PETTYÉNI BORBÉLY MÁRTON KÉZIRATOS ORVOSLÓ KÖNYVE ( )

PETTYÉNI BORBÉLY M Á R T O N KÉZIRATOS O R V O S L Ó K Ö N Y V E (1683-1701) SZLATKY

iA

MÁRIA

s o p r o n i e v a n g é l i k u s l í c e u m , m a Berzsenyi G i m n á z i u m t u l a j d o n á b a n v a n egy

k i s o k t á v a l a k ú , vaskos k é z i r a t — P e t t y é n i B o r b é l y M á r t o n o r v o s l ó k ö n y v e 1 6 8 3 - b ó l .

1

Ez a kézirat m i n d t a r t a l m á t , m i n d t e r j e d e l m é t tekintve k i e m e l k e d ő e n értékes darabja a 17. s z á z a d k e v é s m a g y a r o r v o s i e m l é k é n e k . K i m a g a s l ó , de a z é r t n e m e g y e d ü l á l l ó jelenség a kor orvosi i r o d a l m á b a n . A 17. s z á z a d v é g é i g t i z e n e g y o l y a n m a g y a r n y e l v ű , á l t a l á n o s , k é z i k ö n y v j e l l e g ű m ű j e l e n t m e g n y o m t a t á s b a n , a m e l y nagy e g é s z é b e n o r v o s i t é m á j ú v a g y r é s z b e n o r v o s i 2

v o n a t k o z á s ú . A n y o m t a t á s b a n megjelent m ű v e k m e l l e t t a z o n b a n igen elterjedt v o l t — m é g a 18. s z á z a d b a n is — az á l t a l á b a n g y a k o r l a t i , p r a k t i k u s c é l t s z o l g á l ó , k é z i r a t o s orvosló könyvek (orvosságos könyvek, receptgyűjtemények) használata. Nagy könyv­ t á r a i n k s z á m o s ilyen f e n n m a r a d t k é z i r a t o s m ű v e t , k ö n y v t ö r e d é k e t ő r i z n e k .

3

Ezek a

kéziratok tartalmukat és színvonalukat tekintve erősen k ü l ö n b ö z n e k egymástól. H a mégis egységesen k i akarjuk jelölni helyüket a kor orvosi i r o d a l m á b a n , a k k o r össze k e l l v e t n ü n k a n y o m t a t á s b a n megjelent m ű v e k k e l . A k o r m a g y a r o r v o s i i r o d a l m á n a k 4

kissé d u r v a , l e e g y s z e r ű s í t ő , de k ö z k e l e t ű é s h a s z n á l h a t ó f e l o s z t á s a szerint a n y o m t a ­ tott orvosi i r o d a l o m hierarchikus rendjében legfölül a latin n y e l v ű t u d o m á n y o s m u n ­ kák, értekezések, 1

középütt

a magyar n y e l v ű , „ i s m e r e t t e r j e s z t ő "

szándékú

művek,

A k é z i r a t n a k eredetileg nincs címe, így ezt a megnevezést az u t ó k o r adta, de a k é z i r a t b a n fellelhető bejegyzések a l a p j á n . Jelzete: I 559. - Melius J u h á s z P é t e r : H e r b á r i u m . 1578, K o l o z s v á r Frankovics Gergely : Hasznos és fölöttébb szükséges k ö n y v . . . 1588, M o n y o r ó k e r é k Beythe A n d r á s : F ü v e s K ö n ü v . . . 1595, N é m e t ú j v á r Pécsi L u k á c s : F ü v e s K e r t . . . 1591, Nagyszombat Zey A n d r á s : O l a j o k n a k . . . Declaratioja. . . 1608, Pozsony (ma csak 18. századi v á l t o z a t á t ismerjük) Cseh M a r t o n : Lovak o r v o s s á g o s k ö n y v e c s k é j e . . . 1656, Lőcse A p á c z a i Csere J á n o s : M a g y a r E n c y k l o p é d i a . 1653. Utrecht L i p p a y J á n o s : Pozsonyi K e r t . 1664—1667, Bécs, Nagyszombat N a d á n y i J á n o s : K e r t i dolgoknak leírása. 1669, K o l o z s v á r P á p a i P á r i z Ferenc: Pax Corporis. 1690, K o l o z s v á r Felvinczi G y ö r g y : D e conservanda.. . 1694, L ő c s e N e m soroltuk fel a k ü l ö n b ö z ő rövid, egy t é m á t é r i n t ő m ű v e k e t , p é l d á u l : pestisiratokat stb. Ezekkel együtt a n y o m t a t o t t m ű v e k s z á m a természetesen nagyobb lenne. Lásd p é l d á u l : Borsa Gedeon: A z O S Z K t u l a j d o n á b a n levő o r v o s t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s ú magyar nyelvű k é z i r a t o k j e g y z é k e . Orvostörténeti Közlemények 1958, 10—-11, 257—278. N a g y j á b ó l ezt a c s o p o r t o s í t á s t adja D e m k ó K á l m á n : A magyar orvosi rend története. Budapest, 1894. c. m ű v é b e n is. 3

4

v é g ü l l e g a l u l a m a g y a r (vagy m á s n e m z e t i n y e l v ű ) n é p s z e r ű k i a d v á n y o k :

kalendáriu­

m o k , csíziók helyezkednek el. A fent e m l í t e t t k é z i r a t o s orvosi k é z i k ö n y v e k — a k ö z t ü k l e v ő t a r t a l m i é s f o r m a i k ü l ö n b ö z ő s é g e k e l l e n é r e is — e g y s é g e s e n a m a g y a r „ismeretterjesztő" szándékú, nyomtatott könyvek csoportjához állnak A l a p v e t ő e l t é r é s t n e m a felölelt i s m e r e t a n y a g közti

különbségben,

hanem l é t r e j ö t t ü k ,

vagy a tárgyalás m ó d j a ,

megírásuk

indítékaiban

nyelvű,

legközelebb. színvonala

találunk.

Míg a

n y o m t a t o t t k ö n y v e k nagy r é s z é n é l t e t t e n é r h e t ő a t u d a t o s „ i s m e r e t t e r j e s z t ő " s z á n d é k , 5

a k é z i r a t o s k ö n y v e k e s e t é b e n n e m e z a d ö n t ő , b á r i l y e n r e is a k a d p é l d a . T ö b b s é g ü k az úgynevezett házi orvosságos k ö n y v , házi patika, r e c e p t k ö n y v k a t e g ó r i á j á b a

sorolható

s i n k á b b t ű n i k e g y é n i , s a j á t h a s z n á l a t r a vagy s z ű k k ö r h a s z n á l a t á r a s z á n t f e l j e g y z é s ­ nek, s e m m i n t n y o m t a t á s r a v á r ó , i s m e r e t t e r j e s z t ő j e l l e g ű A

17. s z á z a d b a n

Magyarországon

munkának.

igen k e v é s t a n u l t , k é p z e t t

6

orvos

működött.

W e s z p r é m i és D e m k ó n y o m á n k ö r ü l b e l ü l száz orvosról tudunk, v a l ó j á b a n e n n é l t ö b b is lehetett, csak n e m m a r a d t f e l j e g y z é s r ó l u k . számító, kiterjedt orvosi g y a k o r l a t o t folytató

borbélyok

7

A félig-meddig

számuk orvosnak

— kirurgusok —

száma

ugyancsak c s e k é l y v o l t , s m ű k ö d é s ü k t ö b b n y i r e v á r o s o k r a , s ű r ű n l a k o t t t e l e p ü l é ­ sekre k o r l á t o z ó d o t t . A z o r s z á g egyes v i d é k e i k r ó n i k u s í g y válik é r t h e t ő v é a nemesi,

főnemesi

családok

orvoshiányban

szenvedtek,

asszonyainak k i t e r j e d t

gyógyító

8

t e v é k e n y s é g e i s , a k i k nemcsak a c s a l á d tagjait, de az e g é s z h á z n é p e t , s ő t g y a k r a n a k ö r n y é k betegeit is „ k e z e l t é k " , e l l á t t á k k ü l ö n f é l e g y ó g y í t ó t a n á c s o k k a l , g y ó g y s z e r e k k e l U d v a r h á z a i k b ó l , kastélyaikból r i t k á n h i á n y z o t t á házi patika (gyógyszeres szekrény vagy l á d a ) , s a h á z i g y ó g y s z e r t á r m e l l e t t t ö b b n y i r e m e g t a l á l h a t ó v o l t a utasítást" t a r t a l m a z ó orvosságos könyvecske is.

„használati

9

S z í n v o n a l u k b a n igen nagy k ü l ö n b s é g e k m u t a t k o z n a k — az e g y ü g y ű , zavaros b a b o ­ n á k t ó l , r á o l v a s á s o k t ó l a hasznos h á z i m i n d e n t u d ó k o n k e r e s z t ü l a k o r l e g j o b b g y ó g y í t ó gyakorlatát

tükröző receptkönyvekig,

sokféle

típust találunk e kéziratok

között.

Á l t a l á n o s s á g b a n elmondhatjuk, hogy hiányzik b e l ő l ü k minden elméleti m e g f o n t o l á s . A b e t e g s é g e k n e k c s u p á n a m e g n e v e z é s é t a d j á k — ha a d j á k — , k ó r o k t a n i , nosográfiai j e l l e g ű l e í r á s n é l k ü l , k ü l ö n b ö z ő r e n d s z e r ű ( b e t ű r e n d e s , b e t e g s é g t í p u s o k szerinti stb.) f e l é p í t é s b e n , g y a k r a n a z o n b a n m i n d e n rendszer n é l k ü l . V a g y az egyes b e t e g s é g e k r e a j á n l a n a k egy v a g y t ö b b f é l e o r v o s s á g o t , m e l y e k n e k alapanyagait,

ö s s z e t é t e l é t és e l ­

készítési m ó d j á t t ö b b - k e v e s e b b p o n t o s s á g g a l i s m e r t e t i k , vagy — s ez a g y a k o r i b b — az egyes g y ó g y s z e r e k neve szerint t a l á l j u k m e g ezek k é s z í t é s i m ó d j á t , h a s z n á l a t i k ö r ü k i s m e r t e t é s é t , m e g n e v e z v é n a z o k a t a b e t e g s é g e k e t , a m e l y e k ellen h a s z n o s n a k vélik a

5

f

P á p a i P á r i z Ferenc például ,,az h á z i cselédes g a z d á k n a k és gazdasszonyoknak, k i k v á r o ­ sokban és f a l u k o n laknak és sok ügyefogyott s z e g é n y e k n e k hasznokra" í r t a orvosi k é z i ­ könyvét. ' Ezt bizonyítja a k é z i r a t o k b a n t a l á l h a t ó s z á m o s n a p l ó s z e r í í bejegyzés is ( p é l d á u l : életrajzi adatok, g a z d a s á g i fejlegyzések stb.) W e s z p r é m i I s t v á n : Magyarország és Erdély orvosainak életrajza. I — I I . k ö t . Bp. 1962— 1968. T ö b b e k k ö z ö t t B a t t h y á n y n é P o p p e l É v a , Pálffy I s t v á n n á , Lórántffy Zsuzsanna, Bethlen Kata stb. v o l t a k híres gyógyító nagyasszonyaink, s a B a t t h y á n y - l e v é l t á r , N á d a s d y - l e v é l t á r stb. v a l ó s á g o s k i n c s e s b á n y á i az ezt t a n ú s í t ó leveleknek. Schultheisz E m i l ilyen házi o r v o s s á g o s k ö n y v n e k tartja például az O S Z K Oct. H u n g . 500. jelzetű, Testi orvosságok könyve c. k é z i r a t o t . Comm. ex Bibi. Hist. Med. 1959, 12.

7

H

9

k é s z í t m é n y t . G y a k r a n e g é s z í t i k k i e k ö n y v e k e t k ü l ö n b ö z ő fejezetek ( p é l d á u l az é r v á ­ g á s r ó l ) , sok esetben a recepteket hasznos h á z i t a n á c s o k k ö v e t i k . Pettyéni Borbély M á r t o n könyve e l s ő s o r b a n nem eltérő tartalmával, felépítésével, h a n e m k i m a g a s l ó s z í n v o n a l á v a l és r e n d k í v ü l gazdag i s m e r e t a n y a g á v a l

válik k i

az

o r v o s s á g o s k ö n y v e k fentebb vázolt, n a g y j á b ó l h o m o g é n c s o p o r t j á b ó l . A szerző maga a l a t i n n y e l v b e n is j á r t a s , t a n u l t b o r b é l y v o l t , így a r e c e p t k ö n y v h ü t ü k r e a k o r s z í n ­ vonalas g y ó g y í t ó g y a k o r l a t á n a k . D e P e t t y é n i k é z i r a t a n e m c s u p á n o r v o s s á g o s k ö n y v , hanem

különböző

részekre

tagolódva,

megtalálható

benne

a

hasznos

tanácsok

g y ű j t e m é n y e , az ú g y n e v e z e t t h á z i m i n d e n t u d ó is, a m e l y b e n a v a l ó b a n hasznos t a n á ­ csok ( p l . f é r e g i r t á s r ó l „secretumokkal".

stb.)

keverednek

különféle

babonákkal,

Ugyanakkor tudományos értekezésnek

sebészeti fejtegetéseket

alkimista

is b e i l l ő

is t a r t a l m a z ( p l . az a n t i m ó n i u m r ó l , a s e b k e z e l é s

stb.). A s z e r z ő s z e m é l y é r e , a m e g í r á s é s a p á p a i c é h b e v a l ó belépés

eredetű

gyógyszerészeti, reguláiról

körülményeire

v o n a t k o z ó bejegyzések pedig k i e m e l k e d ő m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i d o k u m e n t u m m á

avat­

t á k e kis k ö n y v e t .

A

KÉZIRAT

F O R M A I

ISMERTETÉSE

Jelenlegi á l l a p o t á b a n a k é z i r a t 288 l e v é l b ő l (576 o l d a l b ó l ) á l l . E b b ő l 33 l e v é l s z á ­ m o z a t l a n , az eredeti s z á m o z á s pedig k é t s z e r i n d u l : 1—406, 1—143. o l d a l a k . F e l t é t e ­ lezhetően két ö n á l l ó , e g y m á s t ó l független kézirat k é s ő b b i e g y b e k ö t é s é r ő l van

szó.

Ezt a f e l t e v é s t t á m a s z t j a a l á a két r é s z e g y m á s t ó l e l t é r ő t a r t a l m a és s z í n v o n a l a

1 0

is.

A s z á m o z a t l a n levelek a k é z i r a t e l e j é n , a k é t r é s z k ö z ö t t é s a k ö n y v l e g v é g é n t a l á l h a t ó k — eredetileg ü r e s e n h a g y o t t e l ő - é s u t ó l e v e l e k , a m e l y e k r e i d ő v e l r é s z i n t a

szerző,

r é s z i n t k é s ő b b i t u l a j d o n o s o k k ü l ö n b ö z ő f e l j e g y z é s e k e t í r t a k . T e h á t a k é z i r a t az a l á b b i részekből tevődik össze: 38 s z á m o z a t l a n o l d a l I . rész:

406 s z á m o z o t t o l d a l 17 s z á m o z a t l a n o l d a l

[ I . rész: Összesen: ebből

j

143 s z á m o z o t t o l d a l 12 s z á m o z a t l a n o l d a l 616 o l d a l

a z o n b a n h i á n y z i k (elveszett) 14 l e v é l , azaz 28 o l d a l ,

12 o l d a l p e d i g s z á m t é ­

vesztés miatt kimaradt. A z I . r é s z t a r t a l m a z z a a k é z i r a t t ö r z s é t , az o r v o s s á g o s k ö n y v e t é s a s z e m é l y e s , c é h e s v o n a t k o z á s ú b e j e g y z é s e k e t . Ez u t ó b b i a k a t a s z á m o z a t l a n o l d a l a k o n . M i n d

az

o r v o s s á g o s k ö n y v , m i n d ezek a b e j e g y z é s e k t ö b b r é s z b ő l á l l n a k . A z e l s ő n é g y l e v é l o l y a n r o n g á l t á l l a p o t b a n v a n , h o g y a r a j t u k l e v ő f e l j e g y z é s e k csak t ö r e d é k e s e n o l v a s -

1 0

Ezt a v é l e m é n y t vallja B o t h á r Dániel is, a kézirat első s eddig t u l a j d o n k é p p e n egyetlen ismertetője. B o t h á r D á n i e l : Magyar orvosi kézirat, 1683. Magyar Nyelvőr 1911, 104—114.

h a t ó k . S z á m o s a d a t o t m e g ő r i z t e k a z o n b a n , s így igen é r t é k e s e k . I t t t a l á l j u k m e g n é ­ h á n y k é s ő b b i t u l a j d o n o s n e v é t is, a k i k n e k E t ö r e d é k e s o l d a l a k o n levő b e j e g y z é s e k

több receptjét

olvasata a

fellelhetjük

a

könyvben.

következő:

s z á m o z a t l a n 1. o l d a l (Pettyéni í r á s a ) : Marc, Ano Cx: 1677(1) s z á m o z a t l a n 3. o l d a l (Pettyéni í r á s a ) : bujdosasimb Brassóban nevem Borbély Marton szül Nagi atkát nem a hitetlenül magara s z á m o z a t l a n 8. o l d a l (két k é s ő b b i tulajdonos írása): a) (Kelemen Z s ó f i á é ) : menyországba jer be ( ?) ottan lészen játártas b) (Pesti M a r h a o r v o s é ) : Székesházi Pesti Marhaorvos Grassalkovics Háznál s z á m o z a t l a n 9. o l d a l : Kelemen Zsófia s z á m o z a t l a n 10. o l d a l : Kelemen Zsófia A s z á m o z a t l a n 11. o l d a l t ó l k e z d ő d i k a P e t t y é n i B o r b é l y M á r t o n á l t a l f o l y a m a t o s a n t e l e í r t k é z i r a t . ( A m á s k é z á l t a l t e t t b e j e g y z é s e k e t az i s m e r t e t é s f o l y a m a t á b ó l k i e m e l v e , legvégül k ö z l ö m ) .

1 1

s z á m o z a t l a n 11. o l d a l : „Miko gondolkodnám'" kezdetű verses t á j é k o z t a t ó a s z e r z ő kilétéről, a k é z i r a t keletkezéséről s z á m o z a t l a n 12—13. oldal: „Memóriáié" — a c é h b e való b e l é p é s eseményei d á t u m szerint felsorolva s z á m o z a t l a n 14—15. oldal: „Czehbül való Preventusom" — c é h e s bevétel és k i a d á s , d á t u m szerint s z á m o z a t l a n 19—20. oldal: „lol elmelkeggiel" kezdetű „ e l ö l j á r ó b e s z é d " s z á m o z a t l a n 20. o l d a l : Az jo vitézségnek" kezdetű 4 soros vers a s e b é s z m e s t e r s é g r ő l számozatlan 21. oldal: „Papai Probak Laistroma" — a p r ó b á k felsorolása s z á m o z a t l a n 23—28. oldal: ..Index Medicamentorum" — tartalomjegyzék. K ö v e t k e z i k az o r v o s s á g o s k ö n y v , a m e l y m a g a is t ö b b r é s z r e t a g o l ó d i k . I n n e n kez­ d ő d i k az e r e d e t i s z á m o z á s . 3—29. o l d a l : A z A n t i m ó n i u m r ó l való é r t e k e z é s 8 „ c z i k k e l y b e n " 1 1

A z idézetekben h ű maradtam a s z e r z ő h e l y e s í r á s á h o z , az ékezetek esetében is.

30—41. o l d a l : „Igen szép es probalt ieles orvosságok'''' — főcím, „Az sebnek.. . régulai" — á l t a l á n o s sebészeti fejtegetés 41—45. o l d a l : „Az Ér vagásrul" 46—47. o l d a l : „Az vall vetesrül" 48—354. o l d a l : „Pópium csinalasa" című recepttel k e z d ő d i k a r e c e p t k ö n y v 357—404. o l d a l : „Papai Probak"— részletes l e í r á s a (a 3—354. o l d a l a k o n levőkhöz k é p e s t későbbi, u t á n i bejegyzés). Közben a számozatlan

1687

15. o l d a l o n K e l e m e n Z s ó f i a á l t a l í r t r e c e p t . A 354—356.

é s 405—406. o l d a l a k o n a Pesti M a r h a o r v o s á l t a l í r t n é h á n y r e c e p t . A z o r v o s s á g o s könyv tartalmától elütően, Pettyéni Borbély M á r t o n két z s o l t á r f o r d í t á s t

kézírásával

is t a l á l u n k : a 161. o l d a l o n a X X X V I I I . S o l . I X . 9 „ illetve a 259.

o l d a l o n a L V I . S o l . I X . 6. z s o l t á r o k a t . A I I . rész a kézirat g y e n g é b b , é r t é k t e l e n e b b r é s z e , a „házi m i n d e n t u d ó " , amelyet ugyancsak

tartalomjegyzék

előz

meg,

s a számozatlan

oldalakon

néhány

recept­

b e j e g y z é s vesz k ö r ü l : s z á m o z a t l a n 5—16. oldal: tartalomjegyzék s z á m o z o t t 1—123. oldal: „Secreta quadam a loh: Iacobo 123—144. o l d a l : „Ex secret is Alberti Mag ni" Közben a

2—4.

Veccero"—

számozatlan

ugyancsak a s z á m o z a t l a n

b a b o n á k , tanácsok, „ t i t k o k " .

oldalakon t ö b b

kéz írásával k ü l ö n b ö z ő

16. o l d a l o n . A s z á m o z a t l a n

receptek,

17. és a s z á m o z o t t 98.,

144.

o l d a l a k o n a Pesti M a r h a o r v o s á l t a l b e í r t n é h á n y recept. A k é z i r a t v é g é n t a l á l h a t ó : s z á m o z a t l a n 1 —12. oldal: Receptek k ü l ö n b ö z ő kéz í r á s á v a l . A k ü l ö n f é l e , n e m P e t t y é n i t ő l s z á r m a z ó b e j e g y z é s e k e t n e m m i n d i g lehet a z o n o s í ­ t a n i . M i n d e n e s e t r e két k é s ő b b i t u l a j d o n o s t i s m e r ü n k : K e l e m e n Z s ó f i á t és a P e s t i M a r h a o r v o s t . S z e m é l y ü k r ő l u g y a n n e m sokat t u d u n k , de a k é z i r a t t a r t a l m i e l e m z é s é ­ nek s z e m p o n t j á b ó l

nem

is l é n y e g e s e k .

szövegekkel fogunk

foglalkozni.

3 2

A továbbiakban

csak a P e t t y é n i á l t a l

A kézirat viszonylag egységes, aránylag k ö n n y e n olvasható, h a t á r o z o t t

írt

karakterű

í r á s s a l í r ó d o t t . H e l y e s í r á s a is a r á n y l a g e g y s é g e s é s k ö v e t k e z e t e s . O l v a s á s i n e h é z s é g e t e l s ő s o r b a n az o k o z , h o g y az ,,e" é s „ é " h a n g o k a t n e m írja k i , c s u p á n p o n t t a l j e l ö l i , az „ m " é s , , n " b e t ű k e t a s z ó v é g é n h a j l í t o t t é k e z e t t e l j e l ö l i , az , , ö " - t é s az , , ü " - t j e l ö l i 12

A k é z i r a t állatorvoslást é r i n t ő v o n a t k o z á s a i r ó l és a „Pesti M a r h a o r v o s " - r ó l : L á s z l ó Ferenc: P e t t y é n i alias G y ö n g y ö s i M á r t o n orvos k ö n y v e . Állatorvosi Lapok 1934, 357.

u g y a n , de a h o s s z ú é s r ö v i d v á l t o z a t o t n e m

k ü l ö n b ö z t e t i meg, e g y é b k é n t

ékezetei

n e m h a s z n á l . A k i o l v a s á s n e h é z s é g é t b i z o n y í t j a az is, h o g y a k é s ő b b m e g j e l e n t 1 3

c e p t k ö z l é s e k sok esetben h i b á s a k . '

re­

1 4

A KÉZIRAT SZERZŐJE, KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI A m i n t az a k é z i r a t b ó l e g y é r t e l m ű e n

kiderül, szerzője Pettyéni Borbély

b o r b é l y - s e b é s z volt. K i l é t é r ő l ő maga t á j é k o z t a t

Márton

mintegy a kézirat n y i t á n y a k é n t

az

I . r é s z s z á m o z a t l a n 11. o l d a l á n t a l á l h a t ó r i t m i k u s , r í m e s s o r o k b a n : ,,Miko

gondolkodnám

Az ezer 6 százban Experientiam Istentül Sok

Mellyekert Azért Avagi

s nem

sem

Aldasat teszi. tudni,

en vagiok lettem

titkolom

veszi.

teszi,

ha akarod 56-ban

almomat

elveszti,

magaeva

jelentem

6 száz

azokat jo

rövid Idejűvé

Genelogiamat Örömmel

sokszor

csalárdul

nagi atkát

Allapottyat

Receptaimat

Colosvart

mulattam

hitetlenül

Nevem

szép

vettem

a ki tülem

Istennek

hijjaban

Conceptioimat

le Brassóban

Corpusbannis

hijjaban.

ne légien

bujdosasbeli

magamban

3-dikban

ne légien

indítván

írtam

Ezer

serenyen 8-van

Gyöngiösi. mai

vagiok

en

Pettyéni."

A fentin kívül m é g h á r o m s z o r t a l á l k o z h a t u n k a szerző nevével a k é z i r a t b a n . A z I . r é s z , s z á m o z a t l a n 3. o l d a l o n l e v ő t ö r e d é k e s b e j e g y z é s b e n t i s z t á n o l v a s h a t j u k : vem Borbély

Marton".

„ne­

K é t ízben pedig elrejtve b u k k a n h a t u n k r á a n é v r e . A z I . rész

2 1 9 — 2 5 4 . o l d a l a i n é s a I I . r é s z 3—34. o l d a l a i n a lap a l j á n , o l d a l a n k é n t egy v a g y k é t betűt,

illetve s z á m o t

Borbély

Marton

Borbély

Marton

Alias Alias

találunk. Gyönggyösi Gyöngyösi

Összeolvasva Anno 1685".

1685

az

alábbi

Mens.

szöveget adják:

Janua.

Die

30."

és

„Pettyéni „Pettyéni

A n n a k e l l e n é r e , h o g y a s z e r z ő t ö b b s z ö r is

1 3

L d . L á s z l ó Ferenc és Kovacsics S á n d o r szövegközléseit

1 4

E r r ő l az igen értékes k é z i r a t r ó l eddig nagyon kevesen írtak. A z egyetlen alapos i s m e r t e t é s B o t h á r Dánielé (i. m.). A z a l á b b i m ű v e k c s u p á n megemlítik a k é z i r a t o t vagy n é h á n y re­ ceptet k ö z ö l n e k b e l ő l e : Kovacsics S á n d o r : X V I I . századi orvosi k é z i r a t a soproni Berzsenyi G i m n á z i u m (volt ev. líceum) k ö n y v t á r á b a n . Soproni Szemle 1962, 272—274.; Kovacsics S á n d o r : Pettyéni B o r b é l y M á r t o n — alias G y ö n g y ö s i — orvosi k é z i r a t a a X V I I . s z á z a d b ó l . Comm. ex Bibi. Hist. Med. 1962, 64, 136—147.; Kovacsics S á n d o r : Orvosi k é z i r a t a X V I I . s z á z a d b ó l . Pettyéni B o r b é l y M á r t o n k ö n y v é b ő l 15 recept. Comm. ex Bibi. Hist. Med. 1959. 12. 207—212. L á s z l ó Ferenc i . m . ; Magyary-Kossa G y u l a : Magyar orvosi emlékek. Bp. 1931. I I I . köt. 422.; Spielmann József: A közjó szolgálatában. Bukarest, 1976.

k ö z l i , teljes n e v é t m é g s e m k ö n n y ű e g y é r t e l m ű e n t i s z t á z n i . B o t h á r D á n i e l e h o s s z ú néven eltűnődve

í g y í r : „Egyszerre

három

vagyok

Véleményem

a Borbély

jelöli

tisztában. és akkor

Pettyéni

zadi Petényi

Gyöngyösi

orvosi

művel

szerepel

csak

látszótag

Gyöngyösi Pálnál,

Pozsony

és Nógrád

vezetéknevet

volna a szerző ki talán

a magyarországi

van nehézség,

mert

nak irta nevét s csak az utódok Petény

szerint

ajkán

rokona orvosi

Petényi

igazi

5

neve.

és nevével csak

irodalom

helység

latin

Petényi

Pál is „Gyöngyösi

(Pettyén

mégsem foglalkozását

s két

történetében.

Gyöngyösi

a

így van az a XV111.

volt Pettyéninknek

lett Petényivé.

megyében)."*

közöl

név a szerzőnek

a

Szatmár

szá­ nyelvű

névvel

is

Pettyen"megyében,

M i n d e n b i z o n n y a l igaza v a n B o t h á r D á n i ­

elnek a b b a n , h o g y a B o r b é l y n é v f o g l a l k o z á s t j e l ö l . A z i l y e n n é v h a s z n á l a t igen elter­ j e d t v o l t a k o r b a n . K i r a g a d o t t p é l d a k é n t hagy i d é z z ü k a P á p a i S e b é s z m e s t e r e k 1609b ő l v a l ó n é v s o r á t : K a n i s a i B o r b é l y B á l i n t , K á d i B o r b é l y T a m á s , Csepregi Mihály stb.

16

Borbély

A fejtegetés t o v á b b i része azonban n e m t ű n i k m e g g y ő z ő n e k . A kéz­

i r a t b a n l e v ő f e l j e g y z é s e k n e m j o g o s í t a n a k t ö b b r e , m i n t h o g y l e s z ö g e z z ü k : egy g y ö n ­ gyösi születésű férfiú, Pettyéni ( B o r b é l y ) M á r t o n a k é z i r a t szerzője. T u d j u k azonban, h o g y t ö b b G y ö n g y ö s n e v ű h e l y s é g is v o l t M a g y a r o r s z á g o n .

1 7

F e l m e r ü l a k é r d é s , hogy

s z e r z ő n k m e l y i k b ő l s z á r m a z i k . A t ö b b i é l e t r a j z i a d a t E r d é l y felé i r á n y í t m i n k e t , h i ­ szen t ö b b h e l y e n

1 8

o l v a s h a t j u k , h o g y a k é z i r a t j ó r é s z t B r a s s ó b a n , illetve K o l o z s v á r o t t

keletkezett. A k ö n y v e g y é b u t a l á s a i b ó l — igen g y a k r a n megnevezi a m e s t e r t s m e g j e l ö l i a helyet, a k i t ő l é s a h o l a k ö z ö l t receptet t a n u l t a — a r r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , h o g y Petyt y é n i b e j á r t a E r d é l y nevezetes v á r o s a i t : G y u l a f e h é r v á r t , B r a s s ó t , F o g a r a s t , Z i l a h o t , Nagyenyedet,

K o l o z s v á r t stb. H a t e h á t , a m i n t a f e n t i versben is í r t a , 1656-ban

szü­

letett é s 1683-ban, 27 é v e s e n m á r a k é z i r a t nagy r é s z é v e l e l k é s z ü l t , a k k o r j o g g a l f e l ­ t é t e l e z h e t j ü k , h o g y i f j ú k o r á t E r d é l y b e n s k ö r n y é k é n t ö l t ö t t e é s csak k é s ő b b , 1687-ben j ö t t á t a D u n á n t ú l r a , P á p á r a . L e h e t s é g e s , h o g y a S z a t m á r megyei G y ö n g y ö s

falu

s z e r z ő n k s z ü l e t é s i helye, de é p p ú g y l e h e t s é g e s , h o g y a Heves megyei G y ö n g y ö s v á ­ rosban s z ü l e t e t t . E z u t ó b b i m e l l e t t s z ó l , h o g y G y ö n g y ö s r ő l k é t b o r b é l y mester n e v é t is e m l í t i , a m i v a l ó s z í n ű v é teszi, h o g y a v á r o s r ó l v a n s z ó . Életének

1683 é s 1687 k ö z ö t t i i d ő s z a k á r ó l n e m s o k a t t u d u n k .

azonban n y o m o n 1 9

követhetjük

h a n g z i k : „5 Apr Jöttem

életét. A „ M e m o r i á l é k "

Papára".

1687-től

1701-ig

(1687) e l s ő b e j e g y z é s e í g y

M a j d á p r i l i s 1 6 - á n „ k ö s z ö n t b e " a c é h b e és u g y a n ­

a k k o r m e g is h á z a s o d i k . S a j á t s z a v a i v a l : „eskűttem

1 3

1 8 a

is háltam

is az

feleségemmel.''

B o t h á r i . m . 105.

1 6

A pápai s e b é s z c é h 1609-ből s z á r m a z ó s z a b a d a l o m l e v e l é n e k aláírói. A kilenc a l á í r ó k ö z ü l nyolcnak a n e v é b e n szerepel a „ B o r b é l y " elem.

1 7

Vályi A n d r á s : Magyarországnak leírása (Buda 1799. 11. k ö t . 80.) c. m ű v é b e n h á r m a t nevez meg: S z a t m á r megyei falu, Heves megyei m e z ő v á r o s , Somogy megyei puszta.

1 8

, , M i k o g o n d o l k o d n á m " k e z d e t ű r é s z b e n I . rész, s z á m o z a t l a n 11. oldal , , I o l elmelkeggyel" kezdetű rész z á r ó s o r a i , I . rész, s z á m o z a t l a n 20. oldal.

x

8a B á r T h u r y Etele r e f o r m á t u s Iskolatörténeti adattára ( I — I I . k ö t . Bp. 1887.) szerint ez időben t ö b b , G y ö n g y ö s i M á r t o n n e v ű t a n u l ó r a v o n a t k o z ó bejegyzés t a l á l h a t ó a debreceni kollé­ gium a n y a k ö n y v é b e n , ezek azonban — b ő v e b b u t a l á s h í j á n — nem v o n a t k o z t a t h a t ó k szerzőnkre.

1 9

I . rész, s z á m o z a t l a n 12. oldal

2 0

I . rész, s z á m o z a t l a n 14—15. o l d a l

2. ábra. P e t t y é n i verses tájékoztatója életéről és a k é z i r a t keletkezéséről ( s z á m o z a t l a n 11. oldal)

M á j u s 1 0 - é n m á r a c é h tagja é s í g y í r : „Igi allapottam bül es segicsegebül".

az Czehben

Isten

kegyelmessege-

A t o v á b b i bejegyzések a c é h e s bevételekről illetve

kiadásokról

t á j é k o z t a t n a k az 1688 és 1701 k ö z ö t t i i d ő s z a k b ó l . 1698-ban i g e n n a g y c s a p á s é r h e t t e , mert ezt í r j a : „Volt bejegyzés hijjan

Istennek

nagi Itileti

rajtam.

Anno

D. 1698. Mai.

1 7 0 1 . december 7 - r ő l v a l ó , a m i k o r i s f e l j e g y z i :

4 F".

„Jött

30."

21

a Czehbíd

Az utolsó 15

pénz

T é v e d t e h á t B o t h á r D á n i e l , a m i k o r ú g y v é l i , h o g y az u t o l s ó adat 1701

augusztusából való.

2 2

A s z e r z ő s a j á t t a n ú s á g a s z e r i n t a k é z i r a t o t 1683-ban í r t a . E z a z o n b a n n e m v o n a t k o z ­ hat a k é z i r a t e g é s z é r e , c s u p á n az I . r é s z 3—354. o l d a l a i n l e v ő recept k ö n y v re. M i n d a recepteket

m e g e l ő z ő személyes bejegyzések, m i n d

P r ó b á k k é s ő b b i e k , hiszen n e m s z á r m a z h a t n a k i d ő b ő l . T ö b b e k k ö z t ezt b i z o n y í t j a Flastromra 17001

tanított

[!] Mens

egy (Szatler

August

nevű)

a 354—404. o l d a l o n l e v ő

Pápai

1687, P e t t y é n i P á p á r a j ö v e t e l e e l ő t t i

a 403. o l d a l o n t a l á l h a t ó b e j e g y z é s is: „Erre Mathias

Szatler

Nemet Borbély

Papán.

Anno

a D.

ír

A k é z i r a t I I . r é s z e , m i n t h o g y f ü g g e t l e n az I . r é s z t ő l , n e m is b i z t o s , h o g y a v v a l egyidőben keletkezett. Mindenesetre itt t a l á l h a t ó a m á r idézett, rejtett szerzői név s az azt k ö v e t ő d á t u m , 1685, a m i a r r a u t a l , h o g y ez a r é s z is v a g y 1685 e l ő t t i , vagy l e g k é ­ s ő b b 1685-ben k é s z ü l t . A z I . r é s z t ő l e l t é r ő e n e b b e n a r é s z b e n n e m t a l á l u n k o l y a n u t a l á ­ sokat, a m e l y a s z e r z ő t a r t ó z k o d á s i h e l y é t vagy e g y é b é l e t k ö r ü l m é n y e i t csupán azon szerzők művét idézi (lapszám szerint), m e l y e k b ő l a közölt

megvilágítaná, „secretumot"

vagy hasznos t u d n i v a l ó t m e r í t e t t e . D e h a n a g y r é s z t n e m is o t t í r t a , a z é r t P á p á n

is

f o l y t a t t a e t á r g y b a n is f e l j e g y z é s e i t , mert p é l d á u l a I I . r é s z 144. o l d a l á n l e v ő recept u t á n ez á l l : „ P a p a i V á r b e l i P i n t e r M i k l ó s " , a z a z ezt a receptet m á r P á p á n t a n u l t a , t e h á t 1687 u t á n . A kézirat azonban

nem c s u p á n d á t u m s z e r ű é l e t r a j z i adatokat

tartalmaz Pettyéni

B o r b é l y M á r t o n r ó l , h a n e m k ö z v e t e t t m ó d o n b á r , de m á s e g y é b l é n y e g e s v o n á s a i v a l is megismertet. A k é z i r a t o l v a s á s a k o r n y i l v á n v a l ó v á v á l i k , h o g y s z e r z ő j e l a t i n u l t u d ó , tanult k i r u r g u s , a k i t á j é k o z o t t v o l t a k o r d i v a t o s k ü l f ö l d i i r o d a l m á b a n is. T á j é k o z ó ­ dását igen k ö n n y ű t e t t e n c r n ü n k , mert a receptek

után mindig megjelöli a forrást,

ahonnan m e r í t e t t . í g y a k ü l f ö l d i s z e r z ő k k ö z ü l h i v a t k o z i k A l e x i u s Pedemontanusra, Brunfelsre, A v i c e n n á r a , P l i n i u s r a , D i o s z k o r i d e s z r e , G a l e n u s r a , A n t o n i u s M i z a l d u s r a — hogy c s a k az ismertebbeket e m l í t s e m . A I I . r é s z szinte e g é s z é b e n á t v é t e l J o h a n n Jakob W e c k e r , A l e x i u s P e d e m o n t a n u s é s A l b e r t u s M a g n u s m ű v e i b ő l .

Ugyancsak

„ l a t i n o s m ű v e l t s é g é t " b i z o n y t t j a , h o g y az egyes o r v o s s á g o k

latinul

összetevőit

is,

m a g y a r u l is megnevezi, s ő t g y a k r a n é p p e n a m a g y a r m e g n e v e z é s h i á n y z i k s csak a l a t i n n é v szerepel. P e t t y é n i t a r t ó z k o d o t t u g y a n i s a t t ó l , h o g y a l a t i n n e v e k s z ó s z e r i n t i , esetleg é r t e l m e t l e n f o r d í t á s á t a d j a o l y a n esetben, a m i k o r a m a g y a r m e g f e l e l ő elneve­ zést n e m i s m e r i . De P e t t y é n i Borbély M á r t o n nemcsak t a n u l t , t á j é k o z o t t k i r u r g u s volt, hanem t i p i ­ kus

figurája

is az o r s z á g b a n k e r e s z t ü l - k a s u l v á n d o r l ó , v á n d o r l á s a k ö z b e n a m e s t e r s é ­

get k i t a n u l ó b o r b é l y - s e b é s z e k n e k . H a azt n e m is t u d j u k m e g p o n t o s a n

feljegyzéseiből,

hogy i n a s é v e i t h o l , k i n é l t ö l t ö t t e ( t a l á n s z ü l ő h e l y é n , G y ö n g y ö s ö n B o r b é l y M i h á l y é s - ' I . rész, s z á m o z a t l a n 20. oldal 2

- B o t h á r i . m . 106.

H é d e r M i h á l y m e s t e r e k n é l , talán Karasznai Borbély M i h á l y n á l Zilahon, vagy Dési P é t e r n é l K o l o z s v á r o t t , h i s z e n ő k e t i d é z i l e g t ö b b e t ) , de v á n d o r l á s á t , „ b u j d o s ó é v e i n e k " á l l o m á s a i t pontosan

n y o m o n k ö v e t h e t j ü k é s s z á m o s m a g y a r b o r b é l y - s e b é s z mester

n e v é t is m e g i s m e r h e t j ü k a k é z i r a t b ó l . R e c e p t k ö n y v é n e k m i n t e g y e l ö l j á r ó b e s z é d e k é n t a r r a i n t m i n d e n k i t , h o g y o k o s a n é s I s t e n b e n v a l ó h i t t e l h a s z n á l j a az á l t a l a l e í r t g y ó g y ­ 23

s z e r e k e t , m a j d így f o l y t a t j a : inkább

mind szemeimmel

tanuló

Bujdosasomban

mellyeket

„Ezeket

experialtam laktam,

az egi nehany szép azoktul

kiknek

a Tudós

Neveket

is nagiob

Isten velem leven leis irtam egy Summában

s el is végeztem

Anno

Domini

1683. Augusti

Orvosságokat

Mesterember Brassó

/6."

jobb

Uraimktul

bizonsagid varosában

való

reszent a

kiknél

subjieialtam, lakasomban

2 4

A m á r említetteken k í v ü l , hivatkozik m é g Karasznai B o r b é l y Mihály (Zilah), Dési Péter,

Sartoris

Sámuel

(Kolozsvár), Belényesi

Péter (Nagyenyed), Borbély

Tamás

(Fogaras), Köprizi ( G y u l a f e h é r v á r ) , Egri M á t y á s (Torda), v a l a m i n t S z a k m á r i M i h á l y , G ö r g e i P á l , T u r o c z k a i M á r t o n mesterekre, k i k t ő l m i n d e g y i k t ő l egy vagy t ö b b recep­ tet i d é z . M i n d a f e n t i i d é z e t , m i n d az a t é n y , h o g y f o r r á s a i t pontosan

megnevezi,

b i z o n y o s s z a k m a i ö n t u d a t r a , b ü s z k e s é g r e u t a l . U g y a n e z t az é r z é s t fejezi k i a s e b é s z ­ m e s t e r s é g r ő l írt kis n é g y s o r o s e p i g r a m m á j a , amelyet m ű v e j e l i g é j e k é n t vagy m o t t ó j a ­ k é n t is é r t e l m e z h e t ü n k : „Az

jo vitézségnek

Gallyas

Nyavalyában

forog

Az erős Flastromis

A Mint

K É Z I R A T

m á r a kézirat

ellenség

mestereknek

próbája

szel vesz Orvos sebünket

CÉHES

formai ismertetésénél

oskolája.

Tudománya. gyogyittya."^

VONATKOZÁSAI is k i d e r ü l t , P e t t y é n i B o r b é l y

Márton

k ö n y v e s z á m o s c é h e s v o n a t k o z á s ú b e j e g y z é s t , r é s z l e t e t t a r t a l m a z , amelyek

segítsé­

gével k i t ű n ő e n r e k o n s t r u á l h a t j u k a k o r a b e l i c é h e s élet n é h á n y j e l l e m z ő m o z z a n a t á t . Tudjuk, Pettyéni c é h b e állása P á p á n

történt

1687-ben. N e m t u d u n k

egyértelmű

v á l a s z t a d n i , h o g y e g y ö n g y ö s i s z ü l e t é s ű f é r f i ú , a k i ifjú k o r á t E r d é l y b e n é s v i d é k é n t ö l t ö t t e , m i é r t j ö t t el s z ü l ő h e l y é r ő l . H a a H e v e s megyei G y ö n g y ö s v á r o s b a n s z ü l e t e t t , a k k o r v a l ó s z í n ű l e g r e f o r m á t u s v a l l á s a m i a t t k e r ü l t E r d é l y b e az 1670-es é v e k b e n , m i n t a m a g y a r o r s z á g i r e f o r m á t u s o k j e l e n t ő s r é s z e . 1683 u t á n i

Magyarországra

jövetele

ugyancsak ö s s z e f ü g g h e t e t t a r e f o r m á t u s e g y h á z m e g v á l t o z o t t helyzetével. A r r a a k é r . 2

" „ I o l elmelkeggyel v a l a k i az S z é p es Rendes O r v o s s á g o k k a l es meg ezeken kivül valokkalis akarsz e l n i : hogy e l s ö b e n n i s gondold meg amaz nagy orvost a mindenekk orvosat s ugy elly vala mint o F ö l s e g e t ü l adatott e s z k ö z ö k k e l , (mivel maga ö F ö l s e g e rendelte az e s z k ö ­ z ö k e t ) elsöbennis ö F ö l s e g e n e k tulajdonics a Dicsösseget el h a g y v á n minden v a r á z s l ó T u d o m á n y o k a t csak e g y e d ü l a M i n d e n h a t ó Istenben helyhezhetsz minden bizodalmadat s minden m u n k á i n k b a n ö szent Fölseget Dicsöiss, magad szerencsejenek sem penig eszk ö z i d n e k ne tulajdonics semmit es igy m i n d m u n k á i d a t s m i n d eszközeidet az Isten meg aldgia."

2 4

I . rész, s z á m o z a t l a n 19. o l d a l

2 5

I . r é s z , s z á m o z a t l a n 20. o l d a l

d é s r e , h o g y m i é r t é p p e n P á p á n t e l e p e d e t t le, az esetleges e g y é n i o k o k a t

leszámítva

általánosabb

fejlődésről

tanúskodik.

2 6

magyarázatot

is l e l h e t ü n k .

Pápa

város

története sajátos

A 15. s z á z a d v é g é n a v á r o s v i r á g z á s n a k i n d u l . E l s ő c é h l e v e l e , a s z a b ó k é

1510-ből való. A p o r t y á z ó t ö r ö k m e g b é n í t j a ugyan a v á r o s k e r e s k e d e l m é t s elvágja a k ü l v i l á g t ó l , de m i v e l csak két í z b e n é s m i n d ö s s z e n é g y é v i g v o l t t ö r ö k k é z e n , a v á r - , i l l e t v e a v á r o s f a l a k o n belüli f e j l ő d é s , k ü l ö n ö s e n a k é z m ű i p a r é a r á n y l a g t ö r e t l e n . P á p a földesúri b i r t o k ú mezőváros volt. A

16. s z á z a d b a n T ö r ö k B á l i n t a v á r o s u r a s véle

r e f o r m á t u s lett az e g é s z v á r o s . I t t a l a k u l t k i a r e f o r m á c i ó egyik k u l t u r á l i s

központja.

A 17. s z á z a d b a n E s z t e r h á z y - b i r t o k l e t t . E b b e n az i d ő b e n m e g l e h e t ő s e n e l s z e g é n y e d e t t , c s u p á n az i p a r m u t a t o t t f o l y a m a t o s f e j l ő d é s t . A 16. s z á z a d b a n m ű k ö d ő c é h e k mellett ú j a k is keletkeztek (1606 — c s a p ó k ,

1608 — b o r b é l y o k , m o l n á r o k ,

1609

—

vargák

stb.) A z i p a r o s o k — a 17. s z á z a d m á s o d i k f e l é t ő l k e v é s n é m e t k e v e r e d é s s e l — m i n d m a g y a r o k v o l t a k . J ó b i z o n y í t é k e r r e p é l d á u l a m o l n á r o k vagy a b o r b é l y o k c é h l e v e l e is. Eperjessy G é z a í g y j e l l e m z i a 17. s z á z a d i P á p a c é h e s é l e t é t : „ P á p a e k k o r nemcsak a D u n á n t ú l , h a n e m az e g é s z o r s z á g e g y i k l e g i p a r o s o d o t t a b b m e z ő v á r o s a , s c é h e i n e k s z á m a n a g y o b b m i n t sok szabad k i r á l y i v á r o s é . J e l e n t é k e n y v o l t az i p a r o s n é p e s s é g is, amely azonban — a v á r o s t ö b b i lakosaihoz h a s o n l ó a n — kivétel n é l k ü l zsellérekből­ állott."

2 7

P á p a t e h á t k i v é t e l e s e n v o n z ó h e l y lehetett o l y a n e m b e r n e k , a k i c é h e s kere­

teken b e l ü l t e v é k e n y k e d n i és h o s s z a b b i d ő r e l e t e l e p e d n i k í v á n t , f ő k é n t h a m a g y a r és r e f o r m á t u s volt. P e t t y é n i n é i o k u k van m i n d k e t t ő t feltételezni. A k é z i r a t ízes magyar nyelve, a s z e r z ő neve, az á l t a l a i d é z e t t mesterek t ö b b n y i r e m a g y a r o s h a n g z á s ú neve P e t t y é n i m a g y a r s z á r m a z á s á r a v a l l a n a k , a k á r az i l y e n b e j e g y z é s e k , Flastromra

tanított

egy

e m e l é s t ő l e m — Sz. M . ) .

(Szatler 2 8

nevű)

Mathias

Szatler

Nérnet

m i n t : „Erre

Borbély

Pápán"

a (ki

R e f o r m á t u s v o l t á t az o r v o s s á g o s k ö n y v k é t , Szenczi M o l ­

n á r A l b e r t t ő l s z á r m a z ó z s o l t á r f o r d í t á s a é s a „ b u j d o s á s r a " v a l ó t ö b b s z ö r i u t a l á s a is valószínűsíti.

2 9

É r d e k e s ö s s z e v e t n i Pettyéni c é h e s v o n a t k o z á s ú feljegyzéseit a p á p a i s e b é s z e k akkor é r v é n y b e n l e v ő s z a b á l y z a t á v a l . A M a g y a r O r s z á g o s L e v é l t á r b a n ő r i z n e k egy i r a t o t , a m e l y a p á p a i s e b é s z c é h 1609. o k t ó b e r 2 0 - á n k e l t , E n y i n g i T ö r ö k I s t v á n

3 0

által k i -

2 6

G e r ő L á s z l ó — S e d l m a y r J á n o s : Pápa. Budapest, 1959.; K a t o n a I m r e : T ö r t é n e t i adatok P á p a t o p o g r á f i á j á h o z . Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények. 1970. 65—69.

2 7

Eperjessy G é z a : A m e z ő v á r o s i és falusi c é h e k k i a l a k u l á s a és bomlása az A l f ö l d ö n és a D u ­ n á n t ú l o n , 1686—1848. Századok, 1963, 951—984.

2 8

I . rész, 403. o l d a l

2 U

I . rész. 161. o l d a l o n : X X X V I I I . Sol. I X . 9.

I I . r é s z , 259 oldalon: L V I . Sol. I X . 6.

„ M i n d e n mostani keresem En Istenem Vagion szemeid e l ő t t . Es minden f o h á s z k o d á s o m , s Óhajtásom Tüled el nem r e j t e t ö t t . "

„ F o g a d á s o m tartya aszt é n n e k e m H o g i j o voltodért Neved Dicsirjem, M e r t kegielmesen meg m e n t é d lelkem A z H a l a i kötelebül. Es l á b a i m a t meg tartod e s e s t ü l H o g i en élhessek teneked k e d v e s ü l . A z e l ö k világosságán es s z e n t ü l J á r j a k Te e l ő t t e d . "

Enyingi T ö r ö k István (1564—1618. j ú n . 3.), p á p a i v á r k a p i t á n y , királyi t a n á c s o s . (Nagy I v á n : Magyarország családai. 11. k ö t e t . Pest, 1865. 293—294.)

3. ábra. Pettyéni bejegyzései céhes bevételeiről a s z á m o z a t l a n 14. oldalon

a d o t t p r i v i l é g i u m á n a k m á s o l a t a . Helyesebben a m á s o l a t m á s o l a t a , m e r t a c í m l a p r ó l k i d e r ü l , h o g y 1708-ban, a m i k o r R a b u t i n g e n e r á l i s f e l é g e t t e a v á r o s t , az eredeti sza­ b a d a l o m l e v é l is e l p u s z t u l t , így az E s z t e r h á z y c s a l á d t u l a j d o n á b a n l e v ő m á s o d p é l d á n y t m á s o l t a le G y ö n g y ö s i M á r t o n , a k k o r i c é h m e s t e r . ( A n é v m e g e g y e z é s l e h e t v é l e t l e n is!) A m á s o l a t o n d á t u m nincs, t e h á t csak a n n y i b i z o n y o s , h o g y 1708 u t á n k é s z ü l t . A j e l e n ­ l e g i m á s o l a t i p é l d á n y az 1760-as é v e k b e n í r ó d o t t , v a l ó s z í n ű l e g M á r i a T e r é z i a 1761-es 3 1

céhrendeletével

összefüggésben. '

3 2

P e t t y é n i p á p a i é v e i alatt ( 1 6 8 7 — 1 7 0 1 ) az ere­

d e t i s z a b á l y z a t lehetett é r v é n y b e n , hiszen az 1609-ben, m á s o l a t a v i s z o n t csak

1708

u t á n keletkezett. A „Az

kiváltságlevél Czehben

részletesen leírja és s z a b á l y o z z a

álló iffjak

Punctumi"

„Articulussal" a céhbeli m ű k ö d é s Ezt

módját

követik a különféle esküszövegek:

Mester

Hifinek

Formája",

v é g ü l hat p o n t b a n „A

„A czéhben czéh

Tábla

a céhes élet m i n d e n

területét.

nyolc p o n t j á b a n a céhbe-állás feltételeit, h u s z o n ö t a

határozza „Czeh

beállóknak

Járásának

meg a l e g a p r ó b b

Mester

Hifinek

esküvéseknek

Büntetésének

részletekig.

formája",

Formája",

„Atya majd leg­

Rendi".

A c é h s z a b á l y z a t é s P e t t y é n i f e l j e g y z é s e i n e k ö s s z e v e t é s é b ő l n y i l v á n v a l ó , h o g y Petyt y é n i e s z a b á l y z a t e l ő í r á s a i szerint n y e r t e f e l v é t e l é t é s m ű k ö d ö t t a c é h b e n . K ü l ö n ö s e n a próbák leírásánál feltűnő a megegyezés.

3 3

E z a z é r t is é r d e k e s , m e r t t u d t o m m a l se­

bész c é h s z a b á l y z a t é r v é n y é t és m e g v a l ó s u l á s á t m i n d e d d i g nem s i k e r ü l t korabeli bészkézirat feljegyzéseivel

se­

b i z o n y í t a n i , sem v a l a m e l y k é z i r a t c é h e s v o n a t k o z á s ú f e l ­

j e g y z é s e i t az a k k o r é r v é n y e s c é h s z a b á l y z a t s z ö v e g é v e l m e g e r ő s í t e n i . T a l á n

néhány

p é l d a is e l e g e n d ő b i z o n y í t é k a f e n t i e k r e :

3 1

Magyar O r s z á g o s Levéltár, H e l y t a r t ó t a n á c s i levéltár, A c t a mechanica, C o m i t . Vespremiensis 359—369.

3 2

Érdekes m e g e m l í t e n i , hogy Reizner J á n o s : E s t e r h á z y c s a l á d l e v é l t á r á b a n ő r z ö t t céhleve­ lekről (Történelmi Tár, 1894, 631—655.) c. í r á s á b a n h á r o m pápai borbély-sebész privilé­ giumot e m l í t : „1. 1608. nov. 11.Pápán — Enyingi Theöreök Ferenc [!] a pápai borbély céh levelét megerő­ sítve kiadja. [Reizner e céhlevél teljes szövegközlését adja, ott az a l á í r á s : Stephanus (!) Theöreök.] 2. 1741 jún. 24. Pozsony — Gr. Esterházy Ferenc, mint a »pápai nemes borbély czéh.. . irökös fö'czehmestere« a 29 magyar articulust valamint az eskümintát tartalmazó céhleve­ let megerősíti. Aláírva egyúttal ns. Szalay B. János főcéhmester, ns. Rohovics B. Ferenc senior és ns. Koeszegi B. Ferenc atyamester által. 3. 1750. jún. 2. Pápán — Gr. Esterházy Ferenc a 38 magyar articidusból álló céh levelet megerősítve kiadja." E felsorolásból kiderül, hogy Reizner a fent i d é z e t t 1609-ben keletkezett eredeti céhlevél­ ről és annak 1708 u t á n i első, majd 1760 körüli m á s o d i k m á s o l a t á r ó l nem t u d . A céhlevelek e l e m z ő ö s s z e h a s o n l í t á s a túlnő e dolgozat keretein, c s u p á n az 1608-as é s az 1609-es c é h l e v é l azon részét vetettem össze, amely a p r ó b á k a t közli. Igen nagy k ü l ö n b ­ ség m u t a t k o z o t t . A z 1608-ban kelt céhlevél v o n a t k o z ó r é s z e : „A próbapeniglen ez: Dealdea scrutiitm falnstroma, Nagy Érlelő, kit DeaqililUmnak hínak. Sebhez való vörös flanstrom. Szederjes Dekorium, új sebhez való szürke ír." A z 1609-ben kelt c é h l e v é l által felsorolt „Tizenkét P r ó b á t " dolgozatomban idézem.

3 3

P r ó b á n a k n e v e z t é k azt a vizsgafeladatot (például valamely gyógyszer vagy gyógyszerek el­ készítését), amelynek végzése s o r á n kiderült a c é h b e j e l e n t k e z ő szakmai felkészültsége, rátermettsége.

A céhlevél negyedik és ö t ö d i k P u n c t u m a közli: „Tizenkét

Próbákat

„Mindennap

a czéh Artikulussa

kell főzni

tisztességes

ebéddel

tartozik

szerint"

a míg a Próbáját

főzi"

A „ M e m ó r i á i é " v o n a t k o z ó részei : „5.

Mai

Kezdtem

Ferencz

Vajda

el főzni

Matko

a Próbámat

Ferencz

azon

Tiszttartó

napon

Vásárhelyi

voltak Nagi

ezek

István

a vendegeim Szolga

Körösi

Biro

Czajbert

Patikárius" napon

„Második Eskiitt,

Szabó

Harmadik Miklós,

voltak

István

nap voltak Jurdics

Negiedik

Turi

Gergely

Jurdics az öreg

Adam

Sreter

pápista

be a

Biro

Horvát

Mihály

Patikárius.

Gadartoi

Patikárius,

napon mutattam

Szolga

Miklós

János,

Jurdics

Mester.

probat."

A céhlevél „Hetedik Punctum"-a: „Ezek

végben

nig Pénzül

menvén

akarja

Mester

fel

váltani

ebéddel

tartozik

húsz forintokat

a mell y áll két tegyen le a

asztalbul

két nap ha

pe­

Czéhnek".

Pettyéni a „ M e m o r i a l e " - b a n : „10. Mai...

Mester

ebedért

u

attam P

26"

A c é h l e v é l b e n a p u n k t u m o k a t az a r t i k u l u s o k k ö v e t i k , s z á m s z e r i n t 25, m e l y e k k ö z ü l a 6. k ö z l i a T i z e n k é t P r ó b á t : „Tizenkét

próbát

magnum, brium,

kell

F. Septutium

F. Gyapjas,

U. Potabile."

főzni,

mellyek

Apostolicon,

F. Czibak,

rend

szerint

F. Stich,

F. Gratia

Dei.

ezek:

Flastromok

F.

F. Oxicocceum,

F. Diacorium,

Ungventumok

V. Dialthea,

DiáchyUon F.

Cino-

U.

Regis,

Pettyéni könyvének I . részében, a s z á m o z a t l a n 21. oldalon megtalál­

j u k a „ P a p a i P r o ö a k L a i s t r o m a " - t , a m e l y t é t e l e s e n is, s o r r e n d i s é g é b e n is m e g f e l e l az idézett artikulusnak.

3 0

P e t t y é n i azonban nem c s u p á n felsorolja a p r ó b á k a t n é v szerint,

h a n e m k é s ő b b , k ö n y v é n e k terjedelmes r é s z é b e n ( I . r é s z , 3 5 7 — 3 9 4 . o l d a l ) r é s z l e t e s e n i s m e r t e t i k é s z í t é s ü k m ó d j á t , ö s s z e t e v ő i k e t é s azok k í v á n t m e n n y i s é g é t is. D e ez m á r átvezet minket a kézirat szakmai-tartalmi ismertetéséhez.

A

F O R R Á S O K

K É R D É S E

D o l g o z a t o m b a n m á r e d d i g is e m l í t e t t e m n é h á n y k ü l f ö l d i s z e r z ő , i l l e t v e

magyar

mester n e v é t , a k i k e t P e t t y é n i B o r b é l y M á r t o n f o r r á s k é n t j e l ö l t m e g . D e a n e v e k p u s z t a f e l s o r o l á s a n e m ad, n e m

a d h a t igaz k é p e t a m ű r ő l , sem

a források jelentőségéről,

mert k o r á n t s e m egyenlő a r á n y b a n hivatkozik rájuk a szerző. Ellenkezőleg, a kézirat egyes r é s z e i k ö z ö t t i g e n n a g y e l t é r é s e k m u t a t k o z n a k a f o r r á s o k s z e m p o n t j á b ó l

is.

3 4

A bejegyzés kezdete: „ T e t t e m k i az m e d e n c z é t " , azaz m á r gyakorolhatta mesterségét.

3 5

Vissi Zsuzsanna szíves k ö z l é s e alapján, aki felhívta figyelmemet a győri sebészek 1649-ből v a l ó c é h l e v e l é r e ( G y ő r - S o p r o n megyei L e v é l t á r : 1 c é h l e v e l e k m á s o l a t i k ö n y v e ) , valamint Magyary-Kossa s z ö v e g k ö z l é s e alapján ( i . m . I I I . 260.) d e r ü l t k i , hogy a győri s e b é s z e k p r ó b á i megegyeztek a p á p a i sebészekével. Erre feltehetően az a m a g y a r á z a t , hogy a c é h e k gyakorta k ö l c s ö n ö z t é k e g y m á s t ó l szabadságleveleiket. A d á t u m o k a t figyelembe véve, ebben az esetben feltehetően a p á p a i a k voltak a k ö l c s ö n z ő k . ( L d . erre v o n a t k o z ó a n Eperjessy i . m.)

K ö n y v é n e k l e g é r t é k e s e b b , I . r é s z é b e n forrásai k i z á r ó l a g magyar mesterek.

Ezek

k ö z ü l is k i e m e l k e d i k k e t t ő : K a r a s z n a i B o r b é l y M i h á l y z i l a h i , D é s i P é t e r k o l o z s v á r i mesterek, a k i k r e a receptek t ö b b s é g é n é l h i v a t k o z i k . A t ö b b i e k c s u p á n n é h á n y recept v é g é n szerepelnek, l e g g y a k r a b b a n t á n B e l é n y e s i P é t e r n a g y e n y e d i b o r b é l y é s S a r t o r i s S á m u e l k o l o z s v á r i g y ó g y s z e r é s z . K ü l f ö l d i s z e r z ő r e csak e l v é t v e b u k k a n u n k e r é s z b e n . H á r o m í z b e n h i v a t k o z i k A l e x i u s P e d e m o n t a n u s r a — „erőtlen rul''' é s „büdös

szajrul"

es emésztetlen

3 6

J a k o b W e c k e r r e , a k i t ő l az é g é s s e l k a p c s o l a t o s szereket i d é z . ' j u k m é g ezt a b e j e g y z é s t a „Száraz „Ezt

láttam

Fogaras,

Borb.

Astma".

Ez

„zsidóból

lett keresztény

gyomor­

való o r v o s s á g o t idéz tőle. Ugyancsak h á r o m s z o r utal Johann

a Valerius

Tamás

A 275. o l d a l o n t a l á l ­

es Fulladozasrul"

Betegségrül Uramtol.

3 7

Ez

Valerius

v a l ó recept u t á n :

Doctor

munkája.

Lohocc

Weszprémi

Valerius

M é g valószínűbb azonban,

Dávid

orvosdoktor"-ral.

által

említett,

h o g y V a l e r i u s C o r d u s r ó l , a 17. s z á z a d i jeles n é m e t o r v o s r ó l v a n s z ó , a pharmacopoea

ad

d o k t o r esetleg megegyezhet a

szerzőjéről.

nürnbergi

3 7 a

Ellentétben a k o r á b b i a k k a l , a 334—354. oldalon levő recepteknél, t e h á t a

könyv

v é g é n , a P á p a i P r ó b á k r é s z l e t e s l e í r á s a e l ő t t csupa k ü l f ö l d i s z e r z ő n e v é v e l t a l á l k o z u n k . Szinte m i n d e n r e c e p t n é l m á s f o r r á s t e m l í t . I t t t a l á l k o z u n k a k l a s s z i k u s o k k a l ( P l i n i u s , Galenus, Dioszkoridesz, Avicenna) s m é g n é h á n y

ismeretlen n é v v e l is ( S a m .

Licht.,

C o n s t a n t i , O s w a l d i s t b . ) . A n e v e k n e k ez a c s o p o r t o s í t á s a a r r a m u t a t , h o g y P e t t y é n i m ű v é n e k törzsét, s magyar m e s t e r e k t ő l tanult

először megírta

receptgyűjteményt,

m a j d a l k a l m a n k é n t e g y - k é t é r d e k e s s é g e t m é g h o z z á í r o g a t o t t . Ez u t ó l a g ö s s z e s z e d e t t , i g é n y t e l e n , a k o r a l k i m i s t a f e l f o g á s á t is t ü k r ö z ő , b a b o n á s receptek n e m s o k h a s o n l ó ­ ságot mutatnak a receptkönyv e l ő z ő részével. A z a megjegyzés tehát, h o g y : írtam 16."

egy

summában

Brassó

varossaban

s elis

végeztem.

Ano

Domini

1683

„leis

Augusti

v a l ó j á b a n c s u p á n a 3—334. o l d a l i g t e r j e d ő f e l j e g y z é s e k r e , a m a g y a r m e s t e r e k t ő l

t a n u l t receptekre v o n a t k o z h a t . A k é z i r a t I I . r é s z e teljes e g é s z é b e n e l ü t az I . r é s z t ő l . I t t a l i g t a l á l u n k m a g y a r mes­ terre v a l ó h i v a t k o z á s t . A z e g é s z r é s z h á r o m k ü l f ö l d i s z e r z ő , J o h a n n J a k o b W e c k e r , Alexius Pedemontanus és A l b e r t u s M a g n u s m ű v e i b ő l v a l ó v á l o g a t á s .

3 8

O r v o s i n a k alig

n e v e z h e t ő k e f e l j e g y z é s e k . M a g a P e t t y é n i is i l y c í m e k e t a d o t t az egyes r é s z e k n e k : „Secreta

quadam

szempontból nem

a loh.

lacobo

Veccero"

é s „Ex

Secretis

Alberti

Magni".

é r d e k e s s é g e t t a r t a l m a z ez a r é s z is. B o r b é l y - é s k o z m e t i k a i szerek („Haj „Hajat „Keze

Feketére Feieritö

s z í t é s e , „Az 3 6

Ha

orvosi

is s z á m o t t e v ő , de á l t a l á n o s m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l festeni",

es Simito" Papirosbul

„Orczat

pirosító",

„kendőző",

„Fog

Vakaró

sok

Fodorító", Feieritő",

stb.), s z á m o s h á z i t a n á c s ( k ü l ö n b ö z ő s z í n ű „ t e n t á k " k é ­ mint

kell

ke

Venni

az

Tentât"

stb.), n é h á n y o r v o s i recept

l . r é s z , 254, 255,274.

3 7

l . r é s z , 269, 271. 37a W e s z p r é m i i . m . I I I . k ö t . 611.

3 8

Albertus Magnus, eredeti nevén A l b e r t v o n Lauingen (1193—1280), A r i s z t o t e l é s z legnagyobb k ö z é p k o r i i n t e r p r e t á t o r a . Alexius Pedemontanus e l ő k e l ő piemonti c s a l á d sarja volt. 83 éves k o r á b a n m e g í r t a az u t a z á s a i s o r á n összegyűjtött a d a t o k b ó l az a r c a n u m o k r ó l szóló k ö n y v é t , a m i t J. J. Wecker f o r d í t o t t latinra és adott k i 1563-ban B á z e l b e n . Johann Jakob Wecker (1528—1586), bázeli dialektika t a n á r (1557—66), majd c o l m a r i ( E l z á s z ) városi fizikus. F ő m ű v e : De secretis l i b r i X V I I . Bázel, 1560. 1701-ig h é t k i a d á s b a n j e l e n t meg.

I

ô « ^ m

t / v

5

»

^

-

4. ábra. A P á p a i P r ó b á k Lajstroma a s z á m o z a t l a n 21. oldalon

(„Viz

korsagrul",

(„Legyet

„Dagadozott

es Pókot,

mellett „Tetves titasrul"

Palczkat

szemszörrül,

„S zömöle

Labrul"

Hazbul

stb.),

ki veszteni",

„Hogy

a viz között

féregirtásra „Moly égien

vonatkozó

ellen",

ellen"

stb.)

„Vas

Rozsda

tisz-

a gyertya",

sör ül" é s m é g s o k m i n d e n e g y é b h a s o n l ó r ó l o l v a s h a t u n k W e c k e r

és A l e x i u s n y o m á n . A l b e r t u s M a g n u s t ó l p e d i g e l s ő s o r b a n b a b o n á s („Hogi

az Embernek

an Embernek",

tanácsok

„Bolha

a Feje

„Almában

mas

állatnak

hogy mindent

Fejeve meg

változzék",

vallyon"

„Hogi

mesterkedéseket három

stb.) é s g y a k r a n

feje

lassek

gusztustalan

u n d o k s á g o k a t t a r t a l m a z ó r e c e p t e k e t vett á t a s z e r z ő . A n é v s o r ö n m a g á é r t beszél. H í r e s , nagy nevek, s z á m t a l a n s z o r i d é z e t t s z e r z ő k ,

de

hírnevüket k o r á n t s e m t u d o m á n y o s szellemüknek, i n k á b b írásaik z ű r z a v a r o s zsúfolt­ ságának, áttekinthetetlen „ g a z d a g s á g á n a k " k ö s z ö n h e t t é k — m i n d e n k i talált b e n n ü k t ö b b é - k e v é s b é é r t é k e s szemelgetni v a l ó t . N e m csoda t e h á t , hogy P e t t y é n i k é z i r a t á n a k ez a r é s z e m ö g ö t t e m a r a d v a g y l e g a l á b b i s n e m e m e l k e d i k a k o r a b e l i k é z i r a t o s k ö n y ­ v e c s k é k á t l a g o s s z í n v o n a l a f ö l é . A k é z i r a t I „ j e l e n t ő s e b b r é s z e v i s z o n t , a m e l y terje­ d e l m é b e n a I I . r é s z h á r o m s z o r o s a , j e l e n t ő s é g é b e n is k i e m e l k e d ő ; a k o r l e g j o b b g y ó ­ g y í t ó g y a k o r l a t á t t ü k r ö z i . A f o r r á s k é n t megnevezett mesterek s z e m é l y é r ő l u g y a n n e m 3 9

sokat t u d u n k , ö s s z e s s é g é b e n a z o n b a n igen m e g n y e r ő k é p e t k a p u n k a k o r m a g y a r céhbeli borbély-sebész mestereiről. G y ó g y í t ó tevékenységük — a kézirat

bizonyító

e r e j ű t a n ú s á g a szerint — n e m s o k k a l m a r a d t el a fejlettebb n y u g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k borbély-sebészeinek

átlagos gyakorlatától, i n k á b b elméleti felkészültségükben

mu­

tatható ki nagyobb különbség.

A

KÉZIRAT

ORVOSI

SZEMLÉLETE,

I S M E R E T A N Y A G A

Pettyéni orvosló könyve — a személyes vonatkozású bejegyzéseket leszámítva egy terjedelmes, 28 oldalas f e j t e g e t é s s e l i n d u l . A z a n t i m ó n i u m r ó l kelyben.'

10

Sajnos az „ E l s ő C z i k k e l y " — f e l t e h e t ő e n az a n t i m ó n i u m

—

értekezik 8 czikdicsérete — nagy­

részt h i á n y z i k , a fennmaradt t ö r e d é k azonban igen t ö m ö r e n vall a m e g í r á s s z á n d é k á ­ r ó l . É r d e m e s i d é z n i : „Sok

volna

elöl számlálni

azokat

a Doctorokat

akik

az

Antimo-

3 9

Például Dési P é t e r kolozsvári s e b é s z r ő l c s u p á n annyit tudunk, hogy a k o l o z s v á r i k a p i t á n y t * Vér M i h á l y t ő gyógyította k i a h a g y m á z b ó l . (Magyary-Kossa i . m . I I I . )

4 0

Az a n t i m o n i u m o t az a n t i m o n i t S b S k ő z e t hevítésével állítják e l ő . E z ü s t f e h é r színű, fénylő r o m b o é d e r kristály. O l v a d á s i hője 430 ° C . F e h é r izzásnál d e s z t i l l á l h a t ó . E l ő s z ö r Basilius Valentinus írta le e folyamatot a 15. s z á z a d v é g é n : 2

3

3 Fe + (hő) S b S + 3FeS + Sb 2

3

2

A k ö z é p k o r b a n a szerzetesek e l ő s z e r e t e t t e l h a s z n á l t á k , mint gyógyszert, de t ö b b e t á r t o t t a k , mint h a s z n á l t a k vele, ezért I I . Ferenc betiltotta h a s z n á l a t á t . Innen ered a n é v is: anti (ellen) + monachos (szerzetes). (Kazay Endre : Gyógyszerészi Lexicon. N a g y b á n y a , 1900.1. k ö t . 200.) A z a n t i m ó n i u m az a l k i m i s t á k n a k is igen kedvelt alapanyaga volt, de P e t t y é n i nem ilyen v o n a t k o z á s b a n tárgyalja. K ö s z ö n e t e t mondok dr. Spielmann Józsefnek, aki felhívta f i ­ gyelmemet Sudhoff k u t a t á s a i r a , mely szerint Basilius Valentinus nem l é t e z ő személy. A neki t u l a j d o n í t o t t k ö n y v e t — D u curus triumphalis a n t i m ó n i u m (Leipzig, 1604.) — mai t u ­ d á s u n k szerint Johann K ö h l e t h ü r i n g i a i p a r a c e l s i á n u s , rózsakeresztes í r t a , a nem létező pap l e g e n d á j á t azért költve, h o g y az a n t i m ó n i u m felfedezését egy s z á z a d d a l k o r á b b r a keltezhesse s a k ö r ü l ö t t e teremtett misztikus l é g k ö r t fokozza.

5. ábra. A l i . rész 1. oldala

niumot

mint egy Istent id adatott

és közönséges rendelt ható

Népnek

javara

orvos füveket; Orvosságot

egy

minden

neveznek."

lan sok orvosságok eine is az tudós

Patikárius

ellen.

Röviden

hasznokért

akiktül

távol

Isten:

is a kit leginkább

Nyavalya

ellen

Majd a „ M á s o d i k

csináltatnak

Nyavalyák

ugy die sir ik ; melt yet kivalkepen a Mindenható

ugy az Embernek

mint

Panaccinanak

ajándékot

teremtett

való

Ember

mégis

vadnak

közülük

az Patikák

rendelte

eszközt,

a mellyet

úgyannyira

mindenkor

nemellyeket

szeretett

Czikkely"-ben

az Antimoniumbol,

találna elöl

az

szegények

a ki mivel minden

állatnak

azt

Hat­

a

Deákok

így f o l y t a t j a :

„Számta­

hogy ha ezer

esztendeig

ujj abb ujj abb eröt

számlálok

es az Orvos

az

azokk

Doctorok."

benne

az

kedvekert

es

Ez a j á n l á s n a k is

b e i l l ő s o r o k a t k ö v e t i az a n t i m ó n i u m k ü l s ő l e í r á s a , m a j d az a n t i m o n i u m o s b o r

készí­

t é s é n e k igen r é s z l e t e s i s m e r t e t é s e , v a l a m i n t a nyers a n t i m ó n i u m a l k a l m a z á s á n a k

mód­

j a i . A „ H a r m a d i k C z i k k e l y " - b e n f e l s o r o l j a a z o k a t a n y a v a l y á k a t , a m i k e l l e n az a n t i ­ m ó n i u m h a s z n á l . T ö b b m i n t h ú s z féle bajt, betegséget e m l í t : t ü d ő g y u l l a d á s t , n á t h á t , gyomorrontást,

epebántalmakat,

álomkórt,

fulladást,

torokgyíkot,

ínzsugorodást,

v í z i b e t e g s é g e t , s á r g a s á g o t , h a s m e n é s t , k ö s z v é n y t stb. T e r m é s z e t e s e n „a pestis halál

ellen sincsen

Unicornis mikor

hat hatóbb

Szarvánál

immár

orvosság

erösebb"

a mereges

az Antimoniumnal,

é s „szinten

es avagi poklos

minden

ollyan jo az Hagymaz szeplők

kiütnek

es

Bezoarnal, ellen is meg

az ember

Dög­ minden

akkor

is

testin".

T u d j u k , h o g y az a n t i m ó n i u m k é s z í t m é n y e k e t d i a p h o r e l i c u m k é n t m é g m a is hasz­ n á l j á k a g y ó g y s z e r é s z e t b e n . í g y a P e t t y é n i által felsorolt betegségek j ó r é s z é n é l v a l ó ­ b a n hasznos l e h e t e t t . ( H á n y t a t ó k é n t , m é r g e z ő v o l t a m i a t t m a m á r n e m

használatos.)

A „ N e g i e d i k Czikkely"-ben dietetikai utasításokat és t a n á c s o k a t olvashatunk arról, h o g y „Miképpen

kell yen magát

viselni,

mikor

d i k b e n s z e m f á j á s ellen j a v a l l j a : „Ebbül erejű

víz csinaltatik

Antimónium

minden

szerezzen".

az szem fajasokra."A hányas

nélkül

Antimoniumot

a megnevezett

vegyen magahoz".

Antimónium

csuda

csak purgedjon",

a h e t e d i k b e n „Hogy

csak

az

izzadást

E cikkely végén a m é g t ö b b e t tudni k í v á n ó k n a k ,.irodalomjegyzéket"

moniumnak

sok

számtalan

Martont:

hasznai

Ont.Curat.

között,

Empiricar.

a ki penig es Kovács

többet

Pétert

kivan

tudni,

: in Myrotherio:

A „ N y o l c z a d i k C z i k k e l y " szinte r á a d á s k é n t a s a l é t r o m r ó l s z ó l , h o g y „Miként az

egy

„ H a t o d i k C z i k k e l y " - b e n a r r ó l í r , „Hogy

a d , azaz megnevez k é t m a g y a r s z e r z ő t s m ű v e i k e t ( l a t i n u l ) . „Ez eleg légien Rolandus

Az ötö­

üvegbül

Salétromot

alkalmaztatni,

É r t e k e z é s é t „Gloria

Deo,

hogi

Venia Reo"

az

hevsegben

enyhítést

es hivesitest

az

is

Anti-

olvassa

az

Spanio. kellyen szerezzen."

jelmondattal zárja.

E r ö v i d i s m e r t e t é s a l i g t á r fel v a l a m i t P e t t y é n i d o l g o z a t á n a k g a z d a g s á g á b ó l , a m e l y k i m e r í t h e t e t l e n t á r h á z a a k ü l ö n b ö z ő g y ó g y s z e r é s z e t i v o n a t k o z á s ú l e í r á s o k n a k . Ezek e l e m z é s e a z o n b a n m á r t ú l m u t a t e d o l g o z a t keretein. I n k á b b csak az é r t e k e z é s t á r g y á u l v á l a s z t o t t t é m a f o n t o s s á g á r a é s j e l e n t ő s é g é r e h í v n á m fel a

figyelmet.

Ismeretes, hogy

a f é m e k és a k ü l ö n b ö z ő k e m i k á l i á k h a s z n á l a t a a g y ó g y á s z a t b a n é v s z á z a d o s vitát és h a r c o t e r e d m é n y e z e t t . A nagy ú j í t ó Paracelsus v o l t , a k i — t ö b b e k k ö z ö t t — a f é m e k és sóik

belső gyógyszerként

való használatával

felfrissítette

az a d d i g i

gyógyszer­

k é s z l e t e t . K ü l ö n ö s e n a h i g a n y é s az a n t i m o n h a s z n á l a t á t kedvelte. ( A h i g a n y j e l e n t ő -

11

1 2

I . rész, 16. M a r t i n R u l a n d (1532—1602) C u r a t i o n u m empiricarum centuriae X . (Basel, 1638.) c. m ű v é r e gondolhat i t t Pettyéni.

s é g é t p é l d á u l a luesz g y ó g y í t á s á n á l t a l á n f ö l ö s l e g e s is h a n g s ú l y o z n u n k . ) Paracelsus k ö v e t ő i , az i a t r o k é m i a i i r á n y h í v e i , az á s v á n y o k é s á s v á n y i p r e p a r á t u m o k h a s z n á l a t a m e l l e t t s z á l l t a k s í k r a . „ P u g n a a n t i m o n a l i s " n é v e n v á l t i s m e r t t é é s h í r h e d t t é az a n t i m o n i u m r ó l f o l y t a t o t t v i t a . A p á r i z s i s e b é s z e k Szent K o z m a T á r s a s á g a p é l d á u l k i z á r t a tagjai s o r á b ó l a z o k a t , a k i k f é m e k e t h a s z n á l t a k a g y ó g y í t á s b a n . A v i t a a 17. s z á z a d k ö z e p é i g , s ő t t o v á b b is e l t a r t o t t , s t e r m é s z e t e s e n a f é m e k g y ó g y á s z a t b a n v a l ó h a s z n á ­ latával é r t v é g e t . Igen j ó p é l d a t e h á t Pettyéni é r t e k e z é s e annak b i z o n y í t á s á r a , h o g y s z e r z ő n k a k o r h a l a d ó i r á n y v o n a l á t k é p v i s e l t e . S ő t az a t é n y , h o g y a v i t a m é g el s e m ü l t s P e t t y é n i h o s s z ú t a n u l m á n y t szentelt é p p a v i t á s k é r d é s n e k , a r r a m u t a t , h o g y t o l l á t n e m c s u p á n t u d á s a , h a n e m m e g g y ő z ő d é s e is vezette. B á r n e v é t egyszer sem e m l í t i , m é g i s k ö n y v é b ő l — a klasszikus s k o l a s z t i k a t a n a i m e l l e t t — g y a k r a n

paracelsusi,

illetve P a r a c e l s u s n a k t u l a j d o n í t o t t t a n o k o l v a s h a t ó k k i . E z t a h a t á s t é p p ú g y m u t a t j á k a receptek,

mint

a m ű tagadhatatlan

iatrokémikus, humoraipatológiai

szemlélete,

a m i n t azt p é l d á u l az a n t i m o n i u m r ó l s z ó l ó r é s z n é h á n y sora is b i z o n y í t h a t j a :

„Ezeknek

az Antimoniumbol

csinált

leginkább

az ellen a nyavalya

ellen munkálódik

ségek

szolgáltatnak

erőnek

láttatik,

orvosságoknak

virtusi vadnak,

es annak a tagnak

es találtatnak. noha termeszét

oly csodalatos

Azért

mint

egy

szolgai ahol az ártalmas

termeszét

felett

nedves­

es rendkívül

való

iS

szerint

gyogyit."

A z a n t i m o n i u m r ó l s z ó l ó f e j t e g e t é s t c í m szerint az „Igen ságok",

hogy

szép es probalt

ieles

orvos­

azaz a r e c e p t k ö n y v k ö v e t n é , de m é g k ö z b e é k e l ő d i k — k ö z v e t l e n ü l az e l ő b b i

c í m u t á n — egy á l t a l á n o s s e b é s z e t i b e v e z e t é s , ezzel az a l c í m m e l : „De mivel az külömb-külömb

fele

Nemei

vadnak

Szükség

ez nehany

Regulákat

meg

E b b e n a r é s z b e n í r j a le a seb t i s z t í t á s á n a k , a v é r z é s m e g á l l í t á s á n a k , a és kezelésnek

módját,

v a l a m i n t egy s e b ö s s z e h ú z ó

flastrom

sebnek

tartanunk". sebvarrásnak

r e c e p t j é t is adja. E z e k ­

b e n a r e g u l á k b a n b a b o n á k t ó l mentes, tiszta, szinte m a i h á z i g y a k o r l a t u n k n a k m e g ­ felelő s e b k e z e l é s t í r le. M a j d r á t é r egy-egy s p e c i á l i s a b b p r o b l é m a i s m e r t e t é s é r e , m i n t p é l d á u l : „Temérdek

húsos

helyen

esett sebrül"

é s „Az

ver allitasrul".

a k ü l ö n b ö z ő törések, majd a koponya- és fejsérülések

Ezeket

követik

leírása. Igen érdekes, hogy

ebben a r é s z b e n , m á s r é s z e k t ő l e l t é r ő e n , a t ü n e t e k l e í r á s á r a is k i t é r . P é l d á u l agykeres Az

sebnek

sebnek

halálos

parázs

avagi feketülese.

ielei"

[?] volta. Az szemnek

meg

Az

megsargulasa

ajakakk

megdagadasa.

bezsugorodasa. Az ételnek

Az

csontnak

megutalasa.

Az Hidegules"

É s s z e r ű d i e t e t i k a i t a n á c s o k e g é s z í t i k k i az á l t a l á n o s s e b é s z e t i t u d n i v a l ó k a t „Az nek ételérül

s italrul"

en „Az Er vagasrul"

„Az

k ö z ö t t az a l á b b i a k a t s o r o l j a f e l : „Az szónak

állasa. stb. sebes­

c í m m e l , m e l y e k e t n é h á n y s e b g y ó g y í t ó recept k ö v e t . E z t k ö v e t ő ­ o l v a s h a t u n k , a m e l y az é r v á g á s r a v o n a t k o z ó s z a b á l y o k

tömör

összefoglalása. A k a l e n d á r i u m o k , n a p t á r a k m e g f e l e l ő részétől t a r t a l m á b a n nem k ü ­ l ö n b ö z i k , t a l á n csak tiszta, v i l á g o s , szabatos s t í l u s a e m e l i ezek f ö l é . A s e b é s z e t i t é m á t „Az

vall vetesrül"

c í m ű fejezet z á r j a , a m e l y b ő l m e g i s m e r h e t j ü k a k a r

h e l y e z é s é n e k s a beteg r é s z e k k ö t ö z é s é n e k a k o r b a n s z o k á s o s m ó d j a i t .

„Vall-vetöfara" Fájdalom­

csillapítóként , , p ó p i u m o t " ( ó p i u m ) ajánl P e t t y é n i , így é r t h e t ő , hogy a r e c e p t k ö n y v b e n elsőként ennek készítését ismerteti. A

k ö v e t k e z ő , a 48. o l d a l o n az o r v o s s á g o s k ö n y v

„Popium 4 3

csinalasa"'-nak

1 . rész, 19.

tényleges első receptjeként

a

l e í r á s á t t a l á l j u k . A r e c e p t k ö n y v m i n t e g y 100—150 b e t e g s é g

ellen k ö r ü l b e l ü l 500 o r v o s s á g o t s o r o l fel. ( E z c s u p á n m e g k ö z e l í t ő j e l l e g ű s z á m a d a t , m e r t a b e t e g s é g e k é s o r v o s s á g o k t ö b b f é l e p á r o s í t á s b a n is e l ő f o r d u l n a k . ) rendszer n e m

található a felsorolásban.

Különösebb

I n k á b b csak t e n d e n c i a s z e r ű e n

érvényesül,

hogy a r e c e p t k ö n y v elején a korabeli k ö z i s m e r t , híres gyógyszerek leírása t a l á l h a t ó Cremor

(Pópium, Zöld

Ir,

Feier

Tartari,

Ír,

Rosa

liilep,

a különböző

Rosa

Pogácsa,

Czitrumok,

Viola

Iülep,

Sárga

n é h á n y Emplastrom,

Flastrom,

Ungventum

stb.).

Ezt k ö v e t ő e n h o l az egyes b e t e g s é g e k szerint s o r o l fel n é h á n y receptet, h o l az o r v o s s á ­ gok neve szerint c s o p o r t o s í t , e g y m á s u t á n i s m e r t e t v e k ü l ö n b ö z ő , , v í z " - e k e t , , , í r " - o k a t stb. A g y ó g y s z e r e k , o r v o s s á g o k m e g n e v e z é s é n é l e g y k é n t e l ő f o r d u l a l a t i n é s a m a g y a r n é v is, o l y k o r egyszerre m i n d k e t t ő . A m e g n e v e z é s u t á n az ingrediensek, az o r v o s s á g a l a p a n y a g a i n a k t é t e l e s f e l s o r o l á s a k ö v e t k e z i k m i n d e n esetben, b a l o l d a l t a l a t i n , j o b b ­ oldalt a magyar név feltüntetésével.

4 4

A z ö s s z e t e v ő k f e l s o r o l á s a u t á n az o r v o s s á g e l ­

k é s z í t é s é n e k m ó d j á t i s m e r t e t i , m a j d h a s z n á l a t i k ö r é t h a t á r o z z a m e g . A z egyes recep­ tek v é g é n t a l á l h a t ó k a m á r sokat i d é z e t t

forrásmegjelölések.

A receptkönyvben

a

k ü l s ő l e g h a s z n á l a t o s szerek f o r d u l n a k e l ő t ú l s ú l y b a n , de a z é r t b e l s ő l e g h a s z n á l a t o s g y ó g y s z e r e k is g y a k o r t a t a l á l h a t ó k . L e g g y a k o r i b b k é s z í t m é n y t í p u s o k a Emplastrumok,

Ungventumok,

Culyimaz,

Purgatio,

Ital,

Flastromok,

Fördö,

Sirup,

írok,

Czitrumok,

Pogácsák,

különböző

de s z á m o s

Por,

Víz s t b . r e c e p t j é t is m e g t a l á l h a t j u k .

A b e t e g s é g e k m e g n e v e z é s é n é l u g y a n c s a k keverve t a l á l h a t u n k l a t i n é s m a g y a r k i ­ f e j e z é s e k e t , b á r i t t a m a g y a r nevek, i l l e t v e k ö r ü l í r á s o k az u r a l k o d ó k . A z a l á b b i 1 0

magyar betegségnév a kinek

ki vagiak

test, dühös

gyomor,

franczu,

golyva,

ütes,

eses, nyillalas,

semmije vei nem vizellet

vízkor

erőtlen

magas

kolyika,

száraz

betegség, lab, az kinek

varas test, ver állítás,

fajas,

minden tüdeje,

eves

folyosó,

has fajas,

melly fajas,

Szent

majja,

Antal elesik

meg

kinek

vett

lep

lab,

dagadás,

nyelv csap semer,

tüze,

szív

hogy el assz

lepe es rothad,

ver has, ver okadas,

fő­ giliszta,

az

hideg

rüh, sárgaság, teste

dagadozott

seb,

kosz, kő, köszvény,

rothadás,

ver fblyas,

fogfájás,

hideglelés,

mehe leesik,

szem

az kinek

lab,

bélit

emeszthetetlenseg,

genyecseges hályog,

87

korsag,

seb,

ficzamodas,

all, hevseg,

orbancz,

aszú

dagadozott

hagymaz,

eses, az kinek

tej szaporodás, túros

seb,

nem

seb,

elvetemedett

fülfajas,

gyomor,

olt var, pestis,

keres

seb, csuklas,

fene fül,

meg

„Agy

inak,

szem, horut, kelis,

bír, törés,

vak köröm, inditas,

seb,

csont, nedves

vere kinek

szaj fajas,

teje el vesz,

dagadás,

havi

nyul ajak,

sükeccsig,

az kinek

fekete

kifolyó

es pókhálós

leves apro fakadékos süly,

fekély,

szaj, csapos

eges, elvágott

gyomorfájás,

megyén,

homályos

büdös

döghalál,

fulladás,

guta

a hasa nem himlő,

es ki esik,

eb marás,

emésztetlen fájás,

fordul elő a k ö n y v b e n :

le

seres, fajas, hogy tüzes

viszketegseg,

sag."

A fenti felsorolásból k é p e t kapunk e g y r é s z t a korban h a s z n á l a t o s magyar b e t e g s é g ­ n e v e k r ő l , m á s r é s z t a b e t e g s é g e k azon k ö r é r ő l , m e l y e k n e k g y ó g y í t á s á b a n egy b o r b é l y ­ sebésznek jártasnak is

figyelembe

ban

nem

k e l l e t t lennie. H a

a k é z i r a t b a n szereplő latin

betegségneveket

vesszük, a k k o r e g y é r t e l m ű e n k i d e r ü l , hogy a k o r gyógyító g y a k o r l a t á ­

létezett a „ k ü l s ő " és „ b e l s ő " b e t e g s é g e k

közötti különbségtevés. Tanult

1 1

E m ó d s z e r k ö n n y í t e t t e meg B o t h á r D á n i e l n e k azt a m u n k á j á t , hogy a magyar n ö v é n y ­ neveket b e t ű r e n d b e n kigyűjtse. Sajnos ez a szószedet k o r á n t s e m teljes. B o t h á r i . m . 108— 114.

1 5

B o t h á r D á n i e l m á r idézett szószedetében e l v é t v e e l ő f o r d u l n a k ugyan betegségnevek is, de e l s ő s o r b a n csak a n ö v é n y n e v e k e t sorolja fel.

o r v o s o k h i á n y á b a n , a b o r b é l y - s e b é s z e k n e m c s u p á n k ü l s ő , de b e l s ő b a j o k , b e t e g s é ­ gek g y ó g y í t á s á v a l is f o g l a l k o z t a k . K ö z t ü k é s a t a n u l t , e g y e t e m e t v é g z e t t o r v o s o k k ö ­ z ö t t n e m a g y ó g y í t a n d ó b e t e g s é g e k e l t é r ő v o l t á b a n , h a n e m i n k á b b az e l m é l e t i t u d á s m e g a l a p o z o t t s á g á b a n é s esetleg a g y ó g y í t ó g y a k o r l a t s z í n v o n a l á b a n k e l l k e r e s n ü n k a különbséget. V é g ü l r á t é r v e a g y ó g y s z e r e k elkészítési m ó d j á r a , m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a k é z i r a t leírásai

széleskörű

számtalan

eljárással

ismeretekre

gyógyszerészeti találkozhatunk,

vallanak.

leggyakrabban

Változatos

t á n a főzéssel,

receptjeiben timporálással,

d e s z t i l l á l á s s a l stb. A z a l a p a n y a g o k k ö z ö t t a n ö v é n y i szerek t ú l s ú l y b a n v a n n a k , a m i megfelel a k o r á t ­ lagos g y a k o r l a t á n a k , de b ő v e n t a l á l u n k k ü l ö n f é l e á l l a t i é s á s v á n y i e r e d e t ű

anyagokat

is, a m i v i s z o n t egy, a k o r b a n h a l a d ó b b s z e m l é l e t é r v é n y e s ü l é s é t m u t a t j a . B a b o n á k k a l , v a g y k é p z e l e t s z ü l t e , b a b o n á s szerekkel n e m t a l á l k o z h a t u n k

a kéziratban. ( A m á r

e m l í t e t t , k ü l f ö l d i s z e r z ő k t ő l á t v e t t n é h á n y i l y e n j e l l e g ű , , r e c e p t " c s u p á n k i v é t e l , de s e m m i k é p p e n sem j e l l e m e z h e t i a m ű s z e l l e m é t . ) A receptgyűjteményt

a P á p a i P r ó b á k részletes leírása z á r j a . A kézirat eddigi gya­

k o r l a t á t ó l e l t é r ő e n i t t csak az ö s s z e t e v ő k e t é s a k é s z í t é s m ó d j á t

közli Pettyéni a n é l ­

k ü l , h o g y g y ó g y j a v a l l a t o t tenne. L e g f e l j e b b n é h á n y esetben a p r ó b a neve u t a l a hasz­ n á l a t i k ö r r e is, p é l d á u l : „Diachillon

Magnum,

Nagy Érlelő

Flastrom".

A Pápai Próbák

m i n d k ü l s ő l e g h a s z n á l a t o s g y ó g y s z e r e k , 9 flastrom (tapasz) é s 3 u n g v e n t u m ( k e n ő c s ) . A r e c e p t k ö n y v t ö b b i részéhez viszonyítva, a r á n y l a g sokféle a l a p a n y a g b ó l álló, bonyo­ l u l t k é s z í t é s ű szerek. A 12 o r v o s s á g b a n 76 féle a l a p a n y a g , ö s s z e s e n 138-szor f o r d u l elő. Ebből n ö v é n y i : 40 féle, á s v á n y i é s e g y é b : 28 f é l e , állati e r e d e t ű : 7 féle anyag. L e g g y a k r a b b a n , h é t s z e r a t ö m j é n é s a t e r p e n t i n szerepel, m a j d hatszor a faolaj é s a m a s t i x , ö t s z ö r a glet é s a m i r h a , n é g y s z e r a f e h é r viasz, s á r g a viasz f o r d u l e l ő . E r ö v i d f e l s o r o l á s is m u t a t j a , h o g y a p r ó b á k a l k o t ó r é s z e i k ö z ö t t i g e n sokszor a k a d u n k olyan összetevőre, a m i t előzőleg szintén el kellett készíteni. A z állati eredetű a l k o t ó ­ r é s z e k k ö z ü l l e g t ö b b s z ö r a b o r z h á j , d i s z n ó h á j , b á r á n y f a g g y ú , szarvas f a g g y ú szere­ p e l n e k , az á s v á n y i a n y a g o k

közül a leggyakrabban a m i n i u m , m a g n é z i u m , gálickő,

k á m f o r , t e r p e n t i n , t i m s ó f o r d u l n a k e l ő . A g y ó g y n ö v é n y e k n é v s o r á t (az e g é s z recept­ könyvre vonatkozóan)

B o t h á r Dániel t ö b b s z ö r említett cikke végén

összeállította.

E l ő f o r d u l á s u k g y a k o r i s á g a szerint az a l á b b i a k a t e m e l h e t j ü k k i : b o r s f ű , ú t i f ű , farkfű,

f e h é r ü r ö m , fekete

ü r ö m , a p r ó b o j t o r j á n , fekete h a d f ű ,

egér-

rozmaring, rózsa,

v i o l a , l e n , s z e k f ü , csaba í r e , s e b f ű stb. A g y ó g y s z e r e k n é l h a s z n á l a t o s v i v ő - é s k ö t ő ­ a n y a g o k k ö z ü l P e t t y é n i l e g i n k á b b a b o r t , a f e h é r - é s s á r g a v i a s z t , a faolajat k e d v e l t e . T e r m é s z e t e s e n P e t t y é n i B o r b é l y M á r t o n é r t é k e s k é z i r a t á n á l a fenti, l e í r ó j e l l e g ű i s m e r t e t é s csak k i i n d u l ó p o n t o t j e l e n t h e t . A k é z i r a t o r v o s i é s g y ó g y s z e r é s z e t i s z a k m a i é r t é k e l é s é t csak a k o r t ö b b i h a s o n l ó j e l l e g ű m ű v é v e l ö s s z e v e t v e , k o m p a r a t í v e l e m z ő m ó d s z e r r e l lehet e l v é g e z n i . E n n e k e l v é g z é s e a z o n b a n m e g h a l a d j a kereteit.

a jelen dolgozat

Résumé Il se trouve au L y c é e Berzsenyi à Sopron un petit manuscrit in-octavo de 576 pages, c'est le livre m é d i c a l de 1683 de M á r t o n P e t t y é n i B o r b é l y . E n c o n s i d é r a n t tant le contenu que l'étendue, ce manuscrit r e p r é s e n t e une pièce de p a r t i c u l i è r e m e n t grande valeur p a r m i les monuments m é d i c a u x peu nombreux en langue hongroise au 17 siècle. L'auteur du manuscrit, M á r t o n P e t t y é n i Borbély naquit en 1656. A l'âge de 27 ans, en 1683 la grande partie de son oeuvre fut d é j à fait. 11 passa sa jeunesse en Transylvanie, en 1687 i l fixa sa demeure à P á p a , en Transdanubie. I l entra dans la corporation des chirurgiens là, et en m ê m e temps se maria. J u s q u ' à 1701 i l décrivit de n o m b r e u x é v é n e m e n t s de sa vie privée et corporative. Le manuscrit dans sa forme actuelle est probablement le résultat d'une reliure p o s t é r i e u r e de deux manuscrits ensemble. L a pagination originaire commence deux fois, i l y a une partie plus longue de 406 pages et une autre de 143 pages. Le manuscrit est un livre m é d i c a l mais o n y trouve aussi une collection de conseils utiles o ù se m ê l e n t ensemble les conseils vraiment pratiques (ex. sur la désinsectisation) et les superstitions diverses. En m ê m e temps le manuscrit contient des commentaires pharmaceutiques ou chirurgiques au niveau scientifique aussi (sur l'antimoine, sur le traitement des blessures etc.). Les notes sur le fonctionnement de la c o r p o r a t i o n des chirurgiens sont p a r t i c u l i è r e m e n t intéressantes parce qu'elles permettent de comparer la pratique quotidienne aux principes du règlement de la corporation. Entre autres P e t t y é n i expose en détail le mode de p r é p a r a t i o n des formules des Douze É p r e u v e s , les i n g r é d i e n t s et les q u a n t i t é s y e m p l o y é s . Le manuscrit reflète la meilleure pratique curative de l ' é p o q u e . O n ne sait pas beaucoup sur les m a î t r e s n o m m é s dans les indications des sources pour les formules, mais en somme nous avons u n tableau p r é v e n a n t des m a î t r e s barbiers-chirurgiens hongrois dont l'activité curative ne reste point en a r r i è r e de la pratique dans les pays plus d é v e l o p p é s de l'Europe occidentale. L'auteur devait ê t r e un chirurgien instruit, d'une f o r m a t i o n latiniste, au courant de la littérature é t r a n g è r e à la mode. P a r m i des auteurs é t r a n g e r s i l cite Brunfels, Avicenna, Plinie, Dioskoride, G a l è n e , Antoine M i z a l d e et autres. Dans sa longue dissertation sur l'antimoine i l exprime souvent des avis paracelsiens ou a t t r i b u é s à Paracelse (bien q u ' i l ne mentionne pas son nom). L a seconde partie q u i est t o u t à fait différente de la p r e m i è r e , est une sélection des ouvrages de J. J. Wecker, Alexius Pedemontanus et A l b e r t u s Magnus. O n v o i t l ' é p r e u v e de sa formation classique aussi dans le fait q u ' i l nomme les i n g r é d i e n t s des m é d i c a m e n t s en latin tout comme en hongrois, parfois en l a t i n seulement p u s q u i ' i l se garde de traduire les termes latines m o t à m o t , peut-être inintelligiblement. La plus large partie du manuscrit est c o n s t i t u é e par le formulaire pharmaceutique qui contient à peu p r è s 500 m é d i c a m e n t s contre 100—150 maladies. La d é n o m i n a t i o n des m é d i caments est suivie par la spécification des i n g r é d i e n t s en latin et en hongrois, puis le mode de p r é p a r a t i o n , les modes d'emploi et finalement les indications des source sont d o n n é s . L a p l u part des m é d i c a m e n t s sont p o u r l'usage extérieur mais o n peut trouver souvent des m é d i c a ments pour l'usage intérieur aussi. Les noms de maladies se figurant dans le manuscrit m o n trent q u ' à l ' é p o q u e i l n'existait pas de distinction entre maladie „ e x t é r i e u r e " et „ i n t é r i e u r e " . La différence entre barbier-chirurgien et m é d e c i n est à chercher non pas dans les maladies qu'ils traitent mais p l u t ô t dans la profondeur des connaissances t h é o r é t i q u e s o u p e u t - ê t r e dans le niveau de la pratique curative. P a r m i les i n g r é d i e n t s des m é d i c a m e n t s les substances végétales sont plus nombreuses ce q u i correspond à la pratique générale, mais o n peut trouver assez de substances animales et m i n é r a l e s ce qui montre déjà une vue plus a v a n c é e de l ' é p o q u e . e

M . S Z L A T K Y , M r s . , M . A . , Research F e l l o w Semmelweis O r v o s t ö r t é n e t i M ú z e u m Budapest, A p r ó d u . 1/3. H u n g a r y , H-J013