Nekünk nem térkép itt e táj! Egyre inkább úgy tûnik, hogy a magyar politika irányítóinak legfôbb célja: a magyarokból jó fogyasztó és olcsó munkaerô váljék. Ehhez képest mellékes, sôt inkább hátrányos, ha valaki az oktatás, a családok, a szociális rendszer vagy akár az egészségügyi ellátás érdekében emeli fel a szavát. Mi másra lehetne következtetni, az elmúlt idôszak történéseibôl, ha nem erre? Nagyipari módszerekkel történik a „konzumidióták“ gyártása, az iskolába járás egyre többe kerül, szisztematikusan folyik a családeszme szétzilálása, sarcolják a nyugdíjasokat és a nehéz sorsúakat, továbbá hatalmas médiakörítéssel elindult a forrásaitól már korábban megfosztott egészségügy reformnak nevezett szétverése is. Mindez az „igazságosság” és a „hatékonyság” jegyében és annak „érdekében”, hogy „modern” és „versenyképes” Magyarországot építsenek, helyreállíthassák a költségvetés tudatosan felborított egyensúlyát, megfeleljenek a hitelezôk elvárásainak és az elkövetkezô években le tudják hívni az esedékes uniós pénzeket. A szükséges forrásokat a kormány a családoktól, a hazai kisvállalkozásoktól, az oktatástól és a szociális és egészségügyi ellátásoktól vonja el, miközben (1) az államadósságot és az évenként már ma is ezermilliárdra duzzadt kamatfizetési kötelezettséget tovább növeli, (2) szó nélkül nézi, sôt támogatásokkal és adókedvezményekkel segíti a külföldi tulajdonú vállalkozások évenkénti 6-8 milliárd dolláros profitkivitelét, és (3) semmit sem tesz a feketegazdaság tobzódása miatt évente keletkezô legalább négyezer milliárd forintos kár mérsékléséért. Amikor a kormány a megszorító döntéseit meghozta, a társadalmi felháborodást is vállalva, hite szerint nyilván a kisebb ellenállás irányába mozdult, és érdeke szerint a gyengébb érdekérvényesítô képességgel rendelkezôk nadrágszíját húzta meg – újból. A gyógyszerészek ebben a játszmában háromszorosan is nehéz helyzetbe kerültek. Magánemberként minket is sújt az áfaemelés és az infláció növekedése. Vállalkozásainknak új adók és növekvô járulékterhek forrását kell kigazdálkodniuk, a tb büdzsé súlyos finanszírozási válsága pedig patikáink gazdaságos mûködésének alapjait veszélyezteti. A szakma felháborodása azonban mégis egy negyedik csomag, a gyógyszerellátó struktúra liberalizálásá-
nak, a gyógyszerek patikán kívüli árusításának, a gyógyszerészi kompetencia megkérdôjelezésének és a köztestületi mûködés kiiktatásának bejelentett elhatározása miatt robbant ki. A felháborodást a Zöld Könyv gyenge szakmai színvonala, a tárgyalások eredménytelensége és a szakminisztérium cinizmusba hajló magatartása tovább erôsíti. A kamara szeptember 15-i nagygyûlése, amelyen (dologidôben) közel háromezer gyógyszerész jelent meg és demonstrált, a politika és a társadalom számára a szakma egységét, az erôt és az eltökéltséget üzente. A Körcsarnok megtelt gyógyszerészekkel, a szakma által felvonultatott külföldi és hazai felszólalók pedig hitelesen mutatták be egybecsengô álláspontjukat. Különösen megdöbbentô volt a kontraszt az osztrák kamara küldöttje által mondottak és a magyar egészségügyi miniszter álláspontja között: míg a miniszter a (Brüsszelbôl jött kolléga szerint nemlétezô) uniós elvárásokhoz igazodás és liberalizáció szükségszerûségérôl beszélt, amit szerinte akár a szakma ellenében is végre kell hajtani, addig az osztrák kolléga a szakma és az osztrák kormány teljes nézetazonosságáról és közös fellépésérôl számolt be a liberalizáló törekvéseket támogató brüsszeli hivatalnokok ellen. Az élet rendje, hogy normál körülmények között a kormány és a szakma fô céljai azonosak. Mivel a magyar egészségügyi miniszter az egészségügy minden szegmensével – így a gyógyszerészekkel is – nyíltan és élesen szembemegy, kérdés, hogy az egészségügy miniszterének tekinthetô-e? Ne feledjük, hogy demokráciában a kormányzati hatalom legitimációja az ôt körülvevô társadalmi közegbôl származik, ezért sem a reformdiktatúra, sem a felvilágosult abszolutizmus nem járható út. A szakminiszternek nemcsak formális (látszat)egyeztetéseket lehet folytatni elôre elhatározott céljai elérése érdekében, hanem a legitim szakmai szervezetekkel kötött megállapodások sorozatával kell olyan helyzetet teremtenie, amelyben a szakmai, társadalmi, politikai és finanszírozási problémák is megoldást nyerhetnek. Nincs sikeres miniszter együttmûködô szakma nélkül és nem lehet sikeres a szakma ellenséges kormányzati közegben. A szakmának a jelenlegi helyzetben nincs más lehetôsége, mint erôt, egységet és eltökéltséget mutatni. Nemcsak a szakmán belül, hanem az orvosokkal is együtt kell mûködni. És az egységet a demonstrálást
követôen is érvényesíteni is kell. Ugyanakkor annak a lehetôségét is meg kell teremteni, hogy a szakma – amíg van rá esély – tárgyalásokkal érjen el eredményt. Ha másként nem megy, olyan szövetségeseket is keresve és kormányzati tényezôket is bevonva, amelyek nem közvetlenül felelôsek az egészségügyért. A válsághelyzet és a nyílt konfliktus azonban a szakma figyelmét nem terelheti el azoktól a feladatoktól, amelyeket – a válságtól függetlenül – el kell látnia. A gyógyszerbiztonság érvényesítése, az ellátásbiztonság javítása, patikai szolgáltatásaink fejlesztése és a költséghatékony mûködés szakmai és szervezeti feltételeinek biztosítása ugyan a kormányzattal közös felelôsségünk, de a mi feladatunk. Ezekrôl szóltak szakmai szervezeteink javaslatai és ezeknek akkor is érvényt kell szereznünk, ha a kormányzat egészségügyért felelôs vezetôi – a tárgyalásokon elhangzottak szerint – ezeknek a kérdéseknek nemhogy a képviseletét, hanem még a felvetésüket is „megmosolyogtatónak” tartják. Ez a felelôsségünk, ez a jövônk, és egyben ez az érdekünk is. A MOSZ jelenlegi vezetôje a kamarai nagygyûlésen úgy fogalmazott: amióta a magángyógyszertárát létesítette, 10 egészségügyért felelôs miniszterrel volt alkalma tárgyalni. A miniszterek egymást váltják, de mi patikusok voltunk és azok is maradunk. Nekünk nem térkép itt e táj.
Hankó Zoltán
Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail:
[email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail:
[email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA
Gyógyszertár V. évf. 9. szám 1
Elnöki tájékoztató a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2006. október 6-i közgyûlésére Mindegyik tétel kibontása többoldalas tanulmányba foglalható lenne, de úgy gondolom, ez most nem az elnöki tájékoztató része. A nagy elvekre való hivatkozás jelen helyen mindössze abból a szempontból indokolt, hogy világossá váljék: a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szakmaépítô tevékenysége tudatos és a kijelölt pozíciók által felvázolt úton haladt és halad ma is. Így volt ez a legutóbbi (idén márciusban tartott) közgyûlés óta eltelt idôszakban is.
Nehéz a helyzete annak ma az egészségügyben, aki beszámolóra kényszerül. Nehéz, mert hatalmasak az erôfeszítések, példaértékûek az eredmények, de minimális a sikerélmény. Filmszakadás van. Nem szerencsés természetesen, ha a szakmai érdekérvényesítô tevékenység összesítése során politizálunk, de ez most úgy tûnik elkerülhetetlen. Politikai döntés van arról, hogy liberalizálni kell a gyógyszertár alapítást, gyógyszertáron kívül is legyenek gyógyszerek, és nincsen szükség a kötelezô kamarai tagságra sem. Állítólag ez így a korszerû, így európai.
Magyarországon a gyógyszerellátás politikai rendszerváltást követô újraépítését alapvetôen a következô sarokkövek pozícionálták. Nemzeti tulajdonosi és szakmai szerepvállalás erôsítése a szerkezetátalakításban, kiegyensúlyozott és mindenki számára hozzáférhetô szakértô szolgáltatás, minôségbiztosított környezet kialakítása. Az alapellátás – a mindenkori egészségpolitikai célkitûzésekkel összhangban – deklaráltan az egészségügyi ellátás legharmonikusabb, leghumánusabb és nem utolsó sorban költséghatékony színtere, ahol a definitivitásra való törekvés a jellemzô. Ezzel összefüggésben az elsô öt évben kialakítottuk a gyógyszerellátó struktúrát, a második öt évben felépítettük és fejlesztettük a gyógyszerbiztonság személyi, tárgyi, technikai feltételeit és a gyógyszerész menedzsment szemléletet, a harmadik öt évben létrehoztuk és jelenleg is építjük a gyógyszerészi gondozás programjait.
2 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
Négy országos választmányi (március 21., május 13., június 9., szeptember 19.) és öt elnökségi ülésen (a választmányi ülések idôpontja és augusztus 3.) közösen határoztuk meg a teendôket. A parlamenti képviselôi választások idôszakában elsôsorban a gyógyszertár-mûködtetéssel összefüggô kérdésekre koncentráltunk, várakozva az új egészségügyi kormányzat egészségpolitikai prioritásainak megismerésére. Erre is figyelemmel a MOSZ márciusi konferenciája számos feladatot jelölt ki számunkra. Sok fejtörést okozott és egyeztetéssel járt az új közgyógyellátási rendszer tavaszra tervezett, majd nyáron realizált bevezetése, amelynek korábban általuk jelzett „gyermekbetegségei” a mai napig nehezítik szakmai munkánkat. Jóllehet még igazán élesben nem is mûködik, az elszámolást ellenôrzô rendszerek még nem „élesek”, az igazán jelentôs konfliktusok a három hónap leteltét követôen várhatóak. A gyógyszerterápiás lehetôségek változásai, a generikus készítmények térhódítása és a büdzsé állandó deficitje okán is halaszthatatlannak ítéltük egy támogatáspolitikai koncepció megfogalmazását, amelynek megalapozására munkacsoportot hoztunk létre. Elengedhetetlennek tartva a Nemzeti Fejlesztési Terv-ben a betegségek megelôzése, az életviteli minták kiközvetítése, a humánerôforrás „újratermelése” során a – napi több, mint félmillió gyógyszerész/beteg találkozásra és a szakértelemre alapozott – gyógyszerészi szerepvállalást, gondozási programtervet építettünk fel. Ebben kitün-
tetett szerepet kaptak a leggyakoribb morbiditási területek, a hipertónia, a diabetes, a lipid anyagcsere zavarai, az obesitas, a dohányzás okozta légúti problémák és a gyógyszerterápia menedzselése egyaránt. Az e tárgyban született MOSZ tanulmány kitér a gyógyszerészi gondozás szakmai, személyi és tárgyi konzekvenciáira is. Megalkottuk és akkreditációra benyújtottuk a MOSZ 2007. évi elsô féléves oktatásitovábbképzési programját. Aktív részt vállaltunk a Pharm.D. képzés elveinek megfogalmazásában. Ebben az idôszakban született a MOSZ, a Teenessee Egyetem USA és Debreceni Egyetem Orvostudományi Cenrum megállapodása a gyógyszerészi gondozás programjainak gyakorlati megvalósításában.
Felépültek a szövetség új megyei szervezetei, ahol megválasztották az új megyei elnököket, akik az országos választmányi üléseken közösen kimunkált munícióval tudják tagságunkat informálni a célkitûzések aktualitásairól, a szakmai, szakmapolitikai környezet alakulásáról. Ezzel összefüggésben átalakult és megújult a MOSZ portál, s bôvítettük a „Gyógyszertár” c. szaklapunk szerkesztôi gárdáját. Az elmúlt fél esztendô legjelentôsebb horderejû szakmai eredménye a gyógyszertári diabetes program felépítése volt. A meghirdetett 50 gyógyszertár helyett ma 350 gyógyszertárban folyik a szûrés és tanácsadás, amely meghatározó társadalmi figyelmet teremtett a gyógyszerészet számára. Példamutató az a koordinációs munka, amely a gyógyszerészek verbális, szakmai háttéranyagokkal támogatott és technikai felkészítését célozta. A 2006. márciusi és az októberi közgyûlés közötti idôszak félidôs nagy sarokpontja volt a június 9-én kiadott „MOSZ Budapesti Deklaráció”. Ez a jeles nap és a kiadott dokumentum sokáig emlékezetes lesz a gyógyszerészet történetében. Az országos választmány ekkor tekintette át a kormányváltást követô egészségpolitikai célkitûzések fô irányait, s fogalmazta meg a legsürgetôbb tennivaló-
kat. Ez a dokumentum képezte egyik alapját a Magyar Gyógyszerész Kamara késôbbi országos küldöttgyûlése határozatainak is. A Budapesti Deklaráció 4. pontja kötelezte a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnökét a gyógyszerészi reprezentációk összehívására, a lényegi kérdésekben való közös álláspontok kialakítására és képviseletére. Így ültek le egyeztetô tárgyalásra (június 23-án és július 26-án, majd augusztus 10-én és 28-án) a kezdeményezô MOSZ, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerész Egyesület választott tisztségviselôi. A júniustól mai napig tartó szakmaépítés és érdekérvényesítô tevékenység szinte kizárólag a bevezetômben említett kérdésekrôl szól. A korábbi rossz emlékû GVH tanulmány sarkos elemeinek egészségpolitikai rangra emelésével az egészségügyi kormányzat kezdeményezésére politikai döntés született a gyógyszerellátó struktúra átalakításáról, a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásának realizálásáról, a kötelezô kamarai tagság megszüntetésérôl. Politikai döntést szakmai érvekkel opponálni lehetetlen. Komoly lefékezést, vagy eltérítést jelenthetnek a másfél évtizedes töretlen pályán haladó gyógyszerészet szakmai építkezése számára a jelenlegi egészségügyi kormányzat „társadalmi igényeket és európai harmonizációt kielégítô” döntései. Természetesen építjük tovább a gyógyszerbiztonság, a szolgáltatás biztonsága és a gyógyszerészi szolgáltatások fejlesztése irányában megkezdett programjainkat. A gyógyszerésztársadalom soha nem kinyilvánított egységet mutat fel ebben a kérdésben. Hihetetlen erôfeszítéssel, rendkívül széleskörû lobbi tevékenységet kezdett és folytat jelenleg is a gyógyszerészet minden reprezentánsa a szakmai célkitûzések váratlan akadályainak leküzdése, programjaink megvalósítása érdekében. A XV. Jubileumi Gyógyszerészek Országos Kongresszusa rendezvényein változatlanul a korábbi „A gyógyszertár mint egészségcentrum” motívum a meghatározó elem. A környezetet mind ennek érdekében építettük fel. Ezt a fô motívumot kell, hogy erôsítse a szûrés és gondozás, a jövô gyógyszertára, a szolgáltatásfejlesztés és marketing menedzsment, a nemzetközi és hazai tendenciák elemzése, a szakmapolitika, az egészségpolitika és a társadalompolitika programjai és prezentációi egyaránt.
Dr. Mikola Bálint elnök
Közgyûléstôl közgyûlésig (MOSZ eseménynaptár) Március 21.: A MOSZ Országos Választmány rendkívüli ülése ✗ A március 5-i közgyûlés határozataiból adódó feladatok ✗ A közgyógyellátás új rendszerével összefüggô kérdések ✗ Támogatáspolitikai kérdések (munkacsoport) ✗ Költségtarkarékos készletezési és finanszírozási technikák (munkacsoport) ✗ NFT részvétel, különös tekintettel a gyógyszerészi gondozás személyi és tárgyi konzekvenciáira ✗ A MOSZ 2007. évi továbbképzési terve elveinek rögzítése ✗ A Galenus Kft. mûködtetô és ellenôrzô testülete
✗ Az új gyógyszerárakról és támogatáspolitikai intézkedésekrôl ✗ A MOSZ deklaráció elfogadása
Május 13.: A MOSZ Országos Választmánya ülése ✗ NFT (hypertonia, diabetes, lipid anyagcserezavarok, obesitas, dohányzás, gyógyszerterápia menedzselése) ✗ Norvég Alapok pályázata ✗ Az Eü. Min. Strukturális Alapok Programirodával kapcsolatfelvétel ✗ A közgyógyellátás rendje ✗ Hatékony és gazdaságos gyógyszerrendeléssel összefüggô kérdések (március 1. és szeptember 1.) ✗ Pharm.D. program végleges változata ✗ Generikus programban való szerepvállalás ✗ Gyógyszerészi gondozás – gyógyszerterápia menedzselése ✗ Változások a „Gyógyszertár” kiadvány területén ✗ MOSZ portál újraalakítása ✗ Szerzôdés a MOSZ és a Magyar Kullancs Szövetség között
Augusztus 10.: Az Eü. Min. és gyógyszerészi reprezentációk egyeztetése a „Zöld Könyv”-rôl
Június 9.: A MOSZ Országos Választmány ülése ✗ Aktuálisan felvetôdô szakmai, szakmapolitikai és gazdasági kérdések ✗ A MOSZ megyei szervezetei mûködésérôl ✗ A generációváltásról a gyógyszerészetben ✗ Munkacsoportok mûködésérôl ✗ A MOSZ 2007. I. félévi akkreditált továbbképzéseirôl ✗ A MOSZ iroda munkájáról és a szövetség gazdasági helyzetérôl ✗ A kötelezô kamarai tagság ✗ Receptdíj és dobozdíj
Szeptember 15.: Az MGYK országos nagygyûlése
Június 15.: Tájkép csata elôtt, a gyôztesek felelôssége (CEBC konferencia) Június 23.: A gyógyszerészi reprezentációk elsô találkozója Július 26.: A gyógyszerészi reprezentációk második találkozója Augusztus 3.: MOSZ elnökségi ülés ✗ a szakmapolitikai változásokról ✗ „A gyógyszerterápia menedzselése” konferencia megalapítása
Augusztus 28.: Az Eü. Min és gyógyszerészi reprezentációk második egyeztetése a „Zöld Könyv”-rôl (komplett fejezetcsere) Augusztus 30-tól: FIP kongresszus Szeptember 7.: Konszenzuskonferencia (CEBC) ✗ Zöld Könyv ✗ Konvergencia Program ✗ Új Magyarország Program ✗ A balatonöszödi Kormányülés beszámolója Szeptember 15.: MOSZ portál fórum ✗ Kormányrendelet tervezet véleményezése a ”gyógyszerekhez nyújtott támogatások elszámolásáról”
Szeptember 19.: A MOSZ Országos Választmány ülése ✗ A 2006. október 5-i országos választmányi ülés és az október 6-i közgyûlés elôkészítése ✗ Aktuális szakmapolitikai kérdések ✗ A GYOK 2006 Jubileumi Kongresszus referencia feladatai ✗ A GYOK 2006 program és dokumentumainak véglegesítése ✗ Gazdasági kérdésekrôl szóló tájékoztató
Gyógyszertár V. évf. 9. szám 3
Gyógyszerészek Országos Kongresszusa – 2006. Siófok, Hotel Ezüstpart, október 5–8. Október 5. (csütörtök) 10.00 –
Hazai és nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben
I. em. különterem A MOSZ Országos Választmány ülése
14.00 –
I. em. elôadóterem 14.00 –
Megnyitó Csejtei Mariann Gyógyszerészi gondozás, gyógyszerterápia menedzsment Moderátor: Dr. Samu Antal és Dr. Schlégelné Békefi Csilla Bevezetô elôadás Dr. Samu Antal Felkért elôadók: Dr. Kertay Aurél (MOK) Dr. Hodossy Lajos (Roche) Benkô Zsolt (MOSZ) Hankó Zoltán (MOSZ) Dr. Sütô Gábor (Egy csepp figyelem alapítvány) A diabetes programban résztvevô 350 gyógyszertár személyre szóló meghívót kapott
17.00 –
09.00 –
A gyógyszertár mint egészségcentrum I. em. elôadóterem A jövô gyógyszertára Üléselnökök: Dr. Szabó Gáborné és Dr. Szilágyiné dr. Halász Éva Felkért elôadók: Dr. Varga Imre (MOSZ) Horváth Csaba (MOSZ) Dudus Balázs (MOSZ) 10.00 –
Szakmai programok bemutatása: Felkért elôadók Prof. Dr. Halmos Gábor (DEOEC-MOSZ) Dr. Samu Antal (MOSZ) Dr. Baranyi Éva (Diab. Prev. Biz.) Dr. Szabó Sándor (MGYK-MOSZ) Dr. Dobson Szabolcs (MGYK) Prof. Dr. Erôs István (SZTE-MOSZ) Fülöp Hajnalka (Roche)
4 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
I. em. elôadóterem A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyûlése
Satellite programok
Október 6. (péntek)
09.30 –
I. em. elôadóterem Gyógyszerészi szolgáltatás, marketing, menedzsment Üléselnökök: Prof. Dr. Halmos Gábor Dr. Samu Antal Felkért elôadók: Prof. Dr. Lawewnce LB Brown (USA Teenessee) Hermann S. Keller (Németország) Howard Price (Izrael) A Teenessee Egyetem (USA) végzôs hallgatói Dr. Simon Kis Gábor (MOSZ) Szabó Ferenc (GYNSZ)
14.00 –
I. em. különterem A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Ifjúsági Fóruma Üléselnök: Rixer Mária Plenáris bevezetô elôadás: Dr. Vecsernyés Miklós (DEOEC) Versenyelôadások: Fekete Andrea: „A gyógyszertári vércukormérés eddigi tapasztalatai” Balázs Veronika: „Gyógyszerek megsemmisítése a patikákban” Kurucz Krisztina: „Legkorszerûbb ismereteink a madárinfluenzáról” Major Csilla: „Az öngyógyszerezés veszélyei” Molnár Zsuzsa: „Generikus gyógyszerek a gyakorlatban” Pápai Katalin: „Ciprofloxacin-étel interakciók a gyakorlatban” I. em. különterem Szakmai elôadások Üléselnökök: Mátyásné Simon Zsuzsa Sándor Árpád Elôadások: Dr. Zarándi Ildikó (Boiron): „Homeopatia a gyógyszertárban” Dr. Mészáros László (Interherb): „Szív és érrendszeri problémák, étrend-kiegészítôk”
Bodonyi Viktória (Pfizer): „Viagra” (Novartis): „Gyógyszer mellékhatás és minôségi problémák összefüggései” Dobó György (Coloplast A/S Magyarországi Képv.): „A Coloplast cég bemutatása” Presszó elôtér 15.00 –
NOVODATA konzultáció
20.00 –
Patika Magazin est
I. em. elôadóterem Emeleti Presszó 21.00 – 22.00 –
TEVA est Melinda- GMRt. est
Október 7. (szombat) Szakmapolitikai nap I. em. elôadóterem 09.30 –
Megnyitó Üdvözlések Pályázatok értékelése Elismerések átadása Plenáris elôadások Üléselnök: Dr. Mikola Bálint Felkért elôadók Dr. Molnár Lajos (Egészségügyi Minisztérium) Dr. Bújdosó László (Országos Tisztifôorvosi Hivatal) Dr. Kiss József (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Prof. Dr. Winkler Gábor (Magyar Diabetes Társaság) Erôs Antónia (Egy Csepp Figyelem Alapítvány)
14.00 –
19.30 –
I. em. elôadóterem Fórum aktuális egészségpolitikai kérdésekrôl Moderátorok: Dr. Mikola Bálint Dr. Samu Antal Vitaindítók: Dr. Mikola Bálint (MOSZ) Dr. Horváth Ágnes (Eü.M.) Antal Csaba (ÁNTSZ) Hávelné Szatmári Katalin (MGYK) Prof. Dr. Erôs István (MGYT) Dr. Buzásiné Bölcs Judit (MGYE) Pál Szilárd (FGYK) Fogadás a kongresszus résztvevôi számára
Október 8. (vasárnap) 09.00 –
12.30 –
I. em. elôadóterem Szakmapolitika – Egészségpolitika – Társadalompolitika Üléselnök: Dr. Dobos Józsefné Dr. Mikola Bálint Felkért elôadók: Hankó Zoltán – szakmapolitika Dr. Mikola István – egészségpolitika Dr. Bogár László – társadalompolitika Dr Mikola Bálint – szakmapolitika A kongresszus zárása A „Magángyógyszertárak mûködtetése 2007” és a „Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2007” meghirdetése
A MOSZ a FIP tagja A FIP 2006. évi, sorrendben 66. kongresszusát a távoli Brazília egzotikus, természeti szépségekben, kulturális, történelmi és mûvészeti hagyományokban gazdag Bahia állama fôvárosában, Salvadorban rendezte. A konferencia fô témája: „Újdonságok a beteggondozásban” volt. A megnyitó ünnepség során dr. Jean Parrot FIP elnököt követôen dr. Jaldo de Souza Santos, a Brazil Gyógyszerészeti Társaság elnöke több mint százezer hazai gyógyszerész nevében köszöntötte a résztvevôket. Ezt követôen a gyógyszerész képesítésû(!) egészségügyi miniszter dr. Agenor Álvares üdvözölte a világ különbözô részérôl érkezett kollégáit, hangsúlyozva, hogy a brazil gyógyszerészek (gyógyszertárak) megújuló szolgáltatói szerepvállalásuk során – a biztonságos, hatékony és költséghatékony gyógyszerellátásban betöltött munkájuk mellett – egyre több feladatot kapnak az egészségfejlesztô, prevenciós programokban, megvalósítva a gyógyszertár, mint egészségcentrum filozófiáját. A megnyitó ünnepség során került sor a különbözô elismerések átadására. Munkássága elismeréseként prof. dr. Atilla A. Hincal (Törökország) a gyógyszerészeti tudományok életmûdíját, dr. Gloria Francke (USA) – a kétévente adományozásra kerülô – André Bédat-díjat (a nemzetközi gyógyszerészetben végzett tevékenységért) vehette át, dr. Gordon L. Amidon (USA) kiváló kutató a biofarmáciai kutatások területén kifejtett munkássága elismeréseként részesült díjazásban. A megnyitót afro-latin folklór mûsor tette színessé és élvezetessé. Ez évben dr. Jean Parrot elnök négy évre szóló mandátuma lejárt és a Tanácsülés dr. Kamal K. Midha (Kanada) személyében új elnököt választott. Ugyanezen az ülésen Praful D. Sheth személyében (India) új alelnök megválasztására is sor került, valamint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tagfelvételi kérelmének elfogadására. A Tanácsülés tehát a MOSZ-t felvette a FIP tagjai sorába. A Közforgalmú Gyógyszerészi Szekció – Martin Chauve személyében – új elnököt, Végrehajtó Bizottságába pedig öt új tagot választott (a képviseletet adó országok: Kanada, Svájc, Németország, Irán, USA ) és így szinte teljesen megújult. A korábbi évek hagyományainak megfelelôen a szervezôk bôséges és igényes programot állítottak össze a gyógyszerészeti tudományok és gyakorlat csaknem minden területérôl, így mindenki megtalálhatta az érdeklôdésének legmegfelelôbb szekciót (kórházi, közforgalmi, ipari stb.). A közvetlen lakossági gyógyszerellátásban érdekelt gyógyszerészek számára kiemelt témaként említendô a gyógyszerészek fokozott szerepvállalása a gyógyszeres terápia, egészségfejlesztés és a prevenció különbözô területein. A közforgalmi szekció verbális és poszter elôadásai során került ismertetésre a gyógyszeres terápia menedzselése és az egészségfejlesztés területén finanszírozásra és megvalósításra váró (a Gyógyszertár lapból már jól ismert) amerikai-magyar gyógyszerészi gondozói program. Az eseményt személyes baráti találkozók, társadalmi (fogadás, szekció vacsorák stb.) programok és egy szerény kivitelezésû és tartalmú kiállítás tette színesebbé és teljesebbé. A FIP következô kongresszusára 2007. szeptember 1–6. között a kínai Beiingben kerül sor.
Dr. Samu Antal Gyógyszertár V. évf. 9. szám 5
Ébresztô!
Elég volt az ország tönkretételébôl! A magyar ipart lényegében sikerült teljes mértékben felszámolni, a mezôgazdaságot pedig szétzülleszteni. Az államháztartás hiánya nem azért ölt rekordméreteket, mert pazarolunk, hanem azért, mert nincs elegendô bevétel. A megszüntetett magyar iparból már nem lehet kisajtolni pénzt, a külföldi (nagy)befektetôktôl „nem illik” adót szedni; nem maradt más, mint a magyar kisvállalkozók, valamint a bérbôl és fizetésbôl élô tömegek, akiktôl viszont nem lehet annyi pénzt behajtani, amennyire az államháztartásnak szüksége lenne, hiába fokozzák az adóprést és rontják az életszínvonalat. A 16 éve folyó hibás gazdaságpolitika csôdközeli állapotba juttatta az országot. A gazdasági ellehetetlenülés megakadályozására sajnos továbbra is az eddigi politikai reflexek mûködnek: „Mit adhatunk még gyorsan el?”. Már csak periférikus területek maradtak, mint pl. az egészségügyi ellátás és a gyógyszertári hálózat vagy a posta, illetve a Szerencsejáték Rt. Nemzetközi statisztikai adatok bizonyítják, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátó szervezetnél és gyógyszertári struktúránál olcsóbb nincs. Amiket a jelenlegi rendszer helyett ajánlanak és tûzzel-vassal igyekeznek bevezetni az SZDSZ-es politikusok, az mind drágább ellátási forma, amikhez többlet költségvetési forrás szükségeltetik. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer mûködtetéséhez sincs elegendô pénze az államháztartásnak. Mi motiválhatja ezt a görcsös igyekezetet? Az eddigi tapasztalatok alapján leginkább a külföldi (nagy)befektetôi érdek, a megtévesztett és/vagy megvásárolt magyar politikusokon keresztül. A legprimitívebb marketing- és reklámfogásokkal igyekeznek befolyásolni a közvéleményt céljaik elérése érdekében. Több évtizedes tapasztalat pl., hogy a paraszolvencia kérdését az egészségügyi vezetés akkor veszi elô, ha rosszul áll a szénája. A gyógyszerellátás terén mondvacsinált ürügyekkel próbálják a közvélemény pozitív véleményét megváltoztatni. Tendenciózusan összeállított anyagokkal bombázzák az embereket, hogy minél hamarabb fellazítsák a jelenlegi struktúrát (ld. Zöld Könyv) és gyorsan értékesítsék, amit még lehet. Egy korszak lezárulóban van. Rosszabb a helyzet, mint a II. Világháború végén, pedig akkor két „baráti” hadsereg (a német és az orosz-szovjet haderô) gázolt át rajtunk, az ország romokban hevert és még jóvátételt is fizetnünk kellett késôbbi barátainknak; a magyar nemzeti vagyon azonban rossz állapotban ugyan, de megmaradt. Mára ez a vagyon kézenközön eltûnt! Nincs már mit eladni, elkótyavetyélni. Ha másért nem, már ezért is új gazdaságpolitikát kell kialakítani! Annak érdekében, hogy ne érhesse szó a ház elejét, csak az ún. balliberális sajtóból (a Népszabadságból és az Élet és Irodalomból – a szerk.) idézek, pontosabban onnan kompilálok, bizonyítandó, hogy a jelenlegi – modernnek kikiáltott – magyar gazdaságpolitika mennyire elavult a nemzetközi fejlôdési tendenciákhoz képest és ezzel mennyit ártott és árt a magyar nemzetgazdaságnak. (Megkockáztatom, elsôsoban ez juttatta csôdközeli állapotba az országot!) 8 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
Keynes és kora Ha a XX. század második felének közgazdasági elmélet-történetét szemügyre vesszük, megállapítható Keynes angol közgazdász domináns hatása, akinek élete utolsó 5 éve a második világháború utáni gazdasági rend kidolgozásával telt. Az 1944. júliusi Bretton Woods-i világgazdasági konferenciához vezetô elôkészületeket már rögtön Pearl Harbour után elindította Roosevelt elnök. A konferencia feladata volt megakadályozni a megelôzô évtizedek végzetes gazdaságpolitikai hibáinak megismétlôdését. Az I. világháborút lezáró békeszerzôdésben Németországra irreálisan nagy jóvátételt szabtak ki. Következménye a gazdaság és a társadalom dezintegrálódása, és végsô soron a fasizmus uralomra jutása volt. Az újabb hiba elkerülésére nem szabad megismételni a tôkekivonást a legyôzött országok gazdaságából, sôt kedvezményes tôkeinjekcióval segíteni a stabilizációt és a demokrácia megszilárdulását (Marshall segély).
„
1944-ben egyetértés volt a szakértôk között abban, hogy a versengô valuta-leértékelést el kell kerülni és egy közös alapból kell lehetôvé tenni a kiigazítási idôszakok áthidalását azoknak, akik átmeneti fizetési mérlegproblémákkal küzdenek. A valutaárfolyamokat rögzíteni kell, a dollár értékét aranyban határozták meg, a többi valuta árfolyamát pedig a dollárhoz viszonyítva állapították meg. A forrásáramlással kapcsolatos feladatokra létrehozták a Nemzet-
„Az IMF kívánságára folyik az oktatásra, egészségés családvédelemre, kultúrára és tudományos kutatásra fordított költségvetési kiadások csökkentése.” közi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (Világbank), a fizetési mérlegek és valutaárfolyamok gondozására pedig a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Keynes olyan intézményrendszer felállítását javasolta, amelyen virágozhat az egyéni kezdeményezés. Szerinte a nemzetközi gazdaság szabályozásának általános elveit kellett volna lefektetni. A helyzet determináltságát mutatja, hogy az IMF és a Világbank az USA kormányzati negyedében helyezkedik el, csak néhány utcányira a Fehér Háztól, közel az USA Pénzügy- és a Külügyminisztériumához, a földrajzi közelség pedig egyértelmûen kifejezi e két intézmény kezdettôl fogva érvényes politikai státuszát is. Az IMF szereptévesztése Az IMF-et a kötött árfolyamrendszer védelmére alapították. Fô feladata az volt, hogy azoknak az országoknak, amelyeknek valutáját leértékelés fenyegette, hitelt nyújtson arra az idôre, amíg megteszik a megfelelô gazdaságpolitikai intézkedéseket a leértékelés elkerülésére. Amikor a kötött árfolyamrendszer 1971-ben összeomlott, az IMF egyszeriben munkanélkülivé vált. 1982-ben ez megváltozott, „kitört” a nemzetközi adósságválság. Mexikó bejelentette fizetésképtelenségét, erre a bankok azonnal beszüntették a hitelfolyósítást
„
„Az ortodox felfogás szerint a legkisebb állam a legjobb állam, és a magánszektor mindig és minden körülmények között jobb, mint a közületi (ld. az SZDSZ elnökének sztereotip nyilatkozatait még napjainkban is).” a legtöbb fejlôdô országnak. Kártyavárként omlott össze a fejlôdô és a fejlett országok pénzügyi kapcsolatrendszere. A fizetésképtelen országok száma egy éven belül meghaladta a 30-at. Mindenki elôtt nyilvánvaló volt, hogy súlyos válságról van szó, az IMF azonban erélyesen tagadta a válság nyilvánvaló tényét, hiszen ez jó alkalmat kínált arra, hogy ismét szerepet kapjon a világ pénzügyeinek intézése terén. Alig fél éven belül kialakult a következô válságkezelési módszer: a hitelezô bankok átütemezik az évi esedékes tôketörlesztést, sôt újabb hiteleket is folyósítanak, ha az adós ország olyan gazdaságpolitikát folytat, amelyet az IMF jóvá hagy. Az adós ország megígéri nemzetközi fizetési kötelezettségeinek – vagyis az adósságszolgálatnak – a maradéktalan teljesítését, és ennek érdekében hajlandó a szükséges megszorító intézkedéseket életbe léptetni. Mire az IMF 1993 ôszén beismerte, hogy a világ valóban súlyos és tartós válsággal néz szembe, addigra már sikerült magához ragadnia a nemzetközi adósság válságkezelését. Az IMF kezdettôl fogva a hitelezô országok érdekeit képviselte. A hitelezô és az adós országok távlati érdekei azonosak: mindkettô érdekelt az adós gazdasági felemelkedésében, mert minél inkább javul az adós gazdasági/pénzügyi helyzete, annál nagyobb a valószínûsége annak, hogy a hiteleket kamatostul és idôben viszsza fogja fizetni. E távlati érdekazonosság azonban feltételezi, hogy a hitelezô ideiglenes adósságkönnyítéssel elôsegíti az adós gazdaságának megerôsödését. Ha a hitelezô csak rövid távú érdekeit nézi, akkor arra fog törekedni, hogy minden esedékes adósságszolgálatot kipréseljen az adósból, tekintet nélkül arra, hogy ez hosszú távon az adós gazdasági összeomlását és az adósságszolgálat teljes beszüntetését idézheti elô. Tény, hogy a nemzetközi adósságválságot az IMF kezdettôl fogva ilyen rövid távú beállítottsággal kezelte: restriktív pénz-, költségvetési- és bérpolitika, a belsô fogyasztási és beruházási kereslet csökkentése érdekében, hogy így több jusson exportra, csökkenjen az import és megteremtôdjön az a külkereskedelmi többlet, amely elegendô a hitelkamatok pontos és hiánytalan fizetésére. A hidegháború megszûnésével az IMF egy második feladatra is vállalkozhatott. Valamennyi volt kommunista ország a szocialista tervgazdaságról ekkor kezdett áttérni a piacgazdaságra. Az IMF világszerte terjesztette azt a nézetet, hogy ez a szervezet a leghivatottabb arra, hogy a volt szocialista országokat átvezesse a piacgazdaságba. Az állításban több volt a blöff-elem, mint az igazság; az IMF-nek e téren ugyanannyi tapasztalata volt, mint bárki másnak, ennek ellenére 1989 óta az IMF-nek ez a második feladata. A bankok, kormányok, nemzetközi intézmények csak akkor hiteleztek az átalakuló volt szocialista országoknak, ha azok gazdaságpolitikáját az IMF jóváhagyta. Az IMF pedig csak olyan kormány politikáját hagyta jóvá, amely elsôdleges kötelezettséget vállalt az adósságszolgálat pontos teljesítésére, s amely ennek érdekében hajlandó szigorú megszorító intézkedéseket foganatosítani. A megkövetelt megszorító intézkedések lényegében ugyanazok, mint amit az IMF az adósságválságban szenvedô fejlôdô országoknak elôírt.
nak növelésével lehetne helyreállítani. Gazdaságpolitikai elôírásai „egy kaptafára” készülnek, akár afrikai, ázsiai, dél-amerikai, akár átalakulásban lévô közép-európai országról legyen szó. Az IMF nem veszi figyelembe az egyes országok sajátos körülményeit és nem használja ki az ország adottságait. Stiglitz és a változás szele Joggal felvetôdik tehát, hogy újra kellene gondolni az IMF célját, feladatait, felül kellene vizsgálni eszköztárát, összetételét, mûködését és szervezetét. Erre a nehéz és politikailag kényes feladatra vállalkoztak Joseph Stiglitz és szerzôtársai. Alapvetô tétele, hogy a „piaci fundamentalizmus”, tehát az a felfogás, hogy a piacok mindent megoldanak, és a megoldás jóléti szempontból optimális, csupán „ideológia”, mert „nem alapul semmilyen elfogadható gazdasági elméleten, és számos tapasztalat mond ellent neki”. A „piacok mindent megoldanak”, továbbá, „a megoldás egyértelmû és optimális”. De csak akkor, ✔ ha az informáltság tökéletes, ami nyilvánvalóan nem igaz, mert az információ hatalom és a nyereség azé, aki jobban informált. Továbbá akkor, ✔ ha nincsenek monopóliumok, márpedig monopóliumok nemcsak hogy léteznek, hanem rohamosan terjeszkednek is. Akkor is, ✔ ha az összes tudományos eredmény mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll és nincsenek szabadalmi jogok. Végül akkor, ✔ ha az üzleti forgalom lebonyolítása ingyenes, nincsenek bankok, biztosítók, könyvelôk, jogászok, bírók és végrehajtók. Mindez messze van a valóságtól, a hagyományos elmélet azonban ezt tételezi fel. Ráadásul más jogi, társadalmi és politikai körülmények között más egyensúlyi helyzet alakul ki. Stiglitz és szerzôtársai kimutatják, hogy a helyzet minden tényleges esetben javítható állami beavatkozással. Az ortodox felfogás szerint a legkisebb állam a legjobb állam, és a magánszektor mindig és minden körülmények között jobb, mint a közületi (ld. az SZDSZ elnökének sztereotip nyilatkozatait még napjainkban is). Stiglitz közéleti tevékenysége Clinton elnök Gazdasági Tanácsadó Testületében indult. A Clinton kormány nagy deficitet és visszaesô gazdaságot örökölt elôdjétôl. A kormány a foglalkoztatás kiterjesztése, azaz expanzív politika mellett döntött, az IMF pedig hagyományos receptje szerint restriktív politikát javasolt. Erre az idôre esett a kelet-európai transzformációs válság, és különösképpen az orosz válság elmélyülése. Stiglitz a történtekért nagyrészt a hagyományos szellemû gazdaságpolitikát és az ezt képviselô nemzetközi pénzügyi intézményeket teszi felelôssé. Éles támadás volt az ellen is, ahogy az IMF a délkelet-ázsiai pénzügyi válságot kezelte. Éles volt a kritikája az IMF akkori szerepével, elsôsorban a koreai válság kezelésével szemben, olyannyira, hogy a délkelet-ázsiai válság kezelése után az IMF korábbi szerepe nem volt tartható. Az amerikai demokraták és liberálisok(!!) elutasították az IMF gyakorlatát, amely legalábbis vitatható volt Latin-Amerikában, Kelet-Közép-Európában és a szovjet utódállamokban. Az IMF csak azzal foglalkozzék, hogy a pénzügyi válságba jutott országok újra hozzáférhessenek a nemzetközi pénzpiacokhoz, de ne erôltesse rá gazdaságpolitikai elképzeléseit ezekre az országokra.
Az IMF kívánságára folyik az oktatásra, egészség- és családvédelemre, kultúrára és tudományos kutatásra fordított költségvetési kiadások csökkentése.
Nálunk az a képtelen helyzet alakult ki, hogy az IMF által követett konzervatív gazdaságpolitikai recept helyeslése a szakmai elfogadhatóság elôfeltételének, ennek a receptnek elutasítása pedig a felelôtlen populizmus bizonyítékának minôsül máig is. A magyar gazdaságpolitikai iskola nézetei túlhaladottakká váltak.
Az IMF gazdaságpolitikája rövid távú – egyesek szerint rövidlátó – politika. Elôírja az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítését még akkor is, ha ennek távlati ára a gazdaság hanyatlása. Célja a külsô- és belsô pénzügyi egyensúly helyreállítása, miközben a belsô egyensúlyhiányt éppen a termelés csökkenése okozta, s an-
Stiglitz két szempontból is gyôzedelmeskedett. Az új politikai gazdaságtan általánosan elfogadottá vált a tudomány világában, és egyre nagyobb hatással van a gazdaságpolitikai gyakorlatra is. Elfogadottá vált az IMF hagyományos terápiájával szembeni kritika is. Gyógyszertár V. évf. 9. szám 9
„
„Nálunk az a képtelen helyzet alakult ki, hogy az IMF által követett konzervatív gazdaságpolitikai recept helyeslése a szakmai elfogadhatóság elôfeltételének, ennek a receptnek elutasítása pedig a felelôtlen populizmus bizonyítékának minôsül máig is. A magyar gazdaságpolitikai iskola nézetei túlhaladottakká váltak.” És Magyarország? Ma is vitatott viszont a nemzetközi pénzpiacok szabályozása. Fenn kell tartani a költségvetés és a nemzetközi fizetések egyensúlyát (sajnos csak egy újabb Bokros csomag bevezetésével), de ez önmagában nem elég, ez nem vezet növekedésre. A tartós növekedés elengedhetetlen feltétele az egyenletesebb jövedelemelosztás és a magyar nemzetgazdaság tudatos, preferált fejlesztése, ehhez pedig új gazdaságpolitikai irányzat bevezetése szükséges. Erre elvi lehetôséget nyújt az EU. Ha okosan sáfárkodunk a 8.000 milliárd Ft-nyi EU-s pályázati pénzekkel, akkor a magyar gazdaság kihúzható a jelenlegi kilátástalan helyzetébôl. Egy új korszak kezdôdhet el az ország életében, amihez nem elegendô az új gazdaságpolitika. Olyan szakemberekre és politikusokra is szükség lenne, akik ezt a politikát képesek és hajlandók is végigcsinálni. A külföldi (nagy)befektetôk szempontjából az ország gazdasági okkupációja tökéletesen sikeres volt, de befejezôdött. Most az EU-s pénzek külföldre csatornázása van soron. Ennek megakadályozására ✔ Mérjük fel a tizenhat év alatt bekövetkezett károkat és a még megmaradt lehetôségeket! ✔ Kutassuk fel a tönkretett magyar ipar és szétzüllesztett mezôgazdaság még hadra fogható szakembereit! Aknázzuk ki a bennük rejlô alkotó vágyat az értelmes és hasznos élet iránti nosztalgiájukat! ✔ Tartsuk itthon a fiatalokat, hazafias neveléssel is! Ne legyen szégyen az, ha valaki magyar! ✔ Többé ne dôljünk be a külföldi propagandának „szakértôknek”, hiszen minden ország a saját állampolgárai számára próbál elônyöket szerezni, akár más ország (pl. Magyarország) kárára is. ✔ Akadályozzuk meg további magyar értékek külföldi kézre adását, elherdálását! ✔ Szüntessük meg a külföldieket elvtelenül – magyar érdekek rovására – kiszolgáló hivatalokat és az ilyen hivatalnokokat számûzzük a közéletbôl! Elég volt az általuk terjesztett félrevezetô, hazug siker propagandából! ✔ Teremtsünk olyan légkört, hogy érdemes legyen jogkövetô állampolgárnak lenni hazánkban! ✔ Válságstábot állítsunk fel a hivatása és a magyar ügy iránt elkötelezett szakemberekbôl az ország mielôbbi talpra állítására! Mentsük, ami még menthetô: ✔ a minisztériumi és fôhatósági szakemberállományt nem gyöngíteni, hanem erôsíteni kell, ✔ a lobbizás feltételrendszerét nemcsak hazai, hanem EU-s viszonylatokban is új alapokra kell helyezni, és végül, de nem utolsó sorban ✔ az országban uralkodó közerkölcsöt és etikai normákat helyre kell állítani, amiben a politikusok játszhatják a primus interpares szerepét! Ébresztô! Ha ezt az utolsó sanszot is elszalasztja Magyarország, akkor gazdaságilag és erkölcsileg is a banánköztársaságok színvonalára süllyed.
Dr. Simon Kis Gábor
10 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.
SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT
Javaslat Gyógyszerellátási Módszertani Intézet létrehozására A kormányzat liberalizációs törekvéseivel szemben a szakmai szervezetek olyan komplett javaslatcsomagot állítottak össze, amely magában foglalja a gyógyszerbiztonság megôrzésére és erôsítésére, az ellátásbiztonság szempontjainak figyelembe vételére, a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztésére és a költséghatékony mûködésre vonatkozó szakmai elképzeléseket. A javaslatcsomag része volt egy új módszertani intézet létrehozására, az asszisztensképzés reformjára és az etikai audit bevezetésére irányuló javaslat is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. Ma szinte minden orvosi-egészségügyi szakmának van módszertani intézeti feladatokat magára vállaló intézményi háttere, de a lakossági (közforgalmú) gyógyszerészet ilyen intézettel nem rendelkezik. Amíg a gyógyszertári központok mûködtek, ezeknek a feladatoknak az elvégzését többnyire magukra vállalták, melyben az Országos Gyógyszerészeti Intézet segítségére is számíthattak, hiszen az OGYI látta el a gyógyszertári központok (és így a lakossági gyógyszerellátás) szakmai felügyeletét is. A lakossági gyógyszerellátás struktúrájának átalakítása és a gyógyszertári központok megszûnése óta a módszertani kérdések kezelése ad hoc módon történik és az OGYI kompetenciaköre is megváltozott. Ma már jól látható, hogy a gyógyszerellátásnak számos olyan területe van, amelyik egy komoly módszertani intézet hiányát már súlyosan megszenvedi. A gyógyszerellátási szakmai kollégium tevékenységét is nehezíti az intézményi háttér hiánya. A lakossági gyógyszerellátás 2000-nél több mikrovállalkozásban folyik, ahol nincsenek meg sem a pénzügyi, sem a személyi és tárgyi feltételei annak, hogy a gyógyszertárak szakmai tevékenységének progressziójával kapcsolatos, illetve a gyógyszerészet társadalmi felelôsségébôl fakadó össz-szakmai feladatok elôkészítésére, modellezésére, koordinálására és értékelésére sor kerülhessen. A gyógyszerészet paradigma-váltása (a termékorientált gyógyszerészet betegorientálttá válása) számos új szakmai szolgáltatás bevezetését igényli, ami központi elôkészítést és koordinálást feltételez. A gyógyszerellátással kapcsolatos társadalmi elvárások kielégítése is a gyógyszertári szaktevékenység jelentôs változásait generálja. A gyógyszerészet társadalmi felelôssége jól körülhatárolható. Ilyen pl. ✔ a közpénzek takarékos és költséghatékony felhasználásában való aktív közremûködés (pl. generikus program),
✔ értékarányos, jó minôségû, garantált szolgáltatások (méltányos ár/minôség arány, személyi és tárgyi feltételek, gyógyszerészi gondozás) biztosítása, ✔ a biztonságos ellátás és a gyógyszerbiztonság garantálása, ✔ a gyógyszerellátás szakmai aspektusaiban a betegérdekek képviselete, ✔ megbízható szerzôdéses kapcsolatok feltételeinek kialakítása és fenntartása, ✔ környezetvédelmi szempontok érvényesítése. Mindehhez olyan intézményi háttérre van szükség, amilyen jelenleg nem létezik! Mielôtt azonban egy ilyen intézet létesítésérôl döntés születik, illetve struktúrájának, irányításának, finanszírozásának és felügyeletének kialakítására javaslat fogalmazódik meg, érdemes összegezni, hogy milyen feladatai lehetnek.
A létesítendô Gyógyszerellátási Módszertani Intézet (GYEMI) célszerû feladatai 1. A gyógyszertári gyakorlat módszertanának fejlesztése, különös tekintettel a minôségbiztosításra és a gyógyszertári kognitív szolgáltatásokra (pl. gyógyszerészi gondozás, gyógyszeres terápia menedzsment). A ma folyó mindkét gyógyszerészi gondozási modellkísérlet menedzselését – orvosi és egyéb szervezetekkel együttmûködve – szakmai érdekvédelmi szervezeteink végzik: a hipertónia programot az MGYK, a diabetes programot a MOSZ. Amennyiben a gyógyszerészi gondozás polgárjogot nyer, számos olyan irányítási, koordinálási, ellenôrzési és értékelési feladat adódik, melyek végzésére professzionális háttér biztosítása szükséges. 2. A különbözô szakmai programok, vizsgálatok megtervezése, koordinálása és ellenôrzése. 3. A szakmai gyakorlat népegészségügyi programhoz való illesztése, az egész-
ségfejlesztési programok hatékonyságát elôsegítô gyógyszertári szolgáltatási programok tervezése, koordinálása és ellenôrzése. 4. Az egészségpolitikai célok és a gyógyszertári gyakorlat harmóniájának megteremtése, az állam és a szakma között létrehozandó „szerzôdés” szakmai hátterének folyamatos biztosítása. 5. Humánerôforrás stratégia, monitoring és fejlesztés. 6. A gyógyszerész- és asszisztensképzés és a kereslet összhangjának megteremtése. 7. A gyógyszerész-továbbképzések módszertanának meghatározásában és koordinálásában való részvétel. 8. Gyógyszerészi szakközgazdász (menedzsment) képzés koordinálása. 9. A gyógyszerellátási szakmai kollégium háttérintézménye. 10. A gyógyszertári asszisztensképzés intézményi bázisának megteremtése (részletesen lásd külön). 11. Az etikai audit intézményi bázisának megteremtése (részletesen lásd külön). A GYEMI létrehozása, mûködtetése A GYEMI-t a szakmai-érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére, minisztériumi jóváhagyással, infrastrukturális fejlesztés keretében, részben központi, részben szakmai forrásból célszerû létesíteni. Mûködtetésére az EüM és a szakmai szervezetek részvételével közös alapítványt célszerû létrehozni. Létesítése központi forrásból, mûködtetése részben központi, részben az alapítványt létrehozó szervezeti forrásokból, illetve saját bevételekbôl biztosítható. Gyógyszertár V. évf. 9. szám 11
Javaslat az asszisztensképzés reformjára Ma a gyógyszertári asszisztensek képzése oktatás-szakmai és szervezeti vonatkozásokban egyaránt aggályos: az országban kevés helyen, szervezetlenül, eltérô szempontok figyelembe vételével, a gyakorlati (gyógyszertári) igények kellô mélységû érvényesítése nélkül folyik a gyógyszertári asszisztensek munka melletti kétéves képzése. Ugyanezek a megállapítások érvényesek a gyógyszertári asszisztensek továbbképzésére és szakképzésére is. Ennek következménye az asszisztensi létszám folyamatos csökkenése, az asszisztens-szakma elöregedése. Szakmai felkészültségüket a naponta bôvülô követelményekhez kell igazítani és a megfelelô gyógyszertári szemlélet (szakmai identitás), valamint a kötelezô szakmai lojalitás kialakítása is indokolt. A vázolt probléma megoldását jelentheti, ha a létesítendô GYEMI kompetenciakörébe kerül a gyógyszertári asszisztensképzés, továbbképzés és szakképzés megszervezésének és lebonyolításának felelôssége, a mostanihoz hasonló képzési keretfeltételek között. A képzésnek továbbra is kétéves idôtartamúnak kell lennie és biztosítani kell az oktatási idô alatt a megfelelô gyakorlat elsajátítását (munka melletti képzés). A beiskolázás feltétele (a) eredményes érettségi és (b) gyógyszertári foglalkoztatás asszisztensjelölti munkakörben. A képzési tematika és a záróvizsga-követelményszint jóváhagyása célszerûen az EüM kompetenciája
Etikai audit a gyógyszertárakban A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik: (1) a gyógyszerészi eskün, (2) az MGYK etikai kódexén és (3) a gyógyszerész személyes elkötelezettségén. A jelenlegi gyógyszerellátó rendszerben, ahol a gyógyszertári vállalkozások nem kizárólag etikai szempontból kontroll alatt álló gyógyszerészek tulajdonában mûködnek, növekvô problémát jelent, hogy ✗ az eskü csak a gyógyszerészre vonatkozik, ✗ a gyógyszerészi etikai kódex csak a gyógyszerészen kérhetô számon, ✗ az idegen és többes tulajdon növekvô aránya miatt a gyógyszerészi etika a vállalkozásban egyre nehezebben érvényesíthetô, továbbá ✗ az etikai kódexet a szakma egyre inkább olyan szabálygyûjteményként kezeli, aminek a betartása csak jogilag megalapozott eljárásokban kérhetô számon. Ezáltal az etikai kódex etikus cselekvést és gondolkodást motiváló funkciója csorbul, miközben ✗ az etikátlan viselkedés árát általában nem az etikai normákat megsértô, hanem maga a szakma fizeti meg! Fontos, hogy a gyógyszerészet modellje mellett a gyógyszerész és a gyógyszertár is legyen etikus! Kérdésként fogalmazódhat meg, hogy vállalkozásokon a jogszabályi elôírások betartásán és a profitkövetelményen kívül más szempontok számon kérhetôk-e. A világban az elmúlt évtizedekben ez a vita lezajlott, melynek eredményeként a vállalkozások figyelembe kell vegyék a társadalmi elvárásokat és etikai kötelezettségek is támaszthatók velük szemben. A vállalkozásoknak tehát van társadalmi felelôsségük és a gazdasági életben is érvényesíthetôk etikai szempontok (gazdaságetika). A gazdaságetika azonban módszereiben és intézményeiben is (a hasonlóságok ellenére) különbözik a perszonáletikától.
12 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
az MGYK és a MOSZ (mint munkaadói érdekvédelmi szervezet), valamint a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium közös elôterjesztése alapján. A végzett asszisztensek gyógyszertári alkalmazási feltétele a kreditpontos továbbképzéseken való rendszeres részvétel, ötévenkénti minimum-pontszám elérési kötelezettséggel. A kereditpontos továbbképzéseket a GYEMI szervezze (ill. hagyja jóvá). A szakképzési irányok meghatározása – a képzési tematikához hasonlóan – az EüM kompetenciája legyen az MGYK, a MOSZ és a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium közös elôterjesztése alapján. Az oktatási-továbbképzési tevékenység felügyeletét az EüM biztosítsa. A GYEMI a képzést és a kötelezô továbbképzéseket regionálisan is szervezheti. Az így kialakított rendszer a gyógyszerellátás mûködtetôinek aktív részvételével biztosíthatja ✗ a folyamatos és megfelelô létszámú asszisztens-utánpótlást, ✗ a képzésben a munkáltatói szempontok érvényesítését és az asszisztensek kötelezô szakmai lojalitását. A képzôhely kialakítási költségei minimálisak (és a GYEMI költségvetésén belül kalkulálhatók), a képzés költségei a regionális képzôhelyek létesítésével racionalizálhatók és a központi költségvetés a jelenlegi költségek jelentôs hányadával tehermentesíthetô.
A gazdasági életben az egyes szereplôk gazdasági cselekvésének etikai szintjét az adott szereplô morális karaktere és az etikus cselekvés relatív költsége határozza meg, azaz ✗ minél erôsebb a szereplô morális karaktere és minél kisebb az etikus cselekvés költsége (ára), annál etikusabb cselekvés várható el tôle, illetve ✗ minél gyengébb a morális karaktere és minél nagyobb a cselekvés relatív költsége, annál etikátlanabb cselekvésre lehet számítani. Ez az elvi alapja annak, hogy a gazdálkodó szervezettel és így a gyógyszertárral szemben is konkrét etikai követelmények is támaszthatók legyenek. Meghatározhatók az etikus szervezet kritériumai. Etikus az a szervezet ✗ amelyben az egyén (tulajdonos, menedzser, alkalmazott) (a) etikus viselkedése elvárt és követett norma, (b) elvárt magatartását hatékony mechanizmusok segítik elô, (c) szakmai és morális fejlôdése biztosított; ✗ amely (a) a szervezeti normáknak megfelelni képes egyéneket választ munkatársnak, (b) nem készteti az egyént etikátlan cselekvésre, (c) bátorítja az etikai felvetéseket, (d) az etikai konfliktusok kezelésére támogató rendszereket épít ki; és ✗ amelyben az etikus viselkedés nemcsak az egyén, hanem a szervezet sajátja is. Az etika érvényesítését a gazdasági életben a gazdálkodó szervezetek különbözô módszerek alkalmazásával és intézmények felállításával segíthetik elô. Ilyen módszerek pl. ✗ a vállalati krédó (mission statement) megalkotása és alkalmazása, ✗ vállalati etikai kódex alkotása és elfogadása (mint pl. a Béres Gyógyszergyár Rt.-nél), ✗ etikai audit (részletesen lejjebb), ✗ a nagyobb vállalatoknál önálló ✧ etikai bizottság felállítása,
✧ etikai igazgató alkalmazása, ✧ etikai forródrót létesítése, ahol bejelentések tehetôk, illetve etikai konfliktusban tanácsot lehet kérni, ✗ etikai képzési programok szervezése. Így a vállalkozások etikalitásának intézményesültségi mutatói is meghatározhatók. A szervezet etikai teljesítménye az érintettjeivel (stakeholderekkel) való kapcsolat alapján minôsíthetô. A legfontosabb stakeholderek a tulajdonosok, munkatársak, betegek, orvosok, beszállítók (nagykereskedôk), rendszergazdák, könyvelô irodák, önkormányzatok, szakhatóságok, egészségbiztosítás, de a stakeholderek közé sorolható pl. a környezet is. Az érintettekkel való kapcsolat: ✗ semleges, ha a vállalkozás a stakeholderekkel nem foglalkozik, ✗ pragmatikus, ha a stakeholderekkel a tulajdonosi érdekei függvényében foglalkozik, ✗ elkötelezett, ha ötvözi a vállalkozás és a stakeholder érdekeit, ✗ idealisztikus, ha a stakeholderek szolgálatát tekinti elsôdlegesnek. A vállalkozás etikai teljesítménye „mérhetô”. Mérésre alkalmas lehet pl.: ✗ a jogkövetô magatartást mérô változó; ✗ a stakeholderekkel való kapcsolat jellegét mutató változó, ami pl. ✧ méri az alkalmazottak személyiségi jogainak érvényesülését, ✧ méri a fogyasztói panaszok intézményes kezelésének szervezeti megoldását, ✧ méri a közvetlen kapcsolatot pl. a helyi lakossággal; ✗ a fogyasztókkal kapcsolatos attitûdöt (fogyasztó-orientáltságot) mutató változó; ✗ a vállalkozás jótékonysági kiadásainak relatív nagyságát mérô változó: mennyit és milyen jótékonysági célra fordít a vállalkozás. Az egyes változók együttes értékelése a vállalkozás etikai teljesítményét komplex módon teszi értékelhetôvé.
A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Minden gyógyszertár viszonylag egyszerûen képes missziós nyilatkozatot (mission statement) készíteni. Ennek megvan a kialakult kultúrája és gyakorlata. Az etikai képzési programok szervezése elsôsorban a szakmai szervezetek, az ezekben való részvétel megszervezése már az adott gyógyszertár feladata. (Példaként említendô, hogy a Gyógyszertári menedzsment kreditpontos továbbképzés keretében két évvel ezelôtt az egyik kiemelt téma az etika volt.) A gyógyszertár etikai auditja lényegében a vállalkozás etikai szempontú elemzése és értékelése. Eldöntendô, hogy ✗ mire irányuljon az audit,
A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk. Telefon: 06 30 922-8990
✗ ✗ ✗ ✗
ki végezheti az auditot, milyen mérôszámok alkalmazhatók (standardok), milyen legyen az adatgyûjtés módja, milyen legyen a vállalkozás és az érintettek közötti konzultáció módja, ✗ milyen legyen az auditálás érvényessége (idôben és tartalomban).
Az etikai audit rendszerének kidolgozása során célszerû biztosítani, hogy ✗ a gyógyszertár önként kérje a gyógyszertár etikai auditálását, ✗ a gyógyszertár tulajdonosai és munkatársai is vegyenek részt az auditálásban, ✗ az auditáló szervezetet a szakmai-érdekvédelmi szervezetek (MGYK, MOSZ, MGYT) hozzák létre, ✗ az auditáló szervezet országos bizottságot és területi auditáló bizottságokat hozzon létre és mûködtessen. Az országos bizottság alakítsa ki az auditálási elveket, adja meg az auditálási szempontokat, gyakoroljon felügyeletet a területi bizottságok felett és foglalkozzék az idôközi bejelentésekkel. Az országos bizottság az auditálási elveket a szakma és a stakeholderek véleményének figyelembe vételével évenként alakítsa ki illetve újítsa meg. Az egyes gyógyszertárakban a területi bizottságok végezzék az auditálást, ✗ az auditálás országos szempontjait meghatározó bizottságba delegáljon tagot ✧ az MGYK etikai bizottsága (hogy az MGYK etikai tevékenysége és az etikai audit egymást erôsítsék), ✧ a MOK etikai bizottsága (mint a gyógyszertárak legfontosabb szakmai partnereinek, az orvosoknak a képviselete), ✧ a MOSZ (mint a személyi jogos gyógyszerészek tulajdonosi érdekvédelmi szervezete), ✧ az MGYT (mint tudományos társaság), ✧ az ÁNTSZ (mint a gyógyszertárakat felügyelô szakhatóság), ✧ az OEP (mint a gyógyszertári vállalkozások legfôbb szerzôdô partnere), ✧ a Gyógyszer-nagykereskedôk Országos Szövetsége (mint a gyógyszertárak legfôbb beszállítóinak legitim szervezete), ✧ a gyógyszertári alkalmazottak szervezete(i) (elsôsorban az MGYK alkalmazotti tagozata és az asszisztens érdekvédelmi szervezetek jöhetnek szóba), ✧ a gyógyszerellátási szakmai kollégium, ✧ a betegszervezetek; ✗ a területi auditáló bizottságok a gyógyszertári auditálási kérelmeket évente bírálják el, az auditon való megfelelôséget az országos szervezet igazolja, ✗ az „Etikus gyógyszertár” címet a gyógyszertár az officinában kihelyezhesse. Hankó Zoltán
Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó.
Telefon: 06 30 382-0377 Gyógyszertár V. évf. 9. szám 13
...kérdezze meg gyógyszerészét! kötött korlátozása tette (szerényen) lehetôvé a gyógyszertárak fenntartását a kisebb körzetekben is. A vidéki kispatikák így is a nullszaldó környékén vegetáltak. Azáltal, hogy január 1-jétôl megvehetünk bizonyos recept nélkül kapható – tehát magasabb árrésû – gyógyszereket a hipermarketben, vagy a benzinkútnál, a patikák összhaszonkulcsa csökkenni fog. Ennek következtében könnyen csôdbe juthatnak a kis vidéki patikák (a patikák közel fele!), és nagyrészük várhatóan megszûnik. Viszont én mint pesti, valóban nagyon jól fogok járni – minden sarkon lesz egy gyógyszertár! Tudjuk, hogy az egészségügyben valóban számos és fontos döntést kell meghozni a modernizáció érdekében. Mivel az egészségbiztosítási pénztár gyógyító-megelôzô kasszájából a magyar lakosság aránytalanul sokat költ gyógyszerre (minden harmadik forintot, évente 500 milliárdot), ezért valóban fontos a gyógyszerkassza reformja. A költségek az inflációt meghaladó mértékben növekednek. Ennek okai: a gyógyszergyártók erôs lobbi- és marketingereje, a közgyógyellátottak költségérzéketlensége és az, hogy az orvosok receptfelírási szokásait az állam nehezen tudja befolyásolni. Ha valamivel nincs gond, az éppen a gyógyszer-kiskereskedelem, mely a maga európai szinten kivételesen alacsony árrésével nemzetközi összehasonlításban igen olcsóvá tette eddig a patikahálózat fenntartását. Ezért is érthetetlen, hogy miért itt nyit frontot a kormány az ezer sebbôl vérzô egészségügyben, éppen, ahol nem kéne. A Magyarországon mûködô 2050 gyógyszertár fenntartását az eladott gyógyszerek árrése biztosítja. Ez a nem támogatott gyógyszerek, kozmetikumok esetén kb. 20 százalék, a támogatott gyógyszerek esetében 10-15 százalék, de abszolút értékben maximált, tehát egy több százezer forintos speciális gyógyszer után sem lehet több 850 forintnál. A patika elhelyezkedése a forgalma szempontjából meghatározó tényezô. A hazai patikák közel fele havonta kb. 10 millió forint bevétel utáni 1-1,3 millió forint árrésbôl tartotta fent magát, fizette az alkalmazottakat, tartotta fent a helyiséget, biztosította az igen komoly raktárkészletet és a gyógyszerész (rész)tulajdonos megélhetését. Csak a patikanyitás területi és lakosságszámhoz 14 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
De bizony itt is igen súlyos „mellékhatások“ várhatók. Miután az árrés európai szinten a legalacsonyabb, képtelen lesz megélni minden sarkon egy patika. Az történik majd, ami az élelmiszer-kereskedelemben történik: a kisebb tôkével rendelkezô patikusok, vagy a kisebb hazai tôkével mûködô patikák, hálózatok csôdbe mennek, és a gyógyszerpiac koncentrálódik. A forgalmas helyeken tôkeerôs tulajdonosok nagy forgalmú patikái, patikaláncai mûködnek majd, a kis, helyi patikák elhalnak. A következô lépésben a nagy láncok, meghatározó pozíciójuknál fogva, lobbizni fognak a kirívóan alacsony kiskereskedelmi árrés növelése érdekében. Ha az árrés egy tisztességes kiskereskedelmi vállalkozásban elvárható mértékûvé nô, akkor a fogyasztói ár is nô, a társadalom és az egyén gyógyszerkiadásai is jelentôsen emelkednek. Pláne, hogy ezek a nagy kereskedelmi láncok remekül értenek a forgalom szükségen túli növeléséhez, generálásához. Az egészségügyi vezetéssel foglalkozók ma már tanítják a magyarországi vesedialízis vagy a képalkotó diagnosztika privatizálásának intô példáját. Az állam nem tudta ezeket a szolgáltatásokat garantálni, ezért megengedte a privatizációt. Magánszolgáltatók léptek be a piacra, s miután számuk megnôtt, teljesítménynövelésbe és intenzív lobbitevékenységbe kezdtek a finanszírozás megemelése érdekében. El kell ismernünk, a Gyógyszerész Kamara elkövetett egy jelentôs hibát: igyekezett nem észrevenni, hogy megváltoztak a lakosság
vásárlási szokásai, s valaminô arisztokratizmus fenntartásával (néhány kivételtôl eltekintve) nem engedélyezte a patikaalapítást a bevásárlóközpontokban. Ezzel a konzervatív magatartásával vívta ki a miniszter figyelmét. Kissé liberálisabb és tisztább viszonyokat teremtô gyakorlattal elkerülhette volna, hogy a patikaalapításhoz és mûködtetéshez nem értô politikusok beleszóljanak ebbe az, amúgy nem égetô kérdésbe. A gyógyszertárak jelentôs része kis- és középvállalkozásként, hazai tulajdonosi körrel mûködött idáig. A liberalizált piac utat nyit a tôkeerôs nagyvállalkozásoknak. Az átlagos patikus továbbra is alkalmazott lesz, hiszen a nagyvállalkozókkal szemben, ôneki semmi esélye rá, hogy optimális helyen patikát nyisson. Így a beteg majd nem a sarki kis patikában kapja meg a gyógyszerét, hanem kocsiba ül, és a nagy bevásárlóközpontban, a benzinkutaknál kapja meg ugyanazt a gyógyszert. Hogy ez jobb lesz-e, mindenki döntse el maga. Várható, hogy ahány patika megszûnik, tönkremegy, kb. ugyanannyi új nyílik majd a forgalmas helyeken. Ez az új tulajdonosi körnek valóban jó lesz, de a társadalomnak ebbôl elônye nem várható. A patikaliberalizáció keserû piruláját lenyelhetjük, de hogy jobban nem leszünk tôle, az biztos.
Dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász (Megjelent a Népszabadság 2006. szeptember 15-i számában.)
Német Szövetségi Banánköztársaság, avagy mire jó a nemzeti jogrendszer? A felettébb szövevényes történet évekkel ezelôtt kezdôdött. A hollandiai székhelyû Doc-Morris „Európa legnagyobb internetes patikája” – pontosabban egyelôre csak az interneten megrendelt gyógyszeres dobozaival – az ezredforduló tájékán német földre lépett. Per pert követett, mígnem az illetékes bíróság – a közösségi jogra hivatkozva – engedélyezte mind az OTC, mind a vényköteles patikaszerek behozatalát. A DocMorris jelenleg kb. 700.000 biztos megrendelôvel és évi közel 150 millió eurós forgalommal rendelkezik. Kezdetben bizony elôfordult, hogy a megrendelt gyógyszer nem a címzettnél landolt, a vényköteles gyógyszerhez nem mindig kellett receptet felmutatni és a tanácsadással is hadilábon álltak. A fogyasztóvédô szervezetek és a patikusok éppen a fenti hiányosságokra hivatkozva szerették volna korlátozni az internetes patika tevékenységét. Mára azonban a helyzet megváltozott. A DocMorris tanult hibáiból. A megrendelt gyógyszerek idôben érkeznek és több nyelven is lehet tanácsadást kérni (a minôségbiztosításért és a logisztikáért felelôs vezetôt Nándor Szabó-nak hívják!).
Nándor Szabó És nem mellékesen nem kell olyan költségnövelô tényezôkkel bajlódni, mint gyógyszertári ügyelet, kvalifikált munkaerô, készletezés, kötelezô továbbképzés stb… És ami a legfontosabb: minden további nélkül adhatott árengedményt a medicinákból. Amit természetesen a német patikus nem tehetett meg (2004 után az OTC termékekre már igen). A több tucatnyi magánbiztosítónak több se kellett! A biztosítottak sorra kapták a leveleket biztosítójuktól, hogy
ezentúl lehetôleg a DocMorristól rendeljék a „krónikus” gyógyszereket. A beteg persze a postaköltséggel együtt közel annyit fizetett a csomagért, mint a sarki patikában. A DocMorris persze „hálás” volt a biztosítók felé… A fentiek ismeretében nem csodálkozhatunk, ha a július 3-án történtek a német patikusoknál kiverték a biztosítékot. A DocMorris ugyanis Saarbrückenben (Saarland tartomány) megnyitotta elsô(?) patikáját. A patikát az elôzô tulajdonos vezeti tovább, a mûködési engedélyt viszont a DocMorris AG. kapta. A jelenleg hatályos német „patikatörvény” csak okleveles gyógyszerész részére teszi lehetôvé egy patika birtoklását. Idegen és többes tulajdonlás kizárva! Részvénytársaságok kizárva! A tartomány igazságügyiegészségügyi minisztere Josef Hecken, az engedélyt egy neves szakértôkbôl álló csoport szakvéleményére alapozva adta ki. A szakvéleményt azonban hetekig nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. A tartomány tiszti gyógyszerészei – állásukkal játszva – tiltakozásul felfüggesztették a patikai ellenôrzéseket. Josef Hecken örült, hogy egy ilyen nagy tapasztalatokkal bíró egészségügyi szolgáltatót fogadhatott be a tartomány. Ígérete szerint két év alatt a DocMorris legalább 300 munkahelyet teremt és lényegesen olcsóbb hozzáférést a gyógyszerekhez. Különben is nem tartható tovább, hogy néhány tízezer patikus meggátolhassa a fejlôdést (Valahol ezt már hallottuk! Vagy nem?). A kamara és a szakmai társszervezetek rögtön jogi lépéseket helyeztek kilátásba, sôt Hecken egyes párttársai is értetlenül fogadták, hogy egy a demokráciára felesküdött miniszter a német törvényeket semmibe veszi. Mind-
Ralf Däinghaus
eközben a nagypolitika hallgat! Egy saarbrückeni gyógyszerésznô az ügyészségen próbálta semmisnek nyilváníttatni az engedélyt. Sajnos augusztus 9-én a beadványát – a lényegi elemeket nem is vizsgálva – visszautasították. Josef Hecken és Ralf Däinghaus (DocMorris fônök) egy berlini sajtótájékoztatón a német bulvármédia asszisztálása mellett örömünnepet ült. Mint kiderült, Ralf már év eleje óta „puhítja” a minisztert. A szakértôi anyag is elôkerült. A szakértôi csoport összetétele is felettébb érdekes: a DocMorris jogásza, egy gyógy-
szerésznô, két aktív és egy nyugdíjas bíró mellett a Josef Hecken által vezetett minisztérium parlamenti és európai ügyekért felelôs kabinetfônöke is helyett kapott. Mint kiderült, a patikalétesítési engedélyt egy évvel ezelôtt született Európai Bíróság által hozott ítéletre alapozzák. Az ítélet szerint a görög optikusok által fenntartott idegen és többes tulajdonlás ellentétes az európai közösségi joggal. A képlet egyszerû: szemüveg = gyógyszer. Tehát a hatályos német patikatörvény idevágó passzusai is ellentétesek a közösségi joggal és így – megelôzendô egy európai bírósági eljárást – nem is kell figyelembe venni. Mindeközben a német patikusok körében óriási a döbbenet és az elkeseredés. A mértékadó szakmai lapokat és internetes fórumokat elárasztják a csalódott olvasói levelek. Demokrácia, vagy banánköztársaság? Gyógyszerészek egy csoportja apróhirdetést tesz közzé: keressük a júliusban elveszett német jogállamot! Sajnos a bulvármédia is a patikusok ellen fordul. Elôkerülnek a legújabb Audin és Mercedesen száguldozó patikusok fotói és betegek panaszkodnak, hogy a méregdrága gyógyszer mellé még tanácsot sem kaptak a patikában. A DocMorris 2006 nyarán hatalmas médianyilvánosságot kap.
Gyógyszertár V. évf. 9. szám 15
Természetesen a német kamara is fel tud mutatni szakértôi anyagokat, melyek azt bizonyítják, hogy – amíg bírósági ítélet ki nem mondja – bizony a nemzeti parlament által hozott törvények elôbbre valók a közösségi jognál. Ezt Josef Heckennek (igazságügyminiszterként) igazán tudnia kellene. Csak hab a tortán, hogy számos egészségüggyel kapcsolatos szabályozást az Európai Unió nemzeti hatáskörben hagyott.
A kérdés már csak az, hogy a gyógyszerészet egészségügyi tevékenység-e? Gyógyszerellátás vagy gyógyszerelosztás? A válasz csak nekünk egyértelmû!
Ahogy a németek mondják: a gyógyszerészet egyszerre fog kommercializálódni és konszernializálódni. (Vagy nem?)
Horváth Csaba A német patikusokat az elméleti jogvitán túl – miszerint a közösségi jog elôbbre való-e a nemzeti jognál – az aggasztja leginkább, hogy fenntartható-e még egyáltalán a gyógyszerészet etikus modellje Németországban. A kilátások annak ellenére nem túl rózsásak, hogy a DocMorris bírósági aktája még korántsem zárult le. A német egészségügyi miniszter asszony azonban már kijelentette, megelôzendô az uniós intelmeket, lazítani kívánnak a „patikusok privilégiumait védô” törvényeken. (Ezt is hallhattuk már valahol! Vagy nem?) És ismerve az angol és norvég példákat, a szakmabeliek jól tudják, ez mit jelent. Néhány éven belül a német kiskereskedelmi piacot lerohanják a hatalmas befektetôk és gyógyszertári láncok.
Lapzárta után érkezett: A saarlouisi közigazgatási bíróság a napokban hozott gyorsított eljárásában a tartományi kormányzatot kötelezte a német DocMorris patika azonnali bezárására. A patika nem a német törvényeknek megfelelôen mûködik. A DocMorris fellebbezhet, de az ítéletre vonatkozóan ez nem halasztó hatályú.
Augusztus elején már ötvenmilliárd a gyógyszerkassza hiánya Augusztus elejére elérte az ötvenmilliárdot a gyógyszerkassza hiánya. Az egész évre tervezett, csaknem 300 milliárd forintból eddig összesen 227 milliárd forintot fizettek ki a patikaszerek állami dotációjára. A kormány ugyan már júniusban tudatta, hogy lépéseket tesz a kassza évek óta tarthatatlan deficitjének mérséklésére, a múlt héten közzétett konvergenciaprogram szerint ezek hatása csak jövôre érvényesül majd. Augusztusra kis híján elérte az 50 milliárd forintot a gyógyszerkassza hiánya – tudta meg a Népszava az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatójából. A patikaszerek állami támogatására a költségvetésben az idén 298 milliárd forintos kiadással számoltak, ehhez képest az elsô hét hónapban 227 milliárdot fizetett ki az egészségbiztosító. A csaknem 300 milliárdosra tervezett kasszáról azonban már tudni lehetett, hogy nem lesz elég a valódi teljesítéshez, hiszen az évrôl évre egyre nagyobb – és mindig alultervezett – pénzalap tavaly 348 milliárdos teljesítéssel, összesen 60 milliárdos hiánnyal zárt. Az elsô hónapok adatai alapján a kormány is belátta, hogy beavatkozás nélkül a kassza 80 milliárd forinttal is túllépheti a tervezettet, ezért júniusban bejelentette, hogy a fix támogatások kiterjesztésével és a 2004-es gyógyszerár-befagyasztás miatt addig még az állam vállát nyomó – nem minden terméket érintô – 7,5 százalékos támogatáskorrekcióval próbálja mérsékelni a pénzalap terheit. Ennek eredményeként átlagosan 2,5 százalékkal nôtt a támogatott patikaszerek díja, a fixesítés miatt
ugyanakkor több száz termék esetében a gyártók csökkentették termelôi áraikat, s így a betegek ezekhez olcsóbban juthatnak hozzá. A múlt héten közzétett konvergenciaprogramban azonban az szerepel, hogy ezek az intézkedések legkorábban jövôre éreztetik hatásukat, így kérdéses, hogy az év végére elkerülhetô lesz-e a gyógyszerkassza 80 milliárdos hiánya. Az is igaz azonban, hogy a júliusi adatokból még nem lehet következtetni arra, hogy az intézkedések milyen hatással lesznek a következô hónapokban. A konvergenciaprogramban részletezik ugyanakkor azt is, hogy 2007-tôl milyen lépéseket tesznek majd annak érdekében, hogy tartható legyen a kassza. Ezek között szerepel, hogy a gyógyszerár-támogatás emelkedésének megállítására zárt és automatizált on-line ellenôrzési rendszert hoznak létre a gyógyszerfelírási szabályok és a vénykiváltás szigorú betartatására. A kormány folytatja a generikus programot többek között azzal is, hogy a kórházból távozó beteget jellemzôen generikus készítmény szedésére kell „beállítani”. Egyes, nem költséghatékony gyógyszerek támogatása megszûnik, míg a háziorvosoknak jövôre egyéni gyógyszerrendelési kerete lesz. Szigorítják a támogatott gyógyszerkörben maradás feltételeit és általánosabbá teszik a fixesítést. Ez azt jelenti, azonos hatóanyagú vagy terápiás hatású szerek esetén a támogatás mértékét a legolcsóbb (általában generikus) gyógyszer támogatásához igazítják. Így a betegnek akkor kell többet fizetnie, ha a drágább szert választja. (Losonczi Gergely, Népszava, augusztus 29.)
Budapest II. kerületi akkreditált gyógyszertár sürgôsen gyógyszerészt keres.
Rezidens, vagy nyugdíjas jelentkezését is szívesen fogadjuk.
Telefon 326 -1503 16 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
Közös sajtótájékoztatót tartottak a gyógyszerészi reprezentációk
Hogyan tovább? – Szolnok megyében
A gyógyszerészi reprezentációk vezetôi a Magyar Köztársaság Kormánya augusztus 31-i ülését megelôzôen, augusztus 30-án 14.00 órakor közös tájékoztatóra invitálták a sajtó képviselôit.
Kifejtette, hogy a szakma minôség iránti elkötelezettsége a változó körülmények között is stabilitást biztosíthat.
A fórumon Hávelné Szatmári Katalin a Magyar Gyógyszerész Kamara, Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és Dr. Buzásiné Bölcs Judit a Magyar Gyógyszerész Egyesület elnöke fejtette ki véleményét az elmúlt közel egy hónapban a gyógyszerellátással összefüggô kérdésekben folytatott politikai, államigazgatási és szakmai egyeztetésekrôl. Annak a meggyôzôdésüknek adtak hangot, amely szerint a közvetlen lakossági gyógyszerellátás a társadalom (az elmúlt évben az állam- és szakigazgatás kinyilvánított véleménye szerint is) valamint az egészségügyi ellátó rendszer más szereplôi által elismerten kiegyensúlyozottan mûködik. A szervezetek elnökei tájékoztatójukban kitértek a Kormány 2006. július 19-i az egészségügyi reform koncepciójáról szóló elôterjesztés és határozati javaslat, a Zöld Könyv, és a konvergencia program egészségügyi fejezete gyógyszerellátás átalakítását tervezô egyes kérdéseire. Sajnálattal állapították meg, hogy a szakmai erôfeszítések nem hozták meg a mûködés javítására irányuló gyógyszerészi javaslatok és kezdeményezések terén a várt eredményt. Egybehangzóan és visszatérôen nyilvánították ki azt az álláspontjukat, amely szerint a szakpolitika és a szakmapolitika feladata ma nem egy strukturális átalakulás kezdeményezése, hanem a gyógyszerészi szolgáltatások fejlesztése, a gyógyszerellátás mûködtetése feszültségeit okozó tényezôk kiküszöbölése, a feltételek optimalizálása. Kifejezték egyben azt a reményüket, hogy a szaktárca szóbeli ígéretéhez híven a Kormány érdemben fog foglalkozni Zöld könyv 7. fejezetének (a MOSZ honlapján is korábban nyilvánosságra hozott) gyógyszerész szakmai változata javaslataival.
MOSZinfo
A MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete dr. Dobos Józsefné megyei elnök szervezésében szeptember 14-én délután Szolnokon a megyei ÁNTSZ különtermében szakmapolitikai fórumot szervezett, melyen megjelent a helyi MEP képviseletében Ladányi Lászlóné a helyi MEP általános egészségügyi igazgatóhelyettese és Papné Agócs Éva a MEP osztályvezetôje, akik a társadalombiztosítás és a gyógyszertárak közötti kapcsolat gyakorlati vonatkozásait tekintették át és elsôsorban a közgyógyellátás reformjával, valamint az orvos-gyógyszerész-MEP kapcsolatrendszer alakulásával kapcsolatos kérdéseket tisztáztak. Megjelent a fórumon Horváth József megyei tiszti fôgyógyszerész, aki a megyei gyógyszertár-ellenôrzési tapasztalatait a liberalizációs törekvésekkel összefüggésben elemezte.
A fórumra a szervezôk meghívták dr. Mikola Bálint MOSZ elnököt és Hankó Zoltán elnökségi tagot, akik vitaindítójukban elôször a gyógyszerellátás liberalizációjának társadalmi, politikai és gazdasági aspektusait tekintették át, ismertették a kormánydöntés hátterét, majd tájékoztatást adtak a különbözô kormányzati és politikai tényezôkkel folytatott formalizált és informális egyeztetésekrôl. Végül a szakmapolitika elôtt álló feladatokat összegezték. A vitaindítókat követôen élénk diskurzus alakult ki, amelyben elsôsorban a gyógyszerészet elôtt álló kihívások és a szakmapolitika mozgástere került középpontba. A fórum egyértelmûen igazolta, hogy nagyon nagy szükség van a gyógyszerészek tájékozottságának napi szinten történô erôsítésére, valamint azoknak az összefüggéseknek és erôtérnek a föltárására, amelyek meghatározzák a sorsunkat, illetve behatárolják a lehetôségeinket. A fórum arra is alkalmat teremtett, hogy a másnapra a kamara által meghirdetett budapesti nagygyûlésen való részvétel és az ehhez szükséges szervezômunka fontosságára is felhívja a figyelmet.
MOSZinfo
Heves város
nagyforgalmú gyógyszertárába fiatal gyógyszerész kollégát keresek. Gyógyszerész házaspár, vagy gyógyszerész-asszisztens házaspár jelentkezését is szívesen fogadom. Minden megoldásra nyitott vagyok.
Telefon: 06 30 229-9783 Gyógyszertár V. évf. 9. szám 17
Gyógyszerészek rokonszakmák társaságában 2006 augusztus 15-én néhány kollégával sikerült részt vennünk a Zöld könyv társadalmi vitájának egyik rendezvényén, melyet egy Vas megyei társadalmi szervezet, jelesül a Vas Megyéért Egyesület rendezett Szombathelyen a Megyeháza Címertermében, és amelyen a jelenlévô megyei orvos vezetôk és kollegák mellett így a gyógyszerészek is hallathatták a hangjukat. Az eseményen való részvétel lehetôségét Bariska Ilona kollegánk teremtette meg kapcsolatainak a felhasználásával. Már mielôtt a jelzett megbeszélésre sor került volna, egy ismerettel gazdagabbak is lettünk, mert – egy újságcikkbôl – kiderült, hogy errôl a témáról (így a gyógyszerészetet érintô tervekrôl is) már volt korábban egy egyeztetés, tehát rólunk, nélkülünk tárgyaltak és alakítottak ki véleményt. A tárgyalás elején a szervezet alelnöke felolvasta az elsô ülés eredményeit és ismertette a konklúzióját. Ezután a Zöld könyv egyes fejezeteirôl az adott téma szakértôi fejtették ki álláspontjukat, akiket – természetesen – türelmesen végighallgattunk, majd alaposan meglepôdtünk azon, hogy a gyógyszerészettel közvetlen kapcsolatot nem ápoló, azt közelebbrôl nem ismerô személyek mennyire bátran véleményezték a könyv gyógyszerellátást taglaló 7. fejezetét. Az elhangzott vélemények szerint a gyógyszereknek a gyógyszertárban
Gyógyszer és internet Egészségügyi információk letöltése, ill. a hálón keresztüli gyógyszervásárlás rendkívüli odafigyelést igényel. Hiszen a szolgáltatót, a netpatika tulajdonosát sem ismerjük. Néhány egyszerû szabály betartásával azonban – ha már mindenképpen az internetes gyógyszerbeszerzés mellett döntöttünk – jelentôsen csökkenthetjük a ránk leselkedô veszélyeket. Mindenekelôtt le kell szögezni, hogy a háló fontos és hasznos információforrás, de ha egészségünkrôl van szó, nem kerülhetjük meg a személyes találkozást orvosunkkal, gyógyszerészünkkel. Az utóbbi évek internetes története során jól megfigyelhetôk azok a praktikák, amelyekkel a többnyire illegális szolgáltatók próbálnak
18 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
a helye – és ezzel messzemenôen egyet is érthettünk –, a fejezethez kapcsolódó második észrevételük viszont alaposan felborzolta a jelen lévô gyógyszerészek kedélyét. A szakértôk kinyilvánított álláspontja szerint ugyanis a gyógyszertárak alapításának korlátait fel kell oldani, tehát „a patikapiacot liberalizálni kell”! „Antidemokratikus, hogy gyógyszertárat csak néhány kitüntetett birtokolhat!” – hangzott el érvként. A témához kapcsolódóan elôször Bariska Ilona, majd Németh Ákos a Magyar Gyógyszerész Kamara Vas megyei alelnöke, végül Dudus Károly Balázs a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége megyei elnöke fejtette ki véleményét és szervezeteik állásfoglalását. Parázs vita alakult ki a liberális platform jelenlevô képviselôjével, majd hosszas egyeztetés után az alelnök javaslatára azt az álláspontot fogadtuk el, hogy a szervezet a konkrét témában nem fejt ki konkrét véleményt. További tanulságokat hozott a liberális platform képviselôjével folytatott beszélgetés – a hivatalos programot követôen. „Beszélgetés” – írom, bár a kifejezés definíciószerûen azt tartalmazza, hogy a felek figyelnek egymás kimondott gondolataira. Itt ezt nem tapasztaltuk egy pillanatig sem: teljes elutasítás, gondolataink, álláspontunk szisztematikus félreértelmezése, semmibe vétele volt jellemzô. minél több „érdeklôdôt” gyógyszervásárlásra csábítani. A kizárólag üzleti érdekeket szem elôtt tartó webpatikától vásárolt gyógyszer jó esetben kevesebb hatóanyagot, rosszabb esetben egyáltalán nem, vagy más anyagot tartalmaz. A lehetséges egészségkárosodáson túl, jelentôs összegek is bánhatják elôvigyázatlanságunkat. Hiszen a hálón vásárolt gyógyszerre nincs támogatás, de még garanciális jogainkkal sem élhetünk. Az utóbbi idôben sajnos elterjedt az ún. „cyber-doki” alkalmazása. A többnyire a szolgáltató telephelyétôl fényévekre (India, Dél-Afrika) „praktizáló” orvos néhány, egyszerû válasz alapján elkészíti a diagnózist, és már írja is a receptet. Természetesen ebben az esetben fennáll a téves diagnózis veszélye. Az ilyen praktikákat alkalmazó weboldalak minôsége igencsak kérdéses. Gyógyszert csak olyan szolgáltatótól rendeljünk, amelynek központja, telephelye az adott országban található, és csak ott törzskönyvezett készítményeket forgalmaz. (Jelenleg hazánkban, bár törvény lehetôvé teszi, nincs jelentôsebb gyógyszert forgalmazó szolgáltató.) Fontos ismerni a weboldal tartalmáért felelôs személyt, vagy szervezetet. Annak elérhetôségét (e-mail, postai cím, telefon, fax
Érthetôen sokkoló tapasztalat volt számunkra a másik véleményének doktríner elutasítása, ráadásul magát liberálisként definiáló embertôl! Az esemény összegezhetô tanulságai pedig a következôk: 1. Gyógyszerész szervezeteink nincsenek ott mindenhol, ahol rólunk döntenek vagy véleményt formálnak. 2. A rokon szakmák képviselôi is csak laikusok a gyógyszerészetet érintô kérésekben és nem szakmai tudásuk, hanem sokkal inkább érzéseik, politikai beállítottságuk alapján mondanak véleményt vagy döntenek. 3. Mindezt azzal a meggyôzôdéssel teszik, hogy értenek az adott témához! Végeredményként elkönyvelhetjük, hogy egy eredetileg negatív vélemény kialakítását és továbbítását sikerült megakadályoznunk, és a jelenlévôk többségének véleményét „semlegesre” változtatnunk. Ez ugyan nem nagy eredmény, azonban több a semminél, és megmutatja azt az utat, amelyen a szakmapolitikának járnia kell! Ahol csak lehet, jelen kell lenni, hogy rólunk most már ne nélkülünk döntsenek.
Dudus Károly Balázs stb.) jól láthatóan fel kell tüntetni a honlapon. Az oldalakon szerepeltetni kell, hogy az egészségügyi jellegû információkat mikor (milyen gyakran?) frissítették, aktualizálták. Amennyiben egy adott terméknek (gyógyszernek) kizárólag elônyös tulajdonságait ismertetik és nem találhatunk utalást vagy felhívást annak mellékhatásaira, ill. a nem rendeltetésszerû használatból eredô veszélyekre, már gyanakodhatunk is. Nem kevés internetes szolgáltató már hivatkozik valamilyen etikai vagy egyéb kódexre, ill. minôségbiztosítási tanúsítványra. Mindenképpen fenntartással kell fogadni, ha a szolgáltató csodaszereket kínál, látszólag szakemberek (orvos) nyilatkoznak a forgalmazott készítmények kiválóságáról, különbözô technikai fogásokkal megnehezítik a website elhagyását, irányított vásárlói fórumok kizárólag a termékeket dicsérik stb. Az Európa Tanács 2002-ben kiadta „Az egészségügyi weboldalak minôségi kritériumai tanulmányát” (eEurope KOM(2002) 667) mely részletesen ismerteti azokat a minôségi elemeket, melyek nélkülözhetetlenek egy biztonságos weboldal üzemeltetéséhez.
Horváth Csaba
Szervezzük meg a fiatal gyógyszerészek klubját minden megyében „Nekem sincs gyógyszertáram, mégsem értek egyet a liberalizációval!” szerárak érdekében szükséges. Kifogásolják, hogy a kis falvakban nem mûködik gyógyszertár, ezért az ott élô emberek ellátása nem megoldott. Ehhez csupán két gondolatot fûznék hozzá.
Fiatal gyógyszerészként meglehetôsen értetlenül állok a liberalizációs törekvések elôtt. Elsôsorban, mivel mindez „állítólag” a mi érdekünkben történik! Tényleg van olyan fiatal gyógyszerész ma Magyarországon, aki több tíz millióval a zsebében csupán
„A várandós kismamának ki fogja felhívni a figyelmét a benzinkúton, hogy melyik lázcsillapítót szedheti és melyiket nem?”
arra vár, hogy gyógyszertárat nyithasson? Érthetetlen ugyanakkor, miért vannak tele a szaklapok eladó patikák hirdetéseivel, és miért keresnek annyi helyre gyógyszerészt. Mióta gyógyszerészként dolgozom, már engem is sokan megkerestek azért, hogy amint meglesz az 5 éves szakmai gyakorlatom, adjam a nevem egy gyógyszertár alapításához. A pénzt ôk adnák, a hasznot ôk vinnék, én pedig „egy jól fizetett Vezetô” lehetek, azzal a nem elhanyagolható aprósággal, hogy minden felelôsség engem terhel. Olyan jól mûködô hitelkonstrukcióról azonban, amely lehetôvé tenné a fiataloknak a patikaalapítást, ugyanakkor még nem hallottam. Marad tehát a kérdés: eladjuk a lelkünket és vezessünk egy gyógyszertárat, minden teherrel és gonddal a nyakunkon, amely ráadásul nem is a sajátunk? A szaktárca azt állítja, mindez a betegekért, a jobb ellátás és alacsonyabb gyógy-
1. A tôkés, pénzzel rendelkezô leendô gyógyszertár-tulajdonosok minden valószínûség szerint haszonorientáltak és nem a párszáz lelket számláló kis községben fognak vállalkozásba kezdeni, sokkal inkább a több ezer fôs városban fogják megnyitni a sokadik gyógyszertárat. Több száz milliós tôke hiányában valószínûleg nem fogjuk tudni velük felvenni a versenyt, hiszen a beteg oda megy, ahol mindent megkap. Megmarad tehát a lehetôség nekünk, fiatal gyógyszerészeknek, hogy a 200 fôs településen patikát nyissunk, és fél éven belül csôdbe menjünk. Ezért gondolom azt, hogy nemcsak hogy nem szolgálja a fiatal gyógyszerészek érdekeit a liberalizáció, hanem azzal teljes mértékben ellentétes, megfoszt minket annak az esélyétôl, hogy saját gyógyszertárunk lehessen. Mivel azonban mindez a „mi érdekünkben” történik, úgy gondolom, nem hagyható szó nélkül! 2. A benzinkutak és hipermarketek gyógyszerforgalmazási joggal való felruházása érzésem szerint a szakma mélypontja. Azt mondják, a vény nélkül kapható gyógyszerek nagy részét már elég jól ismerik a betegek, hogy bárki, bátran, bárhol hozzájuthasson. Felmerül bennem ilyenkor a kérdés, hogy ez a kijelentés vajon „csak” egy durva szakmai felkészületlenség szüleménye, vagy ebben az országban már tényleg minden gazdasági alapon dôl el?! Arról nem is beszélve, hogy egy egészségügyben jártas egyénnek pontosan tudnia kellene, hogy létezik gyógyszerinterakció, túldozírozás, megváltozott farmakokinetika, valamint számolni kell a gyógyszerhatást befolyásoló számos speciális állapottal is, mint például
„A glaukómást ki fogja figyelmeztetni, hogy az általa választott emésztést elôsegítô gyógyszer olyan hatóanyagot is tartalmaz amelytôl megvakulhat?” a terhesség vagy a vesebetegség. A gyógyszerek minôségi romlásáról és benzinkúti „olcsóságáról” már nem is beszélve. A vá-
randós kismamának ki fogja felhívni a figyelmét a benzinkúton, hogy melyik lázcsillapítót szedheti és melyiket nem? A glaukómást ki fogja figyelmeztetni, hogy az általa választott vény nélkül is kapható emésztést elôsegítô gyógyszer olyan hatóanyagot is tartalmaz amelytôl megvakulhat? Ki fog felvilágosítást adni a kedves betegnek, hogy
„Ki fog felvilágosítást adni a kedves betegnek, hogy az állandó gyógyszereit hogyan befolyásolhatja egy egyszerû megfázáskor alkalmazott forró italpor?” az állandó gyógyszereit hogyan befolyásolhatja egy egyszerû megfázáskor alkalmazott forró italpor? A szakma azt is jól tudja, hogy azokban az országokban, ahol ez a rendszer mûködik, a halálozási statisztikában a gyógyszermérgezések igen elôkelô helyén állnak, nem beszélve ezek hospitalizációs költségeirôl. Amikor egyetemre jártunk, nekünk még azt mondták: a gyógyszerészet nem csupán egy foglalkozás, sokkal inkább a hivatásunk kell hogy legyen, különben soha nem lehetünk igazán jó szakemberek. Azért írtam le ezeket a gondolatokat, mert fiatal gyógyszerész lévén nekem sincs gyógyszertáram, mégsem értek egyet a liberalizációval. Felháborítónak érzem ezért, hogy a szaktárca ránk, fiatalokra hivatkozik. Személy szerint én megírtam a véleményemet a minisztérium honlapján, de csak egy udvarias, semmitmondó választ kaptam. A Kamara honlapján olvastam a Fiatal Gyógyszerészek Klubjának levelét, amelylyel teljes mértékben egyetértek. Ezek után jött a gondolat, hogy Pest megyében is jó lenne egy ilyen szervezet. Fontos lenne, hogy mi is kinyilvánítsuk a véleményünket és ne csak némán nézzük, ahogy a „mi nevünkben”, rólunk döntenek – a fejünk felett. Az én véleményem nem sokat számít, mert csak egy vagyok a sok közül, de ha mindezt Pest megye fiatal gyógyszerészeinek a nevében – sôt mindegyik megye fiatal gyógyszerészeinek összefogásában – közösen tennénk, már lehet, hogy felfigyelnének ránk.
Kocsisné Balogh Annamária Vác Gyógyszertár V. évf. 9. szám 19
Az adók változásáról
esetlegesen figyelembe vehetô különféle adókedvezményeket alkalmazva a társasági adóalap eltér (legtöbbször kevesebb) az adózás elôtti eredménytôl.
A Gyógyszertár elôzô számában közölt írás (Gyógyszertár, 2006. augusztus, 1617. oldal) bemutatta a házipénztáradóról szóló, 2006. évi LX. törvény rendelkezéseit. Jelen írás célja, hogy ismertesse az egyéb adójogszabály-változások azon részét, amely – feltételezésem szerint – valamennyi gyógyszertárat mûködtetô betéti társaságot érintheti. A cikknek nem a jogszabálymódosítások teljes körû ismertetése a célja, hanem, hogy felhívja a figyelmet azokra a részekre és kérdésekre, amelyekkel mindenképpen foglalkozni kell.
2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról A társas vállalkozás 2006. szeptember 1-tôl 4%-os mértékû különadó fizetésére kötelezett, amely a közbeszédben „szolidaritási adó” néven híresült el. Az adó alapja a társaság adózás elôtti eredményének – a jogszabály 3. § (2) és (3) bekezdésében foglalt módosító tételekkel – számított pozitív összege (az adóalap meghatározása során nem kell figyelembe venni a külföldön elért jövedelmet). Kiemelten szeretném felhívni a figyelmet, hogy a különadó alapja nem azonos a társasági adó alapjával, mert igaz, hogy a társasági adó alapjának meghatározásakor is az adózás elôtti eredmény a kiinduló pont, de a társasági adóról szóló jogszabályban szereplô korrekciós tételeket, és az
20 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
Negyedévenként, a negyedévet követô hó 20. napjáig a különadó-elôleget kell fizetni, azzal a kitétellel, hogy a negyedik elôleget az adóév utolsó hónapjának (december) 20. napjáig kell megfizetni. A különadóra is vonatkozik a társasági adónál megszokott feltöltési szabály, vagyis december 20-ig meg kell fizetni a ténylegesen várható különadó és a már befizetett adóelôleg különbözetét, továbbá ha az így befizetett összeg nem éri el a tényleges adókötelezettség 90%-át, akkor a különbözet után 20% mulasztási bírság fizetendô. A különadó tényleges összegét az éves beszámoló-készítés határidejére kell megállapítani, az elôlegként és kiegészítésként még meg nem fizetett részét eddig az idôpontig, kell befizetni, illetve túlfizetés esetén ettôl az idôponttól lehet a különbözetet visszaigényelni. A 2006. évre átmeneti szabályok vonatkoznak. Idén adóelôleget nem kell fizetni, de a feltöltési kötelezettség fennáll! A 2006. (tört) évre vonatkozó különadó-alap a társaság választása szerint kétféleképpen állapítható meg: ✧ a 2006-os adóév egészére megállapított különadó-alapnak a szeptember 1-jétôl az adóév utolsó napjáig számított napoknak a vállalkozás (naptári) mûködési napjai arányával számítva, vagy ✧ a 2006-os adóévrôl készített beszámolóban kimutatott adózás elôtti eredmény (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. augusztus 31-ére készített közbensô mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelô adatainak felhasználásával.
Társasági adó Valamennyi gyógyszertárat mûködtetô betéti társasági adóalanyra vonatkozik 2007. január 1-tôl az „elvárt jövedelem szabály”, ami azt jelenti, hogy negatív adóalap esetében is kell társasági adót fizetni, tehát a törvény a vállalkozási tevékenységet önmagában, annak esetleges vesztesége esetén is megadóztatja.
§ Amennyiben a társaság a törvény szerinti korrekciókkal számított tárgyévi adóalapja nem éri el az adóévben, az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg. Tehát a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozásnak a gyógyszer értékesítésbôl származó árréstömeg és az egyéb tevékenységébôl származó bevétel kettô százaléka után veszteség esetén is meg kell fizetnie a társasági adót. Nem kell alkalmazni az „elvárt jövedelem szabályt” ✧ az elôtársasági adóévben és az azt követô adóévben, ✧ ha az adóévben a vállalkozás évesített árbevétele a megelôzô adóév évesített árbevételének a 75 százalékát nem éri el, ✧ ha a vállalkozást az adóévben vagy a megelôzô adóévben elemi kár sújtotta, ✧ a törvényben felsorolt szervezeteknek, társaságnak (a gyógyszertári vállalkozások nincsenek közöttük).
Általános forgalmi adó 2006. szeptember 1-tôl az ÁFA kétkulcsossá vált: megszûnt a 15%-os mértékû kedvezményes kulcs, az ide tartozó termékek és szolgáltatások 20%-os adómértékkel adóznak, a fôszabály szerint az új adómértéket azon termékértékesítésekre és szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyekre vonatkozóan 2006. szeptember 1-e után keletkezik adófizetési és -levonási kötelezettség. Az 5%-os kulcs alá tartozó termékek listája nem változik, tehát a gyógyszerek továbbra is e kulcs szerint adóznak. Szintén szeptember 1-tôl a helyi és távolsági távbeszélô-szolgáltatás, mobiltelefonszolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel igénybevétele esetén az elôzetesen felszámított adó korábbi 50 százaléka helyett a 30 százaléka nem vonható le. Mentesül a részleges levonási tilalom alól a vállalkozás akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy közvetített szolgáltatásként számlázza tovább.
Annak ellenére, hogy a céges telefonok magánhasználatára vonatkozó 2006. szeptember 1-én életbelépô változásokat a személyi jövedelemadó törvény szabályozza, logikai megfontolások miatt itt szeretném ismertetni. Természetbeni juttatás a helyi és távolsági távbeszélô-szolgáltatás, a mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel magáncélú használata miatt keletkezô adóköteles bevétel. Az adó mértéke 54% és azon érték után kell megfizetni, amelyet a magánszemély, saját használat után a kifizetônek nem térített meg. A magánhasználat arányát a forgalomarányos kiadások (telefonhívások) tekintetében tételes elkülönítéssel, míg a nem forgalomarányos kiadásokat (elôfizetési díj) a tételes elkülönítés során kapott arányszám alapján kell meghatározni. A fentiekben leírt nyilvántartás helyett választható, hogy a számlaértékbôl telefonszolgáltatás esetében 20 százalék számít adóköteles bevételnek.
Egészségügyi hozzájárulás A változások elsôsorban a magánszemélyek által fizetendô százalékos egészségügyi hozzájárulást érintik, amellyel kapcsolatosan a kifizetôket – így a gyógyszertárat mûködtetô betéti társaságokat is – levonási és befizetési kötelezettség terheli. 2007. január 1-tôl az eddigi 4 százalékról 14 százalékra emelkedik a fizetendô járulék mértéke. A személyi jövedelemadó törvény szerint a magánszemélynek ✧ a vállalkozásból kivont jövedelme, ✧ mind a 25, mind a 35 százalékkal adózó osztaléka, ✧ az árfolyamnyereségbôl és értékpapír kölcsönzésbôl származó jövedelme, ✧ az ingatlan bérbeadásból származó évi 1 millió Ft-ot meghaladó teljes jövedelme után, ha az egyén vagy a foglalkoztatója által megfizetett éves egészségbiztosítási járulék nem éri el 2006-ban a 400
ezer, 2007-ben a 450 ezer forintot, százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Szeretném az ingatlan bérbeadással kapcsolatosan külön felhívni a figyelmet arra, hogy ✧ 2006 szeptember 1-tôl a magánszemély köteles a kifizetônek nyilatkozni arról, hogy az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos éves jövedelme meghaladja-e az egymillió Ft-ot, ✧ nem kell az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió Ft-nál magasabb összegû jövedelem után megfizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha az ingatlant bérbe adó a lakásban lakik, kivéve, ha a bérlô a bérbeadó vállalkozása vagy a vele együtt élô közeli hozzátartozója. A magánszemély által fizetendô, valamenynyi járulékfizetési kötelezettség alá esô jövedelme után fizetendô egyéni százalékos egészségügyi hozzájárulás felsô határa 2006-ban 400 ezer, 2007-ben 450 ezer forint.
Társadalombiztosítási járulék A terjedelmi korlátok miatt csak a minimum járulékalap kérdéskörrel foglalkozom. 2006. szeptember 1-tôl jelenik meg ez az új fogalom, amely szerint a foglalkoztatóknak a foglalkoztatottaik után, társas vállalkozásoknak a fôállású tagjaik után havi átlagban, 2006-ban 125 ezer Ft, 2007ben 131 ezer Ft után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. Részmunkaidôs foglalkoztatás esetén a fenti összegek idôarányos része után jelentkezik a járulékfizetési kötelezettség. Azon esetekben, amikor a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a fenti összegek harmincad részét kell figyelembe venni.
ha a biztosított foglalkoztatója, a társas vállalkozás és a biztosított egyéni vállalkozó az adószámának, valamint az általa foglalkoztatott biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével elektronikus úton (az elektronikus bevallásra egyébként nem kötelezett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon) bejelentést tehet az állami adóhatóságnak a járulékalapot képezô jövedelem tényleges nagyságáról. Ha a biztosított tényleges jövedelme 2006ban a minimálbér és 125 ezer forint közé esik és azt a foglalkoztató nem jelenti be, a bejelentés elmulasztásának következményeként a 125 ezer Ft minimum járulékalap után kell a járulékot megfizetni, vagyis a 125 ezer Ft és a 125 ezer Ft alatti tényleges jövedelem különbözete után fizetendô járulékot a bejelentés elmulasztásának büntetéseként is felfoghatjuk. A minimum járulékalapot el nem érô jövedelmek esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény 50 § (8) bekezdése szerint: „Az állami adóhatóság a járulékkötelezettség teljesítése érdekében az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés valóságtartalmát – különösen a vállalkozásból származó jövedelmekre figyelemmel – vizsgálja.” Az, hogy a fenti vizsgálat pontosan mit jelent, a törvénybôl és a jelenleg meglevô információkból nem derül ki. A jogszabályi hivatkozás tartalmazza a „különösen a vállalkozásból származó jövedelmekre” vonatkozó kitételt. Személyes véleményem, hogy amennyiben a vállalkozás tulajdonosának, összességében a minimálbér melletti adó- és járulékfizetés, valamint az osztalék utáni adó- és járulékfizetés kevesebb közteher fizetését eredményezi, akkor ezt választhatja, hisz a minimálbér mellett az osztalékjövedelem fedezheti a személyes, illetve családi költségeit.
A fentiekben leírtakkal szemben az adózás rendjérôl szóló törvény 17/A paragrafusában foglaltak szerint a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékot,
Kerekes Csaba HoKe Bt. ügyvezetô
Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint
Gyógyszertár V. évf. 9. szám 21
Mi történik a gyógyszervilágban? Fluoxetine nyolcéveseknek
indikáció ilyen értelmû bôvítéséért folyamodik a brit regulációs hatósághoz, az MHRA-hez.
Az Európai Gyógyszerhatóság (EMEA) jóváhagyta a fluoxetine hatóanyag alkalmazását közepes súlyosságú és súlyos depresszióban szenvedô nyolc éves és annál idôsebb gyerekeknél. A döntés alaposan próbára teszi majd az Unió új kockázatkezelô struktúráit. Június elején az EMEA tudományos bizottsága (a CHMP) úgy nyilatkozott, hogy a gyógyszer e korcsoportban való alkalmazása elônyösebb, mint amilyen kockázatos, és hogy hozzáférhetôvé kell tenni gyerekek/serdülôk számára.
Említést érdemel, hogy a CHMP közleménye azután látott napvilágot, hogy Franciaországban nemrég vita bontakozott ki a fluoxetin és az öngyilkosság (esetleges) összefüggéseirôl, valamint a vegyület hosszú távú hatásairól. 2005-ben egy szuicídium-kockázatelemzés megjelenése után még maga a CHMP is az SSRI-k gyermek- és serdülôkori alkalmazása ellen foglalt állást.
A bejelentés nem okozott meglepetést: az Egyesült Államok máris engedélyezi a szer pediátriai felhasználását, sôt széles körben elfogadott felfogás, hogy ilyen korban kizárólag SSRI antidepresszánstól remélhetô terápiás eredmény. Várható az is, hogy a gyártó Eli Lilly a kölcsönös elismertetési megállapodás alapján az
Az ügynökség álláspontja szerint azonban a szer csak akkor rendelhetô, ha a pszichológiai terápia önmagában kudarcot vall, s az után is csak ennek folytatólagos alkalmazása mellett. Mivel az EU bátorítja az efféle indikáció-bôvítéseket, várható, hogy a gyártók egy sor más gyógyszer pediátriai alkalmazásának engedélyeztetését is kérni fogják. Scrip, 2006. július 20.
Spanyol egészségügy: nagyralátó tervek, félkész törvény Várhatóan jövôre lép hatályba az új spanyol egészségügyi törvény, addig azonban további tizennégy rendelkezés vár elfogadásra. Ezek nyomán lehetôvé válik majd például az új referenciaár-rendszer fokozatos bevezetése, amely a termékeket terápiás csoportok szerint osztályozná. Ez az új törvény legfontosabb költségtakarékossági eleme lesz, amely három év alatt 1,5 milliárd euró megtakarítását teheti lehetôvé. A minisztérium reméli, hogy ha a törvény életbe lép, kiadásai már az elsô évben 440 millió euróval csökkennek. Az ipar álláspontja szerint ez az összeg az 540 milliót is elérheti. Az egyes csoportok tíz évnél régebben forgalmazott, ugyanazon hatóanyagú és ugyanolyan módon hozzáférhetô gyógyszereket tartalmaznak majd, és generikus változatuk árusítása is kötelezô lesz. A referenciaár az egyes csoportok három legolcsóbb elemének átlagára lesz. Az új rendszerben megjelenô innovatív gyógyszerek három évig 15 százalékkal lehetnek ennél drágábbak: a kormány e tekintetben engedett az eredeti törvénytervezetet keményen bíráló ipari lobbinak. Hogy mely gyógyszer tekintendô innovatívnak, a hatásosságát minôsítô bizottság döntésétôl függ, ezt a testületet azonban még létre kell hozni. Jelenleg a referenciaár-listán szereplô gyógyszerek 22 százalékát támogatják, ez az arány azonban a reform nyomán eléri majd a 30 százalékot.
22 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
További 60 millió eurós megtakarításra számítanak abból, hogy az új törvény hatályba lépése utáni elsô évben 20 százalékkal csökkentik a 10 évnél régebben piacon lévô szerek árát – illetve mindazokét, amelyek generikus megfelelôje kapható az uniós piacokon. A generikus helyettesítés lehetôsége eleve engedmény a minisztérium részérôl, és csak korlátozott számú spanyol vállalat élhet majd vele. Az, hogy a gyógyszercégek a továbbiakban nem láthatják majd el promóciós árú termékekkel a patikákat, illetve hogy a gyógyszertámogatás a gyógyászati hatékonyság függvénye lesz, a várakozások szerint további 32 millió eurós kiadástól kíméli meg a költségvetést. (A prognózis ugyancsak a hatályba lépés utáni elsô évre vonatkozik.) A minisztérium 125 milliós bevételt remél a gyógyszercégekre kivetendô forgalmi adóból: ezt az összeget a biofarmakológiai cégek támogatására, illetve az állami egészségügy finanszírozására fordítanák. A 3 millió eurónál kisebb forgalmú cégek 1,5 százalékot fizetnének, a többiek 2 százalékot. Ennek 35 százalékát megtarthatnák azok a vállalkozások, amelyek más cégekkel vagy közintézményekkel közösen biofarmakológiai kutatásokat folytatnak. Jó tudni, hogy Spanyolországban a generikus verseny mindig korábban kezdôdik, mint az Unió más államaiban, a spanyol szabályozás ugyanis azokénál csekélyebb mértékû szabadalmi védelmet nyújt a márkás gyógyszereknek. A szakemberek úgy vélik, hogy az árcsökkentô intézkedések csak rövid távon csökkenthetik a kiadásokat. Scrip, 2006, július 25.
Olvashatatlan receptek, hasonló gyógyszernevek A francia egészségügy-biztonsági hatóság (AFSSAPS) aggodalmának ad hangot legfrissebb bulletinjében, a Vigilances-ban, mivel a gyógyszerészek állítólag túlságosan gyakran hibáznak az orvosok által felírt gyógyszerek kiadása során. Az AFSSAPS szerint ennek két oka van: az orvosok kézírása sok kívánnivalót hagy maga után, a patikusok pedig nem olvassák kellô figyelemmel a recepteket. A Vigilances többek közt annak a betegnek a példájára hivatkozik, akinek felfúvódására a megfelelô szer, a Meteoxane (hatóanyag: simethicone phloroglucinol) helyett methotrexatot, adtak ki.
Kettészakad az egészségügyi ellátás Németországban? A német orvostársadalom szerint polarizálódás megy végbe az egészségügyi ellátásban. Mivel az egészségügyi alapok, úgymond, eleve meghatározzák, hogy a velük szerzôdô orvosok betegenként és negyedévenként milyen büdzsével gazdálkodhatnak, a várakozási idôk is egyre hosszabbak. A lap ezzel kapcsolatban egy ismert északrajna-vesztfáliai bôrgyógyász, dr. Theo Bergenthal véleményét idézi, aki szerint szá-
Teljessé válik a patikaliberalizáció? Egy német bíróság ítéletében engedélyezte, hogy a „Doc Morris" nevû holland online patikavállalkozás kiterjessze saarbrückeni tevékenységét. A döntés jelentôs befolyással lehet a német piacra, mert a holland gyôzelem a hazai gyógyszerésztársadalom számára súlyos vereséggel ér fel. A pert a német gyógyszerész-szövetség, az ABDA kezdeményezte, miután a Doc Morris Saarbrückenben beindította második logisztikai és disztribúciós központját; az érdekvédelmi szervezet szerint ezáltal illegális patika-hálózat jött létre. Az eljárás célja alapjában véve annak eldöntése volt, hogy vajon folytathat-e gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet Németországban egy külföldi cég. Jelenleg minden patika német kézben van, mert a tulajdonosnak németországi lakosnak kell lennie, és német hatóságok által elismert képzettséggel kell rendelkeznie. 2004-ig valamennyi gyógyszertárnak egyetlen tulajdonosa volt és azonos jogi-gazdasági séma szerint mûködtek – akkor azonban átmenetileg felfüggesztették a korlátozást, de külföldi tulajdonos azonban akkor sem bukkant fel a színen. A bíróság az uniós jog alapján döntött, ezt a bírák már az ügy korai szakában elhatározták. Az ítélet ugyanakkor kimondja, hogy a helyi gyakorlat számos elemének ugyancsak érvényben kell maradnia, így például annak, hogy Németország nem ismeri el a többi EU-államban szerzett gyógyszerész-diplomákat. Az azonban, hogy az állam egységes hazai modellt támogat, ellene mond bizonyos uniós megállapodásoknak, ezért, úgymond, törvénytelen. A bíróság ezen felül megállapította: a közösség egészségügyi érdekeinek védelme nem követeli meg, hogy a gyógyszerészeti ügyekben csakis német patikus adhasson tanácsot, az ezt elôíró jogszabály tehát megengedhetetlenül korlátozza a kereskedelmet.
Egy másik alkalommal a Servier antidepresszánsát, a Stablont (hatóaanyag: tianeptine) tévesztették össze egy Spasfon (phloroglucinol trimethylphloroglicinol) nevû generikus görcsoldóval. A bulletin által megkeresett gyógyszerészek szerint az effajta esetek leginkább a generikumok neveinek tulajdoníthatók, mivel az azonos kategóriákba tartozó termékek elnevezései gyakran hasonló vagy azonos szótagra/szótagokra végzôdnek. A hatóság véleménye szerint a kielégítô megoldást a digitális gyógyszerrendelés jelentheti, bár az adatbevitel során ebben az esetben is fennáll az elírás lehetôsége. Pharma Marketletter, 2006. augusztus 30.
mos háziorvos már nem írja fel a drágább gyógyszereket, mert attól tart, hogy esetleg túllépi költségvetése kereteit. Ehelyett – így Bergenthal – a szakorvosokhoz küldik tovább pácienseiket. Úgy véli egyébként, hogy a kormány által intézményesített egészségügyi reform a kezelésekre való várakozás idejét is tovább növelte. Ha a szakorvos kimeríti a neki biztosított keretet, a betegeknek fizetniük kell. A szegényebb páciensek ilyen kiadást nem engedhetnek meg maguknak, ezért nem juthatnak hozzá a szükséges ellátáshoz. Pharma Marketletter, 2006. augusztus 30.
Az ítélet fogadtatása vegyes volt. Egyes elemzôk üdvözölték, mondván, hogy az eddigi szabályok érvénytelenítése nyomán nyílt kft.-k tulajdonában lévô gyógyszertári hálózatok jelenhetnek majd meg a német piacon. Az állami egészségügyi intézet szerint érdekcsoportként a német gyógyszerészek képesek lesznek majd ellenállni a gyógyszer(kis)kereskedelmi vállalatok nyomásának, és az új helyzetben az állam becslések szerint az eddigi kiadások 8 százalékát, 23 milliárd eurót takaríthat meg. Ralf Däinghaus, a Doc Morris alapító-igazgatója megkönnyebbüléssel vette tudomásul a bírósági verdiktet, de cáfolja, hogy cége gyógyszertári hálózatot szándékozna létrehozni, és a saarbrückeni létesítményt mindössze eddigi tevékenységének második bázisaként jellemezte. A Doc Morris egyébkén korábban már egy kölni bíróságon is nyert pert, az ottani ítélet vényköteles gyógyszerek internetes árusítását engedélyezte számára. A két eljárás együtt javítja a vállalkozás németországi üzleti kilátásait. (A holland vállalat forgalma német földön tavaly 152 millió euró volt.) Az Európai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a saarbrückeni döntés az integrált, egységes piac irányába tett jelentôs lépés. Egyes német vállalkozói csoportok ugyancsak melegen üdvözölték, bajor politikusok viszont kétségbe vonták, hogy a gyógyszerellátás maradéktalanul üzleti alapokra való helyezése csakugyan és kizárólag az ország érdekeit szolgálná. Az ABDA a maga részérôl a döntés megváltoztatását kívánja és hangsúlyozza: a németeket patikusaik – akik, úgymond, a helyi közösségek oszlopos tagjai – személynek szóló elbánásban részesítik. Scrip, 2006. szeptember 7.
Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül
Gyógyszertár V. évf. 9. szám 23
Hírmorzsák Megszûnhet az ingyengyógyszer Indokolt és hatékony lépés lenne, ha a jelenleg ingyenes gyógyszerekért a jövôben minimális térítési díjat kellene fizetni – mondta Molnár Lajos szakminiszter szerdán, a Magyar Televízió Nap-kelte címû mûsorában. Ezt azzal indokolta, hogy az ingyenesség növeli a gyógyszerfogyasztást. Lapunk úgy tudja: az augusztus végén a kormány elé kerülô reformjavaslat eleve számol a most 100 százalékban támogatott szerek fizetôssé tételével. A szakértôi javaslatok szerint készítményenként 100- 200 forintos dobozdíjat kellene fizetniük a betegeknek. Akik ezt nem tudják megfizetni, kompenzációt kaphatnának. Információink szerint a gyógyszerár-támogatás átalakítására három évre szóló terv készül. A javaslathoz legalább 15-féle szakértôi munkaanyag kell majd, de ezek mindegyike számol a betegek gyógyszerköltségeinek nyolc és 20 százalék közötti növekedésével. Ennek része a most még térítésmentes készítmények beárazása, a differenciált dobozdíj bevezetése. De az is, hogy extra árat fizethetnek mindazok, akik az azonos hatású készítmények közül a drágábbhoz ragaszkodnak. Molnár Lajos beszélt arról is, hogy a hónap végéig döntenek a biztosításfelügyelet létrehozásáról. Ennek célja, hogy az a mintegy félmillió ember, aki jelenleg nem fizet tb-járulékot, a jövôben ezt ne tehesse meg. A biztosításfelügyelethez tartozna a nyilvánosság garantálása is: az, hogy az emberek képet kapjanak arról, melyik kórház hogyan dolgozik – tette hozzá a miniszter. Népszabadság, augusztus 24.
Fidesz: ne legyen fizetôs a gyógyszer A Fidesz nem ért egyet a gyógyszerek ingyenességének megszüntetésével, mert álláspontja szerint ez a legrászorultabb, legelesettebb embereket érintené leginkább. Molnár Ágnes, a parlamenti egészségügyi bizottság ellenzéki tagja szerint az ingyenesség megszüntetése csupán újabb lépés a fizetôs egészségügy felé. Mikola István szerint reform helyett vergôdés, kapkodás és nyomorúság jellemzi az egészségügyet. Az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke szerint „abba kell hagyni ezt az ámokfutást”. Aszódi Pál, a Fidesz nyugdíjas tagozatának elnöke azt mondta, hogy 900 ezer nyugdíjas, akinek a jövedelme havi ötvenezer forint alatt van, nem bírja majd az újabb terheket. Magyar Hírlap, augusztus 25.
24 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
Tiltakozik a kamara, mégis a kormány elé kerül a patikaliberalizáció Élôláncot alkottak a patikusok a Magyar Gyógyszerész Kamara épülete körül tegnap. A tízperces demonstrációval azt akarták jelezni: elutasítják a kötelezô kamarai tagság megszüntetésére, a patikaalapítás könnyítésére és a gyógyszerforgalmazás liberalizálására vonatkozó kormányzati terveket. Horváth Tamás, az MGYK alelnöke a demonstráción hangsúlyozta: a medicinák patikán kívüli árusítása megnöveli a gyógyszerhamisítás, a gyógyszermérgezés és a téves gyógyszerezés kockázatát. Szerinte a kormány a szabályozott rendszer helyett szabadpiaci versenyt akar bevezetni, és ebben nem a betegek érdekei, hanem az üzleti szempontok érvényesülnek. Magyar Hírlap, augusztus 30. A gyógyszerészszakma négy kérdése Vegyes érzelmekkel olvasom a Zöld könyvnek nevezett lózunggyûjtemény nyilvános változatát, amelyben a szabad demokrata egészségügyi miniszter rendszerváltó hevülettel bizonygatja, hogy milyen katasztrofális annak a mai magyar egészségügyi irányításnak a teljesítménye, amelyért hosszú éveken át a jelenlegi koalíciós partner felelt a kormányzati munkamegosztás szerint. A rossz irányításnak persze rossz egészségügy a következménye, aminek a radikális átalakítása elkerülhetetlen. De ezt a szaktárca jelenlegi vezetése tudja, és bátran vállalkozik is rá. Én viszont végigolvasva a könyvet nem tudom, hogy az éles kritika és a rendszerváltó hevület ebben a formában megalapozott-e: a könyv nyilvánvaló csúsztatásai, érthetetlen megfogalmazásai, a mondanivaló (tudatosan vállalt?) pongyolasága, a szakmai vitára is lakossági verzió tálalása óvatosságra intenek. És az is elgondolkodtat, hogy miért van szükség a Zöld könyvre, ha a dilemmaként tálalt felvetéseit a párhuzamosan készített kormány-elôterjesztés konkrét intézkedésekkel és határidôkkel megoldottnak tekinti. Ahhoz, hogy a miniszter a feladatainak eleget tehessen, tehát felügyelje és szabályozza a gyógyszerügyet, a könyvben szereplôk helyett elôször a következô kérdéseket kellene feltenni, ugyanis az ezekre adott válaszoktól kell függenie minden további lépésnek. 1. Érvényesül-e a gyógyszerbiztonság? A betegnek tartania kell-e attól, hogy nem megfelelô gyógyszert kap, illetve csalók prédájává válik? (…) 2. Megfelelô-e a gyógyszerellátás biztonsága? (…) 3. Megfelelôk-e a patikai szolgáltatások? (…) 4. Költséghatékony-e a rendszer, azaz arányban állnak-e a ráfordítások a betegek és a társadalombiztosítás által megvásárolt
patikai szolgáltatásokkal? A költséghatékonyságot elvileg lehet csak a közvetlen disztribúciós-logisztikai költségek alakulását elemezve vizsgálni, de nem érdemes. A gyógyszerellátás ugyanis nem attól lesz költséghatékonyabb, hogy egyes gyógyszerek gyógyszertáron kívüli árusítását megszervezzük, a gyógyszertárak a kiesô bevételeiket pedig más termékek forgalmazásával kompenzálják, vagy az egyetemi végzettségû szakemberek foglalkoztatása helyett olcsóbb megoldásokat keresünk. A gyógyszerek szabad hozzáférésének költségmegtakarítását ugyanis többszörösen felülmúlják a gyógyszerbiztonság sérülésébôl eredô többletköltségek. Gyógyszerkárosodás miatt a liberális forgalmazási rendszerû Egyesült Államokban több ember hal meg évente, mint közlekedési balesetben! A költséghatékonyság igazi tartalékai máshol találhatók. A kérdést ezért inkább úgy kell feltenni, hogy lehet-e a jelenleginél takarékosabb rendszert kialakítani és mûködtetni anélkül, hogy a gyógyszerbiztonság és az ellátásbiztonság ne sérüljön, továbbá a minôségi szolgáltatások se csorbuljanak. Magyar Nemzet, augusztus 30. (Hankó Zoltán)
Szemcsepp a hipermarketbôl, aszpirin a benzinkútnál Nincs egységes gyakorlat: vannak országok, amelyekben a patikákon kívül is rengeteg könnyen hozzáférhetô helyen lehet gyógyszereket vásárolni, máshol csak patikákban. A kormány várhatóan ma dönt a liberalizációról. Romániában még a legegyszerûbb, recept nélkül kiadható gyógyszereket is kizárólag a patikáknak van joguk forgalmazni. Olaszországban azért sztrájkolt nemrégiben több mint tizenhétezer magánpatika, hogy a nem receptköteles termékeket kizárólag a gyógyszertárak forgalmazhassák. Szlovákiában három-négy évvel ezelôtt a nagy bevásárlóközpontok szerették volna elérni, hogy gyógyszereket is árusíthassanak. A szlovák gyógyszerészkamara azonban ellenkampányt, aláírásgyûjtést is indított, s végül a kormány elállt a liberalizációtól. Az Egyesült Államokban a nem receptköteles gyógyszerek az élelmiszerboltokban, hipermarketekben és a nagy drogériahálózatokban is megvásárolhatók. Népszabadság, augusztus 31. Kockázatos „Ma döntenek bizonyos orvosságok patikán kívüli árusításának engedélyezésérôl is. Ez utóbbi kérdésben még csak megegyezéshez közeli a helyzet” – olvasom a tegnapi lapban (a tiltakozások ellenére lesz vizitdíj). Arra az esetre, ha már nem csak „közeli” lesz a helyzet, ha megszületik a megegyezés, volna egy javaslatom. A gyógyszerreklámok így szóljanak: a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét és benzinkutasát. Magyar Hírlap, szeptember 1.
Januártól vizitdíjat fizetünk Megszûnik az ingyenes gyógyszer: az eddig 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással, azaz térítésmentesen kiváltható készítményekért 300 forintot kell majd fizetni a jövô évtôl. A kormány döntése értelmében a teljes ártámogatási rendszert átalakítják. Egyszerûsödnek a patikaalapítás szabályai. Megszûnik például az a korlátozás, hogy csak meghatározott számú lakosonként lehet új gyógyszertárat nyitni, s azoknak egymástól adott távolságra kell lenniük. Januártól létrejön az egészségbiztosítási felügyelet, amely az évi 1500 milliárd forintos egészségbiztosítási kiadások elköltését felügyeli majd, s ellenôrzi a szolgáltatások minôségét is. Az új szervezet vezetôjét a miniszterelnök nevezi ki. Jövô évtôl megszûnik a kötelezô kamarai tagság az egészségügyben. Magyar Nemzet, szeptember 3. Háromszázért vizitálunk Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint 2006. szeptember 1-je a magyar egészségügy szeptember tizenegyedikéjeként fog bevonulni a történelembe. A kötelezô kamarai tagság megszüntetésének tervét közönséges politikai bosszúnak nevezte. Hávelné Szatmári Katalin a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint semmi másról nem szólnak a reformbejelentések, mint a lakosság megsarcolásáról. A patikaalapítás szabályainak enyhítése kapcsán elmondta: olyan visszajelzéseket kaptak szocialista politikusoktól, hogy a kormány a döntés elôtt nem ismerhette meg azt az európai uniós tanulmányt, amely a liberalizáció következményeit vázolja más országok példáján. Szerinte a gyógyszerek patikán kívüli árusítása veszélyezteti az ellátás biztonságát, a patikusok semmilyen felelôsséget nem vállalnak, ha azok a szerek bajt okoznak. Magyar Nemzet, szeptember 4. A gyógyszerforgalmazás liberalizációja döbbentette meg leginkább a Fideszt Mikola István (országgyûlési képviselô, Fidesz): – Fölteszem a kérdést, hogy Balatonôszödön az egész kormány meg szakértô seregek idáig jutottak, hogy az egészségügyi reformot egy fizetôs technikává degradálják? El vagyunk képedve rajta. Vizitdíj? Tessék elgondolni, megjelenik 60-80 ember egy háziorvosi rendelésen, azok befizetik a 200 vagy 300 forintot, arról nyugtát kell adni, bevételi pénztárbizonylatot kell kitölteni, és egyénileg nyilván kell tartani a befizetôt TAJ-számostól, mindenestôl, hiszen megszabják a plafont is, amit évente el lehet kérni – itt ugye ebben az esetben 6 ezer forintot – az emberektôl. Tehát elképesztô adminisztrációval és nyilvántartással fog járni, szerintem messze nagyobb lesz erre a ráfordítás, mint a bevétel, amit az egészségügy fejlesztésére kívánnak fölhasz-
nálni. Ami különösen megdöbbent bennünket, ez a gyógyszerforgalmazás liberalizációja, ezt nem értjük. Miért kell kivinni a gyógyszereket a plázákba? Belátjuk, hogy ez óriási üzlet egyeseknek, de kockáztatni a gyógyszerbiztonságot, ezt egy hazardírozásnak tartjuk. (…) Azért a patika mégiscsak egy szakmai intézmény, ahol kontrollálják, hogy mit adnak ki. Mi nem értünk egyet ezzel, a világon sehol be nem vált drug store rendszerrel. De hát beláttuk már, hogy hiába hozunk fel szakmai szempontokat. Mi veszélyesnek tartjuk a gyógyszerforgalmazás liberalizációját, ezen kívül teljesen indokolatlannak, hiszen ez egy jól mûködô szolgálat. Info Rádió, szeptember 4.
Válságbizottságot hozott létre a kamara Válságbizottságot hozott létre a Magyar Gyógyszerész Kamara a múlt héten meghozott, a patikákat érintô kormánydöntések miatt. Érdemi szakmai egyeztetést szeretnénk a miniszterelnökkel – mondta a Napi Gazdaságnak Péter Árpád, a válságstáb vezetôje. Napi Gazdaság, szeptember 5. Kormányfôi vizitet kérnek a kamarák Az egészségügyi szakmai kamarák vezetôi személyes találkozót kérnek Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktôl. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak azt mondta: szakmai kérdésekrôl szeretnék hitelesen tájékoztatni a kormányfôt. Amíg ugyanis a parlament nem hagyja jóvá a reformjavaslatokat és nem dôlt el véglegesen az egy vagy több biztosító kérdése, van remény. Van értelme, hogy felnôtt emberek értelmesen szót váltsanak egymással. Népszabadság, szeptember 7. Vény nélkül kapható gyógyszert árulnának az élelmiszerboltok Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fôtitkára üdvözli a kormánydöntést, mint mondja, a vásárlók csak jól járhatnak az új rendszerben, hiszen egyszerûbben, rohangálás nélkül juthatnak olyan termékekhez, amelyek betegségük tüneteit enyhíti, például láz- vagy fájdalomcsillapítókhoz. Vámos szerint az új rendszerben nem várható árcsökkenés, de az ügyeleti díjak legalább nem terhelik majd vásárlót. Napi Gazdaság, szeptember 7.
el hozzánk, ám az bizonyos, hogy hamarosan érzékelhetôek lesznek, az európai gyógyszeripar ugyanis jelentôs értékesítési problémákkal küzd, s ezek megoldására már nem alkalmasak az eddig alkalmazott stratégiák. Ezért a jövôben a mennyiségi fejlesztés helyett a minôség javítására kell a hangsúlyt helyezni – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég készített több mint kétszáz gyógyszeripari menedzser bevonásával. Eddig az értékesítés hatékonyságát elsôsorban az orvoslátogatók számának növelésével javították, azonban ez már nem elegendô. A vállalatok várhatóan jobban koncentrálnak majd az ügyfelek egyedi megszólítására és az értékesítési folyamat minôségi javítására. Magyarországon mindez még nem érzékelhetô, ám valószínûleg, ha fáziskéséssel is, de itthon is meg kell majd változtatni az értékesítési stratégiákat – mondta Leitner György, a GlaxoSmithKline Kft. ügyvezetôje. Hozzátette: alapvetôen tarthatatlan az az állapot, hogy az orvoslátogatók 80 százaléka orvos vagy gyógyszerész, tehát a gyógyszeripar értékes embereket von el a szektortól. Ahhoz azonban, hogy a visszaáramlás meginduljon, rendezni kell az egészségügyben dolgozók bérét. Napi Gazdaság, szeptember 8.
Forgalmuk alapján fizetnek majd a gyógyszergyártók? Forgalom alapján számított fix gyártói befizetés, gyógyszerfelírást segítô szoftver az orvosoknak, átalakuló támogatási rendszer – ezek lehetnek a kormány döntése nyomán kialakításra kerülô gyógyszer-gazdaságossági törvény alapelemei. A kabinet célja, hogy megálljt parancsoljon a patikaszerek támogatására kifizetett állami pénzek növekedésének. A gyógyszerkassza az idén már 370-380 milliárd forintot is felemészthet, miközben hat évvel ezelôtt még „csupán” 135 milliárdot fordított az állam erre a célra. Népszava, szeptember 12.
Gyógyszertárvita Az SZDSZ szerint a patikaalapítás megkönnyítése nyomán a betegeknek kedvezô szolgáltatási és árverseny alakulhat ki. A Magyar Hírlap viszont vitatja ezt, szerintük rosszabbodna a gyógyszerellátás. Blikk, szeptember 7.
Lesz verseny a patikák között Az 1990-es években végbement patikaprivatizáció eredményeként javult a lakosság gyógyszerellátása, ám a mára kialakult privilegizált helyzet már gátolja a szolgáltatói versenyt. Ezért a tervek szerint januártól liberalizálják a gyógyszer-kiskereskedelmet – jelentette ki tegnap Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Ha több lesz a patika, színvonalasabb lesz a lakosság gyógyszerellátása, olcsóbb lesz az orvosság – véli. Úgy tûnik, a szocialistákat meggyôzte a kisebbik koalíciós partner. Úgy tudjuk, a kórházi patikák közforgalmúvá tételének fejében támogatják a teljes patikaliberalizációt. Világgazdaság, szeptember 13.
Új stratégiák a gyógyszeriparban Várhatóan Magyarországon is átalakul a gyógyszer-kereskedelem. A változások szinte minden esetben fáziskéséssel jutnak
Molnár: ha vasalót tudnak venni, gyógyszert is! Élni fog valószínûleg a gyógyszerárusítás lehetôségével a Tesco – mondta lapunk kérGyógyszertár V. évf. 9. szám 25
désére Bogár Éva kommunikációs vezetô. A Mol és a Drogerie Markt is nyitott az orvosságok árusítására. Januártól egyes recept nélkül is kapható medicinák a gyógyszertárakon kívül is beszerezhetôk lesznek – emlékeztetett tegnap a kormány korábbi döntésére Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Jelenleg is formálódik azoknak a készítményeknek a listája, amelyek például benzinkutaknál és hipermarketekben is megvásárolhatók lesznek. A listára többek között láz- és fájdalomcsillapítók, orrcseppek, allergia elleni szerek kerülnek fel. Úgy tudjuk, ezeket patikán kívül a szokásosnál kisebb kiszerelésben, két-
Hírmorzsák külföldrôl A német patikusok irigylik osztrák kollégáikat Az osztrák patikusok sokat köszönhetnek egészségügyi miniszterüknek, Maria-Rauch Kallatnak. Mint ismeretes, az Európai Bizottság vizsgálatot indított több uniós tagállam ellen, miszerint a gyógyszer kiskereskedelmi szektor szabályozása nem eléggé liberális. Különösen a patikaalapítási korlátokat, ill. a patikák által választható társasági forma kötöttségét kritizálja az uniós bizottság. Az osztrák miniszter asszony közölte, hogy a patikusok elsôsorban egészségügyi szakemberek és nem kereskedelmi dolgozók. Különben is a lakosság a jelenlegi gyógyszertári rendszerrel elégedett és a politika sem lát különösebb okot a rendszer megváltoztatására. A „keményebb” osztrák álláspont alapja éppen az uniós szerzôdésük 151. és 47. cikkelye, miszerint az egészségügyi kérdések kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak. Apoth.- Ztg. 11. 09. 2006.
26 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
három szemes dobozokban lehet majd kapni. Szintén a jövô év elejétôl korlátozás nélkül lehet gyógyszertárat nyitni. Az üzletalapításra most a Magyar Gyógyszerészkamara ad engedélyt, ám januártól ez is változik: az országos tiszti fôgyógyszerészhez kerül ez a feladat. Már a törvénymódosítás hatálybalépésekor megnyílhatnak azok az új üzletek, amelyeknek a tulajdonosai többletszolgáltatásokat is nyújtanak, például hosszabban nyitva tartanak vagy házhoz szállítanak – mondta Molnár. Egekbe emelkedô gyógyszerárak és romló gyógyszerbiztonság, a fideszes Mikola István szerint ez lesz a kormány intézkedéseinek következménye. Korábban a gyógyszerészka-
mara is hasonló okok miatt tiltakozott a változtatások ellen. Molnár szerint az emberek meg tudnak vásárolni egy lázcsillapítót diplomás közvetítése nélkül is, mint ahogy a vasalók eladásához sem kell villamosmérnöki diploma. A gyógyszerészkamara egyébként péntekre szakmai fórumot hívott össze, amelyre várja Molnárt is. Az eseményre kétezer gyógyszerész érkezik, s könnyen a kormánydöntések elleni egyfajta demonstrációvá válhat. A miniszter már megszervezett programjai miatt még kétséges, hogy ki képviseli a szaktárcát a rendezvényen – tudtuk meg. Magyar Hírlap, szeptember 13.
Tovább szélesítik a brit patikusok receptírási jogosultságait A további költségcsökkentés és hatékonyság jegyében a brit egészségügyi kormányzat bôvíteni kívánja a gyógyszerészek felelôsségét. A tervek szerint 2007-tôl jelentôsen kiszélesítik a gyógyszerészek receptírási jogosultságát. A gyógyszerész által kiállított vény már vagy egy éve nem újdonság. A brit patikus ugyanis ún. követô recepteket is kiállíthat. A jövôben, bizonyos esetekben orvosi konzultáció nélkül is írhat fel a patikus gyógyszert a betegnek. Természetesen a gyógyszerészeknek elôbb egy továbbképzési programot kell elvégezniük, melyet a Királyi Gyógyszerészeti Társaság (Royal Pharmaceutical Society of Great Britain) szervez. DAZ 146. Jahrg. Nr. 35. 26.old.
tatja, a láncpatikák nem tudtak jelentôs elônyt felmutatni sem az árversenyben, sem a szolgáltatások minôségében. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a német patikák igenis képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és a szolgáltatások minôségét magas szinten megtartani. Mi (Anzag) azon leszünk, hogy ez a jövôben is így maradjon.” DAZ 146. Jahrg. Nr. 34. 30. old.
Továbbra is a gyógyszerészek a legfôbb partnerek A holland DocMorris németországi jelenléte elôre vetíti a gyógyszertári láncok megjelenését. Néhány nagykereskedô azonban sajtóközleményben is siet közzétenni, hogy a jövôben nem kívánnak láncokat kialakítani. Legutóbb a frankfurti Andreae-Noris Zahn AG (Anzag) nagykereskedô hozta nyilvánosságra követendô stratégiáját: „Mi a jövôben is csak a gyógyszerész tulajdonos által vezetett patikát tekintjük stratégiai partnerünknek Mint a norvég példa is mu-
Az idegen és többes tulajdon tilalma a közösségi joggal nem ellentétes A saarlandi DocMorris ügy kapcsán számos szakértôi anyag látott napvilágot. A német kamara által felkért két jogászprofesszor egy közel 300 oldalas tanulmányban tette közzé jogi elemzését. A Deutsche Apotheker Zeitung egyik augusztusi száma 40 pontban foglalja össze a tanulmány lényegesebb téziseit. A szerzôk az Európai Bíróság eddigi ítéleteibôl és a német Alkotmánybíróság által hozott határozatokból próbálják levezetni a jelentôs piacra lépési korlátokat tartalmazó gyógyszertári törvény létjogosultságát. A könyv alakban is megjelentetett tanulmány hetek alatt a német patikusok „kötelezô olvasmánya” lett. DAZ 146. Jahrg. Nr.32. 20. old. Az összeállítást készítette: Horváth Csaba
Zoonózisok I. Országos Kongresszusa 2006. november 24-26. Lajosmizse – Gerébi Kúria Hotel November 24. 10.00 – 10.10
Kongresszusi megnyitó Dr. Mikola Bálint, elnök – MOSZ
10.10 – 16.30
Továbbképzô elôadások
– A zoonózisok mélyebb megismerésének szükségessége a hatékonyabb betegellátás érdekében Dr. Samu Antal, alelnök – MOSZ – Immunprofilaxis lehetôségei és korlátai a zoonózisok megelôzésében Prof. Dr. Tuboly Sándor, egyetemi tanár – SZIE-ÁOTK Járványtani és Mikrobiológi Tanszék – Gyógyszerészek szerepe a zoonózisok profilaxisában Prof. Dr. Kata Mihály, egyetemi tanár – SZT Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Intézet – Zoonózis probléma kezelése az állategészségügyi törvény ill. a rendeletek tükrében Dr. Stampf György, egyetemi docens – SE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Intézet
Rendezôk: MOSZ 1134 Bp. Huba u. 10. Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület 1125 Bp. Istenhegyi út 31/b. Szervezô: Artz Vonal Bt. 2092 Budakeszi, Nagy S. u. 39. Tel/fax: 06 23 451614 e-mail:
[email protected] web: www.artzvonal.hu
– Húsevô háziállatok galandférgei okozta leggyakoribb humán kórképek Dr. Bede Olga, egyetemi adjunktus – SZT Gyermekgyógyászati Klinika – Bayer védôernyô a belsô élôsködôk ellen Dr. Lukács Zoltán, termékmenedzser, kisállatklinikus szakállatorvos – Bayer Hungária Kft. – A kullancsok életmódjával és vektortevékenységükkel kapcsolatos ismeretek Dr. Farkas Róbert, egyetemi docens – SZIE-ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék – Fontosabb hazai kullancsfajok és zoonótikus jelentôségük Földvári Gábor, biológus – SZIE-ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék – Kullacsencephalitis oktana, labordiagnosztikája és járványtana Dr. Ferenczi Emôke, fôtanácsos fôorvos – OEK Vírusdiagnosztikai Osztály – Humán Lyme borreliosis oktana és labordiagnosztikája Dr. Gasparics Roland, orvos – IGC
– Bejelentési- és nem bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózisok Magyarországon Dr. Korzenszky Emôd, igazgató fôállatorvos – TMÁÉEÁ
November 26. 9.00 – 12.00
– Háziállatok okozta zoonózisok csoportosítása Dr. Molnár Tamás, osztályvezetô – OÁI – Leggyakoribb foglalkozási eredetû zoonózisok Dr. Tomecz Éva, fôosztályvezetô fôorvos – OTH Közegészségügyi Fôosztály – Eradikációs, eliminációs célok és realitások a hazai zoonózisok járványügyi gyakorlatban Dr. Molnár Tamás, osztályvezetô – OÁI
November 25. 10.30 – 18.00
Továbbképzô elôadások
– Kullancsencephalitis humán klinikuma és prevenciója Dr. Szentgyörgyi László, fôorvos – Szt. Borbála Kórház Infektológiai és Hepatológiai Szakrendelô – Lyme borreliosis labordiagnosztikája és terápiája az állatorvosi praxisban Dr. Szilágyi Attila, laboratórium vezetô fôállatorvos – Sangui-Vet Állatorvosi Laboratórium Kft. – Humán Lyme borreliosis klinikuma és terápiája Dr. Szentgyörgyi László, fôorvos – Szt. Borbála Kórház Infektológiai és Hepatológiai Szakrendelô
Továbbképzô elôadások
– Láthatatlan betegség az állatorvos szemével – parazitozoonózis Dr. Fok Éva, tud. fômunkatárs, PhD; klinikus szakállatorvos – SZIE-ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék – Véglények okozta leggyakoribb zoonózisok hazánkban Dr. Szénási Zsuzsanna, PhD, osztályvezetô – OEK Parazitológiai Osztály – Húsevô háziállatok orsóférgei okozta leggyakoribb humán kórképek Dr. Szénási Zsuzsanna, PhD, osztályvezetô – OEK Parazitológiai Osztály
A kullancsok elleni szakszerû védekezési módszerek Dr. Erdôs Gyula, szaktanácsadó fôorvos – OEK – Bayer védôernyô a külsô élôsködôk ellen Dr. Lukács Zoltán, termékmenedzser, kisállatklinikus szakállatorvos – Bayer Hungária Kft. – Lesz-e jövôjük a zoonózisoknak? Dr. Ócsai Lajos, fôosztályvezetô – OTH Járványügyi Fôosztály 12.00 –
Konferencia zárás
Gyógyszertár V. évf. 9. szám 27
↵
MOSZ-Portál OnLine NEW
Ingyenes jogszabályszolgáltatás – a Magyar Közlönyben az interneten 2006.01.01. óta a Magyar Közlöny internetes oldalán elérhetôek a MK-ben megjelent jogszabályok – www.mhk.hu A fôoldal jobb oldali oszlopának utolsó kiemelt menüje: a HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK. Alatta: „Ingyenes jogszabály-szolgáltatás…“ címszóra kattintva egy kérdôív ugrik elénk, amelyben kitöltendô néhány adat. Így pl. az jogszabály kiadásának évszáma, a sorszáma, a típusa (törvény, miniszteri rendelet, stb.) és a kibocsátója. Ügyelni kell arra, hogy törvények esetében – amelyek sorszámozása római számokkal történik – a sorszámot arab számmal kell beírni. A szolgáltatás anyagi haszonnal is járhat az internetes elôfizetéssel rendelkezô gyógyszertárak számára, hiszen a Magyar Közlöny elôfizetése lemondható. (Bár etekintetben nem árt állásfoglalást kérni az illetékes szakhatóságtól, amely a közlöny elôfizetését elôírta.)
PHARMA
MOSZ-Portál A MOSZ-Portálon az indulás óta figyelemmel kisérjük a kormány egészéségügyi reform-törekvéseit. Az e témába tartozó hírek-események korábban az „Egészségügyi reform 2004–2005“ rovatban jelentek meg. Választások elôtt – után A szakmát érintô tervezett majd tényleges kormányzati intézkedéseket a tavaszi választási kampány kezdetétôl nyomon követtük, s azokról igyekeztünk minél teljesebb körûen beszámolni. Mivel már 2006. januárjától folyt a kampány, ezért ez a fejezet a „Választások elôtt – után“ címet kapta. www.magangyogyszereszek.hu Különösen aktuális lesz ez a rovat most, hogy a kormányzat az egészségügy egyetlen jól mûködô szegmensére, a patikákra is kivetette a hálót, amit azonban a gyógyszerészek nem hagytak szó nélkül. Olvassa a „Választások elôtt – után" rovatot!
OnLine
Gyógyszertár, személyijog-átadással eladó. Telefon: 06 82 314-364 ✦ 06 30 209-4522 (Kaposvár, Dózsa György u. 11.)
Az 1100 lakásosra tervezett, szigetszentmiklósi Lakihegyi Lakóparkban 80 nm-es üzlethelyiség gyógyszertárnak eladó. ❖ www.dujmoj.hu Érdeklôdni: 06 70 332-5548 28 Gyógyszertár V. évf. 9. szám
↵
Vízszintes: 1. Az októberi MOSZ egyik népszerû programja (V, S, T, A). 13. Részben eluralkodik! 14. Mértéktartó. 15. Tüzet szünteté. 16. Mérgezô kémiai elem. 18. Némán áradna. 19. Az alatta levô szintig jut. 20. Község Dunaújvárossal szemben. 21. Fél karika! 22. Fafajta. 23. Kerek szám. 25. Márta becézve. 27. Az elején lefog! 30. Osvát Júlia. 32. Katonai szállítóoszlop. 34. Becézett nôi név. 36. Személyes névmás. 37. Bátorkodik. 39. Ragasztóval beken. 41. Famintázattal lát el. 43. Enyhül a tél. 45. Görög levegô. 46. Közép-amerikai ország. 47. Szedi a lábát. 48. Iskolai alkalmazott. 50. Kenyérkészítô kisiparos. 51. Súgó egynemû betûi. 52. Dél-amerikai állat. 54. Uniszex becenév. 56. Súlyarány, röv. 57. A német ABC utolsó betûje. 59. Hiszékeny, becsapható férfi. 61. Használhatatlanná tesz. 63. Gárdonyi Géza színmûve. 65. Éjszakai mulató. 67. Gyenge ló. 69. Költôi testrész. 71. Cyrano ékessége. 72. Afrikai fôváros. 73. Zenei hangsor. 74. Szopóka. 76. Czuczor Gergely álneve. Függôleges: 1. Sunyi. 2. A földtörténeti középkor középsô szakasza. 3. Háry János kedvese. 4. Nôs betûi keverve. 5. Gárdonyi Zoltán. 6. Angliai tartomány és székhely. 7. Különbözô anyagok egynemû elegye. 8. Borókapálinka. 9. YD. 10. Egykori bohóc. 11. Hosszú ideig tárolható. 12. Tér betûi keverve. 17. Európai nép. 19. Jobban mondva. 21. Nôi név. 22. A legerôsebb ütôkártya a tarokkban. 24. Származik. 26. Szótoldalék. 28. Táplálás. 29. Gimnáziumok egyik kísérleti helyisége. 31. Mottó. 33. Ész nélkül iszik. 35. A függ. 26. egynemû betûi. 38. Össze-vissza ver. 40. Magot hint. 42. Nyugodjék békében, latin rövidítéssel. 44. Hanyatlóban van! 46. Alias Földes László. 48. Arab férfinév. 49. Filmrendezônk (Béla). 51. Az októberi MOSZ másik népszerû programja (A, A, I, Ó). 53. Beteget gondoz. 55. Pendulum. 58. Csoportkép. 60. Füles ivóedény. 62. Csavar. 64. A telefon atyja (Graham). 66. Gabonanövény. 68. Dzsingisz kán unokája. 70. Vissza: A holló költôje (Edgar Allan). 71. Mozi vége! 72. Holland gépkocsigyár. 74. Simon Templar. 75. A szabadba. Beküldendô: vízsz. 1. és függ. 51. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db Yehuda Shoenfeld Autoimmun betegségek címû könyvét (Magyar Könyvklub) sorsoljuk ki. Elôzô rejtvényünk megfejtôi közül 1 db részvételt nyert a GYOK 2006. címû rendezvényünk valamelyik fakultatív programjára, a nyertes választása alapján: Dr. Török Bálitné – Sziget Gyógyszertár Tahitótfalu, Hôsök tere 6.
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége V. évf. 9. szám • 2006. szeptember
Sintek International www.sintek.se
GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON
• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS
RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu
GM MANAGEMENT
Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés második évfolyamának fôbb területei: ✔ Menedzsment (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán): Ahány könyv, annyi menedzsment definíció. Viszont a négy alapvetô tevékenységet (tervezés, vezetés, szervezés, irányítás), továbbá az ún. menedzser szerepeket (személyek közötti, információs, döntéshozatali) mindannyian több-kevesebb sikerrel végezzük illetve eljátsszuk a patikában is. Hatékonyabb menedzseléshez több tudatosság kell. E célt szolgálja ez a tantárgy, mert ne feledjük: bárki lehet sikeres menedzser, ha elkötelezi magát munkája mellett és keményen ügyel a viselkedésére. ✔ Szervezeti kultúra (elôadó: Dr. Sándor István): Minden szervezet saját egyedi kultúrával rendelkezik: saját története, gyakorlata, szelleme, értékrendje, hagyománya van. Nagy kérdés, jelenleg milyen értékeket ismer el a meghatározó többség és képesek vagyunke a közforgalmú gyógyszerellátás szervezeti kultúráját a jövô érdekében tudatosan formálni. ✔ Költségtan (elôadó: Hankó Zoltán): A költségek összetétele, nagyságrendje az egyik legfontosabb tényezô a gyógyszertárak nyereségének-veszteségének alakulásában. A költségek fajtáinak, szerepének megismerése vezethet el a költségkalkulációig; addig a felismerésig, hogy milyen jelentôséggel bír a költségek és a tevékenységek közötti kapcsolat. ✔ Vevôi magatartásformák (elôadó: Dr. Samu Antal): Jövônk egyik záloga, hogy ne csak a betegekkel foglalkozzunk, hanem az egészséges emberekkel is, mert a gyógyszertár távlatilag egy „egészségcentrum” kell legyen. E cél eléréséhez meg kell ismernünk a vevôi magatartásformákat, azaz melyek azok az általános hatások, amelyek az embereket elvezetik ahhoz, hogy termékek és szolgáltatások megvásárlása vagy használata mellett döntenek. ✔ Célok alapján történô vezetés (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor): A cél legyen kihívó, elérhetô, mérhetô és kapcsolódjon a munkához! Gyógyszertárban a célorientált vezetés egyrészt konkrét célokban testesül meg (pl. ne legyünk veszteségesek), másrészt általános érvényû célokban (pl. jó kapcsolat a betegekkel). Ezek a célok idôrôl-idôre változhatnak és ezeknek megfelelôen kell alakítani a menedzselési technikáinkat is.
GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 TOVÁBBKÉPZÉS II. év – 2006. A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Szombathely
október
14 – 15.
(szombat-vasárnap)
Szolnok
október
28 – 29.
(szombat-vasárnap)
Veszprém
november
11 – 12.
(szombat-vasárnap)
Debrecen
november
18 – 19.
(szombat-vasárnap)
Budapest IV.
november
25 – 26.
(szombat-vasárnap)
A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft + ÁFA. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig), illetve Takács Gézáné dr. (tel.: 06 30 955-8125)
✄
JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 II. évfolyam, 2006. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:
......................................................
Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:
.....................
Kamarai nyilvántartási száma:
.....................
. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:
Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:
❏
Debreceni Egyetem
Munkahely megnevezése: Munkahely címe:
❏
Szegedi Egyetem
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:
.....................
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:
.....................
Számlázási név (ha eltér a fentitôl): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Fizetési mód:
Átutalás
❏
. . . szám
. . . . ir.sz Készpénz
A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom.
Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.
❏
...................................................
Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:
Semmelweis Egyetem
.............................................
Kelt: 2006. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1-252-4948 (A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!)
❏