Nagyító alatt: Épületalapok hibái. Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2. Álmennyezetek hibái

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

II. évfolyam  V. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2015. június

Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2. Álmennyezetek hibái Megkövetelhetnek-e teljesítménynyilatkozatot az építési termékről az engedélyezési eljárás során?

ö

s

l tu

aj

n do

ba

n

Épületalapok hibái

eh1506.indb 1

rs

s tá síté

Hibás tel je

Nagyító alatt:

as

há

zi

kö z

A téglafalazatok leg­gya­ koribb kivitelezési hibái

15/06/19 10:45

Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint Országos konferencia az új tűzvédelmi előírásoknak megfelelő műszaki megoldásokról Időpont: 2015. július 8. 9-17 Helyszín: MOHA HÁZ 1143 Budapest, Gizella út 42-44. Egyetlen műszaki szakembernek sem újdonság, hogy március óta új Országos Tűzvédelmi Szabályzat van érvényben. A rendelet hatálybalépése óta eltelt bő két hónap talán arra volt elegendő, hogy a szabályozás legszembetűnőbb újdonságait megismerjék az érintettek. Az új OTSZ-ben és a hozzá szervesen kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben foglalt átalakuló kötelezettségek valódi jelentősége azonban csak a gyakorlati alkalmazás során kezd egyértelművé válni. A Fórum Média Kiadó júliusi konferenciáján a tűzvédelmi változással járó szakmai kihívásokra kínálunk elérhető, költséghatékony megoldási javaslatokat. Résztvevőink műszaki szempontú áttekintést kapnak az új tűzvédelmi előírásokról és tájékozódhatnak az új követelményeknek maradéktalanul megfelelő konkrét műszaki megvalósítási lehetőségekről.

Az Építési Hibák előfizetői díjmentesen vehetnek részt a konferencián! A konferenciára a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet.

A konferencia programja Hő és füst elleni védelem Előadó: Mészáros János – tűzvédelmi szakértő és a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi tagozatának igazgatósági tagja RWA hő- és füstelvezető rendszerek Előadó: Hermann László – Assa Abloy Hungary Kft. Garázsszellőztetés hatékonyan Előadó: Sátory Márió – Schako Kft. Hő- és füstelvezető felülvilágító rendszerek elektromos nyitással, természetes szellőztetés integrálásával (NRWG 48V) Előadó: Benkő Gábor – Essmann Hungária Kft. Hő- és füstmentesítő ventilátorok Előadó: Kovács István – Kamleithner Budapest Kft. A gépi hő- és füstelvezetés légcsatornái Előadó: Marlovits Gábor – Promat International Tűzterjedés elleni védelem Előadó: Dr. Takács Lajos Gábor – Okl. építészmérnök, egyetemi docens, BME Épületszerkezettani Tanszék Hosszú távon olcsóbban, praktikusabban, élhetőbben – automatizált nyílászárókkal Előadó: Jámbor Árpád – Record Ajtó Kft.

eh1506.indb 2

Különleges tűzgátló lezárások Előadó: Vintze Balázs – Efaflex Hungária Kft. Gépészeti szigetelések tűzvédelmi megoldásai Előadó: Kiss Gábor – Armacell GmbH Hőszigetelés és tűzvédelem Előadó: Lestyán Mária – az A1 Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesületének Elnöke Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem  Előadó: Rajkai Ferenc – vezető tervező, Hungaroprojekt Mérnökiroda Kft. Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése Előadó: Fodor Mihály – okl. villamosmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara Tűzjelző Szakosztály elnökségének és Minősítő Bizottságának tagja Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése Előadó: Fodor Mihály – okl. villamosmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara Tűzjelző Szakosztály elnökségének és Minősítő Bizottságának tagja

A rendezvény ezüstfokozatú támogatója:

A rendezvény bronzfokozatú támogatója:

A Record Ajtó kft.

Efaflex Hungária Kft. Armacell GmbH

Médiapartner:

Proidea

15/06/19 10:45

szerkesztői levél

Tisztelt Olvasó! Szeretettel köszöntöm Önt az lapszámának megjelenése alkalmából!

tartalom

2015. június

2 3



szaklap 2015. júniusi

Ebben a hónapban Nagyító rovatunkban azt vizsgáljuk, hogyan lehet megelőzni az épületalapok hibáit, illetve a síkalapok kárformáit mutatjuk be. Az alapozási mód helyes megválasztásával a későbbi hibák, károk jelentős része elkerülhető. Tervezőasztal rovatunkból megismerheti az alapozás egyes fajtáit, az épületek alapjainak általános ismérveit, valamint gyakorlati tippeket adunk a síkalapok helyes tervezéséhez. Mi okozza az alapok hibáit? Milyen szerepet játszanak a környezeti változások a káresetek kialakulásában? Mire utalnak a falak repedései? Diagnózis rovatunkban többek között ezekre a kérdésekre is választ kap. Gyakran esik szó lapunkban a különböző szerkezetek hibái miatt bekövetkező kárról, amelynek megtérítésére a károsult igényt tarthat. De milyen szempontok alapján hozza meg a bíróság peres eljárás esetén a döntését? Felelősség rovatunkban egy konkrét eseten keresztül mutatjuk be az elévülés, a felróhatóság, az okozati összefüggés kérdéseit. És hogy miről olvashat még júniusi lapszámunkban?  Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében  Álmennyezetek hibái  Megkövetelhetnek-e teljesítménynyilatkozatot az építési termékről az engedélyezési eljárás során?  A téglafalazatok leggyakoribb kivitelezési hibái Bízom benne, hogy e havi lapszámunkban is talál olyan információt, amely segíti Önt a munkájában.

NAGYÍTÓ



Alapozás egykor…

TERVEZŐASZTAL



Épületalapok hibáinak megelőzése, síkalapok kárformái

6

MUNKATERÜLET



Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2.

10

DIAGNÓZIS



Alapozási szerkezetek hibáinak, károsodásainak okai és formái

16

FELELŐSSÉG



19

Hibás teljesítés társasházi közös tulajdonban – A bírósági eljárás során az elbírálás irányadó szempontjai

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK



Eternit síkpalával fiatalosan és lendületesen

20

Megkövetelhetnek-e teljesítménynyilatkozatot az építési termékről az engedélyezési eljárás során?

Budapest, 2015. június Üdvözlettel: Nagy Réka a magazin főszerkesztője

22

A téglafalazatok leggyakoribb kivitelezési hibái

Építési Hibák a weben

Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére. Emellett újabb galériával bővült honlapunk.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Nagy Réka Layout / Repro: SEFEX DESIGN Szerkesztők: Kiss Béla, Malustyik Orsolya

www.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 1

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Szabó Norbert E-mail: [email protected] Mobil: (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

15/06/19 10:45

nagyító

Alapozás egykor… Az épületkárok jelentős részét az alapok hibás működése okozza. Helyreállításuk bonyolult és költséges. Elegendő szaktudás birtokában a megelőzésre, a hibaforrások elkerülésére fordított idő bőségesen megtérül. E havi kiemelt cikkeink a megelőzéshez szükséges ismerethalmaz megfogalmazására, majd a lehetséges hibák és okaik felsorolására vállalkozik.

M

ielőtt rátérnénk az alapozásfajták összesítő áttekintésére, az épületek alapjainak általános ismérveire, a hibaforrások elkerülésének lehetőségeire, az alapozási szerkezetek hibáinak, károsodásainak okaira és formáira, röviden tekintsük át ezen szerkezetek történeti állomásait.

Tet Lotus River Garden – Eldőlt egy 13 emeletes társasház Kínában (Kína 2010.) [forrás: www.erdekesvilag.hu (2015.04.28)]

1. ábra: Sávalapok metszetábrái archív tananyagban

Az alapozás történeti szerkezetei – a hibamegelőzés mérföldkövei

Épületállományunk egy részének alapozására még a történeti korokban került sor. Ezek közül legtöbb a múlt század és a századvég idején készült, nem egy esetben a városterjeszkedés következtében birtokba vett ros�-

2. ábra: Palló- és gerendarácsra telepített falazott tégla sávalapok

2

eh1506.indb 2

szabb minőségű, lápos, feltöltött talajokon, illetve mélyebben fekvő altalajokon (1., 2. ábra). A feltárt példák, fellelhető tervek tanúsága szerint már ekkor is alkalmazták a sík- és mélyalapozási módszereket egyaránt, a rendelkezésre álló anyagok és technikai háttér adta lehetőségek határai között.

3. ábra: Boltövek, ellen-boltövek használata alapozásra A négyszög keresztmetszetű és kiszélesített kő és tégla alapfalazatok alkalmazása mellett  gyenge talajokon fa palló- vagy gerendarácsokkal osztották szét a terheket, egyenlítették ki a várható süllyedéskülönbségeket (2. ábra);  mélyebben fekvő szilárd altalajon a pilléralapokra boltövekkel hárították át a falak terheit, gyakran ellen-boltöves pillérsorok kapcsolták össze a fal alatti és a mélyebben fekvő alapsávokat (3. ábra);  támaszkodó és/vagy lebegő fa-, vascölöpöket, kő-, téglapilléreket és süllyesztett gyűrűs (vagy fával dúcolt kútaknákba falazott), kútalapokat, fa- vagy vasanyagú szekrényeket is használtak. A cement újbóli felfedezése, a román és portlandcementek elterjedése először a beton sáv, majd a vastag (leterhelő) lepény- és lemezalapok építését tette lehetővé. A  vasszerkezetek tartósságát növelő körülbetonozás például vasúti sínekből készített teherosztó rácsok alkalmazását is megengedte (4. ábra).

4. ábra: Merev acélbetétes történeti alaptestek Később vasbetonból egyedi megoldású alapszerkezeteket is konstruáltak. Az alapok, talajban lévő falak nedvesség elleni védelméről a rendelkezésre álló szerkezeti anyagok nedvesség-, korrózióval szembeni érzékenysége és a kis hatékonyságú, rövid élettartamú szigetelő anyagok miatt, elsősorban szivárgókkal, alagcsövezéssel, szárító légrések, körítő angolaknák, aknafolyosók beépítésével gondoskodtak, megelőzve a tartós nedvességhatások okozta károk kialakulását. 

Irodalomjegyzék

Koppány Attila – Fátrai György: Épület­fenn­ tar­ tási tervező rendszer fejlesztése, Épület­ diagnosztikai kézikönyvek, MÁV Rt., 1995-96. Bruzsa László: Üzemelő építmények szerkezetei, CULTRADE Fátrai György: Épületdiagnosztika I., MÁV Rt., p. 256, 1997. Petró Bálint: Épületek alapjai, TERC Szakkönyvkiadó Üzletága, 2007. Fátrai György: Építési hibák – hibaokok, Magyar Építőipar, 11-12. szám pp. 318-358, 2000.

Dr. Fátrai György tanszékvezető, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

2015. június

15/06/19 10:45

tervezőasztal

Épületalapok hibáinak megelőzése, síkalapok kárformái

Mit kell tenni, ha szomszédos épületek csatlakozó alapsíkjait nem azonos mélységben tervezik? Mikor vétünk a síkalapozás választásával tervezési hibát? Mikor szükséges kiszélesített keresztmetszetű sávalapokat készíteni? Tervezőasztal rovatunkban – folytatva lapszámunk főtémáját – ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozunk.

Alapozási módok

Különféle szerkezeti anyagokból az alkalmazott építéstechnológia szerint helyszínen készített, előre gyártott elemekből összeállított, gyakran félmonolit jellegű, esetenként vegyes anyagú alapozási szerkezetek is építhetők. A terhelt talajréteg mélységi helyzetének és az épület-altalaj közötti teherközvetítés módjától függően vannak:  s íkalapozási módok (a felszínhez közeli teherhordó réteg síkfelületen eloszló közvetlen terhelést kap – síkbeli feszültségi állapot alakul ki),

www.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 3

 mélyalapozási módok (a mélyebben fekvő teherhordó réteg – közvetítő elemek által terhelt – általában térbeli feszültségi állapot jön létre). Síkalapozások  sávalapozás, pontalapozás (talp-, szoliter-, tömb-, ke hely-, kehelynyakas és papucsalapok),  erenda- (szalag) és gerendarács-alapozás, g  lemezalapozás,  különleges síkalapozások (héj-, ék-, árboc-, dugó-, húzott alapozások).

Mélyalapozások  kút- és szekrényalapozás (süllyesztett alapozások),  cölöpalapozás,  résfalas alapozás. Járatos síkalapozások  A sávalapok A legegyszerűbb síkalapozási módszer a sávalapok építése. A fagyálló szerkezeti anyagokból (terméskő, tömör égetett agyagtégla, csömöszölt és „úsztatott” beton, vasbeton) készített alaptestek általában a tömörfalas

3

15/06/19 10:45

tervezőasztal

szerkezeti rendszerű épületek alapozására szolgálnak szemcsés és kötött talajokban. A falszerkezetet teljes hosszúságában alátámasztó (tehát hossztengelye mentén vonalszerűen terhelt) alaptestek derékszögű négyszög, lépcsősen vagy trapézalakban kiszélesített keresztmetszetűek. A viszonylag kis felületen (megközelítően vonal mentén) átvett terheket az alaptestnél gyengébb teherbíró képességű altalajra csak nagyobb felületre szétosztva lehet áthárítani, ezért gyakran kiszélesített keresztmetszetű sávalapokat készítenek. A kiszélesítés mértékét a szerkezeti anyagokra jellemző teherátadási szög korlátozza (ennél laposabb szög alatt a nyomófeszültségek nem adódnak át az adott anyagban). A keresztmetszetek egyéb méretkötöttségeit szerkezeti és technológiai indokok magyarázzák (kötési szabályok, építési pontatlanságok kiküszöbölése, zsaluzhatóság). A vasbetonból készített (tehát húzó, hajlító és nyíró igénybevételek felvételére is alkalmas) sávalap a terhek áthárítását keresztmetszeti síkban működő (fordított) konzolként teszi. A falazással készített szerkezetek és az altalaj közé kiegyenlítő-teherelosztó ágyazati réteg, vasbetonszerkezeteknél (a vasszerelés védelmére) szerelőbeton-réteg kerül. Egyenetlen altalaj eseten beton alaptestek alá is kerüljön kiegyenlítő betonréteg!  ontalapok P A sávalapok hossza a szélességük három és félszeresét meghaladja. A rövidebb falszakaszok, félvázas és vázas szerkezeti rendszerű épületek pillérei, oszlopai teherátadására szolgálnak a pont- vagy tömbalapok (más néven: szoliter alapok), szemcsés és kötött talajokban. A sávalapokkal azonos szerkezeti anyagokból azonos keresztmetszetekkel, a (megközelítően pontszerűen) terhelő pillér vagy oszlop keresztmetszetétől függően négyszög (négyzet, téglalap), sokszög vagy kör alaprajzú hasáb, henger, csonka gúla, lépcsős „piramis” vagy csonka kúp alakú pontalapokat készítenek. A csak nyomásra igénybe vehető anyagú pontalapok kiszélesítését célszerűen a teherátadási kúpon belül teszik meg, míg a vasbeton pontalapok két irányban teherhordó konzolos szerkezetként működnek. A vasbeton pilléralapozást gyakran előre gyártott kehelyalaptest vagy kehelynyak készítésével és beépítésével oldják meg.  erenda- és gerendarácsalapok G A gerenda- és gerendarácsalapok ma már kizárólag vasbetonból épülnek. A pillérsorok alatt végigvezetett (fordított) többtámaszú tartóként működő hajlított gerendatartó hatékony teherátadásra képes (befogott pillérekkel az épület merevítésében is részt vehet). A hajlított gerendák széles nyomott betonövvel alakított keresztmetszete a vasbetonszerkezetek alakításának jellegzetes példája. A húzó igénybevételeket a vasalás veszi fel. Vegyes és egyesített vázas szerkezeti

4

eh1506.indb 4

rendszerű épületek esetén, és/vagy ha kétirányú merevítésre is szükség van, gerendarácsalapozás készül. A két irányban teherhordó tartórács szerkezeti működésének alapfeltétele, hogy a kereszteződő gerendaalapok monolit egységet képezzenek (keresztben is ös�szefüggő nyomatékbíró vasalással, egyidejű zsaluzással, betonozással épülnek).  emezalapok L Egyes terhelési és talajadottságok túlságosan nagy alapterületű sáv- vagy pontalapok vagy túl sűrű és széles gerenda, illetve gerendarácsalapok használatát igényelnék. A  felsorolt esetekben – valamint ha a talajszint alatti tereket, szerkezeteket a talajvíz nyomása vagy agresszív hatásai ellen védeni, szigetelni kell – célszerűen a teljes épületet összefüggő lemezalapra helyezik. A lemezalapok igénybevételeit általában a „fordított födém” elv alapján határozzák meg. (A támaszerőket az ismert fal- vagy pillérterhekkel helyettesítve számítják ki a síkfelületen fellépő megoszló talajfeszültséget, amelynek a talaj határfeszültsége alatt kell maradni.)

A lemezalapokat általában nagyméretű pincetömbkiemeléssel és víztávoltartással készítik. Tömegszigetelő rétegként működő lemezalapokat csak akkor szabad készíteni, ha a belső tér szárazsági követelményei vízzáró szigeteléssel is kielégíthetők. A lemezalapok vasbetonból készülnek. A talajvíznyomásból fellépő felhajtóerők ellen vasbeton ellenlemezként is dolgozó lemezalapok vagy csömöszölt beton leterhelő lemezek szolgálnak. A tömegszigetelésként működő vízzáró lemezalapok mellett a szigorodó energetikai előírások teljesítése érdekében nagyszilárdságú zártcellás műanyaghab vagy üveghab hőszigetelő rétegre betonozott vasbeton lemezalapok is készülnek. A hőszigetelt lemezek erőtani működése komplex szendvicsszerkezetet feltételezve modellezhető. Hibátlan működését a helyes modellfelvételen alapuló méretezés garantálhatja. Fagyhatár feletti alapozási sík esetében a jéglencseképződés megakadályozására antikapilláris (durva szemcsés kavics, illetve kőzúzalék) réteg vagy a fagyhatár leszorítására körbefutó hőszigetelő kötény szolgál. Szerkezetváltozatai sík, a bordás, a kazettás és a fordított gombafödém típusú (átszúródás elleni gombafejes pillércsatlakozású síklemez) vasbeton lemezalapok.

A lemezalapokat általában nagyméretű (dúcolt vagy rézsűs partfalú) pincetömbkiemeléssel és – a teknőszerűen kívülről körbeszigetelt szerkezet szilárdulásáig – víztávoltartással készítik. Tömegszigetelő rétegként működő lemezalapokat csak akkor szabad készíteni, ha a belső tér szárazsági követelményei vízzáró szigeteléssel is kielégíthetők.  Különleges síkalapok • monolit és előre gyártott vasbeton héjalap (pont, gerenda és lemezként), • vasbeton ék alakú sávalap, • húzott alap, • talajcsavar, • árbocalap, • vasbeton fejgerendás beton vagy talaj, téglatörmelék-beton anyagú rövid fúrt (vagy kimarkolt) cölöpalap (úgynevezett dugóalap).  Dugóalapok Vegyes működésű és szerkezetű alapozási mód. A legfeljebb 2 méter mélységben található szilárd altalajra támaszkodó rövid fúrt vagy gépi markolással kiemelt lyukakba betonozott cölöpök áthidaló monolit, esetleg előre gyártott (két- vagy többtámaszú) vasbeton gerendákat hordanak. A felmenő falak a gerendákra terhelnek, vázpillérek számára a  dugók közvetlenül, pontalapként szolgálhatnak.

Épületek alapjainak általános ismérvei – hibaforrások elkerülése

Az alapozás veszi fel az épületek közvetve és közvetlenül átadódó összes terheit, és hárítja át az altalajra. A jó alapozás statikailag állékony (süllyedés, elcsúszás, billenés stb. ne veszélyeztesse). A természetszerűen kialakuló süllyedések abszolút mértéke, tér- és időbeli eltérései, változásai a tűrési határokon belül maradnak. Sem az épület szerkezeteiben, sem az altalajban nem alakulnak ki káros feszültségek. Ellenáll a járulékos hatásoknak. Helyes anyag-, szerkezet- és alapozási mód választásával, használatával gazdaságosan készül és hatékonyan működik. Az alapozási mód helyes megválasztása a hibalehetőségek korlátozásának szolgálatában Az alapozás az épület és a talaj közötti kapcsolatot teremti meg. Anyaga, szerkezete, készítésmódja egyfelől az épület tulajdonságaitól, másfelől a talajviszonyoktól függően más és más lehet. Pontosan, objektív műszaki mennyiségekkel megadva ismerni és számításba kell venni az alapozást befolyásoló legfontosabb épületjellemzőket. Nevezetesen az épület méreteit, arányait, a terhelés mértékét, alaprajzának és a tömegének tagoltságát, a terhelések eloszlását, az épület szerkezeti rendszerét, a teherátadás módját (vonal menti, pontszerű, síkfelületen eloszló stb.), továbbá a tartószerkezet statikai erőjátékának jellemzőit (szabadságfokok, mozgásérzékenység). Fontos a talajviszonyok ismerete is.

2015. június

15/06/19 10:45

Elsősorban a fizikai és kémiai jellemzőkkel, a talaj rétegződésével és a talajvízviszonyokkal kell tisztában lenni. Az alapozási mód helyes megválasztásakor figyelembeveendő még a helyszín (esetleg kedvezőtlen) adottságai (pl.: alábányászottság, üregeltség, csúszásveszély, belvíz stb.), az épület gazdasági értéke, tervezett élettartama, az építési idő lerövidítésének lehetősége, a gépesíthetőség, prefabrikációs (előregyártási) fok, a téliesíthetőség és a lehetséges kivitelezők szakmai felkészültsége, technológiai felszereltsége, kapacitása. Az épület- és talajjellemzők, egyéb releváns körülmények alapos, objektív műszaki mérőszámokkal leírt ismerethalmazának birtokában van csak lehetőség az optimális megoldást nyújtó alapozási mód megválasztására, helyes megtervezésére és az elvárásokat teljesíteni képes megvalósítására, kivitelezésére.

Síkalapozások tervezésének hibalehetőségei

A síkalapozás egyszerű, gazdaságos és célszerű módszer. Választásával azonban alapvető tervezési hibát vétünk, amennyiben nem igazolhatók az alkalmazás feltételei:  a felszínhez közel kellő vastagságú teherbíró talajréteg van,  betartják az egyenlő süllyedés elvét,  a felszínhez közeli réteg/rétegek teherbírása csekély ugyan, de az épület viszonylag könnyű, a mélyebbre alapozandó szerkezet többletterhe kicsi, a terhek nagyobb területen oszlanak el, esetleg gazdaságosan megoldható a talajcsere, -javítás vagy -szilárdítás. Komoly károk forrása, tervezési hiba a fagyhatár figyelmen kívül hagyása. Hazánkban az alapsíkot a térszín alatt legalább 80–100  cm mélységben kell felvenni, a fagy hatására képződő „jéglencsék” károsító hatásait megelőzendő. Hibás megoldás az alapsíkok lépcsőzés nélküli szintváltása lejtős terepen, változó felső határú, nem vízszintes teherbíró rétegre épülő létesítmények esetében, részben alápincézett épületeknél. Helytelen a tervezett lépcsőzés is, ha nem:  függőleges és vízszintes (javasolhatóan a réteglejtéssel szembelejtő fogazású) síkokkal határolt, és  meredeksége nem tér el a talaj természetes rézsűszögétől (ált. ~30°), valamint  szintkülönbségei eltérőek, meghaladják az 50–60 cm-t. A hirtelen nagymértékű szintváltás káros feszültséghalmozódásokhoz, repedések kialakulásához, tönkremenetelhez vezethet, ezért teherbíró rétegen belül (pl. a részben alápincézett épület esetén) is kerülni kell! Ha szomszédos épületek csatlakozó alapsíkjait nem azonos mélységben tervezik, akkor:  meglévő épület melletti sekélyebb alapozás annak oldalfalára, pincefalára káros oldalnyomást fejthet ki,

www.epitesi-hibak.hu

eh1506_03-05_tervezoasztal Fátrai.indd 5

1. kép: Megsüllyedt előlépcső  meglévő épület melletti mélyebb alapozás veszélyeztetné annak állékonyságát, ezért ilyen esetben szakaszos aláfalazás (betonozás) módszerével – dúcolás védelme mellett – mélyítik le a régi alapokat az új alapozás síkjáig. A teherbíró réteg kisebb felületi egyenetlenségeit sohasem szabad földvisszatöltéssel pótolni, hanem csak megfelelően tömörített soványbeton kitöltéssel. Gyakran terv szinten sem megoldott a válaszfalak alapozása. A síkalapozási módszereket alkalmazzuk válaszfalak esetében is, tekintettel arra, hogy: a főfalaknál esetenként csekélyebb ter helésre kell számítanunk, így a 10 cm-nél vékonyabb, könnyű szerkezeteket az aljzatbetonra, míg a 10 cm vastag falazatok vasalással vagy vastagítással megerősített aljzatra is építhetők,  a 10 cm-nél vastagabb falazatok sáv- vagy gerendaalapozást igényelnek. A sávalapok alapsíkját és méreteit befolyásolja, hogy:  a fagyhatár az épület belsejében csökkenthető, ugyanakkor  magasan fekvő földszinti padlóvonal esetén is legalább 20–30 cm-nyit a termett teherhordó talajba kell mélyíteni az alapot,  az alaptest szélességét szerkezeti szempontok (nem a teherhordás) és a technológiai lehetőségek határolják be (férjen el rajta a fal, és kiásható legyen az alapárok). A fentiek miatt kedvelt megoldás: a válaszfalak alatti gerendaalapok teherátadási mechanizmusa azonban alapvetően eltér a „klasszikus” gerendaalapozásétól. A gerendán végig felfekvő válaszfal megoszló terhelését a főfalak alapjaira támaszkodva adja át, ezért szabad lehajlását és a nagyobb terhelésű főfalak alapjaival való azonos mértékű süllyedésének lehetősé-

gét csak a gerenda alatti laza feltöltéssel, illetve esetenként vágóéllel tehetjük lehetővé. Gyakran használják alapozás céljára az építőanyag-kereskedelemben kapható járatos előre gyártott lágyvasbetétes vagy a feszített beton födémgerendákat is alapozási célokra. Ez a gyakorlat veszélyeket rejt, mert a födémgerendák vasalásának betontakarása nem felel meg a talajban lévő nedvességviszonyoknak, illetve a feszített beton gerendák teherbírási és alakváltozási jellemzőit, ideiglenes alátámasztási igényeit nem mindig veszik figyelembe. Ugyancsak gyakran előfordul az előlépcsők, előtetők, teraszok alapozási terveinek hiánya vagy hibás megoldása. Az együttes süllyedést biztosító vagy süllyedési hézaggal képzett megoldások csak jól kidolgozott részlettervek megvalósításától várhatók (1. kép). 

Irodalomjegyzék

Koppány Attila – Fátrai György: Épület­fenn­ tar­ tási tervező rendszer fejlesztése, Épület­ diagnosztikai kézikönyvek, MÁV Rt., 1995-96. Bruzsa László: Üzemelő építmények szerkezetei, CULTRADE Fátrai György: Épületdiagnosztika I., MÁV Rt., p. 256, 1997. Petró Bálint: Épületek alapjai, TERC Szakkönyvkiadó Üzletága, 2007. Fátrai György: Építési hibák – hibaokok, Magyar Építőipar, 11-12. szám pp. 318-358, 2000.

Dr. Fátrai György tanszékvezető, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

5

15/06/22 09:11

munkaterület

Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2. rész

Cikkem első részében megtudhattuk, milyen megfontolások vezettek a 21. században a homlokzati hőszigetelések elterjedéséhez, s hogy mitől vált épületeink hőszigetelése napjainkban alapvető tervezői aspektussá. Megismertük a homlokzati hőszigetelő rendszer fogalmát, felépítését, és megtárgyaltuk a kivitelezés során elkövethető hibákat a tárolás, a felület-előkészítés, a ragasztótapasz-készítés és -felhordás, a hőszigetelő táblák elhelyezése során. Cikkem második részében a további munkafolyamatok során elkövethető hibákat és azok káros következményeit ismertetem. Dübelezés

Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésekor már a tervezés fázisában el kell dönteni, hogy a ragasztás mellett alkalmazunk-e dübeles rögzítést. A dübelek préselő hatása ugyanis erősíti a ragasztó és a hőszigetelő tábla közti kapcsolatot, tehát mechanikai hatásokkal szemben sokkal ellenállóbb szerkezetet kapunk. Általában olyankor kell gondolnunk rögzítődübelek beépítésére, mikor kétségek támadnak az aljzat megfelelő szilárdságával kapcsolatban, vagy bizonytalanná válhat a ragasztókeverék tapadása. Utólagos hőszigetelés készítésekor minden esetben javasolt használatuk, főleg, ha a meglévő vakolat nem bizonyul kellően teherbírónak. Új épület szigetelésekor olyan esetben indokolt a dübelezés, mikor a hőszigetelő táblákat vakolatra, esetleg vakolatlan betonfelületre készülünk felhelyezni. Az alkalmazandó dübel kiválasztásakor figyelni kell a megfelelő tányérmerevségre és kihúzódási értékre (furatmélység meghatározása), valamint a dübeltányér átmérőjének helyes méretére (60 mm-nél kisebb átmérő alkalmazása veszélyes). Az alkalmazandó dübelek számát elsősorban a rá ható mechanikai igénybevételek nagysága határozza meg, alapesetben elmondható, hogy a homlokzatfelület belsejében 6 db/m2, a sarkok környezetében, 25 cm-es sávban 8 db/m2 szükséges. Az épületmagasság növelésével ezek az értékek természetesen magasabbak. Hibákat már a tervezés során el lehet követni, egyrészt azzal, hogy megfeledkezünk

6

eh1506.indb 6

1. ábra: Dübelezés hiánya [5] a  dübelezés alkalmazásának szükségességéről (pl. utólagos hőszigetelés esetén), vagy nem vesszük figyelembe a dübelek hőhídhatását a hőszigetelés méretezésekor. Súlyos hiba, mikor kivitelezéskor (pl. költségmegtakarítás miatt) eltekintenek a dübelek használatától. Ilyen esetben számolni kell annak kockázatával, hogy egy erősebb

szélvihar szívó hatása a teljes hőszigetelő rendszert leszaggathatja a homlokzatfelületről (1. ábra). Az anyagi kár mellett a homlokzatról lezuhanó elemek a testi épséget is veszélyeztetik [5]. A hőszigetelés aljzatának rossz megítélése, valamint az igénybevételekhez mérten nem elégséges minőségű dübelek használata 2015. június

15/06/19 10:46

szintén gyakori hibaforrás. Nem megfelelő tányérmerevség vagy kihúzódási érték esetén a szél hasonlóan jelentős károkat okozhat, mint a dübelezés teljes hiányakor. A dübel elhelyezésekor a furatmélység meghatározása különös gondosságot igényel. Túl rövid dübel alkalmazása esetén előfordulhat, hogy a dübelszár nem fúródik kellő mértékben a szilárd aljzatba, vagy el sem éri azt. Azonban akkor is kivitelezési hibával találjuk szembe magunkat, ha a furathossz rövidebb a dübelszárnál, és nem lehet azt megfelelő mértékben besüllyeszteni. A dübeltányérok mélyedéseinek kitöltését elmulasztani kockázatos főleg esztétikai okok miatt, mert a munkálatok végeztével – általában színezés után – a dübeltányérok mintázata kirajzolódik a felületre [5], [7]. A túl mélyre süllyesztett tányér is helytelen megoldás, mert ugyan ragasztótapasszal kitölthető a keletkezett rés, de csak vékony rétegben. A túlzott mennyiségű ragasztó használata egyrészt nagyobb anyagfelhasználást igényel, másrészt kockáztatjuk az esztétikai­ lag zavaró dübelrajzolatok megjelenését a homlokzaton. A helyes kivitelezési sorrend megsértése történik, ha a hálózáson (rosszabb esetben a színezett fedővakolaton) keresztül készítik el a dübelezést (2. ábra). Ilyenkor nem sül�lyeszthető megfelelően a dübeltárcsa a hőszigetelésbe, kiállhat belőle, s a fedővakolat elkészítése után láthatók lesznek a homlokzatfelületen.

2. ábra: Dübelezés a fedővakolaton keresztül [5] Előfordulhat, hogy a rögzítő tányér esetleges megütése (beütő dübel esetén), illetve a rögzítő csavarszár „túlhúzásakor” a tányér megrepeszti a táblát, és a rögzítés csak látszólag valósul meg, valójában az anyagában elrepedt hőszigetelő tábla csekély hőmozgás hatására is elválik a falfelülettől, s a homlokzaton repedést, feltáskásodást produkál. Problémát jelenthet, ha nem kerül ragasztóanyag a dübel alá, illetve ha nem várjuk meg, hogy a hőszigetelőanyag tábla alatti ragasztóréteg megszilárduljon. Ezeken a helyeken a polisztirol tábla benyomódhat, ami később hullámos felületet okoz. A dübelezési megoldások közül a leghatékonyabbnak a ragasztótárcsás (KlebeAnker) technológia tekinthető. A technológia lényege abban rejlik, hogy a hőszigetelő táblák felhelyezése előtt a teherhordó falra ragasztótárcsákat rögzítenek, melyek felületére www.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 7

Nem megfelelő tányérmerevség vagy kihúzódási érték esetén a szél hasonlóan jelentős károkat okozhat, mint a dübelezés teljes hiányakor. ragasztópogácsákat helyeznek el. Ennek következtében erőátadó ragasztási pontok jönnek létre a falazaton. A ragasztótárcsákat 40 x 40 cm-es raszterben kell a falfelületen elhelyezni, szükséges mennyisége a hagyományos dübelekével megegyezik (6 db/m2). Előnye, hogy költség- és időtakarékos (rövidebb dübel, gyorsabb kivitelezés), nem kell számolni hőhídhatással (nincs átfúrva a szigetelés), nem kell a dübeltárcsák mélyedéseit kitapaszolni, nem kell számolni a dübelrajzolatok megjelenésével, valamint a hőszigetelő tábla vastagságától függetlenül – akár 20–30 cm vastag táblák esetén is – alkalmazható. Kivitelezési hibát azon hátránya rejti magában, hogy a hagyományos dübelezéshez képest pontosabb kivitelezést, nagyobb munkafegyelmet és meghatározott minőségű ragasztóanyag alkalmazását igényli [1], [2].

Csiszolás

A polisztirol lemezek elhelyezése és rögzítése után még a legprecízebb kivitelezés esetén is maradnak kisebb-nagyobb felületi egyenetlenségek, melyek a későbbi felületképzés kialakítását megnehezítik, ezért fontos a ragasztás és dübelezés után a hőszigetelőanyag táblák csiszolása. A körkörös mozdulatokkal végzett műveletet célszerű az egész felületen elvégezni, nem csak a táblák találkozási élei mentén, hogy esztétikusabb felületet kapjunk. A csiszolás végeztével fontos a lecsiszolt felület portalanítása. Súlyos károsodások forrása lehet a csiszolási munkafázis kihagyása. Ilyenkor történhet meg, hogy a későbbi felületképzés elkészítése után a hőszigetelő táblák illesztései láthatók lesznek a homlokzatfelületen. Ráadásul ebben az esetben azt is kockáztatjuk, hogy egyéb felszíni egyenetlenségek is megmaradhatnak, melyek egyrészt esztétikailag zavaróak, másrészt komolyabb károsodások kiindulópontjai is lehetnek (3. ábra). Ezekről a felületekről ugyanis a csapadékvíz nehezebben tud eltávozni, a hó pedig meg tud kapaszkodni rajtuk, s az így létrejövő nedvesedés jelentős károkat képes okozni a homlokzati hőszigetelésben [3], [7]. Előfordulhat, hogy nem teljes felületen, csak a találkozási élek mentén csiszolják le a hőszigetelő táblákat. A csiszolószerszám élei további egyenetlenségeket hozhatnak létre a felületen, melyeket a felület teljes átcsiszolásakor megszüntethetünk, viszont amen�nyiben csak az illesztési hézagok mentén végezzük el a műveletet, ezek a kis barázdák megmaradnak. Kétségtelen, hogy jobb megoldás, mintha egyáltalán nem fordítottunk volna rá gondot, mégis esztétikailag előnytelen homlokzatfelületet kapunk [6]. Ha megfeledkezünk a lecsiszolt felületek portalanításáról, a következő munkafázis elvégzését nehezítjük, hiszen a hálózás rögzí-

3. ábra: Csiszolási művelet elhagyása miatti felületi egyenetlenségek [4] téséhez használt ragasztó nehezebben vagy egyáltalán nem fog tapadni a polisztirol tábla felületére, könnyedén leválhat róla [3].

Élvédő profilok elhelyezése

A homlokzati hőszigetelő rendszer egyik legérzékenyebb pontjai a sarkoknál találhatók, ezért azok mechanikai hatásokkal szembeni védelme különösen fontos. Ráadásul esztétikailag zavaró lehet, ha a későbbi felületképzés minősége nem megfelelő a sarkokon. Ezeken a helyeken tehát fokozottan javasolt élvédő profilok elhelyezése, amely egyrészt a sarkok védelmét, másrészt az esztétikusabb külső megjelenést is szolgálják. Fontos, hogy az élvédő profilok – akár kasíroztak rá üvegszövetet, akár nem – még a hálózás elkészítése előtt beépítésre kerüljenek. Ezt követően kell az üvegszövet hálót 20 cm-es túlnyúlással áthajtani rajta. Az élvédő profilok alkalmazásának elmulasztásával jelentős károsodási veszélynek (pl. mechanikai hatások) tehetjük ki a homlokzatfelületeket. Az élvédő profilok hiánya káros mértékben befolyásolja a rendszer élettartamát. Élvédők használata nélkül a sarkok könnyebben sérülhetnek. Ha az üvegszövet hálót nem fordítják át rajta, repedések jelenhetnek meg, melyeken nedvesség, rágcsálók vagy rovarok juthatnak a hőszigetelő rétegbe, ahol további károkat okozhatnak [4]. A vízszintes élek (pl. erkély vagy loggia élei) vízorr nélküli kialakítása esetén a csapadékvíz akadálytalanul végigfolyhat a homlokzatfelületen. Ez a jelenség azon kívül, hogy esztétikailag előnytelen megjelenést kölcsö-

7

15/06/19 10:46

munkaterület

nöz, nedvesedéseket és beázásokat is okozhat. Hibás lépés az élvédő profilok üvegszövet hálóra való ragasztása is (4. ábra), ilyenkor a hőmozgások következtében az élvédő profil elválik a felülettől hosszirányú repedéseket létrehozva.

az ilyen rendszerek élettartama 25–30 évet ölel fel, amit ez a mulasztás néhány évre redukálhat [2]. Komoly károkat okozhat, ha az üvegszövet hálót nem ágyazzuk bele a ragasztórétegbe, csupán a külső felületére hordjuk azt fel (5. ábra). Ilyen esetekben a háló nem fog megfelelően a polisztirol táblák felületéhez tapadni, mivel felületének nagy hányadára nem kerül ragasztó. Ha az üvegszövet háló helyenként hiányzik, nem folytonos, vagy átfedés nélkül kerül elhelyezésre, szinte szavatolt, hogy eze-

különben a hőmozgások következtében leválhatnak a felületről. Erre a problémára nyújt megoldást az újabban kifejlesztett, egyik oldalán rózsaszín festékkel bevont grafit adalékanyagos expandált hőszigetelő lemezek (Grafit® Reflex). A festékbevonat meggátolja, hogy erős napsütésben a felület túlzottan felmelegedjen. Fontos viszont, hogy a táblák festetlen lapját kell ragasztóval bekenni, így a világos felület vissza tudja verni a napsugarakat. Ellenkező esetben súlyos kivitelezési hibát követünk el, hiszen a festékréteg nem tudja kifejteni jótékony hatását [2], [3].

4. ábra: Élvédő profil felületerősítő hálóra való ragasztása [3]

Felületerősítő hálózás elhelyezése és ragasztótapaszba ágyazása

A csiszolás és a lecsiszolt felületek portalanítása után a felületerősítő réteg elkészítése következik. Fontos, hogy a két munkafázis közt ne teljen el 14 napnál hosszabb idő, mert a tartós UV-sugárzás károsíthatja a hőszigetelő táblákat. Ha ez mégis bekövetkezik, újbóli csiszolás szükséges. A felületerősítő hálózás készítésekor először 2 mm vastagságban ragasztóanyagot kell felhordani a polisztirol táblák felszínére, amire felületerősítő üvegszövet hálót fektetnek. Ezt követően a teljes felületet egy újabb ragasztóréteggel kell lesimítani, hogy a háló egyenletesen és gyűrődésmentesen borítsa be a hőszigetelőanyag tábla felületét. Az üvegszövet hálókat 10 cm-es átfedéssel kell elhelyezni. Ügyelni kell, hogy ne kerüljön túl sok ragasztó a felületerősítő rétegbe, a 3–4 mm-nél vastagabb ragasztómennyiséget ajánlatos eltávolítani. A ragasztónak mindenütt be kell vonnia az üvegszövet hálót, ezért ahol kilátszik, a hiányzó ragasztóréteget pótoljuk. A falsarkoknál és minden egyéb élen az üvegszövet hálót 20 cm-rel kell túlnyújtani, vagy hálóbetétes sarokvédő profilt kell alkalmazni. Mielőtt a teljes felületű hálózást elvégeznénk, a falnyílások sarkai közelében legalább 25 x 50 cm-es méretű kiegészítő hálót kell elhelyezni. A falnyílások belső hajlataiba a repedések elkerülése végett erősítő hajlatvasalásként 20 cm szélességben hálóerősítés elhelyezése javasolt. Az üvegszövet háló hiánya is érzékenyen kihathat a homlokzati hőszigetelő rendszer élettartamára. Ilyenkor hiányzik a felület feszültségkiegyenlítő rétege és mechanikai védelme, ami a homlokzati hőszigetelő rendszer gyors károsodását idézi elő. Rendszerint

5. ábra: Rosszul beágyazott felületerősítő háló [6] ken a helyeken a felület repedezni fog. Ha a sarkokon és falnyílásoknál nem vezetjük át az üvegszövet hálót, szintén számolhatunk a repedések megjelenésével. Falnyílások kiegészítő hálózásának elmulasztása következtében a külső vékonyvakolat megrepedhet, súlyosabb esetben az üvegszövet háló el is szakadhat [7]. Különös figyelmet igényel, ha a jobb hőszigetelő képességű, grafitpor adalékanyagot tartalmazó szürke színű expandált polisztirol táblákból készítjük a homlokzati hőszigetelést. Sötét színükből fakadóan nagyobb mennyiségű hőt képesek magukba gyűjteni, és a hagyományos termékekhez képest nagyobb mértékű hőmozgások léphetnek fel bennük. Erős napsütés esetén ajánlatos őket az árnyékos felületekre elhelyezni (technológiailag nap nap után haladva bedolgozni), s a hálózást a lehető leghamarabb megkezdeni,

Komoly károkat okozhat, ha az üvegszövet hálót nem ágyazzuk bele a ragasztórétegbe, csupán a külső felületére hordjuk azt fel. 8

eh1506.indb 8

Alapozóréteg

A felülerősítő réteg megfelelő kiszáradását követően – ideálisan 7 nap után – kezdődhet meg a homlokzatfelület előkészítése a színezésre. Alacsonyabb hőmérsékleten és esős, párás időben ez az idő hosszabb is lehet. Kivitelezéskor figyelni kell arra, hogy azt 5 °C alatti hőmérsékleten ne végezzük. Első lépésben a felület csiszolása következik, mellyel a hálózás felületi egyenetlenségeit lehet megszüntetni. A csiszolást követi a mélyalapozás felületre történő felhordása ecsettel vagy hengerrel. Célja, hogy a felületen keletkezett apró réseket eltömítse, megkösse a lerakódott porszemcséket, egyenletes nedvszívó képességet biztosítson, ezáltal egyenletesebbé tegye a fal száradását, és megfelelő alapszínt adjon a színezendő falfelületnek. Az alapozóréteg kihagyása esetén a színezés nehezebben végezhető el, a falfelület túlságosan gyorsan megszárad, ami esztétikailag zavaró. Ha alapozás előtt nem csiszoljuk le a felületet, a felületerősítő rétegen keletkezett egyenetlenségek a később rákerülő vékonyvakolaton is megjelenhetnek. 2015. június

15/06/19 10:46

A színezést a vékonyvakolat megkötéséig az erős széltől és a csapóesőtől védeni kell, mert olyankor azt a víz könnyen lemoshatja a homlokzatfelületről. Kockázatos az  alapozó réteg nedves felületerősítő rétegre történő felhordása, mert a vékonyvakolat repedezését, leválását okozhatja.

Színezési munkálatok

A színezés megkezdése előtt érdemes megvárni az alapozóréteg megfelelő kiszáradását, különben a homlokzatfelület foltos lehet. Ügyelni kell, hogy a színezés megszakítás nélkül készüljön, és lehetőleg ugyanazok a szakemberek végezzék, különben nem lesz egyenletes a megjelenő struktúra, és a színezett homlokzatfelületeken könnyen észrevehető színeltérések keletkezhetnek. Fontos, hogy a vékonyvakolatot adalékanyagának szemcsenagyságához igazodó rozsdamentes simítóval kell az alapozott fe-

letkeznek benne, melynek következtében megrepedezik [3]. Színezéskor kiemelten fontos, hogy tekintettel legyünk az időjárási körülményekre. Erős napsütés következtében könnyen megéghet a felület (6. ábra), túl alacsony (+5 °C alatti) hőmérséklet – esetleg fagy – esetén a friss vakolat megrepedezhet, leválhat a felületről. A színezést a vékonyvakolat megkötéséig az erős széltől és a csapóesőtől védeni kell, mert olyankor azt a víz könnyen lemoshatja a homlokzatfelületről. Túlságosan magas páratartalom mellett végzett kivitelezéskor a vakolat száradásának – ezáltal megkötésének – folyamata hosszabb időt igényel, így megnő az időjárási körülmények miatti károsodás kockázata [3].

csökkenhető. A homlokzati falak hőszigetelése ezen a területen kiemelt jelentőségű, mivel az épület hőveszteségének 30–40%-a itt jelentkezik. A homlokzati falak hőszigetelésére kifejlesztett homlokzati hőszigetelő rendszer réteges felépítésű, mely rétegek közül mindegyik egyaránt fontos ahhoz, hogy megfelelően el tudja látni feladatát. Körültekintő és felelősségteljes tervezésre és kivitelezésre van szükség, mert egyetlen elkövetett hiba is végzetes lehet a rendszer hatékonysága szempontjából. Bár a homlokzati hőszigetelő rendszereket forgalmazó vállalatok évről évre új segédleteket bocsátanak ki, sajnálatos módon mindezek ellenére sűrűn előfordulnak tervezési és kivitelezési hibák egyaránt. Természetesen egy részük csupán apróbb felületi elváltozásokat, egyenetlenségeket okozhat, melyek csupán esztétikai jellegű problémák. Azonban akad köztük számos olyan is, melyek alapjában rengethetik meg a teljes homlokzati hőszigetelő rendszert, ugyanis mechanikai tulajdonságainak romlását (pl. helytelen aljzat-előkészítés, ragasztás, hiányzó dübelezés), hőszigetelő képességének elvesztését (pl. repedéseken bejutó nedvesség) és élettartamának csökkenését idézhetik elő. 

Felhasznált szakirodalom

6. ábra: Erős napsugárzásnak kitett felület (az állványzat árnyéka a friss felületen) [2] lületre felhordani, majd a megkívánt homlokzati struktúra műanyag (PVC) simító segítségével alakítható ki. A vékonyvakolat lehet szilikát, szilikongyanta, műgyanta vagy ásványi (mész, cement) kötésű, műgyantával javított fedővakolat. Vastagsága a kialakítandó felületi megjelenéstől függően 1,5– 3,0 mm lehet. A színezési munkálatokat – a hőszigetelő táblák ragasztásával ellentétben – föntről lefelé haladva kell végezni, ellenkező esetben a lefolyó, lecsöpögő vékonyvakolat szennyezheti, tönkreteheti a már elkészült homlokzatfelületeket [8]. A vékonyvakolat színének kiválasztásakor ügyelni kell, hogy ne alkalmazzunk túlságosan sötét színárnyalatokat. A különböző kötőanyagú fedővakolatokhoz a gyártók általában előírnak egy világossági alapértéket (HBW) is, melynél kisebb értéket homlokzat színezésekor nem szabad alkalmazni. Az előírtnál alacsonyabb világossági alapértékű (HBW) színárnyalat alkalmazása is kockázatos. Erős napsütésben a sötét színű vékonyvakolat olyan mértékben felmelegszik, hogy a hőmozgások miatt akkora feszültségek kewww.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 9

Egyéb hibalehetőségek

Fokozott gondosságot igényel az árnyékos, nedvességnek kitett, esetleg sűrű növényzet közelében lévő homlokzatfelületekre kerülő hőszigetelő rendszer kivitelezése. Az ilyen helyeken könnyen létrejöhet algásodás vagy gombatelepek megjelenése, melyeket a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni, mert nemcsak esztétikailag zavaróak, de komoly egészségkárosító hatásuk is van. Előfordulhat, hogy kisebb állatok, rágcsálók, madarak rongálják meg a homlokzati hőszigetelő rendszer felületét. Az ilyen károsodásokat is ajánlatos idejében kijavítani, különben a megrongálódott felület résein a hőszigetelő rendszerbe víz szivároghat be, ami jelentős károkat tud okozni.

Összefoglalás

Napjainkban környezetvédelmi és gazdaságossági okok miatt nem kérdéses épületeink hőszigetelésének fontossága. A háztartások képviselik a teljes energiafogyasztás 29%-át, melyből 76%-ot a fűtési energia tesz ki. Hőszigetelés beépítésével az épület hővesztesége, ezáltal energiaigénye is jelentős mértékben

[1] Baumit Kft.: Kivitelezői kézikönyv, Baumit Kft., 2014 http://www.baumit.hu/upload/Downloads/ Kivitelezoi.pdf (letöltve: 2015.04.08) [2] Borbély László: Baumit homlokzati hőszigetelő rendszerek c. előadás, Baumit Kft., 2008. [3] Borbély László: Kivitelezési hibák c. előadás, Baumit Kft., 2002. [4] E. Cziesielsk, F. U. Vogdt: Schäden an Wärmedämm-Verbundsystemen, Frauhofer IRB Verlag, Stuttgart, ISBN 3-8167-4164-9, 2000. [5] Gellér Ákos: Homlokzati hőszigetelő rendszerek rögzítéstechnikája c. előadás, EJOT Hungária Kft., 2007. [6] F. Mandl: Verarbeitungsfehler bei WDVS c. előadás, Baumit GmbH, Wopfing, 2003. [7] Rev-Color Kft.: Gyakori kivitelezési hibák, Rev-Color Kft./Kivitelezés http://www.rev-color.hu/hibak.php (letöltve: 2009.04.11) [8] Vályi Erik: Technológiai lépések, előforduló hibák, Dryvit-Eger Hőszigeteléstechnikai Kft./Hőszigetelés/Dryvit hőszigetelés http://www.dryviteger.hu/hoszigeteles_ htmls/dryvit_hiba.html (letöltve: 2009.04.11)

Dr. Bozsaky Dávid okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

9

15/06/19 10:46

diagnózis

Alapozási szerkezetek hibáinak, károsodásainak okai és formái

A hibás tervezés, az építési hibák, az esetleges építés utáni, környezeti változások okozta tönkremenetelek hatékony megelőzése végett ismertetjük az alapozási szerkezetek károsodásainak leggyakoribb formáit, kiváltó okait, továbbá elemezzük a károsodások várható következményeit.

A

z épületek alapjainak meghibásodásait csak nehezen, költséges és bonyolult megoldásokkal javíthatjuk. A hibákat, károsodásokat leggyakrabban:  a talaj- és talajvízviszonyok figyelmen kívül hagyása, az épület adottságainak nem megfelelő  alapozási megoldások,  a helytelen anyaghasználat, valamint  a rossz szerkezeti kialakítás okozza.

1. kép: Egyenlőtlen süllyedés okozta sarokrepedés (alapozási hiba, alámosás) A síkalapok leginkább használatos változata, a sáv- és pontalapozások esetében a károkat a hibás tervezés mellett legtöbbször az építési hibák, esetleg építés utáni (természeti és/vagy épített) környezeti változások, így:  a kis mélységű alapozás (a fagyhatár figyelmen kívül hagyása – kis földtakarás),  pincefalak kismélységű alapozásának utólagos padlószintsüllyesztéssel történő „kitakarása”,  a különböző terhelésű falsávok azonos méretű alapokra történő építése,  a várhatóan kicsi terhelésre megfelelő, de a járulékos hatásokat elviselni nem képes anyagminőségű, illetve méretű alaptestek, gyenge anyagminőségű alaptestek (alap anyag, technológia),  mészhabarcsba falazott alaptestek,  az alaptest és a felmenő falazat erősen eltérő merevsége,  a kőbeton alapok túlzott inhomogenitása, „homogén” alapokban zsugorodási repe dések, munkahézagoknál kialakuló gyengébb teherbírású zónák,

10

eh1506_10-11_diagnózis Fátrai.indd 10

 az egyenetlen szilárdságú altalaj (feltöltés, sziklák, üregek) adottságainak figyelmen kívül hagyása (1. ábra),  eltérő tömegű, terhelésű épületrészek süllyedési hézag nélkül készített alapozása (1. ábra),  lépcsőzés nélküli, hirtelen alapsík- (szint) váltások részben alápincézett épület, eltérő alapsíkú épületcsatlakozások, lejtős terep, ferde teherbíró talajréteg esetében, nem kellő teherbírású, rétegvastagságú  vagy nem térfogatállandó talajra (pl. magas illittartalmú agyagok) történő alapozás,  az agresszív talajvíz hatásainak nem megfelelő anyaghasználat,  a talajvíz vegyi összetételének építés utáni kedvezőtlen megváltozása, talajvízszint-változások (süllyedés, sül� lyesztés, megemelkedés, ingadozás),  torlasztott vizek keletkezése, a víz megoldatlan távoltartásából (fal tő menti függőereszcsatorna-kifolyások, helytelen rézsűképzés), csőtörésekből (feltöltésben vezetett csatornák törése, szétcsúszása) eredő helyi átázások,  toldalék épületrészek egyszerű „melléépített” alapozása (2. kép),  rosszul tömörített feltöltésre alapozott válaszfalak okozzák.

A vasbeton anyagú – együttdolgozó egységként működő – síkalapok, különösen a gerendarácsés lemezalapok építése során felmerülő hibák okai lehetnek:  a kiemelt alapsíkban feltárt talajok eltérő mértékű felázottsága, különösen egyenlőtlen összenyomhatósága,  a teherkiegyenlítésre alkalmas merevségű, de az altalaj egyenetlenségekkel szemben fokozott érzékenységű szerkezetek építése,  a fő terhelési irányokra (hossz- vagy harántfal, illetve váz) merőleges merevítés hiá­nya miatti különösen egyenlőtlen terhelések kialakulása,  gyenge vasalású vagy nyírt szakaszon beiktatott munkahézagok. A különféle hibák és károk okozói – következmények:  az alaptestek (gyakran egyenlőtlen) megemelkedései (pl. fagyhatásra),  az alaptestek (gyakran egyenlőtlen) süllyedései (pl. helyi átázásoknál),  alaptörések (pl. vasalási hibák, elégtelenség, a szerkezeti anyagok korróziója következtében),  talajtörések (pl. „kitakart” alapok esetén).

2. ábra: Teknő- és nyereghelyzet repedésképei felmenő falakon

1. ábra: Alapsüllyedés zárványon, feltöltésben, gátolt süllyedésű épületrészek A válaszfalak kedvelt gerendaalapozása során:  a támasz nélküli „gerenda”,  a termett talajra vagy tömörített feltöltésre ültetett gerenda,  a nem kellő betontakarású előre gyártott födémgerenda nedves közegbe való beépítése jelenthet hibaforrást.

A jelentősebb alapmozgásokra a felmenő szerkezetek repedései utalnak. A kialakuló repedéskép alapján következtetni lehet a mozgások jellegére és okaira. Így például:  a végigmenő függőleges repedések az altalaj nagyságrendben vagy időben (pl. utólagos, dilatációs hézag nélküli melléépítés) eltérő terhelésű szakaszok csatlakozási felületeit jelölhetik ki (2. kép), eltérő terhelésű falszakaszok alatti talaj konszolidáció-különbségek és a fagyhatás miatt fellépő (pl. nyílásos falak alatt) emelkedés-süllyedés eltérések is függőleges repedéseket okozhatnak, 2015. június

15/06/22 09:17

 az épületszélek erősebb süllyedéseire (alulról homorú felület – nyereghelyzet) felfelé nyíló repedések vagy megfelelő födémszinti koszorú (falkötő vas) esetén konzolos „lehajlás” idéző (a szélek felé emelkedő) ferde repedések alakulhatnak ki (3. kép),  az épület középső részeinek fokozott sül�lyedéseit (alulról domború – teknőhelyzet) felfelé záródó repedések vagy a beroskadó középrész feletti (a közép felé emelkedő) ferde repedések jelezhetik. 2. kép: Helytelen mellépítés toldalék függőleges repedése (spontán mozgási hézag)

3. kép: Toldalékszélek süllyedéseiből kialakult nyereghelyzet repedésképe

4. kép: Jellegzetes saroksüllyedési repedéskép (koszorú alatt síkba forduló ferde repedés)

Alap- és faldeformációk nem csak süllyedéskülönbségek következményei lehetnek, hiszen: az épületek szélső részeinek elégtelen  mélységű alapozása esetén fagyhatásra teknőhelyzet alakul ki, míg a középső szakaszok (pl. fűtetlen belső helyiségek kismélységű alapozása esetén) jéglencsék általi megemelkedése nyereghelyzetet eredményez,  a válaszfalak (vagy egyéb nem teherhordó, pl. vázkitöltő falak) laza feltöltésre kerülő sávalapozása vagy nem kellő teherbírású (pl. korróziókárosított vasalású) gerendaalapozása alulról homorú, míg  termett (nőtt) talajra vagy tömör feltöltésre helyezett, a főfalakkal (vázpillérekkel) együttes süllyedésben gátolt gerendaalapozása „fennakadva” alulról domború formában szenved alakváltozást, és alakítja ki a hordott falak jellegzetes repedésképeit (6. kép).

6. kép: „Fennakadt” hordott fal repedései A felmenő falak repedései a vakolatokban, burkolatokban terjednek és tágulnak. A falazati anyagok minőségétől az építéstechnológiai fegyelem mértékétől függően követhetik a hézagrajzot, vagy átterjedhetnek a falazóelemekre is (7. kép).

Az alap- és talajtörések a felmenő szerkezetek túlzott alakváltozásain és megrepesztésén túlmenően – gyakran a hirtelen bekövetkezés dinamikus hatásai által is súlyosbítva – összeomláshoz vezető elmozdulásokat, állékonyságvesztést is okozhatnak. A szigeteléssel védett alapok (lemezalap) deformációi, törése a szigetelést is veszélyezteti, tönkre teheti. A járulékos hatások, például az agresszív nedvességtartalmú talajokban a szerkezeti anyagok korróziós károsodásai következtében túlzott deformációkat, végső soron pedig alaptöréseket is eredményezhetnek. Túlterhelésből a talaj teherbírási tartalékainak kimerüléséből, oldalkitéréséből fellépő kagylós talajtörés veszélyére az alap környezetében lévő talajfelszín felpúposodása figyelmeztet. Előzetes állapotfelvétellel az alapozási hibákra, hiányosságokra utaló felszerkezeti elváltozások feltárására, rögzítésére és a szakvizsgálatok elrendelésének szükségességének megállapítására van lehetőség. A hibák feltárását követően azokat dokumentálandó mérnöki szakmai adatbázis készítése alapul szolgálhat a komplex terápiás beavatkozások tervezése, megvalósítása számára. A pontos szerkezetazonosítás, meglévő kiviteli (megvalósítási) tervdokumentációk felkutatását, hitelesítését, ellenőrzését vagy költséges feltárásokat igényel. A hibákat részletes talajmechanikai és tartószerkezeti szakvizsgálat során kell és lehet feltárni (megszüntetésükre javaslatot tenni). 

Irodalomjegyzék

Koppány Attila – Fátrai György: Épület­fenn­ tartási tervező rendszer fejlesztése, Épületdiagnosztikai kézikönyvek, MÁV Rt., 1995-96. Bruzsa László: Üzemelő építmények szerke­ zetei, CULTRADE Fátrai György: Épületdiagnosztika I., MÁV Rt., p. 256, 1997. Petró Bálint: Épületek alapjai, TERC Szakkönyvkiadó Üzletága, 2007. Fátrai György: Építési hibák – hibaokok, Magyar Építőipar, 11-12. szám pp. 318-358, 2000.

Dr. Fátrai György

5. kép: Ferde süllyedési repedés nyerstégla felmenő falon, beton sávalapon (alaptörés)

www.epitesi-hibak.hu

eh1506_10-11_diagnózis Fátrai.indd 11

7. kép: Alapsüllyedésből származó ferde irányultságú repedés lépcsős vonalvezetése

tanszékvezető, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

11

15/06/22 09:17

diagnózis

Álmennyezetek hibái A modern álmennyezetek közé tartozó könnyű szerelt álmennyezetek tervezés, kivitelezés és karbantartás szempontjából is számos hibalehetőséget rejtenek magukban. Ugyan nem teherhordó szerkezetek, de helytelen felfüggesztésük vagy a régi eltakart fémszerkezetű rögzítésük a hordozó szerkezethez akár leszakadáshoz és ebből eredően életveszélyes vagy balesetveszélyes helyzetek kialakulásához vezethet. Ezeket megelőzve igyekszünk átfogó képet nyújtani a leggyakrabban felmerülő szerkezeti hibákról. perforált állíthó függesztő szerkezet

nóniuszos függesztő szerkezet

rugós-pálcás függesztő szerkezet

álmennyezet főborda

1. kép: Álmennyezet nézete szerelés közben

1. ábra: Álmennyezetek függesztő szerkezetei (példák)

P

éldaként érdemes megemlíteni azt az egyik hazai oktatási intézményben előfordult esetet, ami egy alulról síkra vakolt régi poroszsüveg boltozatra dübelekkel utólag felerősített álmennyezettel fordult elő. A kivitelezők nem győződtek meg arról, hogy a rögzítő elemek elérik-e a tömör tégla boltozatot, illetve elegendő-e a rögzítés „mélysége” a tömör tégla szerkezetbe. Mivel csak a vakolatba mélyített dübelek nem tudták megtartani az álmennyezet súlyát, az nem sokkal a beépítés után leszakadt. Ez a napisajtóban is nyilvánosságot kapott eset intő példa lehet arra, hogy a könnyű szakipari szerkezetként számon tartott modern álmennyezeteket stabilitási szempontból is komolyan kell venni. Az 1. ábrán néhány tipikus álmennyezet függesztő szerkezetet mutatunk be. Az 1. képen könnyű szerelt álmennyezet szerelés közbeni képe látható. A 2. képen bemutatott csőfelfüggesztési részlet is a tervezés gondosságának és a helyszíni szerelés pontosságának jelentőségére hívja fel a figyelmet. E rövid bevezetés után tekintsük át az álmennyezetek leggyakoribb hibáit, illetve hibalehetőségeit.

Méret- és alakhibák

Az álmennyezetek betételemei a gyártás során bizonyos mérettűrési határok között készülnek. Nagy felület esetén a tűrésen belüli méreteltérések összeadódhatnak, és „elhasználhatják” a tervezésnél figyelembe vett elhelyezési közök összegét. Ilyen esetekben

12

eh1506.indb 12

2. kép: Csővezeték szerelése álmennyezet felett az álmennyezet szerelése előtt gondosan ki kell választani a hálózati kiosztáshoz alkalmas elemeket. A tűrési mezőn kívül eső elemek felhasználásától pedig el kell tekinteni. Egyedi tervezésű szerelt álmennyezetnél arra kell törekedni, hogy a bordaváz (tartóváz) és a betételemek azonos mérettűrési osztályba tartozzanak.

A kiosztási és alakhibák alapvetően két csoportra oszthatók. Esztétikai értéket rontó hibákra és az elemkapcsolatok minőségét rontó hibákra. Az esztétikai hibák közé sorolható minden alulról látható méret- és felülethiba. A betételemek látszó felületi egyenetlenségei és a látszóbordák, illetve az árnyékhézagprofilok vagy 2015. június

15/06/19 10:46

a betételemszegélyek deformációi is ide tartoznak. Az elemek méret- és alakhibái hátrányosan befolyásolhatják a szerkezeti kapcsolatokat, ezek közül felsorolunk néhányat:  szélességi, vastagsági mérethiba,  szögeltérési hiba síkban és térirányban,  él- és lapegyenességi hiba,  felülethiba (pl. simaság). A méret- és alakhibáknál kell megemlíteni a befogadó környezet hibáit is. Az álmennyezetet hordó teherhordó födémek mérethibáit a finom szabályozóval ellátott modern függesztő szerkezetekkel az esetek túlnyomó részében kiegyenlíthetjük, feltéve, hogy az álmen�nyezet feletti rejtett tér erre elegendő helyet ad. A látható takarás nélküli szerkezetek, azaz teherhordó falak, előre megépített válaszfalak, pillérek, homlokzati üvegfalak, függőleges csővezetékek és egyéb szerkezetek számos illeszkedési problémát vetnek fel. A  szerkezetek összeépítését bonyolultabb esetekben célszerű gondosan megtervezni, mert a helyszíni improvizáció nem mindig sikeres. A látható, takarás nélküli szerkezetek mérethibáit már nehezebben lehet eltüntetni. A megoldás módja természetesen függ a méreteltérés jellegétől és az álmennyezet szerkezeti megoldásában rejlő lehetőségektől is. Milyen befogadó szerkezeti méret- és alakhibákkal számolhatunk? Ilyenek például a falak helyzeti eltérései, vízszintes és függőleges szögeltérései, a tervezett falsíktól való hullámos eltérés (öblösség) és a tervezettnél nagyobb felületi érdesség (fogazottság). A környezet mérethibáihoz az álmennyezeti elemek szabhatóságával, széles takaróelemmel vagy az álmennyezeti mező elemosztásának alig észrevehető mértékű (tűrésen belüli) módosításával lehet alkalmazkodni.

Tervezési hibák

A könnyű szerelt álmennyezetek döntő többségét ún. katalógustervek alapján készítik, azaz az alaprajzi kiosztást indokolt esetben elkészítik, de a részletek tekintetében a katalógusok, tervezési segédletek megoldásaira hivatkoznak. Ha az adott rendszert jól ismerő, felkészült kivitelező végzi az álmennyezet beépítését, akkor az esetek többségében a szerkezeti kapcsolatok, csatlakozási részletek is szakszerűen készülnek el. Ellenkező esetben például a 3. képen látható épületszerkezeti-csatlakozási hiba fordulhat elő.

Kivitelezési hibák

A kivitelezési hibák közé tartozó kitűzési hibák felismerése többnyire a szerkezet megépítése utánra marad. A kitűzési hibák általá-

3. kép: Fémszerkezetű sávos álmennyezet esztétikailag bántó, megoldatlan, hibás illesztése vázpillérhez és csővezetékhez ban nagyobb méreteltérést eredményeznek, mint a gyártási mérethibák. A kitűzés pontossága, megbízhatósága nagymértékben függ a munkát végző személyek gondosságától és eszközeik pontosságától. Az álmennyezeti elemek helyét vagy szimmetria tengelyüknél vagy pedig szegélyüknél lehet kijelölni. A szegélyeknél történő kitűzés mérési hibalehetősége nagyobb, mint a tengelyes kitűzéséé. Egy-egy mérési sor lezárása után célszerű ellenőrző mérést végezni, és az észlelt méreteltérést egyenletes hibaelosztással módosítani. A kivitelezéskor elkövethető szerelési hibákra már utaltunk a bevezetésben. Az ott ismertetett esetleírás is azt támasztja alá, hogy a legveszélyesebb hiba a bizonytalan teherbírású függesztés lehet. A mechanikai rögzítés „aljzatának” tekinthető teherhordó födém alsó része többféle veszélyt is rejthet. A már említett vastag vakolatba rögzítés mellett még adódhatnak hibák vasbeton szerkezetű födémekre való mechanikus rögzítésnél is. Előfordulhat például ún. fészkes beton felület, ahol idővel kilazulhat a rögzítő dübel. Ha ez egy nagyobb felületen több helyütt is előfordul, az álmennyezet stabilitása kritikussá válhat. Maga a függesztő szerkezet is meghibásodhat, hiszen az állítható csúszó kapcsolatok kilazulása, anyagfáradás, korrózió mind-mind veszélyt jelenthetnek, ráadásul mindezek a folyamatok az álmennyezet által takart térben zajlanak.

Maga a függesztő szerkezet is meghibásodhat, hiszen az állítható csúszó kapcsolatok kilazulása, anyagfáradás, korrózió mind-mind veszélyt jelenthetnek, ráadásul mindezek a folyamatok az álmennyezet által takart térben zajlanak. www.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 13

4. kép: Irányváltásnál hanyagul szerelt sávos álmennyezet Ide sorolhatók még az úgynevezett munkahibák is. Sajnos a kevésbé gyakorlott kivitelező vagy a munkáját hanyagul végző munkás gyakran hagy maga után szakszerűtlen, barkácsolt és esztétikailag is erősen kifogásolható álmennyezeti részleteket. A 3. képen egy fémszerkezetű sávos álmennyezet helytelenül kialakított részlete látható. Ebben az esetben a csővezeték környezetének kialakítása elrettentő példaként mutatható be. Valószínűleg a munkát átvevő műszaki ellenőr figyelmét is elkerülte a durva szerelési hiba. A 4. kép ugyancsak sávos fém álmennyezet elrontott és esztétikai szempontból bántó részletét mutatja, ahol az álmennyezeti sík irányváltásainál a hanyag szerelést bizonyítja a látvány.

13

15/06/19 10:46

diagnózis

Az átnedvesedés a betételemek hangszigetelési tulajdonságait jelentős mértékben ronthatja műanyagkötésű ásványgyapot akusztikai betétek esetében. Üzemeltetési, karbantartási hibák

A szerelt álmennyezetek az esztétikus belső térkialakítás eszközei, látszó felületükkel meghatározhatják a helyiség hangulatát, esztétikai minőségét. Számos középületben a meglévő szerelt álmennyezetre – időszakos rendezvények idejére – különböző installációkat, dekorációkat erősítenek. Az álmennyezetek többsége erre nem alkalmas, és a szakszerűtlen beavatkozás maradandó nyomokat hagy a felületén. Az álmennyezet feletti térben végzett javítások esetén gyakran előfordul, hogy a szerelést végző személy – nem ismerve az álmen�nyezet rögzítési elvét – durván szétfeszíti az elemeket, helyi megmaradó deformációkat okozva. Sajnos az sem ritka, hogy a gépészeti, villamos stb. javítások után nem illesztik vis�sza az álmennyezeti betételemeket a helyükre. Ilyenkor azután fokozatosan kialakul az elhanyagolt, lehangoló képet nyújtó álmen�nyezetek látványa. A 70-es években készült álmennyezetek felületi bevonata gyakran elszíneződött képet mutat. Ennek a beázáson, páralecsapódáson, különböző egyéb kémiai és nedvességhatásokon kívül még szándékos szennyezés is lehet az oka (pl. vendéglátó-ipari létesítményekben). Az álmennyezetek szándékos rongálása ugyan ritka, de előfordulhat. Az átnedvesedés a betételemek hangszigetelési tulajdonságait jelentős mértékben ronthatja műanyagkötésű ásványgyapot akusztikai betétek esetében. Az 5. képen szakszerűtlen utólagos szerelés nyomait mutatja az álmennyezet. A betételem kifeszítése a szomszédos elemek deformációjához vezetett, és a kivett betétet is elfelejtették a helyére visszatenni. A 6. képen cserére érett, elhasználódott mintegy harmincéves álmennyezet látható. Ebben az esetben az esztétikai funkcióját

6. kép: Alulról szennyezett, helyenként deformált, hiányos álmennyezet

7. kép: Sérült, elhasználódott sávos álmennyezet

már nyilvánvalóan nem tölti be a szerkezet, mert az alatta lévő tér esztétikai minőségét jelentősen rontja az álmennyezet látványa. A 7. képen ugyancsak cserére érett, elszíneződött, elhanyagolt álmennyezet látható, amely lehangoló látványt nyújt. Az álmennyezetek élettartama, avulása kétféle aspektusból is megközelíthető. Általában az ún. erkölcsi avulás a gyorsabb, amikor a régi álmennyezetet korszerűbb, esztétikusabb változatra cserélik ki. A szerkezeti avulás már összetettebb kérdés. A szakipari szerkezetek természetes elhasználódása erősen anyag és használatfüggő. A szerelt álmen�nyezetek betételemei például párahatásra elszíneződhetnek, vetemedhetnek. A méretváltozásuk nedvesség hatására elérheti azt a mértéket, hogy a szerkezeti kapcsolatok deformációjához vezet, és azonnali bontást és cserét indokol. A függesztő szerkezet és tartóváz hibalehetőségeiről már szóltunk. Ezen szerkezeti elemek időszakos vizsgálata az álmennyezet óvatos megbontása mellett ajánlatos, mert a függesztés megbízhatóságát célszerű ellenőrizni. 

Irodalom

Dr. Koppány Attila: Könnyű szerelt álmen�­ nyezetek az ezredforduló időszakában, Magyar Építőipar, Budapest, 2003. 9–10. sz. pp. 249–256 Kőrössi Éva: Szerelt álmennyezetek szerkezet­ változatai napjainkban, Magyar Építőipar, Budapest, 2009. 6. sz. pp. 223–228

Prof. Dr. Koppány Attila

5. kép: Szakszerűtlen szerelés nyoma az álmennyezeten

14

eh1506.indb 14

egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, építésügyi szakértő

2015. június

15/06/19 10:46

felelősség

Hibás teljesítés társasházi közös tulajdonban A bírósági eljárás során az elbírálás irányadó szempontjai A kártérítés témakörében hozott ítéletek négy alapelemen nyugszanak: a jogellenesség, a kár, az okozati összefüggés, illetve a kimentés kérdésének tisztázásán. Ennek során több fogós kérdés is felmerülhet: Vonatkozik-e az elévülés a kártérítési igényre? Igényt lehet-e tartani a kijavítási költségre akkor, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg? Mit jelent a károsulti közrehatás? Cikkünkben egy hibás teljesítés miatti kártérítési pert követünk végig a szakértői véleménytől kezdve a Kúria előtti eljárásig. A kártérítési igény megállapítása

Az iratokból megállapítható, hogy első fokon a Fővárosi Törvényszék 63.P.26.302/2008. szám alatti ítéletben kifejtette, hogy a felperesi Társasház az 1997. évi CLVII. törvény szerint rendelkezik perlési joggal. Az elsőfokú ítélet rámutatott arra, hogy a hibás teljesítés tényét a felperesnek kell bizonyítani, aki szakértő kirendelését kérte a perben. A szakértő megvizsgálta a hibás teljesítést és az abból eredő kijavítási költséget, illetve megállapította a kártérítés meglétét és mértékét. A szakértői vélemény alátámasztotta a keresetben megjelölt hibák fennállását, illetve a hibák okát. A hibákkal összefüggésben rámutatott arra is, hogy az alperes a kivitelezés során a 253/1997. (XII. 23.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) követelményeit és szabványokat szegett meg. A szakértő megjelölte az OTÉK 57. § (1) bekezdésében foglaltakat, rögzítette, hogy az alperes a kivitelezés során nem tartotta be a burkolásra vonatkozó MSZ04-803/14-1989. számú szabvány 1.4. pontját, valamint az OTÉK 69. § (1) bekezdésében foglalt előírást. A szakértő megállapította, hogy a felperes által már elkészített munkálatok munkanemei elfogadhatóak és átlagos piaci viszonyok között közepes árszínvonalúak. Az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény alapján aggálytalannak és megalapozatlannak ítélte meg a fennálló hibák várható kijavítási költségeit és a felmerült javítási költségek vonatkozásában a kereseti kérelmet. Megállapította tehát, hogy az alperes hibásan teljesített a kereseti kérelemben szereplő munkálatok vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes kárát a hibás teljesítés következményeként a Ptk. 306. § szerint szavatossági igényként, illetve a Ptk. 310. § szerinti kártérítési igényként érvényesítheti.

Elévülés

A bíróság megvizsgálta az alperes által előterjesztett elévülési kifogást. A bíróság a szavatossági igény érvényesítése körében kiwww.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 15

fejtette, hogy a társasház átadásának, az alperesi teljesítésnek az időpontja 2003. december 16., a keresetlevél benyújtásának napja 2008. november 28. Az egyes épületszerke­ zetek és azok létrehozásánál felhasználásra került termékek kötelező alkalmassági ide­ jéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IPM-KMMÉM-BKM együttes rendeletben foglaltak szerint a tényállás 1., 2. és 4. pontban foglalt hibák vonatkozásában a bíróság ítélete szerint a felperes jogvesztő határidőn belül terjesztette elő keresetét.

kijavítási költség címen megjelölt szavatossági igénye elévült.

A bíróság megvizsgálta azt is, hogy a Ptk. 308. §-ban meghatározott elévülési határidőn belül érvényesítette igényét, e vonatkozásban kifejtette, hogy a felperes által felkért szakértő szakértői véleményét az alperes 2008. augusztus 13. napján vette kézhez, és ezt követően a Ptk. 326. § (2) bekezdés szerint a felperes szavatossági igényének elévülési ideje 2008. november 16. napján lejárt. Miután a keresetet a felperes 2008. november 26. napján terjesztette elő, a bíróság megállapította, hogy a Ptk. 306. § alapján előterjesztett

si igényére a Ptk. 308. §-ában meghatározott határidők nem vonatkoznak. Az első fokon eljáró bíróság egyértelműen megállapította, hogy a szakértői vélemény alkalmas volt arra, hogy a felperes bizonyítsa az alperes hibás teljesítését és az ezzel okozati összefüggésben keletkezett kárát. Az alperes állította, de – a bíróság felhívásának ellenére – nem bizonyította, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható, azaz nem mentette ki magát a kártérítési felelősség alól.

Úgy járt-e el az alperes, ahogy az az adott helyzetben elvárt?

Ezt követően az első fokon eljáró bíróság a Ptk. 310. § alapján a jogosult hibás teljesítéséből eredő kárának megtérítése tárgyában vizsgálódott. Az alperes köteles bizonyítani, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A hibás teljesítéssel okozott kár megtéríté-

15

15/06/19 10:46

felelősség

Okozati összefüggés

A felperes a hibás teljesítésen kívül bizonyította, hogy kára az alperes szerződésszegű magatartásával okozati összefüggésben keletkezett. Az alperes nem bizonyította, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható.

Mit lehet kárként érvényesíteni?

A bíróság azt is vizsgálta, hogy a felperes a Ptk. 310. § alapján érvényesítheti-e a már felmerült és a még fel nem merült kijavítási költséget kárként. A bíróság rögzítette, hogy a Ptk. 310. § alapján nincs törvényes akadálya annak, hogy a felperes kártérítés címen igényt tartson a hibás dolog kijavítási költségeinek megtérítésére, az ilyen igény akkor sem idő előtti, ha a kijavítást ténylegesen még nem végezték el. A felperesnek a teljesítési érdek sérelmében jelentkező kára ugyanis már akkor bekövetkezett, hogy a teljesítéskor hibás szolgáltatásban részesült. A szolgáltatás hibájában álló kárigény ezért a hibás teljesítés időpontjában válik esedékessé.

Fellebbezés

Ezen ítélettel szemben az alperes fellebbezést nyújtott be, amelyben kifejtette, hogy az első fokon eljárt bíróság nem vizsgálta megfelelően a felperesi perbeli legitimációt, és álláspontja szerint az ítélet 3. oldalán a 2. pont alatt jelzett teraszokkal összefüggésben lévő beázásokkal kapcsolatos igényérvényesítésre a felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval.

sen állapította meg, érdemi döntésével és annak jogi indokaival. Nem látta szükségesnek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, nem állapított meg lényeges eljárási szabálysértést, rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság minden bizonyítási indítványnak helyet adott. Külön kitér az ítélet indoklása arra, hogy a 43. sorszámú jegyzőkönyvben a bizonyítási teherről tájékoztatta az alperest. Az ítélőtáblai döntés részletesen kifejti, hogy a társasház perbeli legitimációja nem megkérdőjelezhető, tehát e vonatkozásban az alperesi fellebbezés alaptalan.

Kétféle kár különböztethető meg: az egyik esetben a jogosult kárát az jelenti, hogy maga a szolgáltatás hibás (úgynevezett tapadókár), a másik esetben pedig a hibás teljesítés folytán további károsodás következik be (ez a következménykár). Előadta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta kellő mértékben a kárt és az okozati összefüggést, továbbá a kár kelet­ kezésének idejét, valamint a megítélt kárös�szeg jelentős része az ítélethozatalig be sem következett. Az alperes szerint a felhasznált szakvélemény nem alkalmas a károk megállapítására, mivel a kijavításhoz szükséges költségeket veszi alapul. A bíróság nem vizsgálta a káro­ sulti közrehatást a kijavított részek kapcsán, mivel az alperesi álláspont szerint szakszerűtlenek voltak az elvégeztetett munkálatok. Végezetül az alperes szerint a felperes nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

Másodfokú ítélet

A Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.866/2012. szám alatt és a késedelmi kamat fizetési kötelezettségének kezdő időpontján túl – amelyet 2011. január 1-jével határozott meg – az ítéletet helyben hagyta. Az Ítélőtábla kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helye-

16

eh1506.indb 16

A Ptk. 310. § alapján érvényesíthető kárként ítélte meg a még fel nem merült kijavítási költséget. A másodfokú bíróság hivatkozott az 1/2012. (VI. 21.) PK véleményének 14. pontjában foglaltakra, mely alapján kétféle kár különböztethető meg: az egyik esetben a jogosult kárát az jelenti, hogy maga a szolgáltatás hibás (úgynevezett tapadókár), a másik esetben pedig a hibás teljesítés folytán további károsodás következik be (ez a kö­ vetkezménykár). Rögzíti, hogy a felperes által érvényesített tapadókár a hibás teljesítéssel következett be. Kifejti, hogy a hibás teljesítésből eredő tapadókárok teljesítése elérhető oly módon, hogy a kártérítési felelősséggel tartozó fél a kijavításhoz szükséges összeget fizeti meg a jogosult részére, ezért a felperes kijavítás iránti kárigénye megalapozott, figyelemmel arra, hogy az összegszerűsége a perben kirendelt szakértő szakvéleményével alá van támasztva. A kiegészítő szakvélemény arra is rámutatott, hogy a felperes által elvégeztetett mun-

kák enyhítették a hibák által okozott károkat. Erre figyelemmel az ítélet indokolása rögzítette, hogy az épület használhatóságának megőrzése, a fellebbezésben hivatkozott ká­ rosulti közrehatás nem állapítható meg, erre az alperes azért sem hivatkozhat, mert a hibajelenségről tudott, ismerte a felperes kijavításra irányuló igényét, kijavítási kötelezettségének azonban nem tett eleget. Lényegében a Ptk. 253. § (2) bekezdés alapján kizárólag a kamatfizetés kezdő időpontja idejében változtatott az ítéleten, annak indokolása teljes egészében megegyezett az elsőfokú ítélet indokolásával.

A kártérítés négy alapeleme

Az alperes a Kúria előtti eljárásban hivatkozott arra, hogy mindkét hozott ítélet a Ptk. 310. §-ába, illetve a Ptk. 339. §-ába ütközik, hivatkozik a Ptk. 339. §-ára, és itt vélhetőleg a Ptk. teljes kommentár részét bemásolva idézi, hogy a kártérítés témakörében hozott ítéletek a kártérítés négy alapelemén alapulnak (a jogellenesség, a kár, az okozati összefüggés, illetve a kimentés kérdésének tisztázása). Idézi, hogy a károsultnak azt kell bizonyítani, hogy kára következett be, a kárt a károkozó tevése vagy mulasztása okozta, és a kár bekövetkezte és a károkozó magatartása között okozati összefüggés áll fenn. Változatlanul hivatkozik a következőkre.  Tartja a szakértői véleményt, álláspontja szerint a kártérítés elbírálásának alapjául nem szolgálhat. Jogszabályhelyként megjelöli a Pp. 3. § (4) (5) bekezdését, továbbá a Pp. 163. és 177. §-ait.  A felperes nem bizonyította, hogy fennállnának a kártérítés általános szabályai. Lényegében kifejti, hogy a kár jelentős  részben az elsőfokú ítélet meghozataláig be sem keletkezett, ugyanis a javítási költség és a tényleges kár nem azonos, így a kereset részben idő előtti, ezért az ítéletek a Ptk. 339. §-ába ütköznek.  Az eljáró bíróságok nem vizsgálták a Ptk. 339. §-ában és az alperesi hivatkozással összhangban a károsult közrehatás kérdését. 2015. június

15/06/19 10:46

Sommás álláspontja szerint kéri az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését.

1. Alperes szakértői véleménnyel kapcsolatos jogszabálysértésre való hivatkozása

„Pp. 177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítélé­ séhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különbö­ ző szakkérdések felmerülése esetében lehet ki­ rendelni. (2) A bíróság a szakértői névjegyzékben sze­ replő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogsza­ bályban meghatározott állami szervet, intéz­ ményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivétele­ sen alkalmazható. (3) Ha a felek a szakértő személyében nem ál­ lapodnak meg, arról a bíróság dönt. Az utóbbi esetben a feleket a szakértő kirendelése tárgyá­ ban – szükség esetén – meg kell hallgatni. (4) Ha a perbíróság a szakértő meghallgatá­ sa iránt megkeresés útján intézkedik, és a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg,

a szakértő kirendelését is a megkeresett bíró­ ságra bízhatja. (5) Ha az ügy bonyolultsága, illetve a szakértői munka várhatóan nagy terjedelme vagy költ­ sége ezt indokolja, a bíróság a fél kérelmére a szakértőt – szükség esetén a szakértőnek a tár­ gyaláson való előzetes meghallgatása után  – felhívja, hogy szakértői feladatáról és annak várható költségeiről előzetes munkatervet ké­ szítsen. A bizonyító fél a munkaterv ismereté­ ben nyilatkozik arról, hogy kéri-e a szakértői munka elvégzését. A munkaterv elkészítésé­ nek költségeit a bizonyító fél köteles előlegezni. Ha a bizonyító fél a bíróság felhívásában meg­ szabott határidő alatt nem nyilatkozik, vagy a szakértői bizonyításra irányuló indítványát visszavonja, illetve a munkatervben megjelölt szakértői díjat nem helyezi letétbe, a munka­ terv elkészítése költségeinek viselésére a 80. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) A bíróság a fél kérelmére – ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik – a kiren­ delt szakértő helyett más szakértőt rendelhet ki. A kirendelésre a (3) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell. Ha a bíróság a szakértőt a felek egyetértő javaslatára rendel­ te ki, más szakértő kirendelésének a szakvéle­ mény előterjesztése előtt csak akkor van helye, ha a szakértő a véleményadással késlekedik, kizárás okából (178. §) vagy valamely más fontos okból nem járhat el.”

Az alperes alaptalanul hivatkozik a fenti jogszabályhelyekre: jogszabálysértés sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem történt. A felperesi bizonyítási indítványra a bíróság szakértőt rendelt ki, aki aggálytalan szakértői véleményt készített a perben. A másodfokú bíróság részletesen kifejtette, hogy az elsőfokú eljárásban az alperes nem volt elzárva bizonyítási indítványok megtételétől, aki azonban a 43. sorszámú végzésben foglaltak ellenére nem tette meg bizonyítási indítványát, ezen jogával nem élt. Az eljáró bíróságok éppen hogy a hivatkozott jogszabályok megtartása mellett jártak el, és ítéletükben hosszasan részletezték a bizonyítási indítványok figyelembevételét, illetve annak hiányában való eljárást. Lényegében az alperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg – jogszabályhely megjelölése mellett – azokat a főbb indokokat, hogy miben látja az eljáró bíróságok jogszabálysértését. Az alperesi előadást, amely szakértői véleménnyel kapcsolatos eltérő álláspontját rögzíti, a felperes ismeri. Ugyanakkor nem a Kúria előtti felülvizsgálati kérelem a helye a szakértői vélemény tartalmával kapcsolatos aggályok vizsgálatának. Sokkal inkább lett volna helye annak első fokon, ezen lehetőségével azonban az alperes nem élt, ezt utóbb semmiképpen sem lehet jogszabálysértésnek tekinteni.

HIRDETÉS

CD - kiadvány A 2013. évi V. törvény – az új Ptk. – értelmezése és alkalmazása az ingatlanszakma számára Megrendelhető az ügyvédi irodánál:

Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda Központi iroda címe: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1. II/1. Postai cím: Budapest 1255 Pf. 39. E-mail: [email protected] Telefon/fax: +36 (1) 793 2953, (1) 793 2962, 06-70-632-9955

A Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda 2004-ben alakult. Az Iroda célja ügyfélközpontú, hosszú távú, bizalmi alapon felépülő üzleti kapcsolat kialakítása jelenlegi és leendő megbízóival. Miután Irodánk több területen lát el képviseletet, így az egyes szakágakban partnerek bevonásával látjuk el az ügyvédi megbízásokat. Irodánk komplex ügyfélképviseletet lát el. Megbízás felvétele előtt részletesen tájékoztatjuk ügyfeleinket döntéseik lehetsé­ ges következményeiről, valamint arról, hogy javasoljuk-e peres eljárásban a jogvita érvényesítését. Az iroda különösen tulajdonjogot érintő ügyekkel foglalkozik, építéshatósági, társasházi, birtokvédelmi ügyekben lát el képviseletet bíróság előtt. A Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda ars poeticája:

„Azért vagyunk, hogy tudásunkat ügyfeleink számára értékké alakítsuk át.”

eh1506.indb 17

15/06/19 10:46

felelősség

2. A kártérítés általános szabálya, Ptk. 339. § alkalmazása, illetve a közrehatás vizsgálatának elmaradása, valamint az időelőttiség kérdése

Az alperes fenti jogszabályokba ütközőséget jelölt meg, de a fenti ítéleti ismertetésből jól kivehető, hogy minden részletét a másodfokon, illetve már a korábban eljáró elsőfokú bíróság is részletesen elbírálta. Az Ítélőtábla külön hivatkozik a 1/2012. (VI. 21.) PK véleményének 14. pontjában foglaltakra, mely alapján kétféle kár különböztethető meg, az egyik esetben a jogosult kára azt jelenti, hogy maga a szolgáltatás hibás (úgynevezett tapadókár), a másik esetben pedig a hibás teljesítés folytán további károsodás következik be (ez a következmény kár).

A felperes hivatkozik a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2/2004. (VI. 17.) kollégiumi ajánlására. A PK egyértelműen rögzíti, hogy a kártérítés a hibás teljesítés esetén a vagyoni érdeksérelem pénzbeli reparációjára alkalmas. A felperes tehát kártérítésként követelheti a hiba kijavíttatásának költségét. A  felperes ésszerű kijavíttatás költségeire tarthat igényt. A Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője által kiadott 2010. EI.II.C.54/5 szám alatti okfejtése is ezt tartalmazza.

3. Időelőttiség

Az időelőttiség kérdése vonatkozásában a felperes hivatkozik mind az első-, mind a másodfokú ítélet indokolására, felperesi álláspont szerint nincs törvényes akadálya annak,

tások azonban immáron a harmadik bírósági fórumon sem adja elő alperes, hogy konkrétan mely alperes által elvégeztetett munkák milyen nagyságban voltak szakszerűtlenek, illetve hogy milyen mértékű lett volna az alperesi elmélet szerint a kármegosztás aránya. Nyilvánvaló, hogy az alperesi hivatkozás teljes egészében alaptalan, az alperesi előadásból ezért az következik, hogy az alperes hibásan teljesített, ezt a tényt nem vitatja, és azt sem, hogy erről a tényről tudott, az alperes nem volt elzárva attól, hogy hibátlanul teljesítsen, és ezt a tényt a bíróság előtt bizonyítsa. Károsulti közrehatásról éppen akkor lehetne beszélni, ha a felperes nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a kárelhárítás megtörténjen. •••

A károsultnak azt kell bizonyítani, hogy kára következett be, a kárt a károkozó tevése vagy mulasztása okozta, és a kár bekövetkezte és a károkozó magatartása között okozati összefüggés áll fenn. hogy a felperes kártérítés címen igényt tartson a hibás dolog kijavítási költségeinek megtérítésére, az ilyen igény akkor sem idő előtti, ha a kijavítást ténylegesen még nem végezték el. A felperesnek ugyanis a teljesítési érdek sérelmében jelentkező kára ugyanis már akkor bekövetkezett, mikor a teljesítéskor hibás szolgáltatásban részesült. A szolgáltatás hibájában álló kárigény ezért a hibás teljesítés időpontjában válik esedékessé. A Legfelsőbb Bíróság 47. számú állásfoglalása szerint a hiba kijavításának költségét akkor is lehet követelni, ha a kijavítás még nem történt meg, ez nem minősül a joggyakorlat szerint követelési idő előttinek.

4. Közrehatás vizsgálatának elmaradása

A tapadókárok teljesítése elérhető oly módon, hogy a kártérítési felelősséggel tartozó fél a kijavításhoz szükséges összeget megfizeti a jogosult részére, ezért a felperes kijavítás iránti kárigénye megalapozott. A hivatkozott PK rámutat arra, hogy a kártérítés módjának meghatározása során a kártérítés szabályait kell alkalmazni, elsődlegesen pénzben kell megtéríteni a kárt. A Legfelsőbb Bíróság PK 44. számú állásfoglalását figyelembe véve a bíróság a teljes jóvátétel elvének érvényesülését helyezi előtérbe. Olyan ellentételezést választ, amely a legcsekélyebb érdeksérelemmel és a legeredményesebben biztosítja a sérelmet szenvedett fél kártételét. Az alperesi okfejtés, miszerint a kár nem következett még be, nem foghat helyt.

18

eh1506.indb 18

Az első fokon eljáró bíróság vizsgálta a közrehatás kérdését is: a perbeli kiegészítő szakvélemény rámutatott, hogy a felperes által elvégeztetett munkák a hibák által okozott károkat enyhítették. Erre figyelemmel az ítélet indokolása rögzítette, hogy az épület használhatóságának megőrzése miatt a fellebbezésben hivatkozott károsulti közrehatás nem állapítható meg, erre az alperes azért sem hivatkozhat, mert a hibajelenségről tudott, ismerte a felperes kijavításra irányuló igényét, kijavítási kötelezettségének azonban nem tett eleget. A perben a fenti tények bizonyítása egyértelmű volt. A felülvizsgálati kérelemben jelzett alperesi vélemény, miszerint a végeztetett munkálatok nem tekinthetőek kárenyhítési célzatúnak (azon túl, hogy alperes arra következetesen hivatkozik) nem bizonyítja az állítását, a perbeli szakértői vélemény éppen ellentétes megállapítást tesz ezzel kapcsolatosan. Logikai okfejtését kifejezetten arra a tézisre építi, hogy a szakszerűtlen javítás, illetve javí-

A szakértői vélemény alkalmas volt arra, hogy  a felperes bizonyítsa az alperes hibás teljesítését és az ezzel okozati összefüggésben keletkezett kárát. Az alperes állította, de – a bíróság felhívásának ellenére – nem bizonyította, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható, azaz nem mentette ki magát a kártérítési felelősség alól. „Ptk. 318. § (1) A szerződésszegésért való fe­ lelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való fele­ lősség szabályait kell alkalmazni azzal az el­ téréssel, hogy a kártérítés mérséklésének – ha a jogszabály kivételt nem tesz – nincs helye.” A felperes a kárt bizonyította szakértői véleménnyel, az alperes jogellenes magatartását az OTÉK 57. § (1) bekezdés MSZ-04803/14-1989. számú szabvány 1.4. pontját, valamint az OTÉK 69. § (1) bekezdésében foglalt előírás megsértésében jelölte meg, jogellenes magatartás a kárral olyan összefüggésben van, hogy az alperesi teljesítés jogellenes eljárásából fakad az, hogy a felperesi Társasházban a közös területek hibái miatti kijavítást kell eszközölni. Összességében tehát rögzíthető, hogy a hibás teljesítés fennállása megállapítható volt, és így a perben a Társasház jogosan érvényesített igényt. 

Dr. Izsák Orsolya ügyvéd

A kapcsolódó jogszabályokat letöltheti a www.epitesi-hibak.hu honlapról: A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

2015. június

15/06/19 10:46

PR cikk

Építőanyag és építési termék

Eternit síkpalával fiatalosan és lendületesen Az Eternit több mint 100 éves hagyományokra visszatekintő építőanyag-gyártó. Az Eternit által fejlesztett szálcement, amely a modern síkpala és hullámpala alapanyaga, több évtizedes múlttal rendelkező, bevált alkotóeleme a mai modern építészetnek is. Ám ez a pala már nem a rossz hírű azbesztet is tartalmazó anyag, hanem természetes alapanyagú, egyszerűen, gyorsan szerelhető, könnyű szerkezetű, változatosan felhasználható építőelem.

A

hagyományos vagy modern épületek burkolataként, változatos fedéskép kialakítását lehetővé tevő síkpalát a szakemberek előszeretettel alkalmazzák visszafogott építészeti koncepciójú épületeken, akár műemlékek felújítása során is. Az  Eternit szálcement alapanyagú modern síkpalával készült épületek a különböző fedési módoknak köszönhetően változatos képet mutatnak. A németfedés a régi kor látványvilágát ötvözi a jelen kor igényeivel. Ám ha modern, fiatalosan lendületes tetőre vágyunk, választhatjuk a svájcifedést vagy a klasszikusan elegáns franciafedést is. Az angolfedés alkalmazása kimondottan a homlokzatra átforduló tetők építése esetén mutat nyugodt, kiegyensúlyozott, szép fedési képet, amely a fedési módra jellemző, az időjárási hatásokkal szembeni nagyfokú ellenálló képességgel párosul.

Svájcifedés: Fiatalos lendület és „svájci” megbízhatóság

A svájcifedéssel készült tető könnyed, fiatalos, esztétikus és izgalmas látványt nyújt a hagyományosnak mondott hálós fedésképekhez képest. Ez Magyarországon még ritkán látott megoldás, de akár egy egyszerűbb formavilágú épületet is feldobhat, egyedivé varázsolhat. Ennek egyik oka, hogy az oldalirányban eltolt fedéskép még látványosabb a leggyakrabban használt 30 x 60 cm-es, azaz a nagyméretű táblákból kivitelezve. A  svájcifedés esetén fontos a fedési irány meghatározása, mivel a palák ettől függően az egyik oldalról átfedik egymást, az uralwww.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 19

Síkpala homlokzatburkolatok számokban

kodó széliránnyal ellentétesen lehet a fedés jobbos vagy balos fedés, amely akár műszakilag, akár építészetileg indokolt lehet. A megfelelő rögzítéseket (2 db horganyzott szeg és 1 db rozsdamentes acél rögzítő kampó) alkalmazva egyszerűen, gyorsan szerelhető, könnyű szerkezetű, és az ún. egyszeres fedésnek köszönhetően még költséghatékony is. A fedési mód és a svájcifedésre alkalmas síkpalák tulajdonságai alkalmassá teszik e megoldást új épületeken, valamint tetőfelújításokon történő alkalmazásra egyaránt. Könnyű súlya (15,5 kg/m²), viharbiztos rögzítési módja (2 db horganyzott szeg és 1 db rozsdamentes acél rögzítő kampó), egyszerű és gyors szerelhetősége, ár-érték arányos költséghatékonyságot kínálnak akár családi házak, akár középületek vagy éppen műemlékek tetőfelújítása esetén is.

Az Eternit az érvényes nemzetközi és hazai szabványoknál szigorúbb feltételrendszert állított fel a termékkel szemben, amelyet írásos formában garantál. A 30 év termékgarancia mellé a cég a síkpala és kiselemes homlokzatburkolatok felületének rendellenes színelváltozásaira és bevonatleválására a piacon egyedülálló 15 éves garanciát vállal írásban. A modern, szálcement alapú síkpala az elegáns szürke színben a legelterjedtebb, de ma már akár a szivárvány minden színében rendelhető. Ezekről a színekről a környezetbarát anyag, a szálcement gondoskodik. Magyarországon az Eternit síkpala tetőfedő anyagok mintegy 35 méretben és 30 féle színben érhetőek el, sima és rusztikus felülettel, különböző formákban.

Tetőfelújítás veszélyes hulladék szállításával

A számtalan épületen szinte kizárólag rossz minőségben megtalálható régi, töredezett azbeszt palafedés egyszerűen helyettesíthető azonos fedőanyaggal, azbesztmentes palával. A bontás utáni veszélyes hulladék elszállításban és ártalmatlanításban nyújt segítséget az Eternit termékek forgalmazójának új szolgáltatása, amelyre regisztráció a www.eternit.hu oldalon található. 

www.akcio.eternit.hu www.eternit.hu 19

15/06/19 10:46

Építőanyag és építési termék

Megkövetelhetnek-e teljesítménynyilatkozatot az építési termékről az engedélyezési eljárás során? A címben feltett kérdésre tulajdonképpen egyértelmű a válasz, mégis sok ezen a téren a téves jogértelmezés és joggyakorlat. Egy tanulságokkal szolgáló jogesetet is ismertetünk a kérdéskör tisztázása érdekében. Mire is szolgál a teljesítménynyilatkozat?

Az építési termékek építménybe való beépítésének – és így indirekt módon a forgalomba hozatalának is – a legfontosabb előfeltétele, hogy rendelkezzenek a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozattal [1, 2]. A teljesítménynyilatkozat azt mondja meg, hogy a termék „mit tud” (pl. egy ablaknak mennyi a hőátbocsátási tényezője, hangszigetelő képessége stb.), de nem szól arról, hogy a termék milyen követelménynek felelt meg. A gyártók ugyanis általában nem tudhatják, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott termékeiket milyen építménybe beépítve, milyen hatásoknak kitéve fogják majd felhasználni. A gyártó csak azért vállalhat felelősséget, hogy a termékei garantáltan megfeleljenek a teljesítménynyilatkozatban közölt műszaki jellemzőknek. Kifejezetten tervezői feladat annak a meghatározása, hogy egy konkrét épületnél a beépítendő építési termékeknek milyen műszaki teljesítőképességgel kell rendelkezniük. Ritkább, egyszerűbb eset, hogy a jogszabályok vagy a jogszabályokban meghivatkozott szabványok közvetlenül építési termékre írnak elő követelményt. Általánosabb, hogy az építési termékekre vonatkozó követelményeket a tervezőnek az épületszerkezetekre vagy az építményre vonatkozó követelményekből kell levezetnie a tervezés során. Az építési engedélyezési eljárások részletes szabályozása a 312/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben [3] található. Az engedélyezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát a kormányrendelet 8. melléklete részletezi. Az építési termékekre az I. rész 1.1. pontjának 1.1.5. alpontja vonatkozik: „1.1. Építészeti műszaki leírás Ismerteti az építményre vonatkozó, a terv­ lapok tartalmát kiegészítő információkat: … 1.1.5. jogszabályban előírtak szerint az épít­ ménybe betervezett építési termékekre vonat­ kozó teljesítmény-jellemző meghatározását,”

20

eh1506.indb 20

A teljesítményjellemző meghatározásához szükséges előírásokat a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet 2. § 5. pontja, a 3. § (1) bekezdése, illetve a 4. § (1), (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdései tartalmazzák. Az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét alapvetően kétféle módon lehet megadni. Az egyik lehetőség, hogy a tervező egyértelműen beazonosítható, konkrét terméket határoz meg. Ebben az esetben a termék szabványában (vagy európai műszaki értékelésében vagy nemzeti műszaki értékelésében) foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő, és a konkrét termékre megadott teljesítményjellemzőket kell elvárt műszaki teljesítményként kezelni. A másik lehetőség, hogy nem konkrét terméket, hanem a lényeges elvárt műszaki teljesítményértékeket határozza meg a tervező (pl. mennyi legyen az ablak hőátbocsátási tényezője stb.). Hangsúlyozni kell, hogy csak azokról a termékekről és azokról a műszaki jellemzőkről van szó, amelyek az építmény alapvető követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükségesek, illetve amelyeket a tervező a tervezési program alapján lényegesnek tart. A 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet segítségként tartalmaz egy mellékletet, amely nem kötelező listát ad a lényeges terméktulajdonságokról. Az engedélyezési dokumentációhoz tehát nem kell és nem is lehet teljesítménynyilatkozatot mellékelni, megkövetelni. A  teljesítménynyilatkozat csak a ténylegesen legyártott és kereskedelmi forgalomba hozott építési termékekhez értelmezhető és adható ki a gyártó által. A tervezés során a tervező az írott és elektronikus gyártói katalógusokból szerezhet információkat az egyes termékekről és azok teljesítményjellemzőiről. A  teljesítménynyilatkozat célja, hogy majd a kivitelezés során igazolja, hogy az építési helyszínre szállított és az építménybe beépíteni szándékozott építési termékek megfelelnek a tervező által meghatározott, elvárt műszaki teljesítménynek.

A másik lényeges tervfázis a kiviteli terv, amely bizonyos esetekben az engedélyezési tervből és költségvetési kiírásból, továbbá szükség esetén további kiegészítő dokumentumokból áll. Ezeket az eseteket, illetve a teljes körű kivitelezési dokumentáció készítésének esetét a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet [4] 22. §-ának (3), (4) és (5) bekezdései részletezik. A kiviteli tervdokumentáció építési termékekkel kapcsolatos előírásait a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet 4. §-ának (5) bekezdése, továbbá a 191/2009. (IX. 16.) kormányrendelet 9. § (5) bekezdésének e) pontja, valamint (10) és (11) bekezdései tartalmazzák. Ezeket összefoglalva, a tervezőnek az elvárt műszaki teljesítmény alapján meg kell határoznia a beépítésre kerülő építési terméket oly módon, hogy legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termé-

2015. június

15/06/19 10:46

ket válasszon ki, és a kereskedelemből való beszerzéshez elegendő információt szolgáltasson. A kiviteli terv esetén is érvényes az a megállapítás, hogy a teljesítménynyilatkozatokat nem kell és nem is lehet a tervdokumentációhoz mellékelni. Az már más kérdés, hogy az engedélyezési dokumentáció készítése során abban az esetben, ha a tervező nem az elvárt teljesítményadatokat adja meg, hanem már konkrét termékeket határoz meg, felléphet olyan igénnyel a gyártóval szemben, hogy szeretne látni egy általános mintát az adott termék teljesítménynyilatkozatára. Ez azonban nem jogszabályi kötelezettségen, hanem piaci alapon felmerülő tájékoztatási igény. A gyártó pedig értelemszerűen bemutathatja akár valamely, már forgalomba hozott termékének a teljesítménynyilatkozatát is. Azonban azt a konkrét terméket, amelyet majd valamikor beépítenek a most még engedélyezés alatt álló házba, lehet, hogy még

Az engedélyezési dokumentációhoz tehát nem kell és nem is lehet teljesítménynyilatkozatot mellékelni, megkövetelni. A teljesítménynyilatkozat csak a ténylegesen legyártott és kereskedelmi forgalomba hozott építési termékekhez értelmezhető és adható ki a gyártó által.

www.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 21

le sem gyártották, tehát a teljesítménynyilatkozata sem állhat rendelkezésre. Ennek majd akkor lesz jelentősége, ha ténylegesen megindul a kivitelezés, mert az építési termékek építménybe való beépítésének előfeltétele (néhány kivételtől eltekintve), hogy rendelkezzenek teljesítménynyilatkozattal. A kivitelezőnek pedig legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési terméket szabad csak beépítenie.

Anomáliák az engedélyezési eljárás során

Bár az előző fejezetben ismertetett értelmezés egyértelműen következik a jogszabályokból, található olyan – analóg – példa, amely helytelen jogértelmezést és gyakorlatot mutat az engedélyező hatóság részéről. A jogeset még a korábban érvényes szabályozás idejéből való [5, 6], amikor a forgalmazás és a beépítés feltétele nem a teljesítménynyilatkozat, hanem a meg­fe­le­lő­ ségigazolás megléte volt. Azonban a meg­fe­ le­lőségigazolásra is érvényes volt az a megállapítás, hogy csak a ténylegesen legyártott és kereskedelmi forgalomba hozott építési termékhez lehetséges mellékelni. Ehhez képest egy építési engedélyezési eljárás során az elsőfokú építési hatóság arra való hivatkozással utasított el egy kérelmet, hogy az egyik betervezett – műszaki szempontból kényes megítélésű – építési termékhez nem mellékelték a gyártói megfelelőségigazolást. Ilyen feltételt természetesen a korábbi szabályozás sem írt elő sehol. Ez így nemcsak jogszabályellenes volt, hanem abszurd képtelenség is! Ez ugyanis azt jelentené, hogy az engedélyezés időszakában előre meg kellene vásárolni a majdan beépítendő épülethez az építési terméket, majd a termékhez kapott megfelelőségigazolást kellene csatolni az engedély iránti kérelemhez. Az építtető a tervezők részletes indoklásával fellebbezést nyújtott be, azonban az elsőfokú hatóság mindezt figyelmen kívül hagyta, így a fellebbezés átkerült a másodfokra, ahol szerencsére megsemmisítették az elsőfokú hatóság elutasító határozatát. Azt, hogy ez a jogellenes gyakorlat nem elszigetelt jelenség volt, mutatja, hogy ezzel a problémakörrel az akkori alapvető jogok biztosa (Prof. Dr. Szabó Máté) is foglalkozott. 2012. március 19-én jelentést tett közzé az AJB-164/2012. számú ügyben [7], amelyben a vályog-, illetve természetes anyagú építészet engedélyezésének könnyítésével foglalkozott. E Jelentés is rögzítette II. c) 2. pontjában, hogy: „Ami biztos, hogy a hatályos szabályok értelmében az engedélyező ható­ ságok nem kérhetnek megfelelőség igazolást a tervezőtől.” Ez utóbbi megállapítás vonatkoztatható a jelenlegi szabályozás szerint a teljesítménynyilatkozatra is, tehát ilyen dokumentumot az engedélyező hatóságok nem kérhetnek

a tervezőtől. Most is találkozni lehet azonban olyan helytelen gyakorlattal, hogy az építési engedélyezési tervdokumentáció mellékleteként több gigabyte terjedelmű teljesítménynyilatkozat ÉTDR-be való feltöltését követelik meg a tervezőtől. 

Hivatkozások

[1] Az építési termékek forgalmazására vonat­ kozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kí­ vül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. március 9.) [2] Az építési termék építménybe történő be­ tervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabálya­ iról szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet [3] Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósá­ gi eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet [4] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet [5] Az építési termékekre vonatkozó tagálla­ mi törvényeknek, rendeleteknek és közigaz­ gatási rendelkezéseknek a közelítéséről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv (1988. december 21.) [2013. július 1-jével hatályon kívül helyezte a 305/2011/EU rendelet 68. cikke, illetve 65. cikkének (1) bekezdése] [6] Az építési termékek műszaki követelmé­ nyeinek, megfelelőség igazolásának, vala­ mint forgalomba hozatalának és felhaszná­ lásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet [2013. július 1-jével hatályon kívül helyezte a 109/2013. (IV. 9.) kormányrendelet 1. §-a] [7] Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-164/2012. számú ügyben (2012. március 19.)

Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök

21

15/06/19 10:46

Építőanyag és építési termék

A téglafalazatok leggyakoribb kivitelezési hibái

A falazott szerkezetek teljesítménye nagyban befolyásolja a kész épület minőségét. Ezt a teljesítményt a tervezésen túl a falazóelemek, a kötőanyag (habarcs, ragasztó) és a falazási munka minősége együttesen határozza meg.

H

azánkban az égetett agyag falazóblokkokat használják leggyakrabban a hagyományos falszerkezetekben. Nagy elemméretüknek köszönhetően gyorsítják és egyszerűbbé teszik a falazási munkát. Sokféle üregszerkezetük és széles elemválasztékuk segítségével szinte minden igényt kielégítenek. A különböző helyzetben lévő (pl. teherhordó, hőszigetelő, tűzgátló, térelhatároló, térosztó) falazatok követelményei eltérőek lehetnek, attól függően, hogy milyen hatások és igénybevételek érik az adott szerkezetet. A kivitelezési hibák csökkentik ezeknek a szerkezeteknek a teljesítményét, így előfor-

A habarcsvastagság jelentősen meghaladja a 6–15 mm közötti szabványos tartományt

Hiba lehet a nem teljes felületen történő habarcsterítés

22

eh1506.indb 22

Súlyos hiba a válaszfaltéglák beépítése az alsó sorban

2015. június

15/06/19 10:46

A nútféderes téglák nincsenek szorosan egymáshoz illesztve

A vágott téglák közötti illesztés kitöltetlenül maradt

Az egymás feletti téglasorok eltolása (kötése) nem megfelelő dulhat, hogy még egy megfelelően megválasztott konstrukció sem tudja teljesíteni a vele szemben előzetesen támasztott – például szilárdsági, hő- és páratechnikai stb. – követelményeket.

A falazat geometriájából adódó hibák

A falazattal szemben elvárás, hogy az egymásra kerülő sorok önmagukban is vízszintesek, míg a falazat maga függőleges legyen. A  hagyományos téglák egymáshoz kapcsolására és azok mérettűrésen belüli szabványos eltéréseinek kiegyenlítésére szolgál a habarcsréteg. A hagyományos (általános rendeltetésű és könnyű) habarcs vastagságának az előírások szerint 6–15 mm között kell lennie. A túlzottan vastag vagy vékony habarcsrétegek, illetve a nem teljes felületen való habarcsterítés – ha ezt a statikai számítások során nem veszik figyelembe – gyengítik a falazat teherbírását, állékonyságát. A túl vastag habarcsréteg emellett mikrohőhidakat képezve rontja a szerkezet hőtechnikai tulajdonságait, és nehezíti a vakolat tapadását. A nem szabványos habarcsvastagság összességében megváltoztatja a tervezett modulméretet is, így a magassági méret nehezen tarthatóvá válik, a falazat pontatlan lesz. A beépítési szabályok figyelmen kívül hagyása gyengíti a falazat szilárdságát. Ez az építési gyakorlatban sokszor előforduló hiba. Általános szabály, hogy kerüljük a különböző falazóelemek összeépítését, tartsuk be az előírt alkalmazási szabályokat. Kötési szabályok: a vízszintes sorok féltéglányi, de legalább a tégla magasságának 40%-át kitevő hosszal legyenek eltolva egymáshoz képest; a darabolt elemek mennyisége minimális legyen, és általános falszakaszba kerüljenek beépítésre. Illesztési szabályok: hagyományos falazóelemeknél a függőleges hézagot teljesen ki kell tölteni habarccsal, habarcstáskás tégláknál csak az illesztés után keletkező „táskát” kell kitölteni kötőanyaggal, míg www.epitesi-hibak.hu

eh1506.indb 23

a horony-eresztékes („nútféderes”) tégláknál a hézagkitöltés csak akkor szükséges, ha elemdarabolás miatt eltűnik a horony-eresztékes elemkapcsolat.

Nem megfelelő kötőanyag-minőség, -összetétel és kedvezőtlen időjárási körülmények

Az alkalmazandó habarcs összetételét a falazattal szemben támasztott követelmények szabják meg. Mindig a falazóelemhez ajánlott habarcs alkalmazása célszerű, az alkalmazástechnikai útmutatókban előírt módon.

A kivitelezési hibák csökkentik a falszerkezetek teljesítményét, így előfordulhat, hogy még egy megfelelően megválasztott konstrukció sem tudja teljesíteni a vele szemben előzetesen támasztott – például szilárdsági, hő- és páratechnikai stb. – követelményeket. Beépíthető normál falazóhabarcs, azon belül nehéz habarcs (elsősorban hangszigetelő falszerkezet esetében), könnyű (hőszigetelő) habarcs, illetve vékony rétegű falazóhabarcs. Elégtelen összetételű habarcs alkalmazása esetén a falazat állékonysága és egyéb tulajdonságai romolhatnak. Helyszínen kevert kötőanyag esetén gyakran előfordul, hogy a habarcs konzisztenciája nem megfelelő. A túl híg vagy kemény

habarcs, illetve a hiányos habarcsréteg nem biztosít megfelelő kötést, kiegyenlítést, ezzel rontja a falazat szilárdságát, és repedéseket eredményez, továbbá csökkenti a falazat hőszigetelő képességét. A habarcs összetételén túl az időjárási körülmények is nagyban befolyásolják a készülő falazat minőségét. A falazat szilárdsága romlik, ha a levegő, a habarcs vagy a tégla hőmérséklete a bedolgozás vagy a kötés ideje alatt nem éri el az +5°C-ot.

Eszközhasználatból eredő pontatlanságok

Gyakori hiba a falazóelemek nem előírt módon történő darabolása. Így nem tervezett repedések keletkeznek a téglában, csökkentve annak szilárdságát, illetve szabálytalan határoló felületek alakulnak ki, megnövelve ezzel a falazatban szükséges habarcsmennyiséget, mely hőhidakat képez. Kerülendő a kőműves kalapács használata.

Új falazási technológiák: lehetőség a hibák elkerülésére

A falazatok tervezése és kivitelezése során ügyelni kell a választott falazóelemek és rendszertartozékok (pl. habarcs) alkalmazástechnikai szabályainak betartására, a megengedett méreteltéréseken belüli építési pontosság tartására és a megfelelően képzett és tapasztalt kivitelező választására. Ezeknek a követelményeknek a betartását és az előzőekben említett hibák elkerülését segítik az új gyártási technológiával készített falazóelemtermékcsaládok. A modern falazási segédeszközökkel (téglavágó, habarcsterítő kocsi, gumikalapács, lézeres vagy optikai szintező) a kivitelezésből származó hibakockázat kisebb. A felfekvő felületükön síkra csiszolt termékek nagyobb méretpontosságukkal lehetővé teszik a speciális összetételű vékonyrétegű habarcsos vagy egy még korszerűbb, ún. ragasztóhabos vízszintes fugakialakítást. A vékony

23

15/06/19 10:46

Építőanyag és építési termék

A jó falazat nem szakértői szemmel is szép

A tökéletes falazat elkészítésének alapfeltétele az első sor milliméter pontos igazítása

A hibák elkerülését segítik az új gyártási technológiával készített, síkra csiszolt falazóelemtermékcsaládok. habarcsréteg anyagtakarékosabb, a zsákos kiszerelés pedig kiegyensúlyozott összetételt biztosít. Zsákos habarcs alkalmazásával az összetételből, minőségből fakadó hibák kiküszöbölhetőek, emellett a habarcs egyszerűbben és gyorsabban előállítható. Az  első sor precíz lefektetése után a téglák milliméter pontos felülete és az egyenletesebb

habarcsterítési technológia miatt a hibahalmozódás lehetősége lényegében eltűnik. A  falazás maga gyorsabb, egyszerűbben kivitelezhető, élőmunka-igénye csökken, ezzel összességében megbízhatóbb eredményt biztosít. Hideg időjárás esetén +5°C alatt -5°C-os környezeti hőmérsékletig a ragasztóhabos technológia lehet alternatíva. 

Egyed Veronika okleveles építészmérnök, a MÉASZ szakértője

Minőségi, energiahatékony korszerűsítés és új építés a gyakorlatban – tudatos döntésekkel A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) a Construma építőipari szakkiállítás társ-fővédnökeként szervezett konferenciát. A kivitelezőknek, beruházóknak és közös képviselőknek szóló rendezvényen a MÉASZ tagjai bemutatták, hogy a hazai gyártók milyen bevált, energiahatékony új építési és felújítási megoldásokat javasolnak. Az egyes előadások bemutatták azokat a területeket, amelyeknél a gyártók szakértőinek tapasztalata szerint gyakoriak az olyan beépítési vagy kivitelezési hiányosságok, amelyek nem teszik lehetővé a felhasznált építőanyagok és építési termékek adottságainak teljes kihasználását. Az ablakok hőszigetelésének és hanggátlásának hosszú távú hatásairól Prohászka Rajmund, a Magyar Minőségi Ablakgyártók Egyesülete (MMAE) elnöke tartott ismertetőt. A homlokzati hőszigetelő rendszerek minőségi kritériumairól és a szigetelés vastagságának kiválasztásáról Fábián Zoltán, a Magyar Építőkémia Szövetség (MÉSZ) szakértője nyújtott áttekintést. Kruchina Sándor, a Magyar EPS Hőszigetelő Anyag Gyártók Egyesülete (MEPS) részéről kifejezetten a társasházak költségoptimalizált hőszigetelésére összpontosított,

24

eh1506.indb 24

tekintettel a nemrégiben megnyílt és a várhatóan kibővülő társasházi pályázatokra. Vidóczi Árpád, a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) szakértője az alacsony üzemeltetési költséget nyújtó égetett kerámia építőanyagok családi házas felhasználására adott szempontokat. Az Otthon Melege Program forrásaiból megvalósítható, társasházi komplex gépészeti megoldásokat Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) elnöke mutatta be. Az egyes pórusbeton szerkezetekkel elérhető hőszigetelési megoldásokra nézve Márta Tibor, a Xella Magyarország Kft. alkalmazástechnikai vezetője hozott fel gyakorlati példákat. A konferencia végén Enrique Grosser Lagos, az Energosys Zrt. vezérigazgatója arra nézve mutatott be példákat, hogy soklakásos társasházak komplett energetikai felújítása során, megfelelő szerződéssel garantált energiamegtakarítás és megtérülés érhető el.

A konferencia prezentációi elérhetőek a MÉASZ weboldalán: www.measz.hu

2015. június

15/06/19 10:46

m e g t é r ü l ő

ÉPÜLETENERGETIKA K ö l t s é g h a t é k o n y m e g o l d á s o k energetikai felújításokhoz, energiatudatos üzemeltetéshez és épülettervezéshez tervezőknek

• kivitelezőknek • ingatlanüzemeltetőknek • energetikai tanúsítóknak

Az energiahatékonysággal kapcsolatos feladatokat ma már az építőiparban dolgozó egyetlen szakember sem kerülheti meg – legyen szó új épületekről, meglévő épületek korszerűsítéséről vagy energiahatékony üzemeltetésről. Magazinunk és a hozzá tartozó szolgáltatások ebben segítik az Ön munkáját: • A műszaki megoldások bemutatása, amelyektől az épület üzemeltetése gazdaságosabb lesz • Energiahatékony épületgépészeti rendszerek • Pénzügyi feladatok hatékony tervezése • A legújabb terméktípusok bemutatása, értékelése energetikai szempontból

B1

A

ÉPÜLETENERGETIK

• márc.–ápr. II. évf. 2. sz. 2015 magazin 52 oldalas színes 6 alkalommal Megjelenik: évente

l ő m e g t é r ü

á s o k m e g o l d ezéshez t é k o n y erv a lett h épü g és é ez s knak üzemeltetésh K ö l t energetikai tanúsító , energiatudatosüze hoz k sok kne • jítá tető mel felú i energetika • ingatlan kivitelezőknek tervezőknek

•

Főbb rovataink: Épülettervezés D-től A-ig – Energetikai felújítás Épületgépészet Hőszigetelés Energiahatékony üzemeltetés Építőanyagok Pénzügyi tervezés Üzemeltetés Jogszabályfigyelő Zöldkártya Kérdezze a szakértőt

Kell egy energiab enti Pontszerű és vonalm hőhidak 3. gel

Pluszenergia-mérleg rendelkező épület

magazinban található pon rendelheti meg!

eh1506.indb 3

eszerzési koncep

ció! tre

Az épületek környeze gyakorolt hatása

Hogyan készítsük fel felújításra? a lakóközösséget a

Az épületenergetikai iója szabványok új generác ezetek 1. Tetőtéri épületszerk

Kiadványunkat a magazinban található megrendelőlapon rendelheti meg!

15/06/19 10:46

Magazin magasépítéssel, mélyépítéssel, épületvillamossággal és épületgépészettel foglalkozó műszaki ellenőrök részére

Az építésügyi tárgyú jogszabályváltozások az utóbbi időszakban az építőipar minden szereplőjét komoly kihívás elé állítják. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ebben az évben minden eddiginél komolyabb változások érkeztek:  2015. március 5-én hatályba lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)!  A 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. újraszabályozta a tervezési és a kivitelezési szerződéseket!  2014. március 15-étől ismét módosultak a szakmagyakorlás feltételei!  Módosultak a többletmunka és a pótmunka eddigi szabályai!  Már a legtöbb sajátos építményfajta esetén is kötelezővé vált az elektronikus építési napló!

Néhány téma az eddigi CD-k tartalmából:  Tűzvédelem az új OTSZ szerint  Az építőipari kivitelezés speciális munkavédelmi előírásai  Vállalkozási szerződések  Megbízási szerződések  Új munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltő szoftver  A kivitelezéshez kapcsolódó kötelező dokumentáció  A hatósági ügyintézéshez kapcsolódó dokumentáció  Felkészülési segédlet építésfelügyeleti ellenőrzésekhez  Tervezési segédletek

Hiánypótló magazinunk segítségével könnyen nyomon követheti a változásokat! Miben segíti Önt a havonta megjelenő Műszaki Ellenőr magazin?  Az előkészítő munkák (tervdokumentációkkal kapcsolatos feladatok, engedélyezési eljárások stb.) bemutatása  A jogszabályi szövegek és műszaki normák, szabványok gyakorlati értelmezése  A legújabb kivitelezési módszerek bemutatása  Szerkeszthető mintadokumentumok az új Ptk. előírásai szerint (szerződések, felhívások, teljesítésigazolás, jelenléti ívek, építési napló, jegyzőkönyvek)  A sajátos építményfajták eljárási szabályozása  Szerzőink az építési munkafolyamatban részt vevő szakemberek, építéshatósági szakértők  Ingyenes szaktanácsadói szolgáltatás: írja meg kérdését az [email protected] email címre, és szakértő szerzőink pár napon belül személyre szabott, írásos választ adnak Önnek!

Elérhető az Optimum változat is!  A nyomtatott magazin és a 3 CD mellett minden lapszám online olvasható digitális formában is  Teljes, digitális archívum  Kulcsszavas keresés a teljes szövegben  Könyvjelzők Tekintse meg demóverziónkat az alábbi linken: http://www.muszakiellenormagazin.hu/demo.html

Elérhetőségeink: Vécsi-Zsiborás Mária

Nagy Réka

[email protected] (1) 273-2090

[email protected] (1) 273-2090

ügyfélkapcsolati munkatárs

főszerkesztő

Kiadványunkat a szaklapban található megrendelőlapon rendelheti meg!

eh1506.indb 4

15/06/19 10:46