Önkormányzati tájékoztató 52. szám augusztus

Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató

52. szám 2008. augusztus

Augusztus 20. Az ünnep az a nap, amikor ünnepelünk. Az a nap, amelyet külsőségekben is megtisztelünk, kialakult szokásait megtartjuk. Az a nap, amelynek mély tartalmai előtt magunk is megnyílunk. Ilyen ünnep-e ma, 2008-ban augusztus 20. számunkra, erdélyi, sóvidéki magyarok számára? Nagytakarítással készültünk-e rá? Ült-e ünnepi ebéd mellé össze

a család? Olvasgattuk-e Szent István intelmeit? Volt-e türelmünk és kíváncsiságunk végignézni és hallgatni a tévében az ünneppel kapcsolatos műsorokat? Megtudtunk-e feledkezni egy pillanatig a most zajló nyári olimpiai játékokról? Legalább tekintettünk-e bűnbánóan magunkba utólag, ha még ennyi sem sikerült? Kerestük-e egymás társaságát, hogy

abbéli örömünket, hogy egyazon nemzet fiai/lányai vagyunk, csendesen, méltósággal megosszuk? Igazán ünnepnek éreztük-e ezt a napot? Tudunk-e úgy tekinteni rá, mint nemzetet összefogó erejű eseményre? Egyáltalán felelősnek érezzük-e magunkat e nemzetért, vagy ezt a terhet magunkról leráztuk, másokra testáltuk? Adunk-e mi valamit, a hőbörgő mellvere-

Az a nap getésnél egyebet, a közösbe – egy érzést legalább, ha nem időt, energiát, hitet, szolidaritást, kitartást –, vagy csak várjuk fanyalogva, hogy mit kaphatunk tőle? Megannyi kérdés, amelyeket augusztus 20. vetett fel mindannyiunknak, s amelyekre kinek-kinek válaszokat illene adnia önmagának.

„ sz ent király ünnepe” Államalapító nagy királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk augusztus 20-án. A róla való emlékezésnek ezeréves hagyománya van. Ez a hagyomány váltakozó erővel volt jelen a különböző korszakokban. Olykor hódító hatalmak elnyomták, majd egy-egy nyugalmasabb időszakban újrasarjadt és felerősödött. Szent István kultusza a középkorban az egész Kárpát-medencében élt, de a török hódoltság alatt jószerével eltűnt, visszaszorult a templomok falai közé. A kultusz egyházi hagyományokra épült, fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott „szent király ünnepe”, amelyet Székesfehérváron tartottak. Már I. László elrendelte 1090-ben, hogy „Szent István napja mint szent ünnep megtartasson”, és rögzítette az augusztus 20-i dátumot is. (Ezt a napot egyébként az 1083-as szentté avatásakor VII. Gergely pápa jelölte ki.) Az eredetileg tisztán vallási ünnepnek világi tartalmat is adott, illetve jelentőségét emelte, hogy a középkori királyok ebben az időszakban tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor is személyesen meg lehetett előttük jelenni. A törököt követő Habsburgok alatt újraéledt. Mária Terézia közbenjárásával 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye, amelyet aztán rendelete értelmében évente hat alkalommal (köztük augusztus 20-án) lehetett közszemlére állítani. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját.

Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után betiltották. Bécsben féltek minden nemzetegyesítő megmozdulástól. Több mint tíz éves kényszerszünet következett. A tilalmat 1860-ban oldották fel. Ezután már lehetett ünnepelni, s augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált. A körmenetet már országos érdeklődés kísérte. De ez még mindig elsősorban egyházi ünnep volt, bár olyan tartalmakat is hordozott, amelyek az ország egységes voltát és a nemzet össze-

tartozását erősítették. A 19. század végén igény merült fel egy magyar nemzeti ünnep megalkotására. Egy olyan napot kerestek, amely egységbe tudja tömöríteni a nemzet erőit, erősíteni képes a nemzeti öntudatot. Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott. Végül 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak minősítettek. Augusztus 20-nak mint nemzeti ünnepnek a kiteljesedése, a vele kapcsolatos mai szokásrendszer alapjainak letétele a Horthy-rendszerben történt. A korábbi szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent Istvándíj volt és az ünnepi mulatságot, amelyet rengeteg programmal

bővítettek ki. Az új és a ma is létező szokások közé beemelték a tisztavatást, az ünnepélyes őrségváltást, a néphagyományok ápolását és a tűzijátékot. Augusztus 20., mint nemzeti ünnep a Horthy-rendszerben vált a magyarság egyetemes ünnepévé. Az ezt felváltó Rákosi-korszak viszont ebben is visszalépést jelentett. A meghirdetett „szocialista internacionalizmus” nem igazán kedvezett a nemzeti eszme erősödésének. Ellenkezőleg, az akkori hatalom képviselői mindent megtettek, hogy gyengíthessék és hogy a vallásos jellegét kiiktassák. Az ünnepnek új nevet adtak. Addig „Szent István nap”-nak hívták leggyakrabban augusztus 20-át. Először lekopott a „szent” kifejezés, majd 1948-ban megszületett az „új kenyér ünnepe” elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. Az „új kenyér ünnepét” felváltotta egy újabb elnevezés: „az alkotmány ünnepe”, mert 1949. augusztus 20-án lépett életbe az alkotmány. Az elkövetkező években ez a kifejezés dominált. De mivel nem volt könnyű kitörölni a régi tartalmakat, főként azt, hogy Szent István neve mégiscsak az államalapítással kötődik egybe, visszakozásra kényszerültek, s A Rákosi-diktatúrához képest váltás következett a Kádár-érában. Legfontosabb, hogy – szigorúan a szent jelző említése nélkül – István király személye is felbukkant. Augusztus 20-át az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tekintették. A körmenet továbbra is tiltott volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú évtizedek után a Bazilikánál megrendezték újra. Bár ezredéves múltra tekint viszsza Szent István kultusza – 1083ban ezen a napon avatták szentté

Az ünnep az a nap, amelyet megjelölünk. Piros betűkkel írjuk a naptárba, amelybe aztán bele sem kell néznünk, hogy „lám hol tartunk, mennyi van még addig”, tudjuk mi anélkül is, mert különös gonddal helyeztük el az emlékezet polcán, nem kerülheti el a figyelmünket. Az ünnep az a nap, amelyikre készülünk. Felé közeledvén, tisztába tesszük a környezetünket, az udvart, a házat, az átlagosnál alaposabban levakarjuk magunkról a mindennapi koszt, frissen vasalt ruhát öltünk, szertartásosan az ünnepi asztalhoz ülünk, a legfinomabb ételeinket esszük, jószívű adakozókká leszünk, megbocsátunk és megbocsátást kérünk, s otthon vagy a templomban megpróbáljuk rendbe rakni a lélek mindegyre szétszórt dolgait is. Már attól, hogy kísérletet teszünk rá, egy kissé jobban érezzük magunk. Magasra emeljük a tekintetünk, kihúzzuk a mellünk, s igyekszünk fennkölt dolgokra gondolni. Az ünnep az a nap, amihez feltétlen társ kell, amit nem bírunk remeteként magunkba feledkezve elbliccelni, de még a család sem elég, hanem átszólunk a kerítés fölött a szomszédba is kellemes ünnepet kívánva egymásnak. Az ünnep az a nap, amikor az öröm kiárad, s jut belőle mindenkinek. Molnos Ferenc

a fehérvári bazilikában I. Istvánt, és augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként – augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Míg az István-kultusz kialakulásának kezdeti szakaszában a hatalmi, politikai szándék volt meghatározó, a második fázisban a vallási aspektus megerősödése tűnik szembe. A későbbiekben az egykor vallási ünnep állami ünnepé vált. Profanizálódásának újabb állomását jelezte, hogy nemzeti ünnepé válva óriási tömegeket mozgatott meg, és megszervezésében felbukkant már az idegenforgalmi vonzerő szempontja is. Immár évtizedek óta egy hatalmas rendkívüli látványossággal szolgáló tűzijátékkal zárul.

2

Szovátai Hírmondó, 52. szám 2008. augusztus

Fogadóórák Polgármester: Péter Ferenc – Kedd 11,00 órától; Alpolgármester: Hegyi Mihály – Szerda 11,00 órától; Jegyző: Domokos András – Csütörtök 11,00 órától;

Önkormányzati határozatok 2008 júliusában hozott határozatok 7. Határozat – a Helyi Tanács egy újabb tagjának igazolásáról; 8. Határozat – Szováta város helyi tanácsának belső felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyásáról; 9. Határozat – a 2008-as évi helyi költségvetés módosításáról; 10. Határozat – az orvosi rendelőknek helyet adó, eladásra szánt épületek jegyzékének jóváhagyásáról; 11. Határozat – sürgősségi betegellátó egység felszereléséről Szováta városában; 12. Határozat – a Polgármesteri Hivatal belső szerkezeti felépítésének módosításáról; 13. Határozat – a Szováta városban megszervezésre kerülő Régi Autók Parádéja engedélyezéséről; 14. Határozat – a tulajdonosi társulások keretén belül működő ingatlan-gondnoki tevékenység igazolásáról; 15. Határozat – a víz és kanalizálás díjszabás-módosításának jóváhagyásáról; 16. Határozat – a 49/2006 sz. Tanácshatározat 35. paragrafusa 2. bekezdésének visszavonásáról. 17. Határozat – egy visszatérítendő belső pénzügyi fedezet biztosításáról „Az 50 000 lakosnál kisebb települések víz- és csatornarendszere” program kivitelezésének elindításához; 18. Határozat – egy visszatérítendő belső pénzügyi fedezet biztosításáról a fürdőtelepi utak rendbetételére induló PHAREprogram kivitelezésének elindításához; 19. Határozat – egy bizottság létrehozásáról, területek eladási-vásárlási árának meghatározására. A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei: Cím: 545500 Szováta, Főút, 155 szám Tel: 0265 – 570218 Fax: 0265 – 570524 E-mail: secretariat@primaria. szovata.ro A Polgármesteri Hivatal Vezetősége: Péter Ferenc – polgármester (0265 – 570218); Hegyi Mihály – alpolgármester (0265 – 570218); Domokos András – jegyző (0265 – 570218); Képviselői fogadóórák Kerekes Károly szeptember 5-én, pénteken 10 órai kezdettel tartja következő fogadóóráit Szovátán a Városháza kistermében.

Ügyfélfogadás Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 08.30 - 16.30 (1,4,5,6,7,13 – irodákban); Szerda: 8.30 - 18.30 (4,5,6,7,13 – irodákban);

önkormányzat Városházi anyakönyvi adatok júniusból Bejelentett újszülöttek: Kovács Bálint (szülei: Kovács Adrian – Kovács Éva); Farkas Zoltán (szülei: Farkas Zoltán – Stefan Veronika); Fülöp Róbert (szülei: Fülöp Béla – Nagy Éva); Baranka Gizella (szülei: Baranka Gabriel – Balázs Rozália Teréz); Kovács Suciu Camelia (szülei: Kovács Suciu Jenő – Kovács Suciu Maria); György Dorottya (szülei: György Lehel László – György Gizella Réka); Jakab Norbert (szülei: Jakab Imre – Jakab Emma); Abodi Szabolcs Béla (szülei: Abodi Béla – Abodi Katalin).

Isten éltesse Őket! Házasságot kötöttek: Antal István (Fülemüle utca 16 szám) – Téglás Ibolya (Parajd); Fülöp Attila Imre (Akác utca 21 szám) – Megyes Margit Mónika (Petőfi Sándor lakónegyed E3/8 szám); Gáspár József (Gyár utca 1 szám) – Hajdó Lidia (Alsósófalva); Imre István (Marosvásárhely) – Siklodi Katalin (Mihai Eminescu lakónegyed I3/2 szám). Boldog házasságot! Elhunytak: Căşvean Anuţa (1929) – Felsőköhér 187 szám; Albert Dénes (1929) – Csendes utca 28 szám; Birta Vilma (1929) – Nicolae Bălcescu utca 20 szám; Nagy Sándor (1930) – Fő út 208 szám; Jakab Anna (1926) – Farkas utca 14 szám; Lukács Ilona (1938) – Fő út 144 szám; Toth Miklós (1940) – Petőfi Sándor lakónegyed F4/7 szám; Bokor István (1940) – Akác utca 2 szám; Márton Anna (1928) – Tölgyes utca 17 Nyugodjanak békében! szám.

A városgazdálkodási munkálatokról Az önkormányzat városgazdálkodási munkálatai többnyire nem látványosak, olyanok mint az otthoni takarítás, rámolás, tevés-vevés, javítás, egy-egy szeg elütése akkor és ott, amikor és ahol éppen kell, de nem feltűnőek, felületes szemlélődők fel sem figyelnek rá, s csak akkor tudatosul bennünk, ha valami miatt elmarad, mert egy idő után minden omlik a nyakunkba és felvesz a kosz. Soksok apró dologból tevődik össze. Amikor hirtelen rákérdeznek, mi is kötötte le az utóbbi időben ezt a kapacitást, az ember olyasmire gondol, ami az átlagos, mindennapi tevékenységtől eltérő, más. Az csak természetes, hogy elhordják a nem háztartási szemetet, azt, aminek nem a kukákban, kukák mellett lenne a helyük, de valami módon mégis odakerülnek: levágott ágakat, kiszuperált bútorokat, épületrenoválásból származó törmelékeket, kinőtt ruhákat, millió kacatot, amiben szívesen turkálnak a szomszéd falvakból szériákban érkező kukázók. Természetes az is, hogy ápolják a gruppokba kiültetett virágokat, kánikulában öntözik a villanyoszlopokat díszítő muskátlikat, karban tartják a zöldövezeteket, nyírják az élősövényeket s a gyepet, kivágják a beteg és kidőléssel fenyegető fákat, kézi erővel helyettesítik a másfél hónapra lerobbant sepregető-gépet, utat javítanak egy kis törtkővel, ahol

muszáj. De hát adódik mindenféle más munka is. A helyzet hozza, hogy éppen mit tegyenek. Legutóbb a Nádas-csorgót tették rendbe. Kipucolták, lekövezték a csorgó előtti részt, hogy ne kelljen sárban tapicskolnia a vízért jövőknek; asztalt, padot helyeztek el, hogy kényelmesen elüldögélhessen a hűs víz mellett pihenésül, akinek kedve van rá. A korábbi futballszezon végén, a nagy városi ünnepségek alkalmával leszedtek kerítésrészeket a futballpályát övező kerítésből, hogy megközelítési lehetőséget teremtsenek a logisztika számára. Most ezekre a helyekre két kaput készítettek és szereltek fel. A Kisállomás melletti, mögötti gyorsan erodálódó növénytakaró nélküli területet, hogy formáját megőrizhessék, de otthonosabbá is tegyék, termőfölddel borították és bevetették főmaggal. A Parajdi út végén, a város bejáratánál parkírozó helyet hoztak létre. Leköveztek egy területet a benzinkút előtt, ahol majd az ide érkező vendég megállhat, egy várostérképen eligazodást nyerhet. Itt még hátra van a régen beígért székelykapu állítás, asztal, pad, térképtartó elhelyezése. Az iszulykai csorgónál szintén elkészült a parkoló építése. A csorgó közvetlen környékének rendbetétele és a többi munkálat még hátra van.

Önkormányzati képviselői fogadóórák Az önkormányzati képviselőtestület működési szabályzata szerint valamennyi önkormányzati képviselő negyedévente fogadóórákat tart. A Városháza kistermében az alábbi táblázatban megjelölt időpontokban megtalálhatóak és a szovátai lakosság rendelkezésére állnak.

A fogadóórák programja 2008 – III. negyedév Önkormányzati képviselő

Dátum/óra

Helyszín

Bartha József

08.08 / 12 00-13 00

Városháza kisterme

Bokor Mátyás

11.08 / 11 00-12 00


Csortán Imre

05.09 / 12 00-13 00


Fülöp Nagy János

04.08 / 12 00-13 00


Hegyi Mihály

Minden szerdán 1100 Városháza kisterme órától

Káli Zoltán

25.09 / 11 00-12 00


Kelemen János

12.09 / 11 00-12 00


Kovács Csaba

22.09. / 12 00-13 00


Kupás János

05.08 / 9 00-10 00


Megyes József

28.08 / 10 00-11 00


Mester Zoltán

17.09 / 9 00-10 00


Molnos Ferenc

30.09 / 9 00-10 00


Péter Huba

08.09 / 11 00-12 00


Piroşca Ioan

18.08 / 11 00-12 00


Portik Antal

02.09 / 12 00-13 00


Víz és kanalizálás díjszabásának módosítása Tekintettel az inflációra, a szolgáltatás költségeinek folyamatos növekedésére, amelyek kedvezőtlen gazdasági eredményeket eredményeztek, a Közüzemek a Közszolgáltatásokat Szabályozó Országos Ügynökség – A.N.R.S.C. (Autoritatea Naţională de Reglementare pentru Serviciile Publice de Gospodărie Comunală) – jóváhagyásával a víz és kanalizálás díjszabásának módosítását (mintegy 50 %-os emelését) kérte. Az aktuális fogyasztói árak – 1,48 lej/m3 vízdíj illetve 1,19 lej/m3 csatornadíj – 2006 óta érvényesek. Azóta jelentősen emelkedtek az energiaárak (a villamos energia

és a kőolajszármazékok árai), de megváltoztak a bérezés mutatói is. Mindezek a víz és kanalizálás díjszabásának módosítását eredményezték. Júliusi ülésén a szovátai önkormányzat képviselőtestülete a díjszabások emelését 37 %-osra mérsékelte azzal a kitétellel, hogy a díjszabásból fejlesztésre szánt kvótát – 0,08 lej/m3 a vízdíjból illetve 0,09 lej/m3 a csatornadíjból – szintén 37 %-kal módosítsák. Ennek alapján az elhasznált víz minden köbmétere után 0,12 lej és a csatornahasználat minden köbmétere után 0,1 lej elkülönítődik és csak fejlesztésre használható fel.

autoritatea publică locală Programul de audienţă al consilierilor locali TRIMESTRUL III - anul 2008 Numele şi prenumele

Hotărârile consiliului local Adoptate în luna iulie: Hotărârea nr. 7 – privire la validarea unui consilier în Consiliul local al oraşului Sovata; Hotărârea nr. 8 – cu privire la aprobarea Regulamentului de organizare şi funcţionare a Consiliului Local al oraşului Sovata; Hotărârea nr. 9 – cu privire la aprobarea modificării bugetului local aprobat pe anul 2008; Hotărârea nr. 10 – cu privire la aprobarea listei spaţiilor medicale , care urmează să fie vândute; Hotărârea nr. 11 – cu privire la aprobarea amenajării structurii de primiri urgenţe în oraşul Sovata; Hotărârea nr. 12 – cu privire la aprobarea modificării Organigramei aparatului de specialitate al Primarului oraşului Sovata; Hotărârea nr. 13 – cu privire la aprobarea organizării Paradei Vehicolelor de Epocă în oraşul Sovata; Hotărârea nr. 14 – cu privire la aprobarea atestării activităţii de administrator de imobile la asociaţiile de proprietari; Hotărârea nr. 15 – cu privire la aprobarea modificării tarifelor de apă canalizare menajeră din oraşul Sovata; Hotărârea nr. 16 – cu privire la aprobarea revocării art. 35 alin.2 din HCL. Nr. 49/2006; Hotărârea nr. 17 – cu privire la aprobarea contractării unei finanţări rambursabile interne pentru derularea programului „ Sistem integrat de reabilitare a sistemelor de alimentare cu apă şi canalizare în localităţile cu o populaţie de până la 50.000 locuitori”; Hotărârea nr. 18 – cu privire la aprobarea contractării unei finanţări rambursabile interne pentru derularea programului „ PHARE- Reabilitarea drumuri urbane în staţiunea Balneoclimaterică Sovata”; Hotărârea nr. 19 – cu privire la aprobarea constituirii unei comisii de negociere;

Adresa Primăriei Oraşului Sovata: 545500 Sovata, Str. Principală Nr. 155. Tel: 0265 – 570218 Fax: 0265 – 570524 E-mail: [email protected]

Data/Ora

Locul

Bartha József

08.08 / 12 00-13 00

Primăria – Sala mică de şedinţe

Bokor Mátyás

11.08 / 11 00-12 00


Csortán Imre

05.09 / 12 00-13 00


Fülöp Nagy János

04.08 / 12 00-13 00


Hegyi Mihály

În fiecare miercuri de la orele 1100


Káli Zoltán

25.09 / 11 00-12 00


Kelemen János

12.09 / 11 00-12 00


Kovács Csaba

22.09. / 12 00-13 00


Kupás János

05.08 / 9 00-10 00


Megyes József

28.08 / 10 00-11 00


Mester Zoltán

17.09 / 9 00-10 00


Molnos Ferenc

30.09 / 9 00-10 00


Péter Huba

08.09 / 11 00-12 00


Piroşca Ioan

18.08 / 11 00-12 00


Portik Antal

02.09 / 12 00-13 00


Automobile de epocă Conducerea Primăriei Oraşului Sovata Péter Ferenc – primar (0265 – 570218); Hegyi Mihály – viceprimar (0265 – 570218); Domokos András – secretar (0265 – 570218); Program audienţe Primar: Péter Ferenc: Marţi – de la ora 11,00; Viceprimar: Hegyi Mihály: Miercuri – de la ora 11,00; Secretar: Domokos András: Joi – de la ora 11,00;

În perioada 2-3 august la Sovata, a avut loc o paradă a automobilelor de epocă, întitulată “La vie en rose”. La manifestarea au fot expuse peste 30 de automobile construite în perioada 1928 – 1980, cum ar fi un Ford din 1928, un Chevrolet din 1929, un Aero din 1936, un Plymouth din 1938 şi altele. Organizatori sunt cluburile respectiv “Retromobil”, “Morgan” şi “Clubul Vehiculelor de Epoca din România”.

Szovátai Hírmondó, nr. 52 august 2008

3

Cabinetele medicale vor fi vândute Pe la sfârşitul lunii mai Guvernul a aprobat ordonanţa de urgenţă pentru scoaterea la vânzare a cabinetelor medicale. De câţva ani, medicii aşteaptă posibilitatea să cumpere cabinetele medicale, ca să poate să facă investiţiile necesare. Acum vor avea posibilitatea să-şi le cumpere. Însă Primăria le va vinde numai în anumite condiţii. În urma unei evaluări, medicii, dentiştii, tehnicieni dentari vor putea să-şi cumpere spaţiul în care îşi desfăşoară activitatea, la un preţ stabilit prin negociere directă între cumpărător şi o comisie specială. Raportul de evaluare va fi făcut de un evaluator independent, selectat prin licitaţie publică. Pe baza unor indicatori specifici, evaluatorul va stabili valoarea cabinetului medical la preţul de piaţă. Preţul va putea fi plătit integral sau în rate pe maximum 15 ani, cu termen de graţie de un an şi cu un avans de 15%. Lista spaţiilor care urmează să fie vândute a fost aprobată prin hotărâre de consilul local. Preţul de vânzare a spaţiilor se va stabili în urma unei negocieri directe între cumpărător şi comisie şi nu poate fi mai mic decât preţul de vânzare din raportul de evaluare, care va evidenţia şi valoarea investiţiilor efectuate de solicitant pe baza de acte doveditoare. Pentru vânzarea cabinetelor medicale s-a stabilit o comisie în cadrul Consiliului Local. Autoritatea publică locală pune clauze la amenajarea exteriorului clădirilor. Imobilele cumpărate nu vor putea fi înstrăinate, închiriate sau folosite de proprietar pentru alte activităţi decât în scopul desfăşurării activităţii medicale respectiv, activităţii conexe actului medical. Anual, o comisie formată din doi reprezentanţi ai vânzătorului şi un reprezentat al Colegiului Medicilor vor verifica îndeplinirea acestor criterii. În cazul

încălcării condiţiilor de vânzare, contractul de vânzare-cumpărare va fi anulat de drept, fără a mai fi necesară punerea în întărziere şi fără altă formalitate. Imobilele respective vor reintra în proprietatea privată a statului, sumele înaintate de cumpărător fiind restituite fără dobândă aferentă. Sumele obţinute din vânzarea cabinetelor vor fi vărsate la bugetul local, într-un cont special, şi se utilizează pentru realizarea unor proiecte de interes public în domeniul sanitar, aprobate de consiliul local, iar spaţiile medicale nevândute vor putea fi vândute prin licitaţie publică cu strigare, la un preţ minim egal cu cel de la care a pornit vechea licitaţie sau cu cel stabilit în raportul de evaluare. În situaţia în care mai mulţi codeţinători solicită cumpărarea spaţiului medical, respectivul spaţiu se vinde acestora în cote proporţionale cu sumele de bani plătite, dacă prin convenţia codeţinătorilor nu se stabileşte altfel. Lista spaţiilor medicale care urmeză să fie vândute: Cabinet medical nr. 1 – Strada Ghera nr. 5 – Dr. Cuzic Melinda Elisabeta; Cabinet medical nr. 2 – Strada Ghera nr. 5 – Dr. Eleş Mariana; Cabinet medical nr. 3 – Strada Ghera nr. 5 – Dr. Szoboszlai László; Cabinet medical nr. 4 – Strada Ghera nr. 5 – Dr. Olasz Magdolna; Cabinet medical nr. 5 – Strada Ghera nr. 5 – Dr. Glück Márta;; Cabinet medical stomatologic nr. 1 – Strada Ghera nr. 3 – Dr. Veér Győző; Cabinet medical stomatologic nr. 2 – Strada Ghera nr. 3 – Dr. Salati Dragoş Octavian; Laborator dentar – Strada Ghera nr. 3 – Jeremiás Rozália şi Novák Erzsébet.

Noile tarife de apă şi canalizare Program cu publicul Luni, marţi, joi, vineri: 08.30 16.30 ( biroul – 1,4,5,6,7,13); Miercuri: 08.30 - 18.30 ( biroul – 4,5,6,7,13); Primirea şi eliberarea documentelor Primirea documentelor: Luni: 08.30 - 16.30 ( biroul – 4,5,6,7,13); Miercuri: 08.30 - 18.30 ( biroul – 4,5,6,7,13); Vineri: 08.30 - 16.30 ( biroul – 4,5,6,7,13); Eliberarea documentelor: Marţi: 08.30 - 16.30 ( biroul – 4,5,6,7,13); Joi: 08.30 - 16.30 ( biroul – 4,5,6,7,13);

Influenţele asupra costurilor generate ca urmare a creşterii inflaţiei de la data aprobării tarifelor existente concretizate prin creşterea preţurilor la energia electrică, apă brută şi restituţie ape uzate, modificarea salariului minim pe economie, creşterea preţurilor la materii prime, materiale şi produse petroliere fac necesară modificarea tarifelor la aceste activităţi. Tarifele existente au fost stabilite în anul 2006 (03. august): apă potabilă – 1,48 lei/mc; canalizare menajeră – 1,19 lei/mc; Consiliul local a avizat o creştere de 37 %. Astfel noile tarife sunt: apă potabilă – 2,03 lei/mc; canalizare menajeră – 1,63 lei/mc. Preţurile la apa potabilă şi tarifele la canalizare-epurare avizate

includ o cotă de dezvoltare, modernizare şi retehnologizare de 0,12 lei/mc la apa potabilă şi 0,10 lei/mc la canalizare-epurare, fon-

durile rezultate din aaceste sume urmând afi utilizate cu avizul consiliului local exclusiv pentru scopul în care au fost create.

4

aktuális


Péter Ferenc kitüntetése

Milyen messzi van egy kisváros elöljárója attól, hogy az államhatalom gyakorlóinak a látóterébe kerüljön. S milyen kevés esélye van arra, hogy neve köreikben valami módon felmerüljön. Az még-még megesik, hogy a nagyvárosiak vidéken járnak és itteni futó látogatásuk során a protokoll szerint néhány üdvözlő szó erejéig érintkezhetnek egymással, ám a messzi fővárosból igencsak ritkán küldenek neki meghívást. Ha mégis megtörténik, olyan ez – a sportból véve példát –, mintha a III. ligából hívnának valakit a válogatottba. A mi kisvárosunk vezetőjével lám ez a csoda is megesett. Meghívták a válogatottba. A magyar válogatottba. Ennek rendkívül örülünk, mert eddig olyan jeleket láttunk, mintha a vidékről, egy másik bajnokságba szakadtakról megfeledkeztek volna. Most szovátai lakosként is megtisztelve érezhetjük magunkat. Elöljárónk sikerét egy kicsit magunkénak is érezhetjük, mert tulajdonképpen minket képvisel: erdélyieket, székelyeket, magyarokat. De elsősorban sóvidékieket. A mi településünk nevét hordozza fennen. Igazolva látjuk magunkat, mert mi már korábban is úgy gondoltuk, hogy tehetsége révén ott van a helye. A csoda ténye csupán abban áll, hogy ezt Budapestről is felfedezték. Persze, lehetnek fanyalgók most is, akiknek tán ez sem tetszik, kézlegyintéssel intézik el, vagy

„miféle válogatott az?” megjegyzéssel igyekeznek bagatellizálni az egészet. Netán még hibául is róják fel. Lelkük rajta! A testvértelepülés, Budapest Főváros XIII. Kerület polgármesterének, Tóth Józsefnek a javaslatára a határokon átívelő kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Péter Ferencnek, Szováta polgármesterének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE polgári tagozata kitüntetést adományozta Sólyom László köztársasági elnök. A köztársasági elnök május 30-

án írta alá a kitüntetésről szóló határozatát, ám a kitüntetés tényleges átadására – polgármesterünknek a romániai helyhatósági választások miatti elfoglaltsága okán – akkor nem kerülhetett sor, az esemény későbbre maradt. Nemrég jött el az alkalmas pillanat. A rendkívül megtisztelő kitüntetés átadására augusztus 18-án ünnepélyes keretek között került sor Budapesten az Országházban. A kitüntetést Kiss Péter kancelláriaminiszter adta át. Gratuláljunk polgármesterünknek! És gratuláljunk a szovátaiaknak!

Dicsőségében senki Csak a vétkeinkkel maradunk egyedül. Igen, csak a bűneink terhe alatt roskadozva állunk egyedül, miközben csalódottan nézzük, hogy ritkul körülöttünk a levegő, hogy húzódnak biztonságos távolságba a korábban barátnak vélt társak. Felénk sem

mernek nézni, nehogy rájuk is vetüljön valami folt abból a tisztátalanságból, ami ilyenkor elborít. Ám dicsőségében senki sem marad egyedül. Odagyűlünk köré valamennyien és sütkérezünk a fényben. Rosszul palástoltan

irigykedők, vagy önzetlenül lelkesek vagyunk, de mindannyian törjük magunk, gyurakodunk, szeretnénk minél közelebb férkőzni a megdicsőülthöz, hogy ránk is hulljon bár egy szemernyi abból a glóriából, ami most éppen a feje fölött szitál. Molnos

Határozat sürgősségi betegellátó felszereléséről Az utóbbi időben megoldatlan a sürgősségi betegellátás gondja Szovátán. Az illetékesek a témát sokszorosan körbejárták már, de megnyugtató megoldásra nem jutottak. A családorvosok ügyeletét joghézag miatt az egészségügyi pénztár nem honorálja, így ők nem vállalnak ügyeletet. Tény, hogy városunkban sürgősségi esetben délután, éjjel nem könynyű gyorsan orvosi ellátáshoz jutni. Erre a problémára a majdani városi kórház nyújthat megoldást, mert sürgősségi osztályt is terveztek abba. Ám a kórház építése még odébb van. Nemrég pályáztatták meg a kivitelezési munkálatokat. Az első kiírásra nem jelentkezett egyetlen cég sem, amely megfelelt volna a szigorú feltételeknek. A második kiíráson szerencsére nagyobb volt az érdeklődés. Most szurkolhatunk,

hogy valamelyikük megnyerje és elkezdje a várva-várt beruházást. Az elbírálás folyamata a bukaresti bürokrácia berkeiben még elhúzódik. A kivitelezés sem lesz meg egyik pillanatról a másikra. Addig is jó lenne valamit tenni. Ha az orvosi ellátás gondja továbbra is fenn áll, és egyelőre nem látszik kiút belőle, a felszerelés terén talán tehetünk már valamit érte. Az Egészségügyi Központban helyet biztosíthatunk annak a felszerelésnek, amelyet az Egészségügyi Minisztérium 1706/2007-es rendelete alapján a minisztérium egy sürgősségi betegellátó egység létrehozásáért megígért. Az önkormányzatra háruló feladat: a helyiség biztosítása. Az ehhez szükséges határozatát júliusi gyűlésén Szováta önkormányzati képviselőtestülete meghozta.

Megvehetik rendelőiket az orvosok Évek óta sok szó esik az állami tulajdonban lévő orvosi rendelők eladásáról. Korábban már hozott a kormány ilyen irányú határozatot, amelyben kötelezték az önkormányzatokat, hogy megszabott és igencsak kedvezményes áron adják át a kezelésükben lévő épületeket, amelyekben egészségügyi tevékenység folyik azoknak, akik az egészségügyieknek, akik éppen használják. Az orvostársadalom örült ennek a lehetőségnek. Úgy érezték, hogy lehetőséget kaptak rendelőik megvásárlásával azok korszerűsítésére és modern eszközökkel való felszerelésére. Ez a döntés részben helyeselhető is, ám nem számolt az önkormányzatok érdekeivel, akik a legtöbb esetben épülethiánnyal küzdenek és nem szívesen válnak meg a kezelésükben lévő ingatlanoktól pillanatnyi érdekek miatt. Attól féltek, hogy a mélyen a valós értéke alatt eladott épületek könnyen kikerülnek az egészségügyi rendszerből és más lesz a hasznosításuk. Akkor meg a korábbi problémák még azzal is tetéződnek, hogy immár épülettel sem tudnak az önkormányzatok a továbbiakban az egészségügyi ellátásban segédkezni. Az önkormányzatok nyomására vissza is vonta a kormány ezt a rendeletét, majd egy új változattal rukkolt ki. Most már valós piaci értéken adhatják el az önkormányzatok a rendelőket. Egy független felértékelő fogja szakmai kritériumok alapján felbecsülni az értékét és az lesz vevő és eladó között az alku kiindulási pontja, az alatt

nem lehet eladni. Az eladásra az önkormányzat bizottságot hozott létre. Az eladott épületek nem adhatók tovább, nem adhatók bérbe és nem használhatóak más célra. Ezt évente fogja ellenőrizni egy bizottság, és amennyiben a vásárló nem tartja be a megszabott feltételeket, megsemmisítik az eladási szerződést, s az illető épület visszakerül az állam tulajdonába, az önkormányzat kezelésébe. Az eladott épületekért inkaszszált összeget az önkormányzat közérdekű egészségügyi célokra fordíthatja. A következő egészségügyi célra használt helyiségek kerülnek eladásra: 1-es számú orvosi rendelő – Géra utca 5 szám – Dr. Cuzic Melinda Elisabeta; 2-es számú orvosi rendelő – Géra utca 5 szám – Dr. Eleş Mariana; 3-as számú orvosi rendelő – Géra utca 5 szám – Dr. Szoboszlai László; 4-es számú orvosi rendelő – Géra utca 5 szám – Dr. Olasz Magdolna; 5-ös számú orvosi rendelő – Géra utca 5 szám – Dr. Glück Márta; 1-es számú fogorvosi rendelő – Géra utca 3 szám – Dr. Veér Győző; 2-es számú fogorvosi rendelő – Géra utca 3 szám – Dr. Salati Dragoş Octavian; Fogászati laboratórium – Géra utca 3 szám – Jeremiás Rozália és Novák Erzsébet;

nyári táborozások


5

Tehetséggondozó művészeti tábor A jólműködő testvérvárosi kapcsolatok révén vehetett részt hat tehetséges szovátai fiatal a Tata Város Önkormányzata által idén hatodik alkalommal megszervezett Tatai Tehetséggondozó Művészeti Tábor egyhetes munkájában. Igen, ez munka volt a javából, mert a „táborlakók” napi hét órában (délelőtt négy és délután három) szakszerű irányítás mellett alkothattak. A reneszánsz jegyében szervezett tábornak az ürügyet a kerek évforduló adta: 550 éve lépett trónra Mátyás király, a reneszánsz uralkodó, akinek reneszánsz vadászkastélya az Öreg-tó partján, a tatai várban ma is igen jó állapotban áll. Közvetlenül a tábornyitás után meghallgathattak egy érdekes előadást a reneszánszról mint eszmei, művészeti jelenségről, majd a tatai fiatalok mellett vendégeik, a felvidéki Szőgyénből, a moldvai csángók által lakott Pusztináról és Szovátáról érkezettek érdeklődésük alapján két csoportra osztva – népművészeti és szépművészeti szekcióban – vettek részt a tevékenységekben. A „népművészek”

kerámiakészítést (korongozást és festést), fafaragást és textilszövést, a „szépművészek” pedig rajzot, olajfestést, akvarellfestést, üvegfestést és agyagszobrászatot tanultak. Nyilván az egyhetes tábor behatárolta a lehetőségeket. Ennyi idő alatt csupán kóstolót kaphattak mindenből, de ez a kóstoló igazán jól sikerült. A jó pedagógiai érzékkel vezetett szakmai tevékenységek, az irányítók színes egyénisége, meggyőző szakmaisága, a szervezők gondoskodó figyelme mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy valamennyien jókedvvel vessék bele magukat a munkába. Az sem zavarta őket, ha az alkotás hevében összekenődött rajtuk a ruha. Néhányan kedvet éreztek átrándulni a másik szekció tevékenységeire is, és ők jártak jól, mert az ott tanultakkal

Kötélkert a fürdőtelepen A legtöbb gyermek szeret mindent megmászni, ami a környezetében megmászható. És a gyermek számára csaknem minden megmászható. A felnőttnek olykor a haja is égnek áll, ha tudomást szerez róla, hová peckelődött fel némely gyerek. Fél, nehogy valami baja essen, de bevallatlanul büszke is rá, hogy milyen ügyes a csemetéje. Ha jó a memóriája, eszébe jut, hogy valamikor ő is milyen szenvedéllyel űzte ezt a tevékenységet. Tán még most is kedve volna rá, csakhát ebben a korban már nem illik. Mit szólnának az emberek, ha meglátnák őt? Aki mégsem bír magával, az elmehet hegyet mászni. Az bocsánatos bűn. A hegymászóra nem mondaná mindenki, hogy elment az esze. Ahogy korosodik az ember, egyre több rajta a fölös súly, izmai egyre löttyedtebbek, nem hajlik a test, nincs már meg a hajdani fürgeség, s a csont is ötletszerűen törik. Mindez arra ösztönzi, hogy maradjon meg mozgásában a biztonságos vízszintesnél s hagyja a mászkálást másra. Már a szép pirosra érett gyümölcsöt is ott tudja hagyni a fa tetején, nem kockáztatja érte testi épségét. De aki tud még mászni, annak csak jót tehet, ha biztonságos körülmények között egy kötélkertben teszi próbára magát. A kötélkert ötlete az amerikaiaktól származik. Korábban az Outward Bound- (ami lefordítva annyit jelent: szabad az út a kihajózásra) tanfolyamokat vitorlás hajón tartották, az árbocrúdhoz rögzített, kifeszített vitorlaköteleken gyakorolták a kötélmászást. Csakhát

hol vannak már a vitorlások?! A mászkálók a szárazföldre költöztek és ott építettek ki kötélkerteket. Az Outward Bound Romania augusztus 1-én 15 órakor avatta fel Szovátán a Danubius SzállóKereskedelmi bank-Mogyorós szálló háromszögében található bükkerdőben épített kötélkertet. A fákra rögzített pályát mintegy 6500 eurós beruházással saját költségvetésbôl valósították meg. A fürdőtelepen létrehozott létesítményt elsősorban turisztikai program-kiegészítőnek ajánlják. Akik aktívan szeretnék eltölteni a szabadidejüket, azok idényben naponta 14 és 20 óra között, szezonon kívül szombaton és vasárnap használhatják a kötélkertet. Ezenkívül, akik többnapos konferenciát szerveznek, szintén kiegészítő foglalkozásként vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A kötélkert mintegy 6-8 méter magasságban hálózza be a park fáit. Építői szerint teljesen biztonságos. Az elemek kábelekből, kötelekből és farönkökből készültek. A szervezők szerint a kötélkert hozzájárul az önmegismeréshez, az önbizalom fejlesztéséhez, fejleszti a vezetői készségeket, hozzásegít a hatékony kommunikáció fejlesztéséhez, stratégiai tervezéshez és a döntéshozatalhoz, fejleszti a felelősségvállalást. Naponta délután kettő és nyolc óra között lehet igénybe venni a kötélkert egyéni elemeit, 20 lej fejében, a csoportos tréningeken pedig előre bejelentkezett csapatok vehetnek részt.

is többek lehettek. A táborzárásra beígért kiállítás is serkentett mindenkit, hogy befejezze megkezdett munkáit, s azok minél szebbek, tökéletesebbek legyenek. A táborozásba még belefért egy látogatás a művelődési házba, az ott található könyvtárba, a Mátyás-kastélyban berendezett re-

neszánsz múzeumba, egy városnézés kisvonattal, egy hajókázás az Öreg-tón, egy kis betekintés a helyi Porcinkula Búcsú rendezvényeire, ismerkedés a „tavak városával”, a vízesárkokkal övezett várral, hangulatos utcákkal, a Cseke-tóval, az Eszterházy-féle Angolparkkal. A Fényes-fürdőre

betervezett strand-délután programját egy hirtelen támadt zápor már az elején szétverte, de azért nem volt búslakodás, mert így több idő jutott a város felderítésére. A találkozás, a közös szállás és étkezés, az együtt végzett munka összekovácsolta a különböző országokból jött fiatalokat. Igazán jól érezték magukat egymás társaságában. Ebben az is segített, hogy a tataiak elvitték vendégeiket saját otthonukba is. Az ismerkedés legérdekesebb pillanatai azok voltak, amikor minden csapat bemutathatta saját települését. Ehhez tudásra, tehetségre, fantáziára és együttműködésre volt szükség. És a többiek nyitottságára, befogadóképességére, kíváncsiságára. Az élményeket gazdagította az is, hogy útban hazafelé csaknem egy napot Budapesti látványosságok megtekintésével tölthettek el. A Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Szent István Bazilika megtekintése élmény volt.

Vöröskeresztes tábor nyújtási Tatán gyakorlatok, sétahajózás

Ebben az évben június 28-augusztus 3. között már ötödik alkalommal hívott meg Tata testvérváros szervezete Jámbor Imre területi titkár által öt gyereket nyári táborozásra. A szovátai gyerekek 55 tatai társukkal tölthettek el egy gondtalan hetet, megismerve a vendéglátó

település szépségeit, ugyanakkor a közös program keretein belül sok barátság alakult ki. A tábor színes tevékenységeiben – mint: rovásírás, fürdőzés, íjászat, sakkversenyek, laktanya látogatás, bábszínház, közlekedési verseny, mentőautó felszerelésének bemutatása, elsősegély-

az Öreg-tón, kirándulás az ökofaluba – az ismeretszerzés és szórakozás mellett, megismerték egymást a gyerekek, és mindezek az együttléti alkalmak hozzájárultak a közöttük gyorsan szövődött barátságok elmélyítéséhez. A diákjaink minden tevékenységben, versenyen részt vettek. Így a táborzáráskor, amely tábortűzzel ért véget, rengeteg díjat és ajándékot kaptak. A diákok és szüleik nevében köszönetet mondunk a szovátai önkormányzatnak és a tatai Vöröskereszt szervezet vezetőségének, személyesen Jámbor Imre titkárnak, hogy idén is lehetővé tették a táborozást! Köszönet Fülöp Nagy János igazgatónak, akinek segítségével ajándékokkal tudtunk kedveskedni a tatai házigazdáinknak! Dénes Magdolna, a szovátai Vöröskereszt elnöke

Nyári tábor a Tinkebellnél A szovátai önkormányzat és a Maros Megyei Tanács támogatásával a Pro Sovata Alapítvány nyári tábort szervezett I-VIII. osztályos gyerekeknek július 28 és augusztus 3 közötti időszakban a Tinkerbell gyermekotthon udvarán. Naponta 9 - 13 óra között a következő foglalkozások várták a gyerekeket: kézműves tevékenységek, játékok, vetélkedők. A részvétel ingyenes volt. Sokan azt hiszik,

hogy amit az ember ingyen kap, az csakis vacak lehet. Hát ezzel a táborral nem így volt. Gyerekek és pedagógusok egyaránt jól

érezték itt magukat. A foglalkozások érdekesek, figyelmet lekötőek voltak. Aki ezt kipróbálta, bizonyosan jövőre is eljön ide.

6


környezet, kultúra

Wieliczkai fricska Tavaly, lengyelországi látogatásom során, néhány barátom társaságában elvetődtem a wieliczkai sóbányába is. Sóvidéki látogatókként, magunk is egy sóbánya szomszédságából érkezve, az átlagosnál nagyobb érdeklődéssel tekintettünk mindenre, ami a föld fölött és föld alatt a turistákat itt fogadja. Tetszett nekünk a rendezett felszín, az elegáns épület, ahonnan indul és ahol véget ér majd néhányórás alászállásunk. Itt semmi sem utalt egy bányabejárat közelségére. Egy teremben várakoztunk néhány percet, hogy sorra kerüljünk. Előttünk egy ajtónál egy hetven év körüli bácsika állt türelmesen, aki egyenruhájában úgy nézett ki, mint egy nyugdíjas vasutas, akit tiszteletből meghívtak a vasutasnapi díszfelvonulásra, s ő ettől meghatódva, különös gonddal csípte ki magát. Aztán megnyílt az ajtó, indulhattunk felfedező utunkra a mélybe, és kiderült, hogy a kék egyenruhában feszítő ősz hajú, bajszos kedélyes bácsika tulajdonképpen a mi idegenvezetőnk. Soha nem láttam egyenruhát nagyobb természetességgel és ugyanakkor méltósággal viselni. Oly biztonságot sugárzóan és büszkén lépdelt előttünk a mélybevezető csigalépcsőn, mint egy győztes csatából csapatai élén megtért tábornok, aki már bizonyos benne, hogy hamarosan felterjesztik kitüntetésre. Csodae, ha lestem minden szavát, amit rövid sorozatokban – a fordításra is gondolva – küldött felénk. Papírt és írószerszámot vettem elő, hogy rögzítsek belőle néhány adatot, amelyet jobbnak láttam nem bízni a már többszörösen csalókának bizonyult memóriámra. Néhány órás csatangolásaink során le nem tettem kezemből a tollat, hogy a maradandó kellemes benyomások kiegészítéseképpen lejegyezzek gyorsan feledhető számokat arról, hogy hány lépcsőn s milyen mélységbe mentünk le, hogy mi csupán egy százalékát láthatjuk a földalatti labirintusnak, néhány fontosabb

terem megnevezését valamint azt, hogy hány évszázada bányásznak itt sót, s hány évtized alatt hányan faragták a legszebb terem falának gyönyörű domborműveit. Arra gondoltam, hogy legyen vala-

a papír. Hiába forgattam át hatszor is valamennyi zsebemet, nem találtam sehol. Fogalmam sem volt, hogy mi történt vele, és csak nehezen nyugodtam bele, hogy ily könnyen elhagytam fáradtsággal szerzett ismereteimet. Azért a szállásunkra visszatérve,

Egymásból táplálkozva indultunk el Sóvidéken a hírnév felé. Aztán egy forró kánikulai napon, amikor az emberről duzzadt erekben folyik a veríték, s a hűvös sóbánya emléke sem jut el az aszalásra ítélt agyig, mert mindent betölt a legalább két-három

mi fogódzóm, amikor megírom majd itteni élményeimet. Amíg társaim fényképezőgépeket kattintgattak, vagy csak egyszerűen tátott szájjal bámészkodtak a csodás látnivalókra, én félrehúzódva valamely lámpa közelébe, róttam a girbegörbe sorokat. A későbbiekben megnézett fotókon is így láttam magam viszont. Mire elfáradtunk a járkálásban, nézelődésben, s úgy éreztük, hogy dugig teltünk élménnyel és már több nem fér belénk, az ősz hajú egyenruhás mintha figyelte volna a bennünk végbemenő változásokat, hirtelen bejelentette, hogy ezzel véget ért a látogatásunk, elbúcsúzott tőlünk, s ugyanazzal a méltósággal, amellyel eddig előttünk járt, s amely minket is arra késztetett, hogy kihúzzuk magunkat, kilépett egy ajtón a sóba vájt teremből. Még fel sem ocsúdtunk, betereltek valami kalitkába s degeszre tömött liftekkel a felszínre repítettek. Amíg egymásra vártunk a gyülekezéshez, felfedeztem, hogy a kezemben lévő toll mellől eltűnt

még egyszer átnéztem minden holmimat, oly aprólékosan, mint vámtisztek a határnál csempészéssel gyanúsítottak csomagjait. Nem maradt ki egyetlen sarok, ahol egy papírfecni megbújhatna. Ám feljegyzéseim nem kerültek elő. Sajnáltam, hogy így történt. Mintha erőtlen ujjaim közül húzták volna ki, ott maradtak a mélyben, zegzugos járatokban, tárnák sötétjében, mert a bánya nem adja ki könnyen a titkait. Hazatérve, talán némi keresési idő ráfordításával megtalálhattam volna a világhálón valamennyi korábban feljegyzett adatot, de már nem akartam újra megszerezni őket. Tiszteletben tartottam a bánya akaratát. Egy év telt el azóta. Néhány hozzám közelálló személynek elmeséltem a történetet, s valamennyien jót nevettek hiábavaló buzgóságomon. Én meg mosolyogva tűrtem, tudva azt, hogy szerény hozzájárulásommal is nőtt nálunk felé a wieliczkai sóbánya ismertsége. Mint két parazita, tulajdonképpen szimbiózisban éltünk.

korsónyi hideg sör utáni vágy, egyszercsak egy cetlit találok a kezemben. Nem tudom, honnan és miért került oda. Unottan nézek rá, betűzöm az első sort: „ötvennégyszer hét lépcsőfok, hatvannégy méter mélyen”. – De hiszen ez a wieliczkai feljegyzés! – kiáltok fel. – Honnan az ördögből került elő? Ilyen nincs! Pedig hát van, mert valóban az a fél lap áll kunkorodó sarkokkal a kezemben, úgy, ahogyan a bányai vándorlásunk során összegyűrtem. Semmi változás rajta, egy ránccal sincs több, mintha el sem telt volna az az év. Vajon én azóta hány ráncot szereztem? Mennyit mélyültek az árkok a szemem körül, s mennyit kopott bennem ín, izom, ideg? Az „ördöghöz” egy kicsit visszatérek, mert mintha kénkövet szimatolnék a levegőben. De hiába nézek szét, nyomát nem látom. Csak azt, hogy tombol a nyár, árnyékba szorít a nyakunkba ömlő perzselő fény, darazsak húznak el mély zúgással a kitárt ablak előtt. Csodák, persze, léteznek, ám nem

Bársonyos puhán

olyan idő van most, amikor csodáknak kellene történniük. Bár nem tudom mely idő alkalmas arra, de hogy ez nem az, abban biztos vagyok. S mégis... A wieliczkai sóbányában az egyenruhás öregúrtól hallott legenda szerint, Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla magyar király lánya, Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége hozományként vitte a sót az addig „sótlan” Lengyelországba úgy, hogy egy erdélyi sóbánya mélyébe dobta a gyűrűjét, majd a lengyelországi Wieliczkában ásatni kezdett, aminek eredményeként sótömböt találtak, s a széttört tömbből odahaza eldobott gyűrűje gurult elő. Azóta van só és sóbánya e barátságos lengyel kisvárosban. Olyan sóbánya, amely méltán világhírű, s ma már a világörökség része. Az ősz ember komoly ábrázatát figyelve, én akkor mosolyogtam. Figyeltem, hogyan ejti ki lengyelül Szent Kinga nevét, és közben csodálkoztam, hogy bírja rezzenetlen arccal előadni e határokon túl is ismert történelmi személyiséghez fűzött, bárgyúnak tűnő történetet. És ott tettem mindezt, ahol a legenda keletkezett: soksok méterrel a napfényes felszín alatt, homályos tárnák mélyén, ahol minden más képet és más jelentőséget kap, mint odafönt. Nem tiszteltem a hely szellemét, azét a helyét, amely minden addig látottól különbözött, amelynek megvannak a maga sajátos törvényei, amiket odalenn időzve nemcsak tanácsos ismerni, de be is kell tartani. Most már tudom, hogy tévedtem. Más szabályok érvényesülnek odalenn. A lehetetlen is lehetségessé válik. Ott bármi megeshet. Hihetetlen dolgok történhetnek. Komoly dologgá lehet az, ami idefönn fércelt vacaknak látszik. Wieliczka utánam küldte elcsórt papírom. Tüntető hitetlenségemre megjött a válasz. Mint vásott kölyköt jóra intő felnőtt, fejem búbjára a bánya egy szelíd fricskát nyomott. molnos

Testvérvárosok találkozója – a népek barátsága

Bársonyos puhán omlik nyakunkba az augusztusi est. A város alatta eltompult érzékekkel, fáradtan piheg. Kimerítő volt a nappali forróság. Az aszfalt még mindig meleg, de már nem éget. Most volna jó mezítláb végigsétálni az úttesten, tapicskolni rajta egy keveset, hagyni, hogy talpunk szívja magába a nap hevét. Ez már megszelídült tűz. Nem perzsel. Jó közelében lenni. Olyan, mint langyos kemencéhez bújni, érezni hogyan ölel magához két könnyű kar, amelynek védelmében gyorsan jön a szemekre az álom. Megcsendesült a város. Ritkán villan fel itt-ott egy zajtalanul guruló autó fényszórója, amely végigtapogatja az utat, majd a sarkon befordul. Az a néhány járókelő sem beszélget, aki munkából siet haza, vagy – mint én – egyszerűen nem tudott ellenállni a kísértésnek, s most indult el a későesti utcákat róni. A vár sötét tömbje mögött az Öreg-tó tükre tompán fénylik. Borús az ég, a hold elbújt és egyetlen csillag sem pislog. Nincs mit visszatükröznie a víznek. A parton kissé éle lesz a levegőnek. Nem szél ez, nem érzek semmi lebbenést, s nem is zavaró, csak élénkebb lesz tőle az ember. A gondolatok ellenőrizhetetlen kötegekben jönnek, könnyebben kúszik át a terpeszkedő homályon a tekintet. Molnos (Tata, 2008.)

Augusztus 20. és 24. között Szováta város hivatalos küldöttsége, a Harmat néptáncegyüttes, és egy lelkes 4 tagú önkéntes tűzoltócsapat társaságában Mezőberénybe utazott, hogy az ottani testvérvárosi önkormányzat meghívásának eleget tegyen. Városunk képviseletében egy fergeteges néptánc-bemutatót tartott a nyolctagú Harmat együttes, amelyet színesebbé, sőt felejthetetlenné varázsolt Tófalvi Edit szívet melengető népdalcsokra, szovátai és sóvidéki népdalokkal. Mezőberény és Szováta kapcsolata a legfiatalabb testvérvárosi kapcsolat, de mégis mindig sikerül – sikerült megtölteni valós tartalommal. Szoros barátság és jó együttműködés jellemzi a berényi és szovátai önkéntes tűzoltók kapcsolatát, szakmai tapasztalatcserére is sor került az ottlétünk alatt. Az iskolák nyári tevékenységei közé sorolta a berényi önkormányzat azt a kezdeményezést, amivel egy hagyományteremtő cseretáborozási programot szeretne elindítani a két város diákjai között, ezáltal megteremtve a kölcsönös barátságok ki-

alakulásának alapfeltételét. A testvérvárosi találkozó a népek barátsága jegyében zajlott, Mezőberény idén ünnepelte a Münzingen német testvérvárosi kapcsolatának 15. évfordulóját. Az ott látottak, tapasztaltak azt mutatják, hogy nekünk – Szovátának - mint a nagy Európai család legfiatalabb tagjának is szükségünk van a család többi tagjának, a nagyobb testvéreknek, a támogatására, bátorítására, segítségére. Ez, akárcsak az Unió alapvető célkitűzéseként is meghatározható, az európai népek testvériségének célja, leginkább és talán nélkülözhetetlenül a testvér-települési kapcsolatok útján valósulhat meg, amik nélkül nem, vagy csak nehezen és hiányosan valósulhat meg két település között az a sokrétű együttműködés, anyagi és kulturális értékek cseréje, a személyes kapcsolatok kiépülése, ami alapját képezi minden további ismerkedésnek. Érdeklődéssel fordulni más közösségek értékei felé és felmutatni saját közösségünk értékeit, ez az az út, amin Kupás János érdemes továbbmenni.

Hulló csillagok Nem tudni miért, honnan s milyen régen, egyszer csak voltunk – apró pontok a végtelenségben –, s az űr tátongó szája egy ideig megkímélt. Csakhogy sorsunk a villanásnyi lét: alázuhanunk és elégünk hirtelen. Hulló csillagok vagyunk az augusztusi égen. Kevéske fényünk úgy szórjuk szerteszét, hogy hátha látja valaki, mi történt, s megcsodálja bukásunk szép ívét. Molnos Ferenc

élő emlékezet Szováta a régi képeslapokon Villák A szovátai villákat szemlélve fel kell tennünk a kérdést, hogy mennyiben felelnek meg a villák építészeti, illetve kivitelezési módozatai az esztétikai követelményeknek? Vannak-e belső rétegek, és ha igen akkor milyen mértékben érvényesülnek? Az építők életéről és lelki alkatáról árulnak el valamit, és ez szoros összefüggést teremt a belső illetve a külső rétegek között, azaz a megformált élettel, életmóddal és a városképpel valamint a természeti adottságokkal. Ez az esztétikai követelmény érvényesül a szovátai villák esetében is, hisz a természet részeként épültek fel ezek a villák és motívumviláguk is belőle inspirálódik. A villák többsége fából épült, amely anyag könnyen megmunkálható és sokat elárul az építő közösségről, valamint annak életformájáról. Szováta jóval később kapja meg a városi rangot, tehát ennek függvényében kijelenthetjük, hogy lakói közelebb állnak a természethez, még ami a foglalkozásukat is illeti, nagyon sokan fafeldolgozással foglalkoztak. Ehhez a tényhez járul hozzá az is, hogy a 18-19. század fordulóján a szentimentalizmus természet iránti rajongása váltotta ki az emberek vonzódását a természetben való építkezés iránt. Szolláth Hunor, Fejes Margit

Szovátai Hírmondó, 52. szám 2008.augusztus

7

8

szabadidő, sport


Sudoku (9) A négyzetrács üres négyzeteibe úgy kell beírnunk a hiányzó számokat 1-től 9-ig, hogy minden sorban, oszlopban és a kis négyzetekben is egyetlen szám se ismétlődjön. Készítette: Sebe Zoltán 4

5 5

3

2

6

1 2

7

8

1

2

5 6

tette: Dósa Márta

5

1 4

Meghatározások: 1. Szovátához tartozó tanya. 2. Ide jár a kisgyerek. 3. Rizses hús. 4. Szalonnát főze. 5. Rongydarab.Készí-

4 8

9

Bűvös négyzet (7)

7 1 4

3 5

Beszólás: E z

A mellékelt ábra a tengert jelképezi, amelyen világítótornyok vannak elhelyezve. A tornyok rendeltetése, hogy megvilágítsák a hatósugarukba eső sort és oszlopot. Minden világítótorony annyi – egy négyzet méretű – hajót világít meg, amennyit a tornyon feltűnte3 tett szám jelöl. 1 Határozza meg a hajók helyzetét, tud6 va azt, hogy hajó hajóval és hajó világító2 toronnyal még 2 sarkosan sem 2 ér int kezhet! A tengeren 10 2 hajó található.

nos

most már örökké így lesz egy darabig!

Új csapat, új bajnokság Vége a nyári szünetnek, újra indul a futballszezon. A nyári városi ünnepségek, koncertek és gyermeknapi hepaj után, felújított gyepszőnyeggel várja a pötytyös labdát a városi sportpálya. Az elmúlt szezont a kilencedik helyen zárta a Mobila Szováta csapata a III. liga 6. csoportjában. Most ugyanott kellene folytatnia. Sajnos, anyagi okok miatt egy osztállyal lennebb indul a Mobila Szováta focicsapata, mint ahol eredményei alapján helye lenne. A III. ligában való szereplés egyre emelkedő anyagi költségeit a továbbiakban a csapat támogatói nem tudták biztosítani. A csapatnál lényeges változások történtek. Edzők, vezetők és játékosok távoztak. Elment játékosok: Csoma Ferenc (Sepsiszentgyörgy – teremfoci), Fodor Eugen, Oltean Călin, Albu Bálint (Marosvásárhelyi Gaz Metan), Breaz Flavius, Căian Bogdan, Aloman Ionel (egyelőre csapat nélkül), Harnagea Dan (Szászrégeni Avântul). Varró Sándor edző is a Marosvásárhelyi Gaz Metanhoz távozott. A futballszakosztály vezetőségéből kilépett Székely Béla Tivadar elnök. Az új vezetőség: Madaras Zoltán elnök, Ali Permin alelnök. Edzők: Fábián Róbert vezetőedző és Madaras Zoltán másodedző. A játékoskeret lényegesen megváltozott. A jelenlegi vezetőség a szovátaiakra és közvetlen környékbeliekre alapoz. A játékosállomány a következő: - kapusok: Péter Árpád, Fazakas Tibor (ifi), Orbán Szabolcs (Kibéd); - hátvédek: Nagy Szabolcs (ifi), Bereczki Csaba (ifi), Szász Biró Csongor (ifi), Páll Szabolcs (ifi), Györgyi János, Jeremiás András, Kelemen Csongor, Szász Norbert (ifi), Mitra Szilárd (Havadtő), George Butiurca (Marosvásárhely); - középpályások: Nikolics Ferenc, Gombos Hunor (ifi), Brânda Emil, Kovács Gellért, Silion Péter, Kiss Attila, Mitra Attila (Havadtő), Mera Mircea

Világítótornyok (7)

(Szászörményes); - csatárok: Butiu Mihai (ifi), Székely Barna (ifi), Dobric Bogdan, Ani Bogdan (Dicsőszentmárton). A megváltozott körülmények között megváltoztak a korábbi célkitűzések is. Egy ütőképes csapat kialakítása elsősorban szovátai játékosokból és a megyei bajnokságban az 1-2. helyek egyikének megszerzése. Nem lesz könnyű megvalósítani, mert komoly játékerőt képviselő együttesekkel (Nyárádszereda, Marosoroszfalu, Mezőméhes, Dános, Radnót) kell versenyeznünk. De reménykedünk, és bízunk a sikerben, mert a miénkhez hasonló tapasztalatokkal – Nyárádszereda kivételével, aki egykori III. ligás játékosokat gyűjtött egybe – riválisaink nem rendelkeznek. Továbbá bízunk a fiatalok bizonyításvágyában, lendületében és a kitartó szurkolók támogatásában. Ha mindez összejön, elérhető a célunk. Továbbra is nagy gondot fordítunk a játékosképzésre. A tehetséges szovátai fiataloknak lehetőséget biztosítunk, hogy képességeiket kiteljesítsék. Ezért mindhárom ificsapat továbbra is megmarad. Az ificsapatok edzői változatlanok: Jeremiás Zoltán és Kálmán Zsigmond – az 199495-ös és 1996-97-es korcsoport, míg Kénesi Lajos az 1998-99-es korcsoport felkészítését és irányítását végzi. Július 23-án kezdte meg a felkészítőt a szovátai csapat. Az ötnapos bemelegítőt egy nyolcnapos alapozó követte. Ez időszak alatt a csapat egy hivatalos (Románia kupa a Gaz metannal 1-5) és több barátságos mérkőzést játszott: Nyárádtővel 1-5, Kibéddel 5-1, Mezőméhessel 2-1 és 0-0, Erdőszentgyörggyel 3-0, Ákosfalvával 12-1. A bajnokság augusztus 30-án kezdődik. Fábián Róbert

Vicc Az ötvenedik házassági évfordulón kérdik a sóvidékit, hogy mi a hosszú házasság titka. – Az asszony ebből az ötven évből húszat vásárlással töltött, húszat pedig telefonálással. A maradék tízet meg ki lehetett bírni valahogy.

Küzdősport A Szovátai Medve-tó Sportklub Taekwondo WTF szakága július 18-19-én részt vett a Marosvásárhelyen megrendezett országos versenyen, a Maros Kupán. Máté Miklós kétdanos edző vezetésével, három hónapos kemény felkészülés után, nyolc szovátai sportoló nagy reményekkel és elszántsággal indult neki a küzdelmeknek. A küzdősportok kapcsán szó szerint értendő, amikor küzdelmet emlegetnek. Itt nem egymás mellett versengenek, hanem valóban harcolnak egymás ellen a versenyzők. Test, test ellen. Tehetség, erő, gyorsaság

SICULUM-kupa 2008. augusztus 15-17. között a szovátai 10 évesekből álló utánpótlás focicsapat részt vett a Csíkszeredában megrendezett SICULUM-kupán. A csapat tagjai: Bokor Norbert, Marton Zsolt, Siklodi Tamás, Bokor Ottó, Gál Tamás (csapatkapitány), Lukács levente, Néma Róbert, Mandic Petar, hegyi Eduard Ale-

A sóvidéki rábámul egy agyonfestett, öreg nőre a fürdőtelepen. A nőt nagyon zavarja a dolog: – Mit bámul úgy rám, mint borjú az új kapura? – No hiszen – vág vissza a sóvidéki – lehet, hogy én borjú vagyok, hanem a kapu az már nem új...

Óvodás „aranyköpések” Gálfalvi Amália gyűjtéséből Zsolti (4 éves) brünnyög: – Nem akarok többet óvodába jönni! Óvónéni: – Miért? Zsolti: – Mert nem szeretem, mikor látják, hogy növök meg. Levike (3 éves) az üres legóskosarat a Jocó fejére borítja: – Fődbe vágtalak. Levike (3 éves): – Anyukám azt mondta, hogy ha még beszélünk vele, meghal. Antal Péter (3 éves): – A csoportunkban van Doktoria (Viktória). Levike (3 éves): – Óvónéni! A pap bácsi mért mondja, hogy „Igyatok ebből mindnyájan!”, s nem ad mindenkinek?

Két sóvidéki találkozik. – Te, képzeld, azt hiszem meghalt az asszony. – Miből gondolod? – Az ágyban ugyanolyan, mint mindig, de a mosatlan szokatlanul gyarapodik.

szükséges ehhez és ami mindezt összefoglalja, fejleszti és kiemeli: felkészültség. Ezt a felkészültséget viszont kitartó és hittel végzett munkával, erős akarattal, önfegyelemmel lehet elérni. A Marosvásárhelyen elért eredmények is bizonyítják, hogy a

szovátai kis versenyzők technikásak, erősek, gyorsak, tehát jól felkészültek a küzdelmekre. Íme az eredmények: Fehér Zsolt – I. helyezett; Gál Tamás – I. helyezett; Kiss Dániel – II. helyezett; Moldovan Ilie – III. helyezett; Pacurar Tudor – III. helyezett; Nagy Szabolcs – III. helyezett; Man Rares – IV. helyezett; Mandász Tihamér IV. helyezett. A 6 éves Nagy Szabolcs a megjelent száz versenyző közül a legfiatalabbnak bizonyult. Talán ő volt a legbátrabb is. A kétszeres országos bajnok, Fehér Zsolt, a döntőt tíz másodpercnyi küzdelem után egy sikeres kirúgással nyerte.

xandru, Csortán Valentin, Kiss Barnabás, Márton Zsolt Attila. Edző: Kénesi Lajos.

A következő eredményeket érték el: Szováta – Maroshévízi Maros 8-3; Szováta – Székelyudvarhelyi Budvár 0-0; Szováta – Balánbányai Bányász 3-0; Szováta – Gyergyószentmiklósi Elit 5-1; Az I-II. helyért: Szováta – Székelyudvarhelyi Budvár 2-4. Szováta tehát a Második helyen zárta a tornát. A legjobb játékos címet Marton Zsolt kapta. Kénesi Lajos

Felelős kiadó: Szováta Város Polgármesteri Hivatala, Péter Ferenc polgármester Szerkeszti: Molnos Ferenc, Grafikai szerkesztő: Siklodi Zsolt, Munkatársak: Dénes Magdolna, Domokos Mária, Dósa Márta, Fábián Róbert, Fejes Margit, Gálfalvi Amália, Hajdú Attila, Király Katalin, Kiss János, Kupás János, Portik Antal, Sebe Zoltán, Szolláth Hunor,

Önkormányzati tájékoztató 52. szám augusztus

Recommend Documents