Neumann János Informatikai Főiskolai Kar
1
DAVID2 INVERTED PENDULUM Bedők Dávid – Braun Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Vámossy Zoltan főiskolai docens Webjørn Rekdalsbakken, Terje Årseth, University of Ålesund, Norway
Az informatika – mint szinte minden egyes területe a tudományoknak – oly széleskörű napjainkban, hogy nehéz lenne általánosságban beszélni róla. Tanulmányaink során megismerkedünk számos módszerrel, melyből lehetőségeinkhez mérten a maximumot próbáljuk kihozni. Egy ilyen terület a szabályozás- és irányítástechnikai is. Ez az informatikaoktatásnak kissé háttérbe szoruló része, amely inkább „mérnöki szemléletű”, mint kizárólag gyakorlati alkalmazás. A David2 Inverted Pendulum egy szabályozás- és irányítástechnikai modell leírása és bemutatása. A dokumentáció részleteiben kitér a modell fizikai és matematikai alapjaira és számítási módszereire, valamint bemutatja a modell összeépítéséhez szükséges hardware és software eszközöket is. A megépített modell helyileg Norvégiában található, a munka legnagyobb része ott készült el, angol nyelven, a National Instruments LabView 7.1, valamint a MathWorks MatLab Simulink elnevezésű alkalmazásának segítségével.
2
DAVID2 INVERTED PENDULUM Bedők Dávid – Braun Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Vámossy Zoltan főiskolai docens Webjørn Rekdalsbakken, Terje Årseth, University of Ålesund, Norway
The goal of this project to make computer driven control on an unstable system. The real model consists of a cart on a rubber belt with a steel rod standing on it. This instrument is called inverted pendulum. We start the experiment with setting up the rod and leaving it. Our task is to drive the unbacked system so that the rod stay in the upright. To achieve the purpose we used a camera, a servo drive and an AC motor. When the rod is falling down on the right side, the car has to move quickly in the same direction. First of all we constructed the model of the physical system writing differential equations. Using the calculated equations we made a mathematical model using State Space Analysis and State Space Design. We analysed these open-loop systems with Matlab Simulink. To make a closed-loop system we applied modern control theory and Pole Placement Control. With the help of this technique we can change the original poles of the unstable system to make it stable. We made our application in LabView and used its predefined components to take the hardware. With NI IMAQ Vision we constructed an image processing algorithms to measure all of the states and build the control law. By the result of the experimentations the rod is able to stay in balance for a few minutes without external assistance.
3
VALÓSIDEJŰ ÜZENETVÁLTÁS MOBILTELEFONNAL Bognár Péter – Soós László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Informatikai Rendszerek Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Kutor László docens Katona Krisztina ügyvivő szakértő
A valósidejű üzenetváltás megvalósítható – „Instant Messaging”- rendszerek több területen is hasznos szolgáltatásokat kínálnak: - Nyilvános üzenetküldők, melyeket százmilliók használnak mindennapi csevegésre barátaikkal, ismerőseikkel - A vállalati messaging rendszerek növelik a vállalaton belüli együttműködést, a kommunikáció hatékonyságát - Mobil-messenger-ek által a mobil eszközök is képessé válnak valósidejű (ma még többségében szöveges) üzenetváltásra, ezáltal például a siket emberek számára is kihasználhatóak a mobilitás előnyei A TDK dolgozat célja ezen most kibontakozó technológia alkalmazási területeinek, kiterjedt szolgáltatásainak, tulajdonságainak, előnyeinek és hátrányainak vizsgálata, valamint egy Jabber technológiára épülő mobil „instant messenger” rendszer létrehozása. A gyakorlati munka J2ME kliensre és egy szintén Java-alapú szerverre épül, mely akár önálló módon, akár a globális Jabber hálózatba kapcsolódva is képes funkcionálni.
4
3D-S PÁLYAKÖVETŐ HELI Darabont-Horváth István Sapientia EMTE Műszaki és Hnumántudományok Kar Automatizálás IV. évfolyam Konzulensek: Dr. Dávid László prorektor EMTE Vámossy Zoltán docens BMF Dr.Benyó Zoltán BME
A dolgozat célja egy olyan repülő robot bemutatása és készítésének leírása, mely saját látórendszere segítségével egyszerűbb objektumokat ismer fel és ezáltal háromdimenziós útvonal követésére képes. Az elsődleges feladat egy négylégcsavaros önálló repülő szerkezet megépítése, mely a levegőben képes stabilan maradni és különböző navigációs mozgásokat végrehajtani belső mikroszámítógépe segítségével. A központi mikrovezérlő tartalmazza a vezérlő algoritmust – Kálmán szűrővel kiegészített modell-predikciós vezérlés –, mely a teljesítményelektronikán keresztül a beavatkozó szerveket működteti. Hogy ez megfelelőképpen működjön, föl kell állítanunk a rendszer matematikai modelljét, mérési feladatok sorát kell elvégeznünk, szűrő-, becslési-, döntési- és vezérlő algoritmusokat kell írnunk. A másodlagos feladat a szerkezet látó részének leírása és megépítése. Az érzékelő feladatát egy digitális kamera látja el. Innen a digitális jelek gyors memóriába, majd dsPIC-be kerülnek feldolgozásra. Itt bizonyos szűréseken áthaladva betanított konvolúciós neuronhálóba jutnak, mely felismeri a már „látott” objektumokat. Automatikus működés esetén a helikopter egy felismert tárgy fölé repül. Ha a látómezejében található egy másik tárgy, akkor elhagyva az elsőt a második fölé repül. Igy egy előre meghatározott sorrendet követve a repülő robot a kívánt 3D-s pályát járja be.
5
FOGADÁS MOBILTELEFONNAL Gajdi Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Informatikai rendszerek Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Kutor László docens, Ladányi Zoltán tanársegéd
A TDK dolgozat célja egy mobiltelefonon működő fogadási rendszer létrehozása. A legtöbb telefon beépített játékok széles skáláját kínálja, melyek között a jövőben jelentős szerepet kapnak azok a játékok melyekben nemcsak a telefonon futó alkalmazás, hanem a kiszolgáló is jelentős szerepet kap. A sportfogadás hagyományos módjainak kiegészítésére a korszerű mobiltelefonok jó lehetőséget kínálnak. Úgy grafikai, mint adatátviteli és hitelesítési adottságaik alapján, valamint a kiszolgáló rendszer informatikai fejlettsége érett technológiai hátteret szolgáltat egy újszerű fogadási csatorna megnyitására. A feladat számos technológiai és szervezési kérdés megválaszolását és a felmerült problémák megoldását kívánja. A dolgozat kiemelten foglalkozik a következő területekkel: interaktív 24 órás rendelkezésre állás, jogosultság kezelés és biztonsági kérdések, valamint egyenlegkezelés. A minta rendszer WAP technológiával, MySQL adatbázis felhasználásával készült.
6
SZÁMITÓGÉP KEZELÉSE MOBILTELEFONRÓL Heszele Rudolf Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Informatikai Rendszerek Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Kutor László docens, Molnár András adjunktus
A TDK munka célja egy olyan alkalmazás létrehozása, melynek keretében a felhasználó távolról tudja használni számítógépen lévő egyes alkalmazásait. Bizonyos műveleteket úgy végezhet el, mintha a számítógépe előtt ülne, például leveleket és csatolt állományokat tud elküldeni, programokat indíthat, nyomtatást kezdeményezhet. A mobil alkalmazás az AT parancsokra épít, ezért a dolgozat összefoglalja a számítógép és a mobiltelefon közötti kommunikáció működését is. A vezérlő utasítások SMS formában jutnak el a mobiltelefonról a számítógéphez, ezért a munka kitér az SMS elvű adattovábbítás elvének és gyakorlatának elemzésére. A megvalósított rendszer segíti a parancsok SMS formára való kódolását, illetve a számítógép oldalon az üzenetek értelmezését.
7
JÁTÉKOSOK MOZGÁSSTATISZTIKÁJA Hrenkó Tamás – Jécsák Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens
A dolgozat témája egy program, amely képes csapatjátékot játszó emberek mozgásának regisztrálására, visszajátszásra és statisztika készítésre, rögzített kamerakép alapján. A program több kamerából érkező inputot dolgoz fel párhuzamosan, szerver kliens architektúrával. A pálya egyes részeit belátó kamerák (összesen 8db) szolgáltatják a klienseknek a képi információt, melyet feldolgozva a kinyert játékos pozíció adatokat a szervernek továbbítanak. A videó előfeldolgozása hagyományos algoritmusok segítségével történik (szűrők), az információ kigyűjtéséhez a program az OpenCV könyvtárából használ bizonyos függvényeket. A szerver a beérkező pozícióadatokat rögzíti, abból statisztikát készít, illetve megjeleníti a játékosok aktuális tartózkodási helyét. Egy rögzített mérkőzés később újra lejátszható. A szerveren futó alkalmazás üzemeltetéséhez egy operátorra van szükség, kijavítandó a hibás képfeldolgozásból adódó téves adatokat, illetve a kiértékelhetetlen inputból (pl. mikor két játékos takarja egymást) származó hamis információt, továbbá a kezdeti inicializálást is elvégzi (pl. játékosok csapatokba rendezése). A fejlesztés Visual C++ környezetben történik.
8
MACS Kancsár Dániel – Sípos Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens
A dolgozat témája lépegető hardver kidolgozása, amely számítógépről kiadott parancsok végrehajtásával haladni képes. A másodlagos cél egy olyan keret-, vezérlőprogram kidolgozása amelyen keresztül utasítások adhatóak ki az egységnek. A hardver vázszerkezete a könnyen beszerezhető technik legó alkatrészek felhasználásával kerül kialakításra. A törzsre négy láb kapcsolódik, amelyek meghajtását EM 34 és EM 93 típusú, fénymásolókban és nyomtatókban használt villanymotorok végzik el. A motorok egymástól függetlenül vezéreltek. A vezérlés a tervek szerint a számítógép párhuzamos portján keresztül történik. A vezérlő interface DELPHI 7.0 fejlesztőeszközzel kerül kialakításra. Az interfacen keresztül az egyes motorok vezérlése külön-külön is végrehajtható, ugyanakkor van lehetőség előre definiált, adott mozgásfajtát megvalósító összetett parancsok kiadására is. További lehetséges célok közé tartozik a vezérlés távirányítással történő kiváltása, valamint az egység felszerelése vizuális érzékelőkkel, amely lehetővé teszi a vezérlő interface széleskörű továbbfejlesztését (pl. objektum-követés).
9
TRANSMOTION – EMBERI MOZGÁS DIGITALIZÁLÁSA Kertész Tamás – Rieger Péter László – Szolyka Sándor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens
A dolgozat témája az emberi mozgás optikai módon történő digitalizálása egy valós-idejű rendszerben, amely többkamerás élő felvételt vesz alapul. Egy mozgásszínészen elhelyezett kulcspontok térbeli koordinátáit számolja vissza, melyet egy háromdimenziós karakter-modellhez rendel hozzá. A folyamatban két számítógép vesz részt; az egyik a kamerák képének feldolgozását végzi, a másik pedig a 3D-s megjelenítésért felelős. A szoftverfejlesztés elsősorban Microsoft Visual Studio .NET 2003 fejlesztőkörnyezetben zajlik az OpenCV képfeldolgozó könyvtárainak segítségével. A megjelenítés az Alias Maya 3D-grafikus szoftver feladata. A projekt majdani felhasználási területei lehetnek pl. a film- és játékipar, valamint a számítógép kézzel való vezérlése is lehetővé válhat.
10
3D OBJECT ANALYZING Kladek Dávid – Miklovicz András – Tóth András Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, II. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens
Munkánk során a korábbi években fejlesztett lézerszenzor felhasználásával végeztük a méréseket. Több lehetséges algoritmus felhasználásával egy olyan összetett eljárást dolgoztunk ki, mely a különböző módszerek előnyeit egyesíti. A mérési eljárás a lézerszenzor pontos pozicionálásán alapul. A horizontális irányban gyorsan mozgó fénypont csíkot képez a felületen, melyet egy vertikális tükör nagy pontossággal eltérít a vízszintes síktól egy adott szögben. A szöget lineárisan változtatva a csík a képen függőleges mozgást végez, majd ezen mozgás sebességének a felhasználásával valós időben lehet 3 dimenziós képet készíteni. A programcsomag részét képező függvénytár ebből az adatfolyamból egy szerkezeti vázat készít, mellyel gazdaságosan tárolható az objektumok képe, egy újabb modul pedig több mérési eredményt összegez. Végül a megjelenítő felület az így feldolgozott értékeket egy 3 dimenziós koordináta-rendszerben jeleníti meg.
11
MOBIL JÁTÉKFEJLESZTÉS JAVA KÖRNYEZETBEN Kocsis Ádám – Major Dániel Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Informatikai Rendszerek Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Kutor László docens Ladányi Zoltán tanársegéd
A mobiltelefonok fejlődésének köszönhetően a mobiltelefonokra való alkalmazás-fejlesztés napjainkban igen fontos ágazattá nőtte ki magát. Egyre inkább terjednek a nagy felbontású, grafikusan fejlett, illetve jelentős számítási kapacitást kínáló telefonok, melyek újszerű-, korábban csak asztali számítógépeken megvalósítható programok, például játékok előtt nyitják meg az utat. A dolgozat célja egy olyan autós játék fejlesztés, amely megfelel a mai trendeknek, elvárásoknak, valamint igénybe veszi a korszerű telefonkészülékek lehetőségeit. A dolgozat áttekinti a fontosabb mobil technológiákat és kiemelten foglalkozik a munka során felhasznált J2ME –vel (Java 2 Micro Edition). A fejlesztés a J2ME technológia MIDP 2.0 változatával készült, mely a közismert J2SE mobil eszközökre kidolgozott változata. A játék tervezése megvalósítása és tesztelése során a JBuilder „Mobil Edition” fejlesztői környezet és telefon szimulátor lehetőségeire támaszkodott.
12
MYRA ARCDETEKTÁLÓ ÉS ARCFELISMERŐ RENDSZER Kövér Tibor – Vígh Dénes Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens
A TDK dolgozat témája a MYRA névre keresztelt számítógépes arcdetektáló és arcfelismerő rendszer tervezési folyamatának ismertetése, és a tervek alapján elkészített szoftver bemutatása. A dolgozat első harmada a számítógépes arcdetektálás és arcfelismerés rövid történetét dolgozza fel, a téma kapcsán fölmerülő általános és speciális problémákat, a hasonló rendszerek felhasználási területeit, hatékonyságukat, működésüket, rövid áttekintő jelleggel. A középső rész az elmúlt évek során az arcdetektálásra és arcfelismerésre kidolgozott módszereket és eljárásokat ismerteti, bemutatja a különböző, gyakran alkalmazott algoritmusokat, technikákat, valamint az ezekhez kapcsolódó képfeldolgozási hátteret. A harmadik rész az általunk elkészített rendszert mutatja be. Elsőként a megvalósítás folyamatát, a fölhasznált technikákat és eszközöket ismerteti, utána pedig beszámol a létrehozott szoftver működéséről, tulajdonságairól, működési hatékonyságáról, működési feltételeiről, és az elért eredményekről.
13
KAMERÁS ÚTPÁLYAHIBA-FELDERÍTŐ RENDSZER Kunsági Attila – Zahalka Bence Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens
A TDK dolgozat fő témája: Egy olyan rendszer létrehozása amely képes egy autóra szerelt kamera és egy számítógép segítségével, az útról készült felvételeken megtalálni az esetleg felmerülő úthibákat. A dolgozat részletesen ismerteti, hogy ezt milyen módszerekkel és technikákkal szeretnénk megvalósítani. Ezen belül konkrétan kitérünk a projekt technikai vagyis hardver követelményeire és felhasznált eszközeire, ezeket viszonylag részletesen próbáljuk majd bemutatni. Kitérnénk a szoftveres megvalósításokra, hogy milyen irodalmakat és egyéb segítségeket használunk fel a megfelelő eredmény elérése érdekében, milyen megoldásokat gondoltunk esetlegesen újra, mert nem ítéltük elég hatékonynak. Ezen kívül szeretnénk még bemutatni az általunk a jövőbeni felhasználhatóságra, továbbfejlesztésre vonatkozó gondolatokat elképzeléseket, hogy esetleg ki mit profitálhatna a projektünkből. Az algoritmus többféle, már meglévő kontúrszűrőből, ill. élkereső megoldásból áll, amelyek rengeteg helyen megtalálhatóak, így mi az általuk elért eredményeket mutatjuk be.
14
OKOSHÁZ Lazányi Katalin Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens Külső konzulens: Lazányi István villamosmérnök (Vox Automatika kft.)
A dolgozat témája egy olyan rendszer megtervezése és kiépítése, amely egy lakás, illetve üzem vezérlését lehetővé teszi. A kutatás egyik fő feladata az, hogy a CAN-busz (Controller Area Network), hogyan hasznosítható az épületautomatizálásban. A rendszer elsődleges célja, a lakás, illetve üzem vezérlése CAN – busz segítségével. A működést szenzorok segítségével lehet bemutatni. A TDK dolgozat keretében elkészített szenzor hőmérsékletet, fényerősséget és mozgást érzékelő berendezés. A kapott információk, és a beállított értékek segítségével, a rendszer parancsokat ad ki, a ház bizonyos berendezéseinek. A TDK dolgozat ismerteti a CAN – busz kommunikációs protokollját (üzenetek formátumai), valamint a CAN – busz fejlődését, más ágakban lévő lehetőségeit.
15
ÜTKÖZÉSMENTES KOMMUNIKÁCIÓ AD HOC HÁLÓZATOKBAN Markovics Mátyás Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Linda Källström HUT-TML egyetemi kutató, Vámossy Zoltán főiskolai docens
A dolgozat bemutatja a hálózati szolgáltatások és alkalmazások problémamentes együttműködését vezeték nélküli ideiglenes hálózatokban, valamint harmadik generációs és heterogén hálózatokban. Kitér a SIP (Session Initation Protocol – munkaszakaszt bevezető protokoll) ismertetésére, illetve leírja hogyan használható osztott és strukturálatlan hálózatokban. A TDK dolgozat fő témája a hitelesítés és az engedélyek kezelése, de érinti a szolgáltatás felderítés és a munkaszakasz kezelés főbb kérdéseit is. A dolgozat alapjául a Helsinki Műszaki Egyetem Multimédia és Telekommunikációs Laboratóriumában végzett kutatómunka szolgált.
16
HÁROMDIMENZIÓS FEJMODELL ANIMÁLÁSA KAMERAKÉP ALAPJÁN Markovics Mátyás – Szőke Imre Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens
A dolgozat áttekinti az emberi fej számítógépen történő modellezésnek és animálásának technikáit, illetve az arckereső eljárások változatait. Részletesen ismerteti az élő kameraképre is jól alkalmazható arcminták alapján kereső "Adaboost" algoritmust, a fejmodell készítés lépéseit egy 3D-s grafikai szoftvereszközt (Alias Maya) alkalmazva, és a szabadformájú deformációnak nevezett animációs technikát. A projekt demonstrálni kívánja az elmélet gyakorlati alkalmazhatóságát, azaz a végső cél egy olyan program megvalósítása, amely valós időben megjelenít egy fejet DirectX segítségével, és kamerakép alapján animálja azt.
17
PAL - Commander MOBIL ROBOT BELTÉRI NAVIGÁCIÓJA PAL-OPTIKÁS KAMERA MEGVALÓSÍTÁSSAL Mornailla László – Pekár Tamás – Solymosi Csaba Gergő Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens
A dolgozat témája olyan autonóm robot megtervezése és kivitelezése, amely egy homogén, gyengén textúrázott környezet figyelembevételével önálló navigációra képes. Az egységeket a mobil robot, vezeték nélküli, PAL optikával felszerelt kamera, a vezérlést végző számítógép, és a soros irányításon keresztül a távirányító teszi ki. Követelmény, hogy a robot összeállítása egyszerű, könnyen megépíthető legyen, megfelelő, korszerű hardware elemek felhasználásával, valamint a hozzá tartozó software környezet újrahasznosítható, különálló modulokkal való implementálása. A vezérlést végző szoftver C# nyelven, .NET fejlesztőkörnyezetben készül. A rendszer tesztelése Microsoft Windows rendszeren történt, de könnyen átültethető más operációs rendszerre is. A bemutató során a mobil robot egyszerű akadálykerülő helyzetváltoztatásra, vonalkövetésre lesz képes.
18
EDZÉSTERV KÖVETÉS MOBILESZKÖZÖKKEL Sinka Rodica – Selmeczy Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Informatikai Rendszerek Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Kutor László docens, Ladányi Zoltán tanársegéd
A korszerű mobiltelefonok egyre több olyan szolgáltatást kínálnak, amelyek nem csak a kommunikációt teszik egyszerűvé, hanem számos új lehetőséget is kínálnak melyek korábban csak helyhez kötött számítógépes rendszerekkel voltak elvégezhetők. A dolgozat célja egy olyan mobil alkalmazás tervezése és megvalósítása, amely segítséget nyújt a felhasználónak, egy edzésterv követésében. A mobil eszközök (telefon, GPS) valamint a munka során kidolgozott rendszer lehetőséget biztosítanak arra, hogy a mobiltelefon viselője sportolás közben viszonylag pontos információkat kapjon, az általa végzett munkáról. Az alkalmazás három sportolási lehetőséget támogat: gyaloglás, futás, kerékpározás. A rendszer a használat során GPS adatokat gyűjt, melyeket bluetooth csatornán át a mobiltelefonba továbbítja. A telefonon futó program elvégzi a számításokat, és tájékoztatja a felhasználót az edzés adatairól.
19
3 DIMENZIÓS KÉPALKOTÁS STRUKTURÁLT FÉNY SEGÍTSÉGÉVEL Süveg Bálint Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens
A dolgozat bemutatja a strukturált fény használatát a háromdimenziós képalkotásban. Ez egy viszonylag költségkímélő technika, aminek segítségével háromdimenziós képeket készíthetünk tárgyakról, személyekről. Széles körben alkalmazzák például műalkotások megörökítésére későbbi restaurálási segítség céljából. Egy egyszerű rendszer példáján keresztül a dolgozat a következőket mutatja be: Strukturált fény mibenléte, a megvilágítás különböző változatai. Képfeldolgozási technikák, algoritmusok, amik szükségesek a feladat megoldásához. Háromdimenziós képalkotás alapjai. A teljes rendszer felépítése és működésének bemutatása. Végül néhány alkalmazásban lévő rendszer rövid bemutatása.
20
KÉPFELDOLGOZÁS A DIRECTX® 9 MAGAS SZINTŰ ÁRNYALÓ NYELVÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL Szőke Imre Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Szoftvertechnológia Intézet, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens
A dolgozat rövid áttekintést ad a Direct3D architektúrájáról rámutatva, hogy miként és miért használható hatékonyan a grafikus processzor bizonyos képfeldolgozási feladatok megoldására. A tematikában kiemelt szerepet kap az elméleti alapok lefektetése után a magas szintű árnyaló nyelv szintaktikájának és szemantikájának bemutatása, kitérve a saját programba való beágyazására is. Végül bemutatásra kerül pár alapvető képfeldolgozó algoritmus elméleti összefoglalása, amit az implementálásuk követ.
21
