BOLDOGASSZONY 2012. Úrnapja
IV. évfolyam, 5. szám
Dal Covolo püspök Tornán Húsvét 6. vasárnapján, május 13án, Mons. Prof. Dr. Enrico dal Covolo püspök, a Lateráni Egyetem rektora látogatást tett a tornai plébánián. A római főpap azért jött
lább néhány órára személyes látogatást tegyen Tornán. Attila atya kérésére elvállalta a vasárnapi plébániai szentmise celebrálását. A tornaiak nagy szeretettel fogadták a
Babits Mihály: Eucharisztia Az Úr nem ment el, itt maradt. Őbelőle táplálkozunk. Óh különös, szent, nagy titok! Az Istent esszük, mint az ős törzsek borzongó lagzikon ették-itták királyaik husát-vérét, hogy óriás halott királyok ereje
Szlovákiába, hogy előadóként részt vegyen egy Kassán szervezett tudományos konferencián, amely a római pápa primátusával foglalkozott. Mivel régóta baráti szálak fűzik Dr. Juhász Attila tornai plébánoshoz, megragadta az alkalmat, hogy lega-
becses vendéget, aki közvetlen és baráti stílusával azonnal belopta magát a hívek szívébe. A püspök atya külön odafigyelt arra, hogy a lehető legtöbb hívővel személyesen is találkozzon. Folytatás a 2. oldalon
szállna mellükbe - de a mi királyunk, Krisztus, nem halott! A mi királyunk eleven! A gyenge bárány nem totem. A Megváltó nem törzsvezér. Ereje több, ereje más: ő óriásabb óriás! ki két karjával általér minden családot s törzseket. Egyik karja az Igazság, másik karja a Szeretet... Mit ér nekünk a Test, a Vér, ha szellemében szellemünk nem részes és úgy vesszük Őt magunkhoz, mint ama vadak a tetemet vagy totemet? Áradj belénk hát, óh örök igazság és szent szeretet! Oldozd meg a bilincseket amikkel törzs és vér leköt, hogy szellem és ne hús tegyen magyarrá, s nőjünk ég felé, testvér-népek közt,mint a fák, kiket mennyből táplál a ap.
ESEMÉYEK
BOLDOGASSZONY
2
Enrico dal Covolo püspök látogatása Tornán mát mi elsősorban a Szentatyával azonosítjuk, ez a mostani találkozás az egyház egyetemes jellegének az ünneplése, amely megerősít bennünket a hitben és a Szentatya iránti hűségben. Anyák napja révén dal Covolo püspök atya meleg szavakkal köszöntötte az édesanyákat, majd a jelenlévők figyelmét mindannyiunk közös édesanyjára, a Boldogságos Szűzanyára irányította. Elmondta, hogy nagy szeretettel emlékezik meg a saját édesanyjáról, aki 10 gyermeket hozott a világra, akik közül ő volt a legfiatalabb. Prédikációjában kijelentette, hogy Isten irántunk való hatalmas szeretetét is nehéz éveiben, és az Anyaszentúgy tudjuk a legjobban megérteni, egyház nevében köszönetet monha egy anyának a gyermeke iránt dott nekik azért, hogy a legnehezebb időszakban is merték vállalni gyermekeik vallásos nevelését. A szentmise végén Novák Ilona mondott köszönetet a Püspök atyának, és átadta neki a hívek ajándékát. A római főpásztor az áldás előtt elmondta, hogy ha legközelebb a Szentatyánál fog járni, megemlíti neki ezt a mai találkozást: azt, hogy Tornán egy buzgó hívekből álló plébániai közösséget talált, akik ragaszkodnak Krisztushoz, és az Ő földi helytartójához, a római pápához. Az ünnepséget záró pápai himnusz eléneklése - a Szentatyáért való ima - ezzel különös hangsúlyt kapott. A templomból kijövet sokszor elhangzott a távozáskor monmint egy atyát és egy barátot, aki érzett szeretetére gondolunk. A Püs- dott olasz köszönés: arrivederci – magával hozza közénk Róma váro- pök atya dicsérte a hívek buzgósá- viszontlátásra. A mielőbbi viszontsának levegőjét. Mivel pedig Ró- gát és a helytállását szocializmus látásra, Püspök atya! Folytatás az 1. oldalról. Az ünnepi szentmisén a püspök kíséretében érkezett két atyán és a helyi plébánoson kívül, Mons. Dr. Gábor Bertalan szepsi- és Ft. Sipos György tornagörgői plébánosok is koncelebráltak. A szentmise latin és magyar nyelven folyt, az olasz nyelvű prédikációt a plébános atya fordította magyarra. A tornai hívekből verbuválódott kórus hetek óta gyakorolta a latin nyelvű énekeket és a szentmise szövegeit. A hívek számára külön latin-magyar nyelvű füzet készült, megkönnyítve ezzel a szentmisébe való aktív bekapcsolódásukat. Dr. Juhász Attila a szentmise elején köszöntötte a Püspök atyát és elmondta, hogy úgy fogadjuk őt,
Anyák napja a költészet jegyében Áj. Május első vasárnapján a Csemadok helyi szervezete az édesanyákat és nagymamákat köszöntötte verssel és énekekkel. Az anyák napja egy olyan alkalom, amikor édesanyánknak köszönetet mondunk minden meleg szeretetért, gyengédségért és gondoskodásért. Megköszönjük, hogy jóban és rosszban egyaránt gyermekük mellett állnak és
szerető szemükkel rendületlenül követik minden lépésünket. Az ünnepséget követően a temetőben gyülekeztünk, amikor is megemlékeztünk falunk költőjéről, Mikó Pista bácsiról. Az ő emlékének adózva immár harmadszor találkoztunk, hogy felidézzük egyes verseit, meghallgassuk a felvett nótáit, mondásait és elbeszéléseit. SI
2012 Úrnapja
3
ESEMÉYEK
Szent Márk-napi búzaszentelés Torna. A Katolikus Egyházban évszázadokon keresztül Szt. Márk evangélista ünnepén tartották a búzaszentelést, amikor a hívek papjukkal együtt körmenetben a határban lévő búzatáblához vonultak, hogy ott kérjék Isten áldását a zöldülő vetésre. Tornán a mai napig
megmaradt ez a hagyomány azzal a módosítással, hogy a könyörgő imádságokat immár a templomban végzik. Ilyenkor az ide hozott zöld búzaszálakat szentelik meg. Ebben az évben a Szt. Márk ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon, április 29-én került sor a búzaszentelésre.
HÍREK Tűzoltók megáldása Torna. Május 6-án, a vasárnapi szentmise után került sor a tűzoltók megáldására a templom előtti Szt. Flórián kápolnánál.
Konzuli látogatás Szádudvarnok. Czimbalmosné Molnár Éva kassai főkonzul május 15-én meglátogatta és támogatásáról biztosította a Szt. István Egyházi Iskolát.
Színházlátogatás Kassán Szádudvarnok. A Szent István Egyházi Alapiskola kisdiákjai május 4-én ellátogattak a Thália színházba, ahol a Gergő és az álomfogó című színdarabot nézték meg. Az előadást követően pedig a Fő utca nevezetességeivel ismerkedtek meg.
A II. világháború áldozataira emlékeztek Áj. A rossz idő a május 12-ére tervezett ünnepi forgatókönyvünket felborította. Így május 19-én sikerült a temetőben leróni kegyeletünket a II. világháborúban elhunyt áji személyek emlékműve előtt. Az emlékműnél több szervezet is koszorúzott: a Via Nova helyi alapszervezete, a helyi tűzoltó szervezet, az önkormányzat, a Csemadok és a HÍD képviselői. Az ünnepi beszédek és a vers elhangzása után újra megelevenedett előttünk a történelem. Ezen a napon tisztelettel fejet hajtottunk a túlélők és azok előtt, akik elestek a harc mezején. Az ünnepség a tábortűz meggyújtásával folytatódott. SI
Terra Incognita - Ismeretlen föld pályázat Torna. Kassa-megye Önkormányzata Terra Incognita néven pályázatot hirdetett meg a megye területén található kevésbé ismert műemlékek és turisztikai látványosságok támogatására. A tornai plébá-
niatemplom restaurálási munkálatainak folytatását a program keretén belül az Önkormányzat 13.290 euró anyagi támogatásban részesíti, amelyet a szentélyben talált freskók felújítására kell fordítani.
ESEMÉYEK
4
BOLDOGASSZONY
23 gyerek járult először a szentáldozáshoz Torna. Húsvét 7. vasárnapján, május 20-án került sor az első szentáldozásra a tornai templomban. Az idén 22 tornai és egy áji gyerek vehette először magához Krisztus testét: Hegedüš Dávid, Majancsíková Kristína, Žaludeková Dominika, Hudáková Mária, Rebljan Tomáš, Kaputa Marianna, Herczeg Krisztián, Majancsik Norbert, Szabó Krisztián, Szeles Zsuzsanna, Samko Monika, Kránitz Krisztián, Káposztás Mihály, Spišák Denis, Csemer Klára, Balog Cintia, Balog Kevin, Csemer Marietta, Ruso Zsanett, Dunka Mátyás, Kónya Roberta, Kónya Henrietta és Szepessy Sebastián.
Tornai siker Pozsonyban
Palčik Katalin lett a Flóra-kupa első helyezettje Pozsony. A Flóra nevezetű nemzetközi virágkiállítás ebben az évben 33. alkalommal nyitotta meg kapuit. Mivel a virágkiállítás krisztusi kort ért el, a rendezők úgy döntöttek, hogy az idén első alkalommal versenyt hirdetnek a kegyeleti virágkötészet terén is. Kegyeleti virágkötészetnek nevezzük mindazokat a virágdíszeket, amelyek a temetéssel kapcsolatosak. Az április 26-án megrendezett versenyre 20 személy jelentkezett Szlovákiából és Csehországból, akik közül kilencen virágkötőként dolgoznak. A
versenyzőktől azt várták, hogy az előre meghatározott virágokból és díszekből 5 feladatot oldjanak meg. Legjobb tudásuk szerint el kellett készíteniük egy méretre meghatározott koszorút, egy urna-díszt, egy koporsódíszt, egy síron álló virágtálat és egy kondoleáló csokrot. A nemzetközi zsűri döntése alapján Palčik Katalin tornai vállalkozó a versenyből abszolút győztesként került ki, hiszen az 5 feladatból 4 esetében ő volt a legjobb. A győztesnek járó aranyserleget a verseny végén vehette át.
Pünkösd ünnepe a keresztény néphagyományban Szádudvarnok. Május 27-én vasárnap a helyi művelődési házban Szanyi Mária néprajzkutató, pedagógus Galántáról színvonalas előadást tartott a Kárpát-medence, azon belül is a magyar nemzet illetve a szélesebb európai keresztény népesség pünkösdi hagyományairól. A jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást. Pünkösd eredete jól ismert a bibliából: a Szentlélek eljövetele és a keresztény egyház megalapítása jelenti az ünnep tartalmát. A történelem során különböző értelmezéseket kapott ez az ünnep, és tájanként másképpen befolyásolta a népszokásokat és a hagyományokat. Pünkösd ünnepének a lényege viszont immár 2000 éve ugyanaz, és keresztények millióinak máig az egyik legnagyobb ünnepet jelenti. G
2012 Úrnapja
5
ESEMÉYEK
Családi Klub – májusi foglalkozás
Játszóház a Szádvári vár árnyékában Szögliget. Május 19-én, a szádudvarnoki Családi Klub tagjai és az újabb érdeklődők meglátogatták Pista bácsi Tájházát Szögligeten. A szervezők úgy tervezték a programot, hogy mindenki érdeklődésének megfelelően, tartalmasan töltse a délutánt. Ezért a tájház megláto-
gatása mellet játszót szerveztek a szabadban játszható játékokkal. A játszót, amelyet Pista bácsi kertjében rendeztek be, Gyetvai Judit, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda óvónője vezette. Tervben volt még az érdeklődők számára egy vártúra is, amely elmaradt,
mert az amúgy is tartalmas délután végén fárasztó lett volna a kicsik számára. Dubner István, azaz Pista bácsi, évszázados paraszti hagyományokra épülő emlékeket őriz a szülői házában. A látogatók mindent kézbe vehetnek, a gyerekek mindent kipróbálhatnak. A fiúkat előre elkészített faágak várták, hogy a faragószéken fantáziájuknak megfelelő tárgyakat faraghassanak a kétkézvonó késsel. Egész délután forgott a kukoricát daráló malomkő, a kézi őrlő malmocska, forgott a motolla, a szecskavágó, és még ki tudja, mennyi érdekes, a gyermekek által (és talán a szüleik által is) soha nem látott szerszám. A délután folyamán a felnőttek sem unatkoztak: mialatt a gyermekek elfoglalták magukat, Pista bácsinak a régmúlt időkről szóló elbeszélését hallgatták. SZM
Egy hét alatt két lopással károsodtak templomaink Torna. Az előző évek folyamán a templomban keletkezett szemetet egyre nehezebb volt elszállítani. A múlt év folyamán beszereztünk egy fémkukát, és ezzel bekapcsoltuk a templomi szemételszállítást a községi rendszerbe. Május 14-én a sekrestye mellett
álló fémkukát ellopták, és a benne lévő szemetet a templomkertben szétszórták. Két nappal később, a május 16-ára virradó reggelen a harangozó észrevette, hogy hiányoznak a rézcsatornák az udvarnoki templomról. Az éjszaka folyamán ismeretlen tet-
tesek ugyanis minden függőleges csatornát, amelyhez hozzáférésük volt, elloptak. A csatornák húsz éven keresztül a templom falához voltak erősítve, most mintegy 20 méternyi hiányzik belőlük. A plébános ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a tornai rendőrségen.
Iskolás gyerekek anyák napi köszöntője Szádudvarnok. Május 18-án az udvarnoki óvodások a katolikus iskola tanulóival karöltve felléptek a kultúrházban anyák napja alkalmából. Az ünnepség előtt Miliczky Sándor, polgármesterünk mondott beszédet, amelyben az anyai szeretet felülmúlhatatlanságáról szólt. Őt követte az óvodások műsora, melyben a gyerekek felszabadult örömmel adták elő a megtanult verseket és dalocskákat. Ezután az iskolások köszöntötték anyukáikat, nagymamáikat szebbnél szebb versekkel, énekekkel, majd bemutatták furulyatudásukat is. A szülők és nagyszülők szeme könnyben úszott, nemcsak a meghatódottságtól, hanem a büszkeségtől is. Ezúton is köszönjük a tanító néniknek! VE
C S Í K S O M LY Ó
6
BOLDOGASSZONY
A tornai plébánia csíksomlyói zarándoklata „Összejártam a világot, de még ilyet eddig nem láttam. Ha holnap vissza kellene jönnöm, azonnal jönnék. Ezt az élményt nehéz szóba önteni.” Juhász Éva „Ez a zarándokút nekem munka volt, de jó volt ezzel az összetartó csapattal dolgozni. Külön kegyelem a számomra, hogy hívő emberekkel lehettem együtt. Lesz mit mesélnem az otthoniaknak. Szeretném, ha valamikor a férjem és a gyerekeim is eljutnának erre a helyre, hogy ugyanazokban a lelki élményekben legyen részük, amelyekben én is részesültem. Ezalatt a búcsújárás alatt megerősödött bennem a nemzeti öntudat is.” Ondrejné . Ildikó idegenvezető
A legtoleránsabb város, Temesvár főterén. Háttérben áll a püspöki székesegyház, ahol szentmisén vettünk részt
„Fogadalomból végig álltam a búcsúi szentmisét, pedig én voltam a csoportban a legidősebb. Hálát adok a Jóistennek, hogy el tudtam ide jönni és volt erőm végigjárni.” Jenyigár Éva „Olyan rengeteg sok élményben volt részem, hogy idő kell még azok feldolgozásához.” Szilágyi Gábor „Nagy élmény volt számomra a székely emberek vendégszeretete és nyitottsága. Mert nagy nyitottságra vall, hogy teljesen idegen személyeket minden további nélkül beengednek a házukba, az életterükbe. Erdélyben új fűszereket ismerhettem meg: a tárkonyt és a zsombort. Hoztam is haza palántákat, talán nálunk is befogannak. ” Saliga Emma „Gondolkodtam azon, hogy lemondjam-e ezt az utat, mivel közvetlen előtte Strasbourgban voltam a polgármesterekkel, és a két út egymás után nagyon fárasztónak ígérkezett. Végül nagyon örülök, hogy itt lehettem. Nem bántam meg...” Gajdos Irén
Csoportkép az ősi gyulafehérvári székesegyház előtt, amely Erdély, sőt egész Románia legszebb román kori műemléke
Gyergyószentmiklóson az örmény katolikusok erődtemploma előtt
2012 Úrnapja
7
C S Í K S O M LY Ó
Aki ide egyszer eljön, újra visszavágyik...
A gyulafehérvári székesegyházban leróttuk a tiszteletünket Zetelakán vendéglátóink igazi székely csemegével vártak: áfonyapálinkát és süteményt kínáltak Hunyadi János és Márton Áron püspök sírjánál
2012. május 24-én, hajnali 4 órakor 32 személy kelt útra Tornáról, Szádudvarnokról és Ájból (valamint egy személy Bódvavendégiből), hogy elzarándokoljon a magyarság legnagyobb búcsújáró helyére: Csíksomlyóra. A zarándokút egy erdélyi körúttal volt összekapcsolva, amelynek során történelmi városokkal, Temesvárral, Gyulafehérvárral és Nagyszebennel is megismerkedhettek. Alkalmuk nyílt arra is, hogy megcsodálják a Kárpátok hegyvonulatait, és Erdély természeti csodáit: a Békás-szorost és a Gyilkos tavat. A zarándokút csúcspontja a szombati csíksomlyói búcsú volt, melynek során több százezer ember együtt imád-
kozott a Kis Somló és a NagySomló hegy közötti nyeregben. A szentmisét Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, a prédikációt Dr. Tempfli Imre stuttgarti magyar plébános mondta. A zarándokokat ebben az évben az eső sem zavarta meg. A búcsú méltóságteljesen, áhítattal telve, nagyobb gondok nélkül zajlott le. Meglepő volt a hatalmas tömeg viselkedése: nem volt tolakodás, türelmetlenkedés, hangos szóváltás. A csoport tagjai az ünnepi szentmise után a kegytemplomban, a napba öltözött Szűz szobra előtt részt vettek a Makrovilág utazási iroda hálaadó szentmiséjén, majd a többi zarándokhoz hasonlóan elin-
dultak, hogy megérintsék a kegyszobrot. A tornai plébánia csoportja Pünkösdvasárnap részt vett Zetelakán a hazatérő búcsúsok fogadásán és az azt követő ünnepi szentmisén. Megható volt, ahogyan a falu lakossága várta a búcsúból gyalogosan hazatérő zarándokokat. A szentmise után a székely gyerekek Szűzanyát köszöntő fellépése nagyon sok embernek könynyeket csalogatott a szemébe. Hazafelé jövet, Pünkösdhétfőn a nagyváradi székesegyházban Szt. László király emlékének adóztak. Az 1800 km hosszú út végén, élményekkel gazdagodva és lelkileg feltöltődve este 9 órakor értek haza.
Séta agyszebenben, amely 2007-ben Európa kulturális A Békás-szoros Európa leghosszabb szurdokvölgye. Rácsofővárosa volt. Ezt a várost az erdélyi szászok építették és dálkoztunk a természet szépségére és végignéztük a kézműlakták egészen a 20. század második feléig ves termékeket áruló standokat
C S Í K S O M LY Ó
8
BOLDOGASSZONY
A csíksomlyói Szűzanya hazavárja gyermekeit! „A bazilika felett volt egy felirat mely szerint: a csíksomlyói Szűzanya hazavárja a gyermekeit. Ez nekem sokat jelent, hiszen én Csíksomlyón is otthon vagyok.” Stupák Irén „Sírtam, amikor megláttam azt a rengeteg sok embert Csíksomlyón. A Jóisten megengedte, hogy eljuthattam ide, és én ezért csak hálát tudok adni. Lelki feltöltődés volt a számomra, amire már nagy szükségem volt.” Horka Irén „Én négy évvel ezelőtt voltam Csíksomlyón, de ez a mostani zarándokút még nagyobb élmény volt a számomra, mivel a lelkiatya is velünk volt. Sokat sírtam a boldogságtól és a meghatódottságtól. Nagyon örülök annak, hogy eljöttem.” Papp Edit
„Megható volt látni azt a sok istenfélő, ájtatos embert. Én magam a legkisebbnek éreztem közöttük.” Stefán Mária
„Az ünnepi szentmise szónoka mondta, hogy nekünk ott kell helytállnunk, ahová bennünket a Jóisten rendelt. Ez egy elgondolkodtató üzenet a számomra.” Oravecz Sándor „A személyesen átélt és a tv által közvetített búcsú között óriási a különbség. Remélem, hogy még újra visszajövök ide.” Juhász László
„Senki sem hívta oda az embereket. Az összetartozás tudata hozta őket oda.” Juhász Antal Tamás
„Nagyon magával ragadt a pünkösdvasárnap esti szentmise és a székely gyerekek ünnepi műsora.” Balázs Anna „A kegytemplomban a Szűzanya szobrához érintettem a zsebkendőmet, úgy, mint azt a helybeliek teszik. Most hozom haza az unokáimnak, mert szeretném, ha ők is valamilyen formában részesülnének a búcsú kegyelmeiben. Nagyon érdemes volt eljönni, azoknak pedig különösen ajánlom, akik erről a búcsújárásról le akartak beszélni minket.” Dániel Teréz
„ehéz szavakba foglalni a sok élményt: a rengeteg embert, sok fiatalt, a népviseletbe öltözött embereket, a sok színes zászlót, a sok szép éneket… em bántam meg, hogy eljöttem.” Árvay Mária
2012 Úrnapja
9
C S Í K S O M LY Ó
Ide minden magyarnak egyszer el kell jönnie! „Régóta készültem Erdélyt látni. Úgy veszem észre, hogy itt sokkal összetartóbb a magyarság, mint nálunk. Egészen más volt itt a székely himnuszt énekelni.” Juhász Ilona „Készültem erre az útra, de ami fogadott, az túlhaladta az elképzelésemet. Csoportunk rendezett, egymásra figyelő volt. A szálláshelyünkön a hazaiakkal néhány óra után már úgy tűnt, mintha mindig együtt lettünk volna.” Dániel József „Ez a búcsú mindenkit megmozgatott: gyereket, fiatalt, öreget. Feltűnően sok férfi volt a zarándokok között.” Árvay János
„A lányunk már járt Csíksomlyón. Ő mondta, hogy ide minden magyarnak el kell jönnie. Megható volt székely vendéglátóink szeretete. A székely himnusz alatt a könynyeim hullottak.” Oravecz Mária „Tavaly a péderiekkel voltam, de ez éven sokkal nagyobb lelki élmény volt a számomra. Megható, hogy milyen sok fiatal jön a búcsúba.” Simkó Mónika
„Amerre csak a szem ellátott, mindenütt emberek voltak, akik ugyanazt a hitet vallották, ugyanahhoz a nemzethez tartoztak.” Kulcsár Mária
„Nagyon szép lelki élményben volt részem. Örülök, hogy ott lehettem. A búcsún kívül nagyon megható volt a kegytemplomban bemutatott szentmise és a zetelaki pünkösdi mise.” Juhász Jolán „Én egy kicsit nehezen viselem el a tömeget, de azt mondom, hogy érdemes volt eljönni. Nekem talán leginkább a pünkösdvasárnap esti szentmise tetszett, de magával ragadott a nagyváradi Szt. László templom is.” Csavisz Éva
„Ennyi sok embert egy helyen életünkben eddig még sohasem láttunk.” Sipos György és felesége Erzsébet
„A csíksomlyói búcsún való részvételt csak ajánlani tudom mindenkinek. A búcsúi szentmise végén, amikor a himnuszokat énekeltük, elszorult a torkom a meghatódottságtól. Külön öröm volt a számomra, hogy a csoportunk egy nagyon jó, összetartó társaság volt.” Kulcsár József
BOLDOGASSZONY
10
K U LT Ú RA
A HÓN A P S ZE N T JE EPOMUKI SZET JÁOS (1350 - 1393) Ünnepe: május 16. A gyónási titok vértanújaként ismert szent, családi nevén Wolfflin János, a csehországi Pomuk (ma: Nepomuk) városában született szegény parasztszülők gyermekeként. Jogi tanulmányai befejezése után 1380-ban pappá szentelték, majd 1387-ben megszerezte az egyházjog doktora címet. Nem sokkal később a prágai érseki kancellárián császári jegyző lett és két év múlva az érsek helynökévé nevezte ki Jánost. Többször összetűzésbe került a királlyal. Egy alkalommal például kijelentette, hogy csak az méltó a királyi névre, aki jól kormányoz és ez IV. Vencelre nem volt jellemző. Egy vacsora alkalmával a szakács nem úgy sütötte meg a kappant, ahogy azt a király elvárta volna. E kis hiba miatt Vencel a szakácsot nyársra kötöztette és elevenen süttetni kezdte. Ekkor lépett közbe János, aki nem félt kinyilvánítani saját véleményét, s megdorgálta a királyt. Erre ő a papot azonnal börtönbe záratta, ugyanis nem tűrte, ha valaki ellentmondott neki. Mivel János volt a király feleségének a gyóntatója, a királyné féltékeny férje Jánostól a gyónási titok megszegését követelte, mivel hűtlenségre gyanakodva tudni akarta,
hogy felesége milyen bűnöket gyónt meg neki. Vencel fenyegetése ellenére János nem volt hajlandó engedelmeskedni a parancsnak, ezért a király bezáratta és kegyetlenül megkínozta, testét égő fáklyával égette. Mindezek után a megkínzott pap csak ennyit mondott: „A pap, akinek Isten zárta be a száját, örökké hallgatni fog.“ IV. Vencel ezért kezét megkötözve, a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta, ahol János életét vesztette. A szent holttestét a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Sírja mellett a 16. századtól kezdve történtek csodák. Bár vértanúságának hamar híre ment, csak sok évvel később, 1729ben avatták szentté. Bizonyítékként János nyelve szolgált, amelyet a sír felnyitásakor teljesen épen találtak. Azóta is ereklyeként tisztelik. A szent tiszteletére megalakult társulatok - elsősorban azok, amelyek a jezsuita rend vezetése alatt állnak - célja az emberek jóhírének a tisztelete, s a pletyka, valamint a rágalom ellen való küzdelem. Nepomuki Szt. János lett az 1776ban megalakult roznyói püspökség védőszentje. Kulcsár Enikő
Nepomuki Szent Jánost a folyók, hidak, hajósok valamint a halászok védőszentjeként tartják számon. Nagyon sok templomot szenteltek neki és számos településen szobrot emeltek a tiszteletére. Egyik legismertebb a prágai Károly-hídon felállított János-szobor. Papi ruhában, karján feszülettel, mutatóujját pedig ajkára emelve ábrázolják, ezzel is jelképezve, hogy a kínzások, fenyegetések ellenére nem adta meg magát a király akaratának, s nem szegte meg a gyónási titkot.
epomuki Szt. János tornai szobra A fiatalabb tornaiak már nem tudják, de az idősebb generáció tagjai még emlékeznek a Torna főterén álló Szt. János szoborra, amelyet egyszerűen csak Szent Jánoskának hívtak. Ez a szobor jelenleg a templomkertben található. Sajnos, nincsenek adataink arról, hogy mikor került Szt. János szobra Torna főterére. A szobor művészeti stílusából kiindul a megállapítható, hogy a 18. század második felében készült. Ezt a feltételezést támasztja alá egy 1771-ből származó adat, mely sze-
rint ekkor már állt egy Nepomuki Szt. János szobor Torna főterén, amelyet két angyal fogott közre, és amely fakerítéssel volt körülkerítve. A néphagyomány szerint egy járvány után hálából állították fel. Mattyasovszky Gyula 1913-ban alapítványt hozott létre a szobor fenntartására, amelyet újabb öszszeggel erősített meg 1931-ben. 1963-ban egy teherautó súlyosan megrongálta, amelyet két évi várakozás után biztonsági okokból a templom udvarán helyeztek el. JA
2012 Úrnapja
11
K U LT Ú RA
HÍR ES BÚ C S Ú JÁ RÓH E LY E K MOTSERRAT Alapítva: 890 Titulusa: a Montserrat-i Szűzanya Hol található: Spanyolország A kegytemplom felszentelése:1592 Zarándokok egy éven: 800 ezer A spanyolországi Montserrat-hegyen található Santa María de Montserrat elnevezésű bencés kolostor falai őrzik azt a fekete Szűz Mária és a fején koronát viselő gyermek Jézus szobrát, amelyet csak „La Morenta”, azaz „A kis fekete”-ként emlegetnek, mivel minden bizonnyal megégett. A legenda szerint a kegyszobrot Lukács apostol faragta, majd Jézus születése után körülbelül 50 évvel Szent
Péter hozta a sziklák közé. A szobor 718 körül került erre a helyre, hogy különféle támadásoktól védje meg a helyi lakosokat. Később azonban rejtélyes körülmények közepette eltűnt. Nagyon sokáig nem is sikerült megtalálni, míg egy pásztor 890 környékén, nyája legeltetése közben furcsa fényt látott és énekszót hallott a hegy felől. Az eseményről azonnal értesítette a helyi püspököt, s így sikerült megtalálni az eltűnt faszobrot. A jelenség tiszteletére egy barcelonai főúr, Sifredo el Valloso templomot állíttatott a hegyen. Az épületet azonban a napóleoni háborúk alatt lerombolták, így újra kellett építeni.
A híres „La Morenta”, vagyis „A kis fekete” elnevezésű kegyszobor
A hatalmas sziklák tetején elhelyezkedő ősi bencés kolostor
Azóta ezt a zarándokhelyet nagyon sok turista keresi fel egyszerűen csak azért, hogy a híres kegyszobrot megérinthesse. A kolostortól gyalogutak vezetnek a Sant Joan hegyre, valamint a Santa Cova kápolnához. Ez utóbbit azon a helyen emelték, ahol a pásztor megtalálta a Fekete Madonnát. Külön érdekességnek számít, hogy a kolostort olyan különleges hegyek veszik körül, amelyek úgy néznek ki, mintha a szerzetesek mindannyian az ég felé emelnék tekintetüket. Kulcsár Enikő
Loyolai Szent Ignác és a montserrati kegyhely Loyolai Szt. Ignác (1491-1556) lelki fejlődősében fontos helyszín volt a montserrati zarándokhely. Ez a büszke nemes úr, aki világi dicsőségről álmodozott, a pamlonai csatában megsérült, és a betegágyon fekve átértékelte az életét. Elhatározta, hogy ezentúl az Istennek fog élni. Élete megváltoztatásának a szándékával, 1522-ben, még a sérülés nyomait magán viselve érkezett meg a montserrati kegyhelyre.
Gyóntatójával megállapodott, hogy általános gyónást végez, amely három napig tartott. Miután megtisztította a lelkét, a kardját és a tőrét letette a Szűzanya oltára elé. Levetette a lovagi öltozékét, és egy szegénynek adta, ő pedig egy durva anyagból szőtt ruhát vett magára. Ezután letérdelt a kegyoltár elé, és részben így térdelve, részben pedig állva töltötte az egész éjszakát. Reggel tovább indult Manrézába. JA
BOLDOGASSZONY
12
ÖRÖKSÉGÜK 140 évvel ezelőtt született Dittel István
Mindig büszkén vallotta tornai származását 1872. december 14-én született Tornán. Egerben szentelték pappá 1895. szeptember 17-én. A szentelést követően baccalaureátusi fokozatot szerzett teológiából, közben Deresken volt káplán. Egy évvel később már sőregi káplán volt. 1898ban szentszéki jegyzőként bekerült az aulába. 1900-ban püspöki titkár, 1910-ben irodaigazgató lett. 1914ben kanonoki kinevezésével a rozsnyói plébániát bízta rá a főpásztora. Két évvel később Szt. Benedek-i c. apáttá, a rozsnyói gimnázium alapítványi bizottságának vezetőjévé és a Központi Oltáregylet igazgatójává is kinevezték. Ezek után egymást követték a különböző kitüntető címek: 1917-ben idősebb mesterkanonok, 1918-ban őrkanonok, 1927-ben olvasókanonok, 1929-ben a posztszinodális bizottság elnöke, 1933-ban pápai prelátus, 1935-ben nagyprépost és az egyházi bíróság helytartója lett. Rozsnyón élénk társadalmi életet élt. Nagyon szeretett az emberek
Dittel István (1872-1946)
közé járni. Ebben az időszakban volt a Magyar Élet Pártjának is az elnöke. 1939-ben Gömör-Kishont vármegye tisztviselőjévé választották. 1946. június 6-án halt meg. Tornát nagyon gyakran felkereste. Ilyenkor meglátogatta itt élő rokonait és a plébánost, valamint felke-
reste a vároldalon lévő szőlőjét. Díszvendégként az egyházközség nagyobb ünnepein is többször jelen volt. Az anyakönyv tanúsága szerint több alkalommal kiszolgáltatta a szentségeket a tornai templomban. A tornaiak szívesen idézik fel emlékezetükben „Pista bácsi” alakját. JA
Szülővárosához nagyon erős érzelmi szálak fűzték. Meghatóan szól erről az egyháztanácshoz intézett levelében: „Ha működési köröm évek hosszú során át távol is tart szülőföldemtől, üdülni, pihenni, ha csak legrövidebb időre is, csak oda térek vissza. Oda, ahol bölcsőm ringott, ahová gyermekkori szép emlékeim fűznek, ahhoz az ősrégi szent falakhoz, melyek közt anyaszentegyházunk tagja lettem, ahol hivatásomhoz az első ihletet nyertem, ahol először mutattam be negyedszázaddal ezelőtt a legszentebb áldozatot, ahhoz a sírkerthez, hol legjobb szívű drága jó édesatyám és többi véreim porladoznak, azokhoz a várromokhoz ott a vártetőn, ahol képzelőtehetségem a színpompás, szirtes múlt emlékeiből annyit gazdagult, s az alattuk húzódó kies szőlőkhöz, amelyekben valamikor a gondtalan, derűs, szép időkben oly sok vidám, hangulatos órát élveztem. Kedves, drága, felejthetetlen nekem minden, ami ott van, ami ott volt, ami onnét jő s ami odafelé irányít.” A rozsnyói székesegyház kriptájában lelt vegső nyughelyre
2012 Úrnapja
13
KÖZÖSSÉG
Az áji tűzoltóság múltja és jelene, 2. rész 1979 és 1986 között szép tevékenységet fejtett ki az áji Önkéntes Tűzoltóegylet. Tűzbiztonsági ellenőrzéseket tartottak, és a különféle versenyeken való jó szereplésükkel több elismerő oklevelet szereztek. 1987-ben már csak 65 tagja volt a
Amikor községünk 1989-ben elvált Tornától, a tűzoltóságnak is új feladatokkal kellett megbirkóznia. Ekkor már csak 52 tagja volt a szervezetnek, de továbbra is részt vettek a versenyeken. Farkas Rózsa, a falu polgármesternője új tömlőket és egyenruhákat biztosított a számukra. A falu által megvásárolt tűzcsapokat Gajdoš József mérnök és Farkas Ernő képviselők segítségével a tűzoltók szerelték fel. Ájban a tűzoltóság 1991-ben újjászerveződött, és mint Önkéntes Tűzoltó szervezett működik azóta is. A tűzoltók érdeméből 1993-ban készült el a teniszpálya, amit eleinte még a tornai és szepsi sportolók is használtak. 1990-től a búcsúi bálokon, a járási és a körzeti versenyeken kívül a tűzoltóink minden év szeptemberében futballtornát szerveznek. Ezeken a sporteseményeken erős baráti kapcsolat létesült az áji és magyarországi Nemesvita
nyeken. Tevékenységük során sok segítséget kapnak a Cementgyár tűzoltóitól. 2000-ben újjáalakult a vezetőség, amelynek tagjai lettek: Kalász Gyula elnök, Bartók István gépész, Kulcsár Károly biztonsági felelős, Farkas Gyula pénztárnok, Bábás Sándor, Jakab Sándor és Tamás Imre tagok. 2002-ben a tűzoltók új egyenruhát kaptak az önkormányzattól, amiben máig versenyeznek. Tűzoltóink rendszeresen részt vesznek a tornai polgármester serlegéért rendezett versenyeken. 2003-ban a 4. helyen végeztek, de a körzeti versenyen, amely Udvarnokon 10 csapat részvételével lett megszervezve, az első helyen végeztek. Sikeres volt a 2004-es év is, amikor a meczenzéfi járási versenyen 23 csapat közül elsők lettek. Sajnos, a taglétszám állandóan csökken, már csak 40 tagú a szervezet. Végezetül egy sajnálatos tűzeset-
Így nézett ki a tűztorony ahol a tömlőket szárították, amelyet 1993ban a tűzoltók lebontottak, mert életveszélyes állapotban volt. szervezetnek, az elnöki funkciót ekkor Džerenga Ferenc töltötte be. Ebben az évben egy tűzeset volt a faluban: kigyúlt Zöldi Borbála háza, melynek oltásánál a szepsi tűzoltók is besegítettek. Az elkövetkező években a tűzoltók bekapcsolódtak az un. „Z akció” keretén belül végzendő munkákba is: rendbe tették a temetőt, az óvoda mellé járdát építettek és játszóteret alakítottak ki. A tűzoltók által szervezett asztaltenisz versenyeken néha 38 fiatal vett részt. Szép és tartalmas volt a társadalmi életben való szereplésük, melynek keretén belül a fiatalokat olyan odaadó tűzoltók irányították, mint ifj. Kalász Gyula, Bartók István, Kulcsár Károly és Farkas Gyula.
Ez a felvétel 1972-ben készült egy körzeti versenyen. Balról: Mester József, Sztupák János, Bartók István, Andó József, Székessi István, Horváth Ferenc és a bíró: Spisák Sándor Udvarnokról. kösség futballistái között. 1995-ben a Tűzoltó Szervezet megalakulásának 75. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból 19 áji tűzoltó kapott kitüntetést. A kilencvenes években már csak kétévenként végzik a házak tűzbiztonsági ellenőrzését, de tűzoltóink most is karban tartják a fecskendőket, gyakorlatoznak, részt vesznek a verse-
ről kell írnom, ami 2011. február 26-án történt Ájban. A túlfűtött Péter-kályha mellé felhalmozott anyagok miatt leégett Zsiga Erzsébet házának a fele. A szepsi tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhető, hogy nem égett le az egész ház. A tűz oltásában - természetesen - az áji tűzoltók is segítettek. Farkas Rózsa
FEJTÖRŐ
14
BOLDOGASSZONY
I. Hittan - nemcsak felnőtteknek - A liturgikus év 1. 1. Mikor kezdődik a liturgikus év? a, Január 1-jén b, Hamvazószerdán c, Advent első vasárnapján 2. Mit értünk „liturgikus év” alatt? a, Az egyházi szertartások éves ciklusát b, A szentek ünnepeit c, Az évszakok körforgását 3. A liturgikus év két nagy ünnepkörből áll. Melyek ezek? a, Az adventi és a nagyböjti idő b, Az Úr ünnepei és a Szentek ünnepei c, Karácsonyi és húsvéti idő 4. Melyek a liturgikus év részei? a, A karácsonyi időszak és az azt követő napok egészen Jézus megkeresztelkedéséig b, A karácsonyi időszak, a húsvéti időszak és az „évközi idő” hetei c, Az adventi és a nagyböjti időszak 5. Mit nem foglal magában az „évközi idő”? a, A húsvéti és a karácsonyi időszak heteit b, A nagyböjti időt c, A Szentek ünnepeit 6. Mikor van Urunk mennybemenetelének ünnepe Magyarországon? a, Áldozócsütörtökön a, Az áldozócsütörtököt követő vasárnap 7. A karácsonyi liturgikus időszak magában foglalja... a, Adventet, karácsony ünnepét, a karácsonyi időszakot, vízkeresztet és az azt követő időszakot az Úr megkeresztelkedéséig b, Hamvazószerdát, nagyböjtöt és a szent háromnapot c, Advent négy vasárnapját és a karácsonyi időszakot 8. A húsvéti liturgikus időszak magában foglalja… a, A nagyböjtöt, a nagyhetet és a húsvéti időszakot b, Jézus mennybemenetelétől Mindenszentek ünnepéig tartó időszakot 9. Hány hétből áll az évközi időszak? a, Huszonhét b, Harmincnégy c, Tizenkettő 10. A liturgikus év utolsó vasárnapja Krisztus király ünnepe. Igaz vagy hamis? a, Igaz b, Hamis 11. Hány hétből áll az adventi időszak? a, Négy b, Három c, Hat 12. Melyik nagy keresztény ünnepet készíti elő az adventi idő? a, Húsvét b, Pünkösd c, Karácsony 13. Mely ünneppel zárul az adventi időszak? a, Újév b, Vízkereszt c, Karácsony 14. Mely liturgikus időszak követi a karácsonyi időszakot? a, Az évközi idő első szakasza b, A húsvéti időszak c, Az nagyböjti időszak 15. Mikor ér véget a karácsonyi időszak? a, Szent István ünnepekor b, Vízkereszt utáni vasárnap c, Vízkeresztkor
Az előző szám helyes megfejtései: I. 1. b, 2. a, 3. c, 4. c, 5. a, 6. c, II. ORA ET LABORA, RODOSTÓ, ÓRABÉR
2012 Úrnapja
15 MEGEMLÉKEZÉS „Oly szomorú mindig csak egyedül lenni, Valakit mindenütt hiába keresni, Valakit várni, aki nem jön többé, Valakit szeretni örökkön örökké.“ Mély fájdalommal emlékezünk június 5-én, halálának 1. évfordulóján a drága jó férjre, édesapára és nagyapára, KARAFFA JÁOSRA. Szerető felesége, 3 gyermeke családjukkal, 4 unokája, 1 dédunokája, húga, keresztfia családjával és a rokonok. „Áldom az Urat, ameddig élek!” (Zsolt 146,2) Nagy szeretettel köszötjük özv. KÖTELES LÁSZLÓÉT szül. TIROLY MÁRIÁT, aki május 12-én ünnepelte 60. születésnapját Tornaújfaluban. E szép ünnep alkalmából kérjük a Jóisten áldását további életére, erőt, egészséget, valamint hogy még sok-sok boldog évet tölthessen el szerető családja körében. Lánya férjével és kis unokái Dániel és István
HIRDETÉSEK „Áldjon meg Téged az Úr, és őrizzen meg Téged Ő!” Sok szeretettel köszöntjük KIRÁLY, szül. VIDRICKO MÁRIÁT, aki május 15-én ünnepelte 60. születésnapját. E kerek évforduló alkalmából szívből köszöntik, s a Jóistentől erőt egészséget és még sok boldog születésnapot kívánnak: özvegy édesanyja, nővére Betka családjával és huga Gita családjával. Azt kívánjuk mindnyájan e szép napon, ragyogjon rád napfény, legyél boldog nagyon. Szíved sose féljen, bánat sose érjen minden utadon a Jóisten kísérjen! Szeretettel köszönti 80. születésnapja alkalmából özv. BÉRES JÁOSÉT szül. MÁZIK AÁT lánya és családja.
AZ EGÉSZAPOS SZETSÉGIMÁDÁS ÚRAPJÁ JÚIUS 7-É
Zsarnó, június 3, a Szentháromság tiszteletére, 11 órakor. Tornaújfalu, június 24, Keresztelő Szt. János tiszteletére, 9:30 órakor. Főcelebráns: Mándy Zoltán apátkanonok. Tornagörgő, június 24, Keresztelő Szt. János tiszteletére, 11 órakor. Főcelebráns: Mándy Zoltán apát-kanonok.
10:00 a szentségimádás kezdete 11:00 szentóra (örökimádás imakönyvből) 12:00-13:00 csendes szentségimádás 13:00-14:00 rózsafűzér az Oltáriszentség előtt 15:00-16:30 csendes szentségimádás 16:30-17:30 a Rózsafüzér Társulat imaórája 17:45 litánia, szentségbetétel és szentségi áldás 18:00 ünnepi szentmise.
TAÉVZÁRÓ SZETMISE
YÁRI GYEREKTÁBOR
Ebben az évben, június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén lesz az iskolai év utolsó napja. A Szent István Egyházi Alapiskola diákjainak és pedagógusainak jelenlétében, Szádudvarnokon 9:00-kor tanévzáró ünnepi szentmisét tartunk.
Plébániánk alapiskolába járó gyerekeinek nyári tábort szervezünk július 16-21 között Ájban. Az érdeklődők a hitoktatónőnél vagy közvetlenül a plébánián jelentkezhetnek. Hozzájárulási költség: 23 €.
ÚRAPI KÖRMEET
KOCERT A TORAI TEMPLOMBA
BÚCSÚK A KÖRYÉKE
A hagyományos úrnapi szentmisére és az azt záró ünnepélyes körmenetre vasárnap, június 10-én, 10:30-kor kerül sor. Kérjük, hogy minél többen aktívan kapcsolódjanak bele a körmenet szervezésébe és lebonyolításába.
A Gömör-tornai fesztivál keretén belül június 9-én, szombaton, 18 órai kezdettel koncert lesz a tornai templomban. Fellép Matús Mazár operaénekes, aki klasszikus operaáriákat fog előadni. A részvétel ingyenes.
MISERED
16
ÜEPI MISERED A TORAI PLÉBÁIÁ Június 2. Szombat, Szentháromság vasárnapja, előeste 18:00 Áj Június 3. Szentháromság vasárnapja 8:30 Udvarnok 10:00 Torna, szlovák 11:00 Torna, magyar Június 6. Szerda, Úrnapja, előeste 17:00 Udvarnok Június 7. Csütörtök, Úrnapja, parancsolt ünnep 7:40 Udvarnok 9:00 Torna 16:00 Áj 18:00 Torna, latin Június 9. Szombat, Évközi 10. vasárnap, előeste 17:00 Udvarnok Június 10. Évközi 10. vasárnap 8:30 Áj, elsőáldozás 10:30 Torna, úrnapi körmenet Június 17. Évközi 11. vasárnap 8:30 Áj 9:30 Udvarnok 11:00 Torna Június 24. Évközi 12. vasárnap 8:30 Áj 9:30 Udvarnok 11:00 Torna Június 28. Csütörtök, Szt. Péter és Pál, előeste 18:00 Udvarnok Június 29. Péntek, Szt. Péter és Pál, parancsolt ünnep 9:00 Udvarnok 16:30 Áj 18:00 Torna Június 30. Szombat, Évközi 13. vasárnap, előeste 18:00 Áj Július 1. Évközi 13. vasárnap 8:30 Udvarnok 10:00 Torna, szlovák 11:00 Torna, magyar
BOLDOGASSZONY
BOLDOGASSZONY, 2012 Úrnapja
M I S E R E D A T O R AÚ J FALU I PLÉ B Á I Á Június 3. Szentháromság vasárnapja 9:30 Tornaújfalu 11:00 Zsarnó, búcsú Június 7. Csütörtök, Úrnapja 17:00 Tornaújfalu Június 10. Évközi 10. vasárnap, úrnapi körmenet 9:00 Tornaújfalu 11:00 Tornagörgő Június 17. Évközi 11. vasárnap 8:00 Zsarnó 9:30 Tornaújfalu 14:00 Bódvavendégi Június 24. Évközi 12. vasárnap 9:30 Tornaújfalu, búcsú 11:00 Tornagörgő, búcsú Június 29. Péntek, Szt. Péter és Pál, parancsolt ünnep 17:00 Tornaújfalu Július 1. Évközi 13. vasárnap 8:00 Zsarnó 9:30 Tornaújfalu 14:00 Bódvavendégi
A szentmisék itt ismertetett időpontjai tájékoztató jellegűek, mert mindig a templomban elhangzott hirdetés a mérvadó.
PLÉBÁIÁIK ÉLETÉBŐL A keresztség szentségében részesültek Hacel Simon, máj. 16, Torna Csemer Sofia, máj. 19, Torna Dunka Fernando, máj. 19, Torna Vravec Valentina, máj. 21, Torna
Az örökkévalóságba költöztek Macorlik Ervin, máj. 6, (77 éves) Torna Kajkó Miklós, máj. 19, (70 éves) Torna Komora Martin, máj. 24, (57 éves) Méhész
Kiadja: Róm. kat. plébánia, Fő utca 442, 044 02 Torna, tel: 055/466.21.40. Felelős kiadó és főszerkesztő: Juhász Attila tornai plébános. Felelős szerkesztő: Viszlay Edit. Grafikai szerkesztő: Juhász József. Honlapunk: www.torna.sk Számlaszámunk: 12326120/5200 Internetes elérhetőségünk:
[email protected]
A tornai és a tornaújfalui római katolikus plébániák értesítője