NEMZETI KÖRNYEZET–EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyar országon 1986–1997
NEMZETI KÖRNYEZET–EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997
Írta Dr. Páldy Anna Dr. Vincze István Nádor Gizella Dr. Pintér Alán Málnási Tibor Zsámbokiné Bakacs Márta
2000
ISBN: 963 00 3882 X © Megjelent a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram kiadásában 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. Felelős kiadó: Dr. Pintér Alán Nyomdai előkészítés: Panoráma Kft. Nyomdai munkálatok: Prospektus Nyomda, Veszprém Felelős vezető: Szentendrei Zoltán Ez a kiadvány, a TÜV tanúsítványa szerint, az ISO 9001 szabványnak megfelelő, famentes, 100%-ban klórmentes technológiával előállított, környezetbarát papírra készült.
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
5
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Alapadatok 3. Feldolgozási módszerek 4. Az egyes daganatos halálozásokkal kapcsolatos észrevételek 4.1. Összes rosszindulatú daganat (BNO X: C00–C97) 4.2. Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata ( BNO X: C00–C14) 4.3. A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) 4.4. A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) 4.5. A végbél rosszindulatú daganata (BNO X: C20) 4.6. A hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 4.7. Az emlő rosszindulatú daganata (BNO X: C50) 4.8. A prostata rosszindulatú daganata (BNO X: C61) 5. Megbeszélés 6. Irodalom 7. Térképek Összes rosszindulatú daganat (BNO X: C00–C97) Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) A végbél rosszindulatú daganata (BNO X: C20) A hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) Az emlő rosszindulatú daganata (BNO X: C50) A prostata rosszindulatú daganata (BNO X: C61)
6 7 9 12 15 16 16 16 17 17 18 18 19 20 21 22 34 38 42 48 50 58 60
6
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
1. Bevezetés A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében kialakított környezet-egészségügyi informatikai rendszer lehetőséget ad a halálozási adatok analitikai és téranalitikai elemzésére. Első kiadványunkban (Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, NEKAP, 2000) a magyarországi legfontosabb halálokok elemzésének eredményeit mutattuk be. A korcsoportos bontás nélkül bemutatott térképek megközelítő elemzésekre adnak lehetőséget. A jelen összeállítás a legfontosabb daganatos betegségek miatti halálozások területi megoszlását mutatja be, azoknál a halálokoknál, ahol bontás nélkül elegendő esetszám állt rendelkezésre ahhoz, hogy a kialakult kedvezőtlen és kedvező régiókat statisztikailag értékelhessük. Jelen kiadványunkban nemcsak az értékelhető halálokok területi eloszlását, hanem a kedvezőtlen régiók halandóságának időbeli alakulását is bemutatjuk. Azoknál a daganatos betegségeknél, ahol a halálesetek száma ezt lehetővé tette, további korcsoportos, illetve nemi bontást is végeztünk, illetve a kialakult eloszlások összehasonlító értékelését is elvégeztük. A ritkább daganatos betegségeknél, ahol az alacsony halálozási esetszámok miatt az alkalmazott leíró epidemiológiai módszerrel nem keletkeztek értékelhető kedvezőtlen, illetve kedvező régiók, más téranalitikai vizsgálatok szükségesek (klaszter analízis), melyek értékelésére a közeljövőben kerül sor.
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
7
2. Alapadatok A rosszindulatú betegségek miatti halálozás adatai – országos, lakóhelyre lebontott, az 1986 és 1998 közötti időszakra vonatkozó, egyedi (kor, nem, időpont stb. szempontjából) – a Központi Statisztikai Hivataltól származnak. Az országos, helységenkénti koréves populációs adatokat csak az 1993–1998 időszakra vonatkozóan tudtuk beszerezni a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától. Az elemzéseket minden esetben a teljes vizsgált időtartamra (1986–1997) összevontan végeztük. Korcsoportos és nemenkénti vizsgálatokat együttesen az összes daganatos halálozás (férfiak, nők, férfi-nő együtt), valamint a hörgő- és tüdődaganatok esetén (férfi-nő együtt, férfiak) végeztünk. A többi vizsgált daganatos halálozás esetén pedig mind nemi bontás nélkül, mind férfiaknál, illetve nőknél a teljes lakosság (0–100 évesek) halandóságát együttesen elemeztük (1. táblázat). 1. táblázat. A vizsgált daganatos halálokok a BNO–10 közbülső névjegyzék szerint és az elemzések során végzett korcsoportos, illetve nemi bontások adatai Tétel
Halálokok
C00–C97 Rosszindulatú daganatok C34 C00–C14
A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
Korcsoport (év)
Vizsgált csoportok
30–64, 65–100
férfi-nő együtt,
30–64, 65–100
férfi-nő külön
30–64, 65–100
férfi-nő együtt,
30–64, 65–100
férfi
Az ajak, a szájüreg és garat rosszindulatú
0–100
férfi-nő együtt,
daganatai
0–100
férfi
0–100
férfi-nő együtt,
0–100
férfi
0–100
férfi-nő együtt,
0–100
férfi-nő külön
C16
A gyomor rosszindulatú daganata
C18
A vastagbél rosszindulatú daganata
C20
A végbél rosszindulatú daganata
0–100
férfi-nő együtt
C50
Az emlő rosszindulatú daganata
0–100
nők
C61
A prostata rosszindulatú daganata
0–100
férfiak
Az elemzett daganatos betegségek kiválasztását az indokolta, hogy ezen betegségek miatti halálozás az összes daganatos betegségek miatti halálozásnak a 67%-át teszi ki férfiak körében, míg nők esetén az 51%-át (1. ábra).
8
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
FÉRFIAK 7%
9%
ajak, szájüreg és garat 33%
gyomor
7%
vastagbél 6%
végbél légcső, hörgők és tüdő prostata egyéb
7% 31%
NŐK 2% 8%
10%
ajak, szájüreg és garat 49%
gyomor 3%
vastagbél végbél légcső, hörgők és tüdő
12%
női emlő egyéb
16%
1. ábra. Magyarország férfi és női lakossága rosszindulatú daganatos halálozásának megoszlása a főbb daganattípusok szerint 1993-ban (Forrás: Demográfiai Évkönyv, KSH 1994.)
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
9
3. Feldolgozási módszerek A feldolgozás módszereit közleményeinkben (Vincze és munkatársai, 1998, 1999) és előző kiadványunkban (NEKAP, 2000) részletesen ismertettük. Itt néhány fontos, a térképek értelmezését megkönnyítő magyarázatot közlünk. A halálozás területi egyenlőtlenségeinek elemzése több egymásra épülő lépéssorozat végrehajtásával történt. Előzetes elemzési tapasztalataink alapján felállítottunk egy statisztikai kritériumot (1), melynek teljesülése esetén az eredményül kapott térképeket megalapozottnak tekintettük, mert megfelelő esetszámmal alátámasztottak. A kis lélekszámú helységekből lakosságszámuk alapján körzeteket alakítottunk ki. Egy körzet összlakossága legalább 2000 fő volt, ez természetesen a korcsoportos és nemi bontások miatt megfelelően csökkent. Egy elkészült térkép esetében a populáció nagysága szerint sorba állított körzetek legkisebb 10% („kis helységek”) átlagánál megvizsgáltuk az alábbi feltétel teljesülését: k = n x f x p >3,0
(1)
Itt n a vizsgálatba bevont évek száma, f a halálok éves gyakorisága, p a „kis helységek” átlagos lakossága, k a „kis helységek” átlagos várható esetszáma a vizsgálati periódusban. Tapasztalataink alapján általában ezt a k értéket fogadtuk el. Ez az érték a kis települések átlagos várható esetszámának felel meg. Bár a k érték a 0–100 éves férficsoportban az ajakrák esetében 2,4nek, a vastagbélráknál 2,5-nek, a prostatarák esetében pedig 2,6-nak adódott, ezen halálokok területi eloszlását megjelenítő térképeket is érdemesnek tartottuk a bemutatásra és értékelésre (2. táblázat). Ezt az indokolta, hogy a nulla megfigyelt esetszámú települések száma aránylag alacsony volt (22–45 között, ami az összes körzet számának 1,5–3,7%-a), a generált kedvezőtlen régiókba tartozó települések megfigyelt esetszáma megfelelően nagy (>10), illetve a kedvező régiókba tartozó települések átlagos megfigyelt esetszáma is 1-nél nagyobb volt ezeknél a daganatos halálokoknál. 2. táblázat. A kis lélekszámú körzetek adatai (várható esetszám, átlag lakosság) illetve az országos adatok (gyakoriság, megfigyelt esetszám, megfigyelt eset nélküli körzetek száma) az egyes daganatos betegségek esetén 1986–1997 között (A táblázatban pirossal kiemeltük, ahol az (1) kritérium nem teljesült)
Megnevezés
Összes daganat, 30–64, együtt Összes daganat, 30–64, férfi Összes daganat, 30–64, nő Összes daganat, 65–100, együtt Összes daganat, 65–100, férfi Összes daganat, 65–100, nő Tüdőrák, 30–64, együtt Tüdőrák, 30–64, férfi Tüdőrák, 65–100, együtt Tüdőrák, 65–100, férfi Ajakrák, 0–100, együtt Ajakrák, 0–100, férfi Gyomorrák, 0–100, együtt Gyomorrák, 0–100, férfi Vastagbélrák, 0–100, együtt Vastagbélrák, 0–100, férfi Vastagbélrák, 0–100, nő Végbélrák, 0–100, együtt Emlőrák, 0–100 Prostatarák, 0–100
Országos Összes 0 megfigyelt Átlagos Átlag 12 éves megfigyelt esetszámú várható lakosság gyakoriság esetszám körzetek esetszám x 1000 a vizsgált száma periódusban (százalékaránya) 27,8 18,0 10,0 43,1 22,5 20,4 7,7 6,4 8,0 5,9 3,4 2,4 8,2 3,4 7,7 2,5 3,6 4,6 5,5 2,6
912,4 462,3 447,5 293,9 111,0 181,3 912,4 462,3 293,9 111,0 2081,7 1018,4 2081,7 1018,4 2081,7 1018,4 1057,1 2081,7 1057,1 1018,4
30,5 39,0 22,4 146,6 202,3 112,3 8,4 13,9 27,1 53,3 1,7 2,3 4,0 3,3 3,7 2,5 3,4 2,2 5,2 2,5
146 971 91 379 55 592 227 371 119 582 107 789 40 494 32 619 42 029 31 484 14 890 12 672 33 176 19 560 31 014 14 747 16 267 18 438 26 262 15 424
0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 1 (0,0) 2 (0,0) 0 (0) 1 (0,0) 16 (1,2) 24 (1,9) 0 (0) 3 (0,2) 3 (0,2) 45 (3,5) 49 (3,8) 19 (1,5) 14 (1,1) 22 (1,7)
10
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
43,1 22,5
27,8
20,4
várható esetszám (k)
20,0
18,0
16,0
12,0 10,0 8,2
8,0
7,7
8,0
6,4
együtt
7,7
férfiak
5,9 3,4
3,4
4,0
3,6
2,4
5,5
4,6
nők
2,6
2,5
0,0
12 éves gyakoriság (n x f) 1000 fôre
0–100 év Gyomor rosszind. daganata
0–100 év 0–100 év Vastagbél Végbél rosszind. rosszind. daganata daganata
0–100 év 0–100 év Prostata Emlő rosszind. rosszind. daganata daganata
27,1 53,3
146,6 202,3 112,3
20,0
30,5 39,0 22,4
30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év Összes Hörgő és tüdő Ajak rosszindulatú rosszindulatú rosszind. daganat daganata daganata
16,0 13,9
12,0 együtt
8,4
8,0
férfiak 5,2 4,0
4,0 1,6
3,3
3,7
3,4 2,5
2,3
2,2
nők
2,5
0,0 30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év Összes Hörgő és tüdő Ajak rosszindulatú rosszindulatú rosszind. daganat daganata daganata
0–100 év Gyomor rosszind. daganata
0–100 év 0–100 év Vastagbél Végbél rosszind. rosszind. daganata daganata
0–100 év 0–100 év Prostata Emlő rosszind. rosszind. daganata daganata
2.a.-b. ábra. A kis településeken a halálozás átlagos várható esetszáma (a), illetve a 12 éves halálozási gyakoriság 1000 főre (b) az egyes daganatos halálokoknál k: várható esetszám, n: évek száma (itt: 12), f: éves halálozási gyakoriság 1000 főre
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
11
A 2.a., b. ábrán a vizsgált időszakra és populációra vonatkozó kis településeken várható átlagos esetszámok (k), illetve az országos halálozási arányok (n x f) láthatók a vizsgálatba bevont halálokok esetén. A 2.a. ábráról, illetve a 2. táblázatból leolvasható, hogy az (1) képletben meghatározott feltétel az elemzésben szereplő esetek többségében teljesül. Az ismertetett kritériumok alapján döntöttük el, hogy mely daganatos halálokok esetén lehet korcsoportos és nemi bontást alkalmazni, és mikor kell az elemzést a 0–100 éves összlakosságra, illetve nemenként elvégezni. A halálozást a standardizált halálozási hányados (SHH) segítségével értékeltük (Kramer, 1988). Majd az SHH-értékek simítása történt (Cislaghi és munkatársai, 1995), amely a térbeli folytonosság növelése révén lehetővé tette a kedvezőtlen (SHH >1) és kedvező (SHH <1) területek, régiók kijelölését. Végül pedig előállítottuk azokat a térképeket, dokumentumokat, amelyek együttes elemzésével lehetővé vált az egyes daganatos halálokok területi egyenlőtlenségeinek értékelése. A daganatos halálozási gyakoriság időbeni alakulását szintén be kívántuk mutatni. Ezt az indirekt standardizált halálozási arányszám (ISHA) mutatóval vizsgáltuk, melyet a (2) képlet alapján határoztunk meg az irodalomban ismertetett módszer kis módosításával (Vargáné és Boján, 1996): ISHAi = SHHi x
fi P1993
(2)
ahol SHHi a halálok standardizált halálozási hányadosa, fi az országos halálozási esetszám az i. évben, P1993 az 1993. évi lakosságszám. Meghatároztuk az ISHA-mutató időbeli trendjét és annak szignifikanciáját, hogy a változás üteméről és a változás nagyságrendjéről is képet alkothassunk (Juvancz és Paksy, 1982).
12
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
4. Az egyes daganatos halálozásokkal kapcsolatos észrevételek Ebben a fejezetben az egyes vizsgált daganatos halálokokhoz fûzött észrevételek terjedelmi okokból csak a kedvezőtlen régiókra vonatkoznak. Ahol lehetett, ott nemenkénti, illetve korcsoportos összehasonlításokat is tettünk. A vizsgált daganatos halálokok területi eloszlása mellett bemutatjuk és értékeljük a halandóság időbeli alakulását is a vizsgált időszakban. Minden egyes haláloki elemzésről ezért 3 térképet és egy grafikont mutatunk be, melyek a következők: 1. eredeti, körzetenkénti, kategorizált SHH-értékek területi eloszlása, 2. a simítási eljárás utáni, kategorizált SHH-értékek területi eloszlása, 3. a kedvezőtlen régiók elhelyezkedése, 4. az összes kedvezőtlen régióra vonatkozóan a halálozás időbeni trendjét jellemző indirekt standardizált halálozási arányszám, az ISHA változása. A 3. táblázat összefoglalja a vizsgált rosszindulatú daganatok miatti halálozás szempontjából az öszszes kedvezőtlen és kedvező régióra előállított legfontosabb kvantitatív jellemzőket (lakosságarány, területarány az országos adatokhoz viszonyítva, valamint a közös SHH-értékeket1, illetve ugyanezen jellemzőket egymáshoz (kedvezőtlen-kedvező) viszonyítva. Ezen mennyiségeket mutatják be a 3.a–c., illetve a 4.a–c. ábrák. 3. táblázat. A vizsgált rosszindulatú betegségek miatti halálozás szempontjából kedvező és kedvezőtlen régiók lakosság- és területaránya, közös SHH-érték Kedvezőtlen régió
Kedvező régió
Kedvezőtlen/kedvező régió
Leírás
Lakosság Közös Terület Lakosság Közös Terület Lakosság- Közös Terület-
1
(%)
SHH
%
(%)
SHH
%
arány
SHH arány arány
Összes daganat, 30–64, együtt
30,7
1,106
16,8
42,4
0,907
38,9
0,72
1,22
0,43
Összes daganat, 30–64, férfi
15,0
1,241
25,4
54,9
0,917
32,1
0,27
1,35
0,79
Összes daganat, 30–64, nő
23,6
1,227
4,0
21,9
0,851
23,7
1,08
1,44
0,17
Összes daganat, 65–100, együtt
29,5
1,127
3,9
30,7
0,904
39,9
0,96
1,25
0,10
Összes daganat, 65–100, férfi
28,4
1,089
4,7
16,4
0,899
21,3
1,73
1,21
0,22
Összes daganat, 65–100, nő
29,9
1,196
3,3
22,7
0,849
32,3
1,32
1,41
0,10
Tüdőrák, 30–64, együtt
32,9
1,146
21,7
26,8
0,806
27,4
1,23
1,42
0,79
Tüdőrák, 30–64, férfi
13,9
1,341
23,2
43,4
0,866
22,6
0,32
1,55
1,02
Tüdőrák, 65–100, együtt
31,1
1,185
7,0
15,0
0,776
21,3
2,07
1,53
0,33
Tüdőrák, 65–100, férfi
32,2
1,115
10,5
8,5
0,751
13,1
3,77
1,49
0,80
Ajakrák, 0–100, együtt
16,2
1,469
24,6
46,4
0,792
23,8
0,35
1,85
1,03
Ajakrák, 0–100, férfi
19,0
1,552
29,2
42,0
0,751
18,0
0,45
2,07
1,62
Gyomorrák, 0–100, együtt
11,1
1,306
17,6
28,8
0,878
6,8
0,38
1,49
2,57
Gyomorrák, 0–100, férfi
12,6
1,343
18,9
27,6
0,840
6,4
0,46
1,60
2,95
Vastagbélrák, 0–100, együtt
28,1
1,250
3,5
9,6
0,772
9,5
2,93
1,62
0,37
Vastagbélrák, 0–100, férfi
23,0
1,289
2,2
2,8
0,805
2,0
8,33
1,60
1,07
Vastagbélrák, 0–100, nő
27,2
1,265
4,3
0,8
0,598
1,5
33,83
2,12
2,78
Végbélrák, 0–100, együtt
29,1
1,166
11,7
8,1
0,751
8,4
3,59
1,55
1,40
Prostatarák, 0–100
25,6
1,179
11,5
14,1
0,802
9,8
1,81
1,47
1,18
a közös SHH érték (SHHr) az r. régióhoz tartozó helységek együttes lakosságára számolt SHH érték (SHHr = Tr/Vr, Tr a régió helységeinek összes tényleges esetszáma, Vr a régió várható esetszáma)
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997 45
lakosságarány (%)
40
Összes rosszindulatú daganat
Hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
13
Ajak Gyomor Vastagbél Végbél Prostata Emlő rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. daganata daganata daganata daganata daganata daganata
35 30 25 20
együtt
15
férfiak
10
nők
5 0 30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év korcsoportok
40 35
Összes rosszindulatú daganat
Hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
Ajak Gyomor Vastagbél Végbél Prostata Emlő rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. daganata daganata daganata daganata daganata daganata
területarány (%)
30 25 20 15
együtt
10
férfiak nők
5 0 30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év korcsoportok
2,5
Összes rosszindulatú daganat
Hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
Ajak Gyomor Vastagbél Végbél Prostata Emlő rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. daganata daganata daganata daganata daganata daganata
közös SHH
2,0
1,5
1,0
együtt férfiak nők
0,5
0,0 30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év korcsoportok
3.a.–c. ábra. Az összes kedvezőtlen régió legfontosabb jellemzői – összlakosság-, összterületarány az országban, közös SHH – az egyes halálokoknál 1986 és 1997 között
kedvezôtlen lakosság/kedvezô lakosság
14
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997 10,0 9,0 8,0
kedvezôtlen terület/kedvezô terület
Hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
Ajak Gyomor Vastagbél Végbél rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. daganata daganata daganata daganata
Prostata Emlő rosszind. rosszind. daganata daganata
7,0 6,0 5,0 4,0
együtt
3,0
férfiak
2,0
nők
1,0 0,0
10,0 9,0 8,0
30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év korcsoportok
Összes rosszindulatú daganat
Hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
Ajak Gyomor Vastagbél Végbél rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. daganata daganata daganata daganata
0–100 év
Prostata Emlő rosszind. rosszind. daganata daganata
7,0 6,0 5,0 4,0
együtt
3,0
férfiak
2,0
nők
1,0 0,0
10,0 kedvezôtlen SHH/kedvezô SHH
Összes rosszindulatú daganat
9,0 8,0
30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év korcsoportok
Összes rosszindulatú daganat
Hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
Ajak Gyomor Vastagbél Végbél rosszind. rosszind. rosszind. rosszind. daganata daganata daganata daganata
0–100 év
Prostata Emlő rosszind. rosszind. daganata daganata
7,0 6,0 5,0 4,0
együtt
3,0
férfiak
2,0
nők
1,0 0,0
30–64 év 65–100 év 30–64 év 65–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év 0–100 év korcsoportok
0–100 év
4.a.–c. ábra. Az összes kedvező és kedvezőtlen régió legfontosabb jellemzőinek (összlakosság, összterület, közös SHH) összehasonlítása az egyes daganatos halálokoknál 1986 és 1997 között
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
15
4.1. Összes rosszindulatú daganat (BNO X: C00–C97) (22–33. oldal) Korábbi kiadványunkban (Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997, NEKAP 2000) bemutattuk a rosszindulatú daganatok nemi bontás nélküli, illetve férfi és női bontás szerinti, 0–100 korcsoportban értékelt területi eloszlását. Az (1) statisztikai kritérium lehetővé tette mind férfiak, mind nők esetében két korcsoport, nevezetesen a 30–64 év, illetve a 65–100 év közöttiek értékelését. Nemi bontás nélkül vizsgálva a 30–64 éves korcsoportban egészségügyi hatás szempontjából 2 nagyobb és 8 kisebb kedvezőtlen régiót lehetett azonosítani. A kedvezőtlen régiókban él a lakosság 30,7%-a, a régiók területe az ország területének 16,8%-a, a halálozás mintegy 10%-kal rosszabb, mint az országos szint. A halálozás időbeli trendjének meredeksége 0,006 ISHA/1000 fő/év, a változás nem szignifikáns (p >0,1). Nem túl nagy a különbség a kedvezőtlen és a kedvező régiók halálozása között, ez utóbbi régiókban a halálozás 9,3%-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. Egyenként elemezve az egyes régiókat, még a nagy kiterjedésû Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részét érintő 16-os régió esetén sem szignifikáns az összdaganatos halálozás éves gyakoriságának időbeni változása, azaz trendjének meredeksége. Nemi bontás nélkül a 65–100 évesek csoportjában az egészségügyi hatás szempontjából kedvezőtlen értékekkel rendelkező régiók száma: 9, valamennyi régió igen kis területû. Összes lakossága az ország vizsgált lakosságrétegének 29,5%-a, összes területe az ország területének 3,9%-a, halálozási szintje mintegy 13%-kal rosszabb az országosnál. Az indirekt standardizált halálozási arányszám időbeli trendjének meredeksége 0,101 ISHA/1000 fő/év, a trend szignifikanciája p < –0,05, vagyis a helyzet szignifikánsan romlik a kedvezőtlen régiókban. A 30–64 éves férfiak esetében 1 nagyobb és 12 kisebb kedvezőtlen régiót lehetett találni. Lakosságuk az ország vizsgált lakosságrétegének 15,0%-a, területük az ország területének 25,4%-a, a halálozás szintje 24%-kal van az országos szint fölött, a halálozás időbeli trendjének meredeksége 0,077 ISHA/1000 fő/év, a trend szignifikánsan emelkedő p < –0,01, a halálozási helyzet 1997-re mintegy 23%kal romlott az 1986-oshoz képest. E korcsoport összes rosszindulatú daganatos betegség miatti halálozása a 10-es régióban – amely Pest, Nógrád, Heves megye nagy részét, valamint Borsod-AbaújZemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye jelentős részét foglalja magában – a vizsgált 12 év alatt szignifikánsan emelkedő tendenciát mutat, az ISHA trendje 0,075 ISHA/1000 fő/év, p < –0,05. A 65–100 éves férfiak összes daganatos halálozása 8 kis területû régióban kedvezőtlenebb mint az országos átlag. Az összes kedvezőtlen régióban él az ország vizsgált lakosságrétegének 28,4%-a, a régiók területe az ország területének 4,7%-a. A közös SHH érték 1,089, időbeli trendjének meredeksége 0,125 ISHA/1000 fő/év a trend növekedése a szignifikancia határán van p < –0,05. A 30–64 éves nők összes daganatos halálozása szempontjából 5 kis területû kedvezőtlen régiót lehetett azonosítani. A kedvezőtlen régiókban élő lakosság az ország vizsgált lakosságrétegének 23,6%-a, területe az ország területének 3,9%-a, a halálozás szintje 23%-kal magasabb az országosnál, a halálozás időbeli trendje -0,014 ISHA/1000 fő/év, a trend csökkenése nem szignifikáns p >0,1. A 65–100 éves női lakosságnál összes daganatos betegség miatti halálozás halmozódása szempontjából 7 kis területû kedvezőtlen régióban figyelhető meg, melyeknek összlakossága az ország vizsgált lakosságrétegének 29,9%-a, területe az ország területének 3,3%-a, a halálozási szintje mintegy 20%-kal rosszabb az országosnál. Időbeli trendjének meredeksége 0,090 ISHA/1000 fő/év, a trend nem szignifikáns 0,05 < –0,1. –p < Az összdaganatos halálozást bemutató térképekből látható, hogy férfiaknál a meghatározó a 30–64 év közötti korcsoport halálozása – a kedvezőtlen régiók kialakulását ez a korcsoport határozza meg – elsősorban az északkeleti országrészen élő férfiak halandósága kedvezőtlen (24–25. oldal). Figyelemre méltó, hogy a 65–100 korcsoportban Budapest szignifikánsan magas halandóságú területként jelenik meg. Összehasonlítva a fiatalabb és idősebb férfiak daganatos halálozásának területi megoszlását, szembetûnő, hogy az idősebb férfiak halálozása a Dunántúlon elszórtan, 1–1 településen magasabb, mint az országos átlag. A Tiszántúlon mindkét korcsoportban hasonló területek érintettek, de a fiatalabbak halálozási többlete sokkal nagyobb területen figyelhető meg. Nők esetében a fiatalabb és idősebb korcsoport halálozási többletének területi eloszlása csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyezik meg, valamint Budapesten.
16
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
4.2. Az ajak, a szájüreg, és a garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) (34–37. oldal) Az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata miatti halálozás a viszonylag alacsonyabb halálozási gyakoriság miatt nem vizsgálható korcsoportos bontásban. Bár a 0–100 éves férfiak esetében a kis településeken az átlagos várható esetszám csak 2,4, a térképet mégis érdemesnek tartottuk a bemutatásra a karakteres eloszlás és a 3. fejezetben ismertetett okok miatt. Az ország összlakosságára vonatkoztatva a halálozás szempontjából 2 nagyobb és 7 kisebb területû kedvezőtlen régiót lehetett azonosítani. A kedvezőtlen régiók összlakossága az ország lakosságának 16,2%-a, területe az ország területének 24,6%-a. A kedvezőtlen régiók halálozási többlete 47%. Jelentős a különbség a halálozásban a kedvezőtlen és a kedvező régiók között. Ez utóbbi régiókban a halandóság 20%-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. A kedvezőtlen régiók halandóságának éves trendje szignifikánsan növekvő (0,007 ISHA/1000 fő/év, p < –0,01), vagyis az 1986-os szinthez viszonyítva mintegy 53%-kal romlott a helyzet. A 0–100 éves férfiak esetében 1 nagyobb és 8 kisebb területû kedvezőtlen régiót lehetett megfigyelni. A kedvezőtlen régiók lakossága az ország vizsgált lakosságrétegének 19,0%-a, területe az ország területének 29,2%-a, több mint 50%-os többlethalálozás figyelhető meg az országos szinthez képest. A halálozás időben szignifikánsan emelkedik, trendjének meredeksége 0,013 ISHA/1000 fő/év, p < –0,01. Jelentős a különbség a kedvező és kedvezőtlen régiók halandósága között, a kedvező régiókban mintegy 30%-kal jobb a halálozási helyzet az országos szinthez képest. Az ajakrák miatti halandóság területi megoszlása szempontjából a 0–100 éves összlakosságban Észak-Magyarország, a Duna-Tisza köze, valamint a Dunántúl egyes területein észlelhető halmozódás. A férfiak halálozási adatait értékelve látható, hogy a kedvezőtlen régiók megjelenése lényegében a férfiak halálozási adataiból származik (36–37. oldal). Tanulságos összevetni e betegségcsoport és az alkoholos májbetegségben meghaltak területi eloszlását (Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997, NEKAP 2000). Igen szembetûnő a két betegség hasonló eloszlása, ami alátámasztja a közös etiológiai tényezők szerepét. Ugyancsak érdemes megjegyezni, hogy az alkoholos májbetegségek miatti halálozásnál észlelt alacsony gyakoriságú, azaz kedvező régiók területe szinte teljesen megegyezik az ajakrák kedvező régióival, megerősítve azt a feltételezést, hogy egyes lényeges kockázati tényezők hasonló mértékben játszhatnak közre a két betegségcsoport előidézésében.
4.3. A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) (38–41. oldal) Az ország összlakosságára vonatkozóan 2 nagyobb és 12 kisebb kedvezőtlen régiót lehetett azonosítani. Az összes kedvezőtlen területen élő lakosság az ország lakosságának 11,1%-a, területe az ország területének 17,6%-a, a halálozás mintegy 31%-kal magasabb az országos szintnél. A gyomorrák miatti halálozás időben csökkenő tendenciájú, a trend meredeksége -0,008 ISHA/1000 fő/év, szignifikanciája p < –0,05. A kedvezőtlen régiókat külön-külön vizsgálva érdemes kiemelni, hogy a gyomor rosszindulatú daganata miatti halálozás a 15-ös (Vas és Zala megye), valamint a 12-es (Somogy megye) régióban a fent jelzett, összes kedvezőtlen régiót jellemző átlagnál nagyobb mértékben csökkenő tendenciát mutat. A 15-ös régióban a csökkenés -0,011 ISHA /1000 fő/év (p < –0,05), a 12-es ré< gióban -0,014 ISHA/1000 fő/év (p –0,05). E két nagyobb régió mellett az ország területén elszórtan több kisebb kedvezőtlen régió található. A 0–100 éves férfiak esetében 2 nagyobb és 8 kisebb területû kedvezőtlen régiót találtunk. A kedvezőtlen régiókban él az ország vizsgált lakosságrétegének 12,6%-a, területe az ország területének 18,9%-a, a kedvezőtlen régiókban 34%-os többlethalálozás figyelhető meg. A halálozás időben szignifikánsan csökkenő tendenciájú, a trend meredeksége -0,010 ISHA/1000 fő/év, szignifikanciája p < –0,05. A nemi bontás nélküli elemzéssel szemben, a férfiaknál már jellegzetesebb halmozódási területek mutathatók ki (az észak-magyarországi területeken – Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye – találhatók nagyobb, összefüggő kedvezőtlen régiók, továbbá a Dunántúlon – Somogy és Zala megye egyes részeiben – lelhetők fel halmozódások).
4.4. A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) (42–47. oldal) Nemi bontás nélkül 9 kis területû kedvezőtlen régió figyelhető meg. A kedvezőtlen régiók területén él az ország lakosságának 28,1%-a, területe az ország területének meglehetősen kis hányadát jelenti, mindössze 3,5%-ot, közös SHH-értéke 1,250, a halálozás időbeli trendjének meredeksége -0,003 ISHA/1000 fő/év, a trend nem mutat szignifikáns csökkenést (0,05 < –p <0,1). A térképeket megtekintve csak néhány kisebb szignifikáns területi halmozódás figyelhető meg az ország területén elszórtan.
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
17
A vastagbél rosszindulatú daganata miatti halálozás a nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál, és csak a nők esetében teljesült a térkép elemezhetőségének feltétele. A 0–100 éves nők esetében 8 kis területû kedvezőtlen régiót figyelhetünk meg. Az összes kedvezőtlen régióban él az ország vizsgált lakosságrétegének 27,2%-a, területe az ország területének 4,3%-a, közös SHH-értéke 1,265. A halálozás időbeli trendjének meredeksége 0,001 ISHA/1000 fő/év, a trend nem szignifikáns p >0,1. A régiókat – amelyek Budapesten, Nógrád és Békés megye nagyobb, valamint Baranya, Tolna, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kisebb területén találhatók – egyenként vizsgálva sehol sem figyelhető meg a halálozás szignifikánsan emelkedő tendenciája.
4.5. A végbél rosszindulatú daganata (BNO X: C20) (48–49. oldal) A végbél rosszindulatú daganata az alacsonyabb halálozás miatt csak a teljes népességre vonatkoztatva vizsgálható. A halálozás szempontjából 9 kis területû kedvezőtlen régiót lehetett azonosítani. Az öszszes kedvezőtlen régióban él az ország lakosságának 29,1%-a, területe az ország területének 11,7%-a, a halálozás szintje mintegy 17%-kal magasabb az országosénál. A halálozás csökkenő tendenciát mutat, időbeli trendjének meredeksége -0,002 ISHA/1000 fő/év, a trend szignifikanciája p < –0,05. A térképeket megtekintve az ország nyugati felében, több megyében észlelhető az országos átlaghoz képest statisztikailag szignifikáns halálozási többlet. Érdekes, hogy az ország keleti felében, a Tiszántúli területen a halálozás megegyezik az országos átlaggal, vagy annál alacsonyabb. Hasonlóan a vastagbél-daganatos halálozás eloszlásához, Budapesten is szignifikáns halmozódás figyelhető meg.
4.6. A hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) (50–57. oldal) Első kiadványunkban (Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997, NEKAP 2000) bemutattuk nemi bontásban, 0–100 év közötti korcsoport e daganatos betegség miatti halálozás eloszlását. Egyértelmû, statisztikailag szignifikáns területi halmozódás látható az ország keleti felének közepén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye összefüggő területeit érintve, de halálozási többlet figyelhető meg Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben is. Lényegében hasonló területi eloszlás figyelhető meg, ha nemi bontás nélkül a 30–64 éves, illetve 65–100 éves korcsoportokat vizsgáljuk. Nemi bontás nélkül a 30–64 évesek csoportjában 1 nagyobb és 7 kisebb területû kedvezőtlen régió figyelhető meg. A kedvezőtlen régiók lakossága az ország vizsgált lakosságrétegének 32,9%-a, területe az ország területének 21,7%-a, a halálozási helyzet mintegy 15%-kal rosszabb az országos szintnél. A halálozás időbeli trendjének meredeksége 0,009 ISHA/1000 fő/év, az emelkedő trend szignifikáns, p < –0,05. Az egyes régiókat külön vizsgálva az 5-ös régióban – amely Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megye területén található – a vizsgált időszak alatt szignifikánsan és a fent jelzett átlagnál nagyobb mértékben nőtt a tüdőrák miatti halálozás gyakorisága (0,022 ISHA/1000 fő/év, p <0,05). A 65–100 éves összlakosságra vonatkoztatva 1 nagyobb és 7 kisebb kedvezőtlen régió azonosítható. A kedvezőtlen régiókban élő lakosság az ország vizsgált réteglakosságának 32,2%-a, a régiók területe az ország területének 7,0%-a. A kedvezőtlen régiókban 18,5%-os többlethalálozás figyelhető meg. A halálozás időbeli trendje 0,046 ISHA/1000 fő/év, a trend szignifikánsan növekvő (p <0,01), az 1986os halálozási gyakorisághoz viszonyítva mintegy 21%-kal nőtt a gyakorisága 1997-ben. Szembetûnő, hogy a 30–64 éves összlakosság halálozása sokkal nagyobb területen mutat többletet az országos szinthez viszonyítva, mint az idősebb korcsoport halálozása. Mindkét korcsoport halálozása Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyében szignifikánsan magasabb, mint az országos átlag. Az idősek halálozásában – a 30–64 évesektől eltérően – Csongrád megyében nem figyelhető meg szignifikáns többlet. A 30–64 éves férfiak esetében 1 nagyobb és 8 kisebb kedvezőtlen régiót azonosítottunk. A kedvezőtlen régiók lakossága az ország vizsgált lakosságrétegének 14,0%-a, területe az ország területének 23,2%-a. Ezeken a területeken mintegy 34%-os halálozási többlet figyelhető meg, időbeli trendjének meredeksége 0,026 ISHA/1000 fő/év a trend szignifikáns, p < –0,05. Érdemes megjegyezni, hogy a fiatalabb férfiak halálozási többletének területi eloszlása nagyon hasonlít e korcsoport nemi bontás nélküli halálozási eloszlásához. Csupán Budapesten nem észlelhető a fiatal férfiak hörgő- és tüdőrák miatti halálozásának többlete, illetve Fejér, Tolna és Somogy megye egyes részein figyelhető meg kedvezőtlen régió. Kiemelendő, hogy a Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye nagy részére, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megye kisebb részére kiterjedő legnagyobb régióban emelkedik ugyan a halálozás trendje, de az emelkedés nem szignifikáns.
18
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A 65–100 éves férfiak halálozása 7 régióban kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, 5 régióban pedig kedvezőbb. A kedvezőtlen régiók lakossága az ország vizsgált lakosságrétegének 32,2%-a, területe az ország területének 10,5%-a, 11,5%-os többlethalálozás figyelhető meg. A halálozás időben szignifikánsan növekvő tendenciájú (0,042 ISHA/1000 fő/év). A legnagyobb kiterjedésû 11. sz. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található régióban 33%-os többlethalálozás figyelhető meg, de a halálozás gyakorisága nem növekszik szignifikánsan. Ezzel szemben a 3. sz. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének jelentős részét magában foglaló régióban a halálozási többlet 24%, és a halálozás gyakorisága nagyobb mértékben nő, mint az összes kedvezőtlen régió átlagos növekedési üteme (0,274 ISHA/1000 fő/év, p < –0,01).
4.7. Az emlő rosszindulatú daganata (BNO X: C50) (58–59. oldal) A 0–100 éves női lakosságra vonatkoztatva 1 nagyobb és 6 kisebb kedvezőtlen régiót lehetett megfigyelni. Az összes kedvezőtlen régióban élő lakosság az ország női lakosságának 27,4%-a, területe az ország területének 4,5%-a, a kedvezőtlen régiókban 32%-os halálozási többlet figyelhető meg, a halálozás időbeli trendjének meredeksége 0,005 ISHA/1000 fő/év, a trend nem szignifikáns (0,05
4.8. A prostata rosszindulatú daganata (BNO X: C61) (60–61. oldal) A korcsoportos bontás nélküli vizsgálat során 11 kedvezőtlen és 6 kedvező régiót lehetett azonosítani. A kedvezőtlen régiókban él az ország férfi lakosságának 25,6%-a, területe az ország területének 11,6%-a, mintegy 18%-os halálozási többlet figyelhető meg ezeken a területeken. A halálozás időbeli trendjének meredeksége 0,001 ISHA/1000 fő/év, a trend nem szignifikáns (p >0,1). Az országos átlagnál magasabb halálozás szétszórtan, csaknem minden megyében megfigyelhető.
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
19
5. Megbeszélés Jelen kiadványunkban ismertetjük a leggyakoribb daganatos betegségek miatti halálozás területi megoszlását. A kedvező és kedvezőtlen régiók megjelenítése és elemzése szempontjából csak az öszszes daganat és az évenként legtöbb halálesetet követelő hörgő- és tüdőrák esetében tudtunk korcsoportos és nemi bontás szerinti településszintû elemzést elvégezni. Elemzésünkben a halálozás szempontjából kedvezőtlen régiókat betegségenként összevontan értékeltük, csak néhány esetben emeltünk ki egy-egy nagyobb kiterjedésû kedvezőtlen régiót. A részletes, régiónkénti elemzést egy további tanulmány keretében kívánjuk elvégezni, időnként más, kisebb esetszámoknál alkalmazható téranalitikai és statisztikai módszerek (pl. klaszter analízis) segítségével. Kiadványunkban fontosnak tartottuk azt, hogy bemutassuk, hogy az egyes daganatos betegségek miatti halálozás éves trendje hogyan alakult a vizsgált 12 év alatt az összes kedvezőtlen régióban együttesen, és külön kiemeltük az egyes betegségeknél azokat a nagy kiterjedésû, nagyobb lakosságszámú régiókat, ahol szignifikánsan nőtt, illetve gyomorrák esetén csökkent a halandóság. A vizsgálat rámutatott arra, hogy mind az elsősorban életmóddal, szociális helyzettel kapcsolatos daganatos betegségek (ajak, hörgő, tüdő) miatti halálozás, mind a szûrhető daganatos betegségek (vastagbél-, emlődaganatok) esetében jelentős a különbség az ország nyugati és keleti része között. Az emlőrák kóroki tényezői között jelentős a táplálkozás, a hormonális és genetikai tényezők szerepe, a területi különbségek okainak kutatásában ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni. A szûrhető betegségek csoportjába tartozó végbéldaganatok halálozási többlete figyelhető meg az ország nyugati megyéiben, a prostatadaganatok miatti halálozás pedig majdnem minden megyében egy-egy településcsoportban mutat az országoshoz képest többletet. A főleg a táplálkozással összefüggő gyomorrák miatti halálozás a Dunántúlon is és a keleti országrészben is 2-2 megyében mutat halálozási többletet. Örvendetes tény, hogy a gyomor rosszindulatú daganata miatti halálozás – a nemzetközileg megfigyelhető tendenciához hasonlóan – országosan is, és a legnagyobb dunántúli kedvezőtlen régiókban is csökkenő tendenciát mutat. A bemutatott leíró epidemiológiai elemzés alapján csak feltételezni lehet a halálozások területi eloszlásának hátterében meghúzódó okokat, amelyeknek tisztázása további analitikus epidemiológiai vizsgálatokat igényel. Az ismertetett daganatos betegségek miatti halálozások egy részénél a korcsoportok szerinti elemzés, illetve egyéb, kevesebb halálesetet követelő daganatos betegségek területi eloszlásának vizsgálata a kedvezőtlen és kedvező régiók leíró epidemiológiai elemzésével nem végezhető el. Az erre a célra alkalmazható klaszter analízis módszerei jelenleg kidolgozás alatt állnak, melynek eredményéről egy újabb kiadványban fogunk beszámolni.
20
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
6. Irodalom 1. Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986–1997 NEKAP, Budapest (2000) 2. Demográfiai Évkönyv 1993. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest (1994) 3. Cislaghi, C., Biggeri, A., Braga, M., Lagazio, C., Marchi, M.: Exploratory tools for disease mapping in geographical epidemiology, Statistics in Medicine, 14, 2363–2381 (1995) 4. Juvancz I., Paksy A.: Orvosi biometria, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 93–107. oldal (1982) 5. Kramer, M. S.: Clinical Epidemiology and Biostatistics, Spinger-Verlag Berlin, Heidelberg, New York, London, Paris, Tokyo, 34 (1988) 6. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 7. Vargáné Hajdú P., Boján F.: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben, Literatura Medica Kiadó, Budapest, 71–72 (1996) 8. Vincze I., Nádor G., Elek E.: A környezet-egészségügyi térinformatikai rendszer I., A térinformatika szerepe az epidemiológia eszközei között, Egészségtudomány, 42, 335–344 (1998) 9. Vincze I., Nádor G.: Halálozási adatok elemzése leíró epidemiológiai rendszerben, Egészségtudomány, 43, 265–274 (1999)
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Térképek
21
22
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 30–64 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
23
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 30–64 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezôtlen régiók
A rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 30–64 év között az összes kedvezôtlen régióban 3,00
ISHA = 2,753 + 0,006 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,0928
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
2,95
p >0,1
2,90 2,85 2,80 2,75 ISHA
2,70
trend
2,65 2,60 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
24
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 65–100 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
25
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 65–100 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezőtlen régiók
A rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 65–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 15,50
ISHA = 12,891 + 0,101 (ISHA/év) x ÉV
15,25
R2 = 0,6713
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
15,00
p< –0,05
14,75 14,50 14,25 14,00 13,75 13,50 13,25
ISHA
13,00
trend
12,75 12,50 12,25 12,00 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
26
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 30–64 év között, férfiak
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
27
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 30–64 év között, férfiak
kedvezőtlen régiók
A rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) miatti halálozás változása férfiak körében, 30–64 év között az összes kedvezőtlen régióban 5,0
ISHA = 3,599 + 0,077 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,8109
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
4,8
p< –0,01
4,6 4,4 4,2 4,0 3,8
ISHA
3,6
trend
3,4 3,2 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
28
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 65–100 év között, férfiak
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
29
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 65–100 év között, férfiak
kedvezőtlen régiók
A rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) miatti halálozás változása férfiak körében, 65–100 év között az összes kedvezőtlen régióban
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
20,00
ISHA = 18,019 + 0,125 (ISHA/év) x ÉV
19,75
R2 = 0,6085
19,50
p< –0,05
19,25 19,00 18,75 18,50 18,25 18,00
ISHA
17,75
trend
17,50 17,25 17,00 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
30
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 30–64 év között, nôk
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
31
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 30–64 év között, nők
kedvezőtlen régiók
A rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) miatti halálozás változása nők körében, 30–64 év között az összes kedvezőtlen régióban 2,8
ISHA = 2,364 + 0,014 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,31
2,7 indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
p >0,1
2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 ISHA
2,1
trend
2 1,9 1,8 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
32
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 65–100 év között, nôk
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
33
Rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) 65–100 év között, nők
kedvezőtlen régiók
A rosszindulatú daganatok (BNO X: C00–C97) miatti halálozás változása nők körében, 65–100 év között az összes kedvezőtlen régióban
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
12,50
ISHA = 2,753 + 0,006 (ISHA/év) x ÉV
12,25
R2 = 0,445
12,00
0,05
11,75 11,50 11,25 11,00 10,75 10,50
ISHA
10,25
trend
10,00 9,75 9,50 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
34
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) 0–100 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
35
Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) 0–100 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezőtlen régiók
Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,35
ISHA = 0,125 + 0,007 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,7805
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
0,30
p< –0,01
0,25
0,20
0,15 ISHA
0,10
trend
0,05
0,00 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
36
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) 0–100 év között, férfiak
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
37
Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) 0–100 év között, férfiak
kedvezőtlen régiók
Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (BNO X: C00–C14) miatti halálozás változása férfiak körében, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,50
ISHA = 0,239 + 0,013 (ISHA/év) x ÉV
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
R2 = 0,8512 p< –0,01
0,45
0,40
0,35
0,30
ISHA trend
0,25
0,20 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
38
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) 0–100 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
39
A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) 0–100 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezőtlen régiók
A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,55
ISHA = 0,406 + 0,008 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,6714
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
0,50
p< –0,05
0,45
0,40
0,35 ISHA
0,30
trend
0,25
0,20 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
40
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) 0–100 év között, férfiak
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
41
A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) 0–100 év között, férfiak
kedvezőtlen régiók
A gyomor rosszindulatú daganata (BNO X: C16) miatti halálozás változása férfiak körében, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,60
ISHA = 0,477 + 0,010 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,763
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
0,55
p< –0,05
0,50
0,45
0,40 ISHA
0,35
trend
0,30
0,25 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
42
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) 0–100 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
43
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) 0–100 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezőtlen régiók
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,40
ISHA = 0,284 + 0,003 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,3662
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
0,05
0,35
0,30
ISHA
0,25
trend
0,20 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
44
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) 0–100 év között, férfiak
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
45
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) 0–100 év között, férfiak
kedvezőtlen régiók
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) miatti halálozás változása férfiak körében, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,400
ISHA = 0,284 + 0,004 (ISHA/év) x ÉV
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
R2 = 0,4013 0,05
0,375
0,350
0,325
0,300
ISHA trend
0,275
0,250 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
46
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) 0–100 év között, nôk
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
47
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) 0–100 év között, nôk
kedvezőtlen régiók
A vastagbél rosszindulatú daganata (BNO X: C18) miatti halálozás változása nők körében, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,40
ISHA = 0,292 + 0,001 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,0606
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
p >0,1
0,35
0,30
ISHA trend
0,25 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
48
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A végbél rosszindulatú daganata (BNO X: C20) 0–100 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
49
A végbél rosszindulatú daganata (BNO X: C20) 0–100 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezőtlen régiók
A végbél rosszindulatú daganata (BNO X: C20) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,25
ISHA = 0,181 + 0,002 (ISHA/év) x ÉV
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
R2 = 0,5801 p< –0,05
0,225
0,2
0,175
0,15
ISHA trend
0,125
0,1 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
50
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 30–64 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
51
A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 30–64 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezőtlen régiók
A hörgő és tüdő garat rosszindulatú daganata (BNO X: C34) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 30–64 év között az összes kedvezőtlen régióban 1,00
ISHA = 0,756 + 0,009 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,6072
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
0,95
p< –0,05
0,90 0,85 0,80 0,75 ISHA
0,70
trend
0,65 0,60 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
52
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 65–100 év között, férfiak és nôk adatai együtt
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
53
A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 65–100 év között, férfiak és nők adatai együtt
kedvezőtlen régiók
A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) miatti halálozás változása nemi bontás nélkül, 65–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 3,50
ISHA = 2,448 + 0,046 (ISHA/év) x ÉV
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
R2 = 0,8503 p< –0,01
3,25
3,00
2,75
2,50
ISHA trend
2,25
2,00 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
54
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 30–64 év között, férfiak
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
55
A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 30–64 év között, férfiak
kedvezőtlen régiók
A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) miatti halálozás változása férfiak körében, 30–64 év között az összes kedvezőtlen régióban 2,0
ISHA = 1,427 + 0,026 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,4539
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
1,9
0,05
1,8 1,7 1,6 1,5 1,4
ISHA
1,3
trend
1,2 1,1 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
56
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 65–100 év között, férfiak
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
57
A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) 65–100 év között, férfiak
kedvezőtlen régiók
A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (BNO X: C34) miatti halálozás változása férfiak körében, 65–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 5,50
ISHA = 4,771 + 0,042 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,5768
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
p< –0,05
5,25
5,00
ISHA
4,75
trend
4,50 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
58
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
Az emlô rosszindulatú daganata (BNO X: C50) 0–100 év között
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
59
Az emlő rosszindulatú daganata (BNO X: C50) 0–100 év között
kedvezőtlen régiók
Az emlő rosszindulatú daganata (BNO X: C50) miatti halálozás változása 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,70
ISHA = 0,472 + 0,005 (ISHA/év) x ÉV
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
R2 = 0,4002 0,05
0,65
0,60
0,55
0,50
ISHA trend
0,45
0,40 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
60
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
A prostata rosszindulatú daganata (BNO X: C61) 0–100 év között
simított értékek
SHH kategória magas, p < –0,05 magas, p >0,05 átlagos alacsony, p >0,05, vagy nincs eset alacsony, p < –0,05
Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, 1986–1997
61
A prostata rosszindulatú daganata (BNO X: C61) 0–100 év között
kedvezőtlen régiók
A prostata rosszindulatú daganata (BNO X: C61) miatti halálozás változása 0–100 év között az összes kedvezőtlen régióban 0,40
ISHA = 0,311 + 0,001 (ISHA/év) x ÉV R2 = 0,0813
indirekt standardizált halálozás 1000 fôre
p >0,1
0,35
0,30
ISHA
0,25
trend
0,20 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997