PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
1
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Tartalom
Bevezetés, előzmények ...................................................................................................................................... 4 HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................................................................................................................ 6 A térség értékelése ............................................................................................................................................ 6 Pálháza város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben ................................................ 12 Településtörténet ............................................................................................................................................... 16 A város gazdaságának jellemzése.................................................................................................................... 20 Város vállalkozásainak szerkezete .................................................................................................................... 20 Helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés eszközei .............................................................................................. 24 Társadalmi tényezők és folyamatok elemzése ................................................................................................ 24 Egészségügyi állapot ......................................................................................................................................... 27 A környezet állapota ........................................................................................................................................ 30 Közművek .......................................................................................................................................................... 31 Összefoglaló SWOT-elemzés és problémafa .................................................................................................... 33 A környezeti elemek bemutatása ....................................................................................................................... 36 Levegő ............................................................................................................................................................... 36 Környezet- egészségügy .................................................................................................................................... 36 Környezetbiztonság ........................................................................................................................................... 37 Környezeti nevelés ............................................................................................................................................. 38 A fenntartható fejlődéssel összhangban a célállapotok és feladatok meghatározása .................................... 40 Levegő ............................................................................................................................................................... 40 Talaj .................................................................................................................................................................. 40 Felszíni és felszín alatti vizek ............................................................................................................................ 41 Élővilág ............................................................................................................................................................. 42 Környezetegészségügy ....................................................................................................................................... 42 Szennyvízkezelés és csatornázottság ................................................................................................................. 43 Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................................................ 43 Területhasználat, zöldfelület-gazdálkodás, településtisztaság .......................................................................... 43 Közlekedés ......................................................................................................................................................... 44 Energiagazdálkodás .......................................................................................................................................... 44 Környezeti nevelés ............................................................................................................................................. 44 Az LA-21 program megvalósítását segítő módszerek ...................................................................................... 45 Fórumok, partnerségi kapcsolatok .................................................................................................................... 45 Oktatás, képzés .................................................................................................................................................. 46 Stratégia ............................................................................................................................................................... 47 Célállapot .......................................................................................................................................................... 47 Prioritások ........................................................................................................................................................ 47 Várható hatások ................................................................................................................................................ 48 Megvalósítás ........................................................................................................................................................ 50 Társadalmi szemléletformálás........................................................................................................................... 50 Intézményi működés hatékonyságának növelése ............................................................................................... 51 Egészségügyi helyzet fejlesztése ........................................................................................................................ 52 Szociális helyzet fejlesztése ............................................................................................................................... 53 Oktatás, képzés fejlesztése ................................................................................................................................. 54 Közbiztonság fejlesztése .................................................................................................................................... 56 Kulturális élet fellendítése ................................................................................................................................. 56 Esélyegyenlőségi jogok biztosítása ................................................................................................................... 60 Közösségi közlekedés fellendítése ..................................................................................................................... 61 Gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése .......................................................................... 63 Környezet ismerete, környezettudatosság.......................................................................................................... 64 Települési és épített környezet védelme ............................................................................................................. 67 A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj) ................................................... 71 Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése ..................................................................................................... 75 Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása ......................................................... 76 Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása ............................................................ 78
2
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................................................ 79 Gazdasági pillér ................................................................................................................................................. 83 Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése ..................................................................................................................................................... 83 Ipar fejlesztése................................................................................................................................................... 85 Mezőgazdaság fejlesztése .................................................................................................................................. 88 Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése .............................................................................. 89 Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése ......................................................................................... 93 Indikátorok alkalmazása .................................................................................................................................... 95 A szennyvízelvezetés- és szennyvízkezelés terén lévő indikátorok: .................................................................... 95 A projekt hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez ........................................................................................ 96
3
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Bevezetés, előzmények A fenntartható fejlődés alapdokumentumait az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés ENSZ világkonferencián fektették le. Fő dokumentumának az Agenda 21 (Feladatok a 21. századra) 28. fejezete foglalkozik a Local Agenda 21-el (LA-21), melyben a fenntartható fejlődés lokális feladatai kerültek meghatározásra. A fenntarthatóság lokális programja társadalom-, és környezetközpontú program, mely átfogóan tartalmazza a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét. Az LA 21 fő célja az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül.
A fenntarthatóság rendszerszemléletű megközelítése
A
f
e
n
n
t
a
r
t
h
a
t
ó
s
á
g
r
e
n
d
s
z
e
r
s
z
e
m
l
é
l
e
t
ű
A régi megközelítés:
Környezet
Gazdaság
Társadalom Környezet
A valóság:
Környezet Társadalom Gazdaság
A fenntarthatóság lokális programjának alapelvei: 1. Ökológiai szempontból a helyi környezet általános védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával garantálja a lakosság hosszú távú jólétét, valamint a természeti környezet megóvását. 4
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
2. Gazdasági szempontból jelentős mértékben támaszkodik az emberi munkaerőre, a megújuló erőforrásokra és a térség potenciális gazdasági alapjaira. 3. Társadalmi szempontból helyi konszenzus az alapértékekről, az egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és a jővőgenerációk számára szükséges feltételek biztosításáról Forrás: Útmutató a Fenntartható Fejlődés helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez. A jelenlegi LA-21 program a Pálháza szennyvíztisztító telep korszerűsítése elnevezésű, KEOP-1.2.0/B/10-2010-0067 azonosító számú projekthez készült.
5
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
HELYZETÉRTÉKELÉS A térség értékelése A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre, míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus, növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. Kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok. Az elvándorlás leginkább Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a Dél-Dunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határ menti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország észak-keleti felében, és egyes határ menti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok.
6
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatornahálózatok kiépítése. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések. Az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra alapján a BudapestBukarest fejlesztési tengelyen fekszik. Az Észak-magyarországi régió fejlesztési pólusaként Miskolctól személyautóval mintegy másfél órányira, a Sátoraljaújhelyi kistérségben fekszik, városi szerepe és koordináló funkciója egyre jelentősebb a környező települések számára.
7
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
A Sátoraljaújhelyi kistérség területe 311 km2. A Sátoraljaújhely (17.759 lakos) központú kistérség Borsod - Abaúj - Zemplén megyében, a szlovák határ mentén fekszik. A kistérség települései a Tokaji-hegység északi részén, a Hegyközben (a Bózsva-patak és mellékvizeinek völgyeiben) találhatóak. A kistérség jelenlegi helyzetének, adottságainak és jövőbeni lehetőségeinek a figyelembe vételével a térség jövőképe, stratégiai céljai az alábbiakban fogalmazhatóak meg:
A hegyközi falvakban a belvízrendezés, a tájképhez illő falukép kialakítása, a szociális ellátórendszerek fejlesztése, megélhetést biztosító és az elöregedést meggátoló munkahelyteremtések létrehozása az elsőszámú feladat. Fontos feladatok emellett a közigazgatási, szociális és oktatási intézményhálózat korszerűsítése, ésszerűsítése, a szennyvíz, ivóvíz csatornázottság teljes körű megvalósítása egységes, összehangolt turisztikai fejlesztési irányvonal kialakítása és a kereskedelmi, szolgáltató, könnyűipari szektorban a munkahelyteremtések kistérségi ösztönzése. A megvalósuló infrastrukturális fejlesztések révén a térségen belüli, illetve a közvetlen környezettel történő térségi kapcsolatok érzékelhetően javulnak: a térségen belüli ingázás, valamint, a szomszédos kistérségek, ezen belül kiemelten a szlovák kistérségek elérhetőségének feltételei javulnak; A kistérségben kialakul a több lábon álló gazdasági szerkezet: néhány meghatározó erős nagyvállalat mellett sűrű, beszállításra is alkalmas kis- és középvállalkozások hálózata jön létre. Eredményesen működnek a vállalkozásokat támogató üzleti és gazdasági szolgáltatások. A munkaerőpiacról tartósan kiszorult népesség számára a szociális gazdaság keretén belül jön létre hosszú távú foglalkoztatási lehetőség. Periférikus helyzetéből a kistérség kimozdul, további térségi szerepköröket ragadhat meg (oktatás, egészségügyi és szociális ellátó központ, kereskedelmibevásárlóközpont, a kistérségi turizmus koordinációs központja), Szlovákia határmenti kistérségeit is bekapcsolja, integrálja. A kistérség eredményesen kapcsolódik be a környező fejlett és tovább fejlődő turisztikai központok közti térségi munkamegosztásba: saját turisztikai termékek és vonzerők tervszerű kifejlesztésével önálló, illetve fontos kapcsolódó eleme lehet a tradicionális térségi turisztikai vonzerőknek (Szilvásvárad, Aggtelek, Nemzeti Parkok) A kistérség hatékonyan avatkozik be a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózatása érdekében: Jelentős eredményeket mutat föl a térség a hátrányos helyzetű, marginalizált, alacsony társadalmi státuszú, elsősorban roma lakosság integrációjában képzési, életminőségi és közösség fejlesztési állapotuk tekintetében. Mindezek eredményeként megtörténik a kistérség arculatváltása, az eredményes struktúraváltás modelljévé válik, amely lakosai számára fejlődési perspektívát és komfortos környezetet biztosít.
8
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Dinamikus adatok elemzésének főbb megállapításai:
A működő vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan, bár ágazatonként eltérő mértékben gyarapszik. A kereskedelmi üzletek száma stagnál, a koncentrációs folyamat hatása még csak kis mértékben érte el a térséget. A szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket üzemeltető vállalkozások száma stagnál, bár örvendetes, hogy a turizmus fejlődésével várhatóan tovább növekszik, a most is gyarapodó vendéglátóhelyszám. Az állandó népesség száma folyamatosan, kis mértékben csökken, de a vándorlási egyenleg az elmúlt években tovább romlik. A munkanélküliség adatai folyamatosan kedvezőtlenek, és annak belső struktúrája (tartós munkanélküliek aránya) is romlik. A lakásállomány stagnál, kismértékben nő. Az infrastrukturális ellátottságban, ivóvíz és különösen a szennyvíz terén némi javulás tapasztalható. Az óvodai férőhelyek száma, az óvodások számának csökkenése miatt az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, bár 2006-ban újra növekedésnek indult. Az általános iskolások száma csökken. A középiskolások száma az elmúlt évtizedben enyhén növekedett, míg az utóbbi években már stagnált, csökkenővé vált.
A következő oldal összehasonlító adatokat tartalmazó táblázata elemzéséből az alábbi megállapításokat tehetjük:
A vállalkozási aktivitás a városban relatíve alacsony. A lakónépesség arányaiban is kevésbé csökken, mint a kistérségben és a régióban. Magas az eltartott népesség rátája. Az elvándorlás az utóbbi két évben nem volt jellemző Pálházáról. A munkanélküliség megfelel a kistérségi és a régiós szintnek, bár a 2006-ban bekövetkezett térségi romlás nem érintette Pálházát. A turisztikai ágazat kapacitás és forgalmi adatai a városban jelentősen elmaradnak a régiós szinttől, arányoktól. Az óvodai ellátás kapacitása nem változott, megfelelő a városban A középfokú képzés 2006-ban indult, míg felsőfokú oktatás nincs a városban. A lakásellátottság megfelelőnek mondható. A város infrastrukturális ellátottsága rendkívül jó.
9
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Összehasonlító statikus adatok (város – kistérség – régió) Sátoraljaújhelyi Pálháza város kistérség Működő vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások a mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban Működő vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban Működő vállalkozások az építőiparban Működő vállalkozások a kereskedelem, javítás ágakban Működő vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban Működő vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban Működő vállalkozások a pénzügyi közvetítés ágban Működő vállalkozások az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban Működő vállalkozások az oktatásban Működő vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás ágakban Működő vállalkozások egyéb ágban Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
ÉszakMagyarországi régió
84
-
1 180
-
63 306
-
12
-
86
-
2 694
-
10
-
111
-
5 888
-
8
-
67
-
6 808
-
22
-
301
-
14 908
-
8
-
75
-
3 727
-
5
-
49
-
3 127
-
3
-
54
-
2 821
-
6
-
194
-
13 627
-
2
-
79
-
2 772
-
4
-
68
-
2 649
-
4
-
96
-
4 285
-
30
30
457
461
18 084
17 600
18
17
243
231
8 695
8 197
10
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db) 11 11 Állandó népesség száma (fő) 1178 1167 Lakónépességből a 0-14 évesek száma 168 156 Lakónépességből a 15-59 évesek száma 817 817 Lakónépességből a 60 év felettiek száma 193 194 Vándorlási egyenleg 7 3 Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (1755) (db) 64 57 Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%) 7,8 7 Lakásállomány (db) 415 415 Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%) 90,6 91,3 Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 83,6 85,8 Közműolló (m) 1073,7 1073,7 Óvodások száma(fő) 67 64 Óvodai férőhelyek száma (fő) 75 75 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 258 251 Általános iskolások száma (fő) 258 251 Középiskolai tanulók száma (fő) -
175
183
6 658
6 605
24 807 24 486 1 286 722 1 278 550 4 118
3 967
211 355
206 643
-
7 995
-
406 219
-364
8 192 -302
-3 786
417 168 -6 126
1 845
1 954
83 220
81 071
7,4 9 895
24,4 9 919
6,5 505 343
20 507 124
88
88,4
88,7
89,3
73 763,2 873
74,4 718,8 812
56,6 298,8 42 706
59,1 577 42 600
915
965
45 199
45 464
2 405
2 329
117 521
113 528
2 405
2 329
117 521
113 528
1 782
1 777
55 006
54 412 Forrás: KSH
11
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Pálháza város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben Pálháza, Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvő földrajzi, földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egészséges mikroklímával rendelkező, hegyközi tájegység középpontjában fekszik.
Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki, állandó lakosainak száma 2006-ban 1167 fő. Területe 31.100 hektár, azaz 311 km2, ami a megye területének mindössze 4,3 %-a. Pálháza város eddigi fejlődése során ezen térség ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális, központjává vált. A Sátoraljaújhelyi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. A kistérség 19 települése természet földrajzi csoportosítás alapján a megye négy kistáján található: - Központi – Zemplén: Hollóháza, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta - Hegyközi – dombság: Füzér, Nyíri, Füzérkomlós, Füzérkajata, Filkeháza, Bózsva, Füzérradvány, Pálháza, Kovácsvágás, Vilyvitány, Felsőregmec, Alsóregmec, Mikóháza - Vitányi – rögök: Pusztafalu - Bodrogköz: Sátoraljaújhely
12
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
A kistérségben három olyan település található, amelynek népsűrűsége 80 fő/km2-nél nagyobb. Hollóháza kiugróan magas népsűrűsége, valamint Pálháza több mint az átlagos érték kétszeresével bíró népsűrűsége alacsony súllyal, míg Sátoraljaújhely magas értéke jelentős súllyal kerül be az átlagszámításba. Település neve Alsóregmec Bózsva Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány
Területe (km2) 15,39 16,39 10,75 4,41 37,49 11,46 5,87 9,86 2,36 5,18 21,13 16,92 35,06 16,47 6,76 7 73,47 2 13,13
Népessége (fő) 238 216 304 117 530 139 412 419 1053 345 658 556 77 459 1167 245 17154 97 300
Népsűrűsége (fő/km2) 15,46 13,18 28,28 26,53 14,14 12,13 70,19 42,50 446,19 66,60 31,14 32,86 2,20 27,87 172,63 35 233,48 48,5 22,85
13
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Mindösszesen
311,1 24486 78,71 KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyv, 2006 A kistérség déli szélén elhelyezkedő központi települést, Sátoraljaújhelyet a Bodrog völgye felől érkező 37-es főúton, illetve a 80-as számú vasúti fővonalon lehet megközelíteni. A többi település a 37-es és 3-as főutakat a Hegyközön át összekötő, illetve az ebből kiágazó mellékutak valamelyikén érhető el. Sátoraljaújhely határában közúti és vasúti határátkelő működik Szlovákia felé. A kistérség gazdasági központja egyértelműen Sátoraljaújhely. A legnagyobb foglalkoztatók a térségben, Sátoraljaújhely vonzáskörzetében a dohányipar, fémfeldolgozás, textil- és konfekcióipar, borászat, húsipar ágazatokban tevékenykednek. A kistérség más településein fontos megélhetési forrás az erdészet és a faipar. A kistérség kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, melyeket (megfelelő szálláshelyek és vendéglátóhelyek tekintetében) egyelőre csak részben használnak ki. A természeti és épített környezet egyaránt gazdag látnivalókban. Híres a Füzéri Vár, a Füzérradványi kastély és fasor, a Kőkapui várkastély, a Széphalmi Kazinczy Mauzóleum. Több községben középkori eredetű templomokat és tájházakat is találhatunk. Sátoraljaújhely belvárosa az épületek stílusegysége révén kellemes kisvárosi hangulatot áraszt, a város környéki hegyek kirándulásra csábítanak. A Magas-hegyen sífelvonó és ülőszékes libegő működik, tetején kilátó áll. A kistérségen belül kiterjedt turistaút-hálózat található Sátoraljaújhely környékén, Kőkapunál, valamint a Nagy-Milic és Füzér térségében. Kőkapura a Pálházáról induló kisvasúttal is eljuthatunk. A kistérségben a cigány, a német, a szlovák és a ruszin kisebbség van jelen. A cigány kisebbség mindegyik településen megjelenik. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta értéke, a munkanélküliek iskolázottsági szintje is kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. A szakképzetlenek aránya magas (meghaladja az 50%-ot). Pozitív lehetőségeket rejt magában, hogy az állandó népesség 60%-a (több mint 15.000 fő) aktív korú, tehát 18-59 éves korú közé esik. Az időskorúak (60 évesnél idősebbek) aránya a kistérségben az állandó népesség 19 %-a, ami foglalkoztatási szempontból kedvezőbb, a megyei aránynál. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti adottságait tekintve nem tekinthető mezőgazdasági térségnek, gazdaságában az agrárium súlya országos átlag alatti. Hegyköz területén a szántóföldek összterülete 6671 ha. A sátoraljaújhelyi körzeti földhivatal adatai alapján Hegyközben összesen 314,4 ha szőlőterületet művelnek, ebből a legnagyobb és művelés alatt álló terület Sátoraljaújhely területén fekszik, mely a hegyközségi nyilvántartás szerint 160 ha, kiváló borminőség előállítására alkalmas terület. A Hegyközben a földhivatali nyilvántartás szerint több mint 200 ha gyümölcsös található. A legjellemzőbb gyümölcsök Hegyközben: dió, málna, szeder, ribiszke, alma. A gyümölcstermesztés – ezen belül a biotermékek részarányának növelése - és a szakszerű, piacképes feldolgozás az elkövetkezendő időszakban stratégiai fontosságú lehet a kistérség életében. A Hegyközben a mezőgazdasági szövetkezetek felszámolásával párhuzamosan erősen lecsökkent az állattenyésztés jelentősége.
14
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
A Hegyköz erdősültsége magas, eléri az összterület 52,2 %-át (15670 ha). Az itteni erdők 71 % gazdasági erdő, 29 % véderdő. A hegyközi területen az Északerdő Zrt. rendelkezik a legnagyobb tulajdonrésszel, 70%-kal. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző alapvetően ipari jelleg a Hegyközben nem szignifikáns, ugyanis mindössze három településen, a térségközpont Sátoraljaújhelyen, Pálházán és Hollóházán koncentrálódik jelentős ipari tevékenység. Ez a három település adja a nagyipari foglalkoztatók zömét, amelyek között szerepelnek a nehézipar (könnyűfémöntés és járműmotor alkatrészgyártás), a könnyűipar és élelmiszeripar, dohányipar reprezentánsai. A térség területén a vezetékes távközlési térségi rendszerek jól kiépítettek. A mobiltelefon hálózatok a teljes térségben kiépítettek, ugyanakkor a teljes lefedettség ellenére néhány hegyközi település, vagy településrész mobilhálózaton a mai napig nem elérhető. Az otthoni Internetezés folyamatosan és lassan terjed, de egyelőre még nem tipikus a kistérség otthonaiban. Teleházak a kistérségben Füzérkomlóson, Pálházán, Sátoraljaújhelyen működnek. Kistérségi szinten 1 km vízvezetékre 758 m csatorna jut, ami jóval meghaladja a megyei átlagot. A kistérségben viszont a tartós munkanélküliek aránya összességében 4%-os, ami alacsonyabb, mint a megyei átlag. A regisztrált munkanélküliek között a kistérségben a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek, őket követik a szakmunkásképzőben végzettek. A következő diagram az 1000 főre jutó vállalkozások számát mutatja. A vállalkozások között legnagyobb arányt képviselnek a kereskedelmi ágazathoz tartozók.
15
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Forrás: Sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási programja Pálháza kistérségi szerepe jelentős több szempontból is: o A második legnépesebb település a térségben o Sátoraljaújhely mellett az egyetlen városi ranggal bíró település o A térségben Pálháza bír a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával o A foglalkoztatottak aránya a térségi legjobb mutatóérték, kb. 33 % körül van o A városban egészségügyi központ működik o Térségi óvoda és általános iskola található a településen o A térség földrajzi középpontja o A Hegyközi vásárnapok több évtizede működnek a városban o A vállalkozási aktivitás Sátoraljaújhely után itt a legmagasabb o A városban működik Teleház Településtörténet Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínűleg a füzéri vár egykori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a füzéri várat és tartozékait Pálházával együtt - előbb báró majd gróf Károlyi Lászlónak adományozta, aki 1947-ig volt a terület földbirtokosa. Az 1427. évi portális összeírás a település 13 kapuját említette. A település a XV. században és a XVII. század elején többször elpusztult. A XV. században a husziták többször feldúlták. A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztult el, majd magyar lakosokkal betelepült. Azt 1711. évi pestis járványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedett, az 1715. évi összeírásban, mint lakatlan helység szerepelt. Újra betelepült az ezután következő években, 1786-ban, már mint magyar falu van feltüntetve. Az 1878. évi népszámlálás válogatott adatai 54 házat, 300 lakost, 1 nemest tartalmaztak. 1833-ban 57 háza és 431 lakosa volt a településnek. Az Abaúj-Torna vármegye és Kassa című 1896. évi kiadványában, Pálháza körjegyzőséggel, 85 házzal, 514 magyar lakossal szerepelt.
16
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
1875-ben Pálháza Ipartelepen megépült a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom. A Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építették meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja. A XVIII. század végén kiépült a szilárd burkolatú főközlekedési útvonal Sátoraljaújhely - Pálháza - Hollóháza irányában, valamint Pálháza - Telkibánya - Gönc felé. Az 1930-as években kiépítették a hegyközi településeket összekötő szilárd burkolatú utakat is. 1934-ben, a községben kiépült 5 db közvilágítási lámpa, ezt tovább bővítették még 5 közvilágítási lámpával, az áramot az Ipartelepen lévő Fűrészmalom saját áramfejlesztője biztosítja. Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1812-ben megépült a református templom. 1910-ben, a községben a református templom mellett megépült egy egy-tantermes egy tanerős népiskola. 1930-ban két tantermes két tanerős új állami iskola épült. 1938. évben megépült a kultúrotthon. 1914-től a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak a Hegyközben ez az egyedüli vásár. A vásár megtartására azóta is rendszeresen sor kerül. Az első világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait. A békeszerződéssel elcsatolt felvidéki és erdélyi összefüggő nagy erdőségek után viszont a kőkapui vadászkastélyt övező erdőség felkapott vadászterület lett. Több esetben vadászott a területen a magyar kormányzat vezérkara, Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula és Bethlen István miniszterelnök. A gazdasági fejlődés az 1929. évi gazdasági válság után és a második világháborúban ismét megtorpant. A megtorpanás után a gazdasági fejlődés azonban az 1950-es években tovább folytatódott. Pálháza az Állami Erdészet hegyközi központjává vált. 1938-ban megépült a sportpálya, 1952. évben kiépült a községben a villanyhálózat. 1958-ban külszíni fejtéssel megnyílt a Perlit bánya. 1964 évben megépült a vezetékes ivóvízhálózat. 1968-ban a körzeti általános iskola, 1973. évben pedig a napközi otthonos óvoda épült fel. 1990-ben új egészségügyi központ jött létre, majd 1995. évben megépítésre kerül a vezetékes földgáz. 1998-ban pedig kiépült a szennyvízhálózat. A fejlődés mellett azonban voltak kedvezőtlen körülmények is. A lakosság nagy felháborodására 1980-ben felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely
17
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
máig is ható veszteséget okozott a hegyközi települések lakosságának és gazdálkodó egységeinek, intézményeinek. Kilencévi szünet után 1989-ben Pálháza Ipartelepről kiindulva Rostalló végállomásig közös erőfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút, mely 1996-ban Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bővült. 1999-ben pedig a pálházi induló állomáson megépült az indóház. Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik. A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza. 1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1927-ben a Sátoraljaújhely - Sárospatak szakasz készült el, amely a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal teremtett összeköttetést. Az új vonal megnyitásával lehetővé vált az erdei vasút rakományainak továbbítása is. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át. A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött. A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között. 1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg. Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája. A könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban talajjavításra, a földkeverékek lazítására használják. Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint. Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges szürkésfehér színű, apró gyöngyszerű változata.
18
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
A Térségi Művelődési Ház mellett látható a 2002-ben készült Szarvaskút, Pannonhalmi Zsuzsanna keramikus alkotása. A színezett porcelán-samott alapú kompozíció különlegessége, hogy egyben égették ki a nagyméretű szarvas figurákat. A kerámia két területe áll hozzá közel: egyrészt az építészethez kapcsolódó, a teret meghatározó szobrok, domborművek, kutak, másrészt az emberközeli részletek megmunkálása, a kisméretű, finom porcelántárgyak (doboz, váza, tál, plasztika) tervezése és kivitelezése. A pálházi református kőtemplomot 1826-ban építették fel a fatemplom helyére, felszentelését november 19-én tartották. A templom átépítésére, toronnyal való bővítésére 1910-ben került sor. A legutolsó felújítás 1990-91-ben volt. A templomban 210 ülőhely van, a karzat fából készült, faragott mellvéddel. Az úrasztala faragott kőalapzaton márvány körlap. A szószék kőből, téglából készült, felette fa szószék-korona. A hajórész 15 m hosszú 10 m széles, bolthajtásos mennyezete vakolt. A templomhajó palával fedett, a tető díszítése fémből készült zászló, felette csillag. A torony négyzet alapú, 20 m magas, ebből épület 15 m, sisak 5 m, lemezborítással, csúcsán toronydísz, rajta kakas és csillag. A toronyban 2 harang van. A 150 kg-os harangot Egry Ferenc öntette 1911-ben Kisgejőcön. A 98 kg-osat a budapesti Harangművek 1925-ben készítette. A római katolikus templom 1995. június 25-én készült el, Seregély István érsek úr ünnepélyesen megszentelésével. A toronyban két harang található, melyek Őrbottyánban készültek, a padok és az oltár Németországból származik. A templomtervező Orbán Tibor volt, aki a templombelsőt és a berendezést is megtervezte (oltár, papi szék, ministráns székek, tabernákulum, a sekrestye bútorzata). 1988-ban elkészült a kerítés is stílusban a templomhoz illeszkedően, kő és fa. 4-5 évvel a templom felépülése után több tervező közreműködésével a plébánia is elkészült. Fenséges, nyugalmat árasztó táj veszi körül a várost, ahol az ember és a természet évszázadok óta él szelíd harmóniában. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz találkozásánál formálódott területen ezernyi módját találja az ember, hogy megismerje a természetet, hogy közel kerüljön csodáihoz. Az ásványgyűjtő, a madarak életére kíváncsi ornitológus, a vadak csapásait járó erdőszerető ember, a vízparton csendesen üldögélő horgász éppúgy megtalálja az örömét, mint a tájat gyalogosan, kenuval vagy kerékpárral bebarangoló turista. Itt található a mai Magyarország legmagasabb, legépebben megmaradt tűzhányó kúpja, a tokaji Nagy-Kopasz, mely büszke védőbástyaként őrzi a Zempléni hegyvidéket és a Tisza-Bodrog összefolyás történelmileg igen jelentős területét. A drámai hatású csoportba rendeződött Sátor-hegyek is egy hajdani tűzhányó kalderájának lepusztult maradványai, melynek méretei talán az Etna mai méreteivel vetekedtek. Olyan vidék ez, ahol a déli melegkedvelő flóra és a Kárpátok magashegyi növényei randevúznak
19
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
egymással, ahol még ma is viszonylagos zavartalanságban élhet az országosan is kiemelkedő vadállomány, ahol visszatelepültnek mondható a hiúz és a farkas és ahol világelső muflon- és gímtrófeák jellemzik az állomány minőségét. A terület természeti értékeinek, gazdag növény- és állatvilágának védelmében hozták létre a Zempléni Tájvédelmi Körzetet. A város gazdaságának jellemzése Pálháza gazdasági alapját az 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépült Fűrészmalom jelentette, amely a Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa feldolgozását látta el. Kis idő múlva, 1888-ban felépült a fa szállítására alkalmas keskeny-nyomközű erdei vasút, amely máig az ország legrégebben épített erdei vasútja. A sikeres fakitermelés az 1930-as években magával vonta a hegyközi településeket összekötő szilárd burkolatú utak megépítését, valamint a közvilágítás létrejöttét. A gazdaság a II. világháború alatt jelentősen visszaesett, 1958-ban külszíni fejtéssel azonban megnyílt a Perlit bánya. A perlit Pálházán és a környékén kerül bányászásra, őrlésre, szárításra és osztályozásra. A perlit bánya máig működik, és jelentős mértékben hozzájárul a lakosság alkalmazásához. Az országtól történő nagy erdőterületek elcsatolása Pálházát az Állami Erdészet hegyközi központjává tette. 1980-ban felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely 1989-ben Pálháza Ipartelep - Rostalló között újraindult. A rendkívüli táj, valamint a vadászat évtizedekig jelentett turistalátogatókat a város és környéke számára, azonban a szálláskapacitások hiánya, a turisztikai célpontok nem megfelelő állapota, a rendezvények és események rendszertelensége a turizmus visszaesését okozta, amelynek hangsúlyozása az elmúlt években került újra a város látószögébe. A település központi szerepe már 1914-től érvényesült; a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak máig is, valamint a város egészségügyi központtal is rendelkezik 1990 óta. Város vállalkozásainak szerkezete A városban működő vállalkozások nagy része, két-harmada a szolgáltató szektorban tevékenykedik. Az ipar és a mezőgazdaság azonban máig fontos tényezőként jelenik meg a város életében. Működő cégek Vállalkozás Gazdasági ágak száma Mezőgazdaság 5 Ipar 3
20
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Kereskedelem Szolgáltatás
16 57 Forrás: Önkormányzat
A város vállalkozásainak típusait vizsgálva kijelenthető, hogy Pálházán 48 egyéni vállalkozó és 33 társas vállalkozás működik. A városban működő vállalkozások struktúrája alig változott az elmúlt időszakban. Legnagyobb arányban a kereskedelemben működnek vállalkozások, míg legkisebb mértékben a pénzügyi közvetítések ágazatban. Jelentős még a mező-, vad-, erdő- és halgazdálkodásban; a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, és vízellátásban; az építőiparban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban működő vállalkozások is. Legjelentősebb cégek Vállalkozás neve Tevékenység ÉPFA-TERV KFT tervezés, építőanyag kereskedés Nemcsák László és Nemcsák Lászlóné díszfaiskola, kertészet Északerdő Zrt. fakitermelés, erdőművelés, erdei kisvasút Hanyi Istók Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. kereskedelmi szálláshely Perlit ’92 Bányászati és Feldolgozó Kft. bányászat Forrás: Önkormányzat Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás A mezőgazdaságban, a 2007. december 31-ei önkormányzati adatok szerint, 5 vállalkozás működik. A KSH adatnyilvántartása összevontan kezeli a mező-, vad-, erdő- és halgazdaságot, ezáltal a 2005. évi adatok alapján kijelenthető, hogy ebben a szektorban tevékenykedő vállalatok nagymértékben hozzájárulnak a város gazdaságához. A legjelentősebb vállalkozás ebben a szektorban az Északerdő Zrt. Ipar – építőanyag ipar Az önkormányzat 2007. december 31-én 3 olyan cégről tudott, amely az ipari szektorban működött. A KSH adatszolgáltatása szerint azonban ennél jóval több vállalkozás van jelen a bányászatban, a feldolgozó- és az építőiparban. A település jelentős perlit készlete és bányászati múltja alá is támasztja ezen vállalatok létjogosultságát. Kiemelkedő cég a Perlit ’92 Bányászati és Feldolgozó Kft. Kereskedelem Az önkormányzat 16 vállalkozást tartott nyilván 2007. december 31-én, míg a KSH 2005ös adatai között 22 cég volt nyilvántartva. A kiskereskedelmi üzletek száma, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 1997 és 2003 között növekedtek, majd visszaesés 21
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
következett be. 2005-ben és 2006-ban növekedés volt tapasztalható a kiskereskedelmi üzletek számában, azonban az egyéni vállalkozások által üzemeltetett ilyen üzletek számában csökkenés volt megfigyelhető. A vendéglátóhelyek száma az elmúlt 10 évben a 9 és 11 között szóródott. Jelentős változás nem következett be ebben az ágazatban. Az éttermek és a cukrászdák száma 2005-ben és 2006-ban megduplázódott, így a városban már 5 ilyen vendéglátó egység működik. Ezzel párhuzamosan a bárok, borozók száma lecsökkent, így 2006-ban ilyen üzletekből 4 db található a városban. Egyéni vállalkozók a városban: Bajtel Gyula Közúti árufuvarozó Bercsényi & Bercsényi Bt. Sírkő felpucolás, bontás nélkül Danyi János Bt Építési vállalkozó ÉPFA TERV kft. Építőanyag Kereskedelem Espán János Fakitermelő Farkas Lajos Famegmunkálás Frucht -T-mix Kkt Zöldség gyümölcs Gáspárné Timkó Erzsébet Nyelvoktatás Hanyi Istók Bt. Panzió Kristóf Bt Fogtechnikus Kuma József Fuvarozó Mahuth Géza Bádogos Nemcsák László Díszfaiskola Novák Ernő Kőműves NOL-NAFT – 2005 Kft. Nyirzem Coop Rt. Élelmiszerjellegű vegyes
Palócz László Fakitermelő P-ker Bt Használt cikk értékesítés Silvanus Patika Bt Suták Ferenc Fakitermelő Szakács Sándor Gipszkartonozás Szuhi Gyula Közúti szállítás Tipp és tett Bt Zöldség gyümölcs Tomkó Ferenc Elektromosháztartásicikk javítás Tomkó Gyuláné Használtcikk kisker Tóthné Hornyai Szilvia Fodrász Vinerma Bt. Tüzép Zelencz Bertalan Közúti fuvarozás
Forrás: Önkormányzati honlap: www.palhaza.hu
A városba érkező vendégek száma 1999-től folyamatosan növekszik magánszálláshelyeken, amivel egyidejűleg a magánszállások száma is megemelkedett. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma 1998 után drasztikusan lecsökkent, ám 2003-tól a 2000 fő körül ingadozik a vendégek száma. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1998 után szintén drasztikusan lecsökkent, majd 2002 után 4500 fő fölé emelkedett, amely értéket 2006-ban is tartotta. A városban lévő panziók száma 1-re csökkent 1998 és 2006 között, amelynek következtében a szállásférőhelyek száma, illetve a vendégek száma ötödére csökkent. A turistaszállások és a falusi szállásadások száma ezzel szemben nőtt. A városban az alábbi szálláslehetőségek állnak a turisták rendelkezésére
22
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
1. Ulicska Vendégház, Pálháza, Vörösmarty u. 10. 2. Kis Kocsis Vendégház, Pálháza, Dózsa Gy. út 62. 3. Kati Vendégház, Pálháza, Sport u. 1. 4. Illés Vendégház, Pálháza, Petőfi u. 3. 5. Körmöndi Zoltánné, Pálháza, Arany J. u. 19. 6. Gál István, Pálháza, Petőfi u. 2. 7. Nagy József, Pálháza, Ipartelep 8. Bercsényi Csabáné, Pálháza, Dózsa Gy. út 49. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
23
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés eszközei Pálházán gazdaságösztönző stratégiai program keretén belül a térség egészséges gazdasági struktúrájának kialakítása, a gazdasági hatékonyság, jövedelemtermelőképesség erősítésének támogatása, a KKV-k erősítése, a vállalkozói aktivitás ösztönzése és munkahelyteremtés valósul meg. A versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése, a vállalkozások versenyképességének javítása, a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása az ingatlangazdálkodás, tanácsadás és egyéb szorosabb önkormányzati támogatások által kerülnek megvalósításra. A város további célja – a szolgáltatások, a turizmus fejlődésével – a város kereskedelmi/piaci imázsának, vonzerejének javítása. Társadalmi tényezők és folyamatok elemzése A település területe az elmúlt 10 évben nem változott, 675 hektáron terül el mindössze. A település Állandó területe(h népesség a) száma (fő) 199 7 199 8 199 9 200 0 200 1 200 2 200 3 200 4 200 5 200 6
Lakónépesség ből a 0-14 évesek száma
Lakónépesség ből a 15-59 évesek száma
Lakónépesség ből a 60 év felettiek száma
675
1214
226
798
190
675
1223
233
795
195
675
1231
226
807
198
675
1203
213
788
202
675
1190
198
795
197
675
1207
198
812
197
675
1207
189
821
197
675
1190
178
812
200
675
1178
168
817
193
675
1167
156
817
194 Forrás: KSH
A város lakónépessége 1997 és 1999 között nőtt, azonban 1999 és 2006 között ez a szám szinte folyamatosan csökkent, összességében a vizsgált tíz év alatt mintegy 50 fővel. A
24
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
lakónépesség korcsoportonkénti összetétele az elmúlt 10 év során jelentős mértékben nem változott. Forrás: KSH Forrás: KSH A város vándorlási egyenlege a 2004-es negatív csúcs után pozitívvá váltott, azaz a városba települők száma ma meghaladta a városból elvándorlók számát, mely az elmúlt évek településfejlődésének egyik következménye.
Vándorlási egyenleg 2002-2006 40 30 20 Vándorlási egyenleg 10 0 -10 -20 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH A születések és halálozások számát tekintve kijelenthető, hogy az elmúlt évek során a halálozások száma mindig meghaladta az élve születések számát. A tendencia a lakosság fogyását mutatja, amely megállítása egy átgondolt stratégia eredményeként megvalósítható.
25
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Foglalkoztatás-munkanélküliség Megnevezés Mutatószám Regisztrált álláskeresők 69 365 napnál kevesebb ideig regisztrált 14 munkanélküliek Járadékos 18 Álláskeresési segélyben részesül 9 Rendszeres szociális segélyben 13 részesül Munkanélküliségi ráta térségi 24,24% Forrás: Önkormányzat (2007.dec.31.) Pálháza alacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezik mind a térségi, mind a regionális munkanélküliségi rátához képest. Országos adatokat figyelembe véve azonban 0,9%-kal rosszabb értékkel bír a város.
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) Regisztrált munkanélküliek arány az (db) aktívkorúakon belül (%) 79 9,9% 63 7,9% 80 9,9% 70 8,9% 55 6,9% 56 6,9% 64 7,8% 63 7,8% 64 7,8% 57 7,0% Forrás: KSH
A regisztrált munkanélküliek száma 1997 és 2006 között a 80 és az 55 fő között szóródott. 2001 után jellemzően mintegy 60 munkanélküli (7,8%) volt regisztrálva a városban. A regisztrált munkanélküliek aránya az elmúlt 10 évben 10% alatt volt. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 1990 után a másfélszeresére nőtt. 2001-ben a 15-59-es korosztály 56%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya azt vonta maga után, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korosztályban 1990 után jelentősen lecsökkent 40% köré.
Forrás: KSH
26
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 1990 után közel megduplázódott. Az 1990es 6%-ról 2001-re 10%-ra nőtt.
Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből 1980-2001 12% 10% 8%
Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%)
6% 4% 2% 0% 1980
1990
2001
Forrás: KSH Egészségügyi állapot A lakosság egészségi állapotának jellemzése: A védőnői szolgálat keretében 2 védőnői körzet került kialakításra, mely Pálháza központtal 8 településre kiterjedően látja el feladatait. A születések száma csökkenő tendenciát mutat, 10 évre visszamenőleg átlagosan 8 fő évente. A várandósok száma jelenleg 2 fő, az abortuszok előfordulása 2 évente 1 fő. A védőnői szolgálat fő profiljai: - prevenció - várandós-, csecsemő-, gyermekgondozás - tanácsadás - családlátogatás, családtámogatás - óvodás, iskoláskorú gyermekek szűrése (16 éves korig) - egészségvédelem - nővédelem, családtervezés - felvilágosítás Ezen célok megvalósulását a védőnői szolgálat rendezvények, összejövetelek szervezésével kívánja előmozdítani: - Egészségnap - Szűrések, előadások - Szoptatás világnapja - Születés hete rendezvény 27
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
-
Baba-mama Klub (havonta egyszer)
Gyermekkori megbetegedések: A fertőző betegségek az oltási rendnek köszönhetően visszaszorultak. Évente egy-két alkalommal gyermekközösségben előfordul bárányhimlő, vírusfertőzések. A fejlődési rendellenességek előfordulása ritka, 1997-ig visszamenőleg körülbelül 8 esetet regisztráltak (kromoszóma rendellenesség, szívhiba, sérv). Az orvoshoz fordulás gyakorisága gyermekek körében 3 fő/nap, szakorvoshoz utalásra átlagosan heti 3 alkalommal kerül sor. Csecsemő-tanácsadáson havonta egy alkalommal van jelen gyermekorvos. Szűrések: - Státuszvizsgálatok: (újszülött kori, 3 hónapos, 1-2-3-5-6 éves korban), az óvoda minden csoportja, iskola minden osztálya körében. Évente 3-4 alkalommal általános személyes higiéné valamint tetvesség szűrése). - Nőgyógyászati rákszűrés évente 2 alkalommal, átlagosan 50 fő részvételével. Mammográfiára irányítás, szervezés. - Egészségnap szervezése évente 1 alkalommal (EKG, látás-, hallás-, vércukor-, koleszterin-, vérnyomás-, testsúly-, testzsír mérés; csontritkulás, vizelet vizsgálat). Ennek kapcsán körülbelül 380 szűrővizsgálat elvégzésére kerül sor, mintegy 100 fő részvételével.
Életmódjellemzés Káros szenvedélyek vonatkozásában becsült adatok állnak rendelkezésre. A gyermekes családok körülbelül 80 %-nál dohányzik valamely családtag. Az alkoholfogyasztás egyre nagyobb gondot jelent, főként a fiatalabb korosztály vonatkozásában, valamint az utóbbi években megjelent a kábítószer fogyasztás. Az egészségügyi ellátás intézményinek jellemzése A lakossági alapellátást két körzetben 2 háziorvos és 2 fogorvos végzi. Az egészségügyi szolgáltatást mindkét körzetben átlagosan napi 30 fő veszi igénybe. Plusz szolgáltatásként biztosítjuk a fizioterápiás ellátást, mely az orvosi körzeteken kívül a Hegyköz betegeinek ellátását is szolgálja. A településen a folyamatos egészségügyi ellátás biztosított. Az ügyeleti feladatokat 5 háziorvos 7 szakdolgozóval felváltva végzi 18 településre kiterjedően. Az ügyelet hétköznapokon 16.00-07.00 óráig, hétvégén szombat 07.00 órától hétfő 07.00 óráig biztosítja a betegek ellátását. A fekvő-, és járó beteg szakellátást a térség súlyponti kórházaként a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház látja el. A szakellátás biztosítása nehézkes, az ellátás előjegyzés alapján történik, a várakozási idő hosszú, az utazás is terhet ró a betegekre. Mentálhigiénés helyzet jellemzése:
28
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) 2015
Az idős kori depresszió az érintett korosztály 2%-át, pszichés zavar a lakosság 10%-át érinti. Az alkoholfogyasztás mindkét egészségügyi körzetben a lakosság 30%-át érinti. Helyi segítő hálózat Háziorvosok száma: 2 Védőnők száma: 2 Óvónők száma: 5 Családgondozók száma: 2 Szociális szakemberek száma: 11 Szociális támogatásban részesülők száma: 2000 40 fő 2001 22 fő 2002 44 fő 2003 37 fő 2004 38 fő 2005 45 fő 2006 24 fő 2007 39 fő Forrás: Önkormányzat
29
A környezet állapota Pálháza területének uralkodó kőzete a riolittufa, melyet a Nagy-Hallgató és a Fekete-hegy peremén a dacit vált fel. A hegyek lábához simuló síkságot a Bózsva és a Ronyva, valamint kisebb patakok vize töltögette. A település Bózsva-patak által feltöltött részein a mésztelen öntéstalaj, teraszán pedig agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző. A város éghajlata nagy eltéréseket az országos átlaghoz viszonyítva nem mutat, a napsütéses órák időbeli megoszlása alapján kedvezőnek mondható. Viszonylag alacsony a ködös, párás időjárású napok száma. A települést övező tájegység flórája és faunája, azaz növény és állatvilága rendkívül gazdag. Három jellegzetes flóratartomány jellemző, illetve annak képviselői vannak jelen: a magas hegyvidéki fajok a kárpáti növényvilág kassai flórajellegzetességéhez tartoznak, a másik egységet a pannóniai flóra északi-középhegységi növényzetének tagjai adják, a harmadik összetevő a hegységekben az Északi-középhegységre jellemző erdőövezet. A város környéki völgyek alján bükkösöket találunk, és a magasabb, napsütésesebb térszíneken helyezkednek el a kocsánytalan tölgyesek. A legmagasabb hegyek (Fekete-hegy, Nagy-Hallgató) északi oldalain bükkösök tanyáznak. A lombkorona záródása következtében a bükkösök aljnövényzete fajszegény. A tölgyek alatt, a tisztásokon, az erdei utak mentén a teljes vegetációs időszakban nyílik valamilyen virág. Az erdőkben, réteken, számos ritka és védett növényfaj él, s több ismert gyógynövényfaj is megterem. Az idős erdőrészek természetes és mesterséges odúiban, valamint gallyfészkeiben számos madárfaj tanyázik, s a Zempléni-hegységben élő kisemlősök is szép számban képviseltetik itt magukat. Az őshonos nagyvadak, a gímszarvas, őz, vaddisznó mellett a muflon is megtalálható itt. Rendkívül gazdag a rovarvilág, több ritka és védett faj található a környékbeli erdőkben. Az erdők növénytakaróján, a bomló korhadékokon, a réteken sokféle ehető gomba él. Természeti adottságai kedveznek az erdő- és vadgazdálkodásnak, üdülési potenciálja is jelentősen fejlődik. Számos turistaút halad el mellette, közvetlen környéke bővelkedik természeti szépségekben, történelmi és irodalmi emlékhelyekben. Dinamikusan fejlődő infrastruktúrájával, bővülő szálláslehetőségeivel és egyéb más szolgáltatásaival egyre vonzóbb turisztika célponttá válik az idelátogató turisták számára. Az érintetlen természeti környezet és a városhoz való közelség pedig egyre több letelepülni vágyó családot vonz a községbe.
Közművek Pálháza rendkívül jó közműellátottsággal bír. A város minden lakása rendelkezik árammal, 92%-uk ivóvíz hálózati kapcsolattal, 85,8%-uk pedig a szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás. 305 háztartás rendelkezik kábeltelevízióval, 70 pedig ISDN vonallal. 402 lakás rendszeres hulladékgyűjtést végez a városban. A településen 370 személygépkocsi, valamint 5 nyilvános telefonfülke található. A közműszolgáltatás témakörében először az ivóvízhálózatba, valamint a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások arányát vizsgáltuk. Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 1997-2006 között 82%-ról 91%-ra nőtt, míg a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya 1999-2006 között 57%-ról 86%-ra emelkedett. Az ivóvíz hálózatba nagyobb mértékben kötötték be a lakásokat, mint a szennyvízhálózatba. A következő diagrammok a táblázatban feltüntetett adatokat szemléltetik. Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%) 1997-2006 92% 90% 88% Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%)
86% 84% 82% 80% 78% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Forrás: KSH Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 1999-2006 90% 80% 70% 60% Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%)
50% 40% 30% 20% 10% 0% 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
31 / 96
2006
Forrás: KSH Közműolló (m) 1999-2006 1200 1000 800 Közműolló (m) 600 400 200 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
32 / 96
Összefoglaló SWOT-elemzés és problémafa ERŐSSÉGEK Pálháza központi szerepe a térségi településhálózatban Komolyabb szennyeződésektől mentes természeti környezet Egészségügyi ellátás jó színvonalú A foglalkoztatáshoz a településen és vonzáskörzetében az aktív korú munkaerő biztosított Ipari szakmakultúra és hagyományok megléte Hagyományokra, falusi értékekre épülő környezet Közeli nyitott határok, komplementaritás, nemzetközi együttműködések lehetősége A város közműellátottsága jó A legek városa Kivételes mikroklíma A hegyköz földrajzi középpontja Viszonylag állandó korösszetétel Kereskedelmi központ A Zempléni tájvédelmi körzet mellett található Különleges madárvédelmi körzet mellett fekszik Az országos bicikliút nyomvonala átmegy a városon A fejlődés iránt elkötelezett, stratégiában gondolkodó városvezetés Előnyös földrajzi fekvés Civilszervezetek jelenléte Erős kulturális intézményi háttér Egyedülálló mikroklímával rendelkezik Turisztikai attrakciók közvetlen közelsége (Sárospatak, Füzérradványi kastély, Füzéri vár, stb.) Városkörnyéki turisztikai attrakciók jelentős száma Egyedülálló természeti képződmények közvetlen közelsége
33 / 96
GYENGESÉGEK Munkahelyek alacsony száma Relatíve nehézkes, periférikus megközelíthetőség Nincs „igazi” belvárosa, illetve nem összekapcsoltak az elemei (falusias jelleg jellemzi) Alacsony jövedelmek, gyenge vásárlóerő, kereslet A fejlesztésekben érdekelt intézmények, szervezetek koordinálatlansága, együttműködésük hiánya Barna mezős, rozsda területek rehabilitációja megoldatlan Kevés a terület a zöldmezős beruházásokhoz Kényszervállalkozások jelenléte Kvalifikált munkaerő elvándorlása Nagyszámú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló Turisztikai termékek hiánya a kedvező adottságok ellenére Kulturális rendezvények, programok ciklikussága Szolgáltatások hiánya Vállalkozói összefogások hiánya Hegyközi települések összefogásának hiánya Alacsony a kistérségben működő szervezetek közötti partneri együttműködés foka Szakképzési rendszer hiányosságai, nem piacelvű képzések Tőkeszegény vállalkozások Külső befektetők hiánya Térségmarketing hiánya A gazdaság és oktatás közti kapcsolatok, kölcsönhatás hiánya
Egyedülálló, az ország legrégebbi kisvasútja „Legek városa” (legészakibb, legkisebb lélekszámú, legrégibb kisvasúttal rendelkezik, legmagasabb az 1 főre eső diplomások száma) Múzeumok és kiállítóhelyek megléte (az egyetlen perlit-kiállítás) Nemzetközi Kéktúra Útvonal a településen halad át (Kassa-Sátoraljaújhely) Nyitott, ambíciózus városvezetés
34 / 96
LEHETŐSÉG-KIHASZNÁLÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK Koordinált település-rehabilitációs programok indítása Középfokú (szak)képzés indítása, szakmaképzés Kistérségi méretű integrált turizmusfejlesztési projektek elindítása Összehangolt KKV fejlesztés Célzott gazdaságfejlesztési koncepció kialakítása és vállalkozási aktivitás ösztönzése Városfejlesztési Társaság létrehozása, a tervezés és operatív végrehajtás feladataira A helyi védelemre érdemes épületekben a kulturális turizmus fogadására alkalmas intézményrendszer kiépítése (kézműves tábor, néprajzi bemutató) Közös öko-turisztikai, aktív és lovasturisztikai programok a térségben Az Északerdő aktívabb közreműködése és kooperációja A település térségszervezői szerepének erősítése Kulturális intézmények fokozottabb, hatékonyabb működése a vállalkozói szférával, turisztikai szolgáltatókkal Pálházai Turisztikai Pont felállítása EU-s fejlesztési pályázati források igénybevétele
…..
35 / 96
VESZÉLY-ELHÁRÍTÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK A szoros kistérségi, hegyközi együttműködés – a térséget alkotó települések közti konfliktusok következtében – gyengül – aktív kezdeményezések tétele ennek elkerülésére. Az át nem gondolt turizmus erősíti a környezet maradék értékeinek (táj, extenzív gazdálkodás stb.) erodálódását – tudatos fejlesztéssel elkerülhető. Konfliktusok a turisták és a helyi lakosság között – belső felkészítéssel, marketinggel, kommunikációval elkerülhető A fizetőképes kereslet nem növekszik – gazdasági vonzerő növelésével befektetések, jövedelemtermelőképesség növelése szükséges A partnerkapcsolatok nem megfelelő működése aktív kezdeményezésekkel elkerülhető. További távolodás a szomszédos településektől a kooperációval elkerülhető A vállalkozások tőkeszegénység miatti versenyképtelensége fokozódik, újabb munkahelyek szűnnek meg Kevés megvalósítható pályázat készül
A környezeti elemek bemutatása Levegő Pálháza település levegőtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségei közé tartozik. A megyében, illetve Pálházán nem tapasztalható jelentős ipari eredetű szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegőszennyezésekért felelős vegyi- és nehézipari művek és az erősen levegőszennyező hőerőművek. A megyére is jellemző, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhető, hogy ezen a téren a jövőben sem fog romlani a helyzet. E kedvező eredmény okai a termelés jelentős visszaesésével is magyarázható. A csökkenésben kiemelten szerepel a korszerűbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedéséből is adódó ésszerűbb energiafelhasználás következtében csökkenő ipari energiafelhasználás. Ezeken túlmenően a katalizátoros gépjárművek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának csökkenése és az évenkénti környezetvédelmi ellenőrzés bevezetése, és nem utolsósorban a közel két évtizede működő környezetvédelmi hatósági munka eredményessége is szerepet játszott e kedvező értékek kialakulásában. Környezet- egészségügy A környezet- egészségügy olyan – az emberi egészséget és életminőséget érintő – tényezőkkel foglalkozik, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg. A környezet – egészségügy elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkozik a jelen és a jövő társadalom egészségi állapotának javítása érdekében. Az ember általános egészségi állapota és a fejlődés szoros összefüggésben áll. Ezen belül az általános egészségi állapot és az elemi környezetvédelem (a levegő, a víz, a talaj tisztasága, az ökonómia egyensúlya, a fajok variabilitása) összefüggései nyilvánvalóak. Az emberi egészség fenntartásában a környezeti hatások mellett – amelyek hatása igen eltérő lehet, a természeti környezet mellett az ipari termelés, a mezőgazdaság, a közlekedés különböző fejlettségi szintje - természetesen fontosak az alábbi tényezők: - genetikai tényezők, az életmód, lelki tényezők, - társadalmi hatások: jövedelemviszonyok, foglalkoztatottság, képzettség, lakásviszonyok, kriminalitás stb., - nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás színvonala, míg egyes megbetegedések kialakulását kizárólag kedvezőtlen, környezeti hatások okozzák, a legtöbb betegség esetében a negatív, környezeti hatások áttételesen kockázati tényezőként hatnak.
36 / 96
Környezetbiztonság Egy település környezetbiztonsági helyzetét sok és sokféle tényező befolyásol(hat)ja. Alapvetően természetes (pl. a földrengések) és mesterséges eredetűek (pl. ipari haváriák) ezek, illetve némely esetben a kettő közötti átmenet (pl. árvizek) határozza meg lényegüket. Ide sorolhatóak azok a rendkívüli események, amelyek a környezet állapotában kedvezőtlen változásokat okoznak és ez által az emberi életben, életminőségben is hasonlókat indukálnak. A települési környezetbiztonság különösen azért érzékeny problémakör, mivel a környezeti elemek állapotváltozása viszonylag kis területen jelentős számú embert és materiális, illetve nem anyagi értéket érinthet. A bekövetkező események érinthetnek egy- vagy több környezeti elemet, lehetnek egyszeriek, vagy ismétlődőek, gyakoriak vagy ritkák, tartósak, vagy rövid idő alatt lejátszódóak (ezek csak példák a veszélyek elemezhető és sokszor mérhető paraméterei közül). Bekövetkezésük valószínűsége és az általuk potenciálisan okozható kár együttesét kockázatnak nevezi az ezzel foglalkozó szakirodalom. A környezet biztonsága jellemezhető ezzel a kockázattal, a kialakulási okokkal, a mérséklés lehetőségeivel. A korábbi konkrét esetek elemzésével, a potenciális veszélyforrások feltérképezésével, a lehetséges modellezési eljárások alkalmazásával az ellenük való védekezés, megelőzésük, elhárításuk és a helyreállítás hatékonyabb, gyorsabb és esetleg olcsóbb is lehet. Természetes eredetű veszélyként főként a belvíz alkalmankénti megjelenése értelmezhető. A belvíz az utóbbi évtizedekben ciklusosan megjelenve újra súlyos problémaként. Az alattomos, főként a csapadékosabb időjárásnak köszönhető esemény komplex védelmielhárítási feladatot jelent. Megjelenésének nemcsak természetes, de antropogén okai is vannak, többek között az elvezető csatornák évtizedes elhanyagoltsága, sőt gyakran hiánya, a csatornázottság hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. Környezetbiztonsági szempontból a tüzek is megemlítendők, különösen a mezőgazdasági táblákon keletkező tarló, illetve bozóttüzek okozhatnak veszélyt.
37 / 96
Környezeti nevelés A környezeti nevelés rendszerint elsősorban a természet védelmére, megőrzésére irányul. Hagyományosan a természet, az élő táj jelenti a közvélemény számára a környezet szó tartalmát. A környezeti nevelés fogalmának az új évezredben azonban ki kell terjednie a természeti és az épített környezethez fűződő kapcsolatokra, magatartásformákra is. Színhelye elsősorban a helyi közoktatási intézmény. A környezeti nevelés létjogosultságát mára nem szükséges bizonygatni, hiszen Magyarország lakosságának 64%-a városokban él. A környezeti nevelés célja a környezet ökológiai sajátosságainak és összefüggéseinek felismertetése. A környezeti kölcsönhatásainak megismerésével és tudatosításával, az emberek szokásainak és életmódjának feltárásával elősegíthető a környezettudatos magatartás. A cél a környezet és a benne élők együttes fenntarthatósága és életminőség javítása. A környezeti nevelés helyi sajátosságokból építkezik, a közvetlen környezet megismerésére és megóvására késztet. Foglalkozik a település múltjával, jelenével és jövőjével. A fenntarthatóság szempontjából vizsgálja az élőlények és a környezeti tényezők egymásra hatását, a település egészséges környezete érdekében segíti a személyes és a kisközösségi felelősség megerősödését. Mindehhez aktív módszereket és iskolán kívüli helyzetek sokaságát igényli. A környezeti nevelés össze kell, hogy hangolja a természeti és a társadalmi vonatkozású foglalkozásokat, tantárgyakat, és jó, ha a globális problémákra is figyelmet fordít (levegő-, zaj-szennyezés, hulladékkezelés, ózonpajzs, konfliktus megoldás, másság-tolerancia, stb.) Az információszerzés és feldolgozás pontosságára, tudományos módszerek alkalmazására nevelhet, bevezethet a nyomtatott és az elektronikus adatbázisok használatába. Okvetlenül beavat az emberi tényezők problémáiba (egyéni és csoportos döntések, vélemények befolyásolása, meggyőzési stratégiák stb.) A környezeti nevelés átfogó célja a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, hogy "a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését." A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, a természetet, az élő és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása minden gyermeket nevelő intézmény célja. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért az iskolai oktatásnak és nevelésnek elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése. A legfontosabb cél azonban a saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Emellett lényeges szerep jut a lakóhelyen és környékén felmerülő környezeti problémák felkutatásának, a környezeti konfliktusok felismerésének, megoldások keresésének. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség, felelősség és tisztelet. Olyan állampolgárrá váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket. 38 / 96
A helyi közösségek szervezésének legfontosabb intézményi kerete napjainkban a helyi önkormányzat. Rendelkezik a legitimációval, helyismerettel, valamint a közigazgatási és pénzügyi eszközökkel, amelyek képessé és egyben felelőssé teszik e feladat ellátására. Szükségszerű, hogy a környezeti nevelésben is fontos szerepet játsszon. A helyi közösség környezetvédelmi tevékenységének, környezettudatos életvitelének kialakítása azonban lehetetlen pusztán hatósági, azaz autoriter eszközökkel. A helyi környezeti nevelés illetve társadalmi tudatformálás alapkérdése, hogy van-e a fenntartható fejlődés szemléletének helyi mozgástere. A helyi környezeti nevelés és tudatformálás lehetséges kiindulópontja a helyi környezeti problémák feltárása és a helyi értékek tudatosítása.
39 / 96
A fenntartható fejlődéssel összhangban a célállapotok és feladatok meghatározása Levegő Környezeti célállapot:
A jó levegőminőség fenntartása, a település levegőminőségének a további javítása, különösen a szálló por, valamint az allergiát okozó növényi pollenek vonatkozásába. A káros kibocsátásokat csökkentő építészeti, technológiai megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése. A levegő allergén pollentartalmának a csökkentése.
Feladatok:
A dűlőutak és csatornapartok melletti fásítások növelése. A belterületi állattartási rendelet előírásainak szigorú betartása, a külterületi állattartó telepeken a hígtrágya és almostrágya tárolás rendelet szerinti megvalósításának elősegítése, a megfelelő elhelyezés szorgalmazása. A parlagfű folyamatos irtása, elterjedésének megakadályozása, a helyi rendeletben megfogalmazottak betartatása, ellenőrzése. A belterületi burkolatlan utak szilárd burkolattal való kiépítésének folyamatos végzése. A belterületi utak folyamatos tisztítása, nyári időszakban a pormentesítő locsolása.
Talaj Környezeti célállapot:
A talaj termőképességének fenntartása, javítása. A belvizes területek csökkentése. A talajok fizikai és kémiai degradációjának megelőzése. A talajt szennyező potenciális szennyező források felszámolása (pl. műszaki védelem nélküli hígtrágya- és almos trágya tárolók, derítők megszüntetése stb.).
Feladatok:
Minden nemű talajszennyezés, tájsebek felszámolása. A környezetkímélő tápanyag gazdálkodás további kiterjesztése (szerves trágya, szennyvíziszap, komposztok stb.). A talajdegradációs folyamatok mérséklése, az agrotechnika valamennyi közismert (okszerű, kíméletes talajművelés, harmonikus tápanyagellátás, a szerves anyagok, biohulladékok, melléktermékek visszajuttatása, a természeti viszonyokat figyelembe vevő vízgazdálkodás, vetésváltás stb.) eljárásának alkalmazásával. A talajvédelmi munkálatok (meszezés, defláció elleni védelem stb.) elvégzése.
40 / 96
A talajadottságok, művelési ágak, mezőgazdasági termelés intenzitása, gazdasági és környezetvédelmi szempontok összehangolása, A dűlőutak mentén a talajvédő erdősávok visszatelepítése a defláció megelőzése érdekében. A belvízlevezető csatornák folyamatos karbantartása a felszínen összegyűlt csapadékvizek gyors elvezetése, ezáltal a belvizek kialakulásának megelőzése céljából. A rossz minőségű termőterületek újszerű hasznosítása pl. energiafű termesztésére, illetve ipari, kereskedelmi övezetek kialakítására. Az illegális hulladék elhelyezések megszüntetése, az illegális hulladék elhelyezések fokozottabb ellenőrzése, szankcionálása. Az állattartó telepeken az előírás szerinti szigetelt hígtrágya és almostrágya tárolók kiépítése, a hígtrágya elhelyezések engedéllyel történő megvalósítása és szigorúbb ellenőrzése. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a lakosság ösztönzése a hálózatra történő rákötésre.
Felszíni és felszín alatti vizek Környezeti célállapot:
A település egyes területrészének nagyfokú belvizes veszélyezettsége, a kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények erősödése miatt a rendkívüli helyzetekre is fel kell készülni. A település vízkészleteinek megőrzése és fenntartható vízkészlet gazdálkodás biztosítása. A talajvízbe és a belterületi csapadékvíz árkokba történő illegális lakossági szennyvízbevezetések megszüntetése, a szennyvízcsatorna hálózat teljes körű kiépítésével. Az állattartásból eredő folyékony hulladék elhelyezésének megoldása, az illegális elhelyezések (termőterület, csapadék-szennyvízgyűjtő rendszer) maximális visszaszorítása. A szennyvízcsatorna hálózat teljes lefedettségének a megvalósítása, a szikkasztásból eredő terhelések minimalizálása, a talajvízszint tartósan magas állásának a csökkentése. A szennyvíztisztító telep fejlesztésével a tisztított szennyvízben az előírt kibocsátási határértékek folyamatos biztosítása, a befogadó terheléseinek a csökkentése.
Feladatok:
A belvízvédelmi biztonság fokozása. A belterületek csapadékvíz elvezetésének biztonságossá tétele, a kül- és belterületi művek kapacitásának összehangolása, a lakott területek vízelvezésének elsődlegességének biztosítása.
41 / 96
A szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának, technológiai fejlesztésének elvégzése 2015-ig. A kibocsátott szennyvizekben az előírt kibocsátási paraméterek folyamatos biztosítása, ezáltal a befogadó Winter belvízcsatorna terheléseinek a csökkentése. A potenciális szennyező források felkutatása. A pontszerű szennyező források felkutatása, felszámolása. A belvíz védekezési tervek rendszeres felülvizsgálata, karbantartása.
Élővilág A védett és nem védett természeti táj –mint élőhely- védelme kiemelt fontosságú, mert csak ez által valósulhat meg a fajok védelme és a biológiai sokféleség megőrzése. A fejlesztések során nem csupán a jelenlegi állapot fenntartását kell elérni, hanem meg kell akadályozni a károsodásnak kitett élőhelyek további degradációját. Az élővilág védelme szempontjából legnagyobb értéke az erdőnek, a külterületen ezen kívül az erdősávrendszernek van. Ez az igény egybeesik a szélerózió elleni védelemmel, a tájesztétikai fejlesztésekkel, a biológiai kondicionálással. Környezeti célállapot és feladatok:
Az élővilág biodiverzitásának megőrzése, növelése. A helyi védett természeti értékek védelmével, használatának szabályozásával és folyamatos ellenőrzésével a védett értékek fenntartása, megőrzése, új védett értékek kijelölése. A belterületen a zöldterületek gondozásának és ápolásának ellenőrzése.
Környezetegészségügy Alapvető feladat olyan környezet biztosítása a településen, amely lehetővé teszi az itt élők számára, hogy szép, tiszta és egészséges környezetben éljenek. Ennek érdekében a környezeti terheléseket minimalizálni szükséges, a környezeti kibocsátások tekintetében pedig az előírt határértékeket szigorúan be kell tartatni, túllépés esetén meg kell hozni a szükséges intézkedéseket (bírságolás, megszüntetés). Környezeti célállapot:
Csökkenteni a szálló por és általában a levegőterhelő anyagok kibocsátását. Az allergiás megbetegedések számának a visszaszorítása. A felszíni és felszín alatti vizek terhelésének a csökkentése a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének a megvalósításával. Az EU új követelményeinek megfelelő ivóvíz biztosítása.
Feladatok
Az allergén növények visszaszorítása érdekében a helyi rendeletben meghatározottak szigorú betartatása.
42 / 96
Az ivóvízminőség javító programban való részvétel, a program megvalósítása.
Szennyvízkezelés és csatornázottság A szennyvízelvezetés lefedettségének a növelése és a szennyvíztisztító telep fejlesztéseinek a megvalósítása fontos feladat, hiszen ezáltal csökkenthető, megszüntethető a talajok és talajvizek folyamatos terhelése a szikkasztások megszüntetésével. Környezeti célállapot: A szennyvíztisztító telepi fejlesztésekkel a kibocsátások csökkentése, a befogadó terheléseinek a csökkentése, a vízminőség javítása. Feladatok: A szennyvíztisztító telep fejlesztéseinek megvalósítása 2015-ig, ezáltal folyamatosan biztosítani az előírt kibocsátási paraméterek betartását, minimalizálni a befogadó terheléseit. Hulladékgazdálkodás Környezeti célállapot: Az illegális hulladék-elhelyezések megszüntetése szankcionálási rendszer bevezetésével.
egy
hatékonyabb
ellenőrzési,
Területhasználat, zöldfelület-gazdálkodás, településtisztaság Környezeti célállapot: A település zöldfelületeinek lehető legnagyobb mértékű fejlesztésével (mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonatkozásban), a belterületi zöldfelületek és védőerdők kiterjedésének szinten tartásával esztétikailag kellemessé tenni a település lakókörnyezetét, növelni az itt élők komfortérzetét, lehetőséget teremteni a pihenés, a napi felüdülés, a szabadidő külső térben történő hasznos eltöltéséhez a különböző korosztályok rekreációs igényeinek kielégítése céljából. Feladatok:
A települési zöldfelületek folyamatos ápolása, gondozása. A belterületen az intenzíven művelt területek további bővítése. Az allergén fafajok kiváltása őshonos fafajokkal. A zöldterületeken az elöregedett, balesetveszélyes faegyedek kivágása ás pótlása. Az utak hómentesítésénél a só használatának a csökkentése, új környezetkímélő módszerek bevezetése.
43 / 96
Mezővédő erdősávok telepítése a dűlőutakon és csatornapartokon.
Közlekedés Feladatok: A belterületi úthálózat korszerűsítése, a karbantartások folyamatos elvégzése. Energiagazdálkodás Környezeti célállapot: Az alternatív energiaforrások használatának bevezetése és az elterjesztése. A fosszilis energiahordozók használatának a fokozatos csökkentése, ezáltal a környezeti terhelések csökkentése. Feladatok
A település biztonságos energiaellátása. A lakossági energiahatékonyság javítása. Fokozottabb tájékoztatás az alternatív energiaforrások használatáról, lehetőségeiről. Új ösztönzési rendszer kialakítása az alternatív, környezetkímélő energiaforrásokat bevezetők számára.
Környezeti nevelés A lakosság tájékoztatása, informálása folyamatosan végezendő feladat. A környezeti nevelés szempontjából legfontosabb fiatal generációt több hatás is éri ezen a téren. A környezeti nevelés akkor hatékony és eredményes ha az iskolai oktatás és nevelés és a családi minta összhangba van és jól kiegészítik egymást. A fiatal korosztály még sok esetben találkozik azzal a ténnyel, hogy mást tanul és mást tapasztal a gyakorlatban. Ennek a kettőségnek a felszámolása alapvetően fontos a környezettudatos, környezetét szerető és azért tenni akaró új generáció kialakulásához. Nagyon fontos, hogy minél több helyi vagy régiós kezdeményezésű civil szervezet alakuljon, amelyek felvállalják a szűkebb-tágabb környezetük tájékoztatását, mozgósítását és aktív bevonását a környezetvédelmi problémák megoldásárban.
44 / 96
Az LA-21 program megvalósítását segítő módszerek Fórumok, partnerségi kapcsolatok A helyi fenntartható fejlődés megvalósításának alapjai:
A lakosság bevonása a döntési folyamatokba és az érdekegyeztetési folyamatokba. A helyi kezdeményezések, lehetőségek és szerveződések támogatása. Mozgósító erejű, nyitott és előremutató településpolitika folytatása. A település külső képét és az ott-tartózkodás minőségi feltételeit folyamatosan javító törekvések (kultúra, szabadidő, pihenés). Aktív részvétel a fenntartható fejlődés regionális akcióiban. Állandó kommunikáció és összhang a település és a gazdálkodók között. Összhang a településfejlesztési politika és a finanszírozási lehetőségek között. A munkanélküliek tartós részvételének biztosítása a gazdasági folyamatokban. A közösség példamutató, környezetkímélő magatartása. A környezeti szabályok-előírások körültekintő alkalmazása. A környezeti állapot, és intézkedési terv folyamatos aktualizálása.
Forrás: Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programja elkészítéséhez A tájékoztatás területei, módjai: A település honlapján az LA-21 programmal kapcsolatos információk, tervek folyamatos megjelentetése, lehetőség biztosítása a lakosság véleményének a megtételére. Tájékoztatás az LA-21 programról és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekről, elképzelésekről. Rendszeresen fórumok tartása, ahol a település vezetése, a szakemberek tájékoztatják a lakosságot az LA-21 program aktuális kérdéseiről, kérik a lakosság véleményét a tervezett fejlesztésekhez. A településen folyamatosan „zöldszám” üzemeltetése, melyen keresztül a lakosok folyamatosan tehetnek bejelentéseket-, tehetik fel kérdéseiket a környezetvédelemmel és az LA-21 programmal kapcsolatosan. Az LA-21 program keretén belül, annak folyamatos ellenőrzése során, a környezetvédelmi program ellenőrzése során kialakított rendszer és módszer sikeresen alkalmazható, használható.
45 / 96
Oktatás, képzés A fenntartható fejlődés megvalósítása során nélkülözhetetlen az oktatás-képzés célirányos fejlesztése. A fenntartható fejlődésközpontú oktatás alapelvei:
Komplex szemlélet, a környezeti- gazdasági-társadalmi összefüggések integratív, rendszerszemléletű megközelítése.
Az egész életen át való tanulás- képzés igénye.
Az oktatás lényege a tudás közvetítése, de irányt kell mutatni a követendő fogyasztásiés viselkedési formák irányában is.
Nyitottság az oktatási-képzési struktúrák változatosságára.
A fenntartható fejlődés profilú iskolák tevékenységét nemzetközi tanúsítvánnyal ismerjék el.
A nemzeti környezeti nevelési stratégia sikeres megvalósításához szükséges a nevelési területek összevont érvényesítése: Magánélet, személyes környezet, példamutatás (család, életmód, egészségnevelés, szabadidő, túrizmus), a lokális nevelés és cselekvés színterei. Társadalmi környezet: hagyományok tisztelete, művészetek, tudomány, vallás, termelés, gazdaság, munkahely, önkormányzatok, civil közélet, környezeti információ, média. Intézményes környezeti nevelés-képzés: az életkor sajátosságai, óvoda, tanóra, tantárgy, iskolai tanórán kívüli nevelés.
46 / 96
Stratégia Célállapot Cél a fenntartható fejlődés elősegítése, melynek következményeként megvalósul az erőforrások gazdaságos felhasználása. Fellendül a kistérség gazdasága, fejlődik társadalma, új munkahelyek jönnek létre, bővülnek a jövedelemszerzési lehetőségek és a lakók több figyelmet fordítanak a környezetvédelemre és a megújuló energiaforrások használatára. A Város vezetése a lakossággal együttműködve pedig mindent megtesz azért, hogy a fenntarthatóság szolgálatában álló döntések szülessenek és a környezeti erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó fejlesztések valósuljanak meg. A jövőkép eléréséhez azonban hosszú távú (9–20 év) célkitűzések, középtávú (4–8 év) tematikus célok, ill. rövidtávú (1–3 év) részcélok megvalósulására van szükség. Prioritások A fenntartható fejlődéshez, mint központi célhoz szükséges a fenntarthatósági pillérek megerősítése. A megerősítések fontossági sorrendbe helyezése prioritásuk szerint kell, hogy történjen. Az elsőrendű szolgáltatási igények és problémák, kérdések felfedése a közösségi kérdőíveken keresztül. Társadalmi prioritások: helyi egyetértés megteremtése a tagtelepülések alapértékeiről, az egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és jövő generációi számára szükséges feltételek biztosításával. társadalmi szemléletformálás a Fenntarthatóság jegyében, intézményi működés hatékonyságának növelése egészségügyi helyzet fejlesztése, szociális helyzet fejlesztése, oktatás, képzés fejlesztése közbiztonság fejlesztése, kulturális élet gazdagítása, esélyegyenlőségi jogok biztosítása, közösségi közlekedés fellendítése gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése. Gazdasági prioritások: jelentős mértékben támaszkodik az emberi munkaerőre, a megújuló energiaforrásokra, erőforrásokra és a nemzetgazdaság egésze szempontjából optimális gazdasági formációkra. Nemzetközi együttműködés az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése, ipar fejlesztése,
47 / 96
mezőgazdaság fejlesztése, gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése, vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése munkahelyteremtés.
Környezeti prioritások: a káros anyagoktól való védelemmel és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával garantáljuk a lakosság hosszú távú jólétét, valamint a növény és állatvilág életkörülményinek és sokszínűségének fennmaradását. Környezet ismeret, környezettudatosság Települési és épített környezet védelme a lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, zaj) infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése, energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása, zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása hulladékgazdálkodás. Várható hatások A Local Agenda 21 terv készítése során a Fenntartható Fejlődés eléréséhez kitűzött fő és részcélok, valamint az ezek megvalósításához szükséges programoknak lehetnek közvetett és közvetlen hatásai az egyes fenntarthatósági pilléreket tekintve. A várható hatásokat a 3 fő pillérre vonatkozóan az alábbiakban soroljuk fel: Társadalmi hatások: környezettudatos nevelés az oktatásban, közoktatás helyzete javul, korszerűsödik, a lakosság környezettudatossága nő, esélyegyenlőség javulása, egészségügyi ellátás javul, elvándorlás mértékének csökkenése, a lakosság korösszetétele javul, a lakosság gyermekvállalási kedve nő, a fiatal munkaerő helyben maradása, munkanélküliség csökken, kulturális értékek, hagyományok, sport, művelődés megőrzése, vendéglátás, idegenforgalom, turizmus javul, látogatók számának növekedése, szociális ellátás javul, közbiztonság javul, javuló életminőség. Gazdasági hatások: infrastruktúra javul,
48 / 96
közösségi közlekedés javul, megközelíthetőség javul, vállalkozások száma nő, beruházások száma nő, turizmus, idegenforgalom fellendülése, megújuló- és energiatakarékos energiaforrásokra való áttérések, foglalkoztatás, munkaerőpiac helyzete javul.
Környezeti hatások: a környezet minősége, állapota javul, a levegő minősége nem romlik, a talaj minősége javul, a felszín és felszín alatti vizek minősége javul, szennyezettsége csökken, a zaj és rezgés okozta környezetterhelés csökken, hulladékgazdálkodás helyzete javul, a zöldfelületi rendszerek állapota, minősége javul, biológiai aktivitásérték növekszik, védett területek és helyi értékek fennmaradnak, új védelem alá helyezendő területek, értékek kijelölése, természetes élőhelyek fennmaradnak.
49 / 96
Megvalósítás Jelen fejezetben a fenntarthatósági pillérekre vonatkozó prioritások megvalósításához szükséges részprogramok, projektek kerülnek felsorolásra, részletesen tárgyalva a várható eredményeket és a megvalósítás körülményeit, feltételeit (cél, célcsoport, ütemezés, partnerek, beruházási költség, megvalósítási keretek). Az egyes intézkedések kijelölésénél forrásként szolgáltak a Kistérség pályázati anyagai; a folyamatban lévő, vagy beadásra tervezett pályázatokon kívül a tervi hierarchiában felsőbb szinten lévő tervek, programok, koncepciók, stratégiák által megjelölt fejlesztési irányokat vettük figyelembe. A megjelölt fejlesztési programok ajánlások, melyek a fenntarthatósági szempontok érvényesülését célozzák, irányt mutatnak a további feladatok kitűzéséhez. Társadalmi pillér A Fenntartható Fejlődés társadalmi pillére a jelenlegi és a jövő generációinak szükséges társadalmi feltételek biztosítása az egészséges, biztonságot nyújtó élettér kialakításához. Társadalmi szemléletformálás Az intézkedés célja: a jelen és a jövő generációk számára a fenntarthatósági szempontok megismertetése. PROJEKTEK: Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport
Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése a helyi média bevonásával Rendszeres, a környezettudatos társadalmi magatartást (komposztálás, szelektív gyűjtés, tudatos vásárlás, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megőrzését elősegítő társadalmi fórumok szervezése, melyről a helyi média is rendszeresen és kiemelten tudósít. Lakosság
Érintett terület
helyi értékek védett értékek a települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
az első Local Agenda 21 fórum
Partnerek
Önkormányzatok meghívott előadók
Beruházási költség 1.000.000 Ft/év
50 / 96
Megvalósítási keret
pályázati forrás saját forrás
Intézményi működés hatékonyságának növelése Az intézkedés célja: a településeken működő intézmények, közintézmények, szervezetek vizsgálata, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést és a lakossággal való kapcsolat fejlesztését, könnyebb és gyorsabb ügyintézést. PROJEKTEK: Projekt neve
Eszközbeszerzés a hatékonyabb intézményi működés érdekében
Projekt célja
Eszközbeszerzés a zöld beszerzés szempontjainak figyelembe vételével.
Célcsoport
Önkormányzati alkalmazottak
Érintett terület
Érintett önkormányzatok
Javasolt ütemezés
rövid- és középtáv
Partnerek
Önkormányzatok
Beruházási költség projektmérettől függően Megvalósítási keret
pályázati forrás saját forrás
Célcsoport
A civil társadalom és a helyi közigazgatás szereplői közötti együttműködés fejlesztése A hatékonyabb közösségi részvétel elősegítése, párbeszédprogramok, fórumok (akár interneten keresztül) révén a lakosság és a hivatalok, hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának növelése. Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
Partnerek
Önkormányzatok Civil szervezetek
Projekt neve
Projekt célja
Beruházási költség projektmérettől függően Megvalósítási keret
pályázati forrás saját forrás
51 / 96
Egészségügyi helyzet fejlesztése Az intézkedés célja: Egészséges és kulturált környezet, illetve életkörülmények biztosítása, életminőség javítása. Prioritása az önkormányzatok alapvető feladatai közé tartozik az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása. PROJEKTEK: Projekt neve
Célcsoport
Az optimális környezet―egészségügyi helyzet biztosítása Egészséges és kulturált környezet biztosítása, a környezetegészségügyi helyzet folyamatos figyelemmel kísérése és értékelése, szükség esetén az illetékes hatóságok bevonása és a megfelelő intézkedések megtétele. Települési egészségterv készítése, kidolgozása. Lakosság
Érintett terület
Érintett önkormányzatok közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
Projekt célja
Beruházási költség projektmérettől függően Megvalósítási keret
pályázati forrás saját forrás
Projekt neve
Célcsoport
Prevenció és rehabilitáció megvalósítása az egészségügyben Primer prevenció megvalósítása, melyen keresztül szűrésekkel, az életmód és az egészségügyi szemlélet formálásával, tanácsadással a betegségek bekövetkezésének gyakorisága csökkenthető - ez pedig jóval olcsóbb, mint az adott betegség ellátása. Szekunder prevenció során - ha már kialakult valamilyen betegség - arra kell törekedni, hogy ne alakuljon ki további szövődmény, ill. irreverzibilis folyamat - megfelelő orvosi ellátás biztosítása. Ha mégis kialakul károsodás, akkor a tercier prevenció keretén belül törekedni kell arra, hogy mindez ne okozzon zavart a társadalmi életben történő részvételkor, ill. ne alakuljon ki rokkantság. Amennyiben a rokkantság nem elkerülhető, fontos, hogy a beteg a maradék képességeinek maximális felhasználásával képes legyen minimálisan az önellátásra, és ha lehetséges, az újbóli társadalmi beilleszkedésre - ez a rehabilitáció megvalósításának esete, amikor szakképzett szociális munkások, ápolók alkalmazását kell biztosítani. Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Projekt célja
52 / 96
Javasolt ütemezés
Folyamatosan – feltételek megteremtése rövidtávon
Partnerek
Önkormányzatok Körzeti orvosok Egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozások
Beruházási költség projektmérettől függően Megvalósítási keret
pályázati források saját forrás
Projekt neve
Rendelők, eszközök, épületek felújításának biztosítása
Projekt célja
Az egészségügyi alapellátáshoz szükséges feltételek biztosítása (az orvosi rendelők akadálymentesítése, rendelők korszerűsítése, gépkocsipark fejlesztése).
Célcsoport
Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Középtáv – 2017
Beruházási költség projektmérettől függően Megvalósítási keret
pályázati források saját forrás
Szociális helyzet fejlesztése Az intézkedés célja: korszerű infrastrukturális keretek között működő, a lakosság igényeit kielégítő szociális ellátás biztosítása PROJEKTEK: Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek
Szociális szolgáltatások fejlesztése A szociális szolgáltatások körének szélesítése, a természetbeni szolgáltatások színvonalának javítása, a házi gondozás minőségének javítása, nappali szociális ellátás megvalósítása, ahol szükséges az ellátás elhelyezésére szolgáló épület felújítása. Hosszútávon önkormányzat által üzemeltetett bentlakásos intézmény kialakítása. Lakosság Érintett települések közigazgatási területe Folyamatosan – Önkormányzat hosszútávon Önkormányzatok Alapítványok Jelenleg is működő szociális intézmények
53 / 96
Beruházási költség projektmérettől függően pályázati forrás Megvalósítási saját forrás keret magántőke Oktatás, képzés fejlesztése Az intézkedés célja: a kistérségben található oktatási intézményekben fellelhető képzés, oktatás fejlesztése, továbbképzések, tanfolyamok indítása a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében. Prioritás a lakosság környezettudatosságának növelése. PROJEKTEK: Projekt neve
Természettudományos oktatás Célja az érintett oktatási intézményekben a korszerű és magas Projekt célja szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszerének kialakítása, költséghatékony módon. Iskolások Célcsoport Oktatók Tanárok A kistérség oktatási intézményei Érintett terület Önkormányzatok Javasolt ütemezés Folyamatosan Beruházási költség Projektmérettől függ Megvalósítás helye Oktatási intézmények Megvalósítási Pályázati forrás keret Projekt neve
Szakképzések körének fejlesztése az oktatásban
Érintett terület
A projekt célja a fenntarthatóság terén olyan szakemberek képzése, akik az érintett területen fejleszteni kívánt ipar és vállalkozások számára elérhető munkaerőként jöhetnek számításba, ezzel segítve a lakosság kistérségen belüli munkához való jutásának biztosítását. Iskolások Oktatók Tanárok oktatási intézmények
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
Projekt célja
Célcsoport
Beruházási költség Megvalósítási keret
54 / 96
Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport Érintett terület
„ÖKO iskola” programban való részvétel Az Ökoiskola cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiai értékeit. Az Ökoiskola cím adományozása kapcsolódik az ENSZ "A fenntarthatóságra oktatás" 2005 - 2014 . évtizedének programjához. Az Ökoiskola egyfajta szempontrendszer, mely irányt mutat: Egy Ökoiskolában nemcsak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén. Az oktatásban szerepet kap a környezeti nevelés, a diákok ötleteikkel, munkájukkal segítik az iskola környezettudatos működését. Iskolánk működtetése környezetkímélő, a szülőkkel és a helyi közösséggel együttműködve a helyi környezeti problémák megoldásában. Iskolások Oktatók Tanárok Érintett településeken található iskolák
Javasolt ütemezés
Rövid- és középtáv Önkormányzatok Partnerek Iskolák Beruházási költség projekt méretétől függ Megvalósítás helye Általános és középfokú oktatási intézmények a kistérségben Megvalósítási Pályázati forrás, saját forrás keret Projekt neve
Egészségnap/hét és környezetvédelmi nap/hét
Projekt célja
Az egészségnap olyan projekt, amelyben helyet kaptak a testi és lelki egészséggel kapcsolatos tevékenységek, a fizikai állapotfelméréstől a különböző sporttevékenységeken, az egészséggel kapcsolatos tesztfeladatok megoldásán, az önértékelésen át az önismereti játékokig. A nap programja kiterjedt a családvédelem, az élelem- és kémiai biztonság, a szájhigiénia, a fogápolás, a testhigiénia, a környezetegészség és az egészséges táplálkozás problémáira. Környezetvédelmi nap szervezéssel a diákok környezettudatos életre nevelésének programja, veszélyes hulladékgyűjtési
55 / 96
Célcsoport Érintett terület
akciókkal (pl. elem, használaton papírgyűjtés…) Iskolások Oktatók Tanárok Érintett települések iskolái
kívüli
mobiltelefon,
Javasolt ütemezés
Rövid- és középtáv Önkormányzatok Partnerek Iskolák Beruházási költség projekt méretétől függ Megvalósítás helye Általános és középfokú oktatási intézmények Megvalósítási Pályázati forrás, saját forrás keret Közbiztonság fejlesztése Az intézkedés célja: a települések közbiztonságának javítása PROJEKTEK: Projekt neve
„Településőr” program
Projekt célja
A közrend és a közbiztonság erősítése érdekében településőrök foglalkoztatása.
Célcsoport
Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Hosszútáv
Partnerek
Önkormányzatok
Beruházási költség önkéntesek, alkalmazott településőrök Megvalósítási Önkormányzati és pályázati forrás keret Kulturális élet fellendítése Az intézkedés célja: a kistérség különböző érdeklődésű társadalmi csoportjai számára szervezett programokkal a kikapcsolódási igények kielégítése PROJEKTEK:
56 / 96
Projekt neve
Hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása
Érintett terület
Érintett települések hagyományainak megismertetése, helytörténeti anyagok gyűjtése, dokumentálása és kiállítása. Lakosság Turisták Testvérvárosok Könyvtárhasználók Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
Projekt célja Célcsoport
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
pályázati források saját forrás
Projekt neve
Rendszeres szabadtéri nyári programok
Projekt célja
Hagyományteremtő céllal programok szervezése.
nyári
szórakoztató,
szabadtéri
Célcsoport
Lakosság Közparkok Érintett terület Iskolák Közintézmények udvarai Javasolt ütemezés Közép- és hosszútáv – éves rendszerességgel Önkormányzatok kulturális és művelődési intézményei Partnerek Civil szervezetek Felajánlók Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés
Önkormányzati és intézményi önerő Nemzeti Kulturális Alap Egyéb kulturális pályázati források Vállalkozói támogatások Felajánlások Sportrendezvények Sporttevékenységek, mozgásos tevékenységek megszerettetése, közösségformálás, egészséges életmódra nevelés. Lakosság Sportpálya Közparkok Iskolaudvar Tornaterem Folyamatosan
57 / 96
Önkormányzatok Iskolák Partnerek Sportot támogató civil szervezetek Sport Egyesületek Beruházási költség Projektmérettől függően Civil szervezetek önereje Önkormányzati önerő Megvalósítási Pályázati források keret Tagdíjak Felajánlások
Projekt neve
Ifjúsági programok Helyi és vidéki zenekarok felléptetése, karaoke-party-k, szabadtéri filmvetítés, táncházak, vetélkedők szervezése, ünnepkörökhöz kötődő rendezvények (farsang, húsvétvárás, karácsonyvárás), Projekt célja fiatalok által készített alkotásokat bemutató kiállítások szervezése. Tehetséggondozás a 14 éven aluli korcsoportokban (versenyek, vetélkedők), ünnepekhez, ünnepkörökhöz, népi hagyományokhoz fűződő rendezvények szervezése. Lakosság fiataljai Célcsoport Óvodások, általános iskolások érdeklődők az idősebb korosztályból Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe Javasolt ütemezés Folyamatosan Önkormányzatok Partnerek Iskolák Civil szervezetek, alapítványok Beruházási költség Projektmérettől függően Önkormányzati önerő Megvalósítási Nemzeti Kulturális alap keret Egyéb pályázati források Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek
Programok a középkorú- és idős korosztály számára Kikapcsolódást jelentő közösségi programok a különböző érdeklődési köröknek megfelelően. Könyvtári közösségi programok, nyugdíjasklubok, egyesületek bevonásával. Lakosság Érintett települések közigazgatási területe Szociális intézmények Folyamatosan Önkormányzatok Szociális intézmények 58 / 96
Civil szervezetek, alapítványok Beruházási költség Projektmérettől függően Önkormányzati önerő Civil szervezetek, intézmények és alapítványok önereje Megvalósítási Egyéb pályázati források keret Támogatások Felajánlások
59 / 96
Esélyegyenlőségi jogok biztosítása Az intézkedés célja: a kistérség területén élő kisebbség és fogyatékos személyek a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt az őket megillető jogok biztosításával PROJEKTEK: Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása az oktatásban A cél a magyar közoktatásban elősegíteni az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősíteni az iskolarendszer esélyteremtő Projekt célja szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Pedagógusok Célcsoport Óvodák Iskolák Önkormányzatok Érintett terület intézmény (iskolák, óvodák) Javasolt ütemezés Középtáv Beruházási költség Projektmérettől függően Iskolák Megvalósítás helye Óvodák Megvalósítási Pályázati forrás keret Projekt neve
Projekt neve
Célcsoport
A fogyatékkal élők jogainak biztosítása Az önkormányzatok feladata, hogy gondoskodjon a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló akadálymentesítésről az intézményeknél. Érintett településeken fogyatékkal élő személyek
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Projekt célja
Javasolt ütemezés
Folyamatos Önkormányzatok Partnerek A kistérségben működő segély szervezetek Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Saját forrás keret Pályázati forrás Projekt neve Projekt célja
Fogyatékkal élők integrálása és aktív foglalkoztatása Olyan munkahelyek teremtése, ahol a csökkent munkaképességű, fogyatékkal élő lakosoknak is biztosítani tudnak munkalehetőséget. 60 / 96
Célcsoport
Egy jól működő alapítvány, vagy egyesület sokat segíthet abban, hogy ők is teljes életet élhessenek. Fogyatékkal élők
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan – hosszútáv Önkormányzat Partnerek Vállalkozások Beruházási költség Projektmérettől függ Megvalósítási Pályázati lehetőségek keret Projekt neve
Célcsoport
Akadálymentesítés Az intézmények felújításánál, új épületek létesítésénél biztosítani kell az akadálymentes közlekedés feltételeit. Fogyatékkal élő személyek
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatos
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt célja
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Saját forrás keret Pályázati forrás Közösségi közlekedés fellendítése Az intézkedés célja: A munkaerő mobilitásának biztosításához építeni kell a régió erősségeire, így például a közösségi közlekedés hálózatának fejlesztésével, kiterjesztésével. A program keretében támogatandó a közlekedési rendszerek elektronizálása, az utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának fejlesztése, forgalomirányítási rendszerének és forgalomtechnikai eszközeinek fejlesztése. PROJEKTEK: Projekt neve
Célcsoport
Közösségi közlekedés (tömegközlekedés) Közösségi közlekedés előnyben részesítése: a kistérség közösségi közlekedési feltételeinek fejlesztése a helyi autóbusz-hálózat megújításával, akadálymentesítésével Lakosság
Érintett terület
A kistérség közigazgatási területe
Projekt célja
61 / 96
Javasolt ütemezés
Hosszútáv
Partnerek
Önkormányzatok Szolgáltató
Beruházási költség Beruházástól függő Megvalósítási Pályázati forrás keret
Projekt neve
Célcsoport
A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára ahhoz, hogy valóban növekedjen e közlekedési mód részaránya a közlekedésben. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani, amely csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez, biztosítani kell a belterületeken, a pihenőterületeken és az intézmények környezetében megfelelő számú fedett, támasztós kerékpártároló kiépítést. El kell végezni a meglévő kerékpár utak burkolatának felújítását, új kerékpárutak kialakítását a kerékpárút hálózat bővítésével. A kerékpárutak és a közlekedési utak kereszteződéseit úgy kell kialakítani, hogy az a kerékpárosok számára biztonságosan használható legyen, az autósok számára külön figyelmeztető jelzéseket kell kialakítani, hogy a kereszteződésben kerékpárút keresztezése is történik. Lakosság
Érintett terület
Érintett kistérség közigazgatási területe
Projekt célja
Javasolt ütemezés
Rövid és középtáv Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek Kerékpáros egyesület Beruházási költség Beruházás méretétől függően Megvalósítási pályázati forrás keret Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport
Turisztikailag frekventált területek személygépjármű terhelésének csökkentése Forgalomszervezési, tömegközlekedési, parkolási, esetleg alternatív közlekedési eszközök bevonásával biztosítani kell, hogy a turisták és a helyi lakosság által is gyakran felkeresett helyi látványosságok (természetvédelmi területek, helyi védelem alatt álló területek, műemlékek, stb.) területei személygépjármű terhelése ne nőjön tovább illetve csökkenjen. Lakosság, turisták
62 / 96
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Rövid és középtáv
Partnerek
Önkormányzatok Civil szervezetek
Beruházási költség Beruházás méretétől függően Megvalósítási pályázati forrás keret Gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése Az intézkedés célja: hazánk ifjúsága a demokratikus értékek ismerete és elismerése mellett jogaival tudatosan élő, a felnőtt társadalomba zökkenőmentesen beilleszkedő, s azt innovatív szemlélettel folyamatosan megújító erőforrásként biztosítsa saját maga és közössége boldogulását, érvényesülését. PROJEKTEK: Projekt neve
Célcsoport
Fókuszban az Érintett településeken élő fiatalok és családtagjaik Elengedhetetlen, hogy a gyerekek, a serdülők és a fiatalok szűkebb és tágabb közösségeikben befogadó, toleráns magatartással vegyenek részt, nemzeti és európai identitásuk egyaránt segítse őket a fenntartható, békés társadalom építésében. Alapvető cél, hogy az érintett korosztályok értéknek és a sikeres élet részének tekintsék a családot és a gyermekvállalást, aktívan készüljenek a szülői szerepükre. Ifjúság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Hosszútáv
Partnerek
Civil szervezetek fiatalok és családjaik.
Projekt célja
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati forrás keret Környezeti pillér A helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez.
63 / 96
Környezet ismerete, környezettudatosság Az intézkedés célja: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén PROJEKTEK:
Célcsoport
Az érintett települések Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata a korábbi években elkészített Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, aktualizálása az 1995. Évi LIII. Tv. 46. §-nak megfelelően. Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Rövidtáv – 2015.
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt neve Projekt célja
Beruházási költség 500.000,- Ft./település Megvalósítási Önerő keret Projekt neve Projekt célja Célcsoport
Települési hulladékgazdálkodási terv készítése A korábbi években elkészített Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata, aktualizálása. Lakosság, Közszolgáltató intézmények
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Rövidtáv – 2015.
Partnerek
Önkormányzatok
Beruházási költség 500.000,- Ft/települése Megvalósítási Önerő keret 64 / 96
Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport
Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges a helyi rendelet jogi szempontú folyamatos nyomon követése és amennyiben szükséges azok módosítása illetve újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén. Lakosság, Város közszolgáltató intézménye
Érintett terület
Érintett kistérség és a vizsgált települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Rövidtáv, folyamatosan
Partnerek
Önkormányzatok
Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve
Célcsoport
Környezetvédelmi kommunikációs terv kidolgozása A társadalom környezeti tudatossága csak úgy javítható, ha folyamatosan tájékozott környezetének állapotáról, ismeri a gazdaság, társadalom és a környezet összefüggéseit, azok egymásra hatását. Tudatosan törekedni kell arra, hogy a fenntartható fejlődés a mindennapi nyilvánosság részét képezze, beépüljön a hétköznapok világába. A kommunikációs terv alkalmat ad arra, hogy az internetes eszközök, az oktatási rendszer, munkahelyek, a médiumok, tanácsadás, rendezvények és egyéb területeken folyó környezeti kommunikációáramlás egymást erősítse, hatásuk megsokszorozódjon. Összehangolt kommunikációs terv készítésére van szükség, melyben megtörténik az eddigi gyakorlat helyzetelemzése, meghatározásra kerül a kommunikáció cél- és eszközrendszere, a partnerek, a kommunikációs célok és üzenetek célcsoportonként meghatározása, konkrét kampányok kijelölése és e tevékenységek ütemezése. Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Projekt célja
Javasolt ütemezés
Rövidtáv, folyamatosan Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek PR szakértők Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati forrás, önerő keret 65 / 96
Projekt neve
Környezetvédelmi „Hasznoskönyv” című kiadvány kidolgozása A kiadványnak be kell mutatnia a családok számára, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti érdekei összehangolhatóak. A kiadványnak be kell mutatnia, hogy az Projekt célja intézmények, gazdasági társaságok dolgozói, vezetői milyen egyszerű mindenki számára könnyen megtanulható intézkedésekkel csökkenthetik a munkahelyeik környezeti terhelését. Lakosság Célcsoport Vállalkozások, munkahelyek Intézmények Érintett terület Érintett kistérség közigazgatási területe Javasolt ütemezés Rövidtáv, folyamatosan Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek PR szakértők Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati forrás, önerő keret Projekt neve
Projekt célja
Nyilvánosság a környezeti ügyekkel kapcsolatban A környezeti tudatosság növelése mellett a környezeti ügyek nyilvánosságának garanciája is lehet a már javasolt kommunikációs terv és annak megvalósítása, melyben helyet kell adni a társadalmi részvételt biztosító tevékenységeknek. Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében: a nyilvánosságot közzététel, hirdetmény formájában tájékoztatni kell a javasolt tevékenységről a döntéshozás legkorábbi fázisában, (tervek, tervpályázatok közzététele, bemutatása) meg kell ismertetni a közvéleményt a biztosított részvételi formákról (kereshető személyek a hely és időpont megjelölésével, közmeghallgatás helye, ideje, címek stb.), tájékoztatni kell a szükséges környezeti információk rendelkezésre állásáról, a betekintés módjáról, a nyilvánosságot meg kell ismertetni a várható környezeti hatásokkal és azok csökkentésére tett javaslatokkal, intézkedésekkel, be kell mutatni a rendelkezésre álló alternatívákat, lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, a nyilvánossággal meg kell ismertetni a döntést és annak szövegét, a fő okokat és megfontolásokat.
66 / 96
elő kell segíteni az Interneten a közérdekű adatok nyilvánosságát, éves jelentéseket, környezeti információkat, a közérdekű környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos fórum létrehozása. Célcsoport Lakosság Érintett terület Érintett kistérség közigazgatási területe Javasolt ütemezés Rövidtáv, folyamatosan Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati forrás, önerő keret Települési és épített környezet védelme Az intézkedés célja: A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi és települési fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára. PROJEKTEK: Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport Érintett terület
Zöldterületek fenntartása A zöldfelületi arány növelése lehetőséget kínál a települések otthonossá, természet közelivé tételéhez. A parkok kialakítását, folyamatos fenntartását, felújítását az elöregedett fák cseréjét, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelentheti. Lakosság Oda látogatók, turisták Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan Önkormányzatok Civil szervezetek Partnerek Közterület fenntartó Lakosság Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati forrás Saját forrás
67 / 96
Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület
Egyedi fák, fasorok védelme Az egyedi fák, fasorok telepítésével biztosítható az elöregedett, illetve lakossági panaszok miatt eltávolított sorfák pótlása. Elsődleges a védett természeti értékeket képviselő fák, fasorok, növények folyamatos gondozása. Lakosság Oda látogatók, túristák Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan Önkormányzatok Civil szervezetek Partnerek Közterület fenntartó Lakosság Beruházási költség Megvalósítási Saját forrás keret Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport Érintett terület
Természet közeli élőhelyek védelme Megvédeni és megőrizni a természetközeli élőhelyeket hozzájárulva a biodiverzitás sokszínűségéhez. Természetközeli élőhelyeknek tekinthetők azok a területek, ahol az emberi beavatkozás, emberi tevékenységek (pl. gazdálkodás) mértéke elhanyagolható. Szükség esetén a védelem biztosítása jogszabályi úton (városi rendelettel). Lakosság Oda látogatók, túristák Érintett települések közigazgatási területe helyi védetté nyilvánításra javasolt területek már védettség alatt álló területek
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
Partnerek
Önkormányzatok Civil szervezetek Nemzeti Park Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati forrás Saját forrás
Projekt neve
Tájsebek feltérképezése és helyreállítása
68 / 96
Az érintett települések közigazgatási területén található tájsebek Projekt célja (pl. bányagödör, régi katonai terület, stb.) felmérésének elkészítése. A tájsebek helyreállítása. Lakosság Célcsoport Oda látogatók, turisták Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe Javasolt ütemezés Folyamatosan Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport Érintett terület
Pályázati forrás Saját forrás
Helyi jelentőségű védett területek arányának növelése, a védelemre tervezett területek védetté nyilvánításának lefolytatása Helyi jelentőséggel bíró természeti területek, zöldfelületek, kulturális szempontból kiemelkedő fontosságú különleges területek, egyedi tájértékek védettségének biztosítása jogszabályi úton (önkormányzati rendeletekkel). A védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában. Lakosság Látogatók, turisták Érintett települések közigazgatási területe természeti területek védetté nyilvánításra javasolt területek
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve Projekt célja
Országos Ökológiai Hálózatba tartozó területek használatának korlátozása Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki,
69 / 96
amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, középés kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. Célcsoport
Lakosság, Önkormányzatok, földhasználók
Érintett terület Javasolt ütemezés
Érintett települések közigazgatási területe Folyamatosan Önkormányzatok Civil szervezetek Partnerek Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Nemzeti Park Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati forrás Saját forrás
Célcsoport
Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme, építészeti emlékek felújítása A települések műemlékeinek, műemlék jellegű épületeinek és építményeinek, továbbá a helyi szempontból védelemre méltó, értékes épületek rekonstrukciója vizuális környezetesztétikai szempontból is fontos. Lakosság, turisták, ode látogatók
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv
Partnerek
Önkormányzatok Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Projekt neve
Projekt célja
Beruházási költség Megvalósítási Saját forrás, pályázat keret Projekt neve
Projekt célja Célcsoport
Tájvédelmi tevékenység A településrendezési terv módosításakor a természet közeli tájállapot érvényre jutatása. Megfelelő zöldfelület arány kialakítása, természetközeli területek beépítési arányának és módjának szigorú szabályozása. Lakosság
70 / 96
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
folyamatos
Partnerek
Önkormányzatok
Beruházási költség Megvalósítási keret A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj) Az intézkedés célja: az emisszió kibocsátási értékeinek csökkentésére való intézkedési program megfogalmazása PROJEKTEK: Projekt neve
Projekt célja
Környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi, települési környezet kialakítása Az élhető, vonzó városi, települési környezet megteremtéséhez mindenekelőtt az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentésére (a levegő, a víz, a talaj szennyezésének visszaszorítására, valamint a zajterhelés korlátozására) van szükség. Levegőtisztaság védelem, Talajvédelem, Vízvédelem, Élővilág, természetvédelem, Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, Környezeti ismeretek környezettudatosság közvetítése a lakosság részére, Zajvédelem, Települési és épített környezet védelme, Energiagazdálkodás, Környezetbiztonság.
Célcsoport
Lakosság, turisták, látogatók
Érintett terület
Érintett kistérség közigazgatási területe és térsége
Javasolt ütemezés
Rövidtáv
Partnerek
Önkormányzatok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Saját forrás, pályázati lehetőségek keret 71 / 96
Projekt neve
Célcsoport
Allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében: Részletesen fel kell térképezni a kistérség területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit. Meg kell határozni azon növények körét, amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent. Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása érdekében. A kezelési feladatoknak elsődlegesen az élőhelyi körülmények természetes módszerekkel történő megváltoztatására kell irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg. Az intézkedési program megvalósítása. A programot megfelelően kommunikálni kell, megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény előírja, hogy minden földtulajdonos és földhasználó köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti területen a gyommentesítést június 30.-ig elvégezni. Ezt követően a fertőzött területen közérdekű védekezés (kényszerkaszálás) elrendelésére is sor kerülhet. Lakosság
Érintett terület
Kistérség közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Rövidtáv
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt célja
Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve
Utak pormentesítése A települések útjai által okozta diffúz porszennyezés csökkentésének leghatékonyabb módja a burkolatlan utak szilárd Projekt célja burkolattal történő ellátása, illetve szilárd burkolatú utakon a rendszeres utcaseprés elvégzése illetve nyáron az utak locsolása. Célcsoport Lakosság, turisták, ode látogatók Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe Javasolt ütemezés folyamatosan Partnerek Önkormányzatok Beruházási költség Projektmérettől függ
72 / 96
Megvalósítási keret
Pályázati forrás és saját költség
Projekt neve
Levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv készítése Uniós elvárásoknak és a jogszabályokban előírt határértékeknek Projekt célja való megfelelés. Célcsoport Lakosság, turisták, oda látogatók Érintett települések közigazgatási területe és a kistérség egész Érintett terület területe Javasolt ütemezés Rövidtáv Önkormányzatok Partnerek Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Saját forrás keret A felszíni vizekbe történő illegális szennyvízbevezetések feltárása és visszaszorítása Fel kell tárni és meg kell szüntetni a kistérség felszíni vizeibe történő közvetlen szennyvízbevezetéseket. Szükséges azonosítani azokat a szennyezőforrásokat is, amelyek a csapadékcsatornákon Projekt célja keresztül terhelik ezeket a vizeket. Illegális folyékonyhulladék leürítő helyek és illegális szennyvíz és csapadékvíz bevezetések megszüntetése. Célcsoport Lakosság, turisták, látogatók Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe Javasolt ütemezés folyamatos Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek Víz és csatornamű szolgáltató Beruházási költség Projektmérettől függ Megvalósítási Pályázati forrás és saját költség keret Projekt neve
Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport
A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladékleürítő helyek felszámolása A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladéklerakók felszámolása különös tekintettel a felszíni vizek parti sávjában és azon mélyfekvésű területekre, ahol a hulladék és a talajvíz közvetlenül érintkezhet. Illegális hulladéklerakó és hulladékleürítő helyek megszüntetése. Lakosság
73 / 96
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
folyamatos Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek Környezetvédelmi Felügyelőség Beruházási költség Projektmérettől függ Megvalósítási Pályázati forrás és saját költség keret Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület
Záportározók, vízgyűjtő medencék kialakítása Csapadékvíz rendezés, lehullott nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetése. Lakosság Intézmények Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv Önkormányzatok Partnerek Szolgáltató Beruházási költség Beruházás méretétől függően Megvalósítási Pályázati forrás, önerő keret Projekt neve
Zajterhelés megelőzése A településrendezési tervekben a zajvédelmi követelmények érvényre juttatása (pl. zajvédelmi távolságok). Telephely engedélyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve Projekt célja igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések elvégzése. Célcsoport Lakosság, turisták, látogatók Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe Javasolt ütemezés folyamatos Önkormányzatok Partnerek Civil szervezetek Környezetvédelmi Felügyelőség Beruházási költség Projektmérettől függ Megvalósítási Pályázati forrás és saját költség keret
74 / 96
Projekt neve
Kerti hulladékok komposztálásának elősegítése Lásd. 7.2.7. Hulladékgazdálkodás
Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése Az intézkedés célja: az infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerűsítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez PROJEKTEK: A kistérségben található szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója, bővítése, a szennyvízelvezető rendszer fejlesztése A szennyvízhálózat 100%-ra való bővítése, a szennyvíztisztító telep Projekt célja kapacitásának növelése. Célcsoport Lakosság Érintett terület A kistérség közigazgatási területe Javasolt ütemezés Rövidtáv – 2015 Partnerek Önkormányzatok Beruházási költség Projektmérettől függő Megvalósítási Pályázati lehetőségek keret Projekt neve
Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés
Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés A felszíni vízelvezetés problémájának megoldása Lakosság A települések közigazgatási területe Középtáv – 2018. Önkormányzatok Pályázati lehetőségek Önkormányzati tulajdonú kül- és belterületi meglévő közutak fejlesztése, földburkolatú utcákban aszfalt utak kiépítése A meglévő útburkolat minőségének javítása, 5,5 m széles aszfalt burkolatú kül- és belterületi utak építése a jelenleg még burkolatlan utcákban. Lakosság Érintett települések közigazgatási területe Minőségjavítás folyamatos, építés hosszútáv 75 / 96
Partnerek Önkormányzatok Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati forrás keret Projekt neve
Lakossági Járdaépítési Program Ahol nincs kiépítve, ill. a nem megfelelően kialakított járdák helyett Projekt célja biztonságosan használható járdák építése, a lakosság bevonásával. Célcsoport Lakosság Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe – ahol szükséges Javasolt ütemezés Folyamatosan Önkormányzatok Partnerek Lakosság Beruházási költség Költségvetésben elkülönített összeg Megvalósítási Önkormányzati és lakossági önerő keret Projekt neve
A kerékpárút bel és külterületi szakaszának felújítása, bővítése Kerékpáros közlekedés biztonságos feltételeinek kialakítása, Projekt célja útminőség javítása, bővítése. Lakosság Célcsoport oda látogató kerékpáros turisták A még fel nem újított vagy ki nem épített kerékpárutak a Érintett terület kistérségben Javasolt ütemezés Közép- és hosszútáv Partnerek Önkormányzatok Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása Az intézkedés célja: a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése, környezetbarát technológiák bevezetése, törekedni kell az energiatakarékosságra, melyhez szükség van a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Az Önkormányzatok a saját energiafogyasztásukat csökkenthetik és segítséget nyújthatnak a lakosság saját energia felhasználásának csökkentéséhez. PROJEKTEK: Projekt neve
Napenergia hasznosítási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata (napelemek, napkohó) 76 / 96
A napsütéses órák száma a kistérségben megközelíti a 2000 órát, Projekt célja mely kedvező mennyiségű hőenergia átalakítására, ill. áram termelésére nyújt lehetőséget. Lakosság Célcsoport Intézmények Közintézmények Érintett terület Iparterületek Lakóházak Megvalósíthatósági vizsgálat - Középtáv – 2018. Javasolt ütemezés Létesítés - hosszútáv – 2030. Önkormányzatok Partnerek Non-profit szervezetek Vállalkozások Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Magántőke Projekt neve
Érintett terület
„Megújuló energia, megújuló közösség” előadások Környezetvédelmi előadások keretében a lakosság ismereteinek bővítése, szemléletváltás elősegítése, vállalkozásösztönzés. Ökológiai lábnyom számításával kapcsolatos ismeret átadás. Lakosság Vállalkozók Érintett települések és a kistérség közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Rövidtáv – 2015-től folyamatosan
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt célja Célcsoport
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Projekt neve Támogatások, segélyezések energiahatékonysághoz kötötten Kedvezőbb feltételek biztosítása, ill. támogatás nyújtása azoknak, akik meghatározott típusú és meghatározott mennyiségben Projekt célja megújuló energiaforrásokat használnak, támogatás, vagy kedvezmények nyújtása azon lakosság számára, akik energiatakarékos eszközöket használnak (energiatakarékos izzó). Célcsoport Lakosság Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Hosszútáv – 2030.
Partnerek Megvalósítási keret
Önkormányzatok Pályázati források
77 / 96
Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása Az intézkedés célja: a települési környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése, a megfelelően kialakított városi zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a városi klímát, jótékonyan befolyásolja a városképet PROJEKTEK: Projekt neve
Belterületi fasorok fokozatos megújítása és lecserélése A települések összképének egységesítése, javítása, turistabaráttá Projekt célja tétele. Lakosság Célcsoport Látogatók, turisták Érintett terület Azon utcák, ahol még nem történt meg a fasorok megújítása Javasolt ütemezés Folyamatosan Partnerek Önkormányzatok Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Meglévő közparkok megújítása és új közparkok, közösségi terek kialakítása zöldterületeken A lakosság számára rekreációs területként szolgáló rendezett Projekt célja közparkok kialakítása, ezáltal a települések összképének javítása, turistabaráttá tétele. Lakosság Célcsoport látogatók, turisták Közparkok Érintett terület Játszóterek Javasolt ütemezés Közép- vagy hosszútáv Partnerek Önkormányzatok Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Projekt neve
Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület
Szabványos játszótér kialakítása Új szabványos játszótér kialakítása a zöldterületeken, lakóövezetekben, lakóparkokba hozzájárulva a családbarát városképhez. Lakosság Városba látogatók, turisták Érintett települések közigazgatási területe. 78 / 96
Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret
Középtáv Önkormányzatok Projektmérettől függően Pályázati forrás Saját forrás
Hulladékgazdálkodás Az intézkedés célja: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása. PROJEKTEK: Projekt neve
Célcsoport
Települési illegális hulladéklerakó helyek felszámolása A települések bel-és külterületén található illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Cél önkéntesek, illetve civil szervezetek és a közszolgáltató segítségével felmérni az illegális hulladéklerakó helyeket és közös összefogással megszüntetni. Illegális hulladéklerakó és hulladékleürítő helyek
Érintett terület
A települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Hosszútáv, folyamatos
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt célja
Beruházási költség Megvalósítási Saját forrás keret
79 / 96
Célcsoport
Házi komposztálás és esővíz-gazdálkodás ösztönzése, tájékoztató kampányok A családi házas ingatlanok esetén az ingatlantulajdonosok tájékoztatása és meggyőzése e tevékenységek előnyeiről mind közösségi szinten, mind háztartás szintjén. A drága és fenntarthatatlan zöldhulladék-szállítás helyett gazdálkodást, valamint az ingatlanon való ésszerű vízgazdálkodást ösztönözni. Lakosság, intézménytulajdonosok
Érintett terület
Települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
2015-től kezdődően
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt neve
Projekt célja
Beruházási költség Projektfüggő Megvalósítási Önerő keret
Célcsoport
Házi szennyvíztisztítás fejlesztése a közműves szennyvízcsatornával gazdaságosan el nem látható területeken A különböző előírások vagy terepviszonyok miatt közműves csatornával el nem látható területeken a szennyvíztisztítás és kezelés korszerűbb, fenntarthatóbb módjának elterjesztése, bevezetése Lakosság, ingatlantulajdonosok
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
2015-től kezdődően
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt neve Projekt célja
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Ingatlantulajdonosok keret Projekt neve
Célcsoport
Hulladékgyűjtő udvar(ok) kialakítása A hulladékok szelektív gyűjtésének elősegítésére, valamint a nem kívánatos gyűjtőszigetek megszüntetésére a kistérség és a települések több pontján célszerű hulladékgyűjtő udvarokat kialakítani. Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt célja
80 / 96
Beruházási költség Tervezéstől függően Megvalósítási Pályázati lehetőségek és saját forrás keret Projekt neve
Házhoz menő hulladékgyűjtés A hulladékok szelektív gyűjtésének elősegítésére, a lakosságnál keletkező pl. elektronikai hulladékok, veszélyes hulladékok, papír, Projekt célja műanyag, üveg hulladékok kommunális hulladéktól való külön gyűjtése, elősegítve a hulladékok újrahasznosítását. Célcsoport Lakosság Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe Javasolt ütemezés folyamatos Partnerek Önkormányzata Beruházási költség Megvalósítási Pályázati lehetőségek és saját forrás keret Projekt neve
Építési és bontási hulladékok hasznosítása A lakosság megfelelő tájékoztatásával el kell érni, hogy a keletkező építési és bontási hulladékokat a hulladékkezelő telepre szállítsák, ne pedig illegális hulladéklerakások keletkezzenek belőlük a külterületeken. Szükséges a hulladékszállítást végző vállalkozások Projekt célja rendszeres ellenőrzése. Ösztönözni szükséges az építési hulladékok újrahasznosítását pl. a városi utak, épületek felújítása során keletkező nem veszélyes bontási hulladékokból a szilárd burkolattal nem ellátott utak útalapját is elkészíthetik. Célcsoport Lakosság, építési vállalkozók Érintett terület Érintett települések közigazgatási területe Javasolt ütemezés Rövidtáv, folyamatosan Önkormányzatok Partnerek Szolgáltató Helyi építési vállalkozók Beruházási költség Megvalósítási Saját forrás keret
Projekt neve
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval kötött szerződés módosítása és annak folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén módosítása annak érdekében, hogy a hulladékgyűjtés, szállítás és kezelés mind az Önkormányzat, a lakosság és a közszolgáltató megelégedésére történjen.
81 / 96
Célcsoport
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést rendszeresen felül kell vizsgálni azért, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályoknak való folyamatos megfelelés biztosított legyen illetve a lakosság és az Önkormányzat részéről felmerülő jogos hulladékkezelési igények (gyűjtőszigetek helyének módosítása, zsákos, matricás gyűjtés, gyakoribb zöldhulladék gyűjtés, hulladékudvarok kialakítása majd üzemeltetése) viszonylag rövid határidőn belül a gyakorlatban is megvalósulhassanak. Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret
Rövid- és középtáv Önkormányzatok -
Projekt célja
-
Célcsoport
Veszélyes hulladékok begyűjtési és hasznosítási rendszerének kiépítése Országos rendszerek kiépülésének elősegítése. Az érintett településeken lakossági begyűjtési akciók szervezése évente 2 alkalommal. Hulladékudvarok létesítésével a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtő helyeinek megvalósítása. Lakosság
Érintett terület
Érintett települési közigazgatási területe
Projekt neve
Projekt célja
Javasolt ütemezés
Hosszútáv, Folyamatos Önkormányzatok Partnerek Szolgáltató Civil szervezetek Beruházási költség Beruházás méretétől függően Megvalósítási Pályázati forrás, önerő keret
Projekt neve
Oktatás, szemléletformálás
Projekt célja
Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Alternatívák alkalmazása. Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és 82 / 96
Célcsoport
szemléletformálási programok teljesítésére. Az Önkormányzat és a közszolgáltató közös hulladékgazdálkodási akciók megvalósítása: Iskolákban és óvodákban szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogram, A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő Hulladékért virágot akció, Karácsonyfagyűjtő akció, Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében, A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó akció Lakosság
Érintett terület
Érintett települések közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatos Önkormányzatok Partnerek Szolgáltató Civil szervezetek Beruházási költség Beruházás méretétől függően Megvalósítási Pályázati forrás, önerő keret Gazdasági pillér A fenntartható helyi gazdasági rendszer előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, prioritásként jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése, a környezetet érő terhelések minimalizálása. Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Az intézkedés célja: a kötelező és a vállalt feladatok ellátása az önkormányzat Feladata, így az intézkedés célja az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő életminőségét és elősegítve az ott található intézmények fejlődését
PROJEKTEK: Projekt neve
Önkormányzati bevételek növelése
83 / 96
Célcsoport
A bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a költségvetési arányok jelenlegi helyzetének felmérése, a közpénzek gazdaságos és hatékony elosztása, a bevételek növelése pályázatok és vissza nem térítendő támogatások révén. Érintett Önkormányzatok
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
Partnerek Megvalósítási keret Megvalósítási keret
Önkormányzatok
Projekt célja
Projekttől függ Pályázati források Adók, egyéb támogatások
Projekt neve
Hatékony intézményi struktúra kialakítása Önkormányzati és egyéb települési, városi intézményekben optimálisan kialakítható munkakörök meghatározása, tényleges igényeknek megfelelő feladatmegoldások alkalmazása, Projekt célja intézmények személyi állományának, az optimális létszámszükségletnek biztosítása a kialakított munkakörök és foglalkoztatottság alapján. Szervezetek közötti együttműködés hatékonyságának növelése. Célcsoport Érintett Önkormányzatok Érintett terület Intézmények Javasolt ütemezés Folyamatosan Intézmények Partnerek Önkormányzatok Beruházási költség Megvalósítási Pályázati források keret Saját forrás Projekt neve
Pályázatokkal kapcsolatos monitoring Pályázatok horizontális (esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági) vállalásaihoz kapcsolódó monitoring rendszer Projekt célja kialakítása, működtetése a Polgármesteri Hivatalokban, vagy a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulásnál. Célcsoport Önkormányzatok Érintett terület Polgármesteri Hivatalok, Társulás Javasolt ütemezés Folyamatosan Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret
84 / 96
Ipar fejlesztése Az intézkedés célja: a Kistérségben olyan ipari termelő egységek letelepedésének elősegítése, melyek alacsony környezeti terhelés mellett nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Az ipar fejlesztésének további célja a kistérségben képzett szakemberek számára helyi munkalehetőség biztosítása. PROJEKTEK: Projekt neve
Befektetési projekt-portfólió összeállítása, népszerűsítése A kistérségben és a környező Sátoraljaújhelyen található befektetési lehetőségek feltérképezése, népszerűsítése által sikeres Projekt célja magánberuházások generálása a kistérségben, a munkahelyek létrehozása érdekében. Célcsoport Potenciális befektetők Érintett terület A kistérség közigazgatási területe Javasolt ütemezés 2015-től folyamatosan, hosszútávra Önkormányzatok Partnerek Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Nemzetgazdasági Minisztérium Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Saját forrás, Pályázati forrás, EU támogatás keret
Projekt neve
Kistérségi Kártya létrehozása és működtetése A helyi kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, azáltal, Projekt célja hogy a helyi lakosok minél nagyobb mértékben, helyben költsék el jövedelmüket, ezáltal erősödjön a helyi gazdaság. Lakosság Kis és középvállalkozások Célcsoport Intézmények Önkormányzatok Érintett terület A Kistérség közigazgatási területe Javasolt ütemezés 2015-től folyamatosan, hosszútávra Önkormányzatok Partnerek Vállalkozói szövetségek Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Saját forrás, Pályázati forrás, EU támogatás keret Projekt neve
Helyi vállalkozás-támogatási program kidolgozása és működtetése 85 / 96
Célcsoport
A kistérségben beruházni kívánó vállalkozások megtelepedésének elősegítése, ügyintézésének előmozdítása, ezáltal sikeres magánberuházások generálása, munkahelyek létrehozása érdekében. Potenciális befektetők
Érintett terület
A kistérség közigazgatási területe
Projekt célja
Javasolt ütemezés
2015-től folyamatosan, hosszútávra Önkormányzatok Partnerek Nemzetgazdasági Minisztérium Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Saját forrás, Pályázati forrás, EU támogatás keret Szakképzett munkaerőt foglalkoztató vállalatok letelepedésének kiemelt támogatása A Kistérségben rendelkezésre álló szakképzett munkaerő részére Projekt célja helyi munkahelyek létrehozásának segítése. Célcsoport Munkavállalók Érintett terület A kistérség közigazgatási területe Javasolt ütemezés Közép- és hosszútáv Termelők Partnerek Vállalkozók Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Magántőke Projekt neve
Nagy hozzáadott értékű termékeket előállító vállalatok letelepedésének kiemelt támogatása A hozzáadott érték növelésének (minőségi alapanyagok, hagyományokra építkező termelés, szaktudás, hatékonyság, Projekt célja optimális termékösszetétel) eredményeképp nő az előállított termékek jövedelmezősége. Vállalkozók Célcsoport Termelők Szolgáltatók A kistérség közigazgatási területe Érintett terület A szomszédos kistérségek és nagyobb városokkal együttműködve Javasolt ütemezés Közép- és hosszútáv Termelők Partnerek Vállalkozók Beruházási költség Projektmérettől függően Projekt neve
86 / 96
Megvalósítási keret
Pályázati források Magántőke
Projekt neve
Javasolt ütemezés
Környezetbarát technológiák alkalmazása A környezetbarát technológiák olyan megoldásokat biztosítanak, amelyek révén csökkenthető a nyersanyagigény, visszaszorítható az energia-felhasználás és a károsanyag kibocsátás, valamint minimalizálhatók a hulladékártalmatlanítási problémák. Tehát csökkenek a környezetet ért károk, terhelések, hosszú távon elősegítve a fenntartható fejlődést. Vállalkozók Termelők A Kistérség közigazgatási területe Környező Városok, kistérségek összefogásával Vállalkozások Folyamatos
Partnerek
Vállalkozások
Projekt célja
Célcsoport Érintett terület
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Magántőke Projekt neve
Megújuló energiákra alapozott ipar telepítése Olyan ipari üzemek letelepedésének kiemelt támogatása, melyek a Projekt célja megújuló energiát hasznosító berendezéseket állítanak elő (pl. napkollektor, szélturbina…) Vállalkozók Célcsoport Termelők A kistérség közigazgatási területe Érintett terület Szomszédos kistérségek és Városok együttműködésével Környező iparterület Javasolt ütemezés Közép- és hosszútáv Befektetők Partnerek Önkormányzat Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Magántőke
87 / 96
Mezőgazdaság fejlesztése Az intézkedés célja: Az erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. PROJEKTEK: Projekt neve
Biotermékek előállítása – biotermesztés, biotermelés Káros szermaradványoktól mentes, kiváló minőségű élelmiszer Projekt célja előállítása. Célcsoport Lakosság – mint vásárló. Érintett terület Biotermelésre bejelentett területek. Javasolt ütemezés Folyamatosan. Partnerek Gazdálkodók A biotermelés magasabb költségeket eredményez a szigorított termelési feltételek következtében, azonban mégis tisztességesebb Beruházási költség jövedelemre tesznek szert, termékeikkel (túlvegyszerezett, érésgyorsítóval kezelt) nem verik át a vásárlókat. Megvalósítási Pályázati források keret Projekt neve
Célcsoport
Vegyszermentes háztáji termékek előállítása Háztáji keretek között, műtrágyák és növényvédőszerek felhasználása nélkül előállított, biztonságosan fogyasztható élelmiszerek termelése. Társadalom – mint hatásviselő.
Érintett terület
Gazdálkodók földterületei.
Javasolt ütemezés
Folyamatosan.
Partnerek
Gazdálkodók
Beruházási költség
Termelői költség Vetőmag költség
Megvalósítási keret
Saját forrás
Projekt célja
Projekt neve Projekt célja Célcsoport
Termelői Értékesítési Szövetkezet létrejöttének elősegítése Az kistérségi mezőgazdasági termelők piacra jutásának segítése, piaci pozícióinak javítása, a kistérségi mezőgazdaság jövedelemtermelő potenciáljának növelése Helyi mezőgazdasági vállalkozások
88 / 96
Érintett terület
Helyi termelők
Javasolt ütemezés
2015-től.
Partnerek
Gazdálkodók
Beruházási költség Megvalósítási Pályázati források keret Projekt neve
Célcsoport
Helyi kistermelők piaca A helyi kistermelők helyi lakóknak való értékesítésének megteremtése Lakosság – mint vásárló, kistermelők – mint értékesítők
Érintett terület
Piaci árusok, kistermelők
Javasolt ütemezés
Folyamatosan.
Partnerek
Gazdálkodók
Projekt célja
Beruházási költség Megvalósítási Saját területek felhasználásával, az érintett termelők bevonásával keret Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése Az intézkedés célja: A gazdaság fejlesztésekor nem kerülhetnek háttérbe a környezetvédelmi szempontok és a környezettudatos magatartás. A gazdaság dinamikus fejlesztéséhez, a beruházások, a tőke kistérséghez vonzásához szükség van a gazdasági kockázatok csökkentésére. PROJEKTEK: Projekt neve
Marketingstratégia kidolgozása
Projekt célja
Megfelelő marketingstratégia kidolgozásával, a célcsoportok, arculati elemek, reklámanyagok meghatározásával az értékesítési lehetőségek javulnak, a piaci pozíció megszilárdul.
Célcsoport
Vállalkozók
Érintett terület
A kistérség közigazgatási területe Önkormányzatok
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv
Partnerek
Önkormányzatok Kistérségi társulás Vállalkozások
89 / 96
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati források Magántőke
Érintett terület
Önkormányzati támogatás és koordináció a gazdaságfejlesztési / munkahelyteremtő folyamatokban Kedvező feltételek biztosítása a gazdasági fejlesztések támogatásához. Lakosság Vállalkozók A kistérség közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
Partnerek
Önkormányzatok
Projekt neve Projekt célja Célcsoport
Beruházási költség Projektmérettől függően Pályázati források Megvalósítási Saját forrás keret Magántőke Projekt neve
Célcsoport
Fórumok, kiállítások szervezése a helyi vállalkozások számára Információszolgáltatás és gyűjtés, kapcsolati tőke kiépítésének céljából tájékoztató előadások, fórumok, kiállítások szervezése. Vállalkozók
Érintett terület
A kistérség közigazgatási területe
Projekt célja
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv Önkormányzatok Partnerek Meghívott előadók Meghívott vállalkozók, önkormányzatok Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Projekt neve
Mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása
Projekt célja
Vállalkozások technológiai, infrastrukturális és ingatlan jellegű fejlesztéseinek támogatása, együttműködésének és piacra jutásának segítése, javítva ezzel munkahelyteremtő képességüket és jövedelmezőségüket.
Célcsoport
Mikro-, kis- és középvállalkozások
Érintett terület
A kistérség közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Folyamatosan
90 / 96
Partnerek
Önkormányzatok Állami szervek Mikro-, kis- és középvállalkozások
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati források Magántőke
Projekt neve
Célcsoport
Inkubátorház kialakítása Az inkubátorház induló vállalkozások létrehozását és mikrovállalkozások fejlődését, növekedését segíti elő. Mesterségesen kedvezőbb környezetet teremt számukra a piaci viszonyoknál. Infrastruktúrát, helyet, szolgáltatásokat, esetenként pénzügyi segítséget biztosít a vállalkozásoknak, segít túlélni a kritikus kezdeti időszakot. Hozzájárul a munkahelyteremtéshez, hosszú távon a gazdaság fellendítéséhez. Mikro- és kisvállalkozások
Érintett terület
A kistérség közigazgatási területe
Javasolt ütemezés
Hosszútáv
Partnerek
Önkormányzat Mikro-vállalkozások Kisvállalkozások
Projekt célja
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források keret Projekt neve
Projekt célja
Célcsoport Érintett terület
Környezetbarát technológiák alkalmazása A környezetbarát technológiák olyan megoldásokat biztosítanak, amelyek révén csökkenthető a nyersanyagigény, visszaszorítható az energia-felhasználás és a károsanyag kibocsátás, valamint minimalizálhatók a hulladékártalmatlanítási problémák. Tehát csökkenek a környezetet ért károk, terhelések, hosszú távon elősegítve a fenntartható fejlődést. Vállalkozók Termelők A kistérség közigazgatási területe Vállalkozások
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv
Partnerek
Vállalkozások
91 / 96
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati források Magántőke
92 / 96
Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése Az intézkedés célja: alternatív jövedelemforrás teremtése. PROJEKTEK: Projekt neve
Szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának bővítése
Projekt célja
Vendéglátóhelyek, éttermek, szállodák, panziók, hotelek, camping és magánszálláshelyek létrehozása, fejlesztése.
Célcsoport
Önkormányzatok Családok Befektetők
Érintett terület
Kistérség közigazgatási területe Magántulajdonban lévő telkek, épületek
Javasolt ütemezés
Közép- és hosszútáv
Partnerek
Önkormányzatok Befektetők Utazási irodák
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati források Magántőke
Projekt neve
Komplex turisztikai tájékoztatórendszer kialakítása
Projekt célja
Tájékoztatás szórólapokon, kiadványokon és az internet segítségével, a tájékozódás, egységes arculat kialakítása, internetes honlap készítése, korszerűsítése.
Célcsoport
Javasolt ütemezés
Kistérségbe látogató turisták Meglévő utazási irodák, Közintézmények forgalmasabb pontokon, útkereszteződésekben kihelyezése Sajtó Internet Középtáv
Partnerek
Önkormányzatok
Érintett terület
–
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási keret
Pályázati források Befektetők
Projekt neve
Sportolási lehetőségek fejlesztése, központok kialakítása 93 / 96
táblák
Javasolt ütemezés
A kistérség településeinek azon külterületi részén, ahol az adott terület mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, sportpályák (tenisz, golf, foci, futó) kialakításának lehetősége. Lakosság, turisták A kistérség közigazgatási területe Önkormányzatok Középtáv
Partnerek
Önkormányzatok, sportegyesületek, befektetők
Projekt célja Célcsoport Érintett terület
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források, Befektetők keret Projekt neve
Célcsoport
Konferencia központ és szálláshely kialakítása A kistérség egy kellemes környezetben tervezett konferencia központtal biztosítani tudná cégek, vállalatok, társaságok igényeit, melyek munkájuk során a munkavállalók és üzleti partnerek részére tréningetek, bemutatókat, továbbképzéseket tarthatnának. Vállalkozások
Érintett terület
Önkormányzatok, Vállalkozások
Javasolt ütemezés
Középtáv
Partnerek
Önkormányzatok, befektetők
Projekt célja
Beruházási költség Projektmérettől függően Megvalósítási Pályázati források, Befektetők keret
94 / 96
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) PÁLHÁZA VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP KORSZERŰSÍTÉSE ELNEVEZÉSŰ, KEOP-1.2.0/B/2010-0067 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT
2015
Indikátorok alkalmazása Az indikátorok segítségével értékeljük a szennyvízelvezetés- és szennyvízkezelés terén bekövetkezett változásokat és mérhetjük a projektterülethez tartozó települések, lakosok megelégedettségét, illetve nyomon követhetjük a beruházás környezeti hatásait. A szennyvízelvezetés- és szennyvízkezelés terén lévő indikátorok: A projekthez tartozó települések adatainak a folyamatos regisztrálása:
lakónépesség száma, lakásállomány, közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma, közüzemi szennyvízgyűjtő hálózat, a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma.
A szennyvíztisztító telep üzemeltetésének adatai:
a telepre bevezetett szennyvíz mennyisége, az elvezetett, tisztított szennyvíz mennyiségi és minőségi paraméterei.
A lakossági igények és hozzáállás folyamatos mérése és feldolgozása kérdőívek készítésével és feldolgozásával, lakossági fórumok megtartásán keresztül.
Pálháza Város Önkormányzat.
95
PÁLHÁZA VÁORS ÖNKORMÁNYZATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21) PÁLHÁZA VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP KORSZERŰSÍTÉSE ELNEVEZÉSŰ, KEOP-1.2.0/B/2010-0067 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT
2015
A projekt hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez A projekt megvalósítása biztosítja a beruházással érintett települések közcsatornázottsági arányának növekedését, a meglévő csatornahálózat rekonstrukciójával és a háztartások az újonnan létesült közcsatornára való rákötési számának növekedésével a felszín alatti vizek terhelésének csökkentését, összességében hozzájárul az érintett települések fenntartható fejlődéséhez.
Pálháza,………………
Pálháza Város Önkormányzat.
96