábbi szempontok szerint. Átlagok: 1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben A DCO munkamódja. 3,53 A DCO által vitt témák. 4,00
11 12
A DCO személye.
4,37
A DCO felkészültsége.
4,26
A DCO hasznossága.
4,16
A félidős fókuszcsoportos kutatás során kitértünk e kérdések hátterének vizsgálatára is.
A félidős fókuszcsoportos kutatás során kitértünk annak vizsgálatára is, hogy mi az a megkeresési mód, kapcsolattartási forma, ami a jelenleginél nagyobb eséllyel tudja bevonni a szervezeteket a működésbe.
