TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
ESET-TANULMÁNY Erhardtné Dr. Gachályi Anikó, betegjogi képviselő, KMR koordinátor 2013. november 30. BJK TANFOLYAM
.
Mit takar a betegjog fogalma? Beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybe vevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybevevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással pl.: szűrővizsgálatok, sportorvosi szakvizsgálat A betegek és a hozzátartozók jogainak garanciális védelmét az egészségügyi törvény biztosítja. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
A betegek jogai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog. Az emberi méltósághoz való jog. A kapcsolattartás joga. A tájékoztatáshoz való jog. Az önrendelkezéshez való jog. Az ellátás visszautasításának joga. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga. Az orvosi titoktartáshoz való jog. Az intézmény elhagyásának joga. A panaszeljáráshoz való jog.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 1. A megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog A
betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő, megkülönböztetés nélküli ellátásban részesüljenek.
Minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt,megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz a szakmailag indokolt szinten, az általa megválasztott orvosnál. Ügyeleti szolgálat, illetve sürgős szükség esetén azzal a korlátozással gyakorolható az orvosválasztás joga, hogy életveszély, illetve azonnali beavatkozást igénylő ellátás esetén kizárt az orvosválasztási jog gyakorlása. Ha a beteg a kezelőorvos által megállapított diagnózisnak vagy javasolt terápiának más orvossal történő felülvizsgálatát szeretné, ezt kezelőorvosánál szóban jelezheti.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 2. Az emberi méltósághoz való jog •
Az ellátás során a beteg jogosult arra, hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak.
•
A betegen kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el, melybe beleegyezését adja.
•
A beteg személyes szabadsága kizárólag sürgős szükség esetén, a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében, indokolt ideig korlátozható.
•
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
•
A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 3. A kapcsolattartás joga •
A beteg jogosult más személyekkel szóban vagy írásban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni.
•
A beteg megtilthatja, hogy kezelésének tényét vagy az azzal kapcsolatos egyéb információkat más előtt feltárják
•
A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjék.
•
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője vagy törvényes képviselője mellette tartózkodjék.
•
A szülő nőnek a vajúdás és a szülés alatt joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy vele legyen. Továbbá arra, hogy újszülött gyermekével egy helyiségben nyerjen elhelyezést.
•
A kapcsolattartás időtartami korlátait a kórházi Házirend szabályozza, az abban foglaltak a betegek számára kötelező érvényű.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 4. Az intézmény elhagyásának joga •
A betegnek ez a joga csak akkor korlátozható, ha mások testi épségét, egészségét veszélyezteti, vagy ha ezt törvény írja elő.
•
Kórházi elbocsátásról a beteget, vagy a hozzátartozót lehetőleg 24 órával előbb tájékoztatni kell.
•
A beteg kezelőorvosának javaslata ellenére, saját felelőssége dönthet úgy, hogy önként elhagyja a kórházat. A távozási szándékot előzetesen be kell jelenteni, ezt a tényt rögzítik, és ekkor a beteg zárójelentést kap a kezelésről.
•
Ha a beteg előzetes bejelentés nélkül távozik az egészségügyi intézményből, akkor ezt „előzetes bejelentés nélküli távozás” megjegyzés mellett a dokumentációjában feltüntetik, és ha a beteg egészségi állapota szükségessé teszi, értesítik az illetékes hatóságot. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 5. A tájékoztatáshoz való jog •
A betegnek joga van arra, hogy teljes körű, részletes, számára egyéniesített tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, tervezett időpontjairól,a lehetséges alternatív eljárásokról, az ellátás folyamatáról, várható kimeneteléről, valamint a javasolt életmódról.
•
A betegnek joga van megismerni a vizsgálatok és beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét vagy a várttól eltérő eredményt és annak okait. A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
•
Tájékozódási jogáról a beteg lemondhat, illetve arra más személyt, hozzátartozót írásban kijelölhet.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 6. Az önrendelkezéshez való jog •
A A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozásokat kívánja elfogadni vagy elutasítani.
•
Esetenként a beleegyezést vagy elutasítást írásban, aláírva hitelesítve kell megtennie, melyet bármikor visszavonhat.
•
Nincs szükség a beteg beleegyezésére akkor, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá, ha a beteg közvetlen életveszélyben van.
•
Írásbeli nyilatkozat szükséges a beteg szöveteinek, szerveinek bármilyen célú felhasználásához.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 7. Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga •
Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga akkor illeti meg a beteget, ha az adott ellátás elmaradása mások testi épségét vagy életét nem veszélyezteti.
•
Életmentő vagy életfenntartó beavatkozás csak gyógyíthatatlan és halálhoz vezető betegség fennállásakor utasítható el, a törvényben előírt módon. A visszautasításra vonatkozó nyilatkozatot a beteg bármikor visszavonhatja.
•
Az egészségügyi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy cselekvőképes személy előzetesen közokiratban rendelkezzék esetleges későbbi cselekvőképtelensége esetére az önrendelkezési jog gyakorlásáról, hogy helyette a beleegyezési, illetve visszautasítási jogot mely személy gyakorolja.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
•
A beteg jogosult megismerni a róla egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, joga van ezekről tájékoztatást kérni, hiányosság, pontatlanság esetén jogosult annak kiegészítését, kijavítását kezdeményezni. A dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az adatokkal a beteg rendelkezik.
•
A betegnek joga van az egészségügyi adatokba betekinteni, arról pedig a jogszabály által előírt módon és formában, költségére másolatot kérni. Költségtérítés mellett arra is lehetősége van a betegnek, hogy az egészségügyi adatairól összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kérjen az őt ellátó egészségügyi intézménytől.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 9. Az orvosi titoktartáshoz való jog •
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátása kapcsán az egészségügyi és személyes adatait megfelelő módon kezeljék, és azt csak kizárólag a törvényben meghatározott jogosultakkal ismertessék.
•
A betegnek joga van ahhoz is, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak a kezelésében, ellátásában részt vevő személyek legyenek jelen, illetőleg azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárul.
•
A betegnek joga van megjelölni azt a személyt, akit egészségi állapotáról, tájékoztathatnak, értesíthetnek, illetve joga van ebből bármely személyt kizárni.
•
A betegnek joga van arra is, hogy általa megjelölt személyeket kizárjon az értesítési körből.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Betegjogok az ellátás során 10. A betegjogok érvényesítése, a beteg panaszainak kivizsgálási rendje. •
Ha a beteget az egészségügyi ellátás igénybevétele során az ellátással összefüggésben jogsérelem érte és panaszt kíván tenni, több lehetőséggel is élhet.
•
Közvetlenül észrevételt, panaszt tehet a betegjogi képviselőnél, akinek neve, telefonszáma, levelezési címe, egyéb elérhetősége, az információs helyeken megtalálható kell, hogy legyen. A panasz bejelentését írásban is megteheti az egészségügyi szolgáltató orvos-igazgatójánál.
•
A betegnek 30 munkanapon belül a panaszbejelentés kivizsgálásáról és a tett intézkedéseikről írásbeli tájékoztatót kell kapnia az egészségügyi intézménytől.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
ESET feldolgozás Középkorú hölgy a kórház nőgyógyászati ambulanciáját 10:45 –kor, a számára előjegyzett időpontban kereste fel. Egy órányi türelmes várakozás után sem szólították vizsgálatra. Időnként ugyan a rendelőből fehérköpenyesek jöttek–mentek, de csak a várakozó betegek száma nőtt. Délben a szakrendelő személyzete ebédelni ment, majd fél óra elteltével visszatértek, és az aznapi ebéd ehetetlenségét taglalták. 12:45-kor kinyílt a rendelő ajtaja, és az asszisztens hangosan kiáltotta a páciens nevét a folyosón. A rendelőben a vizsgálószék úgy volt elhelyezve, hogy azt a helyiség többi részétől nem választották le, így a vizsgált személyt bárki ide belépő láthatta. A nőgyógyászati vizsgálat elkezdődött, és ekkor megjelent a szomszéd szakrendelő két dolgozója, és hangosan beszélgetni kezdtek. A beszélgetésükbe a vizsgálatot végző orvos is bekapcsolódott. A vizsgálatot követően a páciens felöltözött, és helyet foglalt, hogy az orvosával megbeszélhesse a további teendőit. A megbeszélés során az orvos mobiltelefonja két ízben csörgött, és az orvos azonmód le is tárgyalta az éppen folyamatban lévő lakásfelújításából adódó problémákat. E közben felírta a szükséges gyógyszert, majd az asszisztens átadta az ellátásról szóló dokumentumot, és nyomatékosan közölte, hogy a vizsgálat befejeződött. A középkorú hölgynél két hét elteltével éjjel 23 óra körül vérzés jelentkezett, ijedtségében azonnal felkereste a kórház Sürgősségi Ambulanciáját, ahol fogadták, de a vizsgálat után nyers hangnemben kioktatták, hogy máskor ilyen problémával éjjel ne zaklassa az orvosokat, hisz annál, aki hormongyógyszert szed, a kezdeti időszakban jelentkezhet ilyen jellegű vérzés. A panaszos a betegjogi képviselőhöz fordult, és írásbeli megbízást adott, hogy az ügyében eljárjon.
Milyen eljárási lépések alkalmazhatók?
Panasz alapjául szolgáló események valószínűsítése a panaszos által bemutatott, vagy a szolgáltató intézményben rendelkezésre álló dokumentáció alapján. Szükséges a jogszabályok vonatkozó részeinek kigyűjtése és elengedhetetlen a helyi szabályzatok vonatkozó rendelkezéseinek megismerése. A meghatalmazás birtokában és keretei között a betegjogi képviselő panaszt tehet az érintett szakrendelés vezetőjénél. A nőgyógyászati szakrendelő érintettjeinek bevonásával, párbeszédre törekedve, javaslataival rendezheti a felmerült betegjogsérelmeket. A betegjogok érvényesíthetősége érdekében a betegjogi képviselő azonnali intézkedések megtételét javasolhatja Amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem partner a jelzett probléma gyors, helyben történő megoldásában, a betegjogi képviselő fordulhat az egészségügyi szolgáltató fenntartójához, illetve az illetékes szakhatóságokhoz. Visszajelzés a panaszos számára a betegjogi képviselőtől.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Eset - Probléma definiálása A beteg indokolatlan várakoztatása az előjegyzett időponthoz képest. A beteg behívását az asszisztens nem körültekintően végezte. A nőgyógyászati rendelő kialakítása nem megfelelő, nincs tekintettel a beteg szeméremérzetére. Illetéktelen személyek jelenléte a vizsgálat alatt. A vizsgálat során elvárható bizalmas légkör megzavarása mobiltelefon magánhasználatával. Az orvosa nem tájékoztatta a beteget felírt gyógyszer várható mellékhatásairól. Egészségügyi dolgozók nem megfelelő hangneme, stílusa.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Mely betegjogok sérültek? 1.) Az emberi méltósághoz való jog: Eü. tv. 10.§ (1) (6) (7)
a beteggel tisztelettel, megbecsüléssel bánjanak nyers, durván kioktató hangnemet ne használjanak négyszemközti vizsgálat biztosítása /bizalmas jellegű/ emberi szeméremérzetre tekintettel kell lenni a beteg csak méltányolható / indokolt okból várakoztatható
2.) Az orvosi titoktartáshoz való jog: Eü. tv. 25.§(1)(2)(5)(6) és Eü. adv. tv. 17.§ (1) (2)
a beteg egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék az adatai ne legyenek hozzáférhetőek illetéktelenek számára vizsgálat és kezelés során csak a szükséges személyzet legyen a vizsgálat és kezelés olyan körülmények között történjen, hogy beteg beleegyezése nélkül mások ne láthassák, hallhassák (kivétel: lásd egészségügyi adatvédelmi törvény)
3.) A tájékoztatáshoz való jog: Eü tv. 13.§ (1) (2) (3); 14.§ (3)
a beteg számára egyéniesített formában teljes körű tájékoztatást kell adni, mely tartalmazza: egészségi állapotát, vizsgálatátok eredményeit, diagnózisát, javasolt orvosi beavatkozást és annak alternatíváit ill. a beavatkozás elmaradásának következményeit /kockázat, előny/,az alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról és az alkalmazás módjáról idejéről biztosítani kell, hogy a beteg a tájékoztatás során és azt követően további kérdéseket is feltehessen
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
A képviselő javaslatai azonnali intézkedésre:
A nőgyógyászati asszisztens szóbeli figyelmeztetése, hogy a szakrendelőben a betegek névszerinti behívását végezze körültekintőbben. A vizsgálat körülményeit meg kell változtatni: vizsgálószék paravánnal vagy minimum függönnyel elkülönítendő A beteg vizsgálatakor illetéktelen személy a helyiségben nem tartózkodhat. A két vizsgáló közötti ajtó, ha a vizsgálók bármelyikében beteg tartózkodik, zárva tartandó. A rendelési idő, illetve az előjegyzési időpontok jobb munkaszervezéssel pontosabban tartandók. A betegtájékoztatás tartalmi és alaki követelményeire fokozottan oda kell figyelnie a kezelő orvosnak. A sürgősségi ambulancián az érintett dolgozót figyelmeztetni kell az udvariatlanul sértő hangnem használatáért. A kezelő orvos figyelmét fel kell hívni a mobiltelefon helyes használatára.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Javaslatok a későbbi, de szükséges intézkedésekre: Az egészségügyi dolgozók betegjogokra vonatkozó jogszabályi ismereteinek rendszerezése, továbbképzések szervezése, a betegjogi képviselő aktív részvételével. Szakrendelő Működési Szabályzatának korrigálása betegjogi szempontból, különös tekintettel a betegelőjegyzés rendjére. A belső minőségbiztosítással megbízottakkal a továbbiakban ellenőriztetni kell a törvényben előírt betegtájékoztatási kötelezettség megvalósulását a szakrendeléseken. A Szakrendelőnek panaszkivizsgálási szabályzatot kell készítenie az Eü tv. 29.§-a (3) bekezdésének értelmében. El kell érni az egészségügyi személyzet empátiás hozzáállását, hogy az eset többé ne fordulhasson elő, s ezáltal a panaszos bizalma is visszanyerhető. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Köszönöm a figyelmüket!
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.