PATHWAYS TO INCLUSION

Záró konferencia

PATHWAYS TO INCLUSION A befogadáshoz vezető utak Inkluzív oktatás és tanulás: Kihívások és lehetőségek 2012. szeptember 13-14. – Budapest, Magyarország Konferencia beszámoló

Contents Bevezetés

3

..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A konferencia szervezése

3

A konferencia célja

3

................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

4

..............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

4

EASPD ALLL

Pathways to Inclusion - P2i projekt (A befogadáshoz vezető utak)

...............................................

4

A P2i-Barométer

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

4

....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

5

....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

5

Az Inklúziós index Támogatók

A konferencia számokban

..............................................................................................................................................................................................................................................................................................................

5

.....................................................................................................................................................................................................................................

6

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

6

Az együttnevelés a hétköznapokban A konferencia programja

Az együttnevelésről szóló nyilatkozat: Mi a teendő most?

26

A konferencia résztvevőinek visszajelzése a konferenciával és az iskolalátogatásokkal kapcsolatosan

27

„Piactér”

28

............................................................................

.......................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Mi történik ezután?

29

További információ

29

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

2

.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Bevezetés Az inkluzív és magas színvonalú oktatáshoz való jog egyetemesen illet meg minden gyermeket, fiatal és felnőtt személyt, köztük a fogyatékos személyeket. A Salamancai Nyilatkozatot (1994) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (2006) követően az Európa Tanács 47 tagállamában politikai kezdeményezések indultak a szükséges törvénymódosítások és az oktatás átalakítása érdekében. A teljes esélyegyenlőség megteremtése a társadalom valamennyi tagja számára azonban továbbra is kihívásokkal tűzdelt folyamat. A hálózat 2012. szeptember 13. és 14. között megrendezett záró konferenciája lehetőséget nyújtott az inkluzív oktatás jelenlegi helyzetének megvitatására és reményei szerint egyúttal a jövőbeni változások katalizátora szerepet is sikerült betöltenie.

A konferencia szervezése A konferencia elméleti felépítését és gyakorlati megvalósítását a helyi szervező csapat, név szerint VÁRKONYI Zoltán, VINCZE Zsolt és BARÁTH-MÉSZÁROS Szilvia (valamennyien a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért képviseletében) végezte a brüsszeli székhelyű EASPD (Fogyatékos Személyeknek Szolgáltató Szervezetek Európai Szövetsége - European Association of Service Providers for Persons with Disabilities) intenzív támogatásával. Ezúton mondunk köszönetet Kapcsáné Németi Júliának, Pordán Ákosnak, valamint a Proper PR munkatársainak a konferencia szervezéséhez nyújtott segítségükért.

A konferencia célja A konferencia átfogó céljai az alábbiak voltak:  MEGOSZTÁS: a P2i hálózat eredményeinek bemutatása, többek között a P2i Barométer elnevezésű vizsgálati eszköz, az Inklúziós Index P2i értékelési kutatás, illetve az iskolai gyakorlat megváltoztatását célzó egyéb eszközök eredményeinek bemutatása;  EGYÜTTMŰKÖDÉS: az együttnevelés valamennyi támogatóját tömöríteni kívánó európai hálózat bővítése és megerősítése;  MEGÉRTÉS: a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény oktatásra gyakorolt hatásának bemutatása és két alapelvének – az egyetemes tervezés és ésszerű alkalmazkodás az oktatásban – kiemelése;  TÁMOGATÁS ÉS ÉRZÉKENYÍTÉS: hálózatépítés és a jó gyakorlatok megosztása révén útmutatás és aktív támogatás biztosítása az együttnevelés megvalósításában érdekelt valamennyi félnek;  TUDATOSSÁGNÖVELÉS: az inkluzív, életen át tartó tanulást érintő irányelvek jelentőségének kiemelése és az inkluzív oktatásnak az életen át tartó tanulási programokban való sikeres megvalósításához szükséges lépések meghatározása;  RÁHATÁS: az együttnevelésről szóló Budapesti Nyilatkozat elfogadása, majd széleskörű terjesztése. 3

EASPD Az EASPD (Fogyatékos Személyeknek Szolgáltató Szervezetek Európai Szövetsége - European Association of Service Providers for Persons with Disabilities) egy 10.000 szociális szolgáltatót tömörítő európai szövetség, melynek tagjai Európa egészét és a fogyatékosság valamennyi válfaját lefedik. Az EASPD legfőbb célkitűzése az esélyegyenlőség megteremtése a fogyatékos személyek számára magas szintű és hatékony szolgáltató rendszerek segítségével. (bővebb információ: www.easpd.eu)

ALLL A Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL - Hungarian Association for Lifelong Learning) egy országos hatókörű ernyőszervezet. Az elmúlt évtizedekben a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért helyi tanulási kezdeményezések kialakításán tevékenykedett és jelenleg egy 50 Nyitott Tanulási Központból álló hálózat (NYITOK Hálózat) kiépítésén dolgozik Magyarország elmaradott térségeiben. A hálózat célja az alapkészségés a kulcskompetencia fejlesztés elősegítése. (bővebb információ: www.alll.hu)

Pathways to Inclusion - P2i projekt (A befogadáshoz vezető utak) A Pathways to inclusion (P2i – A befogadáshoz vezető utak) az EASPD által koordinált és az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság Egész életen át tartó tanulás programja (Comenius akciók) pénzügyi támogatásával megvalósuló európai projekt (2009-2012). A projekt céljai az alábbiak szerint foglalhatók össze:  az inkluzív oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű személyek (SNI) számára kidolgozott végrehajtási folyamatok ösztönzése és támogatása,  fenntartható partnerhálózat kialakítása,  az együttnevelés gyakorlati megvalósításával és fejlesztésével foglalkozó internet alapú „tudásközpont” létrehozása és elérhetővé tétele. Bővebb információt az alábbi internetes oldalon talál: http://pathwaystoinclusion.eu. A projekt során két kulcsfontosságú tevékenység elvégzésére került sor. Bővebb információt a fenti internetes oldalon talál.

A P2i-Barométer A P2i projektpartnerek a barométer vizsgálat segítségével mérték fel és vetették össze több európai országban, helyi és országos szinten a sajátos nevelési igényű (SNI) személyek együttnevelésével kapcsolatos aktuális nemzeti helyzetet.

4

Az Inklúziós index Az Inklúziós Index önértékelő eszköz, melyet kifejezetten az együttnevelés fejlesztési folyamatának elősegítésére és támogatására dolgoztak ki. Az Inklúziós Index magába foglalja az együttnevelés három fő, egymásba kapcsolódó dimenzióját: az inkluzív személetet, az inkluzív programokat és az inklúzió mindennapi gyakorlatát. Mindhárom dimenzióhoz tartoznak indikátorok, melyeket az aktuális gyakorlat áttekintésére és a további intézkedések támogatására lehet használni. Az Inklúziós Index bármely országban, számos nyelven és/vagy adaptált változatban hozzáférhető és alkalmazható. A P2i konzorcium tagjai felmérték a partnerországok Inklúziós Index- szel kapcsolatos tapasztalatait, megállapításaik összegezve olvashatók a jelentésben.

Támogatók A konferencia az Európai Bizottság Progress programja, (Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság) és az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja (Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság) támogatásában valósult meg.

A konferencia számokban A konferencia szeptember 13-14-én, Budapesten került megrendezésre. A konferenciát egynapos szakmai program előzte meg, majd szeptember 15-én az EASPD állandó bizottságainak értekezletére és közgyűlésére került sor. A konferencia 5 plenáris ülést és 16 műhelybeszélgetést foglalt magába, melyeken 19 magyar és 40 külföldi vendégelőadó tartott előadást 3 földrész 33 országából érkezett, összesen 235 regisztrált résztvevő részére. A résztvevők rendkívül változatos körének köszönhetően tényleges párbeszéd alakulhatott ki a rendezvényen. A résztvevők között voltak fogyatékos személyek, politikusok és oktatásügyi döntéshozók, közhivatalnokok, többségi és speciális iskolák igazgatói és személyzete, felsőoktatási intézmények tanárai és személyzete, szülő- és pedagógus szervezetek, fogyatékkal élőket képviselő szervezetek, diákszervezetek, valamint szociális és oktatásügyi szolgáltatók küldöttei.

A konferencia résztvevői 5

Az együttnevelés a hétköznapokban A konferenciát megelőző szakmai program résztvevői 7 befogadó oktatási intézménybe (óvodákba, általános iskolákba és szakképző intézményekbe) látogattak el. A konferencia programját tehetséges fogyatékos és ép diákok közös zenei bemutatói színesítették. Ezek a produkciók és a fogyatékkal élő résztvevők élménybeszámolói és személyes történetei kiválóan példázták a befogadáshoz vezető utak hazai kihívásait és megindító sikereit. Iskolalátogatás egy általános iskolában

A konferencia programja 1. nap Plenáris ülés (1. rész) - Megnyitó A nyitó plenáris ülés levezető elnöke Franz Wolfmayr, az EASPD elnöke volt. A konferencia résztvevőit Balázs Ákos, a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke, illetve Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntötte.

Balázs Ákos, a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke így fogalmazott: „Megtiszteltetés volt számunkra, hogy projektpartnerként részt vehettünk a P2i projektben és megszervezhettük annak záró konferenciáját”.

Franz Wolfmayr nyitóbeszéde

6

Franz Wolfmayr beszédének üzenete:  Csak együttműködéssel tudjuk felépíteni a “mindenki társadalmát”. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy hozzájáruljunk az emberi jogok teljes mértékű teljesülésének megvalósításához. Az európai országoknak ma már nem azt a kérdést kell megválaszolniuk, hogy megvalósítsák-e az ENSZ egyezményben foglaltakat, hanem, hogy miként valósítsák meg azokat.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (2006) 24. cikkelye értelmében: „A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogát. … a részes államok befogadó oktatási rendszert biztosítanak minden szinten, továbbá élethosszig tartó tanulási lehetőséget nyújtanak …” Halász János beszédének üzenete:  Magyarország is ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megvalósuljon a mindenki számára azonos minőséget nyújtó és egyenlő mértékű elérhetőséget biztosító „mindenki iskolája” elképzelés. A köszöntő előadásokat követően a 27 esztendős, kerekesszéket használó Tardy Krisztina mesélt az oktatás terén szerzett tapasztalatairól. Krisztina 2008-ban szerzett műszaki menedzser végzettséget. Dolgozik, fotózik és saját honlapját is elkészítette. Mindehhez rengeteg segítségre volt szüksége családja, különösen pedig édesanyja részéről, aki teljes mértékben Krisztina életének támogatására tette fel életét. Krisztina szavai is azt erősítették, hogy: „A siker elengedhetetlen feltétele az önrendelkezés, az önbizalom és a kompromisszumkészség”!

Tardy Krisztina mottója:  „Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is abban fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban… mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai. “ /Ron Cristian/

Az EASPD képviseletében a P2i projekt koordinátora, Goedele Avau ismertette a projekt részleteit. Beszédében elmondta, hogy annak ellenére, hogy sokat erősödött a szándék a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító, befogadó társadalom megvalósítására, az oktatási rendszerben még ma is nagyfokú bizonytalanság érzékelhető az együttnevelés vonatkozásában. A projekt megvalósítását is pontosan ez a tény indokolta. A projekt tervezett eredményei:  az együttneveléssel kapcsolatos országos információkat, legjobb gyakorlatokat és az „Inklúziós Index”-et ismertető internet alapú „tudásközpont” (www.pathwaystoinclusion.eu),  az együttnevelés kérdésében érdekelt közreműködők egyéb érintett felek hálózata,

Goedele Avau és

7

 a P2i Barométer elnevezésű, az egyes partnerországokban tapasztalható jelenlegi helyzetet felmérő barométer vizsgálat,  az „Inklúziós Index” és az iskolai gyakorlat megváltoztatását elősegítő egyéb eszközök elemzése.

Goedele Avau beszédének üzenete: Létrehoztunk egy fórumot, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek kapcsolatba léphessenek egymással és megoszthassák tapasztalataikat. Aktív hálózatunk működik a LinkedIn közösségi hálón; jó lenne, ha minél többen csatlakoznának hozzánk! (http://www.linkedin.com/groups?gid=4432945&trk=hb_side_g) Ez után zenei betét következett sajátos nevelési igényű és ép gyermekek előadásában. Zenei betét a székesfehérvári Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI valamint a II. Rákóczi Ferenc Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, azaz egy többségi és egy speciális iskola tanulónak közös előadásában

Plenáris ülés (2. rész) – Helyzetismertetés A plenáris ülés második részének moderátori tisztjét Phil Madden, az EASPD alelnöke és oktatásügyi állandó bizottságának elnöke töltötte be. Az inkluzív és magas színvonalú oktatáshoz való jog egyetemesen illet meg minden gyermeket, fiatal és felnőtt személyt, köztük a fogyatékos személyeket. Ez az ülés áttekintette a fogyatékosság orvosi központú megközelítésétől a személyközpontú megközelítés felé történt elmozdulás nyomán létrejött legfontosabb kezdeményezéseket és a megváltozott jogszabályi környezetet.

Phil Madden és Ioannis Dimitrakopoulos Ioannis Dimitrakopoulos, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége Esélyegyenlőségi és Polgárjogi kutatási részlegének vezetője, párhuzamot vont az Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020 (amelynek alapjai a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez nyúlnak vissza) és az okosabb, fenntartható és befogadó növekedést célzó Európa 2020 stratégia között. Az Európa 2020 stratégia az oktatást és a képzést nevezi meg a sikerhez vezető út alapköveként, és előírja, hogy 2020-ig az iskolai 8

lemorzsolódás arányát 10% alá kell csökkenteni, hiszen az oktatás magasabb színvonala elősegíti a foglalkoztatási arány növekedését és a szegénység mértékének csökkenését. Jelenleg az európai fogyatékos fiatalok lemorzsolódási aránya 23,3%, szemben a többségi társaik körében mért 12,4%-os aránnyal (ANED 2011-es jelentés). Egyes tagállamokban jelentősebb különbség tapasztalható, mint másokban.

Ioannis Dimitrakopoulos előadásának üzenete:  Jelenleg rendkívül kevés összevethető adat áll rendelkezésünkre Európai Uniós szinten a kulcsfontosságú oktatási mutatók tekintetében. Ezért tehát nagyon fontos, hogy kidolgozzuk a haladás nyomon követésére alkalmas eszközöket.

Prof. Dr. Katja Petry, a belga Leuveni Egyetem pszichológia és oktatástudományi karának tanársegédje az orvosi központú megközelítéstől a személyközpontú megközelítés felé tapasztalható paradigmaváltás szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta továbbá az integráció és az inklúzió közötti rendkívül fontos különbséget: az utóbbi esetében az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermek igényeihez, nem pedig fordítva. Prof. Dr. Katja Petry

Prof. Tony Booth, a Cambridge-i Egyetem Centre for Commonwealth Education központjának kutató munkatársa ismertette a fenntartható iskolai fejlesztést és sokszínűséget szolgáló Inklúziós Index új változatát. Az Index gyakorlati eszköz, mely meghatározza az inklúzió jelentését, az egyes iskolákban folyó, kompatibilis munka és programok kapcsolódási lehetőségeit, valamint hangsúlyozza az iskola és az azt körülvevő közösség kölcsönös fejlesztésének rendkívüli fontosságát. Prof. Tony Booth

Prof. Tony Booth előadásának üzenete:  A befogadó fejlesztés a gyakorlatban, az együttműködő felnőttek és gyermekek közös tevékenysége és visszacsatolása során kialakuló inkluzív értékeken keresztül valósul meg.

Az okatási rendszerek fejlesztése terén szerzett több mint 30 éves gyakorlattal rendelkező Prof. Tony Booth az „Inklúziós Index: a tanulás és részvétel fejlesztése az iskolákban” című könyv fő szerzője. A drasztikus mértékben áítrt harmadik kiadás javaslatot fogalmaz meg a tantervek átalakítására is a 21. századra.

9

Plenáris ülés (3. rész) – Az inkluzív oktatásügyi politika megvalósításának kihívásai A plenáris ülés harmadik részének levezető elnöke Karel Casaer, belga SNI tanácsadó, az EASPD oktatásügyi állandó bizottságának alelnöke volt. Az ülés előadói a P2i projekt során végzett kutatásokat, vizsgálatokat ismertették. Dr. Johannes Schädler, a németországi Siegeni Egyetem Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központjának (ZPE) adjunktusa előadásában a P2i barométer vizsgálat eredményeiről beszélt. Az Európai Unió fogyatékosság- és oktatásügyi szakpolitikái nem szabnak kizárólagos jogi felelősséget. A barométer vizsgálat a nyitott koordinációs módszer (OMC) elvét követi és három részre bontható: a jogszabályi háttér és előírások elemzése, az együttnevelés jelenlegi gyakorlatának vizsgálata és az együttnevelés megvalósítása irányában tett előmenetel elemzése. A jelentés és a kérdőív letölthető az alábbi internetes oldalról: www.pathwaystoinclusion.eu.

Karel Casaer és Dr. Johannes Schädler A Johannes Schädler által a P2i Barométer vizsgálatból leszűrt üzenetek a következők:  A partnerországok többségében a jogszabályi háttér nem mondható sem következetesnek, sem pedig elégségesnek.  Noha valamennyi partnerországban tapasztalható pozitív változás a kevésbé szegregáció-alapú iskolarendszer irányába, az együttnevelés kérdése továbbra sem mondható kulcsfontosságú prioritásnak.  Nagyobb mértékű érzékenység tapasztalható a társadalom részéről az emberi jogokkal, valamint a diszkrimináció árnyékában élő fogyatékos személyekkel kapcsolatos kérdések tekintetében.

10

Marianne den Otter, a hollandiai Fontys Alkalmazott Tudományok Egyetem és Tanárképző Főiskola sajátos nevelési igényű tanulók tanárainak adjunktusa az Inklúziós Index és az együttnevelési gyakorlat értékelésére és a fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és értékének P2i elemzéséből leszűrt következtetéseket ismertette. Marianne den Otter

Marinna den Otter előadásának üzenete az Inklúziós Indexnek a P2i projekt keretében elvégzett elemzésével kapcsolatosan:  Noha az Inklúziós Index nemzeti szinten meglehetősen jól ismert a projektben részt vevő országok többségében, az iskolák szintjén alkalmazása még ritkának mondható.

A plenáris ülés harmadik részét kerekasztal beszélgetés követte. A kerekasztal beszélgetés tagjai az alábbiak voltak: Lucas Reisinger, az ausztriai Steirische Gesellschaft für Muskelkranke tagja, Jyrki Pinomaa, a Finn Szövetség az Értelmi Fogyatékos Személyekért elnöke, Kókayné Lányi Marietta, a magyarországi Gyermekek Háza igazgatója, valamint Dennis Sinyolo, az Education International oktatás és foglalkoztatás részlegének vezető koordinátora. A kerekasztal beszélgetés tagjai az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg a P2i projekt vonatkozásában:  tudatosságnövelés (Jyrki Pinomaa kiemelte, hogy gyakorta előfordul, hogy a népességnek csak rendkívül alacsony százaléka támogatja az együttnevelést),  különös hangsúlyt kell helyezni a tanárok (és igazgatók) képzésére,  inkluzív integrált oktatásra van szükség.

Lucas Reisinger saját, kerekesszéket használó személyként szerzett kellemetlen iskolai élményeire hivatkozva elmagyarázta, hogy az integrált osztályok is szegregálóak lehetnek a megfelelő infrastruktúra hiányában. A kerekasztal beszélgetés tagjai végszóként az alábbi gondolatokat fogalmazták meg:  az oktatás ne a versenyről szóljon,  az együttnevelés a NEM fogyatékos személyek számára is ugyanolyan fontos, és  az elkövetkező nemzedékek remélhetőleg jobban odafigyelnek majd a fogyatékos személyekre.

11

Műhelybeszélgetések A plenáris üléseket 8, egy időben megtartott műhelybeszélgetés követte. Valamennyi műhelybeszélgetés kétszer került megtartásra, hogy a résztvevőknek lehetősége legyen két műhelybeszélgetést is meghallgatni. Valamennyi műhelybeszélgetés ajánlások és legfontosabb üzenetek megfogalmazásával zárult. Ezeket az alábbiakban ismertetjük.

1-es műhelybeszélgetés: A tanulói kategorizálás előnyei és hátrányai, a tanulói felmérés és tanulói támogatás kapcsolata Elnök: Valerija Bužan, a Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (CUDV) igazgatója, Szlovénia. Előadók: Filip Dehaene, a VCLB (Tanulói Tanácsadó Központ) pedagógusa, Brugge, Belgium és Csepregi András, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár igazgatója, Magyarország. Legfontosabb üzenetek:  A sajátos nevelési igények esetében személyközpontú, a lehetőségekre és az érintett személy egyéni igényeire koncentráló megközelítést kell alkalmazni.  Fontos, hogy az egyes szervezetek együttműködjenek a közösséggel. Partnerségeken keresztül kell felmérniük az iskolák, szülők és a közösség igényeit, és az így szerzett információ fényében kell átalakítaniuk saját tevékenységüket. A cél természetesen a gyermekek jóléte!  Lehetővé kell tenni a megfelelő támogatást és képzést a tanárok számára, hiszen nélkülük nem valósulhat meg az együttnevelés gyakorlata. A társadalmi befogadás és a gyermekek egymással való kapcsolatának kérdésével is többet kell foglalkozni az osztálytermekben.  A tanulók kategorizálása ugyan fontos szerepet játszik az oktatási rendszerben, azonban nem okozhatja a tanulók megbélyegzését. A kategorizálás nem lehet előírás, hanem csupán az egyéneket saját erősségeik és igényeik fényében megvilágító iránymutatás.

2-es műhelybeszélgetés: Multidiszciplináris megközelítések és holisztikus támogatás Elnök: Brian O’Donnell, az Értelmi Fogyatékossággal Élőknek Szolgáltatásokat Nyújtó Önkéntes Szervezetek Országos Szövetségének (National Federation of Voluntary Bodies providing Services for People with Intellectual Disability) vezetője, Írország. Előadók: Jenei Andrea, PRIZMA az Inkluzív Nevelés Egységes Módszertani Központjának szakmai fejlesztésért felelős igazgatója, Budapest és Prof. Dr. Katja Petry, a Leuveni Egyetem pszichológia és oktatástudományi karának tanársegédje, Belgium. Legfontosabb üzenetek:  A változáskezelés nem egyszerű feladat, és fontos, hogy a befogadó tanulás folyamatában érintett felek mindannyian folyamatosan tegyenek érte: 12

 Szakembereknek és nem szakembereknek egyaránt részt kell vennie a befogadó oktatási folyamatban,  az oktatás tervezési folyamatának valamennyi szakaszában,  az egész életutat lefedve,  együttműködésre épülő szellemiségben,  együttműködésre épülő szakpolitikák támogatását élvezve.

3-as műhelymegbeszélés: Egyetemes tervezés és ésszerű alkalmazkodás az oktatásban Elnök: Hans Verpoest, Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetségének (Flemish League of Catholic Schools for Special Education) képviselője, Belgium. Előadók: Prof. Dr. David Rodrigues, a Gyógypedagógusok Országos Szövetségének (National Association of Special Education Teachers) igazgatója, Portugália és Kovácsevicsné Tóth Marianna, a Dél-Zselic Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája és Óvodája igazgatója, Magyarország. Legfontosabb üzenetek:  Fontos, hogy a hatóságok valamennyi (többségi és egyéb) iskolát ösztönözzék, biztosítsák számukra a megfelelő feltételeket és támogatást egy egyetemes tanterv bevezetése/kidolgozása érdekében. A tantervekbe épített differenciált megközelítés nem csak a sajátos nevelési igényű, hanem valamennyi gyermek számára hasznos kell, legyen.  Az EASPD kezdjen lobbi tevékenységbe az Európai Bizottságnál az iskolák egyetemes tanterv koncepciójának bevezetése érdekében.

4-es műhelybeszélgetés: Iskolai (ön)értékelés az inkluzív oktatás szempontjából Elnök: Ronald Haccou, a Fontys Egyetem OSO adjunktusa, Hollandia. Előadók: Prof. Dr. Carmen Dorrance, az inkluzív nevelés professzora, Hochschule Fulda, Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Németország és Dr. Schiffer Csilla, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának adjunktusa, Magyarország. Legfontosabb üzenetek: A szövetségek és hálózatok a teljes közösséget fedjék le:  Az egyes szervezetek tömörüljenek szövetségekbe és ismerjék fel, hogy az oktatás az egész közösség felelőssége és a fejlődésnek belülről kell indulnia.  A politikusokban tudatosítani kell a személyek befogadásra vonatkozó jogát, és ösztönözni kell őket a változások támogatására.

13

 Az EASPD a jó gyakorlatokat bemutató modellek ismertetése és terjesztése segítségével tudja elősegíteni a befogadást. A hálózatépítés valamennyi szinten rendkívül fontos szerepet játszik: a tanárokat nem szabad egyedül hagyni, mint a befogadás megvalósításáért felelős egyetlen szereplőket. Mindehhez elengedhetetlen egy szülőket, iskolákat és egy befogadó társadalomért küzdeni akaró egyéb személyeket tömörítő szövetség, továbbá szükséges az interaktív iskolai környezet is.

5-ös műhelybeszélgetés: Az együttnevelést támogató adaptív technológia Elnök: Veli-Pekka Sinervuo, a Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességekkel Élőkért igazgatója (FAIDD), Finnország. Előadók: Lorenzo Desideri, az AIAS Bologna pszichológusa, Olaszország valamint Gyulavári Judit és Kiss Csilla, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanárai, Magyarország. Legfontosabb üzenetek:  Az adaptív technológia (AT) egy külön a célra gyártott vagy általánosan elérhető termék (mely lehet eszköz, berendezés vagy szoftver), melyet a fogyatékos személyek vagy a fogyatékos személyek számára használnak abból a célból, hogy: • társadalmi részvételüket lehetővé tegyék; • testi funkcióikat/struktúráikat óvják, támogassák, erősítsék, mérjék vagy helyettesítsék, illetve, hogy kiküszöböljék az egyes tevékenységek végzése terén felmerülő korlátaikat vagy megszüntessék a részvételüket akadályozó tényezőket.  Az adaptív technológiákat csak szükség esetén szabad alkalmazni. Fontos, hogy a támogató folyamatban résztvevő személyek, családok és a felhasználók megértsék, hogy milyen esetekben, mikor és hogyan kell alkalmazni az adaptív technológiákat.  A tanároknak képzés keretében kell megtanítani a fogyatékos személyekkel történő bánásmódot és az adaptív technológiák alkalmazását. Szükségük van továbbá egy olyan fórumra is, ahol megoszthatják egymással tudásukat, tapasztalataikat és legjobb gyakorlatukat.  Fontos, hogy mind a szervezetek, mind pedig a szakpolitikai döntéshozók támogassák a mindenki számára elérhető oktatás szellemiségét. Fontos továbbá, hogy széles körben ismertté váljanak a rendelkezésre álló adaptív technológiai lehetőségek/támogatások is.

6-os műhelybeszélgetés: A befogadó tanár kompetencia profilja Elnök: Prof. Dr. Csányi Yvonne, Eötvös Loránd Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara. Előadók: David Wohlhart, a Kirchliche Pädagogische Hochschule Graz kutatója és tanára, Ausztria és John Willumsen, az Inkluzív Nevelési Gyakorlat Dán Nemzeti Központjának vezető tanácsadója és kutatója (UCC Danish National Centre for Inclusive Practise) Koppenhága, Dánia.

14

Legfontosabb üzenetek: Jó befogadó szellemiségű tanár csak gyakorlati tapasztalat révén lehet valakiből; miután sok-sok különböző helyzetet megtapasztal és megtanulja, hogy a jövőben ugyanúgy kell-e eljárnia vagy éppen el kell kerülnie egyes helyzetek megismétlődését. Paradigmaváltásnak vagyunk tanúi: a tanítás-központú szemlélet helyét lassan átveszi a tanulás-központú megközelítés. A befogadó tanárok támaszai a gyerekeknek/tanulóknak a tanulási folyamatban, ahelyett, hogy oktatnák őket. A paradigmaváltás érdekében nyitott tanulási környezetre és megfelelő támogató struktúrákra van szükség:  Egyértelmű jövőképre van szükség az iskolákban, mely tekintetbe veszi valamennyi tanuló jövőbeli elképzeléseit és lehetőségeit.  Ki kell dolgozni a befogadó tanár kompetencia profilját. Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Needs Education) által 2011-ben kidolgozott tanterv megfelelő kiindulópontul szolgálhat ehhez.  Elengedhetetlen a tanárok szemléletváltása. A tanárképzés során az oktatás helyett a részvételre kell helyezni a hangsúlyt.  Az elfogulatlanság és a nyitottság alapvető tanári tulajdonság kell, legyen. A „hagyományos-” és a gyógypedagógusok felelőssége azonos, ezért együtt kell megoldaniuk az összes felmerülő problémát.  Az iskolák, tanárok, szülők és gyermekek közötti együttműködés szintén nélkülözhetetlen: dolgozzunk csapatban!  Ne várjunk arra, hogy a társdalom egyszer csak készen áll majd minderre, mert lehet, hogy ez a pillanat sohasem jön el: kezdjük el a munkát azonnal!

7-es műhelybeszélgetés: Változáskezelés az együttnevelés fejlesztése folyamatában Elnök: Karel Casaer, SNI tanácsadó és az EASPD Oktatásügyi Állandó Bizottságának alelnöke. Előadók: Dr. Christine Lloyd, a Roehampton Egyetem tiszteletbeli kutató munkatársa, valamint London Education Consultant kutatás internacionalizáció és együttnevelés szakterületen, Fontys Egyetem, Hollandia és Varsányiné Salgó Julianna, a budapesti Pannónia Általános Iskola igazgatója. Legfontosabb üzenetek:  Meg kell szabadulnunk a „sajátos igény” kifejezéstől. A sokszínűség nem lehet probléma. A sokszínűség a valóságot tükrözi, úgyhogy mindenki tanulja meg elfogadni! Az osztályteremben sem egy sajátos nevelési igényű gyermekről van szó, hanem a sokszínűségről.  A hangsúly a kirekesztés megelőzősén kell, legyen, nem pedig a befogadáson.  Az együttnevelés folyamatában a változás előidézője a tanár: elengedhetetlen tehát a tanárok folyamatos szakmai fejlesztése, az együttműködés/társas tanítás és a visszacsatolás.

15

 A társas tanítás modellje arról szól, hogy mindenki sajátjának érezze a folyamatot: az osztályteremben jelen lévő mindkét tanárnak ugyanaz legyen a feladata. Minden az együttműködésről szól, és a folyamat középpontjában mindvégig a gyermek tanulási folyamata áll.  Politikai szándék és vezetés nélkül nem valósulhat meg a szükséges változás.

8-as műhelybeszélgetés: Az együttnevelés költséghatékonysága Elnök: Luk Zelderloo, az EASPD főtitkára. Előadó: Patrick Vandelanotte, a GRIP vzw (Egyenlő jogokat minden fogyatékkal élő személy számára, Equal Rights for Every Person with a Disability) koordinátora. Legfontosabb üzenetek:  Kutatásokra van szükség a befogadó- illetve a speciális oktatási rendszerekben nyújtott támogatás költségvonzatának összevetésére. A vizsgálat le kell, fedje mind a pénzügyi, mind pedig az érintett személy életminőségére vonatkozó aspektusokat. Megfelelő és hatékony finanszírozási módokat kell találni az együttnevelés támogatására.  Fontos az elégséges családi támogatás biztosítása. Ehhez szükség van a finanszírozási mód megváltoztatására: új finanszírozási utakra és közvetlen kifizetésre van szükség. A konferencia első napja egy dunai városnéző hajón megrendezett fogadással és konferenciavacsorával zárult.

A konferencia díszvacsorának helyet adó dunai hajón készült felvétel a Magyar Parlamentről

16

2. nap Plenáris ülés (4. rész) - Az életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára Az ülés levezető elnöke Várkonyi Zoltán, a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért vezető tanácsadója, az Európai Alapkészség Hálózat (EBSN) elnökségének tagja volt.

A plenaries ülés 4. részének előadói

Hilary O’ Neill, az Enable Ireland vezető beszéd- és nyelv gyógyterapeutája a korai intervenció és támogatás jelentőségét hangsúlyozta előadásában. Bemutatta az Enable Ireland Korai Beavatkozás Szolgálatot (Enable Ireland Early Intervention Service). A szolgálat által alkalmazott személyközpontú megközelítés jelenleg 705 fő 0-6 éves korú gyermek és családjaik (szüleik, testvéreik) személyre szabott fejlesztését és fejlesztési útját biztosítja a lehető legteljesebb társadalmi bevonásuk érdekében.

Hilary O’ Neill előadásának üzenete:

Hilary O’ Neill

 A befogadás alapozza meg a valahova tartozás érzésének kialakulását. Mindennek a család a gyökere. Stefan Ager, az ausztriai Innovia szakértője, valamint Johannes Ungar, az Innovia trénere és ügyvezető igazgatója a szakoktatás és szakképzés (VET) terén megvalósult befogadó gyakorlat jó példáját ismertette. Ausztriában 2003 óta részt vehetnek a fogyatékos személyek a szakoktatásban és szakképzésben: vagy meghosszabbítják gyakorlati idejüket egy évvel, vagy pedig bizonyos részeket kihagyva részleges gyakornokságot vállalhatnak. 2011-ben az összes gyakornok 4,3 %-a befogadó szakoktatásban és szakképzésben vet részt. Az Innoviánál a tanulási zavaros tanulók kiegészítő kurzusokat (számítástechnika, alapoktatással és polgári jogokkal kapcsolatos kurzusok, stb.) vehetnek fel a szakoktatásban és szakképzésben történő részvételük támogatására, illetve egyéni oktatási támogatásban is részesülhetnek, hogy könnyebben lépést tudjanak tartani a többségi oktatási programokkal.

17

Stefan Ager és Johannes Ungar előadásának üzenete:  A tanulási folyamatban elengedhetetlen az egyéni igényekre történő odafigyelés és a kellően lassú ütemű haladás.  Mind a szemináriumok, mind pedig az azokon résztvevők száma legyen alacsony.  Mind a nyomtatott programban, mind pedig a kurzusok során egyszerűen fogalmazzunk.  Alkalmazzunk a hagyományos mintáktól eltérő módszereket, és vonjunk be fogyatékos tanárokat az oktatási folyamatba, hogy példaképként szolgálhassanak a tanulók számára.

Stefan Ager és Johannes Ungar

Ms. Marianne Ween, a Norvég Szövetség az Egyénre Szabott Felnőttoktatásért (Norwegian Association for Adapted Adult Learning) (ADA) főtitkára a felnőttoktatás területéről hozott jó gyakorlatot ismertetett. Az ADA egy országos, tagvezérelt ernyőszervezet, mely sokrétű problémákkal küzdő, illetve a hagyományos oktatási rendszer keretein belül rendkívül kevéssé eredményes személyek (például a hallássérült idős emberek) támogatására jött létre. Személyre szabott tanulási lehetőségek széles tárházának rendelkezésre bocsájtásán túl (pl. Hogyan éljünk együtt a cukorbetegséggel? stb.) az ADA kifejlesztette a befogadásra és az adaptációra irányuló pedagógiai fórumot és kompetenciákat (bővebb információ: www.funkis.no). Marianne Ween

Marianne Ween beszédének legfontosabb üzenete:  A tanulásnak ezen formája semmiféle hivatalos elismerésben nem részesül, noha az egyén szempontjából sorsfordító megtapasztalás és a társadalom egésze számára is rendkívüli haszonnal bír.  A siker kulcsa a részvételt elősegítő alacsony belépési küszöb és a pedagógiai módszerek magas minőségének és kompetenciájának kombinációja.

18

Graciela Sbertoli, a norvég Élethosszig Tartó Tanulás Intézetének (VOX) igazgatóhelyettese, és az Európai Alapkészség Hálózat (EBSN) elnöke előadásában kiemelte, hogy az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott „okos és befogadó” társadalom célkitűzés elérése érdekében Európában integráló oktatáspolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy minden tanulásfajta elérhetővé váljon valamennyi korcsoport számára, valamennyi területen és bármilyen célból. A VOX meggyőződése, hogy a felnőttoktatás során a kérdéses három aspektus mindegyike (egyén – társadalom – gazdaság) egyenlő jelentőséggel bír. Graciela Sbertoli

Graciela Sbertoli beszédének legfontosabb üzenete:  Nagyon sokan hiszik taníthatatlannak magukat – a mindennapi életükhöz kapcsolódó tanulási lehetőségek elvezethetik őket a kiegészítő tanulási tevékenységekhez (például az alapkészség fejlesztő kurzusokhoz).  Európa súlyos problémával küzd az olvasás- és íráskészség terén (amelynek elégséges szintje a modern társadalomban a gazdasági és a társadalmi élet változó igényeivel együtt mozog), éppen ezért fejlesztését az élet teljes időtartamára az igényekhez igazodva kell megoldani.  Mindenkinek magasabb szintű digitális kompetenciára van szüksége!  Az oktatásba fektetett energia és invesztíció megtérül! Segítségével az állami segélyekből élő családok saját maguk teremthetik elő megélhetésüket.

Műhelybeszélgetések A nap programja 8 egyidejű műhelybeszélgetéssel folytatódott.

1-es műhelybeszélgetés: Mindenki számára elérhető élethosszig tartó tanulás – a pénzügyi válságból származó kihívások kezelése Elnök: Phil Madden, az EASPD alelnöke és oktatásügyi állandó bizottságának elnöke, Egyesült Királyság. Előadók: Bruce Roch, az Adecco Group vállalati társadalmi felelősségvállalás igazgatója, és az AFMD (French Association of Diversity Managers) elnöke, Franciaország és Zvonka Pangerc Pahernik, a Szlovén Felnőttoktatási Intézet (Slovenian Institute for Adult Education) promóciós és tájékoztatási osztályának vezetője, Ljubljana, Szlovénia.

19

Legfontosabb üzenetek:  Válságoktól terhes időkben is óvjuk a tanulás lehetőségét.  Valamennyi szinten alakítsunk szövetségeket a felnőttoktatás és –képzés terén működő közösségekkel, illetve fejlesszük a már létező szövetségeket.  A partnerségek helyi szinten alakuljanak, hiszen ezen a szinten megtalálható a tanulási folyamat összes kulcsfontosságú szereplője. Fenntartható partnerségekre van szükség, amelyek valamennyi érintettre kiterjednek.  A munkáltatók közötti kapcsolatot erősíteni kell – a munkáltatók egymástól is tanulhatnak.

2-es műhelybeszélgetés: Az inkluzív élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó érintett szereplők együttműködése Elnök: Dr. Prof. Johannes Schädler, a Siegeni Egyetem adjunktusa, Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Centre for Planning and Evaluation of Social Services (ZPE), Németország. Előadók: Graciela Sbertoli, a VOX, az Élethosszig Tartó Tanulás Norvég Intézetének (The Norwegian Institute for Lifelong Learning) igazgatóhelyettese, Várkonyi Zoltán, a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért vezető tanácsadója és Jónás Gergely, az egyik Nyitott Tanulási Központ volt tanulásszervezője, Pécs, Magyarország. Legfontosabb üzenetek:  A közösségi megközelítés hatékony és természetes keretet biztosít a különböző tanulási igényekkel rendelkező személyek, köztük a fogyatékos személyek, az életen át tartó tanulási (LLL) folyamatba történő integrációjához.  Az életen át tartó tanulás inklúziót támogató lehetőségeit a helyi önkormányzati tervekbe és stratégiákba is bele kell szőni.  Az utasítás-alapú, formális tanulási mód mellett az organikus, részvétel-alapú, informális tanulási modell alkalmazását érdemes fontolóra venni.  Az életen át tartó tanulás (LLL), valamint az információs- és kommunikációs technológia (ICT), a számolási-, az írás- és olvasási készségek között közvetlen kapcsolat áll fenn. Az iskolai lemorzsolódókat gyakorta elsősorban az írás- és olvasási készségek terén mutatkozó  hiányosságok vetik vissza a továbblépésben.  Újra és újra fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy „Mit csinálhatnánk másképp?” és ki kell törnünk a megszokott környezetünkből, hogy így valóban eljusson üzenetünk a gyakorlati és a szakpolitikai változásokért felelős szereplőkhöz.

20

3-as műhelybeszélgetés: Az alapoktatásból a szakoktatásba való átmenet elősegítése Elnök: Annemie Jennes, Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége (Flemish League of Catholic Schools for Special Education) képviselője, Belgium. Előadók: Geert Van de Vijver, a BuSO De Hagewinde igazgatója, Lokeren, Belgium és Lénárt Györgyné, Martin János Szakképző Iskola, Miskolc. Legfontosabb üzenetek: A társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tudatosságnövelés elengedhetetlen feltétele az esélyegyenlőség előmozdításának és az emberi jogok tiszteletben tartásának. Az egyes szervezetek  biztosítsanak álláslehetőségeket a nyílt munkaerőpiacon az egyes személyek igényeihez és készségeihez alakított testreszabott egyéni tervek segítségével,  a szakképzési lehetőségek és az álláskeresés során vegyék figyelembe az egyes személyek személyes ambícióit is. A politikai döntéshozók  pénzügyileg is ösztönözzék a munkáltatókat (kompenzálva őket a fogyatékos személyek foglalkoztatása következtében esetlegesen felmerülő termelési veszteségért), ez által új munkalehetőségeket teremtve a fogyatékos személyek számára a nyílt munkaerőpiacon. Az EASPD  működjön közre az oktatási állandó bizottság és a foglalkoztatási állandó bizottság közötti kapcsolat megerősítése érdekében,  szervezzen tudatosságnövelő eseményeket a társadalmi akadályok leküzdése témakörben.

4-es műhelybeszélgetés: A hosszú távú Inklúzió alapjait megteremtő korai intervenció és támogatás Elnök: Karel Casaer, SNI tanácsadó és az EASPD oktatásügyi állandó bizottságának alelnöke, Belgium. Előadók: Hilary O’ Neill, Enable Ireland vezető beszéd és nyelv gyógyterapeutája, és Karin Mosler, az Eurlyaid elnöke, Ausztria. Legfontosabb üzenetek:  A korai intervenció alapvető szükséglet a gyermekek számára, a megfelelő időzítés pedig önmagában garantálja a befogadás felé vezető út első lépését. A folyamatot a lehető leghamarabb el kell kezdeni: a korai intervenció már a terhesség ideje alatt elkezdődik. A várandós édesanyának már a szülést megelőzően is meg kell kapnia minden szükséges támogatást.  A kora gyermekkori intervencióval nem lehet addig várni, míg a fogyatékosságnak már látható jelei mutatkoznak. Az első évek meghatározó jelentőséggel bírnak, egész életünket befolyásolják.

21

5-ös műhelybeszélgetés: A nem-formális és informális tanulás elismerése és validációja Európában Elnök: Yannick Lucas, a Mutualité Française Indre-Touraine oktatási intézet képviselője, Franciaország. Előadók: Bernadette Grosyeux, a Gabrielle Központ (Centre de la Gabrielle) igazgatója, Franciaország és Franz Wolfmayr, a Stájerországi Egyesület a Fogyatékkal Élők Segítségére (Association for Help for Persons with Disabilities) igazgatója, Ausztria. Legfontosabb üzenetek:  A foglalkoztathatósági készségek felismerése kulcsfontosságú szerepet játszik a befogadás gyakorlati megvalósításában, különös tekintettel a fogyatékos személyek Inklúziójára.  A nemzeti képesítési keretrendszerek és az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) fordítson külön figyelmet a fogyatékos személyek tudásának és készségeinek elismerésére. Nem beszélhetünk igazi befogadásról addig, amíg az Európai Képesítési Keretrendszer megnyitása nem biztosítja majd valamennyi tanuló számára tudása és készségei elismerését. Jelenleg még számos tanulási zavarral küzdő tanuló nem éri el az alapszintet (1-es szintet).

6-os műhelybeszélgetés: Az együttnevelést támogató adaptív technológia Elnök: Veli-Pekka Sinervuo, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességekkel Élőkért (FAIDD) igazgatója, Finnország. Előadók: Lorenzo Desideri, az AIAS Bologna pszichológusa, Olaszország, valamint Gyulavári Judit és Kiss Csilla, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanárai, Magyarország. Legfontosabb üzenetek:  A támogató technológiák nem helyettesíthetik az emberi kapcsolatokat.  Mind a tanároknak, mind pedig a felhasználóknak és családjaiknak szüksége van segítségre az adaptív technológiák megismeréséhez.  Elengedhetetlen az elfogadó szellemiség kialakítása: társadalmi elfogadás, egyetemes tervezés mindenki számára.

7-es műhelybeszélgetés: Változáskezelés a befogadó szolgáltatás megvalósítása érdekében Elnök: Brian O’Donnell, az Értelmi Fogyatékossággal Élőknek Szolgáltatást Nyújtó Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Federation of Voluntary Bodies providing Services for People with Intellectual Disability) igazgatója, Írország.

22

Előadók: Miguel Valles, a Mira Cintra Oktatási Központ Sajátos Nevelési Igényű Személyeknek (Educational Centre for the Citizen with Disability) igazgatója, Portugália és Johannes Ungar, az Innovia ügyvezető igazgatója, Ausztria. Legfontosabb üzenetek: A változáskezelés bonyolult, folyamatos fenntartást igénylő folyamat! A változáskezeléshez az összes érintett fél közreműködésére szükség van, és elengedhetetlen kellékei az alábbiak:  Egyértelmű, új jövőkép meghatározása.  Egyeztetés valamennyi érintett féllel (különös tekintettel magukra a fogyatékos személyekre).  Valamennyi érintett fél támogatása az átmeneti időszakban.

8-as műhelybeszélgetés: IBB 2- Inkluzív gondozók – a tanulási nehézséggel küzdő emberek munkatársakká válása Elnök: Luk Zelderloo, az EASPD főtitkára. Előadó: Sonia Staskowiak, az EASPD projekt munkatársa és az IBB2 - Training for Disability Care Workers projektpartnere. Legfontosabb üzenetek: Fogyatékos munkaerő alkalmazása esetén kiemelkedő fontosságú, hogy valamennyi alkalmazott számára biztosítsunk mentoráló képzést a sokszínűség menedzselése témakörben. Az IBB2 projekt legfőbb erősségei a következők:  tudatosságnövelés a szociális ágazatban, és valamennyi egyéb érintett fél körében,  hangsúly a fogyatékos személyek nyílt munkaerő-piaci, különösen pedig a szociális ellátás terén történő befogadásán,  hangsúly a fogyatékos személyek szociális ellátás terén megvalósuló önálló munkavégzésén. Az igazi kihívás azon szociális ellátás terén tevékenykedő szervezetek felkutatása, akik szívesen alkalmaznak fogyatékos személyeket. Elmondható tehát, hogy a szociális szféra esetében nagy szükség lenne nyitásra és a sokszínűség menedzsment kifejlesztésére.

23

Plenáris ülés (5.rész) - Közös konferencia nyilatkozat az együttnevelésről Az ülés levezető elnöke Luk Zelderloo, az EASPD főtitkára volt. Az ülés folyamán a konferencia nyilatkozat tervezet (Budapesti Nyilatkozat) került megvitatásra. A végleges változat a 3 évvel ezelőtt elfogadott Dublini Nyilatkozat folytatásaként készül el. Az EASPD általi ratifikálást követően a dokumentumot az együttnevelésre való figyelemfelhívás céljából számos európai uniós, nemzeti és helyi szervezet részére eljuttatják ratifikálás és a befogadás érdekében végzett munkára való felhívás céljából.

Luk Zelderloo megnyitja a plenáris ülés 5. részét Legfontosabb üzenetek:  A befogadó nevelés egyrészről jog, másrészről pedig befektetés és egy életre szól.  A befogadó neveléshez való jog mindenkit megillet és az egyes személyek választását és legjobb érdekeit kell, tükrözze. A Budapesti Nyilatkozat ismertetését kerekasztal beszélgetés követte. A kerekasztal beszélgetés tagjai: Igali Zsuzsanna, angol nyelvtanár, Addetur Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola, Graciela Bertolli, a norvég VOX nemzetközi kapcsolatok osztályának igazgatóhelyettese, és az EBSN igazgatótanácsának elnöke, Jean-Claude Legrand, regionális gyermekvédelmi főtanácsadó, UNICEF Regional Office CEE-CIS, Irena Kowalczyk-Kedziora, az Európa Tanács fogyatékkal élő személyek jogaival foglalkozó szakértői bizottságának titkára (Committee of experts on the rights of people with disabilities) (CS-RPD), Franz Wolfmayr, az EASPD elnöke, Törökné dr. Szilágyi Katalin, a Humán Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága képviseletében, valamint Kőpatakiné Mészáros Mária, az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanuló Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Needs Education) magyar képviselője.

24

Legfontosabb hozzászólások:  Irena Kowalczyk-Kedziora hangsúlyozta, hogy a nyelvhasználat nagy mértékben befolyásolja a gondolkodást és a gyakorlatot. Ezért, amikor csak lehet, a kirekesztő „sajátos igény” kifejezés helyett használjuk a „sokszínűség” szót.  Kőpatakiné Mészáros Mária újra hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamat fejlődése sosem lineáris, illetve az Inklúzió az oktatási rendszer egészére pozitív hatással van, hiszen kreativitást generál.  Igali Zsuzsanna kiemelte, hogy nem csak a fogyatékos személyeknek van szüksége segítségre és támogatásra, hanem környezetének is, különös tekintettel családjaikra. Franz Wolfmayr zárásként az alábbi gondolatokat fogalmazta meg:  Az EASPD olyan stratégiát kell, kidolgozzon, amely meg tud birkózni azzal a helyzettel, hogy az oktatáspolitika nem európai, hanem nemzeti szintű kompetencia, de ennek ellenére képes a nemzeti szakpolitikák és az Európai Uniós kompetenciák és stratégiák közötti megfelelő kapcsolatot biztosítani.  Gyakran bebizonyosodott már, hogy a Budapesti Nyilatkozathoz hasonló politikai üzenetek nagy erővel bírnak. Következésképpen a nyilatkozatot a konferencia zárása után rövid időn belül közzétesszük és minél szélesebb körben elérhetővé tesszük majd.

A konferencia a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL) magyar csapata felé (szervezés), a P2i projektpartnerek felé, és Goedele Avau felé kifejezett hálás köszönetnyilvánítással zárult. Ezt a Parafónia Zenekar által előadott zenei betét követte.

“A zene minden lelket megszólít!” A 15 éve alapított Parafónia Zenekar jelenleg tizenhárom tanulási zavarral rendelkező fiatalból áll, akik különböző speciálisan az igényeikhez alakított hangszereken és speciális színkóddal ellátott kottákból játszanak.

Parafónia Zenekar előadása

25

Az együttnevelésről szóló nyilatkozat: Mi a teendő most? A Budapesti Nyilatkozat  alapelveket és értékeket fogalmaz,

„ Az embereket kategóriákba osztó bármely általános vagy speciális rendszer csak diszkrimináló lehet. Addig nem lehetséges a valódi befogadás, amíg „mi” és „ők” kategóriákban gondolkozunk.” (Inge Ranschaert, gyógypedagógus oktató, Belgium)  megfogalmazza a napi valóságot,

„Minden ember más szükségletekkel rendelkezik, és csak akkor ismerhetjük meg a hatékony befogadás legjobb stratégiáit, ha folyamatosan konzultálunk a fogyatékos emberekkel. Minden olyan szolgáltató vagy intézmény, amely meghallgatja a történetemet, megérti, hogy milyen életbe vágóan fontos az oktatás számomra és a hozzám hasonlók számára. Továbbra is figyelnünk kell egymásra és kommunikálnunk kell egymással, és akkor együtt, lépésenként meg tudjuk változtatni a világot.” (Julie O’ Leary, diák, Írország)

 ajánlásokat fogalmaz meg valamennyi érintett fél számára,  kinyilvánítja az EASPD elkötelezettségét,  konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a politikusok, szakpolitikai döntéshozók és egyes szervezetek számára. A Budapesti Nyilatkozat teljes szövege megtalálható a www.pathwaystoinclusion.eu internetes oldalon 2012 decemberétől.

„ A befogadás nem egyszerűen „vagy/vagy” lehetőség. Ha nem jól valósul meg, elszigetelheti a fogyatékos gyermeket vagy fiatalt. (Katherine O’ Leary, édesanya, Írország)

26

A konferencia résztvevőinek visszajelzése a konferenciával és az iskolalátogatásokkal kapcsolatosan A résztvevők egyhangú véleménye szerint a konferencia nagyon sikeres, hasznos és jól szervezett volt. A szakmai program résztvevői az oktatási intézményekben szerzett tapasztalataik alapján véleményt és ajánlásokat fogalmaztak meg. A résztvevők elismerően nyilatkoztak a sajátos nevelési igényű tanulókkal szemben tanúsított, általánosságban kedvező magatartásról, az intézmények sokszínűségéről általánosságban, a kéttanáros modellről, az oktatás magas színvonaláról és a megfelelő alkalmazkodásról. A résztvevők megállapították, hogy „az iskolák dolgozói kétségkívül komoly figyelmet fordítanak a szülők kérdéseire és problémáira”.

„Igazi kéttanáros módszert láthattunk! A gyógypedagógus itt nem elszigetelten, a terem sarkába „száműzve” dolgozik az SNI tanulókkal.“ Egyes ajánlások a kapacitásépítésre és az együttnevelés módszertanára tartalmaztak javaslatokat. A befogadó iskolákban „írásban kellene összegyűjteni az együttnevelés jó gyakorlatait, amit más (kezdő) pedagógusok és iskolák is használhatnának”. Ezen túl „a többségi iskolák pedagógusainak lehetőséget kellene adni arra, hogy a speciális iskolák csoportos és egyéni oktatói-nevelői munkájában részt vegyenek, mert ez segítené őket az osztályokban megjelenő sokféleség és a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulási nehézségeinek eredményesebb kezelésében”.

„A speciális problémák kezelése céljából hasznos lehet az SNI tanulókat néhány tanórára vagy bizonyos időtartamra külön csoportba helyezni, de az állandó speciális osztályok létrehozása nem segíti a gyermekek felkészítését a befogadó társadalomban való sikeres részvételre.”

27

„Piactér” A kiállítótér kiváló helyszínt szolgáltatott a résztvevők közötti eszme- és tapasztalatcserére, valamint kapcsolatépítésre a kávé- és ebédszünet szabad perceiben.

Itt az alábbiakról tájékozódhattak az érdeklődők:  EASPD projektek (www.easpd.eu),  ACTrain IKT-alapú agyagozás, kerámia tanfolyamok (adaptált programok vak- és gyengén látó, siket és hallássérült személyek részére) (www.see-hear-touch.com),  Equal Access to Education (Egyenlő Jog az Oktatáshoz) (Community for All Moldova Program) (Mindenki Közössége –Moldova Program) ([email protected]),

Remek lehetőség a hálózatépítésre...

 egy különleges együttnevelési gyakorlatot folytató magyar gimnázium [email protected]),  ASDAN felkészítő programok (enyhe, nagyfokú, összetett, súlyos és halmozott) tanulási nehézségekkel küzdő/fogyatékkal élő diákok részére ([email protected]),  W2ID projekt - Web 2.O értelmi fogyatékkal élők részére ([email protected]),  játékterápia formájában megvalósuló korai fejlesztési program központi idegrendszeri sérülést vagy genetikai károsodást szenvedett csecsemők és kisgyermekek részére (Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház) ([email protected])

28

Mi történik ezután? A Budapesti Nyilatkozatot ratifikálják, lefordítják francia, német és magyar nyelvre, majd elküldik valamennyi érintett EASPD és P2i szervezetnek. A nyilatkozat a www.pathwaystoinclusion.eu és a www.easpd.eu honlapon is olvasható lesz. A megkezdett munka folytatódik. Az EASPD fogja irányítani az INVESTT (Inkluzív Szakoktatás és Speciális Személyre Szabott Képzés) elnevezésű, 2012 és 2015 között megvalósuló Leonardo da Vinci multilaterális projektet, amelynek célja, hogy speciális tanácsokkal segítse a szakképző iskolákat valamennyi diák sikeres felkészítésére a nyitott munkaerőpiacra való belépésre. A projektben négy különböző országból származó projektpartnerek vesznek részt. Az INVESTT projekt tervezett eredményei:  európai szintű stratégia, ami segíti az érintetteket, hogy saját szakképzési környezetükben megvalósítsák az egyetemes tervezést,  partnerországonként egy oktatási program és az ésszerű alkalmazkodás elemeit tartalmazó lista,  az érintett szereplők hálózatának továbbfejlesztése,  a P2i tudásközponttal kapcsolatos részletek kidolgozásának folytatása. A Building the School for all – an inclusive education (Mindenki Iskolája – az együttnevelés megvalósítása) tanfolyam a „Befogadáshoz vezető utak” hálózatába tartozó európai szervezetek és egyetemek konzorciuma szervezésében 2013. szeptember 21-27. között kerül megrendezésre Salzburgban. A tanfolyam célja az együttnevelés további fejlődésének és elterjedésének támogatása útmutatással és a szerkezeti keretek bemutatásával, valamint stratégiai tervezés tapasztalati megismertetése. Ezek a tevékenységek kivétel nélkül az EASPD Oktatásügyi Állandó Bizottságának kezdeményezésében és szoros felügyelete mellett valósulnak meg. Ez az állandó munkacsoport elkötelezte magát, hogy az elkövetkező években aktívan folytatja munkáját a kitűzött célok elérése érdekében.

További információ A konferenciához kapcsolódó valamennyi dokumentum, valamint a konferencián elhangzott előadások, beleértve a Budapesti Nyilatkozatot is, megtalálható a http://www.pathwaystoinclusion.eu/ internetes oldalon.

29

EASPD – Fogyatékos Személyeknek Szolgáltató Szervezetek Európai Szövetsége Oudergemselaan / Avenue d’ Auderghem 63, B-1040 Brussels Tel: +32 2 282 46 12 | Fax: +32 2 230 72 33 | E-mail: [email protected] | Website: www.easpd.eu

A projekt az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A jelen kiadvány kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.

A jelen kiadvány megjelentetését az Európai Bizottság Foglalkoztatási, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatósága Progress programja támogatta. A jelen dokumentum kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.