Cservenák Róbert
RÁDIÓÁLLOMÁSAINK
PROGRAMKULTÚRÁJA
T e m e t t ü k már a rádiót is, a színházat is, a televíziót is, meg sok mást. Temettük mindegyiket, nem is egyszer. A helyzet mégsem volt olyan kritikus, hogy a beteg állapota ne javult volna. Minket most pillanatnyi lag a rádió érdekel. Ezen belül is egyre összpontosítunk csak: arra, ami közvetlenül hat ránk. Ez pedig a napi és a heti műsor. H o g y a n rende ződnek egymás mellé különböző profilú, t a r t a l m ú , rendeltetésű adások, milyen reakciókat v á l t h a t n a k ki a hallgatóból. Lévén, hogy a rádió a legelterjedtebb technikai v í v m á n y o k közé tartozik, nyilvánvaló, hogy egy bizonyos műsort sokféle képzettségű és igényű ember hallgathat egyidőben. A problémák egy részének, mint később látni fogjuk, ez is a l a p ja lehet. Az alábbiakban néhány hazai rádióállomás programjaiba pillantunk bele. Vizsgálódásunk tárgya a műsorkultúra. A felölelt periódus az u t ó b bi két év tapasztalatait foglalja magába, de a „közelség" kedvéért a pél d á k jó része (főleg egyedi jellegű műsorok esetében) a közelmúltra tá m a s z k o d v a mondja el mindazt, ami m á r egy jóval korábbi műsor k a p csán is felmerülhetett. Az egyes adók műsorait egymástól diszkrét távolságban figyeljük meg, m i n t h a pillanatnyilag csak az az adó létezne, azzal a feltétellel, hogy más adók műsoraival történő összehasonlításuk lehetőségét nyitva hagy juk. V a n n a k tehát: — informatív, — szórakoztató, — oktató-nevelő és — kulturális igényeket kielégítő műsorok. Főleg az utóbbi h á r o m m a l foglalkozom. Mint látni fogjuk, ezek a h a t á rok egyes esetekben elmosódnak, de erre, az adott helyen külön is fel hívom a figyelmet. Nemcsak technikai, de fiziológiai o k o k m i a t t történhetett meg, hogy
egyes adók műsoraiba tágabban bele t u d t a m látni. Ebből kifolyólag te hát a k ö v e t k e z ő rádióállomásokkal foglalkoztam: Belgrád 1., 2., 3. Z á g r á b 1., 2., 3. Újvidék 1. és U R H , valamint a Szabadkai R á d i ó műsoraival. Őszintén sajnálom, hogy Szlovénia egyetlen U R H sávú adóját sem áll m ó d o m b a n vizsgálat t á r g y á v á tenni.
B E L G R Á D 1. Az Éjjeli műsor (Noćni program) bármennyire is elkerüli a figyelmét sok hallgatónak, szerepénél és helyzeténél fogva is jelentős űrt tölt ki. A műsor i d ő t a r t a m a közel 4, pénteken és szombaton pedig 5 (ekkor egyébként Éjszakai varieté néven fut újabban) óra. Ez az egyik p r o b léma. A másik pedig abból ered, hogy a szó szoros értelmében éjjeli, ugyanis éjfél után kezdődik és reggelig t a r t , tehát felvetődik a kérdés: Kinek szól? I d ő t a r t a m a alapján joggal sorolható a m a r a t o n i műsorok közé. Éppen ezért könnyen lapossá, unalmassá, egyszínűvé válhat. 4—5 órán át kell tehát a közönség figyelmét ébren tartania úgy, hogy azzal ne zavarja. Miért? Kétségkívül, akik ebben az időben is ébren v a n n a k , azok külön leges helyzetüknek köszönhetik azt. Kik ezek az emberek? Elsősorban a h a r m a d i k műszak munkásai. A z u t á n azok, akik lakásuk n y u g a l m á t felhasználva kreatív m u n k á t végeznek (tervezők, egyéb intellektuális, tu dományos m u n k á v a l foglalkozók), tanulók, de elsősorban egyetemisták, házi összejövetelek társasága, valamint a betegek, akiknek egyetlen tár sa a rádió. Két probléma van itt: az elvárás, amit a hallgatók támasztanak a műsorral szemben és az, amit a műsor ténylegesen nyújtani tud. A har m a d i k műszak munkása nem szeretne a munkahelyén elaludni (az éj jeli műszaknak ez jelentős fiziológiai problémája volt és lesz is mindig), de u g y a n a k k o r az is zavarja, ha a külső médium (rádió) túlságosan is önmagára tereli a figyelmet a belső médiummal (munka tárgyával) szem ben. Következményeit magunk is könnyen beláthatjuk. Az intellektuális m u n k á v a l foglalkozókra is többnyire ez vonatkozik, azzal a lényeges különbséggel, hogy míg ők az otthon megszokott, családias környezeté ben dolgoznak, addig a harmadik műszák embere a gépek mellett (több nyire monoton zajban). N o s , a rádió hangja a monoton háttérzajt (ami lehet csönd is) hivatott ellensúlyozni, ugyancsak a háttérzaj szerepében. Ez a háttérzaj azonban, ha kell, könnyen előtérbe helyezhető legyen: fontos információ közlése esetén, m u n k a k ö z i szünetben felszabadulás, re laxáció stb. Azok pedig, akik nem dolgoznak, szórakozni és művelődni szeretnének mellette. Ilyen és hasonló elvárásokkal áll szemben a mű sort realizáló munkacsoport. Mit t u d megvalósítani mindebből?
Engedjék meg, hogy visszatérjek arra a napra, amikor először fedez tem fel az Éjjeli műsort. Kellemesen meglepődtem az újdonságon. Az indító zene alapján önkéntelenül is arra kellett gondolnom, hogy olya nokhoz szól, akik „csendes" m u n k á t végeznek, éppen nyugovóra térnek vagy álmatlanság gyötri őket, hogy egyszerűen az emóciók műsora. A kezdő, nyugodt, sőt szentimentálisan lágy zeneszám éppenséggel teljesen megfelelt ezeknek a követelményeknek, ö r ö m ö m azonban mindössze negyed óráig t a r t o t t , mert utána a zene nehéz fajsúlyúvá vált; egyszó val m á r nem altatott, hanem ébresztett. És rá kellett jönnöm, hogy ez másként nem lehet, amikor a csupán néhány ezer hozzám hasonló helyzetűhöz képest néhány tízezer áll velünk szemben, akik ezzel ellentét ben éppen ébren szeretnének m a r a d n i . Most nem is az a lényeges, hogy milyen elvárásaim voltak, hanem az, hogy a kérdés jogos: miért ilyen az indítás? Vajon szükséges-e ez a sokk hatás? A nagy többség számára kétségtelenül az. H a m á r így k í v á n t á k indítani a műsort, a k k o r sokkal jebb lett volna a lassú, de alapjában véve figyelemlekötő zene. Egy példa: Rodrigo Concerto Aranjuezének második tétele gyönyörű háttér és előtér is egyben. Bár kifejezetten emocionális zene, nem érzelgős, ellentétben a felhasznált nyitással. Elég halk ahhoz, hogy ne legyen erőszakos, de képtelen altatni, mert zenei fejlődésében az állandó mozgást érzékelteti. Másrészt közismertebb és közkedveltebb melódiát hirtelen említeni sem tudnék. H o g y a kezdet valóban nehézkes volt, ezt ők maguk igazolták azzal, hogy egy idő után fokozatosan elmaradt az altató negyedóra, később a bevezető zene is. E k k o r meg a hallgatóság tiltakozott. Megszokták, el v á r t á k , hozzánőttek. Mit lehetett tenni, mint újra visszatérni hozzá. A z egész műsort eredetileg sok zenével és kevés szöveggel tervezték meg. Szórakoztató jellegűnek készült. N e m m a r a d t csupán az. A pszi chológus-, jogász- és egyéb szakértők tanácsadásaival bővítettek az ere deti vázat. E l v i t a t h a t a t l a n sikerei voltak és v a n n a k ezeknek a betétek nek. Az érdeklődés oly magasra csapott, hogy sokszor a befutott kérdé sek száma meghaladta a blokk időbeli keretét — a kérdések egy része megválaszolatlan m a r a d t . Itt lépte át a műsor a szórakoztatás h a t á r á t . Ezek a részek tették informatívvá is, természetesen nem a megszokott mindennapi hírek értelmében. M i k o r vált kulturális jellegűvé? Például akkor, amikor egy mindenre elszánt művészcsoport telefonhívásra húsz percen belül házhoz ment és tízegynéhány percben kis d a r a b előadásával igyekezett a hívó fél ma gányán enyhíteni. Vagy például akkor, amikor az opera, a komolyzene, az irodalom bevonult a műsorba. D e engedjenek meg egy észrevételt: az idő nem megfelelő egy-egy hosszabb lélegzetű mű, alkotás előadására, mert könnyen sávossá teheti a műsort. A n n a k pedig ugyancsak kisebb a hatása, ha például egy órán át rövid válogatását adjuk egy meghatározott műfaj darabjainak. Ez a megállapítás egyébként a szórakoztató zenére .is érvényes. Ez a maratoni műsor igazi szépségét, sokoldalúságát es értékeit csak
a k k o r tudja teljes egészében a hallgató elé tárni, ha kollázsszerűen épül fel vissza-visszatérő elemekből. Csakhogy ez sokkal nehezebb. A k k o r nagyon kell ügyelni az a p r ó kockák összeillesztésére. Ismeretes, hogy a figyelem ( m u n k a közben) 25—35 perc alatt lénye gesen esik, gyengül a koncentráció, fáradtság, elcsigázottság áll be. Ezt egy 5—10 perces pihenővel ki lehet küszöbölni. H a egyműfajú vagy faj súlyú m ű s o r t ö m b ö t erőltetnek a hallgatóra 50 percen át, ahogy ez szám talanszor megfigyelhető volt, a k k o r nemcsak a más m u n k á t végző szá m á r a , hanem a kizárólag a rádióra összpontosító számára is megnehezí tik a koncentráció huzamosabb fenntartását. A m a z t zavarja munkájá ban az egyhangú háttérzaj, emezt pedig untatja a műsor. A z Éjjeli műsornak még sok rejtett potenciálja v a n . Az egyik, a m ű sordinamika fokozottabb kihasználása. A z együttes igen jól képzett, igyekeznek változatosságot bevinni a munkájukba, a „közönséget" is ak tív résztvevőkké emelik. Bár néha egy-egy n a p kevésbé sikeres, érezhe tően nagy az akarás és n e m fenyeget az ellaposodás veszélye — egyelőre. A szombat délutánokat egy kollázsműsor jellemzi amelyben többek k ö zött az 5. dimenzió, Az opera páholyában és más állandó jellegű beté tek szerepelnek. Talán a köznép művelődésére szánták, t a ' á n általános tudást, ismereteket a d h a t n a , t a l á n specifikusát Is. Talán ku'rurálls szük ségleteket elégíthetne ki, talán t u d o m á n y o s információt t a r t a l m a z h a t n a és végül, talán fűszerezett népi h u m o r r a l szórakoztathatna. Ezzel szem ben (nem talán — biztosan:) egyiket sem t a r t a l m a z z a . A r r a törekedtek, hogy m i n d e z t beleszőjjék a délutánba, d e csak beleerőszakolni t u d t á k . Színészek tereferélnek itt a kultúráról, t u d o m á n y r ó l , szórakoztatásról, művelődésről, meg ki tudja még, miről, de a színészek az „oktalan, bár g y ú " paraszt gúnyáját öltik magukra. A z t á n van k ö z ö t t ü k egy-egy „ o k o s " , aki a „ b u t á k n a k " m e g m a g y a r á z z a butaságának mibenlétét. Eközben önmagát és a másikat is a röhej t á r g y á v á teszi. Legtöbbször az operát és a t u d o m á n y o s v í v m á n y o k a t célba véve oktatják ki egymást, miközben a legidétlenebb szó- és gondolatjátékok kerülnek előtérbe. H a a m u n k a c s o p o r t eredeti szándéka a z volt, hogy műveljék és szórakoztas sák a hallgatóságot, a k k o r ezt valószínűleg az analfabétáknak szánták. H a arra a k a r t a k r á m u t a t n i , hogy milyen silány műveltséggel rendelke zik az emberek nagy része, h o g y mennyire közönségesen, laposan és ér dektelenül viselkednek a modern v í v m á n y o k k a l szemben, a k k o r ezt a céljukat sem érték el. Az alany nem ismert a t á r g y b a n ö n m a g á r a . Jól szórakozott az interpretáló művészek szövegén, csak közben elfelejtette észrevenni, hogy helyette beszélnek. Bár formai és elvi, logikai egység következetesen megvalósul a műsorok folyamán, éppen ezért nem já rulhat hozzá az egységes, jó kép kialakításához. Csak sajnálkozhatunk azon, hogy egy ilyen koncepciójú műsor m á r hosszú ideje csak azért élet képes, mert a fejlődésükben egyesek következetesen csukott szemmel ve zetnek és vezettetnek.
Találkozások — zenei újdonságok (16.15-től, hétfőtől péntekig) V a l a m i k o r az Együtt a zenével elnevezésű adás megszűnte u t á n in dült. A k k o r attól t a r t o t t a m , hogy gyengébb lesz, szintelen, unalmas, szétforgácsolt, több szöveggel, mint zenével, most viszont örülök neki. Sokkai k o m p l e t t a b b , színesebb, mozgalmasabb és ami lényeges — végre aktuális. Aktuális benne az, hogy a mai zenei élettel foglalkozik (főleg a m i é n k kel, de azért g y a k r a n kitekint). Megszólaltat hazai és külföldi művésze ket szóban és zenével egyaránt. Fesztiválokra, zenei rendezvényekre, t a lálkozókra, versenyekre visz el. N a g y szerephez jut az ifjú művészgárda — ezzel is hangsúlyozva a fiatalok helyzetét e téren. Régi alkotások elevenednek meg új, friss, még kicsit járatlan kezek alatt. Új művek lépnek közelebb a széles közönséghez. A hazai szerzők m ó d o t ás alkal m a t k a p t a k arra, hogy műveiket saját, eredeti melegságükben közöljék a tömeggel. A m ű s o r az étéiben széthúzza a koncerttermek gátló falait, tanter mekbe lopja be a világosságot. „ A zene m i n d e n k i é " — úgy tűnik, ezt az elvet igyekeznek megvalósítani itt is. Mindenkihez szél a m a g a egy szerű nyelvén, de egyszerűségében magas kulturális színvonalon t u d m a radni. Éppen ezért élvezetes és örömteljes dolog, hogy nem süllyedt le a riportműsor színvonalára. összefoglalva: érdekes, változatos, újszerű ós aktuális; sok erő van m á r benne, de még sok hiányzik is belőle. O l y a n n á kell válnia, mint a szignálzenéjének — hömpölygővé, magabiztossá és erőteljessé. A cél ne mes, az eszköz és a mód nem kevésbé. Esti kívánságműsor A törzsvendég. És mint szokott lenni, az „ Ő " tulajdonságait a pincér úgy kiismeri, h o g y megfeledkezik azok tulajdonság-karakteréről. T ö b b generáció szokott hozzá éhhez a műsorhoz, amelyben a dolgozó, a hallga tó kívánságára forgatnak le egy-egy zeneszámot a szórakoztatóipar v a lamelyik m á r bepókhálósodott, vagy éppen még gőzölgő termékéből. A számok k ö z ö t t valamelyik munkaszervezet munkáját, termékeit, m u n k á sait és gondjait ismerhetjük meg. Eddig a jelenlegi t a r t a l m á r ó l . M o n d o t t u k : kívánságműsor. Érdekes, hogy a megkérdezettek szinte valamennyien vagy népzenét, slágert vagy tánczenét k é r n e k . I t t - o t t elő fordult már, hogy hallottunk egy igényesebb kérést is (rövid klasszikus tánc, nápolyi d a l o k ) , d e itt aztán pont. Felvetődik a kérdés, a vé letlen kérdése. Ki szoktatta rá a közönséget kívánságai egyoldalúságára?! Egy vers, rövidebb írás, humoreszk megszólaltatása, egy színész hangja, egy jelenet valamely műből, apró részlet egy irodalmi alkotásból, h a n g játékból, kabaréból stb. Ezek is kérések, k í v á n s á g o k — vagy nem? A kívánságműsor a jelenlegi formájában nem unalmas ugyan, de egysíkú. Számtalan 3—5 perces dolog van még, amit kívánni, szeretni lehet. Én azt hiszem, ezek ellen az óhajok ellen a rádió munkacsoportjának sem lenne semmi kifogása. H a egyébként valóban a közönség kívánságairól
van szó, a k k o r az képe önmagáról. A fent említett lehetőségek bevoná sával egy pezsgő, burjánzó, színes és változatos, t a r t a l m á b a n rendkívül gazdag műsort lehetne összeállítani. Ezt a lehetőséget a műsor szerkesz tőségének is fel kellett ismernie. De ahhoz, hogy a közönség ilyet is merjen kérni (többéves ellenkező tapasztalatok után), magának a r á d i ó nak kell megmutatnia az új u t a k a t , lehetőségeket. Pop-párhuzamok (22.20, szombat) Egy műsor azok közül, amelyek kizárólag az ifjúságnak szólnak. Ze neszámok, együttesek, főleg új termékeik ismertetése, zenével. Bár a mű sorvezető mond is valamilyen szöveget, úgymond tájékoztat arról, amit hallunk, amire asszociálhatunk (az elképzelései szerint), ennek ellenére mégsem mond semmit. Azt v á r t a m , hogy valóban p á r h u z a m o t v o n h a t u n k szerzemények, együttesek, stílusok között. H o g y komolyan áll hoz zá, m a g y a r á z a t a i n a k különösebb értelme és ereje lesz. Rávilágít a be mutatásra kerülő dolgok fogyatékosságaira, erényeire, új jegyeire. De helyette egy átlátszó szöveg fogad, amely azonban mindig új — átlát szóságában; lapos, egyhangúan unalmas és a lemezlovas szerepében tet szelgő. K á r . E l v á r h a t ó lenne, hogy a szöveg élethű, fiatalos tüzű, sza badelvű legyen, m i n t az ifjúság. Szabadszótárú lett, mert a dolgokat úgy fűzi össze, hogy a jobbik esetben is csak azt ismételheti el, amit m á r unalomig ismerünk. H i á n y z i k belőle a „ v é r " . A műsor nem támaszkod hat csak a zeneszámokra, m e r t nem lehet mindenki vájt fülű és nem ál dozhatja idejét kizárólag egy mozgás megfigyelésére és n y o m o n kíséré sére. Elvárjuk tehát a szöveg-párhuzamokat. P o p - p á r h u z a m o k a t szeret nénk hallani — de igaziákat.
B E L G R Á D 2. A sablon mintája. Vagy nem tűnt fel senkinek, hogy napról n a p r a u g y a n a z t hallgatja? Ezek nem gyűjtőfogalmak, amibe minden belefér (mint pl. Z á g r á b 2. esetében a Radio-] adran, Studio-A). N é z z ü k , miről is v a n szó? A következő műsorokból v á l o g a t h a t u n k : A társult m u n k a rádiója, Közös hullámhosszon, Zene ez mind (egyveleg), Útjelző — ifjúsági mű sor, Mindent a sportról, A hét művészet, Autóbusz fél hatkor, ezután valamilyen irodalmi alkotás és esetleg gyermekműsor a végére. T ö b b nyire n a p o n t a jelentkező tömbök ezok. Bizonyos az, hogy pl. A társult m u n k a rádiója elnevezésű m ű s o r b a n magán a társult m u n k á n kívül más ról sem lehet szó. A z t á n az Útjelző, az ifjúság m ű s o r a . K o r a reggel kez dődik a közös hullámhosszon. Ez a műsor szórakoztató jellegű, ezenkí vül módot nyújt a hallgató és műsor közti közvetlen (telefon-) kapcsolat megteremtésére. Soroljuk ide még a zenei egyveleget is. Ahelyett, hogy mindez különálló műsort k a p o t t , egy közös délelőtti p r o g r a m b a lehetne beolvasztani. Sem az ifjúság problémái nem olyan különállóak, sem a
társult m u n k á é , hogy ne t ű r n é k meg egymást egy műsoron belül. E g y szóval, lehetne itt is egy közös hullámhosszat létrehozni, amely minden tekintetben felülmúlhatná a jelenlegi állapotot. Egyelőre csak ott tar tunk, hogy külön-külön hallgathatjuk meg mindegyiket hosszabb és szá r a z a b b verzióban. H a van is szabad idő, a műsorok naponkénti vagy k é t n a p o n k é n t ! is métlődése sokkal számottevőbb, mint a „ s z a b a d ú s z ó k " jelenléte. A sab lon itt teszi újságszerűvé, napilapszerűvé, amelynek van egy ugyancsak sablonszerű ünnepi kiadása is. Az „ o l v a s ó " mindig tudja, melyik olda lon mit találhat, melyik oldalon mit kereshet, hol lelheti fel kedvenc r o v a t á t vagy karikaturistáját stb. Minden rádióállomás műsorainak van egy gerince, amelynek mentén végighúzódnak a napi p r o g r a m o k . Minél több a gerincből kifutó egyéb leágazás, annál sokoldalúbb, erősebb és érdekesebb a k i a l a k í t o t t figura formája. A rádióra v o n a t k o z t a t v a : an nál szélesebb tömegekhez képes szólni, annál n a g y o b b területen képes embereket megmozgatni. H a a váz domináns, kevés a flexibilis leágazás, a forma és t a r t a l m a egyszerűsödik, laposodik, megszokottá válik és egy idő után észrevétlenül elmegyünk mellette. Vasárnapi sztereó műsor az URH sávon Reggel kilenckor a 2. p r o g r a m megkezdi különálló vasárnapi sztereó műsorát. 13 óráig a komolyzenei alkotásokból h a l l g a t h a t u n k , majd egy óra jazz és ismét komoly zene. 15 órától a műsor vendégével beszélget nek el — a komoly zenéről, a művész életútjáról, munkájáról, kedven ceiről, 18—20 óráig egy opera rádiófeldölgozása. Befejeztük. Zene van sokféle. K o m o l y zene is rengeteg. Ebben a művészetben nincs két egyforma, két hasonló. Két azonos műfajú alkotás is csak annyiban azonos, amennyiben a műfajuk, d e ezentúl másban aligha. A k á r m e n n y i r e is különbözőek, bármilyen ügyesen is válogatják azokat össze a stúdió ban, az csak komoly zene m a r a d egész délelőttre és csekély eltéréssel délutánra. N a g y o n örülök neki, hogy ennyit szenteltek a komoly zené re, de ezzel még nem érték el céljukat. Mint m o n d o t t a m : a v a s á r n a p a kultúra napja, s ilyenkor nemcsak a komoly zenét, hanem a prózai i r o dalmat, színházat, hangjátékot, rádiójátékot, költészetet és mást is a k a runk. Hisz oly végtelen és kimeríthetetlen a zene és az irodalom egy m a g á b a n , hát még a k e t t ő együtt! O l y a n gyönyörű példáit hallottam egy ilyen m ű s o r n a k Bécsből. N e m lehetne az ötletet itt is kidolgozni, természetesen egyéni hangvételben? Egyoldalúnak lenni a k k o r , amikor a lehetőségek csak úgy ostromolnak b e n n ü n k e t ! K r i t i k á m eddig is és ezután is őszinte hangvételű. M a g a m is a komoly zene híve vagyok, d e ami fárasztó, azt ne tagadjuk, ö r ü l n é k neki, ha észrevételeimet nem romboló, hanem é p í t ő szándékúnak fognák fel. Egyébként: a v a s á r n a p legyen valóban a kultúra, a szórakozás napja, hogy megnyugodva, friss szellemmel kezdhessük az újabb hetet.
Z Á G R Á B 1. Valami azt sugallja, hogy itt többet foglalkoznak a színvonallal, t a r talommal. A z informatív jellegű műsorok mennyisége nagyjából meg egyezik az előbb említett két adóéval. E területen nem is m u t a t k o z i k számottevő eltérés. M i n d a z , ami ezen k í v ü l — kulturális, o k t a t ó , szóra k o z t a t ó — adja meg az említett lényeges különbséget. Ki kell emelnem, hogy nem a mennyiség játssza itt a fontosabb szerepet (bár észlelhető), hanem elsősorban a minőség. Térjünk rá a konkrét példákra. V i t a t h a t a t l a n , hogy többet foglalkoz n a k a gyerekekkel. Mesét, verset, zeneszámokat sugároznak nekik. M i nőségük (tartalmilag) rendkívüli. Érdekességekről, különlegességekről éppúgy elbeszélgetnek velük, mint a h é t k ö z n a p o k gyermekproblémáiról. Ezek a műsorok végre a gyerekekről szólnak a gyerekeknek — nem pe dig a felnőtteknek. A gyerekek kívánságára — egy műsorcím a sok k ö zül. És mit? — komoly zenét. Hosszú távon figyelem a rádió ezen tény kedését és önkéntelenül is visszaemlékszem gyermekkoromra, amikor a Z á g r á b 1. gyermekműsorait hallgattam. És világos előttem a törekvés célja: mindenkinél k o m o l y a b b a n álltak hozzá a legfiatalabb generációk neveléséhez. Tudja azt mindenki, hogy a gyerekeket m á r járóképes koruktól in tenzíven kell nevelni a széles látókör, a mozgékonyság (szellemi, fizi kai), a helyes ítélőképesség stb. kialakítására. Tudjuk, hogy ezekből az emberekből lesz a jövő népe, t á r s a d a l m a , kultúrája és együttesen m i n d az, amit mi életnek nevezünk. D e mindezt kizárólag csak t u d n i még édeskevés. Hosszú évek tapasztalatai után elérhető egy magas színvonal, k ö n n y e d mozgékonyság a műsorszerkesztésben. Ezt az örökséget hasz nálják fel m a is újabb t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodva. Véleményem szerint egy társadalom k u l t ú r á j á n a k és emberségének nagysága abban is megnyilvánul többek között, hogy m e n n y i t és h o gyan foglalkoznak a kicsinyekkel, szellemi és fizikai u t ó d a i k k a l . Szó sincs arról, hogy Z á g r á b 1. ezt a kötelességét hiánytalanul teljesíti. M u lasztás a k a d bőven. (Mellékesen: a Szabadkai R á d i ó a kisiskolások k o r osztályáig gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozik a gyerekekkel.) N a p o n t a m ó d u n k b a n áll rádiójátékot, színművet és irodalmi művet hallgatni. N e m h i á n y o z n a k az o k t a t ó műsorok som, de a komoly zene, a szórakoztató zene és népzene is szép számban talál képviselőre. D ö b benetesen változatos, színes és sokrétű a műsorszerkesztés: ritka témával foglalkozók, hallásra egzotikusak, kevésbé ismert és megszokott dolgok. A sokoldalúságra íme néhány példa: Műsor gyermekeknek, Fiatalok ze nei tribünje (Grožnjan), Űj d a l m á t dalok, Zenei sokféleség, Jugoszláv népek dalai és táncai. A swing ideje, Ismerjük meg h a z á n k a t , Zenei m i niatűrök, A z el nem kötelezett országok zenéje (!), A színpad csillagai, Európai népdalok, Rádióregény, Rádióújság, A gyermekek kívánságára, N e aludj, kedvesem, amíg szól a rock and roll . . . — sorolhatnám még. Ügyesen és h a t é k o n y a n szól a tömegekhez. Mindenkihez u t a t talál. A
változatosságot nem csak a műsorok sokoldalúságára alapozzák, ha nem igényesebb realizálására is. Úgy érzem, ki kell térnem egy lényeges m o m e n t u m r a is, amely so k u n k n a k figyelmébe sem ötlik. Ez a szövegkultúra — a bemondó beszédkultúrája. T u d o m , hogy a beolvasott szöveg minősege nem a b e m o n d ó olvasási technikáján áll vagy bukik. A minőség a n n a k az erdeme, aki megszerkeszti, összeállítja. Dicsérem az olvasott szöveg tartalmi egysze rűségét, világosságát és tömörségét. D e dicsérnem kell a n n a k akusztikai á t ü t ő erejét is. N o s , ez utóbbi az, ami az olvasási kultúrától függ. Ettől lesz fülnek kellemes, értelemnek k ö n n y e n felfogható a közölt anyag. K o rántsem mindegy, miiyen tónus és háttér kíséri a prózát. Ez is egy a sok pozitívum közül, amit a rádió munkacsoportjának javára írhatunk. Végül valamit a n a p o n t a ismétlődő p r o g r a m o k r ó l . Figyelmetlenségünk következtében arra a megállapításra j u t h a t u n k , amire a Belgrád 2. ese tében. Mi teszi mégis változatosabbá, élénkebbé, ellentétben a másik adó műsoraival? Az, hogy képlékenyebb, változóbb, nyelvezete gazdagabb, megszólalási módja sokféle. Gördülékenyek és dinamikusak a betétek, állandó mozgást m u t a t n a k . A Z á g r á b 1. műsorai teljesebbek, szisztematikusabbak, egységesebb ké pet m u t a t n a k , kulturális színvonaluk magasabb, mint a megfelelő belg rádi adóé.
Z Á G R Á B 2. A z egész napi adás felosztható két nagy egységre. A délelőttit a R a d i o - J a d r a n alkotja, amíg a délutánit a Studio-A. A z elképzelés nem egyedi, a megvalósítása mégis azzá teszi. A Radio-Jadran a turisták, a tengerpartunkon n y a r a l ó k műsora. De van ennek a műsornak egy tágabb köre is. Azzal, hogy nem kizárólag a tengerparttal foglalkozik, hanem az egész H o r v á t SZK-ba bepillan tást nyújt, egyúttal közelebbre tudja hozni a h o r v á t és d a l m á t ember életét. Tudósítók h a d a veszi ki részét ebből a munkából, akik n a p o n t a meglátogatják az ismert és kevésbé ismert v á r o s o k a t - é s falvakat, hogy onnan hírt hozzanak valamilyen rendezvényről, kulturális ünnepségről, helybeli — nagyobb jelentőségű újdonságról. A t á r l a t o k r a éppúgy elláto gatnak, mint a zenei rendezvényekre, népünnepélyekre,, sőt olyan embere ket is megszólaltatnak, akiknek foglalkozása m á r ritkaságszámba megy. M o n d a n o m sem kell, hogy ezzel a k a r v a - a k a r a t l a n u l a falusi t u r i z m u s m a l m á r a hajtják a vizet. Ez pedig nem lekicsinylendó. Valószínűleg még sok idő elmúlik addig, amíg teljes szépségében felfedezzük az or szág belsejét, ahol nincsenek híres erődítmények, Adriai-tenger, ahol nincsenek fényes szállodák és éjjeli mulatók, de ahol a paraszti egyszerű környezet a maga tisztaságában tárul elénk. Ezek a helyzetképek élnek — a tudósító fáradtságot nem ismerve kutatja fel az adott t á r g y k ö r ér dékességeit és kérdései jól megszerkesztettek, nem a n a p o n t a hallottak
és kiismertek. Egy kérdés a k k o r jó, ha a hallgatóban potenciálisan feléb resztett érdeklődésre választ tud adni. Egy kérdés azonban igazán akkor lesz nagyszerű, ha meglepetésszerű, nem remélt, új oldaláról világítja meg az esetet. A z utóbbiakból egyre többet hallhatunk. A riport szerves része a m ű s o r n a k . A z előbbi minősége, t a r t a l m a egyenesen befolyásolja az utóbbiét. A minőség és a tartalom ebben az esetben a riporter műve, ezért n e m szabad megfeledkezni róla. Ezek a riportok nemcsak kulturális és etnikai jelentőségűek, de fon tos társadalmi-szociológiai p r o b l é m á k n a k is teret a d n a k . A csoport és egyén m u n k á j á n a k társadalmi megbecsülését és elismerését látom meg testesülni ezekben a törekvésekben, riportokban. Mert valóban egysze rűbb és k ö n n y e b b volna a stúdió környékéről összegereblyézni az anya got, hiszen aktuális téma akad bőven. A R a d i o - J a d r a n munkacsoportja a külföldön már jól bevált g y a k o r lat hazai alkalmazásának lehetőségeit is felismerte és ügyesen kezeli. A körkapcsolásról beszélek, Kisebb, helyi jelentőségű adókkal veszi fel a kapcsolatot, mint amilyenek például Eszék, D u b r o v n i k , Split, Rijeka vagy a ljubljanai stúdió. Egy új hang mindig változatosabb képet köl csönöz az egésznek. M ó d u n k nyílik arra, hogy az említett körzetek éle tébe bepillantsunk. A d o t t esetben ezek a körkapcsolások m á r jó ideje túlnőtték a pillanatkép jellegét. Szerves részévé váltak a műsornak és a maguk módján járulnak hozzá a dinamikus váz kialakításához. Megszó lalási módjukkal, frissességükkel, nem utolsósorban tartalmi közlendő jükkel elérték azt, hogy a hallgatóságban a pillanatkép érzete megsemmi sül, miközben életképpé transzformálódik. A fényképek sokasága színes filmmé változott, s eközben funkcionális értelme is vele fejlődött: a csu pán bepillantást vele éléssé, együttéléssé emelte fel. Ezáltal a régi rossz gyakorlat hatása érezhetően gyengül: a központi stúdió fokozatosan el veszti a mindenes, az úr szerepét, miáltal a látószög tekintélyesen kitá gul. N e m c s a k a közeli dolgok jutnak a t u d a t fókuszába, hanem az eddig megfoghatatlanok is. A körkapcsolások másik fontos eredménye, hogy azonnali képet ka p u n k az említett körzetek és a t á g a b b területeik napi kulturális rendez vényeiről. Sok fontos következtetést v o n h a t u n k le ezekből a látszólag naiv, de valójában a p r ó , á r u l k o d ó jelékből. A műsor keretében egyébként a kicsinyekkel is foglalkoznak, szó esik a sportról, és tekintélyes teret k a p a társult m u n k a . N e m feledkeznek meg a külföldi turistákról sem: h á r o m nyelven tájékoztatják őket a n a p eseményeiről és a kulturális rendezvényekről. N e m töri meg ezt a hangulatot a 13 ó r a k o r kezdődő komolyzenei műsor sem. A 6 órás szórakoztató műsort mintegy kiegészíti és k ö n y nyedén átvezeti a délutáni, másik m a r a t o n i műsorba, a Studio-A-ba. A Studio-A legalább olyan változatos, m i n t délelőtti társa. A különb ség k ö z ö t t ü k abban n y i l v á n u l meg, hogy míg a délelőtti szakasz főleg a turistáké ( n y á r o n ) , a d d i g a délutáni a munkából hazatérő emberé. Mi m i n d e n t h a l l g a t h a t u n k délután?
E p p u r si motive — o k t a t ó jellegű t u d o m á n y o s műsor, könnyed, m i n denki számára hozzáférhető. Meridijan 16 — röviden a világról; P o d starim i novim k r o v o v i m a — régiségek és újdonságok, aktuális problé m á k a k u l t ú r a és társadalom területéről; népzene h a z á n k különböző t á jairól; irodalmi, színpadi alkotások, komoly zene és sok más. Szomba ton C r v e n a j a b u k a — a fiatalok műsora. Gördülékeny, változatos be téteket hallhatunk. Pezseg az élet — mondjuk. H e l y e t k a p benne m i n denki, aki úgy érzi, m o n d a n i v a l ó j a a k a d . D e túl ezen, helyet k a p n a k az emberi igények összességükben. Szükségtelen ismételgetnem azokat a v o násokat, amelyeket a R a d i o - J a d r a n n a l kapcsolatban felhoztam. Általános alakjukban értelmezhetőek itt is. Ez bizonyítja a 2. műsor állandó, v á l tozatos műsorát, és ha egyszer valamiért keményen megdolgoztak, ne tulajdonítsuk el t ő l ü k a dicséret babérját.
Ú J V I D É K 1. Megkülönböztetett figyelemmel kísértem h a z á n k első, önálló m a g y a r rádióadójának műsorait. N e m azért tettem ezt, m e r t erővel jót v a g y rosszat a k a r t a m látni. Az adó különös jelentőséggel b í r (elméletben leg alábbis): a vajdasági magyarság és részben a többi nemzetiség saját nyelvű műsorait sugározza. Ami a m a g y a r n y e l v ű adások mennyiségét illeti, az rendben is volna. A többi nemzetiség nyelvén sugárzott adások száma azonban jelentéktelen, főleg az információkat továbbítják. N e m csak társadalmi, de kultúrszociológiai kérdésbe és etnikai p r o b l é m á k b a keveredünk. A nemzetiségek k u l t ú r á j á n a k , h a g y o m á n y a i n a k ápolásában a rádió jelenlegi törekvéseiben nem erőlteti meg magát túlságosan (a m a gyaron kívül). A z adó mintegy összegyűjti a t a r t o m á n y lakosait. A m a g a hiányos ságában és jól észlelhető egyoldalúságában is részben meg t u d t a valósí tani ezt az összegező szerepet. Igyekszik tájékoztatni bennünket a szű kebb h a z á n k b a n t ö r t é n t e k r ő l éppúgy, mint Jugoszlávia és a világ leg fontosabb eseményeiről. A H a l l o t t u k — l á t t u k délutáni h í r a d ó b a n a v a j dasági rádióállomások együttes közreműködéséből értesülhetünk a n a p legkiemelkedőbb eseményeiről t a r t o m á n y u n k b a n . A többi híradó, bele értve az estit is sokkal t á g a b b jellegű. Ami egészében feltűnő: a n a p i adás tobzódik a zenés m ű s o r o k b a n . N a p o n t a többször népzenét sugároznak. Rengeteg a szórakoztató zene. És szép számban h a l l g a t h a t u n k k o m o l y zenét is. Mindent összevetve, ze nés r á d i ó n a k keresztelhetnénk el. Szerény becslésem szerint, a n a p i adá sok 7 5 % - a zenés műsor, 1 0 % - a h í r a d ó , a többi 1 5 % egyéb szöveges műsor. Ebbe a 15%4>a kell 'beleférnie a gyermekműsoroknak, irodalmi és színpadi alkotásoknak és még sok más apróságnak. A 1 5 % a n a p i adásból valamivel t ö b b , mint 2,5 óra. A h h o z nagyon kevés, hogy e n y nyi minden beleférjen (a Műsoremlékeztető és a Rádióterefere is innen viszi el a maga félórácskáját, az Estéről estére pedig a másik félórács-
kát). T a g a d h a t a t l a n , igyekeznek bemutatni íróinkat, költőinket, poli tikusainkat, azok műveit, írásait, a vajdasági zenészek alkotásait, de a törekvés még elég kis eredményt m u t a t . Vajdaságban élünk, és illene többet érintkeznünk saját k u l t ú r á n k egykori és mai javaival. Ebben ren geteget segíthet a rádió. Nincs miért szégyenkeznünk, nincs mit t a k a r gatnunk. Ezek az alkotások színvonalukban magasak, bármikor megáll ják helyüket t a r t o m á n y u n k határain kívül is. Tehát van Irodalmi kis tükör, Lírai tízperc, Szempont, Hangjáték a stúdióból, Szivárvány meg K a l á k a stb., csak éppen kevés. A szépirodalmat, a szép szót a paraszt h á z a k b a n éppoly szívesen hallgatják, mint a városi t o r o n y h á z a k b a n . Muzsikaszó-jókívánság. A h h o z semmi közöm, hogy ki m i t szeret, hogyan kedveskedik szeretteinek. Mással van baj. A szövegmondóval. Pityi P a l k ó és a herkentyű billentyűje is előkerül olykor, ha a bemondó nyelve egy közönséges név és még közönségesebb jókívánság felolvasása közben a betűtől nem látja a szöveget. Sűrű a nyelvi botlás, sokszor esetlen és helytelen a hangsúly. G y a k r a n nem tudjuk eldönteni, befejez te-e m á r vagy m o n d a n a még valamit. A félórás műsorocskából, h a mást nem, de ezt a hibát bizonyosan könnyen ki lehetne küszöbölni. Bennün ket senki sem fizet azért, hogy ezt végighallgassuk, de úgy t ű n i k , ott sem a m u n k a minőségét fizetik. H a az Újvidéki R á d i ó m a g y a r nyelvű műsorairól beszélünk, az U R H adót nem illik kifelejtenünk. A z irodalom helyzete itt sem rózsásabb. N e m értem, miért kellett törölni a v a s á r n a p esti irodalmi műsort (ha csak ideiglenesen is). N a g y o n is jól m e g v o l t u n k vele és szépen illeszke dett bele az azt k ö v e t ő komolyzenei hangversenybe. Ezzel szemben rendkívül jól sikerültnek t a r t o m az O p e r a h á z a k és hangversenytermek műsorából című adást, v a l a m i n t a Nyáresti hang versenyt. Az a törekvés, hogy a friss zenét igyekeznek bemutatni, azzal az előnnyel jár, hogy az alkotásokat nem a tökélyig k i m u n k á l t és u t á n j a v í t o t t hangfelvételekről, hanem az egyedi, természetes hangzású k o n certtermekből ismerjük meg, minden hibájával és előnyével együtt. így kerülhetnek a nagyközönség elé (egyre gyakrabban) a kevésbé Ismert vagy teljesen ismeretlen művészek és művek, együttesek. A hazai kon certekről keveset hallunk, bár kétségtelen, nálunk is csak történik v a lami, vagy nem? Ez az újvidéki együttes elég erős ahhoz, hogy fogyatékosságait k o r r i gálhassa, élvezetesebb és fordulatosabb m ű s o r o k a t szerkesszen. H a n g f e l vételeik száma is jelentős bázis és kombinálva ezt a hozzáértő m u n k a csoport nagyobb m u n k a k e d v é v e l , még sok érdekes újdonságra talál hatnak. SZABADKAI
RÁDIÓ
Hétfőtől péntekig az ábra a következő (középhullámon): 5.00—12.30 az Újvidéki R á d i ó 1. és 2. műsora, 18.30—24.00 az Újvidéki R á d i ó U R H és 2. műsora. T e h á t semmi új ebben az időintervallumban. D é l -
után v a n 2,5 óra m a g y a r nyelvű és 3 óra szerb nyelvű (önálló) műsor. E k k o r megtudhatjuk m i n d a z t , ami k ö r ü l ö t t ü n k és a szomszédos Kanizsa községben történt. A mindenbe beletartoznak a piaci bírek éppúgy, mint a sport, a munkaszervezetek élete és a helybeli szemérmes k u l t ú r a még szemérmesebb és t a r t ó z k o d ó b b ismertetése. Mi nincs a Szabadkai R á d i ó műsoraiban? G y a k o r l a t i l a g nincs önálló irodalmi, komolyzenei, oktatónevelő műsora. A n n á l több a hír, a riport, a helyzetkép és a szórakoz tató zene. D e azért ne legyünk telhetetlenek: a k u l t ú r á n a k is a d t a k na p o n t a néhány percet (Minuti kulture, K u d a večeras; valamivel jobban áll e téren a m a g y a r n y e l v ű adás, mert a hét egy napján a k ö r n y é k kul turális életével is foglalkozik). Egyelőre o t t t a r t u n k , hogy a tájékoztató és szórakoztató szerepében a csoport kielégítő m u n k á t végez, b á r néha mindenből hírt a k a r n a k faragni. A szombat délelőtt a pop-zenéé, a délután az ifjúságé vagy az ü d ü lőké. A v a s á r n a p változatossága pedig hűen megőrizte a szürke szabad kai hangulatot. A z egyébként sztereó U R H műsor egy hét leforgása alatt 48 óra szó r a k o z t a t ó zenét sugároz hirdetésekkel megtűzdelve. L e m o n d o t t a z in formatív jellegű műsorokról, d e k i t a g a d t a a k u l t ú r á t is. Egyébként a „legjobb" véleménnyel kell lennem a zeneszámok mér hetetlen változatosságával kapcsolatban is. A r r a gondolok, amikor a ze nefelelős kiválaszt egy lemezt és elejétől végig leforgatja a rajta t a l á l h a t ó szerzeményeket. V a s á r n a p egyébként megtisztelve érezzük m a g u n k a t , amikor a 7.00—24.00 óráig t a r t ó szórakoztató műsor mellett tölthetjük el a n a p o t . A szabadkai hallgatóság e téren még olyan sokkhatásoknak is keményen ellenáll, amikor az ó r á n k é n t ismétlődő karakterisztikus jel zés és a hirdetmények belerecsegnek a hangfalakba egy ügyes technikus jóvoltából. Nos, ez is kultúra, ha valaki nem t u d n á . . . Ez a m u n k a k u l t ú r a — nálunk egyébként g y a k r a b b a n nevezik m u n k a s z c k á s n a k . N e m t a g a d o m , előfordulnak órák, délelőttök, amikor még az egysíkú s z ó r a k o z t a t ó m ű sor mellett is jókedvvel tölthetjük el az időnket. O l y k o r változatos, élénk, van benne mozgás. V a n tehát bázisa a jobb összeállításoknak is, de ezen az a r á n y o n illene valamit javítani.
Z Á G R Á B 3. A m i k o r Z á g r á b 2. befejezi napi adását, 21.00 órakor, megkezdi rövid, de tartalmas műsorát a Z á g r á b 3. N a p o n t a 21.00 ó r a k o r újjászületik egy világ, amely sajnos, csak a „felső tízezer" világa, hogy m i u t á n tisza virágszerű 3 órás életében o t t h o n t a d a haladásnak, 24.00 ó r a k o r k i mu lásszerűen távozzon a békés otthonokból. H a a mindennapos m u n k a után a dolgozó hazatér, egy rakás egyéb kötelesség zúdul a n y a k á b a , amelyek közül a legfontosabb helyen a családi gondok megoldását találjuk. A m i k o r beesteledik, nagy többségük
alig várja, hogy pihenőre térjen. A Z á g r á b 3. pedig éppen a k k o r kezdi sugározni műsorait. A z ébren m a r a d ó k újabb százaléka egyéb o k o k miatt n e m t a r t igényt ezekre az adásokra. M a r a d a „felső tízezer", amely most nem társadalmi pozíciójánál fogva vált azzá, hanem k u l t u rális és művelődési igényei miatt. Ennek a rétegnek tehát éppúgy része lehet a kőművessegéd, a fémmunkás, az árokásó, n é h á n y „ m e g t é v e d t " egyetemista, mint a m é r n ö k , az orvos, a kulturális dolgozó és egy éjjeli műszakos portás. Mindezeknek az embereknek okvetlen van egy közös jellemzője: önerejükből kulturális igényeiket túl t u d t á k emelni az át lagemberén. Intenzíven érdekli őket a modern világ társadalmi, politi kai, kulturális haladása, de é p p ú g y szükségét érzik a régi szellemi kin csek befogadásának is. ő k t e h á t azok, akikről feltétlenül meg kell e m lékeznünk, h a a zágrábi 3. műsorról a k a r u n k szólni. D e nézzük m a g á t a műsort. Leginkább 3—6 önálló témájú blokkot sugároznak az említett 180 perc alatt. H a b á r megtörtént m á r , hogy a rendelkezésre álló műsoridőt egyetlen témával töltötték ki' jelentősebb évfordulók, megemlékezések és hosszabb lélegzetű alkotások esetében, a jelenség alapjában véve nem gyakori. Többnyire egy szöveges műsort egy zenés követ, b á r m u t a t k o z n a k eltérések is. Általában n a p o n t a foglalkoznak olyan témával, amely a m o d e r n tár sadalmak mozgásait elemzi. A világpolitika é p p ú g y képviselteti magát, mint saját politikánk és t á r s a d a l m u n k t u d o m á n y o s vizsgálata. A t a n u l m á n y o k változatosak, érdekesek, sokszínűek. Miközben megannyi fontos kérdésre a d n a k választ, nevelik a hallgatót, gondolkodását finomítják, élesítik. Kialakítják benne a dinamikus, korszerű társadalomszemléletet. Zene: hang és szóképekben. Ez a terület legalább olyan kimeríthetet len a n y a g á b a n , mint a t á r s a d a l m i változások. Végtélen változatossággal és az egyediség megismételhetetlenségének technikájával tárulkozik elénk a múlt és a jelen, perspektívájában pedig a jövő. U n i k u m n a k számító, mesteri, de a véletlenek folytán feledésbe m e r ü l t alkotások és j ó l ismert, kedvelt m ű v e k a l k o t n a k h a r m o n i k u s egységet. A l k o t ó k és előadók, az igényes művészet még igényesebb tolmácsolói v o n u l n a k b e tartósan em lékeinkbe. És örvendetes: végre a hazai zenészgárda is elfoglalhatta az őt megillető helyet. Egyenrangú társként lép fel a külföld termékeivel szemben. A z a v a n t g á r d é i r á n y o k sem m a r a d n a k k i , és nem m a r a d n a k le. A legmodernebb, a kevésbé m a i és a múlt zenei, esztétikai-filozófiai milyenségére és miértségére ad választ. Hosszú h ó n a p o k o n át hetente egyszer h a l l g a t h a t t u k a Dvorák-ciklust, most a gáláns francia m u z s i k á t élvezhetjük immáron több m i n t fél éve. A közelmúltban tárult elénk M. K. Ciurlionis, zenész, festő, a modern i r á n y z a t o k egyik megteremtőjének élete, szelleme, munkássága. A z É j jeli hangverseny keretében h a l l h a t t u k K. Baranovié: Pan—szimfonikus költemény Miroslav K r l e ž a szövegére című m ű v é t . H á r o m ó r á s műsor ral emlékeztek meg a zseniális etnomuzikológus, zenész és humanista Bartók Béla születésének 100. éve alkalmából. A Fonotribün bemutatja
a technika legújabb sikolyát, a digitális eljárással készülő szuperfelvéte leket. A keret valóban kimeríthetetlen. Az eredeti értelmezés, hozzá állás, a külső m u n k a t á r s a k , az egyedi megoldások sokasága, a technikai lag és szellemileg képzett gárda jóvoltából lesznek ezek a műsorok is alkotó jellegűek. A h a r m a d i k legfontosabb dolog, az irodalom kiemelése a hétköznapi porral belepett életből. A 3. műsor mérhetetlen szellemi többletet képes nyújtani azoknak, akik hajlandók befogadni. Mindig hagy azonban annyi teret és szabadságot, hogy a hallgató maga is aktív, alkotó részt vevője legyen a műsoroknak. Számtalan előnyei közül nem térhetek ki mindre. Eredeti célját, vagyis azt, hogy az embereknek az igényes kul túrát továbbítsa, a probléma dinamikus megoldását és a korszerű társa dalomszemlélet módjait bemutassa, eredetien, h a t é k o n y a n és nagy sikerrel végzi. Mindezt a humanista társadalomépítő szemszögéből nézve öröm mel veszem tudomásul.
B E L G R Á D 3. Újfent elzengedezhetném a Zágráb 3-mal kapcsolatos dicséreteimet. N e m másolata az előbbinek, sem az előbbi az utóbbinak. Ez is éppúgy a ,,felső tízezer" műsora, azonos értelmezésben, mint az előbbi. U g y a n csak a kultúra, a társadalomszemlélet szószólója. V a n n a k azonban specifikus jegyei is ennek az adónak, azonkívül né hány kérdésben eltéréseket is tapasztalhatunk. A mai jazz már rég túl haladta eredeti célját és keretét, igényességével aligha m o n d h a t ó szóra koztatónak. Eljutott abba az állapotba, amikor épp olyan megbecsülés ben részesedik, mint a komoly zene. Ezt érezteti a 3. műsor is. De a jazz klasszikusainak és avantgardejának bemutatásán kívül a zenés mű sorokban más újdonságokat is felfedezünk. Még kifejezettebb mértékben jut élőtérbe a kortárszene ápolása. A pikáns téma sem ritka (Zenei hagyomány — énekes és hangszeres d a r a b o k . N y u g a t - J á v a szigetéről pl.). N a g y o b b hangsúlyt fordítanak hazánk hangversenytermei programjai nak bemutatására. Ezzel az előadókat és a szerzeményeket is közelebb tudják hozni az o t t h o n o k h o z . Részletesen közvetítenek a nálunk rende zendő fesztiválok programjaiból. Bárhogyan is p r ó b á l t a m értelmezni a zenés műsorokat, valahogy az az érzésem, hogy egy karnyújtásnyival megelőzik a zágrábi 3. műsort azzal, hogy a modern itt még moder nebb, az időszerű még időszerűbb. Mit mond az irodalom? Élénk, pezsgő élet sok újdonsággal és forró sággal. Bőven találok olyan témát, amelyet a rádió segítsége nélkül va lószínűleg sohasem állt volna m ó d o m b a n megismerni (buddhista iroda lom pl.). Vajdasági írók, költők jól megférnek Salvador Dalival, tanul mányokkal, esszékkel a művészetekről. Bőven a k a d n a k filozófiai, eszté tikai, t á r s a d a l o m t u d o m á n y i tárgyú fejtegetések. És a K r ó n i k a , amely nem a .világ háborúival, katasztrófáival, politikai
és természeti csapásaival foglalkozik, hanem a szellemi újdonsággal. Könyveket, stúdiumokat, új alkotásokat, technikai k i a d v á n y o k a t , kong resszusok, értekezletek, egyetemek és k u t a t ó k ö z p o n t o k új publikációit ismerteti. Kiállításokra, t á r l a t o k r a , galériákba kalauzol el bennünket. A forrásmunkák beszerzéséhez ad hasznos tanácsokat, útbaigazítást. Itt jut igazán kifejezésre a legkorszerűbb. * Ennyit az „egyedek" életéről. Mielőtt azonban p o n t o t tennénk, említ sük meg azokat a problémákat, amelyek zömmel közösek. Sok múlik tehát a tudósító találékonyságán, rátermettségén, helyzet felismerésén. Érezzük a riportból azt, hogy a téma érdekli a közvéle ményt és nem mondvacsinált ügy előtt állunk. Jogtalanul hódított magának teret a műdal — az eredeti népdal ro vására. Elfeledjük, hogy a műdal nem képes helyettesíteni az igazi nép dalt semmilyen rendeltetésében sem. A műdal az illúzióinkat táplálja csak, a népdal ezt sohasem teszi. K á r lenne a nemzeti és nemzetiségi kul túrát így elhanyagolni. A széles sávú adók nem helyeznek elég hangsúlyt az irodalomra. Ver selni, d r á m á t , regényt hallgatni örömteli dolog. Ezekben az alkotások ban is ott v a n n a k a múlt és jelen bölcsességei és igazságai. És gyermeke inkről se feledkezzünk meg — a véggel-rőffel harsogó szórakoztató zene helyett néha tegyünk értük is valamit. G y a k r a b b a n kellene tudomást szereznünk a hazai művészgárda tevé kenységéről és fontos szerepéről. A rádiónak minden lehetősége és esz köze megvan ahhoz, hogy ezeket a „ k ü l ö n c ö k e t " omberhez méltó meg becsülésben részesítse. A tömegek helyes informálásához hozzátartozik a k o m m e n t á r , vita, stb. A helyzet nem ismerése, a szituációk bonyolultsága, a bizonytalan ság sosem vezetett jóra. Ezen az állapoton is akad korrigálnivaló. Bár oktatási intézményeink és munkaszervezeteink foglalkoznak a marxista neveléssel, társadalomismereteink bővítésével, az önigazgató szerepének és helyzetének taglalásával, úgy látszik, mégsem elég h a t á sosan. Kulcsfontosságú kérdésekben siethet segítségünkre a rádió. Végül: a rádióállomások közötti kooperáció szintje magasabb és sok oldalúbb is lehetne. Ezáltal új minőséget és t a r t a l m a t nyerhetnének. Íme, megpróbáltam keresztmetszetét adni annak, amivel n a p o n t a ta lálkoznunk kell. Sok mindennek k i kellett maradnia, de a cél nem a részletesség és aprólékosság volt. N é h á n y példával igyekeztem megvilá gítani az erényeket és a fogyatékosságokat. Mindenütt azt emeltem ki, ami adott esetben a legtöbb információt szolgáltatta ennek a t a n u l m á n y nak a megírásához. Ezért történhetett meg, hogy egyes esetekben látszó lag csak a jót, máshol csak a rosszat l á t t a t t a m .
Rezime Programska kultura naših radio-stanica U ovom radu autor je učinio predmetom svoga istraživanja programsku kul turu nekih domaćih radio-stanica. Ukazuje na bit globalno uzete programske kulture, posebno ističe složenu zavisnost lanca: program—slušalac, te njegovo ubedenje da ni ovaj medij ne može izgubiti svoja glavna, karakteristična obeležja sve dotle dok u njegovom dinamizmu bude reflcktovan čovek današ njice. Autor ovog rada namerno ne nastoji da sačini kritiku koja ulazi u male detalje, niti takvu koja daje odgovor na sve probleme. Ukazuje na neke ka rakteristične tačke izdignutih, razmatranih programa. U njegovim primerima podjednako nalazimo i one najgore, a i one koji obiluju idejama i veoma su sadržajni. Ovu koncepciju svesno primenjuje i prilikom ispitivanja karaktera programa bilo onih značajnih radio-stanica ili pak onih regionalnih u nas. Glavni cilj autora je bio da na ovaj način podstakne odgovorne na dublje razmišljanje prilikom sastavljanja sadržaja dnevnog programa pa i sadržaja svakog posebnog dela.
Summary P r o g r a m Culture of our R a d i o Stations The author of this article deals with the program culture of seme of our radio stations. Points out the essence of program culture, the tight relation between the program and the audience and the major characteristics of this medium, noticing that the relation depends from the intensity of human reflec tion in the programs. The author is not trying to give a detail critique or answers to all questions. He just points out the characteristical moments of some programs. Among his examples one can find those beyond any criticism as well as interesting ones with lets of ideas. He uses this same concept when analising the programs of important radio stations as well as pograms of the local stations. The major purpose of writing this article is to draw the attention of the responsible people, and to stimulate them for deeper thinking when they project the daily program and the contents of each program unit.
