15 éves a Jogtár
CompLex magazin
15 éves a Jogtár
Ünnepi köszöntő Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1993 szeptemberében kapták kézhez előfizetőink az első CompLex – akkori írásmóddal: CompLEX CD Jogtár lemezt. Most, 2008 őszén a száznyolcvanadikat küldjük! Másfél évtized alatt a mosolygó kisbabából ugri-bugri bakfis, a bakfisból fiatal anyuka, az anyukából érett nő lesz. De mire volt nekünk elég az első tizenöt év? A filozófia szerint a történelem különféle szereplői – eszmék, államok, intézmények, emberek – nem azonos léptékkel élik az életüket. Nekünk például elég volt egy-két emberöltőnyi idő, hogy elfogadjuk az evolúció elméletét. A katolikus egyház nevében II. János Pál azonban csak a Fajok eredete publikálása után 137 évvel, 1996-ban tett elfogadó nyilatkozatot, egyes USA-beli államokban pedig még most sem elfogadott a darwini tanítás. Amikor megpróbáljuk számba venni, mi minden történt a Jogtárral, sokféle szempontból kell megítélnünk az eseményeket, változásokat. Más fontos az ügyfeleknek, programozóknak és szerkesztőknek, más a kiadónak, más a jogot alkotó, a jogot alkalmazó állami intézményeknek. Amikor 1993-ban elindultunk, senki sem látta előre, hogy hová jutunk. Éreztük, hogy a számítógépre egyre nagyobb szükség lesz, mert a jogrendszer gyarapszik, a változások pedig egyre gyorsabban követik egymást. Hittünk benne, hogy a papírkiadványokhoz képest tudunk olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekre egyre nagyobb szükség lesz. Ám azt nem reméltük, hogy piacvezetők leszünk, hogy a Jogtár tulajdonnév szinte köznévvé válik, hogy a Jogtárat mint általában az infrastrukturális szolgáltatásokat, sokszor már észre sem veszik – csak a hiánya tűnik fel. Az imént nőkhöz, asszonyokhoz hasonlítottuk a Jogtárat. Amikor rá gondolunk, önkéntelenül is nőnemű dologra gondolunk. Reméljük, hogy képzeletben Önök előtt is így jelenik meg e számunkra fontos és kedves kiadvány. A siker sokféle miértjét próbáljuk bemutatni Önöknek e magazinmelléklet oldalain. Csupán egyet emelnék ki: egy olyat, melyet a történelem alanyai közül csak mi, emberek érthetünk. Nálunk tizenöt éve kezdődik úgy a nap, hogy megkérdezzük, „milyen a mai közlönyünk?”, s folytatódik azzal, hogy „kész vagyok, online-ba tettem, kinek segíthetek?” De ha jobban belegondolunk, ez a történet mégis elsősorban Önökről, ügyfelekről szól. dr. Jablonszky László főszerkesztő
18
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
1993 – 2008
Tizenöt esztendő 1993 nem egy könnyen felejthető év. Már az időjárása sem volt átlagos, az évtized talán leghidegebb éve volt. A világ azonban forrongott. Északon Csehszlovákia két államra bomlott. Déli határainknál háború dúlt, ekkor rombolták le a Csontváry által is megfestett mostari Öreg-hidat. A Vatikán és Izrael diplomáciai kapcsolatot létesített, Dél-Afrika új alkotmányt, Nelson Mandela pedig Nobel-békedíjat kapott. Itthon hosszú betegség után elhunyt Antall József, a szabad választások utáni első kormány miniszterelnöke. De különös esztendő volt 1993 technikatörténeti szempontból is. Az első PC-k irodai alkalmazása 1991-ben indult Magyarországon, a gépek és a hozzáértő felhasználók száma 1993-ra érte el a piaci szempontból jelentős mennyiséget. Ebben az évben kezdték nagy számban vásárolni a felhasználók a számítógépbe szerelhető CD-ROM olvasókat, és jelentette be a CERN, hogy az addig zárt, csak egyetemi és katonai kutató szervezetek által használható internetet bárki számára hozzáférhetővé teszi. Ekkor fogadták el a WWW-szabványt, s jelent meg az első böngésző program, a Mosaic. Az adatok szerint a nyolcvanas évek legvégén elbizonytalanodott a politika, és a jogalkotás volumene (jogszabályok száma, terjedelme, Magyar Közlöny terjedelme) először csökkent, majd a szabad választások után kissé nőtt, 1991–1992-ben viszont stagnált. 1993-ban ugyana kkor robbanásszerű változások indultak. A Magyar Közlöny 11 607 oldalon jelent meg, az előző évinek ez majd’ a két és félszerese. Bár a jogszabályok száma szinte azonos volt az 1990. évivel (116 törvény, 185 kormány- és 307 miniszteri rendelet), ám az oldalszám szerinti terjedelem már 65 százalékkal meghaladta az 1990-es értéket. A jog egyre részletesebben, egyre több paragrafusban, bekezdésben és mellékletben ragadta meg a tárgyát. A politika hagyományosan 1990 tavaszától, az első szabad országgyűlési választásoktól számítja a rendszerváltást. Ez téves, mert az átmenet folyamat volt sok-sok cezúrával, sok-sok eseménnyel. Már a magát reform
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
országgyűlésnek nevező 1985–1990 közötti ciklus is számos jogállami és szabadpiaci törvényt alkotott, például a sajtó, a sztrájk, a gazdasági társaságok vagy az adózás terén. A köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki, ekkor szűnt meg az Elnöki Tanács és az általa kibocsátott jogforrás, a törvényerejű rendelet. Az Alkotmány bíróság 1990 januárjában kezdte meg működését, jogalkotásunk ekkor került alkotmányos kontroll alá. Az európai integrációt elősegítő jogharmonizáció 1994-ben indult a társulásról szóló I. törvénnyel, a csatlakozást pedig a 2004. évi XXX. törvény állapította meg. E példák jól mutatják, hogy a rendszerváltás valóban folyamat volt, s 1993–1994 időszakában vett egy nagyon új irányt. 1993-ban még mindössze 5 éves volt a most 20 éves jogalkotási törvény. Alig voltunk túl az első évek zavarán, és a Jat., az 1987. évi XI. törvény akkor még feszesnek, az igazi életviszonyokhoz nagyban igazodónak tűnt. Két ok miatt tiszteltük a törvényt. Az egyik, hogy 1988. január 1-jei hatálybalépésével helyreállította a törvényhozás (és általában a népképviselet) elsődlegességét a rendeleti jogalkotással szemben. Bár még ma is jó néhány törvényerejű rendelet van hatályban, az alapvető törvényhozási tárgyak felsorolásával biztosította, hogy a legfontosabb életviszonyok az Országgyűlés által, törvényben legyenek szabályozva. A másik ok, hogy megszüntette a körlevelekkel, iránymutatásokkal és más hasonlókkal való jogalkotás lehetőségét. Jogi normát ettől kezdve csak jogalkotó szerv (Országgyűlés, kormány, miniszter, önkormányzat, MNB) alkothatott, és csak meghatározott formában (törvény, rendelet). A jogállamiságnak megfelelően a jogrendszer áttekinthetőbb, a jog könnyebben megismerhető lett. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a Jogtár 1993-ban épp időben érkezett. A technikai fejlődés szintje, a jogrendszer változásai, a piacgazdaság kiépítése és az európai integráció mind-mind igényelte a számítógépes jogszabálykiadásra való áttérést, a legkülönfélébb állami szervek által kibocsátott dokumentumoknak egy könnyű kereshetőséget biztosító kiadványba való gyűjtését.
19
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
Kizárólag elektronikusan Az első, augusztusi zárású CompLex CD Jogtár szeptemberben került ügyfeleinkhez. Már ekkor megtestesítette azt az elvet, hogy a kiadó van az ügyfelekért, s nem fordítva. Volt ügyfélszolgálat és technikai segítségnyújtás, súgó és hírlevél, nem sokra rá tantermi oktatás, joghallgatói és bírói kedvezmény. Legfontosabb versenyelőnye kétségkívül az volt, hogy már a kezdetektől kizárólag elektronikus kiadványnak készült. Nem volt másodlagos egy jövedelmező papírkiadvány mellett, így a megjelenítő programra, és a program által kezelt metaadatokra is nagy figyelmet fordíthattunk. Másfél évvel az indulás után a lemez már 8 adatbázist tartalmazott, az időgépes jogszabályok száma pedig meghaladta az 1300-at. A Jogtár ezzel mindenféle papírkiadvány elé került. Nem foglalt helyet az irodában, s akár egy megbeszélésre is el lehetett vinni. A havi telepítés lényegesen egyszerűbb és gyorsabb volt a cserélhető lapos kiadványok pótlapozásánál, napok helyett csupán néhány percet igényelt. Mivel terjedelmi korlátok egyáltalán nem gátolták a rendszer bővítését, az átalakulás követelményeinek megfelelően egybefogta a jogszabályokat, az alkotmánybírósági és bírósági határozatokat, továbbá a hatályos, a múltbeli és a jövőbeli szövegváltozatokat is. Az utóbbi, azaz az időgép jelentőségének megértéséhez figyelembe kell venni, hogyan dolgoztak a szakemberek azokban az időkben, amikor még ritkán módosultak a
jogszabályok. A szakterületükhöz tartozó változásokról füzetben indexet vezettek, az új jogszabályszövegeket meg kiollózták a Magyar Közlönyből, és beragasztották a zseb-jogszabálygyűjteményükbe. Kiadói segítségre nemigen volt szükségük, olyan ritka és kevés volt a tennivaló. Ezeket az időket idézi a Jat. most hatályos, de mára igencsak elavult egyik szabálya: „a Kormány által kijelölt szerv vagy személy gondoskodik arról, hogy a (...) Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét ötévenként kiadják”. Nos, a Polgári Törvénykönyvet 1960 és 1990 között mindössze 27-szer, 1991 és 2000 között viszont már 40-szer módosították. Nyilvánvaló, hogy a jog ilyen gyors avulása a 90-es évek elején újfajta eszközök és módszerek bevezetését igényelte, és a piac többféle kísérletbe kezdett. Csupán egyetlen érdekesség ezek közül. Egy társaság egy időben azzal próbálkozott, hogy a friss jogi információkat teletext-szerűen a televízión keresztül közvetítse. Ki tudja? Az internet és a digitális televízió mai fejleményeit látva, talán nem is annyira földtől elrugaszkodó volt az ötlet, csupán korai. A jogszabályok időgépesítése fokozatosan valósult meg, számítástechnikai okokból 1945. január 1-jével indult. Ez azt jelenti, hogy az ez előtt alkotott és módosított jogszabályok első szövegállapota nem „közlönyállapot”, hanem az 1945-ös változat volt. A számítógép teljesítményének növekedésével ez persze ma már nincs így, s minden változat rendben lekérdezhető.
A magyar jogrendszer Alkotmányos ellenőrzés (AB határozatok)
Törvények (Országgyűlés) Kormányrendeletek
Európai Unió joga
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
Miniszteri rendeletek
Önkormányzatok rendeletei*
* Az önkormányzati rendeleteknek nincs központi nyilvántartása, számuk és terjedelmük nem ismeretes.
20
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
Időgép – az Alkotmány preambulumai 1949. augusztus 20. „A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és országépítő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya...” 1972. április 26. „Magyarországot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket. Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály – szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel – kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit. Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján...” 1989. október 23. „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg...”
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
21
CompLex magazin
15 éves a Jogtár
Piacvezető szolgáltatás Mint minden kisvállalkozás a kilencvenes évek elején, úgy a KERSZÖV Kft. is számos gyermekbetegséget hordott ki lábon, talán csak a tulajdonosi „lilazakót” kerülte el. A reklámgrafika esetlen volt, a szerkesztőség pedig előbb egy zuglói családi házban, majd néhány éven át a kispesti kiserdőben álló (használaton kívüli) víztoronyban üzemelt. Hősi idők voltak ezek. Amíg a felhasználók a legújabb jogi rendelkezésekkel ismerkedtek, próbálták az új és új szolgáltatásokat, addig a szerkesztők egyik legfőbb gondja az volt, hogy a környező bokrokban élő hajléktalanokat, az itt megforduló szipusokat és pásztorórázókat távol tartsák az amúgy sem hétköznapi épülettől. Tegyük hozzá: nem mindig sikerrel, de a felhasználók ebből vélhetően mit sem vettek észre. 1996-ban jelent meg az online szolgáltatás, alig két évvel azután, hogy az első nem egyetemi internetes kapcsolatokat kiépítették hazánkban. A déli küldéssel az aznap kihirdetett új jogszabályok kerültek a felhasználókhoz, a délutánival a jogi szerkesztést is igénylő, módosított vagy hatályon kívül helyezett joganyagok. Piacvezető szolgáltatás volt, s nemcsak azért, mert napi frissítésben biztosította a változott joganyagokat, de azért is, mert az új és módosított jogszabályokat integráltan szolgáltatta. Magyarán nem Word-fájlokat küldtünk, és a Jogtár majd’ minden metaadata és keresési funkciója kapcsolódott a tárgyhavi joganyagok kezeléséhez is. A felhasználók körében sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a közlönyöket karakterfelismerő programokkal dolgozzuk fel, ez az oka az online gyorsaságának. A tévedés onnan ered, hogy a Recognita és a másféle OCR-programok valóban szédületes fejlődésen mentek át tízegynéhány év alatt, ma már sokan használják ezeket otthon is. A vékony papírra nyomott, át-
22
tetsző közlönyökkel azonban még ma sem birkóznak meg tisztességgel. Amin az emberi szem átsiklik, az a szkennernek adat, a feldolgozó programnak pedig „piszok”, amellyel nem tud mit kezdeni. A legutóbbi időkig ezért úgy folyt a munka, hogy az adat-előkészítő munkatársak kétszer gépelték le a közlönyt, majd egy komparálónak nevezett program segítségével összehasonlították, nincs-e eltérés a változatok között. Ha volt, azt a közlönnyel összevetették, s szükség esetén javították a hibát. Ma már persze másképp van. 2008 júliusától, a Magyar Közlöny elektronikus közzététele óta, az interneten elérhető fájlokkal dolgozunk, s a papír csupán segédeszköz a korrektoroknak és a jogi szerkesztőknek. Apropó: olvasás. A munkafolyamat még ma sem hagyható el, fejlődjék akármilyen gyorsan is a digitális technológia, s tűnjék akármilyen régimódinak is emiatt a Jogtár. Az elválasztások, a címek és táblázatok formázása, az OCR- és a helyesírás-ellenőrző program „félreolvasása” vagy ne adj’ isten a jogalkotói hibák, mindmind állandó emberi odafigyelést igényelnek. Ha már itt tartunk, érdemes szót ejteni a formázásról is. A Jogtár a kezdetektől egységes stílust használ, legyen szó törvényről, bírósági határozatról vagy egy egyszerű és rövid közleményről. Kétségtelen, hogy a sikerének ez is a titka, még az internet világában is. Amikor két-háromszáz dokumentumot kell átlapozni, hogy megtaláljunk egy fontos jogi információt, egyáltalán nem mindegy, hogy a szem tud-e szaladni a képernyőn vagy sem. De hozzáadódik ehhez néhány egyéb jogtáras szolgáltatás is, például hogy a keresett szavak piros kiemeléssel jelennek meg, vagy hogy a space billentyű megnyomására egy következő találatra ugrik a program a dokumentumon belül. Ez mind-mind gyorsítja és egyszerűsíti a keresési munkát.
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
Híres jogi gyűjtemények és kiadványok • Ismeretlen szerző 1015 körül írásba foglalja Szent István király intelmeit Imre herceghez (Libellus de institutione morum ad Emericum). A mű nem igazi törvény, de István 1038 körül írásba foglalt törvényeivel együtt része lesz a Corpus Jurisnak. • III. Béla 1181-ben elrendeli, hogy az elé kerülő ügyeket írásba foglalják. A magyar állami élet írásbelisége megkezdődik. • Mátyás 1486. évi törvénye (Decretum majus) kísérletet tesz az egységes országos jog megteremtésére. Ez az első magyar nyomtatott törvénykönyv. • Werbőczy István királyi ítélőmester egységes jogkönyvet szerkeszt. A Hármaskönyvet (Opus Tripartium Juris Consuetudinarii Inclyti Regni Hungariae) az 1514. évi országgyűlés nem iktatja törvénybe. Mint szokásjog azonban elterjed, és 1848-ig hatályban marad. • Mosóczy Zakariás és Telegdy Miklós püspökök 1584-ben újabb magángyűjteményt tesznek közzé, mely a későbbi Corpus Juris Hungarici alapja lesz. • Szentiváni Márton nagyszombati jezsuita nyomdász 1696-ban megjelenteti gyűjteményét Magyarország valóságos joga (Corpus Juris Hungarici) címmel. • Kovachich Márton György a 18. század végén kiadja a Corpus Jurisból kimaradt régi törvényeket kritikai jegyzetekkel. • Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósítások (1832–36) és Törvényhatósági Tudósítások (1836–37) címmel lapot szerkeszt. Célja a jogalkotás nyilvánosságának, a jogbiztonságnak a megteremtése. Lapját 1837-ben betiltják, őt magát 4 évi fogságra ítélik. • 1848. június 8-án megjelenik az első magyar hivatalos lap, a Közlöny. • A Magyar Tudományos Akadémia 1896-ban megjelenteti a Corpus Juris újabb kiadását. A latin nyelvű jogszabályok magyar fordításait is tartalmazza. • 1945. január 4-én Debrecenben megjelenik a Magyar Közlöny. • 1988-ban a rendszerváltás egyik kezdeteként hatályba lép a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény. Visszaállítja az Országgyűlés jogalkotói tekintélyét. Hivatalos kiadványok: Magyar Közlöny, Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye (évenként), Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (ötévenként). • 1993 szeptemberében piacra kerül a CompLex Jogtár CD kb. 20 000 dokumentummal, havi frissítéssel. • 1996-ban elindul az Online Jogtár szolgáltatás napi frissítéssel. • 2003-tól a legújabb jogszabályokat és a Corpus Juris magyar nyelvű részét bárki szabadon, térítésmentesen letöltheti (www.1000ev.hu). • 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. Ugyanekkor megjelenik az EU jogszabályait is tartalmazó CompLex Jogtár Plusz. • 2006-ban hatályba lép az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény. Elrendeli, hogy a hatályos jogszabályokat az interneten (egységes szerkezetben is) közzé kell tenni. A CompLex Kiadó részt vesz a magyarorszag.hu és a budapest.hu oldalak működtetésében.
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
23
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
Megjelenik a CompLEX CD Jogtár 20 000 dokumentummal
Elindul az Időgép
Adatok: jogszabályok és javaslatok, bírósági döntések, bibliográfia, iratmintatár
Naponta frissül az Online Jogtár
Online elérhetők a közbeszerzési hirdetmények
A CompLex CD Céghírek a céginformációs rendszer adatait adja
1990-93 között 2290 jogszabály születik
1993
Megalakul a Horn-kormány
1994
Jogharmonizációs program indul
1995
Oláh György kémiai, Harsányi János közgazdasági Nobel-díjat kap
A CERN bejelenti, az internet szabad és ingyenes
Lerombolják a 16. sz-i mostari Öreg-hidat
24
1994-97 között 3090 jogszabály születik
1996
1997
Meghal a Wolf-díjas Erdős Pál matematikus
Megjelenik a Netscape Navigator és a Windows 95
Mexikóban felkelés tör ki a neoliberális globalizáció ellen
II. János Pál pápa elfogadhatónak tartja az evolúció elméletét
Észak-Koreában éhínség pusztít
A DOS, Windows és Unix platformok után elkészül a JAVA-alapú Jogtár
A Wolters Kluwer tulajdonába került kiadó egyesül a KJK-val
Felhasználók tesztelik az új programot
Kiegészítő adatbázisok: Adó-TB CD, Önkormányzat CD
Megalakul az Orbán-kormány
Magyarország a NATO tagja
1998
A Millenniumra megjelenik a Corpus Juris Hungarici CD
1999
2000
Somorjai Gábor ké- Lovász László mikus Wolf-díjat kap matematikus Wolf-díjat kap
A vízilabdaválogatott olimpiát nyer Sidney-ben
Megalapítják a Google-t
Y2K dátumváltás
Teljes napfogyatkozás Európában és Magyarországon
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
15 éves a Jogtár Az eladott Jogtárlemezek száma 1 millió
Megjelenik a CompLex CD Közlönytár kiegészítő lemez
35 hivatalos lap minden Az új jogszabályok joganyaga a lemezen a kiadói honlapról térítésmentesen letölthetők
1998–2001 között 3800 jogszabály születik
2001
A kiadó az előállítási folyamatokat az ISO 9001:2001 szerint végzi
Piacra kerül a CompLex Jogtár Plusz az EU jogszabályaival
Novembertől DVD-n kapható a Jogtár, minden előfizető DVDmeghajtót kap
A KJK–Kerszöv CompLex Kiadó Üzleti és Tartalom-szolgáltató Kft. néven folytatja munkáját
Jogtár Expressz néven egyszerűsített felületet kap a program
A Hírlevelet felváltja a Magazin
Elindul a megújult honlap, fél év alatt 120 000 látogató
350 millió szó a lemezen: kinyomtatva 165 méter magas tornyot adna
A Jogtár hivatalos adatbázisok alapja (magyarorszag.hu, budapest.hu)
Elindul a CompLex Partner Program
Az e-mailes Magyar Közlöny-hírlevél megrendelőinek száma 4000
500 korabeli 50 hivatalos lap, jogszabállyal, 340 ezer dokumentum történelmi dokumentu- az adatbázisban mokkal, videóval jelenik meg a Jogtár
2002–2005 között 4750 jogszabály születik
Megalakul a második Gyurcsány-kormány
Megalakul a Medgyessy-kormány
2002
CompLex magazin
Magyarország az EU tagja
2003
Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kap
2004 A vízilabda-válogatott Athénban ismét olimpiát nyer
2005 Meghal Puskás Ferenc labdarúgó
Elindul a magyar Wikipédia
Terrortámadás éri az Egyesült Államokat
Szökőár pusztít Délkelet-Ázsiában
Hatályba lép a környezetvédelemi Kyotói Jegyzőkönyv
2006
2007
Meghal Ligeti György Wolf-díjas zeneszerző
Charles Simonyi, a Microsoft vezetője űrrepülésen vesz részt
Évente 12,4 milliárd e-mailt küldenek
A vatera.hu internetes áruház felhasználóinak száma eléri a 440 000-et
Az Európai Alkotmány pótlására elfogadják a Lisszaboni Szerződést, elsőként a magyar parlament iktatja törvénybe
Franciaországban és Hollandiában elutasítják az Európai Alkotmányt
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
25
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
Több, mint kiadó Miután a Jogtárat kiadó KERSZÖV Kft. – a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadóval együtt – a világ második legnagyobb szakmai befektetőjének, a Wolters Kluwernek a tulajdonába került, az egykori versenytársak 1999-ben közös székházba költöztek, alkalmazottai pedig kollégák lettek. A kiadó KJK–KERSZÖV néven folytatta a közös munkát. A változásokból eleinte nyilván csak kevés volt érzékelhető a kívülállóknak. Megszűnt a KJK által kiadott JOGIKUS CD jogszabálygyűjtemény, a Jogtárhoz viszont kiegészítő szakadatbázisok készültek, elsőként az adózás és a közigazgatás témájában. Hogy a megszokott színvonal a változás és költözés ellenére sem csökken, arra ha más nem is, az „új” kiadói épület biztos garancia volt. A ma csinos, szépen felújított és átalakított ház korábban kubai szövőnők munkás szállójaként üzemelt. Bár a szombat esti pofozkodás ideérkeztünkkor viszonylag hamar abbamaradt, a Prielle utcaiak emlékezete és a huzatos ablakok éneke néhány évig még őrizték a korábban itt lakók emlékét. A CompLex Adó-TB CD és CompLex Önkormányzat CD kiadványokat hamarosan újabbak követték. Piacra került a személyzeti, munka- és köztisztviselői ügyekkel foglalkozó HR-Munkajog, a legfontosabb magyar jogszabályokat angol és német fordításban is tartalmazó HMJ, vagy a ma több mint ezer szerződés- és egyéb mintát tartalmazó Iratmintatár CD. Ezeknek az adatbá-
zisoknak volt egy nagyon fontos nóvuma a Jogtárhoz és a korábbi kiegészítő adatbázisokhoz (CompLex Céghírek, közbeszerzési közlemények) képest. Míg ezek a kiadványok lényegében állami és önkormányzati szervek által kibocsátott dokumentumokat adtak könnyen kezelhető formában, addig az újaknál már döntő lett a kiadó és szerzői által előállított szakmai tartalom. „Több, mint kiadó. Szakmai partner” – ez a mondat lett a védjegyünk. Az elmúlt két évtizedben sokféle vélemény fogalmazódott meg hazánkban a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban. Dicséretből, bírálatból is van elég. Tény, hogy a külföldi tulajdonos új kiadói módszereket hozott, sőt az első években a vállalatvezetést is külföldiek látták el. Projektszemlélet, heti és havi számviteli kimutatások, büdzsétervezés – csak néhány kifejezés és módszer azok közül, amelyeket bevezetnünk és tanulnunk kellett. Tagjai lettünk ugyanakkor egy európai, illetve a világ számos országára kiterjedő nagy közösségnek. Más kiadók termékeivel, munkamódszereivel ismerkedhettünk meg, tanulságos kampányokról, sikerekről hallhattunk, konferenciákra, vezetői megbeszélésekre utazhattunk más országokba. És még egy. Nincs vállalati himnusz, kötelező torna vagy ordítós fáramászás, van ugyanakkor szociális juttatás, kulturális program és odafigyelés, törődés.
Évente kibocsátott jogszabályok terjedelme*, 1985–2007 • 1985-ben 1525 oldal volt az év során kibocsátott új jogszabályok terjedelme. 2007-ben 29 431 oldal. • Az új jogi információk éves mennyisége napjainkban 19-szer több, mint 22 évvel ezelőtt. oldal
* Önkormányzati rendeletek nélkül
26
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
Vízválasztó: 2000 A 2000-es év vízválasztó volt kiadónk életében is. Egyrészt szerencsésen túljutottunk a dátumváltáson, másrészt megjelent az év során egy máig kedves kiadványunk, a Corpus Juris Hungarici CD. Mint tudjuk, a világ nem dőlt össze 2000-ben, vagy legalábbis nem arra dőlt... De félretéve a tréfát: az Y2K felkészülés volt az első igazán nagy projekt az új, kibővült kiadó életében. Az időközben óriásira duzzadt programkódot a megelőző évben teljeskörűen felülvizsgáltuk, ezenkívül ügyfeleinkkel is újszerű kommuniká cióba kezdtünk annak érdekében, hogy a Jogtár mindenkinél rendben használható legyen. A CJH a magyar államalapítás 1000. évfordulójára készült. Tudtuk, hogy nem várható tőle kiugró üzleti siker, de nem is ez volt a célja. Meg szerettük volna mutatni, hogy a Jogtár technológiája másféle kiadványok publikálására is alkalmas. Szerettünk volna valami maradandót alkotni a jeles évfordulóra, ami épp a most élő nemzedékeknek az idejére esett. Végül demonstrálni szerettük volna, hogy egy nagyvállalatnak is van társadalmi felelőssége és szerepe, és hogy a KJK–KERSZÖV felismerte ezt. A CJH nem pusztán digitális ismétlése az 1896-os millenniumi kiadásnak, annál jóval bővebb. Az eltelt száz évben ugyanis újabb királyi törvények kerültek elő, továbbá nagyszámú törvényt hagytak ki jogi vagy politikai okokból annak idején az eredetiből (pl. erdélyi törvények, 1848-as törvénycikkek, 1919-es néptörvények). 2003-ban, a Jogtár 10. születésnapja alkalmából az adatbázis magyar nyelvű anyagának egy jó részét közzétettük az interneten is. Ma bárki számára korlátozás nélkül elérhető a www.1000ev.hu címen, havonta több ezer letöltést regisztrálunk. A 2000. év, majd ezt követően az új internetes technológiák kifejlesztése megerősítette társadalmi sze-
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
repvállalásunkat, és ettől fogva egyre több ingyenes tartalommal jelentkeztünk. Havi frissítésben kitettük az internetre az Országgyűlés által alkotott törvények és határozatok közlönyállapotú szövegeit. Később kifejlesztettük a JogNaptár szolgáltatást, ami három hónap változó joganyagainak az ingyenes letöltését biztosítja. Változásmutatókat, e-mailes hírleveleket készítettünk, s tettük elérhetővé nem csak a fizetős ügyfeleinknek. 2003 szeptemberében indítottuk útjára a CompLex Magazint, melyet most is kezében tart a Kedves Olvasó. A kezdetben 24 oldalas, majd 32 oldalasra bővülő magazin a Hírlevélből nőtte ki magát, melyet a kezdetekkor, 1993-ban még egy temető házi nyomdájában készítettek, melléküzemágban, két gyászjelentés között. A helyzet szerencsére néhány hónappal később már megváltozott, és tíz éven át egy megbízható nyomda állította elő, hogy a Jogtár előfizetői a lemez mellé további információkhoz jussanak. A Hírlevél nyomában született meg a magazin, hogy a lemez mellé csomagolva az előfizetők pihenésképpen olvashassanak moziról, színházról, autóról, táplálkozásról, internetről, és sok minden másról, s felejtsék el egy kicsit a jogszabálytengert. (De csak egy kicsit, mert a Változásmutató, a Súgó, és A hónap krónikája rovatok azért a lemez tartalmához kapcsolódnak.) Büszkék vagyunk a kiadványban megjelenő színvonalas interjúkra is, melyek a hazai társadalmi, gazdasági, politikai élet jeles szereplőivel készülnek hónapról hónapra. Pályaképtár címmel kötetbe is gyűjtöttük az első csaknem három esztendő interjúit, s a folytatás 2008 novemberére készül el Pályakép-tár II. címmel, újabb két tucat interjúval.
27
CompLex magazin
15 éves a Jogtár
Csatlakozás az Európai Unióhoz és a tartalomipari szolgáltatókhoz 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió tagja lett. Ez kodifikációs szempontból azt jelenti, hogy azóta az EU egyes szerveinek a jogszabályait közvetlenül is alkalmazzák hazánkban, illetve hogy a magyar jogalkotónak is – saját jogalkotása során – figyelembe kell vennie bizonyos eu-s előírásokat, követelményeket. Bár a jogharmonizációs felkészülés kerek tíz évet vett igénybe, maga a csatlakozás mégis sok munkát adott. A változások jelentős része ugyanis csak a megelőző hónapokban-hetekben, sőt napokban lett ismert. Jól fejezi ki mindezt néhány korabeli adat. 2004-ben az új jogszabályok terjedelme 37 ezer oldal volt, 2002-ben viszont csak 25 ezer, 2003-ban 30 ezer. Márciushoz képest áprilisban 70 százalékkal volt több az új és 150 százalékkal a módosított jogszabály. Áprilisban 1240 volt a hatályon kívül helyezett jogszabályok száma, szemben a szokásos havi 50–70-nel. De nemcsak a szerkesztés adott munkát, hiszen ekkor került az ügyfelekhez a CompLex Jogtár Plusz. Új képernyőfelület, új – adatbázis-független – kereső eljárások, még több adatbázis, szűkítés és dokumentum jellemezte. Mindazonáltal ekkor már a hagyományos Jogtár is helyhiánnyal küzdött. 2002 óta csak az évente megjelenő Közlönytár CD kiegészítő lemezzel, majd a havi dupla CD-vel tudtuk biztosítani, hogy az ügyfelek gépére kerüljön minden szükséges adat. Hamarosan ez utóbbi is elégtelen megoldásnak bizonyult, mindkét lemez megtelt. Végül 2005-ben léptünk, és áttértünk a DVD-re. Akkor minden ügyfelünk térítésmentesen DVD-olvasót kapott, és az ingyenes szakszervizt is biztosítottuk a beszereléshez. Érdemes megállni itt egy pillanatra, és visszatekinteni az indulásra. 1993–1994-ben is voltak hasonló akciók, de akkoriban a jogi adatbázisokon kívül még alig-alig létezett más hazai CD-lemezes kiadvány. Úgyhogy az ingyenes CD-olvasók kiosztása minden bizonnyal nagyot lendített a számítástechnikai piac és a hazai tartalomszolgáltatók helyzetén, ahogy a miénken is. 2005ben a DVD-olvasók kiosztása már nem jelentett hasonló szerepet és felelősséget. Ugyanakkor tény: egyetlen gyárnak, egyetlen forgalmazónak sem volt megfelelő készlete határokon belül, hetekig kellett várni, amíg
28
európai raktárakból egy partner összeszedte a szükséges mennyiséget. 2006-ban a társaság neve KJK–KERSZÖV-ről CompLexre változott. Ezzel eldőlt, hogy feladjuk a hagyományos kiadóvállalati szerepet, és az információs társadalmakban jelentkező új kihívásoknak megfelelve digitális tartalomipari szolgáltatókká válunk. Talán szerencse is, de épp ekkor lépett hatályba az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény is, és mi rögtön alkalmat kaptunk a bizonyításra. Büszkék vagyunk, hogy a Jogtárra épülnek a törvény alapján létrehozott állami és önkormányzati hivatalos oldalak.
Hatályos, érdemi jogszabályok száma, 2007 • 1985 és 2007 között 17 908 jogszabályt bocsátottak ki, 2007-ben például 1433-at. • A jogszabályok több mint fele nem érdemi. Kizárólag más jogszabályok új, módosított szövegét közli. • A hatályos és érdemi jogszabályok száma (önkormányzati rendeletek nélkül) napjainkban 5500 körüli.
* A szocializmusból örökölt törvényerejű rendeletekkel, illetve minisztertanácsi rendeletekkel együtt.
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
A CompLex Jogtár és Jogtár Plusz adatbázisai havonta frissített adatbázis DVD-lemezen, Windows és Linux platformokon vagy intraneten dokumentumszámokkal
Jogtár és Jogtár Plusz DVD-n
• Hatályos jogszabályok többféle szövegváltozattal (63 000) • Közlönytár kihirdetéskori szövegváltozattal (115 000)
• Bírósági döntések tára (21 500) • Törvényjavaslatok és indokolások, parlamenti vita dokumentumai (5800) • Fővárosi és más önkormányzati normák (7100) • Iratmintatár (300) • Jogi bibliográfia (43 000)
• Változásmutatók (225) • Online jogszabályok
• Európai Unió hatályos jogszabályai többféle szövegváltozattal (15 000) • Európai Unió közlönytára kihirdetéskori szövegváltozattal (41 000) • Angol, német, francia, magyar jogi szakszótár (47 500)
Integrálható felhasználói adatbázisok (CompLex Adatbázis-készítő program)
internetes szolgáltatások • Napi hírlevelek e-mailben
kiegészítő szakadatbázisok
• Jogszabály-figyelők (JogNaptár)
• Adó-TB, számvitel
• Térítésmentes jogtárak, demók
• Jogszabályok angolul és németül (HMJ)
• Ügyfélszolgálat és oktatás (e-learning)
• Közigazgatás (önkormányzat) • Környezetvédelem • HR-Munkajog • Iratmintatár
Jogi Adatbank • Kérdések és válaszok, példák • Szakcikkek folyóiratokból • Kis- és Nagykommentárok • Céghírek a hivatalos céginformációs rendszer alapján
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
29
CompLex magazin
15 éves a Jogtár
Kell egy csapat
A Jogtár előállításában napjainkban százötven-kétszázan vesznek részt. Vannak kiadói és külsős munkatársak, sokféle pálya képviselői: szerkesztők, szerzők, programozók, marketingesek, ügyfélszolgálatosok, pénzügyesek és személyi ügyekkel foglalkozók. A modern gazdálkodásban mindegyikük munkája fontos, kezdve attól, hogy időben érkezzen a kiadóba a közlöny, egészen addig, hogy az ügyfelek rendben, időben kézhez kapják a legújabb lemezt. A szűkebb szerkesztőség húsz főt számlál, és az eltelt tizenöt év alatt aligalig változott az összetétele. Ha volt is távozás, az legtöbbször nyugdíjazás, szakmaváltás miatt történt, de az sem volt ritka, hogy egy fiatal házon belül folytatta más területen a munkát. Az itt maradók persze sokat változtak az elmúlt években. Az ügyfelekhez hasonlóan új technológiákat és új kodifikációs szabályokat tanultak, közben pedig – az élet rendjének megfelelően – megházasodtak, büszke és boldog szülők vagy nagyszülők lettek. Minden közösségnek megvannak a maga közös céljai, kialakult szokásai, választott vagy kinevezett vezetői. S minden ember hat valamilyen módon arra a közösségre, amelynek tagja, még ha nem is azonosak a szerepek és a felelősségek. De mi tartja össze ezt a közösséget immár másfél évtizede? „Kell egy csapat!” – fogalmazott egykoron Minarik Ede mosodás. Ám az emberi akarat önmagában még kevés, ezer és egy körülménynek kell egybeesnie, hogy a közösség egyetlen célt tudjon követni. A leghétköznapibb, már-már otromba feltétel ezek közül valószínűleg az, hogy a munka különös tudást igényel szerkesztőtől, olvasó- és jogi szerkesztőtől is. Az általános és jogi műveltségen túlmutató szakmai ismeretük a kodifikáció és a jogi informatika területét is felöleli, s nemcsak elméleti tudást, de hosszú évek gyakorlati tapasztalatát is megköveteli. Egyre inkább specializálódó világunkban persze egyre több az ehhez hasonló, „interdiszciplináris” munka és munkahely. Ugyanakkor viszont látható, hogy az elektronikus információszabadság követelményeinek megfelelni igyekvő állami intézményeknél ma még kevés a
30
becsülete a szakmának. Egy régi vicc szerint Magyar országon kétféle ősi hivatás űzéséhez nem szükségeltetik szakiskolai végzettség: ...a másik a kodifikáció, a hivatalos dokumentumok szerkesztése. De félre a tréfával. Kétségtelen, hogy a Jogtárnál munkavállaló és munkáltató a szokásosnál is jobban egymásra van utalva. Sokan kérdezik, nem száraz-e a jog és általában a szerkesztési munka? Mások meg azt kérdezik, miként lehet győzni a sok munkát, megoldani a váratlan (időnként 4-5 ezer oldal teremtette) helyzeteket. Nos, a precizitást, a napi többszöri szigorú határidőtartást és a jogalkotói akarat hektikusságát is figyelembe véve talán meglepő, de a munkatársak rugalmas munkaidő-beosztásban dolgoznak. Ki korábban, ki később érkezik családi körülményei, habitusa vagy más ok miatt. Az első munkaórák másodlagos tevékenységekkel telnek. Hibakereséssel, esetleges restanciák pótlásával, no meg némi pletykálkodással. Amint 8-9 óra körül beérkezik a közlöny (felkerül az internetre), megkezdődik a változásmutató összeállítása, s ezzel párhuzamosan a szedés, a korrektúrázás és az új anyagok kiadói adatbázisba illesztése. A változásmutató az alapja az online küldésnek, ez tartalmazza az új, a módosult és a hatályon kívül helyezett anyagokat. Az új dokumentumok folyamatosan készülnek, és rendszerint a déli online küldéssel kerülnek az ügyfelekhez. A jogi szerkesztők fokozatosan kapcsolódnak be a munkába. Ellenőrzik az új anyagokban a jogszabály- hivatkozásokat, és hogy nincs-e olyan közlönyhiba vagy jogalkotói tévedés, ami miatt egy módosítás vagy hatályon kívül helyezés nem hajtható végre. Ha van, akkor jelzik a főszerkesztőnek, aki szükség esetén konzultál a Magyar Közlöny szerkesztőivel vagy a jogszabály kodifikátoraival. Ezt követően indul a tényleges szerkesztés, a módosítások átvezetése és a lábjegyzetelés. A munka egy speciális kiadói programnak köszönhetően nagyfokú automatizmussal és gyorsan halad, úgyhogy a szerkesztett joganyagok túlnyomó többsége a délutáni küldéssel már az online adatbázisba kerül.
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
A hónap első néhány napján több a teendő, és a munkaidő is tovább tart. Ekkor történik a lemezgyártáshoz szükséges fájlok és adatok beállítása és zárása, majd az elkészült, de az ügyfelekhez még ki nem ment új adatbázis tesztelése. Ennek során szinte minden programfunkció, minden metaadat és dokumentum kipróbálásra, ellenőrzésre kerül, s nemcsak a szerkesztőség vesz részt benne, hanem más szerkesztőségek, programozók és ügyfélszolgálati munkatársak is. A rendszerint estig tartó munka nagyon várt és kellően élvezett csúcspontja a közös vacsora. Évente többször is hajsza van, ezek közül a legkegyetlenebb a decemberi. Az egykori gladiátorviadaloktól mindössze az különbözteti meg, hogy kidőlni, elhullani itt senkinek sem lehet. Mindazonáltal ekkor tapasztalhatók a legemberibb gesztusok is. Hógolyózás éjszakai fényben, koccintás egy pohár édes tokajival, fenyőfaállítás és gyertyagyújtás. Talán bizarr, de abban is van valami felemelő, amikor az ember a kiürült városban a két ünnep között munkába indul. Tizenöt éve változatlan a főszerkesztő személye is. Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmazni, hogy
milyen vezető, akkor azt kell mondani róla, hogy ő az a típus, akinél mindegy, hogy választással vagy kinevezéssel jött létre a státusa, az elfogadás és a tisztelet – beosztottak és más vezetők részéről is – így is, úgy is feltétlen vele szemben. Épp a Jogtár indulásának az évében, egy kirándulás alkalmával ismerkedett meg néhány 1990 után mindent elölről kezdő borásszal, és lett a jóféle bor feltétlen híve. Mint köztudott, az értő kóstolás ugyanúgy szakismeretet és kifinomult érzékeket kíván, mint maga a borászkodás. Hamarosan elvégzett egy szaktanfolyamot, néhány szerkesztőt is magával csalva. Ahogy teltek az évek, és nőtt a magyar bor és borászok ázsiója, úgy igényelték egyre többen a főszerkesztői segítséget a borvásárláshoz, s úgy intézményesült az év végi borkóstolás is a szerkesztőségben. Ma már a kiadó egyik jelképe az aranyló magyar bor: úgy is, mint ajándék az ügyfeleknek és az üzleti partnereknek, de úgy is, mint a rendszeressé váló, a főszerkesztő által szervezett bortúrák főszereplője. „Kell egy csapat!” – fogalmazott egykoron Minarik Ede, a mosodás.
Jogszabályok kora (2007) • A Werbőczy-féle Hármaskönyv három évszázadon keresztül,1514 és 1848 között volt hatályban. • Legrégebbi hatályos jogszabályunk a Magyar Tudományos Akadémia alapításával kapcsolatos 1827. évi XII. törvény. Címe: „azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállítására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak”. Az 1800-as évekből 17 jogszabály van még ma is hatályban. • Felgyorsult világunkban a jogszabályok is gyorsan elavulnak. Egyre kevesebb az időtálló, régi jogszabály, és egyre több az új, a módosított.
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
31
15 éves a Jogtár
CompLex magazin
Merre tartunk? Merre tart a CompLex Jogtár? Mire fogunk visszaemlékezni 15 év múlva? Hogy valamiféle választ adhassunk erre a kérdésre, először is tekintsük át a jogalkotás legfontosabb fejleményeit! Tény, hogy a modern társadalmakban egyre több a „jogszabályi köntösben” megjelenő technikai norma. A jogalkotó műszaki paramétereket, termelési eljárásokat, oktatási terveket, árakat és sok minden más effélét gyömöszöl a jogszabályokba. Ráadásul ezek az adatok – merthogy ezekről van szó, nem igazi magatartásszabályokról – a gazdasági változások és a technikai fejlődés miatt igen gyorsan avulnak és változnak. Az is tény, hogy a jogállamiság is egyre több életviszony jogi szabályozását igényli, méghozzá minél részletesebben. Ez a garancia az állami túlhatalom és az önkényeskedés ellen. E kettő együtt viszont azt okozza, hogy egyre több a jogszabály, ezek egyre terjedelmesebbek, és egyre gyakrabban kell módosítani őket. A folyamat évtizedekkel ezelőtt indult, és az 1990-es választások után erősödött fel igazán. Hogy mennyiségi szempontból honnan hová tartunk, az – ha nem is a legpontosabban, de a legegyszerűbben – a Magyar Közlöny terjedelméből számítható ki. 1985-ben a hivatalos lap 1444 oldalon jelent meg, 2007-ben viszont már 13 317 oldalon. Húszegynéhány év alatt tehát majdnem a tízszeresére nőtt. Persze nem valószínű, hogy a következő évtizedekben újólag megtízszereződne a mennyiség. Az elmúlt 15 év adatai alapján számított trend szerint 2023-ban a hivatalos lap terjedelme „mindössze” 24 715 oldal lesz. Pontosabb és érzékletesebb képet is ad ennél, ha a sokféleképpen formázott közlönyoldalak helyett szabványos (1800 leütést tartalmazó) oldalakkal számolunk, a közlönyökben megjelenő mindenféle joganyag (jogszabályok, határozatok, közlemények) helyett pedig csak jogszabályokkal. E szerint az új jogszabályok terjedelme 1985-ben 1525, 2007-ben pedig 29 431 szabványos oldal volt. Ugyan az eltérés csaknem húszszoros, ám itt is feltételezhető, hogy a következő évtizedekben ez már nem ismétlődik meg. Ezt mutatja a trendszámítás is. Eszerint 2023-ban az új törvények és rendeletek terjedelme 57 962 oldal lesz. Azért ez sem megnyugtató egészen, az adat nagyjából a kétszerese a 2001 vagy a 2003 évinek.
32
További fontos mutató lehet, hogy hány jogszabály született egy évben. Végül is következtetni lehet belőle arra, hogy mennyi figyelmet kell fordítani változásmutatókra, hírlevelekre, miegyébre. Nos, 1985-ben 332 jogszabályt hirdettek ki, 2007-ben pedig már 1433-at. Ha ez a trend folytatódik, akkor 2023-ban már 2064 lesz az évente kibocsátott új jogszabályoknak a száma. Ebből 247 lesz a törvény, 604 a kormány- és 1213 a miniszteri rendelet. Munkanaponként kb. 8 jogszabály fog megjelenni, szemben az 1985. évi 1,3-del vagy a 2007-es 5,7-del. Mindezek alapján úgy tűnik, lesz tennivaló a Jogtár környékén a következő 15 évben is. Már most egyértelmű, hogy új és új keresési módszereket kell kidolgoznunk, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk a keresést-eligazodást segítő metaadatokra és kiadói szűkítésekre, sőt hogy valamilyen újabb adathordozóra is váltani kell, mert már a DVD is kevés lesz. Nem titok, hogy többféle eszközt, többféle megoldást is próbálunk itt, a kiadóban. Így jöttek létre korábban a különböző platformokon (DOS, Windows, Unix, Linux) működő Jogtárak, az internetes WebJogtár vagy legutóbb az egyszerűsített kompaktfelület. Ma még persze nem sejthető, hogy Önök milyen operációs rendszert vagy eszközt választanak a majdaniak közül, mi azonban igyekszünk felkészülni és időben jelentkezni a megoldásainkkal. * Konfucius szerint a múltból megismerhető a jövő. Kierkegaard hozzáteszi ehhez, hogy az élet nem is lenne igazán élhető, ha nem foglalkoznánk a jövővel. Marcus Aurelius, Gandhi és Einstein ugyanakkor úgy véli, hogy kár a bizonytalan jövőtől félni, hiszen csak a jelenre van (lehet) hatásunk. Mint látható, a legnagyobb elmék két táborra bomlanak, ha jelenről, múltról, jövőről van szó, mindközül talán csak Mark Twain képvisel igazán egyéni nézetet. Ő őszintén hitte és vallotta, hogy nem szabad holnapra halasztani azt, ami holnaputánra is halasztható. Valahogy nálunk, a Jogtárnál, épp az ilyenekből van a legkevesebb.
Az összeállítást készítette: Nizalowski Attila
XV. évfolyam 10. szám
n
2008. október
