Nehéz rajt Június első napjaiban, az Új Katedra füzetek első számának zárásakor azt írtuk „… színt vallott a kormány, s nyilvánossá vált a kormányprogram. A dokumentum oktatásra vonatkozó fejezetében megfogalmazott javaslatok számos ponton eltérnek a korábbi választási ígéretektől. Ezek többsége az intézményeket, pedagógusokat, diákokat érintő megszorítás.” Be kell látnunk, javíthatatlanul naívnak bizonyultunk. Azóta ugyanis ez a sokakat joggal megdöbbentő, s a választási ígéreteknek valóban gyökeresen ellentmondó kormányprogram is a múlt részévé vált. Az Országgyűlés a nyári hónapokban gyors ütemben módosította a közoktatási és a felsőoktatási törvényt. Előbbit a köztársasági elnök is aláírta, azaz az ebben foglalt rendelkezések – köztük a pedagógusok óraszámának emelése és több mint ezer iskola kötelező tagosítása – hatályba is lépnek. Az egyetemek világa ugyanakkor nyert egy kis időt, mivel Sólyom László, élve jogával, e törvényt illetően előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Várhatóan a közoktatásról szóló törvény esetében is e taláros testület mondja majd ki a végső szót, mivel több szakmai szervezet is jelezte, megtámadja a törvényt az Alkotmánybíróságon. Ennek a lépésnek ugyanakkor nincs felfüggesztő hatálya. Közben - természetesen titokban - készül a következő évi költségvetés, ami csak akkor okozhatna újabb meglepetést, ha nem további megszorításokat tartalmazna majd. A hírek – többek között - a közszférában dolgozók, így a pedagógusok, az egyetemi és főiskolai oktatók bérének több évre szóló befagyasztásáról, a közoktatási és felsőoktatási intézmények támogatásának folyamatos csökkentéséről és a fenntartási költségek (fűtés, világítás stb.) drasztikus emelkedéséről szólnak. Mindehhez járulnak még azok a megszorítások – például az adók és járulékok emelése, a közlekedési kedvezmények szűkítése –, amelyek nem kizárólag az oktatási szektor szereplőit, hanem mindenkit érintenek. A Pénzügyminisztérium egyik hatástanulmányából azonban kiderül az is, hogy az egyéb megszorítások leginkább a többgyermekes családokat terhelik majd, ami értelemszerűen érinti az óvodai és iskolai nevelés, oktatás feltételeit is. A családoknak nem biztos, hogy lesz pénzük drágább tankönyvre, jobb minőségű iskolaszerekre vagy tornacipőre, még több helyen szűnnek majd meg a tanulmányi kirándulások és zárnak be az erdei iskolák. Aligha meglepő hát, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája országos diákdemonstráció megszervezéséről hozott döntést, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig sztrájkbizottságot hozott létre. Talán csak az nehezen érthető, hogy ebben a helyzetben az egyik szülői szervezet miért éppen a pedagógusok alkalmassági szűrésének bevezetését tartja a legégetőbb feladatnak. Tandíj, bérbefagyasztás, ingyen munka, körzetesítés, tüntetés, sztrájk… Ismét egy nehéz tanév kezdődik. A szerkesztőség Új Katedra Pedagógusok-pedagógusképzők lapja Kiadja: COMMITMENT Kft. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. Telefon/fax: (06-1) 412-0909 Felelős kiadó: Dr. Guller Zoltán Főszerkesztő: Pecsenye Éva Szerkesztők: Barlai Róbertné, Endrődy Orsolya, Varga Gabriella Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Szebedy Tas, Zsolnai Anikó Tervezőszerkesztő: Birkás Péter Szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. Telefon: (06-1) 412-09-09 • Fax: (06-1) 412-09-08
[email protected] • www.ujkatedra.hu Tördelő: Birkás Péter Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila
2006. szeptember
Tartalomból Itt a tandíj - Akár 7-8 millió forintba is kerülhet majd a diploma
5
Alkotmányos aggályokat is felvet a közoktatási törvény módosítása
8
Tudnivalók a 2006/2007 tanév újdonságairól
10
Pedagógusok munkájának értékelése
12
Egyre több a segítségre szoruló diák
14
100 éves a szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola
16
Taninform-tananyag
19
Tanévnyitó konferencia a Móriczban
21
Fesztiválmustra
24
Fogadóóra
27
Sulitéka: Mértékegység-átváltó, Kézzel-lábbal latinul, Szervetlen Kémia
30
Kottavarázs - Faragó Laura szeptemberben zenei óvodát nyit
34
Szertenéző - Előnyös bérletrendszer a Holdvilág Kamaraszínházban
36
Főhajtás - Beszélgetés Bergendy Istvánnal
40
Tárház - Pedagógia után akvarellfestészet
42
Játsszunk! - Ügyeskedjünk!
45
Tarkabarka
46
Gasztronómia - Fúziós konyha házilag
47
Címlapon: Szentgotthárdi-csata Emlékfutás
1
Hírek Demonstrációt szervez a HÖOK Szeptember 21-én a fővárosban, a Kossuth téren tartja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) demonstrációját a tandíj ellen - jelentette be Schöberl Márton elnökségi tag keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Közölte: várnak minden felsőoktatási hallgatót és magyar állampolgárt, akik egyetértenek azzal, hogy a felsőoktatásban valódi reformra és nem tandíjra van szükség. Minden magyar állampolgárra számítanak, de semmilyen párt támogatásából nem kérnek - mondta. A délután öt órakor kezdődő demonstráción minimálisan 10 ezer részvevőre számítanak. Hangsúlyozta: a tüntetés nem cél, hanem eszköz, hogy a kormány, a parlament felé valódi társadalmi igényt jelenítsenek meg.Kérdésre válaszolva elmondta: a szeptember 21-i demonstrációtól függetlenül más figyelemkeltő akciókra is kell számítani, többek közt debreceni és szegedi, de egyetemekről jelezték a hallgatói önkormányzatok hasonló akciókban gondolkodnak. Schöberl Márton közölte: soha nem mondták, hogy teljes mértékben tandíj ellenesek, azonban jelen formájában semmiképpen sem tudják elfogadni azt. Megjegyezte: továbbra is nyitottak az egyeztetésre. A szeptemberi demonstrációról több civil szervezettel is egyeztettek, jelezte részvételi szándékát többek között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, illetve a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Támogatja a megmozdulást és meghirdeti a hallgatói akciót a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete is. Arra a felvetésre, hogy terveznek-e most hosszabb demonstrációt hasonlóan az 1995-ös tandíj-ellenes tüntetéshez, „sátorveréshez”, közölte: amennyiben a mostani tüntetés illetve a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az önkormányzati választások után nem zárkóznak el a hagyományok felélesztésétől. (MTI) Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ a közoktatási törvény módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közoktatási törvény módosítása miatt. Az érdekvédők többek között a kötelező óraszámon felül, külön díjazás nélkül elrendelhető két órával kapcsolatos szabályozást kifogásolják - olvasható a hirado.hu oldalon. A PDSZ szerint a pedagógusoknak a kötelező óraszámon felül, külön díjazás nélkül elrendelhető két óra sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Lesznek olyan pedagógusok,
2
akik ugyanazért a bérért többet lesznek kénytelenek dolgozni – mondta Kerpen Gábor elnök. Az érdekvédők szerint sérül az az alkotmányos elv is, amely kimondja, hogy a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást kell biztosítani. Aggályosnak tartják azt a pontját is a törvénymódosításnak, amely kimondja, hogy a kötelező órába nem számít majd be az olyan tanítási időn és iskolán kívüli tevékenység, amikor a pedagógust osztályával együtt például önkormányzati ünnepségre rendelik ki, s ezt később le kell dolgozni. Erről semmilyen egyeztetés nem történt – mondta Kerpen Gábor. (Híradó)
Iskolakezdés: legalább 15-20 ezer forint Közel százezer elsőosztályos kezdi meg tanulmányait az általános iskolákban, szüleiknek pedig legalább 15-20 ezer forintba kerül a beiskoláztatás. Szeptember elején 1 millió 384 ezer diák ül be az iskolapadba. Az oktatási és kulturális tárca tájékoztatása szerint általános iskolákban 97 622, szakiskolákban 32 569, szakközépiskolákban 50 718, míg négy évfolyamos gimnáziumokban 46 023 első évfolyamos diák tanul majd várhatóan. Az összes tanulót tekintve, általános iskolákban mintegy 845 592-en, szakiskolákban 117 710-en, szakközépiskolákban 247 532-en, míg gimnáziumokban 173 938-an ülnek be az iskolapadba. Kisiskolásnak 6 320 forint és 8 795 forint között mozog a hátizsák ára, legalábbis az írószer-forgalmazással foglalkozó fővárosi Ápisz-üzletekben, de egy hagyományos iskolatáska 9 300 forintba kerül. Az egyszerűbb, kisméretű tolltartó 480 forint, ha vi-szont egy átlagos minőségű, de színes ceruzákkal, radírral, vonalzóval felszereltet szeretnénk venni, azért 1 460 forint kell fizetni. Golyóstollat lehet már 36 forintért kapni, egy körző ára 242 forint, míg a körzőkészleté 888 forint. A
hatdarabos filctollkészletből a legolcsóbb 160 forint, a 12 darabos ceruzakészlet 320 forint, a legdrágább viszont 1 328 forint. A hatdarabos tempera 558 forint, míg a zsírkrétából a 12 darabos készletért 134 forintot kell fizetni, de van 638 forintért is. A tíz darab rajzlap ára 58 forint, egy csomag írólap 56 forint. Tisztaságcsomag 385 forintért kapható, míg tornazsák 578 forintért - persze márkás változat is kapható, ezért 2 990 forintot kell fizetni. A tankönyvekről általánosságban elmondható, hogy a felsőbb évfolyamokon többet kell értük fizetni. A szaktárca tájékoztatása szerint a tankönyvcsomagok átlagára az 1-4. évfolyamokon mintegy 5 ezer forint, az 5-8. évfolyamokon 9 813 forint, a 9-12. évfolyamokon 9 666 forint lehet. A közismereti könyvek közül a legolcsóbb egy 1. osztályos felmérő adatlap, amelynek ára 133 forint, legdrágább egy 8. osztály számára készült tankönyv, A bábok világa 5 900 forintért. A szakképzési tankönyvek között a legolcsóbb egy gyorsírási gyakorlókönyv 232 forintért, és legmagasabb árfekvésű egy 9. évfolyam számára szóló gépjárműszerkezettan 12 937 forintért, de ezért az árért 3 kötet tankönyvet kap a tanuló. A tanévkezdés-hez adómentes természetbeni juttatás adható tizenkilencezer forintig terjedően. Ez nem kötelezően járó, hanem csak „adható” támogatási forma, melynek kifizetéséről és mértékéről a munkáltató dönt. (MTI)
Gólyatáborokban toboroz a HÖOK A hallgatói érdekképviselet több mint 60 rendezvényt keres fel, ahol a leendő elsőéveseket és a rendezőket tájékoztatják a tandíjellenes tüntetés részleteiről – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) közleményéből. „Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a frissen felvettek számára is rendkívül érzékeny a tandíj kérdése, továbbá bevezetésének módja, s a túlnyomó többség mindenhol támogatásáról és bizalmáról biztosított minket” - fogalmaz a Schőberl Márton elnökségi tag és Nagy Zoltán alelnök által jegyzett közös közlemény. Az elmúlt héten a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Szülők Országos Egyesülete, illetve a Nagycsaládosok Országos Egyesülete
2006. szeptember
Hírek képviselőivel találkoztak, akik támogatták a HÖOK azon követelését, hogy valódi, nem a tandíj bevezetésével kezdődő reform kezdődjön a felsőoktatásban. A tárgyalások az elkövetkező hetekben is folytatódnak – olvasható a HÖOK közleményében. Az érdekképviselet a jövőben a társadalom minél szélesebb körében szeretné megismertetni a tandíjjal kapcsolatos kritikáját, továbbá a jövőre vonatkozó elképzeléseit és szándékait ezért a következő hetekben további szervezetekkel veszi fel a kapcsolatot. (MTI) Drágul a menza A szeptemberi öt százalékos áfaemelés miatt a közétkeztetés is drágul, így a bölcsődékben, óvodákban, az általános és középiskolákban is emelkedni fog az étkezés ára. A szakemberek tíz százalékos csökkenést reméltek, mivel eddig is éppen csak ki lehetett termelni a költségeket. Az önkormányzatok 80 százalékának nincs fedezete arra, hogy az egészséges táplálkozást támogatni tudják, maximum az infláció fedezetét képesek évről évre biztosítani. Így gyakran az élelmezésvezetők vagy beszállítók sem tudják összeállítani a gyermeknek azt, amire szüksége lenne. Igazából a szülők tudnák ezt megadni, de sokan közülük nem képesek rá. Az nem kétséges: a gyermekétkeztetéssel foglalkozó cégek áraikban megpróbálják majd érvényesíteni a diákétkeztetést sújtó, szeptembertől érvénybe lépő magasabb forgalmi adót. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy az önkormányzatok megemelik az étkeztetés árát, de az eddigi tapasztalatok szerint így szoktak dönteni. A közétkeztetésben dolgozók egyöntetű álláspontja szerint a nyersanyagon már nem lehet tovább spórolni, mivel az átlagosan 320 forintból összeállított menüsor (napi háromszori étkezés) körülbelül 200 forintnyi alapanyagot tartalmaz és ez is 25-30 százalékkal kevesebb, mint ami az egészséges táplálkozáshoz szükséges. Ha szigorúan betartanák az ide vonatkozó rendeletet, akkor képviselőik szerint nem lehetne kihozni a napi háromszori étkezést 320 forintból, ennek duplájára lenne szükség. Valószínűleg több olyan család lesz, amely ezentúl nem fogja igénybe venni a közétkeztetést. A bölcsődében, óvodában étkezők aránya majdnem 100 százalékosnak mondható, és még az általános iskola alsó tagozatában is. A felső tagozattól kezdve azonban már egyre
2006. szeptember
kevesebben menzások. Minél idősebb egy gyermek, annál inkább beleszól abba, hogy szeretne-e bent étkezni vagy nem, tehát kevésbé a pénztárca dönt. (Népszava) Megbízunk a tanárokban A politikusok a bizalmi index alján vannak, a rendőröket elfogadjuk, az újságírók megítélése romlott. A tanárokban és az orvosokban bízunk a leginkább - derül ki a GFK Piackutató húsz országban végzett felméréséből. A politikusok kedvezőtlen megítélése egyáltalán nem meglepő, a velük szembeni elutasításunk szinte már „kötelező”. Nem csak Magyarországon, hanem NyugatEurópában és az Egye-sült Államokban is. Ugyanígy általános a nagyvállalati felsővezetőkről kialakított kedvezőtlen kép. Ugyanakkor a fegyveres testületek, például a rendőrség munkatársai is az elfogadottabb szakmák képviselői közé tartoznak. A középmezőnybe kerültek a papok és az ügyvédek, egy kissé romlott azonban az újságírók megítélése a legutóbbi, 2003-as felmérés eredményéhez képest. A bizalmi index csúcsán az orvosok és a tanárok állnak, bennük 100 emberből 80 megbízik. Vannak persze különbségek országonként, de az általános tendenciák mindenhol megegyeznek. (InfoRádió) Tilos lesz cigarettázni a bölcsődékben és óvodákban Az óvodákból és a bölcsődékből is kitiltják a cigarettát, szeptembertől tilos lesz dohányozni ezen intézmények területén. A szabályszegők 30 és 100 ezer forint közötti büntetésre számíthatnak. Ugyanakkor az iskolák vezetői a szülőkkel közösen határozhatnak arról, hogy kijelöljenek-e gyermekektől elzárt dohányzóhelyet. Az előző kormányciklusban még az is a tervek között szerepelt, hogy az iskolák és az egészségügyi intézmények területén teljes dohányzási tilalmat vezetnek be. Akkor még az is elképzelhető volt, hogy idővel az összes szórakozóhelyről és vendéglátóipari-egységből is kitiltják a dohányzást. Kökény Mihály akkori népegészségügyi kormánymegbízott 2007 vagy 2008 körüli időpontot valószínűsített ennek bevezetésére. Erre vonatkozólag ma már nincsen konkrét céldátum. Arról is szó volt, hogy Franciaországhoz hasonlóan licenc megvásárlásához kötik majd a dohányáruk árusítását. Az elképzelések szerint a korlátozott számú engedélyt nyílt pályázaton lehetne majd megszerezni – így nehezebben és kevesebb helyen
lehetne beszerezni a dohányárukat. Mint ismeretes, a felnőtt magyar lakosság 34 százaléka gyújt rá rendszeresen, és folyamatosan növekszik a cigarettázó nők és fiatalok száma is. (RTL Klub, Népszava) Növekszik a női tudósok száma Bár egyre több nő dönt a tudományos karrier mellett, a tudományt továbbra is a nemek arányának egyenlőtlensége jellemzi - derült ki az Európai Bizottság She Figures 2006 tanulmányából. A tudományos munkát végző nők 2004es helyzetét vizsgáló felmérés különböző foglalkozási csoportokban és oktatási területeken, illetve szinteken tapasztalható, nemeket érintő különbségekről nyújt adatokat. 2004-ben a PhD és doktori fokozatot szerzők közt a nők aránya 43 százalékot ért el az unió 25 tagállamában, míg ugyanennek az értéke 1999-ben 38 százalék volt. Emellett a tudományos fokozatot szerző nők száma hét százalékkal növekedett, mialatt a férfiaké kettővel. A tudományban foglalkoztatott nők számának növekedése ugyan biztató képet nyújt, de a női tudósok és mérnökök összlétszáma még mindig vészjóslóan kevés. 2004-ben az EU munkaerőpiacának 44 százalékát nők adták, és 1998 és 2004 közt a nők részvételi aránya gyorsabban növekedett, mint a férfiaké. Az Európai Bizottság lisszaboni stratégiája azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re az EU kutatás-fejlesztési befektetéseinek kétharmadát a gazdasági szereplők szolgáltassák. Ez a magánszféra részéről további 700 000 kutató foglalkoztatását követelné meg. A nők aránytalanul kis mértékben részesednek a vezető pozíciókból - állapítja meg továbbá a felmérés értékelése. A felsőoktatásban dolgozó nők 35 százaléka rendelkezik a legmagasabb akadémikus fokozattal, és közülük mindössze 15 százalék tölt be vezetői posztot. A kutatásfej-lesztési ágazaton belül a nők a férfiaknál kisebb arányban dolgoznak kutatóként, míg technikusi és egyéb kategóriákban többségi szerephez jutnak. A tanulmány szerint a pénzügyi támogatások elnyerésében a férfiak rendszerint több sikert érnek el, mint női kollégáik. Aránytalanság figyelhető meg a tudományos bizottságokban betöltött tagság tekintetében is. A jelentés biztatónak véli, hogy a két csoport fizetésbeli különbségei 15 százalékra csökkentek. (Koine hírlevél)
3
Hírek A tanárok szerint a kísérletezés a kedvcsináló a fizikaórákon Az idei tanévet sikertelenül záró somogyi általános és középiskolások többsége matematikából, illetve fizikából bukott meg. Az akadályt sikeresen leküzdők többsége különórákra jár év közben. Az ország fizikatanárainak szervezett ankétra Kaposvárra érkező szakemberek azt mondják: a baj az, hogy a korábbiakkal ellentétben nem gyakorlat-, hanem elméletközpontú a magyar fizikatanítás. A diákok érdeklődését pedig csak rendszeres kísérletezéssel lehetne felkelteni - írja a Somogyi Hírlap. A négynapos találkozóra az ország minden részéből összesen száz fizikatanár érkezett a somogyi megyeszékhelyre. Csákány Antalné, a szakmai szervező Eötvös Loránd Fizikai Társulat általános iskolai szakcsoportjának elnöke elmondta: céljuk a tanárok komplex továbbképzése, ösztönzése az órai kísérletezésre. Kevés pénzből, sok ötlettel és lelkesedéssel is lehet kedvet csinálni a gyerekeknek a fizikához. Még akkor is, ha az utóbbi években kettőről másfélre csökkent a heti óraszám, és hatodikban nincs fizika. Pedig ez a tantárgy minden természeti jelenség megismerésének alapja. A találkozót a közelmúltban megalakult kaposvári fizikatanárok munkaközössége koordinálja, amelyet Gadár László vezet. (Somogyi Hírlap) A diákok tudják, mi a jó nekik Nincs szükség a cukros üdítők, a chipsek és az édességek kínálatának korlátozására az iskolai büfékben – állítja középiskolás diákok többsége egy felmérés kérdésére. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) kutatásának eredményei szerint a középiskolások 53 százaléka nem látja szükségét egy ilyen korlátozó intézkedésnek. A lányok-nak körülbelül egyharmada értene egyet a döntéssel, mert odafigyel arra, hogy mit eszik, ez az arány a fiúknál azonban csak 24%. A 16-18 éves korosztály emellett a vásárlás terén is biztonsággal dönt abban, mire van szüksége. Előremutató tendenciát jelez, hogy internet- és újságelőfizetést legnagyobb arányban a 16 éves korosztály birtokol, ami a kezdődő érdeklődés intenzitását és a környezet megismerésének vágyát jelzi. A megkérdezett diákok tervei között sok tárgy, illetve szolgáltatás beszerzése szerepel a közeljövőben. Az általuk meghatározott időintervallum, amin belül a termékeket meg szeretnék vásárolni, változó. A kisebb befektetést
4
igénylő tárgyak megvásárlására nagyobb esélyt látnak fél éven belül, ilyen a ruházat, a sportszer, vagy a szórakoztató elektronika. Későbbre tervezik a lakás, az autó és a lakberendezési tárgyak megvásárlását, nagy többségük 5 éves időintervallumban, ám a megkérdezettek egyharmada 1-2 éven belül szándékozik autót venni. A tudatos életpálya tervezést jelzi, hogy a középiskolásokat foglalkoztatja a külföldi továbbtanulás és munkavállalás gondolata. A megkérdezettek eltérő módon gondolkodnak arról, hogy érdemes-e élni ezzel a lehetőséggel. A pár hónapos külföldi tanulás az összes diák 49%-át vonzza. A külföldi munkavállalás azonban ennél is kecsegtetőbb, hiszen az összes megkérdezett 60%-a tervezi, hogy néhány hónapot, 47%-uk pedig néhány évet dolgozzon külföldön. Az úti célok közül a legnépszerűbbek Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok. (FISZ)
Japán: 15 perces déli alvásszünetet vezettek be az iskolákban Mostantól alvásszünetet iktatnak a japán iskolák tanrendjébe. A pedagógusok szerint a kamaszok keveset, alig több mint hat órát alszanak naponta, ám a fejlődő szervezet alvásigénye ennél lényegesen magasabb. Az alvás azonban mindössze tizenöt perces, amelyet a nap közepén biz-tosítanak a megfáradt diákoknak. Japánban egyébként a nappali alvást elsőként a hivatalokban vezették be, miután kiderült, hogy a japánok a világ legkevesebbet alvó nemzete. Az emberek regenerálódását Tokióban és az ország más nagyvárosaiban megnyílt alvószalonok szolgálják, ahol 4,5 dollárért húzhatják ebédszünetben a lóbőrt a vendégek. Némely cég, így a Toyota Motor arra buzdítja dolgozóit, hogy egyenesen a munkahelyükön hajtsák álomra fejüket. (Transindex, MTI)
A lányok gyakrabban olvasnak szépirodalmat A 77. könyvhét látogatói számban elért sikere és a Magyar Író Akadémia induló szépírói kurzusainak jelentkezési rekordja figyelemfelkeltő jelzései annak, hogy a Gutenberg-galaxis csillaga koránt sincs leáldozóban. Izgalmas a kérdés, milyen eltérések figyelhetőek meg olvasási és
kulturális szokásainkkal kap-csolatban? – a Felvételi Információs Szolgálat legújabb kutatása ezt a témát feszegette 10-es, 11-es és 12-es középiskolások körében, 425 középiskola 23 682 diákjának részvételével.A kutatási eredmények alapján a nemek között jelentős különbségek vannak az olvasás terén. A lányok jóval fogékony-abbak: 42 százalékuk gyakran olvas szórakoztató irodalmat, míg a fiúknak csak 31 százaléka tesz ugyanígy. A szép-irodalmi művek tekintetében hasonlóan nagy az eltérés, a lányok 20 százaléka olvas rendszeresen „magas” irodalmat, míg a fiúknak csupán 13 százaléka vallotta ugyanezt. Az olvasási szokásokban megfigyelt eltérés a korábbi felmérések szerint a munkavállalás korában sem csökken, hiszen a megkérdezett középiskolai intézményvezetők és szaktanárok válaszai alapján is elmondható, hogy a nők 56 százaléka olvas szépirodalmat, míg a férfiak egyharmada. Általánosságban azonban a diákok jóval kevesebbet olvasnak tanáraiknál. A kikapcsolódási formák közül a középiskolások körében a mozi-látogatás a legnépszerűbb, és ezt követik a kiállítások és a koncertek a népszerűségi sorrendben. Az operát
viszont, úgy tűnik, nem csak a tanárok, hanem diákjaik sem kedvelik. A tanároknak mintegy 25 százaléka, míg a diákok 69 százaléka sosem választotta még ezt a kikapcsolódási formát. A középiskolai tanárok kedvenc magyar könyvei az Egri csillagok, A gyertyák csonkig égnek és az Abigél, míg a külföldi könyvek közt a Száz év magány, a Mester és Margarita és az 1984 a három kedvenc. A középiskolai diákok ugyanakkor a Sorstalanság, az Abigél és a Tüskevár című magyar és a Harry Potter, A Gyűrűk Ura és A Da Vinci kódra szavaztak legtöbben. (FISZ)
2006. szeptember
Aktuális
Itt a tandíj
Akár 7-8 millió forintba is kerülhet majd a diploma A választásokat megelőző szakmapolitikai viták egyik kiemelt kérdése volt a tandíj ügye. A kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ oktatáspolitikusai a kampány során végig azt az álláspontot képviselték, mely szerint nem tervezik az általános tandíjfizetési kötelezettség bevezetését. Alig néhány héttel a választások után kiderült, hogy az újrázó baloldali kormány egészen másra készült. Júniusban a vita már arról szólt, hogy a tanulás költségeinek mekkora részét kell minden diáknak kifizetnie, illetve arról, hogy erre a tanulmányok ideje alatt vagy utólag, a diploma megszerzése után kerüljön sor. Júliusban aztán eldőlt a vita, a tandíjat nem utólag, hanem azonnal meg kell majd fizetni. Vége az állami tandíjmentességnek A felsőoktatási törvény most elfogadott – de a köztársasági elnök kezdeményezésére az Alkotmánybíróság által vizsgált, így hatályba nem lépett – módosítása szerint megszűnik az államilag finanszírozott képzési forma. A fiatalok a jövőben államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesznek részt. A tandíj irányadó éves összege az alapképzésben 105.000 Ft, míg a mesterképzésben 150.000 Ft lesz. Az irányadó összegnél azonban 50%-kal alacsonyabb, illetve magasabb tandíj is megállapítható lesz. Ez utóbbi lehetőségre, azaz a magasabb összegű tandíj megállapítására az egyetemek rá is kényszerülnek majd, mivel a törvény szerint az intézményeknek összességében
legalább akkora összeget kell beszedniük a diákoktól, mintha valamennyi fizetési kötelezettségre kötelezett hallgató befizette volna az irányadó összeget, miközben lesznek, akik felmentést kapnak a tandíjfizetés alól. Mindez azt jelenti, hogy egy államilag támogatott képzésben résztvevő fiatal a jövőben 300-900 ezer forintot fizet majd a diplomájáért. Nem kell tandíjat fizetniük ugyanakkor a hátrányos helyzetű hallgatóknak, és mentességet kaphatnak a legjobban teljesítő diákok is. Szintén mentesülnek a tandíj megfizetése alól az első évfolyamra járó fiatalok. Ez a rendszer azonban egyúttal azt is jelenti, hogy az állam egyetlen diák tandíját sem vállalja
Sólyom László szerint sérti az Alkotmányt a felsőoktatási törvény Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmány 26. § (4) bekezdése alapján véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényt, mivel álláspontja szerint annak egy rendelkezése sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját. A kifogásolt szabály értelmében a jövőben a felsőoktatási intézmény rektora csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátus részére az intézmény autonómiáját alapvetően érintő döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztéseket. Így a gazdasági tanács olyan fontos döntések meghozatalát akadályozhatná meg, mint például a felsőoktatási intézmény fejlesztési tervének az elfogadása, a szervezeti tagozódás megállapítása, vagy a költségvetés és az annak teljesítésére vonatkozó beszámoló elfogadása. Az államfő szerint a gazdasági tanács nem tekinthető a felsőoktatási intézmény önkormányzati szervének, ezért a számára biztosítani kívánt vétójog alkotmányellenesen korlátozza a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és így ellentétes a tudományos élet szabadságával, a tanszabadsággal és a művelődéshez való joggal.
2006. szeptember
magára, a tandíjmentes hallgatókra eső pénzt egyetemista, főiskolai társaik fizetik ki a kedvezményezettek helyett. További problémát jelent a törvény hátrányos helyzetet meghatározó definíciója. Eszerint ugyanis ezen a címen csak azok mentesülhetnek majd a tandíj megfizetése alól, akik középiskolai tanulmányaik idején kerültek hosszabb-rövidebb időre kedvezőtlen helyzetbe. Számukra az ingyenes tanulás lehetősége automatikusan jár még akkor is, ha időközben hátrányos helyzetük megszűnt. Erre az alanyi jogon járó kedvezményre ugyanakkor nem jogosultak azok a hallgatók, akik felsőfokú tanulmányaik során kerülnek hátrányos helyzetbe.
Az Alkotmány és a tandíj Az Alkotmánybíróság korábban foglalkozott már a tandíj kérdésével. A testület álláspontja szerint a tandíj bevezetése nem ütközik az Alkotmányba, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a tandíj nem képezhet olyan akadályt, hogy egy tehetséges fiatal annak megfizethetetlen volta miatt esélytelen legyen a felsőfokú tanulmányok folytatására. Azaz a tandíj mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a megélhetés, a tanulás költségeit. A bevezetni kívánt jogszabály azonban nem ezt az elvet érvényesíti a tandíj összegének meghatározásakor. A törvény szerint a diákok által fizetendő hozzájárulást a képzés költségeihez igazodva határoznák meg. Ez – figyelmeztetnek szakértők – azzal a következménnyel járhat, hogy a tandíj összege kiszámíthatatlan módon növekedhet, figyelmen kívül hagyva a megélhetés költségeit. Szakértők alkotmányosan aggályosnak tartják azt a rendelkezést is, amely szerint a mentességben részesülőkre eső tandíjat a többi hallgatóval fizettetik majd meg. A kormány indítványa meghatározza, hogy kik és milyen feltételek esetén mentesíthetők a tandíjfizetési kötelezettség alól. A hallgatók egy csoportját tehát pozitívan megkülönbözteti a törvény. Ez alkotmányossági szempontból nem kifogásolható. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy a felsőoktatási intézmény minimum mekkora összeget köteles beszedni a hallgatóktól. Ezt az összeget az irányadó tandíj és a hallgatók számának szorzata adja meg,
5
Aktuális ami azzal a következménnyel jár, hogy a tandíjfizetés alól mentesített hallgatók tandíját a többi diáknak kell megfizetnie. Az állam, a költségvetés tehát nem vállalja az általa mentesített hallgatók tandíjának kifizetését és ennek beszedése alól nem mentesíti az intézményeket sem. Helyette a tandíjat fizető hallgatókat hátrányosan megkülönbözteti akkor, amikor kötelezi őket a tandíjmentes képzésben résztvevők tandíjának átvállalására. Ez pedig – vélik szakértők és politikusok – már az Alkotmány egyes rendelkezéseibe ütköző lehet.
Akár milliós is lehet a költségtérítés összege A kormányprogram szerint a költségtérítés összege a jövőben nem lehetne kevesebb a képzési és a fenntartási normatíva együttes összegénél. A törvénymódosítás kissé árnyaltabban fogalmazza meg ugyanezt. Eszerint a „a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli”. Nyilvánvaló, hogy a szabályozás következményeként a költségtérítéses képzések összege drámai mértékben emelkedik majd. A rendelkezés hatálybalépése azt jelentené, hogy a legolcsóbb képzésekért, mint például a pedagógusképzés, évi 400 ezer Ft körüli összeget kell majd fizetni a hallgatóknak, míg egy orvostanhallgató éves tandíja több mint 1,1 millió Ft lenne. A legdrágább képzésekben résztvevők ugyanakkor 1,5 millió Ft-ot is fizethetnének évente. A helyzet abszurd voltát jól jellemzi, hogy ezek a költségtérítések háromszor-négyszer haladják meg az egy évre maximálisan felvehető diákhitel összegét, és 4-15 havi átlagkeresetnek felelnek meg. Az intézkedés lényegében kizárja az alacsony, illetve közepes jövedelemmel rendelkező családok gyermekeit a költségtérítéses képzésből. Számukra a ma még ingyenes, de a jövőben szintén tandíjas képzés marad, ugyanakkor ezekért a – várhatóan csökkenő számú – helyekért szintén lépéshátránnyal indulnak majd, mert nem tudják megfizetni a felkészítő foglalkozásokat, nem lesz módjuk a többletpontok szempontjából kiemelt jelentőségű nyelvvizsgák megszerzésére.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a tanulmányi eredmények függvényében a törvény megnyitná az átjárás lehetőségét az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés között, ami azt jelenti, hogy a legjobban tanuló költségtérítéses hallgatók helyet cserélnének a gyengébben teljesítő államilag finanszírozott diákokkal. A részletszabályok ugyan jelenleg még nem ismertek, egy súlyos következmény azonban már most látható: egy-egy időszakosan gyengébb tanulmányi eredmény esetén – a rendkívül magas költségtérítés miatt – sokan kényszerülhetnek arra, hogy anyagi okok miatt félbeszakítsák tanulmányaikat. Könnyű belátni, hogy ez nem csupán az adott fiatal, de az állam, a köz számára sem előnyös, hiszen így a korábbi támogatás is kárba vész.
A tandíj összege néhány országban Norvégia
nincs tandíj
Svédország
nincs tandíj
Dánia
nincs tandíj
Finnország
nincs tandíj
Skócia
nincs tandíj
Görögország
nincs tandíj
Szlovénia
1 - 145 euró
Csehország
0 - 412 euró
Szlovákia
11 - 55 euró
Németország
66 - 113 euró
Franciaország
137 - 398 euró
Portugália
475 euró
Belgium
79 - 712 euró
Hollandia
0 - 1363 euró
Ausztria
29 - 717 euró
Anglia
0 - 4200 euró
Magyarország (*) Litvánia * A kormány tervei szerint
400 - 5600 euró 0 - 7488 euró Forrás: HVG, Európai Bizottság
Tandíj a világban Európában – a közvélekedéssel és a minisztériumi érveléssel szemben - korántsem általános a tandíj. Az adatokból kitűnik, hogy ahol van tandíj, a képzés költségeinek jelentős részét ott is az állam vállalja magára. Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Dániában nincs tandíj. Ezek az országok vállaltan stratégiai területnek tekintik a felsőoktatást és teljesen állami költségvetésből finanszírozzák. A hallgatóktól legfeljebb diákszervezeti tagsági díjat szednek. Franciaországban és Csehországban a tandíj legmagasabb összege 400 euró, Írországban 600 Belgiumban 700 euró, Ausztriában és Spanyolországban 800 euró körül alakul. Ennél valamivel magasabb a legmagasabb tandíj Hollandiában (1360 euró) és Lengyelországban. Jelentősebb összegű a tandíj Angliában (4200 font), valamint a balti államokban 3000-7500 euró). Itt azonban létezik a tandíjmentesség, illetve a néhány tíz eurós minimum tandíj is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy összehasonlító adatsora szerint Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Hollandiában a magyarországihoz hasonló, vagy annál is kisebb arányú a magánszektor GDP arányos részesedése a költségekből, s a magyar adatok megfelelnek az OECD átlagnak. Az USA felsőoktatási rendszere sem tisztán üzleti alapú oktatási rendszer, amely nem támogatja a kevésbé tehetősek tanulását. Az amerikai rendszerben is jelentős (mintegy 40 %-os arányú) finanszírozási szerepet vállal az állam pl. ösztöndíjak, támogatott hitelek és közmunkaprogramok formájában. Mint emlékezetes, a Kormány korábbi javaslata még utólagos tandíj bevezetéséről szólt. Az ehhez mintaként bemutatott ausztrál rendszer is jelentősen eltért a magyar változattól. A távoli kontinensen a tandíj indulásakor a képzési költség 25 %-át kellett kifizetnie a hallgatónak. Ezt tehette azonnal, a végzés után, illetve egy kamatmentes kölcsön igénybevételével a későbbiekben, jövedelemarányosan. A későbbi módosítás szerint a visszafizetendő részt jelentősen differenciálták, akár a képzési költség 80 %-át is vissza kellett fizetni, illetve vannak olyanok is, akik a teljes tandíjas, azaz lényegében költségtérítéses képzésben vesznek részt. (A magyar változat szerint a hallgatóknak a teljes képzési költséget vissza kellett volna fizetniük.) Az új-zélandi rendszer annyiban különbözik az ausztráltól, hogy a hitelhez az állam nem nyújt kamattámogatást, a költségek 75 %-át azonban itt is átvállalja, a hátrányos helyzetű hallgatók számára pedig ösztöndíjak biztosítják akár a „tandíjmentességet” is.
6
2006. szeptember
Aktuális
Irány Bécs, Prága, Párizs? A Fidesz szerint egyoldalú és félrevezető a kormánypártok megközelítése. Sió László, a párt Oktatási Műhelyének vezetője szerint Magyarországon ma a legtehetségesebbek tanulását támogatja az állam, a többiek pedig költségtérítést fizetnek azért, hogy tanulhassanak. Lényegében arról van szó az ellenzéki párt véleménye szerint, hogy a versenyvizsga keretében kiválasztott legkiválóbbak tanulásának költségeit az állam magára vállalja. Ennek oka, hogy ezeknek a fiataloknak a taníttatása sokszorosan megtérülő befektetés a köz számára. Megtérülő befektetés, mert a magasabban képzett munkaerő nagyobb értéket termel, a magasabb jövedelemből több adót fizet, esetükben lényegesen kisebb a munkanélküliség kockázata, azaz nem szorulnak segélyekre, és kevesebb kedvezményt vesznek igénybe. A Fidesz szakpolitikusa illúziónak tartja azt az elképzelést, amely a tandíj bevezetésétől várja a felsőoktatás színvonalának emelkedését. Magyarországon a hallgatók mintegy fele hosszú ideje költségtérítést, kvázi tandíjat fizet. Ez azonban semmilyen hatással nem volt a minőségre. Sőt, számos esetben látható, hogy a fizetős hallgatók a pénzükért nem magasabb színvonalat, nagyobb követelményeket várnak el, hanem azt, hogy „hagyják őket békén.” A színvonal emelésére és garantálására rendelkezésre állnak a különböző akkreditációs és minőségirányító rendszerek, ezeket kell működtetni (és nem a miniszternek felülbírálni az így megszülető döntéseket). Sió László szerint a világon működő tandíjrendszerek többségének filozófiája azon az alapelven nyugszik, hogy nem csak az egyénnek, de a társadalomnak is haszna származik a tanulásból, ezért annak költségeit úgy osztja meg, hogy az állam jelentősen magasabb részt vállal magára. A magyarországi gyakorlat eltér ettől a közfelfogástól. A tandíj bevezetése – párosulva a keretszámok három éve tartó csökkentésével –, valamint az eddig elviselhető mértékű költségtérítések összegének drasztikus emelése szűkítik a hozzáférést a felsőfokú tanulmányokhoz. A felsőoktatási törvény módosításával Magyarországon megszűnt az államilag finanszírozott felsőoktatás. Az ingyenes képzésben résztvevő diákok aránya a jelenlegi 50 %-ról a legjobb esetben is 15 %-ra zuhan. Ám ezen diákok sem az állami támogatásnak köszönhetően tanulhatnak majd ingyenesen, hanem a többi, magasabb tandíjat fizető hallgató jóvoltából. A tandíj bevezetésével a magyar diákok kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, mint Európa más országaiban élő társaik. Magyarországon a törvény hatálybalépését követően a legkisebb tandíj összege is nagyobb lesz annál, mint amit az európai országok többségében legmagasabb tandíjként elkérnek a fiataloktól. Egy magyar diák kisebb tandíjjal számolhat, ha Budapest vagy Szeged helyett Bécset, Pozsonyt, Prágát, esetleg Párizst vagy valamelyik skandináv ország egyetemét választja tanulmányai színteréül.
2006. szeptember
Hallgatói vélemények Kovács Kata (22) - Budapesti Műszaki Főiskola Nem értek egyet a jövőre bevezetendő tandíj gondolatával, mivel ezzel a döntéssel számos olyan embert megfosztanánk a tanulás lehetőségétől, akik csak azért tudnak tanulni, mert az állam támogatja őket. Nagyon sok olyan fiatal van, aki, ha úgymond fizetőssé válna a felsőfokú oktatás, nem tudnak élni azokkal az adottságaikkal, amik naggyá tehetné őkét. Mondhatnám azt is, hogy nem az ő oktatásukból, hanem az ő eredményeikből tehetnénk gazdagabbá ezt az országot. Ha elvesszük tőlük ezt a lehetőséget, talán sose derülne ki, miket vihettek volna végbe, akár az egész országért. Így is sokat kell azért tennie egy családnak, ha szeretné, hogy gyermeke felsőfokú oktatásban részesüljön – hiszen nagyok a „járulékos” költségek is, mint a lakhatás, ill. étkezés. Ha még többet elveszünk, azok az emberek is kiszorulnak, akiknek tényleg itt lenne a méltó helyük.
Harmath András (18) - Budapesti Gazdasági Főiskola Véleményem szerint az oktatási reform, azaz a tandíj bevezetése egy összetett, komplex folyamat végeredménye, amelynek elsődleges célja az állami költségek csökkentése. A megszorító intézkedések kihatnak az oktatástól az egészségügyig mindenre. Az oktatásban a tandíj-bevezetésnek a hallgatók számára mindenképp negatív hatása van rövidtávon, mivel effektíve megszűnik az államilag támogatott képzés, és mindenkinek fizetnie kell a felsőoktatásban. Ez rengeteg embertől elzárja a továbbtanulás lehetőségét, mivel sokan nem képesek ezeket a magas összegeket finanszírozni, így sok tehetség csak önerőből tud kibontakozni. Értem ezalatt a folyamatos munkát, amely az egyetlen módja annak, hogy meg tudják teremteni az anyagi alapokat, azonban ez hátrány is társaikkal szemben. Talán hosszútávon nőnének az iskola által kínált lehetőségek, vagy az ösztöndíjasok aránya, de nem gondolom, hogy feltétlen minőségi javulás következne be ennek hatására. Szerintem ez csak egyfajta propaganda, mely segítségével próbálják felkészíteni az embereket a drasztikus változásokra, amelyeket 2008-ban akarnak bevezetni. Évek óta arról beszélnek, hogy túlképzés van a felsőoktatásban. Azt mondják, nem kell ennyi diplomás, de ezt nem feltétlen ilyen áron kell elérni. Aki tovább akar tanulni, és komoly tervei vannak, annak ne pénz kérdése legyen, hogy meg tudja valósítani álmait. Azt hiszem, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak vannak úgynevezett mentorok, akik segítenek, és költségtérítéses formában sem kell fizetniük. Ezzel a folyamattal maximálisan egyetértek. Összességében viszont nem értek egyet a „reformmal”. Mivel a bátyám is költségtérítéses, a család kasszája már nem biztos, hogy elbírna ennyi költséget.
Menyes Roland (23) - Eötvös Loránd Tudományegyetem Érvek pro: • aki igénybe veszi a szolgáltatást, az fizessen • kompenzáljuk az előnyt, amit a diplomások a munkaerőpiacon élveznek • több pénzt a felsőoktatásnak a minőségi képzés elősegítésére • a tandíj a diákokat jobb tanulmányi eredmény elérésére ösztönzi Problémák az érvekkel: • a diplomások nem feltétlenül élveznek előnyöket, sok diploma értéktelen. És itt ne hivatkozzunk, arra, hogy a verseny ezt majd kiszűri! Inkább: szüntessük meg a fölösleges képzéseket! • a felsőoktatás finanszírozása csak akkor valósul meg, ha a pénz nem a feneketlen államkasszába folyik el • a diákokat nem ez ösztönözné jobb tanulmányi eredményekre, hanem az megfelelő juttatási rendszer kidolgozása Érvek kontra: • ha valaki diplomát szerez, azzal az országot is gazdagabbá teszi • a tandíj bevezetése sokakat kizárhat a felsőoktatásból • a felsőoktatást a mai formájában nem érdemes finanszírozni ilyen módon Ez utóbbi azt hiszem a legfontosabb: előbb lássunk néhány reformot, pl.: a tananyag korszerűsítését és a napi követelményekhez igazítását, a fejkvótarendszer felülvizsgálatát stb., hogy az átlagnebuló is lássa: a felsőoktatás az Ő ÉRDEKEIT IS SZEM ELŐTT TARTJA.
7
Aktuális
Alkotmányos aggályokat is felvet a közoktatási törvény módosítása A Gyurcsány-csomag egyik elemeként ismét módosult a közoktatásról szóló törvény. A nyári szünidőre időzített vita két leginkább megütközéssel fogadott eleme a pedagógusok óraszámának növelése és az általános iskolák mintegy harmadának kötelező körzetesítése. Szakértők, ellenzéki pártok, civil szervezetek sora látja úgy, hogy az MSZP és az SZDSZ által megszavazott jogszabály ezen két eleme nem csupán szakmailag vitatható, de alkotmányos aggályokat is felvet. A PDSZ már bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul.
módosítás szerint az így elrendelt többletmunka heti két óra lehet, s a jogszabály egyértelműen kimondja azt is, hogy díjazásért, azaz túlóradíjért végzendő munkát csak akkor lehet elrendelni, ha az ingyenes keretet már kimerítették. A módosítás nem is titkolt – kormánypárti oktatáspolitikusok által is beismert - célja az, hogy a túlóradíjak elvonásával Emelkedő óraszámok és ingyen- foglalkoztatására: szakértők a pedagógus bérmegtakarításra, azaz a pedagógusok illetmények 10-15 százalékos értékveszté- jövedelmének 5-10 %-os csökkentésére munka sét, valamint 8-10 000 fős létszámleépítést kényszerítsék az intézményeket. Mindez Az elfogadott módosítás szerint egyes jósolnak. azonban szakértői vélemények szerint pedagógus munkakörök esetében 2007. Ha a 2007 szeptemberi óraszámemelés sérti az Alkotmány azon rendelkezéseit, szeptember 1-jétől 1-2 órával emelkedik a mely szerint „Minden dolgozónak joga pedagógusok óraszáma. A tanítók óraszá- nem is, a törvénymódosítás 17. §-ában van olyan jövedelemhez, amely megfelel ma egy, az általános iskolai, középiskolai és szereplő - az ingyenes túlmunka elrendevégzett munkája mennyiségészakiskolai tanárok óraszáma nek és minőségének”, illetve „Az két órával emelkedik majd a egyenlő munkáért mindenkikövetkező tanévtől. Az óvodanek, bármilyen megkülönbözpedagógusok és a kollégiumi tetés nélkül, egyenlő bérhez van nevelők óraszáma ugyanakkor joga.” változatlan marad. Egyértelműnek tűnik ugyanA fogyatékos gyermekeis, hogy akiket díjazás nélküli ket ellátó intézményekben többletmunka végzésére köteis emelkedik a pedagógusok lez munkáltatójuk, azok nem óraszáma: az óvodapedagóaz elvégzett munkával arányos gusok és a tanítók heti egy, bért kapnak majd. A kormány az általános és középiskolai ezzel az érvvel vitázva azt állítja, tanárok két órával kötelea pedagógusok terhelése nem sek többet tanítani 2007 nő, csak munkarendjük belső szeptemberétől. A kollégiumi szerkezete változik. Ezzel szemnevelők óraszáma változatlaben azonban tény, hogy a törnul heti 22 óra lesz. vény szövege alapján a munkállésének lehetőségét bevezető rendelkezés A kötelező óraszámok emelése nem üt- - nagy valószínűséggel az Alkotmányba tató semmilyen más eddig végzett munka közik ugyan az Alkotmányba, ugyanakkor ütközik. alól nem mentesíti azokat a pedagógusobevezetése méltánytalan a pedagógusok A törvénymódosítás 18.§ szerint „A kat, akiknek többlettanítási időt állapít számára. A vita során többen emlékeztet- 2006/2007-es tanévben a munkáltató el- meg. A túlmunka tényének elismeréseként tek arra, hogy amikor 2001-ben 10 %-kal rendelheti, hogy a pedagógus – a rendes értékelhetők azok a kormánypárti nyilatemelkedett a kötelező órák száma, akkor munkaidő belül, munkaköri feladatként, kozatok is, amelyek szerint az újabb két ahhoz 20 %-os béremelés kapcsolódott. A külön díjazás nélkül a munkakörére, be- óra tanítás vállalható mértékű áldozatot jemostani intézkedéshez azonban jelen állás osztására megállapított kötelező órájánál lent a pedagógusoknak. Ráadásul – mivel szerint nem kapcsolódik béremelés, sőt, a többet tanítson, ha erre egyéni foglalko- a túlmunka elrendelése a munkáltató dönkormányzati politikusok nyilatkozataiból zás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli tésén múlik, azaz nem minden pedagógust egy több évre szóló bérbefagyasztás képe foglalkozás megtartása érdekében szükség kötelezik a két újabb óra megtartására -, rajzolódik ki. A módosítás komoly hatás- van.” A kormánypártok által megszavazott könnyen előállhat olyan helyzet, amikor sal lesz a pedagógusok egzisztenciájára és ugyanolyan besorolású pedagógusok azonos munkáért nem egyenlő A kötelező óraszámok változása néhány pedagógus munkakör esetében I. bért kapnak majd. (óvoda, általános iskola, kollégium) E szabályozás miatt a Pemunkakörök heti kötelező óraszám (RÉGI) (ÚJ) dagógusok Demokratikus Szakszervezete az Alkotóvodapedagógus 32 32 mánybírósághoz fordult. tanító 21 22 A kérdés gyors eldöntése egyébként azért is különösen szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában 20 22 fontos, mert túlmunka ilyen tanár középiskolában, szakiskolában 20 22 feltételekkek történő elrendetanár alapfokú mûvészetoktatási intézményben 20 22 lése a törvény egy másik renkollégiumi nevelő 24 24 delkezése szerint nem csupán
8
2006. szeptember
Aktuális temberi tanévkezdés idejére az iskolák változtatni tudjanak beiskolázási munkakörök heti kötelező óraszám (RÉGI) (ÚJ) mutatóikon. A jogalkotói szánóvodapedagógus 19 21 dékot jól tükrözi az a tanító 19 20 szabály, amely szerint a tanár, gyógypedagógus általános iskolában 19 21 fenti módon tagiskolává minősített intézmények tanár, gyógypedagógus középiskolában, szakiskolában 19 21 úgy szűntethetők meg, kollégiumi nevelô 22 22 hogy nem kell figyelembe venni azt a megköátmeneti szabály, hanem az a további A törvény azért rendkívül szigorú, mert tést, mely szerint az intézkedés nem járhat években is érvényesülne. Ez pedig azt je- úgy rendelkezik, hogy nem számít figyearánytalan teherrel az érintettek számára. lenti, hogy míg a most induló tanévben lembe vehető évfolyamnak az, amelyen Vagyis a törvénymódosítás ezen passzusácsak kettő, addig a 2007 szeptemberétől a tényleges osztálylétszám nem éri el a nak valódi célja ezeknek az iskoláknak a akár már négy ingyenesen megtartandó maximális osztálylétszám 50 %-át. Ez tevégleges bezárása. (celia) órát is előírhatnak a pedagógusok számára hát azt jelenti, hogy létező – a többi évanélkül, hogy ezért bármilyen díjazásban folyamon egyébként megfelelő létszámMegmenekült az oktatási omrészesülnének. mal működő – osztályokat tekint nem budsman hivatala létezőnek a jogszabályalkotó. A Parlament elé beterjesztett A módosítás horderejét jól törvénymódosítás lényegében érzékelteti, hogy az intézkemegszüntette volna az Oktatási Jogok dés minden harmadik iskolát, Miniszteri Biztosának Hivatalát. A összesen 1 151 intézményt, és szervezet önállóságát korlátozták közel 91 ezer gyermeket, azaz volna, az oktatási biztost pedig minden tizedik általános istanácsadóvá fokozták volna le. A kolai tanulót érint. zömmel a nyilvánosság kizárásával Szakértők szerint a renzajló háttéregyeztetésekről kiszivárgó delkezés azért vet fel alkotinformációk szerint a meglepő mányosan aggályokat, mert javaslat oka az lehetett, hogy az sérti az önkormányzati auoktatási jogok biztosa a jogosulatlanul tonómiát. Jelenleg ugyanis szedett felsőoktatási tandíj kapcsán kétharmados jogszabály, az több befolyásos, a kormányoldallal önkormányzati törvény adja szimpatizáló személy érdekeit is sértette. Minden harmadik iskolát körzetesít meg az önkormányzatoknak azt a jogot, De többen említették lehetséges hogy eldöntsék, kötelező feladataikat mia kormány okként azt is, hogy az oktatási jogok lyen formában (önálló intézményfenntarbiztosának a tavalyi érettségi-, felvételiSzintén alkotmányos aggályokat vet fel tás, társulás, stb.) látja el. botrány kapcsán tett állásfoglalásai nem a módosítás azon eleme, amely szerint Jogosnak tűnő kifogás az is, hogy nem egyeztek a miniszter véleményével, minden olyan iskola, amelynek nincs áll rendelkezésre kellő felkészülési idő, hisszándékaival. (Az Alkotmánybíróság nyolc évfolyama, vagy nyolcévfolyamos zen 2006 szeptemberétől már „ketyeg” a ítélete ugyanakkor az oktatási jogok ugyan, de két egymást követő évben nem két év azoknak a 7-8. évfolyamoknak, ahol biztosának véleményét erősítette meg.). indít hetedik és nyolcadik osztályt, egy az osztálylétszám alacsony. Nyilvánvaló Felmerült az is, hogy a frontvonal nem másik intézmény tagiskolájává válik. Ez ugyanis, hogy a törvény nyár végi hatálya minisztérium és a hivatal között alól rendkívüli esetben csak az OKÉV ad- balépése lehetetlenné teszi, hogy a szephúzódik, hanem egyes országgyűlési hat felmentést. biztosok, azaz „nagy ombudsmanok” Újra kell írni a helyi tanterveket lobbimunkájának eredménye az oktatási jogok biztosa hivatalának A közoktatási törvény módosítása szerint a jelenlegi 40 %-os mértékről megszüntetését célzó javaslat. 50 %-ra emelkedik a nem szakrendszerű oktatásra fordítandó időkeret felső Az Országgyűlés végül a hivatal határa az 5-6. évfolyamon. A módosítás miatt az iskoláknak újra át kell változatlan formában történő dolgozniuk helyi tantervüket, s azt jóvá kell hagyatniuk fenntartójukkal. fenntartása mellett foglalt állást, s Ennél súlyosabb következményt jelent, hogy a jövőben az ezeken az évfolyacsupán a miniszteri jelzőt törölték mokon tanító szaktanárok kötelező óraszámát még nehezebb lesz kitölteni az oktatási jogok miniszteri biztosa – különösen azért, mert eközben a kötelező óraszám is tíz százalékkal nő. elnevezésből. Mindez azt jelenti, A szaktanárok egy része várhatóan utcára kerül, ami kihat a 7-8 évfolyahogy a diákok, pedagógusok, szülők mon zajló szakrendszerű oktatás megszervezésére is. Szakértők szerint az továbbra is segítséget kaphatnak Aáryalacsony óraszámú tantárgyak esetében az évfolyamonként egy osztállyal Tamás Lajos hivatalától, amennyiben működő iskolákban szinte lehetetlen lesz a szakos ellátottságot biztosítani, úgy érzik, oktatással összefüggő jogaik ami középtávon a felső tagozat leépülését eredményezheti ezekben az intézsérültek. ményekben. A kötelező óraszámok változása néhány pedagógus munkakör esetében II. (fogyatékos gyermekek nevelését, oktatást végző intézmények)
2006. szeptember
9
Aktuális
Tudnivalók a 2006/2007 tanév újdonságairól Fontos időpontok • első tanítási nap: 2006. szeptember 1. (péntek) • utolsó tanítási nap: 2007. június 15. (péntek) • a középiskola és a szakiskola befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap: 2007. május 4. A tanítási napok száma 181 nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában a tanítási napok száma 180 nap. Az első félév 2007. január 19-ig tart. A félévi értesítőt 2007. január 26-ig kapják meg a tanulók.
Tanítási szünetek Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 6. (hétfő). A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2006. december 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2007. január 3. (szerda). A tavaszi szünet esetében az utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 11. (szerda). A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel. Ebből egy napról az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 2007. május 30-án rendezik meg a 4., 6., 8., 10. évfolyamos tanulói teljesítményméréseket..
A tanulási kudarcok megelőzése A gyermek eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák igazgatói 2006. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2006. október 30-ig - az OKÉV által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával - jelentik az OKÉV regionális igazgatóságainak az érintett tanulók lét-számát. A vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2006. december 15-ig kell elvégezniük.
Tanítók a felső tagozaton Az általános iskolák ötödik és hatodik évfolyamán 2550 százalékra emelkedett az az időkeret, amelyben a nem
10
szakrendszerű oktatást meg kell szervezni. Az időalapba beszámítható a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete is. Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell így megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség.
Jelentős változás az iskolaszerkezetben Nagyon fontos változás, hogy a 2008/2009 tanévtől megszűnnek a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő önálló általános iskolák. Ezek az iskolák másik iskola tagintézményeként folytathatják tevékenységüket. A fenn-tartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell az ilyen általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok iskolafenntartás nélkül történő meg-oldásáról. A feladat keretében már most, a 2006/2007. tanévtől kezdődően kell vizsgálni azt a kérdést, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni. A tagintézménnyé történő átalakítás a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik, és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott. Amennyiben a helyi önkormányzat a meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyével tovább működtetheti az iskolát. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a megyei közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A továbbműködési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani.
Növekedik jelentősége
az
Országos
Kompetenciamérések
Szigorodtak és következményekkel egészültek ki az intéz-
2006. szeptember
Aktuális ményekre, ill. a fenntartókra háruló feladatok az Országos Kompetenciamérésekkel kapcsolatosan. Az OKÉV minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit, és felhívja a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el egy később kiadandó jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe vételével. Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az OKÉV felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó ehhez pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az OKÉV hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. A 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján kell első ízben felhívni a fenntartó figyelmét, ha intézkedésre van szükség.
A kötelező óraszám emelésének „előjátéka” A pedagógusok kötelező óraszáma a 2007/2008-as tanévtől kezdődően – általában – 10%-kal növekszik. Ennek előkészítéseként már most szeptembertől bizonyos foglalkoztatási szabályok gyökeresen átalakulnak. A 2006/2007-es tanévre vonatkozó rendelkezés szerint abban az esetben, ha arra egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van, a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál – a rendes munkaidőn belül munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül – többet tanítson. Ehhez kapcsolódóan kimondja a törvény azt, hogy az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Külön rögzíti a törvény azt is, hogy óradíj fizetése mellett egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása a pedagógus számára akkor rendelhető el, ha előtte az adott héten a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték. 2006. szeptember 1-jétől a pedagógus kötelező óraszámában végezhető feladatait érintő lényegi különbség az, hogy a kötelező órában végezhető feladatok közül kimaradt „az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások” megtartása, és a gyakorlati oktatásvezető és gyakorlati oktatásvezető-he-
2006. szeptember
lyettes kötelező órájába már nem tartozhat bele a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzése Gyökeresen új elem, hogy a kialakult eddigi gyakorlattal szemben új munkaszervezési módszert vezet be a Törvény. Elvárásként határozza meg a munkáltatóval szemben azt, hogy az irányítása alá tartozó pedagógusok teljesíteni tudják a heti kötelező óraszámuk egy tanítási évre jutó keretét. A tanítási időkeret új fogalom. Jelentősége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg, a fenti tanítási időkeret is két hónapra szól, amelynek megállapítása a következő: A két hónapra eső tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörére megállapított kötelező óraszám egy ötödével. Ezt a személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja távollét napjaira esik. A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret teljesítését, amely azt jelenti, hogy összegezni kell a kötelező órába beszámítható ténylegesen megtartott óráit A törvénymódosítással lehetővé vált egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból csak a már ingyenesen megtartott heti két órát meghaladó többlettanítási órát lehet beszámítani. Óradíj pedig a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár.
Pedagógusok „kirendelése” A Törvény módosítása lehetővé teszi a pedagógusok „kirendelését”. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek a fenntartó által meghatározott időpontig el kell készíteni a pedagógusok kötelezőóra-beosztását, amelyet meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartó és az intézmény-vezetők közösen áttekintik az órabeosztást, és a kirendelés keretében történő foglalkoztatás alkalmazásával biztosítják az ellátatlanul maradt feladatok végrehajtását. A kirendelés ideje egy tanítási évben nem haladhatja meg a 190 tanítási órát, ami mintegy heti öt órának felel meg. A fenti rendelkezés nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy abban az esetben, ha a pedagógus részére a teljes kötelező óraszám nem biztosítható, a hiányzó órákat az azonos fenntartóhoz tartozó másik olyan iskolában teljesítse, ahol a kötelező órák keretében ellátatlan órák keletkeznek. A kirendeléshez nem szükséges a pedagógus hozzájárulása.
11
Ta n u l m á n y
A pedagógusok munkájának értékelése I. A nyár elején kaptam meg véleményezésre az „Egységes közoktatási minőségértékelési (intézményértékelési és tanulói teljesítménymérési) rendszer kialakítása” elnevezésű ágazati szintű dokumentumtervezetet, mely anyag szándékaiban egy központilag irányított három szintű értékelési rendszert vázol. A három szint: ágazati, fenntartói és intézményi. Az anyagban az intézményi szintű önértékelés megnevezett területei : • A pedagógiai/nevelési program értékelése • A tanulás eredményessége • Az érdekeltek elégedettsége • Az intézmény eredményességét befolyásoló körülmények és tevékenységek • Tanulásirányítás, a tanulást támogató intézményi tevékenységek • A pedagógusok munkájának értékelése • Az intézmény szervezeti működése • A fejlesztési terv céljainak megvalósulása Továbbá célként tekinthető megfogalmazás az anyagban: „Definiálni kellene, melyek a szakmai-pedagógiai munka értékelésének lehetséges vagy minimálisan előírt területei” Majd ágazati, illetve miniszteri feladatként fogalmazódik meg: „Határozott igény mutatkozik a pedagógusok teljesítményértékelésének rendszerszerű működtetésére. További fejlesztési, szabályozási feladatot jelenthetne a pedagógusértékelés kötelezettségének megfogalmazása és az intézményi pedagógusértékelési gyakorlat kialakítása, továbbá a teljesítmény elismerését támogató bérelem megerősítése. Az intézmény vezetőjének kevés eszköze van a pedagógusok kiemelkedő teljesítményének tényleges elismerésére, vagy az alulteljesítés szankcionálására.” A fenntartó feladata az intézmény vezetője (vezetése) munkájának értékelése, azaz: • „A vezető tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához és a hatékony működéshez. • A vezetői feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenőrzés, fejlesztés) vizsgálata.” Tehát nagyon komolyan körvonalazódik - az intézményértékelésen túl, és azon belül - a személyek munkájának értékelése. Az egyik legkomolyabb igény a tan-
12
testületekben is a pedagógiai munka folyamatos értékelése. A Gallup Intézettel mintegy 300 iskolában végzett dolgozói elégedettségmérés szerint szinte minden intézményben a legalacsonyabb átlagokat kapták pedagógusoktól a következő állítások: „Tudom, hogy milyen szempontok szerint és milyen módon értékeli a vezetés a munkámat”, „Az utóbbi félévben kaptam visszajelzést a vezetéstől a munkavégzésem színvonalát illetően.” A fent emlegetett dokumentum várható hatásaként nagy mértékben nő majd a verseny az iskolák között. A már elindított tanulói teljesítménymérés kiterjesztése minden tanulóra, az adatok országos indikátorrendszerben kezelése, ennek alapján az alacsony teljesítményű iskolák kiszűrése talán arra fogják ösztönözni az iskolákat, hogy belül, a pedagógusok munkájában keressék a problémák gyökerét. Az utóbbi időben a kapcsolat az iskolai és tanári kar között problematikus. Ennek fő oka az egyre növekvő nyomás, amely a tantestületek létszámának csökkentésével kapcsolatos. A kötelező fenntartói intézményértékelés is tapasztalataink szerint ellenállást vált ki a tanárok részéről. Ezért is nagyon érzékenyek a pedagógusok a teljesítményük mérésével, értékelésével kapcsolatos mindennemű gondolatra, véleményre. Talán éppen ezért szívesen emlegetjük elhárító indokként: a pedagógus teljesítményét nem lehet mérni, értékelni. Az iskolák mindig is próbálkoztak, próbálkoznak a pedagógusok munkájának, teljesítményének megállapításával, de általában óralátogatási szempontsorokig, a pedagógus tanításon kívül vállalt plusz feladatainak felsorolásáig jutnak el (tisztelet a kivételnek). Az iskolai érzékelhető rangsor az iskolavezetés szubjektív megítélésének eredményeként áll elő. Egy-egy ilyen megítélő alkalom általában rontja a tantestületi klímát, a szakmai féltékenység, a megbecsülés hiánya, stb. negatív érzések felerősödéséhez vezet. Nem beszélve a szakszervezetek ilyenkor feltámadó aktivitásáról, a vezetést támadó akcióiról. (Már ha demokratikusan működik egy iskola.) Vannak olyan iskolák, óvodák, ahol már egy viszonylag jól működő értékelési rendszert építettek ki, várjuk jelentkezésüket, a rendszerről való rövid ismertetőjüket, melyet a közös tapasztalatok gyűjteményébe felajánlanak, melyek ötleteket adhatnak másoknak is saját rendszerük kiépítésében.
Magam is – az iskolavezetőként eltöltött 20 év okán – rendelkezem ilyen tapasztalatokkal. Sokféle módszert próbáltunk ki, és lassan sikerült egy – a tantestület számára is elfogadható, elég jól működő értékelési rendszert kiépíteni. Röviden ez is ismertetésre kerül majd, a sorozat részeként. Sorozatunkban a szervezet- és vezetéselméleti szakirodalom alapján áttekintjük a téma elméletét, közben igyekszünk gyakorlati példákkal, tapasztalatokkal kiegészíteni. Szeretnénk segítséget nyújtani az intézményvezetésnek, a nevelőtestületeknek annak megértésében, hogyan lehet egy olyan modellt, rendszert megszerkeszteni az intézményen belül, mely segíti a teljesítmény megállapításának viszonylagos objektivitását, másfelől olyan jelentős forrás, amely mind az értékelő, mind a fejlesztő funkcióin keresztül befolyásolja a pedagógusok teljesítményét.
A teljesítmény és mérése, értékelése Általánosságban is nagymértékben felértékelődött a munkahelyeken a teljesítmény mérése, értékelése. A cégek profitorientáltsága érthető indok a folyamat felerősödéséhez. Ma már számtalan tapasztalat áll rendelkezésre, mely felhasználható a pedagógusok értékelési rendszerének helyi kialakításához. Melyek lehetnek a teljesítmény értékelésének, megbecslésének céljai?
A teljesítmény-értékelés céljai A szervezetek tipikusan két cél elérésére törekszenek akkor, amikor a munkavállalók teljesítményének értékelésével foglalkoznak. Az eredmény alapú értékelés az értékelt személy egy adott időszak alatti teljesítményének elbírálását jelenti. Vagyis a becslési folyamat az értékelés megítélő funkciójához kapcsolódik. A bírálat az értékelt személy teljesítményének a korábban meghatározott célkitűzésekkel vagy a munkaköri követelményekben meghatározott egyéb operatív ismérvekkel történő összehasonlítást követően történik. Az ebben az összefüggésben kialakított becslési, értékelési eredményeket arra a célra használják fel, hogy adminisztratív, igazgatási döntéseket hozzanak a munkavállalókat illetően. Például az arra irányuló erőfeszítések, hogy érdemekre alapozottan díjazzák a munkavállalókat, továbbá az előléptetésekre és az áthelyezésekre vonatkozó döntések olyan információkat kívánnak meg, amelyek a munkavállalók teljesítményének bizonyos
2006. szeptember
Ta n u l m á n y típusú felbecsléséből, értékeléséből származnak. A felbecsléseknek, értékeléseknek ilyen módon történő felhasználása nyilvánvalóan lényeges következményekkel járhat a munkavállaló teljesítményét illetően. Az érdemességre alapozott díjazási rendszer megvalósítása – például – azt feltételezi, hogy a legjobb teljesítménnyel szolgálók kapják a legnagyobb díjazást. Ez a körülmény fontos követelménnyé teszi a mérés pontosságát. A mérés pontosságát illetően elkövetett hiba azzal a következménnyel jár, hogy nem ismerik fel helyesen a legnagyobb teljesítménnyel szolgálókat, és ennek folytán nem ezek kapják a legmagasabb díjazást. Ez nyilvánvalóan hátrányos következményekkel jár a munkavállalók motiváltságát és következőleg a teljesítményüket illetően. A felbecslések, értékelések másik fő célja a fejlődésre gyakorolt hatás, a fejlesztési célú értékelés. Ebben az összefüggésben a felbecsléseknek az a rendeltetésük, hogy előmozdítsák a teljesítménynek vagy a teljesítési potenciálnak javítását közvetlenül azzal a segítséggel, amelyet a munkavállaló részére nyújtanak a javítási és a személyes fejlődési területek felismerésében, megállapításában. A módszer fő célja annak megállapítása, hogy az érintettnek mely irányú ismereteit, készségeit kell fejleszteni. Ezután megfelelő fejlesztési célkitűzéseket kell megállapítani. Ilyenkor az érintettet őszintén és nyíltan kell tájékoztatni, rávezetni személyes hiányosságaira és a teljesítményét gátló tényezőkre. Az ilyen jellegű értékelésnél nagyfokú nyíltságra, az értékelő és az értékelt közötti nagyfokú bizalomra van szükség. A két megközelítési mód megkülönböztethető az alábbi táblázatban foglaltak figyelembevételével is. A táblázatban körülírt két szerep-
kör, a megítélő és fejlesztő, alapvetően nem férnek össze egymással akkor, ha a vezető azokat egyidejűleg tölti be. Jelenleg a közoktatási intézményekben a két funkció tudatos elkülönítése nem jellemző. Ugyanakkor a két szerepkör a felettestől következetlen viselkedést kíván meg a felbecslendő beosztottal való viszonylatában. Csak remélni lehet azt, hogy az értékelő nem kerül majd olyan légkörbe, ahol választania kell a két cél között. Helyes volna a problémával egyenesen és nyíltan úgy szembenézni, hogy két, külön rendszert létesítünk, amelyek külön-külön foglalkoznak a problémák és lehetőségek két, egészen különálló komplexumával. A vezetők általában vonakodnak az értékelési tevékenységtől. Ennek forrása az, hogy az érintett vezetők nem tudják, vajon az értékelés miképpen illeszkedik bele a hatékony személyzeti vezetés, az emberi erőforrás-gazdálkodás egy bizonyos átfogó modelljébe. Az iskolák, óvodák vezetése ilyen szinten általában még nem foglalkozik a pedagógusokkal és egyéb munkavállalókkal. Annak tudása, megismerése, vajon hova illeszkedik be a teljesítmény felbecslés, értékelés és hogyan járul hozzá a munkaerő hatékony felhasználásához, hatékony képzéséhez, valamint képzettségük megfelelő szinten-tartásához, fokozza majd az értékelés használatának gyakoriságát és minőségét. Ezekkel a kérdésekkel is szeretnénk foglalkozni. A munka minősége szempontjából meghatározó az emberek viselkedése a munkahelyen. A teljesítmény-értékelés célja végső soron ennek befolyásolása. A vezető gyakran nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, hogy beillessze a teljesítményértékelést a szervezetben dolgozó emberek viselkedése tudatos be-
A teljesítményértékelés megítélô és fejlesztô szerpeinek összehasonlítása Az értékelés megítélő szerepe
A fejlesztő szerep
A hangsúly
A múltbéli teljeítményen van
Cél
A teljesítmény javítása, hatékonyabb A teljesítmény javítása önképzés és személyzeti és díjazási adminisztráció fejlődés útján útján
Módszer
A felettes szerepe
A jövőbeni teljesítményen van
Különböző minősítő és rangsorolási Egy sor fejlesztési lépés, amelyek eljárások kifejezésre jutnak a célok kitűzése útján megvalósuló vezetésben Elbírálás, értékelés
Tanácsadás, segítés vagy irányítás
folyásolásának eszközrendszerébe. Éppen ezért előfordulhat az, hogy az értékelést csupán az igazgatási, adminisztrációs kezelés egyik olyan eszközének tekintik, amelynek kevés kapcsolata van, vagy semmiféle kapcsolata nincs a szervezetekben tapasztalható emberi viselkedésre vonatkozó alapvető ismeretekkel. Ez azt is jelenti, hogy a vezető esetleg nem tekinti az értékelést a viselkedésváltozás konstruktív eszközének. Pedig már a két fajta értékelő funkció más-más viselkedési jellemzőket erősít fel a szervezetben. Úgy tűnik, hogy az eredményalapú értékelés hangsúlyosabb alkalmazását követő elismerésért vagy jutalmazásért cserébe a beosztottak szolgálatkészségére lehet számítani, a vezető és a beosztott kapcsolatában a vezetői tekintély a meghatározó. A vezetőtől való függés érzése erős. A fejlesztő értékelés során a vezető támogató szerepe erős, szakmai segítőként, mentorként, tanácsadóként működik. A kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatban a vezető több jogosultságot ad beosztottjainak a problémák önálló megoldásában, jelentős a beosztottak autonómiája, fontos szerepet kap az értékelésben az önértékelés. Látjuk tehát, hogy a teljesítmény értékelése, egy működő helyi rendszer kialakítása a vezetőtől nagyfokú tudatosságot igényel. Ehhez szeretnénk a sorozat indításával hozzájárulni. Barlai Róbertné (Folytatása következik)
Szakirodalom: 1. Eugene Mckenna-Nick Beech: Emberi erőforrás menedzsment – Panem Kft, Budapest 1998 2. Vezetéstudományi alkalmazási sorozat (Management Application Series) A sorozat szerkesztője: Alan C. Filey, Wisconsin Egyetem, Madison - L. L. Cummings és Donald P. Schwab: Teljesítmény a szervezetekben 3. Klein Balázs- Klein Sándor: A szervezet lelke – Edge 2000 Kiadó, Budapest 2006 4. Bertie Everard – Geoffrey Morris: Hatékony iskolavezetés – Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged, 2001
A beosztott szerepe Passzív vagy reagáló, gyakran ön- Aktív részvétel - tanulás útján magát védô
2006. szeptember
13
Interjú
Egyre több a segítségre szoruló diák Helyzetelemzés dr. Villányi Lenkével, a XI. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatójával Mellbevágó jelei akkor mutatkoznak annak a felismerésnek, hogy nagyra tartott gyermekünk érzelmi és értelmi érettségéről alkotott képünk nem felel meg a valóságnak, amikor nem óhajtjuk tudomásul venni gyenge tanulmányi eredményét. Nagy kérdés, hogy hány szülőnek és pedagógusnak jut eszébe ilyenkor, hogy a vérszegény teljesítmény oka nem minden esetben a tanuló rossz magatartása vagy lustasága. Dr. Villányi Lenke pszichológus, a XI. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatója két évtizede elemzi munkatársaival az intézményt felkereső, gondokkal küszködő családok életét. - Kikérik-e szívesen a szakemberek véleményét a szülők, vagy inkább kikérik maguknak, hogy beleszóljanak az életükbe, nevelési módszereikbe? - Általában az a tapasztalatunk, hogy az emberek elég nehezen szánják rá magukat arra, hogy pszichológushoz forduljanak. Elvannak a problémáikkal, amíg nagyobb baj nincsen. Kár, mert a megfelelő módszer alkalmazásával a legtöbb esetben látványos eredményeket lehet elérni viszonylag rövid idő alatt. Sok szülő azt hiszi, hogy gyermeke nyilván csökkent értékű, ha fejlesztésre, terápiára kell hurcolnia. Pedig számtalan egyéb oka lehet a gyermek rossz teljesítményének. Az életnek megvan a megfelelő rendje, s ha egy család ezzel a renddel szemben működik, előbb-utóbb bajba kerül. Húsz év alatt a legkülönbözőbb, a család életét negatívan befolyásoló problémával találkoztunk. Talán ez is magyarázza, hogy az elmúlt években nőtt a bizalom irántunk. Egyre szélesedik azoknak a köre, akik a gondjaikkal felkeresnek bennünket. Miniszterek, államtitkárok, kerületi és országgyűlési képviselő gyermekeinek is segítettünk már. Pedig rájuk aztán nem lehet mondani, hogy a szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem kerestek fel fizetős helyeket. - Gyakran éri az a vád a pszichológusokat, hogy elkötelezetten a gyermek pártján állnak, „bomlasztják” a családi és az óvodai, iskolai fegyelmet… - Munkánk során gyakran az derül ki, hogy a gyermek zavart viselkedésének, rossz teljesítményének sokkal mélyebb gyökerei vannak, mint amiért őt lehetne hibáztatni. A túlterhelt pedagógusoknak púp a hátukon egy-egy különleges bánásmódot igénylő diák, a családok jó részének az életében pedig sok a fehér folt, a megmagyarázhatatlannak tűnő, titokzatos dolog, ami azonban meghatározó az események további alakulásában. A család sötét pontja megpecsételi a leszármazottak sorsát. Az érthetőség kedvéért mondok
14
néhány példát. Hitler idejében Németországban feljelentette a feleség a férjét, aki aztán a nácik áldozata lett. Közös fiuk később megölte a saját feleségét, így állt bosszút apja haláláért. Említhetem a több generációs öngyilkosságot egy-egy család-
ban. Vagy azt az esetet, amikor a terapeuta nem érti, hogy miért vannak kapcsolati zavarai, sőt miért szenved krónikus betegségben egy gyermek, amikor kiderül, hogy nagyapja boldogtalan, és az unoka szeretetből „átvállalja” lelki kínjait. Egyegy család tagjai, akár több generáción át addig görgetik a problémáikat, amíg valakinek sikerül megoldania, s ezzel levennie a terhet az utódairól. A mi munkánk lényege az, hogy az egészségét, egyensúlyát vesztett családokat a saját, belső erőik felszabadításával, a rossz érzéseik megszüntetésével újra egyensúlyba hozzuk. A rehabilitációs folyamat során megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a család képes legyen mobilizálni a saját erejét. - Ez a nevelési tanácsadóban végzett rehabilitációs folyamat tehát az egész család rehabilitációját jelenti? - Bár papíron pedagógiai szakszolgálat vagyunk, de a munkánk sokszor bizony a szülők és időnként a nem megfelelő módszereket alkalmazó pedagógusok rehabilitációját is jelenti. Húsz év alatt kerületünk koncentrált pszichológiai műhelyévé vál-
tunk. Ezért tartunk esetmegbeszéléseket a hozzánk tartozó oktatási intézmények pedagógusaival is. - Ha jól értem, akkor minden, a XI. kerület oktatási intézményeit, az itt élő családokat érintő probléma a nevelési tanácsadóhoz tartozik? - Így van. Sőt elvárják tőlünk - ahogyan az orvostól, a pszichológustól, a pedagógustól is elvárják -, hogy a problémákat oldjuk meg, a diszharmóniából varázsoljunk harmóniát. Ennek ellenére sajnos a nevelési tanácsadók száma folyamatosan csökken az országban, pedig ez az a terület, ami feltétlenül további fejlesztéseket igényel. Ehelyett egzisztenciális gondokkal küzdünk, továbbképzésre nincs lehetőségünk. Itt a kerületben mindössze húszan vagyunk ötvenegy oktatási intézményre. Jobbára megszüntették a kerületi ideggondozókat, betegeik közül is sokan tőlünk várnak segítséget. Tragikus mértékben növekszik a fiatalok közt a drog és alkoholfogyasztás, a szerencsejáték szenvedélye, a prostitúció. Az ilyenfajta devianciába sodródott fiatalok családjaira általában jellemző a családon belüli csökkent kohézió, a szegényes kommunikáció, a szülő és a gyerek közti bizalmatlanság és a drasztikus büntetési formák, továbbá gyakoribb a válás, különélés, újraházasodás és a gyászeset. Ennek a tendenciának kiszámíthatatlan a hatása. A legmodernebb eszközökkel, két évtized szakmai tapasztalatai alapján kidolgozott módszereink segítségével minden erőnkkel azon kell munkálkodnunk, hogy az egyre több családot sújtó lelki betegségeket orvosolni tudjuk, a munkahelyi hiányzások számát visszaszorítsuk. Csak így lehetséges, hogy a súlyos és kevésbé súlyos gondokkal küszködő gyermekekből az életet tudatosan vállalni képes, lelkileg érett szülők váljanak. H. Gábor Miklós A XI. kerületi Nevelési Tanácsadó a kerület oktatási, nevelési intézményeinek a vonzáskörzetéből az arra rászorulóknak nyújtja szolgáltatásait. Alapszolgáltatásai ingyenesek. Hatósági jogkörük nincs. Az Ulászló utcai intézményben pszichológiai vizsgálat, gyermekpszichoterápia és fejlesztő, gondozó tevékenység zajlik. A pszichológusok team jelleggel dolgoznak együtt a családgondozókkal, fejlesztőpedagógusokkal és a gyermekpszichiáterrel. Mindenfajta bejelentkezés és segítségkérés önkéntes. A Nevelési Tanácsadó feladatai az iskolaérettségi vizsgálatokkal egészülnek ki.
2006. szeptember
Interjú
Jellemző esetek a XI. kerületi nevelési tanácsadóban Zolit nyugtalan viselkedése, gyakori rendbontásai miatt utalta be az óvoda a Nevelési Tanácsadó pszichológiai vizsgálatára. A pedagógusok tapasztalatai szerint a kisfiú az utóbbi időben gyakran keveredett társaival konfliktusba, a foglalkozásokon nem figyelt, magatartásával a többieket is zavarta. Viszonya egyre feszültebbé vált a gyerekekkel és a pedagógusokkal is, fokozatosan a csoport peremére szorult. A szülőkkel folytatott beszélgetések során „mellékesen” egy titokra derült fény, amely a család életét igen megterhelte, nevezetesen az egyik nagyszülő súlyos betegsége. A család a betegség tényét, noha az orvosi beavatkozások következményeiről a gyermek is meggyőződhetett, igyekezett a kisfiú elől eltitkolni. A titok feloldása segített a kisfiún. A gyermekkori depresszív jellegű lelki állapotokra a felnőttektől eltérően nem a lehangoltság, sokkal inkább a nyugtalanság, szétszórtság jellemző, amely a külső megfigyelő számára engedetlenségnek tűnhet. A szülő és a pedagógusok attitűdjének a megváltozásával Zoli óvodai viselkedése megváltozott, konfliktusai elcsitultak. * Egy kislányát egyedül nevelő anya kereste fel a Nevelési Tanácsadót gyermeke súlyos beilleszkedési problémái miatt, óvodapedagógusai javaslatára. Szerintük még az autizmus sem volt kizárható. Az anya a
2006. szeptember
kezdetektől egyedül kívánta felnevelni gyermekét, ezért minden problémát fokozottan hárított. A pszichológiai vizsgálat eredménye végül is negatív volt, ellenben kiderült, hogy érdemes lenne a kislányt hallásvizsgálatra vinni. Ez a probléma elfogadhatóbb volt az anyuka számára. Nemsokára boldogan telefonált, hogy a hallásgyengeség korrekciója gyökeres változást hozott kislánya viselkedésében, és már sokkal jobban érzi magát az óvodai csoportjában. * Dóri a 36. héten, kis súllyal született, ikertestvére csak fél napig
élt. Csecsemőkorában gyakran kellett mentőt hívni kisebb eszméletvesztései miatt. A kínzó görcsök négy-öt percig is elhúzódtak. Szépen fejlődött, de az óvó nénik azonnal észrevették, hogy nehezen érti és ejti a szavakat, mozgása összerendezetlen, figyelme szétszórt. A szakemberek két éves elmaradást tapasztaltak a különféle részképességek terén, „organikus sérülés” következményeként az akkor négy éves, ép értelmű kislánynál. Dóri anyukája kimaradt a munkából, hogy különféle fejlesztésekre vigye gyermekét. Annak ellenére, hogy kis létszámú osztályban tanult, nehezen ment számára a beszéd, az olvasás, az írás és a számolás. Másodikos volt, rengeteg kudarccal, szorongással a háta mögött, amikor édesanyja megtudta, hogy a XI. kerületi Nevelési Tanácsadóban létezik egy eszköz, a neurofeedback, amely az agyhullámokat képes „megtanítani” helyesen működni. A szülők tíz hónapon át, heti két alkalommal vitték gyermeküket terápiára. Három-négy hónap telt el, amikor a kislány sorozatos elégtelen matematika dolgozatai után megírta az első négyes felmérőjét. Ezt követően már naponta kapta a megerősítő dicséreteket tanáraitól. A gyerek, a szülők és a szakemberek heroikus küzdelme meghozta gyümölcsét. Dóri megkeseredett, befelé forduló személyisége kinyílt, figyelme stabilizálódott, tanulmányi eredményén dicséretesen javítani tudott. (HGM)
15
Iskola a mindennapokban
100 éves a szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola Három évforduló megünneplésére is készültünk 2006 tavaszán: 450 évvel ezelőtt született Tinódi Lantos Sebestyén, iskolánk névadója, 300 éve indult meg Szigetváron az elemi iskolai oktatás, és 100 éve épült fel iskolánk jelenlegi épülete. Az évfordulóra készülve Vas István ny. gimnáziumi igazgató elkészítette az iskola történetét, amely a centenáriumi ünnepségre emlékkönyv formájában jelenik meg. A históriából tudjuk, az 1700as évek elején vannak már utalások arra, hogy folyik katolikus elemi iskolai oktatás Az iskola címere Szigetváron. Az 1729-es, Donsics Mátyás kanonok végezte „visitatio” már megemlíti Roshird Kilián tanító nevét. A Somogy megyei összeírás (1770/71-1773/74-es állapot) adataiból megtudjuk, hogy Szigetváron a tanítás nyelve magyar, német és horvát, az olvasás, írás, számtan mellett tanítottak grammatikát, valamint hittant. 1789-ben szintén készült állami összeírás, miután 2 osztályos normaiskola volt ekkor, nemcsak a tanító nevét tudjuk meg – Chavlik Ignác, aki már 11 éve tanított Szigetváron, - hanem segédtanító is dolgozott – Nagy János. Az összeírás fontos statisztikai adatokat is rögzít: A tanulók száma: I. osztályban 65 fő II. osztályban 40 fő Megismerhetjük a tanulók összetételét is: nemesi származású: 9 polgári származású: 35 köznépi származású: 61 1858/59-ben az állam kötelező „iskolabevallást” írt elő. Ebből megtudjuk, hogy Szigetváron az iskola 3 helyiségből állt, az épület állapotát jónak minősítették. Az oktatási idő naponta 5 óra volt, a tanítás magyar nyelven folyt. A tankötelesek száma tükrözi a város lakosságának a gyarapodását is: fiú: 192, leány: 164, összesen tehát 365 fő. Az 1884/85-ös tanév végén már 421 fő a létszám. A magyar királyi Miniszter úr 1903. évi március 21-én 18.752. szám alatt kelt leiratában közölte, hogy miként hajlandó Szigetvár nagyközség elemi iskoláját az 1904/5. tanévtől kezdve államosítani abban az esetben, ha a község elkötelezi magát
16
a Miniszter által jóváhagyandó terv szerinti iskolaépület emelésére és fenntartására. Az új iskola terveit Baumgarten Sándor budapesti műépítész készítette el. Az épületben 10 tanterem, 3 szoba, konyha és egy kamarából álló szolgálati lakás, valamint a szükséges mellékhelyiségek lettek megtervezve. A munkálatok Az iskola homlokzata 1905 áprilisában kezdődtek el, s 2006. májusában fejeződtek be. A régi iskolaépületet kisdedóvó céljára használták fel a továbbiakban. Az 1906/7. tanévben már 621 tanulója és 9 pedagógusa volt az iskolának. Az első világháborút követő szerb megszállás 3 éve alatt is a város mindent megtett annak érdekében, hogy az iskola zavartalanul működjön. Az 1920-as, 1930-as évek az iskola történetének nyugodt korszakát hozták magukkal. Az 1934/35-ös tanévben már 733 tanuló jár a szigetvári elemi népiskolába. A második világháború utolsó évében az iskolát lefoglalták, hadi kórházat rendeztek be. A tanítás csak 1944 áprilisa végén kezdődhetett meg újra. Szigetváron az általános iskola létrehozása azt jelentette, hogy egyesítették az eddigi népiskolát a polgári iskolával. A polgári iskola kimenő rendszerben fokozatosan megszűnt, az új általános iskolának 3 épülete lett, a régi elemi iskola, az eddigi polgári fiú, és az eddigi polgári leányiskola. 19 osztályban 847 gyerek tanult az általános iskolában. Két kisegítő osztály is létesült 43 tanulóval. A politikai légkör változásai 1948-tól érződnek az iskolában is:
A legrégebbi iskolai csoportkép
2006. szeptember
Iskola a mindennapokban Igazgatóváltás történik, az iskolaév kezdetei Veni Sancte és Iskolánkban 1958-tól ének-zene tagozat is működik, évfoa befejező Te Deum is megszűnt, valamint a tanítás előtti lyamonként egy osztállyal. A két kórus jelentős hazai és nemima. A hitoktatás fakultatív lett. Megalakultak az iskolában zetközi sikereket ért el, s fontos tényezőjévé vált városunk az úttörőcsapatok: a fiúké Petőfi Sándor, a leányoké Zrínyi kulturális életének. Ilona nevét vette fel. Az 1990-es években meg150 tagú iskolai énekkar alakult, s létrejött indult változások elsősorban a sportkör is. az idegen nyelvek tanítását érintették. Ma iskolánkban Az 1950/51. tanév végén a tanulók létaz angol és a német nyelv száma 889 fő volt. s 9 szakkör működött az tanulása között választhatiskolában. nak a tanulók. Az 1993/94. A nevelési értekezleten jelen lévő PM. metanévtől intenzív a számításgyei-tanulmányi felügyelő a következőket technika oktatás, melyhez a jelenti ki: legkorszerűbb feltételek áll„Kihangsúlyozom a ma osztályharcát, nak rendelkezésre. melynek következtében az osztályidegen Az iskola mindig nyitott szülők gyermekei nem lehetnek azonos elvolt a megújulásra: bírálásban a többi gyerekkel.” kipróbálták a Lénárd-módAz 1954/55-ös tanévre már három taszert, az értékközvetítő és giskola is a szigetvári iskolához tartozott: képességfejlesztő iskola, Csertő, Molvány és Zsibót. valamint a humanisztikus Az 1956-os forradalom és szabadságharc kooperatív tanulás programideje alatt a tanítás rendszeresen folyt, a ját. A jelenlegi időszakban vörös csillag levételén és a népköztársasági az összetartó társadalom és címer Kossuth – címerre való cseréjén kívül a kompetencia alapú oktatás más esemény nem történt, bár néhány peprogramja kerül kipróbálásra. dagógust a forradalom leverése után fegyelAz 1991-ben kezdődött Kodály Zoltán látogatásakor mi eljárás alá vontak. délszláv háború idején egy tanÚjjászervezték az úttörőcsapatot, s a világnézeti nevelés is éven át menekült iskolaként is működtünk: a horvátországi előtérbe került, melynek egyik következménye az iskolai hi- Szentlászló és Eszék magyar nemzetiségű és horvát gyerekeit toktatásra járók létszámának csökkenése volt. fogadtuk be. A szentlászlói iskolával azóta is folyamatos a 1959-ben új, 4 tantermes épületszárnnyal bővült az is- kapcsolatunk. Tíz év óta rendszeres az ausztriai Frohnleiten kola, de még ez sem szüntette meg a váltakozó tanítást. Az iskolájával a barátság, illetve a romániai Déva Eminescuépítkezéshez használt felvonulási épületben politechnikai Petőfi Általános Iskolájával. műhelyeket alakítottak ki. Az utóbbi évtized fejlesztései szerények: új hőközpont, önálló könyvtári komplexum, aszfaltozott sportpályák és Az 1963/64. tanévben már 1306 tanulója volt az iskolának játszótér, valamint tankonyha került kialakításra. Iskolánk 38 osztályban. 4 napközis csoport is működött. A zsúfoltság három alapítványa (Szigetvári Közösségi Iskola Alapítvány, problémáját csak az 1976/77-es tanévben sikerült megoldaTehetséges Tanulókért Alapítvány és a Vox Humana Alapítni, ekkor a város lakótelepén új általános iskolát építettek. vány) is tevékenyen segíti gyarapodásunkat. Így a létszám 865 főre csökkent, a tanulócsoportok száma pedig 22-re. Ma iskolánknak 22 tanulócsoportban 572 gyermeke van, s A későbbi bővítés során új napközi otthon, tornaterem és 37 pedagógus foglalkozik velük. újabb 6 tanterem épült. A váltakozó tanítás megszűnt, a felső 2006. május 12-én egész napos programmal emlékezünk a tagozaton szaktantermi rendszert alakítottak ki. megtett 100 éves útra. Reggel ökumenikus istentiszteleten adózunk az elhunyt tanítók, tanárok és egykori tanítványok emlékének, majd a város két temetőjében virágokat helyezünk el a pedagógusok sírjára. A délelőtt folyamán „A népiskolától a XXI. század iskolájáig” címmel szakmai tanácskozást rendezünk. Baráti találkozóra is sor kerül, melynek keretében állandó iskolatörténeti múzeumot avatunk. Este gála keretében mutatkoznak be az egykori és mai híres tanítványok.
Az iskolai kórus elôadása
2006. szeptember
Zárásul álljon itt a 100 éves iskola igazgatóinak névsora: 1877-1912: Herczeg József, 1912-1924: Farkas Gyula, 1924-1927: Zrvierina Teofil, 1927-1933: Herzán A. Cézár, 1933-1945: Makk Aladár, 1945-1949: Horváth Imre, 19501952: Haraszti Pál, 1952-1954: Kovács József, 1954-1956: Jakabos Ibolya, 1956-1957: Koszér Géza, 1957-1964: Mecséri Lajos, 1964-1984: Harmati József, 1984-1991: Bernáth Béláné, 1991-től pedig e sorok írója: Kolics Pál, igazgató.
17
Ta n i n f o r m
Az első Taninform klub Nagykanizsán Taninform klub néven 2006 júniusában új szolgáltatást indítottunk, mely a program gördülékenyebb használatát segíti. A Taninform klub olyan szolgáltatás, mely révén a szoftvert használó intézmények és fenntartóik megismerkedhetnek egymással, a fejlesztőkkel, valamint a Taninform programmal kapcsolatos szolgáltatások irányítóival, vezetőivel. A Klub tagjai eszmecserét folytathatnak a program újításaival
kapcsolatban, és ezeket továbbíthatják a fejlesztők felé. A Taninform klub évente 2 alkalommal szervez plenáris előadásokat. Az előadások és a hozzájuk kapcsolódó plenáris ülések alkalmával lehetőség nyílik a szoftver használatával kapcsolatosan felmerült kérdések megtárgyalására, javaslatok és észrevételek nyilvános megbeszélésére. A klubtagok havi rendszerességgel elektronikus formában Hírlevelet kapnak, amelyből oktatással, tanügyigazgatással, képzésekkel, szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos információkról értesülhetnek. A Taninform klub lehetőségeihez mérten támogatja a klubtagok önszerveződését, valamint időszakos kiadványokkal is hozzájárul a teljes tájékozottság megszerzéséhez és folyamatos szinten tartásához. Az első Taninform klubot 2006. június 8-án Nagykanizsán tartottuk, a Zsigmond Vilmos Szakközépiskolában. A Fenntartó és az intézmények meghívására részt vett ezen a megbeszélésen a Commitment Kft. stratégiai igazgatója, az adatfeltöltés, az ügyfélszolgálat és az adminisztráció vezetője. A klub helyszíne egy iskolai számítógépterem volt. A klub célja az, hogy a nagy szám-
18
ban megjelent intézményi képviselők (melyek között intézményvezetők, iskolatitkárok, rendszergazdák és informatika tanárok is voltak) újból és részletesen megismerkedhessenek a program összetevőivel, felépítésével, és használatához praktikus tanácsokat kaphassanak. Az összejövetel a résztvevők szerint nagyon hasznos volt, hiszen olyan apró trükköket is megismerhettek a program részletes bemutatásán túl, amik nagyban segíti az adatfeltöltéseket, valamint a program egyéb funkcióinak használatát. A Taninform klub programja három részből állt: • Az első részben a Commitment Kft. stratégiai igazgatója, Lénárd Gábor egy általános bemutatót tartott, melyben szó volt a Taninform programhoz kapcsolódó szolgáltatásokról, a szoftver aktuális állásáról és a távlati fejlesztési lehetőségeiről. Bemutatójában kiemelte az adatfeltöltés, adatmigráció fontosságát, valamint emlékeztette az intézményeket arra, hogy a Szoftver segítségével a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűen, gördülékenyen és sokrétűen megvalósíthatók. Megfogalmazta azt az Educatio Kht-s „elvárást”, hogy az intézmények által a 2005-ben költségvetési normatívából beszerzett iskolaadminisztrációs szoftverek segítségével készítsék el az októberi (KIR-STAT) statisztikát, hiszen ezek együttműködnek azzal az elektronikus adatszolgáltatási rendszerrel, melyet a 2006/2007-es tanévben az intézményeknek használniuk kell. • A második részben az ügyfélszolgálat vezetője, Újj Zsolt részletesen ismertette a program használatát, bemutatta az egyes menük jelentését, funkcióinak sokszínűségét, valamint az adatok egymásra épülésének fontosságát és jelentőségét. Az intézmények átfogó képet kaptak az adatfeltöltés lehetséges menetéről, valamint áttekinthették az egyes programrészek kapcsolódását a különböző statisztikák-
hoz. Külön figyelmet szentelt a felhasználók által jelzett problémásabb részekre, így vonva be a hallgatóságot az előadásba, ezáltal egyfajta kötetlenebb hangulatot adva a klubnak. A kérdések alapján a felhasználókat a következő területek érdekelték: a tanulók oktatásszervezéssel kapcsolatos hozzárendelései, a különböző felhasználói fiókok létrehozása és a felhasználói szerepek kialakítása, a felhasználók munkaköri adatainak felvitele és lekérdezése, a tantárgyfelosztás elkészítése. • A klub harmadik részében a megjelent intézmények képviselői tehették fel kötetlen beszélgetés keretében a kérdéseiket a Commitment Kft. munkatársainak, akik pontos, precíz válaszaikkal, humoros előadásmódjukkal magával ragadták a hallgatóság figyelmét. A feltett kérdések között voltak importálással kapcsolatosak, az adminisztrációt és az intézmények által szolgáltatott adatok kezelését érintőek, az ügyfélszolgálat működésére, statisztikai adataira vonatkozóak, de a programmal kapcsolatos apróbb és nagyobb kezelési nehézségek megvitatását szolgálók is. A kötetlen beszélgetés végén az intézmények előadták a fejlesztési javaslataikat, amelyeket a program használata során tapasztaltak, és ígéretet kaptak arra, hogy azok az ötletek, amelyek megvalósíthatók, be fognak kerülni a programba a fejlesztőkkel történt egyeztetés után. A Taninform klub az intézmények elmondása alapján nagyon hasznos volt, hiszen közelebb hozta egymáshoz a két érintett felet, a szoftver forgalmazóit és a felhasználókat.
2006. szeptember
Ta n i n f o r m
Taninform-tananyag A Taninform Iskolaadminisztrációs Szoftver használatához az intézmények számára megküldött útmutató és felhasználói kézikönyv mellett a Taninform-tananyag rovatának létrehozásával további segítséget szeretnénk nyújtani a programot használó kollégák számára. A Taninform-tananyag célja a legfontosabb gyakorlati lépések összefoglalása. A tananyag 1. leckéje az import funkció használatát mutatta be. Az importálás során nagy mennyiségű adatot tudunk a szoftverbe bevinni. Adatok nélkül ugyanis nem az eredeti célkitűzésnek megfelelően használható a Taninform, ezért a programhasználat első lépésének mindenképpen az adatfeltöltésnek kell lennie. Ennek pedig egyik (talán leggyorsabb) módja az import funkció megismerése és használata. A tananyag 2. fejezetében az intézmények számára sok nehézséget okozó tantárgyfelosztás elkészítését mutatjuk be. A tananyag 3. fejezetében, amely az Új Katedra következő számában (október eleje) jelenik meg, végigkövetjük azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az intézmények az októberi statisztikát néhány gombnyomás segítségével el tudják készíteni. 2. lecke Tantárgyfelosztás készítése a Taninform program segítségével A tantárgyfelosztás elkészítéséhez nagyon sok adat felvitelére van szükség, először nézzük meg ezeket az úgynevezett előfeltételeket. Előfeltételek: Személyzeti nyilvántartás: Szakmai képzettség: - a Képesítés fülön megadható „tanító” vagy „tanító speciális képesítéssel” képesítésű pedagógusok minősülnek tanítónak - a Szakképesítés fülön vehetjük fel a pedagógus szakképesítéseit (az itt megadott tantárgyakat taníthatja a 4. évfolyam fölött) Munkaköri adatok: - a Munkakör fülön vehetjük fel a pedagógusok munkaköreit, melyekhez az Órakedvezmény fülön a megadott óraszámnak megfelelő órakedvezményt rendelhetünk (a munkakör és az órakedvezmény felvételénél is fontos a kezdete és vége dátum helyes beállítása) Oktatásszervezés: Tantárgy: - A Tantárgyak menüpont alatt a Tantárgy felvitele fülön vihetők fel a tantárgyak. Az itt felvitt tantárgyakkal dolgozik a rendszer minden további esetben, tehát a tantárgyfelosztás elkészítésénél is. Osztály: - az Osztály fülön vehetőek fel az osztályok, melyeknek „Tanév” mezője határozza meg, hogy melyik tanévre szóló tantárgyfelosztásban fognak szerepelni; az „Évfolyam” mező alapján fogjuk meghatározni, hogy az óratervben szereplő mely tárgyakat kell az adott osztálynak tanulnia - az Osztályhoz tanterv hozzárendelése fülön rendelhetünk az egyes osztályokhoz tanterveket (az osztály megkapja a hozzá rendelt összes tanterv összes óratervéből az évfolyamának megfelelő tárgyakat) - a Csoport hozzárendelése osztályhoz fülön adható meg, hogy az osztálynak egy-egy tanévben milyen egyéb tanulócsoportjai vannak Óraterv: - az Óraterv felvétele fülön adhatjuk meg egy óratervre, hogy mely tantervhez tartozik
2006. szeptember
- az Óraterv kitöltése fülön határozhatjuk meg, hogy az adott óraterv szerint melyik évfolyamokon milyen tantárgyakat milyen heti óraszámban kell tanítani - az Osztály óratervhez rendelése vagy az Óraterv osztályhoz rendelése fülön rendelhetünk az osztályokhoz közvetlenül (nem tanterven keresztül) is óraterv(ek)et (az osztály megkapja a hozzá rendelt összes óratervből az évfolyamának megfelelő tárgyakat) Tanterv: - a Tanterv/Nevelési terv felvitele fülön vehetjük fel az előbbiekben már említett módon használható tanterveket Csoportok: - a Foglalkozás fülön vehetünk fel az óratervben nem, de az adott évi tantárgyfelosztásban adott heti óraszámmal szereplő foglalkozásokat - a többi fülön az osztályokhoz rendelhető különféle típusú csoportokat vehetjük fel Tantárgyfelosztás elkészítése: A kisalkalmazás az Oktatásszervezés -> Tantárgyfelosztás -> Tantárgyfelosztás készítése táblázattal fülön érhető el, miután a legördülő listából kiválasztottuk a tanévet, melynek tantárgyfelosztását szerkeszteni kívánjuk. Felépítése: A tantárgyfelosztás táblázatként jelenik meg, melynek sorfejlécében láthatók a pedagógusok és (szak)képesítéseik, oszlopfejlécében pedig az adott tanév osztályai és a nem óratervi foglalkozások. A fejlécek elemein és a már kiosztott tantárgyakat tartalmazó cellákon pihentetve az egeret egy kis információs ablak ugrik fel, ami az esetlegesen a cellában már nem látható feliratokat mutatja. A táblázat utolsó sora és utolsó oszlopai osztályok illetve tanárok szerinti összesítéseket tartalmaznak, ezen cellák kék színűek, tartalmukat a program automatikusan számolja, a felhasználó által közvetlenül nem módosíthatóak. A táblázat alatt található az ún. kosár, benne az épp kiválasztott osztály óratervében szereplő tantárgyak, természetesen csak azok, melyekhez a megadott évfolyam egyezik az osztály évfolyamával. Minden tantárgyhoz látható az óratervben előírt óraszám, a még kiosztható óraszám, valamint a tantárgy neve után zárójelben a „mozgatható” óraszám (ami egyszerűbb esetekben megegyezik a kiosztható óraszámmal).
19
Ta n i n f o r m
Tantárgyak kiosztása a pedagógusoknak: Osztályt a bal egérgomb egyszeri, az osztály oszlopában (vagy fejlécében) történő megnyomásával jelölhetünk ki. Miután kijelöltük az osztályt, az óratervében szereplő tantárgyakat egyszerűen a bal egérgomb nyomvatartása mellett a táblázatba húzhatjuk. Az egyes tantárgyak csak az osztály évfolyamának és a pedagógus képesítésének megfelelő cellákba helyezhetők, ezek a cellák a mozgatás ideje alatt zöld színre váltanak. A jogszabály szerint 1-4. évfolyamokon csak tanítók taníthatnak (kivéve az angol, technika, testnevelés, rajz és informatika tárgyakat), 5-6. évfolyamokon tanítók és megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógusok, 6. évfolyam fölött pedig csak megfelelő szakképesítéssel bíró pedagógusok. Óraszám és túlóra beállítása: A kiosztott tantárgyat tartalmazó cellán jobb egérgombbal kattintva a felugró menü első két pontjában állítható be, hogy a pedagógus az adott tárgyat hány órában tanítja az adott osztálynak (vagy csoportnak), illetve ebből az óraszámból mennyi a túlóra. Ezek a beállítások természetesen hatással vannak az összegző oszlopokra és sorra. Csoportbontás: A jobb gombra felugró menü harmadik, „Bontás” ill. „Bontás törlése” feliratú pontjai a csoportbontások beállítására szolgálnak. A „Bontás” menüpont csak akkor jelenik meg, ha vannak az osztályhoz rendelt csoportok az adott tanévre és a kijelölt kiosztott tantárgy még nem bontott, azaz nem az osztály egy csoportjának van kiosztva, hanem magának az osztálynak. Értelemszerűen a „Bontás törlése” menüpont akkor jelenik meg, ha a tantárgyat az osztály egy csoportjának osztottuk ki. A bontás azt jelenti, hogy az adott tantárgyat az adott tanár nem egy osztálynak tartja, hanem egy tanulócsoportnak, amely egy vagy több osztály tanulóiból áll össze. Ennek megfelelően bontáskor a kiosztott tantárgy megjelenik a tanulócsoportban érintett többi osztály oszlopában is, így növekszik (növekedhet) az osztályoknak kiosztott óraszám, míg a pedagógus összóraszáma természetesen nem változik. Az egyes osztályoknak adott tantárgyból kiosztott óraszám
20
kiszámítása a csoportbontás miatt nem teljesen egyértelmű feladat, és a Taninformban jelenleg alkalmazott módszer (ezt a későbbiekben írom le) esetén megtörténhet, hogy bontás törlésekor is növekszik az egyik érintett osztálynak kiosztott óraszám. Ezért mind bontáskor, mind bontás törlésekor előfordulhat, hogy a kiosztott óraszámok valamelyik érintett osztálynál túllépnék az óratervben előírt óraszámot, ezért a művelet nem engedélyezhető. Ezeket az eseteket a menüpontok piros színe jelzi. Adott osztálynak adott tantárgyból kiosztott óraszám kiszámítása a Taninformban a következőképpen történik. Vegyük az osztálynak bontás nélkül kiosztott órák számát (természetesen az adott tárgyból) és ehhez adjuk hozzá az osztály tanulócsoportjainak (bontásban) kiosztott órák számának maximumát (tehát azt az óraszámot, amennyivel a tanulócsoportok közül legtöbb óraszámmal rendelkező tanulócsoport bír). Tantárgyak kiosztásának törlése: A jobb oldali egérgombra felugró menü „Eltávolítás” pontjával törölhetjük a tantárgyak kiosztását. Ha egy bontásban kiosztott tantárgyat törlünk, akkor az természetesen az összes érintett osztály oszlopából el fog tűnni. Összegző sor és oszlopok: Az összegző sor utolsó 4 cellája a pedagógusokra összegző oszlopokat összegzi, így az ottani mennyiségek a pedagógusok összesített óraszámát mutatják, nem pedig az osztályok összesített óraszámát (azaz függőlegesen összegeznek és nem vízszintesen). A csoportbontások miatt ugyanis előfordulhat, hogy a két összeg nem egyezik. Példa a használatra: Egy osztály óratervében 3 angol óra szerepel, az osztály azonban két csoportban (kezdő, haladó) tanul angolt. 1. lépés: behúzzuk a 3 angol órát az egyik pedagógushoz 2. lépés: a „Bontás” menüponttal a kiosztott 3 órát a kezdő angol csoporthoz rendeljük 3. lépés: behúzunk 0 angol órát egy másik pedagógushoz (vagy akár ugyanahhoz) 4. lépés: a „Bontás” menüponttal a kiosztott 0 órát a haladó angol csoporthoz rendeljük 5. lépés: ezután már növelhető a haladó csoportnak kiosztott óraszám 3-ra Javaslat: Mentsen legalább 10 percenként! Ez nagyon fontos, az Ön munkáját könnyíti meg. Egy áramszünet bármikor bekövetkezhet, így nem veszik el egy félnapos munkája! Reméljük, sikerült a fentiekben ismertetett leírás segítségével és a Tantárgyfelosztás elkészítése nem fog a továbbiakban gondot okozni Önöknek. Újj Zsolt
2006. szeptember
Beszámoló
Tanévnyitó konferencia a Móriczban A Nemzeti Tankönyvkiadó idén nyolcadik alkalommal rendezte meg tanévnyitó konferenciáját a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Budapesten. A rendezvény a korábbi évekhez hasonlóan nagy népszerűségnek örvendett. A teltházas Aulában tartott plenáris ülés után a tanárok tantárgy és korcsoportok szerinti szekcióüléseken vehettek részt. Az idei előadók többek közt az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem docensei, tanárai voltak. A rendezvény egyik szervezőjének elmondása szerint a konferencián idén több mint ötszázan vettek részt, de volt olyan esztendő is, mikor nyolcszáz pedagóguskolléga volt kíváncsi az eseményre. A konferenciát a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója, Jókai István nyitotta meg. Előadásában a következő tanévről és a kiadó legújabb kiadványairól beszélt. Mint hangsúlyozta, a tanév várhatóan nehezebb lesz a tavalyinál, hiszen megnövekedett terhek hárulnak majd a pedagógusokra. Előadásában kitért rá, hogy várhatóan tankönyveik ára nem emelkedik az év során, beszéde végén pedig kitartást és sok türelmet kívánt a következő tanítási évre. A délelőtti előadásokat dr. Farkas Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium átszervezésekért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg. Személyes hangvételű előadásában hangsúlyozta, a létrejött minisztérium igen sokrétű feladatokat lát el a kulturális örökségvédelemtől a digitális tananyagfejlesztésig. A minisztériumi háttérintézmények átszervezéséről és azok komplexitásáról sokat elárult, hogy a biztos asszony a létrejövő és megszűnő intézmények felsorolása közben sokszor a résztvevők segítségét kérte egy-egy háttérintézmény rövidítésének feloldásához és megnevezéséhez. Csak példaként emelem
Tankönyvmustra
2006. szeptember
Hallgatóság a konferencián ki, hogy a létrejövő Oktatási Hivatal fog ezentúl a tanulmányi versenyekkel foglalkozni, az OKI pedig a Nemzeti fejlesztési tervvel. /Az átszervezésekről egy későbbi Fogalomtárban részletesen beszámolunk.szerk. / Mint mondta a tanév nehéz lesz. Az anyagi források ezentúl igazgatási feladatokhoz és a szakmai szolgáltatásokhoz lesznek hozzárendelve. Továbbra is megmarad viszont az Útravaló, a Világnyelv és az Infrastrukturális fejlesztési program. Végezetül a kollégáknak azt kívánta, hogy idén is találjanak örömet munkájukban, a következő generációk nevelésében. A konferencia szünetében elkapott beszélgetés-foszlányok kivétel nélkül a pedagógusi pálya szépségeiről és nehézségeiről szóltak. Egy hölgy azt mondta: érv a tanítás mellett a nyári szabadság és a társaság, ám a kevés pénz és a munka nehézsége elrettenti attól, hogy visszatérjen a pedagógusi pályára. Volt kolléganőjével beszélgetve azt is elmondta, hogy sokkal felelősségteljesebb és nehezebb ma a gyermekek oktatása, mint 20 vagy akár 10 esztendővel ezelőtt. A délelőtti előadások második részében Kojanitz Lászlót, a Tankönyvkutató Intézet igazgatóját hallgatták meg
a résztvevők. Az előadó szerint a tankönyveknek kulcsszerepe van a közoktatás tartalmának és módszereinek megújításában. Mint mondta a nemzetközi kutatások és a hazai tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy egy jó tankönyv megjelenése a piacon nagyobb hatással van az iskolai gyakorlatra, mint a pedagógus-továbbképzések. A tankönyvfejlesztések legfontosabb feladatának az ismeretátadás és a képességfejlesztés integrációjához, a hatékony olvasási és tanulási stratégiák kialakításához és a tartalomba ágyazott gondolkodásfejlesztéshez szükséges feltételek megteremtését tartotta. Fontos az is, hogy a tankönyv jól alkalmazható értelmezési kereteket és megbízható referenciatudást adjon a fiataloknak a napjainkban rájuk zúduló információáradatban való eligazodáshoz. Előadásában példaként a fényképekkel kapcsolatos kritikai attitűd kialakítását említette a történelemórákon. Ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen a tanárokban tudatosulnia kell a feladat fontosságának, szükséges továbbá, hogy a tanárok tudjanak ilyen jellegű feladatokat adni a tanulóknak a tanórákon. Minkét feltétel megvalósulását elősegítheti egy jó történelemtankönyv. Kojanitz szerint sok-sok ehhez hasonló pedagógiai feladat értelmes megoldásán múlik a közoktatás korszerűsítésének sikere. A Tankönyvkutató Intézet összehasonlító vizsgálatokkal igyekszik folya-matosan visszejelzést adni a tankönyvek minőségének alakulásáról. Vizsgálataik közül a konferencián Kojanitz László azt
21
Beszámoló az elemzést emelte ki, mely a 70-es, 80as, 90-es és a 2000-es évek tankönyveit hasonlította össze irodalomból, nyelvtanból, matematikából, kémiából, fizikából, természetismeretből és történelemből. A vizsgálatból kiderült, hogy a 78-as tanterv bevezetése után a tankönyvek minősége egyértelműen javult, ám aztán a 90-es években a színvonal inkább stagnált, sőt bizonyos tantárgyak esetében és az érthetőség szempontjából inkább romlott. A 2000 után kiadott könyvek esetében megint javuló tendencia észlelhető. A taníthatóság és a tanulhatóság feltételeire újra jobban odafigyelnek a kiadók, és az ismeretanyag mennyisége is némileg csökkent a 90-es évek túlzásaihoz képest. Az új pedagógiai alapelvek és módszerek adaptálása terén azonban nem történt lényeges áttörés. Ma is a 80-as években elterjedt paradigmák hatják át a tankönyvek tartalmát és didaktikai eszközeit. Befejezésül az előadó azt hangsúlyozta, hogy a megújulás szempontjából kiemelten fontos, hogy a pedagógusok kellő felkészültséggel és információkkal rendelkezzenek a legjobb minőségű tankönyvek kiválasztásához. A Tankönyvkutató Intézet ehhez igyekszik minél több segítséget adni. Például azzal, hogy minden eddigi vizsgálatuk és publikációjuk megtalálható honlapjukon, a www.tankonyvkutato.hu oldalon. A konferencián a plenáris és szekcióülések meghallgatásán túl lehetőség volt szakmai eszmecserére és a Nemzeti Tankönyvkiadó legújabb kiadványainak megvásárlására is. A konferencia valamennyi résztvevője az érdekes előadásokon túl tanári zsebkönyvvel és több nemzeti tankönyvkiadós újdonsággal gazdagodott Két új kiadvány, a szeptember 14-től a mozikban vetített MansKalendárium feld Péter életét bemutató film forgatókönyv és az 56os forradalom 50. évfordulójára megjelent tankönyv. Szerzőik Szerencsés Károly és Földesi Margit a konferencia szünetében dedikáltak. Reméljük, a jövő évi tanévnyitó konferenciára még több érdeklődő pedagógus látogat majd el. (usagi)
22
A tizenharmadik havi juttatás és a pótlékok helyébe jöhet a teljesítmény elismerése Egy, a napokban felreppent, s több a nem rendszeres juttatások (jutalom, napilap által ismertetett elképzelés szerint kitüntetések) - is beolvasztanák a a tizenharmadik havi bér, a nyelv- és a bérkeretbe. A munkaanyag szerint meggépkocsivezetői pótlék megszüntetése maradnának viszont azok a juttatások, adhatja az alapját az új, teljesítmény- amelyek a versenyszférában alkalmazott alapú közalkalmazotti bérrendszernek. cafeteria-rendszerek sajátjai is Az eddig pluszjuttatásokra fordított lehetnének - ilyen például a ruhapénz és pénzt azok kaphatják, akik jól vagy az étkezési hozzájárulás. Tervek szerint jobban dolgoznak. Az elismerés nélkül szűkítenék a vezetői és tiszti állományt, viszont csökken a jövedelem. Rövid a főtisztviselői és központi tiszti kar távon a legnagyobb érvágás teljes megszüntetése valószínűleg a közszolgák pedig egymilliárdos tizenharmadik havi megtakarítást bérének megszüntetése hozhatna már 2007lesz, de valószínűleg ben. a nyelv- és gépkocsiA közszolgálatban vezetői pótlék kiiktatása dolgozók – a következő is sokaknak fáj majd a két évre egyébként két évre befagyasztott befagyasztott – bérük alapbérek mellett. Ezek legfeljebb 5 százalékát lehetnek a közszféra új kaphatják majd létszám- és bérgazdálkodási meg teljesítményük rendszerének első, a díjazásaként. Ennek pénztárcákat is jelentősen formája a tervezet érintő lépései 2007szerint béremelés ben, mint azt írta a Draskovics Tibor lehet, ami határozott Népszabadság és az időre is szólhat. A határozott időre Index. Bár a teljesítményalapon szóló béremelés egyébként új vívmánya differenciált bértömeg-gazdálkodás lenne a magyar közszolgálatnak: ilyet csak 2008-tól lép életbe, már 2007-ben akkor kaphatna valaki, ha szezonális megtisztítanák az állam- és közigazgatás vagy ad hoc jelleggel végezne munkát. A illetménygazdálkodását számos nem munkaanyag kitér a különböző juttatási kívánt, illetve nem a teljesítményelvet keretek mértékére: keresetkiegészítésre tükröző, ugyanakkor költséges elemtől. a közalkalmazottak esetében a teljes A teljesítménymérésen és értékelésen bérkeret 2 százaléka különítendő alapuló díjazáshoz viszont pluszforrásra majd el kötelezően, ám ez felmehet 5 van szükség. Minthogy az illetményalap százalékig. és a közalkalmazotti bértábla nem Draskovics Tibor szerint a kabinet változik, a forrást a mai, a teljesítményhez célja olyan foglalkoztatási szabályokat nem kötődő juttatások lefaragásával, kialakítani a közszférában, amelyek a pontosabban: a bértömegbe való mérhető teljesítmény alapján határozzák beépítésével lehet előteremteni. A meg a jövedelmeket. Hogy az új megszűnő juttatások összege így nem rendszernek mi lesz a forrása, még nem vész el, csupán más elvek alapján és dőlt el. A tizenharmadik havi illetmény más módon kerül a közalkalmazottak elvonását illető újságírói kérdésre pénztárcáiba. Ily módon már jövőre annyit mondott: a javaslatoknak is szűkítenék a pótlékok körét: ennek alkotmányosnak kell lenniük. Vagyis: a Népszabadság szerkesztőségének ha végül javasolják a tizenharmadik birtokába jutott dokumentum szerint a havi juttatás általános jellegének nyelvpótlék és a gépkocsivezetői pótlék megszüntetését, az biztos, hogy az esne áldozatul. Szóba kerül az utazási intézkedésnek nem visszamenőleges kedvezmény és a versenyszférában lesz a hatálya, így a 2006. után járó engedélyezettnél több szabadnap is, pluszpénzt még a hagyományos mint olyan előnyök, amelyekről esetleg rendben osztják el. le kell majd mondani. Megszűnne a (eo) tizenharmadik havi bér is, és a személyi juttatások egy részét - ilyenek például
2006. szeptember
Beszámoló
Bemutatjuk Cseténé May Zsuzsannát, Az év pedagógusa-díj nyertesét A Magyar Nevelőtanárok Egyesülete, az ország egyik legtekintélyesebb szakmai pedagógusszervezete, az idei évben is átadta hagyományos GRADUS – Az év pedagógusa-díját. A díjat a szabályzat szerint olyan pedagógus kaphatja, aki szakmai munkájával, oktatási, nevelési módszereivel, a diákok lelki, szellemi illetve tanulmányi fejlődésében játszott szerepével kiemelkedik a tanári testületből. A díjra egy-egy iskola közössége jelölhet, az adott tanár nem tud jelöléséről, nem csoda hát, hogy az idei díjazottat igencsak meglepte, mikor meghívást kapott a Toldy Ferenc Gimnáziumba, díjátadóra. Cseténé May Zsuzsanna a mohácsi Brodarics István Általános Iskola biológiatechnika szakos tanárával, a Gradus-díj új birtokosával Endrődy Orsolya beszélget. – Hogyan szerzett tudomást díjáról? – A díjról nem tudtam, nagy meglepetés és boldogság volt számomra, amikor az évzárón az igazgatónő kihívott az /iskola által készített/ oklevél és a virágcsokor átvételére. – Mit gondol, miért jelölte Önt az igazgatója? – Úgy gondolom, a munkám elismeréseként javasolt a díjra. Iskolámban több gyermekközpontú újítást kezdeményeztem és dolgoztam ki. pl. háztartástan bevezetése, tárgyi feltételek megteremtése, tankonyha természetesen pályázatok segítségével. Évről évre meghirdetem a tanulóink számára a virágkötészeti és főzőversenyt. Minden évben a harmadik és a hatodik osztályos tanulók számára megszervezem az erdei iskolát Sikondán. Rendszeresen pályázatokkal segítem, hogy minden tanuló – így a hátrányos helyzetben lévők is – eljuthasson az 5 napos táborba. Komolyan törődöm iskolánk környezetvédelmi nevelésével, környezetével. Minden évben Budapesten részt veszek tanulóinkkal az Országos Környezetvédelmi konferencián. Fásítási pályázattal segítettem iskolánk környezetének szebbé tételét. Elsőként csatlakoztam az OM által meghirdetett Útravaló Ösztöndíj pályázat programjához. Versenyeken, vetélkedőkön veszek részt, melyre nagy lelkiismeretességgel készítem fel iskolánk tanulóit. Pl. vöröskeresztes vetélkedő, környezetvédelmi vetélkedő, Bevetés Próba, melyet a Magyar Honvédség szervez minden évben. Hermann Ottó Országos és Megyei Biológia verseny, elsősegélynyújtó verseny, Madarak és Fák Napja verseny, Tojásfestő verseny, Informatikai verseny és nagyon sok levelezős verseny.
– Hogyan és mikor kezdett tanítani? – Általános iskolámat Bólyban végeztem, majd a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában végeztem gyors-gépíró szakon 1979-ben. Érettségi után 1984-ben felvételiztem a JPTE tanárképző szakára. Biológia-technika szakon végeztem. Pedagóguspályafutásomat az Újmohácsi Általános Iskolában kezdtem, majd fél év múlva kerültem a Brodarics István Általános Iskolába. 20 éve vagyok tagja a tantestületnek. Ezalatt a 20 év alatt több továbbképzésen is részt vettem (BASIC programozás, OKJ számítástechnikai tanfolyam, Életvezetési ismeretek stb). 1994-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán környezetvédelmi szakon szereztem tanúsítványt. 1995-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatás-vezetői oklevelet szereztem, majd 2002-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem pedagógia szakán egyetemi végzettséget szereztem. 2004-ben a Budapesti Testnevelési Főiskolán tenisz szakedzői diplomát szereztem. 8 éve az iskolavezetés tagja vagyok, voltam DÖK vezető, pedagógia munkaközösség-vezető. Jelenleg a reál munkaközösség vezetője vagyok, és osztályfőnök egy 34 fős osztályban; biológiát, technikát, informatikát és etikát tanítok iskolámban. Mindezek mellett teniszt is oktatok. – Mit tud a Gradus-díjról, és mit jelent az Ön számára? A Gradus – Az év pedagógusa-díjról most hallottam először, azóta már az Interneten tájékozódtam. Nagyon örültem, hogy rám gondolt az iskolavezetés, nagyon boldog voltam, talán életem legszebb pillanata volt. A díjhoz nagyon sokan gratuláltak: kollégáim és Mohács város lakói is, mivel a városi újságban megjelent egy cikk, a városba menet megszólítottak az ismerősök, és gratuláltak. Mivel nagyon sok gyereket tanítottam már, nagyon sok ismerősöm van a városban. Nagyon jólesett a gratulációjuk.
Felfrissült Új Katedra 2004-ben, miután a Commitment Kft. átvette lapunk kiadását, a változások nem csak az arculatban voltak tetten érhetőek. A modern kor követelményeinek megfelelően újságunk az Interneten is helyet kapott, megszületett az Új Katedra webes kiadása, a www.ujkatedra.hu. A portál elsődleges célja a közoktatást érintő hírek megjelentetése volt, továbbá az oldalra folyamatosan felkerültek a nyomtatásban megjelenő digitális változatai, segítve, hogy minél szélesebb réteg hozzáférhessen az Új Katedrában megjelenő cikkekhez, interjúkhoz, beszámolókhoz. A kialakítástól eltelt két év azonban nem múlt el nyomtalanul a lap felett, egyre inkább úgy éreztük, oldalunk rejt még magában eddig fel nem tárt lehetőségeket, így az idei nyár során a megújulás mellett tettük le a voksunkat. Az első komolyabb lépések már megtörténtek, a megjelenítést illető ráncfelvarrások már most megfigyelhetőek, ám a fejlődés nem áll meg a külcsín igazgatásával. Portálunk megtartotta eredeti profilját, így most is igyekszünk a pedagógustársadalmat leginkább érintő hírekkel jelentkezni, és továbbra is elérhetőek egyes számaink, sőt, a letölthető lapok száma egyre növekszik, arra törekszünk, hogy minden egyes évfolyamot elérhetővé tegyünk az olvasók számára. De célunk nem csupán a régi szolgáltatások bővítése. Oldalunkon igyekszünk elhelyezni minden a lapot érintő hasznos információt, szorgalmazzuk az olvasóinkkal való folyamatos kapcsolattartást és, hogy bővítsük webes oldalunk hasznos tartalmait. A jövőben igyekszünk minden, a lappal kapcsolatos információt első kézből megosztani olvasóinkkal és az érdeklődésre számot tartó anyagokkal bővíteni az online kínálatot. A portál tartalma éppen ezért nagyban függ az olvasóinktól is, attól, hogy mit olvasnának szívesen az Új Katedra digitális oldalain. Ezért fontos nekünk, hogy megosszák velünk véleményüket, hogy egy olyan internetes oldalt alakíthassunk ki, amely olyan kérdésekkel és témákkal foglalkozik, amelyek foglalkoztatják az olvasókat. Várjuk véleményüket, észrevételeiket, ötleteiket, szerkesztőségünk a következő címen fogadja e-mail-jeiket:
[email protected].
2006. szeptember
23
Fesztiválmustra
Pedagógus-Sziget Mit tegyünk, ha mindenképpen ki akarnak menni?
Ne féljünk tehát a Szigettől: bőven vannak olyan programok, amelyek nem zavarnak meg egy serdülőt morális fejlődésében. Ha közeleg a fesztivál, nézzük végig a programfüzetet, és nyugodt szívvel ajánljuk nekik az efféléket - különben könnyen lehet, hogy ők előbb fogják nekünk ajánlani. ***
Vége a nyárnak, és nemsokára indul az Új Katedra zenei rovata. Mi másról lehetne írni, Öcsémmel a szigeten mint a Szigetről? Egy 26 éves lány feljegyzései Tetszik vagy sem, Évek óta ki szeretett volna jönni az öcsém a szigetre, de idén ez a fesztivál először gondoltuk Anyuval, hogy megérett rá - tizenöt éves. egy reális létező, Felajánlottam neki a lehetőséget. megingathatatlan Meglepődtem - nem annyira készült rá, mint amennyire üzleti és törvényvártam, nekem ennyi idős koromban nagyon jól esett volna, es alapokkal; és hogyha valaki kivisz. Ő nem izgatta magát, még indulás előtt légypapírként is húzta az időt, egy számítógépes játékkal játszott. Leginkább a vonzza a fiatalokat, Tankcsapda érdekelte, nem a Sziget. köztük nagyon A koncertet azért élvezte. Énekelte a számokat, és ugrált a sok középiskolást, tömegben, otthon mindig introvertált volt, nem gondoltam, hiszen minden hogy táncolni fogom látni. Én nehezen bírtam elviselni a elvárást és köteleszúzós basszust, a dübörgős dobokat, az üvöltést, de 10-12 éves séget ellenpontoz. gyerekeket láttam, akik a szüleik nyakában csápoltak - családias Olyan helyszíneket hangulat volt. kerestem ezért, Aztán próbáltam elvinni máshová, a Civil Faluba, koncertekre, amelyek azt bizonyítják, ha el is engedünk egy tizenévest a de nem nagyon érdekelte. Nyűgös lett. fesztiválra, nem törvényszerű, hogy csonkolt lábú heroinistaként Arra számítottam, hogy majd vissza kell fogni, de a Sziget látjuk viszont. dekadenciájától egyszerűen az érdektelenség óvta meg. Mint mindig, idén is a Romasátor volt a fesztivál Vajon ez jobb? legszínvonalasabb helyszíne - pontos kezdések, jó hangosítás, és a lényeg: remek zene. A kedvencem a Les doigts des hommes *** ('A férfiak ujjai') volt, ahogy a név is sugallja, a felállás korai, európai, virtuóz gitár-dzsesszt játszik django módra, amelyre !Deladap - Dela Paji dédapáink táncoltak dédanyáinkkal; a trió minket is alaposan Ajánló megmozgatott. Láthattunk autentikus flamencót, közép-európai A !Deladap zenekar neve előtt tanácstalanul állunk. Hogy kell cigány-folkot, közel-keleti, indiai előadókat, ami a közös volt kiejteni egy szót, aminek az elején egy felkiáltójel van? Zenéjük bennük, hogy mindannyian megtáncoltatták a közönséget, és azonban feloldja a tipográfiai diszkomfortot. Róluk írni duplán bármelyik koncertet leadhatták volna a MEZZO-n vagy a Duna aktuális: a Szigeten nagysikerű koncertet adtak, CD-jük pedig tévén - olyan csatornákon, amelyektől nem féltjük neveltjeinket. nemrég jelent meg Dela Paji címmel. A jazzsátor idén végre ugyancsak élvezhető volt: a Művészetek Az album tartalmában száz százalékig mulatós zene, de ahogy Palotája szervezésében figyelmet fordítottak arra, hogy a színpadon össze van szerelve, az maga a posztmodern. Amíg nem írtam megforduló hangszereket hallani lehessen, ne csak a rockosan zenekritikát, nem gondoltam volna, hogy milyen nehéz elkerülni betorzuló dobokat. A nevezett instrumentumokat egyébként a „zenéjükben tökéletes ötvözetet ad a legkülönbözőbb zenei Magyarország legjobb zenészei szólaltatták meg, néhány külföldi hagyományok keveréke" mondatot, zenésszel (Gary Willis, Joe McPhee de ezúttal ez nem megoldható. Trio X, Campagnie des Musiques á A So Shunes R'N'B-je, a Le Shin bossa Ouir) novája, a Spain e Blaka flamencója, a A pedagógusszív számára a vissza-vissza térő autentikus középlegmegnyugtatóbb helyszín azonban európai cigányzene, egy csipetnyi az Octopus - itt az ember valóban magyar nóta, a hangszerelés és az a hivatalos kultúrával találkozik, énekhangok változékonysága, és tánccal, kiállítással, installációkkal, ezernyi más ok miatt a Dela Paji akár intermédia-projektekkel stb. A egy kesze-kusza szénakazal lehetne, de legkellemesebb hely maga az Octopusmiközben ezt hallgatom, egy pillanatra sátor, ahol kényelmes fotelekből sem rendül meg a hitem abban, nézhetjük végig a megnyugtató hogy ugyanazt a zenekart, ugyanazt koncerteket, melyek közé meglepő az albumot hallgatom. És ennek a módon egy iskolai ütőszenekar is kijelentésnek a dícséret-értékét nem is becsúszott. A sátor mellett volt látható értheti igazán, aki nem hallgatta még a Sziget egyértelműen leglátványosabb végig a !Deladap új albumát. Már látványossága: a Transe-Express majd csak ezért is érdemes. egy órás performansza óriási dobokkal Sziget - Luminárium (Fotó: Molnár László) és repülő operaénekesekkel. (já)
24
2006. szeptember
Fesztiválmustra
Idén 17. alkalommal: Bálványosi Nyári Egyetem Idén nyáron tizenhetedik alkalommal rendezték meg a Bálványosi Nyári Egyetemet Erdélyben. Barátaimmal úgy döntöttünk, meglátogatjuk a nagyhírű hargitai fesztivált. Mint talán ismeretes, errefelé a koncertek és egyéb kulturális események mellett politikai elemzéseket, beszédeket is hallhatunk, ezért arra voltam kíváncsi, hány fiatalt érdekel idén egy ilyen megmozdulás. Igyekeztem minél több helyszínen megfordulni, beleszagolva a friss havasi levegőbe. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy az egyetem második napjától többezer erdélyi és anyaországi fiatal együtt hallgatta az előadásokat. Esténként koncerteken kapcsolódtunk ki, a fesztivált ilyenkor román diákok is előszeretettel látogatják, hisz kedvenc hazai együtteseik is fellépnek olyan magyar hírességek mellett mint Demjén Ferenc vagy a Karthago.
az internetes újságokban rejlő lehetőségekig sok közülük teltházas volt. A táborban több napot időzött az index, az erdely.ma és a transindex. ro főszerkesztője is. Nagyon érdekes vita bontakozott ki köztük arról, hogy az internetes
A programok napközben több helyszínen, sátrakban zajlanak. A fősátor legizgalmasabb előadása a Magyarország és Románia viszonyát elemzô volt, melyen több román és magyar parlamenti illetve európai képviselő vitázott egymással. Többszáz fiatal volt képes felkelni, hogy meghallgassa. A tábor egyik vonzerejét az adja, hogy ilyenkor az előadók általában nem rohannak, így este lehetősége van mindenkinek, hogy egy kürtőskalács majszolása közben elbeszélgessen az Antenna Hungária vezérigazgatójával vagy egy-egy politikussal. A médiasátorban folyamatosan beszélgetések zajlottak. Az anyaországi média elemzésén túl
fórumok mekkora függőséget okoznak. Az előadók szerint a iWIW jelenséggel is érdemes lenne részletesen foglalkozni. A fősátor és a médiasátor mellett érdemes megemlíteni azokat a helyszíneket is, ahol a politika átadta helyét a kultúrának. Talán
Beszélgetés Gál Zoltán főszervezővel – Hol végeztél és milyen szakon? – Idén szereztem meg a mesteri diplomám közpolitika szakirányon, de korábban szociológia szakos voltam. – Hogy kerültél a táborba? – Hat éve dolgoztam először a nyári egyetemen. Utána kerültem Kolozsvárra, a Babes-Bólyai Egyetemre, s részt vettem a közösségi munkában. A Kolozsvári Diákszövetségnél programfelelős voltam. Főként tudományos diákköri konferenciákat szerveztem. A Diákszövetség szervezte ekkor már a tusnádi programok egy részét, így bekapcsolódhattam a szervezési munkába én is. Utána, mikor létrehoztuk az Erdélyi Kulturális Egyesületet, az átvette a programszervezést a Kolozsvári Magyar Diákszövetségtől. – Mit csinálsz főszervezőként? – Koordinálom a partnerszervezetek együttműködését, hisz idén már több mint 5 szervezője van a tábornak. A helyszínen pedig irányítom a szabadidős programokat. Körülbelül 100 ember munkáját kell ellenőriznem. – Ennyi munka mellett egyáltalán marad időd élvezni a tábor nyújtotta programok bármelyikét? – Sajnos az előadásokra egyáltalán nem tudok bemenni. Az esti programokon részt veszek, de mindig előfordulhat, hogy valahova át kell szaladnom egy problémát orvosolni. – Te, aki ennyire átlátja a felsőoktatást Erdélyben, mit gondolsz , milyen lehetőségei vannak a magyar diákoknak itt a továbbtanulásra? – Elég jók a lehetőségek, van ugyan tandíj. – Milyen összegről van szó? – Úgy 400 euró évente. – Mire fordítják az egyetemek ezt az összeget? – Épületek állagmegóvására, kollégiumépítésre főként, de azért a helyzet nem túl rózsás. – Mikor bevezették a tandíjat, hogy reagáltak a diákok? – Ez azt jelenti, hogy nem lesz ingyenes tanulási lehetőség Magyarországon? – Nyilván lesz 2-3 % tandíjmentes hely. – A romániai felsőoktatási rendszer egységes. A diákság ugyanúgy harcol az ösztöndíjakért, mint másutt, de tandíjellenes megmozdulás tudomásom szerint még nem volt.
2006. szeptember
legérdekesebb közülük az Er-go sátor, ahol a zsúfolásig telt nézőtér és izgatott arcok bizonyítják: mindenki világot akar látni. Egy ilyen nagy népszerűségnek örvendő előadássorozat a Hogyan utazzuk körbe a világot pénz nélkül? Az előadó jegyzetelhető receptet mutatott be saját tapasztalatairól. Azt mondja, legfontosabb, hogy néhány váltás ruhán és cipőn kívül semmit sem érdemes magunkkal vinni, ha körbe akarjuk utazni a világot. Minden országban fogunk olyan családot találni, mely egy időre befogad. Kicsit dolgozunk és utazgatunk. Ha enni kérünk, mindig lesz, aki ad. Fontos, hogy a helyiektől ne nagyon térjen el magatartásunk, ám mindig meséljünk hazánkról. Így csak kedvességet tapasztalunk majd - mondta Letenyei László előadó. A délutáni előadások és a koncertek közt minden nap lehetőség volt a környék szépségeinek felfedezésére. Ha valaki kedvet kapott, hogy jövőre a fesztiválra látogasson, ajánlom, hogy a faluban is nézzen körül. A Csukás-tó fahíddal és kis csónakokkal várja a szerelmeseket, míg a domboldalon farkas szemet néz egymással egy freskókkal díszített görög és egy modern római katolikus templom. Továbbsétálva, s az ajándékboltba betérve, bizonyos, hogy házi áfonyapálinkával kínálnak majd meg minket. Az édes nedűben gyümölcsdarabok úszkálnak, Ilyen lehet az ambrózia, gondoljuk. Ha egésznapos túrát tervezünk, kihagyhatatlan a közeli Szent Anna tó. Vize a hagyomány szerint javítja a hölgyek fogamzóképességét. Ottjártunkkor ugyan nagyon hideg volt, de többek elmondása szerint júliusban kellemes, fürödhető a vize. Visszatérve a táborba az esti programokat egy olcsó és hideg Csíki sör teszi még élvezetesebbé. Csak a visszajáróval van gondunk, hisz Románia nemrég a régi lej egyezredét érő új pénzt vezetett be. A számítgatást a forint és euró is megbonyolítja, amit szintén a legtöbb helyen elfogadnak. A tábor két utolsó napján a tábor helyszínéül szolgáló camping és a falu is zsúfolásig telt emberrel. Tőkés László püspök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes ült egy asztalnál, hogy Erdély mai helyzetét, s az autonómia kérdéskörét megvitassa. A tábor utolsó napján pedig többezer erdélyi és magyar fiatal előtt tartotta ezévi értékelő és problémafelvető beszédét Orbán Viktor. Az előadást azóta százszor elemezték, hisz itt hírdette meg Jó reggelt Magyarország! című programját is, a Magyar Nemzet pedig folytatásokban közölte beszédét augusztusban minden szombaton. Tény, hogy Tusnádra a sajtósok százai azért kísérik, mert a nyári forróságban beszéde új témát ad a politikai sajtónak. A Fidesz elnökének beszéde után lehetőség volt a személyes találkozóra is, és a fiával Erdélybe látogató Orbán Viktor az esti rendezvényeken is felbukkant. (eo)
25
Fesztiválmustra Beszélgetés Dorgó Loránddal Kíváncsi voltam, milyen ma egy fiatal helyzete Erdélyben, ezért elegyedtem beszélgetésbe egy nyári munkán itt levő egyetemistával. – El akarok menni külföldre tapasztalatot szerezni. – kezdi a interjúalanyom. – Miért mennél el innen? – Nem lehet itthon érvényesülni. Nem tudok egy helyben ülni, s szeretem a kihívásokat. Nézem, ha valaki külföldre megy, mennyire vitte. Bukarest után Szereda a legdrágább. Csak akkor lehet megélni, ha két-három „hellyen” dolgozol. Aki akar dolgozni, az előbb-utóbb talál munkát, de kizsákmányolják. Ha ambiciózusak vagyunk, akkor külföldre kell menni. Kimentek már sokan, s ha találtak kint asszonyt, akkor úgy döntöttek, kint maradnak. De nem szakadtak el Erdélytől teljesen, vesznek itthon is egy lakást, s ő meg a gyerekei visszajárnak, de az unokáik már nem fognak. El fog telni egy pár generáció, s gyerekeik egyáltalán nem emlékeznek, hogy erdélyi származásúak. Engem is nagyon bánt, hogy így van, de itthon nem lehet érvényesülni, ezért én is megyek. – Úgy látom, hogy a székelyek elkezdték kihasználni Erdély természeti adottságait. – Igen, ez így van. De mindenki külföldön szedte össze azt az anyagi tőkét, amit itt befektetett. Kivétel nélkül így indult az összes panzió és más vállalkozás a környéken. – Milyen lehetősége van ma egy magyar fiatalnak, hogy anyanyelvén tanulhasson? – 7-8 líceum van Szeredán, évfolyamonként több osztállyal, de most megint bezártak egyet. Román osztály csak azért van, mert a románul tudó tanároknak nem lenne munkája, ha bezárnák az osztályt. Maximum ezer gimnazista korú román diák van, mert még mindig Szereda lakosságának több mint 80 százaléka magyar.
Szénásszekér, kínai paloták Bálványos és vidéke
Úton Székelyföld fele az ember sok változást tapasztal. Utoljára 9 éve jártam Tusnádon, s akkor még nyoma sem volt a főutat szegélyező villasornak. Újabban az a szokás dívik errefelé, hogy a gazdagabbak mások előtt kérkedve pénztárcájuk tartalmával, hatalmas kínai pagodára emlékeztető csicsás palotákat építenek. Állítólag belül még sokszor a mellékhelyiség is hiányzik, annyira csak a külsőségek számítanak. Ahogy elhaladunk egy ilyen épület előtt a poros udvaron gyerekek fociznak, de nyoma sincs annak, hogy kert is lesz majd valamikor. Sok épületnek csak az alapja áll, talán elfogyott a pénzük és szégyenükben odébbálltak gazdáik? - merül fel bennem a kérdés. Vajon mi viszi arra errefelé az embereket, hogy ennyire erejükön felüli építkezésbe kezdjenek? Pusztán a tudat, hogy a szomdszédnak is palotája van? Teljesen átrajzolódott Partium régi magyarlakta falvainak népe. A pagodák után itt-ott még székelykapus házakat látni, de az Árpádkori templomok mellé görög katolikus templomokat építtet a román állam. A kormányberuházást jól illusztrálja, hogy egykor a falu legmagasabb épületét jelentő katolikus templom tornyát sokszor méretében túlszárnyaló monstrumok ezek. Nyilvánvaló, hogy arról, vajon mekkora igény van egy-egy ilyen templomra, senki sem végzett felmérést. Üresen álló, frissen fehérre meszelt templomok… udvarukon dudva, gaz. Míg a rossz állapotú, olykor omladozó katolikus templomok körül élet van, játszódó gyererkekkel, ahogy errefele mondják, itt egy lelket sem látni, csak gyomot köröskörül…
– Gimnázium után milyen továbbtanulási lehetősége van egy magyar fiatalnak? – Ki merre lát, megy. Kolozsváron, Vásárhelyen, Szeredán lehet itthon tanulni. De sokan mennek Magyarországra is. – Van tandíj Erdélyben? – Igen, de van szociális támogatás és tanulmányi ösztöndíj. – Ki határozza meg, mennyi legyen a tandíj? Olcsóbb vagy drágább egy erdélyi egyetemen tanulni, mint Bukarestben? – Olcsóbb, hiszen Magyarországtól sok támogatást kap az egyetem, így kevesebb a tandíj, s vannak erdélyi magyaroknak való ösztöndíjak is. Van Hallgatói Önkormányzat, és ők döntenek a szociális támogatásról. A dékán és a HÖK együtt dönt a tanulmányi ösztöndíj kiosztásának módjáról. – Milyen a tanári gárda a Sapientián? – Sok tanár jön az ELTÉ-ről, s van Budapesten végzett román anyanyelvű, magyarul tökéletesen beszélő tanár is. – Milyen lehetősége van egy fitalanak, hogy szórakozzon? – Táncház, teadélután, filmklub, színjátszókör, diszkóba nem nagyon járunk. Van gólyabál, néha egy-egy iskolai buli. Jól érezzük magunkat itthon. A szórakozási lehetőségekkel nincs gond.
26
…Végre Korondra érünk, a kirakodóvásár lassításra, majd megállásra „kényszerít” bennünket. A hagyományos népi kerámián kívül mindent lehet itt kapni. Lassan elvész a korondi kerámia híre, átadva helyét a vásárénak. Kis sétánk vége felé azért megnyugodva látom, hogy a fakígyó és Barbie-feliratú táska mellett itt-ott előbukkan egyegy mini kerámia-medál is. Lassan megérkezünk a klasszikus Székelyföldre…kacskaringós út mentén székelykapus házak hívogatnak. A mezőkön szénaboglyák… a szénagyűjtés időszakában érkeztünk, haladásunkat néhol szénásszekerek alkotta hosszú sor nehezíti. Mindenki az állatok fő táplékául szolgáló édes gabonaszárak begyűjtésén fáradozik. Majd egy napi utunk végén megérkezve a meseszép Tusnádra meglepő látványban van részünk. Alpesi hangulatú hegyoldalba épített panziók és kibérelhető zsúfolásig telt magánházak mindenütt. A nehéz, kovászos kenyér és a szilvapálinka a régi, akárcsak a hazaiak szívélyessége, egy valami azonban megváltozni látszik: a székely góbé nem hagyja magát elnyomni többet, ötleteit megvalósítja…a táj szépségét kihasználva egyre többen fognak panzióépítésbe a Csíki – Havasokban. Endrődy Orsolya
2006. szeptember
Fogadóóra
Fogadóóra „Tanárként az osztályteremből kilépve pontosan érzed mennyire sikerült megvalósítani az elképzeléseidet. Tévésként is hasonlóak az ember vág yai: olyan műsorokat készíteni, amely hatással van a nézőre, csak itt a visszacsatolás jóval komplikáltabb.” Fogadóórán Lévai Balázsnál - A Fogadóóra hét éves múltra tekint vissza. Ez meglehetősen szokatlan az ilyen típusú tematikus műsorok esetében. Szerinted minek köszönhető a siker, már amennyiben erre ez a legmegfelelőbb szó? - A Magyar Televízió 50 éves történetében sok jelentős, magas színvonalú oktatási műsort találhatunk, és hosszú évtizedekig az oktatás volt az egyik legfontosabb arculata, meghatározó témája a köztévének. Sajnos ez manapság egyre kevésbé van így. Amiben a Fogadóóra újat tudott hozni, az talán az lehetett, hogy mi próbáltuk először megszólítani a majd másfélszázezres pedagógus társadalmat, ill. a szülők millióit. A korábbi oktatási műsorok túlnyomó többsége a diákoknak, esetleg a tanulni vágyó felnőtteknek szólt, nem pedig a tanároknak és a gyerekeik oktatását megérteni kívánó szülőknek. A siker titka (harmadik kormányát éli meg éppen a műsor) pedig vélhetően a szakmaiság lehet: soha nem politikai hadszíntérként igyekeztünk bemutatni az oktatás világát, hanem szigorúan szakmai szempontok alapján próbáltuk, próbáljuk feldolgozni választott témáinkat. - Eleinte te álltál a kamera előtt, és a műsor is a te ötleted volt, ha jól tudom. Mi adta az ötletet, hogy megragadd az oktatást mint közügyet, így külön, önmagában? - 1999-ben szerencsénk is volt, hiszen az akkori oktatási vezetés (Pokorni Zoltánnal az élen) fontosnak tartotta, hogy beszédtéma legyen az oktatás, s erre jól rá tudott csatlakozni az akkor induló Fogadóóra. Arra gondoltunk, hogy ebben a folyamatos reformoktól áthatott oktatási életben szükség lehet egy televíziós fórumra, ahol megbeszélni, közösen átgondolni, megvitatni lehet a reformok jellegét, természetét, szükségszerűségét. Ráadásul pont azoknak a figyelmére számítva, akik munkájuk, ill. gyerekeik révén a leginkább érintettek: a tanárokra és a szülőkre gondoltunk. Igyekeztünk olyan stábot kialakítani, akik érintettek az oktatás világában, s ez a mai napig így van: kollégáink 90 százaléka tanár múlttal vagy éppen jelennel rendelkezik.
2006. szeptember
- Aztán a műsorvezetést átadtad másnak, sok volt egyedül, vagy elsodort a többi műsor? Gondolok itt a Bestsellerre, a Nagy Könyvre és a Dob+Basszusra. - Nagyon fontos állomás volt a szakmai életemben a Fogadóóra műsorvezetése, egy gyerekműsoros szereplés után ez volt az első, igazi mélyvíz. Eleinte meglehetősen béna voltam, de szerencsére az akkori főnökeim bíztak bennem, s engedtek kibontakozni. Három-négy év műsorvezetés után pedig úgy éreztem, hogy a műsor frissességének megőrzése érdekében a képernyőn is váltani kell, ekkor adtam át a műsor vezetését Mann Dánielnek. Nyilván ebbe a „ nagyvonalúságba" az is belejátszott, hogy a Záróra, majd később a Bestseller révén foglalkoztattak műsorvezetőként más programokban. A Nagy Könyv és a Dob+Basszus már jóval később jött. - Jómagad is tanárember vagy. Nem gondolod, hogy több befolyással lehetnél az oktatásügyre, a kollégákra, a gyerekekre a rendszeren belül, mint így kívülről? - Ez egy fontos kérdés. Szerettem tanítani, még ha olykor a körülmények miatt bele is fáradtam. Tanárként jóval nagyobb esélyed van arra, hogy hatással legyél diákjaidra, sokkal maradandóbb nyomokat tudsz hagyni magad után. És a munkádat illető visszajelzés is sokkal egyértelműbb: az osztályteremből
kilépve pontosan érzed, mennyire sikerült megvalósítani az elképzeléseidet. Tévésként is hasonlóak az ember vágyai: olyan műsorokat készíteni, amely hatással van a nézőre, csak itt a visszacsatolás jóval komplikáltabb. De én nagyon szeretem ezt a munkát és - ha változó rendszerességgel is - a tanítás is megmaradt az életemben. - Mennyire sikerül szerinted a műsornak tárgyilagosnak maradni? Én úgy érzem, minden téma fonákját is bemutatjátok, és nem riadtok vissza a kritikai felhangtól sem. Mennyiben cél ez egyáltalán? - Alapvető elvárás a tárgyilagosság, sokszor mégsem olyan egyszerű elérni. Például egy új oktatási reform esetén nekünk is időre van szükségünk, hogy átlássuk, megértsük, és ez a feldolgozás milyensége szempontjából fontos. Mi egyébként nagyon ritkán mondunk valamiről direktben véleményt. Egész egyszerűen ez nem a mi feladatunk, szereptévesztés lenne, ha mi akarnánk mindig megmondani a „ tutit". Vitás kérdés esetében megpróbáljuk megszólaltatni az összes érdekeltet, de a döntést a vélemények meghallgatása után a tévé előtt ülő néző hozza meg. - Mennyire maradt ez meg neked szívügy a Bestseller és a Dob+Basszus után, illetve hozzájuk képest? - A Fogadóóra volt az első műsor a pályámon, ahol főszerkesztő lehettem, tehát mindenképpen szívügy. Öt-hat éven keresztül nagyon aktívan vettem részt a műsorkészítésben, ideje volt az átadnom a szerkesztőség-vezetést is. Oszkay Rita személyében egy nagyon alapos, körültekintő, az oktatás világában jártas főszerkesztőre leltem, akivel a műsor producereként kiválóan tudok együtt dolgozni. Én már kevésbé folyok bele a napi műsorszerkesztési kérdésekbe, de Ritával rendszeresen szoktunk konzultani. - Mennyiben érinti a Fogadóóra jövőjét az Oktatási Minisztérium átszervezése? - Nem titok, hogy a pedagógiai lapokhoz hasonlóan a Fogadóóra is komoly támogatást kap a működéséhez az Oktatási Minisztériumtól. Sajnos, a minisztériumok költségvetését sújtó megszorítások a mi létünket is befolyásolhatják. Szerencsére a szakmaiságunkat most sem érte vád, Hiller István kabinetje is elismerőleg szólt a műsorunkról, remélem, sikerül megoldást találnunk a helyzetre. Szabó Ágnes
27
Kalendárium
Kalendárium Rovatunkban szeptember hónap fontos eseményeit gyűjtöttük össze, hogy a pedagógus kollégák segítségére legyünk az évfordulókra való felkészülésben és a megemlékezésben. Szeptember 1. A II. világháború kitörésének évfordulója 70 éve mutatták be Kodály Budavári Te Deumát a Mátyás templomban Szeptember 2. 420 éve foglalták vissza Budát a töröktől 90 éves Jakó Zsigmond történész Szeptember 3. 65 éves Babarczy László rendező Szeptember 4. 15 éve halt művészettörténész Szeptember első Magyarországon
meg
Németh
vasárnapja
Lajos
Bányásznap
Szeptember 5. 440 éve halt meg Szigetvárnál II.Szulejmán 80 éves Pesovár Ernő táncfolklorista, koreográfus 60 éve született Freddie Mercury rock-énekes
Szeptember 14. A keresztény egység napja (1996-) 80 éves Michel Butor író, költő Stanislaw Lem 75 éves Ivan Klíma író 50 éves Gyurgyák János történész, kiadó 20 éve halt meg Galambos Lajos író Szeptember 15. 130 éve született Bruno Walter karmester 125 éve született Földes Imre író 65 éves Albert Flórián labdarúgó, edző 65 éves Bolberitz Pál teológus, filozófus 60 éves Oliver Stone filmrendező, forgatókönyvíró 60 éves Kásás Zoltán vízilabdázó, edző
Szeptember 7. 440 éve halt hősi halált Zrínyi Miklós horvát bán 65 éves Mezey György labdarúgóedző 65 éve halt meg Vajda Lajos festő 30 éve halt meg Kéthly Anna magántisztviselő, politikus 20 éve halt meg Szentiványi Jenő író
Szeptember 16. 130 éve halt meg Mikó Imre politikus, történetíró 85 éves Köpeczi Béla irodalomtörténész, történész 80 éve született Simon István költő, műfordító 60 éves Mickey Rourke színész
Szeptember 8. Az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja A büntetés-végrehajtás napja Magyarországon (1996) 440 éve Zrínyi kirohanása a szigetvári várból
Szeptember 17. 180 éve született Georg Riemenn matematikus 125 éve született George Bacovia költő 85 éve mutatták be Berlinben az első hangcsíkos filmet 80 éves Kékessy Andrea műkorcsolyázó olimpikon, világbajnok 75 éves P. Szabó József újságíró Szeptember 18. A rokkantak napja (1981 óta, Magyarországon) 90 éve született Simándy József operaénekes 75 éve japán támadás indult Mandzsúria meghódításáért 50 éves Kovács László karmester Szeptember 19. 75 éves Mészáros Márta filmrendező
Mickey Rourke
Szeptember 11. 265 éve ajánlották a rendek „ életüket és vérüket" (vitam et
28
Szeptember 12. 85 éve született Stanislaw Lem író, esszéista 85 éves Endrei Walter történész 80 éves Harald Zimmermann történész 50 éves Vilcsek Béla irodalomtörténész Szeptember 13. 685 éve halt meg Dante költő (vagy 14-én!!) 500 éve halt meg Andrea Mantegna festő 130 éve született Sherwood Anderson író 75 éve történt a biatorbágyi merénylet 65 éves Tadao Ando építész
Szeptember 6. 80 éve született Tamássy Zdenko zeneszerző
Szeptember 9. 175 éve született Izsó Miklós szobrász 140 éve halt meg Czuczor Gergely költő 75 éve született Latinovits Zoltán színész 50 éves Szokolay Zoltán költő 30 éve halt meg Mao Ce-tung politikus Szeptember 10. 285 éve kötötték meg a nystädti békét Svédország és Oroszország között 100 éve született Somogyi Erzsi színész
sanguinem) Mária Terézia trónjának védelmére 60 éves Gellér Katalin művészettörténész 20 éve halt meg Asbóth József teniszező
2006. szeptember
Kalendárium 75 éve statáriumot rendeltek el Magyarországon 70 éves Al Oerter olimpiai bajnok atléta 50 éves Krámer György táncművész, koreográfus
Szeptember 25. 130 éve született Ódry Árpád színész, rendező 100 éve született Dmitrij Sosztakovics zeneszerző 80 éves Forrai Katalin zenepedagógus, karnagy 75 éves Osváth György közgazdász, jogász 75 éves Barbara Walters újságíró 65 éves Pártay Lilla táncművész, koreográfus 25 éve halt meg Balázs Samu színész
Szeptember 20. A gyermekek világnapja (UNICEF, 1954-) 90 éve született Náray Teri színművész 80 éves Kovács Apollónia énekes, színész 70 éves Kisbán Ember etnográfus 10 éve halt meg Erdős Pál matematikus Szeptember 21. A magyar dráma ünnepe (Madách Imre: Az ember tragédiája bemutatója) 250 éve született Loudon John McAdam mérnök 140 éve született Herbert George Wells író 100 éve született Szabó Béla író 80 éves Donald A. Glaser Nobel-díjas fizikus 75 éves Radványi Ervin író 65 éves Vagyóczky Károly grafikusművész
Szeptember 26. 120 éve született Bálint Lajos író, dramaturg 60 éve halt meg Basilides Mária operaénekes Szeptember 27. Idegenforgalmi világnap (1980-) 85 éves Jancsó Miklós filmrendező 30 éve halt meg Somogyvári Rudolf színész 20 éve halt meg Ruttkai Éva színész A perspektíva atyja: Mantegna
Szeptember 22. Takarítási világnap (ENSZ, 1992-) 100 éve született Zombori Ödön olimpiai bajnok bírkózó 75 éve halt meg Hegedűs Gyula színész 65 éves Kende János operatőr
Szeptember utolsó vasárnapja Hallássérültek világnapja (1958-) Tengerészeti világnap (WHO, 1959-)
Szeptember 23. Ros Hasana I napja 80 éve született John Coltrane rockzenész, szaxofonos 60 éves Kövecses Zoltán nyelvész 10 éve halt meg Kárpáti Károly olimpiai bajnok bírkózó Szeptember 24. 960 éve halt meg Szent Gellért püspök 185 éve született Cyprian Norwid költő 70 éves Pásztor Erzsi színész
Tengerészeti világnap Szeptember 28. 60 éves Benedek Miklós színművész 60 éves Meixler Ildikó bábszínész 50 éves Borbély Mihály dzsesszszaxofonos 35 éve halt meg Komor Vilmos karmester 15 éve halt meg Miles Davis jazzmuzsikus, trombitaművész Szeptember 29. 90 éves Antonio Bueno Vallejo író 75 éves James W.Cronin fizikus, Nobel-díj:1980 75 éves Anita Ekberg színésznő 75 éves Marosi Barna író
Szent Gellért Püspök
2006. szeptember
Szeptember 30. 60 éve hirdettek ítéletet a nürnbergi perben
29
Sulitéka
Mértékegység-átváltó, Kézzel-lábbal latinul, Szervetlen kémia Me-Mó-Ca rendszerező tankönyv-találmányait a nemzetközi közvélemény is elismeri Ha azt kérdezzük Szántay Judittól, alkotónak, szerzőnek tekinti-e magát, azt feleli: nem, ő nyugdíjas nagymama, aki segít Gina unokájának a tanulásban. De feleljen bármit is, immár tény, hogy a vegyészmérnöki diplomájának megszerzése után (Budapesti Műszaki Egyetem, 1958) katedrára lépett kémia tanárnő (1960 és 1964 között az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban, ’64-től ’94-ig pedig a budai József Attila Gimnáziumban tanított) kreatív oktatási segédanyagok készítőjeként is helyet vívott ki magának az iskola- és oktatástörténetben. Rendszerező taneszközök létrehozására azonban nem a harmincnégy évnyi tanítás ihlette Szántay Juditot, hanem egyetlen lányunokája, Gina. Nyugdíjba vonulását követően – a kislány tizenhét hónapos volt akkor – a legtöbb időt együtt töltötték. „Mindent játékosan csináltunk” – emlékezik vissza a nagymama, majd feleleveníti azt is, mennyit tűnődött azon, hogyan tudná a harmadik osztályos kisdiáknak minél könnyebben érthetővé tenni a mértékegység átváltást. „Próbáltuk pohárral töltögetni, méregetni, de ez a módszer nem vált be. Akkor találtuk ki a mértékegység átváltót” – meséli. – Ez egy rendkívül egyszerű kis színes, körcikkekre osztott görgető, két mutatóval. Az alsó körcikkben tüntettük fel más-más színnel jelölve a mértékeket, amelyeket a leggyakrabban használunk (tömegből azért van kettő, mert milligrammtól tonnáig terjed), a vele szemben lévő körcikkben pedig a mindennapi életben leggyakrabban használt mértékegységek találhatók, amelyekhez viszonyítva a mértékegység bal irányban csökken, jobb irányban pedig nő. Azaz: kilogrammtól grammig csökken, illetve kilogrammtól tonnáig nő. Klasszikus házi feladat, hogy például 3 deciliter hány milliliter. A fekete mutatóval megkeresem a zöld mezőben a decilitert, ráhelyezem a 3-as számot, ez tehát az ismert adat. Megkeresem piros mutatóval a millilitert. Nagyon egyszerűen ki tudom számolni, hogy a 3 deciliter hány milliliter: ahány lépéssel a fekete mutatótól eljutok a pirosig. Ha egyet lépek, tízzel szorzok, ha még egyet, akkor tízszer tízzel, vagyis százzal. Az eredmény tehát: 3 dl = 300 ml. Repetitio est mater studiorum
legfontosabbika, a tudomány, a művészetek, a kultúra, a megismerés alapja. Hazánkban a XIX. század közepéig a latin volt az állam hivatalos nyelve. Érdekes lenne megszámolni, hogy egy átlagos műveltségű magyar ember hány latin, illetve latin eredetű szót használ napjainkban (pl. múzeum, iskola, templom, korrupció, korrekció, karnevál, dirigál, honorál stb.). Sorolhatnánk a példákat napestig, és kiderülne, hogy valamennyien félig-meddig „billingvis”, vagyis kétnyelvűek vagyunk. Összegezve: a latin nyelv szép, logikus, ismerete kitágítja előttünk a kultúra megannyi színpompás oldalát, szélesíti műveltségünket s ezáltal önbecsülésünket. Az unokámat tíz éves korában katolikus gimnáziumba írattuk, hogy klasszikus műveltségre tegyen szert – folytatja latin nyelv melletti állásfoglalását Mamóca. – Újra gondolkodóba estem: miként is lehetne ezt a nyelvet közelebb hozni hozzá? Egyik nap a lány mindegyik ujján tintafoltosan jött haza. Abban a pillanatban rájöttem, hogy ennél kézzelfoghatóbb lehetőség nincs, a csecsemő is a kezével játszik először, és akkor megcsináltuk a Kézzellábbal latinul-t. Erre azért is büszke vagyok, mert 2005 március 1-jén Stuttgartban egy tankönyvkiadó ezer darabot rendelt belőle. A latin főnévnek öt deklinációját különböztetjük meg: alany, tárgy, birtokos, részes határozós és általános határozós eset. Logikusnak tűnt, hogy az öt ujjunk végére írjuk fel a ragokat. Azt, hogy egyes vagy többes számról van-e szó, a színek mélyülésével fejezzük ki. Amikor meguntuk a kezet, rájöttünk, hogy a lábon is tíz ujjunk van. Az ötödik deklinációt a lábon csináltuk, és egy összegezést is készítettünk, az öt deklinációt különböző színnel summázva. A szerzőpáros szerint ez a kezes-lábas segédanyag nem helyettesíti a tanárt, nem pótolja a tankönyvet, nem ment fel a tanulás alól, de szépek a színei, kellemes a tapintása, bohókásak az ábrái, és szívet melengető a szív-alakú babák segítségével megtanulni a szeret igét… A „kezek-lábak” könyvjelzők a memoritert egyszerűsítik, a hozzájuk tartozó korongok a gyakorlást segítik elő. A táblázatok a végső összesítésnél nyújtanak sok segítséget.
A latin nyelvet rendszerint „holttá” nyilvánítják. Ez a meghatározás azt a veszélyt rejti magában, hogy olyan nyelvként tartjuk számon, amelyet felesleges tanulni, hiszen egy holt nyelvvel nem érdemes foglalkozni. De ahogyan a mag hordozza magában a jövendő növényt, terményt, életet, úgy a latin nyelv tartalmazza számos mai nyelv elemeit. Azt mondhatjuk: a latin a ma nem beszélt nyelvek
Fóliázott kémia könyvjelzők Az egykori kémiatanárnő úgy látja, az utóbbi időben a gyerekek a kémiát nemigen kedvelik. Kétségtelen, hogy nehéz és rendkívül nagy anyag – teszi hozzá. – Megpróbáltam könyvjelző formában rendszerbe foglalni. A fehér mezőben az elem periódusos rendszerben is szereplő névjegye áll, a zöld mezőben a szerkezete, a sárgában a fizikai sajátosságai,
30
2006. szeptember
Sulitéka a lilában a kémiai tulajdonságok, a kékben az előfordulása, a narancssárgában az előállítása, a legalsó mezőben pedig a felhasználása tűnik fel. A hátoldalon érdekességek olvashatók. Me-Mó-Ca szervetlen kémiából összeállított rendszerező tankönyvéről Nagy József Kossuth-díjas egyetemi tanár így vélekedik: „A könyvjelzőket szakmai szempontból kitűnő segédeszköznek tartom. A megoldás ötletes és eredeti, minden elismerést megérdemel.” Hudecz Ferenc egyetemi tanár, rektor így ajánlja: „Ez a könyvjelző-sorozat remek áttekintést nyújt, összefüggést teremt a kémia és a mindennapok között, segít tájékozódni kicsiknek és nagyoknak. Szellemes, lényegretörő. Ajánlom azoknak, akik szeretik a kémiát, s azoknak, akik még barátkoznak vele.” Hasonló elismeréssel szól a különleges kémiai segédeszközről Oláh György Nobel-díjas kémikus is: „A tanítás, a tanulás energiát kíván. Minden módszer, ötlet, eszköz, amely ezt az energiát csökkenteni tudja, dicsérendő. Gratulálok Szántay Judit és Gina Könyvjelző sorozatához, amely felöleli az általános és középiskolai szintű szervetlen kémiát. A nem könnyű tananyag feldolgozása igénybe veszi az érzékszerveket is. Az ismertető anyag rendszerezése szellemes, a könyvjelzők színezése tetszetős, tapintása kellemes.” A mai tanítás nem alapos Azt vettem észre, hogy manapság túl sok mindent meg akarunk tanítani a gyerekeknek, de semmit nem alaposan. Felesleges luxus egy évfolyamon egy tárgyból tíz-tizenkétféle tankönyvet kínálni. A tanár szabadságát nem a választás lehetősége adja, hanem az egyéniségének kibontakoztatása – véli a Me-Mó-Ca-ként ismertté vált tankönyvszerző. – Elegendő volna egy könyv, de az tartalmazza az alapokat. Szelektálni, csökkenteni kellene az anyagot. Csak a lényeget, az értelmet tartani meg belőle, azt pedig rendszerezni. Rendkívül fontosnak tartom a rendszerezést. Nem azért vagyok hálás a Műegyetemnek, mert a matematikát és a kémiát megtanította, azt meg lehet tanulni máshol is. De megtanította a rendszerezést, és úgy érzem, ez a rendszerező képesség alkalmassá tesz arra, hogy ebben a formában a humán tárgyakat is a gyerekek kezébe adjam. A szerves kémia után a folytatást a földrajzzal és az irodalommal tervezem. Sokan mondják, hogy milyen jó Ginának. Valójában engem lehet irigyelni azért, hogy van egy ilyen unokám, aki lehetőséget ad arra, hogy újra tanulhassak, átismételhessem, amit ötven-hatvan évvel ezelőtt tanultam, s ne csak a tévé előtt üljek hetvennégy évesen. Me-Mó-Ca másik alapelve: minél több érzékszervünk vesz részt az ismeretek megszerzésében, az annál mélyebben, hasznosabban s nem utolsósorban élvezetesebben rögzül. Az általa létrehozott taneszközökre a hazai mellett a nemzetközi szakmai közvélemény is felfigyelt. Munkáit 2003 novemberében a nürnbergi JENA kiállításon ezüst díjjal és a nemzetközi zsűri „Cup for Teaching” különdíjával, egy héttel később a brüsszeli EUREKA innovációs kiállításon arany díjjal és az oktatási miniszter különdíjával, 2004-ben Magyarországon arany, 2005-ben Bukarestben ugyancsak arany-díjjal ismerték el, a szervetlen kémiát pedig 2005 december elsején itthon HUNDIDAC-díjjal jutalmazták. A taneszközökről Dr. Szántay Csabáné készséggel ad bővebb tájékoztatást a 20/912-9019-es telefonszámon. Varga Gabriella
2006. szeptember
Csillagösvényen Gyermekírók antológiája 2006 Az Oladi Művelődési Központ, karöltve a Simon István Utcai Általános Iskolával idén is kötetbe gyűjtötte az Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró Pályázaton részt vett diákok munkáinak legjobbjait. Tizenkettedik pályázat, tizenkettedik könyv; s a számok tükrében végzett összegzéshez hozzátehető még, hogy „a tavasz száz meg száz újabb és újabb ígérete”. Ezt a tartalmi értékelést vetíti előre a kötetet szerkesztő Pósfai János „A tavasz ígéretei” című bevezetője, amely az antológián keresztül a pályázat egészéről is átfogó elemzést ad: „Nem tudom, miért, de pont most, amikor a tizenkettedik gyermekantológiát bocsátjuk útjára, eszembe jut: vajon akad-e majd egyszer valaki, mondjuk egy kutakodó irodalmár, aki azzal az igénnyel nézi át antológia-sorozatunkat, hogy valamiféle átfogó értékelést adjon róla. Több mint egy évtizede lelkesülten nyugtáztuk, hogy a start, mármint a pályázat elindítása váratlanul zsilipeket nyitott meg, gátakat szabadított fel, utat engedve a gyermeki fantáziának. Az iskolák léleképítő munkájának is köszönhetően bizonyossá vált, hogy a mese, a vers, a novella – általában az irodalom – mindig is felkeltette a gyermekek képzeletvilágát. Az irodalom művelése azonban – még ezen a szinten is! – egy kicsivel több az irodalom szereteténél. Tiszta hang, nemes érzület jellemzi a pályaművek nagy részét – állapíthattuk meg néhány év múltával. Majd meg azt, hogy ezek az írások, próbálkozások gyermekeink gazdag érzelemvilágáról tanúskodnak; többségük tisztán, világosan fogalmazza meg az ifjú alkotók viszonyát mai valóságunkhoz. A témák megválasztásakor a hagyományosan megbecsült értékek felmutatása számukra a legfontosabb. A pályázók száma egyre nőtt, a hetedik antológiában már kilencvenegy általános iskola szerepelt, s ami örvendetes tény: a nagyszámú pályázat nem járt együtt színvonalcsökkenéssel. Az értékelők nem véletlenül állapították meg: sajnálják azokat, akiknek nem adhattak díjat, sőt még az antológiában sem szerepelhettek, mert a díjazásnak is, a közreadásnak is gátat szab a mennyiségi határ. A pályaművek döntő többsége mindenképpen dicséretet érdemel. Fontos észrevétel volt, hogy gyermekeink témaválasztása mennyire a korhoz, a modern gondolkodáshoz igazodik. Szakítottak a „hol volt, hol nem volt” mesekezdéssel, a tündérekkel, a királylányokkal és királyfiakkal, a három testvér szokásos szerencsepróbájával, melynek végén a legkisebb fiú rendszerint győzedelmeskedik; a megszokott csodák és átváltozások helyett a mába jobban illeszkedő váratlan fordulatok, meghökkentő helyzetváltozások kerültek. A mese szövete, tartalma és mondanivalója több valóságelemet
31
Sulitéka hordoz, ennek ellenére megmarad annak, ami felülmúlja a képzeletet, tehát megmarad varázslatosan szép mesének. Az oladi tavasz menetrend szerint érkezik, pár év óta már távoli országrészek iskolásai fedezik fel Oladot, kis és nagyobbacska diákok kutatják helyét a térképen, mert tudni akarják, hova küldik, hol értékelik pályamunkáikat, és várva várják a hírt; vajon siker vagy kudarc a jutalmuk? Mi pedig megállapítjuk: kudarc semmiképpen nem érhet senkit, mert ezen a pályázaton az is nyer, aki ugyan nem kap ilyen-olyan helyezést, s talán a könyvhétre megjelenő antológiában sem találja meg zengeményét, egy emléklap azonban mindenképpen megörökíti a részvételt. Tavaly, a József Attila tiszteletére megrendezett A Vers Évében az Álomkapu című antológiánk bevezetőjében a következőket írtuk: „lankadatlan buzgalom és egyre táguló mezőny jelzi az országos érdeklődést; magyarok lakta távoli vidékek csatlakoznak hozzánk egyegy versikével, hangulatos novellával, varázslatos mesével. Üzenetek, újabb és újabb jelzések annak igazolására, hogy az oladi kezdeményezés célhoz ért. Biztató a színvonal is, az arányok változatlanok, s gondos válogatással begyűjthető a java-termés az újabb antológiához.” Ma örömmel tehetjük hozzá, hogy mindezek változatlanul érvényesek. S most, amikor útjára bocsátjuk Csillagösvényen című válogatásunkat, a „magyarok lakta távoli vidékekre” talán még hangsúlyosabban utalunk; jelesül Erdélyre, ahonnét egyre több pályamű érkezik – csillagösvényen. Ezek az írások jelzésértékűek, az anyaországhoz való ragaszkodás kifejezői is, túl azon, hogy a megmérettetés igézete, vágya, az alkotás varázslatos érzése készteti a gyermekszíveket a pályázathoz való csatlakozásra. Idén több mint négyszázan fogalmazták versbe, prózába gondolataikat. Nem csak az iskolai dolgozatok színvonalán jelenítik meg az élet egy-egy fontos mozzanatát, hanem mint korábban írtuk; meggondolkodtató hitelességgel tükrözik világukat. (…)” S az oladiak legújabb gyermekantológiáját felnőtt a felnőttnek ajánlhatná-e vajon annál megfelelőbb szavakkal, mint amelyekkel a zsűritag Balogh József dedikálta egy helyütt:
32
„Fogadd szeretettel sok-sok gyerek soksok gyerekét, hogy ne feledd te sem gyerekségedet”. Nem feledjük. S ha mégis, akkor most csillagösvényen visszatalálunk hozzá… (vg) ***
Mesélő kastélyok Podhorányi Zsolt, a reprezentatív Mesélő kastélyok című könyv szerzője névjegyén szerényen csak kastélykutatónak nevezi magát. Megelégelte, hogy a korábbi kastélyoskönyvek általában rendkívül száraz olvasmányok, gyakran helytelen vagy meghaladott adatok közlésére szorítkozó fényképalbumok. A szerzőt inkább a hajdani kastélylakók élete érdekelte, elsősorban tehát életmódtörténettel foglalkozik. Kutatásai során kiderült, hogy mennyi kiaknázatlan kincs rejtőzik az emlékiratokban. Széplelkű nemes kisasszonyok, egykor büszke államférfiak feljegyzéseiből egy-egy kastély történetét bizonyos időszakokban napra pontosan felidézhetjük, bár előfordul, hogy a nevezetes események, császárlátogatás, vadászatok, bálok más szemszögből teljesen más értelmezést kapnak. A történeteket a szerző saját fényképeivel, hosszú évek alatt gyűjtött archív képekkel illusztrálta. (Szobek Könyvek) ***
Futballkönyv Világbajnokság idején kötelező gyakorlat a futballal most ismerkedők számára egy kis focitörténetet kézbe adni. A Mi Micsoda sorozat legújabb darabja, a Futballkönyv annyi érdekességet közöl a magyar és a nemzetközi futballélet közismert eseményeiről, hétköznapi, de nagyon is jellemző történeteiből, hogy bizonyára a sportág szerelmesei is találnak maguknak bőven olvasnivalót. Aki a memóriáját óhajtja próbára tenni, a könyvvel egy időben napvilágot látott, 180 kérdést és választ tartalmazó kvíz-noteszt forgathatja, netán futballmérkőzések szünetében családtagjait, barátait szórakoztathatja, esetleg kiegészítheti azokkal a témakörökkel, dokumentumokkal, amelyek a legjobban érdeklik. (Tessloff Kiadó)
Politikai és irodalmi torzsalkodás felett Kelemen Kör alakult Budapesten A Kelemen Kört 2005 márciusában hívtam össze először. Tagjai olyan budapesti írók és költők, akik megítélésem, s mint kiderült, egymás megítélése szerint is, színvonalas irodalmat művelnek. Tagjai: Boldogh Dezső, költő, Gángoly Attila, író, Payer Imre, költő, irodalmár, esszéista, Szappanos Gábor, író, műfordító (skandináv nyelvek), Tolvaj Zoltán, költő, műfordító és jómagam, Novák Valentin, költő, író, köralapító. A „Kelemenek” közül Tolvaj Zoltán a 2003-as, Payer Imre pedig a 2004-es Junior Parnasszus díj nyertese, s mindahányan egy vagy többkötetes szerzők. A kör egy esztendőn át „titkos”, házi üléseken „kerekedett” ki, ahol is az adott témákra (bemutatkozás; írás a zenéről vagy zenére; égföld-tűz; életfilm; ha Jézust, mint csecsemőt megtalálják; Isten szeme; öreg költő tanácsai az ifjabbnak; levelek a mecénáshoz; sírvers vagy borpróza; farsangi írás; árvízió etc…) született írásainkat olvastuk fel, valamint az irodalom közállapotairól beszélgettünk. Ki- és mibenlétünket immár felfedtük, most tehát szeretnénk körünknek minél nagyobb nyilvánosságot szerezni. Ennek érdekében felolvasó esteket szervezünk (tartottunk már Egerben, Dorogon és Budapesten). Távlati elképzelésünk egy antológia megszerkesztése, melynek törzsanyagát a tematikus írások adnák. Ugyancsak fontosnak tartjuk az etikai és morális kereteken belül maradó érdekérvényesítést. Mivel – mi még – úgy gondoljuk, hogy az irodalom nem létezhet olvasók nélkül, s az olvasókat sem hagyhatja cserben a mai magyar literatúra, igyekszünk eljutni Magyarország minél több településére, hogy megmutassuk magunkat, s híveket szerezzünk a színvonalasságnak, egyszersmind újfajta alternatívát mutassunk fel a kanonizált irodalmi beszédmódok ellenében, illetve mellett.
2006. szeptember
Irodalom-birodalom A Kelemen Kör hitvallása 2006. május 4-én a Ráday Könyvesházban is elhangzott: Nem akarunk kellemetlenkedni, ellenben kelemenkedni annál is inkább… Kőműves Kelemenek vagyunk olyan tekintetben, hogy addig küzdünk, míg az irodalom, pontosabban irodalmunk falai meg nem állnak, viszont ennek érdekében senkit sem akarunk befalazni. Célunk, hogy a literatúrának ne áldozatai és kedvezményezettjei legyenek, hanem kibontakozó, kikerülhetetlen tálentumai. Véka ezüsttel, arannyal vagy anélkül. Egy újfajta irodalmi alternatívát óhajtunk felmutatni. Mi, akik nem nézzük egymás politikai meggyőződését, akiknél nem számít, ki melyik irodalmi tábor vagy szövetség tagja, milyen folyóiratokban jelenik vagy nem jelenik meg, a kerekasztal csődje és ábrándképe helyett havonta egyszer leülünk egy négyszögletes asztalhoz. A habarcs, ami összetart minket, az a fölöttiség: a politika fölöttiség, az irodalmi torzsalkodás fölöttiség. Ami összetart bennünket – az annak a hite, hogy az irodalmi igény belülről fakad, s nem külső hatások determinálják. Ami összetart bennünket – az nem egyéb, mint egymás munkájának megbecsülése, nagyra értékelése. Csoportosulásunk nem öncélú. Nyitott, de csak az értékek mentén. Havonta meglepjük egymást egy adott témában íródott szöveggel – verssel vagy prózával. Jelenlegi tagjaink a szépirodalom különböző műnemeiben és műfajaiban is dolgoznak más-más felfogásban. Ki hagyományosabb, ki modernebb, ki ötvözi a kettőt. De ez a különbözőség is inkább összefog, mint szétválaszt minket – egy antológia megszületéséig és tovább… Mert hiszünk benne, hogy túlléphetünk e mai kocsmán… Novák Valentin
Novák Valentin: Magyar rulett Az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg Novák Valentin Magyar rulett című novelláskötete a Széphalom Könyvműhely gondozásában. A szerző immár ötödik könyve (No! Jé! – kisregény; Roskadás – versek; Zsír Balázs – pikareszk; Japánkert – versek) tizenöt novellát tartalmaz az elmúlt tíz esztendőből.
A most napvilágot látott írások – egy-két kivétellel – irodalmi folyóiratok hasábjain is olvashatók voltak. A kötet három ciklusa közül (Furcsa félelem ez, Árnyékban maradni, Ecettel savanyítok) az utolsó egy furcsa, a hétköznapi emberek által idegenkedve fogadott világba kalauzolja az olvasókat, a mozgássérültek „világegyetemébe”. A magyar irodalomban egyedülálló kísérletnek számít a sérültek hétköznapjainak bemutatása, de határainkon túl szintúgy ritka, mert a „másság ezen válfaja” még ott is szégyellt tabutémának számít mind a mai napig. Az irodalomkedvelőknek Peter Marshall Tombol a holdja juthat eszébe, melyet filmre is átdolgoztak annak idején. Kötetét Novák Valentin így ajánlja: „Születtem harminchét éve. Kicsit sok. Meghalok, ki tudja, mikor. Kicsit kevés. A kettő között kellett, kell valamit írni. Rengeteg üres lap. Még felfedezetlen gondolattájak, még leleplezetlen agymélyi hősök, még le nem írt csodatörténtek esélyei. Letettem egy újabb mérföldkövet, ami az idevetettség elleni felkiáltójel. Azt írtam rá − Magyar rulett.
víziót, önmagamba roskadásról látleletet, egy kópé kapcsán honkritikát, s voltam japánkertész is. A papír mindent kibír. De az utókor-próba kibírja-e? Lakmuszként elszíneződneke oldalaim? Lesz-e olvasóm, aki megsárgítja lapjaim, annyit pörgeti őket a fényben? Ezt nem könnyű megtudni... A jelen − általában − hálátlan, ha két lábbal állok is talaján. De még hálátlanabb azokkal a hőseimmel, akiknek a két láb biztonsága sem adatott meg. Tőlük tanulom az erőt. Ők igazi mesterek, akik tudtukon kívül megacéloznak, akik begördülnek, besántikálnak a még meg nem írt árkus papírokra, s megpörgetik létem rulettkerekét…” [Novák Valentin: Magyar rulett (elbeszélések) – Budapest, Széphalom Könyvműhely 2006]
Mint úttörő hoszszítom életcsapásom, de nem tudhatom, mi lesz a következő állomás, ami nem pihenni hív, hanem továbblök az ismeretlenbe. Írtam már árvízről
2006. szeptember
33
Kottavarázs
Keveset markoltam, s nagyon sokat fogtam Faragó Laura szeptemberben zenei óvodát nyit Dalait, hangversenyeit, hanglemezeit, könyveit, kitüntetéseit s legfőképpen jótékony tevékenységének állomásait számba venni nehezen lehetne. Ám Faragó Laura nemcsak a pódiumon hirdeti a magyar zene és dal szépségét Kovásznától Kanadáig a világ szinte minden zegzugán, de különös gondot fordít arra is, hogy népművészetünk szépségét és varázsát fiataljaink is felfedezzék. Néphagyomány-ismeret című pedagógus-továbbképzési programját 1999-ben a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztere, Pokorni Zoltán akkreditálta. Jelenleg Budapesten a Tóth Aladár Zeneiskolában tanít népi éneket, s hogy ezt nem lehet elég korán elkezdeni, annak most erőteljes hangot ad: szeptembertől zenei óvodát nyit Alsógödön. - Az a mód, ahogyan Ön a magyar népművészetet közvetíti, megtanulás, elhatározás, döntés kérdése aligha lehet, azt valamilyen mély gyökerekből csakis magában hozhatta. - Budapesten születtem és Pécelen nevelkedtem, tudatos, nagycsaládot vállaló – tizenegy gyermekes – értelmiségi pedagóguscsaládban. Tízen egyetemet végeztünk, én 1971-ben a Szegedi Tanárképző Főiskolán szereztem diplomát magyar-ének-zene szakon. Ez idő tájt – 1970ben – a „Röpülj páva”, a Magyar Televízió első országos népdalversenyén nagydíjat, 1971-ben az angliai Middlesbroughban rendezett Nemzetközi Népdalversenyen első díjat nyertem. Ekkor döntöttem el, hogy énekes leszek. Úgynevezett profi magánéneklést a magyar szakos tanári diploma megszerzése után kezdtem tanulni a Budapesti Zeneakadémián, majd a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolán, Dagmar Freiwald-Lange professzor asszonynál mint dal- és oratóriuménekes diplomáztam 1979-ben. Kodály Zoltánné, Sárika hívta fel a magyar énekesek figyelmét erre a nagyon híres énekpedagógusra, aki nem az operaközpontúság, sokkal inkább a daléneklés és a jó szövegkiejtés jegyében oktatott. Mivel a recitativo és parlando népdalokhoz a szövegből kell kiindulni, nekem éppen erre a tanárnőre volt szükségem. Magyarországon koncerténekes szak nincs, csak operaénekes és művésztanár képzés. Az Országos Filharmónia énekesszólistájaként, Béres Ferenc kollégájaként, Török Erzsi utódjaként 1976-tól 1993ig működtem. Török Erzsi korai halála után vettek föl mint dalénekest, s a filharmóniai státusz megszűnéséig ez volt a munkahelyem. Béres Ferenchez és Török Erzsébethez hasonlóan magam is a szegények énekesének tekintem magam, akik megszülték ezeket a népdalokat. A legegyszerűbb paraszténekesektől megtanultam: az éneklés a szépbe merült lélek balladája. Hivatásom, hogy halhatatlanokká tegyem a népdalok névtelen szerzőit, a szegényeket. Több mint harminc éve hirdetem a pódiumon a magyar zene és dal szépségét.
34
Kovásznától Kanadáig a világ szinte minden zegzugát beutaztam, ahol magyarok élnek. Olyan közönségnek is énekeltem, akik nem értették ugyan a nyelvünket, de tudták, hogy van egy kis ország Európában, amely többek között attól nagy, hogy Bartók és Kodály hazája. Nagyon sok népdal- és magyar dal-estet tartok, orgonakíséretes dalokat, magyar zsoltárokat, különböző magyar egyházi műveket szólaltatok meg templomokban, Eszterházy Pál egyházi feldolgozásaitól Liszt Ferencig, Lajtha Lászlón keresztül Szokolay Sándorig.
Olykor a gitárkíséretet választom (Psalmus Hungaricus című műsoromat Fodor Ferenc kísérte), hogy olyan templomokba is eljussak, ahol az orgona nem működik. Olyan kis helyekre is vissza-visszajárok, ahol a nagy kulturális szervezeteket nem tudják megfizetni. - Mit kellene másként tenni a hazai kultúrpolitikában ahhoz, hogy számottevően nagyobb figyelem forduljon a hagyományaink felé? - A kultúra alfája az iskola. Kodály gyakran
idézgetett egy görög bölcset: „Ha egy évre tervezel, vess magot. Ha tíz évre tervezel, ültess fát, ha száz évre tervezel, tanítsd a nép fiát. Ha magot vetettél, egyszer aratsz. Ha fát ültettél, tízszer aratsz, ha tanítottál, százszor aratsz.” Ez a gondolat a pedagógust is inspirálhatja, noha a munkájából nem ő, hanem a nemzet arat. Mégsem gondolunk eleget erre, mert elterelik a figyelmünket a saját problémáink. Nehéz ez a pálya, még mindig alulfizetett, s ha a munkát tisztességgel végezzük, akkor nem napi öt órát, hanem teljes életformát jelent. A pedagógiáról nem volna szabad csak üzleti alapon beszélni, hogy megéri-e vagy nem, mégis hajlamosak vagyunk rá. Igen nagy szellemi és érzelmi válságba került a magyarság. Ha tanítunk, olyan kincset termelünk, amely százszorosan adódik tovább. Inkább aranygyártás, mintsem aranybányászat a pedagógia, de ezt a fiatalok még nem érzik. Domokos Pál Péter, a moldvai csángó népdalok első népdalgyűjtője és rendszerezője azt a címet adta munkájának, hogy „Édes hazámnak akartam szolgálni”. Ezt a mondatot is őriznie kellene mindenkinek, aki nemcsak a pénzért tanít. Mit tennék, ha tehetnék? Néptánc pedagógusokat képeznék. Hetente minimum két órában jól megtáncoltatnám a gyerekeket – akár két tanárt is foglalkoztatva egyszerre –, s a táncon keresztül észrevétlenül a népdalt is megszeretnék és birtokolnák. Eddig az oktatási elv a dolgok szétszedése, elemzése volt. Unalomba fulladt. „Szeresd a csodát, ne magyarázd”: akkor próbáljuk meg a szintézist! Népszokásokat tanítsunk és néptáncot! Zenét és mozgást együtt! A naiv művészet így élt és maradt fönn évszázadokig, és jól működtek a táncházak is egy-egy falusi közösségben. De ehhez pénz, nagyon sok pénz kellene. És akarat. - Amikor az Országos Filharmónia megszűnt, s negyven szólistáját szélnek eresztették, elkezdett tanítani. Tanárként sikerült-e megvalósítania az elképzeléseit? - A Köbölkúti Ének-zenei Általános Iskolában és a Lónyay utcai református gimnáziumban tanítván hittem abban, hogy majd én megváltom a világot! Nem akartam elfogadni, hogy Bartók és Kodály hazájában a magyar gyerekek nem szeretik és nem éneklik boldogan a magyar népdalt, de nem tudtam kihozni belőlük, amit szerettem volna. „Sok lúd disznót győz” – tartja a közmondás, és valóban, a csoportos utálat, ami az énekórákat övezte, deprimáló és kétségbeejtő volt számomra. Harminc-
2006. szeptember
Kottavarázs negyven gyerek egyszerre olyan, mint egy hangyaboly; heti negyvenöt percben (amely leginkább rendteremtéssel telik) művészetet oktatni (amely egyéni képességek függvénye is) ily nagy csoportokban nem lehet. Ez annyi, mint Sziszüphosznak büntetésként egy mindig visszazuhanó, súlyos sziklát felgörgetnie a hegyre! Maradt a gimnáziumból kedves emlékem is. A heti egy órás tantárgyból elegendőnek találtam egy évben egyszer feleltetni. Elhatároztam, hogy az iskolai tananyag mellett fél év alatt öt, számomra kedves népdalt megtanítok a gyerekeknek, és ebből fogom őket feleltetni. Hogy a felelésben játék is legyen, dobókockával döntöttük el, melyik dalt kell elénekelniük. Ha hatost dobtak, maguk választhattak. Három év alatt harminc népdalt úgy megtanultak, hogy álmukból ébredve is fújták, s ez nem csekély eredmény. A fiúktól megköveteltem még, hogy Erkel Bánk Bánjából a Keserű bordalt is megtanulják, osztályzástól függetlenül. Keveset akartam markolni, de azt hiszem, nagyon sokat fogtam... Amióta a Tóth Aladár Zeneiskolában népdalt, népi éneket tanítok, tanárként megtáltosodtam! Itt egy órában egy gyerekkel foglalkozom. Igaz, a heti húsz kötelező óraszám mellett ez csupán évi húsz növendéket jelent, de tudásra mégis több az évi húsz diák, mint nem-tudásra az évi négy-ötszáz! Itt nem kell azzal küszködnöm, hogy szeressék a népdalt. Ki mernek állni mások előtt is népdalt énekelni (kicsit rivalizálnak is egymással), s nem találják ezt szégyellni valónak, ellenkezőleg: úgy érzik, ünnepélyes cselekedetet hajtanak végre. És nagyon szép archaikus népdalokkal ismerkednek meg, amire az iskolában nem biztos, hogy marad idő. Kallós Zoltán népdalgyűjtéséből, a Balladák könyvéből és zenei anyagából tanítok. Meghallgattatom velük a Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Berecz András, Sebő Ferenc felvételeit, és fiatal példaképeket is mutatok nekik. Amikor a médiában olyan sztárok jelennek meg, mint Herczku Ágnes, Ivánovics Tünde vagy Paya Bea (és Bodza Klárának köszönhetően megjelennek), a műfaj a fiatalok előtt felértékelődik, divattá lesz a népdaléneklés. Örömmel tanulnak meg tőlük egy-egy sikerszámot. Gyakran kérdezik, nem vagyok-e féltékeny a fiatal népdalénekesekre. Hogy lennék? A mi malmunkra hajtják a vizet, mert velük nem nagymamaként azonosul a diák. Rendkívül fontos, hogy a generációváltás itt is megtörténjék. - Miért tartotta szükségesnek, hogy néphagyomány-ismeret tantárgyat hozzon létre? - Néphagyomány-ismeretről keveset tanulnak a gyerekek. Bálint Sándor
2006. szeptember
Ünnepeink című kötetéből kiollóztam négy nagy, a néphagyományban igen erőteljes kultikus egyházi ünnepkört – karácsony, húsvét, pünkösd és Szent István –, erre építettem föl a tantárgy anyagát. Fontos, hogy a karácsonyi betlehemes játékot, a húsvéti énekeket, a pünkösdi dalokat és történeteket a gyerekek átérezzék, hiszen ez ad az időnek ritmust és tartalmat. Hogy az ünnep ne csak iskolaszünetet jelentsen, el kell mesélni a gyerekeknek például a pünkösdi szokásokat, kezdve a lányos házaknál megjelenő májusfáktól – fölszalagozott zöld ágak a kerítésen, amiket a legényektől kapnak –, a király és királynéválasztáson át az ügyességi versenyekig. Az a falubeli legény, aki a lovasjáték, íjászverseny, árokugrás és más fiús próbatételeken a legügyesebb volt, egy, bizonyos helyeken pedig három napig ingyen ihatott a fogadóban. Ez volt az úgynevezett pünkösdi királyság. A fogalom százötven évvel ezelőtt is erősen élt a magyarság szokásrendjében. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ünnepsége 1867-ben éppen pünkösd vasárnapjára esett volna, de áttették szombatra, mert a pünkösdi királyság három napig tart… Az altatódalok, lakodalmas dalok, halotti siratók által az emberi életöltő nagy ünnepeivel – születés, házasság, halál – is megismerkednek a gyerekek. A néphagyomány-ismerettel emberségre tudom őket tanítani. Abban segítem, hogy saját otthonuknak érezzék ezt a világot. Nekünk nehezebb volt, közömbössé tett a rendszer, amelyhez nem volt közünk. Ezt a partravetettséget még mindig éljük, s úgy érzem, csak pedagógiával és néphagyománnyal tudjuk megszüntetni. - Ezt pedig nem lehet elég korán elkezdeni, ezért is nyit ősszel zenei óvodát. - Az unokámon látom, a gyerek mennyire utánoz. (Ugyanezt teszi a felnőtt is. A népköltészet megmaradása az utánzásnak köszönhető. Domokos Pál Péter a Gyöngyös bokréta mozgalmat pontosan ezért hozta létre. Szőllősné Tüdős Klára is azért készíttetett stilizált magyar népviseletet a párizsi szalonban, hogy azt viselve az iparművészeti terméket divatba hozza.) Amikor Kodály Zoltántól megkérdezték, hogy mikor kell a gyermek zenei nevelését elkezdeni, azt mondta, hogy születése előtt kilenc hónappal. Kokas Katalin hegedűművész mesélte a minap, hogy kétéves gyermeke a Mozart lemez hallatán élénkebben ugrándozik, mert áldott állapota idején Katalin Mozartot gyakorolt. A gyerek élete valóban a magzatkorban, és nem a születéssel kezdődik. Az alsógödi Olajág Művészeti Ház kért fel arra, hogy tanítsam gyerekdalokra a kicsiket. Természetesen ezt nem csak az utánzás módszerével teszem,
hanem zenés beszélgetéssel: énekkel mutatkozom be, énekkel viszek babákat, hogy a legegyszerűbb gyerekhangközökkel ők is énekelve köszönjenek nekem, és személyesen motiváljam őket az éneklésre. Ebben a korban alakulnak ki az agyban a hagyományos hangközök, ezért fontos, hogy a gyerek tiszta intonációt halljon. Nagyon sajnálom, hogy ma ebben a kilúgozott civilizált életben különórákon, felárakért kell megkapniuk a gyerekeknek azt, ami természetes lenne. Régen követelmény volt az óvodában, hogy az óvodapedagógus tiszta intonációval rendelkezzék, de ma már nem az, s a szülőtől sem tudja megtanulni. Pedagógiai tapasztalat az is, hogy egy énektanár minél korábban megkapja a gyereket, ha például elsőtől nyolcadikig végigviheti, annak a kamasz fiatallal fegyelmezési problémája nem lesz. A bizalommal tele személyes kapcsolat kialakulásán túl a titok a művészeti oktatásban rejlik, amely logika helyett érzelmi hozzáállást kíván. A görögöknél a sétálva tanítás szintén erre a személyes, érzelmi kapcsolatra épül, amelyben nincs alá-fölérendeltség. A kisgyereknél sincs, mert a felnőtt le tud ereszkedni hozzá s majd vele együtt nő fel. Nincs meg az a szakadék, ami egy későn hozzám került gyerek és közöttem fennáll… - Hogyan ünnepli a Bartók-évet, és milyen tervekkel készül a Kodály-évre? - Tavaly két hangverseny keretében bemutattam Bartók összes népdalfeldolgozását a Csalán utcai Bartók házban, s ebből egy Bartók gyűjtötte csodálatos csángó népmesével tarkítva idén több előadást tartottam. Bartók soha nem járt Csángóföldön, de 1938ban az Eucharisztikus Világkongresszusra Domokos Pál Péter elhozott egy csángó családot, és megszervezte, hogy a rádió stúdiójában énekeljenek. A gyűjtést az üvegfalon túl Kodály, Vikár László, Rajeczky Benjamin, Lajtha László társaságában Bartók vezette. A felvétel végén a csángók meséket is mondtak. Paksa Katalin az összes népdalt és mesét lejegyezte, Domokos Pál Péter pedig később a Szent István Társulat jóvoltából „Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángó magyarokkal” címmel kiadta. Ebből A két testvér című nagyon szép és érdekes mesét építettem be a Bartók-műsoromba. Kodály közel százhúsz népdalfeldolgozásából nyolcvanhármat énekeltem eddig. Az ebből összeállított Kodályműsorommal, úgy hiszem, 2007-ben méltó módon fogok megemlékezni Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról. Varga Gabriella
35
Szertenéző
A Hókirálynő és Holle anyó is megérkezik Előnyös bérletrendszert kínál az iskoláknak a Holdvilág Kamaraszínház „… a színházban csak közösségből nő ki a tehetség, és csak a tehetség teremt közösséget. Tartsatok ki és tartsatok össze. Érdemes.” „Lélek és érzelem és kemény munka! Ezt láttam az előadáson.” „Ez az a színház és ez az a darab, amiért érdemes akármilyen messzire elmenni.” „Jó olyan helyen lenni, ahova az embert hazavárják. Itt ezt érzem.” Ez csupán négy bejegyzés a Holdvilág Kamaraszínház két vaskos vendégkönyvéből, amelyet Koltai Judit művészeti vezető ottjártamkor elém rakott, s amely minden kimondott szónál beszédesebb. Átlapozva sűrűn teleírt és rajzolt oldalait, értettem meg, Budapest XVI. kerületében, Rákosszentmihályon a Ságvári utca 3. szám előtt miért állnak meg oly gyakran diákokkal tele kirándulóbuszok, s miért hívják vendégszereplésre ezt a lelkes kis társulatot a világ távolabbi pontjaira is. Napocska és Holdacska bérletről, alsósoknak és felsősöknek szóló kínálatról, az új évad új bemutatóiról és sornyi más kérdésről Koltai Judittal beszélgettünk. - A holdvilág az álom világát, a képzelet szárnyalását is szimbolizálja. Mennyire keresi ezt a világot a Holdvilág Kamaraszínház? - Történetünk kezdete éppen húsz évre nyúlik vissza: 1986-ban néhány fiatal művész elhatározta, hogy szakít a hagyományos színházi struktúrával és új útra lép. Megváltunk a kecskeméti Katona József Színháztól, ahol a mozgásszínházi tagozatot alkottuk, és Malgot István vezetésével létrehoztuk a Hold Színháza Alapítványt. Mivel állandó, színjátszásra alkalmas hellyel nem rendelkeztünk, különböző városokban és falvakban léptünk fel, s külföldi vendégjátékokra is gyakran hívtak bennünket. Budapesten a fiatalok egyik legkedveltebb találkozóhelyén, az Egyetemi Színpadon tartottuk előadásainkat, miközben egy saját, független színházról álmodoztunk. A ’90es évek elején a Budapest Film meghirdette mozi épületeit, és nekünk „jutott” a XVI. kerületi Világ Mozi. A terem kamaraszínház méretű, az ötlet tehát adta magát: a Hold Színháza és a Világ Mozi találkozásából Holdvilág Kamaraszínház szülessék. 1995-ben az álom valósággá vált. Még ugyanebben az évben megalapítottuk a Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesületet, melyet 1998-ban a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezetnek nyilvánított. Igen, mivel a hold a szegénylegények, a vándorok és a költők égitestje, ettől a „nomen est omen”-től nem tudunk elszakadni. Bizony jellemző ránk a holdvilág, mint utunk kísérője, és
36
ebbe beletartozik a mesevilág is a maga tündéreivel és gonosz manóival. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a valóságos életben vagyunk, és a mai valóságban létezni, különösen a művészet területén, valljuk
meg, elég nehéz. Talán ezért is jó néha kicsit a mesevilágba kapaszkodni. Ha nem lenne bennünk ennyi közlésvágy, nem biztos, hogy fennmaradnánk. Az utóbbi idő azonban erősíti reményünket, mert hívó szavunkat egyre többen meghallják. - A színház mottójául Ön Darvas Iván szavait választotta: „Hiszek az emberi intelligenciát meghaladó, számunkra gyakran érthetetlennek tűnő összefüggésekben; hiszek a jelenségek felszíne alatt rejlő,
és csak ritkán megnyilatkozó mélyebb értelemben; hiszek az álmokban, a jelekben, a titkokban, a csodákban.” Ezek a szavak a mércét és a darabválasztás szempontjait is meghatározzák. - A darabok kiválasztásánál kétféle szempontot tartunk szem előtt: egyrészt azt, hogy mit vár tőlünk a közönség, másrészt, hogy mi mit szeretnénk elmondani. Utakat kell mutatni az embereknek, hogy választani tudjanak. Lehet, hogy aztán elutasítja némelyiket, de az is lehet, hogy rácsodálkozik: ilyen is van? De hisz ez szól valamiről! Van, aki szórakozni jár színházba, van, aki szívesen elgondolkodik a látottakon, és van, aki mindkettőt kedveli, ezért nekünk is többféle előadásunk van a mesejátéktól kezdve a drámán és a komédián át a mozgásszínházig. A Holdvilágot megelőzően módom volt több mestertől tanulni, és sokféle színházban működni. Az adottságokon túl két nagyon fontos embernek köszönhetem azt, hogy a színház világában megtaláltam a helyem. Nyilassy Juditnak, aki a Budapesti Gyermekszínházban volt az igazgatóm és a színház sziniiskolájában az osztályfőnököm, a színészmesterség, a színpadi létezés alapjait, Malgot Istvánnak pedig, akivel 1980 óta dolgoztam folyamatosan, eleinte báb- és mozgásszínházi tagozatban a Népszínháznál, később Kecskeméten, majd A Hold Színháza Alapítványnál, s végül 1997-ig itt, a komplexitás jelentőségének a felismerését köszönhetem. Az ő színháza nem létezhetett a szó, a mozgás, a zene és a fénykezelésre is épített látvány egysége nélkül. Minél régebb óta dolgozom
2006. szeptember
Szertenéző nélküle, annál fontosabbnak tartom, hogy őrizzem közös múltunkat, s színészeinknek ebből átadjak valamit… - Meglehetősen sajátos az a bérletezési rendszer, amellyel közönségüknek kedveskednek. - A tavalyi tizenegy bérletünkhöz képest idén tizenhárommal indulunk, és tapasztalatunk szerint élnek is ezzel a lehetőséggel az iskolák. A bérlet igény szerint négy vagy öt alkalomra szól, és ára lényegesen előnyösebb, mint a jegyár. Mi több, a szülő is gyerek áron veheti meg a bérletét, ha elkíséri a gyereket. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a gyerek ne egyedül üljön be az előadásra, és a szülő majd érte jön, hanem legyen részük közös élményben, s azt beszéljék meg utána. A szülőgyerek bérlet konkrét előadásokra szól, míg az iskolás vagy csoportos bérlet – hiszen alsósoknak, felsősöknek, középiskolásoknak, egyetemistáknak, felnőtteknek és nyugdíjasoknak is kínálunk előadásokat, így bérletet is – tetszés szerint állítható össze. A felnőtt bérlet neve: Napfivér, a nyugdíjasoké: Holdnővér. A Napocska bérletet 3tól 103, a Holdacskát 5-től 105, a Kombinált bérletet pedig 3-tól 105 éves korig ajánljuk. Kiindulva abból, hogy némely darabunkat a kicsik többször is megnézik – olyan ez, mint amikor a gyereknek van kedvenc meséje, és folyton arra kéri anyát, apát, hogy mesélje azt – idén beindítjuk a Kedvenceim bérletet. Ezt részben azoknak ajánljuk, akik régi darabjainkat kiemelt kedvencként újra és újra megtekintik, részben pedig azoknak, akik még nem találkoztak például a már 108 előadást megért Ágacskával, az Árgyélus királyfival, a Csillaglánnyal, a Széllelbélelt mesékkel, Az Ördögkirály kútjával, a Segítség, ember!-rel vagy a Karácsony gyertyácskáival. A gyermekelőadásokat azért is tartjuk műsoron, mert mindig jönnek újabb és újabb gyerekek, és ezeket az élményeket velük is szeretnénk megosztani. - „A Holdvilág Színház felfedezése számunkra olyan, mint a tündér varázslata: a mindennapok csodája, a művészet közvetlen érintése, amely egy már végleg letűntnek hitt, pedig nélkülözhetetlen bensőségű kapcsolat köztünk, az alkotók és a művészek között.” – Ez egy másik bejegyzés
2006. szeptember
a vendégkönyvből, és kicseng belőle, hogy a Holdvilág több mint színház. Hogy kulturális központtá szeretnének válni, azt induláskor Önök is meg fogalmazták. Arra gondoltak-e, amit ez a bejegyzés is sugall? - Olyan hely létrehozását tűztük ki célul, ahol a színjátszás és annak oktatása mellett a kultúra más tényezőivel is találkozhat a közönség. Filmet vetítünk (hiszen nem feledhetjük, hogy a Világ Mozi helyén működünk), és a képzőművészeti kiállítások, zenei események, irodalmi estek is rendszeresek. Galériaszínpadunkat – amelyet a nagyterem erkélyén Malgot István alakított ki, és amely egy pici színpadot és osztálynyi gyereknek elegendő széket foglal magába – Vers Galériának neveztük el. Itt Petőfi, Ady, József Attila, Pilinszky, Balassi és Szabó Lőrinc délelőttöt, délutánt vagy estet tartunk, igény szerint. Újdonság a Gyerekek Vers Galériája, amelynek műsorán Orbán Ottó, Weöres Sándor és Tamkó Sirató Károly szerepel. A Vers Galéria előadásaira is kínálunk bérlet lehetőségeket. Hogy még színesebb legyen a programkínálat, vendégelőadásoknak is helyet adunk. Az Andaxínház A teremtő kakukkja című mesejátékot, három operaénekes bábbal és zongorakísérettel pedig a Varázsfuvola keresztmetszetét mutatja be színpadunkon. Bábjáték is szerepel a repertoáron, hiszen az egészen aprókat is szeretnénk kiszolgálni. - Hogyan érhetik el a Holdvilág Kamaraszínház előadásait a nem budapesti gyerekek? - A díszleteink lehetővé teszik, hogy minden előadásunk mozgatható legyen. Gyakran megfordulunk a Balaton környékén, voltunk Szentendrén, Százhalombattán, rendszeresen járunk Győrbe. Szívesen megyünk olyan iskolákba, akiknek nem áll módjukban minket felkeresni. Ha az iskolák összefognak, és a helyi művelődési házba rendelik meg az előadásainkat, nyilvánvalóan sokkal jobban járnak. Ez azért is előnyös, mert mi színházi körülmények között, megfelelő világítással hozzuk létre az előadásainkat, amit egy tornateremben nem biztos, hogy meg tudunk valósítani. Győrbe is több iskola összefogásával hívnak évente kétszer, és a Bartók Béla Művelődési Házban bérletes előadásban – ők szervezik a
bérletet – játsszuk a darabjainkat. Hozzánk is jönnek vidékről, a maglódi művészeti iskola például rendszeres látogatónk, de voltak vendégeink Csömörről, Zalaegerszegről, legutóbb pedig Jászberényből. A jászberényi csoport buszkirándulással kötötte össze a színházlátogatást. A nap egyik felében meglátogatott bennünket, másik felében pedig az Állatkertet és a Vidám Parkot kereste fel. Ha felhív minket egy csoport, hogy néhány hét múlva Budapesten jár, tudunk-e ajánlani valamit, akkor függetlenül attól, hogy az adott napra van-e programajánlatunk vagy nincs, megpróbálunk betenni egy előadást a kért időpontra. - Milyen előadásokat tartanak műsoron, és milyen új bemutatókra készülnek a következő évadban? - Az új évadban a tizenkét meglévő darabunk mellé négy új bemutatót tervezünk. A Színházi Intézet ’56os pályázatán Pruzsinszky Sándor Csillagjáró című, kifejezetten nekünk írt művével pályáztunk és nyertünk rá támogatást. Október 21én lesz a bemutató, 22-én játsszuk a nyugdíjasoknak a Holdnővér bérletben, 23-án délután pedig a kerületi ünnepség részeként reményeink szerint méltó módon emlékezünk meg általa a forradalomról. Az előadást természetesen később is műsoron tartjuk. A következő bemutatónk a Hókirálynő lesz. Babják Annamária művésznőnek, aki gyönyörű, csodálatosan énekel, nagyon nagy szeretettel játszik és imádja a gyerekeket (neki is van kettő) illő a Hókirálynő szerep. Az évad második felében készülünk még egy gyerek bemutatóval – idén először tartunk két gyerekbemutatót egy évadon belül –, az pedig a Holle anyó. És lesz a felnőtteknek is még egy új előadás, hiszen így igazságos, Guy Foissy, a hetvenes évek népszerű francia szerzőjének Két szerető szív és Házassági hirdetés című két egyfelvonásos abszurdját állítjuk színpadra. Az áprilisban bemutatott, Djordje Lebovic: Az ezredik éjszaka című, felnőtteknek és a felnövekvő ifjúságnak ajánlott tündérmeséjét is visszük tovább a nagyobb korosztálynak, miként Csokonai Karnyónéját és a színházban működő, Pogácsa az Arénában Színkör bronzokleveles Lúdas Matyiját is… Varga Gabriella
37
Szertenéző Rejtélyek, Sorsok, MÚMIÁK „Egyedülálló kiállítás és más programok a váci Tragor Ignác Múzeumban” című, 2005. novemberi lapszámunkban megjelent írásunkban hírt adtunk a váci Fehérek templomának nem mindennapi leletegyütteséről, amelynek feltárását a Váci Püspökség engedélyével a Tragor Ignác Múzeum munkatársai igazságügyi antropológus szakértő segítségével végezték. Akkor elmondtuk, hogy a halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum, az emberi maradványokat pedig a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára gondozza. Fél évvel beszámolónk megjelenése után, április 8-án a Magyar Természettudományi Múzeum, túljutva az antropológiai, patológiai és DNS vizsgálatokon és azok elemzésein, a nagyközönség elé tárt huszonegyet az eredeti múmiákból. Egyéni sorsok, rokoni szálak, rejtélyek, tudományos felfedezések kerülnek napvilágra a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán. Különleges látványelemekkel gazdagított időutazás várja a látogatókat. A modern technológia segítségével olyan tudományos vizsgálatokat és eredményeket is bemutatnak, melyek korunk egyik népbetegségére, a tbc gyógyítására adhatnak megoldást. A kiállítás november 30-ig látható és megtekintése 12 éven felülieknek ajánlott. ***
Rend lesz az Operaházban Első döntésével elmozdította igazgatói posztjáról Hegyi Árpád Jutocsát az új tárca, a Kulturális és Oktatási Minisztérium vezetője, Hiller István. Miniszteri biztosként Vass Lajos irányítja a magyar operajátszás zászlóshajója, a Magyar Állami Operaház munkáját. „Átalakítást akarok, és nem felfordulást” – indokolta határozatát a miniszter, aki Vass Lajostól elsősorban a világhírű intézmény nyugodt, színvonalas működtetését, a társulaton belüli bizalmatlanság és háborús légkör felszámolását várja el. „Hamarosan olyan lesz a hangulat, hogy az
38
Operaház művészei, munkatársai nem fognak félni egymástól és a vezetőiktől, gyanakvás nélkül ülhetünk le beszélgetni egymással az operajátszás jövőjéről” – ígérte bemutatásakor a sajtó képviselőinek a miniszteri biztos. *** Szabadnak lenni sosem késő Várhatóan 2007 tavaszán kerül mozikba Rohonyi Gábor rendező filmje, a Konyec. Az alkotás igazi szenzációja, hogy a főszerepet a 81. évét taposó érdemes és kiváló művész, a Radnóti Színház tagja, Keres Emil játssza. A történet munkásszármazású főszereplője egy lakótelep szürke betontömbjei között éli fél évszázaddal ezelőtt megismert feleségével egyhangú életét. Felgyülemlett tartozásai miatt behajtók fenyegetik. Egy szép napon elindul, hogy adósságait rablásokból fizesse vissza. Szelíden, udvariasan gyűjti a pénzt, és mint volt pártsofőr, évtizedek óta féltve őrzött munkaeszközén, egy fekete Csajkán, becenevén Szélmadáron távozik… A filozofikus mélységektől sem mentes krimi főszerepe különösen illik Keres Emilhez, aki, mint mondja, neofita lelkülettel, becsapva saját magát, egykor harcos baloldali volt. „Öregségemre – fűzte hozzá a forgatást kifejezetten élvező művész – valódi szellemi meglepetések értek, keserűségemet, rossz közérzetemet feloldotta az a szemlélet, amelyet a buddhista filozófiától kaptam ajándékba. Nem mindegy, hogy az ember miből töltekezik, honnan merít erőt. Talán néhányan emlékeznek rá, több mint tíz évvel ezelőtt, balesetem után szonettkoszorú írásába fogtam, így emlékezve a múltra, az életemre, pályafutásomra. A buddhista főiskolán hallottaknak köszönhetem, hogy a múlt helyett újra előre nézek, és nyolcvanon túl elvállaltam egy száz perces road movie főszerepét.” (További információk: www.konyec. hu) (vg)
100 éves a Szépművészeti A Szépművészeti Múzeum idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból idén a centenáriumhoz illő programokkal várja látogatóit. A különleges festészeti és grafikai kiállítások mellett útjára indította Múzeum+ című rendezvénysorozatát. A Múzeum+ program keretében minden csütörtökön hosszabbított nyitvatartással este 10-ig látogathatók a tárlatok, és különleges zenei és gasztronómiai élmények várnak a bátor látogatókra. Ilyenkor a Márvány csarnok Jazz szalonná alakul, és egy pohár bor kortyolgatása és nyers sonka, oliva és sajtdarabkákkal ízlésesen elrendezett tapas majszolgatása mellett hallgathatjuk a magyar jazzélet kiválóságait. Egyetlen probléma, ha éhesen érkezünk, a kóstoló ugyanis nevéből következően csak „éhségtapasz”. Érdemes tehát vacsora után, úgy 7 körül érkezni. Ekkor kezdődnek ugyanis a legérdekesebb tárlatvezetések mindig az aktuális időszaki és egy-egy állandó kiállításon. A belépőt - nem csekély - 2000 forintos áron mérik, és ez a különleges Múzeum+ rendezvény esetén 2400 fortintra is felmegy, ám őszintén mondom: megéri. 4 órán át élvezheti a látogató a múzeum kellemes légkörét, csodálhatja a képeket, és izgalmas titkokat tudhat meg a kiváló előadók tárlatvezetésében egy-egy művész életéről vagy technikájáról. A különleges Múzeum+ program vagy egy előadást jelent, vagy egy koncertet eddigi tapasztalataim szerint. Voltam már itt Zsigmond király udvari zenéjét felidéző Musica Historica koncerten és Rembrandt életét bemutató előadáson. A múzeum akusztikája a templomokét idéző, s mikor fanfárok zengik be a Barokk csarnok terét, az érzés, mely az embert átjárja, leírhatatlan. Mindenkinek ajánlom, hogy tegye szabaddá magát egyik csütörtök este, és látogasson el a múzeumba. Az aktuális részletes heti programot a www.szepmuveszeti.hu oldalon lehet megtalálni.
2006. szeptember
Szertenéző
Rembrandt 400 Szeptember végéig látható a Szépművészeti Múzeumban az a rézkarc-kiállítás, melyet Rembrandt születésének 400. évfordulója alkalmából rendeztek. A művész 1606-ban Leidenben született, s a jeles nap emlékére szerte Európában kiállításokkal kedveskednek a nagyközönségnek. Szeptember 25-ig a művész mintegy 170 rézkarca és 10 rajza látható tematizálva. Egyébként utoljára több mint 40 évvel ezelőtt volt hazánkban Rembrandt kiállítás. Az 1965-ös kiállításon még a most láthatókon kívül több rajzot és festményt is neki tulajdonítottak a múzeum gyűjteményéből, amikről azonban azóta kiderült, csupán egy ügyes tanítvány utánzatai. Teljes nevén Rembrandt Harmensz van Rijn páratlan grafikai munkássága nem annyira ismert a világban, mint a németalföldi művészekre oly jelentős hatást gyakorló festményei. Mint a kiállítás kurátora Gerszi Teréz bevezetőjében mondja: „Művészete nemcsak annak a fejlődésnek a betetőzése, ami a 15. századi van Eyck festészetével kezdődött, hanem a műveiből áradó mély humanizmus és kifejező gazdagság révén az egyetemes emberi kultúra kivételes értéke.” A rézkarc-tárlat témáiban több részre tagolható, így az önarcképek mellett táj- és zsánerképeket, valamint Ó- és Újtestamentumi témákat feldolgozó rajzokat láthatunk. A rajzok közt találhatunk tollal, barna tintával és fekete krétával készülteket is. A témájukban oly sokféle grafikák közül kiemelendő Az elefánt című krétarajz, mely egy vonallal rajzoltnak látszik, illetve néhány szokatlan témaválasztású, mint A franciaágy, vagy a Nagy oroszlánvadászat című. Számtalan bibliali történetet illusztráló munkája Krisztus gyermekségétől Feltámadásáig kíséri végig életét. Az 1650-es évek tájrézkarcaiból elénk tárul a XVII. század Németalföldjének minden bája. Az 1631 és 1661 közti aktképeinek naturális kidolgozottsága pedig már a későbbi évszázadok remekművei felé vezeti gondolatainkat.
2006. szeptember
zolja kígyókként tekergő festékdobozából kiröppenő színek előtt, talán azt éreztetve, hogy felfoghatatlan az a sokféleség, melyet Rembrandt hozott éltművével a festészet történetében. A dinamikus ecsetkezelés itt arra utal, hogy korát messze túlhaladó technikai fejlettség jellemezte a művész ecsetvonásait. Érdekes volt Forgács Péter ötlete is, aki digitalizálta a művész összes ismert önarcképét és lepergeti előttünk egy faragott aranykeretbe foglalt plazma képernyőn Rembrandt alkotóéveit. Mégis számomra legérdekesebb az a Szegedy-Maszák Zoltán által kifejlesztett számítógépes installáció, melynek segítségével beléphetünk a mester leghíresebb képeibe.
Picasso szerelmei
Keserű Ilona: Önarckép
RE:mbrandt Kortárs magyar művészek válaszolnak Rembrandt Harmensz van Rijn nemcsak kortársaira és az őt követő generációkra, de a modern kor művészeire is nagy hatással van. Ezt hivatott bizonyítani az a Rembrandt 400 című rézkarckiállításhoz kapcsolódó tárlat, melyet 18 magyar művész festményeiből és installációiból rendeznek szeptember végéig a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítás célja kideríteni, hogy mit jelentenek a ma emberének a 400 éve született művész alkotásai. A kiállításon Rembrandt életművére reflektáló, speciálisan erre az alkalomra készült műveket láthat a közönség. Érdekes ötletnek tartom a múzeum ódon, patinás falai közt a Rembrandt képeket perfomansszá alakító videóklipp-sorozatot és a camera obscurában látható csendéletrészleteket kinagyítva. Minden művész egyedi módon közelített a felkéréshez. Orosz István negatívból pozitív képpé alakított egy önarcképet, Lajtai Langer Péter pedig szövetmintákat nagyított fel, s olyan is volt, aki hódolattal adózott a nagy művész előtt. Egyikük, Keserű Ilona önmagát ábrá-
Aki a napokban a szépművészetibe látogat 17-ig még láthatja a Picassó szerelmeiről szóló kamarakiállítást. A kiállítás fő látványossága - a festő talán legnagyobb szerelmét, Marie Therese Waltert ábrázoló kubista kép – Az olvasmány. A festő életét és munkásságát szerelmein keresztül bemutató tematikus kiállítás sokszor humoros kommentárjai a komoly állandó kiállítások után mosolyt csalnak az ember arcára. A szerelem kortalanságát mi sem bizonyítja jobban, mint a gyűjtemény összeállítójának cselessége, melyben ídővonalak segítségével világít rá a Picassót egyre fiatalabb szerelmeihez fűző korkülönbségre. Érdemes félórát elidőzni az alagsori kiállító-teremben. Endrődy Orsolya
Hosszabbítás A tervezetnél tovább láthatóak a Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításai. A Picasso szerelmei című tárlat szeptember 17-e helyett október elsején zár, míg a Rembrandt 400 kiállítás egy hónappal tovább, október végéig látható. A múzeum a nagy érdeklődésre való tekintettel hosszabbítja meg a két kiállítást. A Géniuszok és remekművek című kamara-kiállítás sorozat részeként látható Picasso kiállítást augusztus 1jei megnyitása óta több mint 30 ezren, míg a július eleje óta látható Rembrandt tárlatot 50 ezren csodálták meg a múzeumban.
39
Főhajtás
A szolnokiság dicsérete Bergendy István az Új Katedra Klubban Először fordul elő, hogy az Új Katedra Klub vendége később szerepel lapunk hasábjain, mint budapesti klubunk helyszínén, a Hauer Cukrászdában. Reméljük, a hangulatos beszélgetéshez méltó cikket tudunk olvasóink kezébe adni, leszámítva természetesen Bergendy István tenorszaxofonon eljátszott szerzeményeit, ám az az élmény csak klubunk közönségének járt. - Bármilyen hihetetlen, minden, ami az egész életét meghatározta, „kicsiben” már ott volt Szolnokon, a diákévei alatt! - Az ’50-es évek szolnokiságához nagyon sok minden tartozott. Nem véletlenül! Szolnok éppen száz kilométerre van a fővárostól, és az akkori vezetés politikailag
Műegyetemről. A híres Tisza Szállóban az ország egyik legnépszerűbb dzsesszzenekara játszott, mert egy Erkel színházi (akkor Városi Színháznak hívták) koncerten műsorra tűzték Glenn Miller világhírű szerzeményét, ami a háború alatt az amerikai légierő himnuszának számított. Nem mindennapi történet volt. Amint a
megbízhatatlannak tartott, nagyszerű mérnökei, tanárai, zenészei, színészei, irodalmárai ott találtak menedéket. A verdikt az volt, hogy Budapest száz kilométeres körzetében nem élhetnek, dolgozhatnak ezek az emberek. A száműzetések egyik nyertese így Szolnok lett. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban, az én alma materemben például többek között a rendből elűzött piarista szerzetestanárok tanítottak. Albérlőnk volt Szatmári György, a Recsket megjárt költő, akit kipenderítettek a
zenekar vezetője takarásba lépett az ominózus szám után, hogy megtörölje a homlokát, lecsaptak rá az ÁVÓ pribékjei, és már vitték is. - Az akkori szolnokisághoz, ha sporttörténeti ismereteim nem csalnak, szorosan hozzátartozott a pólózás is! - Én sem tudtam elképzelni másképp az életem! A tőlünk hat-hét évvel idősebb Kanizsa Tivadarnak, a Szolnoki Dózsa válogatott pólósának ráadásul a rock and roll volt a mániája. Válogatott csapattársaival együtt
40
olyan lemezeket hordott haza külföldi portyáiról, amiket csak apám kedvenc adóin, a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja és a „Luxi” (Rádió Luxemburg) műsoraiban lehetett hallani. Reggel fél hattól fél nyolcig, amíg az uszodában nyomtam a hosszakat, Tivadarék legújabb lemezeit élveztem, suli után pedig a Pestről elűzött Chappy zenekartól tanultam meg, hogy mi is az a dzsessz. Nem csoda, hogy én is zeneőrült lettem. - Mikor vett először hangszert a kezébe? - Apám a Vág völgyi rokonait ment egyszer meglátogatni, amikor gondolt egy merészet, és Péter öcsémnek és nekem vásárolt egy harmonikát. Anyagi helyzetünk nem engedte meg, hogy zongoránk vagy pianínónk legyen, de a harmonika még éppen belefért a családi költségvetésbe. Felvidéken egyébként még ma is olcsóbbak a hangszerek, mint nálunk. A zene alapjait a harmonika segítségével sikerült elsajátítanom, de a szaxofon, amit később szintén a Felvidékről hozott nekünk apám, sokkal jobban izgatott. Sajnos ezen a hangszeren akkor nem tanított senki Magyarországon, így klarinétozni jártam, de csak negyedikes gimnazista koromtól, mert akkor akadt szabad hangszer a zeneiskolában. - Igaz, hogy csak egy hajszál választotta el attól, hogy pólós legyen? - Érettségim évében második helyezést ért el a Verseghy Gimnázium csapata az országos középiskolai vízilabda bajnokságon, amelynek Kárpáti Györggyel együtt oszlopos tagja voltam,
2006. szeptember
Főhajtás de a budapesti Eötvös gimi csapatában két Felkai és három Rusorán játszott, öt későbbi világklasszis, így elég hamar tudomásul kellett vennem, hogy nem a medencében fogom megváltani a világot. Felvettek a Budapesti Műszaki Egyetemre, és Pesten azonnal öthat zenekar tagja lettem, beleértve az egyetem szimfonikus zenekarát, dzsessz, dixieland és beat együtteseket is. Annyira magával ragadott a zene, hogy szinte nem is voltam hajlandó mással foglalkozni. Igyekeztem ügyesen kivonni magam a forgalomból Messziről jött ember azt mond amit akar alapon. Amikor megkérdezték, hogy ki az, aki egyáltalán nem tanult oroszt, én azonnal jelentkeztem, és a tanulnivalóim közül egy már ki volt pipálva. Mindig versenyt futottam az idővel életre-halálra. A rettegett Czigány professzornál már akkor vizsgára jelentkeztem, amikor még le sem adta az anyagot. Tudtam, hogy időt kell nyernem, mert csak akkor van esélyem elvégezni az egyetemet ennyi zene mellett. Általában megvártam a katalógust, és rohantam valamelyik zenekar próbájára. Mindenkivel jóban voltam, így mindig akadt, aki megcsinálta a műszaki rajzaimat. A régi barátok közül az egyik építésszel például egy házban lakunk. A közlekedési karból viszont csak annyi maradt meg bennem, hogy azóta is imádom az autókat, különösen az olasz kocsikért vagyok oda. Apám szerette volna, hogy műszaki ember legyek. Én viszont hagyományos értelemben vett zeneszerző akartam lenni. Tanulni akartam mindent, amiről úgy éreztem, hogy kell hozzá. Aminek köze volt a zenéhez, oda azonnal jelentkeztem. Baricz Ferinek köszönhetek sokat, aki az Operaház és az Operett Színház zenekarában is játszott. Konzit végeztem, de azóta is állandóan képzem magam. Zenei berkekben a „vidéki gyereknek” elég hamar tisztességes renoméja lett. Kevesen játszottak még abban az időben szaxofonon, és egyre keresettebb zenész lettem. Rádiófelvételeim készültek az Állami Hangversenyzenekarral, meghívtak Kodály és Honegger művekben játszani. Szerepeltem a Zeneakadémián, Schubert VII. szimfóniáját adtuk elő. Soha nem felejtem el, hogy mennyire meglepődtem a terem csodálatos akusztikáján. Itt másképp hallani mindent, mint ahogyan azokon a
2006. szeptember
helyeken, ahol korábban játszottam, és néhány pillanatig az volt az érzésem, hogy csak engem hall a közönség. - A fiatal értelmiség, sőt a művészvilág kedvenc szórakozóhelye volt a Közgáz Klub a ’60-as évek elején. Mivel vívta ki ezt a rendkívüli megbecsülést egy egyetemi klub? - Barabás Dinit azzal bízták meg, hogy „valami kultúrát” hozzon össze a Közgázon. Nem tudom, kinek köszönhető, de a klub rendezvényeit áldott lazaság jellemezte. Nyilván az összegyűlt vagány fiatalok játszottak főszerepet ebben. Hamarosan Pest legszebb, legizgalmasabb hölgyei választották a vasárnapi ötórai teát találkozásuk, ismerkedésük színhelyéül, ahol mi muzsikáltunk. De itt választotta ki Makk Károly Fűre lépni szabad című filmjéhez barátnőm barátnőjét, a csodálatos Polónyi Gyöngyit. A helyi színjátszó kör meghatározó személyiségei voltak többek között Latinovits Zoltán és öccse, Bujtor István. Működött itt tánccsoport, dzsessz- és szimfonikus zenekar, sőt népi együttes is. Itt ismerkedtem meg Vujicsics Tihamérral. Egészen különleges hangulata volt a Közgáz-buliknak, elég, ha csak azt említem meg, hogy rendezvény alkalmával le kellett takarni az öreg Marxot, aki egyébként ott ül az aulában azóta is rendületlenül. - Az előbb említett lazaság kigyűrűzött a Közgáz Klubból, és a Bergendy együttes az Ifjúsági Park állandó zenekara lett. Megint sikerült jókor jó helyen lennie? - Ez nem volt annyira egyszerű, mert komoly verseny zajlott azért, hogy egy beat-együttes az Ifipark állandó zenekara lehessen. A legnépszerűbb csapatok is ringbe szálltak. Az utolsó körben már csak ketten maradtunk, az Omega és a Bergendy. Azzal győztünk, hogy a mi zenekarunkban mindenki tudott kottát olvasni, ami a sok vendégművész fellépése miatt az Ifiparkban alapvető elvárás volt. Nem sokan tudják, hogy 1964 tavaszán még Szörényi Leventének is fejtörést okozott, hogy a Begendybe jöjjön játszani vagy sem. A Kár a benzinért című filmben még együtt látható velünk, sőt, közös rádió- és lemezfelvételeink is készültek Levivel. A közös munka akkor szakadt meg, amikor bátyját, Szabolcsot is hozni
akarta a zenekarba, de nekünk már volt egy nagybőgős-basszusgitárosunk, Gáspár Karcsi, akinek éppen akkor született lánya, így nem tehettem meg vele, hogy annyi szép év után elbúcsúzzunk. - Ha Szörényi Leventével nem is sikerült, de hatalmas nevek egész sorával dolgoztak együtt, sőt, ha jól tudom, a Bergendy mint az Ifipark állandó zenekara, évekig a fiatal zenészek, énekesek, mai szóhasználattal élve, menedzsere volt. - Fantasztikus figurákkal találkoztunk! Rengeteg zenei verseny zsűrizésére bennünket kértek föl, több tehetséges fiatalt segítettünk a pályájuk első lépéseinél. A zsűrizést kifejezetten rühelltem, mert én teljesen alkalmatlan vagyok arra, hogy mosolyogva a semmiről meséljek. Ha valaki nem tetszett, köntörfalazás nélkül megmondtam a véleményem. Kalmár Magda például máig nem bocsátotta meg nekem, hogy nem a könnyű műfajt, hanem a komolyzenei tanulmányainak a folytatását javasoltam neki a meghallgatása után. Tevékeny részesei voltunk Hofi Géza első nagy sikereinek. Padisák Mihály, a népszerű Miska bácsi rádiós műsorában, a Zsákbamacskában mi játszottuk szalagra azokat a számokat, amelyeken Hofi Armstrongot parodizált. Lovas Róbert, akkor hihetetlenül népszerű zeneszerző nagy slágereit szintén mi játszottuk hanglemezre. Mi bábáskodtunk Zalatnay első felvételeinél. A mi zongoristánk, Auth Ede szerzeménye volt a ’66-os fesztivál egyik nagy slágere, a Hol jár az eszem? Az Ifiparkban tűnt fel, no nem mint a parkett ördöge, hanem a hangjával és a különleges énekstílusával Máté Péter. Neki is sokat segítettünk annak idején. Még ma is gyakran megkérdezik tőlem, hogy ugye szép summát sikerült leszakítanunk az ifiparkos időszakunk alatt. Hát ki kell ábrándítanom mindenkit: mi úgy éreztük, hogy a tehetséges muzsikusoknak segítenünk kell, és ezért nem tarthatjuk a markunkat. Tudom, hogy ma már más világot élünk, nem hiszik el, amit mondok, vagy a hátam mögött megmosolyognak, de én nem vagyok képes erről másképp gondolkodni ma sem. H. Gábor Miklós
41
Tárház
Pedagógia után akvarellfestészet Új rovatunkban a pedagógusok és az alkotóművészet kapcsolatát, a két hivatás összefüggéseit próbáljuk felkutatni. Részben felkeressük a hazánkban jelenleg működő, legnagyobb irodalmi, művészeti társaságokat, hogy képet kapjunk arról, tagjaik sorában mekkora arányban, milyen céllal és eredményességgel tevékenykednek aktív vagy már nyugállományba vonult tanárok, rovatunk második részében pedig egy-egy alkotó pedagógust közelebbről is megismerhetnek olvasóink. Iménti kérdéseinkről elsőként az ezeregyszáznyi tagot számláló Művészetbarátok Egyesületében tájékozódtunk. A Művészetbarátok Egyesülete tagságának mintegy fele – azaz körülbelül 500550 személy – gyakorló vagy nyugdíjas pedagógus, s ennek kétharmada rajz vagy ének szakos tanár – tudtuk meg Geröly Tibortól, az egyesület elnökétől. – Noha tevékenységük a művészet minden ágát felöleli, az egyesület erőssége a képzőművészet, és ez a tagság tekintetében is megmutatkozik. Különösen a nyugállományú pedagógusok csatlakoznak szeretettel, mert részben folytatják, amit az iskolában gyakoroltak, részben pedig kiteljesítik személyes ambícióikat. A Művészetbarátok Egyesülete kulturális értékek teremtését s a művészet már létrehozott értékeinek ismertetését és népszerűsítését tűzte ki céljául harminchárom évvel ezelőtt. Ennek megfelelően a tagság jelentős része maga is műveli a művészet valamelyik ágát: ír, fest, rajzol vagy zenél, tanul vagy tanít. Budapesten három évtizede minden
szerdán tematikus egyesületi programokat tartanak, amelyek családias jellegűek is egyúttal. Némely tag számára a szerda azért ünnep, mert egyesületi rendezvény van; azt nem is nézik, hogy ki a vendég és mi a téma. A megjelentek másik része kifejezetten a mondanivaló, a cím vagy az előadó személye szerint látogatja az esteket. Gyakran mondják: olyan összejövetelen még nem vettek részt, ahol valami tanulnivaló ne ragadt volna rájuk. Az egyesület szoros kapcsolatot ápol a különböző délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és hazai rokonszervezetekkel, nem kevésbé a százéves Mödlingi Művészeti Szövetséggel. A Művészetbarátok Egyesülete tagságának megközelítőleg a fele a fővárosban, negyven százaléka Magyarország más településein, tíz százaléka pedig az országhatárokon túl él. Olyan lipcsei, berlini és madridi tagokat is tudhatnak soraikban, akik egy szót sem tudnak magyarul, mégis kapcsolatot tartanak fenn az egyesülettel. A művészet nyelvén tudniillik egyszerűbb a levelezés: egy rajz, egy motívum olykor a betűvetésnél többet kifejez. A Berlinben élő tagtárs például rendre azzal dicsekszik – miként azt korábban egy bécsi tagtárs is tette –, hogy magyar anyanyelvű barátaival néhány nap alatt lefordíttatja az egyesület lapját. - Lapunk tizenhatodik évfolyamában jár – veszi elő a kéthavonta megjelenő Művészet és barátai május-júniusi számát az elnök-főszerkesztő. – Tizenhat évvel ezelőtt úgy éreztük, egyre nagyobb gondot okoz az egyesületi programok és egyéb információk eljuttatása a tagsághoz. Az
T. Lukács Ágnes az általános iskolában Szalkári Rózsa festőművész, rajztanár irányítása mellett kezdett rajzot tanulni. Kezdetben kerámiázott; 1989-ben a Természetbarát Szövetség országos pályázatán „Barlangtúra” című kerámiájával első helyezést ért el. A középiskolát a Könyves Kálmán Gimnázium rajz-és művészettörténet szakán végezte 1994-ben (tanárai: Permay Éva, Raszler György). Két évvel később könyvkötő, könyvrestaurátor szakmában mester oklevelet szerzett. 1993 óta rendszeresen kiállít. A grafika az erőssége, de olaj és akvarell képeket is készít. Az utóbbi évben kidolgozott egy új technikát, melyet grafikarcnak nevezett el. Szalkári Rózsa festőművész mondja róla: „… T. Lukács Ágnes műfaja sokféle, sokoldalú. A grafika az erőssége, amelyben egyedi megoldásokat keresve rátalált az apró pontokból felépített képekre. Első kiállításán zömmel ilyen képek voltak. Második tárlatára új sorozattal rukkolt ki, a könyvkötésnél megtanult technikát tovább fejlesztve a könyvek előzéklapját benépesíti képzeletbeli lényekkel, tehát grafikával. Harmadik kiállítására fedezte fel a fémlapra karcolást, ami szerinte: grafikarc. Egyedi, mert nem sokszorosítható. Negyedik kiállításán a Santorini szigetén eltöltött forró nyár ihlette olajképeit látjuk…” Feltűnően emberközpontú, érzelmeket ébresztő, ízlésesen erotikus képei az utóbbi időben jellemzően grafikarcok (megalkotásukban az sem szab határt, hogy az eljárásához szükséges ezüst karclapokat Angliából hozatja), ám T. Lukács Ágnes nem hűtlen a színekhez sem: időnként új olajképekkel lepi meg a galériákat. Eddig mintegy hatvan kiállításon szerepelt alkotásaival, ebből húsz önálló volt. Több mint száz képe van gyűjtőknél és ugyanennyi magántulajdonban.
42
említett taglétszám is tükrözi, hogy gyakori találkozásra nincs lehetőségünk. A szerdai programokon általában ötven-hetven, a nagyobb rendezvényeken száz-száztíz érdeklődő vesz részt, ez az egyesületi tagság legfeljebb tíz-húsz százalékát jelenti. S ha figyelembe vesszük azt is, hogy az egyesület holdudvarába tartozik még körülbelül három-négyszáz ember, akkor nekünk ezerötszáz személlyel kell számolnunk. Ezért az újság az első pillanattól kezdve ezerötszáz példányban jelenik meg, és postai úton juttatjuk el a címzettjeinknek. Így az ország legkisebb településén élő tagtársaink is értesülnek mindarról, ami az egyesületben történik. Sokan a meghirdetett programok szerint szervezik fővárosbeli utazásukat, szabadságukat. Nagy meglepetésünkre sokszor még külföldről is érkeznek vendégek, mert éppen az a téma érdekli őket vagy szeretnének találkozni a tagtársakkal. Amikor az újság gondolata felvetődött, a Lakitelek Alapítvány éppen kiírt egy pályázatot sajtótermék megjelentetésére. Ezen a pályázaton három szám megjelentetését megnyertük. Látva, hogy egy tizenkét oldalas újság előállításának költsége és postázása nem sokkal magasabb, mint azoké a hírleveleké, amelyeket korábban kiküldtünk, úgy döntöttünk, hogy bármekkora nehézségek árán is, de tovább folytatjuk az újságszerkesztést. Így jutottunk el a tizenhatodik évfolyamunkhoz, immár tíz éve harminckét oldalon, de nem tagadva, hogy kínkeservesen, hiszen az egyesület olyan szegény, hogy arról nem is merek beszélni. Gyakran vagyunk tele adóssággal, de mindig sikerül valahogy kikeveredni ebből, és a lapszámokat a tagdíj fejében a megjelenés után eddig mindenki azonnal megkapta. A tagok nagy része aktív gyakorlója a művészetnek, ez a tevékenység azonban legtöbbjük számára nem a megélhetést, hanem a készség, az érdeklődési körükből adódó elfoglaltságot jelenti. Geröly Tibor lelkesen szólt az alkotóművészetnek az időskor nehézségeire gyakorolt jótékony hatásáról is: - Amikor valamely tagtársunknak a nyugdíjba vonulását követően rendezzük meg az első kiállítását, képletesen azt szoktam mondani, hogy most lett pályakezdő. Sokan vannak, akik csak a nyugállományba vonulásuk után hódolhatnak addig kényszerűségből elfojtott szenvedélyeiknek. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ez terápia is egyben, hiszen az emberek jelentős része a bánatát és az örömét önti rajzba,
2006. szeptember
Tárház festménybe és versbe. Ilyen szempontból is fontosnak tartom ezt az egyesületet, bárcsak sok hasonló egyesület lenne még. Hasznosabb, ha itt töltik az idejüket, mintha magányosan, a tévé előtt vagy kevésbé ihletet adó szórakozóhelyen töltenék. A „művészetbarát” pedagógusok nagy része jellemzően festő és grafikusként végez alkotómunkát, a pedagógiai pálya után az akvarellfestészetben találja meg újabb hivatását. A Sopronban élő egykori iskolaigazgató és tanfelügyelő, Asszúpataki Hasznos László 75. születésnapi kiállításának is részese volt az egyesület, valamint S. Marján Ida miskolci óvodapedagógus nagysikerű kiállítását is a művészetbarátok rendezték a Gutenberg Galériában. De pedagógusalkotóként csatlakozott az egyesülethez – a teljesség igénye nélkül – Csik Gabriella, Fábián Mária, Fenyves Mária Annunziata, Juhász Erika nyugalmazott főiskolai docens, Kemenes Katalin, M. Kass Judit, Molnár József, Sramkóné Borsos Margit (Budapest), Fekete Viktorné (Budakalász), Ferenczy Judit (Magyarnándor), Hevesi Ferenc (Békés), Kallai Sándor (Veszprém), Kovács Ildikó (Győr) és Dulai Mária (Kiskőrös). Arra a kérdésre, hogy egykori diákjaik vajon nyomon követik-e a pedagógusok alkotói pályáját, Geröly Tibor Szalkári Rózsa és T. Lukács Ágnes példájával és „a programokon sokszor együtt ül mester és tanítvány” mondattal felelt. A már több önálló kiállítást maga mögött tudó T. Lukács Ágnes, az egyesület elnökségének tagja Szalkári Rózsa tanítványai közül került ki, s mesterének mindmáig őt tekinti. Állandó kapcsolatot tartanak egymással és hatnak is egymásra a művészetükkel. Beszélgetésünk végén az elnök fontosnak tartotta elmondani még, hogy az egyesület tagságában, mint ahogyan a legtöbb magyar emberben, a hazafias szellem, a becsületesség, az igazságérzet mindig is benne élt. S bár távol tartja magát mindenfajta politikai kilengéstől, politikai és ideológiai túlzástól, fontosnak tartja a magyarságtudatot, a Kárpát-medencei összetartozást – kifejezetten ez a fő ereje ennek az egyesületnek. Boldog vagyok – teszi hozzá –, amikor látom, hogy bizonyos részkérdésekben különböző nézetet valló emberek nemcsak egymás mellett ülnek és hallgatják a különböző előadásokat, hanem utána képesek őszintén és barátian elbeszélgetni. És hazafelé az úton nem fordul egyikük az egyik, másikuk a másik irányba…
Varga Gabriella
2006. szeptember
Az igazi tudásnak édestestvére a szerénység Balogh József novemberben mutatja be Versfehérben című legújabb kötetét Egyetlen verssel is lehet valaki óriássá, de azt az egyetlen verset meg kell tudni írni. Nekem még nem sikerült, de dacos hittel csak erre törekszem, így van értelme minden kiáltásnak. (Balogh József ) Az Apáczai Kiadó tankönyvszerzőjének Magyar irodalom az 5., 6. osztály számára, Munkafüzetek, Kézikönyvek tanmenetjavaslatokkal, Olvasónapló, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyveit, Fogalmazás feladatgyűjtemény, Irodalmi kislexikon és számos más, a magyar nyelv és irodalom oktatásához kapcsolódó segédanyagait gyakorta forgatják hazánk általános iskoláiban, annak híre azonban, hogy Balogh József tizennégy verseskötettel is megörvendeztetett kicsiket és nagyokat, a Vas megye határain kívül eső iskolákba nem biztos, hogy eljut. A szombathelyi Eötvös József Általános Iskola „magyartanára és magyar tanára”, a „versek között élő, azokat tanító, a szép szavak közelségét szerető maradi” tanár-költő ars poeticája a Tamási Áron gondolat: „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.” - Milyen családi háttér és belső indíttatások vezették el a tanári és költői hivatáshoz? - Idős szülők egykéjeként otthoni makulátlan erkölcsiségben nevelkedtem, talán egy kicsit koravénné is. De a szigor és a példaadó rend, anyám egyszerűsége és hihetetlen olvasottsága, apám pedantériája kitágította azt a szombathelyi belvárosi 27 négyzetmétert, ahol sok mindenre ráeszmélni kényszerültem. Édesapám „konspirálni” is megtanított. Megtudtam, a titoktartás gyönyörű erény! Hogy 1956 forradalom volt – így mondta gyakran –, de erről sehol se beszéljek. S éppen 1958-ban kezdtem az általános iskolát, amelyik nyáron Nagy Imrééket kivégezték… Az én szüleim féltő gonddal még együtt jártak szülői értekezletekre, s bár jó gyerek voltam, mindig izgalommal vártam a beszámolóikat. Azt hiszem, ezekben az időkben szembesültem először rendkívüli érzékenységemmel. Talán az sem volt véletlen, hogy a tanítós játékban mindig engem választottak kérdezőnek, a rend vigyázójának. A családomban is óriási tisztelete volt a tanárembernek (ez így lenne ma is helyes!), így a pályaválasztásom eldőlt hamar. Aztán a titokban tartott egyházi esküvő, a feljelentés egyik fiam keresztelője okán, de az igazságaim megtanították nekem, hogy Isten mindennél erősebb, a konzervatív gondolkodás pedig egyáltalán nem bűn, sőt! A versírás kezdete 3., 4. osztályos kisdiákkorom idejére tevődik, amikor prózameséket iparkodtam versessé átírni. Azóta, ahogy egyik megzenésített versvallomásomban írom, „álmomban is verset súg nékem az Isten”. Ez egyfajta védekezés is a szóhasználat hitványosodásával, a szellemi pallérozatlansággal szemben. A líra egyébként is irodalmunk vezető műneme volt mindig; az örökké sürgetőző idő ezt ma sem tudja megváltoztatni.
43
Tárház - Ahogy mondani szokta, magyartanár és magyar tanár, azon kívül tankönyvszerző, költő, rock-dalszövegíró. Lehet egyszerre ennyi mindennel foglalkozni?
- Íróként természetesen elsősorban író-példákat sorolt, ám bizonyára nem teljesen azonosak a különböző művészeti ágak kiteljesítésének feltételei.
- A pedagógusi hivatás ma magyarként egyre nagyobb felelősséget jelent. Őrködni, hogy ne pusztuljon a ránk hagyományozott nemzeti kincs, a nyelvünk, a szépirodalomból ajándékul kapott szó… Mellette azonban egy emberben több művészeti ág is összeölelkezhet; én a szépírást, a szakírást és dalszövegírást egyenrangú társaimnak gondolom, csupán alkotói alázattal kell viseltetni irántuk. Arra, hogy szinte mindenkivel szót tudjak és akarjak is érteni, leginkább az iskolai élet nevelt – tizennégy éven át falun tanítottam, Őriszentpéteren és Nagysimonyiban, ez a legkiválóbb terep, – és a drága szüleimtől kapott juss, hogy nekem a tiszteletadás soha nem okozott gondot, hogy soha nem voltam pökhendi senkivel szemben, valamint tudtam mindig elnézést kérni. Mai furcsaságos világunk igazi baja a morális csőd. Zaklatottak a szavak és a tettek, maholnap már a csöndjeinkben sem bízhatunk. Itt mindenki pörögni akar meg önmegvalósítani, rohanni ész nélkül…
- Ahogy mondják, minden művész egy kicsit különös személyiség. Én inkább úgy vélem, és szeretném ezt hinni is, hogy fokozott érzékenységgel áldott és vert. Az alkotónak felelőssége van, a felelősségnek súlya, de ez szerintem szépséges teher. Tény: eszköztárát tekintve van különbség (nálunk „csak” papír és valamilyen íróeszköz), ám munkaigényesség s az „örök figyelem” tekintetében nincs. Úgy hiszem, egy versbe-prózába illő szóra, rímre lelni éppúgy hosszadalmas lehet, mint egy-egy megfelelő színre-kottahangra-táncmozdulatra-gesztusra, feltéve, hogy azt igényesség vezeti.
- A veleszületett képességen – amit az egyén magában hordoz –, a művészi ambíción – amit gyakran elfojt a megélhetésért vívott keserves küzdelem –, és az időn – ami rendszerint a legkevesebb – kívül mi szükséges ahhoz, hogy munkája mellett egy pedagógus alkotói hivatást is kiteljesíthessen? - Ha valaki tehetséges, Isten ösztönző kegyelmét, egyfajta belső és örökké zargató készítetést érez önmagában, hisz az alkotás teremtő-tisztító, embervilágot segítő-javító voltában és a nélkülözhetetlen olvasottságra is szert tesz, innen egyenes út vezet a kibontakozáshoz. Füst Milán a következőképpen vélekedett erről: „A pedagógus mindig hatni akarjon az emberi lélekre, hogy így nemesítsen. Ez pedig szenvedély kérdése. Ilyen szenvedély nélkül senki sem lehet jó tanár. S ehhez a gyönyörű, áldott, felejthetetlen munkához temperamentum kell mindenekelőtt, aztán még egyszer mindenekelőtt: tehetség. Nagy hajlam legyen benne, hogy ontsa tüzét, hogy példájával hatni akarjon, és emlékezni tudjon saját fiatalságára!” Gyergyai Albert pedig így írt: „A tanári pálya minden más pályánál tágasabb, távlatosabb, határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partjain. A tanár nemcsak pedagógus, de kertész, filozófus, esztéta és lélekbúvár, művész és mesterember egy személyben. S tudásának közvetítésén túl példát ad, jellemet formál, ültet, gyomlál, olt és szemez, mint a kertész, életet visz a könyvekbe, a könyveken keresztül a tanításba, állandó s eleven hidat épít az elvontság és tapasztalás közé.” Ezen gondolatok különösen érvényesek az úgynevezett művész-tanárokra, hiszen bennük fokozott az érzékenység. Az aktív kor pedig erőteljesen viszonylagos, gondoljunk csak a francia Rimbaud vagy a mi Faludy Györgyünk életművére. Hiszen az alkotók – legyenek bár pedagógusok – kortalanok, akár a hölgyek. Számtalan nagy szerző volt gyakorló pedagógus, Arany, Móra, Gárdonyi, Babits, Juhász Gyula…
44
- Milyen kölcsönhatást tapasztal a tanári és a költői hivatása között? - Kétségtelen, hogy például a nyelvtani-helyesírási munkák javítása, egyáltalán a javítások, a számonkérés, bizonyos felkészülési fázisok, az érdemjegyekbe sűrített ítélkezések nem túlságosan lélekemelők, azonban az egyénre szabott nevelés, az irodalmi művek, szemelvények bemutatása, a versek „újraszületésének” emelkedett pillanatai, egy-egy csodálatos szerző életének megismerése az alkotói szerephez közelít, „harminchat fokos lázban” ez tart, engem legalábbis. - Több g yerekverskötete jelent meg, s felnőtteknek szóló könyveiben is mindig szentel nekik legalább egy fejezetet. Vajon a tanár vag y a költő lelkéből fakad ez az érzékenység? - Bizonyára pedagógiai érzékről is vall, hogy ötvenötödik évemben egyre inkább kedvenc korosztályom, a 10-14 éves kis munkatársaim között (ennek tartom a diákjaimat) érzem igazán jól magam, átérezve az igazságot, hogy ötvenen túl az ember a második gyerekkora felé tart. Én egyébként felnőtt gyerekekről és gyerek gyerekekről szoktam beszélni, mert a tisztaság, a belső rend igénye nem (lehet) testméret-függő! - Diákjai fig yelemmel kísérik-e alkotói tevékenységét? - Sokan tisztelnek ezért, bár a mai furcsa világunkban a kis és nagyobb diákokat nem az én „művészi” tevékenységem érdekli leginkább, mindez később gyümölcsözik. Vers-, mese- és prózamondóim csoportja, színjátszó csapatom tagjai nyilván más motiváltsággal kötődnek hozzám, s ez talán így is van rendjén. Lényeg az, hogy becsüljék ezt az Istentől, anyánktól legszebb ajándékként kapott nyelvet, kerüljön a kezükbe könyv, s ne csak a lakásuk polcára díszként, legyen hitük bízni a szépben, ne csupán az anyagiak gyarapodásában. Lehet, hogy naiv és pátoszos gondolatok ezek, de nem szégyellem, sőt, vállalom őket. Különben visszaadnám a diplomámat, és messzire hajítanám a tollam. Varga Gabriella
2006. szeptember
Játsszunk! - Ügyeskedjünk! Véget ért a nyár, a vakáció… A tanulás mellett otthon, baráti körben, napköziben mindig jut idő egy kis játékra, kikapcsolódásra. Amikor kirándultunk, sétáltunk, s meglátogattuk a rokonokat, a barátokat és az ismerősöket, a családi házak kertjében csodálatos virágokban gyönyörködhettünk. Most is virágos játékok következnek. Az előbb találtam ki mindkettőt.
Virágvásár A játék kezdete előtt mindenki választ magának egy virágnevet. A játékvezető egy kertről mesél, ahol sok-sok virág nyílik. Amikor meghallja valaki a saját (virág)nevét, akkor a jobb- vagy a bal oldali szomszédjával helyet kell cserélnie! Jobb vagy bal keze felemelésével jelzi, hogy melyik szomszédjával szeretne helyet cserélni. Amennyiben szomszédja nem figyel, akkor kiesik a játékból, illetve zálogot ad. A játékvezető bármilyen általa kitalált, rögtönzött történetet mondhat. A virágnév után célszerű egy-egy rövidebb tagmondatot mondania, hogy legyen idő a helycserére. Pl.: Nyáron a nagymamánál jártam. A családi ház előtti kertben csodálatosnál csodálatosabb virágok nyíltak. Volt ott tearózsa, nagyon finom volt az illata. A fehér rózsából egész csokorral szedtem. A vörös rózsa is a kedvenceim közé tartozik…stb.
Kép: Endrő dy Orsolya
Váza dísztökből, illetve lopótökből Felnőtt ököl nagyságú, hosszúkás dísztököt (lopótököt) vásárolhatunk a piacon, de az is lehet, hogy a saját kertünkben is termeltünk ilyet. Vázát készíteni belőle végtelenül egyszerű. A hosszúkás dísztök (lopótök) tetejét vágjuk le egyenesre! Kanállal kaparjuk ki a belsejét. Ügyeljünk rá, hogy ki ne lyukadjon! Tegyünk bele vizet s virágokat! Ősszel (és később) a szárított virágok is jól mutatnak benne. Lopótökből „modern”, változatos formákat alakíthatunk ki, akár többet is asztalunkra tehetünk egyszerre. Sikeres üg yeskedést kívánok!
Kép: Endrő dy Orsolya
Devecsery László
Helycsere – a kertben… A játékosok körben ülnek. Szintén egy-egy virágnevet választanak. A kertész átülteti a virágokat a kert egyik helyéről a másikra. Tehát: a „virágoknak” helyet kell cserélniük. Ez az egyszerűbb változat, hiszen egyszerű cseréről van szó. Érdekesebb, s nagyobb koncentrációt igénylő, ha csavarunk egy kicsit a történeten, s a megnevezett virágok jobb vagy bal oldali szomszédjának kell helyet cserélniük. Pl.: A szegfű szereti a napfényt, ezért arra gondoltam, hogy jobb oldali szomszédját, mivel magasra nő, átültetem a liliom bal oldali szomszédja helyére… Aki nem figyel zálogot ad. Kellemes kertészkedést kívánok: Devecsery László
2006. szeptember
Kép: http://www.festomuvesz.hu
45
Ta r k a b a r k a
Mese (Endre ebem s egy remete esete, eperrel) Egy csendes kedd reggelen – szeptember eleje lehetett – ebemmel felkerekedtem, s elmentem kedvenc helyemre, egy fenyves rengetegbe, mely Edetelek mellett rejtezett. Mentem-mendegettem, tekeregtem egyre, s egyszerre egy kedves remete emelkedett fel velem szemben: - Gyere velem! – tegezett le. - Egye fene – feleltem, s vele mentem. Elvezetett egy csendes helyre. Egy csermely mellett egy szende fekete kecske legelgetett, s kedvesen mekegett. - Ez Elek. Reggelente megfejem; rengeteg tejet termel nekem. Szedret, egrest, epret eszegetek, s nem kellenek nekem egyebek. - Egy eb sem kellene? Neve Endre – feleltem, ebemre terelve e csevelyt. Elmerengett: - Kedves eb. Ellenne velem. S neked nem kell? - Nem. Nesze! De nekem eper kellene helyette. Nem leptem meg. Egy rekesz epret szerzett, s kezembe tette: - Ezt neked szedtem. Tedd el! Egy epret helyben megettem, s negyvenet zsebembe tettem. - Mennem kell… - Menj – felelte. – Endre ebed velem rendes helyen lesz. S e helyet ne fecsegd el embereknek. Nem lenne helyes. - Rendben. Elmentem, s Edetelek fele menet epremet eszegetve fergeteges kedvem kerekedett, mert eszemben felelevenedett: kedvenc fenyvesemben egy remete Endre ebemmel kedvtelve szemtelen verebeket kerget egyre. Nemde?...
***
Versünnep: Márkó Eszter Devecsery László Passiójával nyert harmadik díjat Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére Haza és szabadság címmel rendezte meg a Duna Televízió, a Versünnep Alapítvány és a Magyar Rádió immár hagyományosnak mondható szavalóversenyét. Az idén második alkalommal létrehozott Versünnepen 152 művész vett részt, többen Erdélyből és Újvidékről jelentkeztek a megmérettetésre. A döntőbe jutott tizenkét versenyző szavalatát a Duna Televízió nézői és a Magyar Rádió hallgatói is élvezhették. A zsűri elnöke, Bánffy György Kossuth-díjas, érdemes és kiváló
46
művész az első díjat Hunyadkürti Györgynek, a másodikat Váta Lórándnak, a harmadikat pedig Márkó Eszternek adta át, aki munkatársunk, Devecsery László: Passió című versével vívta ki a rangos elismerést. Többszörös volt az öröm a Márkó famíliában, hiszen Eszter nővére, Kitti is szeret verset mondani, igaz, nem színházi közönség, hanem a tanítványai előtt a bicskei középiskolában. A Márkó-lányok édesanyja színésznő, nagymamája írónő, az orvos édesapa pedig tevékeny részt vállalt Kolozsváron az 1956os események alakításából. Eszternek tehát, aki a Versünnep után hosszú spanyolországi zarándokútra vállalkozott, volt kiktől örökölnie forradalmi lelkületét, Márai-imádatát. A két éve Magyarországon élő, fiatal színésznőnek egyébként nem ez az első és reményei szerint nem is az utolsó elismerése.
Varga Gabi
Nem bolygó többé a Plútó
Nem számít többé bolygónak a Plútó, így Naprendszerünkben a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) csütörtöki döntése nyomán nyolc bolygó van a korábbi kilenc helyet. Az IAU idei prágai kongresszusán egy szakértői bizottság hosszas vita után javasolta a Plútó trónfosztását. A 75 országból érkezett 2500 csillagász szavazása alapján a Plútót mostantól hivatalosan törpebolygónak nevezik. Az úgynevezett bolygókijelölő bizottság a csillagászat történetében most először meghatározta azokat a paramétereket, amelyek alapján bolygónak nevezhető egy égitest. A meghatározás szerint bolygónak nevezhető az az égitest, amely a Nap körül kering, elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy a szilárd testeket összetartó erőket legyőzve anyaga hidrosztatikai egyensúlyban legyen. Az is kritérium, hogy közel gömb alakú legyen, illetve hogy pályájának környezetét megtisztítsa a kisebb égitestektől, vagyis környezetében domináns legyen. Ilyenek a Naptól kifelé: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Az IAU kongresszusának döntése alapján törpebolygó az az égitest, amely a planéták meghatározásában szereplő első két pontnak megfelel ugyan, de pályájának Lajtai Gábor környezetét nem tisztította meg a kisebb égitestektől, és nem hold. Ezt a meghatározást elfogadták a résztvevők, és ennek alapján zárták ki a Plútót a bolygók sorából. A Nap körül keringő minden egyéb égitestet összefoglaló néven a Naprendszer kis égitestjeinek nevezzük - döntött az IAU. A Plútót 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh fiatal amerikai csillagász, és akkor nagy csillagászati szenzációnak számított, hogy megtalálták a Naprendszer kilencedik bolygóját. Később azonban kiderült róla, hogy sok tekintetben másként viselkedik, mint a többi bolygó. Pályája olyannyira megnyúlt, hogy időnként a Neptunusznál közelebb kerül a Naphoz, pályasíkjának a Nap egyenlítőjével bezárt szöge jóval nagyobb mint a többi bolygóé. Ráadásul a Plútó jóval kisebb mint gondolták felfedezésekor, mert mint később kiderült, a mi Holdunk is nagyobb nála. A IAU döntése a bolygók paramétereinek meghatározásáról egyelőre csak a mi Naprendszerünkre vonatkozik, azokra a planétákra, úgynevezett exobolygókra nem, amelyek más csillagok Markó Eszter körül keringenek. (MTI)
2006. szeptember
Gasztronómia
Vöröskő kiállítás Csopakon A csopaki Gyülekezeti Házban Augusztus 5-31-ig vöröskő kiállítást rendeztek. A környék vörös kincsének sokféle felhasználási módját mutatták be. A napjainkban sajnos már védett, bányászati tilalom alá eső kőfajta kiválóan faragható. A kertben a kiállítás-megnyitó után meg is csodálhatta a nagyérdemű a kőfaragó-művész fáradságos munkáját. Egy kőtömböt alakított golyóvá vésője és kalapácsa segítségével. A Balaton-felvidék portáira jellemző vöröskő-kapu és kerítés, vagy a falborítás mellett a kincs egyéb felhasználási módjait is bemutatta a tárlat. Láthatott például őrlőkövet és halat mintázó domborművet is a nagyközönség. Az évszázados hagyományokra visszatekintő vörösköves díszítés sajnos már csak emlék a bányászási tilalom miatt, ezért igyekeztek bemutatni a kihalóban lévő kőfaragó szakmát. Endrődy Orsolya
Fúziós konyha házilag A globalizáció lassan életünk minden szegmensére hatással van. Ma már az éttermek hagyományos menüsorait az úgy nevezett fúziós konyha egészíti ki. A kifejezés nem más, mint a távol-keleti gasztrokultúra elegyítése az európai konyhával. Az egzotikus ízek a távol-keleti szószoknak köszönhetően lassan családi ebédlőasztalunkon is mindennapossá válnak, a vendéglők étlapjain pedig más nincs olyan nemzeti konyha, melyet ki ne próbálhatnánk – vallja Paul Bocuse francia mesterséf. Ezért nemrég kitalálta, hogy menüsorait újfajta tálalással és a különböző nemzetek konyháinak elegyítésével színesíti ezentúl. Magyarországon a trendet Buday Péter konyhafőnök is követi. Ő nemrég egy fogadáson egy olyan ínycsiklandó menüsort kínált fel egyetlen tányéron mely az előételtől a desszertig mindent tartalmazott. Ilyenkor a séfek egyetlen hosszúkás vagy egy 30-35 cm átmérőjű kerek tányéron tálalják a mini fogásokat kiporciózva. Példaként említhető az aperitifként tálalt erdélyi szarvassonka diós sajtkrémmel mely olaszos borjúcarpaccioba vezet át minket madársalátával, ezt görög fetával töltött sült paprika követi főételként és a menüsort egy közép-ázsiai mézes-borsos jércemell zárja eperrel. A tálalási költemény a Buday fogás elnevezést kapta a „szakirodalomban”. Mikor először hallottam a fúziós konyháról elgondolkoztam, hogy kevés pénzből hogyan követhetjük eme ínycsiklandó trendet. Így állítottam össze az alábbi menüsort, melyet tálalhatunk hagyományosan, vagy akár egy tálon is, ahogy a fentebb olvasható Buday-fogásról olvastuk. Csevapcsicsa tzatzikivel és japán salátával (4 személyre) Elkészítési idő: 1 óra 15 perc
***
Zsidó hagyományok Az 1854-59 között épült Dohány utcai zsinagóga és Magyarország első zsidó múzeuma felújítva várja látogatóit. A zsinagóga ma is fontos szerepet játszik Budapest vallási, kulturális és idegenforgalmi életében. Az érdeklődők vezetett túrán vehetnek részt, amely során megismerkedhetnek az impozáns épület történetével, végigjárhatják a temető- és emlékkertet, amely Raoul Wallenbergnek és a Holokauszt áldozatainak állít emléket. A Herzl Tivadar szülőházának helyén álló Zsidó Múzeum pedig a történelmi múltat tárja fel, betekintést adva a zsidó hagyományok jelenébe. A zsidó konyha ízei, gasztronómiai hagyományai iránt is érdeklődők ellátogathatnak az egykori zsidó negyed szívében nemrég megnyílt Salamon glatt-kóser étterembe. A világi, magyar és zsidó ételeket ötvöző konyha kínálatára a Budapesti Autonóm Ortodox Hitközség rabbija adta ki a kósersági bizonyítványt.
2006. szeptember
Csevapcsicsa 1 kg darált marha, disznó vagy pulykahús (ízlés szerint) 4-5 fej közepes vörös és lilahagyma vegyesen 1-2 gerezd fokhagyma 1 dobozos sör paprika só bors chillipaprika darálva cayenne-i bors mustár Tzatzikihez 2 nagy kígyóuborka 1 doboz tejföl 1 doboz joghurt fokhagyma só Japán saláta 7-8 db közepes méretű burgonya 30 dkg gépsonka 1 csomag újhagyma (5-6 szál)
47
3 db tojás 1 csomag aranymazsola 1 tubus majonéz só bors Dekorációhoz : néhány levél saláta 1 szál zeller 1 paprika 1 közepes paradicsom 1 petrezselyem vagy rukolalevél Mielőtt nekiállunk a zöldségek lemosásának, keressük meg a megfelelő edényeket a tálaláshoz. A tzatzikihez kis méretű kerek alakú fa- vagy kerámiatálat javaslok, a csevaphoz négyszögletes üvegtálat, míg a salátához kistányért. Kiszedéséhez fagylaltos kanálra vagy merőkanálra lesz szükségünk. Fúziós tálalás esetén pedig egy nagy hosszúkás fém- vagy üvegtálra rendezzük el a később leírt módon a kész ételeket.
fokhagymával, sóval, ízlés szerint borssal ízesítjük. Ha elkészült, tálalásig hűtjük. 6. Ha kész, a csevapcsicsa húsából 2 centi átmérőjű kis hosszúkás fasírtokat gyúrunk, és tepsibe rakjuk. 15-20 percig sütjük. Időnként sörrel locsolgatjuk. Ha bizonytalanok vagyunk a csevap állagát illetően, egyet kettétörve nézhetjük meg a rudacskák állapotát. 7. Miközben a csevap sül, hámozzuk meg a főtt burgonyát és a keménytojást. 8. Egy nagy keverőtálban zúzzuk össze őket. 9. A sonkát és az újhagymát csíkozzuk fel, a sonkát 1cm- szer 3 centis, a hagymát hajszálvékony csíkokra. Ha kész, vegyítsük a tojásos krumpliba, majd vegyítsük bele a leforrázott mazsolát is. 10. Sóval, borssal ízesítsük, végül tegyük bele a tubus majonézt. Villával alaposan keverjük össze az édeskés finomságot. Tálalásnál a tzatzikit zeller- vagy mentalevéllel díszítjük. A közben elkészült csevapnak megágyazunk nagy salátalevelekből, felkarikázott paprikával és cikkcakkban kettévágott paradicsommal dekoráljuk. Endrődy Orsolya
Az elkészítés módja: 1.Tegyük fel főni a tojást és a burgonyát. 2.A csevaphoz való hagymákat vágjuk apróra, és vegyítsük a darálthússal. 3. Öntsünk hozzá annyi sört, amennyit felvesz, majd dolgozzuk bele a fűszereket. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Ha minden alkotóelem benne van, néhány percig gyúrjuk, majd lefedve rakjuk a hűtőbe 20-25 percre. Ezalatt a fűszerek átjárják a darálthúst. Időhiánnyal küszködők már előző este is begyúrhatják. Így a hús ízletesebb lesz. 4.Miközben a sütőt 180 fokra előmelegítjük, elkészítjük a görög mártogatóst. 5. Az uborkákat vékony sajtreszelőn lereszeljük, a keletkező vizet leöntjük róla, és összevegyítjük sűrű tejföllel és joghurttal, ízlés szerint frissföllel, úgy, hogy jó sűrű legyen. A kapott szószt zúzott
Játék! Lovász Irén legújabb lemeze az Égi hang. Ezzel a különleges kiadvánnyal kapcsolatos e havi játékunk, amelynek nyereményeit – két cd-t – a Danubius Music Ltd. jóvoltából ajánlunk fel játékos kedvű olvasóinknak. Kérdéseink: 1. Hol tartotta lemezbemutató koncertjét Budapesten Lovász Irén? 2. Melyik folkzenét játszó, népszerű együttesben szerepelt az énekesnő? Az ajándékok sorsolásán azok is részt vesznek, akik csak az egyik kérdésre tudják a választ! Címünk: 1133 Budapest, Pozsonyi út 50. E-mail:
[email protected] Telefon: (06 1) 412-0909 Fax: (06 1) 412-0908 Beküldési határidő: 2006. szeptember 20. A Törökök Torkában kötethez kapcsolódó játékunk nyertesei: Gergely Judit - Budapest Csomor László - Bácsborsód
Következő számunk tartalmából: Sulitéka: Könyvtári barangoló rovatunkban Pósa Zoltán József Attila-díjas író utóbbi három regényét ajánljuk az iskolakönyvtárak polcaira. Szertenéző rovatunkban bemutatkozik az Eudoxia Táncszínház. Ellátogatunk a Krúdy Gyula Irodalmi Kör soron következő rendezvényére, hogy megismerjük az ott tevékenykedő Alkotó pedagógusokat. 7határ rovatunkban egy igazán remek kirándulási helyszínt, a Lakiteleki Népfőiskolát keressük fel, és szólunk gazdag kulturális programkínálatáról is. ...és még sok érdekes olvasnivalóval, jelentkezünk, legközelebb október elején.
meglepetéssel
Az Új Katedra Klub következő estjéről a www.ujkatedra.hu oldalon tájékozódhat.
48
2006. szeptember
