IKTATÓSZÁM: 02-2/236-3/2010
BESZÁMOLÓ A KÖZBIZTONSÁGI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ 2006-210. ÉVI CSELEKVÉSI PROGRAMJAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL MELLÉKLET: TÁRGY:
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. SZEPTEMBER 16-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ:
DR. SCHMIDT JÓZSEF KÖZBIZTONSÁGI TANÁCSNOK
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: TISZTSÉGVISELŐI KABINET ELŐADÓ:
DR. SCHMIDT JÓZSEF KÖZBIZTONSÁGI TANÁCSNOK
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA:
SZÁMA:
KÖZBIZTONSÁGI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI TANÁCS ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG
10/2010. (09.08.) 130/2010. (09.09.)
AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT: 2010.09.10. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: JOGI CSOPORT: 2010.09.10. ÁGAZATI JOGÁSZ: 2010.09.10.
PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL EGYEZTETÉS: 2010.09.10.
ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
TERJEDELEM: 12. OLDAL
Tisztelt Közgyűlés!
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2004. április 22-i ülésén fogadta el KÖZBIZTONSÁGI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJÁT a 125/2004. sz. határozattal, mely dokumentum alapját képezi az önkormányzat biztonságszervezési és bűnmegelőzési tevékenységének. A koncepció a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésre – mely az önkormányzatok feladatául szabja a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást –, valamint a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.28.) OGY határozatra épült. Utóbbi az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően kimondja, hogy az önkormányzatok joga, egyben kötelessége a helyi bűnmegelőzési stratégia kialakítása és realizálása a helyi közösségek életminőségének javítása érdekében. Az Európai Városi Charta deklarálja: az állampolgároknak joguk van biztonságos és lehetőség szerint bűnözéstől, erőszakos cselekményektől mentes településeken élni. A koncepció konkrét helyzetelemzés alapján fogalmazta meg a város hosszútávra szóló közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiáját, és kijelölte a prioritásokat. A határozat megfelelő keretet nyújt a széleskörű összefogásra és a közös feladatok eredményes ellátására. A koncepció stratégiai célként rögzíti, hogy Pécs feleljen meg a közbiztonság iránti objektív követelményeknek, valamint a lakosság szubjektív elvárásainak. A biztonságos lakóhelyhez való jog érdekében célul tűztük ki, hogy: 1. meghonosítjuk a közösségi biztonságkezelés szemléletét és módszertanát, a bűnmegelőzést a helyi társadalompolitika integrált részévé tesszük; 2. csökkentjük a bűnözést úgy mennyiségi mint minőségi vonatkozásban; 3. rendet teremtünk a közterületeken és a közutakon; 4. megfelelünk a lakosság közbiztonsággal szembeni elvárásainak; A határozat rendelkezett arról, hogy a közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióban foglaltak végrehajtása meghatározott ciklusra vonatkozó konkrét cselekvési programok mentén történjen. Az első, 2005-2006. évekre szóló cselekvési programot 2005. februárban fogadta el a közgyűlés 47/2005. (02.10.) sz. határozatával úgy, hogy annak elkészítését széleskörű, elsősorban önkormányzati bizottságokban, egyes településrészi önkormányzatokban folyó vita előzte meg. A beszámoló tárgyát képező cselekvési programot az 504/2008. (10.30.) számú közgyűlési határozat tartalmazza. A program három fejezetből áll: 1. A biztonságszervezés önkormányzati feladatai 2. Koordinációs és bűnmegelőzési feladatok 3. Szervezeti, személyi és anyagi feltételek A következőkben e három fejezet pontjainak megvalósulását tekintjük át.
TERJEDELEM: 12. OLDAL
2 I. A SZERVEZETI, SZEMÉLYI ÉS ANYAGI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A 2005.-ben létrehozott Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács (a továbbiakban: KBT) az Önkormányzati Bizottság albizottságaként eredményesen segítette, figyelemmel kísérte a koncepció megvalósulását. A KBT szakmai tanácskozó, döntés-előkészítő és döntéshozó állandó testület, amelynek feladata a város életében felmerülő közbiztonsági problémákra való reagálás, a közbiztonság megteremtésében érintett szervezetek munkájának összehangolása, együttműködésük koordinálása. A jelenleg 15 tagból álló KBT éves munkaterv alapján folyamatosan dolgozott. A munkatervek egyrészt a Cselekvési Programból lebontott azon feladatokat és programokat tartalmazták, amelyek a biztonságszervezési, koordinációs és bűnmegelőzési munka keretéül szolgáltak, másrészt meghatározták az adott esztendőre vonatkozó ülésrendet. Az ülések átlagosan másfél havi rendszerességgel zajlottak. Fontos elem, illetve cél volt ebben a tekintetben, hogy a KBT ne egyszerűen ülésező, előterjesztéseket megvitató testület legyen, hanem vállaljon aktív szervező, végrehajtó feladatokat is. Sajnos be kell ismerni, hogy ez az elképzelés nem valósult meg maradéktalanul, mert domináns maradt az előterjesztések megtárgyalása. A koncepciónak megfelelően létrehozta a Közgyűlés a közbiztonsági tanácsnok tisztséget és meghatározta annak feladatkörét. A tanácsnok segítette az önkormányzat biztonságszervező munkáját, és észrevételeivel igyekezett befolyásolni a döntéshozókat, hogy a rendeletek, határozatok és vezetői döntések megfeleljenek a bűnmegelőzési és integrált biztonságkezelési szempontoknak. Irányította – a KBT tagok bevonásával, illetve a hivatali apparátus igénybevételével – a munkaterv valóra váltását. A tanácsnok összekötő kapocs volt a Közgyűlés és a KBT, illetőleg az abban résztvevő szervezetek között. A koncepció előirányozta, hogy az éves költségvetésben megfelelő forrást kell biztosítani a Cselekvési Programban meghatározott feladatok időarányos végrehajtásához. A költségvetési támogatás két fő elemből állt: a rendőrség részére előbb 10 millió, majd – 2008.-tól – 5 millió forint került átutalásra a „támogatásértékű pénzeszköz átadás kiadásai” előirányzat terhére. Ez az összeg az önkormányzati jellegű biztosítási- és többletfeladatok ellentételezését szolgálta (üzemanyagra és túlszolgálat megváltására fordították pl. Pécsi Napok rendezvénysorozat kapcsán), a közbiztonsági koncepció kiadásai előirányzat terhére évente átlagosan 12 millió forintot fordított az önkormányzat. Ez alól 2010. kivétel, az idei esztendőben ugyanis nem szavazott meg pénzügyi keretet a Közgyűlés. A korábban megvolt fedezet a KBT javaslata alapján került kiosztásra közbiztonsági és bűnmegelőzési programokra, pályázati önrészre, a polgárőr egyesületek támogatására, valamint önálló akciók, projektek finanszírozására (Csellengő fiatalok, Közbiztonsági Centrum modellprojekt, biztonsági konferencia). 2006. óta tagja vagyunk az Európai Fórum a Városok Biztonságáért (EFUS) nemzetközi szervezetnek. Ebből fakadóan részt vettünk több nemzetközi konferencián, sok külföldi tapasztalathoz és bűnmegelőzési információhoz
3 jutottunk hozzá. 2008. végén kezdeményeztük az EFUS magyar szekciójának megalakítását, de arra nem nyílt lehetőség, mivel túl kevés hazai város tagja a szervezetnek. II. AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA A szemléletváltási folyamat csak részben volt sikeres. A folyamat elindult, sok pozitívum történt e területen, de néhány dolog elmaradt. Kiemelt célként határozta meg a Cselekvési Program, hogy rendet kell teremteni a város kritikus közterületein, elsősorban a történelmi belvárosban. Olyan önkormányzati döntések, illetve intézkedések születtek, amelyek valamelyest visszaszorították a koldulást, a belvárosi illegális járműforgalmat, a rendezvények okozta zűrzavart, valamint a hajléktalan és deviáns személyek garázdálkodását. Komplex intézkedési terv annyiban készült, hogy a Közterület-felügyelet a Rendőrkapitánysággal rendszeresen hajtott végre tervszerű, közös akciókat a koldulás, az engedély nélküli árusítás, a mozgáskorlátozotti igazolványokkal történő visszaélés, a forgalomcsillapított övezetekbe való behajtás és a szabálytalan parkolás visszaszorítására. 2008. folyamán a Közgyűlés megtárgyalta a koldulás helyzetét, és arról határozott, hogy él felterjesztési jogával a szabálysértési törvény módosítása érdekében. Javaslatunk lényege az volt, hogy a jogalkotó nyilvánítsa elzárással is sújthatóvá a koldulás szabálysértését, mert csak ez esetben van joga a rendőrnek előállítás és őrizetbe vétel mellett kezdeményezni az eljárást a tetten ért személy ellen. Az önkormányzat szabálysértési hatóságánál tett feljelentés ugyanis nem bizonyult visszatartó erejűnek a pénzbírság gyakori behajthatatlansága miatt. A szabálysértési hatóság a végrehajtás lehetetlensége okán többnyire figyelmeztetést alkalmazott, mely intézkedés nem érte el a kívánt célt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. júniusában írt válaszlevelében visszautasította a felvetésünket, mondván, hogy ismerik a problémát, de javaslatunkkal nem értenek egyet. A végrehajtási eljárással kapcsolatban a Városi Ügyészség felszólalással élt, amelyben indítványozta, hogy a szabálysértési hatóság a lakcím nélküli elkövetővel szemben ne szabjon ki pénzbírságot, merthogy a behajtásra, illetve a közérdekű munkára vagy elzárásra történő átváltoztatásra nem lehet intézkedni. A kör bezárult. Az akciók, a rendőri és közterület-felügyelői intézkedések el érdemi változást nem tudtak elérni. A Közgyűlés 2010. tavaszán módosította a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletét, és megtiltotta a belváros meghatározott (tételesen felsorolt) utcáin, terein a koldulás ún. néma formáját. A rendelet egyelőre a várt hatást eredményezte: a koldusok nagy része kiszivárgott a kertvárosi és az uránvárosi lakótelepre, ami az ott élők rosszallását váltotta ki. A rendeletalkotással egyidőben elhatározás született arra, hogy az új kormánynál ismét előterjesztjük javaslatunkat az elzárással sújthatóvá tételre, de ez még nem történt meg. 2007. telén végeztettünk egy közvélemény-kutatást Pécs közbiztonságáról. A Pólusok Társadalomtudományi Egyesület által végrehajtott vizsgálat kiterjedt a
4 közbiztonsági problémákra, a rendőrség és az önkormányzat munkájának megítélésére, illetve a lakosság szubjektív biztonságérzetére. A felmérés hasznos és roppant tanulságos volt. A megkérdezettek 72 %-a tartotta városunkat biztonságosnak, és csak 7 %-a nyilatkozott úgy, hogy Pécs nem biztonságos. A közrendi állapotokat 11 %-uk minősítette jónak, mintegy 60 %-uk közepesre értékeli a közterületi rendet. A bűnügyi fertőzöttséget a többség (61 %) elfogadhatónak tartja. Arra a kérdésre, hogy melyik területen vannak komolyabb közbiztonsági problémák, a válaszadók 81 %-a a keleti városrészt jelölte meg. Az önkormányzat szerepét, felelősségét viszonylag kevesen vetették föl. Érdekes viszont a közbiztonság javításáról való vélekedés. Arra vonatkozóan, hogy milyen önkormányzati intézkedéseket várna el a javítás érdekében, a következő válaszok születtek: 1. szociális- és hajléktalan ellátórendszer fejlesztése (40,5 %), 2. a Közterület-felügyelet létszámának növelése (39,9 %), 3. a rendőrséggel való összefogás (39,4 %) 4. közterületek rendezettebbé tétele, infrastrukturális fejlesztése (36,2 %), 5. térfigyelő kamerarendszer működtetése (33,4 %), 6. hatósági ellenőrzések szigorítása, gyakoribbá tétele (22,9 %), 7. a polgárőrség anyagi támogatása (17 %), 8. lakosság bevonása a bűnmegelőzésbe (13,1 %). A reprezentatív felmérésre is figyelemmel biztonságkezelési projekteket vezettünk be. 2009. folyamán kidolgozásra került a Pécs-Kelet közbiztonsági program, amelynek megvalósítása jelenleg is zajlik. A 2008. őszén, 2009. tavaszán tapasztalt bűnözési hullám arra indította a rendőri, önkormányzati és civil szervezeteket, hogy összefogáson alapuló koordinált intézkedésekkel igyekezzenek megakadályozni a lakosságot irritáló bűncselekmények elszaporodását. Meg kellett nyugtatni az embereket, és bevonni őket a biztonságszervezési folyamatba. Lássák, hogy történnek érdemi lépések az érdekükben. A keleti városrész jól körülhatárolt területeire kidolgozott feladatterv a lakossággal való párbeszédre fókuszált. Eddig 8 helyszínen tartott közbiztonsági nyílt napot a KBT a Rendőrkapitánysággal, valamint a Személy- és Vagyonvédelmi Szakmai Kamarával közösen. A nyílt napok házigazdája és helyi szervezője minden esetben a projektbe bevont valamelyik civil szervezet volt (pl. az Origó Ház, a Vasasért Egyesület, a Mecsekszabolcsi Egyesület). A településrészi önkormányzatok a szervezésbe, illetve a munkába alig kapcsolódtak be. A nyílt napok programja megegyezett: vagyonvédelmi, bűnmegelőzési kiállítás volt megtekinthető, vagyonvédelmi praktikák címmel előadás hangzott el a betörések elleni védekezésről, majd fórumra, vitára nyílt lehetőség a KBT titkára, a Gyárvárosi Rendőrőrs parancsnoka és a Közterületfelügyelet vezetője részvételével. Ez a sorozat sikeresnek mondható, folytatása – új tartalommal – indokolt. A Pécs-Kelet közbiztonsági program sarkalatos pontja volt a bűnalkalmak korlátozását szolgáló preventív jelenlét, a bűnözésre érzékeny és kritikus helyek gyakoribb ellenőrzése volt. Ez úgy valósult meg, hogy a Rendőrkapitányság megoldotta egyfelől a fokozott rendőri szolgálatot, másfelől a polgárőrök és a helyi nemzetőr egyesület szerveztek rendszeresen célirányos, összefogott járőröztetést. A feszültséget oldotta, hogy a rendőrség elfogta azt a betörőbandát, amelyiknek a tevékenysége leginkább bosszantotta a helyi lakosokat. A
5 rendőrségi eredmények mellett jelentős előrelépés történt a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) terjedése, a közösségi odafigyelés tekintetében. Figyelemre méltó lakossági összefogásnak lehettünk tanúi pl. a Meszesi Férfiklub szervezésében. Előrelépés történt a biztonságszervezés tudatossága, az elemző munka tekintetében is. A Cselekvési programban az szerepel, hogy önkormányzati szinten értékelni, elemezni kell a közterületi rendre, a bűnügyi helyzetre, a lakosság biztonságérzetére vonatkozó adatokat a szükséges intézkedések, szabályozások kezdeményezése érdekében. Ezt a munkát a KBT vállalta magára, amely igyekezett minden érintett szervtől összegyűjteni a közbiztonsággal kapcsolatos releváns információkat, majd a megszerzett adatokat két-, háromhavi gyakorisággal megküldte az önkormányzat tisztségviselői és képviselői részére. Ez az összefoglaló anyag lényegében a Pécsi Rendőrkapitányság havi jelentéseiből állt, a többi szervezet ritkán szolgáltatott információt. A KBT 2009.-től valamennyi ülésén értékelte a közbiztonsági helyzetet. Élt is néhány javaslattal ennek kapcsán. A Cselekvési Program deklarálta, hogy a bűnözés és a deviáns magatartások visszaszorítása nem nélkülözheti térfigyelő kamerarendszer működtetését. Ennek első fázisa elkészült, de nem szokványos önkormányzati beruházásként, hanem EKF égisz alatt. A projekt az Európai Únió társfinanszírozásában, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg. 2008. tavaszán született a döntés, hogy az EKF „Közterek és parkok megújítása” kulcsprojekt keretei között kerül megvalósításra a kamerarendszer. A finanszírozási szempontból ésszerű megoldást roppant nehéz volt kivitelezni. A térfigyelő kamerák kiépítése ugyanis nem önálló tételként futott, hanem az építészeti beruházások részeként szerepelt a közbeszerzési kiírásban. Ez magával hozta, hogy a fejlesztés bürokratikus áttételek útján tudott lebonyolódni (EKF Menedzsmentközpont mint beruházó – generálkivitelező – alvállalkozó – Polgármesteri Hivatal, KBT, rendőrség mint érdekelt). A köztérfelújításoknak nem egy, hanem négy generálkivitelezője volt, akik a Multi Alarm Rt.-t bízták meg a tervezéssel és a munka elvégzésével. A rendszer mostanra készült el, és az 2010. 08. 30. napján került átadásra. A rendszer korszerű és biztonságos. Bekerülési költsége 80 millió forint volt. Wi-Fi technológiájú rádiós hálózat került kialakításra, amely 33 képfelvevőből, 11 átjátszó állomásból, valamint egy rögzítő- és szerverközpontból áll. A kamerák 38 GHz tartományú rádiófrekvencián érik el az átjátszó állomásokat, amelyek a képi jeleket a felügyeleti központba továbbítják. Ez az ún. kormányzati frekvencia, ami zárt, és nagyfokú adattovábbítási biztonságot jelent. (A civil frekvencia 2,4–5,7 GHz között van.) Nagyon fontos, hogy a rendszer eljárásjogi szempontból alkalmas, bizonyítékként felhasználható felvételeket készít. A központ megfelel az adatvédelmi előírásoknak, a felvételekhez illetéktelen személyek nem férnek hozzá. Az esetleges visszaélés a szigorú belső szabályozás és ellenőrzés miatt szinte kizárt.
6 A 14 helyszínen telepített 33 képfelvevő többsége digitális „speed dome” kamera, ami 360 fokban képes pásztázni. Zummolható fix kamerát öt helyen telepítettek. Amit érdemes kiemelni: ezek a kamerák jó minőségű színes képet biztosítanak, és olyan nagyítást tesznek lehetővé, ami megteremti a távoli vagy kisebb dolgok (pl. egy rendszámtábla) azonosítási lehetőségét. A kamerák képesek akár 3 lux fényerőnél, azaz éjszakai fényviszonyok közepette is értékelhető képet közvetíteni, télen-nyáron, esőben-hóban. Ez tehát azt jelenti, hogy ellenállnak az időjárás viszontagságainak, és a rongálással szemben is viszonylag védettek. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Helyszínek Széchenyi tér és közvetlen környezete Kórház tér Tettye, Havihegy Ágoston tér 48-as tér Vasarely (Búza) tér Balokány sétány Móricz Zsigmond tér és környéke Köztársaság tér Rókus sétány Uránváros (Uránbányász tér, Szilárd Leo park) Megyeri városrész (ANK térsége) Diana tér Keleti városrész – Szondi sétány
Kamerák 5 2 2 1 2 1 1 3 1 3 4 4 3 1
A felsorolásból kitűnik, hogy nem minden frekventált hely lett bekamerázva, csak az EKF köztér-rekonstrukcióval érintett területek. A hiányzó és indokolt kameratelepítésekre a Pécsi Rendőrkapitányság pályázott és nyert pénzügyi forrást. Reményeink szerint a rendőrség által tervezett további 32 kamera belátható időn belül megvalósul, és akkor a rendszer egységes egész lesz. Mindazonáltal teljes lefedettségre akkor sem lehet számítani. A térfelügyeleti központnak a Megyei Rendőr-főkapitányság adott otthont. Az Athinay úti körletben kifogástalan körülmények között öt munkaállomáson lehet figyelemmel követni az eseményeket. Egy-egy munkaállomáson átlagosan 16 helyszínt figyelnek egyidejűleg. A közvetített képet a szerver rögzíti és 5 napon keresztül tárolja. Amennyiben bűncselekményre, szabálysértésre utaló eseményt, vagy beavatkozást igénylő egyéb rendellenességet észlelnek, a felvételt mentik, de lehet nagyítani és nyomtatni. A bűncselekménnyel, szabálysértéssel nem érintett képi anyagot a rendszer 5 nap elteltével automatikusan törli, és csak a jogcím alapján mentett felvételeket őrzi meg. A hatályos jogszabályok értelmében köztérfigyelő rendszert a rendőrség, valamint a közterület-felügyelet működtethet. Közgyűlési döntés született, hogy a rendszert az önkormányzat és a rendőrség közösen fogja üzemeltetni, megosztva egymás között a feladatokat és a költségeket. Az Együttműködési Megállapodás szerint a Főkapitányság elhelyezést és feltételrendszert biztosít a központ részére, garantálja állandó reagáló erő vezénylését. Egy térfigyelő rendszer akkor hatásos, ha van intézkedőképes állomány, aki a közvetített képeket folyamatosan értékeli, és van küldhető járőr, aki a szükséges beavatkozásokat végrehajtja. Járőrt a
7 Rendőrkapitányság szolgálati feladatként bocsát rendelkezésre a nap 24 órájában. A térfigyelést rendőrök és közterület-felügyelők vegyesen végzik. A mostani kameraszám 2 fő (1 rendőr és 1 közterület-felügyelő) folyamatos alkalmazását igényli. A rendőrök szolgálaton kívül, az önkormányzattal kötött megállapodás alapján teljesítenek felügyeleti szolgálatot. A közterületek rendjének és tisztaságának védelme, az annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme hatékony közterület-felügyeleti munkát követelt. A KBT két ízben értékelte a Közterület-felügyelet beszámolója alapján annak helyzetét, illetve a városrendészetben betöltött szerepét. Ennek alapján javaslatot tett a létszám bővítésére, valamint a munka fejlesztésére. A Közgyűlés 2009. nyarán 5 fővel emelte a felügyelők létszámát, novembertől pedig 20 településőr alkalmazására nyílt – központi pályázat nyomán – lehetőség. A tapasztalatok pozitívak, preventív jelenlétük jó hatású a közterületi rendre annak ellenére is, hogy a településőröknek nincs intézkedési joguk. A Cselekvési Program meghatározta, hogy a városháza épületében létre kell hozni egy közbiztonsági centrumot, aminek a célja, hogy az emberek számára komplex módon biztosítsunk bűnmegelőzési, vagyonvédelmi tanácsadást, áldozatsegítést, biztonságkezelési információkat, és segítséget a panaszok, észrevételek előterjesztésére. Ebben az információs és szolgáltató központban megvalósulhat a lakosság, valamint az ide látogatók jobb kiszolgálása azáltal, hogy egy helyen – a városközpontban – jutnak hozzá a biztonsági szolgáltatásokhoz, nemcsak általános tájékoztatás, hanem személyre szabott segítségnyújtás formájában. A centrum létrehozásától az várható, hogy segíti az áldozattá vált személyek problémáinak megoldását, és a lakosság irányába végzett napi felvilágosító munka kedvező hatást váltson ki a város lakóinak önvédelmi mechanizmusában, a vagyonvédelmi kultúrában. A Centrumot a KBT közösen működtetett önkormányzati intézményként, a városháza déli frontján található ingatlan (Perczel M. u. 3-9.) három helyiségében tervezte kialakítani. A Közbiztonsági Centrum eddig nem jött létre. Ennek oka, hogy nem sikerült megoldani a Perczel u. 5. sz. alatti (középső) helyiség kiürítését, valamint a lehetséges irodavezető foglalkoztatását. A helyiségek közül az első (Perczel u. 3.) rendelkezésre állt, ideiglenes használatra a rendőrség részére van átadva. Itt 2010. júliusában a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság „Információs pont”-ot hozott létre. A harmadik helyiség (Perczel u. 7.) két éve üres. A Perczel u. 9. sz. alatti irodát az ISPA projekt használja. 2008. őszén megállapodást kötött az önkormányzat a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvánnyal a helyiségek alkalmassá tételére, berendezésére és a közös üzemeltetésre. Ezzel egyidejűleg támogatási szerződéssel átadott az önkormányzat 4 millió forintot az alapítványnak, ami egyelőre nem került felhasználásra. Ugyanakkor pályázatot nyújtottunk be az Országos Bűnmegelőzési Bizottsághoz a Centrum finanszírozása céljából, de pályázatunk nem nyert. A modellprojekt előkészítése megtörtént (kiviteli terv a helyiségek építészeti felújítására és az arculati elemekre, konzorciumi szerződés a leendő partnerekkel), a végrehajtás azonban döntésre vár.
8 Fontos eleme a Cselekvési Programnak az Európa Kulturális Főváros évre való felkészülés, és a 2010. évi rendezvények sikeres lebonyolítása. A közbiztonsági, közlekedési és bűnmegelőzési kérdések komplex kezelésére szánt integrált biztonsági terv elmaradt. Ennek oka, hogy az EKF programok többsége nem az önkormányzat gesztorsága alatt valósul meg, hanem közbeszerzési eljárás eredményeként fővárosi és külső rendezvényszervezők útján. A Pécs 2010. Menedzsmentközpont nem látott lehetőséget – de igényt sem – olyan városi szintű tervre, ami keretet szabna az egyes rendezvények szervezői, rendőrségi és civil biztosításának, továbbá az együttműködés folyamatának. Jelentős eredmény, hogy a Közgyűlés hiánypótló szabályozást léptetett életbe a tömegrendezvények biztonsága érdekében. Akceptálva a KBT jogalkotási indítványait a 2009. decemberében elfogadott 50/2009 (12.21.) önkormányzati rendeletben szabályozta a tömegrendezvényekre vonatkozó biztonsági előírásokat. Az új jogszabály – ami voltaképpen a szervezésre és a rendezvénybiztosításra tartalmaz rendszabályokat – beépült a közterületek használatáról szóló 31/2008. (10.15.) önkormányzati rendeletbe. Ennek pozitív hatása egyértelműen érezhető már. A KBT ez év elején felkészítést szervezett az érintettek részére, és Útmutatót adott ki a rendelet normaszövegével, valamint biztonsági és katasztrófavédelmi terv mintával. Az EKF év előkészítése jegyében 2009. májusában sikeresen lezajlott A KULTÚRA BIZTONSÁGA címmel egy két napos nemzetközi konferencia Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvány és a Nemzetközi Rendőrszervezet közös szervezésében. A konferencia széleskörű – tudományos, rendőrségi és civil – összefogással feldolgozta a korábbi EKF helyszínek (Liverpool, Linz) tapasztalatait, és komoly szakmai segítséget adott a helyi biztosítási tervek kidolgozásához. A konferencia sikeres és magas színvonalú volt. Az EKF beruházások idején várható közlekedési és biztonsági feszültségek oldása közhangulati tényező, ezért önkormányzati, közlekedési, városfejlesztési, városüzemeltetési, valamint beruházói és kivitelezői szakemberekből álló operatív munkacsoportot működtet az önkormányzat a felmerülő problémák kiküszöbölése, illetve kezelése céljából. A munkacsoport folyamatos egyeztetéseket végez, és gondoskodik a lakosság, valamint az érintett intézmények tájékoztatásáról. A városrendezés, a városfejlesztés területén igyekeztünk érvényesíteni a közbiztonsági és városrendészeti szempontokat, változó sikerrel. Az még nem nyert polgárjogot, hogy a városépítészetben a közbiztonsági szemlélet – nyugateurópai mintára – megjelenjen. 2009. folyamán közgyűlési határozat és önkormányzati finanszírozás alapján beindult egy rehabilitációs program a keleti városrészre kiterjedően. A munka első szakasza a György telep élhetőségére, az ott élők lakásjogviszonyának rendezésére, a szociális körülmények javítására, valamint a közterületi rend helyreállítására irányult. Ez a projekt széleskörű összefogással napjainkban is zajlik.
9
III. KOORDINÁCIÓS ÉS BŰNMEGELŐZÉSI FELADATOK Az önkormányzat a Közterület-felügyelet működtetésén kívül a rendőrséggel való együttműködés útján tett eleget a közbiztonsággal kapcsolatos feladatainak. Meghatározó jellegű változások sem a bűnözés struktúrája, sem a bűncselekmények földrajzi megoszlása tekintetében nem következtek be. A jó munkakapcsolat kiterjedt a Rendőrkapitányságnak nyújtott anyagi támogatáson túl a kölcsönös helyzetelemzésekre, a feladati egyeztetésekre, közös akciókra, együttes pályázatok benyújtására, és szolgálati helyiségek biztosítására. Legutóbbi példa erre a Perczel utcai információs pont, valamint a pécsbányatelepi Kmb. iroda. Az önkormányzat folyamatosan törekedett arra, hogy összefogja és koordinálja azon társadalmi szervezetek, illetve lakossági önszerveződések tevékenységét, amelyek a közbiztonságra, a bűnmegelőzésre hatást gyakorolnak. Kiemelkedő fontosságú ebben a körben a polgárőrség tevékenysége, amely látványosan fejlődött az elmúlt négy évben. Az önkormányzat határozottan szorgalmazta a polgárőr egyesületek működését, azok fejlesztését. illetve hogy jobban részt vállaljanak a közterületi rend megőrzésében, a rendezvények biztosításában, és kérte a veszélyeztetett területeken történő aktív járőrszolgálatukat. A város területén jelenleg 9 polgárőr és 1 nemzetőr egyesület működik, melyek közül három alakult 2007-2009. folyamán (Szent Flórián, Első Vasutas, Kertvárosi). Az egységesség és a koordinált szolgálatellátás érdekében nemrégiben megalakult a Pécsi Polgárőr Szövetség, ami jótékony szerepet tölt be. Különösen rendezvényeken tapasztalhattunk önzetlen, integrált szolgálatellátást. A polgárőrség városi szervezeteinek a biztonságteremtésben betöltött szerepe fokozódott. Az egyesületek egyre nagyobb önkormányzati törődésben és támogatásban részesültek. A meghirdetett fejlesztési program keretében alapozó képzéseket indított a KBT a polgárőrök részére 2009. I. félévében, amely két 40 órás tanfolyamot szervezett a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvánnyal közösen, saját oktatási program alapján. A tanfolyamokon 38 polgárőr vett részt, és tett vizsgát. A helyiségek biztosításán és a képzésen kívül pénzügyi támogatásban is részesült néhány egyesület a működési költségek fedezésére minden évben. 2009.-ben az Önkormányzati Bizottság nyílt pályázatot írt ki, melynek eredményeként 7 pécsi szervezet mintegy 2 és félmillió forint támogatást kapott. Sajnálatos, hogy ez a folyamat az idei évben megszakadt. Feszítő gondot és sok feladatot jelentett a hajléktalanok közterületi jelenléte, ellátásuk, illetve védelmük szervezése. Példaértékű a Hajléktalan Ellátás Operatív Testület néven működő, e célra létrehozott eseti munkacsoport, amit Főjegyző Asszony hívott életre és vezet. A munkacsoport a Polgármesteri Hivatal illetékeseiből, a Támasz Alapítvány, a Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Caritas, az ÁNTSZ, az INDIT Közalapítvány, a Családsegítő és Gyermekjóléti
10 Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, a KBT, valamint a Rendőrkapitányság képviselőiből áll. A munkacsoport résztvevői rendszeresen egyeztetik a problémákat, továbbá feladataikat és a lehetőségeiket. A bűnmegelőzés társadalmasításának egyik legfontosabb útja a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonása a tevékenységbe. A társadalmi szervekkel való együttműködés jó példái: az Origó Ház Egyesülettel létesített Közbiztonsági Decentrumot a Komlói úton, a Baranya Ifjúságáért Kht-val közösen pályázott Csellengő fiatalok … néven emlegetett sikeres programot, a Baranya Ifjúságáért Kht.-val az Extrém sportpálya létrehozására és működtetésére irányuló projektet, a civil egyesületek tucatjai által felvállalt és közvetített Szomszédok Egymásért Mozgalmat. A falfirkák elleni fellépés tárgyában nem igazán sikerült előrelépni. A közterületeket és épületeket elcsúfító graffityk szervezett eltávolítása érdekében tárgyaltunk a biztosítótársaságokkal és a lakásszövetkezetekkel. Megnyugtató eredmény azonban nem született. A Városvédő és Városszépítő Egyesülettel, valamint a MIOK Alapítvánnyal benyújtott közös projektünk nem nyert az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázatán, így forrás hiányában nem tudott megvalósulni. 2009. végén Főjegyző Asszony szerzett fedezetet egy graffity eltávolítási programra. A közbiztonsági és bűnmegelőzési programok finanszírozása céljából minden évben pályáztunk önállóan, vagy konzorciumi partnerként. A pályázatok 2006.-ban és 2007.-ben sikeresek voltak. 2008. őszén négy, míg 2009. folyamán két olyan pályázatot utasított el az Országos Bűnmegelőzési Bizottság, amelyben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részt vett. 2010.-ben pályázatot nem írtak ki. A Cselekvési Program nagy hangsúlyt fektetett az önkormányzat közbiztonsági feladataival és bűnmegelőzési tevékenységével kapcsolatos kommunikációra, a közvélemény kellő mértékű tájékoztatására. Ennek egyik állomása volt, hogy „KÖZÖSSÉGI BIZTONSÁGKEZELÉS – INTEGRÁLT BIZTONSÁG” címmel tanfolyami képzések zajlottak a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvány szervezésében. A program azt akarta elérni, hogy a résztvevők értő szószólói legyenek a közösségi, komplex biztonságkezelésnek. A három napos tanfolyam 2006-ban és 2007-ben is megszervezésre került. Célcsoportjai voltak az önkormányzat tisztségviselői, képviselői, érintett munkatársai, az önkormányzati szervek és cégek, valamint a dekoncentrált állami szervek vezetői és munkatársai, továbbá egyes társadalmi és civil szervezetek képviselői. A kurzuson részt vettek a közterület-felügyelők, az apparátus dolgozói, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársai, valamint egyes oktatási intézmények vezetői és dolgozói. A közbiztonsági és bűnmegelőzési kérdéseknek a helyi médiában való propagandisztikus megjelenítése sajnos nem érte el azt a szintet, amit a Cselekvési Program előirányzott. A sértetté válás kockázatának csökkentése érdekében az egyik legfontosabb feladat a képzés, oktatás, elsősorban a sérülékeny korosztályok (fiatalok és idősek) tekintetében. A Cselekvési Programban foglalt elképzelések szerint
11 Polgári Közbiztonsági Akadémia, valamint Polgári Közlekedési Akadémia elnevezéssel oktatási programok zajlottak az érdeklődő lakosság számára. Ezeknek az Origó Ház adott otthont, és a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvány volt a lebonyolítója. A közbiztonsági és bűnmegelőzési ismeretek tantárgynak az általános- és középiskolai oktatásban történő bevezetése előkészítésére vonatkozóan egyelőre nem történt intézkedés. Remélhetően a következő ciklusban ez a kérdés érdemben napirendre kerül. Az önkormányzat eredményesen működteti a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot (KEF), amely az érintett szociális, egészségügyi, rendőri és karitatív szervezetek bevonásával jól segíti a drogprevenciós munkát. A KBT és a KEF között kellő munkakapcsolat alakult ki. Összefoglalva megállapítható, hogy a koncepció megalkotása óta eltelt időszakban az önkormányzat biztonságszervezői munkája sokat fejlődött. A Cselekvési Program főbb pontjait tekintve végrehajtásra került, de sok területen mutatkozik lemaradás. Az mindenképpen indokolt, hogy ezt a tevékenységet a közbiztonsági koncepció szellemiségének megfelelő módon folytassa az önkormányzat. A beszámoló elfogadását a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács valamint az Önkormányzati Bizottság is egyhangúlag javasolta a Közgyűlésnek. Pécs, 2010. szeptember 10.
Dr. Schmidt József közbiztonsági és bűnmegelőzési tanácsnok a KBT elnöke