PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŐNMEGELİZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

Pilis Város Bőnmegelızési Koncepciója / 2006.

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŐNMEGELİZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Bőnmegelızési és Közbiztonsági Koncepciót 152/2006. /V.31./ sz. önkormányzati határozatával elfogadta, 286/2008. /IX.25./ sz. önkormányzati határozatával módosította. /A módosítások a Koncepció szövegén vékony és dılt betővel kiemelve./ Pilis, 2008. október hó 01 napján.

(Szabó Márton) polgármester

(dr. Csiki Gábor) jegyzı

1. oldal, összesen: 34


Tartalomjegyzék PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BŐNMEGELİZÉSI KONCEPCIÓJA ................................................ 3 BEVEZETİ ........................................................................................................................................................... 3 I. A KONCEPCIÓ JOGI ALAPJAI .................................................................................................................... 3 KÖZBIZTONSÁG................................................................................................................................................... 4 BŐNMEGELİZÉS.................................................................................................................................................. 4 MEGELİZÉSI FELFOGÁS ...................................................................................................................................... 4 AZ ÖNKORMÁNYZAT A BŐNMEGELİZÉS KULCSSZEREPLİJE ............................................................................... 5 AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS FELADATAI A BŐNMEGELİZÉS ÉRDEKÉBEN: .................................................. 5 A BŐNMEGELİZÉST ÉS A KÖZBIZTONSÁGOT ÉRINTİ KIEMELT FELADATOK: ....................................................... 6 EGYÜTTMŐKÖDÉS-KOORDINÁCIÓ ....................................................................................................................... 6 AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZFELADATAI A BŐNMEGELİZÉSI KONCEPCIÓVAL KAPCSOLATBAN .............................. 7 ÖNKORMÁNYZAT BŐNMEGELİZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGOT ÉRINTİ FELADATAIT ELLÁTÓ SZERVEZETEINEK SPECIÁLIS FELADATAI ............................................................................................. 8 ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ TESTÜLET FELADATAI .......................................................................................... 8 BIZOTTSÁGOK ..................................................................................................................................................... 8 ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİK........................................................................................................................... 8 JEGYZİ, MINT A HIVATAL VEZETİJE ................................................................................................................... 8 ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI ..................................................................................................................... 9 II. HELYZETFELMÉRÉS SZOCIOMETRIAI LEÍRÁS ................................................................................ 9 PILIS ..................................................................................................................................................................

10

III. BŐNCSELEKMÉNYEK ALAKULÁSA 2000-2005-ÉV KÖZÖTT ........................................................ 16 (BŐNÜGYI FERTİZÖTTSÉG, KÖZREND-KÖZBIZTONSÁG ÁLLAPOTA)......................................... 16 LATENCIA ......................................................................................................................................................... 19 A LAKOSSÁG SZUBJEKTÍV BIZTONSÁGÉRZETE ................................................................................................... 19 RENDİRI MUNKA A TELEPÜLÉSEN-POLGÁRİRSÉG HELYE ÉS SZEREPE. ............................................................. 18 IV. CÉLOK, PRIORITÁSOK ........................................................................................................................... 18 PRIORITÁSOK A NEMZETI BŐNMEGELİZÉSI STRATÉGIÁBAN ............................................................................ 19 PRIORITÁSOK A JELEN BŐNMEGELİZÉSI STRATÉGIÁBAN .................................................................................. 19 V. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI, MÓDSZEREI..................................................................................... 20 KÖZTERÜLET RENDJÉNEK FENNTARTÁSA.......................................................................................................... 20 GYERMEK ÉS FIATALKORÚ BŐNÖZÉS MEGELİZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE ............................................................... 21 A DROGMEGELİZÉS ÉS KÁBÍTÓSZER-BŐNÖZÉS KEZELÉSE, MEGELİZÉSE .......................................................... 22 A VÁROS ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSE .......................................................................................... 23 A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK MEGELİZÉSE, MEGTÖRTÉNT ESETEK MEGFELELİ KEZELÉSE............................ 25 AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELİZÉSE, ÁLDOZATSEGÍTÉS, AZ ÁLDOZAT KOMPENZÁCIÓJA ................................. 25 AZ IDİS, EGYEDÜL ÉLİK FOKOZOTT VÉDELME, BIZTONSÁGUK NÖVELÉSE........................................................ 27 A VÁROSBAN FELLELHETİ – LAKOSSÁG NYUGALMÁT ZAVARÓ- KEDVEZİTLEN TENDENCIÁK MEGÁLLÍTÁSA, CSÖKKENTÉSE ................................................................................................................................................... 28 A VÁROS KÖZBIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MINIMÁLIS RENDİRI JELENLÉT ÉS CIVIL TÁMOGATÓK BEVONÁSA ........................................................................................................................................................ 28 VI. A BŐNMEGELİZÉS HELYI STRATÉGIÁJÁNAK SZERVEZETE, A STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSA (A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI).............................................................................. 31 ÖNKORMÁNYZATI BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK ................................................................................................ 31 ÖNKORMÁNYZAT PARTNEREI A BŐNMEGELİZÉSBEN ........................................................................................ 31 ÖNKORMÁNYZATI SZERVEZÉSI FELADATOK...................................................................................................... 32 KÖZPONTI FORRÁSOK ....................................................................................................................................... 33 FORRÁSELOSZTÁS AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSBEN ................................................................................................ 33 A PÁLYÁZATI RENDSZEREK FOLYAMATOS FINANSZÍROZÁSA ............................................................................ 33 ZÁRADÉK: ......................................................................................................................................................... 34



PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BŐNMEGELİZÉSI KONCEPCIÓJA

Bevezetı A bőnözés területileg eltérı kihívásaira csak helyi közügyként megfogalmazott bőnmegelızési stratégiával és taktikával lehet hatékonyan reagálni. Az Önkormányzat, mint a helyi szolgáltatások és szolgáltató intézmények többségének tulajdonosa, a helyi közigazgatás irányítója, és mint testület, a helyi politika fóruma vezérli, motiválja és koordinálja a helyi bőnmegelızést. A koncepció célja, az önkormányzat bőnmegelızési és közbiztonsági filozófiájának megfogalmazása, a helyzetelemzés alapján a célok és prioritások kijelölése, ezek alapján pedig a lehetıségek figyelembevételével, a megvalósítás módszereinek és felhasználható eszközrendszereinek meghatározása, a stratégia alapján pedig a cselekvési terv meghatározása. A koncepció alapgondolata az az elmélet, mely szerint az önkormányzat szintjén alakulhat ki az a védekezı mechanizmus, mely az állampolgár számára átlátható megoldásokat tartalmaz, és ezekre mozgósítani is képes. A koncepció a bőnmegelızés három alappillérére épül, melyek az áldozattá válás megelızése, az elkövetıvé válás megelızése és a bőnalkalmak korlátozása.

I. A koncepció jogi alapjai A bőnmegelızési koncepció az alábbi jogi normákra és ajánlásokra épül 1.

2.

3.

4.

5. 6. 7. 8.

9.

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága 2002-i ülésén elfogadott határozata a közösségi bőnmegelızés irányelveirıl szól, amelyeknek kriminálpolitikában történı érvényesítésére hívta fel a tagállamok figyelmét. A 2002. évi 11. ENSZ Kongresszuson fogadták el a közösségi bőnmegelızés irányelveit Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa „A demokratikus társadalmak mindennapi életében elkövetett erıszakos cselekmények ellen” elnevezéső program keretében megfogalmazásra kerültek az európai unió tagállamai részére olyan ajánlások, melyek önkormányzati szinten is koncepcióalkotást generálnak (Helyi Önkormányzatok Chartája- 1985). Alkotmány 42. § - a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintı helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, melynek 8. §. (1) bekezdése a közbiztonságról történı gondoskodást a települési önkormányzatok feladatkörébe utalja. A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete a települési önkormányzat és a rendırség kapcsolatát szabályozza. 115/2003. OGY. Határozat, a Bőnmegelızés Nemzeti Stratégiájáról és melléklete. 1009/2004 (II.26.) és 1036/2005. (IV.21) Kormány Határozat a 115/2003. OGY. Határozat végrehajtásáról. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány által kiadott, a települési önkormányzatok bőnmegelızési és közbiztonsági koncepciójának megalkotásához ajánlott szinopszis. 2006. LII. törvény a Polgárırségrıl.



Közbiztonság A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének – adott idıszakban és helyen – jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadástól. A közbiztonság infrastrukturális tényezı, a gazdaság mőködésének üzemen kívüli feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, a termék elıállítási költségét. A város közbiztonság állapota a helyi problémák összességébıl tevıdik össze, ezért kezelése, a hatékony reagálás is csak helyi összefogással lehetséges. A bőnözés mérséklése (elviselhetıvé tétele), megakadályozása az önkormányzat által szervezett lakosság és civil erık, polgárırség, valamint a bőnmegelızésben érintett ágazati szervek, a rendırség közös feladata. Bőnmegelızés A bőnmegelızés fogalmát a hazai és nemzetközi szakmai irodalom figyelembevételével a 115/2003. OGY. határozat melléklete (nemzeti bőnmegelızési stratégia) fogalmazza meg. A bőnmegelızés: az állam szervek, önkormányzati szervek, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége, amely - az elkövetıvé, valamint áldozattá válás megelızésével, a bőnalkalmak csökkentésével - a bőncselekmények számát csökkenti. (A többi szereplı a közösségi bőnmegelızés résztvevıje, akiket az önkormányzat saját területén tud szervezni és mozgósítani a bőnmegelızés érdekében). A társadalmi bőnmegelızés mindazon intézkedések összessége, amelyek a társadalom kohéziójának növelésre, az egyének és természetes közösségeik társadalmi kötelékeinek megtartására, a lazuló kötelékek erısítésére, a társadalmi integráció biztosítására irányul. Az önkormányzatnak elsısorban az elsıdleges és másodlagos beavatkozási szinten kell a bőnmegelızési feladatait ellátnia, az elkövetıvé válás, az áldozattá válás megelızése és a bőnalkalmak csökkentése területén. Megelızési felfogás A bőnözés okai elsısorban a makro és mikrokörnyezeti hatások között keresendık. A makro tényezık között fontos szerepet játszik a szociális és gazdasági környezet, az oktatás a mővelıdés szintje és lehetıségei, a munkalehetıség és munkaképesség, a jövedelmi viszonyok, az egészségügyi ellátottság, az igazságszolgáltatási apparátus hatékony és gyors mőködése. A személyiség kialakulását is közvetlenül befolyásoló „kis környezet” (mikromilliı) – a család, az iskola, a munkahely, a baráti kapcsolatok, a szórakozási lehetıségek és szokások – is befolyásolják a bőnözés mértékét és minıségét. A bőncselekmények hatékony felderítése is hozzájárul a bőnmegelızéshez azáltal, hogy adott deviáns körben (vagy a területen) a felelısségre vonás „elkerülhetetlensége”, az elkövetıi kockázatot növeli, így közvetve korlátozhatja az elkövetıvé válást (vagy elkövetık visszaesését).



Az állampolgárok önvédelmi képességeinek tudatos fejlesztése, a személy és vagyonvédelem megszervezése, az állampolgárok önkéntes védelmi csoportjainak támogatása (polgárırség) szintén nagyban hozzájárul a terület biztonságosabbá tételéhez. Az ifjúság körében a tanintézeti oktatáson kívüli sportolási kulturális, szakmai, vagy továbbképzési, szabadidıs tevékenységek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szabadidı hasznos lekötésével és eltöltésével, személyiségük fejlesztésével elkerüljék a „tétlenségbıl” és „unatkozásból” eredı fiatalkori devianciákat (csavargás, italozás, kábítószerezés). Az önkormányzat a bőnmegelızés kulcsszereplıje A társadalmi bőnmegelızési stratégia, az annak megvalósítását szolgáló kormányzati cselekvési program csak az önkormányzatok közremőködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált részévé (115/2003. OGY. Határozat). Az önkormányzatnak a helyi rendırséggel együttmőködve aktív és vezetı szerepet kell vállalnia a helyi közösség biztonságát szolgáló terv elkészítésében. Kezdeményezı szerepük van a helyi jelzırendszerek, a legkülönbözıbb együttmőködési formák szervezésében, a helyi bőnmegelızési program koordinálásában, végrehajtásában, valamint folyamatos értékelésében. Tapasztalat, hogy a polgárok a helyi önkormányzatokat tekintik a legelérhetıbbnek, és a legjobban tájékozottnak a potenciális és tényleges válsághelyzetek megoldásával kapcsolatosan. Az önkormányzat feladatából eredıen hatékony egyeztetı és közvetítı szerepet tölt be, így megelızheti, megakadályozhatja, hogy a területen képzıdı konfliktusok, okozta feszültségek, vagy negatív antiszociális jelenségek, addig a pontig jussonak el, ahol már a rendırség, az ügyészség és a bíróság beavatkozása szükséges. Az önkormányzatnak kulcsszerepe van a hatáskörébe tartozó egyes ágazati politikák célkitőzéseinek alakításában, így biztosíthatja, hogy azok a biztonság szempontjait figyelembe vegyék. Az Önkormányzat általános feladatai a bőnmegelızés érdekében:

helyi szabályozás kialakítása (stratégia, cselekvési terv) bőnmegelızési érdekek érvényesítése a hatósági jogkör gyakorlása során társadalmi integráció biztosítása felvilágosítás, oktatás, tréningek szervezése szociális intézkedések megtétele vagyonvédelmi és biztonsági szolgáltatások nyújtása lakosság felé (vagy ezek megszervezése) közigazgatási területén a koordináció biztosítása állami-önkormányzati-civil szféra szereplıi között Az önkormányzat testületének feladata a helyi népakarat és érdek legitim képviselete. Ebbe az érdek csoportba tartozik a választók életminıségét jelentısen befolyásoló helyi bőnmegelızés és közbiztonság is.



A bőnmegelızést és a közbiztonságot érintı kiemelt feladatok:

a bőncselekményeket elısegítı és lehetıvé tevı okok feltárása, megállapítása, a sértetté válást befolyásoló tényezık feltárása, a bőnalkalmak számát redukáló intézkedések megfogalmazása, meghatározása a bőnmegelızés célrendszerének meghatározása, az elsıbbséget élvezı célok és a nagy jelentıségő feladatok meghatározása, a döntések elıkészítése, döntés, majd megrendelés a megfelelı szakmai szervezetek felé, a feladatok közös végrehajtására szoros együttmőködés az önkormányzat, a szakmai szervezetek, a helyi intézmények, a helyi társadalom tagjai között, és a végrehajtásra való ösztönzés, a bőnmegelızésben együttmőködık között folyamatos partnerségi viszony fenntartása. A társadalmi megelızési program és az ezzel kapcsolatos információk hatékony továbbítása, folyamatos kommunikálása Bőnmegelızés módszereinek és eredményeinek médián keresztül történı folyamatos kommunikációja (disszemináció) Együttmőködés-koordináció Az önkormányzat bőnmegelızésben betöltött szerepének egyik legfontosabb eleme a koordináció és az együttmőködés. A társadalmi bőnmegelızést alapvetıen az önkormányzat képes össze fogni és koordinálni. Az önkormányzatnak kell kialakítania a partnerséget saját szervezete és a társadalmi (közösségi) bőnmegelızés egyéb szereplıi között, de a közösségi partnerek között is a hatékony együttmőködés érdekében. Az önkormányzat szervezeténél és hivatalánál fogva alkalmas arra is, hogy összefogja és koordinálja - saját közigazgatási területén - a bőnmegelızésben érintett egyéb ágazati szervezeteket és azok képviselıit, ezzel összekapcsolja ıket a társadalmi (közösségi) bőnmegelızés szereplıivel. Az egyes érintett testületek (szervezetek) közötti együttmőködés egyelıre még új jelenségnek számít. Tagadhatatlan, hogy az intézmények – a rendırség, a bíróságok, a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek, a magán biztonsági vállalatok és a helyi lakosok nem szoktak még hozzá ahhoz, hogy együtt dolgozzanak, ezért gyakran továbbra is egymástól függetlenül, saját szokásaik, szabályzataik szerint mőködnek. Az említett szervezetek között létrejövı együttmőködési szerzıdéseknek – a múltban tett próbálkozásokhoz képest is – már egy új alapvetı szemléletváltást kell tükrözniük. Be kell bizonyítaniuk, hogy képesek a közbiztonság növelésére és az érintett terület kriminalitást kiváltó problémáinak megoldására, a bőnesetek csökkentésére úgy, hogy csökkentik a bőnalkalmakat, segítik a sértetté, áldozattá válás megelızését, és megtesznek mindent azért, hogy a bőnismétlés ne történhessen meg vagy az elkövetıvé válás, visszaesés csökkenjen. Az önkormányzat részfeladatai a bőnmegelızési koncepcióval kapcsolatban

Partnerség kialakítása Helyzetfelmérés elkészítése Helyi bőnmegelızési stratégia elkészítése Bőnmegelızési cselekvési terv (program) elkészítése Felkészülés a végrehajtásra, felelıs személyek és szervezetek kijelölése



Végrehajtás segítése Végrehajtás ellenırzése (monitoring) (kitőzött ciklus elérését követıen) Bőnmegelızési stratégia szükség szerinti módosítása Cselekvési terv módosítása, aktualizálása Végrehajtás segítése Végrehajtás folyamatos ellenırzése (monitoring) A bőnmegelızési program végrehajtásába bevont és feladatot ellátó önkormányzati szervezetek Testületi szervek Képviselı testület

Hivatali szervek Jegyzı

Háttérintézmények Szociális

Bizottságok

Hivatal szervezeti egységei

Oktatási Egészségügyi


Társaságok Hivatal által létrehozott gazdasági társaságok


Önkormányzat bőnmegelızési és közbiztonságot, érintı feladatait ellátó szervezeteinek speciális feladatai (fontosabb feladatok) Önkormányzati képviselı testület feladatai - helyi rendeletalkotás, - költségvetés elfogadása, - bőnmegelızési stratégia és cselekvési terv elfogadása, - döntés egyedi pályázatokban, pályázati önrészben, együttmőködésben, - rendırség beszámoltatása, - támogatott szervezetek beszámoltatása (polgárırség), - díjazás, jutalmazás, elismerés, Európai Uniós, Regionális Kommunikációs és Közbiztonsági Bizottság - bőnmegelızést érintı kérdések tárgyalása, preferálása, - helyi pályázatok elıkészítése (téma, probléma felvetés, prioritások alapján), - döntés pályázati ügyekben (elbírálás, vagy önrészek biztosítása), - együttmőködések elıkészítése, Önkormányzati képviselık - választási körzetben fogadónapok megtartása (ötlet és javaslat befogadása), - választási körzetben rendszeres párbeszéd a civil szervezetekkel, információ áramlás biztosítása különös tekintettel a bőnmegelızés prioritást élvezı témaköreire, - kapcsolattartás helyi rendırrel, és Monori kapitánysággal, - kapcsolattartás helyi polgárır vezetıvel, - képviselı: mint közbiztonsági tanácsnok, vagy kapcsolattartó bőnmegelızési referens, Jegyzı, mint a hivatal vezetıje - közigazgatási feladatok ellátása, - szükség szerinti szabálysértési eljárások lefolytatása, - hivatal háttérintézményeinek irányítása, - rendelet elıkészítések, Önkormányzat és intézményei Az önkormányzat közvetlen fenntartása és irányítása alá tartozó intézmények koncepciótól és programjaiktól függıen részesei lehetnek a helyi közrend-közbiztonság megırzésének, a bőnmegelızési rendszernek, hiszen mőködésük az igazgatási területen valósul meg. Az egyes intézmények jelentıs lakossági kapcsolatokkal rendelkeznek (funkciójuktól függıen



II. Helyzetfelmérés (és szociometriai leírás) Pilis, 2005. július 1. napjától városi jogállású település Pest megyében, Budapest központjától 46 kilométerre kelet-délkeletre fekszik, az ország földrajzi középpontjától kb. 15 kilométerre. A 44,33 km2 területő, 11. 432 fı állandó lakosú város a népességét tekintve a régió egyik legdinamikusabban fejlıdı települése: annak ellenére, hogy nem tartozik a fıváros szigorúan vett agglomerációs körébe, jól megfigyelhetıek a szub- és dezurbanizációs folyamatok jellemzıi. Az elmúlt 15 évben Pilis egy alföldi agrárközségbıl a fıváros alvóvárosává vált, amelyet igazol a mezıgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése, a népesség számának a pozitív vándorlási egyenlegbıl adódó hirtelen növekedése és a fıvárosba ingázók magas száma. A település népsőrősége megközelíti a 260 fı/km2-t, ez jelentısen meghaladja az országos átlagot (109 fı/km2). A város településszerkezete megfelel az Alföldön többségében jellemzı szerkezetnek. A nagy kiterjedéső belterület a fı közlekedési útvonalak csatlakozása körül nagyjából szimmetrikusan alakult ki, ezt övezi egy nagyobb átlagos telekmérető, széles külterületi öv, melynek funkciója az elmúlt 15 évben jelentısen megváltozott. A korábbi hétvégi telkek, présházak állandó lakófunkciójú ingatlanokká alakultak. A település legkülsı övezetében a szántók, legelık, erdıterületek között számos különálló tanya is található. A település északi részére lenyúlnak a Gödöllıi-dombság délkeleti vonulatai, melynél fıként üdülıfunkciót ellátó, jellegzetes képet mutató pincesor lett kialakítva (Hegyeki pincesor). A település közigazgatási szempontból az összesen mintegy 90 ezer lakost magába foglaló Monori kistérséghez tartozik, és a település számos funkcióját a kistérségi központ látja el (okmányiroda, középiskola, földhivatal). Ugyanakkor a várost történelmi szálak főzik a hasonló adottságokkal rendelkezı, mintegy 5 kilométerre fekvı Albertirsához is, valamint annak kistérségi székhelyéhez, Ceglédhez (kórház, bevásárlóközpontok). Pilis város közlekedés-földrajzi helyzete igen kedvezı: a várost átszeli a 4-es számú fıút, melynek a települést elkerülı szakasza várhatóan 2007-ben készül el, meggyorsítva ezzel a közúti közlekedést a fıváros irányába és elıreláthatólag növelve a keleti irányú (Szolnok, Debrecen, országhatár) forgalmat is. A települést ugyancsak átszeli a korszerősítés alatt álló Budapest-Cegléd-Szolnok (100a jelő) vasúti fıvonal is, mely gyors, kényelmes összeköttetést biztosít a fıváros, illetve a kistérségi központok (Monor, Cegléd), a megyeszékhelyek (Szolnok, Kecskemét) és regionális központok (Debrecen, Szeged) felé is. A várost délkeletrıl érinti a 405-ös fıút, mely a keletrıl érkezı tranzit-teherforgalmat vezeti a közeli M5 autópályára. A 4606 számú összekötıút a szomszédos Nyáregyháza (rendszeres menetrendszerinti autóbusz-közlekedés) és Káva gyors elérését teszi lehetıvé. Az M0 körgyőrő fokozatos kiépülésével az ország mind több térsége válik gyorsabban megközelíthetıvé, felértékelve ezzel városunk kedvezı közlekedési és logisztikai helyzetét, melyet tovább erısít a mindössze 25 kilométerre fekvı Ferihegyi repülıtér is. A település nem elemezhetı a megye és kistérség ismerete nélkül. A településnek van vasútállomása, valamint buszmegálló helye. A településen nyilvántartott gépjármővek száma: 2784 db. ebbıl haszongépjármő, 599 db.



Demográfia Pilis település népességének alakulása a század elejétıl a 70’-es évekig – leszámítva a II. világháború hatásait – viszonylag egyenletesen növekedett, és 1970-re elérte a 9000 fıt. A vidékrıl Budapestre történı beköltözés szigorú szabályozásának és a viszonylag fejlett helyi mezıgazdaságnak és élelmiszeriparnak köszönhetıen a település népessége az 1980-as évekig növekedett, ám a 80-as évek második felétıl a szabályozás enyhítése és a romló gazdasági körülmények a népesség csökkenését eredményezték. A település népességének erıteljes, eddig soha nem tapasztalt növekedése a 90-es évek elején indul meg majd erısödött fel, összhangban a Budapest környéki agglomerációs öv népességének és szolgáltatásainak dinamikus bıvülésével. Az 1. ábra adatai igen jól tükrözik a település lakónépességének növekedését 1990. és 2003. között. Ez elsısorban Pilis kedvezı földrajzi fekvésének, gyors elérhetıségének, így a budapesti munkahelyek és oktatási intézmények könnyő megközelítésének, a kedvezı környezeti adottságainak és nem utolsó sorban a város településszerkezeti változásának – az új település részek beépítése, új építési telkek kialakítása - köszönhetı. A 90’-es években elkezdıdött és egyre inkább felerısödött szub- és dezurbanizációs folyamatoknak köszönhetıen tehát a település népessége 15 év alatt közel 1/3-ával növekedett. 1. ábra: Pilis lakónépességének változása 1970 és 2003 között 12000

Népesség

11000

10000

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1980

8000

1970

9000

A többségében a fıvárosból kiköltözık egyik része azon fiatalabb családok közül kerül ki, akik a kedvezıbb lakókörnyezet (jobb levegı, zöldövezet, kisebb zsúfoltság) reményében változtattak lakhelyek, másrészük viszont a fıvárosi lakóingatlanok (pl. panellakások, bérlakások) nagyobb fenntartási költségei miatt voltak kénytelenek vidékre, de még a fıvárostól könnyen elérhetı távolságba kerülni: ez utóbbi csoportba tartozók többsége Pilisen az olcsóbb, alacsonyabb komfortfokozatú, külterületi ingatlanokba költözött. Ezt mutatja az a tény is, hogy a 90-es évek folyamán – a bel- és külterületi határok változatlansága mellett – jelentısen megnövekedett a külterületi népesség száma és aránya (2. ábra)



2. ábra: A bel- és külterületi népesség számának és arányának változásai 1990 és 2003 között Belterületi népesség

Külterületi népesség

száma (fı)

aránya (%)

száma (fı)

aránya (%)

Év

Össznépesség (fı)

1990

9082

8743

96,3

339

3,7

2001

10609

9478

89,3

1131

10,7

2003

11148

9714

87,2

1434

12,8

A táblázatból kitőnik, hogy a külterületi népesség száma 13 év alatt több mint háromszorosára növekedett, és 2003-ra az össznépesség közel 13%-a lakott külterületen. Az 1990 és 2003 közötti bevándorlási hullám leginkább tehát a külterületeket érintette, hiszen a több mint 2000 fıs népességnövekedés 53%-a e területeket érinti. A településszerkezet ilyen mértékő megváltozása jelentıs problémákat hozott a felszínre. A külterületre költözı, sokszor alacsonyabb státuszú, szegényebb népesség inkább nyaraló, vagy hétvégi ház jellegő építményekbe költözött. Ezen ingatlanok többségében alacsonyabb komfortfokozatúak, nemcsak a gáz- és csatornahálózat, hanem az ivóvízhálózat is kiépítetlen, mely körülmények jelentısen megnehezítik a megfelelı életminıség kialakítását. További jelentkezı probléma – nemcsak a külterületeken, hanem a város egész területén – a burkolatlan utak nagy aránya. Jelentıs esı vagy olvadás után ezen utak nehezen járhatóvá vagy akár járhatatlanná válnak, a nyári szárazságban viszont éppen a porszennyezés jelenthet gondot. Pilisen a népesség korcsoportok szerinti megoszlása (3. ábra) az utóbbi évekig körülbelül megfelelt az országos mutatóknak, de az utóbbi években bekövetkezett népességnövekedés hatására az országos átlagoknál valamivel kedvezıbb képet mutat. Ez azzal magyarázható, hogy a településre költözık zömében a gyermekes családok közül kerülnek ki, akiket vonz a nyugodt, tiszta környezet, ugyanakkor még viszonylag egyszerően megoldható a fıvárosba illetve környékére történı napi ingázás is. A fıvárosból történı kiköltözés másik oka az olcsóbb megélhetési költségek, amelyek szintén a mobilis, átlag körüli jövedelemmel rendelkezı családokat érintik leginkább. 3. ábra: A fıbb korcsoportok létszámának változása Pilisen 1990 és 2003 között 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000

0-17 évesek

18-59 évesek


60 évesnél idısebbek

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0


A 18 év alatti korosztály létszáma 1996-ig kismértékben csökkent, azóta emelkedik, a vizsgált idıszakban összesen mintegy 8%-os növekedést mutat. A 60 év felettiek aránya, egyenletesen, kismértékben emelkedett, 1990 és 2003 között mintegy 250 fıvel. Az aktív korú 18-60 éves korosztály létszáma és aránya nıtt legnagyobb mértékben: 1990-ben még csak 5214-en tartoztak ebbe a korcsoportba, míg 2003-ban 6673-an, azaz jelenleg a lakosság 60%-a. A korszerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy az kedvezıbb, mint az országos átlag: az idıskorúak aránya körülbelül megegyezik az átlaggal, míg a 18 év alattiak aránya az országos adatnál jelentısen kedvezıbb. A nemek közti megoszlást tekintve 2003-ban a nık tették ki a lakosság 51,8%-át, azaz a nık száma kb. 400-zal haladta meg a férfiakét. A nı-férfi arány hosszabb idısort vizsgálva sem változott lényegesen, és hozzávetılegesen megegyezik az országos átlaggal (52,2%) is.

Foglalkoztatottság, munkanélküliség Pilis város foglalkoztatási adatai mind a kistérség, mind a megyei adatoknál kedvezıtlenebbek. A helyben foglalkoztatottak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint alacsony (nem éri el az 1300 fıt), a helyben foglalkoztatott pilisiek száma alig haladja meg az ezret. Ezzel szemben a fıváros és környéke munkaerıvonzásának hatására naponta több mint 2600 ember ingázik, ez a foglalkoztatottak több mint 70%-a, ami a település lakosságszámához képest nagyon magas arány. A foglalkoztatottsági ráta 2001-ben 34,8% volt, ami jelentısen elmaradt a régió átlagától (41,8%), és a Monori kistérségben is – Káva után – a legkedvezıtlenebb érték. Az alacsony foglalkoztatási arány részben visszavezethetı a népesség viszonylag alacsony képzettségi szintjére: a 17 év felett lakosság több mint 30%-ának legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van (Pest megyében ez az érték 24,8%). Még nagyobb a lemaradás a felsıfokú végzettségőek tekintetében: ez a Pest megyei érték fele (5%). 4. ábra: A pilisi foglalkoztatottak fıbb ágazatcsoportok szerinti megoszlása 2001-ben

30.9%

65%

4.1% Ipar, építıipar

Mezıgazdaság

Szolgáltatás

A foglalkoztatottak mindössze 4.1%-a dolgozott a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás területén, ez megfelel az országos átlagnak, és továbbra is erısen csökkenı tendenciát mutat. Emellett ugyanakkor jelentıs a jövedelmüket mezıgazdasági – háztáji – tevékenységgel kiegészítık száma. Az ipari szektorban foglalkoztatottak aránya kismértékben csökken, jelenleg a foglalkoztatottak, mintegy harmada dolgozik az ágazatban. Az elmúlt évtizedben – az országos trendeknek megfelelıen – erıteljesen növekedett a szolgáltató ágazat súlya a szektorok között. 2001-ben minden 3 foglalkoztatott közül kettıt a tercier szektorban alkalmaztak.



5. ábra: Az 1000 fıre jutó mőködı vállalkozások számának változása Pilisen és a magasabb szintő közigazgatási egységeiben 1996 és 2004 között 140 120 100 80 60 40 20 0 1996

1997

1998

Közép-Magyarország

1999

2000

2001

Pest megye

2002

2003

Monori kistérség

2004 Pilis

A vállalkozói aktivitás (5. ábra) tekintetében Pilis jóval elmarad a Közép-magyarországi régió és Pest megye átlagától, és nem éri el a Monori kistérség átlagát sem. 2004-ben Pilisen 1000 fıre 51 vállalkozás jutott. A vállalkozások közül a mikro- és kisvállalkozások képviseltetik csak magukat. 50 fınél többet foglalkoztató közép- vagy nagyvállalkozás nem mőködik a településen. Részben ez az oka annak, hogy a foglalkoztatottak nagy része más településen talált magának munkát. A pilisi vállalkozások több mint fele a gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem ágazatban mőködik. 6. ábra: A regisztrált munkanélküliek számának változása Pilisen 1993 és 2003 között 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

A regisztrált munkanélküliek száma 1993-tól folyamatosan, kisebb ingadozásokkal csökkent. Ennek egyik oka – elsısorban az 1996. évi megszorítások után – a gazdaság élénkülése, másrészt a munkanélküli segélyre való jogosultságban bekövetkezett változások. A munkanélküliek 70-75%-a legfeljebb szakmunkásképzı iskolát végzett.



A munkanélküliek számának csökkenésével ugyanakkor nem csökkentek az Önkormányzat szociális kiadásai. Ez egyrészt köszönhetı a lakosságszám növekedésének, másrészt az állami munkanélküli ellátásból kiszorult kedvezıtlen társadalmi-szociális helyzető népesség egyre növekvı számának. A kedvezıtlen foglalkoztatási helyzet következménye, hogy a Pilisen élı 3033 család közül 1295 csak inaktív keresıvel (pl. nyugdíjas, GYES-GYED-en levı) rendelkezik, további 200 család pedig a munkanélküliség miatt nem rendelkezik foglalkoztatottal1.

Nevelési, oktatási intézmények A település népességének az utóbbi 15 évben tapasztalt jelentıs növekedése az intézményrendszerre, különösen a nevelési és oktatási intézményekre rendkívüli feladatokat hárított. A gyerekszám növekedését egy már amúgy is helyhiánnyal küzdı oktatási-nevelési rendszernek kellett kezelni: halaszthatatlanná vált az óvodai férıhelyek számának bıvítése, és az utóbbi idıben felmerült egy új iskola alapításának gondolata is. 7. ábra: Pilis óvodáinak férıhelyei és a beíratott gyermekek száma 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Óvodai férıhelyek száma

Óvodába beírt gyermekek száma

Az óvodás korúak száma az utóbbi idıben mérséklıdött, jelenleg a Pilisen élı óvodáskorúak (3-5 évesek) száma körülbelül kissé magasabb a férıhelyek számával. A kapacitáshiányt az okozza, hogy jelentıs számú gyermek van beíratva a városban mőködı, sajátos nevelési igényőek számára fenntartott intézménybe, amely a környezı települések ilyen irányú igényeit is kielégíti. Az általános iskolai tanulók esetén hasonló tendencia mutatható ki. Az utóbbi években mérséklıdött, illetve megállt az általános iskolai tanulók számának 1993-tól 2001-ig tartó folyamatos erıteljes növekedése. Mivel az általános iskoláskorú 6-14 éves népesség száma 2001-tıl is emelkedik, ez arra enged következtetni, hogy növekszik azon diákok száma, amelyek más településekre járnak általános iskolába. 1992 óta mőködik szakiskolai képzés a településen, ahol az általános iskolát végzett diákok asztalos, élelmiszer- és vegyi áru kereskedı valamint nıi ruhakészítı szakmákat tanulhatnak. Az iskola regionális szerepet is betölt: a diákok több mint fele a környezı településekrıl jár

1

2001-es népszámlálási adatok alapján



be. Ily módon rögzíthetı, hogy a diákok száma a kezdeti 55-rıl folyamatosan emelkedve 2003-ra közel háromszorosa lett. Probléma azonban, hogy az ún. szakképzı iskolában 2006. évben az asztalos foglakozás oktatása megszőnik, ezáltal valószínősíthetı, hogy az oktatási-nevelési intézménybe járó tanulók, gyermekek száma csökkenı tendenciát fog mutatni. Legközelebbi város: Monor és Albertirsa. Legközelebbi tőzoltóság Monoron és Cegléden található, míg a legközelebbi városi rendırkapitányság Monoron. Pilis önálló rendır-ırssel rendelkezik, az ırs 2 darab gépjármővel rendelkezik. A rendırséggel a kapcsolat kiváló. Az elızetes adatgyőjtés során a közbiztonsági helyzetet jónak minısítették, hasonlóan az állampolgári biztonságérzethez. A területen polgárırség mőködik 1996-tól, önálló egyesületként, létszáma 62 fı (2005). A polgárırség 1 db gépjármővel, és 1 db rádióval rendelkezik. A polgárırségnek a rendırséggel együttmőködési megállapodása van. A polgárırség jellemzı tevékenysége: járırözés, ifjúságvédelmi feladatok, gépjármő-felderítés, általános prevenciós, demonstratív, tevékenység. A településen jelentıs számú civil szervezet (egyesület) tevékenykedik. A település kulturális élete kiemelkedı, így éves rendezvénytervei alapján, szinte minden hónapra jut egy komolyabb és nagyobb tömegeket érintı nyilvános kulturális, vagy egyéb esemény-rendezvény. A rendezvények közbiztonsági, vagy vagyonvédelmi biztosítása minimális. Pilisen országos, vagy megyei léptékő, jelentıs nagyságrendő vagyonvédelmi vállalkozás nem üzemel, kisebb cégek és egyéni vállalkozók találhatók. A lakóházak egy része vagyonvédelmi riasztórendszerrel védett, másik részük vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszerbe bekötött (csatlakoztatott). A riasztó-rendszerrel ellátott lakások, pontos (vagy relatív száma) nem ismert, hasonlóan nincs felmérési adat a távfelügyeleti rendszerekrıl, vagy azok üzemeltetıirıl. A városnak térfigyelı rendszere nincs. A Pilisi Polgármesteri Hivatal vagyonvédelmi rendszere átalakításra szorul, hasonlóképpen átvilágítandók az önkormányzat intézményei is (iskola, könyvtár, faluház stb.).



III. Bőncselekmények alakulása 2000-2005-év között (bőnügyi fertızöttség, közrend-közbiztonság állapota) Pilis Pest megye központi részén helyezkedik el, így bőnügyi és közbiztonsági helyzete részben függ a megyei helyzettıl és a megye közbiztonsági állapotától is. Magyarországon 2005 elsı negyedévében 3 %-al nıtt az ismertté vált bőncselekmények száma, míg Pest megyében az országos átlagnál is magasabb volt ez az emelkedés (a tavalyi elsı negyedév bőncselekményeinek 1,3-szerese). Az elsı negyedévben mintegy 15 %-al több vagyon elleni bőncselekményt követtek el, melynek jelentıs része sikkasztás, csalás, gépjármőlopás volt, míg a betörések száma a felére esett vissza. A városra jellemzı még a nagyszámú átmenı forgalom (M4, M405-ös út). Pilis bőnügyi fertızöttségét nagyban befolyásolja az a körülmény, hogy az elhagyatott zártkerti ingatlanokba költözı személyek szociálisan lecsúszott, deviáns egyének. Az ifjúsági és éjszakai szórakozóhelyek szempontjából a város teljesen ellátatlan. Az egyre növekvı népesség és nagyszámú külterületi tulajdonos (ideiglenes lakos), valamint az említett átmenı – utazó – tömeg összhatása ellenére egy aránylag normálisnak tőnı bőnügyi és közbiztonsági statisztikával rendelkezik Pilis. Az elmúlt öt év bőncselekményi számait és annak struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb problémát – mint minden hasonló településen – a vagyon elleni bőncselekmények okozzák, melyek a településen elkövetett bőncselekmények több mint 75 %-át alkotják (2005-évben az ismertté vált összes bőncselekmény 367–bıl, 280 vagyon elleni). Viszonylag magas a lopások száma, melyeken belül a legnagyobb arányt az „egyéb, személyek javait károsító lopás” szerepel általában több mint 2/3 arányban. A lopások 10-20 % közötti értékben (évektıl függıen) tartalmazzák a „besurranásos” lopást, mint elkövetési módszert. Szintén cca.15 % körüli értéket képvisel a gépkocsiból történı lopások száma is. A besurranásos lopások sértettjei lehetnek még az idısebb lakosok, akiknél a figyelem hiánya, az éberség, nyilvánvalóan csökkent védelmi képességekbıl ered. A gépkocsilopások száma nem jelentıs évi 0-4 közötti tételt mutat. A betöréses lopásoknak a lelki feldolgozása egyébként is nehezebb mint a nem erıszakos jellegő lopásoké, hiszen az elkövetı egy privát szférába hatol be, méghozzá erıszakos-durva módszerekkel, ahol az intim szféra, a sokszor nem annyira értékes, de valakihez (tulajdonoshoz) kötıdı tárgyak eltulajdonítása sokszor kellemetlenebb, mint egy nagyobb értékő, de alkalmi lopás. A közrend elleni bőncselekmények közül a garázdaság érdemel még említést. A testi sértések száma viszonylag alacsony, a rablások száma elenyészı A jármő vezetés ittas állapotban bőncselekmény szintén nem jellemzı a településre, legalábbis az ellenırzési és realizált adatok ezt mutatják:



A településen viszonylag ritka a közlekedési bőncselekmény. Megjegyzés: a megyében a közlekedési bőncselekmények száma 1994-tıl 1998-ig folyamatos csökkenést, ezt követıen változó tendenciát mutat. Abban viszont minden egyes értékelt év azonos, hogy a közlekedési bőncselekmények igen jelentıs része az ittas vezetésekbıl tevıdött ki, 2005-ban ez az érték például 67,3 % volt. A Pilisi közlekedési morál a fentieket figyelembevéve jónak mondható, mely adódhat abból is, hogy jelentısebb éjszakai szórakozóhelyek nincsenek a területen (pl. nagyobb befogadóképességő diszkók). A kábítószerrel kapcsolatos bőncselekmények nem jellemzık (bőncselekményi és büntetıeljárási megjelenése) de ez nem jelenti azt, hogy az nincs jelen. Mivel e jelenség egyelıre nem ölt tömegméreteket, nem jellemzı szubkultúra – s fıleg nem a helyi lakosok körében – ezért az alkalmi „idényszerő” latens megjelenés és valószínősíthetı fogyasztás, terjesztés csak késıbb fogja káros hatásait éreztetni. Latencia A bőnügyi statisztikai adatok csak az ismertté vált bőncselekmények számát jelzik, melyek valamely módon a hatóság tudomására jutottak, ezt követıen pedig hivatalos büntetıeljárás zajlott le (valamely eredménnyel). A szakemberek szerint a látencia 10x nagyságrendő minimum (és általában), azaz ami a hatóság tudomására jut az csak egy része az egésznek, ami valójában a környezetben zajló jogsértések számos változatát felöleli. A látenciát növeli, hogy az esetek nagy része eredménytelen felderítéssel zárul (pl. lopás, gépkocsi feltörés), vagy a kár nagysága olyan tételő, mely hivatalos eljárást, majd biztosítói ügyintézést nem ér meg (tekintettel a nyaralásra s viszonylag kevés pihenésre fordítható idıre). Az esetek egy részében ( pl. besurranásos lopás), valószínő, hogy a sértett maga sem tudja biztosan, hogy az adott dolga hogyan tőnhetett el, vagy azt véletlenül nem hagyta e el máshol. Az elıbbi statisztikai adatok tehát nem jelentik feltétlenül azt, hogy a településen a közrendközbiztonság teljesen rendben van, vagy a bőnügyi fertızöttség „jelentéktelen”. A látencia mértékét csak komoly és tartós, vizsgálattal (felmérésekkel) lehet megközelítıleg megállapítani akár egyes bőncselekmény típusokra külön-külön is. A lakosság szubjektív biztonságérzete A lakosság szubjektív biztonságérzetére nem áll rendelkezésre hivatalos adat, vagy forrás, így az a látencia méréssel és egyéb kérdıívekkel állapítható csak meg a jövıben. A felméréseknél figyelemmel kell lenni azon körülményre, hogy a város körül jelentıs mértékő külterületi ingatlanok találhatók. A lakosság tömege a „félelemérzete” alapján ezért két részre választható: 1. helyi lakosok, 2, „ideiglenes” lakosok. Az elıbbiekbıl adódik, hogy az általában nagyobb városokból (vagy fıvárosból) érkezı nyaraló tulajdonos más bőnözési nagyságrendhez és napi információhoz szokott, így a megyében, vagy helyszínen komolyabb fertızöttségnek és bőnözésnek látszó jelenséget is másképp értékelik a területen „ideiglenesen” tartózkodók. Az elızetes felmérés alapján a szubjektív biztonságérzet „jó” jelzést kapott, de ezt átfogó felmérés nem támasztja alá (hasonlóan a látencia mértékét sem).



Meg kell jegyezni azon körülményt is, hogy a településen tartózkodók (állandók-, vagy ideiglenes) biztonságérzetét nagyban befolyásolhatja az egyes bőncslekményekrıl adott híradások, média üzenetek száma, milyensége is (helyi lapban, kábel-tv-n). Az alábbi összehasonlítás célja, hogy érzékeltesse jelen helyzetfelmérésben azt a körülményt is, hogy a város és a legközelebbi települések tekintetében milyen azonosságok, különbözıségek (nagyságrendi eltérések, vagy éppen ellentmondásnak tőnı), jelenségek észlelhetık. A legközelebbi város földrajzi fekvése, struktúrája, lakosság összetételenagysága, munkahelyi befogadóképessége alapvetıen más, a bőnügyi statisztika ettıl egy kicsit elvonatkoztatott vizsgálata alapján azonban a fıbb vizsgált jogsértések számát tekintve mégis érdekes viszonyítási képet kapunk (2005. év). Rendıri munka a városban A település rendıri munkáját helyi rendırırs látja el, viszonylag szerény körülmények között. A rendıri elvárható aktivitással megelégedettek a lakosok, viszont kevésnek tartják a létszámot és technikát. Polgárırség helye és szerepe 1996. óta mőködı (elıtte 1990. év óta Faluvédı Egyesület) Polgárır Egyesületben jelenleg 62 fı tevékenykedik, teljesen ingyen. Munkájukra jellemzı, hogy éjszaka járırszolgálattal, látják el feladatukat. Részt vállalnak az Önkormányzati rendezvények biztosításában.

IV. CÉLOK, PRIORITÁSOK Általános, hosszú távú cél: az objektív biztonság és a szubjektív biztonságérzet közelítése és javítása, az életminıséget javító közbiztonság megteremtése, a bőnözés csökkentése. Középtávú cél: A közösségi bőnmegelızés rendszerének kiépítése a településen. Partnerségi viszony megteremtése az önkormányzat, az illetékes rendészeti szervek, helyi intézményi struktúra, gazdasági élet helyi szereplıi, lakossági- civil szervezıdések és a lakosság minél szélesebb rétege között. Rövidtávú célok: Az önkormányzat bőnmegelızési és közbiztonsági koncepciójának elfogadása, az önkormányzat képviselı testületén belül ennek megfelelı szakirányú bizottság, vagy más szervezeti struktúra (tanács) létrehozása, a bőnmegelızésért felelıs személy kijelölése. Akut problémák, krízisek gyors kezelése, rossz szubjektív biztonságérzet javítása technikai eszközökkel, és humán erıforrások útján. A településen mőködı polgárır egyesület, fejlesztése, együttmőködési megállapodás megkötése, mely tartalmazza a kölcsönös elvárásokat és elınyöket (finanszírozás). A leírtakhoz források megszerzése pályázat útján. A jelen Koncepcióban meghatározott célok megvalósításához kapcsolódó önrész vállalása, elkülönített pénzkeret biztosítása. Együttmőködés azon szervezetekkel, akik a település bőnmegelızési stratégiájában megfogalmazott célokkal összhangban vannak, vagy azok közvetlen, vagy közvetett elısegítésére saját profiljukban az önkormányzat támogatásával (szakmai támogató javaslat, vagy önkormányzati részvétel biztosítása) pályázni kívánnak a település biztonságának fokozása érdekében.



Prioritások a Nemzeti Bőnmegelızési Stratégiában

Az Országgyőlés ezeket a következıkben határozta meg: • A gyermek- és fiatalkori bőnözés csökkentése. • • • •

A városok biztonságának fokozása. A családon belüli erıszak megelızése. Az áldozattá válás megelızése, az áldozat segítés, az áldozat kompenzációja. A bőnismétlés megelızése.

Prioritások a jelen bőnmegelızési stratégiában A közterület rendjének fenntartása. A közterületen történı bőncselekményeket a lakosság közvetlenül érzékeli és védekezési lehetıségei is korlátozottak. Ezért egyik legfontosabb feladat a közterület és a nyilvános helyek rendjének biztosítása. Elkötelezett a szándék annak érdekében, hogy a - bárki által igénybe vehetı - közterületeken az emberek biztonságban érezzék magukat munkába menet-jövet, szabadidıben, pihenés közben, illetve akár éjszaka is. A gyermek és fiatalkori bőnözés csökkentése. Az említett korosztály (14-18-év közötti fiatalok) célirányos, preventív nevelésével a bőnözés utánpótlási bázisának csökkentése, annak megakadályozása, hogy a devianciák következményeként a fiatal olyan jogsértéseket kövessen el, mely bőnözıi magatartásokhoz (cselekményekhez) vezet. A droghasználat és kábítószer-bőnözés kezelése, megelızése érdekében a fokozott hatósági tevékenység mellett, széleskörő intézményi és társadalmi összefogás szükséges. Lehetıség szerint meg kell szervezni a nemzeti kábítószer-ellenes stratégia ajánlásának megfelelıen mindazon preventív tevékenységeket, melyek a fiatalok és a fiatal felnıttek droghasználatához, vagy kábítószer függıségéhez vezethetnek. A város általános biztonságának növelése. Általános cél, hogy a bőnözés mérséklésével, egyes káros tendenciák megállításával, elsısorban a vagyon elleni bőncselekmények megelızésével, megakadályozásával jelentısen javuljon az állampolgárok szubjektív biztonságérzete. Növelni kell az intézmények, létesítmények és lakások, -nyaralók, -üdülık vagyonbiztonságát (betörés elleni, és tőzbiztonságát). A családon belüli erıszak megelızése, megtörtént esetek megfelelı kezelése. Erıszakos családban felnövekvı gyermekben az erıszakra való hajlam átöröklıdik. Kiemelten fontos a problémás családok segítése, mert ezzel az elızı bekezdésben megfogalmazott célokért, és a devianciák elkerüléséért tudunk lépéseket tenni. Az áldozattá válás megelızése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. A leghatározottabb törekvéseink mellett is elıfordulhat, hogy a település lakói közül néhányan áldozattá válnak. Segíteni kell az állami és civil áldozatvédelmi lehetıségek elérését, s koordinálni szükséges a veszélyekkel kapcsolatos korrekt és folyamatos tájékoztatást. Az idıs, egyedül élık fokozott védelme, biztonságuk növelése. Az aktuális ügyektıl elvonatkoztatva is szükséges az idısekrıl való gondoskodás, ennek részét kell, hogy képezze otthonuk védelme is.



A településen fellelhetı – a lakosság nyugalmát zavaró - kedvezıtlen tendenciák megállítása, csökkentése. Elsıdlegesen a közlekedési balesetek, gépkocsi feltörések, betöréses lopások, besurranások, rongálások, közterületi bőncselekmények, rablások, zsebtolvajlások, terménylopások. Az e bekezdésben említett prioritás évente és egyes település részenként is változhat. Fontos a nagyszámú nyaraló és üdülı tulajdonosok közvetett, vagy közvetlen bevonása értékeik (ingatlanaik) védelme érdekében. A település közbiztonságának javításához szükséges a minimális rendıri jelenlét biztosítása, valamint a bőnmegelızés és közbiztonság érdekében közremőködı civil és non-profit szervezetek támogatása és tevékenységük koordinálása. Lehetıségek függvényében támogatni célszerő a városban szolgáló rendıri állomány tevékenységét. Támogatni minden olyan civil profit és non-profit kezdeményezést, mely a bőnmegelızés helyi ügyét szolgálja.

V. A megvalósítás eszközei, módszerei Közterület rendjének fenntartása A közterület és nyilvános helyek védelme fontos feladata a rendırségnek és az önkormányzatnak is. A rendırség elsısorban a közrend-közbiztonság állapotáért felelıs, míg az önkormányzat a feladatköréhez tartozó egyes rendészeti jellegő feladatok ellátásáért (tisztaság, parkolás rendje, közterület használat). A közterületeken megvalósítható biztonságérzet növelhetı az épített környezet tudatos tervezésével, a meglévı környezet átalakításával, vagy egyes hiányzó elemeinek pótlásával. Felül kell vizsgálni az önkormányzat által mőködtetett hivatalos és egyéb szolgáltató intézmények, más állami partnerszervezetek, vagy közszolgáltatók mőködési helyét és környezetét abból a szempontból, hogy kielégítik-e a biztonságos nyilvános, vagy a közforgalom számára nyitva álló objektumokkal kapcsolatos elıírásokat, vagy lakossági elvárásokat. Meg kell vizsgálni a közterületek-parkok, sétányok (üdülıövezetben) megfelelı átláthatóságát, közvilágítását, a közforgalmú állomások, vonat, -busz állomások környezetét, relatív biztonságosságát. A közterületeket és felsorolt objektumokat, intézményeket, közforgalmú közlekedési csomópontokat és az utasok részére nyitva álló tartózkodó helyeket „rizikó-analízis” szisztémával át kell világítani, és kockázatelemzésnek kell alávetni. Fel kell mérni a közterületi rongálások helyeit (parkok, játszóterek, buszmegállók, vagy falfirkák, grafiti stb.) és az okozott károkat, intézkedni kell ezek további megelızésére. A közterület rendjét célszerő térfigyelı (fix és mobil) eszközökkel megerısíteni (kritikus pontokon), melyek nagy segítséget nyújthatnak a rendırség szakembereinek úgy a terület megfigyelésében, mint az esetleges jogsértések felderítésében. A közterület rendjét civil szervezetek is figyelemmel kísérhetik, jelzéseiket célszerő az önkormányzat felé továbbítani, majd megfelelı szelekciót követıen az információt a rendırség illetékes szerve felé átadni.



Gyermek és fiatalkorú bőnözés megelızése és csökkentése Magyarországon az összes ismertté vált bőnelkövetı 12 %-a fiatalkorú, ez az arány az ország minden megyéjére irányadó, így az esetleges helyi bőnözésnél is számolni kell vele. A fiatalkorúak leggyakrabban vagyon elleni bőncselekményeket követnek el, a kiváltó okok között a leggyakoribb a csavargás, alkohol, vagy drog fogyasztása (aktív, vagy passzív), jellemzı még a csonka család, a rossz anyagi és családi körülmények. A fiatalkori bőnelkövetés velejárója, hogy jelentıs részük mintegy 40 % a késıbbiekben visszaesıvé válik. A fiatalkorú elkövetık a leggyakrabban nem dolgoznak, nem tanulnak (ez szintén kb. 40 %-ra jellemzı). Fentiek alapján fel kell mérni a veszélyeztetett gyermek és fiatalkorúak számát, a veszélyeztetı körülményeket és okokat, az iskolai gyermekvédelmi felelısök, a családsegítı (gyermekjóléti) szolgálat útján meg kell tenni a velük kapcsolatos megelızı intézkedéseket (jelzéseket), szükség szerint sort kell keríteni az iskolai és családi elbeszélgetésekre. A veszélyeztetett gyermekkorúakra különösen oda kell figyelni, hogy sem családjukban, sem környezetükben lehetıleg ne váljanak áldozattá. Hasonlóan kell eljárni a szegregált családok, hajléktalan szülık, vagy börtönben lévı szülık gyermekeivel is. A szülı, más felnıtt, vagy társak által bántalmazott kiskorúakkal kapcsolatos jelzéseket komolyan kell venni – az információkat a jelzırendszeren keresztül soron kívül továbbítani kell – s a szükséges intézkedések megtörténtét nyomon kell követni. Fentieket a hatályos gyermekvédelmi törvény és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabályok szerint kell érvényesíteni. Rendırségi nyomozati eljárásban biztosítani kell a fiatalkorúak jogait, egyben gondoskodni kell a fiatalkorú tanúk megfelelı védelmérıl. Az eljárás alá vont fiataloknál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a pártfogói felügyelet szabályait tartsa be (a pártfogóval célszerő, egyéb irányú kapcsolatot is kialakítani). Gondoskodni kell róla, hogy az iskolai nevelésben résztvevı tanulók, úgy az oktatás során, mint azonkívül, megfelelı biztonságra nevelı és az áldozattá válást megelızı tréningeken, felvilágosító foglalkozásokon vegyenek részt. E feladatokhoz kérni kell a rendırség, valamint a polgárırség, vagy egyéb civil bőnmegelızéssel foglalkozó szervezetek segítségét is. A fiatalok (helyben tanulók és más településen, térségben tanulók, de szabadidejüket itt töltık) szabadidejének kulturált és hasznos lekötésére, megfelelı irányba való „terelésük” érdekében megfelelı számú és színvonalú szabadidıs programot (sport és kulturális) kell szervezni, lehetıleg lehetıvé kell tenni részvételüket. Célszerő olyan szabadidıs és sport programok (versenyek, vagy edzések, találkozók) megszervezése, melyek során a fiatalok minél több olyan pozitív hatással találkoznak, melyek személyiségük fejlıdésére jó hatással lesznek, egyben e rendezvények és lehetıségek közösségteremtık így elsıdlegesen: a) tehetségkutató programok szervezése a kulturális-, az informatikai- és a sporttevékenységben, b) a sportlétesítmények, oktatási intézmények sportolást szolgáló helyiségeinek megnyitása a gyermekek és a fiatalok szabadidıs sportolására, c) a kisközösségi, lakóhelyi sportversenyek, bajnokságok szervezése, támogatása,



d) a települések közti, kistérségi, megyei, országos szakmai és sport vetélkedıkön való részvétel támogatása (nevezések biztosításával), e) helyi közösségi programok és a biztonságos szórakozóhely mozgalom fejlesztése, f) az ifjúság által látogatott szórakozóhelyekrıl való biztonságos hazatérés, közlekedés feltételeinek megteremtése, felügyelete. Támogatni kell azon ifjúságvédelemmel és drogmegelızéssel kapcsolatos pályázatokat, melyek a fenti célokat elısegítik. Fokozott figyelmet kell fordítani a fiatal és pályakezdı munkavállalók megfelelı munkahelyre történı irányítására (pályaorientáció) és elhelyezkedésüket segíteni kell. Lehetıség szerint el kell kerülni, hogy a térségben pályakezdı, de munkanélküli fiatal tengıdjék. E probléma elkerülése érdekében jó kapcsolatot kell kialakítani a helyi vállalkozókkal és a vállalkozások vezetıivel, valamint a munkaügyi központ kirendeltségével. Az elhelyezkedés esélyeit növelheti, ha a fiatal az elsı szakképzésen kívül egyéb OKJ-s, vagy akkreditált képzésen szerzett szaktudással rendelkezik még. A drogmegelızés és kábítószer-bőnözés kezelése, megelızése A drogmegelızés érdekében szorgalmazni kell az ezen témával kapcsolatos iskolai és egyéb képzések, kurzusok, rendezvények, kiállítások, vagy szabadidıs, speciális táborok szervezését. A felvilágosító-nevelı munkába be kell vonni a speciálisan képzett rendıröket, civileket, orvosokat, pszichológusokat. Fel kell mérni, hogy a településen mikor és hogyan, milyen mértékben jelent meg a kábítószer, vannak-e elosztó helyek, vagy személyek, kik a legjobban veszélyeztetettek. Fel kell mérni, hogy az idegenforgalmi szezonban hogyan változik a drog-és kábítószer probléma személyi és egyéb valamely objektumokhoz, vagy intézményhez, közterülethez főzıdı viszonya. Ki kell alakítani a drog-és kábítószer megelızéssel kapcsolatos jelzırendszert. Szükség esetén hatósági intézkedéseket kell kezdeményezni – akár a mőködési engedély bevonásával, vagy korlátozásával is - azon vendéglátó-helyekkel szemben, ahol a kábítószer terjesztés, vagy annak rendszeres fogyasztása, illetve fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálása rendszeres (jegyzı, rendırség). Az általános gyermek –és ifjúságvédelem, de a drogmegelızés megelızésének érdekében is célszerő civil szervezetek útján telefonos segélykérı, tanácsadó, vagy lelki segély szolgálatot mőködtetni, vagy meglévı rendszerhez csatlakozni, annak elérhetıségét megfelelıen propagálni. A kábítószer megelızés érdekében megfelelı számú és minıségő tájékoztató anyaggal kell ellátni az iskolás korú gyermekeket (korosztálynak megfelelıen), melyben elsısorban a drogok káros hatásaira és a védekezés módszereire (elkerülés, elutasítás) kell felhívni figyelmüket.



A város általános biztonságának növelése A bőnmegelızés nemzeti stratégiájában a fenti cím helyett a „városok” biztonsága kifejezés szerepel. Mivel a település a városokra jellemzı lakossági és épített objektum tömeggel nem rendelkezik, ebbıl adódóan úgy közlekedési hálózata, infrastruktúrája eltérı, mint ahogy a városi bőnözés specifikumai sem kísérik szerencsére a kisebb településeket. A tömeges gépjármő lopás, vagy önkényes elvétel, a rablások magas száma, vagy a grafiti, illetve a koldulás tömeges megjelenése, vagy a hajléktalanok utcai állandó jelenléte tipikus városi kép. Az országban elkövetett bőncselekmények mintegy 1/3 részét a fıvárosban követik el, majd ezt követik nagyságrendben a megyeszékhelyek és egyes megyei jogú városok adatai. A megyékben lévı kisebb városok elhelyezkedésük, és egyéb sajátosságaik alapján már olyan eltérı képet mutatnak, mely néha inkább közelít egy-egy fejlett községi település „bőnügyi legfıbb statisztikai mutatóihoz”. A település(ek) város(ok) általános biztonságáért alapvetıen az állam által létrehozott és központosított szervezet – Rendırség – a Belügyminisztérium, majd az Országos –Rendırfıkapitányság, a megyei rendır-fıkapitányság, ezt követıen - nem utolsósorban - a városi rendırkapitányság közremőködésével és felelısségével valósul meg. Pilis a Monori Rendır-kapitánysághoz tartozik (csak közvetett kapcsolata van a megyei rendır-fıkapitánysággal), mely további más települések biztonságát is köteles szavatolni. Mivel Pilis kisváros, ezért itt a rendırkapitányság egy ırs mőködtetésével látja el a rendıri jelenléttel járó és azonnali reagálást igénylı hatósági feladatokat. A rendırséggel szembeni elvárás: a) gyors reagálás, b) szakszerőség, c) polgárbarát-szolgáltató jelleg (különös tekintette a sértettek, áldozatok és tanúk tekintetében), d) a lakossági kapcsolatok rendszeres ápolása, erısítése. Elvárás - a rendırség közremőködésével az önkormányzattal és civil szervezetekkel együttmőködésben - hatékony szituációs bőnmegelızési eszközök elterjesztése az olyan, jellemzıen településen elıforduló vagyon elleni bőncselekmények visszaszorítása, mint a betöréses lopás, alkalmi és besurranásos lopás, gépkocsiból lopás, a közterületeken elıforduló esetleges erıszakos bőncselekmények. A rendırök munkáját önkéntes civilek – polgárırök – segítik. A település legjellemzıbb bőncselekményei a vagyon elleni jogsértések, így ezek számát kell alapvetıen csökkenteni olyan összehangolt bőnmegelızési intézkedésekkel mint: a) vagyonvédelmi rendszerek telepítésére való ösztönzés, úgy a lakás, mint az üdülıt üzemeltetı cégek, vagy magánszemélyek részérıl, b) a távfelügyeleti megoldások preferálása, c) a videó-távfelügyelet preferálása, d) a település legfontosabb csomópontjainak térfigyelı rendszerrel való ellátása, e) a bőnözés szempontjából legkritikusabb helyszínek megfigyelése,



f) tanácsadó napok, hetek szervezése, g) kiállítások, bemutatók (vagyonvédelmi és bőnmegelızés módszertani) szervezése, h) egyedül élı nık, idısek felkészítése a védekezésre (lehetıségeikhez képest), i) az iskolás tanulók „otthonvédelmi” tréningszerő felkészítése, j) polgárırség népszerősítése, támogatása, k) SZEM mozgalmak, vagy új egyesületek ösztönzése, támogatása, l) mindazon civil non-profit szervezetek támogatása, melyek valamely állandó, vagy krónikus vagyonvédelmi veszélyeztetettség elhárítására vonatkozó módszereket, megoldásokat javasolnak, m) tájékoztató kiadványok készítése (elsıdlegesen lakás, nyaraló védelem témakörében), n) vetélkedık, versenyek szervezése (vagyonvédelem, bőnmegelızés témakörben), o) médián keresztül történı tanácsadás, pozitív megoldások ismertetése. A település általános biztonsága komolyan növelhetı a foglalkoztatáspolitika eszköztárának felhasználásával is, így

a) a társadalmi kirekesztést erısítı folyamatok hatásának mérséklése (elsıdlegesen a tartós munkanélküliség, a fiatalkorú elsı munkavállalók munkanélküliségének megelızése), b) a munkanélküliek egész és részmunkaidıs foglalkoztatása a bőnmegelızésben (kalauz, házi gondnok, kerületi ır, bőnmegelızési koordinátor, utcai szociálismunkás, kórházi biztonsági ır), c) az olyan foglalkoztatási és képzési lehetıségek kínálatának szélesítése, amelyek a hosszú távú foglalkoztatás feltételeit teremtik meg a szakképzettség nélküliek, az alulképzettek, a tovább- és átképzésre életkoruknál, réteghelyzetüknél vagy sajátos élethelyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévık számára, d) az illegális munkavégzés visszaszorítása, valamint a megélhetési bőnözés megelızése, e) a kiskorú gyermeket nevelı, munkanélküli családfenntartók számára hosszú távú foglalkoztatást elısegítı képzési programok és munkaalkalmak szervezése és támogatása, f) speciális foglalkoztatási módok és lehetıségek kialakítása hajléktalanok, kiemelten a csökkent munkaképességőek számára. A megvalósítás érdekében együtt kell mőködniük: a) az önkormányzatnak, b) a rendırségnek, c) a polgárırségnek, d) az ágazati politika helybéli szereplıinek, e) civil egyéb non-profit szervezeteknek, f) a vagyonvédelmi vállalkozásoknak, g) az egyéb területen mőködı vállalkozásoknak, h) az egyéb területen mőködı intézményeknek, i) a tulajdonosoknak (magánszemélyeknek), j) a helyi lakosoknak (lakás tulajdonosoknak). Az együttmőködésbe be kell vonni a földrajzilag, és a bőnözés áttelepülésében legjobban érintett szomszédos önkormányzatokat is.



Az eredményes megvalósítás érdekében rendszeres felméréseket kell végezni a lakosság és a vállalkozások körében a bőnözés tekintetében, a hasznosítható információkat, javaslatokat erre kijelölt személyeknek, szervezeteknek fel kell dolgozni, és hasznosításukra javaslatot kell tenni. A családon belüli erıszak megelızése, megtörtént esetek megfelelı kezelése A családon belüli erıszak „kezelése”, illetve megelızése, vagy a rászorultak segítése fontos kérdés lett 2004. május 1-után (EU-csatlakozás), mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése 1582 (2002) számú ajánlásában kifejtette, hogy a családon belüli erıszak fizikai bántalmazásként, nemi erıszakként, fenyegetésekként és megfélemlítésként egyaránt megnyilvánulhat. Felszólította a tagállamokat, gondoskodjanak a családon belüli erıszak áldozatainak ingyenes jogi tanácsadásáról, az áldozatoknak nyújtandó pszichológiai és pénzügyi segítségrıl, az áldozatok hatékony védelmérıl - a sérelem elkövetése után és a jogi eljárás alatt, - az áldozatokkal foglalkozó nem- kormányzati szervezetek támogatásáról és megfelelı szakemberek képzésérıl. A családon belüli erıszak megelızése a nemzeti stratégia fontos része, egyben a Kormány és a Belügyminisztérium számos külön intézkedést hozott ezen feladatok eredményes kezelése érdekében. A koncepció elkészítése közben figyelembe kell venni azt a tényt és körülményt, hogy a családon belüli gyermek, vagy feleség bántalmazás legnagyobb része latens marad, a legtöbbször ez pont a sértett-bántalmazott szégyenérzete miatt nem kerül nyilvánosságra, vagy nem válik ismertté még a közeli hozzátartozók és szőkebb környezet számára sem. Fentiek alapján ki kell alakítani egy diszkrét jelzırendszert annak érdekében, hogy az esetleges családon belüli erıszak a rászorulók védelme érdekében beavatkozást eredményezhessen. A jelzırendszerben a gyermekjóléti szolgálat, a védınıi, háziorvosi hálózat, az iskolai gyermekvédelmi felelısi kör, a polgárırség, az egyéb civil szervezetek (így a helyi egyházak is) komoly szerepet kaphat. A jelenség és konkrét cselekmény esetén a rendırség a vonatkozó jogszabályok és utasítások alapján köteles eljárni, a bántalmazóval szemben eljárást indítani, a szükséges „távoltartó” intézkedés megtételére javaslatot tenni. Az áldozattá válás megelızése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja Áldozatok többféle megközelítésben lehetnek adott esetben a polgárok, így különösen: a) életkoruknál fogva (idıs, fiatal), b) állapotuknál fogva (beteg, fogyatékos), c) foglalkozásuknál fogva (postás), d) helyzetüknél fogva (külföldiek, nyaralók). Városunkban az életkor szerinti, vagy a „helyzetük” szerinti - különösen a belföldi, vagy külföldi - személy potenciális áldozat jelölt abban az esetben, ha az egyéb körülmények is az elkövetésnek (elkövetınek) kedveznek (szituáció).



Évente országosan 300-ezer ember válik áldozattá, ezek 90 % vagyon elleni bőncselekmény elkövetése miatt. Az áldozatok segítésére, a károk kompenzálására ezért az állam több intézkedést hozott, (elsı Kormányhatározatok: 1074,1075/1999. Korm.hat.) illetve áldozatsegítı szervezeteket (Áldozatvédelmi Irodák) hozott létre. /A Kormány 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelete az egyes erıszakos bőncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól, egységes szerkezetbe foglalva a Kormány 83/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletében foglalt módosításokkal jelent meg./

A városban fokozottan veszélyeztetettek az idısek, a nık, a gyermekek, a hajléktalanok, vagy munkanélküliek. Egyes foglakozásoknál is fokozottabb veszély leselkedik a személyre, így elsıdlegesen a postás, banki alkalmazott, benzinkutas személyekre. Az áldozattá válás többsége megelızhetı folyamatos és különbözı lakossági, vagy foglalkozási ágazatokban dolgozók felvilágosításával, személyes tanácsadással, ismertetı anyagok eljuttatásával (célszemélyhez, célcsoporthoz). Az ifjúság (tanulók) körében hasonlóképpen kell – folyamatos – áldozattá válást, megelızı tájékoztatókat, képzéseket, tréningeket megszervezni. Ifjúság áldozatvédelmével kapcsolatos intézkedések a) A szenvedélybetegségek megelızésével kapcsolatos programok széleskörő bevezetése, különös tekintettel a nevelési, oktatási intézményekre, valamint a fokozottan veszélyeztetett társadalmi csoportokra. b) Kiemelt figyelmet kell fordítani a fokozottan veszélyeztetett fiatalok rendszeres sportolásba történı bevonására. c) A sportszerő viselkedés kultúrájának erısítése a fizikailag gyengébbek védelme érdekében. d) Önvédelmi sportok népszerősítése. e) Sportrendezvények biztonságának szervezése. Rendırség feladatai az áldozatvédelem területén A rendırség feladatai különösen fontosak az áldozatvédelem szempontjából, így egyértelmő a szolgáltató funkciójának, és az állampolgárokkal való kapcsolatának erısítése. A közösségi (polgárbarát) rendırség modell nemzetközi tapasztalatainak a helyi rendırségi tevékenységbe integrálása fontos feladat, hiszen a településen az idegenforgalmi szezonban igen jelentıs a külföldi állampolgárok aránya. Az egyes (áldozati, sértetti) segélykérésekre gyors, hatékony rendırségi beavatkozás igény van, melyet csak a helyi rendırség tud szakszerően teljesíteni. Nemzetközi (EU) és a hazai nemzeti bőnmegelızési stratégiában megfogalmazott elvárás, hogy az áldozat a bőnüldözı hatóságokkal való elsı kapcsolattól kezdve – az általánosan ismert nyelveken – férjen hozzá az érdekei védelmében minden fontos információhoz, beleértve azoknak az ügyfélszolgálatoknak és szervezeteknek megnevezését, amelyekhez segítségért fordulhat. Ez a település növekvı, fokozódó idegenforgalma miatt szintén fontos elvárás.



A Rendırség 1999-tıl (4/1999 BM. Utasítás, 25/1999 ORFK Vezetıi Intézkedés alapján) áldozatvédelmi referensi szolgálatot mőködtet (kb. 240 speciális munkatársat) az egész ország, minden megye területén. Ezen áldozatvédelmi referensekkel az önkormányzatnak is (illetékességi területét illetıen – legközelebbi Rendırkapitányságon) fel kell a kapcsolatot vennie. (Egyes helyeken „családi összekötı tiszt” is mőködik, ezen rendıri speciális tevékenység igénylését, vagy támogatását, finanszírozását az önkormányzat is megteheti.). A Rendırség másik bevált áldozatvédelmi programja, amelyet elsısorban általános iskolákban vezettek be az ún. biztonságra nevelı program. Az Önkormányzat feladatai az áldozattá válás megelızésében: 1./ A települési jelzırendszer, ágazati, szakmaközi, civil és egyházi koordináció szervezése. 2./ Áldozattá válást megelızı, áldozatvédelmi, valamint közbiztonsági-, ifjúsági-, sport-, oktatási-, és környezetvédelmi politikák, a gyermekvédelem koordinálása, integrálása a helyi közszolgáltatások körébe. 3./ Segítség megszervezése: beszélgetés, megnyugtatás, felvilágosítás (mentális), egészségügyi (orvosi, elsısegély), -jogsegély, - szaksegítség (pszichikai), anyagi segítség (állami kárenyhítés ügyintézésében segítség). 4./ Áldozatvédelmi referensi rendszer (rendır), illetve áldozatvédelmi iroda mőködtetésének (akár ideiglenes is) elısegítése (indokolt esetben). 5./ Bőnmegelızési Iroda, vagy Szolgáltatás (akár ideiglenes is) megszervezése. Civil szféra, egyházak szerepe az áldozatvédelemben Non-profit vállalkozások anyagi támogatása, az áldozatok segítése, az ismételt áldozattá válás megelızése, a kárigény jogi úton való megtérítésének elısegítése érdekében. A polgárırség folyamatos és biztonságos, tervezhetı mőködtetése, a polgárırséggel kötendı együttmőködési megállapodás alapján. Az áldozatok önsegítı csoportjainak támogatása. Civil szervezetek támogatása az egyes áldozati csoportok megsegítésében. Egyházak szervezıdéseinek segítése az áldozat védelemben. Szomszédság és lakóközösség szerepe az áldozatvédelemben A SZEM mozgalmak támogatása, létrehozásuk kezdeményezése. „Szülık a gyermekekért, szülık egymásért” mozgalmak létrejöttének támogatása. Az Európa Tanács 1983-óta szorgalmazza az erıszakos bőncselekményt elszenvedettek kártalanítását. Az idıs, egyedül élık fokozott védelme, biztonságuk növelése Mivel a város populációjában a helyzetfelmérés adatai szerint jelentıs idıskorú él, ezért e lakossági réteg védelme fokozott figyelmet igényel. Az idısek életkoruknál fogva veszélyeztetettek!



Az idıskorúak gyakran „kedvelt” áldozatai a bőnözıknek, mivel védekezı képességük az átlagosnál is gyengébb, így természetes „fogyatékosságukat” kihasználva a bőncselekmények könnyebben és kockázatmentesebben elkövethetık sérelmükre. Különösen azok vannak veszélyben, akik egyedül élnek, vagy bizonyos betegségek miatt részben mozgáskorlátozottak, fizikailag leromlott állapotban vannak. Az idıskorúak részére célszerő a nyugdíjas klubok keretein belül, azok szervezésében tanácsadó napot és fórumot szervezni, ahol a rájuk leselkedı veszélyekre fel kell hívni figyelmüket, mint ahogy arra is, hogyan tudnak bizonyos bőncselekmény típusokkal kapcsolatban védekezni, vagy megtörtént jogsértés esetén mi a teendıjük. Az idıskorúaknál felmerülhet az egészségügyi veszélyjelzés igénye is, melyet körükben fel kell mérni. A polgárırség és a Szomszédok Egymásért Mozgalom keretében célszerő a veszélyeztetett idısek körében több jelzırendszert is felállítani, mőködtetni, arra reagálást szervezni (akár civil oldalról is), hogy e lakossági réteg biztonságérzete fokozódjon. A szociális gondoskodás és figyelem szintén nagyban elısegíti azt az állapotot, mellyel az idıskorú környezete biztonságosabbá tehetı. A városban fellelhetı – lakosság nyugalmát zavaró- kedvezıtlen tendenciák megállítása, csökkentése A településen egy adott idıszakban fellépı, kedvezıtlen bőnözési jelenségek és tendenciák megoldásására az önkormányzat a rendırséggel közösen és a szükséges ágazati szervek, vagy civil erık bevonásával szituációs bőnmegelızési eszközöket tud bevetni (bőncselekmény típustól függıen). A szituációs bőnmegelızés lényege, hogy a megelızési taktika és módszer mindig egy adott problémára készül, mellyel az adott bőncselekmény típus több oldalról is megakadályozható, elkövetése kockázatossá válik, nı az elkövetı lebukási veszélye, de ezzel egyidıben csökken az áldozattá válás valószínősége is. A szituációs bőnmegelızési módszer (bőnalkalmak korlátozása) készülhet egy adott terület kedvezıtlen jelenségeinek orvoslására is, de tervezhetı az egész település szintjén, egy adott jogsértı cselekmény visszaszorítása érdekében is (különösen gépjármőlopás, betörés). A megelızési módszerek bevezetésének fontosságát és prioritását az adott év, vagy idıszak értékelése, elemzése aktualizálja. A város közbiztonságának javításához szükséges minimális rendıri jelenlét és civil támogatók bevonása A település közbiztonsága rendıri jelenlét nélkül nem szavatolható. Minden olyan esetben, mely bőncselekményt jelent - a rendıri intézkedés elkerülhetetlen, akár a feljelentés felvétele, a helyszíni adatgyőjtés, akár a helyszíni szemle biztosítása, vagy a nyomozás-felderítés érdekében, egészen az elkövetı, vagy ismertté vált és körözött személy elfogásáig.



A rendırség jelenlévı tagjainak ezen kívül még számtalan feladatnak kell megfelelnie, de alapvetıen elvárt rendeltetése a gyors és szakszerő reagálás, a bőncselekmények megszakítása, megakadályozása, vagy felderítése érdekében. A szükséges rendıri jelenlétet a lehetıségekhez képest a Monori Rendır-kapitányság biztosítja, ennek fokozására az önkormányzatnak relatíve kevés anyagi eszköze és ereje van. Az önkormányzat feladata az, hogy saját rendészeti jogkörében eljárva, valamint a közösségi bőnmegelızés szervezésével egy olyan „részt tegyen a rendıri jelenlét mellé, mellyel nagyban tudja befolyásolni a terület közbiztonságát és az ott élı emberek szubjektív biztonságérzetét, egyben elısegíti és megkönnyíti a területen jelenlévı rendıri erık munkáját. Az önkormányzat feladata ezen túlmenıen a széleskörő koordináció biztosítása, a bőnmegelızés érdekében való mozgósítás, szervezés: a civil, non-profit szervezetek valamint a vállalkozások, és a lakosság széles tömegeinek bevonása a helyi biztonsági feladatokba. Térfigyelı rendszer(ek), wireless rendszerek telepítése és üzemeltetése Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete kötelezettséget vállal arra, hogy 2014. december 31. napjáig megvalósítja, ezt követıen folyamatosan mőködteti és üzemelteti a Koncepció részeként, alább kidolgozott térfigyelı rendszert, valamint a wireless rendszert, és annak elemeit: I. IP kamerák Telepítési helyek: 1. A város déli be-ki járata Kölcsey út 2. A város Budapest felıli be-ki járata (4-es út) 3. A város be-ki járata Cegléd felé 4. A város északi be-ki járata Kávai út 5. Kábel-TV épületével szemben Rákóczi úton Ezek 520 TV-soros day&night kamerák, autóíriszes optikával kerülnek felszerelésre, tekintettel a változó fényviszonyokra. A day&night kamerák nappal színes képet továbbítanak, de ha a fényerı 10 lux alá esik, fekete-fehér képet adnak (sötétben a színes kép „szétesik”, értékelhetetlenné válik). A kamerák az idıjárás viszonytagságai miatt kültéri főthetı házban kerülnek telepítésre. A kamerák mőanyag gömbben kerülnek elhelyezésre, mert így azt a látszatot keltik, mintha Speed Dome kamera lenne benne elhelyezve, és ezáltal nem látható, hogy melyik irányba van beállítva a kamera. Ezek a kamerák egy élesre beállított képet továbbítanak, nem zoom-olhatóak és nem forognak. Azokra a helyekre, ahol ezekre a tulajdonságokra szükség van, a Speed Dome kamerák telepítése megvizsgálandó. II. Speed Dome kamerák Telepítési helyek: 1. Széchenyi park 2. Temetı-Rákóczi úti sarok 3. Rákóczi-Kossuth úti sarok 4. Rákóczi-Kossuth úti sarok (lámpás útkeresztezıdés) 5. Kávai úti óvoda 6. A telepítési hely a késıbbiek folyamán kerül egyeztetésre



7.

A telepítési hely a késıbbiek folyamán kerül egyeztetésre

Ezek a kamerák manuálisan vagy fix program szerint mozgathatóak. A 19x-es zoom-nak köszönhetıen 200 méterrıl is kielégítı képet adnak. A beállított képre automatikusan rázoom-olnak és beállítják az élességet. Tapasztalat szerint egy Speed Dome kamera 4 kamerát képes helyettesíteni. Lehetıség van elıre beprogramozni 60-100 helyet, így a kamera az elıre megadott helyre fordul, és mindent automatikusan beállít. A Speed Dome kamera 360 fokban forog körben és 40 fokot le-, illetve felfelé. Tekintettel a nagy érzékenységő és felbontású kamerákra, amely a Speed Dome-ban kerülnek telepítésre, egy kandeláber fényénél is kielégítı képet sugároznak. Egy kamera a burában 6 sec alatt tesz meg egy teljes fordulatot, és szinte teljesen láthatatlan. A Speed Dome kamera hazai fejlesztés és hazai gyártású. Ilyen Speed Dome kamera került telepítésre a rendırség által telepített megfigyelı rendszerekbe. Falcon-IPC 4500-wireless rendszer felépítése: A közterületen elhelyezett kamerák képei 5,7 GHz-es frekvencián kerülnek bejuttatásra a központi megfigyelı helységbe. A rendszer teljes mértékben digitális, ami azt jelenti, hogy az elhelyezett kamerák jelei MPEG4 formátumban kerülnek továbbításra a digitális rádiókon keresztül. A rádiós rendszer felépítése az úgynevezett pont-multipont rendszeren alapul. Ilyenkor egy központi rádióhoz, több rádiós egység kapcsolódik. Jelen esetben, egy központhoz 12-16 rádió tud kapcsolódni, figyelembe véve az optimális sávszélességet. A rögzítés az erre a célra kifejlesztett HFT-DVR digitális rögzítın történik. Az egység a rögzítésen felül képes a Speed Dome kamerákat vezérelni. A háttértár kapacitásától függıen a rögzítési idı akár 30 nap is lehet. A rögzítési sebesség 112 FPS között állítható tetszılegesen. A kültéren elhelyezett kamerák 25x-es optikai és 10x-es digitális zoom optikával rendelkeznek. A day&night funkció a fényviszonyok változásának megfelelıen automatikusan történik, de lehetıség van manuálisan váltásra is.



VI. A bőnmegelızés helyi stratégiájának szervezete, a stratégia finanszírozása (a megvalósítás eszközei) A koncepció sikeres megvalósítása érdekében meg kell határozni a koncepcióban felsorolt prioritások és végrehajtási terv szerinti beavatkozási területeket. Önkormányzati beavatkozási területek o o o o o o o o o o

Terület (település) fejlesztés, Közterület felügyelet, rendje, világítása (parkolók, közparkok), Szociális háló és ellátás (szociálpolitika), Munkahelyteremtés (foglalkoztatáspolitika), Ifjúságpolitikai feladatok, ifjúságvédelem (ifjúságpolitika), Oktatás-nevelés, felvilágosítás (oktatáspolitika), Sport, mint megelızési terület (sportpolitika), Szabadidı, mint megelızési terület, Kulturális rendezvények, fórumok (kultúrpolitika), Önszervezıdı (civil) csoportok segítése és támogatása.

Önkormányzat partnerei a bőnmegelızésben Rendırség (és igazságszolgáltatási szervek) • Rendırség közbiztonsági és bőnügyi szervei, • Polgárırség, • Ügyészség*, • Bíróság*, • Büntetés végrehajtás**, • Pártfogói Felügyelet*, /*,**/ városi és megyei szervezeteken keresztül - áttételesen/. Ágazati együttmőködésben résztvevık • • • • • • • • • • •

Egészségügyi, szociális, gyámügyi szervek: Jegyzıi gyámhatóság, Gyermek-és ifjúságvédelem (Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítı Központ), Vöröskereszt szervezete (helyi, kistérségi, megyei) ÁNTSZ szervezete (kistérségi), Védınıi hálózat, Ifjúság, sport, kulturális szervezetek: Civil ifjúsági, sport illetve kulturális szervezetek, KEF (Kábítószer Egyeztetı Fórum) - legközelebbi Munkaügyi szervezetek (foglalkoztatáspolitika)- kistérségi munkaügyi központ (kirendeltség), Romapolitika helyi képviselıi.



A közösségi bőnmegelızés résztvevıi • • • • • •

Pilis Város Önkormányzata és a szomszédos települési önkormányzatok, Monori Többcélú Kistérségi Társulás, Gazdasági élet szereplıi, Civil szféra, egyházak, Szomszédság, lakóközösség, Magánszemélyek, lakosság.

Az igazságszolgáltatási, az ágazati (helyi és kistérségi) szervekkel, valamint a közösségi bőnmegelızés szereplıivel folyamatos kapcsolatban kell lenni, vonatkozásukban az önkormányzati koordinációt biztosítani kell. Önkormányzati szervezési feladatok Az Önkormányzatnak olyan szervezeti, együttmőködési formát kell kialakítani, amelyben képes figyelemmel kísérni és értékelni a stratégiai célokkal, prioritásokkal kapcsolatos helyi társadalmi folyamatok alakulását. A közigazgatás mőködését biztosító alkotmányos és politikai felelısség keretében az önkormányzatnak gondoskodnia kell az ehhez szükséges szervezeti, szakmai és személyi feltételekrıl. Az önkormányzat szervezeti keretein belül bőnmegelızési referensi státuszt célszerő létrehozni, vagy társadalmi állású megbízottat kell megbízni a bőnmegelızési feladatok jobb koordinálása érdekében. A közbiztonsággal és bőnmegelızéssel összefüggı feladatok, feladatrendszerek logikai egymásra épültsége érdekében a közbiztonsági feladatkörrel rendelkezı bizottság a bőnmegelızés érdekében együttmőködik a rendırség, polgárırség, illetve egyéb civil társadalmi (vagy non-profit) szervezetek képviselıivel, a civil szféra egyéb érdekelt vezetıivel, melyek a bőnmegelızésben szerepet vállalnak. A bőnmegelızési koncepció végrehajtásáért és szervezéséért felelıs – megjelölt – Képviselıtestületnek és az általa létrehozott munkaszervezetnek, Pilis Város Polgármesteri Hivatalának kutatni kell azon együttmőködési lehetıségeket a non-profit szféra szereplıivel, vagy a gazdasági élet szereplıivel, melyek a végrehajtást elı tudják segíteni. Hasonlóképpen figyelni kell a hazai és nemzetközi pályázatokat – melyek a bőnmegelızéssel direkt, vagy indirekt kapcsolatosak – más források bevonása érdekében. Megfelelı partnerek esetén meg kell próbálni kísérleti modell értékő hazai, vagy EU-s pályázatok elkészítését, vagy abban konzorciumi, illetve partneri tagságot vállalni, ennek érdekében indokolt és szükséges esetben új szervezeti formák (non-profit szervezetek) létrehozásáról is dönteni kell. A koncepció elsı évében el kell végezni minden olyan felmérést-adatgyőjtést (prioritásonként), mely a koncepció pontosításához, vagy a cselekvési terv konkrétabb és precízebb megfogalmazásához, meghatározásához hozzájárul. A felmérést az alábbi területeken kell elvégezni: a) látencia, b) állampolgári biztonságérzet, c) civil szervezetek és lehetıségeik, 32. oldal, összesen: 34


d) pályázati lehetıségek, e) a területi vagyonvédelmi riasztó – és jelzırendszerek – kialakítása, különös tekintettel a külterületre, a belterületre, a Polgármesteri Hivatal és a települési intézmények vagyonvédelmére. A felméréseket két évente célszerő ellenırzésképpen elvégezni, pontosítani, vagy újabb területekkel kiegészíteni. A helyi és kistérségi média útján folyamatosan hírt kell adni a tervezett, vagy végrehajtott bőnmegelızési programokról, az elért eredményekrıl. Központi források A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája céljainak és feladatainak végrehajtásához szükséges forrást az államnak kell biztosítania. A költségvetési törvényben megjelölt összegeken kívül az államháztartási rendszer által mőködtetett pénzügyi támogatási formák alkalmazásával kell kialakítani azt a finanszírozási rendszert, amely a hatékony, ellenırizhetı, átlátható forrásokból teremt anyagi alapot a társadalmi bőnmegelızési rendszer számára. A költséghatékonyság alapfeltétele a közigazgatási feladatok pontos meghatározása. Ez egyaránt kiterjed a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájának eredményességét szolgáló állami költségvetés tervezésére, és más pénzügyi ösztönzı mechanizmusok kialakítására. A gazdaság szereplıit és más nem állami szerveket, egyéneket, különbözı mentességekkel, valamint kedvezményeket nyújtó pénzügyi szabályozással kell bekapcsolni, illetve ösztönözni a programok végrehajtására. A pályázati rendszerrel kombinált kedvezmények körét és mértékét a stratégia prioritásaihoz, céljaihoz és módszereihez kell igazítani. Ehhez kell majd igazítani az éves költségvetését a települési önkormányzatnak. (Központi és egyéb források általában: MK MEH, BM, IM, ágazati felelıs minisztériumok bőnmegelızéssel kapcsolatos pályázatai, NCA, NSZI, 1 %, megyei önkormányzat, karitatív szervezetek, egyéb közalapítványok, magánszemélyek adományai.) Egyéb források: EU, illetve hazai operatív programok által kiírt pályázati források, melyek indirekt módon pályázhatók a bőnmegelızés egyes részfeladatainak megoldására, vagy elısegítésére (HEFOP, GVOP?, AVOP, KIOP). Forráselosztás az éves költségvetésben Éves szinten kell tervezni és biztosítani a társadalmi bőnmegelızés városi stratégiájának önkormányzati feladataihoz igazodó forrásösszeg egy részét. Ennek kell tartalmazza a központi támogatások forrásait és a bőnmegelızés ügyviteli igazgatási költségeit. A költségvetési szervek fejezetei ágazati célfeladatként külön tartalmazzák a bőnmegelızési célú feladatok forrását. A pályázati rendszerek folyamatos finanszírozása A pályázati rendszereknek olyan feltételeket kell meghatározniuk, amelyek az állami és nem állami szférában kiszámítható hatásfokkal érdekeltté teszik, és ily módon ösztönzik a szervezeteket és a polgárokat, hogy saját erıforrásaik felhasználásával vegyenek részt a bőnmegelızési programokban.



A pályázati rendszereket úgy kell kialakítani, hogy abban az Önkormányzat saját erıforrásként elismeri és honorálja azokat, amelyek a bőnmegelızés területén szellemi tıkével, tapasztalattal, jártassággal már rendelkeznek, így például a polgárırség, vagy más non-profit helyi, -vagy együttmőködı bőnmegelızési szervezeteit. A lakosság és a civil társadalom aktív, önként vállalt, személyes meggyızıdésen alapuló részvétele a társadalmi települési bőnmegelızési stratégia meghatározó eleme. Az önkormányzati finanszírozás tehát nem jelentheti a bőnmegelızés társadalmi költségeinek „kifizetését”. Ugyanakkor annak tudatában kell a pénzügyi rendszert mőködtetni, hogy a civil szervezıdések és egyének részvétele nélkül az Önkormányzat által meghatározott célkitőzések nem valósíthatók meg. Záradék: Pilis Város Bőnmegelızési Koncepciója a helyi sajátosságok figyelembevételével - Pest Megye Bőnmegelızési és Közbiztonsági Koncepciójával összhangban - készült, figyelemmel a Társadalmi Bőnmegelızés Nemzeti Stratégiája által megfogalmazott alapgondolatokra.

Jelen Koncepciót Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2006. május 31-i ülésén meghozott 152/2006. (V.31.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el. A Koncepciót Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. szeptember 25-i ülésén meghozott 286/2008. (IX.25.) sz. önkormányzati határozatával módosította.

Pilis, 2008. október hó 01. napján.

(Szabó Márton) polgármester

(dr. Csiki Gábor) jegyzı


PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŐNMEGELİZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

Recommend Documents