A „Dro§osultság - Egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete” című projektbe bevont szervezetek 2015. június 1. és 2015. szeptember 30. közötti tevékenységére vonatkozó monitoring eredményei Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1
Támogatók
TARTALOM A BEVONT SZERVEZETEK BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT SZAKMAPOLITIKAI ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................. 3 A BEVONT SZERVEZETEK PERCIPIÁLT HELYZETE, ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI – A PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖZVETETT ÉRTÉKELÉSE ............................................................................. 7 A bevont szervezetek szervezeti működésének különböző területei ............................... 7 A bevont szervezetek forrásösszetételének változása ....................................................... 8 A bevont szervezetek kommunikációs tevékenysége ....................................................... 11 A bevont szervezetek erősségei, mobilizálható erőforrásai ............................................. 14 A BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS MONITORING INFORMÁCIÓK ...................................................................................................................................................... 14 A projekt keretében végzett mentori segítséggel kapcsolatos vélemények ................. 14 A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) működésével kapcsolatos monitoring információk ......................................................................................................... 15 A Drogszakmai Civil Ombudsman (DCO) működésével kapcsolatos monitoring információk ............................................................................................................................. 18
A projekt keretében zajló fejlesztéseket, változásokat, a projektbe bevont szervezetek véleményét egy, a projekt előrehaladásához, illetve a beszámolási ciklushoz igazodóan 4 havonta változó tartalommal megjelenő monitoring kérdőív segítségével követjük nyomon. Az első kérdőívet a bevont szervezetek közvetlenül a projektbe való bekapcsolódást követően, a bekapcsolódás idejére, 2014. június 1-jére vonatkozóan töltötték ki. Ezek jelentik a kiinduló adatokat a projektben történt változások nyomon követéséhez, majd 4-4 hónap elteltével történt a második, a harmadik illetve a negyedik mérés. A jelen beszámoló az ötödik, a 2015. június 1. és szeptember 30. közötti időszakra vonatkozó adatfelvétel eredményeit tartalmazza, a korábbi adatok kontextusában. A negyedik monitoring kérdőívet a 21 bevont szervezet közül 20 szervezet töltötte ki.
A BEVONT SZERVEZETEK BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT SZAKMAPOLITIKAI ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGE A monitoring kérdőívet kitöltő 20 bevont szervezet közül 12 szervezet végzett a 2015. június 1. és 2015. szeptember 30. közötti 4 hónapban valamilyen mértékben helyi szintű szakmapolitikai tevékenységet1, ami az előző időszakok átlagának megfelelő aktivitás2. A legtöbben - 9 szervezet - különböző (összesen 11 féle) szakmai, illetve szakmaközi diskurzust szolgáló aktivitásokat említettek. Itt részben a drogszakmai szervezetekkel, illetve az egészségügyi, szociális, vagy rendészeti területtel való egyeztetéseket említettek, valamint különböző szakmai diskurzust lehetővé tevő események, programok szervezését, vagy azokban való aktivitásokat (Kábítószerellenes világnap, Workshopok szervezése, új modell más szervezetekkel való megismertetése). 4 szervezetnél fordult elő az önkormányzatokkal való együttműködések/egyeztetések említése, 3 szervezet említette a helyi drogstratégia, s további 2 szervezet más helyi stratégiák (iskolai erőszak, illetve esélyegyenlőségi koncepció) elkészítésében való részvételt. Szintén 3 szervezet jelezte a KEF munkájában való aktív részvételt. Ezen kívül – az előző időszakhoz hasonlóan – egy szervezet esetében előfordult a társadalmi gondolkodás, attitűdállapotok befolyásolására irányuló törekvés is: „kísérletet tettünk az ártalomcsökkentés filozófiájának megértetésére” Amennyiben a szakmapolitikai aktivitás intenzitását vizsgáljuk (lásd, 1. táblázat), azt tapasztalhatjuk, hogy a jelenlegi beszámolási időszakban az előző időszakhoz képest kisebb3 – a korábbi időszakokban jellemző intenzitás átlagához közelítő4 – intenzitású szakmapolitikai tevékenység zajlott a bevont szervezetek körében. Amennyiben viszont a jelenlegi beszámolási időszak értékeit az előző év azonos periódusában mért aktivitáshoz viszonyítjuk, akkor az ez évi érték jelentősen (0,45-tel) magasabb.
A „Az elmúlt 4 hónapban az Önök szervezete milyen rendszerességgel végzett szakmapolitikai tevékenységet helyi szinten? Válaszát 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem végzett, 5= rendszeresen végez)” – kérdésre adott válaszok alapján. 2 Az első monitoring időszakban 9, a másodikban 12, a negyedikben 15 szervezet végzett valamilyen mértékben szakmapolitikai tevékenységet. A mostani 12 az eddigi időszak átlagának felel meg. 3 Az 5 fokozatú skálán adott válaszok átlaga az előző időszakhoz képest (a mindkét időszakban válaszoló szervezetek esetében) 0,4-gyel csökkent. 4 Az 5 fokozatú skálán adott válaszok átlaga az előző időszakokban átlagosan 2,43 volt, a jelenlegi monitoring időszakban pedig 2,35. 1
A bevont szervezetek többsége, 13 szervezet az elmúlt 4 hónapban nem végzett egyáltalán helyi érdekérvényesítő tevékenységet.5 Az előző időszakhoz képest ez is egyértelműen visszaesést jelent6, és nem éri el sem az eddigi átlagos szintet sem, sem a megelőző év azonos időszakára vonatkozó értéket7. Akik végeztek valamilyen érdekérvényesítő tevékenységet, azok többnyire (5 szervezet) a helyi önkormányzatnál próbáltak valamit elérni. A beszámolási periódusban az előző időszakhoz képest növekedett a kampányokban részt vevő szervezetek száma. A 2015 június és szeptember közötti időszakban 4 szervezet számolt be jogvédő, érdekérvényesítő vagy esélyegyenlőségi akciókban/kampányokban való részvételről, összesen 7025 résztvevővel. Az említett kampányok a következők voltak: A norvég projektben a fogyatékossággal élők szenvedélybeteg ellátó rendszerének az akadálymentesítése, biztonságos, kulturált szórakozása Egy városi kiállítás szervezésébe és lebonyolításába, mely megkísérli érzékletesen bemutatni a magyarországi gyorsan változó drogszokásokat. https://www.facebook.com/egeszsegdokk/photos/a.296776747019988.78731.208134835 884180/1089659397731715/?type=3&theater Kék Pont Felépülési Cafe a Norvégminta Fesztiválon https://www.facebook.com/azegyetlenhajlektalan kampány A Drogprevenciós Alapítvány a tűcsere társadalmi hasznosságával kapcsolatosan folyamatosan társadalmi szemléletformáló FB kampányt folytat. 1.
táblázat: A bevont szervezetek szakmapolitikai és érdekérvényesítő tevékenysége (az adott mérés során a kérdésre válaszolók száma) 2014 június2014 október2015 június2015 február-május szeptember 2015 január szeptember szakmaérdekszakmaérdekszakma- érdek- szakma- érdekpolitikai érvényesítő politikai érvényesítő politikai érvényesítő politikai érvényesítő
1=egyáltalán nem
12
10
9
13
6
11
8
13
2
3
7
1
2
3
2
3
2
3
3
2
4
4
4
3
4
2
4
2
1
4
1
5
4
4
3
5=rendszeresen
1
1
3
2
3
1
1
0
21
21
21
22
21
21
20
20
összesen*
A „Az elmúlt 4 hónapban az Önök szervezete milyen rendszerességgel végzett érdekérvényesítő tevékenységet helyi szinten? Válaszát 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem végzett, 5= rendszeresen végez)” – kérdésre adott válaszok alapján. 6 Az 5 fokozatú skálán adott válaszok átlaga az előző időszakhoz képest (a mindkét időszakban válaszoló szervezetek esetében) 0,35-tel csökkent. 7 Az 5 fokozatú skálán adott válaszok átlaga az előző időszakokban átlagosan 1,98 volt, a 2014 június és szeptember közötti periódusban pedig 1,86, míg a jelenlegi monitoring időszakban mindössze 1,75. 5
Ebben a beszámolás periódusban külön hangsúlyt fektettünk a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF-ek) működésére, és abban a bevont szervezetek szerepére. A jelen monitoring kérdőívre válaszoló 20 bevont szervezet közül 17 szervezet nyilatkozott úgy, hogy a településükön van aktuálisan KEF, s közülük 15 szervezet tagja a települési KEF-nek. Amennyiben az első és a jelenlegi monitoring kérdőívet is kitöltő 18 szervezetet vizsgáljuk, akkor az eddigi projektperiódusban eggyel (13-ról 14-re) növekedett a bevont szervezetek között a KEF tag szervezetek száma. A bevont szervezetek úgy látják, hogy a projekt működés 15 hónapja alatt a KEF-ek munkájában leginkább a helyi drogstratégia kimunkálása tekintetében történt kedvező irányú elmozdulás. A 14 KEF tagsággal rendelkező szervezet közül 8 jelzett javulást e tekintetben, s ebből ketten jelentős mértékűt. Kedvezőtlen folyamatokról mindössze 2 szervezet számolt be, és 4 szervezet szerint nem történt változás. Szintén a skála pozitív, javulást kifejező tartományában helyezkedik el a helyi igények feltérképezésének tendenciáit kifejező válaszok átlag. E tekintetben ugyan a többség (7 szervezet) nem érzékelt változást, de 5 szervezet kedvező irányú folyamtokról számolt be. A 14 KEF-tag szervezet közül 5-en a KEF ülések számának növekedését jelezték, bár a jellemző tendencia ezesetben inkább a stagnálás (9 szervezet nem érzékel változást), hasonlóan a munka intenzitásához, ahol a szervezeti vélemények átlaga éppen a változatlanságot kifejező skála középértéken helyezkedik el (2. táblázat). 2. táblázat: Milyen változások történtek az elmúlt 15 hónapban a települési KEF munkájában?8 (a vélemények átlaga, és a 14 szervezet közül a kedvező változást jelző szervezetek száma) A vélemények Kedvező átlaga változást jelzők A KEF ülések száma
3,06
5
Általában a munka intenzitása
3,00
4
Helyzetértékelés, a helyi igények feltérképezése
3,20
5
A helyi drogstratégia kimunkálása
3,50
8
A helyi drogstratégia megvalósítása
2,79
3
Szakmai iránymutatás, információáramlás
2,80
5
Helyi közigazgatás számára megfogalmazott javaslatok
2,79
4
A helyi döntéshozatalban való érdemi részvétel
2,80
2
Az erőforrások mozgósítása
2,60
3
Koordinációs munka, a helyi szereplők tevékenységének az összehangolása
2,93
4
Szakmai tevékenységek, fejlesztések kezdeményezése
2,93
4
A drogprobléma kommunikációja (társszakmák/lakosság felé)
2,93
4
Az országos drogkoordinációval való kapcsolattartás, együttműködés
2,40
2
8
A „Rátekintve az elmúlt 15 hónapra, történt-e változás az alábbi dimenziókban az Önök településén működő KEF munkájában? Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=jelentős visszaesés történt, 5=jelentős javulás történt)!” – kérdésre adott válaszok alapján.
Az összes többi területen a bevont szervezetek összességében inkább a visszaesést kifejező véleményeket fogalmaztak meg (2. táblázat). Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyes településeken nem fordult elő egyes dimenziókban kedvező elmozdulás. Az átlagosan kedvezőtlen folyamatokkal jellemzett dimenziók többségében is 4-5 szervezet javulást érzékelt. Összességében 4 szervezet értékelte úgy a helyi KEF elmúlt 15 hónapos tevékenységét, hogy abban javulás, vagy jelentős javulás következett be, s közülük 3 szervezet a saját szerepét ebben a javulásban meghatározónak ítélte, 1 szervezet pedig közepesnek (3. táblázat). A KEF tevékenységének javulásában jelentős szerepet betöltő szervezetek egyike a helyi KEF vezetését látja el, a másik bevont szervezet szintén koordinálja a KEF munkáját, drogstratégiát készített, KEF pályázatot írt. A harmadik, a KEF-ben zajló kedvező folyamatokban a saját szerepét meghatározónak tartó szervezet pedig nem csak a saját településükön organizálta a drogszakmai tevékenységet, hanem két másik településen is segítették a helyi KEF újraindulását. A kedvező elmozdulásokban saját szerepét közepesre ítélő szervezet pedig a drogproblémák társszakmák felé való kommunikációjában vállalt szerepet. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy 4 bevont szervezet 6 településen töltött be valamilyen, többségében meghatározó szerepet a helyi drogszakmai folyamatok koordinálását végző Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének kedvező irányba történő elmozdulásában. Ezek közül a bevont szervezetek telephelyén működő három KEF-nek összesen 65 tagja van, közülük azonban csak 15 a civil szervezet. 3.
9
táblázat: Összességében a KEF elmúlt 15 hónapos tevékenységének értékelése9 (a vélemények átlaga, és a kedvező változást jelző szervezetek száma) A szervezet szerepe a A KEF elmúlt 15 hónapos változásokban /szervezetek tevékenységének változása (N=15) száma
1=jelentős visszaesés
1
2
3
3
7
4
3
5/3
5=jelentős javulás
1
3/1
A „Összességében hogyan értékeli a KEF elmúlt 15 hónapos tevékenységét? Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=jelentős visszaesés történt, 5=jelentős javulás történt)!” – kérdésre adott válaszok alapján.
A BEVONT SZERVEZETEK PERCIPIÁLT HELYZETE, ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI – A PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖZVETETT ÉRTÉKELÉSE A monitoring egyik témaköre a szervezeti működés, valamint az érdekképviseleti/kommunikációs tevékenység különböző területeinek nyomon követésére irányul. A monitoring kérdőívekben folyamatosan véleményt kérünk arról, hogy a szervezetek mennyire elégedettek a saját szervezeti működésük, illetve az érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységük különböző területeinek működésével. Ennek alapján folyamatos jelzéseket kapunk arra vonatkozóan, hogy a szervezetek tevékenységének melyek azok a területei, ahol különösen is nagy elégedetlenség mutatkozik, illetve tudjuk, hogy a szervezetek hol észlelnek kedvező, s hol negatív tendenciákat. Tekintettel arra, hogy a bevont szervezetek a projekt keretében különféle (kommunikációs, érdekérvényesítési és nonprofit vállalkozási) képzésekben/tréningeken vesznek részt, így ezeknek az adatoknak egy – a különböző időszakokban eltérő projekttartalomnak megfelelően változó – része közvetetten a projekt keretében nyújtott szolgáltatások értékeléséhez is támpontokkal szolgálhat.
A bevont szervezetek szervezeti működésének különböző területei A jelenlegi beszámolási periódusban a szervezeti működés vizsgált területei közül három tevékenységi területen tapasztaltunk kedvező irányú elmozdulást: a „könyvelés”, valamint az „jogi ügyek intézése” területén, illetve kisebb mértékben a „szervezet finanszírozás” tekintetében (4. táblázat). Ezek közül a „jogi ügyek intézése” területén történt kedvező elmozdulás esetében megjegyzésre érdemes, hogy itt az elmúlt időszak kedvezőtlen tendenciáit követően tapasztaltunk a jelen beszámolási időszakban pozitív elmozdulásokat. Hasonlóképpen fontos momentum, hogy a „munka-, hatáskörmegosztás” esetében az előző időszakban jelentkező erősen kedvezőtlen tendencia megállni látszik. Az „adminisztráció” esetében az előző időszakban kedvező irányú változások ugyan nem folytatódtak, de az adatok az előző ciklus során elért magasabb szint stabilitására utalnak. Mindössze egy területen utalnak az eredmények kedvezőtlen folyamatokra: az előző beszámolási időszakban a bevont szervezetek kedvező folyamatokat jeleztek „Koordináció, vezetés/irányítás” vonatozásában, az elmúlt 4 hónapban viszont e tekintetben csökkent a szervezetek elégedettsége.10
Az első beszámolási időszakban a szervezeti működés vizsgált területeinek felében (6-ból 3 területen) kedvezőtlen folyamatok zajlottak, a másik három területen pedig a stagnálás volt jellemző. A helyzet a második beszámolási periódusban némileg megváltozott: két területen, a „munka- és hatáskörmegosztás”, valamint a „jogi ügyek intézése” terültén a szervezetek válaszai kedvező tendenciát jeleznek, és mindössze egy területen, az adminisztráció területén mutatkoztak kedvezőtlen folyamatok. A harmadik beszámolási a korábban változatlan „Koordináció, vezetés/irányítás” valamint az előző időszakban kedvezőtlen tendenciát jelző „Adminisztráció” területén történt javulás. 10
4.
táblázat: A szervezeti működés különböző területeivel való elégedettség11 2014.09* 2015.01. 2015.05 2015.09 4-5 közötti (2. mérés) (3. mérés) (4. mérés) (5. mérés) változás**
7.2.1. Munka-, hatáskörmegosztás (N=20)***
3,20
3,45
3,25
3,30
0,05
7.2.2. Koordináció, vezetés/irányítás (N=20)
3,35
3,30
3,65
3,50
-0,10
7.2.3. Jogi ügyek intézése (N=18)
3,29
3,50
3,10
3,25
0,20
7.2.4. Könyvelés (N=20)
3,95
4,05
4,10
4,35
0,25
7.2.5. A szervezet finanszírozása (N=20)
2,55
2,55
2,55
2,60
0,10
7.2.6. Adminisztráció (Pl: pályázati dokumentációk kezelése) (N=20)
3,85
3,60
3,95
3,90
0,00
*Az egyes mérések oszlopaiban az adott mérés során a kérdésre válaszolók adatai szerepelnek **A változás oszlop a kérdésre a 4. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek adatait tartalmazza ***Az itt szereplő N a 4. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek száma
A szervezeti működés vizsgált területei közül a jelen beszámolási periódusban tapasztalt kisebb mértékű javulás ellenére – a korábbi szükségletfelmérésekkel, valamint az előző időszakokra vonatkozó monitoring adatokkal harmonizálva – a szervezetek összességében továbbra is a finanszírozást érzékelik a szervezeti működés leggyengébb láncszemének (4. táblázat), és a forrásteremtéssel kapcsolatos szervezeti percepciók – sajnálatos módon terveinkkel ellentétben – mindezidáig nem érték el az elégedettségi tartományt. Az aktuális mérésben résztvevő 20 szervezet közül 8 szervezetnek van küldetésnyilatkozata. Az első és a jelenlegi mérésben is résztvevő 19 szervezet közül 3 szervezetnek a projekt ideje alatt készült el, s a négy beszámolási periódusban összesen 1 szervezet jelezte, hogy változás történt a küldetésnyilatkozatában (az egyik szervezet 2014 őszén a Social Report System módszertana szerint az Ashoka Alapítvány és a Civil Support segítségével újrafogalmazta stratégiáját).
A bevont szervezetek forrásösszetételének változása Tekintettel arra, hogy a jelenlegi monitoring periódusban már túl vannak a szervezetek a 2014es évre vonatkozó mérleg összeállításán, így a szervezeti működésen belül a szervezetek finanszírozását, illetve a forrásösszetételét, valamint azok változását nem csak szubjektív, véleménykérdéseken keresztül tudjuk vizsgálni, hanem objektív adatok mentén is.
11
A „Kérjük, értékelje az Önök szervezetét aszerint, hogy mennyire elégedett azzal, ahogyan az egyes területeken működik. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett)” – kérdésre adott válaszok alapján
5.
táblázat: A bevont szervezetek átlagos forrásösszetétele 2013-ban és 2014-ben (%)
Forrás típusa
2013-ban (N=20)*
2014-ben (N=20)*
változás (N=18)**
71,50
69,20
-7,00
(1)
Állami támogatás12
(2)
Magántámogatás
2,35
3,45
1,00
Ebből:vállalati támogatás13
0,65
1,60
1,06
egyházi támogatás
0,00
0,20
0,22
egyéb nonprofit szervezettől kapott támogatás
0,20
0,30
0,11
lakossági támogatás
1,25
1,05
-0,44
külföldi magántámogatás
0,25
0,25
0,00
22,40
24,15
6,28
(3)
Alaptevékenység bevétele14
(4)
Gazdálkodási tevékenység bevétele15
1,20
1,40
0,22
Ebből: vállalkozási bevétel
0,75
1,40
0,72
Egyéb bevétel (hitel, kölcsön, egyéb)
2,55
1,95
-0,33
(5)
*Az egyes mérések oszlopaiban az adott mérés során a kérdésre válaszolók adatai szerepelnek **A változás oszlop a kérdésre az 1. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek adatait tartalmazza
Mint azt az 5. táblázatban láthatjuk, a szervezetek forrásösszetételét – drogproblémával foglalkozó civil szervezetek körében általánosan jellemző forrásösszetételhez hasonlóan – a projekthez való csatlakozásukkor és jelenleg is az állami támogatásokból származó források dominálják. Emellett viszonylag jelentős még az alaptevékenységből (tagdíjból, valamint az alaptevékenységért állami, önkormányzati szervektől, jogi vagy magánszemélyektől kapott térítések) származó bevételek aránya. A forrásösszetételben mindvégi minimális szerepet kap a magántámogatás, a gazdálkodási tevékenység bevétele, és ez egyéb bevételek. Ugyanakkor, ha azt vizsgáljuk, hogy a 2014-es év forrásösszetételéhez képest 2015-ben milyen változások voltak tapasztalhatók, az adatok minimális mértékben, de kedvező irányú folyamatokat jeleznek. 7%-kal csökkent az állami támogatások aránya, és közel ugyanennyivel (6,28%-kal) növekedett az alaptevékenységből származó bevétel részesedése. Emellett minimális (1%) növekedés megfigyelhető a magántámogatások területén is. E kismértékű növekedés kapcsán azonban el kell mondanunk, hogy ez nem a drogprobléma lakossági támogatottságának növekedéséből származik, hanem vállalati/intézményi támogatásokból.
12
Ezek az Európai Uniós vagy hazai költségvetési forrásokból származó bevételek. Ide tartozik: normatív költségvetési támogatás, nem normatív költségvetési támogatás, központi alapoktól kapott támogatás, TB alapokból kapott támogatás, NCA, SZJA 1%, ÁFA visszatérítés, normatív önkormányzati támogatás, nem normatív önkormányzati támogatás, helyi költségvetési intézménytől kapott támogatás, átengedett iparűzési adó 13 A banki, pénzintézeti támogatást is ide sorolva. 14 Az alaptevékenységből származó bevételek közé tartozik a tagdíjbevétel, az alaptevékenység bevétele állami, önkormányzati szervektől, az alaptevékenység bevétele jogi és magánszemélyektől (kliens térítése) 15 A gazdálkodási tevékenységből származó bevételek közé tartozik a vállalkozási bevétel, a bérleti díjból származó bevétel, a tárgyi eszköz értékesítésből származó bevétel, a kamatbevétel, és egyéb pénzügyi műveletek bevételei.
Amennyiben a forrásösszetételben bekövetkezett változásokat nem a bevont szervezetek együttesére vonatkoztatva vizsgáljuk, hanem az egyes szervezetek szintjén, akkor azt tapasztaljuk, hogy – kérdésre az 1. és az 5. mérés során is válaszoló szervezetek közül – 9 szervezet forrásösszetételében az állami támogatások aránya valamilyen mértékben csökkent (minimum 1%, maximum 90%16), 5 szervezet esetében pedig növekedett (minimum 1%, maximum 26%). Az alaptevékenység bevételének aránya a forrásstruktúrában 7 bevont szervezetnél növekedett (minimum 1%, maximum 95%), 6 szervezetnél pedig csökkent (minimum 7%, maximum 25%). A magántámogatások esetében 6 szervezet adatai mutattak növekedést (minimum 1%, maximum 10%), 4 szervezetnél pedig csökkent a magántámogatások aránya (minimum 1%, maximum 8%). Összességében tehát a projekt időszakában – ha csak kismértékben is – de a forrásstruktúrában az állami források fennmaradó dominanciája mellet az egyéb források felé való elmozdulások jelei mutatkoztak. Ha nem a forrásösszetétel alakulását, hanem a különböző nem állami finanszírozási kategóriákban szereplő szervezetek számának változását vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a 2013-as évhez képest 2014-re – 1. és az 5. mérésben is résztvevő 18 szervezet közül – eggyel nőt a vállalati, valamint az egyházi támogatási kapcsolatokkal rendelkező szervezetek száma. Egy szervezetnek a bevételi struktúrájában újonnan megjelent az alaptevékenységéből származó bevétel, valamint két olyan szervezet jelzett vállalkozási bevételt, akinek a 2013-as forrásai között ez nem szerepelt. Összességében tehát 4 forrásnemben, összesen 5 esetben tapasztaltuk új, nem állami forrás megjelenését. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy két szervezet esetében eltűnt a korábbi lakossági támogatás a források közül, egy szervezet esetében pedig az egyéb, nem vállalkozásból származó gazdasági tevékenység bevétele. (6. táblázat)
16
A százalékok itt százalékpontokként értelmezendők.
6.
táblázat: A szervezetek száma az egyes, nem állami finanszírozási kategóriákban 2013ban és 2014-ben (%)*
Forrás típusa (2)
2013-ban
2014-ben
változás
Magántámogatás
8
8
0
Ebből:vállalati támogatás17
2
3
1
egyházi támogatás
0
1
1
egyéb nonprofit szervezettől kapott támogatás
2
2
0
lakossági támogatás
6
4
-2
külföldi magántámogatás
1
1
0
10
11
1
(3)
Alaptevékenység bevétele18
(4)
Gazdálkodási tevékenység bevétele19
5
4
-1
Ebből: vállalkozási bevétel
2
4
2
Egyéb bevétel (hitel, kölcsön, egyéb)
4
4
0
(5)
*A táblázat az 1. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek adatait tartalmazza
A bevont szervezetek kommunikációs tevékenysége A szervezetek az érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységük tekintetében rendre nagyon alacsony elégedettséget jeleztek a programba való bekapcsolódáskor. Ez a hiányosság a projekt keretében a bevont szervezetek számára nyújtott kommunikációs képzés helyzetadekvátságát erősítette meg. Míg induláskor a vizsgált hat kommunikációs területek közül négyben a szervezetek az elégedetlenségi tartományba eső véleményeket fogalmaztak meg, a legutóbbi mérés esetén már csak két terület az, ahol a vélemények a skálaközépérték alatti a tartományba esnek. Leginkább jelentős javulást a – korábban mindvégig az elégedetlenségi tartományban elhelyezkedő, leginkább stagnáló vagy csak kismértékben javuló – „döntéshozatali szervekkel történő kommunikáció” területén tapasztaltunk (7. táblázat). Az előző – 3. és 4. mérés közötti – időszakban a honlapon és a Facebookon keresztüli kommunikáció területén tapasztalt, a két féle internetes kommunikáció közötti váltásra utaló20 inverz folyamatok a jelen beszámolási időszakban folytatódtak: a honlappal való elégedettség továbbra is csökkenést mutat, míg a Facebook-os kommunikáció jelentős mértékben javult. 17
A banki, pénzintézeti támogatást is ide sorolva. Az alaptevékenységből származó bevételek közé tartozik a tagdíjbevétel, az alaptevékenység bevétele állami, önkormányzati szervektől, az alaptevékenység bevétele jogi és magánszemélyektől (kliens térítése) 19 A gazdálkodási tevékenységből származó bevételek közé tartozik a vállalkozási bevétel, a bérleti díjból származó bevétel, a tárgyi eszköz értékesítésből származó bevétel, a kamatbevétel, és egyéb pénzügyi műveletek bevételei. 20 Ennek az eltérő irányú tendenciának az előjelei már az előző beszámolási periódusban is megjelentek. Míg az első beszámolási időszakban a honlapon keresztül törtnő kommunikáció javult és a FB kommunikáció gyakorlatilag stagnált, a második időszakban már a honlapos kommunikáció volt változatlan, és az FB-os megjelenés kezdett el növekedni, a harmadik időszakban pedig már a FB megjelenésre adott értékelés jelentősen javult, míg a honlapon keresztül történő kommunikáció jelentősen csökkent. 18
7.
táblázat: A szervezetek elégedettsége a kommunikációs tevékenységük különböző területeivel21 2014.09* 2015.01. 2015.05 2015.09 4-5 közötti (2. mérés) (3. mérés) (4. mérés) (5. mérés) változás**
7.1.1. Média megjelenés (N=19)***
2,50
3,06
3,05
3,00
0,00
7.1.2. Honlap (N=20)
3,10
3,15
3,05
2,95
-0,10
7.1.3. Facebook megjelenés (N=18)
2,94
3,11
2,95
3,35
0,30
7.1.4. For profit szférával történő kommunikáció (N=20)
1,67
2,22
2,30
1,80
-0,45
7.1.5. Döntéshozatali szervekkel történő kommunikáció (N=19)
2,74
2,74
2,50
3,20
0,70
7.1.6. Más civil szervezetekkel történő kommunikáció (N=20)
3,45
3,40
3,75
3,85
0,15
*Az egyes mérések oszlopaiban az adott mérés során a kérdésre válaszolók adatai szerepelnek **A változás oszlop a kérdésre a 4. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek adatait tartalmazza ***Az itt szereplő N a 4. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek száma
A média megjelenések területén a korábbi időszakban bekövetkező kedvező irányú elmozdulások eredményei stabilizálódni látszanak (7. táblázat). Az aktuális monitoring kérdőívet kitöltő 20 bevont szervezet közül 13 szervezetnek volt a beszámolási időszakban valamilyen média megjelenése. Ebből 12 szervezet szerepelt a közösségi médiában, 7 pedig a mainstream médiában. A szervezetek két csoportja között meglehetősen nagy az átfedés: 6 szervezetnek mindkét médiatípusban volt megjelenése. Ezekkel a megjelenésekkel a szervezetek – becsléseik alapján – átlagosan mintegy 20 ezer főt értek el, azonban az egyes szervezetek/megjelenések becsült elérési adatai között jelentős eltérések vannak: van olyan szervezet, ahol 200 fős, de több olyan szervezet is van, ahol 200 ezer fős (INDIT)22 nagyságrendű az elért populáció. A bevont szervezetek az elmúlt 4 havi média-megjelenéseik során összesen mintegy 260 ezer főt értek el. A „for profit szférával történő kommunikáció” tekintetében a beszámolási időszakban jelentős visszaesésről számoltak be a szervezetek. Míg a korábbi monitoring mérések során azt tapasztaltuk, hogy a bevont szervezetek különböző kommunikációs tevékenységei terén nem csak a 2. beszámolási periódusban végzett képzés közvetlen időbeli környezetében, hanem a következő beszámolási időszakokban is rendre kedvező tendenciák mutatkoztak, s közel egy évvel a képzést követően sem esett vissza a különböző a területeken a szervezetek kommunikációs tevékenysége, most azt láthatjuk, hogy az egyébként is legkisebb elégedettséget kiváltó „for profit szférával történő kommunikáció” tekintetében korábbi kedvező tendenciát már nem tudták tartani a szervezetek. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy – a már említett honlapon keresztül történő kommunikáció feltételezhetően tudatos szerepcsökkenése mellett – a többi területen a kommunikációs képzés után egy évvel is folytatódott a javulás, vagy nem esett vissza 21
A „Kérjük, értékelje az Önök szervezetét aszerint, hogy mennyire elégedett azzal, ahogyan az egyes területeken működik. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett)” – kérdésre adott válaszok alapján. 22 Az INDIT 7db Facebook oldala folyamatosan oszt meg tartalmakat az intézményeinkben zajló programokról, emellett az ECO TV-ben a Szenved-Élj c. magazinműsor 3. részében is foglalkoztak alapítványunk munkájával, Helyi sajtóban (http://www.bama.hu/, http://www.pecsma.hu/, pannon TV) több cikk, képriport jelent meg a szervezet tevékenységéről (pl. CK magazin)
a szervezetek kommunikációs tevékenysége, ami – mint már korábban is jeleztük – közvetetten ugyan, de a kommunikációs képzés hatásának fenntarthatóságára utalhat.23 A kommunikáció vizsgált hat területe közül a más civil szervezetekkel történő kommunikáció területén az első beszámolási ciklusban erős negatív tendenciát tapasztaltunk. A félidős értékelés a kedvezőtlen tendenciák hátterében azonosított tényezők (polarizáció; közös kommunikációs stratégia hiánya; a szervezetek leterheltsége, időhiány; részben az időhiányhoz/leterheltséghez kapcsolódó érdektelenség, civil szervezetek számának csökkenése; a találkozási lehetőségek számának csökkenése) alapján az előző beszámolási időszak elejére a probléma kezelése érdekében az 1. ábrán látható javaslatok/fókuszváltások kerültek megfogalmazásra, illetve érvényesítésre. Az utóbbi 8 hónap során a más civil szervezetekkel történő kommunikáció területén az első beszámolási ciklusban mutatkozó negatív tendencia mintha megfordulni látszana: a 3. és a 4. és az 4. és 5. mérés között jelentős növekedést tapasztaltunk a szervezetek egymás közötti kommunikációjában. Természetesen – kontroll csoport hiányában - nem tudjuk, hogy a szervezetek közötti kommunikációval való elégedettség kedvező irányú elmozdulása mennyiben tudható be a projekt keretében történt fókuszváltásnak, és mennyiben más körülményeknek, mindazonáltal az elégedettség alakulása és a projektben zajló változtatások szinkronitást mutatnak. 1. ábra: A más civil szervezetekkel történő kommunikáció javítása érdekében a félidős értékelés során megfogalmazott javaslatok
23
Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy kontroll csoport hiányában nem tudjuk, hogy a változások mennyiben tudhatók be a projekt keretében végzett tevékenységnek, és mennyiben más körülményeknek.
A bevont szervezetek erősségei, mobilizálható erőforrásai Összesen 8 szervezet nevezett meg a tevékenységében olyan erősségeket, melyek más drogszakmai szervezet számára mintaként szolgálhatnak. A korábbiakhoz képest újabb erősségek is megfogalmazódtak:24 − Szakmai működés területén o Fogyatékossággal élők prevenciója és krízis intervenciója o Online tanácsadás o Saját élményű non professzionális segítők alkalmazása a segítői munkában o Integrált szemlélet o Nemzetközi trendek adaptációs kísérletei o Általában szaktudás: szakmai módszerek, eszközök, programok − Szervezeti működés területén o Újrakezdés, progresszió, o Felkészülés, megküzdés, feldolgozás kritikus helyzetben o Erőforrások mobilizálása, válságkezelés, likviditási problémákra való felkészülés o A kedvezőtlen társadalmi/szakmapolitikai környezet (jogi procedúrák, bírósági tárgyalások) hatása a szervezetre, vezetésre, dolgozókra, stb. − Érdekérvényesítés, kommunikáció területén o Kommunikációnk, egyeztetéseink o Szervezetek közötti együttműködések a kliensek érdekében o A kedvezőtlen társadalmi/szakmapolitikai környezetre való reagálás. o Társadalmi szemlélet formálás: ártalomcsökkentési szemlélet, tolerancia Három szervezet említett más szervezetek, illetve a MADÁSZSZ munkájának segítésére aktuálisan mobilizálható erőforrást. Ezek a következők:
Mentorálás Szakmai, vezetői tapasztalatok megosztása: pl. Az érdekérvényesítés eszközei, módszerei tekintetében Általában szaktudás
A BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS MONITORING INFORMÁCIÓK
A projekt keretében végzett mentori segítséggel kapcsolatos vélemények A beszámolási időszakban összesen 5 szervezet vett igénybe mentori segítséget, ebből mind az 5 igénybevett kommunikációs mentori támogatást, összesen 24 órában, és 1 szervezet pedig érdekérvényesítés területén, összesen 2 órában.
24
Az eddigiek során, és a jelenlegi beszámolóban is részben említett erősségek a következők. Szakmai működés területén: iskolai csoportokkal végzett munka; integrált szemlélet; etikai kódex; portageprotokoll; szakmai eszközeik, módszereik a családokkal végzett munkában; az ártalomcsökkentő szemlélet; közösségi szociális munka módszere; szakmai megújulás/alkalmazkodás a változásokhoz; nemzetközi drogpolitikai trendek figyelése Szervezeti működés területén: működtetés; kreatív projektötletek; pályázatok pénzügyi elszámolásával kapcsolatosan rendelkezésre álló tapasztalattal bíró humán erőforrás; a normatíva nélkül működő civil szervezetként milyen lehetőségek vannak a működési költségek biztosítására; a szervezetek humánerőforrás megtartása területén: munkatársi előmeneteli rendszer; kitartás, támogató attitűd. Érdekérvényesítés, kommunikáció területén: civil keretek közötti kapcsolatok, hálózat építés; helyi szakmai érdekérvényesítés; lobbi; kommunikáció (progresszív kommunikáció); helyi konfliktusok kezelése.
A kommunikációs mentori szolgáltatás esetében összességében minden értékelési dimenzióban kedvező (a skála elégedettségi tartományába eső) válaszok születtek, azonban a felölelt területek esetében jelentős számban voltak bizonytalanságot kifejező válaszok is. Az érdekérvényesítési támogatásban résztvevő szervezet minden értékelési dimenzióban az elégedettségét fejezete ki. 8. táblázat: A projekt keretében nyújtott mentori szolgáltatás igénybevétele (a szervezetek száma, mentori órák, elégedettség) szolgáltatási területek kommunikáció
érdekérvényesítés
5
1
A segítség módja
4,0
4
A segítség által felölelt területek
3,6
4
A mentor személye
4,0
4
A mentor felkészültsége
4,0
4
A mentori segítség hasznossága
3,8
4
Elégedettség
Résztvevő szervezetek száma
A korábbi időszakokhoz képest a jelen beszámolási időszakban növekedett ugyan a mentori szolgáltatást igénybevevő szervezetek száma, azonban továbbra is csak a kommunikációs mentori szolgáltatás igénybevétele jellemző. Az értékeléseket figyelembe véve a leginkább népszerű, kommunikációs mentori szolgáltatás esetében is szükséges a felölelt területek tágítása.
A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) működésével kapcsolatos monitoring információk A beszámolási időszakban – az előző időszakhoz hasonlóan – összesen 6 szervezet vett részt a KCKT munkájában, s 4 szervezet segítette a KCKT referenseinek munkáját. 3-3 szervezet jelezett aktivitást a prevenciós és az alacsonyküszöbű, 2-2 szervezet pedig a kezelési/ellátási, a szakmapolitikai és a kutatási munkacsoportokban. 9.
táblázat: A szervezetek aktivitása KCKT-ben
18. A KCKT munkájában résztvevő szervezetek száma (N=20)
6
18.1. A munkacsoportok népszerűsége (szervezetek száma) (N=6) tag
érdeklődő/ nem vesz meghívott részt
prevenciós munkacsoport
3
0
3
kezelési, ellátási munkacsoport
2
0
4
alacsonyküszöb és ártalomcsökkentési munkacsoport
3
0
3
szakpolitikai munkacsoport
2
0
4
kutatási munkacsoport
2
0
4
Az egyes munkacsoportokban a bevont szervezetek részéről mutatott alacsony aktivitás ellenére bevont szervezetek többsége úgy gondolja, hogy a munkacsoportok fontos témákkal foglalkoznak (módusz 5, átlag 4,1). A többség kedvezően vélekedik a munkacsoportoknak a szervezetek problémái iránti nyitottságával kapcsolatban is, valamint egyetértenek azzal, hogy a munkasportok munkája, állásfoglalásai szakmai iránymutatással szolgálnak a terület számára (a
módusz mindkét esetben 4). A „nincs értelme a munkacsoportoknak” állítással kapcsolatban pedig a többség egyértelműen elutasító álláspontra helyezkedett (módusz 1). (10. táblázat) A 2014 szeptemberi mérést követően KCKT munkájában résztvevő szervezetek száma jelentősen lecsökkent, s a munkacsoportok munkájával kapcsolatos vélemények elmozdulása is kedvezőtlen tendenciát jelzett. A KCKT működésével kapcsolatos kritikai észrevételek, illetve annak hátterével kapcsolatosan a félidős értékelés során megfogalmazódó jelzések alapján a KCKT, illetve a MADÁSZSZ elnöksége újragondolta a KCKT működésmódját. A problémakezeléssel kapcsolatos javaslatok láthatók a 2. ábrán. 2. ábra: A KCKT működésmódjával kapcsolatosan 2015. januárjában megfogalmazott javaslatok
Az utóbbi négy hónapban a bevont szervezetek aktivitása a KCKT munkájában nem változott. Azonban a munkacsoportok munkájával kapcsolatos vélemények már az előző beszámolási periódusban is valamelyest kedvező irányú elmozdulást mutattak, bár akkor még a szervezetek többsége az értékelés során bizonytalanságának adott hangot. A munkacsoportok munkájának értékelésének javulása a jelenlegi beszámolási periódusban folytatódott, melynek eredményeképpen a témák fontossága, a munkacsoportok problémák iránti nyitottsága, illetve az általuk adott szakmai iránymutatás tekintetében ma már eltűnt a bizonytalanság, s a szervezetek többsége kedvező véleményt fogalmaz meg.
10. táblázat: A KCKT működésével kapcsolatos vélemények (átlagok)25 2014.09* (2. mérés) (N=21)
2015.01.* 2015.05* 2015.09* 4-5 közötti (3. mérés) (4. mérés) (5. mérés) változás** (N=20) (N=21) (N=20) (N=20)
A munkacsoportok fontos témákkal foglalkoznak.
4,10
3,70
3,80
4,10
0,25
A munkacsoportokba be tudjuk vinni a szervezetünk problémáit.
3,57
3,30
3,45
3,75
0,35
A munkacsoportok munkája, állásfoglalásai szakmai iránymutatással szolgálnak a terület számára.
3,76
3,20
3,30
3,60
0,35
Nincs értelme a munkacsoportoknak.
1,57
2,35
2,10
2,00
-0,15
Szívesen részt veszünk/vennénk valamelyik munkacsoport munkájában.
3,95
3,55
3,85
3,65
0,05
Összességében mennyire elégedett a KCKT munkájával?26
3,71
3,10
3,40
3,40
0,05
*Az egyes mérések oszlopaiban az adott mérés során a kérdésre válaszolók adatai szerepelnek **A változás oszlop a kérdésre a 4. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek adatait tartalmazza
25
„Az alábbiakban néhány állítást sorolunk fel a munkacsoportokkal kapcsolatban. Mennyire ért egyet az állításokkal? Átlagok: 1=egyáltalán nem ért egyet, 5= teljes mértékben egyetért” – kérdésre adott válaszok átlagai. 26 Az 1=egyáltalán nem elégedett, 5= teljes mértékben elégedett – skálán adott válaszok átlagai.
A Drogszakmai Civil Ombudsman (DCO) működésével kapcsolatos monitoring információk A beszámolási időszakban 4 szervezet jelezte, hogy közvetlenül is kapcsolatba került a DCO-val, 1 szervezte pedig ugyan nem került vele közvetlen kapcsolatba, de a DCO által vizsgált probléma közvetlenül is érintette. A szervezetek többsége (14 szervezet) azonban csak ismeri a DCO által vitt ügyeket. Az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva azt mondhatjuk, hogy a DCO munkája ismét a bevont szervezeteket közvetlenül kevéssé érintő irányba mozdult el. 11. táblázat: A bevont szervezetek kapcsolata Drogszakmai Civil Ombudsmannal (N=20) 2014.09* 2015.01.* 2015.05* 2015.09* 4-5 közötti (2. mérés) (3. mérés) (4. mérés) (5. mérés) változás** (N=21) (N=20) (N=21) (N=20) (N=20) igen, közvetlenül, megkereste a DCO szervezetünket a tájékozódása részeként igen, szervezetünk közvetlenül a DCOhoz fordult valamilyen ügyben igen, de nem közvetlenül, a DCO által vizsgált probléma érintett minket nem, de ismerjük az általa vitt ügyeket nem, és nem is tudunk a munkájáról
0
10
8
3
-5
2
1
4
1
-3
3
1
0
1
1
14 2
6 3
10 0
14 1
6 1
*Az egyes mérések oszlopaiban az adott mérés során a kérdésre válaszolók adatai szerepelnek **A változás oszlop a kérdésre a 4. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek adatait tartalmazza
A szervezetek – a DCO-val való közvetlen kapcsolat aktuálisan alacsony száma ellenére – jellemzően továbbra is elégedettek a DCO működésével. A vélemények kismértékben negatív irányú elmozdulása mellet – az előző időszakokhoz hasonlóan – aktuálisan is nagyon kedvező vélemények fogalmazódtak meg a DCO személye, felkészültsége, és hasznossága vonatkozásában: ezen értékelési dimenziókban a legtöbb szervezet 5-ös értékelést adott. A munkamódja és a vitt témák tekintetében pedig a beszámolási periódusban a korábbihoz képest valamelyest javult a DCO megítélése. 12. táblázat: A bevont szervezetek véleménye a DCO munkájáról (N=20)27 2014.09* (2. mérés) (N=21) 3,53
2015.01.* (3. mérés) (N=20) 3,65
2015.05.* (4. mérés) (N=21) 3,95
2015.09* (5. mérés) (N=19) 4,22
A DCO által vitt témák
4,00
3,59
3,95
4,06
A DCO személye
4,37
4,41
4,35
4,39
A DCO felkészültsége
4,26
4,24
4,35
4,28
A DCO hasznossága
4,16
3,88
4,25
4,17
A DCO munkamódja
4-5 közötti változás** (N=19)
0,11 0,16 -0,05 -0,21 -,021
*Az egyes mérések oszlopaiban az adott mérés során a kérdésre válaszolók adatai szerepelnek **A változás oszlop a kérdésre a 4. és az 5. mérésben is válaszoló szervezetek adatait tartalmazza
27
A „Mennyire elégedett a DCO munkájával? Kérjük, értékelje a DCO munkáját az alábbi szempontok szerint. Átlagok: 1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben” – kérdésre adott válaszok.
