Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010. 1. oldal: összesen: 64
Iktatási szám:
Országos Idegtudományi Intézet
MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT
Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.
…………………………………… Főigazgató
………………………………….. Főigazgató gazdasági helyettese
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
2 2. oldal: összesen: 64
TARTALOMJEGYZÉK Munkavédelmi Szabályzat hatálya
3.o.
Munkavédelmi ügyrend
4. "
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményei
14."
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés személyi feltételei
18."
A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei, jogai - az egészséget nem veszélyeztető - a biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésében
19."
Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje
22."
A veszélyes munkafolyamatok ellátására vonatkozó követelmények
25."
A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendje
26."
A munkavédelmi eljárások rendje
29."
Az egyéni védőeszközök és felszerelések (munkaruhák) illetve, a tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
31."
A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
33."
Munkavédelmi ellenőrzés
36."
Alkoholszondás ellenőrzés
37."
A munkabaleset, az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása
38."
A dolgozók egészségének és testi épségének sérelméből eredő károk megtérítésének rendje
45."
Hatályba léptető intézkedések
47."
Mellékletek 1. sz. Munkavédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok
48. "
2. sz. Az OITI azon munkahelyei, illetve munkafolyamatai, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességűnek minősíthető
54."
3. sz. A gépkezelési utasítások tartalmi követelményei
55."
4. sz. Időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök
56."
5. sz. Tisztálkodási szerek juttatási jegyzéke
57."
6. sz. ”Igazolás”
59."
7. sz. Baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke
60."
8. sz. Intézeti egyéni védőeszközök és felszerelések jegyzéke
62."
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
3 3. oldal: összesen: 64
MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. (Mvt) törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetnél (a továbbiakban OITI) az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat a jelen "Munkavédelmi Szabályzat"-ban (a továbbiakban MVSZ) a következők szerint határozom meg:
MVSZ célja, feladata Az MVSZ az OITI alapvető munkavédelmi szabálya, amely a jogszabályok keretei között az intézmény sajátosságainak figyelembevételével határozza meg a munkavédelmi tevékenység valamennyi fontos kérdését. Ezek alapján az MVSZ tartalmazza mindazokat a követelményeket, amelyeket a munkavédelemről szóló törvény és más jogszabályok ide utalnak, továbbá azokat a követelményeket, amelyeket a jogszabály ugyan nem utal kifejezetten a munkavédelmi szabályzatba, de szabályozásuk az intézmény sajátosságai miatt szükséges és indokolt. Az MVSZ célja, hogy az intézmény egészére kiterjedően rögzítse a vezetők és beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, az alkalmazás munkavédelmi feltételeit, a munkavédelmi oktatás rendjét, az egyéni védőeszközök és tisztálkodószerek juttatásának szabályait, a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket és meghatározza a munkavédelmi eljárások szabályait.
Az MVSZ hatálya Az MVSZ hatálya kiterjed az OITI valamennyi dolgozójára, az alkalmi munkát végzőkre és minden közszolgálati jogviszonyú és szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóra. Az MVSZ -ben foglaltak betartása az Intézetben foglalkoztatott minden egyes dolgozójára nézve kötelező.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
4 4. oldal: összesen: 64
A szabályzat rendelkezéseinek megszegése - a cselekmény vagy annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jellegétől függően - fegyelmi, szabálysértési, illetőleg büntető eljárást vonhat maga után. Az MVSZ rendelkezéseit a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokkal, Magyar Szabványokkal, az OITI Szervezeti és Működési, az OITI Katasztrófa Terve, valamint Tűzvédelmi Szabályzatával összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Az MVSZ-ben foglalt előírásoktól eltérni csak az OITI vezetőjének engedélyével lehet, aki ezen jogosultságát átruházhatja. A munkavédelem megvalósításáért felelős vezetők és munkavállalók kötelességei és jogai: A munkavédelmi feladatok megszervezéséért az Intézet vezetője felelős. A munkavédelemmel összefüggő feladatok irányításáért végrehajtásáért az OITI munkavédelmi vezetője a felelős. A munkavédelmi vezetőt az Intézet vezetője bízza meg, aki feladatát osztott munkakörben látja el.
Munkavédelmi ügyrend A főigazgató feladatai Biztosítja a szükséges és balesetmentes munkakörülmények szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit. Meghatározza a munkavédelemmel kapcsolatos hatásköröket, jogköröket és gondoskodik azok rögzítéséről az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatában. Gondoskodik a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok meghatározásáról valamint a végrehajtás ellenőrzésének megszervezéséről. A munkavédelmi vezető által készített munkavédelmi intézkedési tervet jóváhagyja és az abban foglaltak végrehajtását számon kéri.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
5 5. oldal: összesen: 64
Évente legalább egyszer munkavédelmi szemlén győződik meg az Intézet munkavédelmi helyzetéről. A munkavédelmet érintő változásokat követően gondoskodik az MVSZ szükség szerinti módosításáról a munkavédelmi vezetővel egyetértésében. Gondoskodik a munkabalesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról, a balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételéről. Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó balesetek esetén részt vesz azok körülményeinek kivizsgálásában. Rendelkezik a munkavédelmi képzés- és továbbképzésről, az előírt képesítések megszerzéséről. A munkavédelmi feladatok végrehajtásával kapcsolatos mulasztások, a munkavédelmi előírások szándékos vagy gondatlan megszegése esetén megindítja a fegyelmi felelősségre vonást. A főigazgató a munkavédelmi tevékenység intézeti szintű operatív irányítását a főigazgató-helyettes gazdasági igazgatóra ruházza át! A főigazgató-helyettes feladatai A főigazgató távolléte esetén ellátja, a főigazgató munkavédelmi feladatait. Félévenként az OITI valamennyi egységében résztvesz a munkavédelmi szemlén. Gondoskodik arról, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos újítások soron kívül elbírálásra, illetőleg bevezetésre kerüljenek a munkavédelmi vezető véleményének kikérése után. A főigazgató-helyettes gazdasági igazgató feladatai
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
6 6. oldal: összesen: 64
Gondoskodik arról, hogy a munkavédelemmel összefüggő pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre álljon, abban megtervezésre kerüljön. Az OITI-ben a munkavédelmi tevékenység operatív irányítását végzi a főigazgató megbízása alapján. A főigazgató-helyettes gazdasági igazgató műszaki helyettesének feladatai Felelős az Intézet területén a műszaki meghibásodásokból bekövetkezett balesetekért. Félévenként az OITI valamennyi egységében résztvesz a munkavédelmi szemlén. Személyesen köteles résztvenni a közvetlen irányítása alá tartozó területén a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések vizsgálatában. Felelős, hogy halálos vagy súlyos munkabaleset esetén a helyszín érintetlen maradjon. Köteles évenként írásban beszámolni a munkaterület munkavédelmi helyzetéről.
közvetlen irányítása alá tartozó
Felelős, hogy a közvetlen irányítása alá tartozó területén üzemeltetett gépek, berendezések, eszközök kezelését és használatát csak az előírt követelményeknek megfelelően végzik. Felügyeletet gyakorol az üzemeltetési és fejlesztési osztályvezető - a külön kiemelésben szereplő - munkavédelmi feladatai felett. Az osztályvezető főorvos feladatai Felelős a munkaterületén a munkavédelmi és egészségvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért. Köteles gondoskodni és naponta többször ellenőrizni a munkahelyi rend, fegyelem és tisztaság betartását.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
7 7. oldal: összesen: 64
Évenként egy alkalommal köteles munkavédelmi szemlét tartani a munkaterületén. A szemle során tapasztalt észrevételeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Köteles gondoskodni a munkaterületén dolgozók ismételt munkavédelmi oktatásának megtartásáról és az oktatások nyilvántartásáról. Minden munkanapkieséssel járó foglalkozási megbetegedést, munkabalesetet, sérüléssel járó eseményt, illetve az un. "kvázi" balesetet is azonnal köteles jelenteni a munkavédelmi vezetőnek. Személyesen köteles résztvenni a munkaterületén a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések vizsgálatában. Felelős, hogy halálos vagy súlyos munkabaleset esetén a helyszín érintetlen maradjon. Intézkedni köteles a munkaterületén a munkavédelmi oktatási napló és a baleseti napló okmányszerű vezetéséről. Köteles a munkaterületén dolgozókat az időszakos és esetlegesen szükséges soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni. Félévenként ellenőrizni köteles az orvosi alkalmassági vizsgálatok végrehajtását. A munkaterületen észlelt munkavédelmi (egészségvédelmi) hiányosság megszüntetése érdekében, hatáskörében intézkedni köteles. Köteles évenként írásban beszámolni a munkaterület munkavédelmi helyzetéről. Naponta köteles ellenőrizni a dolgozók egyéni védőfelszerelését és annak viselését, valamint intézkedni a védőfelszerelés biztosítására, illetve cseréjére vonatkozóan. Felelős, hogy a munkaterületén üzemeltetett gépek, berendezések, eszközök kezelését csak az előírt követelményeknek megfelelően használják. Felelős a munkaterületén használt gyógyszerek, egészségügyi felszerelések, kábítószerek, mérgek, vegyszerek biztonságos kezeléséért és tárolásáért.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
8 8. oldal: összesen: 64
Köteles megszervezni a munkahelyi elsősegélynyújtást, illetve biztosítani az előírt feltételeket. Az üzemeltetési és fejlesztési osztályvezető feladatai Munkavédelmi feladata és jogköre megegyezik az osztályvezető főorvosnál leírtakkal. Felelős továbbá: Külső céggel kötött szerződésben a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat és feltételeket rögzíteni. A munkaterületén csak megfelelő munkavédelmi minősítéssel, munkavédelmi minőségtanúsítással, illetve magyar nyelvű kezelési utasítással ellátott eszközök és berendezések üzemeljenek. Amennyiben az előbbi feltételek hiányosak, köteles gondoskodni a szükséges okmányok pótlásáról, illetve vizsgálatok megtartásáról. Gondoskodik az épületek ( új és rekonstrukciós ), gépek, műszerek és egyéb technológiai eszközök üzembehelyezése során a munkavédelmi alkalmasság felülvizsgálatáról és az üzembe helyezést írásban engedélyezi. Gondoskodni köteles a villamosberendezések, szerelvények és elektromos hálózatok időszakos érintésvédelmi és tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról, valamint a villámvédelmi rendszerek szabvány szerinti ellenőrzéséről, a dokumentációk megőrzéséről és a megállapított hibák, hiányosságok kijavításáról, illetve megszüntetéséről, ellenőrzi azok végrehajtását és a javításról szóló dokumentációt megőrzi. Köteles gondoskodni a nyomástartó berendezések és minden más hatósági vizsgálatra kötelezett berendezés vizsgálatainak megtartásáról és a megfelelő dokumentáció megőrzéséről. Köteles részt venni az Intézet munkavédelmi intézkedési terveinek kidolgozásában, a terv gyakorlati végrehajtásában.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
9 9. oldal: összesen: 64
Köteles gondoskodnia a berendezések és eszközök tervszerű karbantartásáról, illetve a karbantartás nyilvántartásáról. Köteles részt venni az üzembehelyezési és használatbavételi eljárásokban. Munkahely létesítése előtt köteles a tervezővel, illetve a kivitelezővel a munkavédelmi követelményeket közölni. Felelős az Intézet üzembehelyezési megszervezéséről és megtartásáról.
és
használatbavételi
eljárások
Köteles intézkedni a munkahelyek műszeres méréseinek (zajszint mérés, megvilágítás mérés, légszennyeződés stb.) megrendelése és végrehajtása iránt. Felelős a karbantartási utasítások és tervek kidolgozásáért és kiadásáért. Az Informatikai osztályvezető feladatai Munkavédelmi feladata és jogköre megegyezik az osztályvezető főorvosnál leírtakkal. Az intézeti higiénikus főorvos feladatai Csatolt munkakörben félévenként köteles ellenőrizni a munkahelyek egészségügyi helyzetét és a dolgozók egyéni védelmét szolgáló előírások megtartását. Résztvesz a munkavédelmi szemléken és észrevételeit jegyzőkönyvbe foglalja. Félévenként ellenőrzi az intézeti dolgozók étkezési körülményeit, továbbá a szociális létesítményeket (fürdő, öltöző, WC stb.). Együttműködik a területileg illetékes ÁNTSZ-el. Részt vesz a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, elkészíti a vizsgálati jegyzőkönyvet. Az anyaggazdálkodási és ellátási osztályvezető feladatai
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
10 10. oldal: összesen: 64
Köteles gondoskodni az osztály dolgozóinak ismétlődő munkavédelmi oktatásainak megtartásáról és az oktatások munkahelyi nyilvántartásáról. Köteles az osztály munkahelyein bekövetkezett munkabalesetek kivizsgálásában részt venni. Köteles megszervezni az Intézet dolgozói részére a védőfelszerelések megrendelését, szakszerű raktározását és szükségszerű cseréjét, javítását. Köteles gondoskodni a munkavédelmi szakkönyvek és kiadványok, valamint a propaganda anyagok beszerzéséről. Felelős a végrehajtásáért.
gépjárművek
időszakos
és
hatósági
felülvizsgálatának
Félévenként az OITI valamennyi egységében résztvesz a munkavédelmi szemlén. A munkaügyi osztályvezető feladatai Köteles gondoskodni az intézeti baleseti táppénzes jegyzék vezetéséről. Felelős azért, hogy a belépő dolgozók csak előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat és munkavédelmi oktatás után kerüljenek alkalmazásra. Figyelemmel kiséri a túlórák alakulását, a fiatalkorúak és a terhes nők foglalkoztatását, valamint végzi a kártérítésekkel kapcsolatos feladatokat. A pénzgazdálkodási osztályvezető feladatai Részt vesz a munkavédelmi intézkedési tervek összeállításában, a végrehajtás felülvizsgálatában. Figyelemmel kiséri a tervben meghatározott pénzösszegek felhasználását. Javaslatot tesz a főigazgató-helyettes gazdasági munkavédelemmel kapcsolatos pénzügyi intézkedésekre.
igazgatónak
a
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
11 11. oldal: összesen: 64
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó szakorvos feladatai Felelős az OITI-ben dolgozó orvosi vizsgálatra kötelezettek munkakörönkénti nyilvántartásáért. Kezdeményezi a veszélyes, egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók szakorvosi vizsgálatát és ellátja az új munkavállalók előzetes alkalmassági vizsgálatát. A szakorvosi laboratóriumi vizsgálatok eredményeitől függően tesz javaslatot az új munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban. Kezdeményezi és intézkedési körében ellátja az időszakos alkalmassági vizsgálatra kötelezett munkavállalók orvosi vizsgálatát. A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben felelősségrevonást kezdeményez. Együttműködik a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásánál a munkavédelmi vezetővel, ellátja az ezzel kapcsolatos jelentési, nyilvántartási feladatokat. A foglalkozási ártalmak, betegségek megelőzése érdekében, oktatási segédlettel, szakmai tanácsokkal, szakmai véleményekkel segíti a munkavédelmi vezetőt. Beruházásoknál, gépek, berendezések, munkaeszközök üzembehelyezése előtt szakvéleményt ad azok munkahelyi egészségügyi hatásairól. Figyelemmel kiséri a járványügyi érdekből kiemelt munkahelyen dolgozók, nők, terhes nők, fiatalkorúak, veszélyes és ártalmas munkahelyen dolgozók munkakörülményeit, szükség esetén azonnali intézkedést kezdeményez. A főigazgató ápolási helyettesének feladatai Munkavédelmi hiányosság esetén köteles a munkaterületén az intézkedést megtenni, illetve szükség esetén jelenti a munkahely vezetőjének az eseményt. Naponta köteles ellenőrizni a munkaterületén a tisztaság és munkahelyi rend betartását, illetve intézkedni ennek biztosítása érdekében.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
12 12. oldal: összesen: 64
Naponta köteles ellenőrizni a beosztott dolgozók egyéni védőfelszerelés viselését. Személyesen köteles részt venni a munkahely vezetője által megtartott munkavédelmi szemlén. Felelős a szennyezett ruházat, textilanyagok, ágyneműk biztonságos tárolásáért. A munkavédelmi vezető feladatai Munkáját a hatályos rendeleteknek, utasításoknak megfelelően végzi, a főigazgató-helyettes gazdasági igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett. A dolgozókat közvetlenül fenyegető veszély esetén annak elhárítására intézkedést tesz, a főigazgató-helyettes gazdasági igazgató értesítése mellett. Az OITI valamennyi egységében az esedékes munkavédelmi szemlét megszervezi. Ettől eltérően az Intézet valamennyi munkahelyén, részlegén jogosult bármikor munkavédelmi ellenőrzést tartani, előzetes bejelentés nélkül is. Elkészíti a munkavédelmi ellenőrzések jegyzőkönyveit és az abban foglalt hiányosságok megszüntetése érdekében azokat az illetékeseknek megküldi. Köteles rendszeresen ellenőrizni a munkahelyek, gépek, berendezések, járművek biztonsági állapotát, ha hiányosságot állapít meg, annak megszüntetéséről intézkedni. Köteles a munkavédelmi szabályzat előírásait az intézmény dolgozóival megismertetni. Megszervezi és előkészíti a dolgozók munkavédelmi oktatását. Vezeti a munkabalesetek kivizsgálását, ezek eredményét az un. „munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíti. Résztvesz a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában. Javaslatot tesz az ismételt baleset megelőzését célzó intézkedés megtételére, melyet rendszeresen ellenőriz.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
13 13. oldal: összesen: 64
Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó munkabalesetekről a főigazgatót azonnal értesíti, továbbá a főigazgató és helyettesei távollétében is értesíti az MVSZ-ben meghatározott szerveket. Gondoskodik arról, hogy a munkavédelmi oktatáshoz szükséges segédletek rendelkezésre álljanak. Véleményezi a munkavédelmi újításokat, figyelemmel kiséri azok bevezetését. Ellenőrzi a nők, terhesanyák és fiatalkorúak munkakörülményeire vonatkozó rendeletek betartását. A beruházási, felújítási, karbantartási tervek megtárgyalásánál részt vesz, gondoskodik a munkavédelmi előírások érvényesüléséről. A műszaki átadásokon, garanciális bejárásokon részt vesz. Az épületek, építmények ( új és rekonstrukciós), gépek, műszerek és egyéb eszközök üzembehelyezése előtt azokat munkavédelmi szempontból véleményezteti. Biztosítja, hogy minőségtanúsítás, vagy munkavédelmi minősítés nélkül, eszközök, gépek, műszerek használatbavételére ne kerülhessen sor. Köteles figyelemmel kísérni a munkavédelemmel kapcsolatos rendeletek, utasítások, szabványok változását és gondoskodni azok érvényesítéséről. A felelős részlegvezetőkkel elkészítteti a feladatkörükbe tartozó és szükséges gépkezelési, karbantartási utasításokat, az Intézet tulajdonában lévő gépek, berendezések, műszerek karbantartási tervét és gondoskodik azok végrehajtásáról. Gondoskodik az energiaellátó és elosztó berendezésekre vonatkozó biztonsági és tűzvédelmi előírások betartatásáról. Gondoskodik az MVSZ évenkénti felülvizsgálatáról és a módosítás tervezetét elkészíti. A sugárvédelmi megbízott feladatai Az Intézet főigazgatója által írásban kijelölt radiológiai végzettséggel rendelkező szakorvos feladata a sugárvédelmi megbízotti teendők ellátása.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
14 14. oldal: összesen: 64
Feladata a sugárártalomnak kitett munkahelyen foglalkoztatott dolgozók sugárterhelésének ellenőrzése és a nyilvántartás vezetése. Megtartja a sugárártalomnak kitett dolgozók munkavédelmi oktatását, vezeti az oktatási naplót. Résztvesz a sugárvédelmi szemlén. Kidolgozza a sugárvédelemmel kapcsolatos szabályokat, melyeket a munkavédelmi vezető egyetértésével az OITI főigazgatójához terjeszt elő jóváhagyásra.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
15 15. oldal: összesen: 64
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményei Általános követelmények Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai szinvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. Munkaeszközt forgalomba hozni, importálni, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeit, és ezt a gyártó, külföldről behozott termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja. A munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt, továbbá valamennyi egyéni védőeszközt, üzembe helyezni, használatba venni akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, az egyéni védőeszköz pedig minősítő bizonyítvánnyal. A létesítés követelményei A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. A létesítésben közreműködő ( tervező, kivitelező ) köteles írásban nyilatkozni, hogy a törvényben foglaltakat megtartotta. A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
16 16. oldal: összesen: 64
Az üzembehelyezés feltétele a munkavédelmi szempontok előzetes vizsgálata, munkaeszköz esetében a munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás, hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkahely, munkaeszköz esetében a hatósági engedély megléte. Az (1-2) bekezdésekben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása esetén is. Az újraindítás előfeltétele, hogy a veszélyes munkaeszköz és technológia megfeleljen legalább az újraindítást megelőző munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi előírásoknak. A veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel -(kizáró jogszabály rendelkezés hiányában)- legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. A munkavégzés tárgyi feltételei A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát, továbbá a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt. (5/1993. (XII.26.) MüM rendelet) A felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő. A gépkezelési utasítások tartalmi követelményeit tartalmazza.
a 3. sz. melléklet
Biztonságtechnikai szempontból felülvizsgálatra kötelezett orvostechnikai berendezések: Defibrillátor 1 évente Nagyfrekvenciás sebészeti vágókészülék 1 évente Inkubátor 1 évente Altató-lélegeztető berendezés 1 évente Műtőlámpa 1 évente Invazív és intervenciós rtg. berendezések 1 évente Műtőasztal 2 évente Hagyományos rtg. átvilágító és felvételi munkahely 2 évente
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
17 17. oldal: összesen: 64
Sebészeti képerősítő Műtéti és őrző monitor, EKG Lézer Invazív vérnyomásmérő és véráramlásmérő Gépi infúzió adagoló készülék Vérmelegítő készülék Sterilizáló berendezés Hálózati üzemű elektroterápiás készülék (stimulátor, nagyfrekvenciás készülék stb.) Gázellátó berendezés Ultrahang diagnosztikai készülék (47/1999. (X. 6.) EüM rendelet)
2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 3 évente 3 évente 3 évente 3 évente 3 évente 3 évente
A műhely villamos kéziszerszámait a műhelyvezetőnek kell ellenőriznie, illetve ellenőriztetnie. A hordozható elektromos kéziszerszámokat évenként kell érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálat alá vetni. Az áramvédő kapcsolókat havonta kell ellenőrizni és erről naplót kell vezetni. Az ellenőrzésért és naplózásért a műhelyvezető felel. A műhely vezetője műszakonként legalább egyszer köteles ellenőrizni a kéziszerszámok munkavégzésre alkalmas állapotát. Amennyiben a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a megfelelőségét az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell. A vizsgálat elvégzéséig annak működését, illetve használatát meg kell tiltani.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
18 18. oldal: összesen: 64
Minden munkavállaló részére biztosítani kell: - megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet, - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, pihenési és melegedési lehetőséget. A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről. A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket. A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellege és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű egészséget nem kárósító levegőt és klímát kell biztosítani. Amennyiben az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határoló felületeket, belmagasságot, légtérfogatot mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani. A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenés mentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
19 19. oldal: összesen: 64
A kijáratok és vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete elhelyezése és megvilágítása tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes területek gyors és biztonságos elhagyását. A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetésű dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani. (5/1993. (XII.26.) MüM rendelet)
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés személyi feltételei A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha - annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, - foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészségét károsan nem befolyásolja, - foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, - mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
20 20. oldal: összesen: 64
A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésében
A munkavállaló köteles: - a biztonságos munka végzésre alkalmas állapotban, pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen a munkahelyén megjelenni. - a rosszullétet kiváltó gyógyszer szedéséről a közvetlen munkahelyi vezetőjét tájékoztatni, aki köteles ezt a tényt a munka kiadásakor figyelembe venni. - a részére előírt egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. (Az OITI csak az intézmény által beszerzett lábbeli okozta balesetért vállal felelősséget.) - a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően a munkahelyi vezető utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. - a munkavégzés során csak az Intézet tulajdonát képező, illetve a használatra kiadott eszközöket használni. Idegen munkaeszköz használatára csak a közvetlen munkahelyi vezető engedélyével kerülhet sor. - a munka végzéséhez olyan ruházatot viselni, mely a saját és mások egészségét, illetve testi épségét nem veszélyezteti. Munkahelyén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani. Többműszakos munkahely esetén a műszak végeztével a munkahelyet rendben tisztán, munkavégzésre alkalmas állapotban átadni. Szemetet, veszélyes hulladékot az erre a célra rendszeresített tárolóba helyezni. - fizikai munkakörben gyűrű, betegágy mellett nyaklánc és karkötő nélkül dolgozni. - a biztonságos munkavégzéshez a szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. A munkavégzés során a figyelmeztető, figyelemfelhívó jelzéseket figyelembe venni. - tartózkodni minden olyan tevékenységtől és játéktól - a kötelezettségek teljesítésével össze nem férő és függő, - amely balesetet idézhet elő. - a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart, balesetet, sérülést, rosszullétet a munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
21 21. oldal: összesen: 64
A munkavállaló joga: - megkövetelni az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását. - a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve az Intézet vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkahelyi vezető vagy más vezető utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. A munkáltató kötelességei és jogai: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint - a szükséges utasításokat kellő időben a munkavállalónak megadni. - rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. - a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállaló részére.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
22 22. oldal: összesen: 64
- új technológia bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi vezetővel, bevezetése egészségre és biztonságra kiható következményeit. - a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani. biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló: - a munkába álláskor, - a munkahely, vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, - új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az előirt foglalkoztatható.
ismeretek
megszerzéséig
a
munkavállaló
önállóan
nem
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató e szabályzat 8. sz. mellékletében határozza meg. A munkáltató, a fentiekben előírt kötelezettségén túl, a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően az előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (a továbbiakban : foglalkozás-egészségügy szolgálat) köteles biztosítani. ( 27/ 1995. (VII. 25.) NM rendelet A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselője - amennyiben ilyen van - a munkakörülményeikkel kapcsolatban, a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
23 23. oldal: összesen: 64
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az ANTSZ illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. (1991. évi XI.törvény) A munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt - amennyiben ilyen van - arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el.
A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje A dolgozókat a munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt orvosi vizsgálatban kell részesíteni. A munkakörülményektől és ártalmaktól függően előzetes, illetőleg időszakos orvosi vizsgálatban kell részesíteni a jogszabályban meghatározott dolgozókat. (33/1998. (VI.24.) NM rendelet) Az orvosi vizsgálatok elvégzését igazoló nyomtatványt a dolgozó köteles az előzetes orvosi vizsgálat után az őt vizsgálatra küldőnek átadni. Az Intézet csak ezt követően alkalmazhatja a dolgozót. Azt a dolgozót, aki a kötelező orvosi vizsgálaton nem vett részt az Intézet nem alkalmazhatja, illetve a munkavégzéstől az orvosi vizsgálaton történő megjelenéséig el kell tiltani. Az egészségügyi nyilatkozattal (könyvvel) rendelkező dolgozók kötelesek az egészségügyi nyilatkozatot (könyvet) munkahelyükön állandóan maguknál tartani és azt az ellenőrző szervek kívánságára bemutatni. A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása céljából az osztályvezető köteles a dogozót időszakos orvosi vizsgálatra küldeni. Időszakos orvosi vizsgálatok Az időszakos orvosi vizsgálatra a dolgozót a közvetlen munkahelyi vezetője köteles a szabályzatban meghatározott időközönként elküldeni.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
24 24. oldal: összesen: 64
Az időszakos orvosi vizsgálaton résztvevő dolgozót a kiesett munkaidejére a Munka Törvénykönyve (1992. XXII. tv.) 107. § „D” pontjában leírt engedélyezett távollétére, átlagkereset illeti meg. A dolgozó kérelmére a soron kívüli orvosi vizsgálatot biztosítani kell. Az Intézetnél munkakörönként nyilvántartást kell vezetni az orvosi vizsgálatra kötelezettekről. A nyilvántartásáért felelős a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó szakorvos. Amennyiben a dolgozó az időszakos alkalmassági szakorvosi vizsgálatokon a felhívás ellenére sem vesz részt, a további munkavégzéstől el kell tiltani. Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök jegyzékét és az orvosi vizsgálatok gyakoriságát az 4. sz. melléklet tartalmazza. A "nem alkalmas" dolgozót : - új felvétel esetén nem lehet, illetve csak más, egészségre nem ártalmas munkakörben lehet alkalmazni új orvosi vizsgálat alapján. - aki már munkaviszonyban áll, abban a munkakörben tovább foglalkoztatni nem szabad. A gépjárművezetők orvosi vizsgálatánál a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. Járványügyi érdekből végzett esetenkénti orvosi vizsgálatok Az egészségügyi nyilatkozattal (könyvvel) rendelkező dolgozó az alábbi megbetegedések esetén köteles soron kívül, önként orvoshoz fordulni és magát a szükséges szakorvosi, laboratóriumi vizsgálatoknak alávetni: - bizonytalan eredetű lázas megbetegedések, - mások megbetegedését előidéző bőrmegbetegedés, - hasmenés, heves gyomor- és bélpanaszok. Amennyiben a dolgozónál a betegség tünetei a munkahelyén jelentkeznek, azt azonnal köteles jelenteni a munkahely vezetőjének.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
25 25. oldal: összesen: 64
Amikor a munkahely vezetője tudomást szerez a dolgozó a./ - c./ pontokban említett betegségeiről, köteles azonnal munkaköri alkalmassági véleményezésre, vizsgálatra elküldeni. A végrehajtásért felelős a munkahelyi vezetője. Járványügyi érdekből alkalmatlannak minősített dolgozó csak akkor állhat ismét munkába, ha az illetékes orvos az egészségügyi törzslapra az "alkalmas" minősítést bejegyezte. Új dolgozó munkába állása során a munkahelyi vezetője köteles kioktatni a járványos jellegű megbetegedések jelentési kötelezettségére, illetve a mulasztásból eredő személyi felelőségre vonatkozóan. Az a dolgozó aki egészségügyi nyilatkozatát (könyvét) elvesztette, továbbra is csak akkor foglalkoztatható, ha az illetékes egészségügyi szerv a pótlólag kiállított egészségügyi nyilatkozatba (könyvébe) bejegyzi, hogy "munkába állhat". A munkahelyi vezetőnek meghatározott időszakonként ellenőrizni kell a dolgozók egészségügyi nyilatkozatának (könyvének) meglétét. A veszélyes munkakörökre vonatkozó alkalmazási követelményekre utaló rendelkezések A 2. számú melléklet tartalmazza az Intézet azon munkahelyeit és munkafolyamatait, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességűnek minősíthető. A fokozott hatóképességű veszélyforrásnak minősített munkahelyen csak 18 éven felüli, egészségügyi követelményeknek megfelelő, vonatkozó szakmai képesítéssel, vagy tanfolyami képzettséggel rendelkező dolgozót lehet foglalkoztatni. A 3. számú melléklet a gépkezelési utasítások tartalmi követelményeit fogalmazza meg.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
26 26. oldal: összesen: 64
A veszélyes munkafolyamatok követelmények
ellátására
vonatkozó
Kazánkezelői munkakörben csak érvényes kazánkezelő vizsgával, illetve érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozót lehet foglalkoztatni. (8/1978. (XI.29.) NIM rendelet), (32/1997. (V.9.) BM rendelet) Mérgek kezelésével, tárolásával és kiadásával csak méregkezelői tanfolyammal, illetve szakirányú végzettséggel rendelkező dolgozó bízható meg. Autokláv, hőlégsterilizátor és egyéb sterilizátor kezelését csak sterilizáló tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, + 30 órás gyakorlattal rendelkező dolgozó végezheti. Sugárveszélyes munkakörben, illetve anyaggal és készítménnyel csak az a dolgozó foglalkoztatható, aki a vonatkozó rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkezik. Gázpalack kezelését és szállítását gázpalack kezelő és szállító tanfolyami végzettséggel rendelkező dolgozó végezheti. (5/1986. (V.16.) IpM rendelet) Villany és gázhegesztést végző dolgozónak hegesztői szakképesítéssel, illetve érvényes tűzvédelmi szakvizsgával és szerkezeti lakatos, vagy lakatos szakképesítéssel kell rendelkezni. Hegesztő vizsgával ellátottnak kell tekinteni a vonatkozó rendeletben megszabott feltételek teljesítése esetén a víz és gázvezetékszerelőt, valamint a központi fűtésszerelőt is. (32/1997. (V.9.) BM rendelet) Elektromos gépek és berendezések szerelését, javítását és karbantartását, hálózat szerelését és mérését villanyszerelői szakmunkás vagy szakirányú képzettséggel rendelkező szakember végezheti. A tűz és robbanásveszélyes anyagok kezelőjének legalább alapfokú raktárkezelői tanfolyammal kell rendelkeznie. Víz, gáz, központi fűtés javítására vonatkozó követelmény a víz, gáz, vagy központi fűtés szerelői szakmunkás-képesítés.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
27 27. oldal: összesen: 64
Savak, lúgok tárolásával és kezelésével kapcsolatos követelmény a méregkezelői vagy raktárkezelő tanfolyam. Orvosi műszerek, berendezések javítására vonatkozó követelmény a villamos mérnöki diplomával vagy elektrotechnikusi végzettséggel rendelkező, illetve a megfelelően szakképzett dolgozó.
A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendje Az OITI-ben munkaviszonyt létesítő valamennyi dolgozót elméleti, a fizikai munkakörben dolgozót elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatás célja, hogy a dolgozó elsajátítsa, illetőleg bővítse és korszerűsítse a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket. Az oktatás formái: - az előzetes, - az ismétlődő, - és a rendkívüli oktatás. Az előzetes munkavédelmi oktatás Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni : - minden új belépő dolgozót ( elméleti és gyakorlati oktatásban ), - munkakört vagy munkahelyet változtató dolgozót ( gyakorlati oktatásban ), - azt a dolgozót, akinek munkahelyén jelentős változás vagy átalakítás történt ( gyakorlati oktatásban ), - nyári szünidő alatt foglalkoztatott, illetve szakmai gyakorlati oktatásban résztvevő tanulókat és hallgatókat, valamint a szakmai továbbképzésen résztvevőket (elméleti és gyakorlati oktatásban ), - az Intézet területén társadalmi munkát végzőket ( elméleti és gyakorlati oktatásban ). Az előzetes munkavédelmi oktatást a munkába állás előtt azonnal meg kell kezdeni. Az előzetes munkavédelmi oktatás időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a dolgozó a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságot és készséget
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
28 28. oldal: összesen: 64
megszerezze. Az előzetes oktatás legalább egy óra elméleti és egy óra gyakorlati oktatásból álljon. A belépő dolgozó előzetes elméleti munkavédelmi oktatását az OITI munkavédelmi vezetője tartja meg, ennek megtörténtét a "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban rögzíti, melyet az új dolgozó aláírásával igazol. A munkaügyi osztály felé az un. "Igazolás" formanyomtatvány kerül kitöltésre, melyet mind a belépő dolgozó, mind a munkavédelmi vezető aláír. ( 6. sz. melléklet) A belépő dolgozó előzetes gyakorlati munkavédelmi oktatását a dolgozó közvetlen munkahelyi vezetője tartja meg. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás A dolgozókat a munka jellegének megfelelő gyakorisággal, de évenként legalább egy alkalommal ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A röntgen- izotóp osztályok részlegeiben dolgozóknak évente egyszer az OITI sugárvédelmi megbízottja is tart oktatást. Az ismétlődő oktatás során ismertetni kell az előző időszak munkavédelmi tapasztalatait, a bekövetkezett munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések tanulságait és az elkövetkező időszak munkavégzéséhez kapcsolódó munkavédelmi követelményeket. Az oktatást végzőnek meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és azt tevékenysége során alkalmazni tudja. Az oktatott anyag elsajátításáig a dolgozó csak olyan - ezzel megbízott személy felügyelete mellett foglalkoztatható, aki az adott területen megfelelő gyakorlattal rendelkezik és az oktatáson eredményesen részt vett. Azt a dolgozót, aki kétszer megismételt előzetes, illetőleg ismétlődő oktatás után sem sajátította el a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket, továbbá aki az ismétlődő oktatáson önhibájából figyelmeztetés ellenére nem vett részt, az adott munkavégzéstől el kell tiltani.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
29 29. oldal: összesen: 64
Az oktatást legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel, vagy munkavédelmi vizsgával rendelkező személy végezheti. Az oktatás megtörténtét az adott munkahelyen tartott "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban kell rögzíteni. Az oktatást munkaidőben kell megtartani és annak időtartamára a dolgozónak átlagkereset jár. Az Intézet területén munkát végző idegen vállalat dolgozóinak munkavédelmi oktatásáról a megkötött szerződésben kell rendelkezni, és az oktatás megtörténtét az OITI munkavédelmi vezetőjénél tartott "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban kell rögzíteni. A rendkívüli oktatás Rendkívüli oktatást szükséges tartani, ha az Intézet területén olyan azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a dolgozók életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető esemény történt ("Kvázi baleset"),amely a dolgozók meghatározott köre számára - munkakörük vagy tevékenységük alapján - tanulságul szolgálhat. Az oktatás megtörténtét az adott munkahelyen tartott "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban kell rögzíteni. A munkavédelmi oktatás nyilvántartása Az előzetes, az ismétlődö és a rendkívüli munkavédelmi oktatást és az oktatott anyag elsajátításának tényét hitelt-érdemlő módon a munkahelyen tartott, illetve a munkavédelmi vezetőnél lévő " Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban naprakészen kell nyilvántartani. Az oktatás nyilvántartásának tartalmaznia kell: - az oktatás időpontját és időtartamát, - az oktatás tárgyának megjelölését, - az oktatás jellegét ( előzetes, ismétlődő, rendkívüli ), - az oktatást végző nevét, munkakörét, aláírását,
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
30 30. oldal: összesen: 64
- az oktatásra kötelezett nevét, munkakörét, aláírását, - a beszámoltatás formáját, eredményét. A munkavédelmi oktatások tematikájának kidolgozásáért a munkavédelmi vezető a felelős. A gyakorlati munkavédelmi oktatás tematikáját a munkahely vezetője a munkavédelmi vezetővel együttműködve végzi el. A oktatás során az alábbiakat kell ismertetni: Az elméleti oktatás során: - a munkavédelemmel kapcsolatban biztosított jogokat és kötelezettségeket, - munkahelyi magatartás szabályait, - a munkabalesetek bejelentési, kivizsgálási és kártérítési vonatkozásait, - az alapvető közlekedésbiztonsági, munkaegészségügyi, elsősegélynyújtási, biztonságtechnikai ismereteket, - az orvosi alkalmassági vizsgálatok előírásait, - az intézeti "Munkavédelmi Szabályzat" vonatkozó rendelkezéseit. A gyakorlati oktatás során: - a munkakörre vonatkozó gyakorlati ismereteket, - a munkakörre vonatkozó egészségügyi, technológiai, gépkezelési és egyéb követelményeket, - a munkahelyi rend és fegyelem előírásait, - a munkahelyen használt védőeszközök használatának módját, - a dolgozó munkakörére vonatkozó gyakorlati munkafogásokat, - a munkakörre vonatkozó szabványok követelményeit.
A munkavédelmi eljárások rendje Használatbavételi (üzembehelyezési) feltételekkel rendelkező dolgozó jogosult:
engedély
kiadására
az
alábbi
- akit az Intézet vezetője írásban, utasításban megbízott, - aki az üzembehelyezendő gép, létesítmény közvetlen üzemeltetője felett felügyeletet gyakorol. Üzembehelyezési (használatbavételi) engedély kiadására - osztály, részleg, laboratórium, műtő, gép, konyha stb. üzembehelyezésére - a főigazgató, illetve általános helyettese jogosult.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
31 31. oldal: összesen: 64
Üzembehelyezési engedély kiadásával nem bízható meg : - az üzemeltetésért közvetlenül felelős vezető, - a munkavédelmi vezető. A használatbavételt (üzembehelyezést) megelőző vizsgálatok rendje Az üzemeltetési és fejlesztési osztály vezetője a kivitelezés megkezdése előtt, legalább 30 nappal köteles az érintett osztály vezetőjét tájékoztatni minden olyan beruházásról, amely új munkahely létesítésével, illetve a meglévő munkahelyek lényeges felújításával jár. Elektromos berendezések, készülékek, elektromos hálózat létesítése, felújítása esetén az üzembehelyezési eljárást érintésvédelmi szabványossági vizsgálatnak kell megelőznie (a végrehajtásért felelős a műszaki osztály vezetője). Nyomástartó berendezések, kazánok, gázelosztó és gázfűtő berendezések, fűtőberendezések, konyha, laboratórium üzembehelyezési eljárását meg kell előzni az előírt hatósági vizsgálatoknak és csak hatósági engedély birtokában lehet az üzembehelyezési eljárást megtartani. Az Intézet munkahelyein csak az un. általános minőségtanúsítással rendelkező berendezést lehet véglegesen üzembehelyezni. A munkaügyi miniszter rendeletében külön meghatározott munkaeszközt üzembe helyezni, illetve használatba venni, továbbá egyéni védőeszközt használatba venni akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, az egyéni védőeszköz pedig minősítő bizonyítvánnyal. Hatósági felülvizsgálatra kötelezett berendezéseknél a hatósági engedélyezési eljárásnak meg kell előznie az üzembehelyezési eljárást. Az üzembehelyezési engedélyben rögzíteni kell: - a gép, berendezés pontos megnevezését, telepítési helyét, - elektromos adatait, - érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit, - a tervező, kivitelező munkavédelmi nyilatkozatát,
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
32 32. oldal: összesen: 64
- üzembehelyezési eljárás során tapasztalt hiányosságokat, azok megszüntetési határidejét, - az engedély jellegét (próbaüzem végleges). Az Intézet műszaki osztályának a beruházás kivitelezése során a munkavédelmi követelmények teljesítését folyamatosan ellenőriznie kell. A tervek munkavédelmi követelményeinek ellenőrzése érdekében be kell vonni az Intézet munkavédelmi vezetőjét is.
Az egyéni védőeszközök és felszerelések (munkaruhák), illetve a tisztálkodási eszközök és szerek juttatása Az egyéni védőeszköz juttatás és használat feltételeinek előírásakor a munkáltató: meghatározza munkahelyenként, munkakörönként azokat a munkafolyamatokat, technológiát, munkaeszközöket, anyag(okat), ahol egyéni védőeszköz biztosítása szükséges. Az említett esetekben a veszélyforrások jellegét és mértékét is meghatározza. (65/1999. (XII. 1.) EüM rendelet) - a veszélyforrások jellegének, mértékének meghatározására irányuló vizsgálatokat meg kell, hogy ismételje, ha a felsoroltak közül bármely tényező esetében változás következett be. A munkaruha juttatás és használat feltételeinek előírásakor a munkáltató meghatározza munkahelyenként és munkakörönként szükséges felszereléseket. A munkáltató megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek figyelembevételével kiválasztott egyéni védőeszközt, illetve védőfelszerelést biztosít. (8. sz. melléklet) A egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. Az egyéni védőeszköz karbantartásáról a munkáltató gondoskodik. Az egyéni védőeszközt a munkahelyről hazavinni nem lehet.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
33 33. oldal: összesen: 64
A munkáltatónak meg kell határoznia a védőeszközök használatáról szóló oktatás és gyakoroltatás, - a védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatóban foglaltak megtartásának és megtartatásának ( védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása ) - rendjét. Szintén meg kell határoznia azokat az eseteket, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként ( veszélyes hulladékként ) kezelendők, továbbá a kezelésük előírásait. Szükség szerint meg kell határozni az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátait. Többféle ártalom esetén minden egyes ártalomra biztosítani kell a védőfelszerelést. A közös használatra kiadott védőfelszerelések kezeléséért, megőrzéséért, kiadásáért a munkahely vezetője a felelős. Az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések beszerzése, nyilvántartása, kiadása:
(munkaruhák)
megrendelése,
Az anyaggazdálkodási és ellátási osztály vezetője köteles gondoskodni az Intézetben szükséges egyéni védőeszközök és védőfelszerelések tervezéséről, beszerzéséről, szakszerű tárolásáról. Új dolgozó részére egyéni védőeszközt, illetve védőfelszerelést (munkaruhát) a munkaügyi csoport igazolása alapján a raktár biztosít. A védőfelszerelést elhasználódása esetén be kell mutatni a gazdálkodási osztály vezetőjének, aki engedélyezi a raktárba történő visszajuttatását. A dolgozó a védőfelszereléseket köteles visszaadni, ha: - a munkaviszonya megszűnik, - olyan munkakörbe kerül, ahol nem szükséges védőfelszerelés, - tényleges katonai szolgálatra vonul be, - a tartós távolléte a fél évet meghaladja. Tisztálkodási eszközök, szerek
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
34 34. oldal: összesen: 64
Az Intézet dolgozói részére biztosítja a szükséges és az alábbiakban felsorolt általános tisztálkodó szereket: - szappan, - körömkefe, - WC papír, - kéztisztító krém, - speciális folyékony kézmosószer, - kéz balzsam stb. A nem az epidemiológiai-infectiológiai szakorvos általt előírt (ezt egy külön általa évenként kibocsájtott táblázat tartalmazza, mely külön a gyógyszertárból és külön a központi raktárból beszerezhető fertőtlenítő-tisztítószerek havi normatív mennyiségeiről szól ) tisztálkodási szerek részletes juttatási jegyzéke a 5. sz. mellékletben található. Az OITI a fenti tisztálkodó szereket a közegészségügyi szempontok betartásához szükséges mennyiségben bocsátja a dolgozók rendelkezésére. Minden dolgozó részére hetenkénti váltással, illetve szükség szerinti cserével törölközőt kell biztosítani. Minden munkahelyen mosdóhelyiségenként egy darab körömkefét, szappant kell biztosítani, melyet elhasználódáskor pótolni kell. A tisztító szerek és eszközök folyamatos igényléséről az általános szabályok szerint kell gondoskodni.
A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések Más intézmény dolgozóinak munkavégzése az OITI-ben Más intézet, cég, vállalat - az OITI-ben tevékenykedő - dolgozóinak és vezetőinek gondoskodni kell arról, hogy munkavégzésükkel Intézetünk dolgozóit balesetveszélyes helyzetbe ne hozzák. Intézetünk dolgozói sem teremthetnek olyan helyzetet, hogy bárki balesetveszélybe kerül jön. Más vállalat dolgozóinak munkavédelmi oktatásának megszervezése a vállalat feladata. Amennyiben tartósan dolgoznak az Intézet területén, a dolgozókat az OITI "Munkavédelmi Szabályzat"-ában foglaltakra munkájukkal kapcsolatban ki kell oktatni. Ez az Intézet munkavédelmi vezetőjének a feladata.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
35 35. oldal: összesen: 64
Az Intézetben az idegenek csak látogatási időben vagy a munkahelyi vezető tudtával tartózkodhatnak, a tűz- és munkavédelmi előírások betartása mellett. Az intézeti dolgozók tartózkodása veszélyes munkahelyeken Az alább felsorolt munkahelyekre csak az oda beosztottak, illetve a nem intézeti dolgozó csak az oda beosztottak kíséretében léphetnek be: - központi sterilizáló - a gázveszély miatt, - röntgen osztály és izotóp részleg - a sugárveszély miatt, - MR – a mágneses tér miatt, - proszektúra, állatház - a fertőzésveszély miatt, - kazánház, hőközpont - a tűz-és robbanásveszély miatt, - kapcsolótér, felvonógépház - az áramütés veszélye miatt, - karbantartó műhely - a forgó gépek veszélye miatt, - műtők - a higiéniás előírások miatt, - számítástechnika - az adatvédelem miatt. Munkahelyek (munkakörök), ahol egyedül nem szabad munkát végezni Az alábbi munkák nem végezhetőek egyedül : - elektromos készülékek és hálózat szerelése, karbantartása, vizsgálata, - gáz és közművezeték szerelése, karbantartása, - tűz- és robbanásveszélyes anyagok, valamint méreg kezelése, - 20 kg-nál nehezebb anyagmozgatási munkák. A nők védelme A nők az alábbi munkakörökben nem foglalkoztathatók: - 20 kg-ot meghaladó rendszeres anyagmozgatási munkák, - beteghordozó, - műtőssegédi munkakörökben, ha beteget is szállít, - kazánfűtő és kazánkezelői munkakörök, - szállítómunkási munkakörben,
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
36 36. oldal: összesen: 64
- villany és gázhegesztői munkakörben, - gáz és központi fűtés szerelői munkakörben. Terhes nő a terhesség megállapításától kezdve (a terhes könyv kiállításától) a szülés napjáig nem foglalkoztatható az alábbi felsorolt munkahelyeken: - fertőző betegségek diagnosztikai laboratóriumi munkakörben, - röntgen osztályon, sugárártalomnak kitett munkahelyen, - proszektúrán, - műtőben, - szennyesruha-raktárban, - intenzív terápiás részlegen egyedüli ápolónőként, - izotóp részlegen, - anyagmozgatással kapcsolatos munkakörben, - fertőtlenítő munkakörben.
Fiatalkorúak védelme Tilos fiatalkorút foglalkoztatni az alább felsorolt munkahelyeken, illetve munkakörökben: - röntgen osztályon, sugárártalomnak kitett munkahelyeken, - műtőben, - betegszállítóként, - hegesztői, villanyszerelői munkakörben, - gázpalack kezelő és szállító munkakörben, - proszektúrán, - izotóp részlegen, - 10 kg-ot meghaladó rendszeres anyagmozgatási munkánál, - fertőtlenítő munkakörben, - portás munkakörben, - oxigénpalack kezelésével, szállításával, - gép kezelőjeként. Nemdohányzók védelme
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
37 37. oldal: összesen: 64
Az OITI egész területén tilos a dohányzás, kivéve az udvaron kijelölt 3 helyen és a magasföldszinti dohányzó helyiségben. ( 1999. évi XLII. törvény )
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
38 38. oldal: összesen: 64
Munkavédelmi ellenőrzés Az Intézet valamennyi egységében tartandó kiemelten: - a műtők, - a laborok, - a központi sterilizáló, - a proszektúra, - a röntgen és izotóp részleg, - a konyha, - a kazánház és hőközpont, - elektromos kapcsolóterek, felvonógépházak, - a karbantartó műhely, ahol félévenként munkavédelmi ellenőrzést kell tartani.
A szemlebizottság tagjai: - a főigazgató-helyettes gazdasági igazgató, - a főigazgató-helyettes gazdasági igazgató műszaki helyettese, - az anyaggazdálkodási és ellátási osztály vezetője, - az adott osztály vezetője vagy helyettese, - a munkavédelmi vezető, - a szakszervezet munkavédelmi képviselője (amennyiben ilyen van). A munkavédelmi ellenőrzés előkészítését és a dokumentálásával kapcsolatos feladatokat a munkavédelmi vezető látja el. Rendkívüli ellenőrzést kell tartani a munkavédelmi vezető irányításával, ha az Intézetben olyan azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset vagy egyéb súlyos (haláleset, csonkolás, stb.) munkabaleset következik be, illetve ennek elrendelését egyéb rendkívüli esemény indokolja. Az ellenőrzésről a munkavédelmi vezetőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés: - időpontját, - a jelenlevők nevét, beosztását,
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
39 39. oldal: összesen: 64
- az észlelt hiányosságok leírását, - az intézkedésre kötelezettek nevét, - az intézkedés határidejét. A munkavédelmi belső ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a munkavégzés feltételei megfelelnek-e a jogszabályokban, az állami szabványokban, és más műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek. A munkavédelmi ellenőrzés magában foglalja a rendszeres munkavédelmi ellenőrzést, és a veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát. Beszámoltatás Az OITI vezetője a munkavédelmi vezetőt rendszeresen beszámoltatja az Intézet munkavédelmi helyzetéről. Az OITI vezetője a beosztott vezetőket rendszeresen beszámoltatja az irányításuk alá tartozó osztályok, részlegek munkavédelmi helyzetéről. A beosztott vezetőt soron kívül be kell számoltatni és vétkessége esetén felelősségre kell vonni, ha az irányítása alatt álló munkahelyen: - a munkavédelmi helyzet romlott, illetőleg az ellenőrzés súlyos munkavédelmi hiányosságokat tárt fel, - kivizsgálásra kötelezett súlyos (halálos, csonkolásos stb.) munkabaleset történt, - sérüléssel nem járó, de a dolgozónak életét, testi épségét, illetőleg egészségét közvetlenül veszélyeztető esemény történt.
Alkoholszondás ellenőrzés A munkahelyen ittasan megjelenni, illetve szeszes italt fogyasztani tilos. Minden munkahelyi vezető az irányítása alá tartozó munkahelyen - alkoholos befolyásoltság alapos gyanúja esetén - köteles az érintett munkavállaló alkoholos állapotának ellenőriztetéséről, illetve az ellenőrzés kezdeményezéséről gondoskodni. Az OITI -ben az osztályvezetők kérésére az ellenőrzést - alkoholszondás vizsgálattal - a munkavédelmi vezető jogosult elvégezni két tanú jelenlétében.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
40 40. oldal: összesen: 64
Az alkoholszondás vizsgálat megtagadása, illetve pozitív eredménye munkafegyelmi vétséget képez, melynek elbírálása az illetékes osztályvezető hatáskörébe tartozik. Az alkoholszondás ellenőrzést minden esetben jegyzőkönyvezni kell. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó jegyzőkönyv egyik példányát az érintett munkavállaló részére át kell adni. Amennyiben a dolgozó a vizsgálat pozitív eredményét vitatja, ennek felülvizsgálatára véralkohol vizsgálatot kezdeményezhet. A véralkohol vizsgálat szabályait a 16/1986.(XII. 17.) EüM rendelet tartalmazza. A dolgozót a munkavégzéstől munkahelyi osztályvezetője köteles eltiltani, amennyiben megtagadja a vizsgálatot, vagy az eredmény pozitív. Erre az időszakra munkabér nem jár kivéve, ha a felülvizsgálat eredménye negatív. Amennyiben a véralkohol vizsgálat eredménye megerősíti az alkoholszondás vizsgálat eredményét, akkor a vizsgálati költség a dolgozót terheli. Munkabalesetnél - alkoholos befolyásoltságra utaló körülmény esetén alkoholszondás vizsgálatot kell tartani, melynek eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.
A munkabaleset, az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása Munkabaleset Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés,
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
41 41. oldal: összesen: 64
foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) - az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menetközben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Üzemi baleset Az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menetközben éri. Szintén üzemi baleset a TB ellátás során elszenvedett baleset. Jelentési módja és kötelezettsége azonos a munkabalesetéével. Két tanú írásbeli nyilatkozata is szükséges a bejelentéshez. A munkabaleset Intézeten belüli jelentése A munkabalesetet szenvedett dolgozó a balesetét - a legkisebb sérülést is köteles az őt irányító közvetlen munkahelyi vezetőjének haladéktalanul jelenteni. A sérült akadályoztatása esetén a bejelentést munkatársának kell megtennie. A sérült munkáját közvetlenül irányító személy minden bejelentett, illetve tudomására jutott, előreláthatóan legalább egy nap munkakiesést okozó balesetet köteles haladéktalanul jelenteni a munkahely osztályvezetőjének, továbbá a munkavédelmi vezetőnek. (1993. évi XCIII. törvény) (5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet) A munkáltató minden munkabalesetről, köteles az alábbi adatokat nyilvántartani: - a sérült munkakörét, - a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, - az esemény leírását, - a sérült ellátására tett intézkedést, - annak tényét, hogy a sérült folytatta-e munkáját, - a tanúk nevét, lakcímét, - a bejegyzést tévő nevét, munkakörét.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
42 42. oldal: összesen: 64
A keresőképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, telefaxon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerinti illetékes: - XIV. kerületi rendőrkapitányságnak, - az OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelőségének, - és az Egészségügyi Minisztériumnak. A jelentést írásban, a kivizsgálás megállapításaival kiegészítve 72 órán belül meg kell ismételni, ha a bejelentés telefonon, telefaxon, vagy táviratilag történt, illetve az adatok teljes köre nem állt rendelkezésre, valamint időközben az adatok módosultak. Az Intézet minden osztályán, részlegén un. "Baleseti napló"-t kell vezetni. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket az un. "Munkabaleseti jegyzőkönyv"ben kell rögzíteni. (5/1993. (XII.26.) MüM r. 4/a, ill. 4/b melléklet) Amennyiben a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell kiállítani és ebből 1-1 pld-t kell eljuttatni az alább leírt helyekre. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyv egy - egy példányát: - a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának (1), - a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről az OMMF a baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének az OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelőségének (2). A munkavédelmi vezető köteles a jegyzőkönyv egy -egy példányát eljuttatni:
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
43 43. oldal: összesen: 64
- a társadalombiztosítási kifizető helynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (3), - a gazdasági igazgatóság irattárának (4). A munkavédelmi vezető végzi a jegyzőkönyvek eredeti példányának központi nyilvántartását (5). A nyilvántartást havonta egyeztetni kell a társadalombiztosítási ügyintézővel. A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell. A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Amennyiben a sérült, vagy halál esetén a hozzátartozója a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, az OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelőségéhez fordulhat. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fell kell tárni a veszélyes körülményeket és a veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában. Mindig az okot keressük! A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, rögzíteni kell.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
44 44. oldal: összesen: 64
A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni, hogy alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a megállapított tényállás tisztázására. A súlyos munkabaleset kivizsgálását az OITI főigazgatója vagy annak a munkavédelemért felelős operatív helyettese irányításával kell végezni. Súlyos munkabalesetnél az ott tartózkodó legmagasabb beosztású illetékes vezető, ennek hiányában a munka irányításával megbízott dolgozó köteles biztosítani, hogy a helyszín a rendőrség, illetőleg a kivizsgálásért az Intézet részéről felelős vezető megérkezéséig érintetlen maradjon. A munkabalesetről információval rendelkező személyeket meg kell hallgatni. Ezek lehetnek: - a sérült, - a balesetet okozó személy, - a szemtanúk, - a sérült munkatársa, - a sérült közvetlen vezetője. A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani: - a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munkatárgy biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra, vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény fellépését, - az egyéni és kollektív védőeszközöknek, - (a védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok) - meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését, - a balesetet kiváltó okot, az addig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínüsíthető arányának megállapításával, hogy hogyan lehetett volna megelőzni a munkabalesetet. Az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. Külső munkáltató munkavégzésével kapcsolatos baleset
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
45 45. oldal: összesen: 64
Az OITI területén szolgáltatást , illetve egyéb hivatalos munkát végző külső munkavállaló munkabalesetét a külső munkavállaló munkáltatója vizsgálja, jegyzőkönyvezi és jelenti be. A vizsgálatban az Intézet munkavédelmi vezetője köteles közreműködni. A munkaszerződéssel foglalkoztatott külső munkavállaló balesetét a munkaszerződésben megállapodott módon kell vizsgálni. Külső munkavállalót ért munkabaleset során jelentkező kárigény elbírálását, a körülmények tisztázását követően az 1992. XXII. törvény 174. §.-a alapján kell rendezni. Látogatót ért balesetnél az Intézet jogtanácsosát kell értesíteni. Foglalkozási megbetegedés A foglalkozási megbetegedések vizsgálatát, nyilvántartását és bejelentését a hatályos jogszabályok alapján kell elvégezni. (27/1996. (VIII.28.) NM rendelet) A dolgozót ért foglalkozási megbetegedés bejelentését, vizsgálatát, jegyzőkönyvbe vételét és nyilvántartását a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa köteles elvégezni, illetve jelentést tenni az ÁNTSZ területileg illetékes főorvosának. Az esemény vizsgálatába be kell vonni a munkavédelmi vezetőt, az érintett munkahely vezetőjét, valamint az orvos részéről meghatározott szakembereket. Halálos kimenetelű és tömeges foglalkozási betegség esetén a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosa köteles az ÁNTSZ fővárosi szervezetének illetékesét azonnal értesíteni és a bejelentést megtenni. Továbbá azonnal köteles értesíteni az egységek vezetőjét és a munkavédelmi vezetőt. A foglalkozási megbetegedés vizsgálatáról az illetékes orvos vizsgálati lapot köteles kiállítani. A baleseti kártérítésre jogosult foglalkozási megbetegedések esetén jelentkező kárigény rendezése során "A baleseti kárigény érvényesítésének módja" címszó alatt írtak szerint kell eljárni.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
46 46. oldal: összesen: 64
A kárigény elbírálásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó szakorvost ís be kell vonni. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a 7. sz. melléklet tartalmazza.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
47 47. oldal: összesen: 64
Személyi sérüléssel nem járó baleset (az ún." Kvázi " baleset ) A munkavédelmi vezetőnek ki kell vizsgálni azokat a baleseteket is, melyek személyi sérüléssel nem jártak, de a sérülés csak a véletlenek szerencsés összejátszása miatt maradt el. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A megfelelő intézkedéseket meg kell hozni, de a kivizsgálás eredményét nem kell az OMMF felé jelenteni. Többek között az alábbi eseteket kell kivizsgálni: - látogatót, illetve gyógykezelt beteget ért eseményt, - gépjármű ütközést, borulást, - épület, födém, fal, burkolat lehullását és repedését. Az Intézet gondoskodik: - arról, hogy a "Baleseti Táppénzes Jegyzék"-et a kórismeret figyelembevételével összeállítsák és a sérültet a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat tételére felhívják, - arról, hogy a jegyzékben a baleset miatt táppénzben részesülők adatait ( a sérült nevét, keresőképtelenség kezdetének és végének időpontját, a sérült által a baleset körülményeire tett nyilatkozat lényegét ) rögzítsék, - arról, hogy a jegyzéket és a nyilvántartást a munkavédelmi vezető és a társadalombiztosítási ügyintéző rendszeresen - de legalább havonta - egyeztesse. Az Intézet a jegyzéken feltüntetett, de a nyilvántartásban nem szereplő és a sérült által tett nyilatkozatból egyértelműen nem tisztázható keresőképtelenséget okozó baleset körülményeit - szükség esetén a sérült meghallgatásával - tisztázza. Amennyiben az Intézet a sérült állításával megegyezően megállapítja, hogy a keresőképtelenséget: - a munkabaleset okozta, gondoskodik az utólagos kivizsgálásról, bejelentésről és nyilvántartásba vételről, - nem a munkabaleset okozta, ezt a keresőképtelenség eredetének és körülményeinek rövid ismertetésével a jegyzékben "nem munkabaleset" megjegyzéssel feltünteti és aláírással igazolja.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
48 48. oldal: összesen: 64
Amennyiben az Intézet a sérült állításától eltérően azt állapítja meg, hogy a baleset nem foglalkozási jellegű, álláspontját indokaival és bizonyítékaival együtt írásban rögzíti. Az erről szóló irat egy példányát a jegyzékhez kell csatolni, egy példányát pedig át kell adni a sérültnek a jogorvoslati lehetőségek feltüntetésével.
A dolgozók egészségének és testi épségének sérelméből eredő károk megtérítésének rendje Az élet, testi épség, vagy egészség megsértése esetén az Intézet az 1992. XXII. törvény 62. §.-a alapján a munkaviszonyban lévő dolgozó halála esetén a hozzátartozó teljes kárát, sérelem folytán elmaradt jövedelmét, dolgaiban keletkezett károkat, a sérelemmel kapcsolatos költségeket, valamint a nem vagyoni jellegű kárt megtéríti. Mentesül az Intézet a kártérítési felelőség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt közreműködési körön kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Mentesül a munkáltató a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Öngyilkosság, vagy öncsonkítás esetén kártérítés nem fizethető. A munkabalesetet szenvedett dolgozó baleseti táppénzének megállapítása és folyósítása az Intézet önálló munkaügyi csoportjának hatáskörébe tartozik. A munkabaleseti kárigény érvényesítésének módja A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni munkabalesetről készült jegyzőkönyvet a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának. Ezzel együtt a munkavédelmi vezető köteles az érintett figyelmét felhívni a károkozásról történt tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a baleseti kárigény benyújtására az 1992. XXII. törvény 185. §.-a alapján.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
49 49. oldal: összesen: 64
A munkavédelmi vezető közvetlenül személyesen vagy az OITI Gazdasági Igazgatóságának iktatóján keresztül köteles továbbítani a munkabalesetet szenvedett dolgozónak, illetve hozzátartozójának a törvénynek megfelelő "Felhívás kárigény bejelentésre" (A-jelű nyomtatvány), illetve "Kárigény - bejelentés" (B-jelű nyomtatvány) űrlapokat. A munkabalesetet szenvedett dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója a kárigényét az Intézet munkavédelmi vezetőjének és a társadalombiztosítási ügyintézőjének küldi meg. Amennyiben nem tart igényt kártérítésre, az aláírt és áthúzott űrlapot kell visszaküldeni. A munkavédelmi vezető a beérkezett kárigényt 24 órán belül további intézkedésre az Intézet jogtanácsosának köteles átadni. Az Intézet jogtanácsosa és a főigazgató-helyettes gazdasági igazgató a munkavédelmi vezető bevonásával a bejelentett kárigényt 30 napon belül elbírálja. Elutasítás esetén köteles indokolt, írásbeli választ adni a munkabalesetet szenvedett dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója részére. Az elbírált és indokolt kárigény esetén a bejelentést követő 30 napon belül a megállapított kárt ki kell a dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója részére fizetni. Amennyiben a munkabalesetet szenvedett dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója a kárigény felhívásra nem válaszol, a sérelem bekövetkezését követő 60 napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján az Intézet jogtanácsosa és a főigazgató-helyettes gazdasági igazgató, a munkavédelmi vezető bevonásával az ügyet köteles elbírálni és a megállapítható kár megtérítése iránt intézkedni.
A munkavédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
Összhangban a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelettel – mely a munkahelyek kémiai biztonságáról szól - , ezen szabályzat 9. számú melléklete tartalmazza az OITI-ben használt vegyianyagok teljeskörű listáját.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
50 50. oldal: összesen: 64
Hatályba léptető intézkedések A Munkavédelmi Szabályzat 2010. január hó 6. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 2007. január hó 1. napján kiadott Munkavédelmi Szabályzat hatályát veszti.
Budapest, 2010. január 6.
_______________________ Dr. Gusztonyi Ágnes Főigazgató
___________________________ Dr. Malbaskiné Dr. Malárik Edit Orvosigazgató Főigazgató ált. helyettese _______________________
Gulyás Antal Főigazgató gazdasági helyettese
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
51 51. oldal: összesen: 64
1. sz. melléklet
Munkavédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok I. Törvények 1972. évi II. törvény 1991. évi XI. törvény 1992. évi XXII. törvény 1992. évi XXIII. törvény 1992. évi XXXIII. törvény 1993. évi XCIII. törvény 1996. évi CVII. törvény 1996. évi CXVI. törvény 1997. évi LXXXIII. törvény 1997. évi CII. törvény 1997. évi CLIV. törvény 1999. évi XLII. törvény 1999. évi CXXII. törvény 2000. évi XXV. törvény 2000. évi LXIV. törvény 2001. évi XVI. törvény 2001. évi LXXII. törvény 2001. évi LXXVIII. törvény 2002. évi XVIII. törvény
az egészségügyről (többször módosítva) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a Munka Törvénykönyvéről a köztisztviselők jogállásáról a közalkalmazottak jogállásáról a munkavédelemről az 1993. évi XCIII. törvény módosítása az atomenergiáról a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól az 1993. évi XCIII. törvény módosítása az egészségügyről a nemdohányzók védelméről az 1993. évi XCIII. törvény módosítása a kémiai biztonságról a munkavállaló által hordozható legnagyobb megengedett teherről 1992. évi XXII. törvény módosítása 1992. évi XXXIII. törvény módosítása az 1993. évi XCIII. törvény módosítása 1992. évi XXIII. törvény módosítása
II. Rendeletek, utasítások 5/1970. (Eü. K. 3.) EüM utasítás
az egészségügyi balasetelhárító- és egészségvédő óvórendszabály II. orvosi röntgen című fejezetének kiadásáról 25/1973. (Eü. K. 18.) EüM utasítás a fertőtlenítési szabályzat kiadásáról 5/1972. (V.9.) EüM rendelet a vegyszeres rovar- és rágcsálóírtószerek balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályának kiadásáról
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
52 52. oldal: összesen: 64
1. sz. melléklet 15/1972. (VIII.5.) EüM rendelet
az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról 8/1982. (VII. 13.) EüM rendelet a külföldön munkát vállalók egészségi alkalmassági vizsgálatáról és egészségügyi ellátásáról 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 5/1986. (V. 16.) IpM rendelet az ipari gázpalackokról 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol vizsgálattal 27/1989. (IX. 18.) SZEM rendelet a rendkívüli események jelentési rendszeréről és a biztonságot növelő szolgálat szabályairól 14/1990. (IV.17.) SZEM rendelet a kórház- és orvostechnikai termékek egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról és minősítéséről 7/1991. (IV.26.) NM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetéről és működéséről 113/1992. (VII.14.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról /módosítja 20/1997. (XII/19.) MüM rendelet/ 2/1995. (I.6.) MüM rendelet az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 27/1995. (VII.25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 44/1995. (XII.27.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII.25.) NM rendelet módosításáról 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet a hegesztők minősítéséről
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
53 53. oldal: összesen: 64
20/1996. (VII.26.) NM rendelet
25/1996. (VIII.28.) NM rendelet
hatálytalan) 26/1996. (VIII.28.) NM rendelet
27/1996. (VIII.28.) NM rendelet
217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet
32/1997. (V. 9.) BM rendelet 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet
19/1998. (VI.3.) NM rendelet 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 21/1998. (VI.3.) NM rendelet
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
47/1999. (X. 6.) EüM rendelet
az otthoni szakápolási tevékenységről (védőruha, veszélyes hulladék gyűjtés) 1. sz. melléklet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörümények általános egészségügyi követelményeiről (20.§ az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról a foglalkozási betegségek és a fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről a betegszállításról a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanusításáról az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények működésének szakmai minimum feltételeiről az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről a munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről az orvostechnikai eszközökről
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
54 54. oldal: összesen: 64
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet
a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 1. sz. melléklet
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet munkavédelmi szabálysértések 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 33/1998. (VI. 24.) NM r. módosítása 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelete a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM r. együttes rendelete a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 30/2001. (X. 3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről 47/2001. (XII. 23.) EüM rendelet az 50/1999. (XI. 3.) EüM r. módosítása 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
55 55. oldal: összesen: 64
25/2002. (V. 14.) EüM rendelet 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM r.
a 19/1998. (VI.3.) NM rendelet módosítása az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 1. sz. melléklet
3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM r. 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r. Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2002./1. 20/2001. (III. 30.) OGY határozat 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet
18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet Munkaügyi Közlöny 2006./4. Közleménye
az 50/1999. (XI. 3.) EüM r. módosítása együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról az OMMF útmutatása a munkahelyi kockázatértékeléshez a munkavédelem országos programjáról a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről a munkavállalókat érő zajexpozicíóra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről a munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatásáról a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához
III.Biztonsági szabályzatok 2/1972. (I. 25.) KPM rendelet
a közlekedési balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. (Anyagmozgatás és - tárolás) fejezetének kiadásáról
8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet
a Kazánbiztonsági Szabályzat hatályba léptetéséről (Módosítása: 13/1992. (IV.14.) IKM rendelet)
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
56 56. oldal: összesen: 64
4/1979. (III. 7.) NIM rendelet
a Nyomástartóedények Biztonsági Szabályzata hatályba léptetéséről (Módosítása: 16/2000. (V. 12.) GM rendelet)
1. sz. melléklet 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet
Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata
17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet
az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzat kiadásáról
32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet
az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról (Hatálytalan az EU csatlakozás időpontjától, 4/2002. (II. 20.) SZCSM r.)
35/1996. (XII. 29.) BM rendelet
Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
14/1998. (XI. 27.) GM rendelet
a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet
az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról
72/2003. (X. 29.) GKM rendelet
a Feszültség alatti munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról
143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet az Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
57 57. oldal: összesen: 64
2. sz. melléklet
Az OITI azon munkahelyei, illetve munkafolyamatai, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességűnek minősíthető:
Villany - és gázhegesztés, Gázpalack kezelés és szállítás, Festés-mázolás, Villanyszerelés, Laboratóriumi munkák, Gyógyszertári munkák, Szilárd tüzelésű és gáztüzelésű kazánkezelő munkakör, Sugárveszélyes munkakörök, Műtőben altató orvosi és asszisztensi munkakörök, Tűz és robbanásveszélyes anyagok kezelésével, szállításával, tárolásával kapcsolatos munkakörökben dolgozók, Hőléggel és nyomás alatt működtetett berendezések kezelői, Műszaki osztályon minden fizikai munkakör, Fertőtlenítő munkakör.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
58 58. oldal: összesen: 64
3. sz. melléklet
A gépkezelési utasítások tartalmi követelményei Meg kell határozni: - a kezelő személyzettel szemben támasztott szakképzettség, egészségügyi, munkavédelmi és egyéb követelményeket, - az egyéni és általános védőeszközöket és azok használatát, - a gép indítása előtti teendőket, - a gép kezelő, vezérlő, jelzőelemeinek ismertetését és azok szerepét a munkafolyamatokban.
Tájékoztatást kell adni: - a gép rendeltetésszerű használatáról és üzemközbeni ellenőrzéséről, - a gép üzemszerű beállításának módjáról, - veszélyhelyzet esetén a teendőkről. A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet az üzemeltető köteles biztosítani. Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
59 59. oldal: összesen: 64
4. sz. melléklet
Időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök
Munkakörök
Fizikai munkakörben foglalkoztatott szak,betanitott és segédmunkások
Orvosi vizsgálatok gyakorisága 40 éves korig háromévenként 40-50 életév között kétévenként 50 év felett évenként
Műtőben végzett altató orvosi és szakasszisztensi munkakörben foglalkoztatottak
félévenként
Intenzív osztályon dolgozók
kétévenként
Képernyős munkahelyeken dolgozók
kétévenként
Röntgen vizsgáló és terápiás, valamint izotóppal foglalkozó munkahelyeken dolgozók
évenként
Kazánfűtők és kezelők
évenként
Laboratóriumokban dolgozók
félévenként
Sterilizálóban dolgozók
félévenként
Gáz és vízvezetékszerelői munkakörben Minden olyan munkahely, ahol a zajszint a 85 dB-t meghaladja Az Intézet azon dolgozói, akik nem tartoznak az előbbiekben említett munkakörökbe
évenként kétévenként
háromévenként
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
60 60. oldal: összesen: 64
5. sz. melléklet
Tisztálkodási szerek juttatási jegyzéke A fertőtlenítő-tisztítószerek havi normatív mennyiségét az epidemiológusinfectológus orvos minden általa meghatározott osztály részére évente ismétlődően előírja. Ezeket az 5/1 és 5/2 számú külön melléklet - melyeket Ő készít - tartalmazza. A fentieket az OITI havi, két havi, illetve negyedévente biztosítja dolgozóinak. Az általa nem meghatározott osztályok, illetve szervezeti egységek részére az Intézet az alábbi jegyzékben foglaltak szerint és negyedévente biztosítja a tisztálkodási szereket és eszközöket. Informatikai Osztály - 1 db BABA szappan - 3 guriga WC papír - 1 doboz ATRIX kézkenőcs - 1 flakon kézbalzsam Üzemeltetési és fejlesztési Osztály Karbantartók, klímagépészek, fűtők: - 3 db BABA szappan - 3 guriga WC papír - 1 doboz ATRIX kézkenőcs - 3 tubus ULTRA-DERM ipari kéztisztító - 1 flakon ULTRA-SOL - 1 flakon kézbalzsam - 1 db szivacs Irodai dolgozók: - 1 db BABA szappan - 3 guriga WC papír - 1 doboz ATRIX kézkenőcs Anyaggazdálkodási és Ellátási Osztály Irodai dolgozók:
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
61 61. oldal: összesen: 64
-
1 db BABA szappan 5. sz. melléklet
Raktárosok: - 3 db BABA szappan - 3 flakon ULTRA-SOL Ruharaktárosok: - 3 db BABA szappan - 3 flakon ULTRA-SOL - 3 guriga WC papír Telefonközpontos: - 3 db BABA szappan - 3 guriga WC papír
Gépkocsivezetők: - 3 db BABA szappan - 3 guriga WC papír Varrónők: -
3 tubus ULTRA-DERM ipari kéztisztító 1 flakon kézbalzsam 3 db BABA szappan 3 guriga WC papír 1 flakon kézbalzsam
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
62 62. oldal: összesen: 64
6. sz. melléklet ORSZÁGOS IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET 1145. Budapest XIV. Amerikai út 57. Főigazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes
IGAZOLÁS az újonnan felvett dolgozó munkavédelmi oktatásáról
Alulírott aláírásommal elismerem, hogy munkábalépésem alkalmával az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó (egészségvédő és balesetelhárító szabályokat és teendőket) oktatást a munkavédelmi vezetőtől megkaptam, az MVSZ irányelvei alapján.
Név: ........................................................................................................................... Születési év, hó, nap: .................................................................................................. Munkahely, munkakör: ...............................................................................................
Budapest, ....................................................
....................................................... oktatást végző
.................................................... munkábalépő dolgozó
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
63 63. oldal: összesen: 64
7. sz. melléklet
Baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke Higany valamint foncsorai és vegyületei által okozott mérgezés: - minden olyan munka, amely a higanynak valamint foncsorainak és vegyületeinek felhasználására irányul. Mangán és vegyületei által okozott mérgezés: - mindan olyan munka, amely mangán felhasználására irányul. Benzol, vagy homológjai által okozott mérgezés: - minden olyan munka, ahol benzolt használnak. Metilalkohol által okozott mérgezés : - minden olyan munka, amely metilalkohol felhasználására irányul. Mindazok a károsodások, amelyeket ionizáló sugárzások (pl. röntgensugárzás, radioaktív anyagok sugárzása) okozhatnak: - minden olyan munka, amely rádium és egyéb anyagok, vagy ionizáló sugárzás hatásával jár. Bőr egyszerű rákos megbetegedései: - minden olyan munka, amely parafin és vegyületei, vagy abból származó készítményei kezelésével, vagy felhasználásával jár. Zaj okozta halláskárosodás: - minden olyan munkahely, ahol a zajszint az ide vonatkozó rendelet előírásaiban meghatározott zajszintet meghaladja, és ezen a munkahelyen 5 éven át zajártalomnak volt kitéve.
Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.
64 64. oldal: összesen: 64
7. sz. melléklet Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett: - minden olyan munka, amely a tüdőgyógyintézetekben, a fekvőbeteggyógyintézetek tüdőosztályain, a tüdőgondozó intézetekben a gümőkóros betegek, a fekvőbeteg-kórházakban, vagy általános kórházak fertőzőbeteg osztályain a heveny fertőző betegek egészségügyi ellátására irányul, illetve az ott dolgozók és az ápolás alatt álló betegek kiszolgálására létesült állandó alkalmazást jelent. Hepatitis-vírus által okozott akut és idült egészségkárosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett: - minden olyan munka, amelynek során a dolgozó egészségügyi és szociális intézménynél, szolgálatnál, orvostudományi egyetemen, orvostovábbképző intézetnél, egészségügyi kutatóintézetben, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatnál a/. beteggel, váladékaival, vizsgálati anyagával érintkezésbe kerül, b/. az orvosi beavatkozás, ápolás folyamán használt műszert, eszközt, textiliát, berendezési tárgyat összegyűjti, tisztítja, karbantartja és javítja, c/. tetemmel, vagy annak részeivel boncolás, továbbá szövettani feldolgozás folyamán érintkezésbe kerül, d/. hepatitis esetében járványügyi vizsgálatot, vagy fertőtlenítést végez. Talkózis: - minden olyan munka, amely talkum (magnézium szilikát) használatára irányul.