NOL.hu Száraz puskaporra és a kis motorokra van szükség Negyedével csökkent az ipari termelés februárban Az ipari termelés februárban az előzetes, szezonálisan és munkanap-tényezővel kiigazított index szerint 4,1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál, és 25,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Átmenetinek bizonyult a januári, viszonylag jó adat, és egyelőre nem látszik az alagút vége. A puskaport azonban szárazon kell tartani, figyelmeztet Parragh László.
Korrekciók nélkül az ipari termelés 28,9 százalékkal esett a tavaly februári szinthez képest, az év első két hónapjában pedig 26,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Januárban az előző év azonos időszakához viszonyítva 22,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 21 százalékkal csökkent, az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított index 2,5 százalékos növekedést mutatott. Tavaly februárban az ipari termelés 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a kiigazítatlan adattal. Az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva - a termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Piaci elemzők szerint a magyar export szempontjából fontos európai országok visszaesése is tükröződik a magyar ipari termelési adatban, az eurózóna adataival összevetve nem meglepő a 25,4 százalékos februári csökkenés. Az ipari teljesítmény alakulása az első két hónapban szerintük beleillik az előrejelzésekbe, amelyek szerint éves szinten az idén öt százalékos gazdasági visszaesésre lehet számítani. Egybe arra is felhívták a figyelmet, hogy a visszaesés mértéke az év második felében a bázishatás miatt mérséklődhet - a válság termeléscsökkentő hatása Magyarországon 2008-ban a negyedik negyedévben már egyértelműen mutatkozott. Az előzetes adat rosszabb, mint az előrejelzések alapján készített konszenzus. Ez azt mutatja, hogy a januári viszonylag jó adat csupán átmeneti volt. Így most visszakerültünk arra a pályára, ami a decemberi adatok előre vetítettek - mondta a nol.hu-nak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. A januári vártnál jobb teljesítményben vélhetően az játszott komoly szerepet, hogy a gázkrízis miatt a hazai energiaszektor élénkebb termelésre volt állítva. Török Bálint, a Buda-Cash elemzője azt hangsúlyozta, hogy a mostani az elmúlt három hónap legnagyobb csökkenése. Ez pedig már egyértelműen a recesszió jele. Decembert még lehetett a év végi leállásokkal magyarázni a januárt pedig a gázhiánnyal. Ez pedig még jóideig eltarthat. Az előző év első felének bázisa még kedvező képet mutatott. Az első csökkenés júniusban jött 2008-ban. Ezt figyelembe véve a visszaesés a második félévben mérséklődhet, mivel akkor már romlottak a bázisadatok. Kondrát Zsolt hozzátette, nem látszik az, hogy az európai konjuktúra megmozdult, elindult volna. Bár van jónéhány olyan intézkedés - például roncsdíj - , amellyel próbálják felpörgetni az európai ipart, ám ezek csak egyszeri, átmeneti jellegű hatással járnak. Az intézkedés A roncsdíj nyomán alighanem döntő részben csak előrehozott vásárlásokról lehet beszélni, nem sok olyan vevő akadhat, aki nem akart vásárolni, s most a beígért kedvezmények díjak miatt mégis autókereskedésbe megy. Így pedig ezek a vásárlások később hiányoznak majd. Kondrát Zsolt hangsúlyozta, hogy a februári adatok nyomán nem változtatnak a Magyarországra vonatkozó előrejelzésükön. E szerint az ipari termelés éves, átlagos visszaesése 18,8 százalék lesz, amelyhez egy 5,2 százalékos GDP visszaesés társul majd. – Tagjaink hónapok óta folyamatosan jelzik, hogy nagy a baj. Az autóiparban becsléseink szerint 30-60, az ipari beszállítók körében 30-50, a turizmusban pedig 20-40 százalék a visszaesés. Megítélhetetlen, meddig fog tartani a zuhanás, annyi biztos, hogy nyár vége előtt semmilyen pozitív fejlemény nem várható – mondta lapunknak Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki
szerint nagy hiba lenne túlzottan leépíteni a kapacitásokat, hiszen a most elhalasztott kereslet előbb utóbb megjelenik a piacon. – Szárazon kell tartani a puskaport a jobb időkre. A krízist a túltermelés, a fogyasztás hitelekkel történő túlzott felpörgetése és a kialakult pénzügyi bizalomhiány okozta. Most el kell tűnnie a fölös gyártóegységeknek, de csak az ésszerű határokon belül – magyarázza. A visszaesést egyelőre megállítani nem lehet, tompítani azonban igen. – Be kellene indítani a kicsi, belső motorokat. Érdemes lenne például fokozni a termelést a nagy élőmunka igényű ágazatokban, a szőlő-, gyümölcs-, vagy zöldség-előállításban s ezek feldolgozóiparaiban. Ez munkanélküliek tömegeit szívhatná fel, talaj- és éghajlati adottságaink pedig helyzeti előnyt biztosítanának a piacon. Lenne mit keresni az egészségturizmusban is: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően megvan a szükséges infrastruktúra – szállodák, gyógyfürdők –, és szakemberből is találni eleget – teszi hozzá Parragh László. Ehhez azonban – mint mondja – a Bajnai-csomagon felül, amely az ország fizetőképességének megőrzésére alkalmas ugyan, a gazdaság dinamizálására azonban nem, gyors adócsökkentésre és az uniós pénzek kiosztásának felgyorsítására lenne szükség. – Ha nem marad több pénz a cégeknél vagy a munkavállalóknál, nem lesz, ami generálja a megtakarítást, a beruházást vagy a fogyasztást. A GDP-növekedés a rendszerváltás óta kétharmad részt az exportból, egyharmad arányban a belső fogyasztásból táplálkozik. Kiviteli piacaink megfagytak, a belső kereslet növekedése pedig leállt. Két éve az emberek a négy százalékos reálbér csökkenés mellett hitelekből még finanszírozták vásárlásaikat, eladósítva ezzel magukat, idén azonban már erre sem lehet számítani, így a fogyasztás visszaesése a reálbér csökkenésnél nagyobb mértékű lesz. Probléma az is, hogy az egyik lehetséges kitörési ponton, az EU-s források pályáztatása, odaítélése, átutalása terén rengeteg az anomália, és az országra nehezedő kamatteher, árfolyam is magasabb, mint azzal korábban bárki számolt – véli az MKIK elnöke.
Dátum : 2009.04.08. 0830
Adó : MTV 1 Műsor : Nap-kelte 3 ()
08:29:54-08:40:59
Mv.: - Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a vendégünk, jó reggelt kívánok! Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: - Jó reggelt! Mv.: - Múlt héten felbomlott a Reformszövetség. A hivatalos tájékoztatás arról szólt, hogy azért, mert a munkájukat elvégezték. Azért ez kérdéseket vet föl, mert nyilván letettek egy programcsomagot, ugyanakkor annak frissítését, a megváltozott gazdasági környezet miatt bejelentették, hogy elvégzik, illetve hát alig van két hete, hogy bejelentették, hogy a Társadalompolitikai Tagozat is elkezdi a munkáját. Ennek tükrében nehezen hihető, hogy azért bomlottak fel, merthogy elvégezték a munkájukat. P.L.: - Nyilván több ok közrejátszott. Mv.: - Ez volt a hivatalos verzió! P.L.: - De a legfontosabb ok az volt, hogy elvégeztük a munkánkat. Mi azt ígértük, hogy készítünk egy anyagot, amiben tükröt teszünk a magyar társadalom elé, elmondjuk, hogy hogyan néz ki a helyzet, és hogy szerintünk szakmai értelemben mit kellene csinálni. Ez megtörtént. Valóban változtak a peremfeltételek, erről sokat beszéltünk. Ezekhez hozzáigazítjuk az anyagot, ezt föl fogjuk tenni a honlapra, közismert lesz, vagy ismert lesz. Persze, e mellett érzékeltük azt is, hogy maga a Reformszövetség az olyan erővé vált, ami talán egy picikét túlnőtt rajtunk. Hiszen azt érzékeltük, hogy az emberek változást szeretnének, várják azt, hogy valaki elmondja, hogy merre kellene menni. És mi azt is elmondtuk az elején, hogy nem akarunk politikai szerepet. Nem akarunk semmilyen politikai döntéshozatali mechanizmusban részt venni. Nem akarunk párttá alakulni, nincsenek személyes ambícióink sem, ezért azt gondoltuk, hogy az a helyes, hogyha ezen a ponton kimondjuk azt, hogy mint szövetség, már nem bírunk, vagy nem készítünk álláspontot a jövőre nézve.
Mv.: - Ez azért nehezen érhető. Tehát amikor összejön egy ilyen társaság, mint a Reformszövetség, amelyben voltak volt politikusok is, vagy vannak volt politikusok. Azért nyilván feltételezhető, hogy a politika használni fogja magát a szövetséget, használni fogja az anyagát. Nem is feltétlenül negatív értelemben, a kis pártok pozitív értelemben pajzsra emelték a programjukat, és azért a nagy pártok sem voltak ellenségesek önökkel, leültek önökkel tárgyalni. Tehát azért nyilván feltételezhették, hogy ennek lesz politikai visszhangja. P.L.: - Persze, ebből indultunk ki. De azt gondolom, hogy amit megcéloztunk, azt elértük. Olyan közbeszédet váltottunk ki, olyan kérdések kerültek föl az asztalra, amiről korábban senki nem mert beszélni. Azokat az eredendő bűnöket, amiket korábban megfogalmaztunk. 13. havi nyugdíj, 13. havi közalkalmazotti béremelés, 50 százalékos béremelés, és sok-sok más dolgot azt föl tudtunk tenni a beszélgetésnek az asztalára, és ki tudta az ország tárgyalni. Mv.: - Azért az újságírók szeretnek összeesküvés elméleteket szőni. A hírtelen, tényleg azért a közvélemény számára hírtelen bejelentés hátterében az is állhat, hogy Glatz Ferencet miniszterelnökjelöltnek kérték föl? Illetve Oszkó Péter neve most már abszolút esélyes, és potenciális pénzügyminiszterként forog? P.L.: - Glatz Ferenc az egyik kezdeményezője volt a megszűnésnek. Tehát ilyen értelemben ez az összeesküvés elmélet semmiképp sem állja meg a helyét! Mv.: - Hát attól még kezdeményezheti, hogy ő a miniszterelnök-jelölt volt, tehát a kettő egymást nem zárja ki. P.L.: - Nem. Én azt gondolom, hogy ez nem így van. Hallottam egyébként ezt én is már több helyen, de ez nem így van. Mv.: - Tehát semmi köze nincs például Oszkó Péter adott esetben pénzügyminiszteri jelöltségének sem a hírtelen felbomláshoz? P.L.: - Azt érzékeltük, hogy személyes megkeresések vannak az alapítók körében is, és a szakértők körében is, és nyilván ez már egy politikai szerepvállalás irányába mutatott volna. Ezt nem szerettük volna. Tehát ezt mindenképpen el akartuk kerülni. Ilyen értelemben természetesen a döntésünkben az is benne volt. Mv.: - A Társadalompolitikai Tagozat azért befejezi a munkáját? Nekik az lett volna a feladatuk, gondolom Glatz Ferenc irányításával, hogy a válság társadalmi hatásait, illetve a Reformszövetség által letett program társadalmi hatásait mérjék meg. P.L.:- Mint szövetség szűntünk meg, mint személyek nem. Nyilvánvalóan a személyek azok a szervezetek, akik létrehozták, azok a szakértők, akik létrehozták, azok tovább dolgoznak. Glatz Ferenc jelezte egyébként, hogy ők valamikor szeptember tájékára el fogják készíteni kvázi magánalapon azt az anyagot, amit korábban megígértek. De ugyanígy a Békesi úrék is végzik a frissítését az anyagnak. Mv.: - Igen, azt, itt volt, elmondta a stúdióban. Jó, hát akkor lépjünk egyet, Bajnai Gordon programjából egyelőre csak azt a háromoldalas nyilatkozatot ismerjük, amelyet aláírt a szocialista frakció szinte minden tagja, és amit az SZDSZ is jóváhagyott. Többet egyelőre nem tudunk, de azt azért hallani, hogy itt nem állnak meg, tehát ennek azért még lesz egy gazdaságélénkítő lába is. Mi a véleménye az eddig nyilvánosságra került programról? P.L.: - Hát az anyagot nagyon korán olvastam. Talán egy kicsit Mv.: - Korábban, mint mi? P.L.: - Nem hiszem. A sajtóban ma minden megjelenik egy-két órán belül. Talán egy kicsit hevenyészett olyan szempontból, hogy nem bontja ki azokat a felületeket, amelyeket ki kellene bontania. Értem alatta, hogy tesz utalást adócsökkentésre, különösen az élő munkaterhek csökkentésére, de erről részletesen nem beszél, különösen nem beszél határidőkről, mert egyáltalán nem mindegy, hogy egy adócsökkentés az mikor lép életbe. Másrészt beszél gazdasági élénkítésről, tesz utalást az építőiparba ígért 1800
milliárdos csomagról, amiről ugye már lassan féléve hallunk, hiszen tavaly novemberben kerültek bejelentésre az 1400 milliárdos gazdaságélénkítő csomag, illetve az 1800 milliárdos építőipari csomag. Ezeknek ma már pályázati szinten jelen kéne lenni a gazdaságban. Tehát elérhetőnek kellene lenni. Ezekről nincsen szó. A másik, ami a megszorításokat illeti, vagy a kiigazítást illeti, ott sincs például kellő hangsúly az én olvasatomban azon, hogy a munkára bírás, vagy a munkába terelés, a munkanélküliségi segély, és a munkabér eltávolítása az minként fog megtörténni, hogyan fog megtörténni. Tehát azt gondolom, hogy ezeken az anyagokon még dolgozni kell ahhoz, hogy tényleg a felemelkedéshez vezessenek. Mv.: - Jó, hát azt nem is mondta, hogy ez a végleges, tehát P.L.: - Így van, így van! Mv.: - Azt tudtuk, hogy ez egy vázlat. P.L.: - Maga az anyag is így szólt, tartalmazza ezt. Mv.: - De gondolom azért a zömében, eddig nyilvánosságra került megszorító intézkedésekkel, mert azért erről tudunk sokkal többet, a gazdaságélénkítésről egyelőre nem. Azt gondolom, hogy nem áll távol az ön elképzeléseitől, hiszen nagyon sokszor mondják azt, hogy P.L.: - Így igaz! Mv.: - Nagyon sokszor mondják azt, hogy a Reformszövetség programja, és e között a program között sok hasonlóság van. De mondhatnék más programot is, nem csak a Reformszövetségét, mert nyilván nagyon nagy újdonságot nem lehet kitalálni a magyar gazdasági szerkezetben. P.L.: - Így igaz. Így van. Mv.: - Ezeket abszolút tarthatónak, jónak látja? Hozzátéve azt a szálat, hogy kérdés, hogy ez milyen társadalmi feszültséget fog felszínre hozni, és ez mit fog elsöpörni? P.L.: - A költségvetés kiadási oldala csökkentése megkerülhetetlen. Ha ezt az akciómát elfogadjuk, akkor onnantól kezdve a lépések egyenesen következnek. Hiszen, ha valaki végignézi a költségvetést, látja melyek a legnagyobb tételek, és látja melyek azok, amelyekből le lehet faragni. Ilyen értelemben ez az anyag nem véletlenül nagyon hasonlít a Reformszövetség anyagára, hasonlít egy csomó szakértői anyagra, mert tulajdonképpen azon az úton jár, ami az egyetlen létező út a kiadások csökkentése tekintetében. De az nem mindegy, és az nagyon fontos összefüggés, hogy a kiadáscsökkentés, az még nem hozza rendbe a magyar gazdaságot. Tehát a kiadáscsökkentéssel párhuzamosan nagyon fontos a gazdaság dinamizálása. Az egyensúlyi állapot egy költségvetés esetében az abszolút egyensúlyi állapot, az a nulla. Amikor semmi nem történik. Hát most nyilvánvaló, hogy ez a csomag tovább fogja csökkenteni a GDP-t. Emiatt az államháztartási bevételeket is. Tehát nekünk a kereslet élénkítésre, a piacélénkítésre is koncentrálni kell. Ebben nagyon szívesen segítünk a kormánynak, akár technikai értelemben, akár szakmai értelemben. Mv.: - Kezdeményeztek egyébként találkozót? Bajnai Gordon kezdeményezett önökkel találkozót? P.L.: - Még nem, de közöttünk van egy folyamatos viszony, hát az elmúlt években napi viszonyban voltunk egymással. Azt gondolom, hogy előbb meg kell alakulni a kormánynak, ki kell alakítani a személyi struktúrát, és utána neki kell állni ennek a gazdaságélénkítő csomagnak. De én nagyon félek attól, és azért feszegetem ezt ennyire, mert ha megakadunk a kiadáscsökkentésnél, és a gazdaságélénkítést nem kezdjük el, akkor felesleges az áldozat. Tehát meg kellene értetni az emberekkel, hogy a kiadáscsökkentés elengedhetetlen. Ha ez megtörténik, és megindul egy gazdaságélénkítés, akkor annak előbb-utóbb mindenki nyertese lesz. Mv.: - Érdekes, hogy nem sokkal ön előtt Róna Péter volt itt, és az ő álláspontja, elmélete azért markánsan különbözik a most legtöbbet hangoztatott elméletektől. Ő például azt mondja, hogy nem, első helyre nem az egyensúly megtartását kellene tenni, hanem a gazdaságélénkítést, mert addig nem lesz egyensúly, amíg a gazdaság nem pörög fel.
P.L.: - Hát a rendszerváltás óta végigköveti, sőt már a rendszerváltás előtt végigkövette Magyarországot az a vita, hogy növekedés, vagy egyensúly, vagy növekedés, és egyensúly. Én azt gondolom, de hát ezt hosszabban kéne megvitatni, hogy a mai Mv.: - Meg nem velem, hanem Róna Péterrel! P.L.: - A mi környezetben Magyarország nem tehet mást, minthogy az egyensúly irányába mozog, mert nem finanszírozzák az országot. És ha nem finanszíroznak bennünket, az beláthatatlan következményekkel jár, az árfolyamban, a kamatterhekben, és sok minden másban. Mv.: - Ön szerint egyébként milyen léptékű, - mindig meg szoktuk ezt ilyen százmilliárdokban határozni, gazdaságélénkítő lépésekre lenne szükség. Természetesen figyelembe véve, hogy az egyensúly ne boruljon? P.L.: - Én nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert én évek óta mindig ugyanazt a számot mondom, én Mv.: - Ezermilliárd! P.L.: - Én ezermilliárdos nagyságrendről szoktam beszélni. Ennek egyetlen oka van. Egy gazdaság megmozdításához legalább 3-4 százaléknyi átrendezésre szükség van. Hogyha az fél százalék az semmit nem hat. Mv.: - De ez megoldható máról, holnapra? Tehát a jelenlegi klímában ez az ezermilliárdos gazdaságélénkítés megoldható csak mondjuk rendszeren belül, hogy átcsoportosítunk bizonyos típusú adókat? Mondjuk a fogyasztásit növelem, az élőmunkát terhelős csökkentem? P.L.: - Miért ne lehetne? Miért ne lehetne? Hogyha van arra elhatározás Mv.: - Hát ha ez ilyen egyszerű lenne, miért nem csinálták eddig? P.L.: - Ha arra van elhatározás, hogy a költségvetést csökkentsék, és a kiadási oldalból jelentősen vágjanak olyan területeken, ami egyébként láthatóan nagyon komoly társadalmi feszültségeket fog okozni, akkor miért ne lehetne egy erőteljesebb adó átrendezést megcsinálni? Miért ne lehetne az uniós forrásoknak a valóban a gazdaságba terelését felgyorsítani? Nekem az a félelmem, hogy évek óta beszélünk az uniós pénzekről, évek óta. És az intézményrendszer rossz, a működési mechanizmus rossz, a pályázati rendszer rossz, és ez a pénz nem jut el végül is a gazdaságba. És látjuk, pontosan látjuk, hogy hol vannak az anomáliák. Nevetnek rajtunk egyébként. Mi is néha magunkon, kínunkban, hogy az előlegek nem mennek ki. Az előleg számlákat nem fizetik ki. Hogy az elbírálási mechanizmus hibás, és mégse tudunk ezen túllépni. Mv.: - Pedig még azt mondják a magyar uniós pénzek kifizetésére, hogy az egyik legjobban teljesítő az EU tagállamok közül. P.L.: - Ez az első költségvetési ciklusra igaz, tehát a 2004- 2006 közötti ciklusra. Mv.: - Meglátjuk. Szerintem, ha többet tudunk majd a Bajnai csomagról, akkor újra várjuk szeretettel, és beszélünk a részletekről, köszönöm szépen, hogy itt volt! P.L.: - Örömmel jövök!