NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat „A” tételek 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi vonatkozású eseményei a vesztfáliai békeszerződésekig. 3. Ismertesse a nemzetközi jog történetét a vesztfáliai békeszerződésektől a XIX. század második feléig. 4. Jellemezze a XIX. század második felének és a XX. század elejének nemzetközi jogi vonatkozású eseményeit! 5. Foglalja össze az első világháború és az azt követő békeszerződések lényegét, beleértve a magyar vonatkozásokat is! 6. Mit kell tudni a két világháború közötti időszak nemzetközi jogáról?(magyar vonatkozások is!) 7. Határozza meg a második világháború és az antifasiszta koalíció programját! 8. Ismertesse a második világháború utáni nemzetközi jog történetének vázlatát, beleértve a magyarországi vonatkozásokat is! 9. Fejtse ki Hugo Grotius munkásságának és az azt követő irányzatoknak a lényegét! 10. Ismertesse a nemzetközi rendszer fogalmát! Milyen aspektusokból elemezhető a történelmi rendszer Holsti szerint? 11. Holsti szerint melyek a nemzetközi rendszer alaptípusai (modelljei)? 12. Milyen szempontok alapján csoportosíthatók a nemzetközi rendszerek Rourke szerint és melyek a rendszerek főbb típusai? 13. A nemzetközi kapcsolatok fogalma és története. A nemzetközi kapcsolatok elméletének történelmi forrásai. 14.Ismertesse az állami szuverenitás fogalmát és korlátait! 15.Határozza meg a nemzetállam fogalmát, valamint a nacionalizmus főbb ismérveit D. Smith szerint! 16.Milyen dimenziókban elemezhetjük a nemzeti érdeket? Állam, nemzet és nemzeti érdek. 17.Ismertesse a külügyi (köz)igazgatás fogalmát! Melyek a külügyi igazgatás specifikumai?
18.Mit kell tudni a magyar külügyi közigazgatás szervezetéről? Melyek a Külügyminisztérium szervezeti egységei? 19.Ismertesse a külügyminiszter feladatait, valamint határozza meg, hogy mi a különbség a Külügyminisztérium államtitkára és a szakállamtitkárok feladatai és hatáskörei között! 20.Holsti nyomán határozza meg az orientáció fogalmát és néhány mondatban mutassa be a három alapvető orientációt! Holsti szerint milyen tipikus szerepfelfogásokat ismer? 21.Határozza meg a külpolitikai tevékenység céljait és a hatalom gyakorlásának főbb módszereit (Holsti szerint)! 22.Melyek a külpolitikai döntéshozatal folyamatának legfontosabb lépései? 23.Milyen nem racionális tényezők játszanak közre a külpolitikai döntésekben? Sorolja fel és jellemezze a külpolitikai döntések típusait! 24.Ismertesse a globalizáció fogalmát! Melyek a globalizáció történelmi előzményei? Milyen szerepet játszik a globalizáció a hidegháború befejeződését követő új nemzetközi rendben? 25.Melyek a globalizációs folyamat gazdasági, kulturális és technológiai jellemzői? 26.A globális nemzetközi rendszer gazdasági és biztonsági következményei. A nemzetközi politikai gazdaság elmélete. A világkereskedelem feltételei. 27.Az aranystandardtól a BrettonWoods-i rendszerig. Konfliktus és kooperáció a világgazdasági rendszerben. 28.Mit jelent az önrendelkezés politikai eszméje és melyek az önrendelkezés formái? Az önrendelkezés és a demokrácia összefüggései. 29.A háborúk elemzésének milyen szintjei vannak? A háborúk természete és típusai. 30.Hogyan értelmezte Clausewitz a háborút? Mit jelent a háború „várt hasznosságának” és a „kiterjesztett elrettentésnek” a fogalma? 31.Ismertesse a válságok és a háborúk okait, valamint a jelenkor háborúit! 32.Mit értünk „új típusú” biztonsági kihívások alatt? Melyek a katonai szektorban jelentkező kihívások? 33.Ismertesse a politikai szektorban és a gazdasági szektorban jelentkező kihívásokat! 34.Melyek a társadalmi szektorban és a környezeti szektorban jelentkező kihívások? 35.A konfliktus kérdése a nemzetközi kapcsolatok elméletében. Érdekkonfliktusok, elvi, eszmei konfliktusok. A terrorizmus és a háború közötti különbség. Az igazságosság, a háború és az emberi jogok. 36.Mi a terrorizmus fogalma? Sorolja fel a terrorizmus fajtáit és ismertesse a terroristák eszközeit! Milyen változásokat hozott a nemzetközi terrorizmusban 2001. szeptember 11.?
37.Melyek az emberi jogok főbb „generációi”? Etika és jog a nemzetközi kapcsolatokban. A demokratikus berendezkedés vajon előfeltétele-e az emberi jogok tiszteletben tartásának? 38.Honnan származik az Észak-Dél megjelölés és mire utal? Milyen okokkal magyarázható a demográfiai robbanás? 39.Milyen főbb civilizációkat különböztethetünk meg napjainkban? A kultúra és a vallás a nemzetközi kapcsolatokban. Mit jelent az iszlám fundamentalizmus fogalma? 40.Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk a nemzetközi szervezeteket? Ismertesse működésük sajátosságait! Milyen tényezőkkel magyarázza, hogy a nemzetközi szervezetek száma jelentősen megnőtt a XX. század második felében? 41.Ismertesse az NGO-k szerepét a nemzetközi kapcsolatokban! Ismertesse főbb sajátosságaikat és típusait! 42.Ismertesse az Európai Unió külpolitikai tevékenységét, kül- és biztonságpolitikáját és nemzetközi kapcsolatait! 43.Melyek az EU és Magyarország legfontosabb külpolitikai prioritásai? Magyarország Európában. 44.Az EU és az ENSZ. 45.Ismertesse az ENSZ szakosított intézményeit, mint a nemzetközi politika szereplőit!
„B” tételek 1. Határozza meg a nemzetközi szerződés fogalmát? Jellemezzen legalább öt tipikus nemzetközi szerződés elnevezést! Milyen szerkezeti egységekből épül fel egy nemzetközi szerződés?Osztályozza a nemzetközi szerződéseket a megtanult többféle szempont alapján! 2. Ismertesse a nemzetközi szerződések megkötésének rendjét, fázisait!Mi a különbség a nemzetközi szerződések nyilvántartása és nyilvántartásba vétele között? 3. Jellemezze a nemzetközi szerződéseket hatályuk alapján! Mit kell tudni a fenntartások tételének jogáról?Ismertesse a nemzetközi szerződések megszűnésének eseteit! Melyek a nemzetközi szerződés érvénytelenségének esetei? 4. Mit kell tudni a Szovjetunió és Csehszlovákia széteséséről? 5. Mit kell tudni Jugoszlávia széteséséről? Milyen szerepet játszott a Badinter Bizottság Jugoszlávia szétesésekor? Melyek voltak a legfontosabb kérdések, amelyekre választ adott?
6. Ismertesse a levéltár definícióját és az állam felbomlása esetén a levéltárak sorsát rendező elveket. Mit tud a Szovjetunió és Csehszlovákia levéltárainak sorsáról a felbomlás után? 7. Államépítési folyamatok napjainkban: a koszovói függetlenség aktuális kérdései. 8. Az államépítés sorrendisége és az afganisztáni bonyodalmak. 9. Államkudarc vagy demokratizálódás: merre tart Irak a polgárháború elcsendesülése után? 10.Az elfeledett, újra felfedezett és újjáépítendő Afrika. 11.Montenegró és Szerbia szétválása békés úton. 12.Gibraltár: az önrendelkezési jog újabb erőpróbája. 13.Bukott államok kérdése a globalizálódó világban. Szudán szétesése (Szudán és Dél-Szudán). A humanitárius intervenció gyakorlata: Szomália – a véget nem érő háború országa. 14.Milyen fontosabb szakaszokat lehet elkülöníteni a diplomácia fejlődésében? Melyek a diplomácia főbb funkciói? 15.Mit nevezünk zéró-összegű játéknak, valamint fejtse ki az ún. fogolydilemma lényegét!Mik a sikeres diplomácia kellékei és milyen érvek szólnak a nyílt, és milyen érvek a titkos diplomácia mellett? 16.Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában Erdős André cikke alapján. 17.A diplomáciai etikett és protokoll főbb kérdései. 18.A NATO védelmi stratégiájának és az EBESZ békefenntartó tevékenységének a lényege. 19.A humanitárius intervenció fogalma, a humanitárius intervenció és a nemzetközi fegyveres összeütközés. 20.A humanitárius intervenció és az önvédelem, a humanitárius intervenció és a békefenntartás. A humanitárius intervenció megindításának jogszerűsége. 21.Az egyén és a társadalom biztonsági kérdéseinek fejlődése. A preventív diplomácia, a béketeremtés és a békefenntartás fogalma. 22.Ismertesse a preventív diplomáciaintézkedési lehetőségeit! 23.Melyek az emberi jogok nemzetközi jogi védelmének alapvető elvei? Ismertesse a viták békés rendezésének legfontosabb eszközeit! 24.Az ENSZ és az EU békefenntartó, válságkezelő tevékenysége. Békenagykövetek, békefenntartás. 25.A Nemzetközi Bíróság intézménye és eljárása. 26.A környezetvédelmi jog fogalma, története és forrásai. A nemzetközi környezetvédelmi jog elvei. 27.A nemzetközi szervezetek szerepe a környezetvédelemben. 28.A nemzetközi környezetvédelmi jog története a Stockholmi Konferenciától a Riói Konferenciáig. 29.A Riói Konferencia utáni fontosabb események napjainkig.
30.A világ természeti és kulturális örökségének nemzetközi védelme. Várható jövőképek a nemzetközi környezetvédelemben. 31.A multikulturalitás és a globalizáció. 32.A világvárosok szerepe a multikulturalizmus világában. 33.A globalizáció, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok.A kultúra a globalizációs folyamatok rendszerében. 34. A magyar és a külföldi oktatási szintének összehasonlítása, nemzetközi tapasztalatok ismertetése, elemzése. 35.A kisebbségek fogalma, csoportosítása, illetve a klasszikus kisebbségvédelem időszaka. 36.A kisebbségek univerzális védelme (ENSZ). 37.A kisebbségek regionális védelme (Európa Tanács, EBESZ, EU). 38.A kisebbségek és az anyaország közötti kapcsolat. Milyen szerepet játszanak a kisebbségek a nemzetközi rendszerben? 39.A menekültügy nemzetközi története. A migráció és a menedékjog. A migráció fajtái. 40.Nemzetközi dokumentumok a menekültjogra vonatkozóan. Fogalmak, alapelvek az 1951. évi genfi egyezményben. 41.Menedékjog az Európai Unióban. 42.A magyar anyagi és eljárásjogi szabályozás, a BÁH feladat- és hatásköre. 43.Állampolgárság és hontalanság. A többes állampolgárság. A hontalanokra vonatkozó nemzetközi szabályok. 44.Nemzetközi migráció, kisebbségek, társadalmi kockázatok és megoldások Póczik Szilveszter cikke alapján. 45.A világ súlyos problémái.
Debrecen, 2013. március 05. Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin egyetemi docens Jogtörténeti Tanszék
