Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010. 1. oldal: összesen: 64

Iktatási szám:

Országos Idegtudományi Intézet

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.

…………………………………… F igazgató

………………………………….. F igazgató gazdasági helyettese

Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELEM 2010.

2 2. oldal: összesen: 64

TARTALOMJEGYZÉK Munkavédelmi Szabályzat hatálya

3.o.

Munkavédelmi ügyrend

4. "

Az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzés követelményei

14."

Az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzés személyi feltételei

18."

A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei, jogai - az egészséget nem veszélyeztet - a biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésében

19."

Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje

22."

A veszélyes munkafolyamatok ellátására vonatkozó követelmények

25."

A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendje

26."

A munkavédelmi eljárások rendje

29."

Az egyéni véd eszközök és felszerelések (munkaruhák) illetve, a tisztálkodási eszközök és szerek juttatása

31."

A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

33."

Munkavédelmi ellen rzés

36."

Alkoholszondás ellen rzés

37."

A munkabaleset, az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

38."

A dolgozók egészségének és testi épségének sérelméb l ered károk megtérítésének rendje

45."

Hatályba léptet intézkedések

47."

Mellékletek 1. sz. Munkavédelemmel összefügg fontosabb jogszabályok

48. "

2. sz. Az OITI azon munkahelyei, illetve munkafolyamatai, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképesség!nek min síthet

54."

3. sz. A gépkezelési utasítások tartalmi követelményei

55."

4. sz. Id szakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök

56."

5. sz. Tisztálkodási szerek juttatási jegyzéke

57."

6. sz. ”Igazolás”

59."

7. sz. Baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke

60."

8. sz. Intézeti egyéni véd eszközök és felszerelések jegyzéke

62."



MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT A munkavédelemr l szóló 1993. évi XCIII. (Mvt) törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetnél (a továbbiakban OITI) az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat a jelen "Munkavédelmi Szabályzat"-ban (a továbbiakban MVSZ) a következ k szerint határozom meg:

MVSZ célja, feladata Az MVSZ az OITI alapvet munkavédelmi szabálya, amely a jogszabályok keretei között az intézmény sajátosságainak figyelembevételével határozza meg a munkavédelmi tevékenység valamennyi fontos kérdését. Ezek alapján az MVSZ tartalmazza mindazokat a követelményeket, amelyeket a munkavédelemr l szóló törvény és más jogszabályok ide utalnak, továbbá azokat a követelményeket, amelyeket a jogszabály ugyan nem utal kifejezetten a munkavédelmi szabályzatba, de szabályozásuk az intézmény sajátosságai miatt szükséges és indokolt. Az MVSZ célja, hogy az intézmény egészére kiterjed en rögzítse a vezet k és beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, az alkalmazás munkavédelmi feltételeit, a munkavédelmi oktatás rendjét, az egyéni véd eszközök és tisztálkodószerek juttatásának szabályait, a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket és meghatározza a munkavédelmi eljárások szabályait.

Az MVSZ hatálya Az MVSZ hatálya kiterjed az OITI valamennyi dolgozójára, az alkalmi munkát végz kre és minden közszolgálati jogviszonyú és szerz déssel foglalkoztatott munkavállalóra. Az MVSZ -ben foglaltak betartása az Intézetben foglalkoztatott minden egyes dolgozójára nézve kötelez .



A szabályzat rendelkezéseinek megszegése - a cselekmény vagy annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jellegét l függ en - fegyelmi, szabálysértési, illet leg büntet eljárást vonhat maga után. Az MVSZ rendelkezéseit a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokkal, Magyar Szabványokkal, az OITI Szervezeti és M!ködési, az OITI Katasztrófa Terve, valamint T!zvédelmi Szabályzatával összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Az MVSZ-ben foglalt el írásoktól eltérni csak az OITI vezet jének engedélyével lehet, aki ezen jogosultságát átruházhatja. A munkavédelem megvalósításáért felel s vezet k és munkavállalók kötelességei és jogai: A munkavédelmi feladatok megszervezéséért az Intézet vezet je felel s. A munkavédelemmel összefügg OITI munkavédelmi vezet je a felel s.

feladatok irányításáért végrehajtásáért az

A munkavédelmi vezet t az Intézet vezet je bízza meg, aki feladatát osztott munkakörben látja el.

Munkavédelmi ügyrend A f igazgató feladatai Biztosítja a szükséges és balesetmentes munkakörülmények szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit. Meghatározza a munkavédelemmel kapcsolatos hatásköröket, jogköröket és gondoskodik azok rögzítésér l az Intézet Szervezeti és M!ködési Szabályzatában. Gondoskodik a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok meghatározásáról valamint a végrehajtás ellen rzésének megszervezésér l. A munkavédelmi vezet által készített munkavédelmi intézkedési tervet jóváhagyja és az abban foglaltak végrehajtását számon kéri.



Évente legalább egyszer munkavédelmi szemlén gy z dik meg az Intézet munkavédelmi helyzetér l. A munkavédelmet érint változásokat követ en gondoskodik az MVSZ szükség szerinti módosításáról a munkavédelmi vezet vel egyetértésében. Gondoskodik a munkabalesetek bejelentésér l, nyilvántartásáról, a balesetek és foglalkozási megbetegedések megel zéséhez szükséges intézkedések megtételér l. Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó balesetek esetén részt vesz azok körülményeinek kivizsgálásában. Rendelkezik a munkavédelmi képzés- és továbbképzésr l, az el írt képesítések megszerzésér l. A munkavédelmi feladatok végrehajtásával kapcsolatos mulasztások, a munkavédelmi el írások szándékos vagy gondatlan megszegése esetén megindítja a fegyelmi felel sségre vonást. A f igazgató a munkavédelmi tevékenység intézeti szint! operatív irányítását a f igazgató-helyettes gazdasági igazgatóra ruházza át! A f igazgató-helyettes feladatai A f igazgató távolléte esetén ellátja, a f igazgató munkavédelmi feladatait. Félévenként az OITI valamennyi egységében résztvesz a munkavédelmi szemlén. Gondoskodik arról, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos újítások soron kívül elbírálásra, illet leg bevezetésre kerüljenek a munkavédelmi vezet véleményének kikérése után. A f igazgató-helyettes gazdasági igazgató feladatai



Gondoskodik arról, hogy a munkavédelemmel összefügg pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre álljon, abban megtervezésre kerüljön. Az OITI-ben a munkavédelmi tevékenység operatív irányítását végzi a f igazgató megbízása alapján. A f igazgató-helyettes gazdasági igazgató m!szaki helyettesének feladatai Felel s az Intézet területén a m!szaki meghibásodásokból bekövetkezett balesetekért. Félévenként az OITI valamennyi egységében résztvesz a munkavédelmi szemlén. Személyesen köteles résztvenni a közvetlen irányítása alá tartozó területén a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések vizsgálatában. Felel s, hogy halálos vagy súlyos munkabaleset esetén a helyszín érintetlen maradjon. Köteles évenként írásban beszámolni a

közvetlen irányítása alá tartozó

munkaterület munkavédelmi helyzetér l. Felel s, hogy a közvetlen irányítása alá tartozó területén üzemeltetett gépek, berendezések, eszközök kezelését és használatát csak az el írt követelményeknek megfelel en végzik. Felügyeletet gyakorol az üzemeltetési és fejlesztési osztályvezet - a külön kiemelésben szerepl - munkavédelmi feladatai felett. Az osztályvezet f orvos feladatai Felel s a munkaterületén a munkavédelmi és egészségvédelmi el írások betartásáért és betartatásáért. Köteles gondoskodni és naponta többször ellen rizni a munkahelyi rend, fegyelem és tisztaság betartását.



Évenként egy alkalommal köteles munkavédelmi szemlét tartani a munkaterületén. A szemle során tapasztalt észrevételeit jegyz könyvben kell rögzíteni. Köteles gondoskodni a munkaterületén dolgozók ismételt munkavédelmi oktatásának megtartásáról és az oktatások nyilvántartásáról. Minden munkanapkieséssel járó foglalkozási megbetegedést, munkabalesetet, sérüléssel járó eseményt, illetve az un. "kvázi" balesetet is azonnal köteles jelenteni a munkavédelmi vezet nek. Személyesen köteles résztvenni a munkaterületén a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések vizsgálatában. Felel s, hogy halálos vagy súlyos munkabaleset esetén a helyszín érintetlen maradjon. Intézkedni köteles a munkaterületén a munkavédelmi oktatási napló és a baleseti napló okmányszer! vezetésér l. Köteles a munkaterületén dolgozókat az id szakos és esetlegesen szükséges soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni. Félévenként ellen rizni köteles az orvosi alkalmassági vizsgálatok végrehajtását. A munkaterületen észlelt munkavédelmi (egészségvédelmi) hiányosság megszüntetése érdekében, hatáskörében intézkedni köteles. Köteles évenként írásban beszámolni a munkaterület munkavédelmi helyzetér l. Naponta köteles ellen rizni a dolgozók egyéni véd felszerelését és annak viselését, valamint intézkedni a véd felszerelés biztosítására, illetve cseréjére vonatkozóan. Felel s, hogy a munkaterületén üzemeltetett gépek, berendezések, eszközök kezelését csak az el írt követelményeknek megfelel en használják. Felel s a munkaterületén használt gyógyszerek, egészségügyi felszerelések, kábítószerek, mérgek, vegyszerek biztonságos kezeléséért és tárolásáért.



Köteles megszervezni a munkahelyi els segélynyújtást, illetve biztosítani az el írt feltételeket. Az üzemeltetési és fejlesztési osztályvezet feladatai Munkavédelmi feladata és jogköre megegyezik az osztályvezet f orvosnál leírtakkal. Felel s továbbá: Küls céggel kötött szerz désben a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos el írásokat és feltételeket rögzíteni. A munkaterületén csak megfelel munkavédelmi min sítéssel, munkavédelmi min ségtanúsítással, illetve magyar nyelv! kezelési utasítással ellátott eszközök és berendezések üzemeljenek. Amennyiben az el bbi feltételek hiányosak, köteles gondoskodni a szükséges okmányok pótlásáról, illetve vizsgálatok megtartásáról. Gondoskodik az épületek ( új és rekonstrukciós ), gépek, m!szerek és egyéb technológiai eszközök üzembehelyezése során a munkavédelmi alkalmasság felülvizsgálatáról és az üzembe helyezést írásban engedélyezi. Gondoskodni köteles a villamosberendezések, szerelvények és elektromos hálózatok id szakos érintésvédelmi és t!zvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról, valamint a villámvédelmi rendszerek szabvány szerinti ellen rzésér l, a dokumentációk meg rzésér l és a megállapított hibák, hiányosságok kijavításáról, illetve megszüntetésér l, ellen rzi azok végrehajtását és a javításról szóló dokumentációt meg rzi. Köteles gondoskodni a nyomástartó berendezések és minden más hatósági vizsgálatra kötelezett berendezés vizsgálatainak megtartásáról és a megfelel dokumentáció meg rzésér l. Köteles részt venni az Intézet munkavédelmi intézkedési terveinek kidolgozásában, a terv gyakorlati végrehajtásában.



Köteles gondoskodnia a berendezések és eszközök tervszer! karbantartásáról, illetve a karbantartás nyilvántartásáról. Köteles részt venni az üzembehelyezési és használatbavételi eljárásokban. Munkahely létesítése el tt köteles a tervez vel, illetve a kivitelez vel a munkavédelmi követelményeket közölni. Felel s az Intézet üzembehelyezési megszervezésér l és megtartásáról.

és

használatbavételi

eljárások

Köteles intézkedni a munkahelyek m!szeres méréseinek (zajszint mérés, megvilágítás mérés, légszennyez dés stb.) megrendelése és végrehajtása iránt. Felel s a karbantartási utasítások és tervek kidolgozásáért és kiadásáért. Az Informatikai osztályvezet feladatai Munkavédelmi feladata és jogköre megegyezik az osztályvezet f orvosnál leírtakkal. Az intézeti higiénikus f orvos feladatai Csatolt munkakörben félévenként köteles ellen rizni a munkahelyek egészségügyi helyzetét és a dolgozók egyéni védelmét szolgáló el írások megtartását. Résztvesz a munkavédelmi szemléken és észrevételeit jegyz könyvbe foglalja. Félévenként ellen rzi az intézeti dolgozók étkezési körülményeit, továbbá a szociális létesítményeket (fürd , öltöz , WC stb.). Együttm!ködik a területileg illetékes ÁNTSZ-el. Részt vesz a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, elkészíti a vizsgálati jegyz könyvet. Az anyaggazdálkodási és ellátási osztályvezet feladatai



Köteles gondoskodni az osztály dolgozóinak ismétl d munkavédelmi oktatásainak megtartásáról és az oktatások munkahelyi nyilvántartásáról. Köteles az osztály munkahelyein bekövetkezett munkabalesetek kivizsgálásában részt venni. Köteles megszervezni az Intézet dolgozói részére a véd felszerelések megrendelését, szakszer! raktározását és szükségszer! cseréjét, javítását. Köteles gondoskodni a munkavédelmi szakkönyvek és kiadványok, valamint a propaganda anyagok beszerzésér l. Felel s a végrehajtásáért.

gépjárm!vek

id szakos

és

hatósági

felülvizsgálatának

Félévenként az OITI valamennyi egységében résztvesz a munkavédelmi szemlén. A munkaügyi osztályvezet feladatai Köteles gondoskodni az intézeti baleseti táppénzes jegyzék vezetésér l. Felel s azért, hogy a belép dolgozók csak el zetes orvosi alkalmassági vizsgálat és munkavédelmi oktatás után kerüljenek alkalmazásra. Figyelemmel kiséri a túlórák alakulását, a fiatalkorúak és a terhes n k foglalkoztatását, valamint végzi a kártérítésekkel kapcsolatos feladatokat. A pénzgazdálkodási osztályvezet feladatai Részt vesz a munkavédelmi intézkedési tervek összeállításában, a végrehajtás felülvizsgálatában. Figyelemmel kiséri a tervben meghatározott pénzösszegek felhasználását. Javaslatot tesz a f igazgató-helyettes gazdasági munkavédelemmel kapcsolatos pénzügyi intézkedésekre.

igazgatónak

a



A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó szakorvos feladatai Felel s az OITI-ben dolgozó orvosi vizsgálatra kötelezettek munkakörönkénti nyilvántartásáért. Kezdeményezi a veszélyes, egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók szakorvosi vizsgálatát és ellátja az új munkavállalók el zetes alkalmassági vizsgálatát. A szakorvosi laboratóriumi vizsgálatok eredményeit l függ en tesz javaslatot az új munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban. Kezdeményezi és intézkedési körében ellátja az id szakos alkalmassági vizsgálatra kötelezett munkavállalók orvosi vizsgálatát. A munkavédelmi szabályok megszeg ivel szemben felel sségrevonást kezdeményez. Együttm!ködik a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásánál a munkavédelmi vezet vel, ellátja az ezzel kapcsolatos jelentési, nyilvántartási feladatokat. A foglalkozási ártalmak, betegségek megel zése érdekében, oktatási segédlettel, szakmai tanácsokkal, szakmai véleményekkel segíti a munkavédelmi vezet t. Beruházásoknál, gépek, berendezések, munkaeszközök üzembehelyezése el tt szakvéleményt ad azok munkahelyi egészségügyi hatásairól. Figyelemmel kiséri a járványügyi érdekb l kiemelt munkahelyen dolgozók, n k, terhes n k, fiatalkorúak, veszélyes és ártalmas munkahelyen dolgozók munkakörülményeit, szükség esetén azonnali intézkedést kezdeményez. A f igazgató ápolási helyettesének feladatai Munkavédelmi hiányosság esetén köteles a munkaterületén az intézkedést megtenni, illetve szükség esetén jelenti a munkahely vezet jének az eseményt. Naponta köteles ellen rizni a munkaterületén a tisztaság és munkahelyi rend betartását, illetve intézkedni ennek biztosítása érdekében.



Naponta köteles ellen rizni a beosztott dolgozók egyéni véd felszerelés viselését. Személyesen köteles részt venni a munkahely vezet je által megtartott munkavédelmi szemlén. Felel s a szennyezett ruházat, textilanyagok, ágynem!k biztonságos tárolásáért. A munkavédelmi vezet feladatai Munkáját a hatályos rendeleteknek, utasításoknak megfelel en végzi, a f igazgató-helyettes gazdasági igazgató közvetlen irányítása és ellen rzése mellett. A dolgozókat közvetlenül fenyeget veszély esetén annak elhárítására intézkedést tesz, a f igazgató-helyettes gazdasági igazgató értesítése mellett. Az OITI valamennyi egységében az esedékes munkavédelmi szemlét megszervezi. Ett l eltér en az Intézet valamennyi munkahelyén, részlegén jogosult bármikor munkavédelmi ellen rzést tartani, el zetes bejelentés nélkül is. Elkészíti a munkavédelmi ellen rzések jegyz könyveit és az abban foglalt hiányosságok megszüntetése érdekében azokat az illetékeseknek megküldi. Köteles rendszeresen ellen rizni a munkahelyek, gépek, berendezések, járm!vek biztonsági állapotát, ha hiányosságot állapít meg, annak megszüntetésér l intézkedni. Köteles a munkavédelmi szabályzat el írásait az intézmény dolgozóival megismertetni. Megszervezi és el készíti a dolgozók munkavédelmi oktatását. Vezeti a munkabalesetek kivizsgálását, ezek eredményét az un. „munkabaleseti jegyz könyv”-ben rögzíti. Résztvesz a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában. Javaslatot tesz az ismételt baleset megel zését célzó intézkedés megtételére, melyet rendszeresen ellen riz.



Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó munkabalesetekr l a f igazgatót azonnal értesíti, továbbá a f igazgató és helyettesei távollétében is értesíti az MVSZ-ben meghatározott szerveket. Gondoskodik arról, hogy a munkavédelmi oktatáshoz szükséges segédletek rendelkezésre álljanak. Véleményezi a munkavédelmi újításokat, figyelemmel kiséri azok bevezetését. Ellen rzi a n k, terhesanyák és fiatalkorúak munkakörülményeire vonatkozó rendeletek betartását. A beruházási, felújítási, karbantartási tervek megtárgyalásánál részt vesz, gondoskodik a munkavédelmi el írások érvényesülésér l. A m!szaki átadásokon, garanciális bejárásokon részt vesz. Az épületek, építmények ( új és rekonstrukciós), gépek, m!szerek és egyéb eszközök üzembehelyezése el tt azokat munkavédelmi szempontból véleményezteti. Biztosítja, hogy min ségtanúsítás, vagy munkavédelmi min sítés nélkül, eszközök, gépek, m!szerek használatbavételére ne kerülhessen sor. Köteles figyelemmel kísérni a munkavédelemmel kapcsolatos rendeletek, utasítások, szabványok változását és gondoskodni azok érvényesítésér l. A felel s részlegvezet kkel elkészítteti a feladatkörükbe tartozó és szükséges gépkezelési, karbantartási utasításokat, az Intézet tulajdonában lév gépek, berendezések, m!szerek karbantartási tervét és gondoskodik azok végrehajtásáról. Gondoskodik az energiaellátó és elosztó berendezésekre vonatkozó biztonsági és t!zvédelmi el írások betartatásáról. Gondoskodik az MVSZ évenkénti felülvizsgálatáról és a módosítás tervezetét elkészíti. A sugárvédelmi megbízott feladatai Az Intézet f igazgatója által írásban kijelölt radiológiai végzettséggel rendelkez szakorvos feladata a sugárvédelmi megbízotti teend k ellátása.



Feladata a sugárártalomnak kitett munkahelyen foglalkoztatott dolgozók sugárterhelésének ellen rzése és a nyilvántartás vezetése. Megtartja a sugárártalomnak kitett dolgozók munkavédelmi oktatását, vezeti az oktatási naplót. Résztvesz a sugárvédelmi szemlén. Kidolgozza a sugárvédelemmel kapcsolatos szabályokat, melyeket a munkavédelmi vezet egyetértésével az OITI f igazgatójához terjeszt el jóváhagyásra.



Az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzés követelményei Általános követelmények Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni véd eszköz el állítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai szinvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. Munkaeszközt forgalomba hozni, importálni, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzés követelményeit, és ezt a gyártó, külföldr l behozott termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltet az általános min ségtanúsítás keretében tanúsítja. A munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt, továbbá valamennyi egyéni véd eszközt, üzembe helyezni, használatba venni akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelel ségi tanúsítvánnyal, az egyéni véd eszköz pedig min sít bizonyítvánnyal. A létesítés követelményei A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közrem!köd k feladata, amelynek teljesítésében együtt kell m!ködniük. A létesítésben közrem!köd ( tervez , kivitelez ) köteles írásban nyilatkozni, hogy a törvényben foglaltakat megtartotta. A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni.



Az üzembehelyezés feltétele a munkavédelmi szempontok el zetes vizsgálata, munkaeszköz esetében a munkavédelmi megfelel séget igazoló tanúsítás, hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkahely, munkaeszköz esetében a hatósági engedély megléte. Az (1-2) bekezdésekben el írt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása esetén is. Az újraindítás el feltétele, hogy a veszélyes munkaeszköz és technológia megfeleljen legalább az újraindítást megel z munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi el írásoknak. A veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltet munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel -(kizáró jogszabály rendelkezés hiányában)- legfeljebb 180 nap id tartamra üzemeltetheti. A munkavégzés tárgyi feltételei A biztonságos m!szaki állapot meg rzése érdekében id szakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát, továbbá a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt. (5/1993. (XII.26.) MüM rendelet) A felülvizsgálatot az üzemeltet nek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció más id szakot nem ír el . A gépkezelési utasítások tartalmi követelményeit tartalmazza.

a 3. sz. melléklet

Biztonságtechnikai szempontból felülvizsgálatra kötelezett orvostechnikai berendezések: Defibrillátor 1 évente Nagyfrekvenciás sebészeti vágókészülék 1 évente Inkubátor 1 évente Altató-lélegeztet berendezés 1 évente M!t lámpa 1 évente Invazív és intervenciós rtg. berendezések M!t asztal Hagyományos rtg. átvilágító és felvételi munkahely

1 évente 2 évente 2 évente



Sebészeti képer sít M!téti és rz monitor, EKG Lézer

2 évente 2 évente 2 évente

Invazív vérnyomásmér és véráramlásmér Gépi infúzió adagoló készülék

2 évente 3 évente

Vérmelegít készülék Sterilizáló berendezés

3 évente 3 évente

Hálózati üzem! elektroterápiás készülék (stimulátor, nagyfrekvenciás készülék stb.) Gázellátó berendezés

3 évente 3 évente

Ultrahang diagnosztikai készülék

3 évente

(47/1999. (X. 6.) EüM rendelet) A m!hely villamos kéziszerszámait a m!helyvezet nek kell ellen riznie, illetve ellen riztetnie. A hordozható elektromos kéziszerszámokat évenként kell érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálat alá vetni. Az áramvéd kapcsolókat havonta kell ellen rizni és err l naplót kell vezetni. Az ellen rzésért és naplózásért a m!helyvezet felel. A m!hely vezet je m!szakonként legalább egyszer köteles ellen rizni a kéziszerszámok munkavégzésre alkalmas állapotát. Amennyiben a munkahely, egyéni véd eszköz, munkaeszköz, technológia rendeltetésszer! alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a megfelel ségét az üzemeltet munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell. A vizsgálat elvégzéséig annak m!ködését, illetve használatát meg kell tiltani.



Minden munkavállaló részére biztosítani kell: - megfelel mennyiség!, az egészségügyi el írásoknak megfelel min ség! ivóvizet, - a munkahely és a munka jellegének megfelel en az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, pihenési és melegedési lehet séget. A munkahely és a munka jellegének megfelel en gondoskodni kell a rendr l, tisztaságról, a keletkez szennyez anyagok, szennyvíz, hulladék kezelésér l oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztet biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérr l.

és

A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelel világításra vonatkozó követelményeket. A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellege és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegend mennyiség! és min ség! egészséget nem kárósító leveg t és klímát kell biztosítani. Amennyiben az el írt leveg vagy klíma biztosítása m!szakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni véd eszközt alkalmazni, illet leg véd italt juttatni. Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelel szerkezet! és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelel határoló felületeket, belmagasságot, légtérfogatot mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani. A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebb l fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenés mentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehet vé a gyalogosok és járm!vek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.



A kijáratok és vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete elhelyezése és megvilágítása tegye lehet vé a munkahely, a veszélyes területek gyors és biztonságos elhagyását. A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelv! üzemeltetés! dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltet köteles biztosítani. (5/1993. (XII.26.) MüM rendelet)

Az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzés személyi feltételei A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha - annak ellátásához megfelel élettani adottságokkal rendelkezik, - foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illet leg a fiatalkorú egészségét károsan nem befolyásolja, - foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, -

mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti,

és a munkára - külön jogszabályban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelel ségr l el zetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - id szakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munka egészséget nem veszélyeztet és biztonságos elvégzéséhez megfelel szakképzettség! és számú munkavállalót kell biztosítani. Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad.



A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésében

A munkavállaló köteles: - a biztonságos munka végzésre alkalmas állapotban, pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen a munkahelyén megjelenni. - a rosszullétet kiváltó gyógyszer szedésér l a közvetlen munkahelyi vezet jét tájékoztatni, aki köteles ezt a tényt a munka kiadásakor figyelembe venni. - a részére el írt egyéni véd eszközt rendeltetésének megfelel en használni, és a t le elvárható tisztításáról gondoskodni. (Az OITI csak az intézmény által beszerzett lábbeli okozta balesetért vállal felel sséget.) - a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök biztonságos állapotáról a t le elvárható módon meggy z dni, azt rendeltetésének megfelel en a munkahelyi vezet utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. - a munkavégzés során csak az Intézet tulajdonát képez , illetve a használatra kiadott eszközöket használni. Idegen munkaeszköz használatára csak a közvetlen munkahelyi vezet engedélyével kerülhet sor. - a munka végzéséhez olyan ruházatot viselni, mely a saját és mások egészségét, illetve testi épségét nem veszélyezteti. Munkahelyén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani. Többm!szakos munkahely esetén a m!szak végeztével a munkahelyet rendben tisztán, munkavégzésre alkalmas állapotban átadni. Szemetet, veszélyes hulladékot az erre a célra rendszeresített tárolóba helyezni. - fizikai munkakörben gy!r!, betegágy mellett nyaklánc és karköt nélkül dolgozni. - a biztonságos munkavégzéshez a szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. A munkavégzés során a figyelmeztet , figyelemfelhívó jelzéseket figyelembe venni. - tartózkodni minden olyan tevékenységt l és játéktól - a kötelezettségek teljesítésével össze nem fér és függ , - amely balesetet idézhet el . - a veszélyt jelent rendellenességet, üzemzavart, balesetet, sérülést, rosszullétet a munkahelyi vezet jének azonnal jelenteni.



A munkavállaló joga: - megkövetelni az egészséget nem veszélyeztet

és a biztonságos

munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban el írt véd intézkedések megvalósítását. - az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehet ség biztosítását. - a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és véd eszközök, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehet ség biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása érdekében történ fellépéséért, illetve az Intézet vélt mulasztása miatt jóhiszem!en tett bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkahelyi vezet vagy más vezet utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Veszélyeztetésnek min sül különösen a szükséges véd berendezések, az egyéni véd eszközök m!köd képtelensége, illetve hiánya. A munkáltató kötelességei és jogai: Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelel képesítéssel rendelkez személyt biztosítani, valamint - a szükséges utasításokat kell id ben a munkavállalónak megadni. - rendszeresen meggy z dni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. - a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefügg veszélyek figyelembevételével megfelel munkaeszközöket biztosítani a munkavállaló részére.



- új technológia bevezetése el tt kell id ben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi vezet vel, bevezetése egészségre és biztonságra kiható következményeit. - a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztet és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani. -

biztosítani

a

véd eszközök

rendeltetésszer!

használhatóságát,

véd képességét, kielégít higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló: - a munkába álláskor, - a munkahely, vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, - új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes id tartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az el irt foglalkoztatható.

ismeretek

megszerzéséig

a

munkavállaló

önállóan

nem

Az egyéni véd eszköz juttatásának bels rendjét a munkáltató e szabályzat 8. sz. mellékletében határozza meg. A munkáltató, a fentiekben el írt kötelezettségén túl, a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjed en az el írt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkez személyeket (a továbbiakban : foglalkozás-egészségügy szolgálat) köteles biztosítani. ( 27/ 1995. (VII. 25.) NM rendelet A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képvisel je - amennyiben ilyen van - a munkakörülményeikkel kapcsolatban, a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.



A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az ANTSZ illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. (1991. évi XI.törvény) A munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képvisel t - amennyiben ilyen van - arról, hogy az egészséget nem veszélyeztet és a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos t terhel feladatait ki látja el.

A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje A dolgozókat a munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása el tt orvosi vizsgálatban kell részesíteni. A munkakörülményekt l és ártalmaktól függ en el zetes, illet leg id szakos orvosi vizsgálatban kell részesíteni a jogszabályban meghatározott dolgozókat. (33/1998. (VI.24.) NM rendelet) Az orvosi vizsgálatok elvégzését igazoló nyomtatványt a dolgozó köteles az el zetes orvosi vizsgálat után az t vizsgálatra küld nek átadni. Az Intézet csak ezt követ en alkalmazhatja a dolgozót. Azt a dolgozót, aki a kötelez orvosi vizsgálaton nem vett részt az Intézet nem alkalmazhatja, illetve a munkavégzést l az orvosi vizsgálaton történ megjelenéséig el kell tiltani. Az egészségügyi nyilatkozattal (könyvvel) rendelkez dolgozók kötelesek az egészségügyi nyilatkozatot (könyvet) munkahelyükön állandóan maguknál tartani és azt az ellen rz szervek kívánságára bemutatni. A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása céljából az osztályvezet köteles a dogozót id szakos orvosi vizsgálatra küldeni. Id szakos orvosi vizsgálatok Az id szakos orvosi vizsgálatra a dolgozót a közvetlen munkahelyi vezet je köteles a szabályzatban meghatározott id közönként elküldeni.



Az id szakos orvosi vizsgálaton résztvev dolgozót a kiesett munkaidejére a Munka Törvénykönyve (1992. XXII. tv.) 107. § „D” pontjában leírt engedélyezett távollétére, átlagkereset illeti meg. A dolgozó kérelmére a soron kívüli orvosi vizsgálatot biztosítani kell. Az Intézetnél munkakörönként nyilvántartást kell vezetni az orvosi vizsgálatra kötelezettekr l. A nyilvántartásáért felel s a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó szakorvos. Amennyiben a dolgozó az id szakos alkalmassági szakorvosi vizsgálatokon a felhívás ellenére sem vesz részt, a további munkavégzést l el kell tiltani. Az id szakos alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök jegyzékét és az orvosi vizsgálatok gyakoriságát az 4. sz. melléklet tartalmazza. A "nem alkalmas" dolgozót : - új felvétel esetén nem lehet, illetve csak más, egészségre nem ártalmas munkakörben lehet alkalmazni új orvosi vizsgálat alapján. - aki már munkaviszonyban áll, abban a munkakörben tovább foglalkoztatni nem szabad. A gépjárm!vezet k orvosi vizsgálatánál a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. Járványügyi érdekb l végzett esetenkénti orvosi vizsgálatok Az egészségügyi nyilatkozattal (könyvvel) rendelkez dolgozó az alábbi megbetegedések esetén köteles soron kívül, önként orvoshoz fordulni és magát a szükséges szakorvosi, laboratóriumi vizsgálatoknak alávetni: - bizonytalan eredet! lázas megbetegedések, - mások megbetegedését el idéz b rmegbetegedés, - hasmenés, heves gyomor- és bélpanaszok. Amennyiben a dolgozónál a betegség tünetei a munkahelyén jelentkeznek, azt azonnal köteles jelenteni a munkahely vezet jének.



Amikor a munkahely vezet je tudomást szerez a dolgozó a./ - c./ pontokban említett betegségeir l, köteles azonnal munkaköri alkalmassági véleményezésre, vizsgálatra elküldeni. A végrehajtásért felel s a munkahelyi vezet je. Járványügyi érdekb l alkalmatlannak min sített dolgozó csak akkor állhat ismét munkába, ha az illetékes orvos az egészségügyi törzslapra az "alkalmas" min sítést bejegyezte. Új dolgozó munkába állása során a munkahelyi vezet je köteles kioktatni a járványos jelleg! megbetegedések jelentési kötelezettségére, illetve a mulasztásból ered személyi felel ségre vonatkozóan. Az a dolgozó aki egészségügyi nyilatkozatát (könyvét) elvesztette, továbbra is csak akkor foglalkoztatható, ha az illetékes egészségügyi szerv a pótlólag kiállított egészségügyi nyilatkozatba (könyvébe) bejegyzi, hogy "munkába állhat". A munkahelyi vezet nek meghatározott id szakonként ellen rizni kell a dolgozók egészségügyi nyilatkozatának (könyvének) meglétét. A veszélyes munkakörökre vonatkozó alkalmazási követelményekre utaló rendelkezések A 2. számú melléklet tartalmazza az Intézet azon munkahelyeit és munkafolyamatait, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképesség!nek min síthet . A fokozott hatóképesség! veszélyforrásnak min sített munkahelyen csak 18 éven felüli, egészségügyi követelményeknek megfelel , vonatkozó szakmai képesítéssel, vagy tanfolyami képzettséggel rendelkez dolgozót lehet foglalkoztatni. A 3. számú melléklet a gépkezelési utasítások tartalmi követelményeit fogalmazza meg.



A veszélyes munkafolyamatok követelmények

ellátására

Kazánkezel i munkakörben csak érvényes kazánkezel

vonatkozó

vizsgával, illetve

érvényes t!zvédelmi szakvizsgával rendelkez dolgozót lehet foglalkoztatni. (8/1978. (XI.29.) NIM rendelet), (32/1997. (V.9.) BM rendelet) Mérgek kezelésével, tárolásával és kiadásával csak méregkezel i tanfolyammal, illetve szakirányú végzettséggel rendelkez dolgozó bízható meg. Autokláv, h légsterilizátor és egyéb sterilizátor kezelését csak sterilizáló tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, + 30 órás gyakorlattal rendelkez dolgozó végezheti. Sugárveszélyes munkakörben, illetve anyaggal és készítménnyel csak az a dolgozó foglalkoztatható, aki a vonatkozó rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkezik. Gázpalack kezelését és szállítását gázpalack kezel

és szállító tanfolyami

végzettséggel rendelkez dolgozó végezheti. (5/1986. (V.16.) IpM rendelet) Villany és gázhegesztést végz dolgozónak hegeszt i szakképesítéssel, illetve érvényes t!zvédelmi szakvizsgával és szerkezeti lakatos, vagy lakatos szakképesítéssel kell rendelkezni. Hegeszt vizsgával ellátottnak kell tekinteni a vonatkozó rendeletben megszabott feltételek teljesítése esetén a víz és gázvezetékszerel t, valamint a központi f!tésszerel t is. (32/1997. (V.9.) BM rendelet) Elektromos gépek és berendezések szerelését, javítását és karbantartását, hálózat szerelését és mérését villanyszerel i szakmunkás vagy szakirányú képzettséggel rendelkez szakember végezheti. A t!z és robbanásveszélyes anyagok kezel jének legalább alapfokú raktárkezel i tanfolyammal kell rendelkeznie. Víz, gáz, központi f!tés javítására vonatkozó követelmény a víz, gáz, vagy központi f!tés szerel i szakmunkás-képesítés.



Savak, lúgok tárolásával és kezelésével kapcsolatos követelmény a méregkezel i vagy raktárkezel tanfolyam. Orvosi m!szerek, berendezések javítására vonatkozó követelmény a villamos mérnöki diplomával vagy elektrotechnikusi végzettséggel rendelkez , illetve a megfelel en szakképzett dolgozó.

A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendje Az OITI-ben munkaviszonyt létesít valamennyi dolgozót elméleti, a fizikai munkakörben dolgozót elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatás célja, hogy a dolgozó elsajátítsa, illet leg b vítse és korszer!sítse a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket. Az oktatás formái: - az el zetes, - az ismétl d , - és a rendkívüli oktatás. Az el zetes munkavédelmi oktatás El zetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni : - minden új belép dolgozót ( elméleti és gyakorlati oktatásban ), - munkakört vagy munkahelyet változtató dolgozót ( gyakorlati oktatásban ), - azt a dolgozót, akinek munkahelyén jelent s változás vagy átalakítás történt ( gyakorlati oktatásban ), - nyári szünid alatt foglalkoztatott, illetve szakmai gyakorlati oktatásban résztvev tanulókat és hallgatókat, valamint a szakmai továbbképzésen résztvev ket (elméleti és gyakorlati oktatásban ), - az Intézet területén társadalmi munkát végz ket ( elméleti és gyakorlati oktatásban ). Az el zetes munkavédelmi oktatást a munkába állás el tt azonnal meg kell kezdeni. Az el zetes munkavédelmi oktatás id tartamát úgy kell meghatározni, hogy a dolgozó a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságot és készséget



megszerezze. Az el zetes oktatás legalább egy óra elméleti és egy óra gyakorlati oktatásból álljon. A belép dolgozó el zetes elméleti munkavédelmi oktatását az OITI munkavédelmi vezet je tartja meg, ennek megtörténtét a "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban rögzíti, melyet az új dolgozó aláírásával igazol. A munkaügyi osztály felé az un. "Igazolás" formanyomtatvány kerül kitöltésre, melyet mind a belép dolgozó, mind a munkavédelmi vezet aláír. ( 6. sz. melléklet) A belép dolgozó el zetes gyakorlati munkavédelmi oktatását a dolgozó közvetlen munkahelyi vezet je tartja meg. Az ismétl d munkavédelmi oktatás A dolgozókat a munka jellegének megfelel gyakorisággal, de évenként legalább egy alkalommal ismétl d munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A röntgen- izotóp osztályok részlegeiben dolgozóknak évente egyszer az OITI sugárvédelmi megbízottja is tart oktatást. Az ismétl d oktatás során ismertetni kell az el z id szak munkavédelmi tapasztalatait, a bekövetkezett munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések tanulságait és az elkövetkez id szak munkavégzéséhez kapcsolódó munkavédelmi követelményeket. Az oktatást végz nek meg kell gy z dnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és azt tevékenysége során alkalmazni tudja. Az oktatott anyag elsajátításáig a dolgozó csak olyan - ezzel megbízott személy felügyelete mellett foglalkoztatható, aki az adott területen megfelel gyakorlattal rendelkezik és az oktatáson eredményesen részt vett. Azt a dolgozót, aki kétszer megismételt el zetes, illet leg ismétl d oktatás után sem sajátította el a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket, továbbá aki az ismétl d oktatáson önhibájából figyelmeztetés ellenére nem vett részt, az adott munkavégzést l el kell tiltani.



Az oktatást legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel, vagy munkavédelmi vizsgával rendelkez személy végezheti. Az oktatás megtörténtét az adott munkahelyen tartott "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban kell rögzíteni. Az oktatást munkaid ben kell megtartani és annak id tartamára a dolgozónak átlagkereset jár. Az Intézet területén munkát végz idegen vállalat dolgozóinak munkavédelmi oktatásáról a megkötött szerz désben kell rendelkezni, és az oktatás megtörténtét az OITI munkavédelmi vezet jénél tartott "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban kell rögzíteni. A rendkívüli oktatás Rendkívüli oktatást szükséges tartani, ha az Intézet területén olyan azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a dolgozók életét, testi épségét, egészségét veszélyeztet esemény történt ("Kvázi baleset"),amely a dolgozók meghatározott köre számára - munkakörük vagy tevékenységük alapján - tanulságul szolgálhat. Az oktatás megtörténtét az adott munkahelyen tartott "Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban kell rögzíteni. A munkavédelmi oktatás nyilvántartása Az el zetes, az ismétl dö és a rendkívüli munkavédelmi oktatást és az oktatott anyag elsajátításának tényét hitelt-érdeml módon a munkahelyen tartott, illetve a munkavédelmi vezet nél lév " Munkavédelmi Oktatási Napló"-ban naprakészen kell nyilvántartani. Az oktatás nyilvántartásának tartalmaznia kell: - az oktatás id pontját és id tartamát, - az oktatás tárgyának megjelölését, - az oktatás jellegét ( el zetes, ismétl d , rendkívüli ), - az oktatást végz nevét, munkakörét, aláírását,



- az oktatásra kötelezett nevét, munkakörét, aláírását, - a beszámoltatás formáját, eredményét. A munkavédelmi oktatások tematikájának kidolgozásáért a munkavédelmi vezet a felel s. A gyakorlati munkavédelmi oktatás tematikáját a munkahely vezet je a munkavédelmi vezet vel együttm!ködve végzi el. A oktatás során az alábbiakat kell ismertetni: Az elméleti oktatás során: - a munkavédelemmel kapcsolatban biztosított jogokat és kötelezettségeket, - munkahelyi magatartás szabályait, - a munkabalesetek bejelentési, kivizsgálási és kártérítési vonatkozásait, - az alapvet közlekedésbiztonsági, munkaegészségügyi, els segélynyújtási, biztonságtechnikai ismereteket, - az orvosi alkalmassági vizsgálatok el írásait, - az intézeti "Munkavédelmi Szabályzat" vonatkozó rendelkezéseit. A gyakorlati oktatás során: - a munkakörre vonatkozó gyakorlati ismereteket, - a munkakörre vonatkozó egészségügyi, technológiai, gépkezelési és egyéb követelményeket, - a munkahelyi rend és fegyelem el írásait, - a munkahelyen használt véd eszközök használatának módját, - a dolgozó munkakörére vonatkozó gyakorlati munkafogásokat, - a munkakörre vonatkozó szabványok követelményeit.

A munkavédelmi eljárások rendje Használatbavételi (üzembehelyezési) feltételekkel rendelkez dolgozó jogosult:

engedély

kiadására

az

alábbi

- akit az Intézet vezet je írásban, utasításban megbízott, - aki az üzembehelyezend gép, létesítmény közvetlen üzemeltet je felett felügyeletet gyakorol. Üzembehelyezési (használatbavételi) engedély kiadására - osztály, részleg, laboratórium, m!t , gép, konyha stb. üzembehelyezésére - a f igazgató, illetve általános helyettese jogosult.



Üzembehelyezési engedély kiadásával nem bízható meg : - az üzemeltetésért közvetlenül felel s vezet , - a munkavédelmi vezet . A használatbavételt (üzembehelyezést) megel z vizsgálatok rendje Az üzemeltetési és fejlesztési osztály vezet je a kivitelezés megkezdése el tt, legalább 30 nappal köteles az érintett osztály vezet jét tájékoztatni minden olyan beruházásról, amely új munkahely létesítésével, illetve a meglév munkahelyek lényeges felújításával jár. Elektromos berendezések, készülékek, elektromos hálózat létesítése, felújítása esetén az üzembehelyezési eljárást érintésvédelmi szabványossági vizsgálatnak kell megel znie (a végrehajtásért felel s a m!szaki osztály vezet je). Nyomástartó berendezések, kazánok, gázelosztó és gázf!t berendezések, f!t berendezések, konyha, laboratórium üzembehelyezési eljárását meg kell el zni az el írt hatósági vizsgálatoknak és csak hatósági engedély birtokában lehet az üzembehelyezési eljárást megtartani. Az Intézet munkahelyein csak az un. általános min ségtanúsítással rendelkez berendezést lehet véglegesen üzembehelyezni. A munkaügyi miniszter rendeletében külön meghatározott munkaeszközt üzembe helyezni, illetve használatba venni, továbbá egyéni véd eszközt használatba venni akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelel ségi tanúsítvánnyal, az egyéni véd eszköz pedig min sít bizonyítvánnyal. Hatósági felülvizsgálatra kötelezett berendezéseknél a hatósági engedélyezési eljárásnak meg kell el znie az üzembehelyezési eljárást. Az üzembehelyezési engedélyben rögzíteni kell: - a gép, berendezés pontos megnevezését, telepítési helyét, - elektromos adatait, - érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit, - a tervez , kivitelez munkavédelmi nyilatkozatát,



- üzembehelyezési eljárás során tapasztalt hiányosságokat, azok megszüntetési határidejét, - az engedély jellegét (próbaüzem végleges). Az Intézet m!szaki osztályának a beruházás kivitelezése során a munkavédelmi követelmények teljesítését folyamatosan ellen riznie kell. A tervek munkavédelmi követelményeinek ellen rzése érdekében be kell vonni az Intézet munkavédelmi vezet jét is.

Az egyéni véd eszközök és felszerelések (munkaruhák), illetve a tisztálkodási eszközök és szerek juttatása Az egyéni véd eszköz juttatás és használat feltételeinek el írásakor a munkáltató: meghatározza munkahelyenként, munkakörönként azokat a munkafolyamatokat, technológiát, munkaeszközöket, anyag(okat), ahol egyéni véd eszköz biztosítása szükséges. Az említett esetekben a veszélyforrások jellegét és mértékét is meghatározza. (65/1999. (XII. 1.) EüM rendelet) - a veszélyforrások jellegének, mértékének meghatározására irányuló vizsgálatokat meg kell, hogy ismételje, ha a felsoroltak közül bármely tényez esetében változás következett be. A munkaruha juttatás és használat feltételeinek el írásakor a munkáltató meghatározza munkahelyenként és munkakörönként szükséges felszereléseket. A munkáltató megfelel védelmi képességgel rendelkez , továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek figyelembevételével kiválasztott egyéni véd eszközt, illetve véd felszerelést biztosít. (8. sz. melléklet) A egyéni véd eszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs. A munkavállaló köteles az egyéni véd eszközt rendeltetésének megfelel en használni és a t le elvárható tisztításáról gondoskodni. Az egyéni véd eszköz karbantartásáról a munkáltató gondoskodik. Az egyéni véd eszközt a munkahelyr l hazavinni nem lehet.



A munkáltatónak meg kell határoznia a véd eszközök használatáról szóló oktatás és gyakoroltatás, - a véd eszközök rendeltetésszer! használatára vonatkozó tájékoztatóban foglaltak megtartásának és megtartatásának ( véd eszközök ellen rzése, tárolása, cseréje, karbantartása ) - rendjét. Szintén meg kell határoznia azokat az eseteket, amikor az elhasználódott véd eszközök hulladékként ( veszélyes hulladékként ) kezelend k, továbbá a kezelésük el írásait. Szükség szerint meg kell határozni az egyéni véd eszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a véd eszköz használat egészségi korlátait. Többféle ártalom esetén minden egyes ártalomra biztosítani kell a véd felszerelést. A közös használatra kiadott véd felszerelések kezeléséért, meg rzéséért, kiadásáért a munkahely vezet je a felel s. Az egyéni véd eszközök, véd felszerelések beszerzése, nyilvántartása, kiadása:

(munkaruhák)

megrendelése,

Az anyaggazdálkodási és ellátási osztály vezet je köteles gondoskodni az Intézetben szükséges egyéni véd eszközök és véd felszerelések tervezésér l, beszerzésér l, szakszer! tárolásáról. Új dolgozó részére egyéni véd eszközt, illetve véd felszerelést (munkaruhát) a munkaügyi csoport igazolása alapján a raktár biztosít. A véd felszerelést elhasználódása esetén be kell mutatni a gazdálkodási osztály vezet jének, aki engedélyezi a raktárba történ visszajuttatását. A dolgozó a véd felszereléseket köteles visszaadni, ha: - a munkaviszonya megsz!nik, - olyan munkakörbe kerül, ahol nem szükséges véd felszerelés, - tényleges katonai szolgálatra vonul be, - a tartós távolléte a fél évet meghaladja. Tisztálkodási eszközök, szerek



Az Intézet dolgozói részére biztosítja a szükséges és az alábbiakban felsorolt általános tisztálkodó szereket: - szappan, - körömkefe, - WC papír, - kéztisztító krém, - speciális folyékony kézmosószer, - kéz balzsam stb. A nem az epidemiológiai-infectiológiai szakorvos általt el írt (ezt egy külön általa évenként kibocsájtott táblázat tartalmazza, mely külön a gyógyszertárból és külön a központi raktárból beszerezhet fert tlenít -tisztítószerek havi normatív mennyiségeir l szól ) tisztálkodási szerek részletes juttatási jegyzéke a 5. sz. mellékletben található. Az OITI a fenti tisztálkodó szereket a közegészségügyi szempontok betartásához szükséges mennyiségben bocsátja a dolgozók rendelkezésére. Minden dolgozó részére hetenkénti váltással, illetve szükség szerinti cserével törölköz t kell biztosítani. Minden munkahelyen mosdóhelyiségenként egy darab körömkefét, szappant kell biztosítani, melyet elhasználódáskor pótolni kell. A tisztító szerek és eszközök folyamatos igénylésér l az általános szabályok szerint kell gondoskodni.

A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések Más intézmény dolgozóinak munkavégzése az OITI-ben Más intézet, cég, vállalat - az OITI-ben tevékenyked - dolgozóinak és vezet inek gondoskodni kell arról, hogy munkavégzésükkel Intézetünk dolgozóit balesetveszélyes helyzetbe ne hozzák. Intézetünk dolgozói sem teremthetnek olyan helyzetet, hogy bárki balesetveszélybe kerül jön. Más vállalat dolgozóinak munkavédelmi oktatásának megszervezése a vállalat feladata. Amennyiben tartósan dolgoznak az Intézet területén, a dolgozókat az OITI "Munkavédelmi Szabályzat"-ában foglaltakra munkájukkal kapcsolatban ki kell oktatni. Ez az Intézet munkavédelmi vezet jének a feladata.



Az Intézetben az idegenek csak látogatási id ben vagy a munkahelyi vezet tudtával tartózkodhatnak, a t!z- és munkavédelmi el írások betartása mellett. Az intézeti dolgozók tartózkodása veszélyes munkahelyeken Az alább felsorolt munkahelyekre csak az oda beosztottak, illetve a nem intézeti dolgozó csak az oda beosztottak kíséretében léphetnek be: - központi sterilizáló - a gázveszély miatt, - röntgen osztály és izotóp részleg - a sugárveszély miatt, - MR – a mágneses tér miatt, - proszektúra, állatház - a fert zésveszély miatt, - kazánház, h központ - a t!z-és robbanásveszély miatt, - kapcsolótér, felvonógépház - az áramütés veszélye miatt, - karbantartó m!hely - a forgó gépek veszélye miatt, - m!t k - a higiéniás el írások miatt, - számítástechnika - az adatvédelem miatt. Munkahelyek (munkakörök), ahol egyedül nem szabad munkát végezni Az alábbi munkák nem végezhet ek egyedül : - elektromos készülékek és hálózat szerelése, karbantartása, vizsgálata, - gáz és közm!vezeték szerelése, karbantartása, - t!z- és robbanásveszélyes anyagok, valamint méreg kezelése, - 20 kg-nál nehezebb anyagmozgatási munkák. A n k védelme A n k az alábbi munkakörökben nem foglalkoztathatók: - 20 kg-ot meghaladó rendszeres anyagmozgatási munkák, - beteghordozó, - m!t ssegédi munkakörökben, ha beteget is szállít, - kazánf!t és kazánkezel i munkakörök, - szállítómunkási munkakörben,



- villany és gázhegeszt i munkakörben, - gáz és központi f!tés szerel i munkakörben. Terhes n a terhesség megállapításától kezdve (a terhes könyv kiállításától) a szülés napjáig nem foglalkoztatható az alábbi felsorolt munkahelyeken: - fert z betegségek diagnosztikai laboratóriumi munkakörben, - röntgen osztályon, sugárártalomnak kitett munkahelyen, - proszektúrán, - m!t ben, - szennyesruha-raktárban, - intenzív terápiás részlegen egyedüli ápolón ként, - izotóp részlegen, - anyagmozgatással kapcsolatos munkakörben, - fert tlenít munkakörben.

Fiatalkorúak védelme Tilos fiatalkorút foglalkoztatni az alább felsorolt munkahelyeken, illetve munkakörökben: - röntgen osztályon, sugárártalomnak kitett munkahelyeken, - m!t ben, - betegszállítóként, - hegeszt i, villanyszerel i munkakörben, - gázpalack kezel és szállító munkakörben, - proszektúrán, - izotóp részlegen, - 10 kg-ot meghaladó rendszeres anyagmozgatási munkánál, - fert tlenít munkakörben, - portás munkakörben, - oxigénpalack kezelésével, szállításával, - gép kezel jeként. Nemdohányzók védelme



Az OITI egész területén tilos a dohányzás, kivéve az udvaron kijelölt 3 helyen és a magasföldszinti dohányzó helyiségben. ( 1999. évi XLII. törvény )



Munkavédelmi ellen rzés Az Intézet valamennyi egységében tartandó kiemelten: - a m!t k, - a laborok, - a központi sterilizáló, - a proszektúra, - a röntgen és izotóp részleg, - a konyha, - a kazánház és h központ, - elektromos kapcsolóterek, felvonógépházak, - a karbantartó m!hely, ahol félévenként munkavédelmi ellen rzést kell tartani.

A szemlebizottság tagjai: - a f igazgató-helyettes gazdasági igazgató, - a f igazgató-helyettes gazdasági igazgató m!szaki helyettese, - az anyaggazdálkodási és ellátási osztály vezet je, - az adott osztály vezet je vagy helyettese, - a munkavédelmi vezet , - a szakszervezet munkavédelmi képvisel je (amennyiben ilyen van). A munkavédelmi ellen rzés el készítését és a dokumentálásával kapcsolatos feladatokat a munkavédelmi vezet látja el. Rendkívüli ellen rzést kell tartani a munkavédelmi vezet irányításával, ha az Intézetben olyan azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset vagy egyéb súlyos (haláleset, csonkolás, stb.) munkabaleset következik be, illetve ennek elrendelését egyéb rendkívüli esemény indokolja. Az ellen rzésr l a munkavédelmi vezet nek jegyz könyvet kell készítenie. A jegyz könyv tartalmazza az ellen rzés: - id pontját, - a jelenlev k nevét, beosztását,



- az észlelt hiányosságok leírását, - az intézkedésre kötelezettek nevét, - az intézkedés határidejét. A munkavédelmi bels ellen rzés célja annak megállapítása, hogy a munkavégzés feltételei megfelelnek-e a jogszabályokban, az állami szabványokban, és más m!szaki el írásokban meghatározott követelményeknek. A munkavédelmi ellen rzés magában foglalja a rendszeres munkavédelmi ellen rzést, és a veszélyes munkaeszközök id szakos biztonsági felülvizsgálatát. Beszámoltatás Az OITI vezet je a munkavédelmi vezet t rendszeresen beszámoltatja az Intézet munkavédelmi helyzetér l. Az OITI vezet je a beosztott vezet ket rendszeresen beszámoltatja az irányításuk alá tartozó osztályok, részlegek munkavédelmi helyzetér l. A beosztott vezet t soron kívül be kell számoltatni és vétkessége esetén felel sségre kell vonni, ha az irányítása alatt álló munkahelyen: - a munkavédelmi helyzet romlott, illet leg az ellen rzés súlyos munkavédelmi hiányosságokat tárt fel, - kivizsgálásra kötelezett súlyos (halálos, csonkolásos stb.) munkabaleset történt, - sérüléssel nem járó, de a dolgozónak életét, testi épségét, illet leg egészségét közvetlenül veszélyeztet esemény történt.

Alkoholszondás ellen rzés A munkahelyen ittasan megjelenni, illetve szeszes italt fogyasztani tilos. Minden munkahelyi vezet az irányítása alá tartozó munkahelyen - alkoholos befolyásoltság alapos gyanúja esetén - köteles az érintett munkavállaló alkoholos állapotának ellen riztetésér l, illetve az ellen rzés kezdeményezésér l gondoskodni. Az OITI -ben az osztályvezet k kérésére az ellen rzést - alkoholszondás vizsgálattal - a munkavédelmi vezet jogosult elvégezni két tanú jelenlétében.



Az alkoholszondás vizsgálat megtagadása, illetve pozitív eredménye munkafegyelmi vétséget képez, melynek elbírálása az illetékes osztályvezet hatáskörébe tartozik. Az alkoholszondás ellen rzést minden esetben jegyz könyvezni kell. Az ellen rzés eredményét tartalmazó jegyz könyv egyik példányát az érintett munkavállaló részére át kell adni. Amennyiben a dolgozó a vizsgálat pozitív eredményét vitatja, ennek felülvizsgálatára véralkohol vizsgálatot kezdeményezhet. A véralkohol vizsgálat szabályait a 16/1986.(XII. 17.) EüM rendelet tartalmazza. A dolgozót a munkavégzést l munkahelyi osztályvezet je köteles eltiltani, amennyiben megtagadja a vizsgálatot, vagy az eredmény pozitív. Erre az id szakra munkabér nem jár kivéve, ha a felülvizsgálat eredménye negatív. Amennyiben a véralkohol vizsgálat eredménye meger síti az alkoholszondás vizsgálat eredményét, akkor a vizsgálati költség a dolgozót terheli. Munkabalesetnél - alkoholos befolyásoltságra utaló körülmény esetén alkoholszondás vizsgálatot kell tartani, melynek eredményét a munkabaleseti jegyz könyvben szerepeltetni kell.

A munkabaleset, az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása Munkabaleset Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyét l és id pontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékét l függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés,



foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthet munkavégzéssel összefüggésben bekövetkez balesetnek (munkabalesetnek) - az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyér l a lakására (szállására) menetközben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járm!vével történt. Üzemi baleset Az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyér l a lakására (szállására) menetközben éri. Szintén üzemi baleset a TB ellátás során elszenvedett baleset. Jelentési módja és kötelezettsége azonos a munkabalesetéével. Két tanú írásbeli nyilatkozata is szükséges a bejelentéshez. A munkabaleset Intézeten belüli jelentése A munkabalesetet szenvedett dolgozó a balesetét - a legkisebb sérülést is köteles az t irányító közvetlen munkahelyi vezet jének haladéktalanul jelenteni. A sérült akadályoztatása esetén a bejelentést munkatársának kell megtennie. A sérült munkáját közvetlenül irányító személy minden bejelentett, illetve tudomására jutott, el reláthatóan legalább egy nap munkakiesést okozó balesetet köteles haladéktalanul jelenteni a munkahely osztályvezet jének, továbbá a munkavédelmi vezet nek. (1993. évi XCIII. törvény) (5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet) minden munkabalesetr l, köteles az alábbi adatokat

A munkáltató nyilvántartani: - a sérült munkakörét, - a sérülés id pontját, helyszínét, jellegét, - az esemény leírását, - a sérült ellátására tett intézkedést, - annak tényét, hogy a sérült folytatta-e munkáját, - a tanúk nevét, lakcímét, - a bejegyzést tév nevét, munkakörét.



A keres képtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyz könyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, telefaxon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerinti illetékes: - XIV. kerületi rend rkapitányságnak, - az OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyel ségének, - és az Egészségügyi Minisztériumnak. A jelentést írásban, a kivizsgálás megállapításaival kiegészítve 72 órán belül meg kell ismételni, ha a bejelentés telefonon, telefaxon, vagy táviratilag történt, illetve az adatok teljes köre nem állt rendelkezésre, valamint id közben az adatok módosultak. Az Intézet minden osztályán, részlegén un. "Baleseti napló"-t kell vezetni. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket az un. "Munkabaleseti jegyz könyv"ben kell rögzíteni. (5/1993. (XII.26.) MüM r. 4/a, ill. 4/b melléklet) Amennyiben a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás id pontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyz könyvben meg kell indokolni. A jegyz könyvet minden sérültr l külön-külön kell kiállítani. A jegyz könyvet 5 példányban kell kiállítani és ebb l 1-1 pld-t kell eljuttatni az alább leírt helyekre. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkés bb a tárgyhót követ hónap 8. napjáig megküldeni a jegyz könyv egy - egy példányát: - a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának (1), - a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetr l az OMMF a baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének az OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyel ségének (2). A munkavédelmi vezet köteles a jegyz könyv egy -egy példányát eljuttatni:



- a társadalombiztosítási kifizet helynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (3), - a gazdasági igazgatóság irattárának (4). A munkavédelmi vezet végzi a jegyz könyvek eredeti példányának központi nyilvántartását (5). A nyilvántartást havonta egyeztetni kell a társadalombiztosítási ügyintéz vel. A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megel zésére. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetr l meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben nem tekinti munkabalesetnek, akkor err l és a jogorvoslat lehet ségér l a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell. A munkabaleset bekövetkezését l számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Amennyiben a sérült, vagy halál esetén a hozzátartozója a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, az Felügyel ségéhez fordulhat.

OMMF

Közép-magyarországi

Munkabiztonsági

A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és id beni környezetében fell kell tárni a veszélyes körülményeket és a veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényez ket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményez mozzanat vagy folyamat beindulásában. Mindig az okot keressük! A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyz könyvben, rajzon, fényképen, rögzíteni kell.



A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni, hogy alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a megállapított tényállás tisztázására. A súlyos munkabaleset kivizsgálását az OITI f igazgatója vagy annak a munkavédelemért felel s operatív helyettese irányításával kell végezni. Súlyos munkabalesetnél az ott tartózkodó legmagasabb beosztású illetékes vezet , ennek hiányában a munka irányításával megbízott dolgozó köteles biztosítani, hogy a helyszín a rend rség, illet leg a kivizsgálásért az Intézet részér l felel s vezet megérkezéséig érintetlen maradjon. A munkabalesetr l információval rendelkez személyeket meg kell hallgatni. Ezek lehetnek: - a sérült, - a balesetet okozó személy, - a szemtanúk, - a sérült munkatársa, - a sérült közvetlen vezet je. A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani: - a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munkatárgy biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi üzembe helyezésre, m!szaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra, vonatkozó el írások meglétét, megfelel ségét, érvényesülését, el re nem látható esemény fellépését, - az egyéni és kollektív véd eszközöknek, - (a véd berendezések, jelz berendezések, véd burkolatok) - meglétét, megfelel ségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó el írások érvényesülését, - a balesetet kiváltó okot, az addig felsorolt minden tényez hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínüsíthet arányának megállapításával, hogy hogyan lehetett volna megel zni a munkabalesetet. Az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megel zése érdekében. Küls munkáltató munkavégzésével kapcsolatos baleset



Az OITI területén szolgáltatást , illetve egyéb hivatalos munkát végz küls munkavállaló munkabalesetét a küls munkavállaló munkáltatója vizsgálja, jegyz könyvezi és jelenti be. A vizsgálatban az Intézet munkavédelmi vezet je köteles közrem!ködni. A munkaszerz déssel foglalkoztatott küls munkavállaló balesetét a munkaszerz désben megállapodott módon kell vizsgálni. Küls munkavállalót ért munkabaleset során jelentkez kárigény elbírálását, a körülmények tisztázását követ en az 1992. XXII. törvény 174. §.-a alapján kell rendezni. Látogatót ért balesetnél az Intézet jogtanácsosát kell értesíteni. Foglalkozási megbetegedés A foglalkozási megbetegedések vizsgálatát, nyilvántartását és bejelentését a hatályos jogszabályok alapján kell elvégezni. (27/1996. (VIII.28.) NM rendelet) A dolgozót ért foglalkozási megbetegedés bejelentését, vizsgálatát, jegyz könyvbe vételét és nyilvántartását a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa köteles elvégezni, illetve jelentést tenni az ÁNTSZ területileg illetékes f orvosának. Az esemény vizsgálatába be kell vonni a munkavédelmi vezet t, az érintett munkahely vezet jét, valamint az orvos részér l meghatározott szakembereket. Halálos kimenetel! és tömeges foglalkozási betegség esetén a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosa köteles az ÁNTSZ f városi szervezetének illetékesét azonnal értesíteni és a bejelentést megtenni. Továbbá azonnal köteles értesíteni az egységek vezet jét és a munkavédelmi vezet t. A foglalkozási megbetegedés vizsgálatáról az illetékes orvos vizsgálati lapot köteles kiállítani. A baleseti kártérítésre jogosult foglalkozási megbetegedések esetén jelentkez kárigény rendezése során "A baleseti kárigény érvényesítésének módja" címszó alatt írtak szerint kell eljárni.



A kárigény elbírálásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó szakorvost ís be kell vonni. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a 7. sz. melléklet tartalmazza.



Személyi sérüléssel nem járó baleset (az ún." Kvázi " baleset ) A munkavédelmi vezet nek ki kell vizsgálni azokat a baleseteket is, melyek személyi sérüléssel nem jártak, de a sérülés csak a véletlenek szerencsés összejátszása miatt maradt el. A vizsgálatról jegyz könyvet kell készíteni. A megfelel intézkedéseket meg kell hozni, de a kivizsgálás eredményét nem kell az OMMF felé jelenteni. Többek között az alábbi eseteket kell kivizsgálni: - látogatót, illetve gyógykezelt beteget ért eseményt, - gépjárm! ütközést, borulást, - épület, födém, fal, burkolat lehullását és repedését. Az Intézet gondoskodik: - arról, hogy a "Baleseti Táppénzes Jegyzék"-et a kórismeret figyelembevételével összeállítsák és a sérültet a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat tételére felhívják, - arról, hogy a jegyzékben a baleset miatt táppénzben részesül k adatait ( a sérült nevét, keres képtelenség kezdetének és végének id pontját, a sérült által a baleset körülményeire tett nyilatkozat lényegét ) rögzítsék, - arról, hogy a jegyzéket és a nyilvántartást a munkavédelmi vezet és a társadalombiztosítási ügyintéz rendszeresen - de legalább havonta - egyeztesse. Az Intézet a jegyzéken feltüntetett, de a nyilvántartásban nem szerepl és a sérült által tett nyilatkozatból egyértelm!en nem tisztázható keres képtelenséget okozó baleset körülményeit - szükség esetén a sérült meghallgatásával - tisztázza. Amennyiben az Intézet a sérült állításával megegyez en megállapítja, hogy a keres képtelenséget: - a munkabaleset okozta, gondoskodik az utólagos kivizsgálásról, bejelentésr l és nyilvántartásba vételr l, - nem a munkabaleset okozta, ezt a keres képtelenség eredetének és körülményeinek rövid ismertetésével a jegyzékben "nem munkabaleset" megjegyzéssel feltünteti és aláírással igazolja.



Amennyiben az Intézet a sérült állításától eltér en azt állapítja meg, hogy a baleset nem foglalkozási jelleg!, álláspontját indokaival és bizonyítékaival együtt írásban rögzíti. Az err l szóló irat egy példányát a jegyzékhez kell csatolni, egy példányát pedig át kell adni a sérültnek a jogorvoslati lehet ségek feltüntetésével.

A dolgozók egészségének és testi épségének sérelméb l ered károk megtérítésének rendje Az élet, testi épség, vagy egészség megsértése esetén az Intézet az 1992. XXII. törvény 62. §.-a alapján a munkaviszonyban lév dolgozó halála esetén a hozzátartozó teljes kárát, sérelem folytán elmaradt jövedelmét, dolgaiban keletkezett károkat, a sérelemmel kapcsolatos költségeket, valamint a nem vagyoni jelleg! kárt megtéríti. Mentesül az Intézet a kártérítési felel ség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt közrem!ködési körön kívül es elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Mentesül a munkáltató a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett el . Öngyilkosság, vagy öncsonkítás esetén kártérítés nem fizethet . A munkabalesetet szenvedett dolgozó baleseti táppénzének megállapítása és folyósítása az Intézet önálló munkaügyi csoportjának hatáskörébe tartozik. A munkabaleseti kárigény érvényesítésének módja A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkés bb a tárgyhót követ hónap 8. napjáig megküldeni munkabalesetr l készült jegyz könyvet a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának. Ezzel együtt a munkavédelmi vezet köteles az érintett figyelmét felhívni a károkozásról történt tudomásszerzést l számított 15 napon belül a baleseti kárigény benyújtására az 1992. XXII. törvény 185. §.-a alapján.



A munkavédelmi vezet közvetlenül személyesen vagy az OITI Gazdasági Igazgatóságának iktatóján keresztül köteles továbbítani a munkabalesetet szenvedett dolgozónak, illetve hozzátartozójának a törvénynek megfelel "Felhívás kárigény bejelentésre" (A-jel! nyomtatvány), illetve "Kárigény - bejelentés" (B-jel! nyomtatvány) !rlapokat. A munkabalesetet szenvedett dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója a kárigényét az Intézet munkavédelmi vezet jének és a társadalombiztosítási ügyintéz jének küldi meg. Amennyiben nem tart igényt kártérítésre, az aláírt és áthúzott !rlapot kell visszaküldeni. A munkavédelmi vezet a beérkezett kárigényt 24 órán belül további intézkedésre az Intézet jogtanácsosának köteles átadni. Az Intézet jogtanácsosa és a f igazgató-helyettes gazdasági igazgató a munkavédelmi vezet bevonásával a bejelentett kárigényt 30 napon belül elbírálja. Elutasítás esetén köteles indokolt, írásbeli választ adni a munkabalesetet szenvedett dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója részére. Az elbírált és indokolt kárigény esetén a bejelentést követ 30 napon belül a megállapított kárt ki kell a dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója részére fizetni. Amennyiben a munkabalesetet szenvedett dolgozó, illetve közvetlen hozzátartozója a kárigény felhívásra nem válaszol, a sérelem bekövetkezését követ 60 napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján az Intézet jogtanácsosa és a f igazgató-helyettes gazdasági igazgató, a munkavédelmi vezet bevonásával az ügyet köteles elbírálni és a megállapítható kár megtérítése iránt intézkedni.

A munkavédelemmel összefügg fontosabb jogszabályokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Összhangban a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelettel – mely a munkahelyek kémiai biztonságáról szól - , ezen szabályzat 9. számú melléklete tartalmazza az OITI-ben használt vegyianyagok teljeskör! listáját.



Hatályba léptet intézkedések A Munkavédelmi Szabályzat 2010. január hó 6. napján lép hatályba. Egyidej!leg az 2007. január hó 1. napján kiadott Munkavédelmi Szabályzat hatályát veszti.

Budapest, 2010. január 6.

_______________________ Dr. Gusztonyi Ágnes F igazgató

___________________________ Dr. Malbaskiné Dr. Malárik Edit Orvosigazgató F igazgató ált. helyettese _______________________

Gulyás Antal F igazgató gazdasági helyettese



1. sz. melléklet

Munkavédelemmel összefügg fontosabb jogszabályok I. Törvények 1972. évi II. törvény 1991. évi XI. törvény 1992. évi XXII. törvény 1992. évi XXIII. törvény 1992. évi XXXIII. törvény 1993. évi XCIII. törvény 1996. évi CVII. törvény 1996. évi CXVI. törvény 1997. évi LXXXIII. törvény 1997. évi CII. törvény 1997. évi CLIV. törvény 1999. évi XLII. törvény 1999. évi CXXII. törvény 2000. évi XXV. törvény 2000. évi LXIV. törvény

az egészségügyr l (többször módosítva) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a Munka Törvénykönyvér l

2001. évi XVI. törvény 2001. évi LXXII. törvény

a köztisztvisel k jogállásáról a közalkalmazottak jogállásáról a munkavédelemr l az 1993. évi XCIII. törvény módosítása az atomenergiáról a kötelez egészségbiztosítás ellátásairól az 1993. évi XCIII. törvény módosítása az egészségügyr l a nemdohányzók védelmér l az 1993. évi XCIII. törvény módosítása a kémiai biztonságról a munkavállaló által hordozható legnagyobb megengedett teherr l 1992. évi XXII. törvény módosítása 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2001. évi LXXVIII. törvény 2002. évi XVIII. törvény

az 1993. évi XCIII. törvény módosítása 1992. évi XXIII. törvény módosítása

II. Rendeletek, utasítások 5/1970. (Eü. K. 3.) EüM utasítás

az egészségügyi balasetelhárító- és egészségvéd óvórendszabály II. orvosi röntgen cím! fejezetének kiadásáról 25/1973. (Eü. K. 18.) EüM utasítás a fert tlenítési szabályzat kiadásáról 5/1972. (V.9.) EüM rendelet a vegyszeres rovar- és rágcsálóírtószerek balesetelhárító és egészségvéd óvórendszabályának kiadásáról



1. sz. melléklet 15/1972. (VIII.5.) EüM rendelet

8/1982. (VII. 13.) EüM rendelet

4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 5/1986. (V. 16.) IpM rendelet 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet 27/1989. (IX. 18.) SZEM rendelet 14/1990. (IV.17.) SZEM rendelet

az egészségügyr l szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megel z ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról a külföldön munkát vállalók egészségi alkalmassági vizsgálatáról és egészségügyi ellátásáról a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról az ipari gázpalackokról az ittasság munkahelyi ellen rzése véralkohol vizsgálattal a rendkívüli események jelentési rendszerér l és a biztonságot növel szolgálat szabályairól a kórház- és orvostechnikai termékek egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról és

min sítésér l 7/1991. (IV.26.) NM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetér l és m!ködésér l 113/1992. (VII.14.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet

ágazatban történ végrehajtásáról a munkavédelemr l szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról /módosítja 20/1997. (XII/19.) MüM rendelet/

2/1995. (I.6.) MüM rendelet

az egyéni véd eszközök min sít bizonyítványa kiadásának szabályairól

89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet 27/1995. (VII.25.) NM rendelet 44/1995. (XII.27.) NM rendelet

a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII.25.) NM rendelet módosításáról

102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet a hegeszt k min sítésér l



20/1996. (VII.26.) NM rendelet

25/1996. (VIII.28.) NM rendelet

hatálytalan) 26/1996. (VIII.28.) NM rendelet

27/1996. (VIII.28.) NM rendelet

217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet

32/1997. (V. 9.) BM rendelet 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet

19/1998. (VI.3.) NM rendelet 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 21/1998. (VI.3.) NM rendelet

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

47/1999. (X. 6.) EüM rendelet

az otthoni szakápolási tevékenységr l (véd ruha, veszélyes hulladék gy!jtés) 1. sz. melléklet az egészséget nem veszélyeztet munkavégzés és munkakörümények általános egészségügyi követelményeir l (20.§ az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról a foglalkozási betegségek és a fokozott expozíciós esetek bejelentésér l és kivizsgálásáról a kötelez egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról a t!zvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökr l a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekr l a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjér l a betegszállításról a gépek biztonsági követelményeir l és megfelel ségének tanusításáról az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények m!ködésének szakmai minimum feltételeir l az els sorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeir l a munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésér l az orvostechnikai eszközökr l



50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

a képerny el tti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeir l a biológiai tényez k hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmér l 1. sz. melléklet


a munkavállalók munkahelyen történ egyéni véd eszköz használatának minimális biztonsági

és egészségvédelmi követelményeir l 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet munkavédelmi szabálysértések 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet foglalkozási eredet! rákkelt anyagok elleni

27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM

védekezésr l és az általuk okozott egészségkárosodások megel zésér l 33/1998. (VI. 24.) NM r. módosítása együttes rendelete a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes


tevékenységek korlátozásáról a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

12/2001. (V. 4.) KöM-EüM r.

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet

együttes rendelete a vegyi anyagok kockázatának becslésér l és a kockázat csökkentésér l a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelmér l

30/2001. (X. 3.) EüM rendelet 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet

a küls munkavállalók munkahelyi sugárvédelmér l az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelmér l

47/2001. (XII. 23.) EüM rendelet 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet

az 50/1999. (XI. 3.) EüM r. módosítása az egészségügyi intézményekben keletkez hulladék kezelésér l



25/2002. (V. 14.) EüM rendelet 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet

a 19/1998. (VI.3.) NM rendelet módosítása az egyéni véd eszközök követelményeir l és megfelel ségének tanúsításáról

3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM r.

együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjér l 1. sz. melléklet

3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM r.

az 50/1999. (XI. 3.) EüM r. módosítása

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r.

együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról az OMMF útmutatása a munkahelyi kockázatértékeléshez a munkavédelem országos programjáról

Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2002./1. 20/2001. (III. 30.) OGY határozat 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet


18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet Munkaügyi Közlöny 2006./4. Közleménye

a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjér l a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekr l a munkavállalókat ér zajexpozicíóra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekr l a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l a munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatásáról a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához

III.Biztonsági szabályzatok 2/1972. (I. 25.) KPM rendelet

a közlekedési balesetelhárító és egészségvéd óvórendszabály IV. (Anyagmozgatás és - tárolás) fejezetének kiadásáról

8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet

a Kazánbiztonsági Szabályzat hatályba léptetésér l (Módosítása: 13/1992. (IV.14.) IKM rendelet)



4/1979. (III. 7.) NIM rendelet

a Nyomástartóedények Biztonsági Szabályzata hatályba léptetésér l (Módosítása: 16/2000. (V. 12.) GM rendelet)

1. sz. melléklet 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet

Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata

17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet

az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeir l szóló szabályzat kiadásáról

32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet

az Épít ipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról (Hatálytalan az EU csatlakozás id pontjától, 4/2002. (II. 20.) SZCSM r.)

35/1996. (XII. 29.) BM rendelet

Országos T!zvédelmi Szabályzat kiadásáról

14/1998. (XI. 27.) GM rendelet

a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet

az Emel gép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet

a Feszültség alatti munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról

143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet az Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról



2. sz. melléklet

Az OITI azon munkahelyei, illetve munkafolyamatai, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképesség!nek min síthet :

Villany - és gázhegesztés, Gázpalack kezelés és szállítás, Festés-mázolás, Villanyszerelés, Laboratóriumi munkák, Gyógyszertári munkák, Szilárd tüzelés! és gáztüzelés! kazánkezel munkakör, Sugárveszélyes munkakörök, M!t ben altató orvosi és asszisztensi munkakörök, T!z és robbanásveszélyes anyagok kezelésével, szállításával, tárolásával kapcsolatos munkakörökben dolgozók, H léggel és nyomás alatt m!ködtetett berendezések kezel i, M!szaki osztályon minden fizikai munkakör, Fert tlenít munkakör.



3. sz. melléklet

A gépkezelési utasítások tartalmi követelményei Meg kell határozni: - a kezel személyzettel szemben támasztott szakképzettség, egészségügyi, munkavédelmi és egyéb követelményeket, - az egyéni és általános véd eszközöket és azok használatát, - a gép indítása el tti teend ket, - a gép kezel , vezérl , jelz elemeinek ismertetését és azok szerepét a munkafolyamatokban.

Tájékoztatást kell adni: - a gép rendeltetésszer! használatáról és üzemközbeni ellen rzésér l, - a gép üzemszer! beállításának módjáról, - veszélyhelyzet esetén a teend kr l. A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelv! üzemeltetési dokumentáció, amelyet az üzemeltet köteles biztosítani. Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelz , tiltó és tájékoztató feliratokat.



4. sz. melléklet

Id szakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök

Munkakörök

Orvosi vizsgálatok gyakorisága

Fizikai munkakörben foglalkoztatott

40 éves korig háromévenként

szak,betanitott és segédmunkások

40-50 életév között kétévenként 50 év felett évenként

M!t ben végzett altató orvosi és szakasszisztensi munkakörben foglalkoztatottak

félévenként

Intenzív osztályon dolgozók

kétévenként

Képerny s munkahelyeken dolgozók

kétévenként

Röntgen vizsgáló és terápiás, valamint izotóppal foglalkozó munkahelyeken dolgozók

évenként

Kazánf!t k és kezel k

évenként

Laboratóriumokban dolgozók

félévenként

Sterilizálóban dolgozók

félévenként

Gáz és vízvezetékszerel i munkakörben Minden olyan munkahely, ahol a zajszint a 85 dB-t meghaladja Az Intézet azon dolgozói, akik nem tartoznak az el bbiekben említett munkakörökbe

évenként kétévenként

háromévenként



5. sz. melléklet

Tisztálkodási szerek juttatási jegyzéke A fert tlenít -tisztítószerek havi normatív mennyiségét az epidemiológusinfectológus orvos minden általa meghatározott osztály részére évente ismétl d en el írja. Ezeket az 5/1 és 5/2 számú külön melléklet - melyeket " készít - tartalmazza. A fentieket az OITI havi, két havi, illetve negyedévente biztosítja dolgozóinak. Az általa nem meghatározott osztályok, illetve szervezeti egységek részére az Intézet az alábbi jegyzékben foglaltak szerint és negyedévente biztosítja a tisztálkodási szereket és eszközöket. Informatikai Osztály - 1 db BABA szappan - 3 guriga WC papír - 1 doboz ATRIX kézken cs - 1 flakon kézbalzsam Üzemeltetési és fejlesztési Osztály Karbantartók, klímagépészek, f!t k: - 3 db BABA szappan - 3 guriga WC papír - 1 doboz ATRIX kézken cs - 3 tubus ULTRA-DERM ipari kéztisztító - 1 flakon ULTRA-SOL - 1 flakon kézbalzsam - 1 db szivacs Irodai dolgozók: - 1 db BABA szappan - 3 guriga WC papír - 1 doboz ATRIX kézken cs Anyaggazdálkodási és Ellátási Osztály Irodai dolgozók:



-

1 db BABA szappan 5. sz. melléklet

Raktárosok: - 3 db BABA szappan - 3 flakon ULTRA-SOL Ruharaktárosok: - 3 db BABA szappan -

3 flakon ULTRA-SOL

-

3 guriga WC papír

Telefonközpontos: - 3 db BABA szappan -

3 guriga WC papír

Gépkocsivezet k: - 3 db BABA szappan -

3 guriga WC papír

-

3 tubus ULTRA-DERM ipari kéztisztító

-

1 flakon kézbalzsam

Varrón k: - 3 db BABA szappan -

3 guriga WC papír

-

1 flakon kézbalzsam



6. sz. melléklet ORSZÁGOS IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET 1145. Budapest XIV. Amerikai út 57. F igazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes

IGAZOLÁS az újonnan felvett dolgozó munkavédelmi oktatásáról

Alulírott aláírásommal elismerem, hogy munkábalépésem alkalmával az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó (egészségvéd és balesetelhárító szabályokat és teend ket) oktatást a munkavédelmi vezet t l megkaptam, az MVSZ irányelvei alapján.

Név: ........................................................................................................................... Születési év, hó, nap: .................................................................................................. Munkahely, munkakör: ...............................................................................................

Budapest, ....................................................

....................................................... oktatást végz

.................................................... munkábalép dolgozó



7. sz. melléklet

Baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke Higany valamint foncsorai és vegyületei által okozott mérgezés: - minden olyan munka, amely a higanynak valamint foncsorainak és vegyületeinek felhasználására irányul. Mangán és vegyületei által okozott mérgezés: - mindan olyan munka, amely mangán felhasználására irányul. Benzol, vagy homológjai által okozott mérgezés: - minden olyan munka, ahol benzolt használnak. Metilalkohol által okozott mérgezés : - minden olyan munka, amely metilalkohol felhasználására irányul. Mindazok a károsodások, amelyeket ionizáló sugárzások (pl. röntgensugárzás, radioaktív anyagok sugárzása) okozhatnak: - minden olyan munka, amely rádium és egyéb anyagok, vagy ionizáló sugárzás hatásával jár. B r egyszer! rákos megbetegedései: - minden olyan munka, amely parafin és vegyületei, vagy abból származó készítményei kezelésével, vagy felhasználásával jár. Zaj okozta halláskárosodás: - minden olyan munkahely, ahol a zajszint az ide vonatkozó rendelet el írásaiban meghatározott zajszintet meghaladja, és ezen a munkahelyen 5 éven át zajártalomnak volt kitéve.



7. sz. melléklet Fert z betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett: - minden olyan munka, amely a tüd gyógyintézetekben, a fekv beteggyógyintézetek tüd osztályain, a tüd gondozó intézetekben a güm kóros betegek, a fekv beteg-kórházakban, vagy általános kórházak fert z beteg osztályain a heveny fert z betegek egészségügyi ellátására irányul, illetve az ott dolgozók és az ápolás alatt álló betegek kiszolgálására létesült állandó alkalmazást jelent. Hepatitis-vírus által okozott akut és idült egészségkárosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett: - minden olyan munka, amelynek során a dolgozó egészségügyi és szociális intézménynél, szolgálatnál, orvostudományi egyetemen, orvostovábbképz intézetnél, egészségügyi kutatóintézetben, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatnál a/. beteggel, váladékaival, vizsgálati anyagával érintkezésbe kerül, b/. az orvosi beavatkozás, ápolás folyamán használt m!szert, eszközt, textiliát, berendezési tárgyat összegy!jti, tisztítja, karbantartja és javítja, c/. tetemmel, vagy annak részeivel boncolás, továbbá szövettani feldolgozás folyamán érintkezésbe kerül, d/. hepatitis esetében járványügyi vizsgálatot, vagy fert tlenítést végez. Talkózis: - minden olyan munka, amely talkum (magnézium szilikát) használatára irányul.

Országos Idegtudományi Intézet

Recommend Documents