Neologizmusok fordítása – neologizmusok a fordításban ZACHAR VIKTOR egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék Abstract/Résumé: The study presents 20 German and 16 Hungarian neologisms from recent years, together with their translations into the other language. Only those new words are examined which the 56 test persons translated with neologisms – and literal translations of the words are not taken into account. As a result, the study provides an overview of 97 Hungarian and 59 German neologisms and nonce words, all of them created by translators. Keywords / mots-clés: neologisms, nonce words, Hungarian language, German language
1. Bevezetés Tanulmányomban a 2013-ban elvégzett doktori kutatásom egy részét mutatom be részletesen, mégpedig azt, miként alkotnak a fordítás során új célnyelvi kifejezéseket, vagyis neologizmusokat a fordítók. A német–magyar nyelvpárban elvégzett vizsgálat alapját 25–25 német, illetve magyar neologizmus képezte, amelyeket meghatározott szempontok szerint (Zachar 2013b: 12–20) választottam ki. Ezen többmondatos kontextusba helyezett kifejezések fordítását (összesen mintegy 28 000 leütésnyi, azaz kb. 11 oldalnyi forrásszöveg) készítette el összesen 56 kísérleti személy, akik a kísérlet elvégzésének időpontjában mind az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hallgatói voltak, vagyis akkor még csak leendő, mára már végzettséggel rendelkező professzionális nyelvi közvetítők. Jelen tanulmányom címével kapcsolatban előre kell bocsátanom, hogy az abban megjelenő gondolat nem tőlem, hanem Delabastitától származik, aki kifejti, hogy a neologizmusok fordítása (translation of neologisms) nem azonos a neologizmusokkal a fordításban (neologisms in translation) (Delabastita 2004: 885). Dolgozatomban most azokat az eseteket vizsgálom, amikor a forrás- és a célnyelvi szövegben egyaránt megjelenik új kifejezés, de fontos leszögezni, hogy kiindulópontom minden esetben a forrásnyelvi szövegben található neologizmus. Nem tárgyalom ellenben azokat az eseteket, amelyekben a fordító egy nem neologizmusnak minősülő forrásnyelvi kifejezésre vagy szókapcsolatra használ neologizmust a célnyelven (ahogyan azokat az eseteket sem, amikor egy neologizmust nem neologizmusnak minősülő kifejezéssel ad vissza). A disszertációmban összesen hét fordítási stratégiát azonosítottam a forrásnyelvi neologizmusok fordítása során: (1) célnyelvi neologizmus; (2) a denotáció szempontjából ekvivalens, de nem neologizmusnak minősülő kifejezés; (3) magyarázó fordítás; (4) körülírás; (5) általánosítás; (6) honosítás és (7)
Neologizmusok fordítása – neologizmusok a fordításban
7
kihagyás.1 Ezek közül jelen dolgozatban csak az elsőt veszem részletesebben górcső alá: azt az eljárást, amikor a fordító célnyelvi neologizmus használata mellett dönt a visszaadáskor. A vizsgált stratégia esetében beszélhetünk: már meglévő célnyelvi neologizmusról és az adott fordító által újonnan – szóalkotás vagy szóteremtés útján – megalkotott neologizmusról. A szakirodalom egy részéhez hasonlóan (pl. Niska 1998) ide sorolom a továbbiakban a szó szerinti fordítást vagy tükörfordítást is, de jelen dolgozatomban a terjedelmi korlátok miatt részletesen nem térek ki a célnyelvi neologizmusok ezen speciális altípusára, amely meglehetősen kis erőfeszítésre készteti a fordítót. Az újonnan létrehozott neologizmusok esetében a többi eljáráshoz képest kiemelt szerep jut a kreativitásnak. Aitchison szavaival élve ez az eljárás bizonyítja, mennyire aktívan, rugalmasan kezeli az emberi agy a szókincset, és azt is, hogy fejünkben folyamatosan jönnek létre az új kapcsolódások (Aitchison 1994: 167). 2. A vizsgált német neologizmusok fordításai Az új német kifejezések átültetése esetében a célnyelvi neologizmus használata a denotáció szempontjából ekvivalens, de nem neologizmusnak tekinthető kifejezés és a körülírás után a leggyakrabban alkalmazott eljárás lett, összesen 268 esettel. Ebből azonban a szó szerinti fordítások száma 171 esettel meglehetősen magas, vagyis – ezek kizárása után – az ehelyütt vizsgált célnyelvi neologizmusok száma 97. A huszonöt forrásnyelvi új kifejezésből egyetlen egy, az erfolgsarrogant (’siker hatására arrogáns’)2 melléknév esetében nem fordult csupán elő az eljárás, további négy új szó esetében pedig (Arbeitsmarkt-Delle /’a munkaerő-piac visszaesése’/; Schildervandalismus /’közlekedési táblák megrongálása’/; rückverstromen /’visszaalakítani árammá’/; islamverächtlich /’az iszlám vallást megvető’/) kizárólag szó szerinti fordítás található a célnyelvi neologizmusok között, így ezek tárgyalásától itt eltekintek. A Hymnen-Schweiger (’a himnuszt némán hallgató sportoló’) kultúraspecifikus kifejezés esetében a célnyelvi neologizmust hárman választották, közülük pedig egy hallgató írt nem szó szerinti megoldást, mégpedig idézőjelben: „himnuszkerülő”. Megállapítható, hogy a kifejezés nagyon jól illeszkedik a megadott és lefordított kontextusba. Hasonló a helyzet a másik sportkifejezéssel, a Sorgenkicker (’sok gondot okozó focista’) főnévvel is. Csupán egyetlen kísérleti személy választott célnyelvi neologizmust, viszont fordítása nagyon frappánsnak mondható: „gondlövő”. 1
Ezzel kapcsolatban a disszertáción kívül bővebben lásd még: Zachar 2013a. A német neologizmusok esetében – majd később a magyarról németre fordításoknál is – az eredeti kontextus alapján zárójelben egyfajta körülíró magyar fordítást adok meg a könnyebb érthetőség érdekében. 2
8
Zachar Viktor
Az Ansteckparties (’fertőző betegségek szándékos továbbadására szervezett összejövetelek kisgyermekek számára’) esetében a 31 célnyelvi neologizmus közül 15 tekinthető ténylegesen új magyar kifejezésnek. A legtöbben a bárányhimlő-buli kifejezést vagy annak valamely változatát (himlőbuli, himlőparti) választották. A kifejezés a kutatómunka alapján mutat némi elterjedtséget a magyar elektronikus sajtóban is, hiszen a Google keresője 44 találatot ad rá (2013. 03. 09.), zömében gyermekneveléssel, egészségügyi kérdésekkel foglalkozó oldalakat. Az egyéb kreatív megoldások között szerepelnek a következők: „betegségbulik“, „Kapd elparty” és fertőzz-meg-zsúrok. A Wackelanleihen (’kockázatos kötvények’) gazdasági neologizmus esetében a két új célnyelvi kifejezés közül az egyik nem szó szerinti fordítás. Megállapítható, hogy a rizikókötvények kifejezés a forrásnyelvihez hasonlóan tömör formában adja vissza a német neologizmust. Szintén a gazdasági életből származó új kifejezés a Hartwährungszone (’stabil valutával rendelkező régió’). A 21 célnyelvi neologizmus közül egy kivételével mindegyik szó szerinti fordításnak tekinthető. A kivételt képező hallgató a stabilvaluta-övezet neologizmust használta a német kifejezésre. Az öt gazdasági neologizmus közül a harmadik a Schwarmfinanzierung (’közösségi finanszírozás’) volt, amely esetében a stratégia mellett döntő 20 főből nyolcan nem szó szerinti megoldást választottak: többször megjelent a tömegfinanszírozás kifejezés, és egy-egy esetben a sokasági finanszírozás, valamint a sáskafinanszírozás. Ez utóbbi igazán kreatív neologizmusnak tekinthető, de meg kell állapítani, hogy némiképpen más konnotációval rendelkezik, mint a német kifejezés, hiszen a sáska- előtag általában negatív érzelmeket kelt az olvasóban (pl. sáskajárás, sáskainvázió). Az utolsóelőtti új gazdasági kifejezés a (nicht) pleitereden (’/nem szabad/ negatív megnyilatkozásokkal egy ország csődjét okozni’) volt. A három célnyelvi neologizmus közül csupán egy nem szó szerinti, bár ez esetben talán célszerűbb lenne körülírásról beszélni: nem beszélhetünk csődöt a hasukba. A fiskalneutral (’adózási szempontból semleges’) kifejezés esetében a 12 hallgatóból csupán egy választott nem szó szerinti megoldást, az adó-független kifejezést. A Känguruhing (’a koraszülött gyakori ráhelyezése az anya hasára a fejlődés elősegítése érdekében’) kifejezés az egyetlen olyan neologizmus a kutatásban szereplő német szavak között, amely szójátéknak minősíthető. A 44 főből, aki a vizsgált stratégiát választotta, csupán 13 kísérleti személy döntött a szó szerintinek nevezhető változat mellett (kenguruzás és kenguruztatás formában). Két hallgató az eredeti kifejezés átvételével próbálkozott (úgynevezett kangorohing és „Känguruhing“ formában – az első esetében azonban érthetetlen a se nem német, se nem angol írásmód). Mivel a két kísérleti személy nem fűzött semmilyen egyéb magyarázatot a forrásnyelvi kifejezéshez, ezért ebben az esetben nem magyarázó fordításról, hanem célnyelvi neologizmusról van szó. A
Neologizmusok fordítása – neologizmusok a fordításban
9
fordítók elsöprő többsége azonban kreatív célnyelvi neologizmus alkalmazása mellett döntött. Ezek közül kettő szélesebb elterjedtséget is mutat a kutatómunka alapján. A kenguru-módszer mintegy 1 780 találatot ad a Google keresőjében (2013. 03. 10.), köztük számos szakmai, egészségüggyel foglalkozó oldallal. A fordítók közül tizenegyen választották ezt a megoldást. A másik kifejezés jóval kevesebb, csupán 41 találatot ad (2013. 03. 10.), és a kísérleti személyek közül is csak egy választotta, ennek ellenére a jelek szerint használják: ez az erszényterápia. A többi fordító által alkotott neologizmus között megtaláljuk például a kengurufekvés, kengurutartás, kengurulógás, kengurupóz és kenguruhelyzet kifejezéseket. A Stimmenstaubsauger (’minél több szavazat begyűjtését célzó politikai párt’) politikai neologizmus esetében a 26 főből tíz teljes egészében szó szerinti fordítással, tizenhat pedig a németben használt képhez (’szavazatporszívó’) hasonlóval operált: szavazatfelszívó, hatalmas szavazat felszippantó [sic!] gépezet, szavazatelszívó, szavazatszívógép, nagy szavazatszippantó, szavazatszivattyú stb. Valóban kreatívnak nevezhető neologizmust öten választottak, közülük négyen – egymástól függetlenül – a szavazatmágnes szót, egy pedig a szavazati nyerőgép kifejezést választotta. A Wutliste (’lista, amely tartalmazza azokat a jelenségeket, amelyek ellen tiltakoznak bizonyos csoportok’) esetében ismét csak egy nem szó szerinti célnyelvi neologizmus mutatható ki öt szó szerinti mellett. Ez a megoldás a tiltakozási lista. Az előző kifejezéshez hasonlóan a Hektomatik-Welt (’hektikus világ’) esetében is hatan választották a célnyelvi neologizmust, közülük hárman szó szerinti fordítást alkalmaztak. A másik három kísérleti személy az alábbi megoldás valamelyike mellett döntött: hektikus-társadalom [sic!], hektikavilág és „rohanok, nincs időm semmire“ világ. Ezek közül az első esetben nem lehetünk teljesen biztosak abban, valóban neologizmusról van-e szó, vagy csupán központozási hibáról. Ez utóbbi esetben jelzős szerkezetként a hallgató megoldása az ekvivalens, de nem neologizmusnak minősülő kifejezések csoportjába tartozna. A Doktorsünder (’disszertációjával plágiumot elkövető’) esetében négy nem szó szerinti új kifejezés fordult elő: doktori munka bűnös [sic!] (közel áll a szó szerinti fordításhoz, de nem egészen az) doktoráruló, doktori plagizáló és doktori disszertáció csaló [sic!]. A Nachahmungssuizid (’hírességek öngyilkosságának utánzása’) főnévnél a célnyelvi neologizmusok (19 eset) közül négy érdemes jelen esetben további vizsgálatra, hiszen nem szó szerinti átültetés: mediatizált öngyilkosság, reprodukciós öngyilkosság, öngyilkosság-divat és példakövető öngyilkosság. Ezek közül az első kifejezés az internetes keresés alapján (2013. 03. 12.) nyilvánvalóan egy 2008-as doktori értekezés címére és témájára vezethető vissza (Veres Előd: Mediatizált öngyilkosságok – a „Werther effektus” szociológiai vizsgálata), ám némileg mást jelent, mint a német kifejezés, ezért nem teljesen fedi azt.
10
Zachar Viktor
Az Ausstiegskorridor (’az atomenergia-használat teljes beszüntetéséig hátralévő időszak’) esetében az új kifejezések megalkotása mellett döntöttek a legtöbben (22 fő), de ebből 17 szó szerinti megoldásnak tekinthető (pl. kiszállási korridor, kilépő folyosó stb.), amelyek kapcsán azt állapíthatjuk meg, hogy indokolatlanul nagy feldolgozási erőfeszítésre késztetik a célnyelvi olvasót3. Nem transzparens kifejezésekről van szó, amelyek a kontextus alapján sem minden esetben értelmezhetők. Az öt, nem szó szerinti fordításnak minősülő új kifejezés a „beszüntetési folyosó”, „lekapcsolási korridor“, leépítési folyosó, „elhagyási határidő“ és „leállítási folyosó“. Jól látható, hogy a kísérleti személyek – egy kivétellel – ebben az esetben is nagyon ragaszkodtak a forrásnyelvi szövegben megjelenő folyosó képéhez, és csak az Ausstieg- előtag esetében vonatkoztattak el jobban. Az utolsó öt kifejezés, így a zustauben (’eltömítődik porral’) ige esetében is a célnyelvi neologizmus mellett csupán egy-egy kísérleti személy döntött. Jelen esetben a hallgató a túlporosodik kifejezést választotta a forrásnyelvi neologizmus visszaadására. Ugyanez a helyzet a fremdempören (’mások helyett felháborodni’) igével. A távolfelháborodni kifejezés nem szó szerinti fordítás ugyan, de meglehetősen közel áll hozzá, és jól láthatóan csak nehezen teszi értelmezhetővé, mit is akart kifejezni a szerző a forrásnyelvi szövegben. A dialoggetrieben (’párbeszédekre épülő’) melléknév a filmművészet területéről származó kifejezés. Ebben az esetben is csupán egy kísérleti személy választotta az új magyar melléknév megalkotását, amely úgy szól, hogy erősen párbeszéd irányítottságú [sic!], vagyis nem tekinthető szigorúan véve szó szerinti fordításnak. A kutatás utolsóelőtti német neologizmusa, a schlafgebunden (pontosabban schlafgebundene Gewalt, ’alvajáróként elkövetett erőszakos cselekmény’) kifejezés esetében ismét egy kísérleti személy választotta az új célnyelvi kifejezést, aki az alvó támadás megoldás mellett döntött. Ez ebben a szóösszetételben mindenképpen újszerűnek számít. Az utolsó német kifejezés, a risikofokussiert (’kockázatokat szem előtt tartó’) esetében célnyelvi neologizmus használata mellett négy kísérleti személy döntött, akik közül megint egy készített nem szó szerinti fordítást a kissé bonyolultnak, nehézkesnek ható kockázatelkerülés-orientált kifejezéssel. 3. A vizsgált magyar neologizmusok fordításai Magyar–német fordítási irányban leggyakrabban ezúttal is a denotáció szempontjából ekvivalens, de nem neologizmusnak tekinthető kifejezés használata és a körülírás jelent meg a fordításokban, a célnyelvi neologizmus használata 256 esetben mutatható ki. Ebből a szó szerinti fordítások száma 197, 3
A feldolgozási erőfeszítéssel kapcsolatban ld. pl. Heltai (2005, 2009).
Neologizmusok fordítása – neologizmusok a fordításban
11
magasabb, mint az elsőként ismertetett irányban. Vagyis a ténylegesen új célnyelvi kifejezések száma 59. A huszonötből összesen öt kifejezés esetében nem fordult elő az eljárás, ezek a következők: húzónév; kátyúz; begyűrűzik (az alábbi szövegkörnyezetben fordult elő a kutatási anyagban: „A magas takarmányárak azonban begyűrűztek ebbe a termékkörbe is”.); lelakott (lelakott épület) és okafogyott (okafogyottnak tartja). További négy új kifejezés esetében pedig (tétmérkőzés; zsebszerződések; vendéglátózik és hagyományteremtő /hagyományteremtő céllal/) kizárólag szó szerinti fordítás található a célnyelvi neologizmusok között, így ezek tárgyalásától eltekintek. A biodíszlet kifejezés esetében a legtöbb kísérleti személy (35 fő) a célnyelvi neologizmus alkalmazása mellett döntött, de a megoldások közül 34 esetben szó szerinti fordításról van szó. Az egyetlen nem szó szerinti, célnyelvi neologizmusnak minősülő fordítás úgy hangzik, hogy „Biopuppe” (’biobáb’). A panelprogram neologizmus esetében szintén ez a stratégia volt a legelterjedtebb, és a 36 főből öten döntöttek nem szó szerinti fordítás mellett: Plattenbaurenovierungsprogramm (’panelfelújítási program’), Wohnblockrenovierungsprogramme (’tömbház-felújítási programok’) és PlattenbauSanierungsprojekt (’panelfelújítási program’). Az Ügyfélkapu kifejezés esetében összesen tizenhárman döntöttek a célnyelvi neologizmus alkalmazása mellett, a szó szerinti fordítások száma pedig hét. Bár Delabastita (2004) külön kategóriaként említi az új kifejezés közvetlen átvételét, én ettől eltekintettem, és a jobb áttekinthetőség érdekében a (nem szó szerinti) célnyelvi neologizmusok közé soroltam azokat az eseteket, amikor a nyelvi közvetítő csak a forrásnyelvi kifejezést veszi át a célnyelvi szövegbe. Így történt ez ebben az esetben is, hiszen négy kísérleti személy az Ügyfélkapu kifejezést alkalmazta a fordításban. Minden bizonnyal azért választották ezt a megoldást, mert a kontextus minden gond nélkül lehetővé tette ezt. A fordításra kiadott szövegrész ugyanis később tartalmazta a következő magyarázó szöveget: „az emberek készek és képesek használni az elektronikus ügyintézést 2005 áprilisától szolgáltató Ügyfélkaput”. Tény azonban, hogy első előforduláskor pusztán a forrásnyelvi kifejezés említése minden bizonnyal megértési nehézségeket okoz a célnyelvi olvasónál és megnöveli a feldolgozási erőfeszítést. A fennmaradó két nem szó szerinti fordítás a Kundentor-System (’Ügyfélkapurendszer’) és a Client-Portal (’ügyfélportál’). Ezek közül az első csak a System szó miatt nem minősíthető szó szerintinek. Utóbbi pedig amiatt érdekes, mert a hallgató egy, az angol nyelvben használatos kifejezést vett át a német szövegbe, amely így ott neologizmusnak minősül. Ez – figyelembe véve a német nyelvre jellemző szóátvételi gyakorlatot – egyáltalán nem mondható elképzelhetetlennek a való életben sem. Az üvegzseb-törvény esetében ismét a leggyakrabban alkalmazott stratégia a célnyelvi neologizmus (26 fő), de ebből megint csupán két esetben beszélhetünk
12
Zachar Viktor
nem szó szerinti fordításról: „Glass-Pocket-Gesetz“ (’üvegzseb-törvény’) és Gesetz von „gläserner Geldbeutel” [sic!] (’az üvegpénztárca törvénye’). Előbbi az Ügyfélkapu neologizmus esetében más hallgató által használt és említett ClientPortal kifejezésre emlékeztet, hiszen a kísérleti személy itt egy, az angolban használatos kifejezést vett át a német szövegbe, amely ott neologizmusnak minősül. A börtönök világára utaló sétálóudvar kifejezés esetében a négy célnyelvi neologizmus közül kettő nem minősíthető szó szerinti fordításnak: Fußgängerhof (’gyalogosudvar’) és Fußgängerzone Innenhof [sic!] (’sétálóutca-belső udvar’). Ez utóbbi meglehetősen nehézkes és nehezen érthető megoldás a németben. A tájseb esetében 11 fő választotta a vizsgált stratégiát, ezek közül csupán egy nem szó szerinti: Naturwunde (’természetseb’). Az utolsó előtti vizsgált magyar főnév, a dédiszitter, az egyetlen olyan neologizmus a magyar kifejezések között, amely szójátéknak minősül. A legtöbb fordító jelen esetben is – ahogyan a német szójáték esetében – célnyelvi neologizmust választott: a 30 főből tizenhatan szó szerinti fordítás mellett döntöttek. A nem szó szerinti fordítások körében megjelenik például az „ElternSitter” (’szülőszitter’), „Papisitter” (’papaszitter’) és „gran’masitter” (’mamaszitter’) megoldás. Ez utóbbi és a „Grannysitter” (’nagyiszitter’) esetében angol jövevényszóról van szó, amelyek a németben azonban még neologizmusnak számítanak. Az utolsó főnév, a kirakatpolitika esetében öt fordító döntött a célnyelvi neologizmus használata mellett, amelyek közül négy megoldás nem szó szerinti. Hárman a Schaupolitik (’látványpolitika’), egy fordító pedig a Kulissenpolitik (’kulisszapolitika’) megoldást választotta. A bedől ige a hitelekkel kapcsolatban, vagyis gazdasági-pénzügyi kontextusban szerepelt a neologizmusok között a kutatásban. Mindössze két hallgató választotta a célnyelvi neologizmus használatát. Ez mindkét esetben a zahlungsausfällig (’fizetéselmaradással járó’) szó, amelyre a Google keresője ad ugyan 135 találatot (2013. 04. 13.), ám ez azt jelzi, hogy egyelőre alig tekinthető elterjedtnek a kifejezés a német sajtóban. Az évértékel politikai kifejezés esetében nyolc fordító választotta a célnyelvi neologizmust. Közülük hatan nem szó szerinti megoldást választottak: Rede über die Landesbewertung (’országértékelésről szóló beszéd’), Jahresüberblicksrede (’éváttekintő beszéd’), Rede über die Landesauswertung (’országértékelésről szóló beszéd’), Landbewertung Ansprache [sic!] (’országértékelő felszólalás’), Staatbewertungs-Rede (’államértékelő beszéd’) és végül a Landevaluierungsprache (’országértékelő beszéd’). Ahogyan látható, nyelvi és nyelvtani szempontból nem mindegyik megoldás helyes, és feltűnő, hogy egyik kísérleti személy sem képzett új német igét az évértékel mintájára. A bekeményít ige kutatási anyagában összesen hét célnyelvi neologizmus jelenik meg, de csak egy nem szó szerinti. Egy hallgató azt írta, hogy wird BKV
Neologizmusok fordítása – neologizmusok a fordításban
13
„hardcore” (’keménykedik a BKV’). Ez a megoldás a kutatás elején meghatározott fiktív széles olvasóközönség szempontjából nem minősíthető problémamentesnek, hiszen az idősebb és az angol nyelvet nem értő olvasóknál nagy feldolgozási erőfeszítéssel járhat, ráadásul a stílusrétege is eltér némileg a magyar igéjétől. Az utolsó ige, az egyirányúsít esetében tíz célnyelvi neologizmussal van dolgunk, ebből kilenc esetben szó szerinti fordítással. Az egyetlen kivétel a wird one-way gemacht (’egyirányúvá teszik’) változat, amely angol kifejezést használ, és ebben a formában nehezen elképzelhető célnyelvi kontextusban. Az első magyar melléknév, a bűnfertőzött (bűnfertőzött ország) esetében nyolc hallgató választotta a célnyelvi neologizmust. A kutatás alapján azonban nem tudhatjuk, hogy szándékosan alkottak-e új kifejezéseket, vagy úgy gondolták, meglévő német kifejezést használnak azzal, hogy szóösszetétellel új szót hoznak létre. A nyolcból öten a szó szerinti fordítás mellett döntöttek. A három kivétel a következő volt: ist ein viel kriminalfälligeres Land [sic!] (’bűnözésre sokkal hajlamosabb ország’); ist viel mehr „sündenbetroffen“ (’sokkal inkább érinti a bűn’) és ist mehr Kriminalität-infiziert (’bűnözés-fertőzöttebb’). A helypazarló (helypazarló szervek) melléknévnél a célnyelvi neologizmust öt fő választotta, ebből négy szó szerinti fordításnak tekinthető. A kivétel a Platzverschwender-Behörden (’helypazarló hatóságok’) kifejezés, amely ebben a kontextusban – és köszönhetően a német nyelvben amúgy is nagyon elterjedt szóösszetételeknek – tökéletesen érthető. Az utolsó előtti vizsgált kifejezés, a leinformálható (leinformálható alapanyagok) esetében három esetben jelenik meg a stratégia, ezek közül egy nem szó szerinti fordítás: herkunftgarantierte Zutaten (’származásgarantált alapanyagok’). A vizsgálatban szereplő utolsó neologizmus, a várostűrő (várostűrő növények) volt. A 11 főből némiképpen meglepő módon csak két hallgató választott szó szerinti megoldást. A többi kísérleti személy megoldásai ebben a csoportban az alábbiak közül kerültek ki: stadtharte Pflanzenarten (’várossal szemben kemény növényfajták’); stadtfreundliche Pflanzen (’városbarát növények’); stadtbeständige Pflanzen (’városnak ellenálló növények’); stadtverträgliche Pflanzen (’várossal összeférő növények’) és stadtresistente Pflanzen (’városnak ellenálló növények’). 4. Összegzés Az elvégzett kutatás alapján a denotáció szempontjából ekvivalensnek számító kifejezés használata mindkét nyelvi irányban a leggyakrabban alkalmazott fordítási stratégia volt (összesen 430, illetve 419 eset). A jelenség valószínűsíthetően azzal magyarázható, hogy a nyelvi közvetítők körében bizonyos fokú konzervativizmus tapasztalható az új kifejezések célnyelvi visszaadása kapcsán (Niska 1998). Ezt támasztja alá azon válaszok egy része is, amelyeket a fordítások után elvégzett
14
Zachar Viktor
részletes kérdőíves vizsgálat során adtak a kísérleti személyek (Zachar 2013b: 152–171). Niska fenti gondolatát alapul véve a kutatás elvégzése előtt feltételeztem, hogy a meghatározott fordítói stratégiák közül a jelen tanulmányban részletesen bemutatott stratégia, vagyis a célnyelvi neologizmus használata csupán elvétve fog előfordulni a megoldások között, mivel a fordítók ódzkodnak a merőben új megfogalmazásoktól. Összességében ez a feltevésem azonban nem volt igazolható a vizsgálat során: a célnyelvi új kifejezés használata ugyanis a harmadik leggyakoribb eljárás lett (összesen 268, illetve 256 eset) a denotáció szempontjából ekvivalens kifejezés és a körülírás után. A feltevés megfogalmazásakor úgy gondoltam, a fordítók előnyben részesítik majd a szó szerinti fordítást, de annak során mégiscsak tekintettel lesznek a nyelvtani, nyelvhasználati lehetőségekre és szabályokra. A kutatás azonban azt mutatta ki, hogy gyakran még akkor is ragaszkodnak a szó szerinti, Heltai találó szavaival élve minimális fordításhoz (Heltai 1999: 24), amikor azzal nyelvi vagy nyelvhasználati normát sértenek, és ily módon is hoznak létre új kifejezéseket. A megállapítás némileg ellentmond a fentebb említett Niska-féle elgondolásnak is. Ezt a kisebb ellentmondást – többek között a fentebb említett kérdőíves vizsgálat alapján – egyrészt azzal lehet talán magyarázni, hogy még kevés rutinnal és tapasztalattal rendelkező fordítóhallgatókról van szó. Másrészt pedig azzal, hogy a szó szerinti fordítás iránti törekvés erősebbnek bizonyult, mint a konzervatív megoldás iránti. A kísérleti személyek által kitöltött kérdőív alapján több esetben rá lehet mutatni arra, hogy a fordítók saját energiaráfordításuk csökkentését, illetve minimalizálását tartották szem előtt, adott esetben a célközönség és annak erőfeszítésének kárára is. Ennek ellenére az elvégzett vizsgálat során jó néhány nem szó szerinti célnyelvi neologizmus született: 97 magyar és 59 német kifejezés vagy szókapcsolat. Külön érdemes kiemelni, hogy a két, szójátéknak minősülő új kifejezés esetében (Känguruhing és dédiszitter) viszonylag nagy arányban döntöttek célnyelvi új kifejezés mellett a kísérleti személyek – fordítási iránytól függetlenül –, ami újabb kutatási kérdéseket vet fel és lehetőséget ad az esetleges további kutatásokra ezen a téren. Felhasznált irodalom Aitchison, J. 1994. Words in the mind. An introduction to the mental lexicon. Oxford & Cambridge: Blackwell. Delabastita, D. 2004. Literary Style in Translation: Archaisms and Neologisms. In: Kittel, H. et al. (eds.) Übersetzung – Translation – Traduction. Ein internationales Handbuch zur Übersetzungsforschung. 1. Teilband. Berlin/New York: Walter de Gruyter. 883–888. Heltai P. 1999. Minimális fordítás. Fordítástudomány I. évf. 2. sz. 22–32. Heltai P. 2005. A fordító és a nyelvi normák II. Magyar nyelvőr 129. évf. 1. sz. 30–58.
Neologizmusok fordítása – neologizmusok a fordításban
15
Heltai P. 2009. Fordítás, relevancia, feldolgozás. Modern Nyelvoktatás XV. évf. 1–2. sz. 13– 28. Zachar V. 2013a. Fordítási stratégiák a neologizmusokkal kapcsolatban. In: Bárdosi V. (szerk.) Reáliák a lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 141–151. Zachar V. 2013b. A neologizmusok vizsgálata relevanciaelméleti szempontból (német– magyar és magyar–német irányban). Doktori disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Fordítástudományi Doktori Program.
Internetes hivatkozások Niska, H. 1998. Explorations in translational creativity: Strategies for interpreting neologisms. Workshop paper. http://www.reocities.com/~tolk/lic/KREENG2.HTM; letöltve: 2010. 03. 08.