ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: [email protected]

Szám: 105/887-

Tárgy: panasz elbírálása Ea: dr. Zsólyomi Emese r. alezr.

/2013.RP.

HATÁROZAT A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva, a panaszos által előterjesztett panasz miatt folytatott eljárás során – figyelemmel az Rtv. 93/A. § (7) bekezdésére, továbbá a Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Panasztestület) 101/2014. (V. 15.) számú állásfoglalásának megállapításaira a téves tájékoztatás adása és a panasz rögzítésével kapcsolatos mulasztás kapcsán, a panasznak helyt adok, minden egyéb vonatkozásban a panaszt e l u t a s í t o m. A határozat ellen az Rtv. 93/A. § (9) bekezdése alapján – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. § (1) bekezdés e) pontjára, valamint a 109. § (1) bekezdés a) pontjára – fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet az Országos Rendőr-főkapitányságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni (1903 Budapest, Pf.: 314/15.), (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdése, 330. § (2) bekezdése; Ket. 109. § (1) bekezdés a) pontja). A határozatot kapják: 1) panaszos 2) Független Rendészeti Panasztestület 3) Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője 4) Irattár

2

INDOKOLÁS I. A panaszos 2013. szeptember 3-án képviselője útján terjesztette elő panaszbeadványát, melyben előadta, hogy 2013. augusztus 14-én, hajnali három óra körül két külföldi barátjával tartott hazafelé, amikor a Ferenc körúton, a Harminckettesek tere nevű villamosmegállóval szemben lévő nemzeti dohánybolt előtt megálltak, hogy barátjuk bemenjen cigarettát vásárolni. Amíg ez történt, addig a panaszos azonos nemű barátját megcsókolta az utcán. A dohánybolt melletti éjjel-nappali üzletből két személy, az eladó és egy nagydarab férfi látta a csókot. A panaszosnak arról nincs tudomása, hogy az erős testalkatú férfi alkalmazottja volte, mindenesetre otthonosan mozgott az üzletben és a boltost is biztosan ismerte. Az üzlet eladója odaszólt ennek a férfinak, hogy „Nézd, ott buziskodnak!” – erre a nagydarab férfi hátrament a boltba, majd egy baseballütővel jött vissza az utcára, miközben olyanokat kiabált, hogy „Buzik! Ne itt buziskodjatok! Húzzatok el innen!”. Ekkor az eladó már nem volt látható, visszament az üzletbe. A panaszos párjával a fenyegetés hatására távolabb ment, hogy elkerüljék a támadást, és a 107-es számon hívták a rendőrséget. A panaszos a telefonban jelezte, hogy megfenyegették, és azt is közölte, hogy a támadásra szexuális irányultsága miatt került sor. Ekkorra már a dohányboltban vásároló barátjuk is csatlakozott hozzájuk, aki szintén látta a nagydarab férfi kezében a baseballütőt. A rendőrök 30-40 perc múlva érkeztek ki a bolthoz. A panaszost és az előzőleg fenyegetően fellépő férfit is igazoltatták. A panaszos elmondta a rendőröknek a történteket, és kifejezetten hangsúlyozta, hogy a motiváció szexuális irányultsága volt. Az egyik rendőr (ő később inkább hallgatott) rögtön mondta, hogy „Ők külföldiek, de azért tudhatnák, hogy ez itt még mindig Magyarország”. A panaszos társasága ezt úgy értette, hogy ezzel arra utal, itthon nem lehet olyan módon viselkedni, ahogy ők tették. A boltos és társaságában lévő személy a rendőrök jelenlétében is egyértelműen utaltak rá, hogy az volt a probléma, hogy azonos nemű párról van szó („Ha egy fiú és egy lány csókolózna az utcán az normális lenne, de ha két fiú, az gusztustalan. Elijeszti a vásárlókat.”) A panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy homofób támadás történt, mire a másik rendőr közölte: ők követtek el közszeméremsértést, amelyért őket elő is lehetne állítani. Sőt, a rendőrök javasolták az őket megtámadó személynek, hogy tegyen feljelentést ezen bűncselekmény miatt. A panaszos véleménye szerint ezt a rendőr valószínűleg azért mondta, hogy megfélemlítse őket, hogy ne akarják, hogy intézkedjenek, mert ők is megüthetik a bokájukat. Mikor a panaszos jelezte, hogy a rendőrök fellépése diszkriminatív, az egyik rendőr elment a szolgálati gépjárműhöz, előhozott egy könyvet, és abból olvasta fel a tényállást. A panaszos az incidens óta eltelt idő miatt pontosan nem tudta felidézni az elhangzottakat, a közszeméremsértés megnevezése és a „másokat megbotránkoztat”- fordulat azonban biztosan szerepelt benne. A rendőr arra nem utalt kifejezetten, hogy az azonos neműek csókolózása a probléma, végig „amit csináltak”-ként hivatkozott rá, de egyértelműen lehetett érteni, hogy valójában erről van szó. A rendőrök végig fenyegetően léptek fel, pl. a panaszos két magyarul nem értő barátja angolul beszélt, ami a rendőröket láthatólag zavarta. Elhangzott a „fuck” szó is, mellyel kapcsolatban a rendőrök közölték, hogy azt is jegyzőkönyvezni fogják, illetve ahhoz is ragaszkodtak, hogy rögzítsék a panaszos és társai alkoholos befolyásoltságát.

3

A nagydarab férfi a baseballütőt a rendőrség érkezésére már elrakta, és tagadta, hogy korábban lett volna nála, pedig három tanú is állította az ellenkezőjét. A rendőrök néhány másodperc erejéig a boltba is bementek, de a panaszos véleménye szerint kizárt, hogy ennyi idő alatt érdemi lépéseket tudtak tenni a baseballütő felkutatására. A rendőrök nem mondták, hogy miért mentek be. Végül felvették minden helyszínen jelenlévő személy adatait (a panaszos és két társa, az eladó, a baseballütős férfi és a dohánybolt munkatársainak adatait is). A helyszíni fellépés azzal zárult, hogy valamennyi jelenlevőnek azt mondták, menjenek el azonnal feljelentést tenni a rendőrségre. A jegyzőkönyvet aláírni nem kellett, abból a panaszos sem kapott példányt. A panaszos aznap délután, 16.00 óra körül ment el feljelentést tenni a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságra. A panaszossal azt közölték, hogy a feljelentés megtételének nincs értelme, mert biztos folyamatban van már az ügy. A panaszos jelezte, hogy panaszt is szeretne tenni, ezzel kapcsolatban pedig azt javasolták, hogy mivel biztosan a Készenléti Rendőrség állománya intézkedett, forduljon a Teve utcához vagy a Panasztestülethez. Erről a beszélgetésről semmilyen papír nem készült, egyszerűen elküldték a panaszost. Tudomása szerint a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságon általános számon van folyamatban vizsgálat az ügyükkel kapcsolatban, mely annak megállapítására irányul, hogy történt-e bűncselekmény. Ezen eljárásban a panaszos képviselője útján egy indítványt is benyújtott, melyben jogi álláspontjukat rögzítették az események kapcsán. Annak ellenére, hogy a panaszbeadvány megfogalmazásának időpontjában a helyszínre érkezett rendőröknek tett feljelentés óta 20, az írásbeli indítvány megtétele óta pedig 18 nap telt el, a panaszos nem kapott értesítést arról, hogy indult-e nyomozás a támadással kapcsolatban. A panaszos sérelmezi a kiérkező rendőrök vele és társaival szemben tanúsított bánásmódját. A rendőri fellépés az intézkedés egész ideje alatt fenyegető és diszkriminatív volt, hiszen nyíltan kifogásolták azt a cselekményt (csókolózás), ami a homofób támadás kiváltó oka volt. A panaszos úgy véli, hogy ilyen, a szubjektív érzelmektől vezérelt részrehajló bánásmód elfogadhatatlan a rendőrök részéről. A panaszos cselekménye semmilyen büntetőjogi tényállást nem valósított meg, ennek ellenére többször hivatkoztak hibásan arra, hogy közszeméremsértést követtek el, és egyéb rosszalló, fenyegető megjegyzéssel is illették őket és viselkedésüket is. Mindezek miatt a panaszos úgy érzi, hogy a rendőrök a támadó mellé álltak az intézkedés során. A panaszos a rendőrök fellépése során többször hangsúlyozta, hogy homofób támadás áldozatai lettek, és konkrétan említette a közösség tagja elleni bűncselekmény megvalósulását is. A panaszosnak arról nincs tudomása, hogy ez bekerült-e az intézkedésről készült jelentésbe, de véleménye szerint, amennyiben nem, az ugyancsak a diszkriminatív eljárást támasztaná alá. A panaszos sérelmezi továbbá, hogy az eljáró rendőrök nem szereztek be, illetve nem kíséreltek meg beszerezni minden elérhető bizonyítékot, hiszen a panaszos ellen megvalósuló fenyegetés eszközeként használt ütőt meg sem próbálták megkeresni vagy a használójától elkérni. A panaszos véleménye szerint ezzel olyan mulasztást követtek el, amely jelentősen megnehezíti a támadás későbbi bizonyítását.

4

Az előterjesztett panasz összegezve az alábbi kifogásokat tartalmazza: 1./ A panaszbeadvány kitért arra a körülményre, hogy a rendőrök 30-40 perc múlva érkeztek ki a bolthoz. 2./ A panaszos sérelmezi a kiérkező rendőrök vele és társaival szemben tanúsított bánásmódját (szubjektív, részrehajló és diszkriminatív volt az intézkedés) 3./ A panaszos sérelmezi, hogy annak ellenére, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el a rendőrök hibásan hivatkoztak arra, hogy közszeméremsértést követtett el, és ennek kapcsán egyéb rosszalló, fenyegető megjegyzéssel is illették őt, lényegében a támadó mellé álltak. 4./ A panaszos sérelmezi, hogy az eljáró rendőrök nem szereztek be, illetve nem kíséreltek meg beszerezni minden elérhető bizonyítékot (a fenyegetés eszközeként használt ütőt). 5./ A panaszos sérelmezte, hogy az intézkedés napján, délután a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságon panaszát nem rögzítették, egyszerűen elküldték. A Panasztestület a sérelmezett rendőri intézkedéssel kapcsolatban kialakított állásfoglalásában megállapította, hogy a panaszos bejelentése intézkedési kötelezettséget keletkeztetett. Megállapította a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét a rendőrök késedelmes kiérkezése és a panaszosnak nyújtott tájékoztatás jogszerűtlensége miatt, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a rendőrök részrehajló intézkedése miatt.

II. A Ket. 50. § (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettség keretében a hatóság az alábbi bizonyítási eszközök tartalmát vette figyelembe: - a küldési napló 2013. augusztus 14-ei kivonata; - az intézkedő r. zászlós 2013. augusztus 14-én kelt jelentése; - A. D. r. főtörzsőrmester 2013. augusztus 16-án kelt jelentése; - a BRFK bűnügyi helyettesének a BRFK hivatalvezetője részére küldött levele; - Budapest Rendőrfőkapitányának 2013. augusztus 20-án kelt, az ORFK Hivatalvezetője részére küldött átirata; - a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság Rendészeti osztályvezetőjének 2013. augusztus 22-én készített összefoglaló jelentése; - a BRFK Központi Ügyeleti Főosztály mb. főosztályvezetőjének 2013. augusztus 23án kelt, a BRFK hivatalvezetője részére küldött levele; - a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság mb. kapitányságvezetőjének 2013. augusztus 26-án kelt, a BRFK hivatalvezetője részére küldött levele; - a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság mb. kapitányságvezetőjének 2013. augusztus 26-án kelt, Budapest Rendőrfőkapitánya részére küldött levele; - a panaszos 2013. szeptember 3-án kelt panaszbeadványa, a csatolt meghatalmazással; - a ki és beléptetésről szóló, 2013. október 1-jén lekért bizonylat; - a BRFK VIII. kerületi Rendőrkaptányság Rendészeti osztályvezetőjének 2013. október 2-án kelt jelentése; - BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság r. századosának 2013. október 2-án kelt jelentése; - a BRFK Hivatalvezetőjének 2013. október 3-án kelt átirata; - 1 db CD lemez.

5

III. A lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás során a panaszos az általa előterjesztett beadványban megfogalmazott állításokat alátámasztó bizonyítási indítványt, nyilatkozatot, illetőleg egyéb bizonyítékot nem szolgáltatott, panaszát kiegészítő nyilatkozatot nem terjesztett elő. Az eljárás során a felsoroltakon kívül egyéb bizonyíték nem merült fel, ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján eleget lehetett tenni a Ket. 50. § (1) bekezdésében előírt tényállás tisztázási kötelezettségnek. Az eljárás során a panaszost a hatóság végzésben hiánypótlásra hívta fel, annak érdekében, hogy a Panasztestületnél előterjesztett panaszhoz csatolt meghatalmazást módosítása megtörténjen, mivel a Háttér Társaság a Melegekért egyesület meghatalmazása a Panasztestület előtti eljárásra terjedt ki. A panaszos a hiánypótlási felhívást a megadott határidőben nem teljesítette, ezért ezen eljárásban a panaszos képviselet nélkül jár el. A rendőri intézkedés ellen a panaszos által megfogalmazott kifogások kapcsán álláspontom a következő. III. 1. A panaszbeadvány kitért arra a körülményre, hogy a rendőrök 30-40 perc múlva érkeztek ki a bolthoz. Az Rtv. 13. § (1) bekezdés szerint a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 4. §-ának (2) bekezdése szerint több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani. A panaszos a kiérkezés időpontját kifejezetten nem kifogásolta, azonban a panasz részeként értékelve az elbírálás során a vizsgálat tárgyát képezte. Az intézkedő rendőr jelentésének tanúsága szerint a rendőrök 03 óra 45 perckor jelentek meg a helyszínen a Józsefvárosi központ utasítása alapján, ahol a bejelentő a tényállás kifejtését azzal kezdte, hogy „03 óra 30 perc körüli időben barátjával csókolózott a Non-stop bolt bejáratánál”. A jelentés szerint a helyszínen meghallgatott S. J. N., illetve barátja, a bolt eladója (K. T.) egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy „03 óra 30 perc körüli időben a boltban beszélgettek”, amikor az ügy alapjául szolgáló eset történt. A BRFK Központi Ügyeleti Főosztály tájékoztatása szerint a panaszos 2013. augusztus 14-én, 03 óra 14 perckor tett bejelentést arról, hogy a VIII. kerületi Baross utcai 4-6 számú villamos megállója közelében egy boltos – homoszexuális orientációja miatt – baseballütővel támadt rá. A további intézkedésre a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság lett kijelölve, akik a

6

bejelentés rögzítését követően 03 óra 19 perckor kapták meg a címet. A kerületi kapitányság 05 óra 49 perckor jelentette, hogy a járőregység jelentést készít az eseményről. Az intézkedési lapot 05 óra 52 perckor zárták le. A küldési napló adatai szerint a kerületi rendőrkapitányság 03 óra 20 perckor kapta meg a címet, melyre a Józsefváros 42-es egységet küldte. A helyszínen igazoltatásra és adatgyűjtésre került sor, melyekről rendőri jelentés készült. A rendőri intézkedés befejezési idejeként 04 óra 00 perc került rögzítésre. A BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének tájékoztatása a kiérkezéssel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a kapitányság ügyeletére 03 óra 19 perckor érkezett meg a cím a központi ügyelettől, és azt 03 óra 29 perckor adták ki. A 03.19 óra és 03.29 óra között eltelte 10 percben az ügyeletes telefonon felvette a kapcsolatot a bejelentővel, tájékozódott az esettel kapcsolatban, pontosította a bejelentést, a helyszínt, majd ezt követően adta ki a címet a Józsefváros 42 hívójú tagállomás részére. A rendőrségi dokumentumok tanúsága szerint a bejelentés 03.14 órakor történt, a helyszínre érkezés pedig 03.45 órakor, tehát 31 perccel a bejelentést követően. A BRFK Központi Ügyelete az elsődleges intézkedéseket időveszteség nélkül megtette. A 31 perc időtartam igénybevételét az tette szükségessé, hogy az ügyeletes felvette a kapcsolatot a bejelentővel, hogy pontosítsa az esemény helyszínét, valamint a bejelentéssel kapcsolatos elsődleges információkat, és ezt követően adta ki a címet a járőröknek. A helyszínre szolgálati járművel mentek ki a rendőrök, ami szintén okozhatott további időveszteséget, tekintettel a környék speciális forgalmi rendjére, mivel az egyirányú utcák miatt több ponton kerülőt szükséges tenni. Megkülönböztető jelzés használata a bejelentés alapján nem volt indokolt. A veszélyeztető magatartás megszűnt, a panaszos eltávolodott a helyszínről. Mindezek alapján megállapítható, hogy a bejelentőnek az adatok pontosítása érdekében történt visszahívása, valamint a közlekedési helyzet következtében a helyszínre érkezésig eltelt idő nem tekinthető aránytalanul hosszúnak, ezért az intézkedés késedelmes megkezdésére irányuló panasz alaptalan. III. 2. A panaszos sérelmezi a kiérkező rendőrök vele és társaival szemben tanúsított bánásmódját, illetve, hogy a helyszínen nem vettek fel jegyzőkönyvet. Az Rtv. 13. § (2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. Az Rtv. 29. § (1) a) pontja szerint a rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani. A panaszbeadványban foglaltak szerint a panaszos úgy véli, az intézkedő rendőrök részrehajló módon támadóik oldalára álltak. A beadvány szerint, amikor a panaszos előadta a rendőröknek a történteket, kifejezetten hangsúlyozta, hogy a támadás motivációja szexuális irányultsága volt. Az egyik rendőr erre annyit reagált, hogy „Ők külföldiek, de azért

7

tudhatnák, hogy ez itt még mindig Magyarország”, ami adott szövegkörnyezetben arra utalt, hogy itthon nem lehet olyan módon viselkedni, ahogyan azt a panaszosok tették. A panaszos szerint a boltos és társa a rendőrök jelenlétében is egyértelműen utaltak a konfliktus homofób gyökereire („Ha egy fiú és egy lány csókolózna az utcán az normális lenne, de ha két fiú, az gusztustalan. Elijeszti a vásárlókat.”). A panaszosok szerint a rendőrök az őket megtámadó személynek azt javasolták, hogy tegyen feljelentést az általuk elkövetett bűncselekmény miatt. A panaszos e körben azt is sérelmezte, hogy a rendőrök nem vettek fel jegyzőkönyvet, így az általuk a helyszínen elmondottakat semmilyen formában nem rögzítették, ezt pedig szintén a részrehajlást alátámasztó körülményként értelmezi. Az intézkedésről készült jelentésben a panaszosok szexuális beállítottságát elítélő kijelentés nem szerepel. A rendőri jelentés és az egyéb dokumentumok a rendőrök helyszíni viselkedésével kapcsolatban azt tartalmazzák, hogy a rendőrök a vitában részes feleket meghallgatták, az általuk tett kijelentésekről, az intézkedéshez fűzött kommentárjaikról nem esik szó. Az idézett Rtv. 29. §-a alapján a rendőr a panaszost az általa bejelentett bűncselekmény miatt, bűnüldözési célból, illetve kifejezetten a panaszos jogainak védelme érdekében megfelelő jogalappal igazoltatta. A tényállás felderítéséhez a bejelentő azonosítására mindenképpen szükség volt, ez pedig jellemzően a helyszíni intézkedések első lépése. A helyszíni intézkedésről a rendőrök jelentést készítettek, külön jegyzőkönyv erről nem készült. Ez a körülmény tehát nem az intézkedés részrehajló voltát igazolja, hanem azt, hogy a rendőrök az előírt kötelezettségüknek az intézkedés dokumentálása kapcsán eleget tettek. Mindezek alapján a részrehajló intézkedéssel kapcsolatos panasz alaptalan. III. 3. A panaszos sérelmezi, hogy annak ellenére, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el a rendőrök hibásan hivatkoztak arra, hogy közszeméremsértést követett el, és ennek kapcsán egyéb rosszalló, fenyegető megjegyzéssel is illették őt, lényegében a támadó mellé álltak. Az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. Az Rtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni. A panaszbeadvány a rendőrök által nyújtott tájékoztatás kapcsán azt tartalmazza, hogy a panaszos közlésére, hogy homofób támadás történt az egyik rendőr kijelentette: a panaszos és barátja követett el közszeméremsértést, amelyért őket elő is lehetne állítani. A rendőr társa az elhangzottakat megerősítendő a szolgálati gépjárműhöz ment, előhozott egy könyvet és abból

8

valamit felolvasott. A felolvasott szöveg tartalmát a panaszos pontosan nem tudta felidézni, de arra emlékszik, hogy a közszeméremsértés megnevezése és a „másokat megbotránkoztat”fordulat biztosan szerepelt benne. A panaszos szerint kifejezetten elhangzott, hogy ő magatartásával bűncselekményt követett el. Az ügy megítélése szempontjából rendelkezésre áll a BRFK Központi Ügyelete és a Budapest VIII. kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes tiszthelyettese közötti beszélgetést rögzítő hangfelvétel, amely azt tartalmazza, hogy a VIII. kerületi ügyeletes tiszthelyettes közerkölcs megsértéseként minősíti a bejelentő által elmondottakat, pontosabban magát a bejelentő magatartását. A hangfelvétel alapján tényként megállapítható, hogy az intézkedő rendőröket a helyszínre küldő rendőr (VIII. kerületi Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő ügyeletes tiszt) a panaszos és barátja viselkedését mindössze a csókra vonatkozó információ alapján „közerkölcs megsértésének” minősítette. Az intézkedő rendőr jelentése arra a körülményre nem tér ki, hogy elhangzott-e az ominózus „közszeméremsértés” kifejezés a panaszosok magatartásának minősítésére. Azt tartalmazza, hogy az intézkedés végén a rendőr a jogi felvilágosítást mindkét fél részére megadta. A fentiek alapján tényként rögzíthető, hogy a helyszínre küldést végrehajtó rendőr tévesen minősítette a bejelentő magatartását. A panaszos ez ügyben a már ismertetett módon nyilatkozott. A panaszra okot adó körülmény a panaszbeadvány szerint azt volt, hogy a panaszos – aki rendőri segítséget kért, és megítélése szerint ennek pont az ellenkezőjét kapta, segítség helyett a rendőrök őt jogsértés elkövetésével vádolták – nem kapta meg a rendőröktől a kért segítséget. E két körülményt – egyrészt a helyszínre küldő rendőr téves tájékoztatását, másrészt a panasz alapját képező momentumot – együttesen értékelve megállapítható, hogy feltehetően a jogsértésről a helyszínen adott tájékoztatás szintén hibás volt. Mindezek alapján a hibás jogi minősítés okán a téves tájékoztatás adása kapcsán előadott panasz megalapozott. III. 4. A panaszos sérelmezi, hogy az eljáró rendőrök nem szereztek be, illetve nem kíséreltek meg beszerezni minden elérhető bizonyítékot (a fenyegetés eszközeként használt ütőt). A panaszbeadvány ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy az eljáró rendőrök nem szereztek be, illetve nem kíséreltek meg beszerezni minden elérhető bizonyítékot, hiszen a panaszos ellen megvalósuló fenyegetés eszközeként használt ütőt meg sem próbálták megkeresni vagy a használójától elkérni. A panaszos véleménye szerint ezzel olyan mulasztást követtek el, amely jelentősen megnehezíti a támadás későbbi bizonyítását. A panaszos és barátai az esetről a helyszínen úgy nyilatkoztak, hogy őket K. T. dehonesztáló kifejezésekkel illette, majd egy baseballütővel megfenyegette és a bolt, valamint a környék elhagyására kényszerítette.

9

A rendőri jelentés szerint a rendőrök a helyszínen felvették a kapcsolatot a bejelentővel, a társaságában ott tartózkodó két személlyel, valamint a boltnál tartózkodó másik két, az eseményekben érintett személlyel. A panaszos és barátai, illetve az üzletben dolgozó eladó és egy az esetkor üzletben tartózkodó személy egymással ellentétesen mondták el a történteket. Az éjjel-nappali üzlet eladója valóban tett megjegyzéseket a csókolózó fiatal férfiakra, azonban őket nem fenyegette, és nem bántalmazta. Mivel benne undort keltett a férfiak viselkedése, őket a boltból való távozásra szólította fel. Ezt támasztotta alá az esetkor az üzletben tartózkodó személy nyilatkozata is, aki elmondta, hogy az eladó csupán erőteljesen távozásra szólította fel a panaszost és barátját, őket azonban nem fenyegette és nem bántalmazta. Ehhez képest a panaszos és két barátja egybehangzóan állította, hogy őket az eladó „b*zinak” nevezte és egy baseball-ütővel a bolt elhagyására kényszerítette. Az intézkedést végrehajtó járőrök az intézkedésben érintett személyek részére jogi felvilágosítást, valamint az esetleges panasztételre vonatkozó lehetőségekről tájékoztatást adtak. Tekintettel arra, hogy a rendőri jelentés alapján sem szabálysértés, sem pedig bűncselekmény nem került megállapításra, így az események tisztázása és az esetleges kamerafelvételek elemzése érdekében további adatgyűjtést végzett a VIII. kerületi Rendőrkapitányság munkatársa (körzeti megbízott). Az adatgyűjtésről készült jelentés azt tartalmazza, hogy felkereste az érintett üzletet, valamint a szomszédságában található dohányüzletet, illetve a közterület-felügyelettel is kapcsolatba lépett a jelzett terület közelében található kamerák felvételeinek megtekintése érdekében. Az adatgyűjtés során meghallgatásokat hajtott végre, azonban az üggyel kapcsolatban releváns információkat nem sikerült beszereznie, a két bolt dolgozói az esetet – különös tekintettel a baseball-ütővel történő fenyegetésre, támadásra – nem észlelték, csupán hangos szóváltást hallottak kintről. A helyszínen, vagy annak közelében nem volt fellelhető baseball-ütő, valamint megállapítást nyert, hogy nem készült olyan kamerafelvétel, melyen a bejelentés alapjául szolgáló esemény látható lett volna, ezért az ügy kivizsgálása során az abban résztvevő felek elmondására lehet csak hagyatkozni. Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendőrség a bejelentés nyomán az alábbi intézkedéseket tette: - helyszínre haladéktalanul rendőröket küldött; - a kiérkező rendőrök a helyszínen tartózkodókat meghallgatták, elsődleges adatokat gyűjtöttek, tájékozódtak; - a helyszínen intézkedő rendőrök a jelenlévőket tájékoztatták; - az érintett rendőri szerv a jogsértés további felderítése érdekében adatgyűjtést végzett. Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendőrség a bejelentés nyomán a szükséges intézkedéseket megtette, ezért az e körben előadott panasz alaptalan.

10

III. 5. A panaszos sérelmezte, hogy az intézkedés napján, délután a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságon panaszát nem rögzítették, egyszerűen elküldték. Az Rtv. 11. § (1) bekezdése szerint a rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. A panaszok és bejelentések kezeléséről szóló 51/2013. (XII. 16.) ORFK utasítás 11. pontjában írt rendelkezés szerint a személyesen, szóban előadott panaszról, közérdekű bejelentésről, valamint egyéb bejelentésről (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában együtt: bejelentés) feljegyzést, kérelemre jegyzőkönyvet kell készíteni. Erről a panaszost, a közérdekű bejelentőt vagy az egyéb bejelentést tevő személyt (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában együtt: bejelentő) megfelelően tájékoztatni szükséges. A panaszbeadvány ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a panaszos az intézkedés napján, délután 16 órakor bement a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságra, ahol jelezte, hogy panaszt kíván bejelenteni az intézkedő rendőrökkel szemben. Elmondása szerint vele a panasztétel kapcsán azt közölték, hogy mivel biztosan a Készenléti Rendőrség állománya intézkedett, forduljon a Teve utcához vagy a Testülethez, panaszát pedig nem vették fel, egyszerűen elküldték. Az érintett rendőrkapitányság által megküldött iratokból megállapítható, hogy a panaszos valóban járt ott az intézkedés délutánján. A panaszost az objektumőr a panaszirodára irányította, ahol a szolgálatot teljesítő rendőr a panaszosnak a szükséges tájékoztatást megadta. A RZS Neo beléptető rendszer adatai alapján a panaszos 17 óra 46 perctől 18 óra 50 percig tartózkodott az épületben, „panaszfelvétel” céljából. A panaszfelvételt végző rendőr az esetről 2013. október 2-án a Panasztestület megkeresése nyomán jelentést készített, miszerint a panaszos arról számolt be, hogy őt megfenyegették, mert homoszexuális kapcsolatát nyilvánosan kimutatta, mégpedig oly módon, hogy az utcán csókolózott egy másik férfival. A panaszos elmondta, hogy amikor ez az eset történt, ők rendőri intézkedést kértek, de nem volt megelégedve a rendőrök viselkedésével. A jelentés azt is rögzíti, hogy a panaszos kérdése arra irányult, hol teheti meg feljelentését abban az esetben, ha az intézkedő rendőrök tudomása szerint a BRFK VIII. kerületi Rendőrkaptányság állományába tartoztak. A panaszos utalt rá, hogy „mivel ellenük irányul a feljelentése és nem szeretné, ha elfogult lenne a kapitányság, elég-e az, ha a Testületnél teszi meg írásban a feljelentését”. Erre a r. százados közölte vele, hogy „természetesen ott is megteheti”. A jelentés a jegyzőkönyv felvételének elmaradása kapcsán azt tartalmazza, hogy ez azért nem történt meg, mert a panaszos tartott a kapitányság elfogultságától, és őt ezért irányították kifejezetten a Panasztestülethez. Mindezek alapján megállapítható, hogy a panaszok felvételével megbízott rendőr e feladatát, azáltal, hogy nem rögzítette jegyzőkönyvben az elhangzottakat, nem teljesítette, ezzel mulasztást követett el, így az e körben előadott panasz megalapozott.

11

IV. A Panasztestület a panaszos által előterjesztett panaszt megvizsgálta és a fent hivatkozott állásfoglalásában azt megalapozottnak találta. A Panasztestület álláspontjától való eltérés jogszabállyal alátámasztott indokait a határozat III. része tartalmazza. Hatásköröm és illetékességem az Rtv. 92. § (1) bekezdésén alapul, miszerint akinek az e törvény IV., V. és VI. fejezetében meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette - választása szerint - panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. A döntés az Rtv. 93/A. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az állásfoglalás kézhezvételét követő harminc napon belül közigazgatási hatósági eljárás keretében történt meg. A határozat az alábbi jogszabályokon alapul: -

-

-

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 1. §, 3. §, 326. § (7) és 330. § (2) bekezdése; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés e) pont, 109. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdése; a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 13. § (1)-(2) bekezdései, 24. § (1) bekezdése, 29. (1) a) pontja, 92. § (1) bekezdése, 93/A. § (7) és (9) bekezdései; A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 4. § (2) bekezdése; A panaszok és bejelentések kezeléséről szóló 51/2013. (XII. 16.) ORFK utasítás 11. pontja.

Budapest, 2014. szeptember 26. Papp Károly r. altábornagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány