BUDAPEST FŐVÁROS XVI. K E R Ü L E T
ÖNKORMÁNYZAT
POLGÁRMESTERE
T á r g y : Sürgősségi indítvány
Tisztelt Képviselő-testület!
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat S Z M S Z - e lehetőséget ad sürgősségi indítvány előterjesztésére. A csatolt tárgyban megjelölt előterjesztés Képviselő-testület elé vitelét sürgősséggel azért kérem, mert Tarlós István főpolgármester kérése, hogy Önkormányzatunk mihamarabb fogalmazza m e g és juttassa el véleményét a Fővárosi Közgyűlés felé. K é r e m a Képviselő-testületet, hogy a sürgősségi indítványt napirendre venni szíveskedjék.
Határozati javaslat:
Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzatának Képviselő testülete a „Budapest XVI. kerület, Ságvári utca Weöres Sándor utcává történő átnevezésének véleményezése" tárgyában benyújtott sürgősségi indítványt napirendi pontként tárgyalja. (minősített szótöbbséget igényel az S z M S z 17. § (2) bek. 1/ pontja alapján)
Budapest, 2 0 1 1 . április 11. L-f \A /Kovács Péter polgármester^
a i / i o u BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI
ÖNKORMÁNYZAT
POLGÁRMESTERE
Tárgy:
Budapest XVI. kerület, Ságvári utca Weöres Sándor utcává történő átnevezésének véleményezése
Tisztelt Képviselő-testület!
Tarlós István, Budapest Főváros főpolgármestere írásban kereste m e g Önkormányzatunkat tekintettel arra, h o g y a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a Budapest X V I . kerület Ságvári utcát Weöres Sándor utcává kívánja átnevezni. A közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 9/1989. (1990. I. 31.) Főv. Tan. Rendelet 17. § (2) bekezdése értelmében a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó utcaelnevezésekhez köteles az érintett kerületi önkormányzat javaslatát kikérni. K é r e m a tisztelt Képviselő-testületet, kapcsolatban! Határozati javaslat:
h o g y alakítsa ki véleményét
az
előterjesztéssel
Budapest Főváros X V I . kerületi Önkormányzat Képviselő testülete ú g y dönt, h o g y a Budapest XVI. kerület S á g v á r i u t c a W e ö r e s S á n d o r u t c á v á történő átnevezését támogatja. Felkéri a Képviselő-testület a Polgármestert, h o g y a határozatot Budapest Főváros Főpolgármesterének juttassa el. Határidő: 2 0 1 1 . április 20. Felelős: Kovács Péter polgármester (Elfogadása egyszerű többséget igényel)
Budapest, 2 0 1 1 . április 11. . T , ^ / K o v á c s Péter polgármester ^
Láttam:
Áncsin László jegyző^ ^
Melléklet: Tarlós István főpolgármester levele
Eftl
|
1
•P%^^ 9Cir3EVi^B%#%#^ B
B
Budapest Főváros Főpolgármestere
K o v á c s P é t e r p o l g á r m e s t e r Úr r é s z é r e XVI. kerületi ö n k o r m á n y z a t Polgármesteri Hivatala 1 1 6 3 Bp, H a v a s h a l o m u. 4 3 .
Tisztelt
Polgármester
Úri
A f ő v á r o s a XVI. k e r ü l e t S á g v á r i E n d r e .utcát W e ö r e s S á n d o r u t c á v á kívánja elnevezni. Erről a s z á n d é k r ó l a k e r ü l e t j o g o s u l t v é l e m é n y t m o n d a n i . Kérjük, h o g y v é l e m é n y ü k e t j u t a s s á k el r é s z ü n k r e .
Budapest,
2011.
március
lehetőleg
mihamarabb
fogalmazzák
meg
és
„
^Tisztelettel:
1052 Budapest, Városház utca 9-11. | leveleim: 1840 Budapest | telefon: + 36 1 327-10211 fax: • 36 1 327-1810 e-mail: tarlosistvanQbudapest.hu
t BUDAPEST F Ő V Á R O S XVI. K E R Ü L E T I SZATMÁRY LÁSZLÓ
ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ
T á r g y : Budapest X V I . kerület, Ságvári utca Krenedits Sándor utcává történő átnevezésének véleményezése című előterjesztés határozati javaslatához kapcsolódó MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY T i s z t e l t P o l g á r m e s t e r ú r ! T i s z t e l t Képviselő-testület! Köszönettel vettük Tarlós István Budapest Főváros főpolgármesterének tájékoztatását, mely szerint a Fővárosi Ö n k o r m á n y z a t Közgyűlése a Budapest XVI. kerület Ságvári utcát Weöres Sándor utcává kívánja átnevezni. A közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 9/1989.(1990. I. 31.) Főv. Tan. Rendelet 17. § (2) bekezdése értelmében a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó utca elnevezésekhez a K ö z g y ű l é s köteles az érintett kerület önkormányzatának javaslatát kikérni. „17. § (1) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének hatáskörébe tartozik: a) a városrésznév megállapítása; b) a több kerületre kiterjedő utcák elnevezése, nevük megváltoztatása; c) utcanevek védetté nyilvánítása; d) a személyről való elnevezés, illetve ilyen utcanévnek a megváltoztatása. (2) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének hatáskörébe tartozó utcaelnevezésekhez köteles az elnevezéssel érintett kerületi önkormányzat és - ha a kisebbséget e minőségében érinti - a kerületi kisebbségi önkormányzat javaslatát kikérni." Rákosszentmihály régi vágya a Ságvári utca átnevezése. A z átnevezési lehetőséget kihasználva az érintett terület képviselőjeként szeretnék módosító indítványként javaslatot tenni arra, hogy a Ságvári utcát Weöres Sándor helyett Szentmihály korábbi főjegyzőjéről, Krenedits Sándorról nevezzük el. Krenedits Sándor életrajzát j e l e n módosító indítványomhoz csatolom ( 1 . sz. melléklet). K é r e m a tisztelt támogatására.
Képviselő-testületet
a
módosító
indítványként
benyújtott
határozati
javaslat
Határozati javaslat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Budapest XVI. kerület, Ságvári utcát Krenedits Sándor utcává javasolja átnevezni. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, h o g y jelen határozatot juttassa el Budapest Főváros főpolgármesterének. Határidő: 2 0 1 1 . április 20. Felelős: Kovács Péter polgármester (Elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel) Budapest, 2 0 1 1 . április 13.
Melléklet: Krenedits Sándor életrajza Szatmáry László Tel: 06/20 365-1103 E-mail:
[email protected]
Krenedits S á n d o r (1876-1939) életrajz Krenedits Sándor 1876.december 15-én született Veresegyház községben, földbirtokos család sarjaként. Édesapja korán elhunyt, és özvegye tíz gyerekkel maradt egyedül. Krenedits a középiskola elvégzése után jogot tanult. A jegyzői pályát gyakornokként Mogyoród községben kezdte, majd 1898-tól átkerült Csömörre, ahol Bitskey Gyula főjegyző oktatása és irányítása mellett dolgozott mint adóügyi jegyző. Első felesége a főjegyző lánya Bitskey Ilona volt, aki korán, 1905-ben meghalt. Tőle egy lánya született, Gizella. ( 1 9 1 5 - b e n vette el Reich Bertát, tőle két gyermeke született, Sándor és Ilona.) Csömöri munkája során gyakran intézte Pusztaszentmihály lakóinak ügyeit, megszerette a települést, 1902-ben - Rákos Szentmihály önálló községgé alakulásakor - telket vásárolt itt. 1 9 0 3 - b a n s z e n t m i h á l y i jegyzővé v á l a s z t á s a k o r lemond a csömöri tisztségéről. Ettől kezdve az egész életét a község fejlődésének szentelte. Emellett m á r fiatal korától Pest vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották, a tágságot egész nyugdíjaztatásáig viselte. Helytörténészünk Lantos Antal szerint: „ Krenedits Sándor volt az, aki megteremtette mint alapító j e g y z ő a szentmihályi közigazgatást. Legfőbb erénye a stabilitás fenntartása volt. Munkatársait évtizedeken át megtartotta. Senki sem kerülhetett egyből vezető munkakörbe mellette. Ilyen feladatot csak hosszú bizonyítás után lehetett elérni nála. A helyben lakás a községi alkalmazásnál alapfeltétel volt." Életét munkásságát a Rákos Vidéke folyóirat kísérte figyelemmel. A megjelent cikkekben n y o m o n követhető, h o g y mennyi mindenben volt szerepe Rákosszentmihály község fejlődésében. 1903-ban tette le a hivatali esküt. 1904-ben az első beadványa a bor- és húsfogyasztási adóról szólt, valamint arról, h o g y a Rákos Vidéke a község hivatalos lapja legyen. M é g ugyanebben az évben felülvizsgálta a közbiztonságot, meglátogatta az iskolát, küldöttségbe ment az oktatási miniszterhez új tanterem építése miatt. 1905-ben adományt adott a Polgári Dalkörnek, a minisztériummal tárgyalt kisdedóvó ügyében. Ugyanebben az évben a műkedvelőkör díszelnökévé választották, és elvállalta a Polgári Dalkör vezetését is. 1906-ban részt vett a villamos vasút szervezésében, erről Kossuth Ferenc miniszterrel tárgyalt. Ebben az évben felkérték Rákospalota főjegyzőjének, de visszautasította az ajánlatot. 1907-ben Bitskey Gyula főjegyzővel tárgyalt a rákosszentmihályi-csömöri vagyon elkülönítéséről. A tanítók lakbérének ügyében felkereste Tóth János közoktatásügyi államtitkárt, tagja lett az iskolagondnokságnak, felvetette a szentmihályi központi iskola gondolatát. 1908-ban indítványt nyújt b e Rákosszentmihály adósságának törlesztéséről az esztergomi takarékpénztárnak. Bált szervezett a tűzoltóság felállításának javára. És a bálon több m á s közéleti szereplővel fel is lépett. Részt vett az utcarendezési tervben és a házszámozás rendezésében is, valamint a villamos világítás megszervezésében. A képviselő testületi ülésen előterjesztette az új községháza szerződésének a tervét, új állami iskola létesítését indítványozta. Tevékenyen részt vett a Közvágóhíd felépítésének előkészítésében. 1909-ben lett a Rákosszentmihályi kaszinó igazgatója. 1910-ben takarékpénztárt alakított, elvállalta a Lövésztársaság alelnöki posztját. 1911-ben zongorát vett a zeneiskolának és elnöke lett az Állami Elemi Népiskola gondnokságának. Új községháza felépítésén fáradozott. 191 l - b e n vásárolta m e g Zirmann Jánostól a jelenlegi S á g v á r i u t c a 34. s z á m a l a t t i h á z a t . 1913-ban megyei képviselővé választották. Az egyháztanács ülésén indítványozta, h o g y a váci püspökség fizesse ki a templom adósságát. Irodalmi esteken szaval a plébánia javára. 1915-ben a polgárőrség parancsnoka lett. Nagykaszinó építését tervezte.
2
1916-ban megkapta a Magyar Vöröskereszt hadiékítményes ezüst díszérmét a katonai üdülőotthon megszervezéséért. Sándor János belügyminiszter elismerését fejezte ki Krenedits Sándornak a hadikölcsönök rendezéséért. 1918-ban 250 fős nemzetőrség felállítását javasolta. 1920-ban a Magyar Királyság Pártja Szentmihályon elnöke lett. 1923-ban elvállalta a takarékpénztár elnöki tisztjét. Pálfi János lemondása után ő lett a katolikus egyháztanács világi elnöke. 0 volt a Credo világi elnöke, és a Rákosszentmihályi Testedzők Körének alakuló ülésén is ő elnökölt. Munkája során össze tudta fogni a település vezető személyiségeit, így például Pálfi Jánost, Balázsovics Zoltánt, Szabó Józsefet, Prokopp Endrét, Wayand Károlyt. 1931-ben ment nyugdíjba, ekkor választották közel harmincéves munkája elismeréseként díszpolgárrá. Krenedits Sándor 1939. augusztus 5-én halt m e g Újpesten. A R á k o s Vidéke június 7-i címlapján írta m e g Krenedits Sándor nyugdíjba vonulását és a díszpolgárrá választását. Alább Pillér György körállatorvos méltatását olvashatjuk a cikkből: „Három évtizeddel ezelőtt, midőn az alig 24 éves Krenedits Sándor a község vezetését átvette, Szentmihály összes vagyona a vágóhídnak nevezett fabódé volt, ahol egyetlen bárdhajítással tizenkét patkányt ölt m e g . Ez volt a község törzsvagyona, amiből Krenedits Sándor a mai községet létrehozta. Vágóhíd, községháza, nagy temető, dögtér, villanyvilágítás (akkor m é g a községekben híre sem volt ilyennek) - csak hevenyében a főalkotásai. A községháza m a egymagában néhány százezer pengő értéket képvisel, és jövedelmező vagyontárgy. Ez egyedül elég lenne, h o g y nevét aranybetűkkel írják b e Szentmihály történetébe"
