Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése Az aszalás az egyik legősibb tartósítási mód, mely a vízelvonás elvén működik. Miközben a gyümölcs nedvességtartalma 80 százalékról lecsökken 20 százalék alá, elhalnak az aszalványban lévő mikroorganizmusok is. Az aszalvány tartós, emellett az sem utolsó szempont, hogy megtartja az összes vitamint, enzimet és ízt, ráadásul mindezt sokkal töményebben, mint a friss gyümölcs. Az aszalt gyümölcsök nem tartalmaznak tartósítószert, mégis akár évekig eltarthatóak, értékes beltartalmuk szinte sértetlenül megmarad. Az aszaláshoz szükséges, intenzíven áramló meleg levegőt a készen kapható háztartási aszaló berendezések elektromos energiával állítják elő, és az elektromos aszaló gyártása is energiafelhasználást, környezeti terhelést jelent. Ha az aszaláshoz az ingyen rendelkezésre álló napfény energiáját használjuk fel, akkor az elképzelhető legkisebb környezeti terhelés mellett állíthatunk elő kitűnő minőségű tartósított élelmiszert. Az aszalásra alkalmas időszak hazánkban április és október közé esik. Magyarországon a napos órák száma a tavaszi hónapokban napi kb. 7 óra, nyári hónapokban kb. 9 óra, míg az őszi hónapokban kb. 6,5 óra.
1. ábra A napkollektoros aszaló abszorbere termeli az aszaláshoz szükséges meleg levegőt
A napkollektoros aszaló berendezés lelke a meleg levegőt előállító abszorber, amely hasonlít a melegvizet előállító napkollektorokhoz. A napfény energiáját feketére festett alumínium lemez nyeli el, és felmelegíti a felette lévő fedő üveglap alatt a hőmérsékletkülönbség kiváltotta kürtőhatás miatt áramló levegőt. Javítja az abszorber hatásfokát, ha hátulról – légrést hagyva – megfelelően hőszigeteljük. A napkollektort a talajhoz képest 46-60°-os szögben célszerű felállítani, így érik közel merőlegesen a napsugarak. A ferde helyzet egyben elősegíti a kürtőhatás működését is, ennek eredményeként a levegő folyamatosan, intenzíven áramlik felfelé. 1 m² felületű kollektor ideális esetben 600 Wh hőteljesítményt nyer a napfényből, ezzel az energiával közel 900 gramm vizet lehet elpárologtatni óránként. Ezt az összefüggés meghatározza az adott méretű kollektorral egységnyi idő alatt aszalható termény mennyiségét.
2. ábra Az aszaló szekrénye fogadja be a cserényeket (tálcákat)ezekre kell rakni aszalni való gyümölcsöket
A napkollektorból kiáramló forró levegő az aszaló tálcákat (cserényeket) befogadó zárt szekrénybe jut. Az aszaló cserények, fakeretre feszített tüllből, szúnyoghálóból készülhetnek, lényeg a tisztíthatóság, és hogy a forró levegő jól átjárhassa a rá fektetett aszalni valót. Ha az aszaló több cserény befogadására alkalmas, azaz nagyobb mennyiséget aszalunk egyszerre, számolnunk kell a szekrényen belüli páralecsapódással: ezt egyszerű szellőző kéménnyel lehet megelőzni.
3. ábra Kisméretű, egy cserény befogadására alkalmas, hordozható aszaló
Legjobb minőségű aszalványt a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten a lehető legrövidebb ideig történő aszalással tudunk készíteni. Lassú aszalásnál oxidáció következhet be, ami rontja az aszalvány minőségét. A napkollektoros aszalóban nem lehet elérni a fűtött aszalók magasabb hőmérsékletét (ami meggyorsítja a folyamatot), az alacsonyabb hőmérsékleten azonban a hőre könnyen elbomló anyagok jobban megmaradnak az eljárás során. A napkollektoros aszaló nagy előnye a fűtött aszalókkal szemben, hogy az aszalványt nem éri füst, korom. Aszalással tartósíthatunk almát, körtét, birsalmát, szilvát, cseresznyét, meggyet, kajszibarackot, őszibarackot és szőlőt, áfonyát. Aszalásra azonban nem egyformán alkalmas minden gyümölcs. A leggyakoribb és legjobban hasznosítható aszalvány szilvából készül, jól lehet aszalni az almát, körtét, a ropogós fajta cseresznyéket, a húsos, keményebb meggyet – ráadásul ezeket az aszalványokat jól lehet értékesíteni is. Kajszibarackot, őszibarackot legfeljebb saját használatra érdemes aszalni, a bogyós termésű gyümölcsöket pedig a tapasztalatok szerint nemigen érdemes aszalni.
4. ábra Különböző felépítésű aszalók
Általános szabály, hogy csak hibátlan, ép gyümölcsöt érdemes aszalni. A hámozatlan, magházat is tartalmazó gyümölcsökből készül a durva aszalvány, a meghámozott, szeletelt, kimagozott gyümölcsből pedig a finom aszalvány.
A finom aszalvány jobban értékesíthető, durva aszalványt legfeljebb szilvából érdemes készíteni. A kész, kihűlt aszalványt legjobban felfüggesztett vászonzacskókban, száraz, szellős, hűvös helyen lehet tárolni. A zöldségfélék is igen jól aszalhatók: súlyuk jelentősen csökken, eltarthatóságuk nagyon hosszú. Csak hibátlan, zsenge, tisztára mosott, felszeletelt terményt aszaljunk. Aszalás előtt a zöldségeket meg kell főzni, vagy gőzölni. Jól aszalható a zöldborsó, a zöldbab, a fejeskáposzta, a vöröskáposzta, a kel, a karalábé, a karfiol, a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a zeller, a cékla, a hagymafélék, a spenót, a sóska, sőt kis mennyiségben a paradicsom is. Gombát is aszalhatunk: a földes részektől megtisztított gomba kalapját hosszában, a tönkjét keresztben szeleteljük fel. A szeleteket úgy helyezzük a szitára, hogy ne érjenek egymáshoz. Az aszalás hosszú időt, 1-2 napot vesz igénybe. Forrás és részletes leírás: Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségével Szerkesztette:Visnyovszky Tamás Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 1997. 5. ábra A paprika, sőt a paradicsom is jól aszalható
6. ábra Egyszerű aszaló átlátszó és fekete polietilén fóliából (további megoldások: http://www.aee-intec.at/0uploads/dateien553.pdf)
7. ábra Egyszerű aszaló, melynél az abszorber egyben az aszaló tér is részletes leírás: http://www.builditsolar.com/Projects/Cooking/Food%20Dryer%20AEnL55.pdf
8. ábra A „Solar Tunnel” tipusú aszaló: a fóliával fedett abszorber lemezen helyezik el az aszalni valót Részletes leírás: http://members.efn.org/~itech/pdf%20files/Solar%20tunnel%20food%20dryer.pdf
Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségével (Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 1997)
