Pétfürdő nagyközség környezeti állapota 2010. 1.) Szemléletformálás, környezettudatosság Sok a tennivaló, hogy a lakosság többsége környezettudatos szemlélettel rendelkezzen. A szemetelőket, rendbontókat meggyőzni nagyon nehéz. Eddigi tapasztalatok szerint a köztisztasági rendeletünk megalkotása segíti az önkormányzat munkáját a tisztaság, a fegyelem, a rend fenntartásában. Újabb előrelépés lenne elérhető a Közterület Felügyelet alapításával. Autóbuszváróink a rendszeres takarítás ellenére hamar ismételten szemetesek lesznek. Az üvegtáblákat összefirkálják vagy rosszabb esetben kitörik. A kihelyezett hulladékgyűjtőket, játszótéri eszközeinket megrongálják. Kiültetett virágainkat kihúzzák. Kandelláberek zárófedlapjait, armatúráját megrongálják. 2.) Épített környezet védelme 2.1 Csapadékvíz elvezetés A belterületi árkok (pl. Malom árok) karbantartását (medertisztítás, kaszálás, hulladékmentesítés) a Pétkomm Kft folyamatosan elvégzi. A Szajna patak karbantartását a tulajdonos Nitrogénművek Zrt végezteti el. A külterületi árkok közül a Köves patak 0256/1 hrsz-ú péti szakaszára vonatkozóan –fellebbezésünk után- a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízjogi üzemeltetési engedély beszerzésére kötelezte önkormányzatunkat 2011.03.31-ig. Az engedélyhez szükséges dokumentációk elkészítésére szerződést kötöttünk egy tervező irodával. A Malom árok külterületi szakaszának vízrendezését jövőre feltétlenül szükséges elvégezni. Az önkormányzat a „Bakonyalja” Vízrendezési Vizitársulat tagjaként, a társulat alapszabálya szerint a 3 ha terület nagyságot meghaladó ingatlanjai után fizet érdekeltségi hozzájárulást (2010-ben: külterületi szántó 427,50 Ft/ha/év, külterületi egyéb művelési ág 212,50 Ft/ha/év, belterület 625 Ft/ha/év). A tagdíjakból a Vizitársulat a közgyűléseken meghatározott munkálatokat végezteti el. Pétfürdő nagyközség Önkormányzata és a Vizitársulat Használati (üzemeltetési) szerződést kötött a 0242 hrsz-ú „Csákány” árok üzemeltetésére.
A településen levő Bakonykarszt Zrt.
zártrendszerű
csapadékcsatornák
üzemeltetője
a
2.2 Útépítések, közlekedés Idén elkészült a Sugár u., a teljes Hősök tere, a Móra F. u., a Tiborc u., a Berhidai úti északi víztározó melletti út szilárd burkolattal való ellátása. Elkészült a Hősök tere 17. sz. melletti, a 7. sz. mögötti, a 12. sz. előtti és a Tűzoltóság melletti gyephézagos parkoló kivitelezése. Elkészült a Horizont környéki terület térburkolattal való ellátása. Engedélyeztetés alatt van a Temető u. Horizont melletti szakaszának útfelújítási terve. A Berhidai út egy részén megtörtént a megsüllyedt aknák szintre emelése. A megrongált utcanév- és KRESZ táblák pótlása, javítása folyamatos. A település egészére vonatkozó 40 km-es sebesség korlátozó táblák kihelyezését a Közút Kht., mint a Berhidai u. kezelője megfellebbezte, a jogerős döntés alapján az erre vonatkozó rendeletünket vissza kell vonni. A vasút vonalkorrekciója miatti egyeztetések folyamatosak. A kiviteli terveket a tervező cég tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás megadása céljából megküldte önkormányzatunknak. 2.3 Energiagazdálkodás 2008. Szeptemberi ülésén a Képviselő-testület a panelprogram keretében 7 épület támogatására 80 M Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított. További 5 épület nyújtotta be még kérelmét. Országos szinten mind a 12 kérelmet befogadták, mind a 12 épület támogatásáról született döntés. A kivitelezés egy épület esetében elkészült, további három épület kivitelezése most van folyamatban. A végéhez közelednek a Liszt F. utcai távhőellátó rendszer átalakításának kivitelezési munkálatai. A 250 M Ft-os kivitelezési költség 50%-át önrészként az önkormányzat adta, másik 50% -át EU pályázat útján nyerte el a Pétkomm Kft. Közvilágítási hálózatunk rossz állapota miatt a rendszer nem stabil, így elég sok a meghibásodás. Idén a legnagyobb volumenű hibák az Ady E. utcától nyugatra 2
eső utcákban voltak, ahol több esetben teljes utcák maradtak közvilágítás nélkül. A közvilágítási oszlopok egy része elhasználódott, több oszlop cserére szorult vagy szorulna. Kicserélték a Hősök tere 16. sz. mögötti és a Posta melletti oszlopokat. Hamarosan kicserélik a Liszt F. u. 8. előtti oszlopot. Fentieken túl cserére szorulnának a Sugár u. Általános Iskola alatti részén levő kandeláberek (8 db) mindegyike. Ezt október hónapban írásban jeleztük az E.ON Kft felé, akik a jövő évi feladataik közé besorolták a munkálatokat. December közepén az E.ON a településünket másik hálózati rendszerre helyezte át, így remélhetőleg megszünnek az egyre gyakoribbá váló áramkimaradások. A Képviselő-testület döntött a Liszt F. u. 22. szám melletti garázssor közvilágítással történő ellátásáról. A végrehajtás folyamatban van.
3.) Természetvédelem 3.1 Zöldterületek, zöldfelületek A Pétkomm Kft. közel 20 ha önkormányzati tulajdonú zöldterületet, parkot gondoz. A parkokban rendszeresen nyírják a füvet, gondozzák a fákat, virágokat. A temetőkert folyamatosan gondozott. Közterületen a kivágásra váró beteg, balesetveszélyes, kiszáradt fák felmérése a Pétkomm Kft. főkertészével történt egyeztetés után történik. Idén összesen 38 db fa került kivágásra. Beruházási munkálatok végzésekor tovább 3 db fa kivágására volt szükség. (Hősök tere 17. sz. melletti parkoló 1 db akác, Általános Iskola alatti távhővezeték bontás 2 db akác) Ősszel a településre a Pétkomm Kft összesen 96 db fát (berkenye, juhar, hárs, kőris) ültetett ki. (Temető területe pótlás 26 db, Liszt F. u. 24. mögé 9 db, Liszt F. 23. játszótér köré 8 db, Hősök tere 12. mögé 4 db, Hősök tere 17. mellé 9 db, Hősök tere 16. mellé 1 db, Berhidai u. 52. elé 4 db, Berhidai u. 56. mellé 5 db, Sugár u. Iskola alatti részére 31 db.) Idén is megtörtént a vadgesztenyefák szokásos permetezése. A Hősök terei vadgesztenyefák, valamint a Bocskai utcában 2 db nyárfa odvas, beteg felületeinek fizikai és vegyszeres kezelését, valamint a száraz és balesetveszélyes gallyak eltávolítását november hónapban a Garden Kft elvégezte. Elkészült a Liszt F. úti óvoda mellé a játszóvár. A játszótereken levő játszóeszközeinket és egyéb kiegészítőket folyamatosan javítjuk. Az „olajos” házakhoz vezető út melletti terület tulajdonosa a Magyar Állam, a MÁV Zrt. pedig a használója. Minden évben irtják a gyomokat, így az idén is
3
volt vegyszeres gyomirtás a vasúti sínek mellett. Intézkedésünkre a távolabbi részeken is végeztek kaszálást. 3.2 Termőföld védelme Több hatóság és a rendőrség is eljárást folytat a kiskertekben történt talajkitermelések ügyében. A Földhivatal –mint a rekultiváció ügyében eljáró hatóság- 2010.04.27-én helyszíni szemlét tartott a lentebb felsorolt ingatlanoknál. Rekultivációs kötelezést előíró határozatot a Földhivatal még nem hozott. 0303/82 hrsz-ú ingatlan: az ingatlanról a termőföldet kb. 70 cm vastagságban letermelték és elszállították. Helyszíni szemle után a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (Csopak) (továbbiakban: Szolgálat) talajvédelmi bírság és földvédelmi járulék megfizetésére kötelezte a tulajdonost. A bírság és a járulék adók módjára történő behajtás során befizetésre került. A Szolgálat 2010.01.15.-én kelt végzésében az ingatlan eredeti állapotába történő helyreállítása ügyében megkereste a Veszprémi Körzeti Földhivatalt. 0303/99 hrsz-ú ingatlan: az ingatlanról a földkitermelést, nem az ingatlan tulajdonosa végezte. Emiatt a tulajdonos rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A Csopaki hatóság szintén tartott helyszíni szemlét az ingatlannál 2008.11.10.-én. Ebben az ügyben befejeződött a rendőrségi eljárás. A rendőrség vádemelési javaslattal adta tovább az ügyet. A Veszprémi Városi Bírósági 2009.12.9-i ítéletében lopás és környezetkárosítás miatt marasztalt el személyeket. 2010. április elején az ingatlan gödrébe ismeretlen személy nagymennyiségű – vegyes összetételű- hulladékot helyezett el. A Várpalotai Rendőrkapitányság az eljárása során az elkövető kilétét nem tudta bizonyítani, így az eljárását július 2án felfüggesztette. 0303/55 hrsz-ú ingatlan: 2009. szeptember elején volt kisebb mértékű, nem az ingatlan teljes egészére kiterjedő „talajmozgatás”. A tulajdonos az ingatlan egyik feléből kitermelte a fekete földet, majd a keletkezett gödröt az ingatlan másik felében felhalmozott gazos, agyagos földdel feltöltötte. Rendőrségi eljárás van folyamatban az ügyben. A rendőrségtől -2010.03.05.-én- érkezett tájékoztatás alapján a környezetkárosítás tényének megállapítására szakértő bevonására került sor. 0303/97 hrsz-ú ingatlan: A Földhivatal 2010.04.27-én helyszíni szemlét tartott többek között ennél az ingatlannál is. Várpalotai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály is folytat eljárást az ügyben. Legutóbb 2010.08.04-i levelükben kértek adatokat önkormányzatunktól.
4
Helyszíni szemle volt még 2010.04.27-én a 0303/156 hrsz-ú, a 0303/167 hrsz-ú és a 0303/168 hrsz-ú ingatlanoknál. 4.) Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás egyik fontos feladata az illegális hulladéklerakás megakadályozása mind magán-, mind közterületen, másik az illegális hulladéklerakók felszámolása vagy felszámoltatása. Az illegálisan lerakott hulladékok elkövetőivel szemben többször indult hatósági eljárás. A bizonyítás nehézkes, a tanúk a legtöbb esetben nem vállalják a tanúskodást. A 150/2010. (V.12.) számú képviselő-testületi határozat –mely a péti telephelyű vállalkozók hulladékszállítási szerződéseinek ellenőrzéséről szól- végrehajtása folyamatos. A 2095/1 hrsz-ú ingatlanon (Fazekas M. u.) elhelyezett bontási hulladékot a terület tulajdonosai elszállították. A 0279 hrsz-ú ingatlanon szeptemberben elhelyezett azbeszthulladék ügyében a Várpalotai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytat eljárást. A 0236 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa ellen Pétfürdő nagyközség Jegyzője, mint helyi környezetvédelmi hatóság indított eljárást az ingatlanon talált nagy mennyiségű építési-bontási hulladék ügyében. A tulajdonos ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrség felé, ezek után a jegyző az eljárást a rendőrségi eljárás végéig felfüggesztette. A 0277/2 hrsz-ú (Ferenc ipartelep) ingatlan esetében ugyanolyan eljárások indultak, mint a 0236 hrsz-ú ingatlan esetében. Jelenleg itt is felfüggesztésre került az eljárás. Ugyancsak eljárás indult az SII Kertszövetkezett melletti külterületre (0274/21 hrsz) elhelyezett kommunális hulladék ügyében. A ”településszéli” konténerekbe többfajta hulladékot is hordanak az emberek, gyakran még akkor is, ha a konténerek tele vannak. A temetői konténerekbe is gyakran történik a közeli vagy távoli kertek szemetének és építési törmelékének lerakása. Gyakori a konténerek pótürítése. A Katona J. utcai településszéli konténerekbe május elején több m3-nyi, vállalkozási tevékenységből származó hulladék került. A hulladék lerakója ellen mind szabálysértési, mind hulladékgazdálkodási bírság (10.000 Ft– 10.000Ft) kiszabásra került. Szintén a Katona J. utcai településszéli konténerekbe került a megengedettnél nagyobb mennyiségű hulladék szeptember elején. A hulladék lerakója ellen a hatósági eljárás folyamatban van. A lakossági hulladék begyűjtés-elszállítás megoldott, a Közüzemi Kft menetrendszerűen üríti a hulladékgyűjtőket. 5
Az Észak–Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer keretében elkészült 6 hulladékgyűjtő sziget (Liszt F. u. 1., Liszt F. u. 22., Liszt F. u. 23., Katona J. u. vége, Szőlőskert u., és a Berhidai u. 5.) így összesen 22 db található a településen. Ebben az évben is „sikeres” volt a tavaszi általános lomtalanítási akció. Az önkormányzat, a Polgárőrség és a Közüzemi Kft. együttműködésében április 10-én újra megszervezte az elektronikai hulladékgyűjtési akciót. Az akció zökkenőmentesen lezajlott, a lakosság partner volt a hulladékgyűjtés során. A 12 helyszínre lerakott 4 m3-es konténerekbe illetve az autókra összesen 2.780 kg hulladék került. (tavaly: 6.130 kg) A polgárőröknek köszönhetően a guberálók nem nyúlhattak a konténerekhez. A kerti hulladék gyűjtésére feliratos műanyag zsákok kaphatók a Polgármesteri Hivatalban. Az ebben gyűjtött hulladékot a Közüzemi Kft. elszállítja a konténerek mellől. A közcsatornára nem kötött ingatlanok tulajdonosainak adó formájában talajterhelési díjat kell befizetniük az önkormányzatnak, melynek mértéke 360 Ft/m3. Jogszabályok szerint a talajterhelési díj 100%-át kell megfizetni a kötelezetteknek. Településünkön 9 ingatlan után kell talajterhelési díjat fizetni a tulajdonosoknak az önkormányzat számlájára. A befizetendő összeg az ingatlanon elhasznált vízmennyiségnek a függvénye. A fogyasztás mennyiségét a Bakonykarszt Zrt. közli velünk. 5.) Zaj- és rezgésvédelem A Berhidai út mellett lakókat továbbra is terheli a nagy zaj és a por. A Magyar Állam tulajdonában és a Közút Kht. kezelésében lévő úton nagy a kamion forgalom. A Kht. által kihelyezett sebességcsökkentő táblákat a gépkocsivezetők többször figyelmen kívül hagyják. A 2006. évi mérések szerint a Nitrogénművek Zrt. környezeti zajkibocsátása – főként éjjel – bizonyos mérési pontokon meghaladja az ott megkövetelt határértéket. A Felügyelőség kötelezte a Zrt.-t a zajvédelmi hatásterület lehatárolására és zajcsökkentési intézkedési terv benyújtására. 2009-ben benyújtásra került a Zrt. környezeti zajhatásának vizsgálatáról, a hatásterület lehatárolásáról készült dokumentum, a zajkibocsátási határértékek megállapítására irányuló kérelem, valamint a Zrt. környezeti zajcsökkentésre vonatkozó intézkedési terv.
6
6.) A lakosság egészségi állapota 2008 október 1. 2009 október 1. 2010 október 1. lakosságszám 4.942 fő lakosságszám 4.944 fő lakosságszám 4.960 fő nő 2.568 fő nő 2.600 fő nő 2.601 fő férfi 2.374 fő férfi 2.344 fő férfi 2.359 fő 0-6 év 352 fő 0-6 év 366 fő 0-6 év 379 fő 7-18 év 619 fő 19-60 év nő 1.632 fő 19-62 év férfi 1.568 fő nyugdíjas korú nő 459 fő nyugdíjas férfi 312 fő
7-18 év 619 fő 19-60 év nő 1.581 fő 19-62 év férfi 1.534 fő nyugdíjas nő 464 fő nyugdíjas férfi 316 fő
7-18 év 623 fő 19-60 év nő 1.548 fő 19-62 év férfi 1.527 fő nyugdíjas nő 511 fő nyugdíjas férfi 357 fő
2010.01.01-2010.12.01. közötti időszakban 46 fő újszülöttet regisztráltak a településen. A település legidősebb lakója 97 éves. A péti lakosok halálozási adatai: év 2006 2007 2008 2009 2010.12.01-ig
fő 68 78 86 102 61
Településünk orvosai lelkiismeretes gyógyító munkát végeznek, jó az orvosbeteg kapcsolat. A háziorvosok rendelésein megjelenő betegek száma az elmúlt évekhez képest jelentősen nem változott. A lakosság körében –az országos adatokhoz hasonlóan- leggyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség valamint a tüdőbetegség. A Várpalotai Tüdőgondozó Intézet orvosai vonatkozásában az alábbi betegségeket regisztrálták: - krónikus bronchitisz /hörghurut/ (felnőttkori betegség) - Asthma bronchiale (krónikus gyermekkori betegség) - Új primer hőrgőrák - Új Rhinitisz allergica /allergiás nátha/
2010-ben
településünk
82 fő 118 fő 5 fő 621fő
7
Az allergén gyomnövények elleni mentesítésre sok gondot fordítunk. Önkormányzati területen a parlagfű nagy koncentrációban (30%-os telítettség) nem volt megtalálható. A köztisztasági rendeletünk lehetőséget ad az elhanyagolt ingatlanok használóinak és/vagy tulajdonosainak felszólítására a kaszálás elvégzésére. Hatósági eljárást –a felszólítás nem teljesítése esetén- indítani a jegyző csak a belterületi ingatlanok esetében tud. Külterületi ingatlanok esetében az eljárásra a Mezőgazdasági Szakszolgálat (Csopak) az illetékes hatóság. Belterületi ingatlanok kaszálására a nyár folyamán 10 ingatlan esetében 15 felszólítást küldtünk a tulajdonosoknak. Ezek nem teljesítése miatt két ingatlan esetében indult hatósági eljárás. Mindkét ingatlant (Újmandulás u., Babits M. u.)–a kényszerkaszálás megkezdése előtt – a tulajdonosok lekaszálták. Külterületi ingatlanok esetében az illetékes eljáró hatóság a Földhivatal tartott augusztus 12-én bejárást a településünkön. A bejárásról negatív visszajelzés nem érkezett. A gyár alatti kiskertekben levő önkormányzati utak (20 db) és telkek (29 db) kaszálását a Pétkomm Kft. július hónap elején elvégezte. 7.) Ipari üzemek okozta környezetterhelések Településünk környezeti állapotát jelentősen befolyásolják az itt működő vegyipari tevékenységet folytató üzemek által kibocsátott anyagok, melléktermékek. Levegőminőség szempontjából -a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján- Pétfürdő a 4. légszennyezettségi zónába tartozik. Rendszeresen érkeznek bejelentések elviselhetetlen bűz miatt, ami széliránytól függően különböző helyen érezhető a községben. Folyamatosan jelezzük levélben és telefonon is a környezetvédelmi hatóságok felé. 7.1 Nitrogénművek Zrt. A Zrt. a Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott 2012.05.30-ig érvényes egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A Zrt. az alábbi légszennyező anyagokat bocsátja ki: szilárd anyag (műtrágya és a dolomitpor), ammónia, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-monoxid valamint a határértékkel nem szabályozott légszennyező anyagok (üvegházhatású gázok): szén-dioxid , dinitrogén-oxid 8
Az egységes környezethasználati engedély előírja, hogy milyen gyakorisággal kell mérni az egyes kürtők kibocsátását. A mérést csak akkreditált laboratórium végezheti. A Zrt Környezetvédelmi laboratóriuma ammónia és szilárd anyag mérésére jogosult. A többi légszennyező anyagot külső akkreditált laboratóriummal méretik ki. A földgáztüzelésű Kazánüzem és az új Salétromsav üzem folyamatos mérőműszerekkel van felszerelve. Az új Savüzemben tizedére csökkent a nitrózusgáz koncentráció. Az üzem csak leálláskor és induláskor bocsát ki a lakosság által is észlelhető sárgás-barnás gázt. A világszínvonalú véggáztisztító rendszer az üvegházhatású dinitrogénoxid kibocsátás minimálisra csökkentésére is alkalmas. A klímavédelmi beruházás 2008-ban elnyerte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Innovációs díját. Az új Granuláló üzemben alkalmazott technológiában a műtrágya szemcsék előállítása nem szórótoronyban, hanem leválasztórendszerrel ellátott granuláló dobban történik. Az új eljárás környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb. A 2009. évi összes légszennyező anyag kibocsátást az alábbi táblázat mutatja: légszennyező anyag szilárd anyag
kibocsátás (t/év) 435
kibocsátható mennyiség (t/év) 2306
ammónia
341
3420
NOx (NO2 –ben)
370
2048
CO
71
7189
SO2
0,92
1205
A Zrt. vízbázisát az Öskü-Bántapuszta környéki gravitációs források, valamint a Papréti árok vize adja. A vízhozamuk nem befolyásolható. A gyár csatornahálózata elválasztott rendszerű. Az üzemekből, tisztítóberendezésekből kilépő vizek, valamint a csapadék az ún. csapadékcsatorna rendszeren keresztül jutnak a Pét patakba. A Zrt megállapodás alapján befogadja a Huntsman Zrt. szennyvizét is. A fürdők, kommunális létesítmények és Pétfürdő nagyközség vize a kommunális csatornahálózaton át biológiai tisztítóba jut, majd onnan szintén a Pét patakba. A Pét patak befogadója a Nádor csatorna Nádasdladánynál. A betorkollás előtt a víz átfolyik egy felhagyott tőzegbánya területén kialakított biológiai tisztítón. Ez egy 52 hektáros vízfelületű tórendszer. A benne kialakuló kedvező biológiai folyamatok révén, megfelelő tartózkodási idő mellett a víz ammóniaammónium-ion tartalma lecsökken.
9
A Felügyelőség általában évente kétszer, bejelentés nélkül végez ellenőrzést. Az ellenőrzéskor az elfolyó szennyvíz minőségét, és az üzemi önkontroll rendszerünket nem kifogásolták. A 2010. év január 1. és szeptember 30. közötti időszakban kibocsátott szennyező anyagok minőségét a következő táblázat mutatja: Szennyező anyag Ph Összes só Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Ammónia-ammónium-N Összes nitrogén Összes foszfor Szerves oldószer extrakt Összes lebegő anyag
Határérték
Kibocsátás (éves átlag)
6-9,5 2000 mg/l 150 mg/l
8,0 964
55 mg/l 20 mg/l 55 mg/l 10 mg/l 10 mg/l 200 mg/l
<10 5,5 37,8
32
0,75 <2 18,9
A gyár területén önkontroll keretében 28 db talajvíz figyelőkútban történik a talajvíz minőségének és szintjének ellenőrzése. A gyár területe műtrágyával szennyezett. A talajvíz megfigyelő kutakban az ammónium és a nitrát koncentráció az ún. szennyezettségi határértéket meghaladja. A talajvíz szennyezettségének csökkentésére az utánpótlás megszüntetése az egyetlen megoldás. A talajt, és ezen keresztül közvetve a talajvizet szennyezheti a logisztikai műveletek során kiszóródott műtrágya, valamint a szórótornyok kibocsátása. A felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezésének kizárása érdekében a tevékenység során felhasznált szennyező anyagok tárolására szolgáló tartályok kármentőinek műszaki állapotát évente felülvizsgálja a Zrt és az erre vonatkozó dokumentációt a Felügyelőségre benyújtja. 2009-2010. évben két tartály kármentő felújítását végezték el. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a Zrt levegőterhelési– és vízterhelési díj fizetésére kötelezett. A díjat a törvényben meghatározott szennyezőanyagok összes mennyisége után kell fizetni az APEHnek. A 2009. évi kibocsátás alapján – 2010-ben – kifizetett környezetterhelési díj levegőterhelési díj: 57,02 MFt/év vízterhelési díj: 57,20 MFt/év
10
A 2006. évi mérések szerint a Zrt. környezeti zajkibocsátása – főként éjjel – bizonyos mérési pontokon meghaladja az ott megkövetelt határértéket. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben kötelezte a Zrt.-t a zajvédelmi hatásterület lehatárolására és zajcsökkentési intézkedési terv benyújtására. 2009-ben benyújtásra került a Zrt. környezeti zajhatásának vizsgálatáról, a hatásterület lehatárolásáról készült dokumentum, a zajkibocsátási határértékek megállapítására irányuló kérelem, valamint a Zrt. környezeti zajcsökkentésre vonatkozó intézkedési terv. A Felügyelőség részére benyújtott dokumentumok alapján a hatóság módosította az egységes környezethasználati engedélyt, amely módosítás mellékleteként megállapította az új zajkibocsátási határértékeket. A zajkibocsátási határértékek, valamint a zajcsökkentési intézkedések elvégzése tekintetében előírt kötelezettség teljesítési határidejét 2016. december 31-ben határozták meg. Első lépésként a 2010. évi leállás alatt a Kazánüzemben a 14 bar-os gőzlefúvatás meglévő, nem megfelelő hatékonyságú hangtompítóját egy új, zajvédelmi számítások alapján kiválasztott expanziós hangtompítóra lett lecserélve. A veszélyes hulladékokat a keletkezés helyén szelektíven gyűjtik. A gyűjtés a hulladékok tulajdonságainak megfelelő tárolóedényzetben történik, környezetszennyezést kizáró módon. A kommunális hulladékok hasznosítható részét (műanyag csomagolási hulladék, papírhulladék) szelektíven gyűjtik. 2009-ben 85,7 tonna műanyag csomagolási hulladék és 4,25 tonna papírhulladék, 2010. október 31-ig pedig 78,86 tonna műanyag csomagolási hulladék és 12,73 tonna papírhulladék került átadásra hasznosító szervezeteknek. Az egyéb kommunális hulladékot a Várpalotai Közüzemi Kft. szerződés alapján elszállítja ártalmatlanításra. A volt hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására a Felügyelőség 52821/2008. iktatószámú határozatában rekultivációs engedélyt adott. Az engedélyben előírásokat tettek a hulladéklerakó felületének műszaki rekultivációra történő előkészítésére, valamint a lerakó felső zárórétegének kialakítására vonatkozóan. A hulladéklerakó rekultivációját a végleges záróréteg rendszer kialakításával egy ütemben, de több kivitelezési szakaszban kell elvégezni. A végleges felső záróréteg kialakításának határideje 2013. december 31. 2010. évben megkezdődött a rekultiváció a kiegyenlítő réteg elterítésével. 7.2 Hunstman Zrt. A Zrt Magyarország egyik legjelentősebb finomkémiai termékeket előállító vállalata. Az évente előállított anyagok mennyisége 13.000-14.000 tonna.
11
Tevékenységét a Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott 2005.-ben kiadott egységes környezethasználati engedély szerint végzi. Az engedélyben foglaltak betartását március 23-án, helyszíni bejárás keretében vizsgálta a Felügyelőség. A vízilétesítmények üzemeltetése egységes vízjogi engedély alapján történik, melynek ellenőrzését március 31-én végezte a Felügyelőség. A Zrt. 2008.-ban kezdte meg a szennyvíztisztításra vonatkozó fejlesztését, mely mára elkészült. A telephelyen a kommunális szennyvizet leválasztják az egyesített (szennyvíz+ csapadékvíz) csatornarendszerről, majd biológiai kezelés (dán ECO-LINE rendszer) után a tisztított kommunális szennyvizet visszavezetik az egyesített rendszerű hálózatba, ahonnan a Nitrogénművek befogadó élővizébe kerül. A szennyvízbe veszélyes anyag nem kerül. Akkreditált mérések támasztják alá, mely szerint a kibocsátott szennyvíz minősége megfelelő. A felszín alatti vizek minőségét 7 db talajvízfigyelő kút segítségével ellenőrzik. A telephelyen veszélyes hulladékok, nem veszélyes ipari hulladékok és települési hulladékkal együtt kezelhető hulladékok keletkeznek. A veszélyes hulladékok mennyisége az összhulladékhoz viszonyítva 99%, melyeket a telephelyen üzemelő égetőkben kezelnek. Az égetés során keletkező hőenergiát a tevékenységük során használják fel. 2010. I-III. negyedévében a FIKETA üzemben 1687 tonna folyékony hulladékot hasznosítottak. A nem veszélyes ipari hulladékok és az egyéb hulladékok gyűjtése és elszállítása a Közüzemi Kft és a Várpalotai MÉK Kft segítségével történik. Levegőterhelés szempontjából kétfajta kibocsájtás van: - tüzelőberendezések (gőzkazán, termo-olaj kazán, hulladékégetők) kibocsátott füstgázai A telephelyen 4 db kémény üzemel. A hulladékégető berendezések folyamatos mérést biztosító berendezésekkel van ellátva. Ha a mért paraméterek valamelyike meghaladja a rögzített értéket, a hulladékáram beadagolását a rendszer leállítja, s a hiba elhárításáig a berendezés földgázzal üzemel. - helyhez kötött diffúz légszennyező források (pl tárolótartályok légzői, lefúvató szelepek) Annak elérésére, hogy a technológiák gázai ne juthassanak közvetlenül a levegőbe, gázmosó rendszert üzemeltetnek. E rendszer mosófolyadékában a szerves szennyezők megkötődnek, és a környezetbe csupán a hidrogén kerül ki. Az időszakos és folyamatos mérések igazolják, hogy a pontforrások légszennyező anyag kibocsátása alatta marad az engedélyezett értéknek.
12
7.3 Petrotár Kft., Opál Kft A szovjet hadsereg a területen üzemanyag tároló- és töltőállomást üzemeltetett. Az évek folyamán a megfelelő műszaki biztonság nélkül üzemeltetett felszín alatti tartályok és csővezetékek, a környezetvédelmi szempontból hiányosan kialakított technológia, a fegyelmezetlen üzemeltetés, a karbantartás elhanyagolása következtében a terület földtani közege és felszín alatti vize elszennyeződött. 1995-ben a Petrodyne Rt. elkezdte, majd pedig a Petrotár Kft. folytatta a telep környezetvédelmi célokat is szolgáló rekonstrukcióját, melynek a főbb elemei az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetve integrált monitoring rendszer kialakítása, a meglévő tartálypark bővítése biztonságos felszíni tartályparkkal, tartályok, csővezetékek felújítása, biztonságossá tétele, a használaton kívüli szimplafalú acéltartályok folyamatos megszüntetése volt. A kármentesítés pályázatból finanszírozott szakasza 2008. augusztusában sikeresen befejeződött, a továbbiakban a project folytatódik a víztisztító és monitoring rendszer működtetésével, fenntartásával és karbantartásával. A felügyelőség határozata alapján a kármentesítés végső határideje: 2013. 07. 31. A kármentesítés főbb elemeiként a felszín alatti víz valamint a földtani közeg is megtisztításra került. A talaj- és földtani közeg kitermelésére és bioágyas remediációs technológiával történő telephelyen belüli tisztítására került sor 2007. év eleje és 2008. augusztusa közötti időszakban. A kitermelt talaj és földtani közeg mennyisége 30.000 tömör m3 a kitermelés két ütemben és két munkagödörből történt. Az elfogadott műszaki beavatkozási terv szerint, a kármentesítés szakaszára kialakított monitoring rendszer részét képezik a területen már meglévő egyes monitoring kutak, a 2 db mélyszivárgó gyűjtőkútjai, a kialakított résfal kútjai, a különálló termelőkutak, valamint az újonnan kialakított monitoring kutak. A műszaki beavatkozási tervben foglaltaknak megfelelően kerültek elvégezésre az akkreditált mintavételek és az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok. Az akkreditált mintavételek és az akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat az EDiCon Kft., valamint a Bálint Analitika Kft. végezte el. Minden mintavétel előtt megtörtént a kutakban lévő vízmennyiség háromszorosának kiszivattyúzása, kivételt képeznek ez alól a folyamatosan szivattyúzott, azaz a felszín alatti víz kitermelésében részt vevő, mintavételi csappal ellátott kutak és mintavételi helyek, melyekből a vonatkozó szabványoknak megfelelően történt a mintavétel. A szivattyúzást követő mintavételre a kutak vízszintjének a nyugalmi vízszintre történt beállását követően került sor.
13
A hivatkozott időszakban a területileg illetékes hatóság által elfogadott műszaki beavatkozási terv szerint meghatározott munkálatok zajlottak a monitoring rendszer üzemeltetésével párhuzamosan. A kitermelt szennyezett felszín alatti víz tisztítási folyamatai az alábbi főbb adatokkal jellemezhetőek: 13 000 m3 megtisztított és visszaszikkasztott felszín alatti víz, 10 130 kg kitermelt és megsemmisített olajos felúszó, 950 kg olajos felitató (lassúszűrő textília), Az OPAL Kft által használt területen korszerűsítették a csapadékvíz elvezető rendszert, különös figyelmet fordítva a tartályok körül összegyűlt csapadékvízre.
7.4 Geosan Kft A Geosan Kft a Repét Kft. jogutódjaként 2008-óta tevékenykedik Pétfürdőn. A tevékenység elsősorban nyomdaipari oldószerek (un. Flexo- és Offset higítók) regenerálásából, kisebb részben egyéb oldószerek, szennyezett hűtőfolyadékok feldolgozásából áll. A veszélyes hulladékok átvételéről és feldolgozásáról negyedévente történik jelentés a Felügyelőség felé. A Környezetvédelmi Felügyelőség 2008. októberi határozatával a telephelyen levő talaj- és talajvíz szennyezésének megszüntetésére kötelezte a Kft-t, melynek határideje 2011.12.31. 2009-ben pályázati pénzből kezdődött a kármentesítés. A mentesítés során kialakításra került a szennyezett talaj kezelő terület (600 m2 betonozott felület) és megkezdődött a kitermelt talaj kezelése. A talajvíz kitermelésére termelő kutak kiépítése és a kitermelt talajvíz technológia kialakítása most van folyamatban. A kármentesítés pár éve egyszer már megfelelő módon megtörtént, azonban azt újra el kell végezni. A Kft telephelyén keletkező kommunális Nitrogénművek Zrt szennyvízrendszere.
szennyvizek
befogadója
a
Pétfürdő, 2010. november 5. Horváth Éva sk. polgármester A beszámolót összeállította: Tránszki László környezetvédelmi és településüzemeltetési ügyintéző A beszámolót Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 367/2010.(XII.16.) számú határozatával fogadta el. 14
