Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda

HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2015 1 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK I. ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI, BEMUTATÁSA 1. Az óvoda jellemző adatai 2. Óvodánk bemutatása 3. Az óvoda személyi feltételei 4. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei II. ÓVODÁNK ALAPELVEI III. AZ ÓVODA GLOBÁLIS TERVE AZ ÖRÖKZÖLD ÓVODA RENDSZERKÉPE IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI, FELADATAI 1. Az egészséges életmód alakítása 2. Érzelmi nevelés és szocializáció 3. Esztétikai nevelés 4. Értelmi nevelés, fejlesztés 5. Anyanyelvi nevelés és kommunikáció 6. Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek [ V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. A külső világ tevékeny megismerése 2. Játék

2

3. Mozgás 4. Mese-vers 5. Ének-zene, énekes játék 6. Rajzolás, mintázás, kézimunka 7. Munka 8. Tanulás

VI. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. Az óvodába lépés feltételei 2. Az iskolába lépés feltételei VII. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 1. A családokkal, szülőkkel való kapcsolat 2. Iskola és óvoda kapcsolata 3. Egészségügyi és szociális intézetek kapcsolata az óvodával 4. Közművelődési intézetek, civil szervezetek és az óvoda kapcsolata 5. Kapcsolat a fenntartóval 6. Külső kapcsolattartás IX. Kompetencia használata óvodánkban X. A PEDAGÓGIAI DOKUMENTÁLÁS, ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

3

1. A pedagógiai munka dokumentálása 2. Az ellenőrzés és értékelés rendszere ZÁRADÉK A PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet - Az óvodának a program céljához rendelt eszközrendszere 2. sz. melléklet – Az eszközjegyzékben szereplő eszközök beszerzésének ütemezése 3. sz. melléklet – Napi szokásrendszerünk alakulása 4. sz. melléklet – Megfigyelőlap óvodánkba járó gyermekekről 5.Innováció 6.Egészségfejlesztési terv 7.Tehetségpont program

„A gyermek! Ez a szó olyan, mint az arab mesék varázsigéje. Az emberi képzelet elé a kincsek garmadája hull, ha fölcseng ez a szó. Bűvös ereje van, amely még a legzordabb, legsivárabb szív mélyén is fölpattintja az érzések zárait. Zenéje van az egyszerű szónak, olyan, mintha azt mondanám: május. Ezer friss hangulat, átsikamló érzéshullám, fölvetődő és szétsugárzó fényfolt reszket a nyomában. Jelent gyöngédséget, gyámoltalanságot, kedvességet, ártatlanságot, napfényt, virágzást, MINDENT.

4

Móra Ferenc

I. Óvodánk jellemző adatai, bemutatása 1. Az óvoda jellemző adatai Óvodai csoportok száma: 2 A felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 50 gyermek Szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladati rend szerinti alaptevékenységei: Megnevezés 10.3.1.

Szakfeladat száma

Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak

851000

komplex támogatása

10.3.2. Óvodai nevelés, ellátás

851011

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői szakvéleménye alapján 10.3.3. mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, vagy

851012

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral, (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd. 10.3.4. Óvodai intézményi étkeztetés

562912

10.3.5. Munkahelyi étkeztetés

562917

A költségvetési szerv vezetője: Az

óvodavezető:

akit

nyilvános

pályázat

alapján

meghatározott

időtartamra

Nagykarácsony Község Önkormányzata Képviselőtestülete bíz meg, s gyakorolja

5

tekintetében – a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt rendelkezések szerint – a munkáltatói jogokat. Az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója Nagykarácsony Község Önkormányzata Polgármestere. Az Nagykarácsonyi Örökzöld Óvodát az óvodavezető képviseli.

2. Óvodánk bemutatása

Nagykarácsony Dunaújvárostól kb. 25 km-re helyezkedik el. Óvodánk 2 csoportos, 50 férőhelyes. Falusi óvodaként a hozzánk legközelebb álló, s már évek óta tudatosan építő környezeti nevelést és hagyományápolást tekintettük pedagógiai alapkőnek. Mivel a környezetismeret megszerettetése jövőnk szempontjából létfontosságú, így legfőbb feladatunknak ezt tartjuk. Ez az a terület, mely köré felépíthető az óvodai élet egésze: anyanyelvi nevelés, mese-vers, ének-zene, matematika, vizuális nevelés, mozgás, játék, munka. A falusi gyerekeknek elsősorban a saját környezetüket kell megismerniük, megszeretniük, hogy majdan építőivé, szépítőivé válhassanak, ragaszkodjanak szűkebb hazájukhoz: Nagykarácsonyhoz. S mivel csak az tudja becsülni a jelent, építeni a jövőt, aki tiszteli a múltat, így fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, kiegészítve újak megteremtésével (jeles napok, a természet ünnepei). Óvodánkban folyó munkánk tervei az alapprogramban meghatározott alapelvek figyelembe vételével készültek el. Óvodai nevelésünknek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi, gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. - a gyermeket, mint fejlődő személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg - a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben mi kiegészítő szerepet játszunk

6

Alkalmazzuk

az

innovatív

törekvéseket,

mivel

az

alapprogram

biztosítja

az

óvodapedagógusainknak a pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében alkalmazunk. Mi azért készítettünk saját programot, hogy az óvodai élet sokszínűsége mellett érvényesíteni tudjuk az általános és helyi igényeinket. Figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbségi irányelveket, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit is, (ha jelen van az óvodánkban). Ez éves szinten változó lehet. Ha megjelenik, pontos tervezetet készítünk erről.

3. Az óvoda személyi feltételei Intézményünk dolgozóinak száma 10 fő. Ebből: -

4 fő óvodapedagógus, főiskolai végzettséggel

-

2 fő szakképzett dajka, nevelőmunkát segítő személyzet

-

1 fő szakképzett élelmezésvezető

-

2 fő szakképzett szakács

-

udvaros

A nevelőtestület kvalitását jellemző adatok:

Az óvónők a nevelő-fejlesztő munka során figyelembe veszik a helyi adottságokat, lehetőségeket. A programban a 4 évszak változásaihoz, azon belül a jeles napokhoz kapcsolódva építjük fel a tevékenységeket. Figyelembe vesszük a szülők kéréseit, igényeit. Folyamatos kapcsolatot tartunk a szülőkkel. Az óvónők és dajkák kapcsolata nagyon jó, nevelőtársai munkánknak. A program írásakor fontos szempont volt a környező világunk tevékeny megismerése, szűkebb és tágabb környezetünk megóvása. Szűkebb környezetünk rendben tartása, fejlesztése, az eszközök bővítése mind a gyerekek testi, értelmi, szociális fejlődését hivatott biztosítani. A környezet megismertetése, megszerettetése alakítja a gyermekek környezettudatos magatartásának későbbi kialakulását, valamint komplex ismeretek közlésére ad lehetőséget a

7

pedagógusnak. A tevékenységbe ágyazott ismeretek befogadására, elmélyítésére ad lehetőséget a gyermekeknek. Így juttatjuk a gyermekeket esztétikai, vizuális, irodalmi, mozgásműveltségi élményekhez. Az óvodai élet jó példát adhat a gyermekeknek, szülőknek egyaránt a környezetbarát életvitel kialakítására. Az óvónő személyiségével, környezeti attitűdjével, értékrendjével követendő hatást tud elérni munkatársaival, gyermekekkel, szülőkkel. A mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakítóvá. Lényeges a környezeti nevelésnél a szülők, a család bevonása. A szociális tanulás, mintakövető tanulás akkor megfelelő, ha az óvoda falain kívül is folytatódik, a családban is megerősítést kap. Óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenlétünk a nevelés egész időtartamában fontos feltétel az óvodai nevelésben. Mi, óvodapedagógusok elfogadói, segítői, támogatói attitűdjei vagyunk, mintát jelentünk a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak

összehangolt

munkájának

hozzá

kell

járulnia

az

óvodai

nevelés

eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekek nevelésében a dolgozóink feladata, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai, óvodai nevelés célkitűzéseit, ha óvodánkban ez jelen van. Erre vonatkozóan külön terv készül, de ez évenként változik, illetve, van olyan, hogy évekig nem jelenik meg intézményünkben.

4. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei

Óvodánk papi kúriának épült. 1957-től bölcsőde-óvodaként működött. 1972-től folyik tényleges óvodai nevelés az épületben. Az épület szép környezetben helyezkedik el. Változatos vidéki táj veszi körül. Szelíd lankák, fás, füves, szántóföldes területeit, közeli patakját gyakran látogatják óvodásaink. A közeli tópartra is gyakran sétálunk, gólyafészket csodálhatunk. Eldicsekedhetünk, és büszkék vagyunk a megye leggazdagabb gyurgyalag- lelőhelyére, amely helyi védettséget élvez. 8

Az óvoda udvarán új fajátékok vannak. A talaj füves, árnyékot két öreg cseresznyefa, egy hatalmas tuja, a hátsó udvarban egy hárs és egy juharfa ad. A környezeti neveléshez kapcsolódva újabb fákat ültettünk. Udvarunk díszéül szolgál számos cserje: magyal, orgona, hóbogyó, juhsóska, és a kerti tó, amely a tavaszi-nyári időszakban rengeteg nevelési lehetőséget biztosít. Óvodánk nevéhez méltóan fenyőfákat ültetünk, minden évben. A búcsúzó nagycsoportosok ezzel is nyomot hagynak óvodánkban, hogy közösen ültetnek el búcsúzóul egy fát. Óvodánk folyamatos felülvizsgálattal igyekszik biztosítani a helyi óvodai nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket. Óvodánk épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit oly módon alakítottuk ki, hogy ez szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljenek testméreteiknek, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetőséget adunk a mozgás-és játékigényük kielégítésére és a gyermekek környezetét harmóniát élesztő színekkel, formákkal, anyagokkal vettük körül. Óvodánk falát a gyermekekhez közel álló mesefigurákkal festettük ki. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Óvodánk egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai dolgozóknak és lehetőséget teremtünk a szülők fogadására is. Maga az épület magán viseli minden hátrányát annak, hogy többszöri alakítással hozták létre az óvodát. A csoportszobák szűkösek, sok ajtó, ablak szabdalja a falakat, ezáltal nehezítve a berendezés célszerű lehetőségeit. Az intézmény területi eloszlása: Fürdőszoba

10 m2

Öltözők

10 m2 és 12 m2

Iroda

20 m2

Felnőtt öltöző

10 m2

WC

1 m2

Tornaterem

80m

Csoportszobák

25 m2 és 40 m2

9

Ebédlő

32 m2

Konyha

51 m2

Raktár

4 m2

Udvari játszó

810 m2

Hátsó udvar

750 m2

A számokból látható, szűkös helyiségekkel rendelkező óvodánk van. 2010 áprilisában mód és lehetőség nyílott arra, hogy a nyílászárók cseréje megtörténjen. Mindenki nagy örömére régi vágyunk vált valóra. Az önkormányzat költségvetése és pályázatok útján folyamatosan igyekszünk javítani lehetőségeinket, bővíteni eszköztárunkat, elvégezni a felújításokat. (1. sz. melléklet) Az évenként meghirdetett eszközfejlesztési pályázat nagy segítséget nyújtott a hiányzó eszközök megvásárlásához. (2. sz. melléklet)

Az óvodai élet megszervezése

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásainkhoz, igényeinkhez. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyerekeknek. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Mottó: „Hagyd játszani!” A napi és heti-rendet a gyermekcsoportok óvodapedagógusai alakítják ki a rugalmasság elvének betartásával.

10

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző, továbbá az óvodapedagógusok által készített, nem kötelező feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelésünk csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programunk alapján történhet és a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. Az óvodánk teljes nyitvatartási idejében a gyermekek 6-16,30-ig történő „foglalkozások” mindegyikét óvodapedagógusaink irányítják. Pl. délutáni torna, kézműves foglalkozás.

II. Óvodánk alapelvei

Programunkkal helyi szükségleteket, az óvodánkba járó gyermekeket és családjukat kívánjuk szolgálni. Falusi gyermekeket nevelünk, akiknek a valósággal való kapcsolata tág lehetőséget biztosít fejlesztésükre (természeti környezet). Biztonságos, kedvező, csoportos együttlétre, megfelelő testi, mentális gondozásra, az óvodai élet nyitott, bizalmas, szeretetteljes légkörének megvalósítására törekszünk. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, adottságait, önállóságukat, autonómiájukat. Segítjük önkifejezésüket, személyiségük természetes fejlődését.

ÓVODAKÉPÜNK:

Szeretnénk olyan óvodát kialakítani, ahol a gyermekek jól érzik magukat, harmóniában élnek társaikkal, az őket gondozó, nevelő felnőttekkel, a külső és belső környezetükkel. A gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig a családi nevelés kiegészítője vagyunk, biztosítjuk a gyermek fejlődéséhez és neveléséhez az optimális feltételeket. Funkciónk óvóvédő, szociális, személyiségfejlesztő funkció.

11

Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai

tevékenységrendszerünk

és

tárgyi

környezetünk

segíti

a

gyermek

környezettudatos magatartásának kialakulását. Célunk

az

óvodások

sokoldalú,

harmonikus

fejlődését,

a

gyermeki

személyiség

kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.

Alapelveink:  a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretet, megbecsülés, bizalom  a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatása  a pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez kell igazodnia  gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, (érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör, testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakítása, sokszínű, az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tevékenység, játék szerepe)  e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése  a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről  nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. (ha jelen van)  a migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. (ha jelen van)

GYEREKKÉPÜNK: Óvodánk nevéül az ÖRÖKZÖLD ÓVODA nevet választottuk, ezzel is jelezve az örök frissességet, az örök megújulást, de mégis megtartva az állandóságot. Valamint a folyamatos törekvést a környezet megismertetésére, megszerettetésére, a környezetvédelemre.

12

Mindezt a családdal egyeztetve, a családi nevelésre építve, azt kiegészítve, mindenkor a gyermeket szem előtt tartva tesszük. Nevelőmunkánk sikerességének a kulcsa az óvónő személyisége, amely megkívánja az alábbiakat: 

igényesség,



megfelelő életvitel,



szakmai kompetencia,



igény a megújulásra,



elkötelezettség.

Kiemelten fontos, hogy a nevelőtestület minden tagja törekedjen az összehangolt munkára, melynek kivitelezéséért az óvoda vezetője a felelős. Figyelembe vesszük azt, hogy az ember, gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény egyszerre. A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, amit feltétlen figyelembe kell vennünk. A személyi és tárgyi környezet meghatározó jelentőséggel bír programunkban. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

13

III. Az óvoda globális terve Az óvodai nevelés alapját képezik 

Az egészséges életmód alakítása



Érzelmi nevelés és szocializáció



Esztétikai nevelés



Értelmi nevelés, fejlesztés



Anyanyelvi nevelés és kommunikáció

Az óvodai élet tevékenységformái 

A külső világ tevékeny megismerése



Játék



Mozgás



Mese-vers



Ének-zene, énekes játék



Rajzolás, mintázás, kézimunka



Munka



Tanulás

14 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

Az Örökzöld Óvoda Rendszerképe JÁTÉK

MOZGÁS

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

MESE-VERS

ÉNEK-ZENE

RAJZOLÁS-MINTÁZÁS-KÉZIMUNKA

TANULÁS MUNKA

ÉRTELMI NEVELÉS ANYANYELVI KOMMUNKIÁCIÓ

ÉRZELMI NEVELÉS ESZTÉTIKAI NEVELÉS

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

15

IV. Az óvodai nevelés alapvető keretei, feladatai Általános feladatunk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: 

az egészséges életmód kialakítása



az érzelmi nevelés és szocializáció kialakítása



az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

1. Az egészséges életmód alakítása Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése hozzátartozik az egészséges életmód alakításához. Fontos, hogy a gyermekek számára biztosítsuk a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint kialakítsuk a higiénés szabályokat, szokásokat. A családban kialakított táplálkozási, testápolási, öltözködési, pihenési szokások ismerete, a szülőkkel közösen kialakított helyes napi életritmus kialakítását segíti.

CÉLJA Testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása, az egészséges életmód iránti igény megalapozása az óvodai életet követő szakaszokra.

FELADATOK 

egészséges környezet biztosítása



egészségügyi szokások alakítása



egészséges életvezetés



betegségek megelőzése, korrekciója



a gyermek testi fejlődésének elősegítése



a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése



a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése



a gyermek testi képességei fejlődésének segítése



egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése



az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak alakítása



szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális, gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása

16

A FEJLESZTÉS TARTALMA A helyes életritmus életkoronként is eltérést mutat. A gyermekek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltétele a gondozás. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek, pihenés, étkezés stb. visszahatnak az életfolyamatokra. A „Napirend” (3. sz. melléklet) feltétele az egészséges életvezetés kialakításának. Biztosítja a gyermek szükségleteinek kielégítését, a testi-lelki egyensúlyt. Óvodánkban kialakított napirendünk folyamatos, ugyanakkor rugalmas. Biztosítjuk számukra az elegendő időt, ami minden egyes gyermeknél egyéni eltérést mutat, és ami a legfontosabb lehetővé tesszük a tagolatlan játékidőt. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 

igényesek lesznek a tisztaságra környezetükben és saját magukkal szemben,



önállóan használják a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket,



tisztában vannak a kulturált étkezés szabályaival és alkalmazzák is,



igényükké válik a levegőzés, szívesen tornáznak, vesznek részt mozgásos játékokban.

2. Érzelmi nevelés és szocializáció A szociális nevelés legfőbb lehetősége az óvodás korban az utánzás, mintakövetés, a felnőtt majd a társmodell szociális viselkedésének érzelmi indíttatásból fakadó átvétele. A felnőtt és a gyermek jó kapcsolata az alapja a pedagógiai munka hatékonyságának. A pozitív érzelmi kapcsolat segíti a gyermekeket az új dolgok megértésében, az élmények feldolgozásában, a szociális minták átvételében, a normák és szabályok elfogadásában és betartásában, a konfliktushelyzetek megoldásában. A kortársi kapcsolatok szerepe is jelentős a szocializációban, mivel a kortárs is modell a gyermek számára. Fontos, hogy a gyermek elfogadja a társainál előforduló másságot, mindezt az óvodai élet tevékenységformáin keresztül tesszük lehetővé, pl.: játék- vagy mesehelyzetek kihasználásával. Gyermekeinknél a magatartás érzelmi indíttatású, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. 17

CÉLJA A személyiség az „én” kifejlődése során optimális kapcsolatának alakítása a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel, pozitív viszonyulásra való törekvés, úgy az akarati életük, mint jellemvonásaik alakításában, tiszteletben tartva a gyermekek egyéniségét.

FELADATOK  érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése  kapcsolatok biztosítása, elősegítése, tiszteletben tartása  értékes normák közvetítése, annak színterei  tegyünk azért, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi szokások érjék  óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív attitűd érzelmi töltés jelenjen meg  lehetőséget adunk, hogy kielégíthessék természetes társas szükségleteiket  a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük őket  segítjük a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását  segítjük az együttérzés, segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség fejlődését  segítjük az önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlődését, a szokás-és normarendszer megalapozását  a gyermek nyitottságára építünk, elősegítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt  ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja  az óvodapedagógus, más dolgozók kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell legyen  a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, törődést igényel, szükség esetén megfelelő (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) közreműködésével.

A FEJLESZTÉS TARTALMA Törekedni kell a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez az alaphangulat tevékenységre serkent. A várakozás, a túlszervezés kiküszöbölése a cél. Mindenütt legyenek kuckók, 18

bensőséges zugok, leválasztott sarkok, amelyek a csoportszobák családias jellegét, intimitását növelik. A derűs légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődöttségét az óvónőjükhöz, az óvoda felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói a magatartásukkal, gyermekekhez való viszonyukkal, bánásmódjukkal segítsék elő, hogy minden óvodába járó gyermek jól érezze magát, szívesen járjon óvodába, tekintse második otthonának azt.

SZÍNTEREI 1. Beszoktatás-befogadás Lehetővé tesszük, hogy ellátogassanak az óvodába, ismerkedhessenek a leendő óvó nénikkel, környezettel. A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat magukkal hozhatják. A feltételeket akkor is biztosítjuk, ha a gyermek 5-6 éves korában kezdi el az óvodát, ez esetben a többi gyermeket felkészítjük az újak fogadására. 2. Hagyományok, ünnepek A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélése gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen. Az események tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A tevékenységek egy része csak a gyermek csoportban kerül megvalósításra (pl. dekorálás), más részük az egész óvodára kiterjed (pl. óvónők bábozása). Ünnepeink:



a gyermekek ünnepei (születésnap, gyermeknap, anyák napja, évzáró-ballagás)



néphagyománnyal kapcsolatos ünnepek (szüret, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét),



a természet jeles napjai (Állatok világnapja, Környezetvédelmi világnap, Madarak és Fák napja, Víz világnapja, Föld napja)



társadalmi ünnepek, csak hangulatában, beszélgetések formájában (március 15, október 23)

19

Az ünnepek fényét emeli a feldíszített óvoda. A jó érzelmi felkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás, maga az ünnepi együttlét, ezt fokozhatja a felnőttek közös ajándéka (bábozás).

FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 

kialakul a gyermek én-tudata, megtalálják helyüket a közösségben



képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre



elfogadják a másságot



szívesen tevékenykednek egymással, a megkívánt magatartásformákat betartják



akaratukat alá tudják vetni mások akaratának



érdeklődnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra



türelmesek, önállóan keresik a segítségnyújtás formáit



örülnek a közösen elért sikereknek, udvariasak, köszönnek



alkalmazkodnak a szabályokhoz, tudják késleltetni szükségleteik kielégítését



feladattudatuk kialakult



készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására

3.Esztétikai nevelés „Ahol a természet szép, ott a kép, a zene is felragyog. A szépség mindenkor fürtökben jelenik meg.” -Weöres SándorA gyermekek nagyon eltérő tapasztalattal kerülnek az óvodába, mely ízlésüket megalapozza. Az óvodában a spontán hatások mellett az esztétikai nevelés tudatos nevelő tevékenység. Kisgyermek korban az esztétikai tevékenység iránti vonzódás spontán, csak a hajlam adott. Fontos, hogy a gyermekek ebben a korban kapjanak lehetőséget, ösztönzést a környezettel való helyes, értékes kapcsolatteremtésre, mikor ízlésviláguk még tiszta. Az esztétikai nevelés komplex folyamat. Hatásrendszere segíti a világról alkotott kép befogadását, önálló, produktív szemlélet kialakítását. Az összetett esztétikai nevelés a gyermek spontán, eredeti beszéd, ének, mozgás, képi kifejezés hajlamaira épül.

20

CÉLJA Olyan élményekre, tapasztalatokra épülő nevelés megvalósítása, amely során a környező világ megfoghatóvá válik, képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására és létrehozására.

FELADATOK  esztétikailag megfelelő környezet biztosítása  változatos, rendszeres élménynyújtás  képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül  illemszabályok kialakítása.

A FEJLESZTÉS TARTALMA A gyermekek esztétikai nevelését azoknak a környezeti hatásoknak a rendszere biztosítja, amely körülveszi, amelyben tevékenységei zajlanak. Az esztétikai igény megalapozása fontos feladata az egész óvodai nevelésünknek. A gyermek esztétikai nevelésére az őt körülvevő környezet hatásrendszere biztosítja. Az óvodai nevelésben az esztétikai nevelés az irodalom, az ének, a vizualitás, mozgás, viselkedés és környezet esztétikájában valósul meg. Fontos feladat a változatos és rendszeres élmény nyújtása. Segíteni, gyakoroltatni kell az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását, tiszteletben tartva a gyermekek szubjektív véleményét. Az esztétikai hatások kialakításához olyan anyagok, eszközök biztosítása a gyermekek számára, amelyek segítik az esztétikai élmény kialakulását. Az óvónő feladata a tárgyi környezeti világ esztétikumára való figyelem ráirányításán túl, hogy kialakítsa a gyermekben az önmaguk iránti esztétikumot. Legyen ez a külső megjelenés, az illemszabályok ismerete, alkalmazása, vagy az óvodai viselkedés szabálya.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  kialakul igényük az esztétikus környezet iránt, képesek maguk is létrehozni, formálni  fogékonyak a szépre, természeti-társadalmi környezetükben, a művészeti alkotásokban  képesek megfogalmazni esztétikai élményeiket, beszédükben igényükké válik az ízléses, tiszta, szép beszéd  igényesek megjelenésükben, ismerik és betartják a viselkedés és érintkezés szabályait.

21

4.Értelmi nevelés, fejlesztés „Az ember akkor lesz ember, ha belső világosságából, környezetébe sugarakat bocsát.” - Weöres Sándor – A kisgyermekeknek az óvodában eltöltött évei alatt az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, alkotó gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos feladat.

CÉLJA A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítsunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet természeti és társadalmi környezetről.

FELADATA  a valóság megismertetésének, összefüggéseinek felfedeztetésének biztosítása  a megismerő tevékenységek és képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd  a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése

A FEJLESZTÉS TARTALMA Az óvodában nem külön képességeket fejlesztünk, hanem a gyermekek egész személyiségét. Alapjuk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelő és megfigyelő képességének állapota. Fontos, hogy a játék, a tevékenységek és tapasztalatok minél több megismerő tevékenységhez juttassák a gyermeket, a világról minél több információt szerezzenek koruknak,

22

fejlettségüknek megfelelően. Az évek múlásával az ok-okozati összefüggések, a gondolkodás, a képzelet és a valóság közötti megfelelő kontrolálás felé tolódik el. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, felfedezze a dolgok közötti hasonlóságot és különbözőséget. Óvodáskorban a legfontosabb a gyermeki érdeklődés felkeltése, fenntartása, gondolkodásának fejlődése szempontjából. A gyermek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok érzelmi indíttatású játékot, tapasztalatszerzést kell biztosítanunk. Minél több lehetőséghez juttatjuk a gyermeket, annál nagyobb lesz a tudása, és tudás utáni vágya, nyitottsága. Ebben a korban fontos, hogy ne csak egyszeri tapasztaláshoz juttassuk a gyermeket, hanem többször is megfigyelhessenek azonos dolgokat, hogy azokat alkalmazni tudják. Tudják szavakba önteni, s ez által beszédkészségük is fejlődik.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  érzékelő funkciók épek legyenek – kapcsolattartás az orvossal, védőnővel  tapasztalataira épülve felfogja környezetének jelenségeit  kialakul tér- és időérzékelésük  megfelelő érzelmi motiváltsággal a szándékos figyelem kellő ideig tart  megfigyelőképességük tökéletesedik a tevékenységek során  képesek megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre  képesek emlékképek felidézésére, újak alkotására, különbséget tesz a képzelet és valóság között  lényeges jegyek alapján képesek általánosításra, meglátják a dolgok közötti összefüggéseket  ok-okozati összefüggéseket felismerik, melyek szemlélhető tapasztalatokból indulnak ki  tapasztalataik, ismereteik bővülnek, gazdagodnak, így problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad

23

5.Anyanyelvi nevelés és kommunikáció A vers, a mese, a szó varázsa” -

Zilahi Józsefné –

CÉLJA Bő szókinccsel rendelkező, fejlett, megnyilatkozni tudó, élményeit, tapasztalatait bátran megfogalmazó gyermek nevelése. Használják tisztán, nyelvtanilag helyesen anyanyelvüket. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak kialakítása a beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel, a javítgatás elkerülésével az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, támogatására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések és a válaszok kielégítésére megfelelően szükséges figyelmet fordítunk.

FELADATA  az óvónő és az óvoda dolgozóinak mintakövető szerepe érvényesüljön,  beszéd és kommunikációs képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül,  beszédtechnikai hibák felismerése, javítása,  szükség szerint a gyermekek képzett szakemberhez, logopédushoz való irányítása.

A FEJLESZTÉS TARTALMA A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze a gyermeket közvetlenül körülvevő felnőttek példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése. Az óvónő sokszor kezdeményezzen beszélgetést, a gyermeket mindig hallgassa meg, így bátorítsa a beszélgetésre. Mindezek közben átveszi a magyar nyelv szabályait. A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. Eljutnak a nyelvtanilag helyes mondatokig. A gyermeknek társaival való tevékenysége során, többek beszédére kell figyelnie, ezáltal is fejlődik beszédfegyelme. 24 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

Fontos, hogy természetes módon minden gyermek beszélgessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Az anyanyelvi kommunikációs képességfejlesztés eszközei: Mondókák, versek, mesék, bábok, dramatikus és anyanyelvi kommunikációs játékok. Ezek szorosan kapcsolódnak az óvodai élet minden területéhez.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  a tapasztalatok során bővülő szókincsüket bátran használják  beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz,  figyelmesen végighallgatja társait  kialakul

az

anyanyelvi

szabályokhoz

illeszkedő,

megfelelő

hangsúlyozású,

hanglejtésű, hangerejű beszéd  beszédüket érzelmeik által kiváltott metakommunikáció kíséri, hanglejtésük megfelel a kifejezni kívánt mondatfajtáival (felszólító, kérdő, stb.  ismerkednek a szólások, közmondások jelentésével  tisztán ejtenek minden hangot (ehhez az óvoda heti két alkalommal logopédus segítségét veszi igénybe a rászoruló gyermekek beszédének javítására) Az anyanyelvi nevelés során is figyelembe kell vennünk a gyermekek eltérő fejlettségét, minden esetben önmagához képest kell, hogy fejlődjön. Az óvónő tárja fel a gyermek interakciós zavarait, keresse meg azok kiváltó okait, tapintatosan törekedjék azok megszüntetésére. Nagyfokú elmaradás esetén logopédiai kezelést kell igénybe venni. Nagyfokú empátiával kell kezelnünk a beszédhibás gyermekeket, minél inkább aktivizálva őket a beszédre.

6. Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 11. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Különleges bánásmódot igénylő gyermek 1) sajátos nevelési igényű gyermek 2) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 3) kiemelten tehetséges gyermek

25

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése A sajátos nevelési szükséglet, mint fogalom, sokkal tágabb elnevezés, szélesebb populációra terjed ki, mint a fogyatékos, vagy sérült elnevezés. Több az olyan gyermek, akinek szüksége van a megsegítésre, hátrányos helyzete, születési determinációja, részképesség zavara miatt. A speciális nevelési szükséglet nem a képességek hiányára, hanem inkább a teendőkre összpontosít. Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság

szakértői

véleménye

alapján

mozgásszervi,

érzékszervi,

értelmi

vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.. A fenntartói döntés, és feladat-ellátási kötelezettség, az Alapító okiratban megfogalmazott feladat meghatározás alapján, óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalomköréhez tartozó gyermekek ellátása kiterjed, az: Érzékszervi o látássérült (súlyossági fok: gyengén látók) o hallássérült (súlyossági fok: kevésbé súlyosan vagy közepes fokban - nagyothalló) Enyhén értelmi fogyatékos Beszéd fogyatékos Fejlődés egyéb pszichés zavarával küzdő gyermek (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavar) Pedagógiai szempontból az értelem, a látás, a hallás, a mozgás, a beszédszervek hibás működése vagy az érzelmi élet súlyos zavara által okozott eltérő fejlődést értjük sajátos nevelési igény alatt. Azt az állapot, amikor a gyermek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján a lehetséges fejlődés csak sajátos (gyógy) pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosításával érhető el.

26

Óvodánkban a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a helyi nevelési rendszer szerves részeként működő, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével szervezzük. A habilitációs, rehabilitációs ellátás A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei: A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. A fejlesztés a megfelelő területen valósuljon meg Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembe vételével történjen A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, elfogadó, eredményeket értékelő környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása segítse. A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának elve. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak. A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segíti a gyermek fejlesztését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja: Harmonikus, nyugodt óvodai környezetben - biztosított a gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlősége - javul a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése - csökkennek a fogyatékosságból adódó hátrányok - természetessé válik a gyermekek közötti különbözőség elfogadása Általános feladatok: A napi tevékenységekbe a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő. Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása. Az ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása. Speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés céljait, minden esetben a gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni. 27

Speciális feladatok Integrált nevelésből adódó pedagógiai feltételek biztosítása: Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Egyéni szükségletekhez igazodóan, speciális segédeszközök használatára, elfogadására, következetes használatára, megóvására nevelés. Kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem-vagy kevéssé sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztése. Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása, az egyéni foglalkoztatás megvalósításához. Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők, tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához. A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal. A fejlesztő tevékenység legfontosabb területei: A tevékenységet meghatározó tényezők; a fogyatékosság, típusa, súlyossága, a speciális ellátás kezdetének ideje, az életkor, a meglévő ismeretek alapján: A kognitív funkciók, (vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés) Motoros képességek, (alapmozgások, mozgáskoordináció, egyensúly) Beszéd –és nyelvi képességek fejlesztése, (nonverbális, verbális kommunikáció, beszédindítás, beszédmegértés stb.) Játéktevékenység alakítása, játékhasználat elsajátítása. Szociális kompetenciák kialakítása, a fogyatékosság függvényében, más-más hangsúlyt kap. Sérülés specifikus fejlesztés feladatai Érzékszervi sérült gyermek fejlesztésének feladatai Látássérült gyermek fejlesztésének feladatai Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztántartása. Mindvégig figyelembe kell venni a fizikai terhelhetőség korlátait, tekintettel az adott szembetegségre. Gyengén látó gyermekek fejlesztésének feladatai: Látásukat sokkal közelebbről, kisebb térben tudják használni. Nevelésük speciális optika eszközök segítségével, vizuális megismerés útján történik, hallási, tapintási ingerekkel kiegészítve. A testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása és az ehhez szükséges környezet megteremtése. (dönthető asztallap, világítás) 28

A környezet vizuális megismertetése, látás használatának megtanulása a távoli és közeli környezetben. Nagymozgások fejlesztése, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság kialakítása. Térbeli tájékozódás fejlesztése a látás használatával. A kézügyesség, a finommozgás fejlesztése az írás előkészítése. A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a gyermek tájékozódását A tapintási észlelés által szerzett információkkal a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismeretek kiegészítése. Hallássérült gyermek fejlesztésének feladatai Az enyhén hallás sérült-nagyothalló- gyermekek esetében a halláskárosodás miatt, az érthető kiejtés elmarad, ennek következtében, a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás korlátozódhat,

az

egész

személyiség

megváltozhat.

Speciális

ellátással

a

súlyos

következmények kialakulása csökkenthető. A hallássérült gyermekek egy része speciális segítséggel részt vehet az óvodai nevelésben. Központi feladat a kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, mely az egész napi óvodai tevékenységben jelen van. Enyhe fokban hallás sérült gyermekek fejlesztésének feladatai: Az emberi beszédhang és környezet korlátozott felfogására képesek. Beszédfejlődésük késve, speciális segítséggel indul meg. A nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény- és tevékenység erősítése, a beszédérthetőség folyamatos javítása. A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, a megnyilvánulást segítő eszközrendszer használata, a családi-szociális háttér bekapcsolása a fejlesztés rendszerébe. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésének feladatai Az ép gyermekekkel történő együttnevelés, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti elő. A gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről való gondoskodás. Az önmegvalósítást, szociális beilleszkedést segítő képességek és a gondolkodási képességek fejlesztése. Beszédfogyatékos kisgyermekek fejlesztésének feladatai Beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlettségű gyermek szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzóság stb.) miatt előtérően fejlődik. Az akadályozottság megmutatkozhat, beszédhangok ejtésében, 29

beszédészlelési, megértési zavarokban, beszédritmus sérülésében, a beszédhelyzetek tartós hárításában, megtagadásában, ill. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kieséssel. A diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók. Komplexitás a fejlesztésben; sokoldalú percepciófejlesztés, kinesztéziás, auditív, vizuális, vizuo-motoros koordináció, beszéd motorikus mozgások fejlesztése. Aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása. Speciális terápiák alkalmazása; diszlexia prevenció, grafomotoros fejlesztés. Báb és drámaterápia alkalmazása. A mozgás és beszédműveletek, transzfer (átviteli) hatásának tudatos használata. Fejlődés

egyéb

pszichés

zavarával

(súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermekek fejlesztése A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: A gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. Fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával. Megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását. Megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító, komplex – gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi – szakértői véleményben foglaltak alapján történik. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan

jelentősen

alulteljesít,

társas

kapcsolati

problémákkal,

tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá 30

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében valósul meg, a szakértői vélemény alapján egyéni, mikro csoportos foglalkoztatás keretében. A fejlesztő foglalkozások szervezésének szempontjai: Egyéni vagy mikro-csoportosfoglalkoztatás keretében a gyermekek képességének, motiváltságának ismeretében. Játékos, kreatív, kerülve az iskolai helyzeteket, nyugodt, ingerszegény környezetben. A foglalkozások időpontja és helye tekintetében rendszeres. A fejlesztésben minden óvodapedagógus részt vesz, de a fejlesztőpedagógusok tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír. A kiemelten tehetséges gyermek Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, melynek fontos színterei, a játék tevékenység, a bábjáték. A témák feldolgozására legalkalmasabb a projekt módszer. A tehetséges gyerek már kisgyermekként is hordozza a kiemelkedő képességűekre úgy általában jellemző személyiségvonásokat, érzelmi mintázatokat és karakterisztikus viselkedésformákat. A tehetséggondozás során a tehetségígéreteket fejlesztjük a gazdagítás , dúsítás, differenciálás eszközrendszerével komplex programok keretében. Alapelveink: A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területének erősítése. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása. Célunk A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése az óvodai programok keretében. Külön programunk a mellékletben. Feladataink A tehetséges gyermek felismerése. Sokféle tevékenységkínálat biztosításával, a gyermekek érdeklődési körének megismerése. 31

A tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel. Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés. A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése. Elfogadó és támogató környezet kialakítása. A pedagógusok továbbképzésének megszervezése a tehetségfejlesztés területén. A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése érdekében. A tehetségfejlesztési szakértővel partneri kapcsolat kialakítása. A gazdagítás, a tehetségfejlesztő munka alapeszköze Mélységében történő gazdagítás Tartalmi gazdagítás A feldolgozási képességek gazdagítása A tempóban történő gazdagítás A tehetséggondozás tartalma Integráló tehetséggondozás, mely a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul. Műhelyfoglalkozások vezetése, mely a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére, épít speciális többlet nyújtásával a gyermekek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően. A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése. A programok tervezésekor az alábbiakat tartjuk szem előtt: A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése. A tehetséges gyermek gyenge oldalának fejlesztése (akadályozhatja az erős oldal kibontakoztatását pl. az alacsony önértékelés) Kiegyensúlyozott légkör megteremése. Lazító programok. A tehetséggondozás dokumentációi és azok tartalma Pedagógiai Program (helyzetelemzés, elvek, célok, feladatok, tehetségmodell bemutatása, tehetségműhelyek, személyi, tárgyi feltételek, kapcsolatok, az adott év tehetségprogramja, kapcsolattartás formái, személyi, tárgyi fejlesztések) Éves munkaterv (az adott évre kitűzött célok, feladatok, fejlesztések, ellenőrzések, értékelések, az adott év tehetségprogramja, kapcsolattartás formái, személyi, tárgyi fejlesztések)

32

A tehetségműhelyek dokumentációi (tehetséggondozó éves programja, műhelyprogramok, a gyermekek egyéni fejlesztési naplója) Folyamata A tehetségígéretek felfedezése Fejlődési naplóban képességméréseket végzünk megfigyelés és konkrét mérés alapján. A tehetséges

gyermeket

az

óvodapedagógus

javasolja

a

tehetségműhelybe,

való

fejlesztőmunkába. A tehetségígéretek beválogatása A tehetségműhely óvodapedagógusa az általa kidolgozott tehetségmérő rendszer alapján válogatja be a gyerekeket a műhelybe. A partnerekkel megtörténik az egyeztetés, hozzájárulás beszerzése A tehetségek gondozása Mérések A mérések alapjául a saját kidolgozott mérési rendszert és a megfigyelési szempontjainkat vesszük figyelembe, folyamatos a visszacsatolás és az értékelés A gyermekekről portfólió készül, mely tartalmazza a gyermekek alkotásait, az óvodapedagógusok által leírt folyamatos megfigyeléseket, tapasztalatokat. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Speciális ellátási rendszerünkben az egyéni képességfejlesztés sokszínűen valósul meg. Speciális ellátás rendszere Terület Fejlesztési terápia A megvalósulás formája Fejlesztési kompetenciák MOZGÁS Prevenció. Korrekció. - Prevenciós, korrekciós torna - Nagymozgás, finom motorika fejlesztése - Mikro csoportos, esetenként egyéni, páros - Gyógy-testnevelő - Fejlesztőpedagógus - Óvodapedagógus - Pedagógiai asszisztens (nálunk nincs) 33

BESZÉDÉS KOMMUNIKÁCIÓ Komplex logopédiai terápia Dráma pedagógia Prevenciós program Mikro csoportos, esetenként egyéni, páros Gyógypedagógus,- logopédus Nyelv és beszédfejlesztő Fejlesztőpedagógus Dráma pedagógus Óvodapedagógus RÉSZKÉPESSÉGEK Prevenciós program Fejlesztőpedagógia, Sindelar-program Mikro csoportos, Egyéni, vagy páros Fejlesztőpedagógus Sindelar- fejlesztő Óvodapedagógus Pedagógiai asszisztens (nincs) PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI Fejlesztőpedagógia Szenzoros integrációs terápia elemei Relaxációs terápia elemei (kis) csoportos egyéni, páros Gyógy-testnevelő Gyógypedagógus Fejlesztőpedagógus Óvodapedagógus TANULÁSI FOLYAMATBAN AKADÁLYOZOTT Prevenciós program Fejlesztőpedagógia Komplex-dyszlexia-diszkalkulia preventív terápia Mikro csoportos egyéni vagy páros Fejlesztőpedagógus 34

Óvodapedagógus A megelőzés feladatai közé tartozik, hogy már középső csoportban, a csoportban dolgozó óvónő javaslatára, megfigyelései alapján, a fejlesztőpedagógusok által kidolgozott helyi szempontsor kritériumai szerint, és 4 éves korban a mérések eredményeit figyelembe véve, a gyermekek differenciált fejlesztésben részesülnek. A helyi program kiemelt fejlesztési feladatai, alapját képezik a fejlesztési gyakorlatnak. A fejlesztés gyakorlata A fejlesztőtevékenységek színterei Csoportszobai integráció: sérülés-specifikus feladat tervezése a napi tematika szerint (jelölése a művelődési tartalomnál) szokás szabályrendszerben megjelenő feladatok Csoporton kívüli fejlesztés: a fejlesztőpedagógusok, tervezett tevékenysége, a HHH-s gyermekek fejlesztése fejlesztési Team részvételével Csoporton belüli hospitálás: célja a gyermek sokoldalú megismerése Gyógypedagógus irányításával, közreműködésével végzett tevékenység. Együttműködés a szülőkkel A fejlesztési tevékenység értékelése Fejlettségmérő lapok áttekintése (félévente) Megfigyelési napló bejegyzései alapján (évente) A fejlesztőpedagógus fejlesztési kompetenciába tartozó tesztekkel: (évente) (Sindelar teszt, Edtfeld teszt, Dislexya Prevenciós teszt, Pieron féle Figyelem teszt) Állapotváltozásról kontrollvizsgálat a Szakértői Bizottságnál Szükséges feltételek Személyi feltétel: gyógypedagógus Tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükségesek speciális tárgyi eszközök. Alapvető tárgyi eszközök megtalálhatók program specifikus eszközök között,pl: - Nagyméretű tükör, egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör, - Lateralitást (oldaliságot) jelölő karszalag - Anyanyelvi táska MINIMAT eszközök, képkártyák - Mozgásfejlesztést segítő eszközök (labdák hengerek, Aires, Wesco eszközök) - Finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok A fogyatékosságnak megfelelően, speciális eszközök biztosítása szükséges. Sikerkritériumok

35

Komplex szakvélemények figyelembevételével, segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, melyek alapján tervezzük a speciális fejlesztést. Speciális módszerekkel, terápiás eljárásokkal ismerkedünk, a sérüléshez megfelelő fejlesztést alkalmazunk. Szükség esetén fejlesztési tervet készítünk, individuális módszereket, technikákat alkalmazunk Rendelkezünk az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, eltérő viselkedéshez, nevelési helyzetben alternatívákat keresünk. Együttműködünk a szakemberekkel, javaslataikat beépítjük a pedagógiai munkába. Az együttműködés az óvoda dolgozói között a tervezésben feladatok megosztásában megvalósul. A szülők támogató együttműködése folyamatos. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Képesekké váljanak társaikkal való együttműködésre, közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe. (szociálisan alkalmassá válnak az iskolai életre). Képesekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére. Képessé váljanak nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra. Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek. Kialakul a vizuális jelek felismerése. Képesekké válnak a környezetükben állandó, adaptív viselkedésre és indulataik szabályozására.

Kompenzációs

technikákat

elsajátítanak.

Figyelem

összpontosításra

képesekké válnak. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK EGYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyermekeink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét. Nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek célja A hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek érdekében tett intézkedésekkel, gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az 36

esélyteremtés

növelése,

valamint

a

gyermekek

komplex

személyiségfejlődésében

bekövetkezett pozitív változások elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai Anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatása. A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása. Praktikus ismeretek elsajátíttatása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. A mozgás és a sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét. A szülőkkel - a gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése. A hátrányos helyzet okai A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje. A család lakhelye és környezete. A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota. A családtagok száma. Környezeti okok Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek Szűkös lakásviszonyok: A család magas létszáma Több generáció együttélése Szülők iskolázatlansága Nevelési hiányosságok: Kettős nevelés. Felügyelet és gondozás hiánya. Helytelen bánásmód (brutalitás.) Érzelmi sivárság, közömbösség.. Könnyelmű, felelőtlen életvitel Bűnöző családi háttér. Anyagi okok Munkanélküliség. 37

Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem. A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen. A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik. Egészségügyi okok Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság. Mozgáskorlátozottság. Érzékszervi károsodás (látás, hallás...). Szervi rendellenesség. Tartós betegség. Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek). Higiénés hiányosságok. A gyermek személyiségében rejlő okok Értelmileg, érzelmileg visszamaradt. A szociális hátrányok enyhítésére tett intézkedések A differenciált egyéni fejlesztés. Egészségnevelés. Életvezetési tanácsok a családok részére. A mozgás prioritása a nevelésben. Interkulturális nevelés: életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története. Tehetséges gyermekek fejlesztése. Felzárkóztató foglalkozás az arra rászorulók részére. Kirándulásokon a részvétel biztosítása. Kulturális rendezvények csoportos látogatása. Pályázatokon való részvétel. Szülőknek felajánlott segítség Fórum - jogi és életvitellel kapcsolatos tanácsadás. Sportolási lehetőség az óvodában. Játékos, ismeretterjesztő klubfoglalkozások. Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadó órákon, írásos tájékoztatón keresztül. Szülőkkel közös programok (pl. kertgondozás, főzőcske, Szülői Klub) Anyagi támogatás lehetősége Az odaítélés elveinek a szülőkkel együtt történő megfogalmazása. Étkezési hozzájárulás biztosítása. 38

Ruhavásár lehetőségének megteremtése. Pályázatok útján nyert támogatások elosztása.

Az óvodai élet tevékenységformái 1. A külső világ tevékeny megismerése

„Suhogó lábamról a föld megismer: Erre jársz? Veletek kóborolgatok, mint titkos útitárs.” -Áprily Lajos-

Az óvodai nevelés akkor valósítja meg célját, ha programját a gyermekek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszerébe ágyazza, kihasználja a tapasztalatszerzés természetes élethelyzetét, s ezeket tudatosan meg is szervezi. Elősegíti, hogy a gyermekek természeti és társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, mely tapasztalatok szükségesek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához. Segíti a szerzett tapasztalatok feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit, lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, a szülőföld szeretetének megalapozását, melyben nagy szerepe van a néphagyományoknak. A néphagyománnyal való ismerkedés során a gyermek megismeri szűkebb és tágabb környezetének értékeit, tárgyi emlékeit, jeles napok szokásait.

CÉLJA Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Szeretnénk bekapcsolódni a faluban indult akcióhoz, a falu régi értékeinek összegyűjtéséhez. Nagyon fontos, hogy a falu természeti értékeit feltérképezzük, megismertessük a gyerekekkel. Az ember környezethez való viszonya folyamatosan alakul, óvodáskorban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése.

39

FELADATOK  természeti és társadalmi környezet megfigyelése, tapasztalatok szerzése  néphagyományok ápolása  környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása  környezetalakítás  környezetvédelem  egészségünk védelme

A FEJLESZTÉS TARTALMA A

természeti

és

társadalmi

környezet

megfigyelése

és

tapasztalatok

szerzése.

Néphagyományok ápolása. Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek a koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségleteiről, munkájáról, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, az együttélés konkrét tapasztalatairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, a tisztelet, részvét, együttérzés, a segítő szándék, a megértés. Az óvoda új környezet a gyermek számára, ezért fontos, hogy megismerése érzelmileg pozitívan hasson. A gyermekek ismerjék a felnőttek munkáját, saját közreműködésükkel ők is hozzájáruljanak

környezetük

ápolásához.

Szerezzenek

tapasztalatokat

az

óvoda

környezetében megfigyelhető foglalkozásokban (kereskedők, mezőgazdasági, irodai munkák, stb.). Legyen tapasztalatuk az orvos, védőnő munkájáról. Ismerjék a gyógyszerek használatának szabályait, a baleset-megelőzést, közlekedést, tűz, víz, áram, stb. Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, védelmét, gyakorolják az önálló tisztálkodást. A nagycsoportosok látogassanak el az iskolába, ismerkedjenek az ott folyó munkával.

A környéken, a községben megfigyelhetjük, felfedezhetjük: 40 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

 patakpart és élőlényei  szántóföldek  kis erdő és élőlényei  tópart élőlényei  gyurgyalag-lelőhely (helyi védettséget élvez)  lombhullató-örökzöld fák  gólya, fecske, szarka, stb. fészek  TSZ géppark  TSZ sertéstelep  gabonatároló  fodrászüzlet, bolt  orvosi rendelő  iskola  könyvtár  mikulásház  irodaépület  a falu legrégebbi házának felkutatása  malomház (műemlék)  templom, betlehem  vasútállomás, vasúti, autóbusz, gyalogos közlekedés  kirándulások, pl.: Budapest – villamos - metró

Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Ismerjék a közlekedési eszközöket, erre az óvoda környezetében sajnos kevés lehetőségünk van: ilyen a vasút, az autóbusz közlekedés megismerése. Ha lehetőségünk van rá, ellátogatunk Budapestre és bővítjük tapasztalatainkat a metró, villamos közlekedés megismerésével, megtekintjük a repülőteret, a dunai hajózást. Ahol lehet, természetes környezetben tapasztalják meg, gyakorolják a viselkedési formákat. Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Legyen fogalmuk kisebb-nagyobb időegységekről (évszak, év, hónap, hét, nap). A természeti környezetet az évszakok változásain keresztül közvetlen megfigyeléssel tapasztalják. A növény és állatvilág megismerése fontos része a környezet megismerésének. Védelmüket,

41

gondozásukat helyszínen is módunkban áll megfigyelni – az óvoda udvara, parkja, domboldalunk, patakpart, tópart, stb. A társadalmi és természeti környezet megismerésében érzelmileg telített környezetünknek megfelelő élményeket nyújtunk.

Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása „Hosszú az utca, aki végi járja, tíz kutya, száz kutya kaffog utána.” Weöres Sándor A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. A környezet változásainak megfigyeléséhez feltétlen szükség van matematikai alapismeretekre. Ezek alapján lesznek képesek a gyerekek visszahatni a természetre, társadalomra. A környezet mennyiségi, formai viszonyai a környezet megismerésére nevelés feladatkörében jelenik meg. A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. Elősegíti a gyermekek környezetről szerzett tapasztalatainak feldolgozását.

Főbb tevékenységek:  megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint, saját szempontok alapján  sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok alapján  számfogalom

alapozása

mérési,

összemérési

feladatokkal,

mennyiségekkel,

halmazokkal, különböző egységekkel  tükörrel való tevékenység, mozgások tükör előtt  tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban (testnevelés, rajzolás, énekes játékok, stb. A matematikai nevelés anyagát nem elvont ismeretek alkotják, hanem a környezet megismerése

során

szerzett

tapasztalatok

feldolgozásával,

az

egyéni

fejlődés

figyelembevételével, a problémamegoldó tevékenység környezetre való kiterjesztésével alakítjuk ki (pl.: szaladjatok a legmagasabb fához, keressétek meg a legnagyobb fonalgombolyagot, stb.).

Környezetalakítás

42

A környezet megismerése alapvető célját akkor éri el, ha a gyermek a tapasztalatokra épülő ismereteit gyakorolja, alkalmazhatja. A gyakorlás egyik formája a szabad, kötetlen játéktevékenység. A gyakorlás másik módja a természetes élethelyzetekben történő környezet-átalakítás. Játéktér kialakítása meséléshez, bábozáshoz, körjátékhoz, szabályjátékhoz, tornához. A néphagyományok ápolásához kapcsolódóan környezet-átalakításra van szükség akkor is, amikor a gyermekek és a szülők által összegyűjtött tárgyakat visszük be, szemléltetés, dekoráció vagy egyéb tevékenységhez. A természeti környezetből évszakonként összegyűjtött anyagok (toll, kavics, levél, termés, csuhé, stb.) elhelyezése és a csoportszoba évszakonkénti díszítése is ilyen tevékenység. Ezek az anyagok a külső környezet alakításában is nagy szerepet játszanak (pl. csőszkunyhó kukoricaszárból, virágültetés, stb.).

Környezetvédelem A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív érzelmi viszony, mely tiszteletet jelent mind a természeti, mind a társadalmi környezettel szemben. A környezetalakítással és a munkatevékenységgel szorosan összekapcsolódik. Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, ne rongálják, ne pusztítsák azt. Tudják, hogy minden élőlénynek joga van az élethez. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda minden dolgozója és a szülők környezetvédő magatartása a környezetszennyezés elkerülésében és a környezet helyreállításában. Hagyományápoló munkánkban, a családokban fellelhető tárgyi értékek összegyűjtése, szakszerű védelme, ápolása, oly módon való elhelyezése, hogy a későbbi nemzedékek is megcsodálhassák azokat. A környezetvédelem kiterjed az emberre, mint a társadalmi környezet egyedi és megismételhetetlen egységére. Az idősek tisztelete, a kisebbek, gyengébbek óvása, védelme, a felnőttek munkájának megbecsülése a környezetvédő magatartás kialakulásának feltétele.

43

Madárbarát Óvoda Alprogram A Madárbarát Kert célja, hogy folyamatosan, egész évben végezzenek a gyermekek valamilyen madárvédelmi tevékenységet. A Madárbarát Óvoda alprogram a madárvédelem mellett kiemelkedően jó lehetőségeket kínál a gyerekek nevelésében, az óvoda nevelési programjának fejlesztésére, bővítésére. Mivel a madarak jelenkorunkban hozzászoktak az ember jelenlétéhez, az odúhoz a fiókáit etetni érkező, vagy a madáritatóban fürdő madarak megfigyelése életre szóló élményt jelent a gyerekeknek. A madarak kínálta pedagógiai lehetőségeket télen sem kell nélkülöznie a madárbarát óvodának. A nyüzsgő madáretetők, különösen a csoportszoba ablakába helyezett ablaketető életének megfigyelése a zord időszakban is remek elfoglaltságot jelent. Ősz és tél: A madarak számára az ősz és a tél a költést követő nyugalmi időszak. Számos madarunk elvonul, más fajok viszont itthon maradnak, vagy hozzánk érkeznek telelni. Ilyenkor a legfontosabb feladatunk a hó és a tartós hideg megérkezésével az etetés megkezdése, és az egész éves itatás folytatása. Ekkor érdemes kitakarítani és felújítani a régi, illetve kihelyezni az új odúkat. A természetes és mesterséges odúk csak a költési időszakban fontosak a madarak életében, ősszel és télen sok faj, éjszakázásra használja ezeket. Tavasz és nyár: A hóolvadást követően abba kell hagyni a madáretetést, és az etetőket ki kell üríteni. A költési időszakban ne etessünk, mert ez a cinegékre nézve kockázatos lehet. Több megfigyelés is beszámol arról, hogy egyes széncinege párok az etetőben maradó napraforgóval etették az egyébként rovarevő fiókáikat, akik ezt nem tudván megemészteni, a gyomortól a nyelőcsőig felgyülemlő magoktól megfulladtak, elpusztultak. Az itatás egész évben, de különösen a nyári kánikulában fontos a madárvédelmi munka. Eszközök a programmegvalósításhoz: 2-4B odú kihelyezése fákra, lehetőleg úgy, hogy csoportszobák ablakaiból is rájuk lehessen látni. Megtelepülő fajok? Széncinege, kék cinege, barátcinege, mezei veréb, házi veréb. 1-2 D odú kihelyezése fákra, lehetőleg úgy, hogy csoportszobák ablakaiból is rájuk lehessen látni. Megtelepülő fajok: seregély. C odú kihelyezése az eresz alá, a terasz és tornác tetejéhez. Megtelepedő fajok: házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető. 44

Ablakitató: elkerített részen, a talajon kialakított kerti itató, 1-1,5 m magasra biztonságosan rögzíthető itatótálca. Az itatóban mindig legyen friss víz, télen naponta egyszer a jég eltávolítása után hideg csapvízzel töltsük fel az itatót. Téli madáretetéshez elsősorban az ablakból is megfigyelhető, az ablak elé lógatható cinkegolyó, ablaketető, dúcetető, 1-1,5 m magasra biztonságosan rögzíthető etetőtálca. Orgona, fagyal, gyöngyvessző, nyári orgonabokrok vagy sövény, és egynyári virágok ültetésével az óvodaudvar lepke- és rovarbaráttá válik. Cél: Kialakuljanak olyan szokások, viselkedési formák, melyek meghatározzák a természetes (és az ember által létrehozott) környezettel való harmonikus kapcsolatot, az élőlények szeretetét, tiszteletét, a természet és az ember által létrehozott értékek megóvását és az ezzel kapcsolatos szabályok elfogadását. A pedagógus feladatai: Odúk kihelyezése, ellenőrzése, karbantartása és megfigyelése. Etetők kihelyezése, feltöltése és megfigyelése. Etetők kihelyezése, feltöltése, megfigyelése. A megfigyelések alapján játékok, kézműves foglalkozások, beszélgetések kezdeményezhetők. Évente 4-5 alkalommal ornitológus által tartott előadások megszervezése. Ismeretterjesztő diafilm sorozatok, cd-k, videók bemutatása. Magyarország állataival, növényeivel kapcsolatos média tartalmak vetítése. Séták, kirándulások szervezése közvetlen és tágabb természeti környezetünkben. Differenciált bánásmód, az eltérő fejlettségi szintek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek bevonása a program megvalósításába. Kerti szerszámok használatának megismertetése, balesetvédelmi szabályok betartása. Általános feladatok: Szokások, viselkedési formák alakítása. A természet, és az ember által létrehozott értékek megóvása. Érzelmi, értelmi fejlesztés. Ok-okozati összefüggések felismerése. Megfigyelőképesség, rövid és hosszú távú memóriafejlesztés. Szociális készségek fejlesztése. 45

Auditív és vizuális észlelés fejlesztése, összekapcsolása. Beszédfejlesztés, szókincsbővítés. Érzékszervi úton nyert tapasztalatok feldolgozása. 3-4 évesek csoportja: - ismerkedés az óvoda udvarát takaró talajformákkal (föld, homok, beton, gumitégla) - ismerkedés a növényekkel (fű, bokor, fa) - növények védelme - a „talpunk alatt élő állatok” - állatok tisztelete - madáretető, madáritató, madárodú fogalmának megfigyelése - madarakkal kapcsolatos könyvek, folyóiratok megfigyelése 4-5 évesek csoportja: - ismerkedés a virágoskert növényeivel - sziklakerti növények, virágok - gondozási feladatok, rendszeres öntözés - növények védelme - ismerkedés egy-két szerszámmal - madáretető, itató feltöltése téli időszakban - madarak megfigyelése az óvoda udvarán, környékén, kirándulás alkalmával - az óvoda udvarán élő állatok megfigyelése, tiszteletben tartása (békavár, lepkeetető) - távcső, nagyító használatának ismerete - kirándulásokon a helyes viselkedés alakítása - természeti környezettel foglalkozó könyvek, folyóiratok nézegetése 5-6-7 évesek csoportja: - az óvoda udvarán található növények gondozásában segítségnyújtás - ismerkedés a kerti szerszámokkal - palántázás a tavaszi időszakban, gyomtalanítás, öntözés folyamatosan - közterek virágosításában, rendezésében való részvétel - növények védelme (fű, fa, virág) - lepkeetető, békavár, süntanya forgalmának megfigyelése - az óvoda udvarán élő állatok folyamatos megfigyelése, tiszteletben tartása 46

- madáretető készítésében segédkezés - madárodú, madáretető, madáritató kihelyezésében segítségnyújtás - téli időszakban folyamatos feltöltésük - tavaszi időszakban fészekanyag kihelyezése, bokrok ágaira (kókuszrost, száraz fű) - madáretető madarainak megfigyelése, megnevezésük, madárhangok felismerése - kirándulások alkalmával a helyes viselkedési szabályok betartása - távcső, nagyító használatának gyakorlása - képes növény, állat és madárhatározó könyvek nézegetése - madarakkal kapcsolatos folyóiratok gyűjtése, nézegetése Feldolgozása minden korcsoportban: -

gyűjtemények kialakítása a csoportban lévő könyvek nézegetés (levél, üres csigaház, kavicsok, madártollak, termések gyűjtése)

-

beszélgetések kezdeményezése

-

interaktív játékok szervezése: (milyen lehet madárnak lenni, fán ülni egy viharos téli napon, repülni, mint a madarak, fázósan összebújni, táplálékot keresni, turbékolni, tollászkodni)

A feladat tartalma: - interaktív készségfejlesztő játékok szervezése DVD: Árpi bácsi madarai, 12 hónap az erdőn, gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák sorozat, Kék bolygó sorozat, Magyarország Nemzeti Parkja, Házunk táján, Erdő mélyén, Vadvirágos réten, Háziállatok, Vadállatok, Díszállatok akváriumban, kalitkában, terráriumban Ismeretterjesztő diafilm sorozatok állatokról, növényekről, madarakról Cd felvételek: Madárdalok a kertben és a ház körül, Madárdalok Magyarországról, Tavaszi zsongás, Tollasbál az erdőn Könyvek:Madarak Magyarországon, A rovarok világa, Állatnyomok és jelek, Állatok és növények kézikönyve, Cselekvő természetvédelem, Élet a kertben, Fák(határozó kézikönyv), Virágkalauz, Emlősök, Természetbarátok, Kirándulók növényhatározója, Madárhatározó, Víz, víz tiszta víz, Ezerarcú természet Kirándulások: Nagykarácsonyon és környékén, Állatkertbe, Múzeumba, Nemzeti Parkok területeire, Vadasparkokba Folyóiratok beszerzése, nézegetése Eszközök: nagyító, távcső 47

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  ismerik nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét  a testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően megnevezik, igényesek testük tisztaságára  dominanciájuk kialakult  gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában  ismerik a környezetükben levő intézmények nevét, rendeltetését  különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat  Felismerik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait  ismerik a gyűjtőfogalmakat a tárgyak, élőlények körében, csoportosítják, rendszerezik jellemzőik szerint  gondozzák környezetük élőlényeit, ismerik fejlődésük feltételeit  ismernek néhány munkát (szántás, szüret, aratás)  ismerik és megnevezik környezetük színeit a sötét és a világos árnyalatait  ismernek néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot a hozzájuk kapcsolódó szokásokat  képesek az óvónő kérdéseit, gondolatait megérteni, követni  matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon elmondani, egymás állításainak igazságát megítélni  elemi matematikai műveleteket elvégeznek: számlálás, halmazképzés, hozzáadás, elvevés, sorozatok rendezése, párosítás, stb.

2. Játék „A játék a gyermek útja annak a valóságnak a megismeréséhez, amelyben él, és amelyet tovább alakítani hivatott.” -M. Gorkij-

Óvodánkban a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze.

48

A játék-szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első, valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát adunk a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz biztosítjuk a megfelelő helyet, az egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását elősegítő anyagokat, játékszereket. Óvodánk és óvodapedagógusaink feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközt és élményszerzési lehetőséget biztosítsunk

a

különböző

játékformákhoz,

a

gyakorló

játékhoz,

a

szimbolikus

szerepjátékokhoz, az építő, a konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz, a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz. A játék folyamatában óvodapedagógusaink tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében, időbeosztásában is megmutatkozik. A játék az óvodás gyermek alapvető tevékenysége. A játék folyamatában nyomon követhető, hogyan válnak a külső késztetések a gyermek sajátjává. A játék a valóságot tükrözi, a gyermek élményein alapul. A játék örömforrás, motivációja a tevékenységben van. A játékot a feszültség csökkenése kíséri. A játék fejleszti a gyerek mozgását, kézügyességét, növeli önállóságát, kitartását. Játék útján ismerkedik a világgal, a tárgyakkal és azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel.

49 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

A játék fejleszti az értelmi képességeket, az érzékszervek működését, az emlékezetet, a képzeletet, a gondolkodást, az ízlést, a beszédet, a nyelvi kommunikációs készségét, a közösségi érzést és az együttműködés kialakulását.

CÉLJA Képesek legyenek a gyermekek cselekvéseik irányítására. Fejlődjön ki cselekvőképességük, az átélt tapasztalataikat az élethelyzetekhez tudják rendelni.

FELADATOK  megfelelő körülmények biztosítása, úgymint hely, idő, nyugodt légkör, eszközök  figyelembe kell venni a gyermek fejlettségét  az óvónő megfelelő irányítása Fontos, hogy a gyermek játékához rendelkezésre álljanak a megfelelő, esztétikus, élményt nyújtó eszközök, melyet a gyermek esztétikai élményeinek megfelelően válogathat, felújíthat, alakíthat át.

A FEJLESZTÉS TARTALMA Tapasztalatok, ismeretek szerzése, játéktevékenységbe való beépítése Közvetett játékirányítás, mely a játék fejlődését eredményezi Az egyes játékfajták a különböző életkorokban jelenjenek meg, és fejlődjenek tovább A gyakorló játék a konstrukciós és szerepjáték elemeként is jelen van. A gyakorlójáték keretei közül fejlődjön ki a szerepjáték. A szerepjátékhoz kapcsolódik a tematikus játék, konstrukciós játék, dramatizálás, bábozás, barkácsolás

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  a gyermekek szeretnek és tudnak játszani  a környezetükben megfigyelt, tapasztalt jelenségeket képesek feldolgozni és újraalkotni  önállóan kezdeményeznek szabály- és szerepjátékokat  elosztják a szerepeket, betartják a szabályokat, alkalmazkodnak  elfogadják egymás véleményét, javaslatát, a konfliktusokat megoldják  képesek problémahelyzeteket megoldani

50

 egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek, játékukban felhasználják azokat.

51

Tervszerű és rendszeres ráhatás, mely a személyiséget is sokoldalúan fejleszti. A személyiségfejlesztésben a mozgás alapvetően három területen fejti ki hatását, úgymint a megismerő folyamatokban, a testséma alakulásában, az én-kép fejlesztésében. A speciális feladatai a szervezet arányos, sokoldalú fejlesztése, a testi képességek fejlesztése, a mozgásműveltség fokozása. A testnevelés hatására alakul a gyermekek kitartása, fegyelme, egymás segítése, a társakkal való együttműködés igénye. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás…) és a testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik

a

térben

való

tájékozódást,

a

helyzetfelismerést,

a

döntést

és

az

alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmód erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véveminden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

3. Mozgás „Fél lábadat fölemeled, a másikat bicegteted…” (népköltés) 52 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

CÉLJA A személyiség sokoldalú fejlesztése változatos tevékenységeken, a fizikai aktivitáson keresztül. A szellemi aktivitás

előkészítése, a gyermek alkotó

gondolkodásának

kibontakoztatása.

FELADATOK  a fizikai állóképesség fejlesztése, az önértékelés és az önbizalom növelése, nagy és finom mozgások és a fizikális erőnlét fejlesztése  egyensúlyérzék fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék, testséma fejlesztése: testrészek ismerete, a test koordinációjának alakítása, testfogalom, kezesség, lateritás, dominancia, a vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó, ill. kiegészítő mozgások  mozgásokkal kapcsolatos szókészlet fejlesztése, az egészséges versenyszellem kialakítása

A MOZGÁS TARTALMA A testnevelési

foglalkozások

és

mindennapos

testnevelések kötelezően szervezett

tevékenységek, amelyek természetesen nem jelentenek kényszert a gyermekek számára. A mozgás elsődleges célja az egészséges életvitel megalapozása, a családi nevelés, a család életmódjának befolyásolása. A mindennapos torna rendszeres, de időpontjának megválasztásában rugalmasan kezelendő, lényege a játékos mozgás. A tornafoglalkozások gondosan megszervezettek, tornaruhába átöltözve. Minden héten gerinctornát tartunk, prevenciós jelleggel, meditációs zenével, ami a gyakorlatban meglepően jól bevált.

Szabad mozgás A szabad mozgástevékenységnél cél a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése, a tudatos környezet alakítás. Kísérletezgethessenek kedvük szerint, korlátozás nélkül, bátorságuk szerint minden tornaszeren, udvari játékon. A mozgásos játékoknak különösen nagy szerepe van a nyári időszakban.

53

Programunkban fontosak a népi gyermekjátékok, mozgásos, eszközt igénylő ügyességi játékok. A csoport berendezésénél, az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét, az egy csoportba járó gyermekek egyéni mozgásszintjét, mozgásigényét.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  szeretik és igénylik a mozgást  ellenálló

képességük,

edzettségük,

alkalmazkodóképességük

szabályokhoz

és

társakhoz kifejlődött  magatartásukban megnyilvánulnak erkölcsi tulajdonságaik, mint felelősségérzet, segítőkészség. Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlathoz tartozó kifejezéseket,  mozgásuk összerendezett  kifejlődött az egyensúlyérzékük, ritmusérzékük  kitartóak a futás, járás, egyensúlyozás, irányváltoztatás, téri tájékozódás, térbeli mozgás, eszközök, játékok terén  figyelmük, gondolkodásuk, emlékezőképességük, ötletességük megfelelő szintű.

3. Mese-vers

„Apámtól kaptam alakot, s azt, hogy komolyan élek. Anyuka víg kedélyt adott, hogy szívesen meséljek.” - Goethe -

Amikor a gyerek mesét hallgat, felvesz egy sajátos magatartásformát, melyben benne van a figyelem, a merengés. Ekkor már kialakul a gyerekben a mesei kettőstudat. A játékban is jelen van a kettős tudat, ám ott a gyerek aktívan vállal szerepet, a mesében viszont passzív, kezdetben. A meseélményt később változatos módon reprodukálja.

54

A műalkotások befogadása a mesére való beállítódással kezdődik. Nemcsak szórakozást nyújt, hanem fejleszti az önismeretet, a személyiséget. Gyönyörködtet, és erkölcsi igazságokat közöl. A kisgyermekeknek a vers iránti fogékonysága azon alapul, hogy a ritmus és a hangzás ugyanarra az érzékletes, érzelmekkel átszőtt élmény közeli sémához tartozik, mint a mozgás. Az 5-7 éves gyermek ráérez a versekben levő érzelmekre, gondolatokra, hangulatokra, költői képekre. Így jutnak esztétikai élményhez. Mese, vers hallgatása, dramatizálás, bábjáték során gazdagodik a gyermek szókincse, alakul személyisége a szerepekkel, a hangulattal való azonosulás során. Mindez a művészeti-irodalmi nevelés szempontjából azt jelenti, hogy a hét bármely napján, a nap bármely szakában, bármihez kapcsolódhatnak a versek, mesék, dalok. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese-képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotban eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers-mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

55

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

CÉLJA Kialakítani a gyermekben az irodalom művészi illetve nevelő hatásán keresztül, a fogékonyságot, az irodalmi élmények befogadására, az irodalmi érdeklődés felkeltésére, az olvasóvá nevelésre.

FELADATOK  a gyermekek irodalomhoz fűződő pozitív viszonyának s a nyelvi érintkezés formáinak kialakítása  a gyermek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységbe. Ennek érdekében minden eszközt meg kell ragadnia a pedagógusnak: verbális-, mimikai-, és gesztusnyelv formáit és tárgyi eszközöket sorakoztatva egymás mellé, miközben ismernie kell a gyermekek érdeklődési körét, előzetes élményeit, tapasztalatait, tudásszintjét, gondolkodás és beszéd szintjét

A FEJLESZTÉS TARTALMA Naponta többször kezdeményezünk verset, mesét a gyermekek kérésének, érdeklődésének, az adott szituációnak megfelelően, az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Minden mesének más a mondanivalója. Az aktuális élethelyzethez lehető legközelebb álló mesékkel kell a gyermekeket szórakoztatnunk, ezért az óvónők mesekészlete rendkívül változatos kell, hogy legyen, mindig készen újabb és újabb mesék befogadására. Egy-egy mesét gyakran ismétlünk. Irodalmi nevelésünk akkor hatékony, ha gyermek befogadóból előadóvá válik. A gyermekek mindennapi életükben felismerik azokat a helyzeteket, amelyekre ráillenek az irodalmi alkotásokban megismert fordulatok, felfedezik környezetükben a szépet, a jót és egységben élnek önmagukkal és a világgal.

56

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  szeretik, igénylik a mesemondást  részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában  figyelmesen végighallgatják a mesét  van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik a játékukba, mindennapi beszédükbe  szívesen kezdeményeznek önállóan bábozást, mesejelenetek dramatizálását  mesekönyvet önállóan nézegetnek, rendeltetésének megfelelően használják

4.Ének-zene, tánc, énekes játék „…Hozzon a gyermeknek mindenki azt, amit tud, játékot, zenét, örömöt, de hogy mit fogad el, bízzuk rá.” -Kodály ZoltánA zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Felkeltheti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására szeret énekelni, dúdolgatni, zenét hallgatni. A népdalok, a komponált gyermekdalok közben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, mozgása. Az óvodai zenei nevelés akkor válik hatékonnyá, ha figyelembe veszi a zenei közízlés távlati igényeit, és azt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készíti elő. Az óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai

57

ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközéül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a hovatartozásukat is.

CÉLJA A gyermeknek az éneklés örömet szerezzen, belőle társas éneklés, társas zenélés bontakozzon ki, alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását. Kis zenei formákon keresztül a néphagyományokból kiindulva a világirodalom remekeihez jusson el.

FELADATOK  a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése  a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, élmény nyújtása  képességfejlesztés: hallás, éneklési készség, ritmusérzék, harmonikus, szép mozgás kialakítása

A ZENEI NEVELÉS TARTALMA A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, a hangmagasság, a ritmus, a mozgás fizikai ingereket, mely pozitív viszonyulássá, örömmé válik. A dalok éneklése, meghallgatása fejleszti a gyermek érzékenységét, fogékonyságát. Színessé teszi érzelemvilágát. Ha nem is érti

pontosan

a

szöveget,

átérzi

a

dallam

hangulatát,

szomorúságát,

humorát,

feszültségoldását. A zenei nevelés a gyermek értelmére is hat. A zenei fogalom-párok megértése összpontosított fegyelmet, megfigyelést kíván. Az összehasonlítás értelmi folyamata a gondolkodás. A dalok, a játékok megtanulása az emlékezetet fejleszti. A nagyoknál a figyelem erősíti az emlékezést, és a gyorsabb tanulást. Belső hallásból felidézhető egy ismert dallam, sok ismert dalból, játékformából, ritmusból kedvet kap arra, hogy ő maga találjon ki egy-egy dallamot. A zenei élmény hat az érzelemre

58

és az értelemre is. A gyermek életkorát és az előző ismereteit figyelembe véve tanítunk az óvodában tapsolható, járni tanító, nevettető, altató, állat ijesztgető és csalogató, kiszámoló, kiolvasó, hintáztató, körtánc és lakodalmas mondókákat, dalokat.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  a gyermekek önként, belülről fakadó késztetésként énekelnek  egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza  a mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják  dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazzák  halk-hangos éneklést, gyors-lassú tempó érzékeltetését, felelgetős játékot, magas-mély ének közötti különbséget egyedül is képesek érzékeltetni  belső hallásuk fejlett, dallambújtatásra, természethez kapcsolódó hangok utánzására hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képesek  megérzik a zenei motívumok hosszát, azt mozgásban, térben érzékeltetni tudják  alakzatot tartani tudják, szép testtartással, kézfogással is  egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik  dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak  élőzenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene

5.Rajzolás, mintázás, kézimunka

„Hogy láttam? Elmondhatom. De jobb lesz, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, Csak nézd, csak nézd a jobb kezem.” - Nemes Nagy Ágnes – Mindaz, amit a gyermek átél, ami ingert befogad, képre fordítja át, vagy anyagra, formára. Ez tevékenységgel jár, fantáziáját működteti, élményként dolgozza fel. Rendszeresen jutassuk élményhez a gyereket!

59

A mindennapos nevelőmunkában az óvónő példája meghatározó. Fontos az esztétikus környezet kialakítása. Az óvónő irányító szerepe az esztétikai élménynyújtásnál őszinte lelkesedés, a széphez való pozitív viszony, ez segíti a gyermek érzelmi reagálás módjának szabad áramlását. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógusaink az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítanak teret, lehetőséget. Maga a tevékenység-s ennek öröme- a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítása és az esztétikai élmények befogadására. E tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a lépi-plasztikai kifejezőképességet, komponál-, térbeli tájékozódó-és

rendezőképességek

alakulását,

a

gyermeki

élmény

és

fantáziavilág

gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

CÉLJA: Ismeretek minél több módon jussanak el a gyermekekhez, amely bennük tudássá válik. Ezáltal a gyermekek vizuális és kommunikációs képessége is fejleszthető. A tárgyak, dolgok, környezet sokoldalú érzékelése által alakul a gyermekek kreativitása, esztétikai fogékonysága, összhangba kerül a tartalom és forma.

FELADATA

60

 a megfelelő feltételek biztosítása, úgymint idő, hely, megfelelő eszközök, anyagok, élmények, tapasztalatok, különböző technikák ismerete, elsajátítása  a látó és érzékelő rendszer, térpercepció, testséma, alaklátás, a nagy és kismozgások fejlesztése, manuális érzékelés, színészlelés fejlesztés

A FEJELSZTÉS TARTALMA A gyermek azáltal, hogy minél jobban megismeri az őt körülvevő világot, egyre több tapasztalat birtokába jut. Ismeretei, tudása lehetővé teszi, hogy ezeket majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során megjelenítse. Az ábrázoló tevékenység nem más, mint a világról kialakult tudás, ismeret vizuális visszatükröződése. Ahhoz, hogy a gyermek kifejezhesse ismereteit, érzelmeit, kifejezhesse önmagát, ismernie kell a saját testét, a téri irányokat. A vizuális ábrázolásban a mozgás-ábrázolás alapvető előfeltételeit, folyamatosan kell a gyermekeknek a játék keretein belül elsajátítaniuk. A fejlődéshez elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermekek számára folyamatosan biztosítsuk a különböző eszközöket, valamint az eszközökhöz kapcsolódó technikai ismeretek elsajátítását. Bátran ismertessük meg a gyermekeket a népművészettel, hisz érzelmileg közel áll hozzájuk. Akármilyen művészi alkotást megmutathatunk neki, mert ők könnyedén tudnak érzelmeikről, észleléseikről véleményt formálni, szavakban, vizuális tevékenységekben beszámolni.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  képessé válnak tapasztalataik, élményeik vizuális megjelenítésére  tisztában vannak a tárgyak térbeli kiterjedésével, főbb formai jellemzőket megneveznek  változatos módon képesek megjeleníteni ismereteiket  gazdag a színhasználatuk  emberábrázolásuk részletes, próbálkoznak a mozgásábrázolással  tevékenységükben kitartóak  tiszteletben tartják egymás munkáját, véleményt tudnak mondani róla  az ábrázolás technikáit készség szinten művelik  rajzaik részlet gazdagok, tervszerűek, megkomponáltak  tisztában vannak a balról-jobbra haladással

61

Munka jellegű tevékenységek „ Dolgozni szaporán, felmossuk a konyhát, aki lusta, igazán, meghúzzuk a kontyát.”

-Weöres Sándor A munka egyik legfontosabb eleme az összehangolt, közös cselekvés. Ez szükségessé teszi a gyermekek folyamatos szóbeli kapcsolatát a társakkal, az óvónővel. A szabályok, az eszközhasználat és az eljárás módjának közlése, az utasítás megértése segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit, gondolkodást fejleszt. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önállótevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-és állatgondozás..) A gyermek, munka jellegű tevékenysége önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, tapasztalatszerzés és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógusoktól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagy saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

CÉLJA Az önmagáért és a közösségrét önként vállalt munkavégzés során fejlődik a gyermek személyisége.

Megismeri

játéktevékenységet.

62

és

megkedveli

a

munkát,

illetve

a

munka

jellegű

FELADATOK  megtanítani a gyereket a különböző eszközök nevére, és a velük való cselekvésre eközben bővül a szókincsük és gazdagodnak ismereteik  önmaguk választhassanak tevékenységet, belülről fakadó indítékból  összehangolt, közös cselekvésre késztessen  társadalmi értéke érvényesüljön  a valóság megismerésének eszközévé váljon  céltudatos tevékenységgé váljon  hordozza magában az örömszerzés lehetőségeit

A FEJLESZTÉS TARTALMA, FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE Lehetőséget, alkalmat kell biztosítani a gyermekek számára, hogy erejükhöz mért munkát végezhessenek. A gyermekek önmagukért illetve csoporttársaik érdekében végezzenek olyan munkákat, melyre egészségük károsodása nélkül képesek. Módot kell adni a gyermekeknek, hogy a munkavégzéshez szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják. A munkavégzéshez biztosítsunk nekik segítséget, amíg igénylik. Hagyjunk rá elegendő időt, hogy a feladatokat elvégezhessék saját munkatempójukban. A minta a munkavégzéshez az óvónő és dajka munkája. A munkára nevelés lényege, hogy eljussunk oda, amikor a munkavégzés már a gyermek belső készetetéséből indul ki.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  képesek önállóan szükségleteiket ellátni  napi rendszerességgel, illetve időszakos feladatokat szívesen végzik  ismerik az eszközök, szerszámok nevét és célszerű használatát  kifejezésre juthat az egyén viszonya a környezethez  sikerélményhez juttathat  munkára nevel

63

1. Tanulás, a tevékenységben megvalósuló tanulás

„Mi van a kezedben, aranyos Ágica? Ábécéskönyv biz ez, kendermagos cica!”

(Móra Ferenc) Óvodáskorban a tanulás tevékenységközpontú, a gyermekek nem elméleti síkon ismerkednek az őket körülvevő környezettel, s nem egymástól elszigetelt ismereteket szereznek. A mintakövető utánzás a tanulás legfőbb formája. A tanulási folyamat alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalat képezi. Tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jut el a gyermek. Tevékenysége során különböző képességei fejlődnek, a cselekvés képességei, kognitív vagy megismerő képesség, gondolkodási képesség. A képességek fejlettsége elsősorban tevékenységben érhető tetten és fejlesztése is a tevékenységben hatékony. A tanulás, ill. az óvodai nevelés során minden hatás komplex, a részeken keresztül az egészre, a személyiségre hat. Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulási támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában:

 utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás (szokások 64

 alakítása)  spontán játékos tapasztalatszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  a gyakorlati problémamegoldás  az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását

CÉLJA Sokoldalú cselekedtetés (tevékenység) közben fejleszteni a gyermekek értelmi képességeit. A tapasztaláshoz, ismeretszerzéshez pozitív viszony kialakítása.

FELADATOK  a meglevő ismeretek felderítése,  a tanulás feltételeinek megteremtése,  a tanulás megszervezése-tervezése,  a tanulás irányítása.

A FEJLESZTÉS TARTALMA Programunk szerint a tanulás terén kiindulópontnak a torna kivételével a kötetlen foglalkoztatási formát tartjuk eredményesnek. Lényeges, hogy a gyermekek önként vegyenek részt a kezdeményezéseken, a különböző tevékenységekben, lehetőleg mikro csoportokban. A kötetlen óvónői kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerűek, szemléletesek legyenek, minden tevékenység játékos legyen, és utánzásra épüljön. A tanulási folyamatban az önálló feladatvégzést segítjük, és a halk beszédre, esetenként türelmes várakozásra szoktatjuk a gyermeket, s kitartó, fegyelmezett munkavégzésre. Az 5-6-7 évesektől elvárjuk, hogy feladataikat befejezzék, az önfegyelemre épülő szándékos figyelem,

kitartás,

feladattudat

erősítése

érdekében.

Mindezt

az

előbbiekben

megfogalmazottak szerint és nem iskolai módszerek alkalmazásával kívánjuk elérni.

65

A tervünkbe beépített és munkánk során feldolgozott népszokásokon keresztül megéreztetjük a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét, megismertetjük a különböző életmódokat, megtanítjuk tisztelni az idősebbeket, gyakoroljuk a viselkedés és az illem különböző formáit.

Tervező munkánkban hónaponként számba vesszük a várható környezeti változásokat, az ehhez kapcsolódó jeles napokat, szokásokat. Ez a két tényező képezi a nevelési tervünk kiindulópontját.

Az

megtapasztalhatják

óvodai

nevelés

ugyanazt

az

ideje

eseményt

alatt

a

gyermekek

(időjárás-változás,

több

alkalommal

környezetváltozás,

szokásváltozás, stb.) és így egyre magasabb ismeretekre tesznek szert. A tervezésben tükröződik az óvónő felkészültsége, műveltségi szintje, önmagával és a gyermekekkel szembeni igényessége. Az éves nevelési-tanulási tervben megfogalmazottakat HETI TERV szerint valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek fejlesztési feladatonként naponta egyszer valamelyik formában részt vegyenek, kialakított „Heti rendünknek” megfelelően (4. sz. melléklet) Különösen figyelemmel kísérjük, hogy az 5-6-7 évesek rendszeresen részt vegyenek a tanulási folyamatban. A kötetlen, alkalomszerű tevékenységekben szerezzék meg azokat az ismereteket, képességeket, amelyek kötött foglalkozások feladatainak a megoldására képessé teszi őket.

SNI gyermekek, tanulási zavarok A tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknél erre utaló jelek már az óvodában megfigyelhetők, felismerhetők. Tünetei az alábbi területeken figyelhetők meg:

 Viselkedés, aktivitás területén mutatkozó zavarok.  Figyelemzavarok.  Az érzékelés és a motorikum zavarai.  Téri orientáció problémái.

66

 Nyelvi fejlettség zavarai. A legfontosabb teendő a tünetek észlelésekor, a gyermek megfelelő szakemberhez való irányítása. Ha fejlesztésük és nevelésük a szakvélemény szerint óvodában megoldható, mindezt óvodánk nevelőtestülete felvállalja. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetében az óvodánk odafigyel a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységre. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 11. Óvodánkban nagy figyelmet fordítunk az SNI gyermekek fejlesztésére, a szülőkkel való közös kommunikációra, a szakemberekkel való megfelelő munkakapcsolatra. Megfelelő kapcsolatunk van a gyógypedagógusokkal és a logopédusokkal. Az Alapító Okiratban leírt feltételek szerint járunk el. Utazó szakemberekkel oldjuk meg a tennivalókat. A szakember által kidolgozott fejlesztési tervet az óvó nénikkel közösen meg is beszélik, majd a csoportokban is próbájuk őket a lehetőségekhez mérten fejleszteni. Külön dossziékban kezeljük az anyagukat. A szakszolgálati szakemberekhez minél hamarabb küldjük a gyermekeket, ha problémát észlelünk.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  képesek azonosulni a feladatokkal  kialakul bennük az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldják meg  megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása, kifejlődik együttműködő képességük  hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, segítőkészséggel értékelik egymás megoldásait  az iskolai tanulás megkezdéséhez rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, önfegyelemmel

Az óvodába és iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei Miként határozza meg a köznevelési törvény az óvodai nevelés kezdetét?

67

A köznevelésről szóló törvény 8. §-a alapján az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda azonban felveheti azt a gyermeket is, aki harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy 

minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy



ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Hány évesen kötelező óvodába járni? A hároméves kortól beálló kötelező óvodáztatást az új ágazati törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény csak 2015. szeptember 1- től vezeti be. Ekkortól a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig azonban felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Ezen túl a fenntartó feladata az intézménybe történő jelentkezés idejének és módjának a nyilvánosságra hozatala. Az óvodai felvételről, átvételről szóló döntést az óvoda vezetőjének írásba kell foglalnia, minden esetben indokolnia kell, és tájékoztatást kell adnia fellebbezésről is. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. A fenntartó közleménye, hirdetménye A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 83.§ (2) bekezdése alapján a fenntartó kizárólagos joga 

az óvodába történő jelentkezés módjáról,



a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról szóló döntés.

Az ehhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) 68

EMMI - rendelet határozza meg. Amíg korábban az óvoda feladata volt az intézménybe történő jelentkezés idejének és módjának a nyilvánosságra hozatala, addig az új szabályok ezt a feladatot a fenntartóhoz utalták, és részletesen szabályozták az ezzel kapcsolatos teendőket. Ez alapján a fenntartónak az óvodai beiratkozásról szóló közleményében, hirdetményében meg kell határoznia 

a beiratkozás idejét,



a döntés és a jogorvoslat határidejét.

A közleményt, hirdetményt a helyben szokásos módon kell közzétennie.

Az óvodai felvétel folyamata A szülő beíratási kötelezettsége 2015. szeptember 1-jétől az óvodakötelezettség három éves kortól áll be. Új elem, hogy az EMMI - rendelet 20. § (2) bekezdése az óvodaköteles korú gyermekek esetében külön is szabályozza a szülő beíratási kötelezettségét. Szintén újdonság a külföldön levő óvodaköteles korúakkal kapcsolatos szabályozás, amely a külföldön tanuló tanköteles tanulókhoz hasonlóan a szülő értesítési kötelezettségét rögzíti. E szerint a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles erről a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt. A jegyző tájékoztatásának indoka, hogy az óvodaköteles gyermekek nyilvántartását ez a hatóság vezeti. A beíratáshoz szükséges okmányok Az EMMI – rendelet – új elemként – egyértelművé teszi, hogy mely dokumentumok bemutatása szükséges a gyermek óvodai beíratásához. Így az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni 

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá



a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

Az óvodai felvételről szóló döntés Az óvodai felvételről, átvételről a továbbiakban is az óvoda vezetője jogosult döntést hozni. Az EMMI – rendelet 20. § (4) bekezdése részletesen rendelkezik az óvodai felvételről, átvételről szóló intézményvezetői döntéshez kapcsolódó teendőkről. Az óvoda vezetőjének a

69

döntését írásba kell foglalnia, és – új elemként - nemcsak elutasítás esetén, hanem minden esetben indokolnia kell, és tájékoztatást kell adnia a fellebbezésről is. A felvétel elutasítása esetén – az EMMI – rendelet 83. § (4) bekezdése alapján kötelező határozati formát használni. Jogorvoslati szabályok A felvételről, átvételről hozott döntés elleni jogorvoslati lehetőségeket a Nkt. 37-38. §-ai szabályozzák. E szerint az óvoda döntése ellen a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek érdekében eljárást indíthat. A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést 

a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá



az óvodai felvétellel érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem esetében.

Az eljárásban állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője, települési önkormányzat által fenntartott óvoda esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el. A fenntartó 

a kérelmet elutasíthatja, vagy



a döntést megváltoztathatja, vagy



a döntést megsemmisítheti, és az óvodát új döntés meghozatalára utasíthatja.

A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezésit kell alkalmazni. A szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. Az óvodavezető értesítési kötelezettsége Az EMMI – rendelet 20. § (4) bekezdése alapján az óvoda vezetőjének nemcsak a szülőt kell értesítenie, hanem az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén az előző óvoda vezetőjét is. Utóbbi esetben döntését nem szükséges indokolnia. A Nkt. 45 § (8) bekezdése alapján a jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a fővárosi, megyei kormányhivatal számára, a kormányhivatal pedig az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának. Az e törvényi rendelkezéshez kapcsolódó, az EMMI – rendelet 20. § (5)

70

bekezdésében található végrehajtási szabály a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének értesítési kötelezettségét szabályozza. E szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. Az EMMI – rendelet 20. § (6) bekezdése a szabadon választott óvoda vezetőjének értesítési kötelezettségét szabályozza. A szabadon választott óvoda vezetője értesíteni köteles a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. Az EMMI – rendelet 20. § (7) bekezdése a kijelölt óvoda vezetőjének a jegyző részére fenn álló értesítési kötelezettségéről rendelkezik. e szerint a kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy kormányhivatal határozata alapján köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. Az értesítési kötelezettségről szóló szabályok azt biztosítják, hogy a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti jegyző – mint az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartását vezető hatósát – ténylegesen naprakész nyilvántartással rendelkezzen az óvodaköteles korú gyermekekről és azok óvodába történő beíratásáról. A felvett gyermek nyilvántartása Az EMMI – rendelet 20. § (8) bekezdése alapján az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodának törölnie kell az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnt. Az óvodába beíratott gyermekekről oktatási azonosítót kérünk a KIR-től. A már oktatási azonosítóval más intézményből érkezett gyerekeket lejelentjük a KIR-be, majd a távozó gyermekeket kijelentjük.

Az iskolába lépés feltételei, a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A tankötelezettség NKt. 45 . §

71

45. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A 20/2012 (VIII.31 EMMI) rendelet egyértelművé teszi a tankötelezettség megkezdésének feltételeit 21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen 72

fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányi, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális

és

akusztikus

differenciációnak,

a

téri

tájékozottságnak,

a

térbeli

mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: 

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a



Szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, felismerés mellett egyre



Nagyobb szerepet kap a felidézés



Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és átvitele



A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van

Az egészségesen fejlődő gyermek: 

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét



Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a

73

viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,

szokások,

amelyek

a

természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: 

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését



Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja azt a tevékenységet

Az ötéves, illetve majdan a 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. „Minden életkornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni a következő érdekében.”

Nagy László Mindenképpen szeretnénk a gyermekekben a természetes érdeklődésre alapozva pozitív viszonyt kialakítani a tanuláshoz. 6-7 éves gyermekeknél feladatainkkal és módszereinkkel azt kívánjuk elérni, hogy figyelmük szándékos önfegyelemre épüljön, kitartásuk, feladattudatuk erősödjön, mely tulajdonságok fontos kritériumai a sikeres iskolai tanulásnak. Feladataink elvégzése nyomán, ha a gyermek különösen nem akadályoztatott: Testi érettsége, motoros képességei arányosan fejlettek, teherbíró, mozgása összerendezett, harmonikus. Mozgáskoordinációja és finommotorikája erőteljes fejlődésben van. Képes arra, hogy 74

mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítsa. Értelmi képességei terén az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés és figyelem. Növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik megosztása. Gondolkodási szintje a szemléletes cselekvőtől az elemi – fogalmi problémamegoldásig jut el. Gondolkodási műveleteiben használja az általánosítást, konkretizálást, kiegészítést. Térben és vizuális síkon használja az analízis és szintézis műveletét. Értelmezi és használja az egyszerű ok okozati összefüggéseket. Rendelkezik elemi tér- és forma, mennyiség és számfogalommal. Rendelkezik alapvető ismeretekkel a szűkebb környezetéről, a környezetében élő növényekről és állatokról, az időjárásról és a közlekedésről. Érthetően, folyamatosan kommunikál, megfelelő tempóban és hangsúllyal ki tudja fejezni gondolatait és érzelmeit. Hangképzése tiszta. Mondatszerkesztésében használja a szófajokat, ismeri a relációs viszonyokat. Tud beszélgetni társaival és a felnőttekkel. Érzelmi és akarati állapotában a feladattudata, szabálytudata, monotónia tűrése kialakulóban van. Szocializáció terén képes kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Tud alkalmazkodni a szokásokhoz, szabályokhoz, normákhoz. Önmagához való viszonyaiban ismeri testsémáját, képes térbeli és síkbeli tájékozódásra. Önértékelése a reális pozitív önbizalom felé halad. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb gyermek kialakult dominanciával rendelkezik. A fenti tulajdonságok birtokában a gyermekek alkalmasak az iskolai tanulásra. A gyermekek fejlettségének mérésére legkorábban öt éves korban kerül sor, különösen akkor, ha az óvónő a gyermek érési folyamatát figyelve rendkívüli eltérést, eredménytelenséget, akadályoztatást tapasztal. Ebben az esetben a fejlesztő pedagógus segít. Módszereink és nevelési munkánk racionális megítélése érdekében az óvodából kikerülő gyermekek fejlődését a továbbiakban is figyelemmel kísérjük. Tapasztalatainkat elemezzük, óvodai nevelő munkánkat ennek alapján folytatjuk, vagy módosítjuk. Speciális mérések a fejlesztő programok tervezéséhez: Az óvodás gyermek felvételétől kezdődően az óvónők megfigyelést végeznek a programban található megfigyelési szempontok alapján. Minden iskolába készülő gyermeknél elvégezzük a Sindelar tesztet. A Sindelar kognitív alapozó terápiát alkalmazunk azoknál az öt éves gyermekeknél, akiknél a fejlődési feljegyzések komoly fejlődésbeli elmaradást mutatnak. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a harmonikus személyiségfejlődés mellett a Sindelar vizsgáló eljárás három, vagy kevesebb részképesség – hiányt mutat, a csoport óvónői végzik a Sindelar kognitív alapozó terápiát. Azoknál a gyermekeknél, akiknél diszharmonikus személyiségfejlődést tapasztalnak az óvónők, és a Sindelar vizsgáló eljárás több részképesség hiányát mutatja, a fejlesztő pedagógus egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztést, szükség esetén kiegészítő terápiákat alkalmaz (diszlexia, diszkalkulia, Gósy-féle beszédértés, szenzoros 75

integráció). A fejlesztő pedagógus minden év szeptemberében komplex (testi, értelmi, szociális, érzelmi és anyanyelvi) képességvizsgálatot végez azoknál a gyermekeknél, akiknél az óvónők megfigyelései és a Sindelar szűrőeljárás komoly részképesség-hiányokat mutat. Februárban a fejlesztő pedagógus az értelmi képesség ismételt felmérésével állapítja meg a gyerekek

iskolakészültségi

állapotát.

A

megkésett

beszédfejlődést,

akadályozott

beszédfejlődést és pösze beszédhibákat a logopédus kezeli. Az óvoda minden dolgozójának kötelessége a gyermekekkel kapcsolatos információk diszkrét kezelése, a probléma pozitív megközelítése. A fejlesztésben való részvételről, a fejlődés menetéről az óvónők és a fejlesztésben résztvevő szakemberek közösen adnak tájékoztatást az óvodavezetőnek és a szülőknek. Az iskolába kerülő gyermekek Sindelar anyagát átadjuk a leendő tanító néninek.

VII. Gyermekvédelem az óvodában A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma. A munkanélküliség nőtt és ezzel egyenes arányban a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok száma is emelkedett. Gyermekvédelmi

munkánk

hosszú

távú

célja

a

helyi

sajátosságok

ismeretében:

mentálhigiénés óvodai rendszer kialakítása, minden óvodás korú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek és családok komplex gondozása. Gyermekvédelmi feladataink ellátásának alapjául a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény” szolgál. A törvény az alábbi gyermeki jogok érvényesülését biztosítja:  a gyermekek mindenek felett álló érdekét  a gyermek saját családjában való nevelkedésének jogát  a gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás ellen  a fogyatékos gyermek fokozott védelmét

76

A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatokat látnak el az egészségügyi és szociális intézmények, különösen a nevelési-oktatási intézmények. A szerveknek a gyermek érdekében szorosan együtt kell működniük.

„A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.” 1997. XXXI. 11.§ (1)

FELADATA Őrizze meg, enyhítse, elhárítsa azokat a hatásokat, amelyek a gyermekekben károsító jellegűek,

másrészt

segítse

azoknak

a

hatásoknak

az

érvényesülését,

amelyek

hozzájárulhatnak a gyermekek zavartalan fejlődéséhez. Az óvodai gyermekvédelem magában foglalja a gyermekközösségek egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységét. A gyermekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben fedezhetjük fel a személyiségfejlődési problémákat (nehezen nevelhetőség, testi, szellemi fejlődésben való elmaradás). A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak korai felderítés alapján lehetséges. A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. A közoktatási törvény minden pedagógus számára előírja, hogy részt vegyen a gyermekvédelmi feladatok ellátásában.

A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS FELADATAI Az óvodába érkező gyermekeket az orvos megvizsgálja. Ha a gyermekeknek fejlődésbeli rendellenessége van, vagy speciális fejlesztést igényel, lehetőség szerint az óvodában kell megszervezni a fejlesztését (logopédiai, fejlesztőpedagógiai, differenciált foglalkozások). Az óvodai gyermekvédelem jelentősége az alábbiakban rejlik:  az óvodába járó gyermekek a nap, jelentős részét az intézményben töltik, ezért elérhetőek, segíthetők, befolyásolhatók, a szülőkkel is biztosított a napi kapcsolat  többoldalú információhoz lehet jutni  a tünetek alapján kiszűrhetők a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek  a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel közvetlen a kapcsolat  a gyermek érdekében tett intézkedések eredményesek és lemérhetők

77

 biztosítottabb a családok számára a segítség és az együttműködés

Intézményünkben a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására pedagógiai eszközökkel törekszünk, pl.: családlátogatások, tanácsadás, fejlesztő-felzárkóztató programok, a gyermek nevelési tanácsadóba irányítása. Amennyiben a gyermek egészségi problémái, magatartása, viselkedésének zavara meghaladja az óvodai nevelés lehetőségeit, az óvónő feladata, hogy a gyermeket és szüleiket a megfelelő szakemberhez irányítsa. Ebben az esetekben az óvónőnek igen nagy tapintattal kell eljárni. Így elérhető, hogy a szülő jogának, szerepének tiszteletben tartásával a gyermek nevelése, fejlesztése bizalmon alapuló közös üggyé váljon.

A gyermekvédelmi-felelős főbb speciális feladatai:  segíti és összehangolja az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi feladatit  figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat  továbbképzéseken vesz részt  fogadóórájában tájékoztatja a szülőket saját tevékenységéről  munkafeljegyzéseket készít A gyermekvédelmi felelős veszélyeztetettség észlelésekor kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekvédelmi felelős által készített munkafeljegyzések az alábbiakat tartalmazzák: az óvoda hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, magatartási, fejlődési nehézséggel és egyéb gyermekvédelmi problémával küszködő gyermekek. A munkafeljegyzés nem hivatalos nyilvántartás, azt titoktartás kötelezettsége mellett kell kezelni, senkinek nem tárható fel! A gyermekvédelmi felelős éves munkatervet köteles készíteni, amit az intézmény vezetője hagy jóvá, és amit az együttműködés sikeressége érdekében átad a gyermekjóléti szolgálatnak és az önkormányzat gyámügyi előadójának.

78

VIII. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézmények) és az óvodai élet után 8Iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező.

1. A családokkal, szülőkkel való kapcsolat „a gyökerek nem látszanak, de tudod, hogy azok tartják a fát” Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Nagyon fontos számunkra a családdal való jó kapcsolat. A nevelésben a család szerepe elsődleges, az óvoda épül rá. Problémáik iránt nyitottak vagyunk, igyekszünk minden esetben segítséget nyújtani, megoldást keresni. A szülőkkel mindennapos kapcsolatban állunk, ezért nincs szükség fogadóórára, bármikor fordulhatnak hozzánk.

KIALAKULT KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI:

 a beszélgetéseken kívül a híreket, információkat a faliújságon megtalálják

79

 a kapcsolattartás egyik fő eleme a szülői értekezlet, ahol mindenkit érintő témák, neveléssel kapcsolatos problémák, napi aktualitások kerülnek megbeszélésre  a „Szülők Fórumára” vendégelőadókat hívunk, pl.: nevelési tanácsadó előadója, körzeti orvos, fogorvos, védőnő, iskolaigazgató, pszichológus, stb.  nyílt napot is tartunk a szülők számára, ahol az aktuális ünnephez kapcsolódó kézműves délelőtt keretében, vagy bemutató foglalkozáson vonjuk be őket az óvoda mindennapi életébe  nyílt ünnepeink alkalmával is szívesen látjuk a gyermekek hozzátartozóit, pl.: szüret, farsang, anyák napja, évzáró-ballagás  Közös kirándulásokat is szervezünk

ALAPELVEINK  A nevelésben a család szerepe elsődleges, az óvoda épít rá és kiegészíti azt.  Az óvónő fogadja el a szülőt akkor is, ha a gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztal.  Kapcsolatában éreztesse az őszinte odafordulást és a segítő szándékot addig a pontig, amíg azt a szülő elfogadja.  A kapcsolat épüljön tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenysége során.  Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában.  Legyenek tájékozottak a „Helyi nevelési program” kialakításában, beválásának figyelemmel kísérésében képviselői által vegyenek részt.  Nagyon lényeges, hogy a szülőkkel oldott kapcsolatot tudjunk kialakítani. Ezért formai elemként alkalmazzuk a szülői értekezleten a székek körben történő elhelyezését, az óvónők is köztük, és feszültségoldó beszélgetéssel nyitunk.  Igyekszünk tájékoztatni a szülőket munkánkról, javaslataikat elfogadjuk, igényeljük. Mivel mindig kevesebb időt tudunk együtt tölteni a gyermekeinkkel, felhívjuk a figyelmüket az együtt töltött idő szükségességére, az együttes játékra, a napi mesélésre. A mese minőségi megválasztásán a videó, TV céltartalmaira, a bennük levő mesék minőségi szűrésér). A közvetlen kapcsolat nem kiváltható elektromos berendezés bekapcsolásával. Kérjük, hogy figyeljék a hirdetőtáblákat, s figyeljék a

80

gyerek beszél-e róla otthon. Az óvodában kialakult szokások szülői megerősítés nélkül gyorsan kioltódnak.

Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői Szervezet látja el, mely a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint és a vezető irányításával vesz részt az óvoda életében.

2. Iskola és óvoda kapcsolata Fontosnak tarjuk az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenetet, így az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, az együttműködést. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda szoros, nevelőpartneri viszonyt alakítson ki az iskolával. Feltétlenül szükséges a két intézmény közötti nyitottság. Tegye lehetővé, hogy a gyerekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal. A hatékony együttműködés érdekében ismerje meg az iskola nevelési elveit, adjon lehetőséget az iskola pedagógusainak az óvodai nevelési módszerek, eljárások megismerésére. Adjon tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód tapasztalatairól és az esetleges várható alkalmazkodási nehézségekről. Jó, ha az óvónő és a tanító ismeri egymás munkáját. Tegyenek kölcsönös látogatást, a gyermekek ismerkedjenek leendő tanítójukkal, vegyenek részt közös rendezvényeken. Az óvónők kísérjék figyelemmel a gyerekek iskolai beilleszkedését. Fontos, hogy az iskola tanítói is ismerjék meg az óvoda nevelési programját, kísérjék figyelemmel a programban megfogalmazottak megvalósítását, esetleges javaslataikat tegyék meg. Évek óta bevált gyakorlat, hogy a tanító ellátogat a gyermekekhez az óvodába, bemutató foglalkozást megtekinteni, ezt a jövőben szeretnénk betartani. A fejlettség szerinti beiskolázásra az óvónő folyamatos megfigyelése, tapasztalatai és az orvosi szakvélemény alapján kerül sor. Ha a beiskolázás eldöntéséhez kiegészítő vizsgálatra van szükség, forduljon a Nevelési Tanácsadóhoz.

81

3. Egészségügyi és szociális intézetek kapcsolata az óvodával Környezetünkből, adottságaiból

adódóan

kapcsolatot

tartunk

az

óvoda orvosával,

védőnőjével, a Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészséges életmód, egészségmegőrzés érdekében. A gyerekeket évente egy alkalommal orvosi szűrésre visszük (hallás, látás, vérnyomás, szív, vizelet, stb.), valamint fogászati szűrésen is részt veszünk. A védőnővel nagyon jó a kapcsolatunk. Havonta meglátogat minket, mi is bármikor fordulhatunk felé problémáinkkal. Nevelési tanácsadó segítségét kérjük szükség esetén a beiskolázás zavartalan lebonyolítása érdekében. Az általuk szervezett továbbképzéseken részt veszünk, az ott hallottakat felhasználjuk nevelőmunkánkban.

4. Közművelődési intézetek, civil szervezetek és az óvoda kapcsolata  Mikulásház – Játszóház  Rendezvények Háza  Könyvtár  Előszállási Művelődési Ház  Bartók Béla Művelődési Ház, Dunaújváros  Betlehem  Nyugdíjas Klub  Ifjúsági Klub  Nagycsaládos Klub Ezeket úgy válassza ki az óvónő, hogy elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Úgy építse be a nevelőmunkába, hogy ne zavarja a gyermek napirendjét, pihenését. Válogasson a kínálatból igényesen. Ismerkedjenek a gyermekek a könyvtárral, vegyenek részt óvodás gyermekek részére szervezett báb- és színházi előadásokon, egy-egy kiállításon, alkalomszerűen gyermekmunkák kerüljenek kiállításra (pl.: könyvhéten).

82

Az óvónő kapcsolódjék be az óvodáskorú gyermekek számára szervezett speciális programok megszervezésében, szakvéleményével segítse a közművelődési intézményekben folyó munkát.

5.Kapcsolat a fenntartóval Önkormányzatunk folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodában folyó munkát, a képviselőtestület előtt az óvoda vezetője évente beszámol a nevelőmunkáról, az óvoda életéről. Vizsgálják a fenntartás, a működés feltételeit, szükség esetén támogatják kéréseinket.

6. Külső kapcsolattartás Szakmai kapcsolatban állunk a következő óvodákkal: 1. Patakparti Óvoda, Előszállás 2. Szederinda Napközi Otthonos Óvoda Daruszentmiklós 3. Szentendrei Óvoda 4. 20. sz. Napközi Otthonos Óvoda Dunaújváros 5. Szivárvány Óvoda Perkáta

IX. Kompetencia használata óvodánkban „a gyermek a miénk, az enyém, a tiéd, mindannyiunké” (Hermann Alice) Óvodánkban nem került még bevezetésre a programcsomag, de a mindennapokban jelen van az alkalmazása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2015 közötti időszakot a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Az óvodai nevelés országos alapprogramja különös figyelmet fordít, és új fókuszba helyezi a környezeti nevelést. A környezeti nevelés az óvodai nevelés minden időszakában fontos feladat volt, mindig is szerepelt az óvodapedagógusok feladatai sorában, a gyermeki tevékenységek tárházában. Nagy hangsúlyt helyezünk a környezettudatos nevelésre, környezetvédelemre, valamint az ezekkel kapcsolatos hagyományok ápolására. A fenntarthatóság pedagógiája a nevelés átfogó eszmerendszer, ideológiája. Az óvodánkban nem új feladatvállalásról van szó, csak az eddigi tevékenységek tudatosabb, más szempontok 83

szerinti csoportosításáról, egyes tevékenységek hangsúlyozásával szemléletbeli változásokról. Az óvoda feladata leginkább abban áll, hogy a pozitív érzelmi viszonyt kialakítsa ezekkel a területekkel. Környezetünk hatásaira megjelenő viselkedésformákat hívhat életre, hiszen a gyermekek előélete eltérő élményeket hordoz az adott személyeit, tárgyait illetően. Környezetünkben személyek és tárgyak egyaránt szerepelnek, a hozzájuk fűződő érzelmekben fellehetők azonosságok és eltérések, lévén élő illetve élettelen tényezőkről van szó. A

következőket

fogalmazzuk

meg

a

környezeti

nevelésünkre

vonatkozóan:

a

kompetenciafejlesztési célkitűzéseknek megfelelően a tananyagba ágyazott attitűdformálást, képesség-és készségfejlesztést végzünk. Célunk, hogy harmonikus kapcsolatot alakítson ki ember és környezete, a természeti környezet, az épített-művi környezet, az egyén és szociális környezete, embertársai között. Ez változatos tevékenységek révén valósul meg. Az egész programon végigvonul a környezettel való harmonikus együttélés és fenntartható fejlődés igényének megteremtése, megvalósítási lehetőségeinek keresése. Mit jelent a kompetencia alkalmazása a szülők számára? Biztosítékot kapnak a szülők arra vonatkozóan, hogy:  a programközéppontjában a gyermek áll  a boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk a gyermekeinknek  a kompetencia alkalmazása során a gyermek illeszthető lesz a következő oktatási  folyamathoz, az iskolához  gyermekük komplex képességeik fejleszthetők  figyelembe vesszük egyéni és életkori sajátosságaikat  értékelik gyermekeik azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek  gyermekével megtanítják értékelni a másik gyermek másságát is  a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van  gyermekük nevelő-fejlesztő intézménybe jár  a szabad játék megmarad a nevelés egyik eszközének  a programunk figyelembe veszi a szülők észrevételeit is

Mit jelent a kompetencia a fenntartó számára?

84

A fenntartó bizonyságot nyerhet arról, hogy:  a fenntartása alatt működő óvoda alap-és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja  - az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi  A következő nevelési évtől pályázni szeretnénk a kompetencia alapú programcsomag hivatalos használatára is

Mit jelent a pedagógusok számára? Lehetőséget ad:  a gyermekek képességszintek, képességfajták szerinti fejlesztésére  - az óvoda átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére  saját kompetens személyiséggé válási folyamatának a megsegítéséhez  holisztikus látásmód kialakítására, fejlesztésére  kulturális identitás megtartására  a szakmai elismerésre  az ön-és továbbképzésre  pedagógiai és módszertani szabadság megélésére  pedagógiai tapasztalatok kicserélésére  pedagógiai innovációban való részvételre  élmények szerzésére és megélésére  kiégés szindrómájának elkerülésére

„Mondd el, s el fogom felejteni. Mutasd meg, talán emlékezni fog rá, De vonj be engem, és meg fogom érteni!”

85

Nevelőtestületünk e mottó szem előtt tartását nagyon fontosnak tartja. Ennek szellemében végezzük nevelőmunkánkat. Mint az idézet is mutatja, a pedagógusok módszertani megújulása az egyik alapvető célunk, melynek segítségével a régi, lexikális tudás közvetítése és számon kérése helyett a kompetencia alapú oktatás-nevelés és az ehhez kapcsolódó új módszerek alkalmazását tekintjük az óvoda kiemelt feladatának az elkövetkezendő években. A legjobb pedagógiai, nevelési módszerekre alapozva, folyamatosan megújítva önmagunkat, segítjük gyermekeink sokoldalú fejlődését és a környezetünk inkluzívvá, befogadóvá válását.

Óvodai IKT használatának lehetőségei: Cél: A telekommunikációs eszközökkel való ismerkedés és azokkal való bánás lehetőséget teremt a gyermekek közötti esélyegyenlőségre. A cd lejátszó, sztereó fejhallgató, TV, DVD lejátszó, digitális fényképezőgép, számítógép, projektor és az interaktív tábla az, melyek szerepet kapnak a nevelés folyamatában, ahol egy új pedagógiai környezetet teremtve ismerkedhetnek a környező világgal. Az óvodapedagógus feladata: Olyan képességfejlesztő programok bemutatása, melyek támogatják a gyermekek felfedezőkedvét, kreativitásukat és teret enged a problémamegoldásoknak. 

a lehetőségekhez képest úgy alakítani a bútorokat és a gép kiegészítőit, hogy az a gyermeknek kényelmes legyen



a gyerek kérésének megfelelő méretűre állítani a képernyőt és a hangerőt



folyamatosan ellenőrizni kell a gyermek tevékenységét a gépen



lehetőleg csak egy programot használjon egyszerre



egy gyerek tíz percet tölthet el 1-1 játékkal



a

számítógép

használatát

szakítsuk

testmozgással 

86

differenciált bánásmód, egyéni fejlesztés

meg

közösségi

eseményekkel,

illetve



a tanulási zavarok felismerése



a sajátos nevelési igényű gyermekek bekapcsolása az interaktív játékok kezelésébe



a sztereo fejhallgató használat megismertetése, állandó felügyelet mellett, időhatár megszabása



a kiválasztott képi anyag tömör, lényegre törő, időtartamban is illeszkedjen az adott korcsoport életkori sajátosságaihoz

Általános feladatok:  probléma felismerése, térbeli tájékozódás  kudarctűrés, együttműködés pozitív fejlesztése  írott nyelv megismerése, de nem az írás, olvasás tanítása  algoritmikus problémamegoldó gondolkodás fejlesztése  a szem-kéz koordináció hatékony fejlesztése  kreativitás fejlesztése  figyelemkoncentráció fejlesztése  a sikeres feladatmegoldás lehetősége  szociális készségek fejlesztése  vizuális memória fejlesztése  egyéni auditív fejlesztés 4-5 éves gyerekek csoportjában:  ismerkedés az információ alapjaival  jelek alapján információk gyűjtése (lenyomatok a hóban)  képek értelmezése (CBA, orvosi rendelő)  óvodai jelek értelmezése  környezetünkben található jelek értelmezése (TV, telefon)  piktogramok (WC, metró)  kirándulás és turista jelek  közlekedési táblák A szerzett információk feldolgozása, hangfelvétel készítése, gyűjtemények fűzése.

87

5-6-7 évesek csoportjában: Ismerkedés az informatikai eszközökkel:  diavetítő  videó  telefon  programozható játékok  interaktív tábla  ismerkedés a számítógéppel  kezelésével kapcsolatos ismeretek elsajátítása  ismerkedés a programokkal A fejlesztés tartalma:  interaktív készségfejlesztő játékok: Környezeti témakörben:  Ablak a világra,  Vadon élő állatok  Madarak  Mini Manó Tél  Mini Manó nyár,  Mini Manó Ősz  Mini Manó Tavasz  Benedek a hóember  Mini Manó élővilág Matematika témakörben:

 Manó matek  Süni matek 88

 Matematikai képességfejlesztés 4-8 éves korig  Hangyácska logika 1. Zenei témakörben:  Manó muzsika Vizuális témakörben:  Disney Stúdió Komplex játékokat tartalmaz:  Játszóház  Dzsungel könyve  Pinokkió  Sehol sincs kastély Interaktív tábla: (csak tervezve) A fejlesztés tartalma:  Az interaktív számítógépes mesékbe már bekapcsolódhat a gyerek  A történetben lehetnek válaszutak, alternatív folytatási lehetőségek  Kivetített képi, hangi tartalmak közvetíthetők  Írható, rajzolható kreatív tartalmak megjelenítésére alkalmas, melyhez a gyerekek interaktív módon kapcsolódhatnak egy időben akár többen is  kifestők, logikai játékok  különös előnyt jelent és sikerélményt nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek számára a táblán való érintgetés 3-4 évesek csoportjában:  kivetített képek  mesefilm nézés 89

 megzenésített versek, képi tartalommal 4-5 évesek csoportjában:  kivetített képek, hangok-információk átadása  mesefilm nézés  interaktív kifestők  egyszerű interaktív logikai játékok  interaktív módon rajzok készítése 5-6-7 éves gyerekek csoportjában:  kivetített képek, hangok-információ átadás  interaktív mesenézés bekapcsolódás  interaktív kifestők csoportosan is  interaktív logikai játékok, egyszerre többen játszhatnak  ismerkedés a nyelvi játékokkal CD lejátszó és sztereó fejhallgató: A fejlesztés tartalma:  hangokat tartalmazó cd lemezek: Madárdalok a kertben és a ház körül, Madárdalok Magyarországról, Állatok hangjai, Dohányzás megelőzés programja, Világunk hangjai  hangkazetta

készítése

a

feldolgozandó

témához,

hangeffektek

speciális

összeválogatása  kép gyűjtemények a feldolgozandó témaköröknek megfelelően  internetről válogatott és kinyomtatott újságokból kivágott képek, postai levelezőlapok, rajzok, ábrák 4-5 éves gyerekek csoportjában:  háziállatok hangjainak összekapcsolása  jellegzetes tárgyak hangjainak összekapcsolása 90

 mit hallasz? – felismerő játék  zenehallgatás: választható zenei anyag időhatárral 5-6-7 éves gyerekek csoportjában:  házi és vadonélő állatok hangjainak felismerése képpel összekapcsolva  legismertebb madarak képének, hangjának kapcsolása  jellegzetes tárgyak kép, hangtársítás  mit hallasz? –felismerő játék  közlekedési eszközök kép, hangtársítással  hangszerek kép, hangtársítással  zenehallgatás: választható zenei anyag CD, videó, DVD lejátszó: A fejlesztés tartalma:  az ismeretek direkt közvetítése egy-egy téma feldolgozásához illeszkedő képek vetítése  digitális fotók megjelenítése  rövid ismeretterjesztő filmek bemutatása, információ átadás

Tehetséggondozás óvodánkban KIVÁLÓ

AKREDITÁLT

TEHETSÉGPONTKÉNT

való

működésünk,

valamint

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKBAN megfogalmazott értékek azt a célt szolgálják, hogy a ránk bízott gyermekek adottságaikkal, képességeikkel, fejlődésükkel, szervezett és spontántapasztalataikkal

összhangban,

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

személyiségüket. Nagyon fontos alapelvünk: a tehetséges óvodás elsősorban gyermek, éppen ezért feladatunk, hogy élmény dús környezetet teremtsünk óvodásainknak. Tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása a feladatunk. Az óvodai nevelést a tehetséggondozás alapozó korszakának tekintjük.

91

Tehetséggondozó tevékenységünk során a gazdagítás, dúsítás módszerét alkalmazzuk. Nagy figyelmet fordítunk a kisgyermek egyéni képességeit figyelembe vevő differenciált fejlesztésre, valamint pszichikus képességeik (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás) fejlesztésére, mert ezen intellektuális képességek alapozzák meg a speciális képességeket. Tehetséges gyermekek kiszűrésének módjai közül az alábbiakat alkalmazzuk, igazodva az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságaihoz:  esetmegfigyelés  személyiség megfigyelése (tulajdonságlista alapján)  tehetségdiagnosztikai mérések (bemeneti és kimeneti szintmérés) kreativitás, motiváció, intelligencia területén pszichológus közreműködésével Tehetséggondozás célja:  felismerni a tehetséget és megjelenési formáit  segíteni a gyermeket a további fejlődésben  kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális szükségleteit, erős oldalának fejlesztése  a

tehetséges

gyermek

tehetséggel

összefüggő

gyenge

oldalának

erősítése

(pszichomotoros és érzelmi-akarati éretlenség)  megfelelő szeretetteljes légkör biztosítása

Óvodapedagógusok feladata:  sokféle tevékenység kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik megismerésében  egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés  a gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése  elfogadó és támogató környezet kialakítása  a tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel 92

 tehetségígéretek azonosítása, számukra tehetséggondozó műhelyfoglalkozások szervezése  pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen  partneri

kapcsolat

tehetségfejlesztési

szakértővel

a

tehetséges

gyermek

fejlesztésének érdekében  a szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében  segítségadás a szülőknek, a gyermeknek megfelelő iskola kiválasztásában Tehetséggondozó foglalkozások területei: Kézműves program: Célja: A

gyermek

élmény

és

fantáziavilágának

vizuális,

szabad

önkifejezésének

biztosításával: 

a gyermekek tér, forma, színképzetének gazdagítása



esztétikai, szép iránti nyitottság, igényesség alakítása



finom kézmozgás ügyesedése a technikákkal való megismerkedés



újraalkotással alkotókészség, kreativitás fejlesztése

Önálló innováció: Kézműves program tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokra, 56-7 éves korú gyermekek tehetségfejlesztéséhez.

Irodalmi program: Célja: Az egész személyiség, az értelem, az érzelem, a fizikum, a jellem harmonikus és differenciált fejlesztése. A tehetséggondozó foglalkozások feladatai: 

koncentráció, megfigyelőképesség, fantázia, empátia, kifejezőképesség, utánzókészség, beszédkészség, emlékezet, mozgáskoordináció erősítése, a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, az érzelmek megfogalmaztatásával

Szűkebb és tágabb környezetünk megismerése:

93

Célja: A természet, az ember, a hagyományok témakörben ismeretek, tapasztalatok, élmények nyújtása komplex módon. Testnevelés, testi nevelés foglalkozásai: Cél: Egészséges életmód kialakítása, mozgásigény kielégítése, tehetségek felismerése, fizikai képességek, erőnlét, állóképesség fejlesztése. (sakkfoglalkozások, úszásoktatás, játékos tornák) (Kidolgozott program a mellékletben)

X. A pedagógiai dokumentálás, ellenőrzés és értékelés rendszere 1. A pedagógiai munka dokumentálása Óvodánk nevelőmunkájának alapja Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk.  Óvodavezetői éves munkaterv – a nevelőtestület, majd a fenntartó elfogadásával  Csoportos óvónő dokumentációja:  csoportnapló vezetése – mely tartalmazza a csoport jellemző statisztikai adatait, az évszakonkénti nevelési tervet, a havi és heti ütemtervet  gyermekek személyiségi lapjai - mely tartalmazza a gyermekek „Megfigyelő lapjait” (5. sz. melléklet)  felvételi és mulasztási napló

 étkezők nyilvántartása

2. Az ellenőrzés és értékelés rendszere A programbeválását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi. értékeli. 2013-ban végeztünk egy átfogó „Program beválás” vizsgálatot széleskörű partneri igényfelméréssel, melynek eredményeiből levont következtetések alapján íródott át nevelési programunk. Most 2015-ban is átfogó vizsgálatot végeztünk és az aktualitásoknak és a törvényi előírásoknak megfelelően dolgoztuk át programunkat. BECS.

94

Az ellenőrzésben részt vesz:  óvodavezető  óvodavezető helyettes  gyermekvédelmi felelős  nevelőtestület Az észrevételek rögzítése folyamatosan történik  csoportnaplók erre kijelölt oldalára  jegyzőkönyv Értékelés időpontjai:  folyamatosan  nevelési év végén, évente  az BECS-ben megfogalmazottak szerinti ütemterv alapján, ha szükséges, szakértő bevonásával

Záradék A pedagógiai program érvényességi ideje Az óvoda 2015. szeptember 01. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy évre – azaz 2015. szeptember 1. napjától 2019. szeptember 1. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A intézmény, a nevelők szakmai munkaközössége minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016/2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A

95

nevelőtestület felkéri a Szülői Szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2016/2017. tanév lezárását követően elemezze.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:  az intézmény vezetője  a intézmény nevelőtestülete  a nevelők egységes iskolán belüli szakmai munkaközössége  az óvoda fenntartója tehet javaslatot. A szülők a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, munkaközösség által javasolják. A pedagógiai program módosítását az intézmény nevelőtestülete fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó jóváhagyására csak abban az esetben van szükség, ha anyagi vonzata is van a program módosításának. Ha nincs, akkor a nevelőközösség fogadja azt el. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

Az intézmény fenntartójánál;



Az intézmény irattárában;



A intézmény könyvtárában (elektronikus formában);



Az intézmény vezetőjénél (elektronikus formában).

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az intézmény szülői szervezetei, nevelőtestületei a mellékelt jegyzőkönyv alapján véleményezte, és a fenntartó számára elfogadásra javasolta. A Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda módosított „Helyi Óvodai Pedagógiai Programját” megismertük és elfogadtuk.

96

A módosítás szükségességét az új törvényi szabályozás, a Program-beválás során levont következtetések eredményezték. A változtatások leginkább formaiak. Alapelveink, céljaink időszerűnek, helytállónak bizonyultak. Óvoda nevelőtestülete: Mészáros Zoltánné Szabóné Belovári Rita Rózsahegyiné Horváth Anita Szuszits Réka Szülői Szervezet képviselője: Kelemen Zsuzsanna Fenntartó jóváhagyása:

A helyi nevelési program érvényes 2015. szeptember 01-től, visszavonásig.

A program törvényi háttere 1. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja – a Kormányrendelet által kiadott törvény 2. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 2013. évi módosításaival Az Alapprogramot módosító Kormányrendelet 3. Alapító Okirat (a 2013-as módosításokat tartalmazó) 4. Az ENSZ gyermek jogairól szóló egyezménye (1989) 5. Gianfrenco Zavalloni a Belo Horizonte olasz konzulátus megbízottja Brazíliában: A gyermekek természetes jogai 6. 2011 évi CXX. törvény a nemzetközi köznevelésről 7. 20/2012/VIII.31/ EMMI rendelet 8. 2013 augusztus 31-től: 32/2012 (X.8) EMMI rendelet 9. SNI gyerekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről 10. 2003. évi CXXV.törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11. Helyi rendeletek

97

Képviselőtestületi határozatok Fenntartói elvárások

Felhasznált irodalom

1. Dr. Kuti István –Dr. Kuti Istvánné: KÖRLÁNC Környezeti nevelés az óvodában Kecskemét, 1995. 2. Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában Budapest, 1998. Eötvös József Könyvkiadó 3. Napról napra a mi kalendáriumunk, Sinai Miklós utcai Óvoda Nevelőtestülete Debrecen, Pedellus Bt. 4. Mérei Ferenc – V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Budapest, 1993. Gondolat 5. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal – mesével 6. Négy vándor, Baracs 7. Kovács Lajosné: Vigyázok rád – a természet szeretete és a magyar nyelv-nevelés 8. Zöld kalandra fel!

Mellékletek 1. sz. melléklet - Az óvodának a program céljához rendelt eszközrendszere Helyi óvodai nevelési programunk nem teszi kötelezővé különleges eszközök beszerzését. Meglévő eszközeink:  Játékok: minden csoportban rendelkezésre állnak az alapjátékok és eszközök, képességfejlesztő játékaink is biztosítottak, rongálódás esetén folyamatosan pótoljuk, költségvetés alapján újabbakkal egészítjük ki készleteinket.

98

 Anyanyelvi és irodalmi neveléshez: mesekönyvek, leporellók, bábkészlet áll a rendelkezésünkre, ezt is folyamatosan bővítjük, figyelemmel kísérjük az újonnan megjelent szakkönyveket.  Testneveléshez: mozgás-ügyesség, koordinációfejlesztő eszközök biztosítottak, a 2004. év során megkezdődött a tornaszoba építése, ahova az építő cég plusz eszközöket biztosított.  Külső világ tevékeny megismeréséhez: környezeti világunk képes kirakói, audiovizuális eszközök, MINIMAT – matematikai készlet, távcső fényképezőgép, mikroszkóp, földgömb, ismeretterjesztő könyvek, videó kazetták, akvárium, kerti tó.  Ének-zenéhez: gyermekhangszerek (dobok, csengők, köcsögduda, stb.), ezek folyamatos bővítése is nagyon fontos.  Ábrázoláshoz: az alapvető eszközöket, anyagokat évente tervezzük szükség szerint a költségvetésben, mely sajnos igen szűkre szabja határainkat. A közeljövőben szeretnénk a szelektív hulladékgyűjtés terén lépéseket tenni.

2. sz. melléklet – Az eszközjegyzékben szereplő eszközök beszerzésének ütemezése A Fejér Megyei Közoktatásért Közalapítvány által meghirdetett pályázaton megnyert és beszerzett eszközök jegyzéke:

2000. évben: Eszköz

Összeg

kisméretű tükör

7. 880

bútorlap

8. 620

ugráló labdák

6. 750

99

labdák, tüskés labdák

5. 000

ügyességfejlesztő

20. 000

vasaló

6. 200

magnó

25. 500

gyermek konyhabútor

12. 500

kerti szerszámok

27. 70

konyhabútor

40. 000

Összesen: 135 200 Ft 2001-ben eszköz

összeg

Nagyméretű tükör

8. 500

ágyhuzat

68. 600

Gyerek asztal

35. 280

Ugráló labda

9. 100

labdák

6. 080

Egyensúlyozó teknő

14. 160

ügyességfejlesztő

12. 495

takaróháló

5. 700

Udvari asztal, padok

39. 000

Gyerek konyhabúror

100. 45

Kerti szerszámok

5. 040

távcső

13. 490

Vetítővászon, vetítő

61. 446

szekrénysor

75. 800

hangszerek

6. 908

Kerti csobogó

84. 000

szőnyeg

19.430

Önerő: 95. 015 Nyert támogatás: 380. 060

100

2002-ben: eszköz

összeg

Óvodai fektető

217. 818

ágyhuzat

68. 467

rönkpad

11. 500

Udvari fajáték

75. 391

Önerő: 111. 955 Ft Nyert támogatás: 373. 185 Ft

2003. évben:

Óvodai fektetők

90. 720

Ágyhuzat, lepedő

28. 520

gyermekasztal

27. 200

gyermekszékek

84. 900

hangszer

2. 130

hangszer

2. 910

hangszer

1. 900

hangszer

1. 910

hangszer

1. 660

hangszer

1. 720

hangszer

2. 810

eszköz

összeg

Önerő: 98552 Ft

101

Nyert támogatás: 148000 Ft 2000-2002. években a ténylegesen felhasznált összegek szerepelnek, a támogatások összege nagyobb volt, de mivel az árajánlat és a tényleges vásárlás időpontja között az eszközök ára változott, a tényleges felhasználás összege nem mindig egyezett meg az igényelt és támogatott

összeggel.

A

különbözetet

a

szerződésben

megfogalmazottak

szerint

visszafizettük. Költségvetésből beszerzett eszközök: 1. Gyermek asztal (részben) 2. Gyermek szék (részben) 3. Járdajavítás 4. Irodai polcrendszer 5. Főzőzsámoly 6. Írógép 7. Hűtőszekrény (részben) Az „Eszközbeszerzési terv a taneszköz-jegyzék szerint” betervezett, de be nem szerzett eszközök jegyzékét, négy éves bontásban a következő oldalon részletezzük. Az ütemezést Nagykarácsony Képviselőtestülete elfogadta.

2004. évben Eszköz megnevezése

Darab

Ft

Gyermek méretű mosdó

6

100 000

terasz

250 000

Porszívó (textil porzsákkal)

1

20 000

Lámpatest

7

100 000

Bojler

1

40 000

Összesen

510000

2005. évben Eszköz megnevezése

Darab

Ft

Udvari faházikó

1

350 000

102

Hi-fi torony

1

50 000

Bojler

2

80 000

Számítógép tartozékokkal

1

300 000

Hangszerek

10

20 000

Takaróháló

10 m2

20 000

Lámpatest

6

100 000

Eszköz megnevezése

Darab

Ft

Kerti szerszám

5 szett

7 000

Mikroszkóp

1

30 000

Hűtőszekrény

1

90 000

Hangszerek

10

20 000

Ügyességfejlesztő

3

60 000

Ugráló-labda

3

15 000

Lámpatest

4

50 000

Eszköz megnevezése

Darab

Ft

Gyermek asztal

5

70 000

Gyermek szék

20

70 000

Fénymásoló

1

350 000

Takaróháló

10 m2

20 000

Lámpatest

6

100 000

920000

2006. évben

Összesen 272000

2007. évben

Összesen 610

103

2008-2010-ig: eszköz

összeg

fejlesztőjátékok

150. 000

fejlesztőjátékok

158. 000

mesekönyvek

39. 000

Dvd magnó

51. 000

szőnyeg

60. 000

Konyhai eszközök

73. 000

magnó

13. 000

Textilárú

24.000+55.000

2010-2015-ig: mosógép, kazán, magnó, számítógép, DVD lejátszó, takarítógép, fejlesztőjátékok, könyvek, udvari játékok

3. sz. melléklet – Napi szokásrendszerünk alakulása Napirend A tevékenységek kezdete

104

vége

időtartama

A tevékenység megnevezése

6h

8 30

130

Gyülekező, játék

830

900

030

Tízórai

900

1130

230

Játék, kezdeményezések, levegőzés, séta

1130

1230

100

Ebéd, fogmosás, készülődés a csendes pihenőhöz

1230

1430

200

Csendes pihenő

1430

1500

030

Uzsonna

1500

1700

200

Játék hazamenetelig

*Ez a napirend nem azonos a két csoportban, mivel az

étkezések

miatt

fél

órás

elcsúszásban

tevékenykednek.

4. sz. melléklet – Megfigyelőlap óvodánkba járó gyermekekről

Az

egyes

gyermekek

személyiségfejlődéséről

megfigyelőlapokon végezzük.

105

szóló

megfigyeléseket

módosított

1. lap: tartalmazza a gyermek nevét, 13 szempont alapján jellemezzük, év végén a szülő aláírásával jelzi a gyermekéről készített megfigyelések tudomásulvételét 2. lap: tartalmazza a gyermek nevét, és megadott szempont szerint szabadon végzett feljegyzéseket tartalmaz 3. lap: összesített megfigyelőlap, a csoport minden egyes gyermekéről tartalmaz információt, jelölése X-szel történik, hiányosság esetén

A megfigyelőlapok folyamatos kitöltése lehetővé teszi az egyes gyermekeknél a bemenetkimenet megfigyelését, mérhetővé teszi pedagógiai munkánk eredményességét, nem időigényes, így nem vonja el energiáinkat a gyerekekkel való tényleges tevékenységektől.

1. sz. lap

Gyermek neve:…………………………………………. 1. Testi fejlettsége: 2. Önkiszolgálás: 3. Játék: 4. Ábrázolási készség: 5. Munkavégzés: 6. Figyelem: 7. Gondolkodás: 8. Érdeklődés: 9. Beszéd: 10. Szociális magatartás: 11. Család: 12. Gyermekekkel a kapcsolata: 13. Beszédfegyelem:

Dátum:………………

106

Szülő aláírása

2. lap Gyermek neve:……………………… Instrukció: a gyermekek fejlődésével kapcsolatos megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük.

Módszer: megfigyelés.

Szempontok: 

Az óvodakezdés, a beszoktatás tapasztalatai



Családlátogatások tapasztalatai (család életkörülményei, nevelési gyakorlata)



Anamnézis (ha történt említésre méltó esemény)



Kapcsolat a pedagógusokkal



Szociális pozíció a társak között, a változást is feljegyezzük, amikor észleljük



Magatartás, szociabilitás, kooperáció



Képességek fejlődés (értelmi, érzelmi, akarati, mozgásos)



A játéktevékenység fejlődése



Nyelvi-kommunikációs készségek fejlődése



Jellemvonások, személyiségtulajdonságok



Gondok, nehézségek, problémák



Jelentős élettörténeti események



Egyéb lényeges megfigyelések

Értékelés: A gyermekek fejlődéséről vezetett feljegyzések alapján az egyes gyermek fejlődése könnyen nyomon követhető. Kirajzolódik a személyiségprofil, meghatározhatók a fejlettebb és kevésbé fejlett területek. Alapja lehet az egyéni fejlesztési tervnek, illetve dokumentumelemzésnek.

107

2425 Nagykarácsony Béke tér 2.

e-mail: [email protected] Telefon-fax: (25) 507-208

Játék

Család

magatartás

Szociális

Érzelmi élet

fegyelem

Beszéd-

Beszéd-tisztaság

Érdeklődés

Emlékezet

Figyelem

Munka-végzés

készség

Ábrázolás

Önkiszol-gálás

gondozottság

Testi

Testi fejlettség

NÉV Szept Május

ember

108

109

110 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

111 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

MELLÉKLETEK:

Intézményi innováció Környezetvédelmi program kidolgozása 2015

Készítette Szabóné Belovári Rita

112

Tartalomjegyzék

I. Helyzetelemzés

4

1 Falunk bemutatása

4

2. Óvodánk bemutatása

5

A) Óvodakép

10

B) Gyermekkép

11

C) Környezeti nevelés az óvodánkban

11

D) Az óvodánk hagyományai:

11

II. A témaválasztás indoklása

12

1. Az innovációt kidolgozó fejlesztő óvodapedagógusok bemutatása

12

2. Környezeti nevelés célja

14

3. Környezeti nevelés feladata

15

4. Kompetencia alapú óvodai programcsomagban rejlő lehetőségek

16

5. Elérendő távlati cél

16

A, A gyermeki fejlődésben bekövetkezett pozitív változások

16

B, Gyermeki elégedettségi megállapítások

17

C, A fejlődést gátló tényezők

17

D, Tárgyi feltételek alakulása

18

E, Személyi feltételek alakulása

19

F, Nevelőmunka tervezése

19

G, Nevelőmunka korszerűsítése

20

H, Kapcsolatépítés

21

III. Környezeti program

23 113

1. Környezeti fenntarthatóság

23

2. Környezeti program bemutatása A) LEVEGŐ

25

Levegőszennyeződés A „csoport” fája Szelektív hulladékgyűjtés Takarítási világnap szeptember 23. / jeles nap / B) TŰZ

31

Tök – parti Állatok napja október 4. / jeles nap / Takarékossági világnap október 31. / Jeles nap / C) VÍZ

36

A csoportszoba növényeinek gondozása A víz világnapja (jeles napok) Környezetvédelmi séta- épített környezet Természetes környezetben séták kirándulások D) FÖLD

41

Az óvoda kertjének gondozása Föld napja (jeles napok) Madarak és fák napja: 3. Egy kidolgozott témahét megvalósításának programja

45

IV. Program alkalmazhatóságának vizsgálata

49

V. Környezettudatos magatartás kialakítása az óvodai nevelés folyamatában

49

A, Komposztálástól a virágoskertig

49

B, Ősz (levegő, tűz)

50

C, Tél (tűz, víz)

62

114

D, Tavasz-nyár (föld, levegő)

71

VI. Madárbarát alprogram

86

Madarak: óvodai projektek

91

Anyaggyűjtés, mellékletek

105

VI. Záró gondolatok

111

I. Helyzetelemzés

1. Nagykarácsony

rövid története

Nagykarácsony őslakóiról tárgyi és írott emlékek elenyésző számban maradtak ránk. A község története a Magyarországon megtelepedett kunok történetéhez kapcsolódik. A rideg, vad életformához szokott népnek idegen volt a békesség, melyet a keresztény tanok hirdettek. Ragaszkodtak a pogánysághoz. Ezért őket a nagyurak ellenségesen fogadták. A csaták, a külső és belső ellenségeskedés a kunokat kivonulásra késztette a területről. A tatárdúlás után IV. Béla ismét behívta és letelepítette a kunokat. Uralkodása alatt megtörtént azok megkereszteltetése is. A kunok 7 nemzetsége 7 kun székké szerveződött. Szállásokon telepedtek le. Egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új hazára. A legeltető, pásztorkodók, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot két évszázadon át űzték. Nagykarácsony történelme ezután azonos Magyarországéval. Törökdúlás, rombolás, újrakezdés sorozata jellemzi.

115

Az 1702-es összeírás szerint Karatsonzallas, mint falu szerepel. Az ősi település - a Szőlőhegy - házai fonott falból és sárból épültek. A kiépítetlen út egyik oldalán megépült tipikus falusi házak szalagtelkes falu képét mutatják. Ebben az időben, hazánkban kisebb cisztercita kolostorok épültek. Így az 1750-es évek táján Előszálláson is kis kápolna épült. Az 1800-as évektől a rend már a Zirci Apátság szervezetében működött. Szerzetesek lettek a jószágkormányzók. A rend birtoka 46 ezer katasztrális hold volt. Ennek legnagyobb része Előszállás, Karácsonyszállás területén volt. Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Őszutón a rideg marhanyájakat áthozták a Dunán és Előszállás környékén legeltették egészen karácsonyig. Ekkor Karácsonyszálláson - Nagykarácsonyban - összegyűltek és ünnepeltek. Az uradalmi intéző felügyelt, hogy eleget tesznek-e vallási kötelezettségüknek. Erre az apát külön rendeletet hozott. Máig is élő népszokást hagytak ránk a "pásztorozást". Szent György napján indultak tovább Györgyszállásra. A "szállások" hivatalosan 1953-ban ilyen néven megszűntek. A valamikori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről híres Nagykarácsonyba települtek. Így a Szőlőhegy után - az úgynevezett pusztán - az őslakosok és az idetelepültek egy szép falut hoztak létre. Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve: Nagykarácsony. Dunaújvárostól 20kmre helyezkedik el, nagyon szép természeti környezet veszi körül. Lakosainak száma1020 lélekszám körül van.

„ A világot nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

2. Óvodánk bemutatása Intézmény típusa:

óvoda

Melyik megyében van az intézmény?

Fejér megye

116

Intézmény pontos neve:

Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda

Intézmény címe:

2425 Nagykarácsony Béke tér 2

Intézmény telefonszáma:

06-25-507-208

Intézmény e-mail címe:

orokzoldovoda@freemail. hu

Intézmény weblap címe: Intézményvezető neve: (tag)

Szabóné Belovári Rita

Intézménykép:

„Ha szívemben őrzök egy zöldellő ágat, az énekesmadár úgyis rászáll.”

Intézmény bemutatása: „A gyermek! Ez a szó olyan, mint az arab mesék varázsigéje. Az emberi képzelet elé a kincsek garmadája hull, ha fölcseng ez a szó. Bűvös ereje van, amely még a legzordabb, legsivárabb szív mélyén is fölpattintja az érzések zárait. Zenéje van az egyszerű szónak, olyan, mintha azt mondanám, május. 117

Ezer friss hangulat, átsikamló érzéshullám, fölvetődő és szétsugárzó fényfolt reszket a nyomában. Jelent gyöngédséget, ártatlanságot, napfényt, virágzást, mindent.” Óvodánk két csoportos, 50 férőhelyes. Falusi óvodaként a hozzánk legközelebb álló, s már évek óta tudatosan építő környezeti nevelést és hagyományápolást tekintettük pedagógiai alapkőnek. Mivel a környezetismeret megszerettetése jövőnk szempontjából létfontosságú, így legfőbb feladatunknak ezt tartjuk. Ez az a terület, mely köré felépíthető az óvodai élet egésze: anyanyelvi nevelés, mese-vers, ének-zene, matematika, vizuális nevelés, mozgás, játék, munka. A falusi gyerekeknek elsősorban a saját környezetüket kell megismerniük, megszeretniük, hogy majdan építőivé, szépítőivé válhassanak, ragaszkodjanak szűkebb hazájukhoz, Nagykarácsonyhoz. Óvodánk szép környezetben helyezkedik el, változatos táj veszi körül. Szelíd, lankás, fás, füves, szántóföldes területeit, közeli patakját gyakran látogatják óvodásaink. A közeli tóparton is gyakran sétálunk, gólyafészket csodálhatunk. Eldicsekedhetünk, és büszkék vagyunk a megye leggazdagabb gyurgyalag lelőhelyére, amely helyi védettséget élvez. Innovációink, projektjeink tervezésekor fontos szempont volt a környező világunk tevékeny megismerése, szűkebb és tágabb környezetünk megóvása. A tevékenységbe ágyazott ismeretek befogadására, elmélyítésére ad lehetőséget a gyerekeknek, fontos elv, hogy kompetens legyen a gyermek a mindennapi programoknál, tevékenységeknél, ő is közvetlenül tapasztaljon, felfedezzen. Célunk, hogy motiváltak legyenek, aktívak, kíváncsiak, kreatívak. „A kisgyermek, amit hall, elfelejti, amit lát is, azt már inkább megjegyzi, de amiben tevékeny, ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik az emlékezetébe.” (Kodály Zoltán) Óvodánk kollektívája mindig fogékony volt a változásokra, új befogadására. Szívesen dolgozunk az innovatív projekteken, próbálunk ki új módszereket. Folyamatosan továbbképzéseken veszünk részt, szakmailag felkészült nevelőtestület dolgozik az oviban és szakképzett, az újra fogékony pedagógiai munkát segítő személyzet áll a segítségünkre. Óvodánk nevéül az Örökzöld nevet választottuk, ezzel is jelezve az örök frissességet, az örök megújulást, de mégis megtartva az állandóságot, valamint a folyamatos törekvést a környezet megismertetésére, megszerettetése, a környezetvédelemre. Mindezt a családokkal egyeztetve, a családi nevelésre építve, azt kiegészítve, mindenkor a gyermeket szem előtt tartva tervezünk. Alkalmazott projektjeink gyermek közeliek, nevelő hatásúak. Úgy próbáljuk a mindennapjainkba

118

építeni őket, hogy a gyermekek aktív részesei legyenek, közvetlenül tapasztaljanak, pozitív élményeket szerezzenek. Környezetpedagógiai program alapján dolgozó intézmény, referenciahely. Javaslat alapján: Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, amely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintakövető. Környezetpedagógiai programhoz tartozó jó gyakorlatok: Környezetpedagógiai programunkkal helyi szükségleteket, az óvodába járó gyermekeket és családjukat kívánjuk „szolgálni”. Ezt minden nevelőnk szem előtt tartja és ennek a nevelési területnek a jegyében tervezzük meg éves terveinket, ezt tartjuk szem előtt az ütemtervünk készítésénél, illetve ennek jegyében készülnek el a heti tervek, heti projektek. Általában középtávú projekteket készítünk, amit alkalmasnak tartunk egy-egy téma feldolgozásánál. Mivel óvodánk csodálatos környezetben helyezkedik el, így könnyen meg tudjuk valósítani a betervezett projekteket. Falusi gyermekeket nevelünk, akiknek a valósággal való kapcsolata tág lehetőséget biztosít fejlesztésükre. Biztonságos, kedvező, csoportos együttlétre, megfelelő testi, mentális gondozásra, az óvodai élet nyitott, bizalma, szeretetteljes megvalósítására törekszünk. A megtervezett és megvalósított projektjeink mindezekre lehetőséget adnak. Tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, érdeklődését, adottságait, önállóságukat, autonómiájukat. Segítjük önkifejezésüket, személyiségük természetes fejlődését. Jó gyakorlataink tervezésénél a gyermekek aktív részvétele, együttes tevékenykedése, a felfedezés öröme, a pozitív emberi kapcsolatok alakulása, környezetük megismerése, természetes kíváncsiságuk kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, a kompetenciaérzék kialakítása, a gazdag tapasztalatszerzés lehetősége volt az elsődleges szempont. Mindezeket csak egy nagyon jól együttdolgozó, innovációra fogékony nevelőtestülettel lehet megvalósítani. Büszke vagyok a kollégáimra, hogy önzetlenül álltak a feladatok elé. Hirdetjük a gyermekközpontú, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk óvodásaink testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt.

119

Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, meg tanulnak helyesen beszélni, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. Mindezt jól szervezett tevékenységgel, nevelői segítséggel, és a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a művészeti élmény-nyújtásra, a népi hagyományok felelevenítésére és megőrzésére, átadására, ápolására épít. A legtöbb gyermek ép, körülmények közt élő családból érkezik, de egyre több az egy szülős családszerkezet. Kevesebb a nagycsaládosok és az anyagi biztonságban élők száma. A hozzánk járó gyermekek többsége családi házban él. Intézményünk két csoporttal működik. A csoportszobák alapterülete nem egyforma, az egyik kisebb, a másik nagyobb. Önálló konyhával rendelkezünk, ami nagy kincs a mai világban. Továbbá intézményünk rendelkezik egy irodával, óvónői öltözővel, amely orvosi szoba és logopédiai-fejlesztő helyiség is egyben. Tornaszobánk 2004 évtől van, ez nagyban hozzájárul a programunk egyik fő feladataként megjelölt mozgásfejlesztés és egészséges életmód helyes alakításához. Csoportszobáink jól felszereltek, bútorzataink szépek, ápoltak, játék és fejlesztő eszközeinket igyekszünk folyamatosan szinten tartani, ill. a hiányzókat pótolni, újakat Udvarunk kettő részre osztott, a belső természetes talajú és vegyes is. Belső udvarészünkben egy nagy cseresznyefa ad árnyékot. Újonnan telepített fák: tekert fűz, piros belű dió, fenyőfák. Igényes, szép, természetes anyagú játékok járulnak hozzá a gyermekek szabad levegőn való mozgásigényének kielégítéséhez. Külső udvarrészünk egy része aszfaltborítású, a másik fele füves, fás, sziklakertes.

A) Óvodakép Olyan óvodai környezet, óvodai légkör kialakítása, amelyben az optimális feltételek biztosítják a gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az egyénenként változó testi-lelki szükségleteinek kielégítését. Az intézmény alkalmazottainak gyermekközpontú, befogadó magatartása elősegíti a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatását képességét,

tehetségét,

fejlődési

ütemét,

Figyelembe vesszük, a gyermek egyéni

szociokulturális

hátterét.

Segítünk

tehetsége

kibontakozásában, valamint a hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.

120

B) Gyermekkép Szeretnénk, ha az óvodánkba járó gyermekek testben és lélekben egészséges, boldog kiegyensúlyozott személyiséggé válnának. A differenciált egyéni fejlesztés során elsődleges szempont, hogy minden gyermek a neki megfelelő nevelésben és bánásmódban részesüljön. Adottságait, potenciális lehetőségeit kibontakoztathassa olyan támogató inkluzív környezetben, ahol alapvető, és természetes a különbözőségek elfogadása.

C) Környezeti nevelés az óvodánkban Alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik a gyermekek környezetkultúrájának alakításában. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb.) mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyerekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. A környezeti kultúra megélése és átadása, oly módon, hogy beépüljön a személyiség jegyekbe a természetes és épített környezettel való harmonikus együttélés. Nagy gondot fordítunk a szokások, szabályok rögzítésére. Ha a fogalmaktól eltekintünk, minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy az óvodánk mindig nagyon figyelt a természet és a gyerek megfelelő egymásra találására.

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait; ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” /Varga Domokos/

D) Az óvodánk hagyományai:

121

Megemlékezünk a különböző „Zöld Ünnepek” jeles napok tartalmáról a gyerekek életkorának megfelelően. Közös rendezvényünk a szülőkkel, ősszel a Tök parti, ahol kedvére barkácsolhat kicsi és nagy a különböző terményekből és takarmánytökökből. A hangulat fokozásáról élő zenével gondoskodunk. Tevékenykedés közben lehetőség van frissen facsart gyümölcslé, és biocsíra kóstolására, gyógyteák fogyasztására. Kihasználjuk falunk szép környezetét, kirándulunk a közeli patakpartra és a halastóhoz. Visszatérő helyszíneinken / Réti major, Állatkertek, patakpart, Nemzeti parkok, halastó), a megfigyeléseket a környezeti nevelés speciális módszereinek, eszközeinek használatával végezzük el. Lehetőségeinkhez képest takarékosan bánunk az energiával. Az egészséges életmód alapjait rendszeres mozgással, napi zöldség és gyümölcsfogyasztással - mely már csoporthagyománynak számít- a szülők támogatásával, valósítjuk meg. Minden csoportszobában van évszaknak megfelelő, változatos természetsarok, ami különböző megfigyelésekre, vizsgálódásokra, játékokra ad lehetőséget. A munka jellegű tevékenységek között minden csoportban helyet kap a növény és állatgondozás, a szobanövények ápolása. Óvodai életünkben a hagyományok ápolása különböző szinteken van jelen. Hagyomány és a néphagyomány ápolása és őrzése, kiemelt feladata a Helyi Óvodai Programunknak: Ősszel a Tök-parti, Rácalmás, Tök-fesztivál, decemberben az Adventi – készülődés, tavasszal a Húsvét, nyár elején a Gyermeknapi parti.

II. A témaválasztás indoklása:

Bár óvodánkban eddig is számos szép hagyománya él a környezeti nevelésnek, úgy érezzük, napjainkban még hangsúlyosabban kell kezelnünk ezt a kérdést. Figyelembe véve a környezetünkben egyre inkább jelentkező környezetkárosító hatásokat, a jövőnk záloga a gyermekek környezettudatos nevelése. A kollektívánk támogatását fejezte ki ebben az ügyben, ezért szeretnénk még mélyebben tanulmányozni ezt a kérdéskört. Kidolgozni olyan projekteket, melyekkel változatosabban a gyerekek számára még érdekesebben tárjuk fel a környezeti nevelésben rejlő lehetőségeket. Kibővíteni az eddig alkalmazott óvodai gyakorlatunkat - a napjainkban

szerencsére

egyre

hangsúlyosabb

-

környezetvédelemmel,

hulladék

újra

hasznosítással. Ez az innovációs terület szorosan kapcsolódik intézményünk nevelési, pedagógiai programjához,

tevékenységéhez:

kiemelten

kezeljük

a

környezeti

nevelést.

Óvodai

programunkban helyet kap minden, számunkra fontos természeti érték: talaj-, víz-, levegő-, 122

növény-, és állatvédelem. A környezeti nevelés áthatja a gyermekek életét, az óvodai tevékenység egészét. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, és körülölelik a többi nevelési területet. A természet szeretetének, óvásának nevelését az óvodában elkezdeni, illetve folytatni kell, hisz az emberré nevelés folyamatának ez a legérzékenyebb, legfogékonyabb szakasza. Ebben az életkorban teremtjük meg az érzelmi vonzódást a természet és védelme iránt. Az intézményünk életében ez a fejlesztési terv széles körben alkalmazható, hiszen ez a nevelési terület hatja át az óvodai mindennapokat. A környezeti nevelést nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert mi is szerves részei vagyunk közvetlen természeti és társadalmi környezetünknek, ebben élünk, ezért megismerése az egyik legfontosabb feladatunk. Ez a sajátos nevelési terület nem hiányozhat a rendszerünkből. Pontos alkalmazása mellett az óvodai életet jellemezheti a környezeti tudatosság. Megvalósíthatjuk a környezetkárosítás megelőzésére nevelést is. Környezetbarát életvitelünkkel jó példát adhatunk gyerekeknek és szülőknek egyaránt. „A mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakító gyakorlattá.” Dr Kuti István- Dr.Kuti Istvánné: Körlánc környezeti nevelés az óvodában

1. Az innovációt kidolgozó óvodapedagógusok bemutatása Szabóné Belovári Rita: 37 éves szakmai gyakorlattal rendelkezem, 12 éves vezetői gyakorlat áll mögöttem. Végzettségem: felsőfokú óvónői diploma, közoktatási vezetői diploma, szakvizsgázott óvodapedagógus. Tanügy igazgatási szakértő vagyok, tanfelügyeleti és minősítési szakértő. Készségeim, kompetenciáim: 

Óvodapedagógiai intenzív tanfolyam



Közoktatási vezető



Holisztikus szemlélet a nevelésben, oktatásban



Alap számító-gépfelhasználó



logopédiai asszisztensi végzettség



Sindelar tanfolyam

123



Természetes anyagok használata az ábrázolás és kézimunka területén



Angol alapfokú speciális óvónőknek való tanfolyam



Intenzív pedagógusi diplomamegújító végzettség



Érzelmi, intelligencia, megértés című program tanfolyama



Kapcsolati készség, társas hatások



Beszéd, nyelv, gondolkodás című program elvégzése



A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében



Tehetségpont kritériumai továbbképzés



Tanfelügyeleti szakértői képzés



Minősítési szakértői képzés

2. Környezeti nevelés célja A természeti környezet megszerettetése, környezettudatos magatartás és a környezetvédelem igényeinek megalapozása. Azzal, hogy a gyermekek a maguk természetes környezetében figyelhetik meg az egyes jelenségeket, növényeket, állatokat, sokféle tapasztalatot szereznek, alkalmuk van a környezetvédelmi feladatok gyakorlására is. A külső világ tevékeny megismerése, a létfeltételek vizsgálata, az alkalomszerű és folyamatos megfigyelések segítenek a gyermek pozitív környezetszemléletének alakításában. A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása. A gyermek közvetlen környezetében lévő világ megismerése, megszerettetése. Az élő és épített környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek

megláttatása,

a

helyi

sajátosságok

bemutatásával.

Olyan

szokások,

szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott, környezettel való harmonikus kapcsolat megteremtésében. A környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer a környezettudatos életvitel kialakítása. Megvalósításhoz a családdal való szoros együttműködés szükséges, ugyanakkor a családok szemlélete is a gyerekeken keresztül alakítható (a jó szokásokat a gyerekek hazaviszik) Az 124

óvodások életkori sajátosságaiból következik az óvodai környezeti nevelés megvalósításának speciális volta. A 3-7 éves gyermek következő életkori jellemzői teszik lehetővé: Cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri Tevékeny, érdeklődő, aktív, kreatív. A körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg. Érzelmileg kötődik az őt körülvevő felnőttekhez, " modellkövető. " Óvodások környezeti neveléséről (kézirat) Leveleki Eszter

A nevelés kezdetén nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyerekeket, mert ez segít a szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, lehetőséget, teret ad én érvényesítő törekvéseinek. A környezeti nevelés céljának és feladatának megvalósítása szempontjából különös

jelentőségű a közös

élményekre épülő

közös

tevékenységek gyakorlása, a szocializáció. A megvalósulása olyan sokszínű tevékenységet feltételez a gyermeki közösségben, amely különös tekintettel van a mással nem helyettesíthető játékra. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely a természetbarát, környezetbarát szemléletet

sugallva,

segíti

a

gyermek

erkölcsi

tulajdonságainak

(együttérzés,

segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat.) fejlődését.

3. Környezeti nevelés feladata

A környezettel való "együttélésre" nevelés, magába foglalja a környezet tényleges védelmét is. Egyben

a

környezeti

kultúra

közvetítésével,

átadásával

(életmód,

gondolkodás-

és

viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó felhasználás) - a teljes személyiséget fejleszti. A környezet szóba beleértjük természetes és "mesterséges" környezetünket, az ember által létrehozott környezetet (sőt még a kulturális környezetet), és értelemszerűen magát az élő természetet is. Ebben az értelemben tehát a környezeti nevelés komplex fogalom. Az óvodai környezeti nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A környezeti nevelés maga az óvodai élet. „Ahogyan játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, ahogyan érzünk, ahogyan alakulnak emberi kapcsolataink, ahogyan vigyázunk a vízre, az

125

energiára, a termek tisztaságára, ahogyan gondozzuk kisállatainkat” ez mind a környezeti nevelés.

4. A kompetencia alapú óvodai tevékenységben rejlő lehetőségek A TÁMOP-3. 1. 4. pályázati programmal óvodánknak lehetősége nyílik helyi innováció összeállítására. - Korszerűsége és újszerűsége abban rejlik, hogy a projekt alkalmazása más módszereket és technikákat igényel, ahol a cselekvő, felfedező magatartás kerül előtérbe a megismerő folyamatban. Az eddigiektől eltérő, újszerű témák pl.: 

nagyobb teret enged a gyermeki aktivitásnak, önállóságnak, kreativitásnak



a megismerés különböző élethelyzetekben és a természetben zajlik



tevékenység, cselekvés közben szerez ismereteket a világról



módszerei között szerepel: megfigyelés, kísérlet, mérés, vizsgálat



a cselekvés, a szemlélet és a szóbeli közlés egysége

A témajavaslatok alkalmazásánál figyelembe vehetők a helyi adottságok, az óvoda sajátosságai, a csoport összetétele. Az óvónők a személyiségüknek legjobban megfelelőt választhatják az egyes javaslatok közül. - Az óvodapedagógusok és a szülők személyes példaadása, amellyel viselkedési mintát nyújtanak a gyerekeknek. Fontos feltétele: az ösztönző, innovatív, kreatív pedagógusi szemlélet. A nevelésben a leghatékonyabb módszer a példamutatás. A gyerekek világlátását a mindennapiság formálja, ahogyan otthon, az óvodában neveljük, amennyi szabadságélményben részesítjük őket. - Az óvodai környezeti nevelés a környezetbarát életformát nem csak bemutatja a gyerekeknek, hanem velük együtt meg is éli (gondolkodásmódról, folyamatosságról van szó). A természet közeliség és a környezetvédelmi látásmód, mindenki személyiségének szerves részévé kell válnia. Bármilyen kicsi is egy ember, megtalálhatja azt a kis birodalmat, amelynek épségéért tenni tud valamit. Egy óvodás is tud vigyázni a katicabogarakra, a békákra, a növényekre. A tapasztalatszerezés megszervezése változott a legtöbbet, a természet, a környezet lett a tanulás tárgya. A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik a gyermekek érzékenysége, és alapozódik meg a természettel együtt élni tudó ember szokás rendszere. Az élménypedagógia módszerei sokat segítenek a tevékenységek tervezésénél és szervezésénél.

126

Tehát a természet megszerettetésének alapvető feltétele az óvodapedagógus nyitottsága, érzékenysége a szépség iránt. Fontos, hogy ő is élményként élje meg a természet legapróbb rezdüléseit, hogy az érzelmeken keresztül részesévé váljon, a környezeti, természeti csodák felfedezésének. De az óvónők munkája mellett, az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család nagyon meghatározó. A szülők egyéni felfogása, viselkedésmódja a gyermek számára minta. Ez miatt tartjuk mi óvodapedagógusok a szülők ismereteinek kiegészítését, természethez való pozitív kötödésük elősegítését nagyon fontosnak. Szülői értekezleten gyakran beszélgetünk kitűzött témaként, a természet, környezetvédelem fontosságáról, az egyszerű ember mindennapos cselekedeteiről.

5. Elérendő távlati cél Környezettudatos viselkedés megalapozását kisgyermekkorban kell kezdeni szervezett keretek között. A környezettudatos szemlélet kialakítása csak az erkölcsi normák megismertetésén, gyakoroltatásán keresztül, a szokások kialakításával lehetséges. Fontos nevelési céljaink: a környezeti értékék megbecsülése, a hagyományok ápolása őrzése, az erkölcsi értékek alakítása, az

együttmunkálkodási

képességek

értékközvetítése,

a

személyiség

gazdagítása

a

néphagyományőrzéssel. Tanítás- tanulás megújítása érdekében a kooperatív tanulásban és a projektmódszerben rejlő lehetőségek segítenek a gyermek énképének pozitív formálásában. Megismerkedtünk a „Zöld Óvoda” kritérium rendszerének pontjaival, a fenntarthatóságra nevelés fontosságával. Az elmúlt 3 évben megvalósított eredményekről a hozzáadott értékek alapján 1. A gyermeki fejlődésben bekövetkezett pozitív változások: Óvodánk az elmúlt években mindent megtett azért, hogy a Zöld Óvoda címet újra megkaphassa. A fenntarthatóságot folyamatosan biztosítottuk, illetve új módszereket, innovatív megoldásokat kerestünk annak a célnak az elérése érdekében, hogy gyermekeink személyisége a megfelelő irányba fejlődhessen, hiszen óvodánk minden pedagógusa „a gyermek mindenek felett” mottót mindig szem előtt tartotta.

127

Mindenképpen pozitív változásokról tudunk beszámolni. A TÁMOP-os pályázatoknak is köszönhető az elért eredmények pozitívuma. Gyermekeink tevékenykedve jutnak ismeretekhez, tapasztalatokhoz. Saját tapasztalás, kompetencia alapján felfedeznek. Szűkebb és tágabb környezetükről pozitívabb és több ismeretet szereznek. (beszereztünk nagyítót, bogárvizsgálót, mikroszkópot) A TÁMOP 3. 2. 11/1es pályázat anyagilag is segítségünkre volt a projekteknél, így a gyermekek több dologgal tudtak megismerkedni. Bőséges anyag és eszköz állt rendelkezésünkre. (pl. nemezeléshez gyapjú, fonal, vezetőszálak, rafia beszerzése, az őszi zöldségek témakörnél zöldségfélék beszerzése, testi nevelés témakörben különböző fejlesztőeszközök beszerzése, IKT eszközök megvásárlása, projektor, laptop) Így a gyermekek több oldalról jutottak ismeretekhez, több tevékenységformán keresztül ismerhettek meg egy-egy témakört. A MADÁRBARÁT ÓVODA regisztrációjának megtörténte után még intenzívebben foglalkoztunk gyermekeinkkel együtt a MADÁR témájú projekttel. Minden téren öröm, lelkesedés, együttműködés mutatkozott, személyiségük pozitív irányú fejlődésen ment keresztül. További terveink is vannak, amit a gyerekek találtak ki. Például az, hogy az óvoda környékére is tegyünk etetőket, odúkat, itatókat. Azzal a tevékenységünkkel, hogy a gyerekeink gondozzák a fákat, bokrokat, virágokat, ezáltal a társas kapcsolataik is kialakulnak, együttműködnek. A hátsó udvarunkon költési lehetőség is van, minden évben itt költ egy rozsdafarkú pár. A változatos növényzetnek köszönhetően a madarak mellett csigák, békák, sünök, gyíkok, katicák népesülnek be. Így szélesedik a gyermekek tapasztalati és ismeretbázisa. Közösen készítünk és helyezünk ki etetőket, ellenőrizzük a feltöltést, figyeljük az élővilágot, ezzel aktív együttműködőkké válnak. Bemutató madárgyűrűzésen is részt vettünk. Eleget teszünk a fenntarthatóság pedagógiai követelményeinek is az innovatív projektjeinken keresztül. Megismerő folyamataik (érzékelés, észlelés, megfigyelés, gondolkodás, érzelem, beszéd, figyelem megfelelő ütemben, lépésről-lépésre haladva fejlődnek. Természetesen figyelembe vesszük az egyéni ütemet, a gyermekeket önmagukhoz mérten fejlesztjük, megfelelően differenciálunk. Az elmúlt három évben 75db új könyvet szereztünk be, ezek közül van mesekönyv és sok-sok természettel, környezeti neveléssel kapcsolatos könyv is.

128

Ezek részben adományból, részben pályázat útján valósultak meg.(pl.: Földünk, Állataink, Virágok, Tengereink, Bogarak, Örökzöldek) Tisztább, egészségesebb környezet veszi körül a gyermekeinket, olyan beszállítóval kötöttünk szerződést, akik környezetbarát tisztítószereket forgalmaznak. (Sano) Gyermekeink

egészségesebbek,

edzettebbek

lettek.

2008-ban

a

tornatermi

fejlesztőeszközök bővítésével elősegítettük az egészséges életvitel megalapozását, fejlesztését.(mozgásfejlesztő kerék, pályázat útján huple mozgásfejlesztő eszköz) Bevezettük heti rendszerességgel a gerinctornát, lúdtalpmegelőző tornát prevenciós jelleggel, ami a gyakorlatban igen jól bevált.

2. A gyermeki elégedettségi megállapítások: A válaszokból azok derültek ki, hogy szeretik, ha sokat kirándulunk, szeretnek a friss levegőn lenni, a csoportszobába csak bizonyos ideig érzik jól magukat, szeretik a természetet, környezeti hatásokat, megfigyeléseket, sétákat. Az udvari szabad játékot jobban szeretik, mint a csoportszobait. A tornaterem a nagy kedvencek közé tartozik. Ez minden gyerek válaszából kiderült.

3. A fejlődést gátló tényezők: A fejlődést gátló tényezőkhöz sorolnám az önkormányzatok anyagi problémáit, mivel ha nekik nincs, akkor sajnos nekünk se fog sok kerülni terveink megvalósítása. Sokszor erő felett küzdünk azért, hogy azokat a programokat, terveket meg tudjuk valósítani, amit beterveztünk. Nagyon sok pályázatot írunk, saját magunknak esélyt adunk a továbbfejlődésre, továbblépésre. Sajnos, vannak olyanok, hogy beérkezik 180 pályázat és ebből csak 9 jogosult az elnyerésére. Itt csak a szerencse az, hogy nyerünk vagy sem. De nem panaszkodunk, sok pályázatot sikerült elnyernünk.

129

A fejlődést gátló dolgokon szeretnénk túllépni és mindig csak előre menni, esélyt adni magunknak minden téren.

4. A tárgyi feltételek alakulása A TÁMOP-os pályázat által nagyon sok eszközzel és anyagszükséglettel gazdagodott óvodánk. Az elmúlt évek alatt folyamatosan próbáltunk hozzáadni a környezetnevelő értékeinkhez, mint szellemi téren, mint tárgyi, dologi téren. Az óvoda udvarán lévő fajátékokat folyamatosan bővítettük, gyermek közelibb tulajdonságokkal ruháztuk fel. Az udvari tavacskánk környezetében is bővítést végeztünk, ülőpadokat, bokrokat, szép formájú kavicsokat helyeztünk el. A kavicsokat a szülőkkel és a gyermekekkel együtt gyűjtöttük. A pavilonunk mellé négy darab kisfenyőt ültettünk. A ballagó nagycsoportosok az óvoda környezetébe, udvarába minden évben egy-egy fát ültetnek. A kerti tavacskánk egész évben rengeteg nevelési lehetőséget biztosított. Az ebédlőnket nagyon szép, csúszásmentes lappal rakattuk le. Hozzáadott pluszként készítünk a szülőknek egy olyan faliújságot, ahol nyomon tudják követni hagyományainkat, népszokásainkat. A természetvédelmi faliújságunk pedig az éppen aktuális dolgokról ad tájékoztatást, pl. most a madáretetéssel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatjuk a szülőket. „Ahol a természet szép, ott a kép, a zene is felragyog. A szépség mindenkor fürtökben jelenik meg” (Weöres Sándor) A kerti gyógy-és fűszernövénykertünk és veteményeskertünk is fejlesztést kapott, 20cm magas, szépen formált fakerítéssel kerítettük be. Az óvodánk címerét, egy helyi asztalos vállalkozó gyönyörűen megmunkálta fából, és az óvodánk bejáratánál helyeztük el. 2008-ban szereztünk be új, gyermekméretű szerszámokat, amivel gyermekeink örömmel tevékenykednek.(kiskapa, kisgereblye, kisásó, kiskosarak, locsolók)

130

A gyermekmosdóba új fali folyékony szappanadagolókat szereltünk fel, kicseréltük a fali csempét is. Szép, esztétikus, hideg-meleg kevert csapvizes modern mosdót használhatnak gyermekeink. Az udvarra társadalmi munkában, szülői segítséggel gyönyörű, a gyermekek méreteihez igazított udvari ivó kutat készítettünk el 2009-ben, ami biztosítja azt, hogy gyermekeink akkor ihassanak, amikor éppen szükségét érzi annak. Ajánljuk minden gyermekintézménynek, nagyon jól bevált. Óvodánk belső udvarára most készült el két gyönyörű madáretető. A külső udvarrészen 7 található és két madárodú. Itatókat is felszereltünk, amelyekbe mindennap friss vizet teszünk. A TÁMOP-os pályázatunkban szerepel négy sport projekt.(két őszi, két tavaszi) Itt felsorolnám a nyert eszközöket: labdák, karikák, egyensúlyozó és ügyességi eszközök. Óvodánk folyosójáról a régi lakkozott faliújságokat lecseréltük és szép, esztétikus natúrfából készíttettünk újakat. Tavalyi évben befejeződött az energiatakarékosra cserélt lámpatestek cseréje. 2010-ben, az egész óvodában megtörtént az energiatakarékosan hőszigetelt ablakok cseréje, aminek nagyon örültünk. Gyönyörű szép, esztétikus faablakok, az épület jellegéhez igazodva. Sokkal jobb lett a csoportok belső világossága. 5. Személyi feltételek alakulása (továbbképzés tartalma) A törvényi előírásoknak megfelelő létszámmal dolgozunk. Két csoportunk van, egy 16 fős kisközépső csoport és egy 17 fős középső-nagycsoport. Mindenképpen pozitív változás ez a nevelőtestületnek is, és a gyermekeknek, szülőknek is, mert így sokkal hatékonyabb nevelőmunkát tudunk végezni. Mindenki rendelkezik munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, és szakmai elkötelezettséggel végzi munkáját. Képesek vagyunk a megújulásra a minőségi munka érdekében. Minden évben tudatosan tervezünk be környezeti témájú továbbképzést, ha lehetőség van rá, az egész kollektívának, viszont ha nem, akkor is lehetőséget biztosítunk 1-2 főnek arra, hogy eljussanak olyan helyekre, ahonnan az itthon maradó kollegáknak is tudnak hazahozni információkat, tudásanyagot. Ilyen továbbképzés volt pl.: Természetes anyagok használata az ábrázolás-kézimunka

területén

című

továbbképzés,

amit

a

mi

óvodánkban

minden

131

óvodapadagógus elvégzett. Vizes élőhelyek címmel két pedagógusunk vett részt a továbbképzésen. Sok ismeretet hoztak haza, amit megosztottak velünk. Az óvodapedagógusok hét évenkénti továbbképzésének részét képezi a környezettudatos neveléshez kapcsolódó területek. Regisztráltunk a TEHETSÉGPONT oldalon is, ahol kiemelt tehetségterületnek jelöltük be a természeti területet. Ezzel a témakörrel kapcsolatos továbbképzésen is részt vett a nevelőtestületünk minden tagja, ahol megismerhettük ennek a tehetségterületnek e lehetséges alternatíváit, lehetőségeit. (2010 őszén) Kiváló Akkreditált Tehetségpont vagyunk. 2018-ig élvezhetjük a címet, majd újra pályázni kell rá. A TÁMOP 3. 2. 2.-2-es Hálózatkoordinációs Központ javaslatára, mivel óvodánk a Környezetpedagógiai program alapján dolgozó címet kapta, két főt iskolázunk be 2011-ben mentorképzésre. 6. Nevelőmunka tervezése A tervezésnél szem előtt tartjuk a környezet iránti elkötelezettséget. Szemléletében természetközei, emberközeli. A fejlődés fenntarthatóságáról megfelelően gondoskodó, azt középpontban tartva. A tervezésnél előtérbe helyezzük a gazdag udvari környezet lehetőségeit. (madárpark, udvari halastó, sziklakert, gyógynövénykert, virágoskert, veteményeskert, dísztökkert, hulladékgyűjtő sziget, udvari itatók, gyermekeknek ivókút, fedett udvari kisház, örökzöldpark, cseresznyefák, hárs és juharfák, diófa, gesztenyefa, óvoda melletti lovarda, közeli patak). A hatékony nevelőmunka a tervezés, az eszközök, eljárások, és a témához illeszkedő módszerek alkalmazásával valósul meg. A HOP-nak alapköve a Körlánc óvodai program. A Zöld Jeles Napok tartalmának és tevékenységeinek helyi sajátosságokkal való megtöltése jelenik meg a terveinknél. Óvodánk nevelőtestülete elkötelezett környezetvédő és példamutató az egészséges életmód alakításában. (pl. egyetlen egy dolgozónk, sem dohányzik) Tervezéseinknél markásan jelen van a természet és környezet védelme, melyhez a környezet megismerésén keresztül jutunk el. Különös gondot fordítunk az egészséges táplálkozásra,

132

melynek szokásait a mindennapi gyakorlatban sajátítják el a gyermekek és a szülők. (a gyümölcsnapjaink mellé zöldségnapokat, vitaminnapokat állítottunk, ami nagy sikert aratott, és gyermekeink egészsége sokkal jobb, mint az előző éveké. Kevesebb betegünk van, immunrendszerük is erősödött. A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során és a tervezésnél is a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített, fejlődést segítő tevékenységek kerülnek megvalósításra. Mikro csoportos foglalkozások, személyre szabott képességfejlesztések, tapasztalatszerzésre épített ismeretszerzés, eszközhasználat megtanulása, kirándulások, séták, élménypedagógia a tervezés alapja. Olyan módszereket tervezünk, amelyek segítik a tanulási környezet megteremtését, a játékos tanulás megvalósítását. (játék, felfedezés, tapasztalás, kompetencia, mozgás) Törekszünk

a

teljes

személyiség

fejlődésének

elősegítésére,

tevékenységek

által,

tevékenységeken, elsősorban a játékon keresztül. Fontosnak tartjuk még a ránk bízott gyermekek egyéni képességeinek megfelelő testi, lelki fejlődésén túl megfelelő mentális képességekkel is rendelkezzenek. Tervezésünknél mindenképpen a természetes kíváncsiságukra építve, színes tevékenységek által biztosított sokoldalú tapasztalatszerzés lehetővé teszi az „életre nevelést”. Az életre való felkészítéssel pedig biztosíthatunk egy minden téren egészséges jövőbeli nemzedéket, aki biztonsággal tud eligazodni a nagyvilágban.

7. Nevelőmunka korszerűsítése Helyi óvodai nevelésünk alappillére a környezeti nevelés. A HOP szellemisége tükrözi a környezeti nevelés iránti elkötelezettséget, megvalósítjuk a fenntarthatóság pedagógiáját. Feladatainkban jelen van a természet és környezet védelme, melyhez a környezet megismerésén keresztül jutunk el. Fontos feladat a környezet védelme: növények, állatok ápolása, gondozása, rendben tartása. Nevelőmunkánk során a gyermekek mindenek felett álló érdekeit tartjuk szem előtt. A hatékonyság érdekében a nevelési eljárások során a helyi nevelési cél megvalósítását személyre szabott képességfejlesztéssel, tapasztalatszerzésre épített ismeretekkel biztosítjuk. A helyszíni

133

foglalkozások, séták, túrák, kirándulások alkalmával az élménypedagógia és projektmódszer alkalmazása is jelen van. Nem félünk az újtól, innovatív programokat, projektheteket készítünk, általában középtávú, heti projekteket. Pl.: 

Madárbarát projekt



Kukoricázzunk projekt



Faültetés projekt



Népi kismesterségek projekt



Méhecske projekt



Őszi zöldségek projekt

Óvodánk 2010-ben sikeresen pályázott a 3. 2. 11/10/1 TÁMOP-os pályázatra, amelynek a projektrendszerű megvalósítása 2011 júniusáig tartott. Témaheteink alappillére a környezet megismerésére nevelés. Hallottam és elfelejtettem. Láttam és emlékszem rá. Csináltam és megértettem. (kínai közmondás) 8. Kapcsolatépítés Óvodánk folyamatos kapcsolatépítést tart a társintézményekkel, akikkel közös környezeti témájú vetélkedőket, játékos foglalkozásokat, előadásokat, továbbképzéseket szervezünk. Pl. Föld napja, Madarak és fák napja, Víz világnapja. Kapcsolataink óvodákkal: 

Patakparti Óvoda Előszállás



Szederinda Óvoda Daruszentmiklós



Szivárvány Óvoda Perkáta



Duna-parti Óvoda Dunaújváros

Kapcsolatot ápolunk Rétmajorral, az ottani szervezőkkel, ahová minden évben elmegyünk a gyermekekkel. Természetvédelmi terület, sok-sok programmal, látnivalóval. (madár les, vízi

134

világ, dísztavak, lótuszvirág-tavacska, természetvédelmi kiállítás, Csónakmúzeum, nádi iskola, lovas kocsikázás, kézművesség) Ebben az évben külön kiemelnénk a helyi Mikulásfalva programot, vezetőikkel külön célt tűztünk ki, hogy megszépítsük, díszítsük a falunkat a programok ideje alatt különösen. (fenyőültetés, adventi koszorúkészítés, szemétgyűjtés, faludíszítés, ovidíszítés, természetes anyagból angyalkák készítése a kapukra, közös kézműves délutánok, játszóház.) Jövőben is célunk továbbra is a fenyőültetés az óvodánk köré, hogy méltóak legyünk nevünkhöz. Védőnővel való kapcsolattartásunk kiemelt jelentőségű, közös megbeszéléseken célokat, feladatokat

tűzünk

ki,

amiket

tudatosan

alakítunk,

egészségügyi

megfeleltségeket

ellenőrzünk.(tisztaság, egészség, étkezés) A falu háziorvosa egészségmegőrző témában tájékoztat minket minden évben. (pl.bárányhimlő megelőzés, influenza) A civil szervezetek közül jó kapcsolatot ápolunk a helyi Nyugdíjas Klubbal. Jelen voltak rendezvényeinken, segítséget, támogatást adnak nekünk, gazdagítják tevékenységeink tartalmát. (Föld napi programon, mint szervezők, Madarak és Fák Napja programon, mint segítők, szüreti programunknál műsoradók, nagyon szép színvonalas szüreti dalcsokrot adtak nekünk elő) Önkormányzatunk minden olyan tevékenységet támogat, amivel gyermekeink környezettudatos magatartását tudjuk fejleszteni. (anyagi juttatás, programok, fenyők megvásárlása

a

fatelepítéshez, környezetvédelmi program összeállítása) A helyi Vörösmarty Mihály Általános Iskola vezetőivel, pedagógusaival közvetlen havi szintű kapcsolatban vagyunk. Munkamegbeszéléseket szervezünk, ahol közös projekteket tervezünk, Tóthné Vad Flóra tartott nekünk előadást a hulladékgazdálkodásról, ahová a szülők is eljöttek. A szülőknek minden évben környezetvédelmi kvíz kérdéseket állítunk össze. Siker övezte a kezdeményezést, buzgón kutattak ismeretek után, kérdeztek egymástól, több szülő így egymással is kapcsolatot ápolt. A szülőkkel közös MADÁRBARÁT heti projektet terveztünk, ami a következő tevékenységeket tartalmazta: 

madáretető, odú készítése



séta a patakparton, erdőben, madár les, távcső



játékos feladatok a madárvilágról



közös barkácsolási nap, természetes anyagokból kismadarak készítése (dió, mandula, csuhé)

135

Évente kétszer környezetvédelmi vagy egészségmegőrző tájékoztatást tartunk, amire örömmel jönnek el a szülők, sok-sok tapasztalatot, ismeretet szereznek, jobb kapcsolatot tudunk ápolni ezeken a közvetlen hangulatú délutáni beszélgetéseken. Közös munkanapokat szervezünk, hulladékgyűjtés, jeles napok, közös kirándulások jelképezik kapcsolatunk tartalmát. A felmerülő feladatok megvalósításához a családdal való szoros együttműködésre is szükség van. Szülői értekezleten ismertetjük, azokat a pozitívumokat, melyeket gyermekeik, s mi is élvezhetünk, ha mindez megvalósul. Megbeszéljük, milyen lehetőségek vannak arra, hogy az óvodában már jól működő környezettudatos szemléletmódot a családok napi életébe is átültessük. Közösen megvizsgáljuk óvodánkban milyen közvetlen teendőink vannak, amelyeket együtt megoldhatunk. Ennek érdekében megvalósítandó feladataink: 

tevékenységközpontú módszerek alkalmazása (játékos tevékenység, szenzitív módszerek, életközösségek terepi tapasztaltatása)



szelektív hulladékgyűjtés az óvoda egész épületében



a gyerekek foglalkozási eszközeit, játékait körültekintően vásároljuk meg, például: ne legyen mérgező festékkel bekenve, ne legyen a környezetre káros.



használt ruhák, játékok, háztartási eszközök, könyvek cseréje

Óvodánk szellemiségében a környezeti nevelés alapján működik. Helyi nevelési programunk átdolgozása során, kiemelt feladatként szerepel a környezeti nevelés, ezen belül a környezettudatos

magatartás,

Óvodapedagógusaink környezettudatos

a

továbbképzési

neveléssel

fenntarthatóság tervének

kapcsolatos

pedagógiája

összeállításánál

tanfolyamokat,

iránti előnybe

elkötelezettség. részesítjük

továbbképzéseket.

a

Óvodánk

berendezései segítik a környezetbarát szemléletmód, az egészséges életmód megalapozását. Fontos cél a családokon belüli szemléletváltás, de még fontosabb, hogy mindez a napi gyakorlatban is érvényesüljön, és természetessé váljon a víz és energiatakarékos életmód, a szelektív hulladékgyűjtés, a tudatos vásárlás, hogy olyan környezetet hagyjunk magunk után, melyet utódaink is élvezhetnek.

136

III. Környezeti program

1. Környezeti fenntarthatóság Az ember már évezredek óta formálja, alakítja környezetét, beavatkozik annak természetes folyamataiba. A fő problémát a beavatkozás mértéke jelenti. Egy idő után, egy bizonyos határon túl a természet már nem képes magát regenerálni. Amit az ember tönkretett, az csak emberi segítséggel hozható helyre. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987-ben „Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a fenntartható fejlődés fogalmát a következőképpen határozta meg: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés elméletének, mint új fejlődési modellnek a lényege, hogy benne a környezetvédelmi, a gazdasági és a szociális kérdések összefonódnak. Mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A globalizáció folyamata napjainkra behálózta az egész világot. A nemzetközi piacok gyors növekedését sajnos mérhetetlen környezetszennyezés és a természeti erőforrások túlzott használata kísérték. A környezet kizsákmányolását felfokozó gazdálkodás világméretű elterjedése globális ökológiai krízishez vezetett. A fenntartható fejlődés elveinek megvalósítására, vagy akár csak ennek egy szeleteként, egy adott környezetpolitikai cél elérésére törekvő állam globalizálódott világunkban nem vonhatja ki magát a környezeti kérdések nemzetközi összefüggés-rendszere alól. A globális környezeti problémák megoldásához nemzetközi összefogásra lenne szükség, ezt azonban nehéz elérni, hiszen nemcsak az ellentétes állami érdekek, hanem az egyre nagyobb befolyással rendelkező nemzetek feletti vállalatóriások lobbytevékenysége is ellenkező irányba sodorja a folyamatokat. Kiss Ágnes: Környezeti fenntarthatóság az EU regionális politikájában A fenntarthatóság pedagógiájának célja egész életen át tartó tanulási folyamat, amely olyan informált

és

tevékeny

állampolgárokat

nevel,

akik

kreatív,

problémamegoldó

gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet- és környezettudomány, a

137

társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös intézkedésekben. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára. A fenntarthatóságra nevelésnek helye van a képességfejlesztés rendszerében, illetve a helyi óvodai pedagógiai programban. Az attitűdformálásnak és a tudatos magatartás alakításának is jelentős szerepe van. A pedagógusok környezeti illetve fenntarthatóságra

nevelési

munkáját

segítő

szerveződések,

egyesületek,

alapítványok

tevékenységei (Zöld szív mozgalom, KÖRLÁNC hálózat, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Környezet- és Természetvédő Tanárok Egyesülete, Környezetünkért Óvodai Egyesület, a GLOBE nemzetközi környezeti nevelési program és a hazai iskolák kapcsolata; KOKOSZ – Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége, ÖKO-FÓRUM Alapítvány stb.) segíthetik a pedagógiai értékelést sajátos aspektusaival a fenntarthatóságra nevelésben. A fenntarthatóságot szolgáló társadalmi tanulást a társadalom környezeti érzékének fejlesztésével valósíthatjuk meg. Hogyan képzelhető el az oktatás a jövőben? – új szemléletre van szükség az oktatásban. A pedagógus szerepe fontos a fenntarthatóságra nevelésben: ehhez szükségesek új képességek, elméleti és gyakorlati ismeretek. A fenntartható élethez elengedhetetlen a holisztikus, illetve környezetgondos szemléletmód. A környezettudatosság formálásának témájában a lakóhelyi döntéshozókkal, a környezetvédő zöld, helyi civil szervezetekkel való kapcsolat felvétel meghatározó szerepet játszik. A különböző környezeti tartalmú szabadidős – kiemelten a családdal közösen szervezett – tevékenységek, állatkerti, vadasparki séták, erdei kirándulások, múzeumlátogatások –elősegítik a szülők környezeti attitűdjének alakítását, az élménybefogadó-képesség, valamint a más élőlények, embertársak iránti tisztelet, megbecsülés érzés fejlesztését. Az irodalmi, a zenei- és képzőművészeti alkotások, a fenntarthatóságra nevelés sajátos „eszközei”lehetnek. Irodalmi művek (vers, próza stb.), melyek a természeti környezetet, növényeket, állatokat mutatják be. Alkotások (vers, próza, fotó, dia képek stb.) melyek a lokális és környezeti problémákat hangsúlyozzák. Olyan versek, dalok, zeneművek stb., amelyek a környezet- és természetvédelem jeles napjain (a Víz világnapja, a Föld napja, a Madarak és fák napja, az Állatok napja stb.) alkalmazhatók. A különböző játékfajták (szenzitív-, szerep-, szimulációs-, szabályjátékok) nagyon fontos szerepet töltenek be az épített környezethez való megfelelő attitűd alakításában. Havas Péter A fenntarthatóság pedagógiai elemei

138

Az egészségvédelem, a személyes és csoportos higiénia és a fenntarthatóság összekapcsolása hangsúlyosan a családdal való együttműködés. A tisztálkodás, a fertőtlenítés szükséges és elégséges mértéke; az épített környezet és a személyes egészség összefüggéseinek (energiafogyasztás, vegyszerek, hulladék, vízfogyasztás stb.) megláttatása. Az öltözködés, a közlekedés

fogyasztási

megközelítése

betegségek

és

megelőzésük

(a

táplálkozás,

a

természetes és szintetikus anyagok hatásai), a holisztikus gyógyászat jelentősége; a természetgyógyászat és az azon túli módszerek előnyei és veszélyei kisgyermekkorban. E témákat különösen kiemelten kell kezelnünk a fenntarthatóság megtartása érdekében. Az élet minden területén ugrásszerű változás szükséges. Az oktatásban, de a közgondolkodásban is érvényesülni kell annak a felismerésnek, hogy az ember nem ura, kizsákmányolója, hanem része a természetnek. Törekednie kell minden állampolgárnak a környezettel való harmóniára. Előtérbe kell kerülnie az új erkölcsi, etikai normáknak, amelyek nem képzelhetők el az egyes emberek értékrendjének megváltoztatása nélkül. Csak a rendszerszemléletű oktatásban résztvevő gyerekekből válik a jelenségeket összefüggésben látó, holisztikus gondolkodású, az okokat felismerő, kreatív problémamegoldó képességgel rendelkező felnőtt. A fenntarthatóság pedagógiájának elemei a felsoroltakon kívül még: 

a megfelelő ismeretek átadása;



a cselekvési képességek, a kompetenciák alapozása, illetve kialakítása;



az érzelmi viszonyulások, az érzelmi intelligencia formálása;



a kritikai gondolkodásra, a hatékony kommunikációra való nevelés;



az együttműködésre, toleranciára, felelősségtudatra való nevelés.

Mit jelent ez, milyen összetevői vannak, milyen eszközökkel, módszerekkel lehet megvalósítani a fenntartható fejlődést? Melyek azok a területek és milyenek azok a megoldásmódok, amelyekkel az óvodás gyermeket előkészíthetjük a megoldandó feladatokra? Az egyik lehetséges megoldás a környezeti

nevelés,

amelynek

már

óvodáskortól

tudományosan

megalapozottnak

és

élményszerűnek kell lennie. A környezeti nevelés tartalmi elemei kibővültek az emberi, társadalmi, gazdasági vonatkozásokkal. A „tantárgyi integráció” az óvodapedagógiában a különböző tevékenységi formák közötti koncentrációt jelenti. A környezeti nevelés egyik alapelve, hogy tudomány- és tantárgyközi. Ez az óvodapedagógiában egyrészt úgy értelmezhető, hogy a környezetismeret a maga sajátos módján tartalmilag van jelen az egyes tevékenységi

139

formákban, másrészt pedig úgy, hogy azok – így az irodalmi alkotások vagy részleteik, a mesék, a zeneművek részletei, gyermek- és népdalok, képzőművészeti alkotások – sokféle módon rendelhetők a környezeti témákhoz. A környezeti nevelés feladata, hogy alapozza, formálja a gyerekek pozitív környezeti attitűdjét. Tehát a környezeti nevelés az érzelmi nevelésnek egyik sajátos területe. Az érzelmi nevelés az irodalomban, a zenei és vizuális nevelésben szintén kiemelkedő fontosságú, központi szerepű. Az ember környezetromboló, károsító tevékenységeit, valamint azok következményeit, a kicsik számára is érthető, érzelmeikre ható alkotásokból ismerhetik meg, alakuljon ki a gyermekekben a „negatívumokat”, a helytelent, elutasító magatartás. Kiemeljük a pozitív viselkedés formálását. Irodalmi, népművészeti, népi építészeti emlékek révén a gyerekek megismerkedhetnek régmúlt idők gazdálkodási szokásaival, mára már eltűnt mesterségekkel, közlekedési eszközökkel, sőt a jelen környezeti problémák okaival is. Kanczler Gyuláné Dr. Felfedezések a természetben – A világ befogadásának elérhetősége „Az élő természet védelme: biodiverzitásvédelem”. Érezzük át a természetet. A létező dolgok iránti fogékonyság szerepe, beszámoló arról, ami körülvesz minket lakóhelyünk közvetlen környezetében, úton az óvodába, és az óvodában. Mindezt költői szemlélettel ahelyett, hogy a puszta tényekre koncentrálnánk. Környezetünket így érzékeljük az öt érzékszervünkkel: 

illatokat szagolunk, tapintunk, ízlelünk, látunk, hallunk

A játéknak, mint pedagógiai módszernek nagy szerepe van ennek megvalósításában.

2. Környezeti program bemutatása Óvodánkban a kirándulások, és a Tök-fesztivál, a réti majori kirándulás több éves hagyományra tekint vissza, amit ezután is szeretnénk folytatni. Környezeti nevelésünket folyamatosan bővítettük a jeles napok megemlékezésével. Az egy éves környezeti programban szereplő projekteket, időrendi sorrendbe helyeztük el a Levegő, a Tűz, a Víz és a Föld témakörökben. Az új témákhoz kapcsolódó tevékenységeket (levegőszennyeződés, szelektív hulladékgyűjtés, komposztáló, épített környezet védelme, kertünk gondozása – virágos, gyógy- és fűszernövény) folyamatosan vezetjük be és valósítjuk meg.

140

A LEVEGŐ: A levegőszennyezés

A levegő tiszta állapotban színtelen és szagtalan. A légtömegek földrajzi forráshelyeik szerint négy fő fajtát különböztethetünk meg: sarkvidéki (arktikus), forróövi (szubtrópusi), egyenlítői és mérsékeltövi levegőfajták. Mindezen légtömegek lehetnek szárazföldi vagy tengeri eredetűek. Amikor az élő szervezetekre káros anyagok a levegőben jelen vannak, levegőszennyeződésről beszélünk. A szennyezett levegő csökkentésével illetve tisztításával a 20. században kezdtek el foglalkozni. Az új környezetbarát technológiák kidolgozásával segíthető elő a javulás. A légszennyező anyagok káros hatása megmutatkozik az ember légző és vérkeringési zavaraiban. A növényvilág annyira károsodhat a portól, a talaj elsavanyodásától (savas esők), hogy hatalmas erdők pusztulhatnak ki. A nagy levegőszennyeződés az apró állatok elhullását eredményezi. Természet- és környezetvédelmi hálózat immár több éve szervez békamentő akciókat. Céljuk, hogy minél több embert - főként gyerekeket - ösztönözzenek a részvételre, és eközben tudatosítsák e kétéltűek élővilágunkban betöltött fontos szerepét. Napjainkra rendkívüli mértékben felgyorsult a békák kihalása a Földünkön, ami főleg a gyors éghajlatváltozásnak, a környezet-szennyezésnek, élőhelyük gyors pusztulásának következménye. Minden békafaj védett hazánkban. A cigarettázó, pipázó és szivarozó emberek a közelükben lévő levegőt teszik egészségtelenné a többiek számára. Ami még rosszabb, a dohányzók által szennyezett levegőből a többiek betegségeket is elkapnak. Emiatt egyre kevesebb nyilvános helyen szabad dohányozni. A levegőben nagyon sok baktérium tanyázik, amelyek általában nem ártalmasak. Más esetekben azonban, ha mások ránk tüsszentenek, vagy köhögnek, betegségeket kaphatunk. Háztartási vegyszereink egy része is szennyezheti a környezetet. A spray palackból, valamint a konyhai és fürdőszobai vegyszerekből tetemes mennyiségű ártalmas vegyületet juttatunk a levegőbe. A levegő szennyezettsége elképesztő méreteket öltött napjainkban. Ez azokra a belső terekre is igaz, melyek olyan helyiségeket jelölnek, amiket rendszeresen és alaposan tisztítunk. Logikusan 141

végiggondolva azt láthatjuk, hogy szellőztetés révén kénytelenek vagyunk beengedni a szennyezett levegőt a lakásba, épületekbe. Vissza tudjuk szorítani azzal, ha a legkevesebb szőnyeget, kárpitot alkalmazzuk, mely a poratkák kedvenc lelőhelye. A legegyszerűbben szobanövényekkel védekezhetünk: pl. a fikusz, igen népszerű levegőtisztító növény és a vitorlavirág.

A legáltalánosabb még az eukaliptusz illóolaj, légzéskönnyítő

hatékonysága közismert. Forrás: (greenliving. about.com)

A tevékenység Célja: A gyermekek figyelmének ráirányítása arra, hogy napjainkban egyre több olyan anyag kerül a levegőbe, amely károsítja a levegő tisztaságát, szennyezi azt.

Feladata: Megismertetni a gyermekekkel, szülőkkel, hogy a mi kis közösségünk mit tehet a tisztább levegőért.

Megvalósítása: Séták során megfigyeljük és megtapasztaljuk az autók által kibocsátott káros anyag szagát. Megbeszéljük ki, mivel jár az óvodába. Milyen sokat tehetünk a tisztább levegőért, ha kerékpárral vagy gyalog járunk. Havonta kijelölünk egy napot a szülőkkel együtt, amikor nem autóval hozzák óvodába a gyermekeket. Mindenkit kérünk arra, hogy aki csak teheti, figyeljenek ezekre, a napokra. Minden évben autómentes nap szeptember 22. A levegőszennyezettséget cellux csíkok elhelyezésével is megvizsgáljuk. Különböző helyszíneken – óvoda udvarban, város központjában, gát oldalon – megfigyeljük, mennyi por ülepedik le a levegőből. A cellux csíkot ráragasztjuk a növények leveleire, és azt lehúzva ráragasztjuk egy fehér papírra. Az óvodánk kertváros részben helyezkedik el, ezért időnként megtapasztaltuk már, hogy bizonyos kertekben avarégetést végeznek. Gomolygó füstfelhővel és erős füstszaggal párosul, ami bekerül a légtérbe. Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ilyenkor kicsiket célszerű lélegezni. Az égetés helyett, pedig sokkal hasznosabb, ha a komposztba helyezzük az avart. Megfigyeljük az óvodán belül és a családokban is ki, mivel takarít, mennyire szennyezik a tisztítószerek a levegőt, mivel helyettesíthetjük. A tárgyakon különböző jelek találhatók, megbeszéljük, mit

142

jelentenek ezek a jelek és fontos, hogy olyan termékeket használjunk, ami környezet barát. Pl. Az ecet vízkőoldó – fogmosó poharakat időnként átmossuk ecetes vízzel - és szépen lehet vele ablakot takarítani, a ruhák öblítésére is alkalmas hígítva. A szaga erős, ha töményen beleszagolunk, de szagtalanításra is kitűnő. A másik ilyen szer, a szódabikarbóna – ami nagyon sok mindenre használható - mosni lehet vele a mosóporba keverve. A spray használata helyett a szoba levegőjét illóolajok párologtatásával illatosíthatjuk, frissíthetjük pl. eukaliptusz-, citrom-, levendula illóolajjal

Eszközök: Különböző tisztítószer flakonjai, ecet, víz, edény, szivacs Felelősök: Óvodapedagógus, dajkák, szülők, cellux, olló, papír Várható eredmény: A gyermekek tudatosabban figyelnek a levegő szennyeződésért felelős anyagokra, észreveszik, hogy mi szennyezi a levegőt. Megoldásokra törekedhetnek a káros anyagok helyettesítésére. Felfigyelnek a környezetbarát termékek jelzésére a szűkebb és tágabb környezetükbe.

A „CSOPORT” FÁJA

A tevékenység Célja: A gyermekek folyamatában meg tudják figyelni a fa fejlődését, illetve az évszakok szerinti váltakozását. Az összetartozás érzésének erősítése azzal, hogy együtt választjuk ki és gondozzuk a mi fánkat.

143

Feladata: A fa gondozásával a növények szeretetére nevelés – a szeretetet a növények érzik. Tudatosítani, hogy a növények is élnek – élő szervezet –, pl. a locsolással, elősegítjük a pozitív fejlődésüket, a virág leszedésével hasznos munkát végzünk. Megfigyelhetjük a környékünkben máshol található fákat, melyeknek ugyanilyen a fajtájuk, összehasonlításokat, megállapításokat teszünk.

Megvalósítása: Az óvoda külső udvarában egy aranyhárs fa található. A gyermekekkel közösen eldöntjük és kiválasztjuk, melyik legyen a csoport fája. Készítünk egy táblát, amin szerepel a csoport neve és a kiválasztás ideje, erre szeptember elején kerítünk sort. Az évszakok váltakozásával a növények is változnak, ezt a gyermekekkel nyomon tudjuk követni. Ősszel a levelek színes pompáját láthatjuk, télen a „kopasz” pihenő fát, tavasszal a virágba borulását, nyáron a zöldellő, madaraknak is „otthont” adó hársfát. Az eső gondoskodik a megfelelő vízhez jutásról, de nagy szárazság idején ezt nekünk kell megtenni. A mi fánk gondozásába alkalmanként a szülők közül is bevonunk néhányat az ágak metszéséhez, száraz ágak eltávolításához. A hársfavirág leszedése is nagy élmény a gyerekeknek, amit aztán megszárítunk, és textil zsákban tárolunk. A szülők segítségét kérjük a magasabb ágakról való leszedéshez. Télen, teafőzésre használjuk fel. Mivel a fák is ugyanolyan élőlények, mint mi emberek vigyáznunk kell rájuk. Ők jelentik az éltető levegőt, mindazt a megnyugtató, gyönyörű harmóniát, mely széppé teszi a Földünket. A fáknak gyógyító ereje van és a fagyógyászat igen kellemes módszer, amit módunkban áll felhasználni. Elég csak annyit tennünk, hogy minél többet vagyunk a természetben a gyerekekkel; vagy csak egész egyszerűen leheveredünk a fa alá, nyugalomban, biztonságban érezzük magunkat; vagy átöleljük a fát, ezáltal átjár bennünket a pozitív energiája. A hárs az érzelmi problémák legjobb „orvosa”. A mai rohanó világban, nagy szükségünk van az érzelmi stabilitásra.

Eszközök: Tábla, madzag, textil, zsák, létra, kosarak, lepedő

144

Felelősök: Csoport óvodapedagógusai

Várható eredmény 

a gyermekek jobban vigyáznak a környezetükben lévő növényekre



figyelmeztetik társaikat, ha rongálást észlelnek



az összetartozás örömének átélése a közös céllal, munkával

SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS Mindazt az értéket és szépséget, amit évmilliókon át a természet ránk hagyott, feladatunk megőrizni, védeni. Eközben kötelességünk fejlődni, az életünket jobbá tenni, a környezetünk védelmét és a másokért érzett felelősségünket egyszerre és egymással egyensúlyba megvalósítani. Ez a fenntartható fejlődés. A környezettudatos nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, hogy tartós értékké váljon a környezettudatos gondolkodás és életforma. Óvodánkban olyan programokat, eseményeket szerveztünk és szervezünk, hogy ezek hatásával környezettudatosabbá neveljük a gyerekeket, szüleiket és saját magunkat is. Ezekről a programokról, eseményekről a szülőket több információs csatornán folyamatosan tájékoztatjuk /szülői értekezletek, faliújság/ A szelektív hulladékgyűjtés széles körű elterjesztésében ismét fontos szerepe van, a korai, már gyermekkorban elkezdett felvilágosító, ismeretterjesztő munkának. Az Öko Panna és Öko Palkó az ÖKO-Pannon oktatási segédanyagaiban szereplő két szorgos kis hangya, akik kalandjaik során játékosan mutatják be a szelektív hulladékgyűjtés alapszabályait és a különböző hulladékok újrahasznosítását, ebben nagy segítséget nyújtanak.

Célja: Az óvodás gyermek környezet- és egészségtudatos nevelésének erősítése. A környezetünk védelme, az emberi tevékenységből eredő környezetterhelés és szennyezés kibocsátás csökkentése.

Feladata: 145

A gyermekek megértsék a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és megismerkedjenek a hulladékhasznosítás folyamataival. A szelektív hulladékgyűjtés már gyermekkorban váljon reflexszé, később pedig tudatos magatartássá érjen.

Megvalósítása: A szelektív hulladékgyűjtés már megvalósított a csoportunkban. A „hulladék nem szemét” elvnek megfelelően eddig is sok hasznos játékot, ajándékot készítettünk papírból, műanyagból, textilből.

Papírcsíkokból

tároló

kosarakat

készítünk

kosárfonással.

Textilcsíkokból

rongyszőnyeget szövünk. A hulladékgyűjtő dobozok kihelyezése még több alapanyag gyűjtésére ad módot, és aktívabban bevonja a szülőket is. Helyi, csoportok közötti verseny szervezésével ösztönözzük a gyermekeket és a szülőket, hogy elhozzák szétválogatva, összenyomva otthonról is a hulladékot. Utánajárunk, hogy a szerves hulladék hasznosításához, hogyan tudnánk komposztálót kialakítani. A nyár vége felé szinte minden kertben különösen sok komposztálható hulladék anyag gyűlik össze. Ám, hogy az ilyen anyagok humusszá alakuljanak, megfelelő tárolóeszköz is szükséges, amelyben nem elrohad, hanem lebomlik az ott tárolt kerti, és egyéb hulladék. Erre a hozzáértők szerint a deszkákból összerakott mozgatható oldalú tárolók a legalkalmasabbak. A komposzthoz felhasználhatók: zöldség és gyümölcsmaradék, kávézacc, teafű, tojáshéj, egynyári növények, évelő növények, zöldségek, faágak, sövények, cserjék nyesedéke, kimerült virágföld, lenyírt fű, avar, tollak, állatszőr. (Ezermester» 2003» szeptember»)

Zöldőrség környezetvédelmi programja elkezdődött és működik Magyarországon. A rendezvény egy olyan utazó kiállítás és játszótér, mely interaktív, gondolatébresztő játékokon keresztül modellezi a környezetvédelem, energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás eszközeit, az újrahasznosítás folyamatait, valamint környezettudatos szemléletmód kialakítását a gyerekekben és a felnőttekben egyaránt.

Eszközök:

146

Szemetes, dobozok,

Felelősök: Óvodapedagógusok, dajkák, gyerekek, szülők

Várható eredmény: 

egyre több hulladékot válogatnak szét a gyermekek és a szüleik



egyre kevesebb lesz a szemét



tudatosabban figyelnek az újra hasznosításra

 TAKARÍTÁSI VILÁGNAP SZEPTEMBER 23. / JELES NAP /

„Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon.” A portalanítás azon túl, hogy javítja a közérzetünket, különösen fontos az őszi, allergiás időszakban. Ilyenkor a heti kisebb takarítások mellé legalább havonta iktassunk be egy-egy alaposabb tisztogatást, hiszen számos, „láthatatlan” helyen telepedhet meg a por. A portalanítás eszközei a porszívó és a portörlő kendők legyenek. A tollseprűt lehetőleg mellőzzük, hiszen inkább felkavarja, mintsem eltünteti a port. A munkát lehetőleg kívülről befelé és felülről lefelé végezzük, azaz először mindig a fő piszokforrásként tekinthető folyosóval kezdjük, illetve a szekrények tetejével. A kisebb szőnyegeket lehetőség szerint az udvaron, porszívózzuk, vagy rázzuk ki. Nagy szőnyeget viszont csak a padló portalanítása után porszívózzunk, így nem porosodik be ismét a padló. Alkalmanként porszívózzuk ki a szőnyegek hátoldalát is. Felmosás, feltörlés előtt érdemes a helyiségek padlózatát felporszívózni, hogy a porból ne keletkezzék porcica. A fenntarthatóság jegyében a takarításhoz használhatunk néhány természetes, a háztartásban fellelhető anyagot is. Így nemcsak a környezetet védjük, de pénztárcánkat is. A

147

fényes felületű tárgyakat portörléskor dörzsöljük át puha ruhával, így nem kell külön szert használnunk a fényesítéshez. -A mosószóda (nátrium-karbonát) általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó-

és

tisztítószer,

kevés

is

elegendő

belőle.

-A

szódabikarbóna

(natrium-

hydrogencarbonicum) hatásában a mosószódához hasonlít, de annál gyengébben lúgos, vízben jól oldódó fehér por. -A citromlé gyenge, természetes sav. Fehérítőszerként, vízkőoldóként, fémtisztítóként is használhatjuk. - Az ecetsav remek vízkőoldószer, még fertőtlenítésre is alkalmas. A háztartásokban alkalmazott, hígított ecet a környezetre nem ártalmas. -A citrom, fehér ecet, glicerin, tiszta alkohol mind alkalmasak a kárpit vagy szőnyeg foltjainak eltávolítására. Fontos, hogy a folt keletkezése után rögtön lássunk hozzá az eltávolításához. Forrás: Infovilág

A tevékenység Célja: A közvetlen és közvetett környezetünk tisztán tartása, lomtalanítása, szebbé tétele.

Feladata: A gyermekek megtapasztalják, hogy ha elosztjuk a feladatokat, akkor közös erővel a takarítás gyors, egyszerű, környezetbarát és akár még élvezetes is lehet. Az elért eredményt lehetőleg hosszú távon őrizzük meg.

Megvalósítása: A teremben rendrakás után, csak olyan ép és használt játékokat hagyunk, amivel rendszeresen játszanak a gyermekek, a többit dobozoljuk vagy a megfelelő helyre szállítjuk. Ezzel elősegítjük a dajka néniknek a takarítást. A szülők segítségével minden csoport a saját udvarrészét teszi

148

rendbe, az udvari játékokat lefestik, karbantartják. A gyerekekkel közösen az óvoda környékén, kedvenc játszóhelyen a szemetet összeszedjük nylon zacskók segítségével.

Eszközök: Dobozok, nylon zacskók, szemetes zsákok, ecset, festék, gereblye, vödör, udvari söprű

Felelősök: Óvodapedagógusok, szülők, dajka nénik, gyerekek

Várható eredmény: 

szülői segítséggel az óvodánk udvarán lévő játékok több ideig, jó minőségben, esztétikusan megmaradnak



az egyenlően elosztott munka és a közös tevékenységek a közösséget még jobban összekovácsolja

B, Tűz: Tökfesztivál, Tökparti

Az óvodánkban hagyománnyá vált már, az ősszel megrendezett Tök-parti. A felszabadult, vidám hangulatról, többek között élő zenekar gondoskodik. Örömmel barkácsolnak a gyermekekkel együtt

a

szülők,

nagyszülők.

Estefelé

szépen

világítanak

a

sokarcú

lámpások. 149

Közös kirándulás Rácalmásra a Tök-fesztiválra

A tevékenység Célja: Tök-lápmák készítése szülőkkel együtt. Közös kirándulás a szülőkkel együtt.

Feladata: Az együtt készítés örömének átélése. A munkafolyamatok megfigyelése, gyakorlása. A kreativitás kibontakoztatása, esztétikus élmény nyújtása. Közös együttlét, közös kirándulás

Megvalósítása: A szülők segítségét kérjük a tökök, termények és gyümölcsök, zöldségek beszerzésénél. A különféle színű és méretű tökök válogatása közben ismeretet szerez a gyermek A töklámpások készítése közben gyümölcsleveket, zöldség leveket, sült tököt, gyümölcsöt, zöldséget lehet fogyasztani. Falatkákra vegyes csírákat teszünk, ami már sok gyermek és szülő számára ismert íz. Az elkészült töklámpákat és barkácsolt munkákat kiállítjuk, ahol mindenki megnézheti. Mikor kezd alkonyodni, meggyújtjuk a mécseseket a töklámpásokban, ami nagyon hangulatossá teszi az óvoda udvart.

Eszközök: Tök, mécses, kés, tálcák, termények, gyümölcsök, zöldségek, fogvájó, kukoricacsuhé, rafia

Felelősök:

150

Óvodapedagógusok, dajka nénik, szülők

Várható eredmény: 

évről évre egyre több családot tudnunk bevonni a közös rendezvényünkbe, ahol kicsik és nagyok egyformán jól érzik magukat a közös tevékenység során



a kóstolgatás során a gasztronómiai tapasztalat szerzése



közös kirándulás a Rácalmáson lévő tök-fesztiválon



élmény, tapasztalatszerzés



jó hangulat, közösség összetartozásának erősítés

 ÁLLATOK NAPJA OKTÓBER 4. / JELES NAP / Október 4. az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe. Ekkor tartjuk az állatok világnapját. Az állatvédők ez alkalomból felhívják az emberek figyelmét a házi- és a vadon élő állatok helyzetére.

151

Célja: A különféle állatok megfigyelése, megismerése

Feladata: Helyes viselkedés az Állat-parkban. A házi állatok megfigyelése. A különleges, esetleg taszító külsejű állatok elfogadása. Az élők tiszteletére nevelés. Az állatok iránti felelősségtudat megalapozás. Állatvédelem fontosságának tudatosítása.

Megvalósítás: A házi állatokat sétáink során egyes családoknál tudjuk megnézni. A gyermekek megfigyelik a külsejüket, megsimogathatják a kisállatokat pl. cicát, kutyát és megetethetik. A helyszíni látogatás után már könnyen külön tudják választani különböző szempont alapján az otthonról hozott sok-sokállatos képet. A kooperatív módszer alkalmazásával a csoportok különböző állatokat raknak ki puzzle segítségével. A kirakott állatokat megnevezik és elmondják jellemző tulajdonságaikat. Mindenki lerajzolja kedvenc állatát, a képekből kiállítást készítünk. Az Állatkertbe busszal utazunk el, ahol megfigyeljük a vadon élő állatokat, nevüket, külsejüket, szokásaikat, életmódjukat. Az emberi gondoskodás fontos szerepét. Játék Keresd a rókát! Terepen lehet a játékot játszani. A játékot mesébe illesztjük: „a kis rókák anyukája elment élelemért, de a kicsik türelmetlenek voltak, előjöttek a rókalyukból és eltévedtek. Nagyon éhesek lehetnek, hoztunk nekik élelmet. Keressük meg őket”. A két kiválasztott keresőnek bekötjük a szemét, amíg a többiek eldugják a kis rókákat (A kis rókák lehetnek papírból, gyurmából, amit a gyermek készítettek.). A keresőknek segíthetünk.

152

Eszközök: Gyurma rókák, termények, állatos képek, puzzle, papír ceruza

Felelősök: Óvodapedagógusok, dajkák, gyerekek

Várható eredmény: 

a gyermekek szeretettel gondoskodnak róluk, figyelnek rájuk és megvédik az állatokat.



a megfigyelés alkalmával bővül az állatokról az ismeretanyaguk, sok közvetlen tapasztalatot szereznek.

TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP OKTÓBER 31. / JELES NAP /

A Takarékossági Világnap a generációk között más és más érzelmeket, emlékeket ébresztenek. Ne keverjük össze a spórolás és a takarékosság fogalmát, hiszen a spórolásnak van egy kis negatív kicsengése, míg a takarékosság ösztönzőleg hat. Nagyszülő, nagynéni, nagybácsi, ők igazán tudták milyen az amikor, „addig szabad csak nyújtózkodni, amíg a takaró ér”. Valamit tudtak, talán érdemes lenne eltanulni tőlük néhány dolgot. Ők sosem vásároltak hirtelen ötlettől vezérelve. Mindig megtervezték, mikor, mit szeretnének vásárolni, és szép lassan összegyűjtötték a szükséges összeget Nem dobtak ki olyan dolgokat, ami még használható vagy átalakítható. Az étellel is tisztelettel bántak, sokkal kevesebb élelem landolt a szemétben. Kis rafinériával újra fűszerezéssel, más-más hozzávalóval újra finomságokat varázsoltak a maradékból.

153

Az igényeik összhangban voltak a lehetőségeikkel! Ez nagyon fontos, és belső harmóniát takar!

A tevékenység Célja: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Föld energia készlete véges.

Feladata: Példamutatással takarékos felhasználásra ösztönzés. Annyit használjunk, amennyire valójában szükségünk van.

Megvalósítás: Víz: Annyi vizet öntsenek maguknak amennyit, valójában elfogyasztanak. A mosdóban fogmosás közben figyeljenek arra, hogy a víz feleslegese ne folyjon. Kézmosás után a csap mindig legyen elzárva. Világítás: A teremben és azokban a helyiségekben, amit használunk, csak akkor világítson a világítótest, amikor szükséges a megfelelő látás biztosításához. Élelem: Étkezéskor annyit szedjenek, amennyit elfogyasztanak. Papír: A barkácsoláskor a megfelelő mennyiségű papír felhasználása után, a tisztán maradt hulladékpapírt külön dobozba gyűjtjük. Ezekből szétválogatás után újabb munkák készülnek, vagy merített papírt készítünk.

Eszközök: Dobozok, turmixgép, edények, szúnyogháló.

154

Felelős: Óvodapedagógusosok, dajkák, gyermekek Várható eredmény: 

jobban odafigyelnek arra a gyermekek, hogy mindenből annyit használjanak amennyire valóban szükségük, van



észreveszik, ha feleslegesen folyik a víz és nincs szükség a világításra

C) VÍZ

A CSOPORTSZOBA NÖVÉNYEINEK GONDOZÁSA A környezeti nevelés mindennapos és elsődleges színtere az óvoda belső tere a csoportszoba. A csoportokban található természetsarkok: az élő és élettelen kincsek helye, növények, (különböző dísznövények) állatok, (halak) gondozása során a velük, való ismerkedéssel kezdődik. Az itt végezhető munka jellegű tevékenységek:- növények öntözése, leveleinek permetezése, átültetés, szaporítás, egyszerű kísérletek, csíráztatás, hajtatás, különböző körülmények között- elősegíti a tapasztalatszerzést, és a környezet megismerését. Állatok etetése, tisztántartása, gondoskodás a megfelelő életfeltételekről. A munkavégzéshez szükséges képességek, tulajdonságok, (pl. a kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának egyik legjobb lehetősége olyan tevékenységekkel, melyet a gyermekek önként és szívesen végeznek.

A tevékenység Célja: Közvetlen környezetünk szépségének felismertetése, hangulatosabbá tétele. Élővé tenni csoportszobánkat az élethez szükséges létfeltételek biztosításával.

155

Tevékenység feladata: Az emberi gondoskodás fontosságának felismerése. Az elvégzett munka örömének átélése. Annak megláttatása, hogy az emberek sokat tehetnek közvetlen környezetük alakításáért szebbé tételéért.

Megvalósítása: Napi szinten megbeszéljük milyen gondozást, igényelnek a szobanövényeink, ki fogja elvégezni az adott tennivalókat, milyen eszközökre van ehhez szükség. A növények locsolását lehetőség szerint a korábban gyűjtött esővízzel történik A magvak (búza, kukorica, bab, stb.) előkészítése a csíráztatáshoz. A hajtatás után folyamatos gondozásuk, megfigyelésük. Kísérletezés: tiszta ill. szennyezett vízzel locsoljuk a növényeket. Mi történik, ha kihagyjuk a locsolást? Az akvárium folyamatos megfigyelése (halak etetése, vásárlása, tisztántartása).

Eszközök: Locsoló kannák, magvak, termőföld.

Felelősök: Szülők bevonása esetlegesen az eszközök beszerzéséhez, óvodapedagógusok, gyerekek.

Várható eredmény: 

a gyermekek sokoldalú tapasztalatot szerezhetnek a növények fejlődéséről.



megfigyelhetik mindazokat a természetben is lejátszódó folyamatokat (rügyfakadás, csírázás,) melyek a szemük előtt, de gyorsabban játszódnak le.



kialakul egyfajta felelősségérzés a közvetlen környezetükben lévő élőlények iránt.

156

A VÍZ VILÁGNAPJA (JELES NAPOK) A Víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. /Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség/ "Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)

A földi élet alapja a víz. Életünk minősége közvetlen összefüggésben van vizeink minőségével: az egészséges ökológiai rendszerek alapja a jó minőségű víz, és ez vezethet az emberi jóllét és egészség fejlődéséhez. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Ennek következtében sokszor nem úgy viszonyulunk lételemünkhöz, mint ahogy azt megérdemelné. Gyakran pazaroljuk, nem vigyázunk környezetünkre, ezáltal felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük. Sajnos beláthatatlan következményekkel járhat, ha rövidesen nem változtatunk ezen a magatartáson. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének

A tevékenység Célja: Megismertetni a gyermekeket, a víz sokoldalúsával, körforgásával. Kiemelni hatását a környezetre, fontosságát, pótolhatatlanságát.

157

Feladata: Vigyázzunk a vizeink tisztaságára! Figyeljünk arra, hogy minél kevesebb vizet pazaroljunk.

Megvalósítása: Tárgyak elhelyezése a vízben, közben megfigyelhetjük mi az, ami elsüllyed és úszik a vízen. Kísérleteket végzünk a víz körforgásával kapcsolatban. Megfigyeljük a különböző víznyerő helyekről gyűjtött vízminták színét, illatát. A lányok igazi vízzel főzhetnek és takaríthatnak a babakonyhában. A szerepjáték során megtapasztalhatják a víz sokoldalúságát, fröccsen, csöpög, önteni lehet, kicsavarni a ruhából. Megtisztíthatjuk vele a konyhai játékokat, a babákat. Megkóstoljuk hányféle vizünk létezik. Igyekszünk elmélyíteni a gyermekekben milyen kincs a tiszta édes víz. Elsétálunk a patakhoz, megnézzük az állóvizet, keresünk békákat és halakat. Megfigyeljük az élő patak változásait, milyen a sodrása, hogyan emelkedik a vízszint, majd hogyan apad. Beszélünk a vizek élővilágáról, a vízben és a víz körül élő állatokról azok jellemző jegyeiről, a vízi közlekedés eszközökről. Családok számára játék lehetőség: 

„készíts hulladékból valamilyen vízi közlekedési eszközt” - ennek a kiállítás anyagának népszerűsítése az óvoda honlapján, ill. a helyi újságban



a kész alkotásokból helyi kiállítás szervezés



„mi jut eszedbe a vízről” – tablókészítés



mozgásos és zenés játékaik verseink, meséink, dalos játékaink vizuális tevékenységeink, mind a vízhez kapcsolódnak. Próbálkozunk a vízzel, való zenéléssel is.

Eszközök: Különböző nehézségű tárgyak, vízminták, képek, üvegek, poharak

Felelősök:

158

A csoport óvodapedagógusai, szülők

Várható eredmény: 

a sok élményszerű tevékenység és tapasztalatszerzés hatására kialakul a víz fontosságának és felbecsülhetetlen értékének felismerése



megalapozódik a környezethez való pozitív viszonyulási képességük

KÖRNYEZETVÉDELMI SÉTA- ÉPÍTETT KÖRNYEZET Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Az épített környezet - az épület, az építmény, építmény együttes, a tér, az utca, a település – foglalja magában a nemzeti vagyon tartós, jelentős értéket képviselő részét. Az épített környezet, az ember által alkotott világ környezeti nevelési vonatkozásai is helyi körben kezdődnek. A közvetlen környék "bejárásával" a település és épületeivel, útjaival, való ismerkedés elősegíti a könnyebb tájékozódás megalapozását, mely biztonságérzetet nyújt a gyermek számára.

Tevékenység Célja: Ismerjék meg a helyet ahol az óvoda található, a helyet ahol élnek. Tudatosítjuk, hogy védenünk kell az élő és az élettelen világot, a táj és az épített környezet állapotát.

Feladata:

159

A környezet folyamatos tisztántartása iránti igény felkeltése. Vegyék észre mi nem illik az épített környezetbe. Az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőinek megismerése.

Megvalósítás: A csoporttal közösen kiválasztunk egy az óvodánkhoz viszonylag közel eső területet, melyet jelképesen „örökbe fogadunk”. Megfigyeljük tisztaságát, és azt, van-e olyan dolog, ami nem illik az adott helyre. Ráirányítjuk figyelmüket a negatív jelenségek létrejöttének okaira, és mindenképpen jelezzük az illetékeseknek, kérve a gond megszüntetését. Keresünk olyan házakat, amelyben sokan laknak, hasonlítsák össze a saját házukkal. Minden gyermek keressen olyan házat, amelyik hasonlít az ő otthonára. Néhány –óvodánk közelében lakó gyermek –otthonához el is sétálunk. Megfigyeljük mennyi ablaka, ajtaja, kéménye van. Van-e körülötte növényzet milyen a tetőzete stb. Keresünk környékünkön neves épületet, szobrot összehasonlítjuk tapasztalatainkat az eddigi házakról szerzett ismereteinkkel. Készítünk óvodánk környékéről térképet, bejelöljük a sétáinkon feltárt értéket.

Várható eredmény: 

a pozitív hozzáállással, az örökbe fogadási akciónkkal elősegítjük a morál megváltozását



a jó példa követésével, a lakókörnyezetére figyelő emberi gondolkodás megalapozása



értékeket feltáró, a negatívumokat megszüntető magatartásminta fontosságának felismerése

TERMÉSZETES KÖRNYEZETBEN SÉTÁK KIRÁNDULÁSOK Halastó:

Rendeltetése: csapadékvíz-befogadás, belvíztárózás, öntözővíz-tárózás a helyi igények kielégítésére, horgászat, halászat, nádgazdálkodás, vízsportolás, üdülés. Nem tartozik

160

természetvédelmi területhez, de kiemelkedő tájképi jelentőségű. Feliszapoltsága közepes mértékű, felszínét 20-25%-ban nád és sás borítja.

Tevékenység Célja: A természetes környezet megismertetése. Az élőlények egymásra hatásának helyszínen való megtapasztalása. A sokszínű természet megfigyelése.

Feladata: A természet szépségére való rácsodálkozás képességének fejlesztése. A természeti értékek megóvására késztetés megalapozása.

Megvalósítás: Óvodánkhoz viszonylag közel esik ez a szép nádassal szegélyezett majdnem kisebb tónak mondható terület. A természetjárás közben megfigyeljük az itt élő állatokat (vadkacsa, vízityúk) és növényeket. Konkrét megfigyelési szempontok adásával ráirányítjuk a gyermekek figyelmét az élőlények egymásra hatására, az élővilág sokszínűségére. Vízmintát gyűjtünk, megnézzük vannak-e benne apró élőlények. Csendes szemlélődésünk során a halak mozgását is észrevesszük. Beszélgetünk a víz sokoldalú használhatóságáról (vízisport, öntözés) az ember és természet összhangjának fontosságáról.

Eszközök: Vízminta gyűjtéshez üvegek, nagyítók

Felelősök: A csoport óvodapedagógusai és dajkája

161

Várható eredmény: 

a gyermekek képesek lesznek a természetből áradó szépség befogadására



vigyáznak annak megtartására, igényessé válnak a környezetük védelmére



megalapozódik környezettudatos magatartásformájuk

b) Patakpart: Tevékenység Célja: Látókörük bővítése azzal, hogy a távolabb eső, de a faluhoz tartozó természeti környezettel is megismerkedünk.

Feladata: A természet szépségére való rácsodálkozás képességének fejlesztése. A természeti értékek megóvásának megalapozása.

Megvalósítás: Egy kiadós sétával megközelíthető a messzebb eső része is a pataknak, ami csodálatos természeti környezetben terül el. Néhány aktív, segítő szülő bevonását tervezzük. Megcsodáljuk a varázslatos természetes környezetet, vízmintát gyűjtünk. Nagyot sétálunk, játszunk a patakparton. Tapasztalatot szerezhetnek a talaj és a víz kapcsolatáról. Megfigyelhetik a patakpart két partja közötti különbségeket, a természetes növényzetet alkotó jellegzetes fákat.

Eszközök: 162

Vízminta vételhez üvegek, nagyítók.

Felelősök: A csoport óvodapedagógusai, dajkája, néhány segítő szülő

Várható eredmény: 

a gyermekek képesek lesznek a természeti szépség befogadására, annak megőrzésében aktív résztvevővé válnak.



megalapozódik környezettudatos magatartásformájuk.



a természeti ismeretek gazdagítása mellett a szokások és társas viszonyulások is alakulnak.

D) FÖLD AZ ÓVODA KERTJÉNEK GONDOZÁSA Az óvoda kertje több funkciós (pihenő, játszó, gondolkodó) lehetőséget ad a pihenésre (aktív, passzív) a szabadban való játékra, mely nagyban elősegíti a testedzés megvalósulását. Hozzájárul a

szocializációhoz

bújó

helyek

kialakításával.

A

kerti

munka

(munka

jelleg

tevékenység) végzése közben részt vehetnek az ültetés, gondozás folyamatában megfigyelhetik a növények életét a magtól a magig. Az óvoda kertjében előforduló állatok megfigyelése (pillangó, katicabogár, méh stb.). Téli napokban a madarak etetésével elősegítjük a madárvédelem feladatának megvalósítását.

Tevékenység

163

Célja: A gyerekek bevonása a közvetlen környezetük gondozásába. Amikor ők is aktív részesei a munkának jobban átérzik annak fontosságát. A munka eredményét megbecsülik.

Feladata: A kerti szerszámokkal, és a velük végezhető munkák megismertetése. A munkafolyamat helyes sorrendiségének megtapasztalása. Folyamatos munkavégzés fontosságának észrevétele.

Megvalósítás: A kertben már meglévő virágos növények locsolgatása, gyomlálása, kapálgatása. Folyamatosan palántáljuk kis virágos kertünkbe az egynyári virágokat (petúniát, nyári gerberát stb.). Kertünk másik részébe a szükséges földi előkészítő munkálatok elvégzése után magokat szórunk. Retket, borsót, sárgarépát veteményezünk. Kijelöljük a sorokat, beleszórjuk a magokat, majd betakarjuk, és meglocsoljuk. Folyamatosan gondozzuk az elkövetkező napokban, hónapokban. Megfigyeljük majd a kis növények fejlődését, növekedését. Amikor lehetőség nyílik, palántált növényekkel is kiegészítjük kiskertünket: paprika, paradicsom, uborka. Ha jól sikerül gondozásuk a termést is meg tudjuk kóstolni.

Eszközök: Gyermekek méretének megfelelő kerti szerszámok, locsolókannák.

Felelősök: Csoport óvodapedagógusai és dajkája.

Várható eredmény:

164



A tudatos munkavégzéssel a felelősségvállalás érzésének kialakulása.



a munkavégzéshez szükséges képességek fejlődése.

FÖLD NAPJA (JELES NAPOK)

Kakasy Éva: A Föld napja

„A természet varázsát ontja bőven A fűben, a virágban és a kőben. Ó nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad, De nincs oly jó, mely ne volna vész, Ha balga módon véle visszaélsz” Shakespeare

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. /Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség/

Tevékenység Célja: Szűkebb és tágabb környezetünkben megóvjuk a levegőt, a vizeket, növényeket, madarakat, állatokat. A közvetlen környezet védelme. Tanítsuk meg őket arra, hogyan védjék, tiszteljék környezetüket, és a Földet, amin élnek.

Feladata:

165

Megmutatni, milyen lenne a helyes és követendő életmód, és hogy egyénileg mit tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért. A legfontosabb, hogy ne csak beszéljünk ezekről, a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát.

Megvalósítás: Felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy vásárláskor inkább vigyünk magunkkal táskát vagy kosarat és ne fogadjunk el zacskót.. Keressük a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. A közlekedésben részesítsük előnyben sétálást, biciklizést (főleg rövidtávon). Könyvek újságok nézegetése és beszélgetéseink után a gyermekek egyéni fantáziájára alapozva közösen illetve egyénileg plakátot készítünk:” Milyennek látom a Földet?” témában. A jól sikerült különleges munkákból egy kiállítást is rendezünk. Meghirdetjük az egy gyerek egy palánta akciót, melyet a kertünkben vagy virágládákba ültetünk el. A szülőkkel közösen rendezzük óvodánk környékét. Összeszedjük az eldobált szemetet, csikket, műanyag palackot. Összehasonlítjuk kiskertünk talaját a homokozó talajával. Talajvizsgálatot végzünk, megfigyeljük a talaj nedvszívó képességét is.

Eszközök: Különböző vizuális technikáknak megfelelően festékek, ragasztók, filcek, ceruzák, könyvek, újságok, a kertészkedéshez szükséges dolgok.

Felelősök: A csoport óvodapedagógusai dajkája szülők

Várható eredmények: 

mi magunk is sokat tehetünk jobb, élhető jövőnkért és gyermekeink jövőjéért.

166



odafigyelünk cselekedeteinkre és azok következményeire.



ha minden nap teszünk valami apróságot, tudatosan választunk, vásárolunk, közlekedünk, döntünk stb. környezetünk fenntarthatósága érdekében, máris tettünk valamit a változásért

MADARAK és FÁK NAPJA:

„… évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.”

Ez az idézet Hermann Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. 1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó. A MADÁR: A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. A FA /Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség/ A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak.

167

Tevékenység Zöld napok / A környezeti nevelésben (Fabóné Nagy Andrea-Faggyas Jánosné)

Célja: Annak felismertetése, hogy mi emberek „testvérei” vagyunk minden élőlénynek a földön. Az élőlények sokszínűsége, és sokféle faja mind-mind fontos szerepet játszik a természet egyensúlyának fennmaradásában.

Feladata: Tegyünk valamit azért, hogy megismerjük és megóvjuk közvetlen és tágabb környezetünkben a fákat, növényeket, madarakat. Kiemeljük az egyéni emberi tennivalókat az egészségesebb élet és a természeti értékek megóvása érdekében.

Megvalósítás: A helyi környezetvédő szervezettel felvett kapcsolatot kihasználva segítséget kérünk néhány városunkban megtalálható madárfaj felismerésében, megfigyelésében. Különböző vizuális technikák alkalmazásával a gyermekek elkészíthetik legkedvesebb madarukat. A barkácsolás után játékos feladatokban is ügyeskedhetnek a gyermekek. 

találós kérdések



fa felismerős játék egy kis ismeretbővítéssel



fa és termése –párosító játék



madár kirakós, madár felismerése árnyképről



„kakukk-tojás” keresés: –mi nem illik oda: mit keres az almafán a banán?

Elsétálunk a közeli parkba, papírlapot helyezünk a kiválasztott fa törzsére és átsatírozzuk a kéreg mintázatát. Gyűjtünk érdekes formájú terméseket és barkácsolunk belőle játékeszközöket.

168

Eszközök: Madármegfigyeléshez távcsövek, a különböző vizuális technikáknak megfelelően festék, ceruzák, játékos feladatlapok, madarakról, fákról képek.

Felelősök: A csoport óvodapedagógusai, a helyi civil szervezetek képviselői

Várható eredmények: 

a játékos körülmények közötti ismeretszerzéssel látókörük bővítése



minél több érzékszerv bevonásával történő tapasztalatszerzés hatására pozitív viszony erősítése a közvetlen környezettel



az állatok és növények szépsége és védelmük fontosságának felismerése

3. Egy kidolgozott témahét megvalósításának programja Tevékenység témája: Víz nélküli akvárium készítése.

Tevékenység célja: Többféle technika elsajátítása, gyakorlása (rajzolás, vágás, fűzés, ragasztás, barkácsolás). Az együtt készítés, alkotás és az együtt játszás örömének átélése.

169

Tevékenység feladata: Karakteres figurák ábrázolása, egyedi ötletek megvalósítása. Kreatív gondolkodás, vizuális memória fejlesztése. Megfelelő arányok létrehozása.

Megelőző tevékenységek: Séta alkalmával megnéztük a közeli akvárium boltot, ahol a csoport akváriumába halakat és vízi növényeket vettünk. Különböző színű, formájú, arányú halakat megfigyeltünk. A halak vízbe helyezése előtt, a gyerekekkel közösen kitakarítottuk az akváriumot. Megfigyeltük mi minden volt benne, mivel egészíthetnénk ki, és hogyan helyezzük el újra, hogy esztétikus legyen. Különböző technikák gyakorlása: Színezés, vágás, ragasztás, különböző formájú és méretű halak rajzolása (sablon segítségével) és kivágása, színes pikkelyek felragasztása. Dobozok készítése.

Eszközök: Olló, zsírkréta, ragasztó, papír, szívószál, fonál, előre elkészített halak, zöld papír, átlátszó fólia lapok, apró kagylók és kavicsok.

Alkalmazott módszerek: Beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, bemutatás, gyakorlás, ellenőrzés, dicséret.

Munkaformák: Mikrocsoportos, egyéni

Tevékenység formája:

170

Komplex- vizuális nevelés, matematikai tapasztalatszerzés, külső világ tevékeny megismerése.

Tevékenység vázlata: Egy előre kivágott doboz formájú papírt zsírkrétával kiszíneznek és összeragasztanak a gyermekek. A doboz teteje hiányzik, ami most az akvárium látható, „üveg” oldala. Az előző napokban elkészített pikkelyes halakat tű és hímző fonál segítségével az akvárium tetejéről belógatjuk, amit egy szívószálra erősítünk. Térbeli hatást érünk el, és még mozgatni is lehet a szívószál segítségével (le és fel) a halakat. Papírból növényeket készítünk, amit az akvárium aljára ragasztunk. Kicsi, apró kavicsokat és kagylókat is tehetnek még ide a gyermekek. A berendezett akvárium elejére, átlátszó vastag fóliát ragasztunk. Az óvoda folyosóján asztalok elhelyezésével, akvárium kiállítást rendezünk, ahová meghívjuk a többi csoportot is. A meghívókat közösen készítjük el, amit egy-egy gyermek ad át személyesen. „Teremőr” vigyáz a kiállítás tárgyaira.

Képességfejlesztés, differenciált szintek Értelmi: I. Vizuális emlékezet fejlesztése az akvárium felidézésével, színezésével, összeállításával. Alak és formaállandóság fejlesztése a meghajtogatott dobozzal. Növényformák és a halak kivágása, ragasztása és elhelyezése során a különböző technikák gyakorlása. II. Tapintásos észlelés fejlesztése a formák kiterjedésének megfigyelése során. . Különbözőségek felismerése a halformák összehasonlítása során. Fogalomismeret bővítése, az akvárium és a terrárium fogalmak közötti különbségek értelmezésével. Képzelet fejlesztése az akvárium felnőtt segítségével történő „betelepítésével”. Téri irányok érzékelése az akvárium „élőlényeinek” egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával.

171

III. Az akvárium összeállításával pontos, tiszta munkára nevelés. Produktív képzelet fejlesztése az akvárium önálló elképzelés alapján történő betelepítése során. Azonosságok és különbözőségek felismerése, következtetések levonása egymás akváriumának összehasonlítása során. Esztétikai élmény nyújtása a kiállítás megrendezésével és megnézésével ill. esztétikai érzék fejlesztése. Szociális: I. A vegyes technikák alkalmazása során az eszközök (olló, ragasztó, zsírkréta) helyes használatának, eszközök megosztásának gyakorlása. II. Együttműködő képesség fejlesztése felnőtt és gyermekek között az akvárium benépesítésének tervezése és kivitelezése során. III. Kitartó munkára nevelés az elképzelt akvárium türelmes elkészítésével. Kommunikációs (verbális és nonverbális): I. Aktív és passzív szókincs bővítése az akvárium és terrárium közötti értelmezése kapcsán. II. Az akvarisztika témájába illő párbeszédek folytatásával a folyamatos beszédre ösztönzés. III. Kifejezőkészség fejlesztése az akvarisztika témájához illő szavak helyes használatával.

Testi: I. Finom motorikus képességek fejlesztése az ábrázolási eszközök használatával. II. Az ujjak összehangolt mozgásának fejlesztése az akvárium illesztése és ragasztása közben, a halak és növények elhelyezésével. III. Az ujjak finommozgásának fejlesztése, a tű és a lyukon való be-és átfűzéssel.

172

IV. A program alkalmazhatóságának vizsgálata

Kérdés Milyen Nem

Alacsony

Közepes

szinten

valósult

szinten

szinten

valósult meg:

meg

valósult meg

valósult meg

az, hogy a levegő tisztább maradjon? a

csoport

fájának

folyamatos

Megfelelt Jól megfelelt

Nincs információ

X megfigyelése, X

gondozása? a szelektív hulladékgyűjtés?

X

a tisztább és szebb környezet létrehozása?

X

az óvoda és a család együttes tevékenykedése a X Tök partin? a mélyebb ismeretszerzés az állatok napján?

X

az odafigyelés a takarékos energia használatra?

X

a csoport növényeinek állatainak gondozása?

X

a víz sokoldalúságának, pótolhatatlanságának X felismertetése? a közvetlen környezet ismerete védelme?

X

A patakpart és a tó élővilágának megismerése?

X

173

az óvoda kertjének gondozása?

X

a szűkebb és tágabb környezet megóvása?

X

a fák és madarak védelme?

X

Az öt éves fenntarthatóság érdekében, célunk, hogy bizonyos programokat már az elért szinten megtartsunk, ill. néhányat tovább fejlesszünk. Ebben támaszkodunk a kollektíva és a szülők segítő ötleteire. A következő évben elérendő céljaink ezeken, a fejlesztendő területeken: Az intézményünkben a légfrissítő spray-ket helyettesítjük az illóolajok használatával. A szelektív hulladékgyűjtésbe jobban bevonjuk a szülőket. A komposztáló helyének kiválasztása és megvalósítása a szakemberek segítségével. Még fokozottabban ráirányítjuk a gyermekek figyelmét az energiatakarékosabb felhasználására. (étkezés, víz, papír felhasználás) A közvetlen környezet védelmére még nagyobb hangsúlyt fektetünk.

174

A környezettudatos magatartás kialakítása, az óvodai nevelés folyamatában Komposztálástól a virágos óvodáig Ősz (levegő, tűz)

Tél

Tavasz, nyár

Kert, udvar szépítése.

Az időjárásban bekövetkezett változások figyelemmel

”Időjárás megfigyelő”

kísérése.

felállítása. Az időjárásban bekövetkezett változások megfigyelése. Kísérlet: gilisztakomposztáló.

Élősarok kialakítása a

Az

élősarok

átrendezése Jeles zöld nap.

csoportszobában,

évszaknak megfelelően.

Víz világnapja.

évszaknak megfelelően.

Március 22.

”Herbárium” készítése

Látogatás a helyi virágboltba.

Levegő az élet egyik

Az udvarunkba

lételeme.

Kerti virágok kiültetése. Látogatás a virágkertészetbe

Sétánk során rácsodálkozás a szép téli tájra. Kísérlet: jégvár építés. Jeles zöld nap. Jeles zöld nap.

Csíráztatás, hajtatás

Föld Napja.

Takarítási világnap

megfigyelése a

Április 22.

szeptember 23.

csoportszobában.

Komposzt telepkészítés Kirándulás a kedvenc

Látogatás a virágkertészetbe.

mezőnkre

Fólia, üvegház.

Jeles zöld nap.

175

Madarak és fák napja. Május 10. Kertrendezésben segédkezés,

Melegágykészítés.

. Nyár az óvoda udvarán.

növények előkészítése a télre. kertészetbe látogatás Száraz virágkötészetben használatos virágok gyűjtése.

Ősz (levegő, tűz) „Peregnek, porolnak, csöppnyi levélhadak…” Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Kert, udvar

- beszélgetés

szépítése

- bemutatás

- esztétikai élmény

Földre esem, de nem

- megfigyelés

- rácsodálkozás:

fáj,

- magyarázat

- nyíló virágokra, a

minden növény

Találós kérdés

- tevékenykedtetés

szép rendezett

engem vár,

- dicséret

kertre, udvarra

(eső)

- buzdítás

Szürke szárnyú nagy madár, szürke lesz a nagy határ, ha ősszel a földre száll.

176

(köd) A házak ablakában egész nyáron virítok, zöld levél közt piros labda,

tudod-e, hogy ki vagyok? (muskátli)

- későn nyíló virágok

Megtapasztalhatják: Versek

gondozása,

Eszközök

- a munka öröme,

Zelk Zoltán –

öntözése (muskátli,

megfelelő kerti

fontossága

Nyárutó

bársonyka,

szerszámok,

- szerszámhasználat

Kányádi Sándor –

őszirózsa)

Eszközök,

Jön az ősz

biztosítása: felnőtt,

Dalok

gyermek méret

- Hej, a sályi piacon - Körtéfa - Dombon törik a diót

- a munka végeztével

- Megfigyelhetik az

Őszi mutogatós

a

időjárásban

játék

szerszámokat tisztán

bekövetkezett

Megyek, megyek,

rendbe rakjuk a

változások hatásait,

mendegélek

helyükre

kertünk növényeire.

kerek erdőn

(köd, eső,

keresgélek:

napsütés)

(Körbejárunk) Vackort, rózsát, virágszagú szamócát (lehajolva keresgélünk) Nagykalapos

177

gombát, de nem ám a bolondját (karkörzés a fej felett) évszak naptár készítése

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Élősarok

- beszélgetés

Az udvarunkon és

kialakítása a

- bemutatás

séták során

Találós kérdés

csoportszobában

- megfigyelés

megfigyeljük:

Esik eső csepereg,

évszaknak

- magyarázat

- az őszi természet

sárga levél lepereg,

megfelelően

- tevékenykedtetés

szépségét

a nap is már

- dicséret

- az ősz színei

rövidebb,

- buzdítás

(fák, bokrok, levelek,

melyik évszak lehet?

föld)

(ősz)

- nedves föld illata - az avar zörgése a

178

talpunk alatt „Az Ősz Kincsei

” Eszközök

Természetvédelem

Mese

- rajzlap

Környezetünk

Tarbay Ede – Lessük

- ragasztó

tisztaságának,

Meg Az Őszt!

- újságpapír

rendjének megóvása,

Dalok

- olló

hulladék

Lipem – lopom a

- lyukasztó

összegyűjtése,

szőlőt…

környezetbarát

Mit játszunk lányok?

magatartás megalapozása.

Folyamatos

Őszi játékok

gyűjtögetés:

Visszajött a levél

ágak,

Mindenki keres

bogyók,

magának egy

levelek,

lehullott levelet.

virágok,

Körbe állunk, és

fakéreg.

mindenki alaposan megfigyeli a választott levelet. Az óvónő jelzésére jobbra átadják a levelet, balról fogadják. Aki felismerni véli saját levelét: -így szól „visszajött a levelem”. A játék addig folytatódik, míg mindenkihez vissza ér a levele.

179

„Herbárium”

Barkácsolási

készítése

lehetőség: „Herbárium” készítése Szép színes levelek, virágok préselése, majd felragasztása lapokra. A lapok összefűzésével képeskönyvet készítünk.

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Levegő az élet egyik

- beszélgetés

A

Találós kérdés

lételeme

- bemutatás

levegő

Mindennek

- megfigyelés

létfontosságának

és mindenkinek kell.

180

- magyarázat

érzékeltetése játékos

(levegő)

- tevékenykedtetés

megtapasztalásokkal,

Soha abba nem

- dicséret

egyszerű

hagyod,

- buzdítás

kísérletekkel.

magad mégsem fárasztod. (lélegzet) Olyan, mint a rossz gyerek, az utcákon tekereg, bekukucskál minden lyukon, mégsem csípik sehol nyakon. (szél)

Eszközök

Játékos

Versek

Kísérletezési

- szalag

megtapasztalások:

Kovács Borbála –

lehetőségek:

- fonál

Léggömbfújás,

Levél a szélben

A szél erősségének,

- hurkapálca

Papírzacskófújás,

Weöres Sándor –

irányának

- színes őszi levél

szappanbuborék-

Galagonya

megmérése

- virágmag

fújás,

Mese

szalaggal.

- tálka

pingpong labdafújás,

A fiú meg az északi

- befőttes üveg

tollpihefújás,

szél

- léggömb

mindennapos

A három pillangó

szappanbuborék fúvó

testnevelés, légző

Dal

gyakorlatok.

Tekereg a szél

Váljék igényükké a

Őszi mutogatós

Meddig bírjuk levegő

szabad

játékok:

nélkül?

levegőn való aktív

A gyerekek

(orrunkat, szánkat

tevékenység.

futkároznak az össze

néhány

vissza elhelyezett

másodpercre

székek (házak)

befogjuk)

között. Amikor jön a hideg szél,

181

gyorsan befutnak a házak, vagyis a székek mögé. Csíráztatott mag

Őszi ködös, párás

.

lefedése befőttes

levegő

Fújjad szél a fákat

üveggel,

érzékelése.

(karokkal jobbra-

összehasonlítás a

balra dőlés)

természetes

Fújjad szél a fákat,

körülmények között

letöröd az ágat:

csíráztatott maggal.

(A kezünkkel lassan lépegetve lefelé leguggolunk) reccs, reccs, reccs! Barkácsolási

Kirázzuk a portörlőt

lehetőség:

takarítás

Pillangóröptetés.

előtt és után.

Szép nagy színes falevelet felfűzünk egy fonalra, majd felkötjük egy hurkapálcára és „megröptetjük”.

182

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Jeles zöld nap

- beszélgetés

Megfigyelhetik:

Találós kérdés:

Takarítási Világ

- bemutatás

a levélhullást

Télen fázik, mégis

Nap

- megfigyelés

a levél színét,

levetkőzik,

Szeptember 20.

- magyarázat

formáját,

nyáron melege van,

Segédkezés

- tevékenykedtetés

sokaságát

mégis felöltözik.

az udvarunk

- dicséret

takarításában

- buzdítás

(fa)

a babaház környékének rendezése, szépítése. Őszi játékok:

Komposzt

A munka

telepkészítés:

megszervezése

Az udvar

Levélkereső

Miért

szülők

takarításában való

Az óvónő minden

komposztálunk?

segítségével.

részvétel, a rend,

gyermeknek ad

(tápanyag dús föld)

tisztaság,

egy levelet a fákról,

Az

esztétikai élmény

bokrokról, és

elkészített

felfedeztetése.

megkéri őket, hogy

gyümölcssaláta

mindenki ugyan

hulladékainak

olyat keressen.

elhelyezése,

Erdei séta:

lehullott levelek

Az óvónő bemutatja

összegyűjtése,

a mozdulatokat,

és a komposztálóba

és a gyermekek

helyezése.

bekapcsolódnak. Sétálok az erdőben, kopog a cipőm sarka: kipp-kopp…

183

Favágóval találkoztam, vágja a fát: rip - rop… Harkály kopog a fán: kipi – kopi Zizeg az avar a lábam alatt: zir-zur… Kísérleti lehetősség:

Eszközök:

.

Barkácsolási

Ássunk egy kis

A megfelelő kerti

A felnőttek

lehetőségek

gödröt a

szerszámok

munkájának

Színes, préselt

komposztáló mellé,

biztosítása felnőtt –

megfigyelése,

falevelek:

és helyezzünk

gyerek méret.

segítése, gallyak,

levélvarázs

levelek gyűjtése.

(zsírkréta)

el benne „szemetet”. Műanyag

levélnyomat a

kupak, újságpapír,

textilen

toll, falevél,

(terítőkészítés,

fakéreg,

festés)

nejlonzacskó. A

képalkotás színes,

gödröt

őszi levelekből

befedjük. A munka

(ragasztás)

végeztével tisztán, rendbe kerüljelek helyükre a szerszámok. Festékkészítés

Zsírkréta, festék,

A komposzt

természetes

ecset, ragasztó,

„tápanyagban

Anyagokból: (cékla,

rajzlap, textil, színes

gazdag”

hagyma,

préselt levél,

föld. Tudatosodjon

kamilla)

hagyma,

bennük, hogy a

cékla, kamilla.

növényeknek is szükségük

184

van tápanyagra. .

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Kirándulás a

- beszélgetés

Gyönyörködés a késő Találós kérdés

kedvenc mezőnkre

- bemutatás

őszön nyíló

Szúrós tüskék között

Figyeljük meg,

- megfigyelés

virágok szépségében.

bújok,

milyen virágok

- magyarázat

Megfigyelés: a

fényes, piros bogyó

nyílnak az őszi

- tevékenykedtetés

virágok színe,

vagyok.

mezőn, az út

- dicséret

formája, illata.

Hogyha a bogyóm

mentén a kertekben.

- buzdítás

megszárítod,

(őszi

vendéged teával

kikerics, cickafark,

kínálhatod.

mezei katáng,

(csipkebogyó)

százszorszép) Virágok gyűjtése. Csipkebogyó

Eszközök

Csipkebogyós ág

Vers

gyűjtése, szárítása.

Csipkebogyós ág

hajtatásával az

Gazdag Erzsi –

vízben

élet

Vendégvárás

Elhelyezése,

folyamatosságának

Dalok

konyharuha, tál, víz,

megfigyelésére nyílik Csipkefa bimbója…

tálca,

lehetőség.

A kálói szőlőbe…

krumpli,

Csipkebogyó

Tüzet viszek…

ágak, virágok,

szárítása során

185

bogyós részek,

megtapasztaljuk a

magvak.

közös munka örömét, fontosságát.

Kísérleti

Későbbiekben teát

Őszi mutogatós

lehetőségek

készíthetünk

játék:

Csipkebogyós ág

Belőle,

vízbe helyezése,

testvércsoportunk

Lipem – lopom a

hajtatás.

Megvendégelésére.

szőlőjét (mintha

csősz játék

szőlőt szednék) Mind meg iszom a levét, (kézből iszom) Alszik a csősz, (mutató ujjunkat a szájunk elé tesszük) nagy kalap a fejében, (kalapot mutatunk) bunkós bot a kezében, (mintha botot fognánk) Bumm! (lábunkkal dobbantunk) Asztali dísz készítése

A krumpliból

Barkácsolási

„krumpliból”.

készített asztali dísz

lehetőség

ajándékozása a

Félbevágott

testvércsoportnak.

krumpliba tetszés

Az összetartozás

szerint

erősítése,

tűzhetnek: bogyós

a

részeket,

vendéglátás

leveleket, magvakat,

szokásainak

virágot.

186

megtanulása.

A „kompozíció” addig marad szép, míg a krumpli el nem fonnyad.

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása - beszélgetés

Az ablakunk előtti

Őszi mutogatós

Kertrendezésben

- bemutatás

fák

játékok

segédkezés,

- megfigyelés

megfigyelése, az

Mozogjunk,

a

- magyarázat

időjárás hatására

utánozzuk a virágok

növények

- tevékenykedtetés

történő

hervadását.

előkészítése a télre:

- dicséret

változás érzékelése.

sím – súm fúj a szél

lombtakaró gyűjtése, - buzdítás

Kísérjék

(felemelt karral

örökzöldek

figyelmemmel,

hajlongunk)

lefedése,

hogy mi

ez a kis fa jaj de fél

muskátli felszedése,

történik

(összehúzzuk

szaporítása,

az udvarunkban a

magunkat)

egy tő muskátlit kint

fűvel.

minden ága

hagyunk a

megremeg

kertben.

(karjainkat

187

remegtetjük) a levele lepereg (ujjainkat mozgatjuk, lefelé hajtjuk a karunkat. Látogatás a

Eszközök

virágkertészetbe,

- cserepek

Figyeljük meg:

Szutyejev – Az alma

fóliák,

- virágföld

milyen munkálatok

Varga Katalin –

üvegházak élete.

- öntözőkanna

vannak

A kesztyű

mini üvegház

- gyermek – felnőtt

a

A barna mackó

készítése, és

méretű

fóliában, illetve az

kuckója

elhelyezése az

szerszámok

üvegházban.

Dalok

a csoportszobában

Búj, búj, itt

elkészített

megyek…

mini üvegház

Zöld paradicsom…

növényeinek

Most viszik, most

gondozása

viszik Uborkáné

a kibúvó növények

lányát…

fejlődésének

Mondókák

figyelemmel

Sétálunk, sétálunk…

kísérése.

Itt a köcsög…

élősarokba.

Mesék

Kísérlet

- befőttes üvegek

Vegyék észre a

Két vázába

- virágföld

különbséget a két

helyezünk vágott

- váza

csokor virág között,

virágot. Az egyikbe

- tiszta – mosószeres

keressük az okát.

tiszta vizet, a

víz

(tiszta – szennyezett

másikba mosószeres

- olló

víz)

vizet öntünk. A munka végeztével a szerszámok megmosása, és tisztán elhelyezése

188

a szerszámtárolóba.

Tél (tűz, víz) ”Varjú károg, fúj a szél, Esik a hó, itt a tél…” Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

A

gyűjtése,

segítő

következtetések

tevékenységek

komplexitást

levonás Az időjárásban

„Alszik a

Találós kérdések

bekövetkezett

- beszélgetés

természet?”

Tiszta fehér

változások

- bemutatás

Megváltozott a

születése,

figyelemmel

- megfigyelés

világ.

Lucskos, sáros

kísérése

- magyarázat

A nyár óta történt

temetése.

- tevékenykedtetés

változások

(hó)

- dicséret

megtapasztalása,

Leszállnak ők földre,

- buzdítás

érzékelése.

fára,

Emlékezzünk a

pedig egyiknek sincs

lombos fára.

lába.

Téli

(dér)

időjárás jelenségei: zúzmara, dér, hó, köd, jég.

„Időjárás

Eszközök

A szélzsák

.

189

megfigyelő”

- szélzsák

lebegésével

Mesék

Szélzsák,

- csapadékmérő

megfigyelhetjük a

Honnan jött a télapó?

csapadékmérő edény,

- edény

légmozgást,

Varga Katalin – Téli

hőmérő elhelyezése

- hőmérő

a

lakoma

az udvaron.

- hajszárító

szél erősségét –

Versek

- porszívó

irányát.

Magosrévi Jolán –

Hallgatjuk a

Várjuk a Mikulást

„csendet”, a szél

Gyárfás Endre – Tél

zúgását, a szélzsák

a kertben

hangját.

Dalok Ácsorogjunk – Bácsorogjunk… Nagy a hó igazán… Pattanj pajtás… Nyelvtörő Korgó gyomrú morgó medve

Téli játékok:

Kísérlet Hajszárító, porszívó,

A csapadékmérő

Jégország

a levegő

edény belsejébe

A gyerekek zenére,

erejének

vonalak jelzik a

szabadon

megfigyeltetése,

mértékegységet, s

mozognak a

fújjunk egymásra jó

így ellenőrizzük

csoportszobában.

erősen, így

mikor hányadik

Amikor a zene

is hasonlót érzünk,

vonalig ér. (eső, hó)

elhallgat, meg kell

mint a szélben.

merevedniük.

Évszak naptár

Barkácsolási

készítése

lehetőség Nyomhagyás a papíron, tetszés szerinti

190

alkotás, festés ujjal, szivaccsal.

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

A

gyűjtése,

segítő

következtetések

tevékenységek

komplexitást

levonása Az élő sarok

- beszélgetés

átrendezése az

- bemutatás

a lehullott tűlevelek,

Hó borít már erdőt

évszaknak

- megfigyelés

ágak,

mezőt,

megfelelően.

- magyarázat

bogyók, fakérgek

szánkóznak a

A gyűjtött kincsek

- tevékenykedtetés

begyűjtése.

gyerekek,

átválogatása,

- dicséret

Vizsgálódás

befagyott a tó vize is,

virágmagvak

- buzdítás

nagyítóval:

melyik évszak

gyűjtése.

Találós kérdések

honnan hullottak le a lehetek? levelek?

(tél)

Hol fog tavasszal rügyet bontatni? A fakéreg megfigyelése. Cserepes virágaink

.

A lombhullató és

öntözése,

Eszközök

örökzöld közötti

Mesék

191

portalanító lemosása.

- nagyító

különbségek

Móra Ferenc

Búza csíráztatása.

- víz

megfigyelése.

A

- tálkák

Mi történt a kertben

didergő király

- cserepek

hagyott

Donászi Magda –

- virágföld

muskátlival?

Karácsony várás

- búza

Keressük az okát.

Dalok

(megfagyott a hideg

Jajj de pompás fa…

időben

Esik most a hó… Ég a gyertya ég… Versek Nemes Nagy Ágnes – Hóesésben Donászi Magda – A fenyőfa Kányádi Sándor – Aki Fázik vacogjon

Kísérlet

.

Barkácsolási

Kiválasztunk két

- alma

Búza csírázásának

lehetőség

cserepes virágot,

- narancs

növekedésének

alma, narancs

mindkettőt öntözzük,

- szegfűszeg

figyelemmel

karikák szárítása,

de csak

- fahéj

kísérése.

felfűzése

egyiknek

- fenyőág

narancsból készített

portalanítjuk a

kompozíció

levelét.

tetszés szerint (fahéj, szegfűszeg) gyümölcs nyomat készítése (festés) Nézzük meg nagyítóval a virágok levelein ülő porszemeket. (nem

192

tud lélegezni) Összehasonlítjuk a két növény fejlődését.

„HÁT EZ MEG MI LEHET?” Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

A

gyűjtése,

segítő

következtetések

tevékenységek

komplexitást

levonása Az udvarunkon,

- beszélgetés

Megfigyeljük:

Találós kérdés

illetve séták

- bemutatás

a gyönyörű hófedte

Vízből lett, vízzé

tájat,

lesz.

során rácsodálkozás - megfigyelés a szép téli

- magyarázat

zúzmarás fák,

(hó)

tájra.

- tevékenykedtetés

bokrok,

Égnek áll a gyökere,

- tél színei

- dicséret

érdekes formájú

és úgy nő a földre le.

- időjárási jelenségek

- buzdítás

jégcsapok,

(jégcsap)

deres föld. Kísérlet

.

Műanyag poharakba

Mesék

Víz – jég

Eszközök

vizet rakunk,

Varga Katalin – Az

hó – víz

- hó

és elhelyezzük az

okos kisnyúl, és

vizsgálata.

- jég

udvaron.

az oktondi pocok

Jégvár építés.

- befőttes üveg

Mi történik a vízzel?

Móra Ferenc –

- műanyag pohár

(jéggé fagy)

Harkály mester

193

- tál

Bent a

szerencséje

csoportszobában jégvárat építünk. Mi történt a jéggel? (vízzé olvad) Környezet

- téli képek

Befőttes üvegekbe

Játék: Kiállítás

szennyezettségének

- ragasztó

havat hozunk:

rendezése

érzékeltetése

- karton

az út széléről,

Keressetek szép téli

az óvodánk

képeket! Mikor

udvaráról.

mindenki talált

Mi történik a hóval,

magának, kiállítást

ha behozzuk

rendezünk belőlük.

a melegre?

Kinek melyik a

Összehasonlítjuk a

legszebb?

két féle havat.

Barkácsolási

(tiszta – szennyezett

lehetőség

vízzé válik)

A legszebb téli képekből „évszakalbumot” készítünk.

. Élményközpontú tevékenységek

Megfigyelések,

A komplexitást

Módszer

tapasztalatok

segítő

Eszköz

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Csíráztatás,

- beszélgetés

„Varázsoljunk

Találós kérdés

hajtatás,

- bemutatás

tavaszt a

Ma még locsog,

megfigyelése a

- megfigyelés

Csoportszobába.”

Holnap kopog,

csoportszobában.

- magyarázat

Rügyező ágak

Minden gyerek

kibújt növények

csúszkálni fog.

megfigyelése,

(jég)

orgona, aranyvessző, - tevékenykedtetés barack,

- dicséret

194

almafa ág hajtatása

- buzdítás

gondozása.

Kísérlet

Eszközök

Összehasonlítjuk a

Versek

Egy magot

- vázák

természetes, és

Szabó Lőrinc – Esik

túlöntözünk.

- cserepek

megváltozott

a hó

Egy magot kint az

- tálkák

körülmények között

Sarkady Sándor –

ablakpárkányra

- vatta

fejlődő magvakat.

Hóember

helyezett edényben

- itatóspapír

Az induló élet

Mesék

csíráztatunk.

megfigyelése:

La Fontaine – A

Egy magot

- víz

Tücsök És A

természetes

- fény

Hangya

körülmények között

- hőmérséklet,

Csukás István – Sün

csíráztatunk.

és az emberi

Balázs

Egy magot sötét

gondoskodás.

Arany László – A kis

helyre

malac és a

helyezünk, és nem

farkasok

öntözzük.

Dalok Komáromi kisleány… Országúton nagy a hó… Tekereg a szél… Víz nélkül nincs élet.

Játék: Jelek a hóban.

Soroljuk fel, mi

Mindenki szeret

mindenre

nyomokat hagyni a

használjuk a vizet.

hóban. Induljunk el

(iszunk,

(mindenki más

tisztálkodunk,

irányba), és

főzünk, mosunk)

keressünk érdekeset! Ha találtunk, rajzoljunk mellé valami jelet, majd induljunk

195

újra más jelet keresni, mint „Micimackó”. Beszélgessünk a végén arról, hogy kié a legszebb, legérdekesebb forma.

ÉVSZAKNAPTÁR (forrás: Meseháztár)

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Látogatás a helyi

- beszélgetés

A kerti munka

Találós kérdés

virágkertészetbe.

- bemutatás

„belső”

Reggel hidegen

Fólia, üvegház

- megfigyelés

előkészítésének

felfrissít,

kertészeinek

- magyarázat

helyszíne, fólia,

este melegen tisztít.

Munkája,

- tevékenykedtetés

üvegház.

Nyáron felüdít.

melegágy készítése

- dicséret

Egyszer locsog,

az óvoda

- buzdítás

máskor csobog,

udvarán a szülőkkel

te vödörben

196

közösen.

hazahozod.

Virágmagvak

(víz)

begyűjtése és elültetése a melegágyba. Eszközök

Megfigyeljük:

Versek

- falécek

a virág magvak

Gazdag Erzsi –

- fólia

csírázásához,

Nyújtózik a hóvirág

- föld

növekedésükhöz,

Osváth Erzsébet –

- öntözőkannák

szükséges

Télkergető

feltételeket:

Drégely László –

- föld

Farsangi bál

- víz

Dalok

- levegő

Nád alól és köd

- hőmérséklet

alól…

és az emberi

Csip – Csep…

gondoskodás.

Itt a farsang…

Gyomlálás, öntözés.

Mesék Szutyejev – A három kiscica Gyuri kakas és a gyík…

- újságpapír

A melegágy

Barkácsolási

- tejfölös poharak

elkészítése után

lehetőség –

- ragasztó

elültetjük a

hangszerkészítés

- színes papír

virágmagvakat.

„marakka”

- lencse

Folyamatosan

Két tejfölös pohárba

- borsó

gondozzuk és

magvakat

- köles

kísérjük a növények

teszünk. Majd a

növekedését,

poharakat

fejlődését.

összeragasszuk, és tetszés szerint díszítjük.

197

Zenélhetünk vele a farsangi bálon.

TAVASZTHOZÓ ARANYESŐ

Tavasz – Nyár (föld, levegő) ”Kivirult a világ” Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Az időjárásban

- beszélgetés

Megfigyelés:

Találós kérdés

bekövetkezett

- bemutatás

”éledő természet”,

Se oldala, se feneke,

változások

- megfigyelés

tavasz illat.

Mégis megáll a víz

megfigyelése.

- magyarázat

Az időjárás

benne.

Kerti eszközök

- tevékenykedtetés

megváltozik,

Mi az?

előkészítése,

- dicséret

enyhébbé, melegebbé (felhő)

virágágyak

- buzdítás

válik.

Dalok

megtisztítása,

A napsütés szinte

Jöjj ki napocska…

virágpalánták

csalogat a szabadba,

Búj, búj, zöldág…

beszerzése,

a nap sugarainak már

Komáromi

ládák, cserepek

„ereje”

kisleány…

beszerzése,

van.

Nád alól, és köd

száraz

Reggelente még

alól…

198

virágkötészethez

előfordul fagy,

szükséges

de a nappalok

virágmagvak gyűjtése

kellemesen

(szalmavirág,

melegek.

borzaskata)

Az avar alól előbújik a hóvirág, ibolya. A tavaszi jelenségek: eső, zápor, langyos szellő.

Kísérlet

Eszközök

A „porhanyósítás”

Mesék

Gilisztakomposztáló

- cserepek

megfigyelése

Zelk Zoltán –

készítése.

- ládák

után a gyermekekkel

Párácska

Befőttes üvegbe,

- virágföld, homok

közösen

Varga Katalin –

kertföldbe,

- virágmagvak

visszatesszük a

Rossz-csont felhő és

illetve homokba

- befőttesüveg

gilisztát az

a nap

giliszták

- giliszták

élőhelyére.

Versek

elhelyezése.

Csanádi Imre –

Évszak naptár

Kergetőző négy

készítése.

testvér Weöres Sándor – Kacsaúsztató Bezerédj Amália – Esőhívogató

Mozgásos játék A mezőn jártunk, keltünk, egy gyermeket elvesztettünk. Mond meg, (hunyó nevét mondjuk) mond meg

199

nekünk, ki az, aki nincs velünk? TAVASZI VIRÁGOK

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Jeles zöld nap.

- beszélgetés

Vegyük elő a

Találós kérdés

Víz világ napja.

- bemutatás

nagyítót, és

Olvad a hó,

Március 22.

- megfigyelés

figyeljük meg:

hosszabbak a napok,

Tavaszi

- magyarázat

a reggeli gyülekező

Zöldellnek a kertek,

megfigyelések,

- tevékenykedtetés

közben még

melyik évszak

vizsgálódások a

- dicséret

felfedezhetjük a

vagyok?

természetben.

- buzdítás

leveleken a

(tavasz)

harmatot. Az éjjel szőtt pókhálókon megülő „szivárványos színű” harmatcseppek szépségét. A vázában

Eszközök

A kerti virágokat is

Mondjunk

elhelyezett barkaág

- ásó

reggel

rigmusokat.

az

- gereblye

öntözzük meg.

Gyere tavasz várva

élősarok dísze lehet.

- szemeteskuka

A reggeli órákban a

várlak,

200

- nagyító

víz lassabban

Hozz zöld ruhát

párolog el, így a

fűnek, fának!.

növény többet

Kék ibolya, hóvirág,

tud hasznosítani

csupa öröm a világ.

belőle.

Ismerkedjünk locsoló

Eső után, az eső

versekkel,

cseppek a

húsvéti

fűszálon,

népszokásokkal.

virágszirmokon. Kísérlet

- méhviasz

A kapálással nem

Dalok

Az ősszel földbe

- íróka

csak a gyomot

Hajlik a meggyfa…

ásott hulladék

- kifújt tojások

távolítjuk el, hanem a Ej haj gyöngyvirág…

felfedése.

- tojásfesték

földlazítással védjük

Koszorú, koszorú…

Mi történt a földben

a talajvíz

Süss ki nap fa alá…

a különféle

készletét.

Versek

anyagokkal?

A kerti munka

Petőfi Sándor – Jó

Mi bomlott fel, és

közben

reggelt

mi nem?

megfigyeljük a

Kanizsai József –

A fel nem bomlott

növények

Virágillat

anyagokat

növekedését, virágba

(fém, műanyag)

borulását.

otthagyhatjuk-e?

Gyönyörködünk a

Hová tegyük a fel

viruló

nem bomlott

virágokban.

hulladékot? Látogatás a

A rügyfakadást,

Mozgásos játék –

virágboltba.

megduzzadást,

világjárók

virágárus munkája, a

virággá, levéllé

Járjunk különböző

virágkötészet

fejlődését

formákon. (cikk

szépsége.

megtapasztalhatják: a cakk vonal,

Vásároljunk néhány

virágból

csigavonal,

csokor

mag fejlődik, amit

hullámvonal)

tavaszi virágot, és

újra

ugráló kötélen,

201

tegyük vázába,

elültethetünk.

farönkön, előre,

és helyezzük az

hátra, oldalazva.

élősarokba.

Barkácsolási lehetőség Készítsünk „tojásfát”. Olvasztott méhviasszal írjunk a tojásokra tetszés szerinti mintát. .

TOJÁSFÁK Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Kerti virágok

- beszélgetés

Megfigyelés:

Mesék

kiültetése.

- bemutatás

A felnőttek munkája

Szutyejev – Kis pipi,

Felhasználjuk a

- megfigyelés

Segédkezés:

és kis réce

komposztált

- magyarázat

a tápanyagban

Varga Katalin –

földet

- tevékenykedtetés

gazdag

Gyuri kakas és a

tavaszi

- dicséret

komposztföld

gyík

virágrendezés.

- buzdítás

elrendezése,

Versek

Virágföld

gereblyézése

Kis Jenő – Fák

szétosztása ládákba

a virágföld

tavasszal

palánták válogatása

szétosztása

B Radó Lili –

ládákban,

Öntözés

muskátli

Dalok

202

„dugványozás”

Süss fel nap…

a kertbe és ládákba

Fehér liliomszál…

ültetése.

Én kis kertet

Palánták válogatása,

kerteltem…

ültetése,

Ej haj gyöngyvirág…

egynyári egész évben virágzó növények, (paprika virág, bársonyka) Virágládák az

Eszközök

Rácsodálkozás a

Játék: Virágok

ablakba beültetve

- felnőtt, és gyermek

szép, rendezett

beszélgetése.

muskátlival.

méretű

virágos kertre az

”Éjfélkor” mikor,

Együtt munkálkodás

szerszámok

ablakba

tizenkettőt üt az

a szülőkkel.

- virágládák

elhelyezett

óra, varázslat

A munka végeztével

- öntözőkanna

muskátlira.

történik.

a

- komposzt föld

Megelevenedik a

szerszámokat tisztán

- virágföld

kert, a virágok

rendben

beszélni, mozogni

rakjuk a helyükre.

tudnak. - bemutatkoznak - elültetik magukat - virág párokat választanak - beszélgetnek egymással - eljátsszák növekedésüket

Látogatás a

Összehasonlítjuk a

Barkácsolási

virágkertészetbe,

fóliában, és a

lehetőség

fólia, üvegház

szabad földben

Huszárcsákó, tarsoly

munkálatainak a -

fejlődő

készítése

babák ünnepi ruhája

növényeket.

újságpapírból.

203

- újságpapír

Milyen változások

Zászlófestés.

- festék

történtek a

Babák ünneplő

- ecset

fóliába, üvegházba, a

ruhába öltöztetése.

- vizes tál

látogatásunk

- rajzlap

óta?

- hurkapálca

A séta során

megfigyelése.

megfigyeljük a fákat, bokrokat a nyiladozó természet szépségét.

A fóliában és a szabad földben élő növények összehasonlítása. KOMPOSZTLÁDA

Élményközpontú tevékenységek

Megfigyelések,

A

komplexitást

Módszer

tapasztalatok

segítő

Eszköz

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Jeles zöld nap.

- beszélgetés

A melegágyba

Találós kérdés

Föld Napja.

- bemutatás

folyamatosan

Nyári réten virítok

Április 22.

- megfigyelés

ápoltuk, gondoztuk a

én,

- magyarázat

virágpalántákat.

Szellő simogat,

- tevékenykedtetés

Megfigyeltük a

hajladozom

204

- dicséret

fejlődésüket,

Színes

- buzdítás

örültünk a

szoknyácskámba

növekedésüknek.

(virág)

Segédkezés:

Mesék

a palánták kiültetése

Benedek Elek – Az

a kertbe,

erdőzöldítő,

öntözés, gereblyézés

mező virágoztató

minden kisgyermek

királykisasszony

saját virágot

Fésűs Éva – A

ültethet a jelével

büszke tölgyfa

ellátott cserépbe.

Versek

A kis növény

Gyerekek, Gyerekek

folyamatos

népköltés

gondoskodást

Várkonyi Katalin –

igényel,

Dallal és virággal

a sok munka

Dalok

meghozza

Ültem ringó…

„gyümölcsét.”

Orgona ága…

Anyák napjára

Már meg jöttünk ez

gyönyörű

helyre

ajándékkal kedveskedhetnek édesanyjuknak Az anyák napjára

Eszközök

Összehasonlítjuk a

Mozgásos játék

nevelt

Jellel

mezőn és a

Természetjárás –

virágpalánták

ellátott

kertben nyíló

halk zene szól.

cserepekbe ültetése

virágcserepek

virágokat

Járjuk be a mezőt, és

a melegágyból.

öntözőkanna

változzunk

A többi virágpalántát

virágföld

azzá, amit hallotok:

a kertünkbe

gereblye

virágok vagyunk,

ültetjük el.

kibújunk a földből, virágszedőkké,

205

gombaszedőkké válunk, fa alá bújunk, napozunk. Száraz

- kartonból kivágott

Barkácsolási

virágkötészethez

szív

lehetőség

szükséges magvak

- lencse

Kivágott piros szív

elültetése

- bab

díszítése tetszés

kertünkbe.

- tészta

szerint:

- gyöngy

tenyér

- szárazvirágok

nyomat (festés)

- festék

száraz

- ragasztó

virágok ragasztás gyöngyök, magvak (ragasztás)

Kirándulás a kedvenc mezőnkre. A változások felfedezése.

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása

206

Jeles zöld nap.

- beszélgetés

Rácsodálkozás a

Labdajátékok:

Madarak és Fák

- bemutatás

mező

- labdaadogatás

Napja.

- megfigyelés

szépségére, a nyíló

- labdagyűjtés

Május 10.

- magyarázat

virágok

Futóverseny:

Kirándulás a kedvenc - tevékenykedtetés

„színpompájára”.

- szoborfogó

mezőnkre.

- dicséret

Megfigyelés:

- zsákba futás

Játékos programok a

- buzdítás

a természet csendje

- lovacskázás

mezőn,

madárhangok

- talicskázás

a

tiszta friss levegő

természeti

érzékelése a

környezetben való

mozgásos játékok

magatartás, helyes

során

viselkedés. A természettel

Eszközök

környezet

Dalok

kapcsolatos

- pléd

tisztaságának

Búj, búj, itt

versek, mondókák.

- labda

megóvása, a hulladék megyek…

- zsák

összegyűjtése.

Én kis kertet

- kötél

Vegyék észre, hogy

kerteltem…

a mezőn

Fecskét látok…

nem érezzük a

Hajlik a meggyfa…

járművek okozta szennyeződést. Növényi játékok: koszorúfonás „ékszerek” növényekből, ki tud több virágot gyűjteni?

207

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Nyár az óvoda

- beszélgetés

A

Mesék

udvarán.

- bemutatás

kerti

Az égig érő paszuly

”Udvarunk

- megfigyelés

tevékenységeink

Mese a vízilóról, aki

növényeinek

- magyarázat

során

félt az oltástól

folyamatos

- tevékenykedtetés

megfigyelhetjük

Varga Katalin – Vad

gondozása a nyár

- dicséret

munkánk

malacok

folyamán.”

- buzdítás

eredményét.

Versek

Öntözés,

Nyíló virágok,

Évszakok népköltés

Gyomlálás,

tiszta, rendezett kert,

Gazdag Erzsi – Nyár

„hulladék

udvar.

Horváth Imre – Mit

összegyűjtése.

kívánjak nyárra? Dalok Hol jártál báránykám?… Hej szénája… Badacsonyi rózsafán…

Az időjárás

Eszközök

Érzékeljük az

Játékok az

függvényének

- pléd

időjárásban

udvaron:

megfelelően:

- udvari homokozó -

bekövetkezett

Labdajátékok,

- napfürdőzés

játékok

változásokat.

Versenyjátékok,

- pancsolás

- mesés könyv

- eső

vizes játékok,

- vizes játékok

- baba

- zápor

várépítés: folyók,

208

- labda

- zivatar

vízesés,

- tócsa

hajóúsztatás,

Hosszabbak,

pancsolás a

melegebbek a

medencében,

nappalok.

vízhordó verseny.

Kísérlet

- rajzlap

Többet játszunk a

Rajzolási

Tudunk e vízesést,

- színes ceruza

szabadban, a

lehetőségek:

folyót,

- zsírkréta

friss levegőn.

Festés,

varázsolni a

- tábla kréta

Pancsolhatunk a

krétarajz a fedett

homokozóba.

- olló

medencében.

terasz alatt,

- víz

rajzolás pálcikával a

- slag

homokban.

Séták, kirándulások

Barkácsolási

az óvoda

lehetőség

környékén.

”papírsárkány” röptetés

Élményközpontú

Módszer

Megfigyelések,

A

komplexitást

tevékenységek

Eszköz

tapasztalatok

segítő

gyűjtése,

tevékenységek

következtetések levonása Száraz

- beszélgetés

Illatzacskó készítés.

virágkötészetben

- bemutatás

Játék

használatos virágok

- megfigyelés

virág vásár

gyűjtése.

- magyarázat

A gyűjtött virágok

- tevékenykedtetés

szárítása.

- dicséret

Szárítás után szellős

- buzdítás

zacskókba, üvegekbe rakjuk. Növénypréselések.

209

Eszköz - száraz virágok - vászonzacskók - befőttes üvegek

Céljaink a környezettudatos magatartás kialakítása során A környezettudatos megismerésére nevelés célja, hogy kis lépésekben tanítsa meg, hogyan kell tudatosan együtt élni környezetünkkel, hogyan kell védeni azt, miközben nem mondunk le a csodálatos emberi felfedezések nyújtotta lehetőségekről. Az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, a gyermekeket körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezet megismerése. Ezeket az ismereteket tapasztalatszerzés útján sajátítják el. Tapasztalatokat alkalmi és folyamatos megfigyelésekkel szereznek a gyerekek, főként szabadban, terepen, helyszíneken. Cél: - Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. - Nevelésünk folyamatában olyan ismeretek átadása, amelyek lehetővé teszik olyan jellemvonások alakítását, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket arra, hogy életkoruknak megfelelő

tevékenységekben

részt

vegyenek,

s

hatékonyan

közreműködjenek

környezetükben. - Olyan gyerekek nevelése, akik a mindennapi életük során a tőlük telhető legtöbbet teszik a környezetükért. - A természethez fűződő pozitív kapcsolat alakítása, az élet tiszteletére, a növények, állatok szeretetére nevelés. A természeti viszonyok, kölcsönhatások felismertetése. - A gyermekek érezzék és értsék az emberi munka szépségét, az emberi leleményességet. Fedezzék

fel

az

emberi

és

tárgyi

világ

kapcsolatát.

Alapozódjanak

meg

a

környezetvédelemmel kapcsolatos szokásformák. - Mentálhigiénés egészség elősegítése, kialakítása.

210

Ezeket a célokat úgy érhetjük el, ha a gyermekeinket már óvodába járásuktól kezdve a természet szeretetére és óvására neveljük. Ha felhívjuk figyelmüket arra, hogy az életüket megkönnyítő és kényelmesebbé tevő mesterséges anyagok használata során a lehető legkevesebb sérülést okozzuk az ökológiai egyensúlyban. Ha rámutatunk a hulladék anyagok szelektálásának és újrahasznosításának fontosságára. Ha az állatok szeretetére, védelmére és gondozására neveljük őket. Így hangolódnak rá a környezettudatos magatartásra, amely további életükben is meghatározó lehet. A környezettudatosság olyan magatartásforma, amelynek feltétele, hogy az ember a környezet részének tekinti magát, cselekvő módon óvja azt. A célok elérésére kitűzött feladataink Az óvodába lépéskor biztosítjuk, hogy kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, mert ez segíti szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását; lehetőséget, teret ad én érvényesítő törekvéseinek. A szocializálódás – a környezeti nevelés céljának és feladatának megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása. A közösen végzett tevékenységek segítsék elő a szocializációs folyamatot, segítsék elő a kívánatos emberi kapcsolatok alakulását, formálják a gondolkodásmódot a megtapasztalások útján. Törekszünk

az

óvoda

és

a

család

együttműködésére;

arra,

hogy a

gyerekek

„neveljék”szüleiket, vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát szokásokat. Már az óvodába lépés előtt a családban megkezdődik az érzelmi vonzódás, az érdeklődés felkeltése a természet iránt. A családra építve óvodánkban ezt tovább folytatva alakítjuk ki azoknak a szokásoknak a körét, amelyek biztos alapot adhatnak az iskolai környezeti oktatónevelő munkához, a korszerű környezeti kultúra kialakulásához. A gyermeki megismerési vágy kielégítése. Lehetőségadás a mind több érzékszervvel való megtapasztalásra, a több szempontú megfigyelésre, ezáltal a gondolkodási képességek fejlesztésére Pozitív attitűdök kialakítása az élő és élettelen természet iránt. Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával

211

A

gyermekek

közvetlen

környezetében

lévő

világ

értékeinek

megismertetése,

megszerettetése. Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásainak jártasságait, készségeit. Felelősségtudat alakítása a közvetlen környezet rendjének megtartásáért (hulladék-elhelyezés, környezetesztétika) Környezetvédelem, környezetalakítás. A szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése. Esztétikai ízlésformálás: tevőleges részvétel a környezet ápolásában, szépítésében. Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása. Életvezetési ismeretek és készségek elsajátításával a mentálhigiénés egészség minőségi javítása. A gyermekek legyenek gyakorlatiasabbak a lelki egészség megőrzésében, alakítsák igényesebben önmagukról alkotott képüket. Tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőség biztosítása a hatékony kommunikáció és kifejezőkészség, az érzelmek feldolgozása, a feszültségkezelés, a társasági alkalmazkodás, véleményalkotás, problémamegoldás, döntéshozás, magabiztosság stb. terén. Probléma érzékeny és problémamegoldásra is képes gyermekek nevelése. Részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, az élőlények óvása). A környezettudatos életvitel kialakítása (energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése). Jól használják az ismert kifejezéseket. Összehasonlítanak mennyiségeket. Megfelelő szöveget alkotnak a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről. Az óvodai élet természetbarát,

környezetbarát

szemléletet

sugallva

segíti

a

gyermek

erkölcsi

tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség stb.) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat stb.) fejlődését. A tanulás, a környezeti nevelés tervezése során óvodánk törekszik a következő közös élményeket biztosító tevékenységek megteremtésére, megszervezésére: a) növények és állatok elhelyezése, gondozása az óvodában; b) az óvoda kertjének (pl. virágos, gyógynövényes) a környezeti nevelés feladatainak megvalósítását is biztosító ki-, illetve átalakítása, az életkornak megfelelő tevékenységek folyamatos végzése;

212

c) séták, kirándulások szervezése olyan helyszínekre, élőhelyekre, ahol jól megfigyelhetők a természet változásai, az élő és élettelen környezeti tényezők közötti kölcsönhatások; A megvalósulás feltétele az óvodapedagógusok folyamatos önképzése, a környezeti nevelési feladatokra fölkészítő továbbképzéseken való részvétel. A fejlődés várható eredménye: Tudnak földet komposztálni. Tudják azt, hogy milyen a termőföld, milyen tulajdonságai vannak. Felismernek néhány virágmagot. Tudnak magot ültetni, az ültetéshez szükséges eszközöket használni, tisztán tartani. Képesek kísérletek végzéséhez: magvak csiráztatására, azok megfigyelésére, ítéletek alkotására. Felnőtt segítségével képesek melegágy készítésére, palánta nevelésére. Képesek a felnőttek és saját munkájuk megbecsülésére. Képesek a palántázás technikájának elsajátítására. Összefüggéséket fedeznek fel. Megismerkednek a fejlődéshez szükséges feltételekkel (víz, levegő, napfény, termőföld) Rendszerességre nevelődnek a virágok gondozása által. Felelősségtudatuk fejlődik. Esztétikai érzékük fejlődik. A munka és végeredményének öröme. Az ajándékozás öröme. A környezet óvása, védése.

„Semminemű más pályán fel nem lelhető élmények és örömök birtokába jutnak azok, akik féltő gonddal és felelősséggel nevelik a mindenre kitárulkozás képességével megáldott kis emberkéket, akik szeretetükkel és gondoskodásukkal kiérdemlik a gyermekek mosolyát és jó emlékezetét. Akik nem csak hirdetik a szépet és a jót, hanem hisznek is eszményeikben.” Az óvodai nevelés programja O.P.I. 1989.

213

MADÁRBARÁT ÓVODA ALPROGRAM A Madárbarát Kert Program célja, hogy folyamatosan, egész évben végezzenek a gyermekek valamilyen madárvédelmi tevékenységet. A Madárbarát Óvoda alprogram a madárvédelem mellett kiemelkedően jó lehetőségeket kínál a gyerekek nevelésében, az óvoda nevelési programjának fejlesztésére, bővítésére. Mivel a madarak jelenkorunkban hozzászoktak az ember jelenlétéhez, az odúhoz a fiókáit etetetni érkező, vagy a madáritatóban fürdő madarak megfigyelése életre szóló élményt jelent a gyerekeknek. A madarak kínálta pedagógiai lehetőségeket télen sem kell nélkülöznie a madárbarát óvodának. A nyüzsgő madáretetők, különösen a csoportszoba ablakába helyezett ablaketető életének megfigyelése a zord időszakban is remek elfoglaltságot jelent.

Ősz és Tél A madarak számára az ősz és a tél a költést követő nyugalmi időszak. Számos madarunk elvonul, más fajok viszont itthon maradnak, vagy hozzánk érkeznek telelni. Ilyenkor a legfontosabb feladatunk a hó és tartós hideg megérkezésével az etetés megkezdése, és az egész éves itatás folytatása. Ekkor érdemes kitakarítani és felújítani a régi, illetve kihelyezni az új odúkat. A természetes és mesterséges odúk nem csak a költési időszakban fontosak a madarak életében, ősszel és télen sok faj, éjszakázásra használja ezeket. Tavasz és Nyár A hóolvadást követően abba kell hagyni a madáretetést, és az etetőket ki kell üríteni. A költési időszakban ne etessünk, mert ez a cinegékre nézve kockázatos lehet. Több megfigyelés is beszámol arról, hogy egyes széncinege párok az etetőben maradó napraforgóval etették az

214

egyébként rovarevő fiókáikat, akik ezt nem tudván megemészteni, a gyomortól a nyelőcsőig felgyülemlő magoktól megfulladtak, elpusztultak. Az itatás egész évben, de különösen a nyári kánikulában fontos madárvédelmi munka. Eszközök a programmegvalósításhoz: 2-4 B odú kihelyezése fákra, lehetőleg úgy, hogy csoportszobák ablakaiból is rájuk lehessen látni. Megtelepülő fajok: széncinege, kék cinege, barátcinege, mezei veréb, házi veréb. 1-2 D odú kihelyezése fákra, lehetőleg úgy, hogy csoportszobák ablakaiból is rájuk lehessen látni. Megtelepülő fajok: seregély. C odú kihelyezése az eresz alá, a terasz és tornác tetejéhez. Megtelepedő fajok: házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető. Ablakitató; elkerített részen, a talajon kialakított kerti itató, 1-1,5 m magasra biztonságosan rögzíthető itatótálca. Az itatóban mindig legyen friss víz, télen naponta egyszer a jég eltávolítása után hideg csapvízzel töltsük fel az itatót. Téli madáretetéshez elsősorban az ablakból is megfigyelhető, az ablak elé lógatható cinkegolyó, ablaketető, dúcetető, 1-1,5 m magasra biztonságosan rögzíthető etetőtálca. Orgona, fagyal, gyöngyvessző, nyári orgonabokrok vagy sövény, és egynyári virágok ültetésével az óvodaudvar lepke- és rovarbaráttá is válik. Cél: Kialakuljanak olyan szokások, viselkedési formák, melyek meghatározzák a természetes (és az ember által létrehozott) környezettel való harmonikus kapcsolatot, az élőlények szeretetét, tiszteletét, a természet és az ember által létrehozott értékek megóvását és az ezzel kapcsolatos szabályok elfogadását. A pedagógus feladatai: Odúk kihelyezése, ellenőrzése, karbantartása és megfigyelése. Itatók feltöltése, karbantartása és megfigyelése. Etetők kihelyezése, feltöltése és megfigyelése. A megfigyelések alapján játékok, kézműves foglalkozások, beszélgetések kezdeményezhetők. Évente 4-5 alkalommal ornitológus által tartott előadások megszervezése. 215

Ismeretterjesztő dia fim sorozatok, CD-k, DVD-k, videók bemutatása. Magyarország állataival, növényeivel kapcsolatos média tartalmak vetítése. Séták, kirándulások szervezése közvetlen, és tágabb természeti környezetünkbe. Differenciált bánásmód, az eltérő fejlettségi szintek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek bevonása a program megvalósításába. Kerti szerszámok használatának megismertetése, balesetvédelmi szabályok betartatása. Általános feladatok: Szokások, viselkedési formák alakítása. A természet, és az ember által létrehozott értékek megóvása. Érzelmi, értelmi fejlesztés. Ok-okozati összefüggések felismerése. Megfigyelő képesség, rövid, és hosszú távú memóriafejlesztés. Szociális készségek fejlesztése. Auditív, és vizuális észlelés fejlesztése, összekapcsolása. Beszédfejlesztés, szókincsbővítés. Érzékszervi úton nyert tapasztalatok feldolgozása 3-4 évesek csoportja: - ismerkedés az óvoda udvarát takaró talajformákkal (föld, homok, kavics beton, gumitégla.) - ismerkedés a növényekkel (fű, bokor, fa) - növények védelme. - a „talpunk alatt” élő állatok - állatok tisztelete. - madáretető, madáritató, madárodú forgalmának megfigyelése. - madarakkal kapcsolatos könyvek, folyóiratok nézegetése. 4-5 évesek csoportja: - ismerkedés a virágoskert növényeivel - sziklakerti növények, virágok - gondozási feladatok-rendszeres öntözés - növények védelme - ismerkedés egy-két kerti szerszámmal - madáretető, itató feltöltése téli időszakban 216

- madarak megfigyelése az óvoda udvarán, környékén, kirándulás alkalmával. - az óvoda udvarán élő állatok megfigyelése, tiszteletben tartása (békavár, lepkeetető) - távcső, nagyító használatával ismerkedés. - kirándulásokon a helyes viselkedés alakítása. - természeti környezettel foglalkozó könyvek, folyóiratok nézegetése. 5-6-7 évesek csoportja: - az óvoda udvarán található növények gondozásában segítségnyújtás - ismerkedés a kerti szerszámokkal. - palántázás a tavaszi időszakban, gyomtalanítás, öntözés folyamatosan. - közterek virágosításában, rendezésében való részvétel. - növények védelme.(fű, fa, bokor, virág) - lepkeetető, békavár, süntanya forgalmának megfigyelése. - az óvoda udvarán élő állatok folyamatos megfigyelése, tiszteletben tartása. - madáretető készítésében segédkezés. - madárodú, madáretető, madáritató kihelyezésében segítségnyújtás. - téli időszakban folyamatos feltöltésük. - tavaszi időszakban fészekanyag kihelyezése, bokrok ágaira (kókuszrost, száraz fű, stb.) - madáretető madarainak megfigyelése, megnevezésük, madárhangok felismerése. - kirándulások alkalmával a helyes viselkedési szabályok betartása. - távcső, nagyító, használatának gyakorlása. - képes növény, állat, és madárhatározó könyvek nézegetése. - madarakkal kapcsolatos folyóiratok gyűjtése, nézegetése. A szerzett tapasztalatok feldolgozása minden korcsoportban: Gyűjtemények kialakítása a csoportban, lévő természetsarokban. (levél, üres csigaház, kavicsok, madártollak, termések gyűjtése) Beszélgetések kezdeményezése. Interaktív játékok szervezése: - milyen lehet madárnak lenni? Fán ülni egy viharos téli napon. - repülni, mint a madarak, fázósan összebújni. - táplálékot keresni, turbékolni, tollászkodni, stb. A feladat tartalma: Interaktív készségfejlesztő játékok szervezése.

217

DVD: Árpi bácsi madarai, 12 hónap az erdőn, gyöngyvirágtól – lombhullásig, Cimborák sorozat, Kék Bolygó sorozat, Magyarország Nemzeti Parkjai, Házunk táján, Erdő mélyén, Vadvirágos réten, Háziállatok, vadállatok, Díszállatok akváriumban, kalitkában, terráriumban. Ismeretterjesztő diafilm sorozatok állatokról, növényekről, madarakról, CD felvételek: Madárdalok a kertben és ház körül, Madárdalok Magyarországról, Tavaszi zsongás, Tollasbál az erdőn. Könyvek: Madarak Magyarországon, A rovarok világa, Állatnyomok és jelek, Állatok és növények kézikönyve, Cselekvő természetvédelem, Élet a kertben, Fák (Határozó kézikönyv), Virágkalauz, Emlősök, Természetbarátok, Kirándulók növényhatározója, Madárhatározó, Víz, víz, tiszta víz, Ezerarcú természet. Kirándulások: Réti majorba, Arborétumokba, Állatkertekbe, Múzeumokba, Nemzeti Parkok területeire, Tropicariumba, Lovas tanyára, Vadasparkokba.

Részvétel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közösségi programjain. Folyóiratok: Madártávlat, Süni, Vadon, Természetbúvár, National Geographic. Eszközök: Nagyítók, távcsövek.

„Vendég vagy a világban, és ez a világszép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendezni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami szépségeiből csodálatosképpen megmarad, Az ember minden pusztításai mellett is.” (Wass Albert)

218

Komplex fejlesztést célzó projektek, tervek készítése, megvalósítása A projekt - olyan jellemzőkkel bír, ami a gyermekek érdeklődésre, kíváncsiságra, felfedező kedvére, vállalkozó kedvére épít és a sokféle érdekes megkínált téma közül a leginkább vonzó választására ad alkalmat. Ez egyben idomul az óvodai tanulás sajátosságaihoz is. A téma, a projekt feldolgozása, tevékenységek sorozatából áll, s a tevékenységek folyamatában közvetlen, konkrét tapasztalást. Ezek a tevékenységek önként vállalt cselekvésben történnek, nem pedig a felnőtt által kreált feladathelyzetekben. A cél, a probléma megoldása, a produktum létrehozása, a tanulás pedig csak eszköz jellegű, csak a létrehozás hozadéka. Az újonnan fellépő gyermeki igények beépülhetnek (a téma feltárásának teljessége és mélysége, összefüggések, kilépés, gazdagítás lehetősége vonatkozásában), ezek gazdagítják a témát. Ezért is mondható, hogy a lebonyolítás menete nyílt, vagyis a gyermekek érdeklődése, igénye alapján gazdagodik. Ezért változó idejű (a témától és az érdeklődéstől függően egy naptól akár három hónapig is tarthat). Eközben a téma „mélyére ás”, az összefüggések és a kapcsolatok kihasználása igény szerint történik. A projekt módszer során a pedagógus szerepe sem a hagyományos módon alakul. Ez a szerep egyszersmind kibővül: egyrészt a bevonható partnerek körével (gyerekek, óvodapedagógusok, dajkák, szülők, társintézmények…), másrészt a feldolgozható témák tág körével. Ugyanakkor a pedagógus szerep módszertani szempontból sokkal konstruktívabb, hiszen átengedi a gyermekek számára mind a kezdeményezést, mind a lebonyolítást, mind a megszervezést, és olyan, főként indirekt hatásrendszert, módszereket alkalmaz, ami azoknak eredményességét elősegíti. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása nem az iskolás korban kezdődik, hanem az óvodában, a gyermekek életében első nevelőintézményben. A 3-7 éves gyermekek jellemzői között már ott vannak azok a kondíciók, amelyek a későbbi permanens tanulás alapjai.

219



az egyéni érdeklődés.



pozitív érzelmek hatják át a világhoz fűződő viszonyát.



a gyermekek gondolkodását a szinkretizmus jellemzi.



a gyermekkorban a képességek az egész individuum egységét szolgálják.



a korszak a társak felé fordulás első meghatározó időszaka.

A projektpedagógián túlmutató új megoldás nem létezik ma az óvodapedagógiában. A gyermekközpontúság a személyiség egyedi vonásaira figyelést felerősítette. A projekt az óvoda szociális kompetenciáját, fejlesztő szándékait határozottan érvényre juttatja. Az utóbbi években, az óvodákban érzékelhető problémák között az első helyet foglalják el a gyerekek viselkedésében jelentkező nem kívánatos változások. Ezeket már nem lehet a hagyományos követelményrendszer közvetítésével, a hagyományos tevékenységformákkal megoldani, viszont a kooperáció, az önkifejezés, az egyéni szocializációs modellekkel dolgozó projekt ezt a nehezen kezelhető területet is képes kompenzálni. Szétrombolja a minden gyermekkel szembeni elvárások lehetetlenségéből adódó pedagógiai feszültséget. A projekt nem elvárásokat állít a gyermekek elé, hanem személyes célokat, hétköznapi távlatokat, amelyek képesek ellensúlyozni az általános képességfejlesztés miatt jelentkező feszültségeket a személyiségfejlesztés során. Speciális tényezők, amelyek figyelembe vétele nélkül nem lehet óvodában projektet szervezni: Nincs központi tartalmi elvárás (tanterv): Az óvodai nevelés az iskolától eltérő sajátos vonása, hogy nevelésben gondolkodik és a szervezett oktatás még nem kezdődik el ebben a korban. Az óvodai nevelésnek nincs központilag meghatározott tartalmi követelménye. Önállóság: Az óvodás gyermekek önállósági törekvése látványosan jelentkezik az „egyedül szeretném”, vagy „én akarom” üzenetében, ám ebben a korban a szándékok és a lehetőségek között nagy a különbség még. A felnőtt jelenléte, együttműködése: Az óvodapedagógus jelenléte elengedhetetlen a projekt folyamatában. Ő a gyermeki elképzelések ösztönzője, a megvalósítás szervezője, a külső környezet erőforrásainak mozgósítója. Kötetlen tevékenységek aránya: Az óvodai nevelés látványos ismérvei között szerepel a tevékenységek kötetlensége, hiszen a gyermekeknek, annak ellenére, hogy erős a belső késztetésük tevékenységek indítására, vagy már folyamatban lévő tevékenységekbe történő bekapcsolódásra, csak olyan tevékenységek vonzóak, amelyek az egyéni megközelítést és egyéni ütemezést tolerálják, a kényszeres, a személyes szempontokat figyelmen kívül hagyó helyzetből rövid idő után kilépnek, vagy figyelmük önkéntelenül másra fókuszál. 220

A spontán hatások beépíthetősége: A gyermekek magas fokú ingeréhsége, és az adott pillanat varázsa befolyásolja a gyermekek számára „fontos” tevékenységek körét. A gyermeknek az érzelmei mutatják meg a számára vonzó helyzeteket, személyeket, tárgyakat, ezért az aktualitások beépítése kívánatos a tartalmak közé. Az eszközhasználat korlátozottsága (szerszámok, könyvek): A gyermekek finommotoros fejlettsége és fizikai ereje, állóképessége korlátokat szab a különböző

anyagok

megmunkálásának, szerszámok alkalmazásának mértékében. Rendszeres felnőtt segítségre szorulnak terveiket valósággá változtató eszközök használatakor, a balesetveszély még így is folyamatos. Az értékelés, minősítés eltérő mechanizmusai: Az óvodapedagógus személyre szabott közléseinek van nagy befolyásuk, és a kortársak csoportdinamikai hatásainak. A „mi tudat” átvezeti a gyermekeket a „családtudatból”, a hasonló érzelmekre építő óvodai közös érdekeltség világába, így az egymással szemben megfogalmazott szociális elvárások képesek pozitív irányba befolyásolni a viselkedést, de akár az érdeklődést vagy a kötődést is. A projektpedagógia számára az óvodai nevelésben kedvező feltételek találhatók, és minden szakmai elvárást teljesít, ami a hazai és európai nevelés által korszerűnek tekinthető. A konkrét projekt megszervezésének folyamata: 1. Előkészület a projekt-téma kiválasztásához: ez a pedagógus feladata. Jelenti ez a gyermeki érdeklődés számbavételét, a lehetséges projekttémák összegyűjtését, és minden egyes témafejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek számbavételét, 2. A projekt témák gyermekek elé terjesztése: a gyermekek választása. Jelenti ez az alábbiakat: - a tevékenységekre bontás, - a témával kapcsolatos már meglévő tudás, eddigi tapasztalatok számbavétele, - információk gyűjtése, forrásuk feltárása, és az információk gyűjtésének megtervezése, - az eszközök, szerszámok, kellékek számbavétele, - a szükséges eszközök beszerzésének megtervezése, - az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása, - az egyes tevékenységek lehetséges sorrendjének összeállítása, véglegesítése, regisztrálása, - a projekt közzétételének, bemutatásának megtervezése. 3. A projekt tevékenységek lebonyolítása a regisztrált sorrend figyelembe vételével. Ezek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni és közös, valamint kooperatív munkálkodása által létesülnek.

221

4. Az egyes tevékenységek produktumainak közzététele: kiállítás rendezése, foto-kiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, előadás, táncház…. stb., és a meghívottak körének kiválasztása. 5. A projekt értékelése: beszélgetéssel, az élmények felidézésével, újra átélésével. - előkészítő, koordináló, szervező, mind az óvodán belül, mind kívül - eszköz- és tevékenység feltételeket biztosító, elősegítő - a gyermek előzetes tapasztalataira építő magatartás - a gyermekkel való együttműködést szorgalmazó - ösztönző, megtámogató problémaszító, - megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra - a tevékenységbe integrált műveltségtartalmak kibontását elősegítő - a szülőkkel való együttműködést elősegíti

MADARAK Óvodai projekt tervek-madarak Helyzetelemzés: A gyerekeknek évek óta lehetősége van arra, hogy falun belül és kívül megfigyelje a környezetünkben élő madarak életét. Egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a téma felé, ezért határoztunk úgy, hogy ismereteiket ezen a területen bővítjük. Célmeghatározás: a környezetvédelem, ezen belül a madarak védelmének megismertetése a gyermekek ismereteinek bővítése a környezetükben élő madarakról a gyermekeken keresztül a családok madarakhoz fűződő érzelmi viszonyulásának javítása saját élmény nyújtása anyanyelvi nevelés a könyvnézegetés megfelelő formájának gyakorlása, a látott ismeretek tudatosítása Kompetenciafejlesztés Személyes kompetenciák: Élményszükséglet, kíváncsiság, önmegismerés- önismeret, befogadási képesség, beleélési képesség, finommotorikai képesség, motiváció

222

Kognitív kompetenciák: Környezettudatosság,

megfigyelő-,

összefüggést

kereső-,

tudásszerző,

rendszerező,

gondolkodási képességek, kommunikációs képességek. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás), reprodukáló képesség. Szociális kompetenciák: Együttműködés, kooperatív készség, empátia, kommunikatív képesség, tolerancia Munkaformák: 

csoportos munka a gyermekek között



csoportos munka a szülőkkel



csoportos munka az óvodapedagógussal



egyéni munka

Javasolt alkalmazása: az óvoda minden vegyes csoportja Felelős: csoportvezető óvodapedagógus Sikerkritériumok: beszélgetések során érzékelhetővé válik a gyermekek madarak iránti szeretetének, védelmének pozitív irányú változása  projekt tevékenységeibe minden, a csoportban nevelkedő gyermek bekapcsolódik a szülőkkel közösen szervezett rendezvényen az érintett szülők 50 %-a részt vesz a szülők 60 %-a bekapcsolódik, a gyűjtőmunkába érdeklődéssel fordulnak az új ismeretek fele

Őszi témahét programja

„Fut a szél magába…”

Résztvevő csoport

Időkeret: 5 nap Kisvakond Kockásfülű nyúl

Kapcsolatok:

Ember a természetben Ember a társadalomban

223

Művészetek- ének-zene, ábrázolás, tánc Egészséges életvitel, életmód Témahét célja:

A közvetlen és tágabb környezethez való viszonyulás fejlesztése-séta, megfigyelés, gyűjtőmunka, beszélgetés keretében. A környezettudatos magatartás fejlesztése, élményszerű, játékos tapasztalatszerző tevékenységgel-madarak hangjának, mozgásának utánzásával. Viselkedés kultúra fejlesztése a kirándulások alkalmával-helyes magatartási formák gyakorlása.

Előkészítés

Tervezés- feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása. Heti terv összeállítása. Gyűjtőmunka a családok bevonásával levelek, termények, tollak képek kézműves kellékek: festék, karton, színes papír, hurkapálca zene-, vers-, és mesegyűjtemény alkotások

Szervezés

Kirándulás, szülőkkel közös délelőtt.

1. nap A nap célja

A gyerekek madarakkal kapcsolatos ismereteinek felderítése. A gyűjtött képek alapján az ismeretek felelevenítése.

Tevékenységek:

1. könyvek, képek nézegetése a madarakról

224

(óvodai könyvtárból, otthonról hozott) 2. egyéni, és közös élmények felelevenítése, meghallgatása 3. ismert madárhangok utánzása 4. értékelés

2. nap A nap célja

Tapasztalatszerzés az élőlények (növények, madarak) megfigyelésében. Séta közben az érzékszervi benyomások szerzése- látás, hallás, tapintás… zajok, hangok, színek. Elemi szabályok megismerése, gyakorlásakörnyezettudatos magatartás formálása. a szemetet, mindig összegyűjtjük, és hazavisszük. csendesen beszélgetve, együtt haladunk vigyázunk a növényekre, a természetes élőhelyén figyeljük meg a kijelölt úton járunk megismertetjük a gyerekekkel a gyógynövények fontosságát, felhasználhatóságát a madarak szerepe a táplálékláncban, madárvédelem

Tevékenységek:

1. A megfigyelési szempontok megbeszélése madarak élettere fészkelő helye táplálkozási szokások a vándorlás előtti viselkedési szokások 2. séta a faluban 3. állatok, növények megfigyelése- séta közbeni gyűjtőmunka

225

levél termés, termény toll virágos növények 4. visszatérés az óvodába 5. értékelés

3. nap A nap célja

A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok rendszerezése, jellemző élettevékenységekjátékosutánzással.

Tevékenységek:

1. megbeszéljük, áttekintjük az előző nap eseményeit 2. madarak barkácsolása 3. mozgásos feladatok, játékok –lásd táblázatban felsorolt 4. értékelés

4. nap A nap célja

Az élő- élettelen megkülönböztetése. A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok rendszerezése, jellemző élettevékenységek-játékosutánzással.

Tevékenységek:

1. mozgásos feladatok, játékok 2. táplálkozás az élővilágban – a táblázatban felsorolt játékok leírása a mellékletben találhatók 3. szaporodás, fejlődés az élővilágban-, a táblázatban felsorolt játékok leírása a

226

mellékletben találhatók 4. értékelés

5. nap A nap célja:

A társas együttlét, együtt mozgás élménye. A viselkedés kultúra kialakítása –a szabályok ismertetése által vigyázunk a saját és társaink testi épségére udvariasak vagyunk egymáshoz segítjük a kisebbeket engedjük, hogy kipróbálják ügyességüket és önállóan vállaljanak szerepeket Az érzelmi és értelmi intelligencia fejlesztése közös tevékenységekkel az ismeretek felhasználásával a játékok során

Tevékenységek:

1. zenehallgatás – Vivaldi: Ősz 2. beszélgetés a héten tapasztaltakról 3. festés, színkeverés – Madarak, Száll, száll, messzire száll a madár 4. közös barkácsolás a szülőkkel – nyíltnap keretében mobil madár készítése, festéssel, szárnyak hajtogatásával 5. értékelés

„Nincs szebb madár…” Külső világ tevékeny megismerése Matematikai ismeretszerzés

227

Játék Mozgás Mese –vers Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka A családban szerzett élmények, tapasztalatok meghallgatása Séta közben a környezetünkben élő madarak, növények megfigyelése Tapasztalatszerzés a mérés területén, hosszabb, rövidebb Halmazok képzése, a gyűjtött képek felhasználásával. Számlálás gyakorlása Drámajáték: Fészek építése Memória: kártya puha anyagokból fiókák készítése Érzékelő játék tapintással, ismerjék fel a fészek puha anyagát Egymáshoz való alkalmazkodás Játékos utánzó mozgások: Madarak mozgása Fiókák etetése

Kányádi Sándor: Veréb Szutyajev: Micsoda madár ez? Udud István: A cinke Szalai Borbála: Egy didergő kis madár Mondóka: Erre kakas Két kis kakas Madarak voltunk Nincs szebb Dalok Gyertek haza ludaim Fecskét látok Gólya, gólya

228

Madár készítése: tollak felhasználásával, festéssel, szárnyhajtogatással, terménybábok Készítése szárított, préselt levelekből Tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól: puha, kemény, könnyű Környezetvédelem, a madarak védelme Megfelelő élettér kialakításával gondoskodás a környezetünkben élő madarakról (bokrok telepítése a kialakítandó madáritató köré, a madáretető kijavítása, takarítása készülve a télre) Összehasonlítások: több, kevesebb, kisebb, nagyobb megállapítása, meghatározása Játék-a gyerekkel, közösen készített játékeszközök Társasjáték: madarak tulajdonságairól, életteréről szerzet tapasztalatok rendszerezésének elősegítése Szólánc: Ha elmegyek hozzád Versenyjátékok

A téli témahét programja „Hej, tél, hideg tél, Hóval-jéggel megjöttél…” Résztvevő csoport

Kockásfülű, Kisvakond csoport Időkeret: 5 nap

Kapcsolatok:

Ember a természetben Ember a társadalomban művészetek- ének-zene, ábrázolás, tánc Környezetvédelem: A madarak védelme

Témahét célja:

A közvetlen környezetünkben élő madarak védelmének tudatosítása, környezettudatos magatartás fejlesztése, élményszerű, játékos tapasztalatszerző tevékenységgel.

Előkészítés

Tervezés- feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása Heti terv összeállításaA felelősök megnevezése

229

Gyűjtőmunka a családok bevonásával képek kézműves kellékek: festék, karton, színes papír, hurkapálca zene-, vers-, és mesegyűjtemény alkotások szervezés kirándulás

1. nap A nap célja

A gyerekek madarakkal kapcsolatos ismereteinek felelevenítése a közös élmények felidézésével.

Tevékenységek:

1. könyvek, képek nézegetése (az óvodai könyvtárból, otthonról hozott, csoportban levő) 2. egyéni és közös élmények felelevenítése, meghallgatása 3. mozgásos játékok, feladatok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 4. értékelés

2. nap A nap célja

Tapasztalatszerzés az élőlények (növények, madarak) megfigyelésében séta közben. A szabályok gyakorlása- környezettudatos magatartás formálása.

Tevékenységek:

1. A megfigyelési szempontok megbeszélése milyen madarakat látunk állatnyomok a hóban

230

környezetünkben található növények 2. séta a faluban 3. állatok, növények megfigyelése 4. visszatérés az óvodába 5. mesehallgatás 6. értékelés

3. nap A nap célja

A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok rendszerezése, jellemző élettevékenységek játékos utánzással. A természetvédelem megalapozása, természeti ismeretek nyújtása.

Tevékenységek:

1. megbeszéljük, áttekintjük az előző nap eseményeit 2. madáretető kitakarítása, feltöltése 3. madarak táplálkozási szokásainak megfigyelése-az csoportból (a madáretető jól látható) 4. mozgásos feladatok, játékok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 5. barkácsolás- madáretető készítése dobozból, festéssel, madárhajtogatással 6. értékelés

4. nap

A nap célja

A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok

231

rendszerezése, jellemző élettevékenységekjátékosutánzással. Beszédértés, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése Tevékenységek:

1. mozgásos feladatok, játékok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 2. táplálkozás az élővilágban- az emberek segítő munkája a téli állatgondozásban 3. zenehallgatás- Sztravinszkij: 4. folyamatos megfigyelés, a madáretető tisztántartása, feltöltése 5. értékelés

5. nap

A nap célja

A társas együttlét, együtt mozgás élménye. Nyelvi kifejezőkészség, verbális kommunikáció fejlesztése.

Tevékenységek:

1. zenehallgatás: Gryllus 2. beszélgetés a héten tapasztaltakról 3. festés, színkeverés- Téli kép festése madáretetővel 4. mozgásos játékok, feladatok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 5. értékelés

„Nincs szebb madár…” Külső világ tevékeny megismerése Matematikai ismeretszerzés Játék Mozgás Mese –vers Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka

232

A közösen szerzett élmények, tapasztalatok felelevenítése meghallgatása. Séta közben a környezetünkben élő madarak, növények megfigyelése. Halmazok képzése, a gyűjtött képek felhasználásával. Számlálás gyakorlása Magok válogatása szín, forma, nagyság szerint Sorozatok kialakítása Érzékelő játéktapintással ismerjék fel a fészek puhaanyagát, a magvak közötti különbségeket Drámajáték: Fiókás játéktájékozódás térben, egymáshoz való alkalmazkodás Madarak bemutatása hangutánzással, mozgással

Gazdag Erzsi: Cinege-etetés Benedek Elek: Madárfiókák Szutyajev: Az alma a kóró és a kismadár Mese a falánk tyúkocskáról Réce, ruca Nád alól Gólya bácsi, gólya Siess libám Egyél libám Madáretető ragasztása, rajzolása természetes anyagok felhasználásával szalma, magvak terménykép készítése Tapasztalatszerzés látás, tapintás, hallás, ízlelés terén. A fényképekből, képekből készített kiállítás megtekintése. Magvakkal sorszámnevek gyakorlása A magok összehasonlításával formai és mennyiségi megállapítások tétele Fészek építése puha anyagokból, fiókák gondozása Memória: kártyajáték-a gyerekkel Közösen készített játékeszközök Bábozás a hengerekből készült madarakkal

233

Szólánc játék: madárnevekkel Papírhengerből madár barkácsolása Téli kép festése madáretetővel Fonalkép ragasztással Madárbáb készítése

A tavaszi témahét programja „Itt a tavasz, nyitni kék…" Résztvevő csoport

2 csoport Időkeret: 5 nap

Kapcsolatok

Ember a természetben Ember a társadalomban művészetek- ének-zene, ábrázolás, tánc Környezetvédelem: A madarak védelme

Témahét célja:

A környezetünkben élő madarak megfigyelése természetes élőhelyükön kirándulások alkalmával. A gyerekek élőlényekkel kapcsolatos viszonyának fejlesztése A közvetlen környezetünkben élő madarak védelmének tudatosítása, környezettudatos magatartás fejlesztése, élményszerű, játékos tapasztalatszerző tevékenységgel. Séták alkalmával a falunkban fészket rakó madarak (gólyák, fecskék és lápvidéken fészkelő madarak) megfigyelése

Előkészítés

A lehetséges programok összegyűjtése A felelősök megnevezése Kapcsolatok felvétele A költségvetés elkészítése Szervezés A kirándulások megszervezése, lebonyolítása

234

1. nap A nap célja

A természetvédelem megalapozása, természeti ismeretek nyújtása. Alapvető szabályok betartása. a szemetet, mindig összegyűjtjük, és hazavisszük. csendesen beszélgetve, együtt haladunk vigyázunk a növényekre, a természetes élőhelyén figyeljük meg a kijelölt úton járunk megismertetjük a gyerekekkel a madarak fészkelő helyeit, szokásait a madarak szerepe a táplálékláncbanmadárvédelem 1. az előttünk álló nap feladatainak

Tevékenység:

ismertetése, megfigyelési szempontok megbeszélése madarak élettere fészkelő helye táplálkozási szokások a madarak vándorlása 2. utazás oda 3. a kirándulóhely bejárása, élőlények megfigyelése 4. utazás vissza az óvodába 5. értékelés

2. nap A nap célja:

A természetben szerzet tapasztalatok rendszerezése, növények, állatok tulajdonságai, jellemző élettevékenységeik

235

játékos utánzása. Tevékenység:

1. áttekintjük az előző nap eseményit 2. megnézzük a kirándulás közben készült fényképeket 3. állatok, növények emberhez kötődve téma feldolgozása 4. beszélgetés, mozgásos játékok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 5. értékelés

3. nap A nap célja:

Együttes élmény bábok készítésével munka magosztás a tevékenykedés közben. A tapasztalatszerzés sokszínűségének megismertetése.

Tevékenység:

1. az összegyűjtött képek nézegetése 2. beszélgetés kezdeményezése a madarak tulajdonságairól, szokásairól 3. bábok készítése- papírhengerekből, festéssel, vágással, ragasztással 4. madarakról szóló versek, énekek eljátszása a bábokkal

4. nap A nap célja:

Ismeretek nyújtása, vadon élő madarak keltetéséről. -tapasztalat szerzése a keltetésről, a fiókák gondozásáról

Tevékenységek:

.

236

1. az előttünk álló nap ismertetése, megfigyelési szempontok megbeszélése a gépek működése, az ott dolgozó emberek munkája a tojásból kikelő fiókák, és azok gondozása 2. utazás a keltető telepre 3. a telep bejárása, megfigyelése 4. visszautazás az óvodába 5. értékelés

5. nap A nap célja:

Az eddig szerzet ismeretek alapján akadályverseny rendezése.

Tevékenységek:

1. az előttünk álló feladatok ismertetése 2. séta a szabadidő parkba 3. akadályverseny mozgásos játékokkal, feladatokkal madaras puzzle kirakása képek alapján madarak megnevezése, fontosabb tulajdonságainak felsorolása sorverseny- különböző távolságra elhelyezett pamutszállak összegyűjtése csipeszekkel sorverseny- tojások szállítása kanállalVigyázz rám! keresem a mamámat a hangja alapján testvér kereső- hangok és képek alapján párkereső játék építs fészket puha anyagokból- tapintós játék

237

4. visszatérés az óvodába 5. értékelés

Matematikai ismeretszerzés Játék Mozgás Mese –vers Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka Kirándulás közben a tágabb környezetünkben élő madarak, növények megfigyelése. A közösen szerzett élmények, tapasztalatok felelevenítése meghallgatása Új ismeretek nyújtása a madarak, növények témakörben Halmazképzés – több, kevesebb ugyanannyi. Relációk- kisebb, nagyobb Számfogalom kialakítása. Rendezés - Sorszámok alapján növekvő, csökkenő számsorok kialakítása Érzékelő játék tapintással ismerjék fel a fészek puha anyagát, a magvak közötti különbségeket Memória: kártya játék-a gyerekkel Közösen készített játékeszközök Bábozás a hengerekből készült madarakkal Fiókás játéktájékozódás térben, egymáshoz való alkalmazkodás Madarak megjelenítése hangutánzással, mozgással, párkereséssel Sorverseny

238

Móra Ferenc: Megjöttek a fecskék Szalai Borbála: A gólya csizmája Gazdag Erzsi: Fecskenóta Vladimir Reisel: Fecskemadár Komjáthy István: A kis fecskék Zelk Zoltán: Gólya, gólya Gazdag Erzsi: Fecskehíradó Tordon Ákos: A kismadár kertje Erre kakas Két kis kakas Madarak voltunk Nincs szebb madár Réce, ruca Mese, mese Kis kacsa fürdik Gólya, gólya Úszik a kácsa Kis kacsa fürdik Erre kakas Fecskét látok Gólya bácsi, gólya Móra Ferenc: A fecskék Bába Mihály: Kié a fecskefészek Tordon Ákos: A gazdag ember és a fecske Csőr anyó cipellője (moldáviai mese) Hárs László: A gyalogfecske

Papírhengerből madár barkácsolása Festékfoltok kiegészítése Madárbáb készítése vágással,hajtogatással Emlékek megjelenítése festéssel kedvenc témakörben Tapasztalatszerzés a vadon és a tenyésztett madarakról.

239

Helyes viselkedési formák rögzítése a kirándulások alkalmával A megszerzett tapasztalatok alkalmazása a játékos feladatok, tevékenységek során. Puzzle kirakása Madaram ceruzarajz

Anyaggyűjtés, melléklet Játékgyűjtemény

Az óvodánk vegyes csoportokkal működik, így a játékok megválasztásánál ezt a szempontot, mindig szem előtt tartjuk. Vigyázz rám! A csoportot 4 felé osztom, mindegyik gyereknek egy tálba odakészítek egy-egy pingpong labdát. Adott jelre az első gyerek rárakja a pingpong labdád egy kanálra és elviszi a fészekbe. A kanállal visszaszalad a csoportjához és átadja a következő gyereknek. Ha a kanálból kiesik, a tojás vissza kell mennie a kiinduló helyre és újra kezdeni az indulást. Fiókás játék! A 4 csoportban kijelölünk egy-egy madár mamát, akinek a madár képe ott lóg a nyakában. A madár képeket a gyerekek is megkapják. A madármama utánozza a képen lévő madár hangját, társainak így kell megkeresni, hogy hová tartozik. Kukackeresgélő! 1. Minden gyereknek a nyakába akasztott szín jelzi, hogy melyik színű kukacokat kell megkeresnie és visszavinni a fészekbe. Az adott területen szétszórjuk, a feldarabol pamutszálakat. A gyerekek egyszerre indulnak el, mindegyik gyerek csak a saját színű kukacait gyűjtheti be. Kukackeresgélő! 2. A gyerekek a fészekben ülve várják, hogy madármama eleséget hozzon nekik. Madármama egy csipesszel keresi meg a kukacokat, majd fölcsippenti, és visz egyet haza az egyik fiókának. A játék addig tart, amíg valamennyi fióka megkapta a saját kukacát. Testvérkereső!

240

A gyerekek egy-egy madárképet kapnak, amelyiknek a hangját kell utánoznia. A hang alapján kell megtalálnia ugyanazt a madarat, testvérét. Építs puha fészket! Minden csoportnak letakarva odakészítek mindenféle anyagot. A gyerekek felváltva szaladnak oda, és benyúlva a letakart kupacba kivesznek valami puhát. Visszaérve a csoporthoz lerakják, majd indul a következő gyerek. A játék addig tart, amíg minden gyerek visszahoz valami puha anyagot. Békás fogó! A gyerekekkel közösen készítettünk békabábokat, egy gólyát. A Nád alól… című dalt énekelve a gyerekek a bábokat mozgatva úszkálnak a vízben, majd amikor a gólya megjelenik, elbújnak előle. A szerepek állandóan cserélődnek. Körjátékok, népdalok, mondókák versek, mesék ÉZO: - 21 Egyszer egy erdőben - 26 Erre kakas - 42 Két kis kakas - 47 Madarak voltunk - 50 Nincs szebb madár - 53 Réce, ruca - 59 Mese, mese Dalos játékok ÉZO: -77 Gyertek haza ludaim - 82 Éliás, Tóbiás - 86 Egyél, libám - 96 Mit ásol héja -124 Kis kacsa fürdik - 137 Gólya, gólya - 156 Úszik a kácsa - 183 Kis kacsa fürdik

241

Kis Éva: „Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak…” Mondóka Elment a madárka Jöjj, be hozzám Csíp, csíp csóka Kis Éva: „Tavasz van, gyönyörű” Gólya bácsi, gólya Szürke veréb, sárga begy Tarka szarka ugrálok Réce, ruca, vadliba Gólya, gólya gilice Hess el, sas Hosszú lábú gólya bácsi Héja, héja, lakatos Madárcsalogató Kakukk

Kis Éva: „Itt a nyár, táncot jár a napsugár”

- 200 Erre kakas - 201 Fecskét látok - 203 Gólya bácsi, gólya - 204 Gólya viszi a fiát - 210 Héja, héja - 211 Hogy a csibe - 225 Siess libám

Dalok

242

ÉZO: - 253 Szérű mellett - 267 Háp, háp, háp - 274 De jó a dió - 276 Eresz alól - 286 Vígín dalol a madár - 299 Kövön ül két vörösbegy - 305 Tó vize - 324 Rozmaringos Zenehallgatás Törzsök: Zenehallgatás az óvodában - Elment a madárka Jön egy varjú Tyúk

Vers Kis Éva: „Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak…” Osváth Erzsébet: Útra kelt a nyár Osváth Erzsébet: Fecskeköltöztető Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne Gyurcsó István: Fecskebúcsúztató Gy. Molnár István: Fecske Udud István: A cinke Tasnádi Varga Éva: Fecskebúcsú Tordon Ákos: Búcsúzik a gólya Pálvölgyi Pál: A fecske búcsúja Osváth Erzsébet: Fecskefiókák Nemes Nagy Ágnes: Madarak Weöres Sándor: Kacsa úsztató

243

- 16 Repülj, madár - 34 Kácsa, kácsa - 41 Bús a kis gerlicemadár - 53 Fürjecském, fürjecském - 64 Elment a tyúk - 80 Az árgyélus kis madár - 94 Erdő, erdő - 96 Erdő, erdő - 101 Bújdosik az árva madár - 127 A gúnárom elveszett - 130 Én elmentem a vásárba - 131 Volt nékem egy kis szarkám - 150 Édes fülemüle - 151 Nincs szebb állat - 169 Fülemile kedves - 196 Zöld pázsitban - 224 Ó, ha cinke volnék - 335 Fütyöl a rigó - 338 Elment a tyúk - 351 Madárka, madárka

Takáts Gyula: Rigórúgta dió Gazdag Erzsi: Rigó-rím Kányádi Sándor: Veréb Fazekas Anna: Verebek Zelk Zoltán: Varjúnóta Kis Éva: „A tél csengői csengenek” Osváth Erzsébet: Haragszik a varjú Gyurcsó István: Varjúnóta

244

Gazdag Erzsi: A rigó levele Gazdag Erzsi: A víg veréb Szalai Borbála: Egy didergő kis madár Tordon Ákos: Libapapucs Kányádi Sándor: Feketerigó Balog Balázs: A cinke Takáts Gyula: Cinege-binege Takáts Gyula: Vadlúdcsapat Gazdag Erzsi: Cinege-etetés Czeglédi Gabriella: Varjúbánat Tónagy Sándor: A kéregető kis veréb Kanizsa József: Cinege legényke Tordon Ákos: Madárszálló Benedek Elek: Szegény madárkák Udud István: Madáretető Hajdú Mária: Hol vannak a fecskék télen Kis Éva: „Tavasz van, gyönyörű” Móra Ferenc: Megjöttek a fecskék Szalai Borbála: A gólya csizmája Gazdag Erzsi: Fecskenóta Vladimir Reisel: Fecskemadár Komjáthy István: A kis fecskék Zelk Zoltán: Gólya, gólya Gazdag Erzsi: Fecskehíradó Móra Ferenc: Fecskeköszöntő Kopré József: Cinkeének Osváth Erzsébet: Gólya a réten Benedek Elek: Itt vannak a fecskék Benedek Elek: Madárfiókák Dénes György: Fülemüle Kanizsa József: Pacsirta éneke Orbán Ottó: Vadliba

245

Gyurcsó István: Libatánc Demény Ottó. Kacsa Sári

Kis Éva: „Itt a nyár, táncot jár a napsugár” Lónay Lajos. Kismadár Antalfy István: Kacsa család Buda Ferenc: gólya Osváth Erzsébet: Tyúkanyó és a kiscsibék Rákos Sándor: Ezer fecske Csanádi Imre: Pacsirtaszó Donászy Magda: Rigó-híradó Képes Géza: Fülemüle Benedek Elek: Gólya, gólya, gólya Nadányi Zoltán: A harkály Petrik József: Sárgarigó Zsombori Imre: Harkálydoktor Zsadányi Lajos: Csicsereg a fecske Tasnádi Varga Éva: Kelep-kelep Fehér Ferenc: Fecske Gulyás Pál: A kakas

Óvodások könyve Móra Ferenc: A csókai csóka Móra Ferenc: A cinege cipője Tordon Ákos: Jegesmedvék

Mese Kis Éva: „Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak…” Osváth Erzsébet: A fecskerepülőtéren

246

Fehér Tibor: Fecskefiú útra kel Garai Péter: Gólyák és libák Móricz Zsigmond: Koldus verebek Hárs László: A fecske meséje Horgas Béla: Madaras néni meséje Kis Éva: „Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak…” B.Mecseki Hédi: A vadkörtefa Tordon Ákos: Egyszem cinege erdei élete Linda Jennings: A madarak karácsonya Kis Éva: „Tavasz van, gyönyörű” Tordon Ákos: A kismadár kertje Móra Ferenc: A fecskék BábaMihály: Kié a fecskefészek Tordon Ákos: A gazdag ember és a fecske Csőr anyó cipellője (Moldáviai mese) Hárs László: A gyalogfecske Gárdonyi Géza: A mi gólyánk S. Szigeti Cecilia. Fecske Fáni születése Petrolay Margit. A királyné libái Kis Éva: „Itt a nyár, táncot jár a napsugár” Kányádi Sándor: A táltos madár Petrolay Margit. Mese a sete-suta kiscsibéről B. Németh Ágnes: A kisfecske búcsúja „Mesélj nekem” A kóró és a kismadár Mese a falánk tyúkocskáról A kismadárról, amelyik nem akart énekelni A három csibe Hogyan járt Csirip veréb, amikor herceg akart lenni

247

„ A három pillangó” Csibe kacsa Arany László. A vadgalamb és a szarka A kakaska meg a babszem Csarusin: A repülni tanuló kisveréb A ravasz kakas Csarusin. A fürjecske Gorkij: A verébfióka

ZÁRÓGONDOLATOK A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők, megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. (természettudományos kompetencia) A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása, formálása mindennapi feladataink, közé tartozik. A jeles zöld ünnepek nagyon fontosak ebből a szempontból, kivételes lehetőségeket nyújtanak. . Lényege egy olyan kooperatív munka, melyben az óvoda minden gyermeke és dolgozója részt vesz. A sokéves tapasztalat vezetett el bennünket arra a szervezési megoldásra, mely lehetőséget ad az éppen aktuális zöld ünnep komplex megközelítésére, illetve arra, hogy minden óvodásunk a saját képességei, adottságai alapján vegyen részt a programban, és hogy sokféle tevékenységen keresztül, játékosan, élményként – sikerélményként – élhesse meg a tapasztalatszerzést. A programunk sikeres megvalósítását elősegítette, az a pozitív hozzáállás, amelyet a kollektíva, a szülők és a gyermekek részéről tapasztaltunk. „Meggyőződésem, a pedagógusi tudás az, Hogy mi fán terem az emberfia, Mi fán terem a gyermek. A gyermek igenis más, mint mi vagyunk. 248

Sokkal gazdagabb, benne még megvan a lehetőség teljessége. Mi már valamilyenné lettünk és valamivé, De Ő még nem. De ha a gyermekre nézek, Akkor ne csak azt lássam, hogy milyen, Hanem, hogy mivé lehet.” (Ancsel Éva)

249

MELLÉKLET 2.

„Ha szívemben

őrzök egy zöldellő ágat,

az

énekesmadár úgyis rászáll”

Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda

2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

Tehetséggondozás (tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás)

250

Megtiszteltetés számunkra, hogy óvodánkat Tehetségponttá nyilvánította a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács. 2011. február 12– től. Akkreditált Kiváló Tehetségpontként megkezdtük működésünket.

Nevelőtestületünk nyilatkozata Vállaljuk és összefogjuk a hatókörünkben lévő (azaz intézményi, helyi, térségi vagy regionális) tehetségsegítő kezdeményezéseket, az ilyen kezdeményezéseken aktív és ez iránt érdeklődő embereket, intézményeket és erőforrásokat. Részt veszünk a Tehetségpontok hálózatában: a többi Tehetségponttól ékező információkat saját hatókörünkben terjesztjük, azokkal a hozzánk fordulókat megismertetjük. Saját magunk által szervezett, illetve a hatókörünkben lévő, a tehetséggondozással kapcsolatos eseményekről és lehetőségekről informáljuk. A többi tehetségpontot folyamatosan keressük az együttműködést a tehetségsegítésben érintett környezetünk minden tagjával. A hozzánk fordulóknak pedagógiai és pszichológiai szempontból is megfelelő biztosítunk az érdeklődő fiatalok tehetségének minél jobb felismerése és segítése érdekében vagy saját erőnkből, vagy külső segítség formájában törekszünk a tehetségpont anyagi fenntarthatóságára, önfenntartására, azonban szolgáltatásainkat csak non-profit módon, maximum önköltségi áron ajánljuk fel. A Tehetségpontokkal és a Magyar Géniusz Programmal kapcsolatos tájékoztatásért pénzt nem kérünk el, részt veszünk munkánk eredményességének és hatékonyságának ellenőrzésében, magunk is törekszünk visszajelzések szerzésére arról, hogy tanácsadó, tehetséggondozó munkánk mennyire volt eredményes és hatékony. Munkánkban megteremtjük és megőrizzük a személyes és „civil” jelleget”, azaz elkerüljük a hivatalszerű, bürokratikus működést. Tanúsítjuk, hogy a tehetségpont működésének

251

elindításához rendelkezünk a fenntartó hozzájárulásával, illetve a megfelelő testületek jóváhagyásával. (civil szervezet)

„Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni." (Szabó Magda)

Hittel valljuk: „a kreativitással, a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább”. Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív, tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. A gyermekek fejlesztése két síkon történik: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozás keretében. A környezeti nevelésen alapuló személyiségfejlesztő nevelési programunk szerint komplex módon valósítjuk meg nevelési feladatainkat. Tudjuk, hogy minél komplexebb a gyermek környezetéből érkező kihívás, annál nagyobb az esélye a tehetség megnyilvánulásának, ezért kiemeltem kezeljük ezt a módszert, amelyet folyamatosan alkalmazunk a nevelési eljárásaink alatt. Gyermekeinkkel megismertetjük szűkebb és tágabb környezetüket, ezzel felkészítjük őket a társadalmi gyakorlatra, amely magába foglalja teljes gyermeki személyiség fejlesztését, tevékenységeken keresztül és persze játékos tevékenységek által. Figyelembe vesszük az egyéni képességeket és differenciált fejlesztést alkalmazunk. Nem félünk az újtól, használjuk a projekt módszereinket, innovatív törekvéseket támogatunk. Felfigyelünk az átlagtól eltérő teljesítményt nyújtó tehetséges gyermekek kiszűrésére a különböző tevékenységeken keresztül. A környezeti programunkon keresztül ismereteket, tapasztalatokat, élményeket nyújtunk komplex módon. Zöld Óvodai alprogramunkat, Madárbarát alprogramunkat, Környezetvédelmi innovációs programunkat beépítjük a tehetségműhely tartalmába.

252

Környezeti nevelésen alapuló komplex kézműves tehetségműhelyünk programja a mellékletben található.

1. Melyek a komplex tehetségsegítő program céljai?

Programunk egyik legfontosabb célkitűzése: A kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/. A kiválóan kreatív tehetségígéretes gyermekek további gondozása programunk keretében. A tehetség egyik összetevője a gyermek motiváltsága, érdeklődése. Ezért fontos szempontunk, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a foglalkozásokon. Célunk az ismeretek bővítésén túl a többszörös intelligencia fejlesztése, a gyerekek gondolkodásának, kreativitásának fejlesztése játékokkal, játékos gondolkodtató feladatokkal. A tehetséggondozásunkban nincs egy igaz út. A tehetségek sokfélék, ezért sokféle, sokszínű, változatos program lehet hatékony fejlesztésükben. A

programban

a

gondozás

módszere:

kiscsoportos

kreativitást

fejlesztő

"tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével. Feladataink: 

felismerni a kreatív gyermekeket



ösztönözni, motiválni kreativitásukat



kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági



önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével



elkallódás elhárítása



harmonikus fejlesztés 253



segíteni őket a különböző helyzetekben



az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket

A tehetséggyanús gyermekek kiválasztásának csak akkor van értelme, ha fejlesztésüket alapos tervezőmunka után megszervezzük és vállaljuk. Első lépesként olyan speciális célokat tekintettünk át és fogalmaztunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejlesztés során, hogy sikeresek legyünk. 2. Speciális célok a tehetséggondozásban: Gazdagítás-dúsítás: A gazdagítás a tehetségfejlesztő munkánk alapeszköze: ennek keretében a tehetségígéreteknek többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához. 

mélységében



tartalmában



tempóban



feldolgozási képességek gazdagítása (kreatív, kritikus gondolkodás)

„Mindenki tehetséges lehet, „csak meg kell találni, hogy ki miben az!”

2. 1. A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. (emlékezet, fantázia, logikus gondolkodás) A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenek felett, intim körülmények tárgyi feltételek biztosítása fontos, logikai szellemi játékok, sakk. 2.2. A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése. Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen fejlődés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember segítségével fejleszteni kell. A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos

254

kezdeményezések szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal. 2. 3. Minden terület fejlesztése. A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk a különleges, esetleg fejlesztésre szoruló területek mellett-, az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.

2. 4. Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása. A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt. Egyegy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális kiválóság az érték. 3. A tehetséggondozás óvodai értelmezése a környezeti nevelési fő alappillére révén komplex program keretében:

Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése két síkon történik: 

óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva



illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozás keretében.

Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. Kötelességünk, hogy segítsük őket a továbbfejlődésben, erősítsük erős oldalukat, erősítsük gyenge területeiket, (melyek a fejlődését megnehezítik) olyan légkört alakítsunk ki a gyermekek körül, amely őket elfogadja, személyiségüknek fejlődését segíti. Vegyes életkorú csoportjainkban, a mindennapi tanulásos cselekvéses helyzetekbe építi be az óvónő a

255

kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tanulásos helyzetek nyitottak, bármikor elérhetőek, de a kilépés lehetősége is biztosított a gyermekek számára. Az óvodapedagógusnak az a szerepe, hogy észrevegye, támogassa, és komplex ismeretekhez jutassa a gyermekeket, hagyja kalandozni a tudomány világában. Többféle lehetőség kínálkozik a vegyes összetételű csoportokban a tehetségfejlesztésre, itt a dúsítás mellett a gyorsítás módszere is megjelenik spontán módon, az életkori sajátosságok miatt, hiszen a kicsik, ha akarnak részt vehetnek a nagyoknak szánt foglalkozásokon. Ez gyorsabb fejlődést biztosít

számukra,

ugyanakkor

saját

koruknak

megfelelő

készségeik

zavartalanul

fejlődhetnek. Idősebb korban a felkínált gazdagító foglalkozások pótolhatják ezt a módszert, a tehetségígéretes gyermekeknek. Kiscsoportos tehetséggondozó, gazdagító foglalkozásainkkal egy éve kínáljuk meg tehetséggyanús óvodásainkat. Speciális programunkban a kiválóan kreatív gyermekek gondozása egy rásegítő programmal történik. Ennek keretében az átlag feletti értelmi képességekkel, kreativitással és ehhez kapcsolódó feladatelkötelezettséggel rendelkező tehetségígéreteknek olyan játékos foglalkozásokat tartunk, ami kielégíti tág érdeklődési területüket, illetve tovább bővíti azt. A lényeg az, hogy a gyerekek olyan komplex többletismereteket kapjanak, amivel a közeljövőben nem foglalkoznának, a programba be lehessen csempészni a lemaradó területek fejlesztését, egymásra találhassanak a hasonló érdeklődésű gyermekek, érezzék, hogy a foglalkozást vezető óvó nénivel jól megértik egymást, és hogy ezeken a foglalkozásokon elfogadó légkör veszi őket körül. A különböző életkorú gyermekeket a két csoportból válogatjuk össze. Tapasztalataink azt bizonyították, hogy leghatékonyabban az 5- 6-7 éves korosztály fejleszthető ilyen keretek között. Az óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó környezetet teremtünk melyben egészségesen harmonikusan én erős személyiséggé fejlődnek. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek és az óvónő között kialakuló érzelmi biztonság, kötődés – ez egy kiscsoportos gyermeknél a szeretett óvó néni jelenlétét feltételezi-, mert csak ennek hatására bontakoznak ki a különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik kreativitásuk. A túl korán történő kiemelés a gyermekek képességeit korlátozhatja. A tehetségműhely foglalkozások akkor hatékonyak, ha kis létszámúak. A gyermekek olyan közösségben érzik magukat biztonságban, amelynek létszáma nem haladja meg a csoportba járó gyermekek életkorának a kétszeresét. Ez a megoldás 5-6-7 éves óvodások esetében maximum 10-14 főt jelent. Természetesen a létszám alakulását a foglalkozás helyszíne is meghatározza. Ez a létszám csak úgy elviselhető, hogy az előteret, a folyosót is használjuk, jó időben az udvaron tevékenykedünk. A közösségben 256

ekkor még lehetőség nyílik társakra lelni, de a közösségi élet szabályait (például, tevékenykedni, dolgozni másokkal; erőszakmentes vitát kezelni) is megtanulhatják a gyerekek. Intézményünkben, egész évben heti 1 órában történik a kiválóan kreatív tehetségesnek tűnő gyermekek külön gondozása. A gondozás nem szűkül le korlátolt programtervezetekre, hanem egész nevelési évben folyamatos a gyermekek számára.

A

tehetség nagyon sokféle és érzékeny. Rengeteg kiemelkedő adottság nem tud kifejlődni a környezet igénytelensége, a merevsége, tudatlansága miatt. Bizonyosnak mondható, hogy a nem megfelelő nevelési-oktatási környezet nagy veszteséget okoz a kiemelkedő képességű gyerekek esetében. A legfontosabb „környezeti tényező” a mi óvodánkban a tehetségekkel foglalkozó pedagógus, óvónő. Ők bírnak a legtöbb befolyással a tehetség alakításában., akár szakértő, akár nem. Szemléletünk, gondolkodásunk, bánásmódunk meghatározó a tehetségek sorsára. Mi ezt szeretnénk formálni, alakítani.

4. A gyermekek kiválasztásának folyamata, szempontjai, a kiemelkedő képességek felismerése:

Segítségünkre van egy tulajdonságlista, amely az óvodáskorú „tehetséggyanús”, kiválóan kreatív gyermekekre gyakran jellemző viselkedésjegyeket tartalmazza, és egyben segít a tehetség felismerésében. Ez a feljegyzési lap a csoportnaplóban található. Évente egy alkalommal, minden gyermeket számba véve, szeptember végén összegezzük a lista segítségével tapasztalatainkat. A kiscsoportos korúak esetében az első időpont februárra – az óvodába kerülés időpontjához képest legalább hat hónapra- esik. A tulajdonságlistát szakmai műhely munkában dolgoztuk ki. Három felosztás szerint csoportosítottuk:



Kreativitás jellemzői



Szociális képességek jellemzői



Intellektuális képességek jellemzői

257

Ezt a csoportosítást azért tartjuk fontosnak, mivel a tehetséggondozó anyagnak fontos összetevője. Ezek azok a területek, amelyek sarkalatosak a tehetséges gyermekek gondozásában. Hangsúlyozzuk, hogy megfigyeléseink nem csupán a kreativitásra, az értelmi szférára és a szociális képességek jellemzőire terjednek ki, hanem nagyon fontosnak tartjuk a gyermeket hajtó motivációt is, de azt beépítettük a szociális képességek, és a kreativitás jellemzői közé. A mérőeszközünket a szakirodalom tanulmányozása és saját megfigyeléseink eredményeit ötvözve készítettük el. Természetesen az óvodás gyermeknél a területek nem találhatók meg ennyire tiszta formában. Minden esetben célszerű, hogy a mindennapokban nagyfokú pedagógiai érzékenységgel, belső óvónői megérzéssel, megfigyeléssel –egy pillanatra felkapom a fejem-, „mindent észrevegyünk” a gyermekek megnyilvánulásaiban, viselkedésében. A megfigyelések akkor pontosak, ha azonnal rögzítjük azokat. Ajánlatos időközönként készíteni a kreativitást megfigyelő füzetbe egyéni feljegyzéseket számunkra leginkább feltűnő dolgokról. Napi tapasztalat átadása és megbeszélése a társ óvónővel értékes információkat hordozhat. A folyamat eredményeként nem jelent számunkra nehézséget a gyermekek kiválasztása. Minél több állításnál érezzük úgy, hogy ráillik egy kisgyermekre, annál valószínűbb, hogy tehetséges. Őket nem csak a csoportjukban, hanem külön foglalkozás keretében is fejleszthetjük. Felelősségünk óriási, hogy felfedezzük a gyermekekben rejlő tehetséget, és kellő toleranciával kezeljük a kiválasztás folyamatában. A tulajdonságlista tartalmazza a gyermekek pozitív és negatív tulajdonságait is. Nem lehet a tehetséges gyermek örömet okozó megnyilvánulásai mellől egyszerűen „lefaragni”, a kellemetleneket. Az állandóan dolgozó agyat nem lehet tetszés szerint leállítani. A szenvedélyes érdeklődés, kíváncsiság velejárója bizonyos öntörvényűség. Az eredeti látásmód megnehezíti a konvenciók és azok jelentőségének észlelését. Mindez a gyermeket kevésbé alkalmazkodóvá, és a felnőtt számára esetleg igen fárasztóvá teszi. A leggyakoribb tulajdonságok, amelyek nehézséget okoznak óvónőknek: 

erős kritikai érzék, a logika „túlfejlődése”,



fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye,



makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne,



nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli,



„megszállott” –ha valami érdekli, nehéz elterelni,



néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival,



egyenlőtlen fejlődés.

258

Fontos megemlíteni a gyermeki viselkedést, ami ugyancsak utalhat a tehetségre, s a kiválasztás folyamatában fontos megfigyelési szempont. Ahogy kiválasztja az őt érdeklő dolgot, a mohóság, amivel ráveti magát, és a spontán, tartós, intenzív érdeklődés, amivel foglalkozik vele, mind jelzés értékű számunkra. A kiválasztás folyamatában a gyermek viselkedésében legjobban feltűnhet, hogy: 

a számára érdekes feladatokban nem igényel bíztatást, dicséretet, az életkora szerint elvárhatónál lényegesen hosszabb ideig képes figyelni.



a feladatot, amit elkezd be, akarja fejezni.



mindig van valami, ami nagyon érdekli őt, ami nem érdekli, azzal nem foglalkozik.



sokszor foglalkozik „felnőtt” problémákkal (háború, halál stb)



kicsi az alvásigénye.

Ha az óvodáskorú gyermek kiemelkedő, vagy speciális képességekkel rendelkezik könnyebb a helyzetünk. A 1-2 olvasni tudó gyermekre mindenképpen oda kell figyelni, mert tapasztalataink szerint az olvasás iránti nagyfokú érdeklődés az óvodásoknál iskolakezdés előtti időszakra esik. Ha korábbi időpontban tapasztaljuk, mindenképpen a gyermek átlag feletti képességét jelezheti. A korai olvasásnál érdemes bizonyos fokozatokat elkülöníteni: Szavakat, feliratokat, rendszámtáblákat olvas (5-6 éves kor táján gyakori) Mondatokat, meséket képes olvasni, de inkább maga az olvasás ténye érdekli, mintsem az olvasott szöveg. „sajátos” módon elsajátított olvasás is jellemző. Eszközjelleggel használja a könyveket: enciklopédiákat, lexikonokat. Korán felfigyelhetünk bizonyos művészi és pszichomotoros képességekre is. A zenei tehetség (a speciális matematika mellett) az egyetlen igen korán megmutatkozó tehetségfajta. A zenei képességek öröklődnek. Korán megállapíthatók a gyermek adottságai, hallása, ritmusérzéke. Kiváló rajzkészség: ha a gyermek ügyesen rajzol, nem feltétlenül jelzi, hogy művész lesz belőle, fontos, hogy mit ábrázol, hogyan bánik a színekkel, anyagokkal, formákkal, mennyire érzelem gazdag, élményeket kifejezők a rajzok. A pszichomotoros képességek mindenütt szerepet játszanak, könnyen felismerhetőek: testi ügyesség, kézügyesség-egyes sportokban az alkalmasság. Kiemelkedő szociális, esetleg vezetői képesség is megmutatkozik óvodáskorban, magas szintű empátiás készség, szervezői hajlam, döntéshozó képesség. Megbízható eredményt akkor kapunk, ha a gyermekekkel foglalkozó összes felnőtt véleményét egybevetjük. Kollégáinknak, ha kérik, szívesen nyújtunk segítséget a gyermekek azonosításában, a tehetségcsírák felismerésében. Konzultációt kezdeményezhetnek velünk, hospitálásra hívhatnak, hogy közösen tervezhessük meg a

259

gyermek fejlesztésének további útját. 5. A tehetségek korai azonosításához a Sindelar – mérést is alkalmazzuk. Ez önmagában nem döntő, a többi eredménnyel összevetve alkalmazzuk, értékeljük az eredményeket. Ebben a munkában a pszichológusunk is részt vesz, akivel együttműködési keretszerződést kötöttünk. Gyógypedagógusunk, logopédusunk szintén felméri az 5 éves gyermekek szeptemberi fejlettségi szintjét. A mérés adatainak felhasználásával az óvoda nagycsoportjában célirányos fejlesztő munka terveztető, amely lehetőséget biztosít a tehetségekkel történő foglalkozásra is. Az 5 éveseknél felvett mérési adatok a tervező munkát segítő BEMENETI állapotot rögzíti, az év végi fejlődés eredményei visszacsatolásként szolgálnak. Így megelőzhetők, korrigálhatók az esetleges lemaradások, melyek a későbbi iskolai kudarcok előidézi is lehetnek. Gyógypedagógusunk év végén a Difer mérést végzi el a gyermekeknél, ami egy bizonyos KIMENETI eredményt ad számunkra és a további fejlesztések alapjául is szolgál. Az év végi vizsgálatoknál szintén részt vesz a pszichológusunk is. Pedagógiai és pszichológiai szakmai alapok és háttér: Az érdeklődő gyerekek minél jobb felismerése és segítése érdekében pedagógiai és pszichológiai szempontból is megfelelő segítséget kívánunk biztosítani. 

Párkányiné Mónika gyógypedagógus, logopédus



Lakosné Tórizs Lilla: gyógypedagógus



Makó Józsefné: tehetségmentor, szakértő, óvodapedagógus



Dr Páli Judit: klinikai szakpszichológus (alkalmankénti találkozás és konzultáció)



Dr. Rabi József (pszichológus)

„Ha egy emberrel úgy bánsz, amilyen, akkor olyan is marad. Ha azonban úgy bánsz vele, mintha jobb volna, akkor jobbá és nagyobbá fog válni.” 6. Kiscsoportos tehetségműhely

foglalkozások

szervezése, a kiválóan

kreatív,

tehetséggyanús gyermekeknek:

Azokat a gyermekeket, akikre a listában szereplő tulajdonságok több mint a fele illik, kiválasztjuk, így ők kerülnek be tehetségfejlesztő csoportunkba. Nem zárkózunk el az olyan gyermekek beemelésétől sem, akik nagyon kilógtak a sorból, a tulajdonságlista tartalmi

260

elemeivel is csak kis mértékben tudjuk beazonosítani őket. Ezekben az esetekben mindig az óvónők megfigyelései a döntőek, ha ők látnak valami „csodát” a gyermekben, akkor mi nem kételkedtünk ebben, és bekerül a csoportunkba. Fontos elvnek tartjuk, hogy egész évben, folyamatosan érkezhessenek és kapcsolódhassanak be a csoport munkájába a kiválasztott gyermekek. Mindenkinek, aki a tehetségműhely foglalkozásokra jár, felkínáljuk a szabad választás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a felkínált foglalkozásokon, vagy nem. Tehát ha bekerült a gazdagító programba, csak akkor nem jár oda, ha nem akar. Felnőtt ezt nem befolyásolja.

A kiválasztás után, óvoda szinten team megbeszélést szervezünk. Ezen a megbeszélésen megtörténik a gyermekek átadása és átvétele. Alkalmunk nyílik arra, hogy kicseréljük gondolatainkat, megtudjunk a gyermekekről minden olyan információt, ami számunkra és természetesen a gyermekek előnyére fontos lehet. Ezeket a megbeszéléseket, ha csak az óvodapedagógusok nem igényelik előbb, háromhavonta megismételjük. Eközben folyamatos kapcsolattartásban

érdeklődünk

az

összes

kiválasztott

tehetséggyanús

gyermekről,

fejlődésükről, az esetleges gondokról. Segítjük a kollégákat tehetségfejlesztő munkájukban, szakmai tapasztalatunkkal, szaktudásunkkal. Célunk: Pozitív szemléletet átadni óvodapedagógus társainknak, együtt gondolkodva, segítve bevonni őket tervező, szervező munkánkba. A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk. Célunk: Támogatni és segítséget nyújtani a „kiválóan kreatív” tehetséggyanús gyermekek szüleinek. Erre jól használható:” Szülőkonzultáció. Ennek segítségével feltérképezzük, mit gondolnak a szülők gyermekük képességeiről, van-e valamelyiküknek speciális, kiemelkedő képessége, hobbija, esetleg ezt megosztaná-e velünk. Ezek az információk a későbbiekben segíthetik a

261

szülők és a tehetségfejlesztő óvónők közötti együttműködést. A szülők partnerként vehetnek rész a tehetségcsoport munkájában. A „kiválóan kreatív” gyermekek nevelése, magatartásbeli különlegességei nehézséget okozhatnak szüleiknek. Megteremtjük azokat a fórumokat, önsegítő csoportformát, hogy gyermekeik nevelésével kapcsolatos kérdéseiket feltegyék, felvessék problémáikat, kicseréljék tapasztalataikat, amelyek segítenek nekik saját problémájuk megoldásában. Rendszeresen megjelenő Hírharang újságunkban nevelésioktatási és kulturális információkkal látjuk el a szülőket. A szülőknek folyamatos kiállítást szervezünk a tehetségműhely foglalkozáson elkészült produktumokból. Évente egy alkalommal pszichológust is meghívunk a programra. A részben irányított beszélgetések alkalmával a következő témákat szoktuk érinteni: 

Kreatív vagy tehetséges? Mindenek előtt gyermek! Óvodástól elvárható viselkedést várjunk tőle.



Bátorítsuk, de ne erőltessünk rá semmit!



Érezze, hogy figyelünk rá, akár tehetséges, akár nem!

7. A tehetséggondozó program során alkalmazott módszerek, tevékenységek:

A kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozásokat kiemelten projekt módszer segítségével valósítjuk meg. A külön gondozásban a gyermekek fejlesztése gazdagító projektek segítségével történik. A sokszínű témákat, tevékenységeket tartalmazó projekt kosárból folyamatosan kínáljuk a gyermekeket, hogy bátran fogyasszanak, mohón vessék rá magukat az ismeretlenre, az érdekességre, az újdonságra, soha ne érezzék a „jó lakottság érzését”. Csoportosítjuk a gyermekeket, a tehetségüket feltételező területek szerint, mert a projektek kiválasztásánál, a feldolgozás folyamatában, módszerek, eszközök felkínálásában segítséget nyújt. A tehetségműhely programba résztvevő kiválóan kreatív, tehetséggyanús

gyermekeket

a

következő

speciális

képességek

szerint

próbáljuk

csoportosítani:

262

A területek a következők lehetnek: 

kiváló rajzkészség,



zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem



természetismereti témakör



matematikai képesség



anyanyelv-kommunikációs képesség



testi ügyesség, tánc-harmonikusmozgás, versenysportra való alkalmasság,



kiemelkedő szociális képesség, vezetői képesség

Célunk, hogy a kiválóan kreatív, átlag feletti intellektuális és szociális képességekkel és az ehhez kapcsolódó nagyfokú motivációval rendelkező tehetségígéreteknek olyan tanulási helyzeteket teremtünk, ami a tág érdeklődési területüket kielégíti, illetve tovább bővíti. Közben kérdéskultúrájukat, logikus gondolkozásukat, problémamegoldó képességüket, memóriájukat és kifejezőkészségüket is fejlesztjük. Különösen hasznos lehet, hogy a gyermekek egymásról különböző képességeikről sokféle információt gyűjtsenek be, a képességek által minél több tehetségterületekkel találkozhassanak. A gazdagító programban résztvevő gyermekeknél nem a teljesítményeket várjuk tőlük, hanem az új élmények szerzése a lényeg, a többi különböző kreatív tulajdonságokat hordozó gyermekek által. A módszer komplexen szolgálja a tehetséges kreatív gyermekek haladási ütemét. Éves programjaink között szerepel: 

közös kirándulások szervezése, színházlátogatás, múzeumlátogatás



állatkert, természetvédelmi környezet (Réti major)



Jeles napok rendezvényei



ünnepek programjai



játékos óvodai sakk (szülői támogatása)



ovis aerobik



úszótanfolyam (szülői támogatása)

263

A projektek kiválogatása, felkínálása tudatos felkészülést kívánnak tőlünk. A választás lehetőségének biztosítása, a kalandozások, az én másképp csinálom, másképpen képzelem helyzetek megteremtése, minden gyermeket együttgondolkodásra, együtttervezésre inspirál. Ügyelünk arra, hogy az azonos érdeklődésű gyermekekkel, azonos tartalmú projekteket dolgozzunk fel. Eközben erős oldalukat erősítjük, a gyenge területeiket fejlesztjük, ezáltal komplexen, harmonikusan fejlődik egész személyiségük. A projekteket tartalmazó füzetben részletesen megtalálható a feldolgozás tartalma és módja. A gyermekeket a gondolkodtató, egy-egy területen bő ismeretanyagot szolgáltató projektek lekötik, fantáziájukat beindítják. Hatására otthon is folytatódnak a kísérletek, kutatások, gyűjtések, melyeket a következő foglalkozásra elhoznak és bemutatnak a gyerekek. Néhány feldolgozott projekt címe: Ószi projekt, Madarak projekt, Kukoricázzunk, Népi kismesterségek, Sport projekt, Farsangi projekt, Méhecske projekt. A projektek feldolgozása mellett alkalmanként gondolkodtató, kreativitást fejlesztő „akadályversenyt” is szerveztünk a gyerekeknek, melyek alkalmával egyedül vagy kiscsoportban, egymással kooperálva oldhatnak meg feladatokat. Minden gyermekről személyiséglapot vezetünk, amely a gyerekek általános adatait, a tehetséget, feltételező adottságokat, ha van, a fejlesztésre szoruló területet, valamint a foglalkozásokon tapasztalt megfigyeléseket tartalmazza. Ez a személyiséglap a csoportnaplóban található. „A tehetség isteni áldás, de hihetetlen akarat és áldozat nélkül mit sem ér.” (S. Gerrard)

7. A tehetséggazdagító program feltételei: Személyi feltételek biztosítása. A tehetségfejlesztő team tagjai: 

Szabóné Belovári Rita óvodavezető szakvizsgázott óvodapedagógus, közoktatási vezető,

tanfelügyeleti

és

minősítési

szakértő,

tanügy

igazgatási

szakértő,

tehetségfejlesztő szakember 

Rózsahegyiné Horváth Anita óvodapedagógus, megbízott óvodavezető helyettes



Mészáros Zoltánné óvodapedagógus



Szuszits Réka óvodapedagógus



Rabi József (pszichológus)

264

A tehetségfejlesztő team munkáját a következő célok határozzák meg: 

Felismerni és gondozni a tehetségcsírákat óvodai keretek között, csoportjukban és kiscsoportos gazdagító foglalkozásokon.



Segíteni az óvodapedagógusokat a tehetséggondozás megvalósításában: szellemiönképzés,

szakmai

sokszorosításával,

tárgyi

belső

feltételek

kolléga

illetve

biztosításával-könyvekkel, külső

szakember

cikkek

előadásának

megszervezésével, óvodán belüli bemutató foglalkozások tartásával, óvodán kívüli tapasztalatok megismerésével, - mások, hogy csinálják?-, pályázati lehetőségek kihasználásával. 

Segítve bevonni a szülőket tehetségfejlesztő munkánkba.



Feladatainkat mindig az éves feladatterv alapján határozzuk meg.



Újszerű párhuzamos technikák bemutatása: pókábra, gondolattérkép.



A gyermekek átadása-átvétele a tulajdonságlista alapján.



Együttműködő kapcsolat ápolása a Baracsi Mentori Műhellyel.

A tárgyi feltételek biztosítása. A gyermeki fantázia rugalmasságának fejlesztésére a legkülönfélébb anyagok felkínálása és az ezekkel való foglalatoskodás lehetőségének biztosítása fontos feladat. Egy részét nyertes pályázatokból tudjuk finanszírozni, de sok ezer beszerezhető, ha a gyermekekkel közösen, a szülőket bevonva a környezetünkben lévő „hulladékokat” összegyűjtjük. Ennek tárolására alakítottunk ki egy sarkot, ahol a „kacatos ládába” minden megtalálható: anyagok, fonalak, gyapjú, rafia, drótok, stb. találhatók. Sok kellékünk segítik az átváltozást, bútoraink, asztalaink, székeink is mobilok, ide-oda mozgathatóak. Mindent lehet használni, változtatni, átalakítani, beépíteni az ésszerűség határain belül. Célunk, hogy a gyermekek körül mindig legyenek olyan dolgok, amik érdeklik őket, ehhez szabadon hozzáférhessenek, és sokféleképpen felhasználhassák. Ahhoz, hogy a gyermekek kreativitása minél jobban kibontakozhasson, olyan gazdag kelléktárra van szükség, melyből bátran és bőven válogathatnak tevékenységeik során. A különböző tevékenységi területekhez próbálunk olyan eszközöket is biztosítani, melyekkel a mindennapok során csak ritkán találkozhatnak. 

Ábrázolás-kézimunka- művészi tevékenységek gyakorlásához változatos, jó minőségű írószerek, rajzeszközök, festékek, pasztellkréta, üvegfestékek, különleges rajz-és

265

kartonpapírok, dekortermékek, művész agyag, fonalak, anyagok, formavágó gép, stb. áll a gyerekek rendelkezésére. 

Zenei tevékenységekhez sokféle ütős-és ritmushangszer, csengettyűk várják a gyerekeket, de kipróbálhatják megszólaltatni a furulyát, gitárt, szintetizátort, harmonikát is.



Megfigyelésekhez, kísérletezéshez nagyítók, mikroszkóp, távcsövek, fényképezőgép nyújtanak segítséget.



A nagyvilág megismeréshez, természeti környezetünkben való kutakodáshoz földgömböt, térképeket, érdekes könyveket, CD-ket használhatnak a gyerekek.



logikájuk, gondolkodásuk, képességeik fejlesztéséhez változatos fejlesztőjátékok állnak a rendelkezésükre.



Improvizációhoz, dramatikus-és szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző színű és méretű anyagokat, jelmezeket, fej-kesztyű és ujjbábokat, paravánt vehetnek igénybe a gyerekek.

Ezeket a tárgyi feltételeket a gyerekek a projektek feldolgozása során változatosan használhatják, segítségükkel ismereteiket, készségeiket sokrétűen bővíthetik, fejleszthetik, a különböző eszközök változatos, átlagtól eltérő használata során kreativitásuk szárnyalhat, tehetséget mutató területükön nagymértékben fejlődhetnek, belső késztetésből fakadó kíváncsiságukat maximálisan kielégíthetik. „Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni”. (Maria Montessori)

266

Tervezett hatóköreink és együttműködéseink: 

Kistérségi Társulás Óvodái



Perkáta-Nagykarácsony Általános Művelődési Központ intézményei



Védőnői Szolgálat



Négy Vándor Óvoda Baracs



Patakparti Óvoda Előszállás



Gyermekjóléti Szolgálat



Nevelési Tanácsadó



Helyi Civil Szervezetek



Helyi Média (Hírharang)



Mikulásfalva KHT



Elektronikus csatornák, weboldalak, honlapok

„Aki korán rákap a jóra, azon később sem fog már a rossz.” Dokumentumaink: 

Helyi Óvodai Nevelési Program: amelyben kiemelten jelenítjük meg a tehetséggondozás feladatait.



Intézményi Minőségirányítási Program: éves feladatoknál kiemelten szerepel a tehetséggondozás.



Önálló Innovációnk: környezetvédelmi Program



Csoportunk éves terve szolgált alapot a gazdagító Tehetségműhely éves tervére, tematikájára.



Heti lebontású ütemterv a Gazdagító Kézműves Tehetségműhely programjára.



A Tehetségprogramra beválogatott gyerekek száma, jellemzői



A

Tehetséggondozó

program

önkontrolos

hatásvizsgálatának

módszerei,

eszközei, menete, sikerkritériumai, eredményei.

267



A programot készítő, megvalósító személyek neve, utolérhetősége, önéletrajza, szakmai kompetenciái.



Beválogatás menete (tulajdonságlista, Sindelar dokumentumok.)

Mintanyomtatványok: Problémamentes

tehetségesek

azonosítása

tulajdonságlista

segítségével

az

óvodapedagógusok, szakemberek számára: A gyermek neve:………………………………………… Életkora:…………………………………………………

Intellektuális jegyek, képességek Életkorához

vagy

Jellemző

Előfordul

Nem

Nem tudom

jellemző

megítélni

csoportjához

viszonyítva a szókincse fejlett. Beszédét

kifejezés-gazdagság,

kidolgozottság

és

folyékonyság

jellemzi. Több ismeretanyaggal rendelkezik egy vagy több területen, mint kortársai A lényeget könnyen meglátja Valamilyen

speciális

képesség

birtokában van Kiemelkedő

az

absztrakciós

készsége Jó a kombinációs készsége Gyorsan átlátja az összefüggéseket, igyekszik

megérteni

a

dolgok

hogyanját, miértjét. Sok kérdése van. Jó

a

következtetőkészsége,

268

logikája.

Többet

lát

meg

valamiben, mint a többiek. Sokszor

nézeget

könyveket,

érdeklődik, kérdez. Kiváló az emlékezete, könnyen megjegyzi és felidézi a tényeket, adatokat. Jó a helyzetmegítélő képessége Jó kritikai készséggel rendelkezik

Motivációs jegyek Teljesen

Jellemző

elmerül

Előfordul

Nem

Nem tudom

jellemző

megítélni

bizonyos

témákban, problémákban. Kitartóan keresi

a

feladatok

megoldását,

nehéz átvinni egyik feladatról a másikra. Kockáztatja a tévedést Önállóan dolgozik. Kevés külső motivációra van szüksége olyan munkánál,

ami

kezdetektől

lelkesíti. Az óvónő részéről kevés irányítást igényel. Aktív a problémamegoldásban Szeret

minden

tevékenységben

részt venni Keresztül tudja vinni elképzeléseit, de gyakran túlzottan kiemeli saját álláspontját,

néha

egyenesen

agresszív, nézeteiben makacs. Teljesítményorientált, önkritikus, a tökéletességre törekszik.

269

Nem, vagy csak rövid időre töri le a kudarc Könnyen megunja a rutinszerű feladatokat Sok energiája van Szabadidejében aktívan foglalja el magát Van határozott érdeklődési területe

Kreativitás Sok ötlete vagy megoldása van különböző problémákra. Gyakran egyedi,

szokatlan,

meglepő

válaszokat ad. Ismereteit többféle területen tudja használni Nincsenek gátlásai véleményének kifejtésével kapcsolatban. Időnként radikális ellentmondó. Konstruktívan bírál. Nem fogadja el

minden

további

tekintélytől

nélkül

a

származó

kijelentéseket. Kalandvágyó és töprengő. Szereti a kockázatot. Színes, Gyakran

eredeti

fantáziája

fantáziál

van.

különböző

intézmények, tárgyak, szerkezetek, folyamatok átalakításáról. Ötleteit átdolgozza, módosítja. Nagyfokú probléma-érzékenységet

270

mutat. Nonkonformista.

Elfogadja

a

rendetlenséget, nem érdeklik a részletek. Jó humorérzéke van.

Vezetői tulajdonságok Empatikus, jó a beleérző-készsége. Tevékenységeiben, véleményalkotásában önálló A többiek elfogadják, szeretik Szeret

másokkal

együtt

lenni.

Szociábilis. Könnyen teremt kapcsolatokat. Jól együttműködik a társaival és az óvónőkkel, dajkákkal, felnőttekkel. Nem szeret veszekedni, könnyű kijönni vele. Szívesen vállal feladatokat, tud elköteleződni Jól viseli a felelősséget. Lehet rá számítani, hogy amit megígért, jól megcsinálja. Domináns,

általában

irányító

szerepet játszik. Könnyen,

rugalmasan

alkalmazkodik új helyzetekhez Ötletes

nehéz

helyzetek

megoldásában Jó tervező és szervező Jó verbális képességei vannak,

271

könnyen megértik. Érzelmileg

érett

és

kiegyensúlyozott Szempontok a kitöltött kérdőív kitöltéséhez, értékeléséhez: Lehet, hogy a gyereket nevelő óvodapedagógusok nem egyformán ítélik meg az egyes tulajdonságokat. Ha akár egy pedagógus is jellemzőnek talál egy tulajdonságot, jelöljük! Minél több a „jellemző” – pont, annál nagyobb a valószínűsége a tehetségnek. A 4 részterületet, 4 táblázatot külön-külön értelmezzük, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy pl. egy vezetői képességekkel rendelkező gyerek intellektuálisan is kiemelkedő szinten áll.

272

Problémamentes tehetségesek azonosítása rövidített tulajdonságlista segítségével szülők számára: Gyermek neve:…………………………………………… Életkor:……………………… Jellemzők 1. 2.

1

2

3

4

5

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

____

Sok ötlete van Mindenre tud válaszolni

Szokatlan, meglepő ötletekkel hozakodik elő ____ (melyek nem mindig hasznosak) 4. Az eredeti ötleteit tovább tudja fejleszteni, ____ a gyakorlatba is át tudja ültetni 5. Az ok-okozati összefüggéseket felismeri ____ 6. Választékosan fejezi ki magát ____ 7. Az érzéseit szavakba tudja foglalni ____ 8. Összehasonlításokat tesz és összefüggésekre ____ mutat rá 9. Több alternatíva esetén dönteni tud ____ 10. Fogékony a felmerülő problémákra ____ 11. Tud elemezni és értelmezni ____ 12. Tudja a képességeit kamatoztatni a ____ problémamegoldást igénylő feladatokban 3.

Összesen:

Az összesített pontszámok alapján rangsorolhatjuk a gyermekeket.

273

Kiscsoportosok, 3-4 évesek tesztje: Szóforgató www.szoforgato.hu Stúdió KÉPESSÉG FELMÉRŐ FELADATLAP 3 ÉVES KORTÓL Értékelje az alábbiak szerint, hogy mennyire jellemzőek gyermekére a következő állítások, majd adja össze a pontokat - minden részképességnél külön-külön! IGEN= 4 pont INKÁBB IGEN= 3 pont INKÁBB NEM= 2 pont NEM TUDJA= 1 pont NEM IS PRÓBÁLJA= 0 pont I. BESZÉD Pontszám Rövid mondatokban beszél. Ismer és elmond néhány mondókát. Felismeri és megnevezi a hétköznapi tárgyakat. Folyton kérdez. Élménybeszámolót tart (elmondja, hogy mit csinál). Személyes névmásokat használ (enyém, őt ...). Legtöbb szavát idegenek is megértik. Suttog. Kérdésekre felel (Mit? Hol?). Gyakran használ múlt időt. Tudja a nevét. Tudja a falu/város nevét, ahol lakik. Tudja az apja nevét. Tudja az anyja nevét. Képes hosszabb mesét (5-10 perc) végighallgatni, befogadni. Összesen: www.szoforgato.hu © 2009 Formatrend Kft. 1. oldal Szóforgató www.szoforgato.hu Stúdió II. ÉRTELMI KÉPESSÉG Pontszám Meg tudja különböztetni az álmot a valóságtól. 274

A tárgyat tudja azonosítani a képpel (pl. a plüss kutyát a könyvbéli kutyával). Szívesen emlékszik vissza közös programokra. Ismeri a főbb színeket (piros, kék, fehér..). Megérti és használja a méretek elnevezését (nagy, kicsi). Szívesen hasonlítja össze a tárgyakat (ez nagy ez meg kicsi). Ismeri a főbb testrészeit (láb, fej, térd, nyak ... ). Megérti a téri relációkat (alatta, mögötte, benne). Kezdi megérteni az idő fogalmát. Elszámol 5-ig. Tudja, hogy mennyi az 1 (képes kivenni 1 szem cukrot). Tisztában van a 2 fogalmával ( képes kettő babot rakni a tálra). Tud csoportosítani (Pl. Ebbe a dobozba az állatokat rakjuk, ebbe pedig a járműveket). Működtetni tudja a mechanikus játékokat. 3-4 darabos puzzle képet kirak. Összesen: III. SZOCIÁLIS KÉPESSÉG Pontszám Szobatiszta. Szívesen játszik más gyerekekkel. Megfigyeli és eljátssza a különböző szerepeket (orvos, buszsofőr..). Utánozza a felnőtteket és a gyerekeket is. Képes megvárni, míg rákerül a sor. Kikerüli a veszélyeket. Segít a játékokat elpakolni. Elfogadja a tiltásokat. Követi a napirendet. Zsebkendőt kér, ha folyik az orra. Könnyen elválik az anyától. Képes más gyermekkel osztozni. Kíváncsi arra, hogy egyedül mire képes („Én akarom! Egyedül!”). Szívesen segít a házimunkában (pl. asztalterítés). Vannak barátai. Összesen: www.szoforgato.hu © 2009 Formatrend Kft. 2. oldal Szóforgató 275

www.szoforgato.hu Stúdió IV. NAGYMOZGÁS Pontszám A lépcsőn felfelé váltott lábbal közlekedik (nem mellélépéssel). Az utolsó lépcsőfokról le tud ugrani. Néhány másodpercig tud fél lábon állni. Az egyszerűbb ruhadarabokat önállóan felveszi. Az egyszerűbb ruhadarabokat önállóan leveszi. Szabályosan tud mászni (ellentétes kar-láb mozgással). Bele tud rúgni a labdába. Erőlködés nélkül tud futni. Tudja hajtani a 3 kerekű biciklit. Könnyen lehajol, nem esik el. A feje felől el tudja dobni a labdát. Szökdécsel. Kisebb árkot képes átlépni. Szeret szabadtéri játékokon (játszótereken) játszani. Bátran lecsúszik a csúszdán. Összesen: V. FINOMMOZGÁS Pontszám Önállóan eszik Becsatolja a szandálját Tudja használni az ollót 8-10 kockából tornyot épít Előmutatás után Ő is megépíti a hidat Kézben fogja a ceruzát (nem marokra!) Kört tud rajzolni Oldalanként tudja lapozni a könyvet Csavaros üvegre rátekeri a kupakot Tud lábujjhegyen járni Végig tud menni egy vonalon úgy, hogy nem lép le róla (1-2 méteres szakaszon Ki tudja gombolni az ingét Néha már a begombolás is sikerül neki. Cipzárt fel-le húz Kis kancsóból vizet tud tölteni a pohárba 276

Összesen: www.szoforgato.hu © 2009 Formatrend Kft. 3. oldal Szóforgató www.szoforgato.hu Stúdió ÉRTÉKELÉS - FEJLESZTÉS I. BESZÉD 45-60 pont Gyermeke beszédkészsége korának megfelelő. 31-44 pont Gyermeke beszédkészsége kissé elmarad a korának megfelelő eredménytől. 0-30 pont Gyermeke beszédkészsége elmarad a korának megfelelő eredménytől. Hogyan segítsen gyermekének? Ha nagyon alacsony pontszámot ért el gyermeke, keressen fel egy logopédust. Előtte célszerű átesni

egy

hallásvizsgálaton

(orr-fül-gégészeten,

illetve

audiológián),

a

vizsgálat

eredményével jelentkezzenek a logopédusnál. Otthoni fejlesztési lehetőségek: 1. Beszéljen röviden, tagoltan gyermeke jelenlétében. 2. Hallgassa meg, amit gyermeke mond, éreztesse vele, hogy fontos az, amit közölni akar. 3. Ne legyen túlságosan igényes gyermeke kiejtésével szemben, ne javítgassa, mert ezzel elveszi beszédkedvét, esetleg dadogást idézhet elő. 4. Minden cselekvést kísérjen beszéddel, mintha egy vak embernek számolna be minden lépéséről. 5. Nézzenek rövid meséket oly módon, hogy lehalkítják a készüléket, és Ön meséli rövid, tömör mondatokban a képernyőn látható eseményeket. 6. Ugyanígy meséljen képeskönyvből is, használjanak „keresgélős” mesekönyveket, pl.: http://bookline.hu/product/home!execute.action? type=22&_v=Hova_tunt_Berta_boci_&id=66859 7. Matricás könyvekkel gyermeke beszédértését és finommozgását is fejlesztheti: http://bookline.hu/product/home!execute.action? type=22&_v=Allatok_a_hegyvideken_Matricas_fuzet&id=74369 www.szoforgato.hu © 2009 Formatrend Kft. 4. oldal Szóforgató 277

www.szoforgato.hu Stúdió II. ÉRTELMI KÉPESSÉG 45-60 pont Gyermeke értelmi képessége korának megfelelő. 31-44 pont Gyermeke értelmi képessége kissé elmarad a korának megfelelő eredménytől. 0-30 pont Gyermeke értelmi képessége elmarad a korának megfelelő eredménytől. Hogyan segítsen gyermekének? A legfontosabb, hogy ne essen kétségbe az eredményt látva! A gyermekek ebben a korban különbözőképpen fejlődnek, teljesen más-más ritmusban. Van, aki apránként, minden nap egy kicsit, mások pedig hosszú ideig szinte semmi újat nem produkálnak, aztán egyszerre csak mindent tudnak. Ebben a korban hihetetlenül gyorsan tanulnak, ezért is fontos a korai felismerés. Ne próbáljon meg egyszerre mindent megtanítani gyermekének! A közösen végzett munka (tésztaszaggatás, teregetés...) segítheti gyermekénél a sorrendiség kialakulását. Öltözködés közben nevezzék meg a ruhaneműk színét, a megszáradt zoknikat közösen párosítsák. Hasonlítsanak össze minden lehetséges dolgot. III. SZOCIÁLIS KÉPESSÉG 45-60 pont Gyermeke szociális képessége korának megfelelő. 31-44 pont Gyermeke szociális képessége kissé elmarad a korának megfelelő eredménytől. 0-30 pont Gyermeke szociális képessége elmarad a korának megfelelő eredménytől. Hogyan segíthet gyermekének? Ebben a korban a tanulás legfontosabb színtere a család. Teremtsen nyugodt, kiegyensúlyozott légkört otthonában, igyekezzen kialakítani egy napirendet, amit következetesen tartsanak be. Ez biztonságot nyújt a gyermeknek. Mutasson példát csemetéjének, járjanak „társaságba” (pl. játszótérre), ahol megfigyelheti Önt kapcsolatteremtés (pl. beszélgetés) közben. Ha komolyabb problémák adódnak, vagy nagyon tanácstalan, kérje a védőnő segítségét. www.szoforgato.hu © 2009 Formatrend Kft. 5. oldal Szóforgató www.szoforgato.hu Stúdió 278

IV. NAGYMOZGÁS 45-60 pont Gyermeke nagymozgása korának megfelelő. 31-44 pont Gyermeke nagymozgása kissé elmarad a korának megfelelő eredménytől. 0-30 pont Gyermeke nagymozgása elmarad a korának megfelelő eredménytől. Hogyan segíthet gyermekének? Biztosítson teret a számára: mászókázzanak, hintázzanak, engedje a lépcsőn járni, ugrándozni. Amennyiben 30 pont alatti eredményt kapott, érdemes felkeresni egy mozgásterapeutát. Ehhez segítséget adunk e-mail-ben, illetve hamarosan honlapunkon is összegyűjtjük a legjobb, leggyakorlottabb szakembereket (Szakembereink rovatban) V. FINOMMOZGÁS 45-60 pont Gyermeke finommotorikája korának megfelelő. 31-44 pont Gyermeke finommotorikája kissé elmarad a korának megfelelő eredménytől. 0-30 pont Gyermeke finommotorikája elmarad a korának megfelelő eredménytől. Hogyan segíthet gyermekének? Hagyja, hogy egyedül öltözködjön, egyedül tevékenykedjen. Tudom, hogy mostanában kissé felgyorsult az ÉLET, nincs idő megvárni, míg a gyermek kigombolja a kabátját. Próbáljon meg 10 perccel hamarabb indulni, több időt szánni a közös tevékenységekre. Gyurmázzanak, fessenek nagy csomagolópapírra az ujjukkal, ragasszanak terméseket (pl. babot) különböző formákba. Amennyiben 30 pont alatti eredményt kapott, érdemes felkeresni egy mozgásterapeutát. Ehhez segítséget adunk e-mail-ben, illetve hamarosan honlapunkon is összegyűjtjük a legjobb, leggyakorlottabb szakembereket (Szakembereink rovatban) www.szoforgato.hu © 2009 Formatrend Kft. 6. oldal

279

A tehetségazonosítás, beválogatás általános menete, időbeli terve: 

Szeptember 1: Az érintett gyerekek szüleinek tájékoztatása írásban és szóban az óvodában

folyó

gazdagító

tehetséggondozó

programról,

a

beválogatás

körülményéről. 

Szeptember 6: A beérkezett szülői engedélyek száma alapján rendelkezésre áll, hogy a beválogatási vizsgálatra hány gyerek várható. Ennek ismeretében döntést hozunk a vizsgálati helyszínek és alkalmak számáról, elkészítjük a Sindelar teszteket és a szülői, óvónői tulajdonságlistákat.



Szeptember14: Gyógypedagógus, logopédus felmérő tesztjeinek elkészítése, feldolgozása



Szeptember 15: Sindelar, tulajdonságlisták.



Szeptember 25: Elkészül a beválogató vizsgálat beszámolója.



Szeptember

26:

Időpontok

egyeztetése

a

Tehetségműhelyt

irányító

szakemberekkel. 

Szeptember 28: A szülők értesítése az eredményről.



Október 1: Indul a környezeti nevelésre alapozott KÉZMŰVES GAZDAGÍTÓ TEHETSÉGMŰHELY komplex tevékenységbe ágyazva.

Az időpontok minden évben más-más napra esnek, ez csak minta a tervezéshez.

A tehetséggondozásba beválogatott gyermekek száma, jellemzőik: 

gyermekek névsora, személyiséglapja, jellemzőik



heti szintű jelenléti ív a programon való részvételről

 A

tehetséggondozó

program

önkontrolos

(előteszt,

fejlesztés,

utóteszt)

hatásvizsgálatának módszerei, eszközei, menete, sikerkritériumok eredményei: (dokumentumok a mellékletekben) A programot készítő, megvalósító személyek neve, utolérhetősége: 

óvodapedagógusok



gyógypedagógus 280



tehetségfejlesztő szakember



pszichológus



gyógytestnevelő



tehetségmentor

 önéletrajz  végzettséget igazoló dokumentumok  szerződés, megállapodás a tehetségfejlesztő munka módjáról, a vállalt feladatokró Szerződés, megállapodás mintája: Szerződés, megállapodás a tehetségfejlesztő tevékenységünk segítéséről Alulírott, nyilatkozom arról, hogy a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvodában a Tehetségpont keretében történő tevékenység folyamatában segítem az óvoda nevelőtestületének munkáját. Részt veszek a közös team megbeszéléseken, közös programokat

szervezünk,

kicseréljük

egymás

gondolatait,

tapasztalatait,

továbbképzéseket szervezünk, tájékoztatjuk a szülőket a program terveiről, eredményeiről, egyeztetünk az ütemtervek, pogromok összeállításánál. Javaslatokat, ötleteket adok a munka menetére, fejlesztésére, eredményes kimenetelére vonatkozóan, pedagógiai és pszichológiai segítséget nyújtunk egymásnak, ha kell, külső szakember segítségével. Szabóné Belovári Rita

……………………………..

Nagykarácsony 2015. szeptember 01

281

Együttműködési szerződés KERETSZERZŐDÉS

Szerződő felek: Egyrészt: Cím:

Tel: 06-25-507-208 Web: E-mail: [email protected] Aláírásra jogosult személy: Szabóné Belovári Rita Másrészt: Cím: Makó Józsefné Tel: Web: E-mail: [email protected]

Jelen keretszerződés a felek együttműködési nyilatkozatának is tekinthető, amelyben kifejezik, hogy kölcsönösen ismerik és a tehetséggondozás terén kölcsönösen szakmai partnerként elismerik egymást. Megállapodások: 1. A keretszerződés tárgya: Makó Józsefné együttműködése a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvodával. A Nagykarácsonyi AMK Örökzöld Óvoda számára Makó Józsefné az alábbi területeken nyújt pszichológiai, pedagógiai jellegű szakmai és szakszolgálati jellegű támogatást: 1. 1. Tehetségazonosítás, beleértve az alábbiakat: 

Tehetségazonosító vizsgálat (sorozat) tervezése

282



Tehetségazonosító vizsgálat (sorozat) megvalósítása



Tehetségazonosító vizsgálat (sorozat) szupervíziója



Tehetséggondozó programba beválogató vizsgálat (sorozat) tervezése



Tehetséggondozó programba beválogató vizsgálat (sorozat) megvalósítása



Tehetséggondozó programba beválogató vizsgálat (sorozat) szupervíziója



A tehetségazonosítást/beválogatást végző személyek kiképzése

1. 2. Tehetséggondozás, beleértve az alábbiakat: 

Tehetséggondozó program (sorozat) tervezése



Tehetséggondozó program (sorozat) megvalósítása



Tehetséggondozó program (sorozat) szupervíziója



Tehetséggondozó program (sorozat) hatásvizsgálatának tervezése



Tehetséggondozó program (sorozat) hatásvizsgálatának megvalósítása



Tehetséggondozó program (sorozat) hatásvizsgálatának szupervíziója



A tehetséggondozást végző személyek kiképzése

1. 3. Tehetség tanácsadás, beleértve az alábbiakat: 

Tehetségazonosítással kapcsolatos téren történő tanácsadói ellátás tervezése



Tehetségazonosítással

kapcsolatos

téren

történő

tanácsadói

ellátás

megvalósítása 

Tehetséggondozással kapcsolatos téren történő tanácsadói ellátás tervezése



Tehetséggondozással

kapcsolatos

téren

történő

tanácsadói

ellátás

megvalósítása 

Tanácsadók kiképzése



Módszertani segédletek kidolgozása

2. A felek dokumentációs, publikációs kötelezettségvállalásai: 2. 1. Makó Józsefné megjelenése a Perkáta-Nagykarácsony AMK Örökzöld Tagóvoda dokumentációiban, publikációiban: a Perkáta-Nagykarácsony AMK Örökzöld Tagóvoda a tevékenységéről szóló dokumentumokban, publikációkban köteles feltüntetni Makó Józsefné szerepét, amennyiben: a) Makó Józsefné ténylegesen szerepet vállalt az adott feladatban, és: b) Makó Józsefné (elektromos) aláírásával hozzájárult a közzétételhez. Makó Józsefné minden esetben köteles hozzájárulni a közzétételhez, amennyiben a közzététel nem

283

sért szakmai-etikai elveket, adatvédelmi és egyéb jogokat (pl. személyiségi jogokat, szerzői jogokat stb.). 2.2. Makó Józsefné megjelenése a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda, mint Tehetségpont dokumentációiban, publikációiban: a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda, mint Tehetségpont a tevékenységükről szóló dokumentumokban, publikációkban kötelesek feltüntetni Makó Józsefné szerepét, amennyiben: a) Makó Józsefné ténylegesen szerepet vállalt az adott feladatban, és: b) Makó Józsefné (elektromos) aláírásával hozzájárult a közzétételhez. Makó Józsefné minden esetben köteles hozzájárulni a közzétételhez, amennyiben a közzététel nem sért szakmai-etikai elveket, adatvédelmi és egyéb jogokat (pl. személyiségi jogokat, szerzői jogokat stb.).  3. A keretszerződés időbeli hatálya: Makó Józsefné a mindkét fél által aláírt keretszerződésen szereplő dátumtól számítva minimum három évig vállalja a keretszerződés 1. pontjában rögzített feladatok, szolgáltatások teljesítését. A 2. pontban részletezett dokumentációs, publikációs kötelezettség határidőtől független vállalása a feleknek.  4. A keretszerződés területi hatálya: Makó Józsefné (egy-egy adott célfeladat esetében külön szerződésben megállapodott feltételek mellett) a világ bármely részén a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda Tehetségpont rendelkezésére áll. 

5.1.Makó Józsefné általános együttműködési szolgáltatása díjmentes tevékenység. 5.2. Makó Józsefné által szolgáltatott – a keretszerződés 1. pontjában felsorolt szolgáltatási körbe tartozó – konkrét célfeladatok díjazása: a díj megállapítása kölcsönösen elfogadott

284

külön megállapodás és szerződés alapján történik. A konkrét, eseti célfeladatok külön szerződésben megállapított feltételek szerint valósulnak meg.

Kelt: Magyaroszág, Nagykarácsony 2015-09-01

PH.

PH.

…………………………..

…………………………

………………………….

…………………………

Tehetségpont

Makó Józsefné

aláírásra jogosult vezetője

285

286

MELLÉKLET: EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV

Egészségfejlesztési terv

Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda

2015

287

Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda

2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

P.P.Melléklet ÓVODAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat a testi (szomatikus), a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális (társas, közösségi) nevelő tevékenységre vonatkozik. Az óvoda mindennapi nevelési programja az egészségvédelemre és egészségfejlesztésre épül, azaz az egészségnevelés a kifejezetten edzőprogramokon túl az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik. Bár az egészség megléte, azaz az egészséges állapot önmagában nem határozza meg valamely nevelési feladat sikerét, de hiánya mindenképpen nevelési „akadályként” hat vissza. 1. A szomatikus nevelés feladatai Pedagógiaelméletünkben megkülönböztetjük a testi nevelést a testneveléstől. Az előbbi (az egészségpedagógiai fogalomhasználatban szomatikus nevelés) felölel minden olyan ápolási, gondozási, esztétikai tevékenységet, amely a testre, a biológiai szervezetre irányul. A szomatikus nevelés körében mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére nevelés (a testápolás, a ruházat, a helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda

288

környezeti tisztaságának megóvása, a fertőző betegségek és tartási rendellenességek megelőzése. A szomatikus nevelés aktív gyakorlatának tartjuk a testedzést, az óvodai nevelési programban szereplő testnevelést, a mozgáskultúra megalapozását, vagyis a rendszeres mozgás, fizikai aktivitásszokássá, magatartásuk részévé alakítását, a biológiailag szükséges mozgásigény kielégítését. „Mozgásformákon

olyan,

legegyszerűbb,

elemi

mozgásokat

tartalmazó

mozgásos

cselekvéseket értünk, amelyek sportági mozgásokból levezethetők, de elemei jellegüknél fogva már elvesztették sportági jellegüket, és mint ilyenek, a mozgásvégrehajtás általános elvei által meghatározottak” (Király Darabos 2006; idézi: Bukovicsné 2009b: 11). A kompetenciaalapú egészségfogalom feltételezi, hogy a fejlesztés alkalmával a megelőző szemlélet súlyozottan jelenjék meg az óvodapedagógus nevelő munkájában, azaz utaljon az egészségnek a jövőre való kihatására (a várható megterhelésre, kedvezőtlen helyzetekre, mások segítésére, kommunális napi tevékenységben közreműködésre stb.). A fizikai egészség fejlesztési lehetőségeiként az óvodai nevelés során az alábbiak adottak: az egyéni és közösségi egészségfejlesztés (személyi higiénia), a környezet védelme (környezeti higiénia), a gyakrabban előforduló betegségek megelőzése, testi rendellenességek megelőzése (korai prevenció). A személyi és környezeti higiénia fejlesztése Személyes tisztálkodás A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak (vagy kapcsolatosak) az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus (és a dajka) bensőséges ellátását (megszégyenítéstől távoltartását) igényli. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosásszokássá fejlesztése, a saját személyi felszerelés (törölköző, zsebkendő, fésű, fogmosó-felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna, alvóruha) használata. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre. A higiénés tevékenység, a WChasználat, a toalett és a WC-papír használat, ennek begyakorlásában a dajka részt vállalhat. Különösen (bevizelés, beszékelés után) a kimosakodás kíván fokozott diszkréciót. Környezeti higiénia A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását: a csoportszobák szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztán tartását, gondozását, a helyiségek, mellékhelyiségek takarítását (benne az önkiszolgálást is), a játékok higiéniáját, rendben tartását. A gyermek az 289

óvodai életének zömét játékkal tölti, a játékhoz különféle játékszereket használ, amelyeket az ő méreteinek megfelelően kell tárolni, az audiovizuális eszközöket pedig az óvodapedagógus felügyelete mellett lehet használni. A festéssel kapcsolatos eszközhasználat után szükséges alkalmat biztosítani a tisztálkodásra. Különös

kívánnivalókat

tartogat

a

galériás

csoportszoba

csúszásmentességének,

korláthasználatának szabályozottsága (pl. rácsai olyan sűrűk legyenek, hogy a gyermek ne dughassa át rajta a fejét). 1.2. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek anatómiai-biológiai sajátossága más. Az óvodásgyermek gyomra kicsiny űrtartalmú, nem alkalmas egyszerre nagy mennyiségű táplálék befogadására. Az óvodapedagógus hangoztassa azt az elvet, hogy az óvodáskorú gyermek étrendjében ne (vagy nagyon ritkán) szerepeljen zsíros étel, pörkölt, erősen fűszerezett hús (pl. tokány), nehezen emészthető töltött káposzta, gombapaprikás, disznótoros és más ún. magyaros étel. 2011 szeptemberétől, az étlaptervezésnél figyelembe kell venni, az ANTSZ által készített ajánlást, amely előírja, a közétkeztetésben különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermek intézményekben nyújtott közétkeztetésre az élettani szükségletnek megfelelő mennyiségű és minőségű étkezést kell biztosítani. Ennek megfelelően a gyerekek minden nap kapjanak tejterméket, elsősorban a megfelelő kalcium bevitel miatt, ami nagyon fontos ebben a korban. Többször kapnak teljes kiőrlésű és félbarna kenyeret, csirkehúst, belsőséget, halat. Folyadékpótlásra természetesen a legegészségesebb a tiszta víz, de kapnak a gyerekek gyümölcslevet is, amely 50% feletti gyümölcstartalommal rendelkezik. Minden nap kapnak a gyerekek levest, ami szintén pótolja a folyadék egy részét. Az óvodás gyermek étrendje fokozatosan a felnőttekéhez válik hasonlóvá, de fűszerezésében visszafogottabb ételeit az 5 alapélelmiszer csoport mindegyikét felhasználva válogassuk össze. Gyakran azonos időben 5-ször étkezzen a gyermek, kis mennyiségű ételt fogyasszon. Az ételek konzisztenciája a gyermek rágási ügyességéhez igazodik, a feltétek, a húsok, puhák könnyen rághatók legyenek. Az ételek texturaltsága igazodjon a gyermek korához. Célunk, hogy megfelelő rágásra késztessük a gyermeket, de ne vegyük el a kedvét pl. nehezen rágható kemény húsokkal. Megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal tegyük könnyen fogyaszthatóvá. Étkezés után ne maradjon el a fogmosás. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt – életkori fejlettségüknek megfelelő szinten –, és legyenek részesei étkezéskor az 290

önkiszolgálásnak. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében szervezzen az óvodai csoport (szülőkkel, támogatókkal közösen) gyümölcs- vagy zöldségnapot, ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel, a gyermekek is vegyenek részt az ételkészítésben (saláta, köret, gyümölcstál készítésében). 1.3.Rendszeres mozgás biztosítása A mozgásszervek fejlődésének belső, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg, és nagyobb energiafelhasználással jár, ezért a mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. Ezért a mozgásfejlesztés és a mozgáskultúra elsajátítása nem önmagában álló feladat. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A mozgásszükségletet a regenerálódást biztosító pihenés egészíti ki (csendes pihenő, alvás biztosításával, alvásigény figyelembe vételével). Játékos tevékenység A gyermekek különböző életkorukban más-más játékokkal (más-más játékszerekkel) játszanak. Már csecsemőkortól kezdődően megfigyelhető a gyermek ún. funkcionális (gyakorló jellegű) játéka, amely a mozgás és a végrehajtás sikerörömét kelti. A középsőcsoportba lépve a gyermek, különböző helyzetekbe, személyek szerepébe képzeli magát, és játssza el a felvett helyzethez tartozó szerepeket. Ezeket a játékokat szimbólumjátékoknak nevezi a pedagógia. A játéktevékenység legmagasabb fokát az alkotó játékok képezik, amelyek egy-egy cél elérésére hozzák össze a játszó csoportokat. (Ha a gyermek nem játszik, akkor beteg, vagy valamilyen pszicho szociális problémája van: autista, retardált, szorongó stb.) Mozgás a szabadban Óvodánk környezete nagyon sok lehetőséget biztosít a rendszeres sétákhoz, kirándulásokhoz, amit minden évszakban ki is használunk. A séták során, friss levegőn figyeljük meg az évszakok változását, kedvelt helyeinken, a saját élőhelyén, és környezetében figyelhetjük meg az élővilágot (növényeket, állatokat). Az évszakokhoz kapcsolódva megfigyeljük az öltözködési szokásokat, a napi gyakorlat során játszva tanulják meg a réteges öltözködés jelentőségét. A rendszeres séták során megtanulják a gyalogos közlekedés szabályait. Évente ismétlődő óvodai kirándulásokon, megismerkedhetnek a különböző közlekedési eszközökkel. Ezeken a kirándulásokon figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat és a gyerekek mozgásigényét. A kirándulás helyszínéül olyan helyeket választunk, ahol a gyerekek nemcsak 291

ismeretekhez juthatnak, hanem mozgásigényüket is kielégíthetik. A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok és munkaeszközökkel való munkálkodások.

Mindezek

az

általános

munkavédelmi

szabályok

megismertetését,

begyakoroltatását és ellenőrzését igénylik. Jelentős nevelői figyelmet igényel a szabadban a túlmozgás, a fegyelmezetlen játék felderítése, megfékezése. Közegészségügyi ellenőrzést kívánnak a homokozók, pancsolók, mászókák, hinták, kerti szerszámok, valamint a napozás és a vízzel való edzés lehetőségének balesetmentes kialakítása is. Mindennapi testnevelés A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését az óvodai nevelési programban szereplő délelőtti és délutáni edző tevékenység, a mindennapi testnevelés szolgálja. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése. Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat lehet a mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás. Ezek a mozgásformák olyan elemi mozgásokat tartalmazzanak, amelyek sportági mozgásokból levezethetők, de elemi jellegüknél fogva már elveszítették sportági jellegüket. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmasakká tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. Testnevelési foglalkozás (játékos testnevelés) A mindennapos testnevelés edző (felfrissítő) jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozás is tartható (kis- és középsőcsoportban heti egy, nagycsoportban általában heti két alkalommal. 2. A pszicho higiénés nevelés feladatai A lelki egészségvédelem a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kiművelését öleli fel. Főbb területei közé soroljuk az egészséges napirend gyakorlását, készséggé alakítását, a hibás viselkedési módok kezelését (leszerelését), a stressz hatások kompenzációját, a magatartások érzelmi vezérlésére való készséget, a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértését és megoldását. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai: a társas-társadalmi beilleszkedés (integráció) megvalósítása, a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása. 2.1. A beilleszkedési képesség gyakorlása A mindennapos óvodai nevelési gyakorlat kiemelt feladata a gyermekek beilleszkedési képességének (a csoportba történő integrációjának) elősegítése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális integrációjának megvalósítása. A beilleszkedési képesség 292

megvalósítása az alábbi személyiségfejlesztő tevékenységeket kívánja az óvodai csoportok életében: a társkapcsolatok erősítése, az együttműködés fokozása személyesen illetve csoportos tevékenység során. A másik személy ismerése, elfogadása, kedvező társalgási kapcsolat, a szegények egészségi lehetőségeinek megértése, javítása, más fajúakkal, származásúakkal, vallásúakkal, gazdagságúakkal együttműködés szorgalmazása.

Más

gyermekközösségekkel, egyesületekkel kapcsolattartás, barátkozás; szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben; a szegregáció elvének és gyakorlatának elutasítása. 2.2. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése Az egészség tiszta, harmonikus környezetet igényel, amelyben a fizikai, pszichikus, szociális és esztétikai tényezők egyensúlyt tartanak. Az egyednek az életben maradáshoz a környezet tényezőihez alkalmazkodnia szükséges. Az alkalmazkodás valamely tárgyhoz, állapothoz való hasonulást, „hozzáilleszkedést”, aktív elfogadást, beállítódást jelent, illetve tartalmaz. Az alkalmazkodás az egészségtudományban a szervezetnek az adott környezeti és/vagy ingerfeltételekre adott elviselő reakcióját jelenti; az egészségfejlesztésben pedig az egyednek a szociális-kulturális normák és formák iránti elvárásait, a harmonikus személyközi kapcsolatokra és önmegvalósításra vonatkozó képességét és készségét fejezi ki. 3. A szociális egészség fejlesztési feladatai Az óvoda a család mellett a kisgyermek első szervezett közössége, amely szociális nevelő funkciója körében a társas-társadalmi életének beszabályozását is elvégzi. E nevelési feladat a gyermeket a közösségbe való befogadásra, egyenértékű emberként való elfogadásra készíti elő, és szeretetteljes együttműködésben való részvételre szoktatja. Miután a biológiai, pszichikus és társadalmi tényezők között kölcsönhatás áll fenn, az egészségre ható tényezők társas-társadalmi hatássá is alakulhatnak, az óvodában elsajátított szociokulturális nevelő hatások ezért a gyermek későbbi életében is éreztetik hatásukat. Az óvodának, mint társadalmi intézménynek a zavartalan működéséhez és sikeres nevelőmunkájához nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott légkör, a harmonikus csoportmiliő. Az együttműködés során keletkezett feszültségek feloldására, a másság különbözőségeinek elfogadására, baráti kapcsolat létesítésére van igény páros kapcsolatokban, illetve az együttjátszó

gyermekcsoportokban.

Természetes,

hogy

a

gyermekcsoportban

az

óvodapedagógus az egészséges életmód szempontjából is mintaadó személy, ezért felelőssége az egészség megőrzésére és fejlesztésére is kihat. 3.1. Esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség és a másság elfogadása azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden embert

–

származására,

nemére,

nemzetiségére,

vallására,

testi-lelki

sérülésére, 293

fogyatkozására tekintet nélkül ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában. Az esélyegyenlőség magában foglalja a másság elfogadását, azaz egy olyan másik személynek egyenlő társként történő elfogadását, aki a mindennapi életben, átlagos jellemzőkkel mérve, eltérő személyiség, és akit eltérése miatt a közösségből való kirekesztés veszélye fenyeget. 3.2. Az integráló nevelés követelményeinek teljesítése Az óvodai nevelésben egyre szélesebb körben valósul meg az együttnevelés (integráló nevelés) társadalmi igénye az, hogy az óvoda nevelőközösségének tagjai (tehát nem csak az óvodapedagógus!) a gyermek fogyatékosságát ne alkalmatlanságként, ne képesség hiányaként, betegségi állapotként értelmezzék, hanem olyan élethelyzetnek minősítsék, amelyben a környezet alakításával, sajátos neveléssel-oktatással a sérült életminősége javítható. Hangsúlyozzuk, hogy az ép és a sérült gyermekek közötti különbség nem egészségi természetű. (Például egy mozgássérült gyermekkülönböző élettevékenységekben éppen olyan „egészségesnek” számít, mint az ép mozgású társa, csupán a mozgásos teljesítménye korlátozott). A fogyatkozással rendelkezők közül leggyakrabban mozgásszervi fogyatékosok, érzékszervi fogyatékosok (látássérült gyermekek), nagyothallók; ritkábban enyhén értelmi fogyatékosok, beszédhibás gyermekek (dadogók, hadarók, elakadó beszédűek) találhatók az óvodában nevelkedők között. Fejlesztő nevelésükhöz szakszerű segítséget a nevelési tanácsadók és a szakértői bizottságok nyújtanak. Az egészség fogalmának modern, kompetenciaalapú értelmezése megköveteli, hogy a fogyatékosságot ne az alkalmatlanság vagy képesség hiányaként, főleg ne betegségi állapotként értelmezzük. Minősítsük a fogyatékost olyan élethelyzetűnek, akinek életminősége a környezete alakításával vagy sajátos neveléssel-oktatással javítható. (Hangsúlyozzuk, hogy az ép és a sérült gyermekek közötti különbség nem egészségügyi természetű!) A fogyatkozással élő gyermekek életmódja, teljesítőképessége, érzelmi beállítottsága, érzékenysége egyéni jellegű, ezért minden gyermek egyéni bánásmódra tart igényt. Az óvodapedagógus alapfeladata e kérdésben a másság elfogadtatása a gyermekközösséggel. Az óvodapedagógusnak hangoztatott elve legyen az, hogy a fogyatkozással élő gyermek nem beteg, hanem más: más az életmódja, más a teljesítménye, több segítséget igényel. Elő kell segíteni, hogy a gyermek önállóan tudjon közlekedni (eligazodni), szükségleteit (kívánságait) jelezni, az óvodai személyzettel kommunikálni és a csoportban szokásos viselkedést megvalósítani. A befogadás megvalósításának előfeltétele az érzelmes bemutatás, amelynek lényege az, hogy az óvodapedagógus ismerteti a gyermek nevét, azt, hogy az új óvodás szívesen jött a csoportba, majd utal arra, hogy a közös élet, a játékos mindennapok során milyen figyelmesség mellett 294

fogja ő is jól érezni magát a csoportban. Ezt követően az óvodapedagógus mutassa be a csoport játékait, a játékok elvételének (megszerzésének) és visszahelyezésének módját, mutassa be a tisztálkodás és WC-használat módját, az étkeztetés rendjét és az alvási lehetőséget. Mindezt az óvodapedagógus a dajka segítségével azért tegye meg, hogy a kisgyermek gyorsabban tájékozódjék a csoportban, az új helyzetben keletkezett félelme, szorongása megelőzhető legyen. Külön csoportot képeznek a szociális hátrányú gyermekek, akiknél nem a szervezeti fogyatkozás okoz hátrányt a személyiség fejlődésében, hanem a családi, társadalmi, kulturális, anyagi háttér kedvezőtlen hatása (durva bánásmód, szegénység, lakásnélküliség, kisebbségi megkülönböztetés és más hátrányos körülmény). Az óvodai nevelést is érinti a roma gyermekek óvodai integrációja, amelyet a nyelvi kommunikációs hátrányok és kisebbségi előítéletek, kedvezőtlen higiénés szokások, hagyományos viselkedési normák gátolnak, és akadályozzák a másság elfogadását. Az együttnevelést olykor az akadályok halmozódása tovább hátráltatja. 3.3. Sajátos nevelési igényűek egészségfejlesztése A közoktatási törvény 2007. évi módosítása szerint „sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavarú).” (2007. évi LXXXVII. törvény 121. § 29. pont) A törvény rendelkezése alapján előírás az, hogy minden olyan 3-6 éves kisgyermek, aki csökkent érzékszervi és mozgásszervi fogyatékossággal, vagy a beszéd- és értelmi fejlettség alacsonyabb fokával rendelkezik, és sajátos nevelést igényel, normál fejlettségű gyermekek közé, óvodai közösségbe felvételt nyerhet. Az ilyen gyermekek óvodai gondozására, nevelésére csak azon óvoda vállalkozhat, amelyik az alapító okiratában ezen (céltudatos, tervszerű és szervezett) gondozó-nevelő kötelezettséget felvállalta. Az elvállalt sajátos nevelési igény teljesítésekor a fogyatékosság részleges vagy teljes körű módosításának, illetve a képességek eltérő ütemű fejlesztésének kötelezettségét kell vállalni. A sajátos igényű gyermekek gondozása-nevelése speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós fejlesztő, visszaállító, valamint gyógyító célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi nélkülözhetetlenné. E feladat az óvodapedagógus sajátos képzettségét, valamint az egészségügyi és nevelési tanácsadói szakirányítását igényli. Sajátos nevelési eljárásként alkalmazzuk a sérült gyermek előzetes bemutatását a csoportnak, majd a megérkezéskor olyan bemutatását, amely a segítés, a barátkozás, a közös játék lehetőségeit és eszközrendszerét részletezi. A következő lépés a sérült gyermek alkalmazkodási 295

kényszerének feloldása: az ismeretlen óvodai környezet, az ismeretlen felnőttek és gyermekek, az óvoda napirendje, életrendje alkalmazkodási kényszerének feloldása. 3.4. Mozgásszervi fogyatékosok sajátos nevelése A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvének

alkalmazásához,

a

gyermekekre

jellemző,

cselekvésbe

ágyazott

képességfejlesztésükhöz kellő időt és alkalmat kell az óvoda napi programjában biztosítani. A kis lépésekben való haladás elve különösen az alábbi fejlesztésekre vonatkozik: – alapmozgások kialakítására, fejlesztésére; – a minimális kontaktus, kooperációs készség a nem szóbeli és a szóbeli kommunikáció fejlesztésére; – beszélgetés kezdeményezése, aktív szókincs bővítésére, a beszédmegértés fejlesztésére, emlékezeti megtartás gyakorlására; – az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az ehhez szükséges jelhasználat és logikai funkciók fejlesztésére. 3.5. Beszédfogyatékosok sajátos nevelése Sajátos nevelési feladatot jelent a beszédhibás gyermekek fejlesztő nevelése. A beszédszervek organikus vagy funkcionális elváltozása, a központi idegrendszer sérülése, vagy valamely pszichikus ok a gyermek beszédzavarához vezethet, és a hangképzés különböző rendellenességét (artikulációs zavar, dadogás, hadarás, pöszeség, orrhangzós beszéd) válthatja ki. A beszédzavar óvodai körülmények között leggyakrabban félelmi, izgalmi, kudarckerülés hatására lép fel. A beszédhibák korrekciója logopédiai feladat, szakszerű megoldásához szakember segítségét kell kérni, ugyanis a beszédhiba a gyermek értelmi fejlődését, szociális kapcsolatainak alakulását akadályozhatja. 3.6. Értelmi fogyatkozású gyermekek nevelése Az értelmi fogyatkozású, elmaradottságú (retardált) gyermekekkel kapcsolatos speciális óvodai nevelés tartalma egyedi jellegű. A gyengén értelmi fogyatkozású gyermek ugyan értelmileg károsodott (organikusan vagy funkcionálisan sérült), mégis a nem-fogyatékos csoportba – megfelelő pedagógiai program segítségével – sikeresen integrálható, együttnevelhető. Az óvodai közösségbe való felvételhez tájékoztatóul szolgál az óvodapedagógus részére a gyermek intelligenciahányadosa (IQ): 0,70–0,80 pont alatt: határeset; 0,50–0,70 pont: enyhén fogyatékos (debilis); 0,25–0,50 pont: közepesen fogyatékos (imbecillis). Az értelmileg retardáltak speciális fejlesztését biztosító pedagógiai célok a (normál) óvodai csoportban az alábbiak lehetnek: 296



a fogyatékos elfogadtatása a társaitól és a társak elfogadása a fogyatékostól;



szükségleteinek jelzése, a jelzés fogadása a közösségben, a jelek kódolása;



mozgásszükséglet kielégítése, társkapcsolat alakítása, befogadás;



kommunikációs készség gyakorlása, fejlesztése;



közösségi tapasztalatszerzés, normatartás;



emlékezetgyakorlás, önálló problémamegoldás.

3.7. Autista gyermekkel való bánásmód „Különös bánásmódot igényel a közösségbe érkező autista gyermek, aki a környezetével nem beszél (kivéve egy-egy személyt, például az anyját), a tárgyakat ismeri, de csak néhány szót mond velük kapcsolatban, más beszéde zavart (ugatáshoz hasonlít), viselkedése – általában – agresszív” (Székely 20081: 61). Az autizmus lényege a kommunikációs kapcsolati készség, a társas együttműködő viselkedés és a céltételező gondolkodás minőségi károsodása, a szociális kapcsolatok elutasítása, a verbális kommunikáció zavara (elutasítása), azaz a kommunikációs és a szociális készség károsodása és fennálló zavara. Az óvodapedagógus az autista gyermeket elzárkózásáról, különc és ismétlődő viselkedéséről, különc gesztusáról és beszédritmusáról, feltűnő mozgásismétléséről (pl. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás) és játékáról, rutincselekvésekhez való ragaszkodásából, érzelmes kitöréseiből ismerheti fel. E társkapcsolati

és

kommunikációs

jellemzők

esetén

a

gyermek

fejlődésének

és

egészségfejlesztésének alapfeltétele a társkapcsolati és kommunikációs készség (ismétlés, gyakorlás útján történő) fejlesztése: a gyermek játszótársként való elfogadtatása, mert a társkapcsolattal együtt a verbális kommunikáció is megindul) A gyermekközösség játéktevékenysége és aktivitása (szociális kapcsolata) képes az autista gyermek kommunikációs kapcsolatát is észrevehetően javítani, valamint az agresszív viselkedés elmaradását segíteni. 3.8. Szociális hátrányúak nevelési sajátossága. A társadalmi beilleszkedés és az eredményes személyiségfejlesztés szempontjából meghatározó jelentőségű a mélyszegénységben élő, rossz családi körülmények között nevelkedő gyermekek óvodai integrált nevelése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai „megelőző” egészségneveléséhez szükség lehet a gyermekvédelmi szakhálózat (jogi, pedagógiai, egészségfejlesztő) segítségét kérni, a szülői szervezetek, munkaközösségek társadalmi összefogását is igénybe venni. Az óvodapedagógiai gyakorlatban a szülők társadalmi integrációjának segítésére többféle módszer és alkalom alakult ki. Ezek közül ismertebbek: klubfoglalkozások, munkadélutánok, közös séták,

297

kirándulások, orvosi tanácsadás, csoport szülői értekezletek. Sajátos nevelési igény mutatkozik meg a roma származású gyermekek integrált óvodai nevelése során. Az integrált nevelés megoldása a társadalmi beilleszkedés szempontjából meghatározó jelentőségű, elősegíti a roma népesség sajátos gazdasági, kulturális hátrányos helyzetének felszámolását, a másság kedvező társadalmi megítélését. A sajátos nevelési igény okai így jelennek meg az óvodában (Székely 2005: 319–320): 

különbözik a roma gyermekek családi szocializációja és kulturális mintája, más a családi (törzsi) hagyománya;



mutatkoznak nyelvi kommunikációs (szövegértési) hátrányok (főleg a beás és az oláhcigány családok mintája következtében;



magas arányú a szülők munkanélkülisége, vele együtt a család szegénysége;



a gyermekszegénység minden hátrányával együtt öröklődik;



a roma családokban élők egészségi állapota az átlagosnál rosszabb, jelentős arányú a szenvedélybetegek száma;



a társadalomban még él a roma származásúak hátrányos megkülönböztetése, előítélete, a gyermekek elkülönítő nevelésére törekvés;



gyakori a roma gyermekek óvodai nevelésből való kimaradása, megszakítása.

3.9. A gyermekbántalmazás és agresszió megelőzése A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermek védelméről szóló (2010. évi LXVI. törvénnyel módosított 1997. évi XXXI.) törvény a gyermek jogainak védelmét, a hatósági intézkedések lebonyolítását a családra, az óvodára (mint nevelési intézményre), a gyermekvédelmi intézményrendszerre, továbbá az egyes szakszolgálatokra (egészségügy, rendőrség, ügyészség, bíróság) és a társadalmi szervezetekre bízza. A gyermek jogainak érvényesítése (ellátása, gondozása, nevelése) elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés kompetenciakörébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése,

a

gyermekvédő

szolgáltatást

nyújtókkal

való

(megelőző,

ellenőrző,

gyámhatósági) kapcsolat tartozik. A gyermekvédelmi feladatokat az óvodapedagógusok a gyermek-egészségügyi szakszolgálattal alaptevékenységként látják el, azaz hivatásbeli alaptevékenységük elválaszthatatlan része a gyermekvédelem. A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében leggyakrabban alkoholista, kábítószer-élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel. A

298

felderítés és a tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával, illetve nyílt óvodai napok programjával, közös rendezvényekkel valósítható meg. A dohányzás megelőzésének óvodai programja Felmérések igazolják, hogy az óvodás gyermekek családjának több mint felében él dohányzó felnőtt, aki kedvezőtlen mintát nyújt a gyermekek számára. A felmérések szerint „a családok 57,2%-ában található dohányzó személy (!): a felmérésben részt vevő családok 38,1%-ában az apa, 23,9%-ában az anya, 17,8%-ában a nagyszülők és 5%-ban a nagyobb gyermekek is dohányoznak. Mindebből következik, hogy a szülőknek a dohányzástól való visszatartó nevelőereje gyenge” (Székely 2005: 336). Az óvodai nevelési programba alternatív módszerként felhasználhatók: képek a dohányzó környezetről, címkék és dobozok gyűjtése, rajzok, gyurmák az egészséges életmódról, tüdőt „szellőztető” tornagyakorlatok, dohány- és égéstermékének érzékelése. Az óvoda egész területén TILOS a dohányzás. Védőnői tervezet: Nevelési célok diagnózisa (társadalmi és szakmai igény) A mai magyar társadalomban köztudottan nincs a megfelelő szinten az emberek egészségtudata, az egészséges életmód a szélsőséges egészségközpontú fanatizmussal azonosítják be sokan. A mindennapi életben bővíthető, nagy fáradságot nem igénylő módszereket az emberek többsége nem ismeri, vagy nem megfelelően alkalmazza. Az egészség fogalma két szélsőségben jelenik meg leginkább napjainkban: elvárható minimumként, amelybe nem kell energiát fektetni; vagy egy olyan istenített állapotként, amelyet túlzott megszorítások jellemeznek. Egyre nagyobb arányban fordulnak elő táplálkozási zavarok és egyre fiatalabb életkorban. A magyarországi részvétellel végzett HBSC (Health Behavior os School-aged Children) vizsgálat is rámutat: igen fiatalon zavarni kezdi a gyerekeket a testsúlyuk, önértékelési és közérzeti problémákat okoz számukra, ugyanakkor étkezési és táplálkozási szokásaik minden elvárhatót nélkülöznek! A káros szokások is egyre korábban jelennek meg, s lassan a csoporthoz tartozás kifejezett kritériumává vállnak. Szakmai oldalról közelítve meg a kérdést: az egészségfejlesztés egyre több szakterület bekapcsolódását igényli, egyre több színtéren kell találkoznunk az emberekkel annak érdekében, hogy egészségtudatukat jó irányba mozdítsuk el! A védőnői munkában pedig egyre szélesebb és több célcsoport jelenik meg. Ma már kiterjed az óvodára, általános és középiskolára, családokra, serdülő és felnőtt korosztályra egyaránt. Minél előbb el kell kezdeni kialakítani a gyermekekben az egészségtudatosságot. Az otthonról hozott hibás szokásokat, mintákat korrigálni helyette egy helyes példakövetőbb egészséges életre nevelést 299

elkezdeni. Hiszen az óvódás korban még nem teljesedik ki a szó jelentősége, hogy egészséges életmód. Itt még nem éri a gyerekeket annyi káros hatás Célok: Egészségtudatosság ismereteinek megalapozása az egészséggel kapcsolatos fogalmak különböző

szemléletek

megismertetése.

Attitűdformálás

és

módszertani

képzés

a

hatékonyabb, egészségesebb, biztonságosabb életmód érdekében. Továbbá az otthonról hozott szokások esetleges hiányosságának kiegészítése és a téves ismeretek korrigálása. Oktatási feladatok: Ismerjék meg az egészségmegőrzés módszereit és legyenek képesek azt alkalmazni mind a közösségbe és otthon. Sajátítsák el az alkalmazott módszereket, tudnivalókat. Legyenek képesek a megismert módszereket alkalmazni, azokat a különböző élethelyzetekhez és problémákhoz adaptálni. Tematika: 

Fogápolás.



Helyes fogmosás bemutatása - gyakorlat



Egészséges életmód.



Közös mozgás és az egészséges tápanyagok – gyakorlat



Ismerd meg a tested.



Orvosi és védőnői vizsgálatok.



Látogatás az egészségügyi ’ központba ’ - gyakorlat



Biztonságos közlekedés.



Együtt a helyes közlekedésben – gyakorlat

Feldolgozásra

Oktatási célok és

Módszerek

Segédeszközök,

Kiegészítő

kerülő téma

nevelési feladatok

segédanyagok

információk

Fogápolás

A szakma által

Demonstráció

Fogkefe

elfogadott

Előadás

Demonstráló fog

fogápolási

Esettanulmány

ismeretek átadása. Helyes szokások hangsúlyozása a téves nézetek

300

javítása.

Helyes

A megismert

Strukturált

Fogkefe

fogmosás

ismeretek

tanulás

Fogkrém

bemutatása -

alkalmazása,

gyakorlat

begyakorlása. Önállóságra inspirálása.

Egészséges

Az óvodások

Ötletroham

Gyümölcsök

életmód

megfelelő

Előadás

Zöldségek

ismereteket

Laptop

szerezzenek az

Projektor

egészséges táplálkozás fontosságáról. Továbbá megszeretetni, megismertetni velük a különleges és nem hétköznapi egészséges ételeket. A mozgás iránti szeretet kialakítása. Közös mozgás

A megismert

Strukturált

Ételek tápanyag

és az

ismereteket a

tanulás

besorolás szerint

egészséges

mikrokörnyezetben

CD Lejátszó

tápanyagok –

is igényeljék és

CD

gyakorlat

fontosnak találják.

Ismerd meg a

Tisztába legyenek

Strukturált

Laptop

tested

saját testük alapvető

tanulás

Projektor

működésével, szerv

Demonstráló

301

rendszerével.

Előadás

szervek

Képesek legyenek

Fonendoszkóp

az ismereteket

Doppler

jártassággá

készülék

alakítani. Orvosi és

Elfogadják az új

Előadás

Laptop

védőnői

helyzeteket, ne

Kőrkérdés

Projektor

vizsgálatok

alakuljon ki ezektől

Módszerek

Segédeszközök,

Kiegészítő

segédanyagok

információk

félelem. Felkészültek legyenek az esetleges találkozások kapcsán a természetességre. Feldolgozásra

Oktatási célok és

kerülő téma

nevelési feladatok

Látogatás az

A megismert

Strukturált

Fonendoszkóp

egészségügyi ’

tárgyaktól,

tanulás

Vérnyomásmérő

központba ’ –

műszerektől való

Súlymérő

gyakorlat

gátlások oldása. A

Hosszmérő

kórban alkalmazott

Fecskendő

vizsgálatok, oltások

Nyelvlapok

ismertetése. Felkészítése az esetleges találkozásra. Félelemmentes közeg kialakítása. Biztonságos

A társadalomban és

közlekedés.

a KRESZ-ben elfogadott módon

Laptop Előadás

Projektor Láthatósági

302

közlekedjenek az

mellény

óvódások és ezt a felelősségteljes magatartást szüleiktől is elvárják. Együtt a helyes

Az ismeretek

Strukturált

közlekedésben

jártassággá később

tanulás

– gyakorlat

készséggé majd

Rendőr

képességé alakuljanak.

303

Az értékelés terve: Az elméleti ismeretek elsajátítását bizonyítja, hogy a meg tanult módszereket tudják a gyakorlatban is alkalmazni az óvodások, erre igényük is van, és szívesen hajtják végre a kért feladatokat. Továbbá a céljaink megvalósításának sikeressége is kulcsfontosságú lehet az értékelésben. A védőnői látogatások alkalmával a szülőktől információt kapok a foglalkozások hatékonyságáról. Az esetleges módszerek beépüléséről a mindennapi óvodás életében, netán a család életében is. Ezek az értékelési szempontok egy valós képet adnak a foglalkozások hatékonyságáról és az eredményéről. ÖSSZEGZÉS Az elemzésben rendszerbe sorolt egészségfejlesztő tevékenységek listája a mindennapos óvodai

nevelés

gyakorlatában

sokszínűbb.

A

felgyorsult

világ

egyre

újabb

egészségvédő/egészségfejlesztő feladatok elé állítja az óvodai nevelést. Az informatikai társadalom a jövő állampolgárát egészséges, edzett, terhelést elbíró személyiségnek tételezi. Az egészség fejlesztése a kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. A modern értelmezésű egészségnevelés széleskörűen készíti fel az óvodásgyermeket az egészség védelmére: edzi a testi erőnlétét, gondozza lelki (érzelmi, akarati, értelmi) kiművelését és az embertársakkal kapcsolatos (szociális) együttműködési készségét. A gyermek egészsége társadalmi ügy, megvédése és fejlesztése a nemzeti nevelési program szerves része, így válik az egészségpedagógia az óvodapedagógia kulcsfeladatává. A mindennapos óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket

állítja

minőségfejlesztő

programjába,

integráló

akcióiban

biztosítja

az

esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja életmódbeli képességeit. Az egészség hármas (testi, lelki, társkapcsolati) jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, azaz: annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. A speciális egészségfejlesztő szempontokra és módszerekre azonban az óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie. Szabóné Belovári Rita óvodavezető Nagykarácsony 2015. szeptember 01 304 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) 507-208 e-mail: [email protected]

305