Október 23. Az ünnep, a fájdalom, gyász és az emlékezés napja volt az idei

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXII. évfolyam 20. szám • 2011. november 16. • Ingyenes

Október 23.

Az ünnep, a fájdalom, gyász és az emlékezés napja volt az idei… A Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os forradalom emlékének tiszteletére október 23-án több helyszínen is tartottak megemlékezést Püspökladányban. A városi ünnepségen -a szokásokhoz hűen- sor került a díszpolgári és Pro Urbe díjak átadására.

Püspökladány Díszpolgára Posztumusz kitüntetést kapott Arnóth Sándor és Kerekes László színművész. Pro Urbe emlékérmet vehetett át Répási Róza nyugalmazott pedagógus, festőművész. (Folytatás a lapban)

A pénzügyi szakértelem, a következetes gazdálkodás és kitartó pályázati munka eredménye:

hiány nélkül zárhatja a 2011. költségvetési évet Püspökladány önkormányzata Június 30-án az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok számára kiírt pályázaton 86,5 millió forintot nyert Püspökladány. Az összegnek rendkívüli módon örültek a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának munkatársai, valamint polgármester as�szony, s az akkor elvégzett számítások szerint úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy év végére -amennyiben a pályázat őszi, második fordulójában is sikerrel járnak- elképzelhető, hogy egyetlen forint hiány nélkül zárja a 2011. gazdasági évet a város. A remény pedig valóra vált. Néhány napja már tudja az önkormányzat, az újabb nyertes ÖNHIKI pályázatból befolyt

45 millió forinttal teljes egészében sikerült „kinullázni” az év elején keletkezett és prognosztizált 132,5 millió forint hiányt. -Ez a hiány abból eredt, hogy a kötelező feladatokhoz nincs mellérendelve a megfelelő normatív támogatás, így létfontosságú volt önkormányzatunk számára, hogy ezt az összeget kompenzálja a szaktárca –mondta el lapunknak Dombi Imréné polgármester asszony, aki azt is megerősítette: Püspökladány pályázata ismét a legjobbak között volt, a megyében Balmazújváros és Hajdúnánás után Püspökladány nyerte el a legnagyobb összeget. D. Sári Andrea

2

Püspökladányi Hírek 2011. november 16.

Elkezdődött a képviselői munka Ismételten köszönöm mindazok támogatását, akiknek bizalmából a Magyar Parlament képviselője lehetek. Október 24-én letettem a hivatali esküt, melyet a szükséges adminisztrációs feladatok elvégzése követett. (Információs rendszer kialakítása, bizottsági tagság szervezése, beléptetés stb.) Már az első napok is sok érdekességet, tanulságot tartalmaztak. Megható volt, ahogyan a képviselőtársak, az országgyűlés dolgozói mind a mai napig emlékeznek Arnóth Sándorra. Mindenkinek volt egy kedves emléke a közös munkáról, a közös múltról. Az országos médiákból a Parlament elmúlt időszakának munkájáról bizonyára értesültek az érdeklődők. Nagyon fontos döntések vannak előkészítés alatt, illetve születtek az elmúlt napokban. A Parlamenti Napló című rovatban mégis inkább azokról az eredményekről kívánok szólni, amelyek a helyi közösségeket, a 6. sz. választókerület lakóit közvetlenül is érintik. Ennek egyik legfontosabb része az ÖNHIKI pályázat második fordulójának elbírálása. A választókerület 11 települése adott be támogatási igényt, s nagy örömünkre mind a 11 önkormányzat nyert is. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben ez nagyon fontos, még úgy is, hogy több település nagyobb összegben reménykedett. A térségbe érkező 101,5 millió forint talán a legfontosabb problémák kezelésére elégséges. A legmagasabb összeget Püspökladány (45 millió forint), a legkevesebbet pedig Bihardancsháza (1,5 millió forint) kapta. Napokon belül lehetőség van az ÖNHIKI harmadik forduló pályázatainak beadására. Itt speciális szabályok jelennek meg a kiírásban, nem könnyű feladatot adva az önkormányzatoknak. A további eredményes pályázatok érdekében közösen dolgozunk. A magyar gazdaság fellendítésének fontos alapja a magyar termékek jelenlétének erősítése. Ennek érdekében a törvényi munka előkészítése mellett egy programsorozatot kívánunk indítani annak érdekében, hogy a magyar nemzeti értékek, és azokon belül a magyar nemzeti kincsek és a hungarikumok nemzeti örökségünk megőrzendő és egyedülálló részét képezzék, magyarságra, valamint a történelmi és a mai Magyarországra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel és minőségükkel jelentősen öregbítsék hírnevünket, növeljék megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon. Nemzeti örökségünk az egyetemes emberi értékek tárházát gazdagítja, ezért nemzeti értékeink védelme, fenntarthatósága és hasznosíthatósága mindannyiunk közös érdeke.

Ezeket alapul véve - az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet szerint - rendelkezni kell a magyar nemzeti értékek, a magyar nemzeti kincsek és a hungarikumok rendszerezéséről, folyamatos bővítéséről és megőrzéséről, valamint meghatározni ezek körét, rendelkezni azonosításukról, nyilvántartásba vételükről és védelmükről. Ezzel a magyar termelők tevékenységét kívánjuk erősíteni. A program részleteiről a későbbiekben tudunk tájékoztatást adni. A magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésében meghatározó az állam szerepe. Megállapítható, hogy bár más fejlett országok jóval korábban, már az 1980-as években fejleszteni kezdték Kínával kapcsolataikat, de Magyarország az elmúlt néhány évben ezen a téren tett fejlődése egyelőre megelőzi a környező középeurópai országokat. Ennek megfelelően mára Magyarország lett Kína egyik legnagyobb kereskedelmi partnere a közép-európai térségben. Jelenleg a kapcsolatok gyors fejlesztésének megalapozása folyik, így már több komoly eredménye jött létre az élénkülő kapcsolatoknak, amelyek a későbbi gazdasági és egyéb területek együttműködéseit elősegíthetik. Összességében Magyarországnak minden lehetősége és adottsága megvan ahhoz, hogy az európai-kínai kapcsolatokat alakító európai központ legyen, az a kiindulási bázis, amelyen keresztül a kínai nagyvállalatok – majdani világvállalatok – bejuthatnak Európába. Orbán Viktor miniszterelnök mérföldkőként értékelte a kínai-magyar kapcsolatok területén a Ven Csia-pao kínai kormányfővel folytatott kétoldalú megbeszéléseit. A tárgyalásokról a magyar miniszterelnök elmondta: új és nagy jelentőségű szövetség jött létre a Kínai Népköztársaság kormányával, tizenkét megállapodás került aláírásra, amelyek konkrét programokat, befektetéseket és pénzügyi megállapodásokat tartalmaznak. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Társulás együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Budapesten. Az együttműködés célja, hogy a jövőben segítség a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakulását és elmélyülését. Az aláíró felek szándékukat nyilvánították ki, hogy elő kívánják segíteni a magyar és kínai városok, megyék/tartományok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok létrehozását, valamint a meglévők erősítését. Ennek érdekében a közeljövőben létrehoznak egy olyan szervezetet, amely a fenti célokat intézményesült formában tudja majd megvalósítani. A szervezet megalapításában és a további működésében jelentős szerepet szánnak azon magyar és kínai vállalkozásoknak, amelyek a gazdasági célú együttműködéseiket a kölcsönös előnyökre alapozva a két ország fejlődése érdekében teszik.

Tavasszal indulhat a szennyvízhálózat kiépítése az Újtelepen

Újabb mérföldkövön van túl az újtelepi szennyvízberuházás. A napokban írta alá Dombi Imréné polgármester asszony azt a szerződést, amely mintegy 450 millió forint támogatást biztosít településünknek, az eddig csatornázatlan városrész közművének kiépítéséhez. A beruházás megvalósításának további folyamatáról kérdeztük Kiss Zsigmond alpolgármestert. A következő lépés a beruházás során a megfelelő kivitelező cég kiválasztása és a lakossági kivetések megkezdése lesz. Várhatóan január-februárra lezajlik a közbeszerzési eljárás, és azt követően a nyertes cég megkezdheti a munkát – nyilvánvalóan az időjárás függvényében. A közbeszerzésben az egyik értékelési szempont a kivitelezés időtartalma, tehát az a cég élvez előnyt – az alacsony kivitelezési költség mellett –, amely minél korábbi befejezést irányoz elő. Reményeink szerint a beruházás a jövő évben végére is fog érni Hamarosan megkezdi a Víziközmű Társulat és az Önkormányzat a lakossági kivetéseket. A hozzájárulás mértéke 80 000 forint ingatlanonként. Más településeken jóval magasabb ez az összeg, de mi ragaszkodtunk a másfél évtizeddel ezelőtt meghatározott ös�szeghez. Háromféle mód kínálkozik a hozzájárulás megfizetésére, és a tu-

lajdonosok dönthetik el, hogy melyik kedvezőbb számukra: 1, Választhatják a lakástakarék pénztári szerződést, amelynek a futamideje 4 év 2 hónap, és a befizetett összeghez 30 % támogatást ad az állam. Ebben az esetben az Önkormányzat megelőlegezi az ingatlantulajdonos részét, és azt majd a futamidő után fogja egy összegben leemelni az ingatlantulajdonos betétszámlájáról. A számlán fennmaradó összeggel a továbbiakban az ingatlantulajdonos rendelkezik belátása szerint. 2, Választhatják a havi részletfizetést a Víziközmű Társulat felé. Ez a konstrukció kétéves futamidővel számol, de így viszont lényegesen magasabbak lesznek a havi törlesztő részleteket. 3, És választhatja azt az ingatlantulajdonos, hogy megfizeti egy összegben a kivetést. Ha az ingatlantulajdonos nem tud fizetni, akkor a behajtást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja a kezdeményezni, amennyibe ez sem ér célt, akkor rá fogják terhelni az ingatlanra. A szennyvízberuházással közel 600 újabb ingatlan fog rákapcsolódni a szennyvízhálózatra, ezzel Püspökladányban 100 %-os lesz a hálózat kiépítettsége. Ez nagymértékben hozzájárul településünk környezetminőségének javításához, és emellett növeli az új beruházással érintett ingatlanok értékét is. RJ


Polgármesteri jelentés…

A város pénzügyi helyzete stabil, az idei év hiányát nullára csökkentette az önkormányzat November 7-én fogadott bennünket irodájában Dombi Imréné polgármester asszony azzal a céllal, hogy polgármesteri jelentést tegyen, vagyis beszámoljon a lakosságnak azokról az eseményekről, melyek az elmúlt egy hónap során történtek. És volt miről beszélni, hiszen pályázati eredmények, tervek, rendezvények, sikeres egyeztető megbeszélések egyaránt színesítették ezt a négy hetet.

-Október 19-én a munkaügyi központ vezetőjénél tettem egy látogatást, a START közmunka programmal kapcsolatban egyezettünk az új vezetővel, Szöllősi Józsefnével, majd ugyancsak ezen a napon egyeztető tárgyalást folytattam a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításával kapcsoltban. 2012-ben indul a nagy beruházás, ami az egész ladányi vasúti rendszert érinti, s azzal kerestek meg a kivitelezéssel megbízott cég képviselői, hogy lakossági fórumot szeretnének tartani, ahol a ladányi embereknek megvilágítanák a munkálatok lényegét, mikéntjét és menetét is. Október 21-én a Burgerlandi Felnőttképzési Intézettel folytattam tárgyalásokat. Sikerült ugyanis elérni, hogy ez a szervezet Szolnok, Hajdúnánás, Berettyóújfalu és Ózd mellett Püspökladányban alakítsa ki képzési helyét. Konkrét hiányszakmák oktatás folyna a helyi iskolák bevonásával, német nyelvi képzéssel együtt, és a tanfolyam végén munkalehetőséget is kínálna a cég a végzett hallgatóknak –mondta Dombi Imréné, akitől azt is megtudta lapunk, hogy nem volt könnyű megnyernie az osztrák szakembereket arra, hogy Püspökladány is bekerüljön a képzési helyek körébe, de sikerült, s ez hosszútávon nem csak a munkaerő-piaci helyzeten javíthat, de a középiskola számára is lehetőség a bevételszerzésre. Az új formátumú felnőttképzés szerződése előkészítés alatt áll, s amennyiben aláírják a felek, akkor 2012 februárjában már indulnak is a képzési szakok Püspökladányban. Polgármester asszony szólt még az október 25-én megtartott gazdákkal való polgármesteri találkozóról is, ahol a mindennapos problémák megvitatásán túl egy üzleti lehetőséget is jelzett a ladányi termelőknek. -Volt egy felvetésem a gazdák felé, Ausztriából megkeresett bennünket egy cég azzal kapcsolatban, hogy itt Püspökladányban és a kistérségben tudnának –e foglalkozni a gazdák repcetermesztéssel, mivel Ausztriában ők nagy mennyiségben felvásárolnák olajkészítésre. Ezt jeleztem a gazdák felé, akik elmondták, hogy ez a vidék nem jó a repcének, viszont napraforgót tudnának vállalni. A felvetést továbbítottam az osztrák tárgyalópartnerek felé, és most várjuk a választ. Jó lenne, ha a helyi termelőket ily módon is tudnánk segíteni –mondta Dombi Imréné.

3 Polgármester asszony beszámolt emellett a déli gyűjtőút átadásáról, illetve arról, hogy egyes beruházásokkal kapcsolatban az elmúlt hét hónap során összesen 11 ellenőrzést folytattak le a hatóságok, s mindent a legnagyobb rendben találtak. Majd összefoglalta a november 3-án megtartott rendkívüli testületi ülés eseményeit. Elmondta: tárgyaltak a képviselők a 2011 évi költségvetési rendeletmódosításról, normatíva lemondásokról, a segélyekről, valamint kifejezték támogatásukat azzal kapcsolatban, hogy a város induljon az ÖNHIKI 3. fordulójában is, hiszen az előző két fordulóban 132 millió forintot sikerült elnyerni a költségvetés hiányának csökkentésére. A harmadik napirend a sporttelep felújításával volt kapcsolatos, ahol egy olyan fajta előterjesztés született, hogy püspökladányi vállalkozók induljanak a beruházásért, helyi vállalkozó végezze a rekonstrukciót. Az ajánlattételi határidő október 27-én 11 órakor járt le, és egy cég nyújtott be pályázatot, azonban 70%-kal magasabb összegért vállalta volna a munkát, mint amennyit erre az önkormányzat pályázaton nyert, illetve képes saját erővel kiegészíteni. A beadott pályázatot ezért érvényteleníteni kellett, s új közbeszerzési eljárás kiírásáról született döntés. Az ülés negyedik napirendje szóbeli előterjesztés volt azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat támogatja-e a korábbi elképzelést, miszerint megújuló energiaforrásokat kellene pályázati beruházások révén alkalmazni a nagyobb önkormányzati intézményekben, hogy a drága gáz energiát kiváltsák. -A központban lévő intézményeinket tudnánk felfűzni a megújuló energiaforrásra, a képviselő-testületnek pedig döntenie kellett arról, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt elkészítettjük -e vagy nem. Arról született döntés, hogy a legolcsóbb ajánlattevő céget megbízzuk a tanulmány elkészítésével, hogy amikor megjelenik a pályázati kiírás, akkor azonnal tudjon indulni Püspökladány –mondta el lapunknak Dombi Imréné, aki beszámolt arról is, hogy egy kiadvány készül hamarosan Püspökladányról, egy színes tájékoztató füzet, ami angol és magyar nyelven mutatja be a város értékeit. A legfontosabb és legjobb hírt a beszámoló végére hagyta Polgármester asszony. 45 millió forintot nyert az önkormányzat újabb ÖNHIKI pályázata, így az év elején mutatkozó 132 millió forint hiányt december 31-re sikerül nullára csökkenteni. -Az intézményvezetőkkel mindennapos a kapcsolat, hiszen csak így lehet tartani az év elején tervezett költségvetési keretszámokat. A fenntartónak tudni kell az intézmények anyagi helyzetéről, problémáiról, hogy azonnali segítséget tudjon nyújtani, ha szükség van rá. 2012-ben olyan fajta változások következnek, ami mindannyiunkat érint. Az oktatási intézmények állami kézbe kerülnek, de utána néztünk már annak, hogy miként lehet 5 évre szerződést aláírni a kormányhivatallal, amennyiben az önkormányzat szeretné saját magánál tartani az intézményeit, tehát az általános iskolát, a középiskolát. Ezt abban az esetben tudjuk csak megtenni, ha az intézményeink a költségvetést tartani tudják ebben az évben. Ez úgy nézne ki a jövőben, hogy az intézmények fenntartása nagy valószínűséggel önkormányzati feladat lesz. Abban az esetben, ha az önkormányzat átveszi megállapodás keretében az intézményt, akkor természetesen a normatíva marad az önkormányzatnál, és úgy adjuk oda az iskoláknak finanszírozásképpen. A béreket pedig az állam fogja fizetni –hangsúlyozta Dombi Imréné, aki a beszámolót úgy zárta: mozgalmas hetek, hónapok következnek. Több pályázat előkészítése folyik, és a már beadott pályázatok eredményére is várnak, az újabb kerékpárút szakasz építésre beadott pályázatról például napokon belül megszülethet a döntés. DSA

4


Új vezetője van a püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek. A korábbi igazgatót, Dr. Deczky Zoltánt Budapestre szólította egy új feladat, s október 15-én lemondott tisztségéről. Az önkormányzat idő közben rendkívüli testültei ülésen döntött a poszt betöltéséről.

Az egészségügy új városi vezetője: Dr. Ficzere Andrea A választás Dr. Ficzere Andrea doktornőre esett, aki több orvosi szakvizsgával, menedzseri és informatikai végzettséggel is rendelkezik. Doktornő évek óta a Debreceni Klinikán dolgozik. Először a neurológiai szakvizsgát szerezte meg, majd reumatológus lett, tudományos fokozatot szerzett, aztán a Budapesti Corvinus Egyetemen elvégezte az egészségügyi menedzser szakot. Több gyógyászati Kft-ben dolgozott, cégeket irányított és az egészségügyi informatikával is foglalkozik, amely szorosan kapcsolódik a Püspökladányban megvalósítandó terveihez. Az újonnan megválasztott igazgatónő komoly lehetőséget lát az egészségügyi intézményben. Tervei között szerepel a betegirányítási rendszer kialakítása, de a gyógyturizmus fellendítése terén is vannak ötletei. Terveit igazgatónő egyezteti majd az orvoskollégákkal, valamint az önkormányzattal, hiszen együtt kell dönteniük arról, hogy mely fejlesztéseket valósítsák meg első körben. De az bizonyos, hogy elsődleges feladat lesz az egykori kiskórház újraindításának előkészítése, amit pályázati források bevonásával lehet megvalósítani az új vezető szerint.

Hat tanterem teljes bútorzata újult meg három általános iskolában 4,8 millió forint értékben érkeztek a napokban bútorok, felszerelések a Többcélú Oktatási és Nevelési Intézmény három tagiskolájába. Az Esélyhez egy kézfogás is elég. Ezzel a címmel meghirdetett pályázaton indult és nyert az idei évben az általános iskolákat összefogó Többcélú Oktatási-, Nevelési Intézmény. A kézfogástól azonban egy kicsit több: hosszas szakmai előkészítő munka kellett a pedagógusok, a pályázat készítőinek részéről ahhoz, hogy hat tanterem teljes mértékben megújulhasson a város három általános iskolájában. A Petritelepen egy, a Petőfiben kettő, a Kálvin téri iskolában négy tantermet rendeztek be új padokkal, székekkel, szőnyegekkel. A tantermekben ezt megelőzően felújítási munkálatokat végeztek. Felújították a padozatot, lecserélték a táblákat, és játszósarkokat alakítottak ki –informálta lapunkat Petőné Papp Margit főigazgató, aki azt is elmondta: nagy szükség volt az új felszerelésekre, mert elhasználódtak a padok és a székek, most viszont egy modern, barátságos környezet várja a gyerekeket. Nagyné Varga Mária a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény vezetője riporterünknek elmondta: a nyár folyamán az intézmény saját erejéből és szülői segítséggel széppé varázsolta a termeket, az ajtókat, ablakokat sikerült átfesteni, a mellékhelyiségeket felújítani, a linóleumot kicserélni. Szinte a tégláig le kellett a vakolatot verni a több mint 100 éves épületben, de most gyönyörű és egészséges, tanulóbarát környezet fogadja a gyerekeket.

Ilyen modern tantermek lettek kialakítva a Kálvin Téri Iskolában

Két kilométernyi kiváló minőségű aszfaltút a mérlege a lezárult déli-gyűjtőút beruházásnak

Október 28-án délelőtt hivatalosan is megtörtént a déli gyűjtőút átadása. Mint arról már többször beszámoltunk, Püspökladány Város Önkormányzata 377.569.286 forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert el az Észak-alföldi Operatív Program keretében a Déli sor és Radnóti utca érintésével haladó út építésére. A város a beruházáshoz több mint 66 millió forint önrészt biztosított. Dombi Imréné polgármester asszony arról informálta a Püspökladányi Híreket, hogy összesen 2 kilométer épített út készült 14.070 m2-en, megvalósult 40.000 m2 gyepesítés, 70 darab fa telepítés, 2.220 m2 járda épült, 25 darab közműaknát helyeztek szintbe, és 15 darab közlekedési jelzőtáblát is kihelyeztek a munkálatot végző cég munkatársai. Az út műszaki átadásán polgármester asszony és a beruházás kivitelezői mellett részt vett az önkormányzat képvi-

selőtestületének több tagja. Márkus Gábor alpolgármester többek között, aki a településrész választott önkormányzati képviselője. A megépült út a Püspökladány déli részén található mezőgazdasági földek megközelíthetőségét és lakóterületekkel való kapcsolatát javítja amellett, hogy az érintett utcákban élők végre európai módon közlekedhetnek. Püspökladány önkormányzata az elmúlt öt évben több mint 40 utcában épített aszfaltutat. 2010-ben a gyűjtőút építés első ütemében a Kodály Zoltán, a Bajcsy Zsilinszky, a Kiss Ferenc, a Csillag, a Szent László, a Somogyi Béla, az Északi sor, a Déli sor és a Bodó utca burkolata készült el. Most pedig két kilométeren a Déli sor, Radnóti utca aszfaltszőnyege. Az önkormányzat pedig a folytatáson dolgozik. A tervek szerint gyűjtőút épülne a közeljövőben az Árpád és Karcagi utca vonalán, melyre pályázatot nyújt be Püspökladány.

5


Október 23. Az ünnep, a fájdalom, gyász és az emlékezés napja volt az idei… Borongós idő fogadta a városi Köztemetőbe látogatókat, az október 23-i ünnepi programsorozat nyitó állomásán. Nemzeti ünnepünkön kettős évfordulóra emlékezünk. 1989-ben ezen a napon kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, mely során Magyarország szakított a pártállammal, és demokratikus állammá vált. Ezt megelőzően 1956-ban szintén ezen a napon az ifjúság fegyvert fogott az elnyomó hatalommal szemben. A harcok során két püspökladányi fiatalember is életét vesztette, akikről Márkus Gábor alpolgármester emlékezett meg az értük állított kopjafa előtt. -Juhász Sándor 1956. november 6-án délelőtt 10 órakor, 21 éves korában vesztette életét az ország és a nép szabadságáért vívott harcban. November 8-án egy budapesti ház udvarán eltemették. December 5-én hozták haza Püspökladányba, itt megemlíteném név szerint, akik ebben részt vettek, segítettek a hazaszállításban, Nagy Sándor, Vígh László tolmács, Juhász József és Nyíri Zoltán párttitkár. Majd december 9-én itt, Püspökladányban helyezték örök nyugalomba. Ifj. Kerekes Imre tizedes, őrszolgálat közben esett el Kecskeméten a laktanya őrzése közben, akinek őrhelyére a szovjetek kézigránátot dobtak. Meghajtjuk fejünket a fiatal halottak előtt, akik életük tavaszán hozták meg a legnagyobb áldozatot a hazáért, de a gyász érzéseibe büszkeség is vegyül, volt erejük felkelni, hűnek maradni a legszentebb nemzeti érzéseinkhez –mondta beszédében a kopjafa előtt Márkus Gábor alpolgármester. A forradalom a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött, és a fegyveres ellenállók felmorzsolásával fejeződött be november 11-én. Több mint 2600 magyar és 720 szovjet állampolgár esett áldozatául a harcoknak, és a forradalmat követően, közel negyedmillió magyar menekült el az országból. 1957-ben véres megtorlás következett, a forradalom résztvevőit bebörtönözték, egy részüket pedig kivégezték. A következő évtizedekben ellenforradalomnak bélyegezték ezt az időszakot. Ma már tudjuk, hogy 1956 októberében nem ellenforradalom volt, hanem a nép felkelése az elnyomó hatalommal szemben, amit levertek ugyan, de ez vezetett később az ország demokratikus átalakulásához. A rövidre szabott ünnepi műsor után a megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait, koszorúit az 56-os forradalom hőseinek kopjafájánál. A Püspökladányi Köztemetőben lévő kopjafát vitéz Nagy Sándor készítette 1957-ben, de az idő vasfoga alaposan kikezdte, ezért az ünnepség előtti napokban újat készített. A nap további eseményei a Hősök terén, az 56-os Emlékkőnél folytatódtak. Térzene fogadta a temetőből érkezőket és a később csatlakozókat. A megemlékezésen a lengyel Krasnyik város delegációja is részt vett, a többi ünneplővel együtt ők is elhelyezték virágaikat, koszorúikat az emlékmű lábánál. A városi ünnepség aztán a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ falai között folytatódott tovább. A kettős nemzeti ünnepre emlékezve Dombi Imréné tartotta meg ünnepi beszédét, melyben a kommunizmus sötét időszakáról beszélt a megjelenteknek. -1945 és 1948 között több mint 40ezer főt internáltak, évekig családjuk életjelet sem kaphatott róluk. Szállóigévé vált a jelszó: a rabokkal nem kell elszámolnunk. A parasztságot a beszolgáltatásokkal nyomorították. Ebben ez embertelen időszakban egy nagyhatalom próbálta ránk erőszakolni rendszerét úgy, hogy közben elvegye keresztény hitünket, generációk óta őrzött hagyományainkat, nemzeti büszkeségünket. A kommunizmus szinte mindenkit saját ellenségévé tett. Kevés szó esik arról, hogy ebben az időszakban is voltak, akik nem tűrhették a megaláztatást, nem akartak félelemben élni, demokratikus Magyarországot akartak, akik vállalkoztak röplapgyártásra, ellenállás szervezésére. 1945 és 1956 között 1500-an álltak bíróság elé, államellenes szervezkedés vádjában. A hatalom, társadalmi felhatalmazás egy tisztség betöltésére nem

eszköz, lehetőség kell, hogy legyen az ember számára. Az ös�szefogás, egymás elfogadása és a személyi szabadság tiszteletben tartása vihet előre egy nemzetet, egy ügyet és egy várost is – mondta beszédében polgármester asszony. Dombi Imréné köszöntője után a díszpolgári címek és Pro Urbe emlékérem átadása következett. Püspökladány Város Önkormányzata 20 éve adja át ezen a napon a kitüntetéseket. A díszpolgári címet olyan személyek kaphatják, akik a város társadalmi, gazdasági, kulturális életében és más területen példamutató eredményes munkát végeztek a lakosság javára huzamosabb időn át. A posztumusz díszpolgári cím kitüntetést elsőként Arnóth Sándor országgyűlési képviselőnek, városunk polgármesterének ítélték oda, akit a város ez év márciusában veszített el. Polgármester úr életpályáját és érdemeit Pintér Éva ismertette.

ARNÓTH SÁNDOR (1960-2011)

„Szeretni az emberiséget, ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele. Az emberiség egésze nem egyéb, számtalan háznépekre osztott nagy nemzetségnél, melynek minden tagja rokonunk, és szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart.” Polgármester úrra teljes mértékben igaz ez az idézet. Nagyon szeretett városát Püspökladányt, és lakóit. Személyes ismeretségünk még múzeum igazgató korából való, amikor a zeneiskola 30 éves jubileumára a múzeumba kiállítást készítettünk elő. Később kórusvezetőként, zeneiskolai tanárként is megtapasztaltam segítőkészségét, emberségét, megkülönböztetett megbecsülését, amellyel munkánkat figyelte, támogattat. Soha nem mulasztotta el, hogy gratuláljon a kórusnak, a fellépő kollégáknak, gyerekeknek. Polgármester úr 1960-ban született Püspökladányban, szülei is ladányiak. Édesapja mozdonyvezető volt, édesanyja bolti eladó. Általános iskolai tanulmányait a Petőfi Sándor Általános Iskolában végezte, majd 1974-ben beiratkozott a debreceni Landler Jenő Szakközépiskola vasútgépész szakára, ahol 1978-ban érettségizett. 1983-ban a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán általános iskolai történelem szakos tanári, majd 1987-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen középiskolai történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Közben megnősült, felesége Hadházi Judit. Három gyermekük született, Sándor, Judit, és Katalin. 1983-1989-ig a petritelepi iskolában dolgozott általános iskolai tanárként. 1989-től a szakmunkás képző intézet tanára és a Karacs Ferenc Múzeum igazgatója volt. 1994-ben belépett a FIDESZ Magyar Polgári Pártba. 1994 és 98 között önkormányzati képviselő és a Megyei Közgyűlés tagja. 1998-ban és 2002-ben bejutott a parlamentbe, mint a Hajdú-Bihar megyei 6. számú választókerület országgyűlési képviselője. 2006-ban Püspökladány lakói polgármesterré választották. A 2010-es választások alkalmával ismét országgyűlési képviselői mandátumot nyert, és ismét őt választották városunk polgármesterévé. Parlamenti munkáját 1998-2006-ig a költségvetési és pénzügyi bizottságban, 2010-től

Arnóth Sándornénak Dombi Imréné polgármester asszony adta át a férjének odaítélt Posztumusz Díszpolgár címet, könnyek között.

6


a számvevőszéki és költségvetési bizottságban végezte. 2006-tól volt városunk polgármestere, munkája nyomán fejlődött városunk, fejlődött városunk úthálózata, jól működtek intézményeink. Mindent megtett azért, hogy Püspökladány és a Sárrét számára pályázati forrásokat szerezzen. Polgármesterré választása előtt számos civil egyesület, alapítvány munkájában vett részt. Elnöke volt a Kossuth Olvasókörnek, titkára a Tehetséggondozó Alapítványnak. A Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány mellett tagja volt a Megyei Területfejlesztési Tanácsnak. Elindította a honismereti táborokat, segítséget nyújtott ezzel az erdélyi és püspökladányi gyerekek barátságának kiépítéséhez. Tartotta a kapcsolatot a testvérvárosokkal, az ő polgármestersége idején vált testvérvárossá Krasztnyiszlav. Miután képviselővé választotta Püspökladány és a Sárrét, ugyanolyan közvetlen, egyszerű ember maradt, amilyen addig volt. Nem változtatta meg az elnyert pozíció. A tragédia utáni estén összegyűlve, a gyertyás megemlékezésen a polgármesteri hivatal előtt több ezren adóztak emlékének. Városunk lakóinak iránta érzett szeretete, tisztelete ekkor vált igazán láthatóvá. Arnóth Sándor élete, tettei méltóvá teszik a díszpolgári címre. Végül hadd idézzem újra Kölcsey szavait: „fáradj a hazáért, és ne te magadért. Így nem leszen okod panaszkodni, ki magárét fárad gyakran csalatkozik. Ki lelke erejét hazájának szenteli annak tettei előbb utóbb sikerrel koronáznak meg. S a siker felől az emberiség elismert haladása biztosít” –méltatta polgármester úr életútját Pintér Éva, az ÁFÉSZ Énekkari Egyesület karnagya. A méltatás után özvegye, Arnóth Sándorné vette át a férjének szóló kitüntetést Dombi Imréné polgármester asszonytól. A közönség felállva tapsolt, így adóztak Arnóth Sándor emlékének. Majd Tóth László önkormányzati képviselő adta át a virágcsokrot, és elhelyezte az emlékezés mécsesét. A második posztumusz díszpolgári címet Kerekes László Jászai Mari-díjas színművész munkájáért ítélte oda a városvezetés. A díjazott életpályáját Dr. Farkas Dezső, városunk egykori polgármestere ismertette.

KEREKES LÁSZLÓ (1961-2000)

„Kerekes László 1961. augusztus 23-án született, Püspökladányban töltötte gyermek- és ifjúkorát. Itt járt általános iskolába, majd a Karacs Ferenc Gimnáziumban érettségizett. A helyi Veritas irodalmi színjátszó kör tagja volt, így nem csoda, hogy érettségi után jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Tehetségét felismervén már első jelentkezésekor alkalmasnak találják a pályára. Felveszik a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára. Előfelvételisként vonul be katonának, a sorkatonai szolgálatot többek között osztálytársával, Hirtling Istvánnal tölti le. A főiskolán Kerényi Imre híres osztályában, többek között Hirtlinggel, Funtek Frigyessel és Mácsai Pállal együtt ismerkedik a színész mesterséggel. A főiskola elvégzése után 1984-ben Zalaegerszegre a Ruszt József vezette Hevesi Színházba, majd 1991-ben a szolnoki Szigligeti Színházba szerződött. 1993-ban Nyíregyházára a Móricz Zsigmond Színházba kerül, ahol Shakespeare Otellójában

Jágóként debütál. Ebben a színházban Verebes István direktorsága alatt ér el pályája csúcsára. A fiatal színész Csehov, Shakespeare és sok magyar szerző darabjában játszik kulcsszerepet, emellett az ország legnagyobb rendezőivel dolgozhat együtt. Tenessi Williems a Vágy villamosa című darabja 1997-ben, majd pedig a Ványa bácsi 98-ban több kategóriában is az év előadása lett Kerekes Laci főszereplésével. Sokan ma is úgy gondolják, hogy ezek volt a Móricz Zsigmond Színház addigi legjobb előadásai. 97-ben a legjobb férfi alakításért a helyi alapítású Osztár díjban részesül. A Nyíregyházán eltöltött 6 évad, mely alatt Kerekes az ország egyik legkiválóbb színészévé érett, a 6 évad után 1999-ben a budapesti Madách Színházba szerződik egykori osztályfőnöke Kerényi Imre biztatására. Az új nyíregyházi igazgató, Tasnádi Csaba jóvoltából azonban félállásban továbbra is a Móricz Zsigmond Színház társulatának tagja marad. Egy legendát hadd mondjak ehhez. Amikor elszerződött a Madách Színházba, akkor az öltözőjébe kitett egy kis papírt, amire ráírta, hogy rögtön jövök, Kerekes. A halála után még sokáig ott volt ez a papír, nem tudom megvan-e még. 2000 tavaszán országos elismerésben is részesül, megkapja a Jászai Mari-díjat, utolsó szerepe Ivan Ivanovics Sirokin volt, de ez az előadás vele csak a premiert érte meg. A Magyar Színházak Fesztiválján ebben az évben Miskolcon a nagy sikerű Kréta körben lépett fel utoljára. 2000. június 29-én váratlanul érte a halál. Ki gondolta volna. Állt az autója mellett az országút szélén, hirtelen összeesett, s többé nem kelt fel. Az augusztusi születésnapján már nem volt, aki elfújja a 39 gyertyát. Mint alkotó ember, mondták színész társai, Kerekes nem volt egyszerű eset. Nem próbált könnyen és nem is játszott könnyedén. Technikák helyett inkább önmagához folyamodott, úgynevezett belsődleges színész volt. Meggyötrődött minden alakításért, kicsiért, nagyért, óriásiért egyaránt. De muszáj volt őt szeretni. Talán szép, kényszeres őszintesége miatt, amelyet mély öniróniával viselt és kommentált, saját magán tudott legjobb ízűbben kacagni. Vagy mert hiányzott belőle az ártó szándék, a sandaság, vagy csak egyszerűen azért, mert áthatóan kék szeme volt, és nem bírt hidegen nézni vele. Alapesetben világoskék tó volt a szeme. Bárki belenézhetett a nézőtérről, s visszatükröződni láthatta, minden bizonytalanságát, félelmét és kételyét, az övét és a sajátját is. A zalaegerszegi Hevesi Sándor színházban bérlet őrzi a nevét. Temetésén megjelent a kortárs színésztársadalom színe-java. A ladányi temetőben álló síremléke, mely Győrfi Lajos szobrászművésznek köszönhetően örökre őrzi meleg tekintetét, egykori kollégái, barátai zarándokhelyévé vált. Most lenne 50 éves –zárta emlékező gondolatit Dr. Farkas Dezső. Kerekes László kitüntetését testvére, Dr. Zeley Andrásné vette át. Kiss Zsigmond alpolgármester út adta át a virágcsokrot, és elhelyezte az emlékezés mécsesét. Az önkormányzat képviselő-testülete idén egy Pro Urbe emlékérmet ítélt oda: Répási Róza tanár, festőművésznek. Ezt a kitüntetést olyan személyek kaphatják, akik a város fejlesztésében, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, az oktatás, a közművelődés területén maradandó és eredményes munkát végeztek. A díjazott életpályáját Kardos István méltatta.

RÉPÁSI RÓZA

Kerekes László kitüntetését testvére vette át.

„Répási Róza festőművész, tanár 1937. december 2-án született Püspökladányban, gyermekkori szenvedélye a rajzolás egyenes úton vezette az egri pedagógiai főiskolára, ahol 1960-ban végzett földrajz, rajz szakon. Ezt követően a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanított 12 évig. A Magyar Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző tagozatán középiskolai tanári diplomát szerzett 1968-ban. 1972-től a Karacs Ferenc Gimnáziumban tanított rajzot, műszaki rajzot és művészettörténetet. Innen ment nyugdíjba 34 évi tanítás után. Tanítványai közül sokan választották a rajztanári hivatást, és néhányan a képzőművészeti pályát. A tanítás mellett folyamatosan festett, fáradhatatlan tagja volt Bíró Lajos által szervezett Püspökladányi Képzőművészeti Körnek, melyet 9 éven át vezetett. Tagja az Országos Képző- és Iparművészeti Tár-

Püspökladányi Hírek 2011. november 16. saságnak, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, és a Debreceni Képzőművészeti Társaságnak. Bíró Lajos 1977ben Debrecen testvérvárosában, Lublimba látogató művészeti delegáció vezetésével bízta meg. Ekkor töltött három hetet Krasztnyiszlávban, amit festményeivel is megörökített. Akkor még nem gondolta, hogy szülőföldje majdani testvérvárosában járt. Alkotó táborok gyakori résztvevője, Pécs, Hajdúnánás, Tőserdő, Makfalva, Velence tavi festőRépási Róza tanárnő Pro verseny, Decsi művésztelep, Urbe díjat kapott Kabai Amatőr Képzőművészeti munkásságáért. Alkotótábor és még folytathatnám. Az első önálló kiállítására 1972-ben kerül sor, még a régi Művelődési Központban, ezt Bényi Árpád festőművész nyitotta meg. A második több mint 20 év után, 1993-ben került megszervezésre, melyen Bíró Lajos festőművész tartott megnyitó beszédet. Ezt aztán gyorsan követte a többi önálló tárlat. Püspökladány mellett más városokban - Budapest, Pilisvörösvár, Tokaj, Báránd, Kaba, Berekfürdőn - is volt önálló kiállítása, összesen 16, ebből 10 Püspökladányban. Több országos és megyei kiállításon is részt vett, többek között az évente megrendezett Pedagógus Képzőművészet Országos Kiállításain. Országos Képző- és Iparművészeti Társaság kiállításain vagy a debreceni őszi tárlaton. Répási Róza a közművelődésért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként 1990-ben megkapta a Bessenyei György emlékérmet. 2007-ben Közép-Dunántúli Régió különdíját nyerte el. Magyar rajztanárok országos egyesületének nívó díjában is részesült. A nyugdíjas tanárnő napjainkban sem tétlenkedik, vezetésével 2011 februárjában újra alakult a Püspökladányi Művészkör. Tagjai közül öten már részt vettek kiállításokon. Répási Róza festőművész, tanár hosszú, tartalmas szakmai pályafutása alatt minden területen bizonyította, értéket képes létrehozni, teremteni. Több mint 5 évtizedes színvonalas képzőművészeti munkássága méltóvá teszi a Pro Urbe emlékérem kitüntetésre –hangzott Kardos István volt alpolgármester úr méltató gondolatsora. Répási tanárnőt Márkus Gábor virággal köszöntötte, majd a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény hetedik évfolyamos tanulói mutatták be ünnepi műsorukat. A nagyszabású városi ünnepség, a szintén Pro Urbe emlékéremmel kitüntetett ÁFÉSZ Énekkar műsorával zárult. A színházteremben tartott díjátadó ceremónia és ünnepi műsor után, a kiállító teremben fogadták a gratulációkat az ünnepeltek és hozzátartozóik. Arnóth Sándorné lelkében a fájdalom még erősen él, hiszen csupán 7 hónapja vesztette el férjét, ám jóleső érzéssel tölti el, hogy elismerik munkáját. Hasonlóképpen nyilatkozott Kerekes László testvére, Dr. Zeley Andrásné is. Arnóth Sándorné „A fájdalom marad, de nagyon jól esik ez az elismerés. Nagyon szerette a férjem ezt a várost, én úgy érzem, ami tőle telt, mindent elkövetett azért, hogy az itt élő emberek boldoguljanak, és nagyon jól esik az, hogy az emberek elismerik azt a munkát, amit ő a térségért végzett. Köszönöm szépen, azt hiszem ő is ezt tette volna.” Dr. Zeley Andrásné (Kerekes László testvére) „Nagy megtiszteltetés minden tekintetben ez a kitüntetés, de nagyobb boldogság lett volna, ha ő maga veheti át. De megható, hogy még mindig gondolnak rá Püspökladányban, és nagyon köszönöm. Répási Róza „Nagyon meglepődtem, nem gondoltam rá. Hogy mit jelent? Nem is tudom megfogalmazni, annyira kavarognak bennem az érzé-

7 sek, rengeteg minden jut eszembe, az 50 év sok mindent jelent. Azt, hogy szeretnek az emberek, és én is szeretem őket. Más nem jut eszembe, szeretem az embereket. Rengeteg portrét szoktam festeni, és az emberi kapcsolatokat tartom a legfontosabbnak a világon. Telnek a napok, és az a pár perc marad meg az emberben, amit közösségben vagy társaságban töltött. A többi elmegy, kihuny, nem számít.” Az állófogadás után a résztvevők az Őrdaru Egyesület által szervezett gyertyás felvonuláson folytatták a megemlékezést. A Karacs Ferenc Múzeumtól indult az ünnepi menet, s az 56-os emlékkőig vezetett, éppen úgy, ahogy 10 évvel ezelőtt, amikor először szervezte meg a püspökladányi Polgári Kör. Katona Csilla

Köztársaság napi kerékpáros emléktúra 2011. Idén 20. alkalommal került megrendezésre városunkban a Köztársaság napi Kerékpáros Emléktúra. A túra a Petritelepi Általános Iskolai Tagintézménytől a szerepi Árpád-kori templomromig és vissza kb. 25 km hosszú. E napot a heteken át tartó szervezőmunka mellett nagy izgalom előzte meg azért, hogy az időjárás kegyeibe fogadjon minket. Kissé szomorkás őszi idő köszöntött ránk október 23-án, ez azonban nem vette kedvét a közel 600 egyéni indulónak, akik közül 48 család is nevezett. A résztvevőket Petőné Papp Margit, a Többcélú Intézmény főigazgatója, Dombi Imréné polgármester asszony és Tóth László, az oktatási és sportbizottság tagja néhány kedves szó és jó tanács kíséretében indított útjára. A vendéglátás feladata Pató Józsefné igazgatónőre és az iskola pedagógusaira hárult. Rendezvényünkre a városon kívülről is ellátogattak . A teljesség igénye nélkül voltak Budapestről, Pilisvörösvárról, Sárrétudvariból. Nevezéskor minden résztvevőnek kakaós csigával és almával kedveskedtünk. Visszaérkezéskor mindenki egy bögrét kapott emlékbe, melyet meleg teával töltöttünk meg. A túrán résztvevő legidősebb nő Némethy Balázsné (61 éves), a legidősebb férfi Szabó János (78 éves), a legfiatalabb lány kerékpározó Szilágyi Rebeka (6 éves), a legfiatalabb fiú kerékpározó Szilágyi Bálint (4 éves) volt. A túra legfiatalabb résztvevője Kiss Adél (2 éves). A beérkezéstől a sorsolásig színvonalas programok várták a megfáradt kerékpározókat: KRESZ totó, Kerékpáros ügyességi feladatok, iskolánk dolgozóinak játszóházi programja, népi gyermekjátékok. Bangó Tímea és Molnár Péter, iskolánk volt tanulói lufit hajtogattak. A programokon résztvevők almát, csokoládét, cukorkát és apró játékokat kaptak ajándékba. Többen voltak, akik nem kerékpározták „csak” ezekért a programokért látogattak a rendezvényre. Az éhséget és szomjúságot a 8. osztályosok büféjében kapható finomságok csillapították: frissen sült lángos; kávé, tea, sütemények, melyek a szülők felajánlásából kerültek árusításra. A sorsolás előtt a Csenki I. Művészeti Iskola majorett csoportja Tóth Irén tanárnő vezetésével szórakoztatta színvonalas műsorával a vendégeket. A sorsoláson 3 családi és 195 db egyéni díj került kisorsolásra kb 500 000 Ft. értékben. Az ajándékokat, illetve a rendezvényhez szükséges pénzösszeget a Közművelődésért Közalapítvány, az önkormányzat és 50 ladányi vállalkozó, civil szervezet és magánszemély adta össze, akik között vannak olyanok is, akik 20 éve rendszeresen támogatják a rendezvényt pl.: Török Pékség, az FMF vagy a Hektográf Nyomda, IMKI-FOOD, ERTI, INTAKT és vannak olyanok is, akik csak néhány éve támogatnak minket, pl. Norton-4 Kft. A rendezvény zavartalan lebonyolításában az első évtől nagy segítségünkre volt a Rendőrség, a Polgárőrség, a Tűzoltóság, a Mentők, a Polgári Védelem, a Ladány TV. A rendezvény teljes költségvetése : 1 000.000 Ft. A rendezvénybe bekapcsolódott személyek száma kb. 1200 fő. Köszönet minden támogatónak, résztvevőnek és segítőnek. Túránk része volt a városi programoknak. Úgy gondolom, méltóképpen hozzájárult ezen állami ünnep méltó megünnepléséhez. Tőkéné Nagy Ilona a „Petritelepi Iskoláért” Alapítvány titkára

8


Kifizette a kormány a tűzoltók elmaradt túlórapénzét Minden önkormányzati és állami tűzoltóság megkapta az elmaradt bért a késedelmi kamatokkal a Belügyminisztérium közlése szerint. A Püspökladányi tűzoltóság dolgozói is hozzájutottak a pénzükhöz, mely túlórából keletkezett az uniós csatlakozás után. Magyarországon ugyanis a tűzoltók munkaideje 54 óra volt, ám a 2004-es csatlakozáskor a kormány nem követte az uniós előírást, amely 48 órában határozta meg a szolgálati időt. Az akkori kormány nem állt át erre a munkaidőre, és nem is fizette ki a különbözetet. A mostani kormány az elmaradt pénzt - mintegy 7 milliárd forintot – utalt át az egyenruhásoknak, jogos járandóságként, törlesztve ezzel az évek óta esedékes tartozást.

A ladányi tűzoltók örültek a 49,5 millió forintnak, amit a laktanya 44 dolgozója kapott meg. -A tűzoltók pert indítottak a munkáltatóik ellen a helyi bíróságokon, s ez országos szintű perré duzzadt. Több, kevesebb sikerrel eljutott másodfokra, a legfelsőbb bíróságra, és a legfelsőbb bírósági állásfoglalások alapján az új kormány intézkedett arról, hogy a számítás mértékét és alapját meghatározza. Erről kormányrendeletet bocsátott ki, majd ezután felmérték azt, hogy országos szinten mekkora összegről van szó, és ezt az összeget a kormány most kifizette a tűzoltóknak. Az előző kormány idejében nem volt hajlandóság a kifizetésre –informálta lapunkat Kovács Ferenc tűzoltó ezredes, a Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. A túlórapénzt az országban összesen 5675 tiszthelyettes, 1366 zászlós és 948 tiszt kapta meg. A tiszteknek átlagosan mintegy egymillió forintot utaltak, a zászlósok átlagosan mintegy 650 ezer, a tiszthelyettesek pedig átlagosan 530 ezer forintot kaptak. Az egy embernek kifizetett legnagyobb összeg a zászlósok esetében mintegy 1,5 millió forint volt, míg a tisztek körében elérte a 2,8 milliót. A túlórapénzek miatt az érintettek hatezer peres ügyet indítottak, közülük kétezer megszűnt, a fennmaradók lezárása folyamatban van. A ladányi tűzoltóság 49,5 millió forintot kapott a jogos járandóságok kielégítésére 44 főre. -Én úgy gondolom, hogy az akkori kormányzatnak az a hozzáállása, hogy nem tettek az ellen, hogy az Európai Uniós normáknak megfelelő jogszabályt létrehozzák, és hogy a kollégáknak kifizessék ezt a járandóságot, illetve igazítsák a munkaidejüket a normákhoz, ezzel akkoriban a kollégáknak a munkamorálját rontották. Lehetett érezni a kollégákon, hogy nemtetszésüket nyilvánítják ki ezzel kapcsolatban. És ugye, hogy most megtörtént a kifizetés, én úgy érzem, hogy a kollégáim közül mindenki megelégedéssel fogadta a dolgot –mondta Lövei Csaba alezredes, parancsnokság-vezető. Ha a szocialista kormányok időben átálltak volna az uniós munkaidőre, akkor nem kellett volna most kifizetni a késedelmi ka-

matokkal terhelt összeget. Elsőként egyébként az állami tűzoltóságok kapták meg a túlórapénzt, őket a hivatásos tűzoltóságok követték. A ladányi tűzoltók úgy érzik, elérte célját a tiltakozás, amihez ők is csatlakoztak. Azzal, hogy peres útra terelték a túlórapénz kifizetését, megkapták jogos járandóságukat. Igaz, már az új kormánynak kellett vállalni azt, amit az előző kormányzat nem teljesített. Kovács Ferenc a HBm-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője október 3-án járt a püspökladányi tűzoltóságon. Riporterünknek elmondta: a túlóra „ügy” nyugvópontra került azzal, hogy mindenki megkapta jogos járandóságát. Jelenleg pedig egész más foglalkoztatja a tűzoltókat. Átalakul a szervezeti rendszer, s az önkormányzatok helyett az állam irányítja majd a tűzoltóságokat. -Január elsejétől a tűzoltóságok állami irányítás alá kerülnek, a köztestületi tűzoltóságokból önkormányzati tűzoltóságok válnak. Az új struktúrában változnak az illetékességi területek, a működési területek, és természetesen hangsúlyosabb szerepet kap a lakosságvédelem, a polgári védelem szerepe, és ennek az újjászervezése –mondta ezredes úr. Az állami irányítás részletei még csak részben ismertek. Az új rendszer kiépítés alatt áll. Egy azonban biztos, a ladányi tűzoltóság irányítását a későbbiekben is Lövei Csaba alezredes úr végzi majd, miután november 2-án a Belügyminisztériumban átvette a Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének megszervezésére való felkérést. Ez azt jelenti, hogy katasztrófavédelmi kirendeltségek jönnek létre az országban, ezek felállításában kell közreműködni a megyei igazgatósággal. A részletekre a későbbiekben még visszatérünk.

Fontos a szoros együttműködés az önkormányzat és a helyi vállalkozók, gazdák között Egyeztető fórumot tartott Dombi Imréné polgármester a püspökladányi mezőgazdasági vállalkozókkal október 26-án. Eddig csupán a rendkívüli esőzések esetén került sor tárgyalásokra az önkormányzat és a gazdálkodók között, most viszont polgármesteri kezdeményezésre azért hívták össze a termelőket, hogy megbeszéljék azokat a gondokat, problémákat, melyekben az önkormányzat segíteni tud a gazdálkodóknak. Az előrelátás fontosságát hangsúlyozta Dombi Imréné a találkozó kezdetén, majd elmondta, hogy bár az önkormányzat sok, a gazdákat érintő problémával tisztában van, ám egy ilyen megbeszélésen első kézből értesülhetnek az aktuális, megoldásra váró gondokról. A resztvevő termelők elsősorban a dűlőutak rossz állapotára panaszkodtak, és súlyos gondként említették az elszaporodott terménylopások általi károkat is. A belvíz elleni küzdelemben is együttműködésre, pályázati források közös megszerzésére van szükség. A mezőőri szolgálatot megerősítette az önkormányzat az elmúlt hetekben a gazdák kérésére. Most négy fővel többen vigyáznak a termésre, mint tavaly ilyenkor, ez pedig jelentősen visszaszoríthatja a lopások számát hangzott el a fórumon. Az egyeztetéseket rendszeressé szeretné tenni Dombi Imréné polgármesterasszony, hiszen csak akkor van esély a közös tervek megvalósítására, ha nem csak egy alkalommal hallgatják meg egymást a felek. Az október 26-i alkalom pedig lehetőséget teremtett a közös fellépésre a gazdákat érintő problémákban. Katona Csilla


9

VÁROSHÁZA

Program keretében. Jóváhagyták a 2012/2013 tanévre vonatkozó középfokú beiskolázási tervet. Ezzel összefüggésben meghatározásra került az induló osztályok, csoportok minimum és ajánlott létszáma. Püspökladány Újtelepi Városrész szennyvízcsatorna hálózat kiépítése című projekt megvalósítási szakához kapcsolódó FIDIC mérnöki és műszaki ellenőrzési tevékenység ellátása tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője a KÖVITE – PLUSZ Mérnöki Tervező és Szolgáltató KFT. (Gyula) lett. A képviselő-testület a Püspökladány Város Önkormányzata által a „Püspökladány Város Önkormányzat földgáz szabadpiaci vétele” tárgyában indult egyszerű közbeszerzési eljárásban a Fővárosi Gázművek Zrt. ajánlatát fogadta el, és felhatalmazta a polgármestert a vállalkozási szerződés aláírására. Szintén az önkormányzat által a „Püspökladány Város Önkormányzat villamos energia beszerzése” tárgyában indult egyszerű, tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a képviselő – testület az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. ajánlatát elfogadta és felhatalmazta a polgármestert a vállalkozási szerződés aláírására. Keserű László jegyző

RENDŐRSÉGI HÍREK

lyok betartásával kell közlekedni. Oda kell figyelni a kanyarodás, az elsőbbségadás szabályaira, valamint mindig a jelzőtáblák utasításainak. az út és látási viszonyoknak megfelelően kell az utazó sebességet megválasztani. Mindenkor be kell tartani a KRESZ előírásait. Szilágyi Erika rendőrségi szóvivő

A Képviselő-testület 2011. október 27 –én tartotta soron következő ülését, ahol a fő napirendi pontok között tájékoztatót hallgattak meg a város munkaerőpiaci helyzetéről, a szakképzés,a munkaerő utánpótlás és az aktuális programok állásáról; a nevelési oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatairól, valamint Püspökladány Sportjáért Alapítvány tevékenységéről. A Hajdú – Volán Zrt. kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy közös megegyezéssel szünjön meg a köztük 2004 – ben létrejött a helyi menetrendszerinti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződés. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy jelentős veszteségei keletkeztek a városban végzett tevékenységén. A képviselő – testület hozzájárult a szerződés közös megegyezéssel történő megszűnéséhez, és a személyszállítás további biztosítására két évre új közszolgáltatási szerződést kötött Bodnár Sándor helyi vállalkozóval. A képviselő – testület módosította a városrendezési tervét, helyi építési szabályzatát, illetve a 2011. évi költségvetési rendeletét. Belterületi út építésére közel 400 millió forint pályázati igényt nyújtott be a képviselő – testület az Észak – Alföldi Operatív

Gyors eredményt értek el a Püspökladányi Rendőrkapitányság nyomozói egy 2011. október 24-én éjjel történt rablás ügyében. Egy sárrétudvari férfit támadott meg Püspökladányban a Bocskai utcán egy helybeli férfi. A tettes ököllel ütötte meg a sértettet, majd további bántalmazást helyezett kilátásba a már földön fekvő áldozatnak, amennyiben pénzét nem adja át neki. A sértett a fenyegetés hatására átadta a nála lévő 1.400 Ft-ot. A sértett az eset kapcsán feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövető személyét a nyomozók a feljelentés napján felderítették. Az elkövető jelenleg előzetes letartóztatásban van. Autófeltörésekben is eredményes munkát végeztek a nyomozók. Az elmúlt négy hónap során összesen gépkocsit törtek fel ismeretlen személyek, akik iratokat és készpénzt vettek magukhoz a járművekből. A nyomozás során fény derült arra, hogy a bűncselekmények elkövetésével két kiskorú személyt gyanúsítható. Az ügyben a nyomozás, a bizonyítékok beszerzése folyamatban van. 2011. október 10-re virradóra 3 lakásbetörés is történt Szerepen. Az elkövetők mindent vittek, amit találtak (műszaki cikkeket, konyhai eszközöket, felszereléseket, élelmiszereket). Nem élvezhették azonban zsákmányukat sokáig, hiszen már a délután folyamán gyanúsítottként hallgatta ki őket a rendőrség. Beköszöntött az ősz, mely során akár egyik napról a másikra teljesen megváltoznak az út-, látási és időjárási viszonyok. A járművezetők azonban nem minden esetben veszik figyelembe ezeket a változásokat, nem készítik fel kellőképpen járműveiket, és csak fokozatosan alkalmazkodnak a hirtelen változásokhoz. Az őszi és főként a téli időszakban ugrásszerűen nő meg azoknak a közlekedési alkalmaknak a száma, amikor rossz út-és látási viszonyok között kell közlekedni. A nappalok rövidebbek, hosszabbak a sötétség órái, és egyre sűrűbben lesznek csúszósak az utak. Ezekre a körülményekre mindenképpen figyelni kell, ha valaki elindul. Minden indulás alkalmával ellenőrizni kell a járművek műszaki állapotát (kormányművet, fékberendezést, a világító berendezéseket, az ablaktörlő lapátokat, stb.). A kerékpárosok esetében különösen fontos, hogy láthatók legyenek, ezért ajánlott a világos színű ruházat, láthatósági mellény viselése, és kötelezően használni kell a rossz látási viszonyok között a világító és a fényvisszaverő berendezéseket. Az állati erővel vont járművek vezetőinek is szükséges a fényvisszaverő prizma, a világítás használata. Mindemellett minden esetben fokozott körültekintéssel, a szabá-

Elkezdődött a vasútfejlesztési beruházás Biztonságosabb és gyorsabb lesz a vasúti közlekedés a Szajol – Püspökladány vasútvonalon. A Szajol–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vonalszakasz átépítéséhez kapcsolódóan – ami az ötös számú páneurópai közlekedési korridor alternatív útiránya – korszerűsítik a vasúti pályát Szajol és Püspökladány között. „A projekt célja a vasúti szolgáltatás színvonalának emelése, az eljutási idő csökkentése, valamint a biztonságos, környezetbarát közlekedési lehetőség megteremtésével a térség fejlődésének elősegítése. A felújítás befejeztével az érintett szakasz alkalmas lesz az óránként 160 kilométeres sebességű szerelvények közlekedtetésére is. A tervek szerint a korszerűsítési munkálatok három projekt keretében valósulnak meg. Az első projekt során Szajol és Kisújszállás között korszerűsítik a pályát. A tervek szerint ezzel párhuzamosan, pár hónappal eltolva a második projekt keretében a Kisújszállás és Püspökladány közötti szakasz felújítása indul. A harmadik projekt során új, korszerű biztosítóberendezést építenek ki a felújított pályaszakaszokon. A több mint 130 milliárd forintos költségvetésű beruházást döntően európai uniós források finanszírozzák. A fejlesztés keretében történik az alépítmény teljes felújítása és megerősítése, a kábelcsatornák cseréje és új kábelalépítmény kiépítése, a villamos vezeték hálózat és tartóoszlopainak teljes cseréje, a 160 km/h sebesség feltételeként kötelező 33 db szintbeli átjáró átépítése (közúti, gyalogos és kerékpáros), valamint a nagy sebesség miatt elengedhetetlen ívkorrekciók. Teljes körű vasútállomás és üzemi épület felújítások, peronok, perontetők, világítás cseréje, a teljes szakaszon elengedhetetlen új elektronikus biztosítóberendezés kiépítése 160 km/h sebességre. Városunkat a beruházás több szempontból is érinti, egyrészt megújul a vasútállomás épülete és környéke, másrészt pedig a Mikszáth Kálmán és a Baross Gábor utcáknál egy-egy aluljáró kerül kiépítésre. A kivitelezési és előkészítő munkálatok néhány héten belül indulnak, de folyamatos vágányzárat igénylő munkálatok csak 2012 tavaszától várhatók. A Szajol – Kisújszállás és a Kisújszállás – Püspökladány vonalszakaszokon 2015. október elejére várható a pályaépítés befejezése. A teljes, mintegy 70 kilométer hosszú Szajol – Püspökladány vonalszakaszon a biztosítóberendezés telepítése is várhatóan 2015 őszén fejeződik be. Dienes Zoltán

10


Városvédő szemmel

Elődeink nyomában

Köztéri alkotások – Ölelkezők

Szappanfőzés

Városunk legforgalmasabb részén található Borsos István Ölelkezők szobra. Érdekes gondolat volt épp ide helyezni, mivel a szerelmesek általában a félreeső helyeket keresik, ahol a kíváncsi tekintetektől távol, zavartalanul ölelhetik egymást. Ugyanakkor, a „Lordok háza” tövébe húzódó, alacsony talapzatra állított, életnagyságú szobrot mégis, szinte csak az utolsó pillanatban vesszük észre, amikor már közvetlenül előttünk van. Ilyenkor az első reakciónk a tapintat, mintha nem szeretnénk megzavarni a „kőbe formázott” szerelmespár meghitt pillanatát. Odafigyelünk rájuk, de mégsem a kíváncsiságtól hajtva. Talán ez is volt a művész célja a helyválasztással: hogy a modern élet rohanásában is figyeljünk oda egymásra… Borsos István Püspökladányban született 1935. augusztus 13án. Az Egri Tanárképző Főiskola kiegészítő rajzszakán végzett 1963-ban. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képző – és Iparművészeti Egyesület (BAK Stúdió) elnöke, az encsi Váci Mihály Gimnázium nyugalmazott igazgatója. Encsre az egyetem elvégzése után került, ahol tanári-igazgatói munkája mellett szobrászattal is aktívan foglalkozik. Megalakulásától a BAK Stúdió tagja, 1981-től titkára, 1990-től elnöke. Vezetésével a BAK Stúdió évtizedek óta aktív részese a megye képzőművészeti életének. Ez irányú tevékenységéért a Stúdió 1988-ban megkapta a Kiváló Együttes címet. A hetvenes években került kapcsolatba a Rakacai szürke márvánnyal, ami – saját bevallása szerint – a későbbi munkásságát jelentősen meghatározta. Szobraival az élet szépségét, az alapvető emberi értékeket, a harmóniát próbálja kifejezésre juttatni. Borsos István szobrászművésznek mintegy 40 önálló kiállítása volt. Megyénken kívül Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok és Békés megyében. Köztéri munkái megtalálhatók az országhatáron kívül is: Rimaszombaton található Tompa Mihály mellszobra. Alapító tagja a Szabad Képző – és Iparművészet Országos Szövetségének. Munkásságáért Székely Bertalan-érmet kapott. RJ

Az egykori falu paraszti társadalmában minden ember jól körülhatárolt munkát végzett. Voltak kézművesek, iparosok, földművelők. Ám volt olyan foglalkozás is, amelyet otthon, a fő foglalatosságuk mellett végeztek el. A paraszti gazdálkodásban nem volt haszontalan hulladék, minden anyagot felhasználtak, amely a ház körül keletkezett. Így alakult ki a szappanfőzés is, amely az állati maradékokat használta föl. A szappanfőzés tudománya anyáról leányra öröklődött, mivel ezt a munkát csak ők végezték. Általában tavaszi munka volt. Az egész évi maradék zsiradékot, tepertőt, avas szalonnát, faggyút is felhasználták. Már a középkorban nagyon fontos használati eszköz volt a szappan, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az egyik XVII. századi forrás arról szól, miszerint Debrecen város a szultáni adójában több szekér szappant küldött Konstantinápolyba. Debrecenben a XVIII. század végén 70 szappanfőzőt említettek meg. Így nem csoda, hogy Püspökladányban szappanfőző iparosról nem sikerült forrást találni. Viszont a paraszti családi gazdaságokban mindig akadt kifőzhető alapanyag. Volt olyan, aki közismerten jó szappant főzött. Ilyen volt a cigányasszony, Tini néni is, aki még a hentesekhez is eljárt, és évente több mázsa szappant főzött ki nekik. Vagy ilyen volt Nyitrai bácsi is, aki – bár férfiember létére – de szintén faluszerte ismert, remek szappant főzött. A szappanfőzés úgy zajlott, hogy a 4-5 kg zsiradékhoz 1 kg zsírszódát vásároltak (még korábban, ehhez a kiszáradt vizes területek aljáról összesöpört sziksót használták). Egy régi vaslábasba vízzel föltették főni a zsiradékot, majd a vízben feloldott zsírszódát. Felfővés után, gyenge tűzön még vagy egy órát főzték, majd a szappan elkezdett a felszínén összegyűlni. Amikor nagyobb darabok is megjelentek, akkor beletettek egy fél marék sót. Majd levették a fazekat a tűzről és leszedték a szappant. Ezt beletették egy előre elkészített formába, amelybe előzőleg beletettek egy megnedvesített „asszony szőtte” vásznat. Másnap kivették és formára darabolták. Persze ez így összefoglalva egyszerűnek tűnik, de mint minden mesterségnek, ennek is meg voltak a maga fogásai, melyeket „szakmai titokként” őriztek és adták tovább az anyák a lányaiknak. A szappant a tisztálkodás mellett gyógyítási célból, számos külső és belső bajra is használták. Készítettek szappanos kovászt kenőcsként, főleg a kéz bőrének ápolására. Használták székrekedés ellen, de ezt használták a gyógyító emberek kenésre is, és hát nyilván a legfontosabb felhasználási módja a mosás volt. RJ

Helytörténeti arcképcsarnok

földjük meghaladta a 25 holdat. Az 1949-1952 közötti időszak a népfőiskolával kapcsolatos dolgai miatt Szűcs Sándor életének legnehezebb korszaka volt. 1950 elején beadta pályázatát a karcagi Nagykun Múzeum igazgatói állására, de csak 1952. március 1-jén kapta meg kinevezést. Ezután tárgygyűjtő munkába kezdett, és 1963-ig tartó munkásságával, nagyon nehéz körülmények között lerakta egy új múzeum alapjait, melyre az utódok már biztonsággal építhettek. Ebben a korszakban ugyanis sem a tárgyak, sem a hagyományok gyűjtését nem nézték jó szemmel. Több száz cikke, önálló tanulmánya mellett, főleg a pásztorkodás, pákászat és a néphit témakörében végzett kutatómunkái, és ilyen irányú tanulmányai jelentek meg a szaklapokban. Igazi elismerést „A régi Sárrét világa” hozott neki, amely 1942-ben jelent meg. Fontos művei még: a „Pusztai krónika”, a „Ludas Matyi cimborái”, a „Háry János bajtársai”, a „Pusztai szabadok”, a „Rajzok a régi Alföld életéből”, a „Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek”, a „Régi magyar vízi világ”, a „Madárkereső királyfiak”, a „Békési históriák”, „a Szól a duda, verbuválnak”, valamint a „Tudományos disputa”. Szűcs Sándor 1964. január 1-jén vonult nyugdíjba. 1982. augusztus 2-án hunyt el. RJ

Szűcs Sándor A néprajzkutató, író és etnográfus 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, egy kunsági származású kisnemesi családban látva meg a napvilágot. Az elemi iskoláit szülőfalujában járta, a polgári iskolát magántanulóként végezte, majd a kereskedelmi középiskola következett Debrecenben. A gimnáziumi érettségit különbözetivel szerezte meg, és ezután beiratkozott az egyetemre, ahol földrajz-történelem szakon szerzett diplomát. Egy darabig Milleker Rezső professzor mellett volt gyakornok, de ebből nem tudott megélni, és így hazament Biharnagybajomba gazdálkodni. Első fontosabb tanulmánya „A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten”, amely 1933-ban, a Debreceni Szemlében jelen meg. Az 1930-as években ismerkedett meg Györffy István etnográfussal – aki később egyetemi tanár, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett –, és egy életen át a tanítványává vált. Ezzel bekerült a magyar néprajzkutatók társaságába. Kapcsolatba került a népi írókkal is. Az 1940-es évek elején Karcag város szociális titkára lett. Ettől kezdve a Nagykunsági Lapokban jelentek meg a Kunsággal kapcsolatos cikkei. 1944 után Biharnagybajomban tanítóskodott. Később mint „szabadművelődési segédtitkárt” Berettyóújfaluba osztották be, de családját és szülőházát nem akarta elhagyni, ezért kénytelen volt állását feladni. 1946ban megalapította a Sárréti Népfőiskolát Bihartordán. Tankönyvet is írt és abból tanított. Már korábban meg akarták győzni, hogy vállalja el egyetemi tanárként a földrajz tanszék vezetését, de ellentmondott, és e mögött politikai okokat sejtettek. Ehhez járult, hogy a család kuláklistára került, mert

11


CSABA KIRÁLYFI székely nemzeti opera Beszélgetés G. Nagy Iliánnal legújabb művéről

2011. augusztus 20-án, Szent István király napján a gyergyószárhergyi Lázár-kastély adott otthont a Csaba királyfi rockopera ősbemutatójának.

- Miért választottad ezt a helyszínt az ősbemutatóhoz? - Köszönöm a lehetőséget, hogy szülőföldemen nyilatkozhatom erről a nagyon fontos művemről. Egy évvel ezelőtt jelent meg a Magyar Nemzetben egy terjedelmesebb riport, hogy Csaba királyfiról operát írtam. Az első híradások Székelyföldön láttak napvilágot, így figyeltek fel rá itthon is. A legelső cikk Székelyudvarhelyen jelent meg, s annyi hozzászólás volt, hogy azóta is vezeti az érdeklődési listát. Én döntöttem úgy, hogy Székelyföldön legyen az ősbemutató, Gyergyószárhegyen a Lázár-kastélyban. Bethlen Gábor a nagyságos fejedelem itt nevelkedett, ezért döntöttem így. De több helyszint is ajánlottak nekem: Szovátát, Csiksomlyót s más kultikus helyeket. Ám amikor híre ment, hogy mit csináltam, Gyergyószentmiklós polgármestere meghívott, hogy vigyem oda az operát. - Mi indított arra, hogy megírd a Csaba királyfi történetét? - Amikor fiatal koromban eldőlt, hogy írója, költője leszek ennek a népnek, bizony úgy gondoltam, hogy dicsőség, hódolat és siker fogja fényesíteni pályámat. Itt, Püspökladányban az általános iskolában és a gimnáziumban azt tanultam, hogy a nemzet legnagyobb illetőségű emberei a költők, írók voltak. Ez tetszett nekem. Ez a nagy megbecsülés. Azt csak jóval később tudtam meg, hogy e táj legnagyobb költője Nagy Imre szinte éhen halt. Sinka István sanyarú sorsát se ismertem akkor. Csokonairól nem is beszélve. Arról meg nem tanítottak semmit, hogy Mikszáth Kálmán egy ideig a városligeti szemétkukában volt kénytelen aludni. Ez lett a nagy igazmondás vége. Egyszer csak én is azt vettem észre, minél jobban bonyolódom bele a magyar világba, annál jobban szidnak, taposnak, tiltanak bizonyos körök, akik szeretik hamisan láttatni múltunkat, mert így könnyebben uralkodhatnak fölöttünk. Rólam már az első verses könyvem után azt írták Debrecenben: ” Mit képzel magáról ez az egy ember? Úgy gondolja, hogy ő Jónás próféta, akinek az az Úrtól vett kötelme, hogy trappoljon Ninivébe és kiáltson a város ellen?” Azóta több mint 20 művem jelent meg, s most itt állok a Csaba királyfival. Azt azért megjegyzem, hogy a magyar művészvilágban még nem fordult elő, hogy egy költő egymaga írja a forgatókönyvet, az opera összes versét és összes dalát. A Csaba királyfi eddigi munkásságom csúcsa. Annyi fájdalommal járt életre hívása, mint ahogy egy asszony szüli a gyermekét. A szellemi fogantatás, a szerelmes pillanat gyönyörű volt, de hogy színpadra kerüljön, azért nagyon megszenvedtem. Más országokban, pl. a lengyeleknél, ha megszületik egy ilyen mű, azonnal megkeresik a szerzőt, s megkérdezik, mit tehetünk önért, és minden segítséget megadnak. A Csaba királyfit azért írtam meg, mert szinte senki nem tud róla semmit. Az ő igaz története nélkül nem érthető a magyar sors, a magyar történelem. - Van aktualitása a történetnek? - Igen van. Teljesen megtelt a Lázár-kastély udvara. 5000 ember nézte végig pisszenés nélkül az ősbemutatót. Már az első dal után kitört a taps. Az előadás után az egyik asszony azt mondta, akkor ez azt jelenti, hogy mi jók vagyunk?! Ennek a székely asszonynak a megállapítása pontosan rímel József Attila egyik sorára: Ó, jaj, mi igazán tiszták vagyunk! Ezért írtam ezt a művet. A történet maga annyira aktuális, hogyha azt tanítják megint egyszer, akik valójában vagyunk, akkor nem lesz ekkora csönd itthon körülötte.

Mert most nagy a csönd. Nem tudják, mit tegyenek. Az elliberalizálódott, magyarellenes világban erre nem számított senki. Nem hallgathatom el, hogy Székelyföldön kiemelt figyelmet kapott a sajtóban, és az előadás után az újságok nagy címlapos cikkekben méltatták a művet kivétel nélkül. Csaba királyfi egy olyan államférfi volt, aki az örök magyar kérdéssel került szembe: menekülve élni, vagy maradva meghalni. Márai Sándor, Wass Albert menekülő sorsa jut eszembe(vagy Kossuth, Rákóczi vagy az Árpád-házi Vazul gyermekei vagy Nagy Ferenc miniszterelnök). Itthon megölték volna őket. Messze kell vinni olykor a magyarságot, a magyar igazságot, hogy megtérhessen, ha eljő az idő. Szerinted van aktualitása ezeknek a soroknak: „minket azért gyötörnek, azért gyaláznak, hogy ellakják földünket, ellakják hazánkat.”? Ezt Csaba királyfi énekli. - Milyen irodalomtörténeti jelentősége van a műnek? - Nagyon büszke vagyok rá, hogy Arany János óta én vagyok az egyetlen író, aki ezt a témát felszínre hozta. Arany műve töredékben maradt. 130 év telt el azóta. Az külön öröm, hogy Csokonai Vitéz Mihály a honfoglalásról akart írni eposzt, s én Csaba királyfit és Álmos bejövetelét úgy ötvöztem egybe, hogy egy műben teljesítettem be az ő elképzeléseiket. Nagy költő elődeim követőjének tartom magam. Eszembe jutnak Ady Endrének édesapjához intézett szavai: Vagyok én akkora költő, mint Arany János! Az apja természetesen kinevette. S amikor saját házának falán, a fiának emléktáblát avatták Kós Károlyék, megkérdezte az öreg Ady Lőrinc: hogy az ő fia tényleg olyan nagy költő volt? Mi már tudjuk a választ. A szellem így testálódik át, s majd generációk múlva mondatik ki az ámen. Mert…, mert félünk a saját magyarságunktól. Félünk magunktól, mert így neveltek. Önlekicsinylőnek. Jelentősége a műnek, hogy elsőként mutatom fel, hogy Attila népe Jézus hitű volt. A hunok és a magyarok ugyanaz a nép. A hunok ma is itt élnek közöttünk, csak most kunoknak, székelyeknek hívják őket. Győrfi név csak a kunoknál meg a székelyeknél van. Ebben az operában jelenik meg először, hogy a magyarok őshazája ez a hely, ahol most is élünk. Vagyis nem jöttünk sehonnan, csak Csaba elment a királyi hadtesttel, és úgy 120 év múlva ükunokája, Álmos a Szentlélek segítségével visszajött Csaba testamentumával. Ó, sok irodalomtörténeti, történeti újdonsága van ennek a darabnak. László Gyula, akit ismertem, közös könyvet is írtunk, nagyon örült volna ennek a műnek. - Miért ezt a formáját választottad a színpadra vitelnek? - Operát akartam írni, a témához illő monumentális művet, csak a szűkös anyagiak miatt ez a monumentalitás még nem tudott testet ölteni. Egy német házaspár Wágner Nibelungjához hasonlította a Csaba királyfit még így is, ami nagyon hízelgő számomra. Kevesen tudják, hogy a 60-as években alakuló ladányi zeneiskolába engem az utcáról hívtak be. Mentem az utcán és énekeltem. A régi kultúrház ablaka nyitva volt, és kiszaladt egy hölgy, kérdezve, hogy te énekeltél kisfiú? Behívtak, ott is énekeltettek és azt mondták, hogy mondd meg a szüleidnek, hogy írassanak be a zeneiskolába. Milyen boldogan szaladtam haza! Eszmélésem óta bennem van a zene. Annyi dal van a lelkemben, hogy bármikor, bárhol tudok írni egyet. A művet magát több évig írtam, a dalokkal két hónap alatt készen voltam. A dalok fele rock, fele klasszikus. De nagyon érdekes, hogy több dalom hasonlít az ősi ujgur dalvilághoz, s erre csak menet közben jöttem rá. Egyébként sok mindennek kell változni ahhoz, hogy ezt az operát színházban bemutassák. - Kiket választottál szereplőknek az előadáshoz?

12


CSABA KIRÁLYFI székely nemzeti opera Beszélgetés G. Nagy Iliánnal legújabb művéről

- Székelyföldi énekeseket választottam. Egy új generáció színe-java jelent itt meg. Egyrészt opera-énekesek, másrészt rock-énekesek. Szerepeltek a darabban színészek is a csíkszeredai színházból. Az opera hangszerelését Bene Zoltán opera-énekesre bíztam, de az elképzeléseimet figyelembe kellett vennie. Ő sokat segített az énekesek kiválasztásában. Itthonról Rudán Joe, az egyik legnagyobb rockénekes volt az egyik főszereplő, és Kabáról Lukács Zsolt volt a másik magyarországi szereplő, akit szintén nagyon megszerettek a székely művészek. - Hány ember játszott a darabban? - Sokan voltak. Gyergyó kórusai, Csíkszereda lovas-íjászai, székely opera, rock énekesek, színészek, gyergyói táncosok, barantások, Csaba-fiak, Kb. 100 ember. - Magyarországra terveztek bemutatót? - Igen. Csak a helyzetnek is változnia kell, mint mondtam. Fiatalon elhunyt színész barátommal, Kerekes Lacival de sokat vitatkoztunk a színházak válságáról. Ma egyetlen dologgal van baj csupán: az egyetemes magyar szellemet nem engedik felszabadulni. A többi baj ebből következik. - Mi a műved üzenete a mai ember számára? - A mai ember, a mai fiatalok ösztöneit megzavarták. Jelentéktelen dolgokat emelnek előttünk fontossá, s az élet igazi szépségeit silányítják nap mint nap. Akármelyik korba nézünk bele a magyar történelembe, szinte mindig ugyanazokkal a problémákkal találkozunk. Ez az opera 1500 évvel ezelőtt játszódik, s a magyar sorskérdések változatlanok. Miért üldöznek bennünket szülötte földünkön? – teszi fel a kérdést egy asszony, miután a székelyeket letámadják barbár, rabló hordák. Válasz nincs. Pedig a válaszokat meg kell adni, ha orvosolni akarjuk a bajokat. A magyarság küldetése nem az, hogy másokat védjen a bajoktól, hanem az hogy képes legyen önmagát megvédeni! Ez nem önzés. Ez a normális. Azt a hülyeséget tanítják még ma is, hogy mi védtük a keresztény Európát a töröktől. Nem igaz. Magunkat védtük. Az más kérdés, ha

a magyarság önmagát meg tudja tartani, az másnak is jó. A darab egyik legfontosabb üzenete, hogy valamikor a valódi Jézus-hitű magyar ember tudta, hogy az élet legfontosabb dolgai a következők: a föld, a víz, a fény, a levegő, a szerelem, a szeretet és az egésznek az összetartója, az Isten. Amíg nem volt dogma, a magyarság a mindennapjaiban élte a jézusi életet: keresztet vetett a kenyérre mielőtt megszelte, fűvel, fával, igével gyógyított, mint Jézus. Ma szennyezik a vizet, a földet, a levegőt. A szerelem és a szeretet kiüresedett álmainkban fehér foltok. Az Istent pedig már nem is keressük. Pedig Jézus megmondta, hogy hol lakik: lélekben és igazságban. A magyarság legnagyobb tragédiája abból származott, hogy dogmák közé szorították. A magyar nép nem bírja elviselni a dogmákat. És nem is viseli el. Tudta, hogy az igazság nem az, amit ilyen-olyan ideológiák akartak ráerőltetni. És itt visszamehetünk egészen addig, amikor tűzzel-vassal akarták megértetni vele, hogy hogyan kell gondolkodni Jézusról. Pedig tudta. Bizonyíték erre az a rengeteg ima, melyeket mondogattak reggel és este már 1500 évvel ezelőtt, s így kezdődtek: „Mikor Krisztus Urunk a fődön járt, Szűz Mária vizet vetett az ő szent fiának”… vagy így: „Egy csöpp víribűl származott nyavaják mondják őrző angyalának, őrző angyala mondja szent fiának, szent fiad távoztasson el nyavajákat…” Ez a mű visszahelyezi a magyarságot ősi szellemi jogaiba. Befejezésül még valamit! Az opera bemutatását támogatta a magyar kormány, a MOL, Hargita megye tanácsa, gyergyói önkormányzatok. Attila kardját Győrfi Ádám készítette el, Györfi Lajos mesteri segédletével. Ezt a kardot megkaptam ajándékba. Úgyhogy Atilla, Csaba öröksége nálam van. A múltkor azt mondta nekem egy ismerősöm, aki látta a kardot, hogy tudjátok ti, hogy mit csináltok? Győrfi azt a rengeteg gyönyörű szobrot, te meg operákat írsz. Ráadásul barátok vagytok. Ritka az ilyen, meglátod, egyszer úgy fognak benneteket emlegetni, mint Arany-Petőfi, Kodály-Bartók barátságát. RJ

…székely szombatosok…

János hívei vették birtokukba. A törökök pedig nem szóltak bele a vallási ügyekbe, nem érdekelte őket a meghódítottak felekezeti hovatartozása. Bár mégis a mohamedán hitre való áttérést hivatalokkal jutalmazták (!) Erdélyben János Zsigmond hatására sokan tértek át a kálvinista hitre, a szászok pedig a Luther Márton féle úgy nevezett Ágostai Hitvallást követték. A katolikus, református és lutheránus vallási felekezetek mellett, mintegy a reformáció folytatásaként megalapult az unitárius vallás Dávid Ferenc kolozsvári iskolaigazgató munkássága révén. Ez az egyedüli magyar alapítású egyház. A hitújítás legerősebb támogatója maga az anyanyelv volt, a prédikációk, vallásos tárgyú íratok, könyvek mind magyar nyelven terjedtek. Erdély volt a színhelye a világon legelőszőr törvénybe iktatott vallásszabadságnak. Ez 1568-ban történt a Tordai Országgyűlésen. „… senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, ... Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” Most érkeztünk el a szombatosokhoz. Ez egy keresztény eredetű felekezet, mely visszaállítja az ókereszténység által eltörölt zsidó vallási törvények egyes részeit. Például a heti ünnepként a szombatot tartották a vasárnap helyett, és szentkönyvnek az Ószövetséget tekintik. Magyarországon, elsősorban Erdélyben vert gyökeret ez a vallás, megalapítója Eőssi András, aki imákat, prédikációkat és énekeskönyvet írt hívei számára. Ezek kéziratban terjedtek.

A napokban, az utcán elémbe toppant egy kedves ismerős, és nekem szegezte a kérdést, „kik voltak a szombatosok?” A válaszra, íme, ezt a módot választottam, azaz egy cikk keretét, hátha másokat is érdekel e kérdés, és szívesen olvasnának erről a különös, mondhatnám egyedi témáról, a székely szombatosokról. Vissza kell mennünk azonban az időben a reformáció kezdeti időszakáig, hogy világosabb képet kapjunk erről a kérdésről. Mohács után az ország három részre szakadt: a nyugati részen I. Ferdinánd uralkodott, egy Habsburg, aki nem szívlelte itteni alattvalóit, de ennek ellenére a Portának évi egy millió arannyal adózott, hogy megtarthassa a magyar trónt, a középső országrész török kézen volt, és Erdély a Partiummal együtt János Zsigmond fejedelem alá tartozott. A reformáció eszméi mindhárom országrészben termékeny talajra találtak. A szabadság iránti vágyat testesítették meg, s ebben nem kis része volt a Habsburg iga alóli lappangó és sokszor felszínre is kerülő kitörés vágyának is. A lutheri és kálvini tanok német és svájci területekről terjedtek át az országra, és így a nyugati országrészen közvetlenebbül kapták azokat. Különösképpen a főurak és a nemesi középosztály. A helvét (svájci) reformáció térhódítása kiterjedt az egész országra. A németajkú lakosság, de az észak dunántúli magyar lakosság is a lutheránus hitet követte. A törökök által megszállt területen akadály nélkül terjedt az új hit, az elnéptelenedett plébániákat Kálvin


Másik vezéralakja a szombatosságnak Péchi Simon, Bethlen Gábor kancellárja, és mint ilyen alkalma nyílt az új hit terjesztésére. Nagy műveltségű, utazott ember volt, bejárta Nyugat-Európát, Tuniszt, Egyiptomot, Nápolyt, Rómát éppen úgy, mint Törökországot, ahol a Spanyolországból kiűzött szefárd-zsidók közösségeivel is megismerkedett, megtanult héberül, s alaposan tanulmányozta a zsidó vallásos irodalmat. Alacsony származása ellenér magasra jutott, és még magasabbra tört. Kemény János fejedelem szavai szerint: „… paraszt emberségből ment volt nagyra.” Péchi Simon hatására több mint húszezer székelyföldi tért át a szombatos vallásra. Magyar nyelven írt munkái: imák, szertartáskönyv, énekek, és Biblia-fordítása nem jelentek meg nyomtatásban, hívei maguk másolták kéziratait, és így terjesztették egymás között. Később titokban, miután I. Rákóczi György megtiltotta gyakorlását. Ennek a tilalomnak nem annyira vallási oka volt, hanem politikai ellenfeleknek tekintette a szombatos vallást támogató főurakat. Közülük sokan Törökországba menekültek, mások látszólag valamelyik elfogadott vallást, legtöbbször a katolikust, vették fel, de titokban tovább gyakorolták addigi vallásukat. Ha földesúr áttért, birtoka minden lakosa követte ebben, a „cuius regio, eius religio” (akié az ország, azé a hit) elve alapján. Bözödújfalu, mint kicsi sziget a népek tengerében évszázadokon keresztül megőrizte atyái hitét, valahogy elkerülte az erőszakos térítést. „Bözödújfaluban meghúzódott utolsó maradványaik, 39 család v. 170 lélekkel, 1868. a zsidó hitre tértek és izraelita prozelita hitközséget alakítottak” – írja Kovács András, idézve a Pallasz Nagy Lexikont. Ezt a zsidó hitre térést az 1867-es új törvények tették lehetővé, személyesen báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter

Bolyai Matematika Csapatverseny Hajdúböszörményben rendezték meg a Bolyai Matematika Csapatverseny megyei eredményhirdetését, 2011. október 27-én. Különleges verseny ez, hiszen ez az egyetlen olyan rangos matematikai megmérettetés, ahol csapatban kell feladatokat megoldani. A verseny mottója: „Az összedolgozás készsége az egyik legnagyobb érték az életben.” Városunk csapatai évek óta sikeresen vesznek részt ezen a versenyen. Ezúttal 4 alakulat kapott meghívót a megyei eredményhirdetésre: a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézményből 3, a Karacs Ferenc Gimnáziumból pedig 1 kvartett utazhatott Hajdúböszörménybe. A legnagyobb siker a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény 5. osztályos „Csillagok” nevű csapatához fűződik, hiszen ők a 85 kvartettet felvonultató mezőnyben mindenkit maguk mögé utasítva az első helyen végeztek és ezzel bejutottak az országos döntőbe. A csapat tagjai: Bordás Dóra, Horváth Petra, Kiss-Simonka Zsóka, Sass Boglárka, felkészítő tanár: Tóth Bálintné. A 6. évfolyamon 75 induló csapat közül Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény „Jampecok” nevű kvartettje 4. helyen

13 közbenjárására. Csöndes évek, évtizedek következtek – dolgoztak, gyarapodtak, folytatták régi mesterségeiket, a földművességet, háziipart. Jó egyetértésben életek a falu más felekezethez tartozó lakóival. Hogy megértsük, milyen világ volt az akkori, megidézem a szemtanú Malonyay Dezső néprajzkutatót: „Bözödújfaluban él az utolsó magyar szombatos, a falu bírája, igaz böcsületes szikulus: Sallós József. … „Melyik templomba jár?” – kérdezi Sallós uramat a néprajzkutató. „Hát a pápista templomba. Katolikus presbiter vagyok én, uram” Ennek ugyan hol a kulcsa? – mereng a kutató, s kérdez tovább: „Szombaton imádkozik?” „Szombaton idehaza, vasárnap a katolikus templomban” majd csöndes szóval hozzáteszi: „aki két köpenyeget visel, nem fázik meg” Arra kérdésre pedig, hogy a zsidó hitre tért székelyek mit csinálnak, azt a választ kapja: „Kenyeret.” Hogy mit csinálnak? – folytatja a gondolatmenetet – Földet művelnek. Küszködnek a meredek? Kegyetlen oldalakon a fukar kis húmussal, esőért, napsugárért könyörögnek az Istennek, - csak az, hogy ők szombaton… Aztán azzal végzi Malonyay Dezső, hogy: Négy religio békességben megfér… Vallásuk formáiban van különbség, de a kredójuk közös: „Magyarok vagyunk” Ennek az „idilikus” állapotnak vége szakadt a II. világháborút megelőző és kísérő gyűlölethullám, a zsidótörvények, az elembertelenedő viszonyok véget vetettek. A bözödújfalusi szombatosok a zsidókkal együtt gettóba kerültek annak ellenére, hogy sokan kikeresztelkedtek és áttértek a katolikus, vagy unitárius vallásra. Akadtak azonban emberek, akik emberek maradtak! Ráduly István plébános lóra ült, és iratokkal, lajstromukkal, lustrákkal, tanúsítványokkal felszerelkezve belovagolt Marosvásárhelyre. Útja sikeres volt – sokukat sikerült megmentenie. Szűk négy évtized elteltével a falurombolás mégis szétzúzta ezt a közösséget. Eltűnt, víz alá merült egy emberi közösség, egy magyar közösség mindenestől – házastól, földestől, tárgyi emlékestől együtt. Az emberek szétszóródtak a nagyvilágban. Ki tudná megmondani, hol élnek, merre vetette őket a sors. Én még ismertem Sallós Mihály zsellér szegényedet székely embert, ismertem Sallós Pétert és egy szem fiát, Györgyöt. Péter bácsi erős hangú, nagydolgú ember volt, most ott nyugszik az erdő alatt, sírját néha távoli rokonok egy ideig még látogatták. Néhány cikk, könyv, sírkő, emlékoszlop maradt emlékeztetőnek. A kihalóban levő állatfajok megmentéséért összefog a világ. Értük miért nem??? Bige Szabolcs Csaba végzett. A csapat tagjai: Kárai Brigitta, Kotra Zoltán, Szilágyi Adrienn, Varga Adél, tanáruk: Schwarcz Tiborné. A 7. és 8. évfolyamon külön kategóriában indulnak a hagyományos általános iskolások és a hatosztályos gimnazisták. A nyolcadikosok között mindkét kategóriában volt ladányi díjazott csapat, hiszen a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény „Tálentok” csapata és a Karacs Ferenc Gimnázium „Warrior Team” nevű kvartettje is harmadik helyen végzett, a 42, illetve 25 alakulatot felvonultató mezőnyben. A Tálentok tagjai: Bene Kristóf, Dajka Dorottya, Kárai Regina, Szabó Mariann Csilla, tanáruk: Tórh Bálintné. A hatosztályosok – akiknek többek között a speciális matematika tagozatos debreceni Fazekas Mihály Gimnázium csapataival is meg kellett küzdeniük – Ordasi Zoltán, Szilágyi Máté, Varga Péter Tibor, Varga Zoltán Donát összeállításban versenyeztek, tanáruk: Palya Tamás. Tegyük hozzá, hogy a ladányi csapatok pontszámai szinte minden megyében elegendők lettek volna az első helyhez és az országos döntőhöz, de ez HajdúBihar megye, ahol a matematikaoktatás nagyon magas színvonalú. A november 26-i országos döntőben tehát a kálvinosok 5. osztályos csapata képviseli a megyét, ezúton is sok sikert kívánunk nekik.

14


A PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY VERSENYEREDMÉNYEI A megyei duatlon B döntőről időhiányomban nem számoltam be, de mind a 4 alsó korcsoportban a mieink nyertek, a dobogó többi fokára is szépen feljutottak, ill. mindkét csapat - I. és II. kcs. - nyert. (Több csapatot nem tudtam kiállítani.) Tehát a lenti összetételű csapatok megyei bajnokok. Egyéniben megyei bajnok lett korosztályában Daróczi Péter, Tomka Boáz, Tomka Joel és Tomka János. Második: Tomka Mózes. Harmadikok (korosztályaikban): Loith Kevin, Loith Adrián és Kiss Márton. Az OB-n Balassagyarmaton így alakultak eredményeink: I.kcs.fiú: 82 induló,16 csapat - 500m futás - 2km kerékpár - 250m futás Csapat I. helyezés. Fölényesen, több mint egy perccel megelőzve az összesítést követően a 2. h.csapatot. Daróczi Péter, Tomka Mózes, Loith Kevin (19.), Tomka István (36., egyben az OB legfiatalabb résztvevője) Egyéniben Daróczi Péter III. A mezőny leggyorsabbjaként, futás után elsőnek ült kerékpárjára, ám némi helycsere után harmadikként szállt le. A befejező futáson már-már utolérve egyik ellenfelét, nagy küzdelemben a hajrában maradt le a második helyről. Tomka Mózes VI. Betegségéből lábadozva dícséretesen küzdött. A többiek is a mezőny első felében végeztek. II.kcs.fiú: 98 induló - 20 csapat - 1000m futás - 4km kerékpár 500m futás Egyéniben Tomka Boáz III. Másodikként fejezte be az első futást, de a kerékpárról már biztató előnnyel, elsőként érkezett a kerékpáros depóba. Ott viszont a figyelmetlenségéből adódó technikai hiba miatt minimálisra apadt előnye az üldözők előtt. Nagy harcban elveszítette első helyét. Csapatban V. hely: Tomka Boáz, Loith Adrián (23.), Dodó Bence (51.), Kiss Ferenc (75.) III.kcs.fiú: 104 induló 1000m futás - 4km kerékpár - 500m futás Csapatunk nem volt. Két egyéni versenyzőnk közül Tomka Joel III. lett, Kiss Márton, a Karacs F.G. tanulója pedig a 14. Joel jól kezdett, és másodikként zárta az első futást. A kerékpározás végére két jobb bringástól elmaradva egy hat fős üldöző bollyal kezdte meg lefutni az utolsó 500 métert. Nagy csatában szerezte meg a bronzérmet. IV. kcs.fiú: 80 induló - 2000m futás - 8km ferékpár - 1000m futás Tomka Jánosnak izgalmas versenyben keményen meg kellett harcolnia a 9. helyezésért. A fiúk szabályszerűen küzdöttek és becsületesen helytálltak.

Bolyai Matematika Csapatverseny megyei forduló:

5. b osztály csapata: Jámbor Tamás, Nádházi Tamás, Ordasi Máté, Szabó Bence Sándor 8. hely felkészítő: Molnárné Bihari Julianna 6. c osztály csapata: Imre Dalma, Pánti Zoltán, Berecz Janka, Hári Anna 11. hely felkészítő: Molnárné Bihari Julianna 7.a osztály csapata: Katona Réka, Vadász Lúcia, Nagy Hanga, Melegh Kamilla 14. hely felkészítő: Molnárné Bihari Julianna 6. c osztály csapata: Joó Gergő, Rácz Vivien, Daróczi Petra, Csáti Erika 41. hely felkészítő: Molnárné Bihari Julianna 4.a osztály csapata: Varga Gergő, Váradi Gergely, Tomka Boáz,

Danka József Dániel 44. hely felkészítő: Vrancsik Lászlóné 4. a osztály csapata: Kiss Ferenc, Polcz Péter, Nagy Ádám, Loith Adrián 51. hely felkészítő: Vrancsik Lászlóné

A népmese napja városi verseny eredményei

Iskolánk alsó tagozatáról az előzetes válogató alapján négy harmadik osztályos csapat jutott be az október 2-án megrendezett vetélkedőre. Eredményük a következő: 3.b : Bankó Katalin, Keserű Róbert, Patai Vivien, Szalóczi Edina 5. hely felkészítő: Császár Józsefné 3.a: Kiss Loránd Kornél, Mile Flóra, Nagy Ivett Vivien, Szabó Krisztina Henriett 7. hely felkészítő: Darainé Ludányi Erika 3.c: Sárkány Veronika Szonja, Nagy Csenge, Gyarmati Nikolett Zsányi Zsanett 8. hely felkészítő: Károlyiné Bihari Ilona 3.c :Hári Ágnes, Rácz Nikoletta, Farkas Petra, Papp Bálint 10. hely felkészítő: Károlyiné Bihari Ilona

A népmese napja városi verseny eredményei:

6.c : Berecz Janka, Hári Anna, Somogyi Viktória, Marsi Molli 1. hely felkészítő: Kisné Fekete Margit 8.c : Daróczi Gréta, Fekete Kinga, Borsos Zsuzsa, Tomka János 2. hely felkészítő: Karacs Tiborné 5.b :Horváth Gyöngyi, Ferenczi Ákos, Vas Henrietta Eszter Jámbor Tamás 3. hely felkészítő: Szabóné Máté Mária 6.c: Csáti Erika, Torda Rebeka, Keserű Tina, Szentpéteri Bianka 7. hely felkészítő: Kisné Fekete Margit 5.b: Szabó Bence Sándor, Ordasi Máté, Nagy Sándor Kristóf, Pálfi Petra 9. hely felkészítő: Szabóné Máté Mária

Szövegértési verseny, iskolai forduló:

Jámbor Tamás 5.b, Nagy Sándor 5.b, Somogyi Viktória 6.c 1. hely felkészítő: Kisné Fekete Margit, Szabóné Máté Mária Tőkés Vivien 5.a, Szabó Bence 5.b, Tomka Joel 6.c 2. hely Berecz Janka 6.c 3. hely Hári Anna 6.c 4.hely

15


SPORTHÍREK Eb-ezüstérmes ladányi bodybuilder

Bizonyára sokan emlékeznek még Baráth Attila és Danku Tamás testépítők országos és nemzetközi versenyeken elért sikereire. Az újabb generációt Nagy Sándor jelenti, aki manapság sikert sikerre halmoz, igaz nem Magyarországon, hanem Angliában. A Petőfi iskola korábbi történelem szakos tanára immár négy éve Londonban él, így a szigetországban vesz részt a különböző naturál testépítő szervezetek versenyein, nem is eredménytelenül. Szeptemberben például mind a négy hétvégén indult egy-egy erőpróbán, nem kis fizikai megterhelésnek kitéve a testét. Ám megérte, hiszen mindannyiszor felállhatott a képzeletbeli dobogóra. A legnagyobb sikerét a Musclemania névre keresztelt Európa-bajnokságon aratta, ahol ezüstérmet szerzett. A legemlékezetesebb ugyanakkor minden bizonnyal a Tonbridge-ben megrendezett Dél-angliai viadalon elért első helyezése volt: - A mezőny nagyon kiegyensúlyozott volt, a bemondó többször is megjegyezte a kötelező pózok összehasonlítása alatt, hogy milyen erős most a kategóriánk, s ez akár Angol nagydöntőnek is beillene. Így amikor az eredményhirdetéskor bemondták, hogy én győztem....., hát azt nem lehet szavakkal elmesélni! Majd kiugrottam a bőrömből, fülig ért a szám, hihetetlen élmény volt. Jöttek a gratulációk a színfalak mögött rendezőktől, versenyzőktől, mellém álltak fotózkodni, mindenkinek volt egy-két kedves szava hozzám. Miután felöltöztem, s kiültem a közönség közé, akkor sokan dicsértek, és ismeretleneknek kellett tanácsot adnom edzésügyileg, táplálkozásilag – elevenítette föl sikerét Nagy Sándor, aki egy héttel később Skóciában, Glasgow-ban is a legjobbnak bizonyult a Brit Nagydöntőben. - Ide már csak eleve a legjobbak, a kvalifikációs versenyek első két helyezettjei jutnak be. Azt éreztem, hogy a dobogón leszek, de hogy nyerni is fogok, abban nem mertem reménykedni, pedig így történt! Eszméletlen érzés volt hallani, hogy Brit bajnok vagyok. Kaptam egy hatalmas, majd 9 kg-os nagy bronz trófeát – büszkélkedett koránt sem érdemtelenül a bajnok, aki nem ülhet a babérjain, hiszen folytatódik az angliai versenysorozat, immár más szervezetek keretein belül, és Sanyi azokon is szeretne minél jobb eredményeket elérni.

helyen végzett. A különdíjak közül a Sportkuratórium díját a legígéretesebb hazai versenyző, Nádházi Gergő, a Város Önkormányzatának Díját a legtechnikásabb versenyző, Horváth Tamás kapta. Egy héttel a ladányi erőpróbát követően Szentesen, kötöttfogású diákolimpiai döntőben szerepeltek kiválóan birkózóink. Makula Ramos ezüstérme mellett Dodó Dániel 5., Turcsányi Tibor, Kovács Dávid, Csáthi Dávid és Horváth Tamás a 7-8. helyen végeztek. Ezzel valamennyien megszerezték az indulási jogot a decemberi kötöttfogású Magyar Bajnokságra.

Aranyérem a duatlon diákolimpián

Kiemelkedően szerepeltek a Tomka János által felkészített versenyzők a futásból, kerékpározásból, majd ismét futásból álló duatlon diákolimpiai versenysorozatban. A Hajdúböszörményben megrendezett megyei döntőben egyaránt nyert az 1-2. osztályos, valamint a 3-4. osztályos csapat, míg egyéniben Daróczi Péter, Tomka Boáz, Tomka Joel és Tomka János megyei bajnok lett, Tomka Mózes második, Loith Kevin, Loith Adrián és Kiss Márton pedig harmadik lett korosztályában. Ők valamennyien indulási jogot szereztek a Balassagyarmaton megrendezett országos döntőbe. Ott a legkisebbek - Daróczi Péter, Tomka Mózes, Loith Kevin és Tomka István - bravúrosan versenyezve meg is nyerték a csapatversenyt. Egyéniben Daróczi Péter a 3. helyet szerezte meg. A 3-4. osztályosok csapatversenyében a Tomka Boáz, Loith Adrián, Dodó Bence és Kiss Ferenc alkotta ladányi együttes az előkelő 5. helyen végzett, míg egyéniben Tomka Boáz bronzérmet nyert. Az 5-6. osztályosok mezőnyében Tomka Joel szintén a dobogó harmadik fokára állhatott fel, Tomka János a 7-8.-osok között 9. lett.

PLE: értékes döntetlenek, fájó fiaskó

Két bravúros idegenbeli döntetlen mellett egy fájó hazai vereség volt a PLE focistáinak legutóbbi eredménylistája. A 10. fordulóban az Ebes vendégeként az esélytelenek nyugalmával léphetett pályára a Karacsalakulat. Ehhez képest kis híján mind a három pontot bezsebelték a mieink. Horváth Imre az első félidő hajrájában szerzett vezetést, amire a hazaiak csak az utolsó percben, büntetőből tudtak válaszolni. A 11. fordulóban alsóházi rangadón a szomszédvár Kaba volt a vendég. Együttesünk kiábrándító játékkal mind a három pontot odaajándékozta Plókaiéknak (0-1). Következett a Polgár elleni újabb idegenbeli fellépés, s ezúttal is „pontosan” érkezett haza a társaság (0-0). A Kaba elleni fiaskónak köszönhetően csapatunk a 15. helyre csúszott vissza. A Boruzs István által dirigált ifjúsági együttes Ebesen 4-3-ra kikapott, a Kabát 5-0-ra verte, majd a tabellát vezető Polgárt hatalmas küzdelemben 4-3-ra győzte le, s ezzel a 2. helyen áll.

Három meccsen hat PASZE-pont

Három hazai meccs, három magabiztos diadal. Röviden így lehet összefoglalni a PASZE megye I-es pingpongcsapatának legutóbbi produkciósorozatát. Andrásiék a 6. játéknapon a DASE ellen 12-6-ra nyertek, a 7. körben a Vámospércs II-t 16-2-vel küldték haza, majd a 8. fordulóban a debreceni TEVA IV. gárdáját 13-5-re páholták el. Ezzel együttesünk az egyaránt 14 pontos Hortobágy II. és Vámospércs I. mögött 13 ponttal a tarsolyában a 3. helyről várhatja a folytatást a 13 csapatos bajnokságban. Nagy Sanyi középen

III. Szabó Gábor Birkózó Emlékverseny

13 csapat 122 birkózója lépett szőnyegre a harmadik alkalommal megrendezett Szabó Gábor Emlékversenyen. A szabad-, és kötöttfogású viadalt a Püspökladányi Birkózóklub és a Szabó Gábor Emlékére Alapítvány közösen rendezte. A 20 ladányi induló közül végül 17-en állhattak fel a dobogó valamelyik fokára. A termés 6 aranyérem, 6 ezüstérem mellett 5 bronzérem lett, no meg a csapatversenyben elért első helyezés. A dobogós helyezettek közül Babik Máté, Nádházi Gergő, Dodó Dániel, Papp Melánia, Horváth Tamás és Makula Ramon végeztek az első helyen. Bárány Norbert, Csárdi Richárd, Dodó Bence, Turcsányi Tibor, Kovács Dávid és Csáthi Dávid második helyet szereztek, míg Karacs Lajos, Szabó Imre, Kéri Szabolcs, Némethi Balázs és Mile Péter a harmadik helyen zárta a viadalt. Rajtuk kívül Faragó Ádám pontszerző, 5.

Pont nélkül maradt a Koncz-csapat

Nem tudott pontot szerezni a PKE az NB II-es kézilabda-bajnokság 6. és 7. játéknapján. Együttesünk előbb a szintén „újonc” Demecser vendéglátójaként 10-15-ös félidőt követően 27-33 arányú vereséget szenvedett. Az újonc jelző azért került idézőjelbe, mert csak a csapat neve számít újoncnak, a játékosok többsége tavaly még NB I/B-s és NB II-es hajdúbihari csapatokban kézilabdázott. Így a vereség is jobban megemészthető. A mieink közül Arnóth Sándor 7, Varga Péter és Darai Márton 5-5 gólt szerzett. A 7. fordulóban a Füzesabony vendégeként sem termett babér. A félidőben hat góllal vezetett a hazai gárda (17-11), amely végül hétgólos, 32-25 arányú győzelmet aratott. A Koncz-csapatból Nagy Norbert 5, Varga Péter és Darai Márton 4-4 gólt jegyzett. Ezzel a mieink a tabella 11. helyét foglalják el. Faragó László

16


50 éves találkozó A Petőfi Sándor Általános Iskola 1961-ben végzett nyolcadik évfolyam (3 osztály) diákjai október 15-én tartották 50 éves találkozójukat. Az ország minden részéből érkező egykori diákok találkoztak D. Szabó Lajosné (Szuromi Gizella), Dr. Simon Zoltán osztályfőnökökkel és Répási Róza tanárnővel. Virágot vittek Molnár Erzsébet osztályfőnök sírjára. Az iskolai falai között felelevenítették a régi történeteket, diákélményeket. Megemlékeztek elhunyt tanáraikról, osztálytársaikról.

Szent Márton napja – a tél kezdete Egykor az Óév utolsó ünnepe Szent Márton napja volt. Általában ekkorra már véget ért a mezőgazdasági munka, és betakarítottak minden termést a földekről. Hordókban érlelődött az újbor, és már a liszt is zsákokban várta a kenyérsütés idejét a kamrákban. A férfiak a disznótorokra, a fiatal legények és leányok a fonókba, a kisgyermekek pedig a tél örömeire készülődtek, mivel a népi hagyomány úgy tartotta, hogy rendszerint ilyenkor esik le az

első hó is. Szent Márton, 316-ban született Pannónia területén. Korábban úgy vélték, hogy a mai pannonhalmi apátság helyén, amit egykor Szentmárton-hegyi apátság néven emlegettek, de ma már biztosan tudjuk, hogy Saváriában, a mai Szombathelyen született. Állítólag pontosan ott, ahol jelenleg is áll a középkori eredetű Szent Márton-templom. A mai templom helyén már a IX-X. században volt egy kápolna, amit a helytörténeti kutatások és a régészeti feltárások is igazolnak. Szent Márton tizenöt éves volt, amikor besorozták a római hadseregbe. Nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is. A legenda szerint egyszer Amiens városkapujánál télen megpillantott egy didergő koldust s annyira megszánta, hogy köpenyegét levéve kettéhasította s a felét odavetette a szűkölködőnek – Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus... Szent Márton napjához számos szokás fűződik. Márton napján szokták az addigra meghizlalt ludakat levágni és megsütni. Ennek a szokásnak az eredete több ezer évre vezethető vissza a régi pogány hagyományokig. E napra esett ugyanis a germánok hálaadó ünnepe a jó termésért, akik ebből az alkalomból többnyire libaáldozatot mutattak be az isteneknek. A liba különösen tisztelt

állatnak számított a rómaiaknál is, amióta a Capitolium lúdjai ébresztették fel a fáradt őrséget, mikor a gallok megpróbálták azt éjszaka elfoglalni. A Márton nap és a ludak egy másik monda szerint úgy is kapcsolódnak egymáshoz, hogy amikor Mártont püspökké választották, ő szerénységből, alázatosságból bebújt a libák óljába, hogy ne kelljen a magas méltóságot elvállalnia. A ludak gágogása azonban elárulta rejtekhelyét. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben élhessenek és ihassanak. Második farsangnak is hívták, mivel a középkorban a hónap közepén kezdődött el a karácsony előtti negyvennapos böjt. Ez volt tehát az utolsó alkalom a nyilvános lakomára. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” RJ

Október 23. Az ünnep, a fájdalom, gyász és az emlékezés napja volt az idei

Recommend Documents