Művészetek
Célok és feladatok
A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra és alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit. A művészetek műveltségi részterületei az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret. Mindezek – mai művészetfelfogásunk szerint – önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Több műveltségi részterületnek is célja – a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett – a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A művészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a művészetek más műveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban. Közös fejlesztési feladatok
A művészetek műveltségi részterületeinek (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú és mint ilyen kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik integrálásához.
609
MŰVÉSZETEK
– – – – – – – –
Különböző mértékben, de mindegyik osztozik a következő célok, fejlesztések megvalósításában: Az érzékelés érzékenységének fokozása Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség fejlesztése A kooperációs képesség fejlesztése A személyiség fejlődésének segítése Az alkotóképesség fejlesztése Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása A művészeti élmények feldolgozásának segítése Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez
A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthető, sajátos feladatai is. A közös fejlesztési feladatok szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van, mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelő szinten és tevékenységi formákban valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeiből és ismeretanyagából olvasható le. A fejlesztési feladatok tantárgyanként Ének-zene 1. Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció 1.2 Improvizáció 2. Megismerő- és befogadóképességek 2.1 Zenehallgatás 2.2 Zenei hallás és kottaismeret Dráma és tánc 1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása 2. Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával) 3. Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek 4. Megismerő-, befogadóképességek (színházi előadások megtekintése és véleményezése) Vizuális kultúra 1. Megismerő-, befogadóképességek 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.2 Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikációs képességek 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképességek 2.2 Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Megfigyelés 2. Ismeretszerzés 3. Kommunikáció 4. Értelmezés, elemzés, tolerancia 5. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység
610
MŰVÉSZETEK
6. Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás 7. A tudatosítást irányító fontosabb kérdések A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam
5.
Dráma és tánc Ének-zene Mozgóképkultúra és médiaismeret Vizuális kultúra Összesen
A 1 1,5
2 4,5
6.
B 0,5 1
1 2,5
A 1 1,5
2 4,5
7.
B 0,5 1
1,5 3
8.
A 1 2
B
B
1
A 1 2
1
1
1
1
1,5 5,5
1 3
1,5 5,5
1 3
1
A tanulók értékelése
Alapelvek
6. 7. 8. 9.
Az értékelés személyre szóló legyen. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. Folyamatos legyen. Legyen összhangban a Nat-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal. 10. Legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás).
Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérő” értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelés célja
Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérő célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők: – a személyiségfejlődés elősegítése, – ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés, – a tudás minősítése, – informálás, informálódás az elért eredményekről, – lemaradás feltárása és orvoslása, – tehetség felismerése és fejlesztése, – pálya- és iskolaválasztás elősegítése, – a pedagógiai tevékenység fejlesztése. Az értékelés fő típusai
Az értékelés célja határozza meg, hogy az értékelésnek milyen típusát kell választani.
611
MŰVÉSZETEK
A formatív értékelés (formáló, segítő) a művészeti nevelésben az értékelés leggyakoribb típusa. Ide tartozik az órai gyakorlati munkát rendszeresen kísérő tanári biztatás, dicséret, kritikai megjegyzés. A szummatív értékelés a tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Azt mutatja meg, hogy az elérendő céloknak, elvárásoknak milyen mértékben felel meg a tanuló teljesítménye. Céljától függően lehet szintfelmérő, diagnosztizáló vagy záróvizsga típusú értékelés. A felmérő olyan szummatív értékelés, amely a tanuló tudásának jelenlegi szintjére kíváncsi. Ennek ismeretére a tanárnak a továbbhaladás tervezéséhez feltétlenül szüksége van. (Például az ötödik osztály elején, vagy akkor, ha új tanárként kerül egy osztályba.) A diagnosztizáló értékelés viszont arra is kíváncsi, hogy a felmérés során mutatkozó bizonyos problémák milyen okokra vezethetők vissza. Erre a korrekciók elvégzéséhez, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség. Kritériumra irányuló az értékelés az iskolai záróvizsgákon (például az érettségin). Ez végeredményben pontosan meghatározott kritériumok alapján történő szummatív értékelés. A különböző versenyeken, pályázatokon és a művészeti iskolák felvételi vizsgáin azonban gyakoribb a normára irányuló értékelés, amikor az adott helyen, adott időben legjobbnak ítélt jelentkezőket válogatják ki. Míg a záróvizsgán nincsen korlátozva, hogy a legmagasabb szintet hányan érhetik el, a felvételi vizsgán a felvehetők száma határozza meg, hogy hányan érhetik el a „legjobb eredményt”. Az értékelés módjai Szóbeli értékelés A művészeti nevelés egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár, a gyakorlati (műtermi, műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelésnek is. Írásbeli értékelés Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. Az osztályzás Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések (vizsgák), amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek. Az értékelés alapja
Az értékelés céljától és típusától függ, hogy milyen „evidenciák” alapján értékelünk. Legtöbbször az értékelési típusok nem önmagukban, tisztán jelennek meg, hanem összetetten. A művészetek esetében az értékelés sajátos, ahol az osztályzási normarendszert nem lehet automatikusan használni az eltérő egyéni képességek és készségek miatt. Az érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen.
612
MŰVÉSZETEK A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek Képesítési feltételek
Az 1–4. évfolyamokat tanítók képesítése felsőfokú tanítói oklevél, az 1–6. évfolyamokat azok a tanítók is taníthatják, akik rendelkeznek az adott tantárgy speciális kollégiumának elvégzésével vagy rendelkeznek az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzéssel, képzésen szerzett szakvizsgával. Az 5–8. évfolyamokat olyan általános és középiskolai szakos tanárok taníthatják, akik rendelkeznek a rajz–vizuális kommunikáció vagy rajz–környezetkultúra vagy ének-zene szakos tanári képesítéssel vagy más művészeti egyetemen szerzett tanári diplomával. A módosított közoktatási törvény értelmében a 2003/2004-es tanévtől számított tizedik tanévben a tárgyat majd kizárólag szakos diplomával rendelkező kolléga taníthatja, az addig tartó átmeneti időszakban a tanári képzettségre vonatkozóan nincs kötelező előírás. Tárgyi feltételek
Egy tanteremben egy tanár 10–30-as létszámú csoportokkal dolgozhat. Tanulói A tanulók egyéni felszerelését, valamint az adott évfolyam pontosan meghatározott anyag- és eszközszükségletét a tanítási programot készítő tanár állítja össze. Nevelői A művészeti tantárgyak esetében elengedhetetlenül szükséges a jól felszerelt speciális szaktanterem megléte. Tantárgyanként szükséges eszközök, felszerelési anyagok: – Dráma és tánc: – megfelelő méretű, mozgatható bútorzattal rendelkező szakterem, 15-20 fős csoportlétszám, – különböző típusú bábok (ujjbáb, síkbáb, kesztyűs, marionett, bot stb.), bábparaván vagy színpad, szakkönyvek, meséskönyvek. – jelmezek, maszkok, díszletek, reflektorok, – audiovizuális eszközök, hangkazetták, videokazetták, CD-k.
– –
– –
–
– –
– Ének-zene: magas szinten felszerelt zeneterem, osztálylétszámnyi kottaanyaggal, tanulói és nevelői taneszközökkel, hangvilla, metronóm, furulya, ritmushangszerek, mágneses tábla, vonalas tábla, zongora vagy pianínó, lemez/CD-lejátszó, magnetofon, dalgyűjtemények, partitúrák, zenei szótár, zenei lexikon, hanglemezsorozatok. Számítógép zeneszerkesztő programokkal. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Képernyő és videolejátszó (ideális esetben videoprojektor), számítógépek, internet hozzáférés, digitális és/vagy hagyományos fényképezőgép, videokamera, kameraállvány, üres videókazetták, kézi reflektorok, televízió, rádió, hordozható kazettás magnó, mikrofon, CD-ROM. sajtóanyagok, műsoros kazetták, filmek, filmrészletek, videotékás filmkölcsönző-bérlet, képregények, fotók, szakkönyvek, lexikonok. – Vizuális kultúra: műhely jellegű (megfelelő világítású, elsötétíthető) tanterem szükséges, mozgatható munkafelületekkel (asztalokkal), zárható szekrénnyel, vízszerzési lehetőséggel, falitábla, diavetítő, írásvetítő, vetítővászon, többfunkciós vetítőállvány, égetőkemence; kiállítási felület (paravánok) videomagnó, televízió, videokamera, kameraállvány, üres videokazetták (7.
613
MŰVÉSZETEK
– – –
évfolyamtól), kézi reflektorok, képzőművészeti szakkönyvek, lexikonok, számítógépes rajzolóprogram, képszerkesztőprogramok, szemléltetőeszközök (diasorozatok, műsoros videokazetták), modelltárgyak, fénymásolási lehetőség, agyag, gipsz, tempera, színes és fehér kartonok, triplex kartonok, drapériák, rajztáblák, rajzlaptartó mappák, írásvetítő (traszparens) fóliák.
A tankönyvek kiválasztásának elvei
A művészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a képességfejlesztésen alapuló művészeti nevelés nehezen képezhető le tankönyvi formában. A tankönyv segítse az egységes alapokra épülő differenciálást, amennyiben lehetővé teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlődési ütemükkel összhangban tanulhassanak. A tankönyv elsősorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplő ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthető, pedagógiai céljai más feladatokon keresztül is megvalósíthatóak. A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bővelkedjenek. A személyiségfejlesztés és a legkülönbözőbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplex művészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása folyik. A művészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet hiteles, ha a tanár maga is kreatív. Tantárgyi tantervek A tantervben ezekre a következő betűjelzésekkel hívjuk fel a figyelmet: o kiemelt fejlesztési feladatok: énkép és önismeret ÉN) hon- és népismeret H) európai azonosságtudat – egyetemes kultúra E) környezeti nevelés K) információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség TE) tanulás T) felkészülés a felnőtt lét szerepeire F) o
614
kulcskompetenciák: kommunikációs narratív döntési szabálykövető lényegkiemelő életvezetési együttműködési problémamegoldó kritikai komplex információk kapcsolatos képességek
k) n) d) szk) lk) é) egy) p) kr) kezelésével i)
MŰVÉSZETEK Dráma és tánc Célok és feladatok Célok: – Erősödjék biztonságuk a térhasználat, a mozgás, a verbális és nem verbális kommunikáció terén – Életkorukhoz mérten ismerjék a dráma és a színház formanyelvét, a színházi hatás elemeit, érdeklődjenek a különböző színházi műfajok iránt, alakuljon ki bennük a színházlátogatás igénye – Tekintsenek értékként hagyományainkra, kultúránkra, tisztelettel és kíváncsisággal közeledjenek más kultúrák felé – Leljék örömüket a fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunkában, erősödjék tartós, intenzív figyelmük, legyenek képesek munkamegosztásra, értsék és értékeljék társaik munkáját – Fejlődjön ön- és emberismeretük, tudják képviselni saját álláspontjukat, de legyenek elfogadóak más álláspontok iránt, erősödjön toleranciájuk, kompromisszumkészségük és empatikus képességük – Legyenek képesek önálló döntések meghozatalára, ismerjék és vállalják a következményeket – Ismerjék fel a különböző élethelyzeteket és törekedjenek arra, hogy sikeresen eligazodjanak bennük – Fejlődjék önismeretük és önuralmuk. Találják meg, alakítsák ki, fogadják el és vállalják saját személyiségüket erényeikkel és hibáikkal együtt – Alakuljon ki bennük a művészettel élés igénye: legyenek aktív, értő befogadók és alkotó személyiségek. – A derű, a játékosság és a munkában megtalált öröm váljon életük természetes részévé
Fejlesztési követelmények: – Részvétel a különféle drámajátékos gyakorlatokban – A különféle beszédműfajok ismerete: a verbális és metakommunikációs, valamint zenei elemeket rendeljék alá célnak és tartalomnak, közlésmódjuk legyen hiteles – Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben, a konkrét és az absztrahált mozgás elkülönítése – Részvétel különféle bábok készítésében és/vagy bábos játékban – Magyar tájegységek és más népek hagyományainak, kultúrájának tisztelete, megismerésének igénye – Nyilvánosság előtti szereplés 5–6. évfolyam A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A memória- és koncentrációfejlesztő játékok például minden szakaszban fontos elemei a képzésnek!) A témákhoz a megadott időkeretek nem határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása olyan komplex gyakorlati tevékenységek kapcsán valósul meg, amelyek egyidejűleg több különböző képesség fejlesztésére, különböző ismeretek átadására alkalmasak. A tanulói csoportok pedig nem tekinthetők homogén tömegnek – csak a szaktanár tudja megállapítani, hogy az adott tanulói közösségnek hány órára lesz szüksége a téma feldolgozásához. Az egyes témakörökön belüli gyakorlatok céljaik szerint természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A témakörök nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával – esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak!
615
MŰVÉSZETEK
– – – – –
Feldolgozásra javasolt tartalmak összehangolva: az ének-zenével és a vizuális kultúrával: hangszerek jelek-jelképek a hangok világa, hang és kép együtt én és mások
– – – – – –
a magyar nyelv- és irodalommal: igazság és igazságosság saját álláspont-mások véleménye a humor különböző kultúrák mondák A szaktanár döntése alapján más tartalom is választható.
616
MŰVÉSZETEK
Tartalmak Tantervi fejlesztési feladatok
Tevékenységek*
Témakörök
ISMERD 1. A csoportos játékhoz és 1. a megjelenítéshez (koncentrációs szükséges képességek gyakorlatok). fejlesztése, készségek kialakítása
FEL!
2. MOZOGJ JELENTÉSSEL! (mozgásos gyakorlatok)
−
Önkép kialakítása. Önismeret fejlesztése (ÉN). − Koncentrációs és lazító gyakorlatok − Megfigyelések adott szempontok alapján, (V) − Azonosságok és különbözőségek tudatosítása (V) − Páros bizalomgyakorlatok − Egyszerűbb interakciós játékok − Mozgásfajták tudatosítása − Személyhez/szereplőhöz kötött járások, mozgások − A mozgás stílusa − Mozgáskultúra a mindennapi életben (ÉN) − Alapfokú mozgástréning
A tartalom fogalomrendszere**
Koncentráció Lazítás
Kapcsolódások
Vizuális kultúra
Forgások Negyed, fél- és egész fordulatok Pózok Karakterek
Az élőszó zenei Vizuális kultúra kifejezőeszközei: artikuláció, hangszín, hanglejtés, szünet, beszédtempó, hangterjedelem, hangfajták, hangerő, hangmagasság (M)
*
Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A tevékenységek, ahol erre mód van, összehangolhatók a magyar nyelv és irodalom (M), a vizuális kultúra (V) és az ének-zene (É) tantárgyak tevékenységeivel. Az alábbi játékok és gyakorlatok közül a csoport adottságainak és érdeklődésének és az oktatási-nevelési célnak megfelelően a szaktanár szabadon válogathat. ** Csak az újonnan belépő tartalmakat tüntetjük fel.
617
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
3. FEJEZD (kommunikációs gyakorlatok)
618
Tevékenységek*
Témakörök
KI!
−
A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok. − Nem verbális kommunikációs játékok. − A metakommunikáció játékai. és ezek összehangolása. (ÉN) Szoborjátékok. Testbeszéd. − Képi utasítások követése, ilyenek létrehozása (V) − A hangok tulajdonságai. Egyszerre, együtt, egymás után. (É) − Játékok a nyelv zenei kifejezőeszközeinek felhasználásával. − Ritmusgyakorlatok. Testhangszerek, saját készítésű hangszerek, népi hangszerek − Beszédgyakorlatok. Történetmondás (n) − Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére bármelyik kommunikációs formában (M)
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
A mindennapi élet Vizuális kultúra ritmusai. Szavak ritmusa. A természet ritmusa. Metrum Ritmushangsúlyok. A zenei ritmus indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás figyelés
Egyszólamúság, többszólamúság Felelgetés, kánon (É)
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Témakörök
TEGYÉL ÚGY, 2. Rögtönzési és 1. MINTHA…! (fantázia- és együttműködési képességek fejlesztése konstrukciós játékok)
2. ÁLLÍTSUK ÖSSZE EGYÜTT! (kooperációs gyakorlatok, csoportmunka)
Tevékenységek*
−
Játékok szerepben. Szerepcserék. − Magatartás és viselkedés különböző helyzetekben. − Változatok egyes mozgás- és viselkedésformákra − Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása − Jelek és jelképek alkotó használata. (V) − Bizalomjátékok − Állóképsorozatok jelentéssel. Fázisképek időbeli folyamatok ábrázolására (V) − Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával − Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával − Jeles napok játékai
A tartalom fogalomrendszere**
Árnyjáték. Kesztyűbáb. Marionett.
Kapcsolódások
Vizuális kultúra
Kellék. Bot. Kalap. Üveg.
gondolatkövetés, mímes Vizuális kultúra játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép Tánctechnikák, műfajok: klasszikus és modern technikák, pantomim, balett, táncdráma, musical, revű, show
619
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Témakörök
3. HASZNÁLD! VISELD! (a kreativitás gyakorlatai, tárgy- és eszközhasználat)
3. Ismeretszerzési, 1. HOGYAN? (kifejezési tanulási, formák megismerése) problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése − A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (lk) 2. HOL? (a tér használata) 3. MILYEN ELEMEKBŐL? (időkezelés és drámaszerkezet)
620
Tevékenységek*
− − −
A tárgyak élete. Animáció tárgyakkal. Különféle maszkkészítési módok. Maszkos játékok − Ismerkedés a különböző bábtechnikákkal. Bábkészítés. Történetek bábfajtákkal. − Hang és kép együttes használata árnyjátékokban (V) − Egyszerűbb kellékek használata −
Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása − Az absztrahált mozgás fogalma. − Tánctechnikák, műfajok. − A sűrítés fogalma és lehetséges módjai. −
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
Vizuális kultúra, Magyar nyelv és irodalom
Sűrítés
Szimmetria, asszimetria párhuzam, ellentét, fokozások (erővel és gyorsítással-lassítással) mese, szándék, konfliktus, (M)
cselekmény, feszültség, fordulópont
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom a tér rendje: szimmetria, párhuzam, ritmus a térben − elvont terek kiegészítés, Magyar nyelv és irodalom − Az alapvető fogalmak Eljátszás, folytatás, fordulatépítés. ismerete és alkalmazása
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Témakörök
4. MIÉRT ÉRZEM EZT? (a hatás elemzése)
−
Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében (p, d)
Tevékenységek*
Saját játékok értékelő megbeszélése. − Játékok a megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozására. − A célnak és a szándéknak megfelelő forma megtalálása, lényegkiemelés technikái bármilyen formában (M) − Alkalmazkodás a közönséghez és a személyiséghez (M) Lehetséges feldolgozási módok: − Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. − Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján − Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
−
Ének-zene
A tudatosítás lehetséges formái: − Döntések elemzése. − Önálló véleményalkotás fejlesztése szóbeli megfogalmazással és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával) (É)
621
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
4. A megismerőbefogadóképesség fejlesztése
Témakörök
és 1. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK
2. HAGYOMÁNYOK ÉS KULTÚRÁK
Tevékenységek*
Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. (kr) − A hagyomány szokáscselekményeinek megismerése és – kedv esetén – kipróbálása. − Jeles napok szokásai − A magyar tájegységek táncainak jellegzetességei (kiemelt tájegység a lakóhely és környéke) − Más népek szokásai, hangszerei, zenéje, táncai
A tartalom fogalomrendszere**
−
Magyar nyelv és irodalom
Szokások: pl. lucázás, Magyar nyelv és irodalom betlehemezés, regölés A népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel (É) Énekes-táncos játékok: fogyó-gyarapodó, vonulós-kapuzós játékok.
Ugrósok, karikázók, szereplés: eszközös Nyilvánosság előtti táncok. Pl. részvétel a közös munkában, Szatmári csárdás. különféle dramatikus formák Rábaközi verbunk, kipróbálása (M) csapásoló táncok, somogyi karikázó, bokázók Bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás (M)
622
Kapcsolódások
MŰVÉSZETEK
A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén
– – – –
Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében Egy tánc alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben Részvétel látott színházi előadás elemzésében
A 6. évfolyam végén
– – – – –
Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében Egy tánc alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben A rögtönzés szabályainak ismerete Részvétel látott színházi előadás elemzésében
7–8. évfolyam A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A memória- és koncentrációfejlesztő játékok például minden szakaszban fontos elemei a képzésnek!) A témákhoz a megadott időkeretek nem határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása olyan komplex gyakorlati tevékenységek kapcsán valósul meg, amelyek egyidejűleg több különböző képesség fejlesztésére, különböző ismeretek átadására alkalmasak. A tanulói csoportok pedig nem tekinthetők homogén tömegnek – csak a szaktanár tudja megállapítani, hogy az adott tanulói közösségnek hány órára lesz szüksége a téma feldolgozásához. Az egyes témakörökön belüli gyakorlatok céljaik szerint természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A témakörök nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával – esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak! Feldolgozásra javasolt tartalmak összehangolva: – az ének-zenével és a vizuális kultúrával: – hangszerek – jelek-jelképek – a hangok világa, hang és kép együtt – én és mások
– – – – – –
a magyar nyelv- és irodalommal: igazság és igazságosság saját álláspont-mások véleménye a humor különböző kultúrák mondák A szaktanár döntése alapján más tartalom is választható.
623
MŰVÉSZETEK
Tartalmak Tantervi fejlesztési feladatok
Témakörök
TUDATOSÍTSD! 1. A csoportos játékhoz és 1. a megjelenítéshez (koncentrációs szükséges képességek gyakorlatok). fejlesztése, készségek kialakítása
Tevékenységek*
−
A tudatos megfigyelés játékai. A célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása (V) − A helyes arányok elemzése, megítélése (V) − Koncentrációs és lazító gyakorlatok − Páros, illetve csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok − Egyszerűbb önés társismereti játékok (ÉN) − Önbemutatás, társbemutatás különféle kommunikációs technikákkal (ÉN)
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
A csend és a hang.
Vizuális kultúra
Halk, hangos, átmenetek. Harmónia, diszharmónia az érzékelés különböző területein Párhuzamok.
A fokozás eszközei és formái. Késleltetés Ellentétek.
*
Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A tevékenységek, ahol erre mód van, összehangolhatók a magyar nyelv és irodalom (M), a vizuális kultúra (V) és az ének-zene (É) tantárgyak tevékenységeivel. Az alábbi játékok és gyakorlatok közül a csoport adottságainak és érdeklődésének és az oktatási-nevelési célnak megfelelően a szaktanár szabadon válogathat. ** Csak az újonnan belépő tartalmakat tüntetjük fel.
624
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Tevékenységek*
Témakörök
2. MONDD MOZGÁSSAL! (mozgásos gyakorlatok)
3. ÉPÍTSD (kommunikációs gyakorlatok)
FEL!
−
Mozgások megfigyelése, megjelenítése a vizuális kultúra eszközeivel (V) − Különféle mozgások a színpadon: esések, botlások stb. − mozgások a különböző korokban: köszönések, bókok − Az alá- és fölérendeltség kifejezése − Jellemábrázolás mozgással − Fogalmak és hangulatok megjelenítése mozgással, mozgássorokkal − Etűdépítés, koreográfia − Különböző tánctípusok páros technikáinak alapjai − beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok. − Jellemzés hanggal, metakommunikációval. − A verbális és metakommunikáció, a zenei kifejezőeszközök tudatos alkalmazása és alárendelése a célnak és a tartalomnak (M) − Különféle beszédműfajok ismerete, a hatáskeltés eszközei (M) − A művészi kommunikáció különböző formáinak felismerése (V)
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
Vizuális kultúra Koreográfia Szerkesztett mozgás, Magyar nyelv és irodalom etűdépítés, mozgásszerkezeti ív Vélemény, állásfoglalás A hiteles és szövegalkotás eszközrendszere
érvelés, tudatos
Improvizációk a Vizuális kultúra művészeti különböző ágakhoz kapcsolva pl. mozgás zenére és zene ellen, továbbmozdított szobrok, festmények stb. A ritmus megfigyelése különböző művészeti ágakban (É)
625
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Témakörök
2. Rögtönzési és 1. FORMÁLD MEG! (fantázia- és konstrukciós együttműködési képességek fejlesztése játékok)
2. ALKOSSUNK EGYÜTT! (kooperációs gyakorlatok, csoportmunka)
Tevékenységek*
−
Belső képek alkotása és visszaadása különféle kommunikációs technikákkal − Improvizáció közösen megválasztott témára, történetváz alapján. − Mozgásos improvizáció közösen egyeztetett karakterek szerepeltetésével, a tanult tánctechnikák alkalmazásával − Jelenetsorok verbális improvizációval − Improvizációk a különböző művészeti ágakhoz kapcsolva − Együttműködés a különféle kommunikációk folyamán (M) − Az improvizáció elemző megbeszélése. − Cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása.
A tartalom fogalomrendszere**
Vizuális kultúra A stílus A viselet, a beszéd, a mozgás stílusa
Viseletek, eszközök: pl. legyező, fejdísz, kendő Kard, tőr, pohár Köpeny, palást
Járások mezítláb és Vizuális kultúra, különféle cipőkben, pl. Magyar nyelv és irodalom sarkantyús csizmában Meglepetés Szimbólum. Variációk. Összetett szerkezetű drámajátékok forró szék, fórumszínház. Szertartások, ünnepek, rituális játékok.
626
Kapcsolódások
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Témakörök
3. HASZNÁLD FEL! (a kreativitás gyakorlatai, tárgy- és eszközhasználat)
3. Ismeretszerzési, 1. HOGYAN? (kifejezési tanulási, formák megismerése) problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése − A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (lk)
Tevékenységek*
− −
A stílus fogalma Egyszerűbb kellékek használata − A jelmez használata, lehetőségei − Viseletek és az általuk meghatározott mozgás, magatartás − Jellemzés eszközzel − Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával pl. árnyjáték, hangjáték, bábjáték (V) − A meglepetés fogalma − A szimbolikus mozgás fogalma − Variációk: egy téma, több megoldás − Díszítések. − Az összetett szerkezetű drámajátékok megismerése és alkalmazása
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
A szerkezet érzékelése Ének-zene, saját játékokban pl. :a Vizuális kultúra, cselekmény és Mozgókép- és médiaismeret ellencselekmény érzékelése, a pillanat megjelölése, jelentések, hatások megfigyelése (M)
Dráma, opera, zenés színmű, bábszínház Nagyszínház kamaraszínház
operett, Magyar nyelv és irodalom kabaré,
és
A színháztörténet alapjai: különböző népek, korok és stílusok színjátszásából (M) Történet, cselekmény, üzenet (M)
627
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Tevékenységek*
Témakörök
2. HOL? használata)
(a
tér
−
Térhasználat, a tér anyaga
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
Népszokások: pl. farsang
Magyar nyelv és irodalom
Más országokból származó társasági táncok: pl. menüett, polka, polonéz, keringő
3. MILYEN ELEMEKBŐL? (időkezelés és drámaszerkezet)
4. MIÉRT ÉRZEM EZT? (a hatás elemzése)
628
XX. századi társastáncok: pl. tangó, rumba, csacsacsa, twist, rock and roll kiegészítés, Magyar nyelv és irodalom − A különböző lehetőségek Eljátszás, közül a megfelelő megoldás folytatás, fordulatépítés. kiválasztása (V) − A szerkezet érzékelése saját játékokban − Az alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. − elemző beszélgetések − összefüggések megtalálása és megfogalmazása
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
−
Témakörök
Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében (p, d)
4. A megismerőbefogadóképesség fejlesztése
Tevékenységek*
A tartalom fogalomrendszere**
Lehetséges feldolgozási módok: − Történetek feldolgozása összetett szerkezetű kifejezési formák és ábrázolási módok alkalmazásával. − Történetek feldolgozása különböző táncés mozgástechnikai elemek alkalmazásával.
Ének-zene Helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás (M
A tudatosítás lehetséges formái: − A történetnek, mint cselekménynek az elemzése, a cselekmény üzenetének érzékelése − Társművészeti kapcsolódások keresése, információk önálló gyűjtése (könyvtárhasználat) (É) − Saját munka és mások alkotásainak értékelése (V) − Saját értékek számbavétele, önkritika (V) és 1. SZÍNHÁZI − Színházi előadás ELŐADÁSOK megtekintése. Beszámoló az élmény alapján. (kr)
Kapcsolódások
Magyar nyelv és irodalom
629
MŰVÉSZETEK Tantervi fejlesztési feladatok
Témakörök
2. HAGYOMÁNYOK ÉS KULTÚRÁK (H, E)
Tevékenységek*
−
Alakoskodó népszokásaink megismerése − Magyar főúri táncok: a palotás megismerése. − Más országokból származó társasági táncok megismerése − XX. századi társastáncok alaplépései. − A divat szerepe a hagyományban és a változó világban Nyilvánosság számára készített produkció: alkotó részvétel a közös munkában (vállalt és elvégzett feladatok, feladatok önálló elosztása, szervezés, produkciós háttérmunkák). Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. (M) Különféle dramatikus formák kipróbálása (M)
630
A tartalom fogalomrendszere**
Kapcsolódások
Magyar nyelv és irodalom
MŰVÉSZETEK
A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyamvégén
− − − − −
Feladatvállalás a közös munkában, részvétel az elemző megbeszélésekben Egy-két táncfajta alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetek létrehozásában A rögtönzés szabályainak ismerete és alapszintű alkalmazása Részvétel látott színházi előadás elemzésében
A 8. évfolyam végén:
− − − − −
Feladatvállalás a közös munkában, részvétel az elemző megbeszélésekben Néhány táncfajta alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetek létrehozásában A rögtönzés szabályainak ismerete és alapszintű alkalmazása Részvétel látott színházi előadás elemzésében
631
MŰVÉSZETEK
Ének-zene Célok és feladatok A zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyerek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A tantárgy alapvető célja a szép befogadására nevelés, a nemes zene iránti érdeklődés felkeltése, a zene megszerettetése, stílusérzék alakítása, ízlésformálás, zeneszerető, zeneértő közönség nevelése. Legfontosabb feladatok: A zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőképesség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának kialakítása. A készség- és képességfejlesztő feladatok során a gyerekek váljanak nyitottá a zenei élmények befogadására. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben a szakaszban. Az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, s egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A gyerekek így tájékozottabbá válnak a zenetörténeti korokban, stílusokban, műfajokban, megismerik az egyes korok legnépszerűbb zeneszerzőit, stílusjegyeit, elősegítve ezzel a zene mélyebb megértését, befogadását. Ki kell fejleszteni az önálló ismeretszerzés igényét, a komplex gondolkodás jegyében. A felsorolt célok eléréséhez a zenei képességek, készségek fejlesztésén át vezet az út. Kiemelt feladatot jelentenek tehát az éneklési készségek, a ritmuskészség, a zenei emlékezet, a belső hallás, a zenei olvasás, írás képességének, megfigyelőképességnek a fejlesztése. 5–6. évfolyam Ebben az életkori szakaszban az elsődleges cél a tapasztalatszerzés, valamint ismeretszerzés az egyes korok stílusjegyeiről, műfajokról, zeneszerzőkről, zenei formákról, szerkesztésmódokról, népdalstílusokról, más népek dalairól, zenéiről. A tapasztalatszerzés a komplex gondolkodás jegyében történik, a megtanítandó ismereteket témakör szerint csoportosítva közelítjük meg. Nem zenetörténeti korszakok tanítása a cél, hanem a zenei képességek, készségek olyan szintű fejlesztése, amelynek birtokában a gyerekek akár önállóan is képesek a különböző ismeretek elsajátítására, valamint zeneértővé, zeneszeretővé válnak, s nyitottak, érdeklődőek lesznek a nemes zene befogadására, s a zene valóban elsősorban élmény lesz számukra, nem pedig bemagolandó ismerethalmaz. Konkrét feladatok: − az éneklés megszerettetése, az énekelt dallamok szöveghű éneklése − népdalok, más népek dalai, középkori, reneszánsz, barokk, klasszicista dallamok éneklése − zenei képességek további fejlesztése /ritmus, dallam, hallás, memória, zenei olvasásírás, zeneértés, többszólamú érzék, stílusérzék, képzelet, kreativitás/ − zenetörténeti ismeretek bővítése elsősorban a tapasztalatszerzés szintjén − néphagyományok, szokások megismerése − zenei élményadás
632
MŰVÉSZETEK
Tartalmak Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
(L) (P) − a zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség
− − −
Témakörök Hangszerek – hangszercsoportok megszólaltatás módja csoportosítva – népi hangszerek
zenei emlékezet improvizációs képesség ritmus-és tempóérzék
(K) (L) (P)
Figyeld a ritmust! – a mindennapi élet ritmusai – zenei ritmusok – ritmus a művészetben – határok, hangsúlyok – szavak ritmusa – a természet ritmusa
– – – – –
zenei hallás dallamhallás tonalitásérzék hangszínhallás zenei olvasás-írás
Tevékenységformák – hangszerek a megszólaltatása szerint – hangszerek, hangszercsoportok hangjának megfigyelése, felismerése – ritmushangszerek használata
– hangzó és dalritmusok lejegyzése – versek, mondókák ritmizálása – a tanult ritmusképleteket tartalmazó gyakorlatok megszólaltatása – improvizáció a már ismert ritmusokkal
A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere – vonós, fúvós, Vizuális nevelés billentyűs, pengetős, ütős hangszerek – vonós négyes – szimfonikus zenekar – concerto – concerto grosso
– ütemmutatók és azok jelentése – váltakozó ütem Tánc – tizenhatod és Képzőművészet ritmusképletei Természetismeret Anyanyelv – metronóm Idegen nyelv
– hangzásbeli különbségek megfigyelése
633
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök Figyeld a hangokat! A hangok világa – a hang varázsa – a hang tulajdonságai – zenei hangok – hangutánzás (természet a zenében, évszakok, állatok, karakterek…)
(S) (P) (L)
– zeneértő és -érző képesség – a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök átélési és értelmezési képessége – európai, humanista értékrend A muzsika mesekertje – operamesék – népballadák – mesebalett – történetek zeneszerzőkről (H) (E) (I)
– éneklési kultúra – a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása
634
A tartalom fogalomrendszere
Tevékenységformák
Kapcsolódások
– az emberi hangfajták megfigyelése, megnevezése – éneklés szolmizációs nevekkel – módosító jelek használata – a megismert hangsorok éneklése szolmizációs nevekkel
– ötfokú hangsorok Anyanyelv – dúr – moll – hangerő, Természetismeret hangmagasság, Képzőművészet időtartam, karakter, hangfajták, hangszínek – szolmizációs nevek – módosító jelek – módosított hangok – dinamika – crescendo, decrescendo a – piano, forte a
– felkészítés hangversenyekre, művészeti tevékenységek megjelenítésére – zenei karakterek – megfigyelése – – zenetörténeti korszakok jellegzetes – műfajainak megfigyelése, éneklése – a zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése – zenei ítélőképesség
opera balett népballada
Irodalom Képzőművészet
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységformák
– a csoportos éneklés mellett az egyéni és a kis csoportos éneklés – muzikalitás – tonalitásérzék – formaérzék – befogadó képesség – önismeret
– – – (I) (T) – (E)
– – – – – – –
formaalkotás éneklési készség zenei hallás belső hallás
megfigyelőképesség többszólamú érzék hangszínhallás dallamhallás tonalitásérzék belső hallás együttműködési készség
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
– dalkarakterek összehasonlítása – különböző karakterű dalok éneklése – zenei karakterek megfigyelése
Amit érzek, amit látok, amit hallok – érzelmeink megjelenítése zenében és a művészetekben – „Zeneországból jöttünk”
a
– népdal – műdal – trubadúrzene – parlando rubato, Irodalom Képzőművészet tempo giusto – hangfajták Történelem
– énekbeszédet tartalmazó dallamok éneklése, hallgatása – hangközök tiszta éneklése, írása
Dallam születik – Hol kezdődik a dallam? – beszéd vagy ének –
hangzásbeli
–
recitálás, recitativo
635
MŰVÉSZETEK
Kód
(N) (L) (E)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Tevékenységformák
– – –
különbségek megfigyelése – egyszerű többszólamúság megszólaltatása – kérdés-felelet dallamok éneklése, improvizálása – – kvintváltó népdalok éneklése – – – – – – – felkészítés a – hangversenyekre – – a zenetörténet nagy – korszakainak átfogó megismerése – ismeretszerzés zeneszerzőkről, zeneművekről
hangközök hangsorok hangnemek
– zeneértő és -érző képesség – memória – műveltség, érzelmi, értelmi intelligencia Együtt – egyszerre – egymás után – a többszólamúság kezdetei – felelgetés – Énekeljünk, muzsikáljunk!
(E) (K) (P)
– éneklési készség – megismerő- és befogadóképesség – tolerancia – a másság elfogadása – a különböző kultúrák iránti nyitottság
Foglalkozások, mesterségek – zeneszerzők – hangszerkészítők – karmester – énekmondó – zenész
636
A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere – prím, szekund, terc, kvart, kvint, Történelem oktáv – zsoltározó népdal – gregorián zene
Témakörök
kánon szimfónia kórus zenekar kamarazene madrigál, motetta kvintváltás orgánum periódus szóló – tutti
Képzőművészet Természetismeret
– fontosabb életrajzi adatok, anekdoták a – néphagyományok zeneszerzőkről, jellegzetességeinek megismert megismerése, zeneműrészle-tekhez megelevenítése kapcsolódva – az életkori Képzőművészet sajátosságoknak Irodalom
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
(N) (K) (P) (L) – belső hallás – zenei olvasás-írás képessége
Témakörök
Népi kultúra, egyetemes kultúra – „Tiszta forrásból…” – kalendárium – idő – házam, hazám vendége – ember otthona, isten háza – zenei földrajz (arcok, emberek)
Tevékenységformák megfelelő dalok éneklése – zenei karakterek megfigyelése – népzenei, műzenei felvételek meghallgatása – dalok, zeneművek üzenetének értelmezése – országismeret, – honés népismeret, a közös európai kulturális értékek megismerése
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
– népszokások, ünnepek – Nagy Szent Gergely pápa – históriás ének – korál Tánc – népének – kurucdalok Irodalom – Himnusz, Szózat Történelem Képzőművészet
– éneklés kézjelről – hangközök írása, olvasása – –
(H) (E)
formaalkotás zeneértő, -érző képesség
–
a
korosztálynak
637
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
(K) (I)
– –
– –
megismerő- és befogadóképesség átélési és értelmezőképesség
megfelelő műzenei részletek éneklése – formai, szerkezeti megfigyelések végzése – egyszerű improvizáció megadott szerkezetek alapján A mindentudó kéz – kézjelek – hangközök – vonalrendszer – dallamvonal
zenei alkotóképesség megismerő- és befogadóképesség Az ismétlés öröme – zenei jelölések – ismétlés a zenében – természeti jelenségek
(L) (K)
Tevékenységformák
A tartalom fogalomrendszere
– Arezzói Guido – ereszkedő dallamvonal, kupolás dallamvonal
Technika Rajz Képzőművészet
– a hangok elhelyezése a vonalrendszerben a relatív és az abszolút rendszer alapján – virágénekek éneklése, hallgatása, a szimbolikus jelentés értelmezése
– osztinátó – refrén – szekvencia – „láncdal” – rondóforma – népdalok sorszerkezete – hangismétlés – ABA forma karakterek – triós forma
– zenei megfigyelése – dallamok variálása – dalok, zeneművek éneklése, gyűjtése, hallgatása tematika szerint
–
638
Kapcsolódások
notáció
Természetismeret Irodalom Képzőművészet
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységformák
A tartalom fogalomrendszere – neuma – virágénekek
Jelek – jelképek – szimbólumok – hangjegyírás – színek hangja, hangok színe
Kapcsolódások
Képzőművészet Történelem Irodalom
(S) (L) (P)
(H) (E) (I) (P) (S) (K)
Ugyanaz másképp – egy téma, több megoldás – díszítés
– – – –
variáns variáció variációs forma imitáció
Képzőművészet Irodalom
639
MŰVÉSZETEK
A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén
−
a tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan) − a Szózat éneklése emlékezetből − új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal − ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva − abc-s hangok megnevezése, leírása − a legegyszerűbb hangközök felismerése kottában és hallás után − a módosító jelek, előjegyzések használata – a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata − a tanult ritmusképletek hangoztatása − a többször hallgatott reneszánsz és barokk zeneművek felismerése részleteik alapján − a tanult hangszerek hangjának felismerése − népi hangszerek és népi zenekar felismerése hallás után − kvintváltó dallam improvizálása, variációk szerkesztése 2-4 ütem terjedelemben − a tapasztalatszerzés útján megtanult zenei fogalmak pontos használata − alapvető ismeretek zeneszerzőkről, zeneművekről A 6. évfolyam végén
−
a tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan) − új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal − ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva − ábécés hangok megnevezése, leírása − tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából − dúr és moll hangnemek, egy kereszt és egy bé, − énekes, hangszeres népdalfeldolgozások felismerése − a szimfonikus zenekar hangszerei − a bécsi klassszicizmus zeneszerzői, néhány mű − zenei kérdés-felelet szerkesztése 7–8. évfolyam Ebben az életszakaszban az elsődleges cél a korábban megszerzett ismeretek gyarapítása, rendszerezése, a művészeti korszakok jellemző stílusjegyeinek, zeneszerzőinek, műfajainak áttekintése. Továbbra is fontos a képesség-, készségfejlesztés, de emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az elméleti ismeretek elsajátítása is. A megtanítandó ismereteket itt is tematika szerint megközelítve sajátíttatjuk el a gyerekekkel. Konkrét feladatok: − a zenei stílusokat is átfogó zeneirodalmi, zenehallgatási anyag bemutatása, megismertetése − zeneszerzők, zeneművek, zenei stílusok megismerése, a már megszerzett ismeretek rendszerezése − a zenei szaknyelv használatának tudatossá tétele − a zenei képességek, készségek fejlesztése /(ritmikai, dallami, hallás-, stílusérzék, formaérzék, zenei ízlés, többszólamúság, memória, kreativitás, zenei olvasás-írás) − a különböző hangnemek megismerése − a tanórán megtanult dalok, dallamok éneklése − néphagyományok, népszokások megismerése
640
MŰVÉSZETEK
Tartalmak Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
(H) (K) (L) (S) (E)
− hangszerek, hangszeres Zenei anyanyelvünk együttesek, hangzásának − „Száll az ének szájrul szájra…” felismerésére való képesség − „mindennapi hagyomány” − ritmus- és tempóérzék − zenei hallás − dallamhallás − tonalitásérzékéneklési kultúra − a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód − befogadóképesség − megfigyelőképesség − érzelmi, értelmi intelligencia hangszínhallás
(P) (N) (S) (K)
− − − − −
zeneértő és -érző képesség komplex gondolkodás befogadóképesség megfigyelőképesség hangszínhallás
Témakörök
Mindenütt zene − kép a zenében − zene a képen − zene a zenében − mindennel lehet zenélni
A tartalom fogalomrendszere − népdalgyűjtés, − hangszerek népdalgyűjtők megszólaltatása − népi hangszerek − népdalcsoportok hangjának téma, dallamvonal, megfigyelése sorszerkezet szerint − hangzásbeli (népdaltípusok) különbségek − népi hangszerek megfigyelése − néptánc − népdalok − parlando rubato, éneklése szöveggel és tempo giusto szolmizálva is − a népdalgyűjtők munkásságának és a népdalgyűjtés körülményeinek megismerése − néptáncok alaplépéseinek gyakorlása − népdalok csoportosítása megadott szempont szerint − néphagyományai nk megismerése
Tevékenységformák
− hangszerek megszólaltatása − hangszerek, hangszercsoportok hangjának
− − s − −
Kapcsolódások
Vizuális nevelés Történelem Hon- és népismeret Tánc Anyanyelv
Képzőművészet programzene népdalfeldolgozá Vizuális nevelés Természetismeret Irodalom átiratok hangszerek
641
MŰVÉSZETEK
Kód
(K) (L) (E) (P)
642
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
−
− −
zenei alkotóképesség
− a zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek zenekarok hangzásának felismerésére való képesség − ritmus- és tempóérzék − zeneértő és érző képesség − a zenemű gondolati tartalmait közvetítő ki fejezőeszközök átélési és értelmezési képessége − európai, humanista értékrend − muzikalitás − a különböző kultúrák iránti
Zenéljünk képről! világunk hangjai
Korok, divatok − szórakoztató zene − zenetörténeti korszakok jellemző stílusjegyei, műfajai, zeneszerzői, táncai − más népek dalai − a zene világa, a világ zenéje − a vezénylés művészete
Tevékenységformák
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
megfigyelése − ritmushangszerek használata − hangzóés dalritmusok lejegyzése − zenehallgatás − felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére, zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése − ismeretszerzés zeneművekről, zeneszerzőkről − hangszerek megszólaltatása − hangszercsoporto k, hangszerek hangjának megfigyelése − hangzásbeli különbségek megfigyelése − felkészítés a hangverse-nyekre − zenei karakterek
− − − − − − − − − − − −
szerenád balett dzsessz divertimento schubertiáda ragtime palotás menüett verbunkos keringő mazurka boleró, polonéz,
Tánc Irodalom Hon és népismeret Képzőművészet Anyanyelv
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
nyitottság
(N) (K) (P) (S) (H)
− − − − − − −
hangszínérzék tonalitásérzék improvizációs képesség dallamhallás megfigyelőképesség együttműködési készség a másság elfogadása
Zűrzavar / harmónia – diszharmónia − csend és hang − hangzat vagy hangzavar − beszéd vagy ének − „élő zenetörténet” − bevezetés a modern zenébe
A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere megfigyelése − csárdás − ütemfajták, − zenetörténeti korszakok jellegzetes ütemmutatók műfajainak − zenetörténeti megfigyelése korok jellemző − zeneművek hangszerei, műfajai énekelhető témáinak éneklése szolmizálva − dalkarakterek összehasonlítása − különböző karakterű dalok éneklése − egyszerű többszólamúság megszólaltatása − a zeneművek értelmezése − hangzásbeli − tonális – atonális Képzőművészet különbségek − hármashangzat Természetismeret − impresszionizmus Irodalom megfigyelése − felkészítés a − elektronikus zene hangversenyekre − énekbeszéd − zenei karakterek (recitativo, recitálás) − korunk megfigyelése zeneszerzői − ismeretszerzés és zeneszerzőkről műveikről − a zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése − énekbeszédet
Tevékenységformák
643
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (N) (K)
644
Tantárgyi fejlesztési feladatok
− ritmus- és tempóérzék − zenei olvasás, írás − európai, humanista értékrend − éneklési kultúra − a dallam és szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása − muzikalitás − tonalitásérzék − befogadóképesség − önismeret − a különböző kultúrák iránti nyitottság − a másság elfogadása − átélési és értelmező képesség
Témakörök
Életképek / Élet a nap alatt/ − kalendárium, ünnepek − otthon, otthontalanság − foglalkozás, mesterség − szöveg és dallam − „jelen lévő múlt…” − arcok és tájak − „Vedd át a dalt!…”
Tevékenységformák tartalmazó dallamok éneklése − hangközök tiszta éneklése, írása − országismeret, hon- és népismeret, a közös európai értékek kulturális megismerése − az emberi hangfajták megfigyelése − zenei karakterek megfigyelése − a zeneművek befogadása, értelmezése − különböző karakterű dalok éneklése − egyszerű többszólamúság megszólaltatása − néphagyományo k jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése − népzenei, műzenei felvételek meghallgatása − országismeret, hon- és népismeret, a közös európai
A tartalom fogalomrendszere
− népballada − más népek dalai − pásztor-, betyár-, rabénekek − zeneszerzők − szimbólumok − népszokások, ünnepek, hagyományok − Himnusz − műdal, népdal − gregorián zene − népének, korál
Kapcsolódások
Képzőművészet Hon- és népismeret Tánc Irodalom
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységformák
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
kulturális értékek megismerése (P) (L) (E) (K)
− − − − − − − − − − −
komplex gondolkodás zenei emlékezet improvizációs képesség ritmus- és tempóérzék zenei hallás zenei olvasás-írás formaérzék belső hallás megfigyelőképesség együttműködési készség tolerancia
(K) (L)
− −
zeneértő és -érző képesség Hang és lélek a zenemű gondolati tartalmait − érzelmek
Játsszunk zenét! − formák, szerkezetek − fokozás − párhuzamok − ellentétek − quodlibet − tükör − arányok − egyensúly − „csinálom” és megértem
megjelenítése
− hangszerek megszólaltatása − ritmushangszere k megszólaltatása − a tanult ritmusképle-teket tartalmazó gyakorlatok megszólaltatása − improvizáció a már ismert ritmusokkal − a tanult hangokat tartalmazó dallamok megszólaltatása szolmizálva − improvizáció a már ismert dallamfordulatokkal − formai, szerkezeti megfigyelések végzése − dalok éneklése egy és több szólamban − zeneművek énekelhető témáinak éneklése szolmizálva − az emberi a hangfajták
− zenei ellentétek: staccato–legato, hangos–halk, gyors– lassú, szóló–tutti, magas–mély… − hangszerek − zenei formák − szimmetria − imitáció − aranymetszés − hangerő − tempó − hangmagasság − fúga, kánon − crescendodecrescendo − notáció − hangközök − dúr–moll
Vizuális nevelés Képzőművészet Irodalom Anyanyelv Tánc
− −
Képzőművészet Tánc
népdalok műdalok
645
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
(N) (P)
közvetítő-kifejező eszközök átélési és értelmezőképessége − éneklési kultúra − a dallam és szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása − muzikalitás − hangszínhallás − zeneértő és -érző képesség − érzelmi, értelmi intelligencia − tolerancia − önismeret − a másság elfogadása
művészetekben − operamesék − daloskert − Milyen hangon? − hangok és hangzók − a zene végtelen változatossága − Másodszor is érdekes?
(N) (L) (K) (H)
− − − − − − − −
Zenelesen − „ az én zeneszerzőm…” − muzsikáló nagyvilág − százszínű csokor − Miért szép? – a muzsika öröme − Neked szól! − Ki kicsoda a zenetörténetben?
646
zenei emlékezet ritmus - és tempóérzék zeneértő és -érző képesség európai, humanista értékrend formaérzék megfigyelőképesség műveltség megalapozása érzelmi, értelmi intelligencia
A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere Irodalom − alkalmazkodó megismerése, Anyanyelv megnevezése ritmus − felkészítés a − hangszín, hangversenyekre hangfajta, − zenei karakterek hangszerelés megfigyelése − variáció, variáns − opera részei − operák cselekményé-nek − librettó, partitúra − ária olvasása − zeneművek és − tempóüzenetének dinamikai jelzések begogadása, értelmezése − a korosztálynak megfelelő műzenei részletek hallgatása − dalok éneklése − ismeretszerzés zeneszerzőkről, zeneművekről − ismeretszerzés Tánc − zeneszerzők fontosabb életrajzi Irodalom zeneszerzőkről, zeneművekről adatai − felkészítés a − zeneművekhez hangversenyekre kapcsolódó zenei − zenetörténeti elnevezések zenetörténet korszakok jellegzetes − a nagyjainak műfajainak munkássága megfigyelése, − muzsikusokról meghallgatása szóló regények, − zeneművek irodalmi, üzenetének képzőművészeti értelmezése
Tevékenységformák
MŰVÉSZETEK
Kód
(P) (L) (K) (S)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
− − − − − − − − − −
zenei emlékezet ritmus- és tempóérzék zenei hallás zenei olvasás-írás hangsúlyérzék belső hallás megfigyelőképesség tonalitásérzék műveltség éneklési készség
Témakörök
Ehhez elme kell! − ritmus − dallam − Jegyezd meg! – amit illik tudni − a zeneértés nyelvtana − bevezetés a zene világába
Tevékenységformák
− dalok éneklése − hagyományok jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése és − honnépismeret, a közös kulturális európai értékek megismerése zenei − a műveltség megalapozása − hangzó és dalritmusok lejegyzése − versek, mondókák ritmizálása tanult − a ritmusképle-teket tartalmazó gyakorlatok megszólaltatása − éneklés kézjelről − hangközök éneklése, írása − a hangok elhelyezése a vonalrendszerben a relatív és az abszolút rendszer alapján − dalok éneklése szöveggel és szolmizálva
A tartalom fogalomrendszere alkotások
Kapcsolódások
Tánc − hangsorok Anyanyelv − hangkészlet − kvintkör − kulcsok − zenei abc − módosító jelek − módosított hangok (fi, szi, ta) − triola, kis nyújtott, kis éles ritmus − ütemmutatók, ütemfajták − zenei formák − zeneszerzők életrajzi adatai, munkássága − zeneművek és zeneszerzők − dallamvonal
647
MŰVÉSZETEK
A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam végén
− − − − −
a tanult dallamok éneklése emlékezetből a tanult ritmusképletek hangoztatása verbunkos dallamok éneklése, népies műdalok éneklése a többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól,a romantika stílusjegyei, műfajainak felsorolása − a zenei szaknyelv pontos használata − a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata − tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából − dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé − dallamalkotás népdalok dallami és formai törvényszerűségei alapján − alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról, s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről A 8. évfolyam végén
− −
a tanult dallamok éneklése emlékezetből, bővítése 10-15 új dallal a tanult ritmusképletek hangoztatása, dinamikai jelek alkalmazása, könnyű dallamok és ritmusok írása és olvasása − a többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után, elhelyezése zenetörténeti korszakokban − elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól, a 19–20. századi zene stílusjegyei, műfajainak felsorolása − a zenei szaknyelv pontos használata − a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata − tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából − dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé − dallamalkotás ritmikai, dallami, formai és népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alapján − alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről
648
MŰVÉSZETEK
Mozgókép- és médiaismeret Célok és feladatok A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseinek hatásával – a családéval és az iskoláéval –, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Az alábbiakban ismertetett kerettanterv tevékenységrendszerével lehetőséget ad arra, hogy a képességfejlesztési célokhoz olyan helyi tartalmak is kapcsolódjanak, amelyek figyelembe veszik az adott iskola nevelési-tanulási környezetének egészét, valamint a szociokulturális lehetőségeket és igényeket. Az elsősorban tevékenységbe ágyazott fejlesztés a befogadói attitűdökre és az alkotói magatartásra együttesen kíván hatni. További cél az, hogy a tanuló alakítsa, formálja a saját egészségét is szolgáló befogadói szokásait, legyen képes tudatosan választani a rendelkezésére álló médiumok közül, ismerje fel az életkorának, érettségének megfelelő mediatizált üzeneteket.
649
MŰVÉSZETEK
Tartalmak A dőlt betűvel szedett szöveg elsősorban példákat jelez, amelyeket hasonlóra lehet cserélni. 1. Megfigyelés Kód
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
I), T), P) ko), lk), egy), p), i)
A média és közönsége A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése.
Felmérés készítése pl. a kisiskolások és a felnőttek médiahasználatáról, majd ezek összehasonlítása a saját szokásokkal – írásban (pl. kérdőív, interjú) vagy vizuális megjelenítéssel (diagram, grafikon stb.)
E), I), T)
Szereplők a médiában Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása.
Szituációk megfigyelésekor kulcsmozdulatok, mimika, és téri helyzetek megfigyelése, rekonstruálása rajzos, ill. képi vázlattal. A mozgókép egyes nyelvi elemeinek azonosítása szóban, ill. írásban, képben.
médiatechnológia, médiaintézmény médiakategória, audiovizuális médiumok: film, televízió, infokommunikációs eszközök, CDROM; nyomtatott médiumok: könyv, sajtó, plakát, szóróanyagok; rádió; tömegkommunikáció látvány, kép, snitt; megörökítés és ábrázolás; nézőpont; képkivágások: totál, félközeli, szuperközeli; jelenet és esemény; helyszín és filmtér; studió;
(álló, ill. mozgóképeken) A szituációkban megjelenő szereplők helyzetés értékkonfliktusainak felismerése képolvasás alapján és ezek kifejtése szóban ill. írásban. A leolvasott személyközi kapcsolati minta összevetése az elérhető tényekkel, információkkal.
szituáció, történés; történet, cselekmény, személyiség, jellem, karakter, típus; kulcspozíció, statiszta; konfliktus, megoldás; következmény; információközlés, tényfeltárás, befolyásolás; kulturális kódok, társadalmi szerepek; jelmez;
ko), n), lk), i)
É), E), I), T) ko), n), szk, lk), p), k), i)
650
MŰVÉSZETEK 2. Ismeretszerzés Kód
E), I) ko), n), lk), k), i) É), E), K), I), TE), T) ko), szk), d), lk) , egy), p), k), i)
3. Kommunikáció Kód
Témakörök
Tevékenységek
Az információ és megjelenése Mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése. Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről.
műsortípus, Hírműsorokból információ gyűjtése információ; jegyzeteléssel csak képek, ill. kommentár; asszociáció; kommentár vagy audiohatások alapján.
A tartalom fogalomrendszere
hír,
Egy kiválasztott téma bemutatása kutatás, projekt, médiaműfajok különféle közvetítő közegben: nyomtatott médiumok, valamint személyközi kommunikáció, ill. internetböngészés segítségével, majd az információtartalom elrendezése, értelmezése, pl. újság, kiállítás, album formájában.
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
ko), n), d), lk), k)
A mozgóképnyelve Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás.
montázs(elv), reprodukció; lineáris és párhuzamos történetfűzés; flash-back; testbeszéd, metakommunikáció; motívum;
K), P) ko), szk, lk), egy), p), k), i)
Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás.
Mozgóképolvasás során a filmtér és filmidő értelmezése élőszó segítségével. A mozgókép kettős természetének bemutatása saját, kiválasztott filmrészletekkel, tévéműsorokkal. Filmnyelvi gyakorlatok videokamera és zártlánc segítségével valamely környezetről, ill. eseményről.
H) ,T)
Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása.
I)
ko), n), szk), lk), egy), k), i),
keretezés, képkivágás, képmező, képi elem; képi egyensúly; nézőpont; megvilágítás, főfény; mélységélesség; kameramozgás, konfliktus, fordulat, Fontos mozzanatok, kulcsjelenetek expozíció, kiemelése és megjelenítése közösen esemény, megoldás, lezárás; állókép, kiválasztott, megfigyelt mozgókép; esemény(ek)ből és ezek rögzítése képpel (pl. fotó, kroki, vázlat)
651
MŰVÉSZETEK Kód
Témakörök
É), H), K), P)
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény Személyes, saját élményekhez mozgóképi megjelenítésének kapcsolódó film(részlet)terv készítése megtervezése az életkornak megfelelő képes forgatókönyv segítségével. szinten (story-board, animáció, interjú)
ko), n), d), lk), i)
4. Értelmezés, elemzés, tolerancia Kód Témakörök
H), E)
A mozgókép nyelve Mozgóképi szövegkörnyezetben ko), n), lk) d), k), i) megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban. É), H), E), I), Szereplők a médiában TE), T), P) (kb. 8 tanóra) Sztereotípiák és konvenciók ko), n), szk), d), lk), é), egy), azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. p), k), i) A mozgókép nyelve ko), n), lk), k) Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. Mozgóképi szövegkörnyezetben ko), p), i) megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban.
652
Tevékenységek
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
filmműfajok; story-board, tudósítás, riport, interjú; kiemelés; cselekmény. történet, elbeszélés; jelenet, képsor, fix beállítás; hangsáv, zörej, zene, dialógus, monológ; képváltás; animáció, mozgásfázis;
A tartalom fogalomrendszere
Filmben, tévéműsorban megfigyelt mimika, gesztus, térköz, közvetlen és közvetett emberi színész, civilszereplő; kommunikáció elemzése élőszóban ill. írásban. Mozgókép olvasása – szóbeli elemzéssel (irányított beszélgetés): a tapasztalati valóság összevetése annak médiabeli megjelenítésével. (Ajánlott témák: nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek stb.) Különböző filmműfajok képkapcsolási sajátosságainak megfigyelése, elemzése élőszóban és írásban
megvilágítás, képkivágás, kompozíció; hossz, tempó; ismétlés; szerkesztés; tájékoztatás, befolyásolás; figuraalkotás, tipizálás; másság, előítélet; kultúra, szubkultúra; etnikum, tolerancia, dokumentumfilm, játékfilm, klip; etűd, reklámfilm; vágás, áttűnés, kép a képben;
A hang képértelmező szerepének megfigyelése és memorizálása a különböző audiovizuális műfajokban, mint néző befogadásának irányítása (pl. azonosulás, feszültségkeltés stb.)
atmoszféra, hangkulissza, kép-és hangtördelés; zörej, zene, hang, hangszín, hangerő, beszédritmus, intonáció; narrátor; propagandafilm, ismeretterjesztő film, riportfilm, showműsor;
MŰVÉSZETEK Kód
Témakörök
Tevékenységek
TE), I)
Vélemények ütköztetése egy A média és közönsége Vita a média használatával kapcsolatos kiválasztott korosztály vagy társadalmi ko), n), szk), d), lk), é), egy), megfigyelések alapján a média réteg (pl. a gyermekek) k), i) (elsősorban társadalmi szerepéről, médiahasználatáról működésmódjáról. televízió, videó, sajtó): a média hatása a fogyasztói szokásokra, és az emberi érintkezés formáira. 5. Kritikai gondol-kodás, problé-maérzékenység Kód Témakörök
É), T)
Tevékenységek
Felkészülés és továbbgondolás önálló A valóság média-reprezentációja Önálló kérdések megfogalmazása a kérdésekkel írásban és élőszóban. n), lk), k) tárgyalt témával kapcsolatban A nyomtatott médium néhány T) A lényeg kiemelése írott, látott és jellegzetes szövegtípusának felismerése hallott szövegekből. (műfaj és ábrázolási eszköz). n), lk), k), i) Összefoglalók készítése, ill. bemutatása műsorokról, filmekről, sajtóközleményekről. H), E), K), I) Mozgóképi szövegek értelmezése Jegyzet vagy glossza írása, felolvasása alapján feltevések, állítások egyénileg választott témában. ko), n), szk), lk), egy), p), k), megfogalmazása a szöveg Mozgó-, állókép, cikk átértelmezése i) keletkezésének hátteréről, a közlő címadással, képaláírással. (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.
A tartalom fogalomrendszere
vitakultúra, mediatizálódás, ORTT; dokumentum és fikció; média tulajdonos; közszolgálati és a kereskedelmi média; célközönség, korhatár, műsoridő, műsorsáv, előzetes, műsorfüzet, műsorrend, tematizáció, csatorna-image, nézettség, sorozatelv;
A tartalom fogalomrendszere
tárgyilagosság, provokáció;
elfogultság;
hír, jelentés, információ, tudósítás; riport; vezércikk, kommentár, jegyzet, glossza, sajtófotó;
célközönség, fikció; irónia; nyilvánosság, sajtószabadság; újság, képaláírás, cím, címlap, kép, rovatszerkezet
653
MŰVÉSZETEK 6. Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás Kód Témakörök Tevékenységek
É), H), E), K), I), TE), T), P) ko), n), szk), lk), é), k), i)
É), H), E), K)
A média és közönsége Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás.
A mozgókép nyelve A művekben, műsorokban megjelenő ko), n), szk), lk), egy, ) p), konfliktusok, viselkedési módok és k), i) megoldások tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok. Egyszerű mozgóképi szövegek ko), n), szk), lk), egy), p), k), létrehozásának előkészítése és azok i) kivitelezése.
654
Szöveges-képes napló készítése saját (pl: médiahasználati szokásokról „Azonosulás, kritika, részvétel és részvétlenség a képernyő előtt” – „A televízió hatása a mindennapi szokásaimra, ízlésemre” – „Hogyan választom ki, hogy mit nézzek, mit olvassak, mit hallgassak?”) Imporvizatív szerepjátékok ill. szituációs gyakorlatok: előre nem ismert konfliktusok megoldása és ezek összevetése a médiában megjelent viselkedési módokkal.
A tartalom fogalomrendszere
értékválasztás, műsoridő, műsorsáv, műsorfüzet, műsorelőzetes, műsorrend; arculat; image; háttértévézés, háttérrádiózás; képernyőfüggőség;
folyamatábrázolás, karakter, szerepek (pl. hős, álhős, segítő, áldozat stb.)
Kamerába vágott mozgóképi stáb, rendező, operatőr, sztár, gyakorlatok, rövid jelenetek térélményi világosítás, jelenet, maszkmester, megszervezése, képsor tagolása, hangmérnök, vágó; dialógus dialógustervezése, technikai rögzítése.
MŰVÉSZETEK A tudatosítást irányító fontosabb kérdések (a NAT-ban szereplő kérdések álló betűvel, a kerettantervé dőlt betűvel szedve): 1. Mi a televízió (mozi, rádió, újság) szerepe az életemben és mások életében? Hogyan választom ki, hogy mit nézzek, mit olvassak, mit hallgassak? 2. Befolyásolja-e (és hogyan) a média használata a napirendemet (és másokét)? Hogyan hat a televízió mindennapi szokásaimra, ízlésemre? 3. Van-e különbség a felnőttek és a gyerekek médiafogyasztási szokásai között? 4. Mi olvasható le az emberek külső megjelenése és viselkedése alapján? 5. Miben különbözik egymástól a személyes (közvetlen) kommunikáció és a médiumokon keresztül történő (közvetett) kommunikáció? 6. Mit tekinthetünk médiumnak? 7. Miért élt az ember mindig is a közvetett kommunikáció (pl. a képiség) eszközeivel? 8. Miért akarja magát az ember minél inkább természethűen megörökíteni? Hol tartunk ebben most? 9. Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan alakulhatott ki a mai nyilvánosság? 10. Hogyan vizsgálhatjuk valamely korban és társadalomban a nyilvánosságot? 11. Miféle médium az, amelyik egyszerre ábrázol és reprodukál? Vajon miért képes erre? 12. Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Vajon miért érdemes ennek utánajárnunk? 13. Milyen szempontok szerint különböztethetőek meg a mozgóképi szövegek egymástól? 14. Melyek a film legfontosabb hatáselemei, kifejezőeszközei? 15. Mi köze van a valóságnak a médiában megjelenő világhoz, miféle világot jelenít meg a média? 16. Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle műsort közvetítsen? 17. Miért van annyi reklám a világban? Vajon mit lehet és mit nem lehet reklámozni? Milyen szempontok szerint, milyen módon elemezhető egy reklámfilm? 18. Miért és hogyan lesz valamiből hír a médiában? 19. Befolyásolja-e az információ értelmezését a hordozó médium sajátossága? A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam végén
− legyen képes a média társadalmi szerepének megfigyelésére a médiafogyasztási szokások feltárásán keresztül; − tudja a látvány, a szöveg, ill. az esemény lényeges és lényegtelen elemeit egymástól elválasztani, és erről beszélni, véleményét elmondani; − legyen tisztában a média befolyásoló technikáival a magánéletre, ill. a társadalmi érintkezés különféle területeire; − tudatosítsa magában az audiovizuális olvasás és írás alapjait; − legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival és egyszerű technikai eszközeivel; − vegyen részt egyszerű sajtó- és mozgóképi szövegek, létrehozásának előkészítésében; − ismerje, értse a tantárgy aktualizált fogalomrendszerét; véleményének megfogalmazásakor helyesen használja a szakkifejezéseket. A 8. évfolyam végén
− tudja a látvány, a szöveg, ill. az esemény lényeges és lényegtelen elemeit egymástól elválasztani, és ezt alkotó módon használni; − legyen tisztában a média befolyásoló technikáival a közéletre, ill. a társadalmi érintkezés különféle területeire; − használja az audiovizuális olvasás és írás alapjait;
655
MŰVÉSZETEK − legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival – értse a montázselv lényegét; − önállóan tudjon működtetni legalább egy olyan technikai eszközt, amellyel nyomtatott médium, ill. álló vagy mozgókép készíthető (pl. számítógép, nyomtató; szkenner, fénymásoló, fényképezőgép, videokamera, magnó, videólejátszó) − vegyen részt egyszerű sajtó- és mozgóképi szövegek létrehozásában, kivitelezésében; − értse, használja a tantárgy fogalomrendszerét; véleményét, elemzését szóban és írásban szabatosan tudja kifejezni.
656
MŰVÉSZETEK
Vizuális kultúra
A vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magába foglalja a vizuális jelenségek, a vizuális közlések köznapi formáit is. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. A vizuális kultúra kerettanterv A) és B) változata A kerettanterv A) és B) változatának szerkezete megegyezik a Nat 2003 vizuális kultúra műveltségi részterületének szerkezetével. Ezekben a különböző tevékenységek, tananyagok (fogalmak) − csakúgy mint az alaptantervben − abban a képességcsaládban szerepelnek, amelyek fejlesztését leginkább szolgálják. Itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek!) Az A) és B) változatban a témakörök nem sorrendben, hanem a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva, komplex feladatok kapcsán kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával – esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak. A kerettanterv témaköreihez időkeretek nem határozhatók meg, mivel a vizuális művészeti nevelés olyan komplex feladatokban, feladategyüttesekben valósul meg, amelyekben egyidejűleg több különböző képesség fejlesztése és különböző ismeretek megszerzése történik. Így az egyes témakörök, projektek a tanár döntéseit, feldolgozásra vonatkozó elképzeléseit tartalmazó, a tanulócsoportok sajátosságait is figyelembe vevő tanéves tanítási programjában fognak időkeretekben is realizálódni. A vizuális kultúra kerettanterv C) változata A vizuális kultúra kerettanterv C) változata projektrendszerű, abban egy-egy témakör köré csoportosítva jelennek meg a fejlesztést szolgáló tevékenységek, a megszerzendő ismeretek. Ez a tanulási forma nagyobb lehetőséget nyújt az integrációra, a más tanórákon szerzett ismeretek hasznosítására. Az átfogó témakörök kijelölése a lehetséges kapcsolódások figyelembevételével történt. Más tantárgyi tartalmak érintése természetesen a vizuális kultúra aspektusából történik. A kerettanterv csak az átfogó témakörökre tesz javaslatot, és arra, hogy ott milyen vizuális fejlesztési tevékenységek ajánlottak. Egy-egy témakörön belül több projekt is szervezhető. A tanár feladata, hogy meghatározza, aktualizálja, pontosítsa a konkrét projektfeladatokat, a tanulócsoportok ismeretében megtervezze azok sorrendjét és az optimális időkereteket. A továbbhaladás feltételei az A), B) és C) változatoknál azonosak! Célok és feladatok − a tanulók látáskultúrájának megalapozása, látni és láttatni − a vizuális megismerő-, befogadó- és alkotóképességek fejlesztése − a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértésének elősegítése
657
MŰVÉSZETEK
− − − − − − −
a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodás segítése, személyes alkotói utak bejárására bátorítás a képi, plasztikai ábrázoló, kifejező-, közlő-, alakító-, konstruálóképességek fejlesztése gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása, az információk közötti szelektáló képesség fejlesztése a művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő személyiségformáló szerepet tölt be érzelmekkel kísért szabad önkifejezés, fokozott realitásigény, objektív képi gondolkodás fejlesztése . a befogadóképesség a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén (egyetemes és magyar művészettörténeti stíluskorszakok, magyar népművészet), értékelésén, leírásán, a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán át fejleszthető.
Fejlesztési követelmények az 5–8. évfolyamon:
A tantárgy differenciáltan fejleszti a képességeket, készségeket, ismereteket, és hozzájárul a magatartásbeli, jellembeli fejlődéshez: − a nyitottság, érzékenység fejlesztésével − a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődés felkeltésével − a változatos alkotótevékenységek motiválásával − a részeletgazdag emlékezet fejlesztésével, a tudatos megfigyelés eszközeivel, vizuális viszonyok összefüggéseinek megértetésével − az esztétikai, művészeti képzetekben való gondolkodás elősegítésével − produktív és reproduktív alkotások létrehozásával − ízlésítéletek egyéniségüknek megfelelő megfogalmaztatásával A tantárgyi fejlesztési feladatok kódolása:
1. Megismerő- és befogadóképességek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.2. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás 1.3 Kommnikációs képességek 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképességek 2.2 Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás
658
MŰVÉSZETEK
Vizuális kultúra 5–6. évfolyam
A táblázatokban félkövér szedéssel jelöltük a B) (minimális) változat tevékenységeit és a legfontosabb fogalmakat. Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A dőlt betűvel szedett példák más hasonlóra cserélhetők. A) és B) változat 1. Megismerő- és befogadóképességek Tantárgyi fejlesztési Kód Témakörök feladatok
(K)
659
1.1. Közvetlen Jelenségek, látványok tapasztalás útján megfigyelése adott szerzett élmények szempontok alapján. feldolgozási képessége – motoros készségek
Tevékenységek
A megfigyelt jelenség, látvány elemeinek megnevezése. A megfigyelt elemek egymáshoz való térbeli helyzetének, arányainak megállapítása. Egyszerű tárgyak elöl-, felül-, és oldalnézetének rajza. Tárgyak hosszmetszete, keresztmetszete – metszetrajza. A nézőpont változtatásából következő látványváltozások ábrázolása szabadkézi rajzban. A megfigyelt látványelemek fontosabb formai sajátosságainak (formakarakter) visszaadása szabadkézi rajzban. 1.1. Közvetlen Érzékelhető tulajdonságok A tárgyak lokálszínének tapasztalás útján alapján az azonosságok és meghatározása, megjelenítése szerzett élmények különbözőségek festőtechnikákkal. feldolgozási A tárgyak, anyagok felületi tudatosítása. képessége – motoros sajátosságainak (textúra) rajzi, készségek plasztikai kifejezése. A megvilágítás, a fény- árnyék
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
térbeli modell, nézőpont, arányok, szemmagasság, rálátás, alálátás, hosszmetszet keresztmetszet, metszetrajz, szerkezet, értelmező rajz, nézetek (elölnézet, felülnézet, oldalnézet), formakarakter
Természetismeret Matematika Technika Magyar nyelv és irodalom
textúra, lokálszín, természetes fény, mesterséges fény, megvilágítás, fény-árnyék, ábrázolás, látványszerű foltképzés, rajztoll
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (K)
(Ö) (H)
(Ö) (egy)
660
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
hatások megfigyelése, rajzos megjelenítése. 1.1. Közvetlen Egyszerű téri helyzetek Szemmagasságban elhelyezkedő tapasztalás útján leírása, megjelenítése formák látványszerű ábrázolása, a rálátás, alálátás érzékeltetése. szerzett élmények szabadkézi rajzban. A téri megjelenítés fő eszközeinek feldolgozási képessége – motoros (takarás, rövidülés) alkalmazása. készségek Ismert útvonal rajzának elkészítése. 1.2. Közvetlen Mozgásélmények Mozgásélmények felidézése, tapasztalás útján megjelenítése. megjelenítése. szerzett élmények Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. feldolgozási Történések, események elmondása, képessége – motoros majd részekre bontása, a jellemző készségek fázisok meghatá-rozása. A fázisok megjelenítése képsorozattal; valamint plasztikai sorozatban. 1.2. Ismeret-szerzési Egyszerű kéziszerszámok Tárgy- és makettkészítéshez képességek – térbeli használata. használatos egyszerű tájékozódás kéziszerszámok használata. Különböző festőtechnikák és grafikai technikák kipróbálása. 1.2. Ismeret-szerzési Különböző mozgások képességek – térbeli megjelenítése. tájékozódás
Pillanatfelvétel, sorozatfelvétel, a mozgóképes rögzítés lehetőségeinek tanulmányozása. Mozgásos és dramatikus játékok, rekonstruált történések. A testtartás, gesztusok, mimika
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
téri megjelenítés (takarás, Természetrövidülés), elemző-magyarázó ismeret rajz, makett, útvonalrajz Történelem
Testtartás, gesztus, mimika, kézműves technika, műfaji sajátosságok, tárgykultúra, környezetkultúra, népművészet, népszokások
Testnevelés Dráma és tánc Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Történelem
Modellezés, tollrajz, nemezelés, Technika makettkészítés, térberendezés, frottázs, fénymásolás, fényképezés, videó, számítógép, plasztika, textilplasztika, papírplasztika Pillanatfelvétel, sorozatfelvétel, animáció, tárgyanimáció, képregény, rekonstrukció, hang és kép együttes használata
Testnevelés Dráma és tánc Magyar nyelv és irodalom
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (K) (Ö) (K)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
1.2. Ismeret-szerzési Ismerkedés képességek – térbeli műalkotásokkal. tájékozódás
Tevékenységek
megfigyelése, kifejező használata ábrázolásokban. Kép és hang kölcsönhatásának tanulmányozása színpadi előadásokban, mozgóképes alkotásokban. Történetmesélés kifejező mozgásokkal, hanghatásokkal árnyjátékban, egyszerű animációban. Tárgyanimáció készítése. A hangok képi jelzése képregényekben. Jelmez, díszlet tervezése, készítése közös, csoportos produkciókhoz. Művészettörténeti, kortárs művészeti alkotások használata a különböző feladatokhoz kapcsolva. Elemző beszélgetés műalkotásokról. A különböző művészeti ágak: képzőművészet, iparművészet, színházművészet, irodalom művészet, építészet, filmművészet, táncművészet, zeneművészet főbb jellemzőinek megismerése. A bemutatott műalkotások technikáinak azonosítása. A képzőművészeti műfajok
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Dráma és tánc
661
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
(H) (K) (E) (K) (E)
1.2. Ismeret-szerzési Műalkotásokkal képességek – térbeli kapcsolatos tájékozódás ismeretszerzés.
(Ö) (H) (E) (K)
1.2. Ismeret-szerzési Műalkotásokkal képességek – térbeli kapcsolatos tájékozódás ismeretszerzés.
662
Tevékenységek
(festészet, szobrászat, grafika) legfontosabb jellegzetességeinek tanulmányozása. Utalás művészettörténeti korokra, a különböző kontinensek művészetére. Reprodukciók csoportosítása különböző szempontok szerint. Tárgyak, eszközök, szerszámok tanulmányozása szűkebb, tágabb környezetünkben. A tárgyak csoportosítása különböző funkciói alapján (kultikus, hétköznapi és műtárgy). Az egyedi és sokszorosított tárgyak (berendezési tárgyak, konyhai eszközök) összehasonlítása. Ismeretszerzés a tárgyak előállításának technikáiról, a formát, díszítményt meghatározó tényezők számbavétele. Ismerkedés egyszerű kifejező és tárgykészítő technikákkal. Nemezelés, szövés, batikolás, agyag- és gipszmunkák készítése. Tárgykészítés természetes anyagokból.
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Tárgyak (egyedi, Matematika sokszorosított), öltözék, Történelem berendezési tárgyak, tárgyak Technika (kultikus, hétköznapi, műtárgy), konyhai eszközök, lakókörnyezet
Nemezelés, batik
Technika Magyar nyelv és irodalom Hon és
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
(H) (E)
1.2. Ismeret-szerzési A gyűjtött információk képességek – térbeli feldolgozása. tájékozódás
(H)
1.3. Kommu-nikációs A legfontosabb vizuális képességek jelek, jelzések, szimbólumok alkalmazása.
Tevékenységek
A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése. Az emberélet fő fordulóinak ünnepei a művészetek tükrében; saját és más nemzetek ünnepi szokásainak párhuzamba állítása. Ismeretek szerzése a népművészet, népszokások, tárgykultúra és az életmód kapcsolatáról, tárgyiasult formáiról. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Rajzos és írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tárgyak, reprodukciók gyűjtése, bemutatása. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése. A természeti és az ember alkotta környezet viszonyának, főbb jellemzőinek vizsgálata. Téralkotás makettkészítéssel, térberendezéssel. Plasztikai műfajok tanulmányozása. Textilplasztika készítése. Tájékozódás a Szépművészeti Múzeumról. A mindennapi életben, tájékozódásban, közlekedésben, vásárláskor, szolgáltatások igénybevételéhez használatos
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
népismeret Dráma és tánc Ének-zene
Reprodukció, művészeti kor, művészeti ágak, filmművészet, iparművészet, irodalom, képzőművészet (festészet, szobrászat, grafika), építészet, színházművészet, táncművészet, Szépművészeti Múzeum, Textilplasztika
Informatika Történelem Technika Magyar nyelv és irodalom Természetismeret
Jelek, jelzések, szimbólumok, piktogram, embléma, ábra, monotípia, levonat, grafika, (egyedi, sokszorosított),
Informatika Technika Honnépismeret
és
663
MŰVÉSZETEK
Kód
(Ö) (H)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
1.3. Kommu-nikációs Képi utasítások követése, képességek illetve ilyenek létrehozása.
1.3. Kommu-nikációs A sík- és térbeli kifejezés, képességek közlés vizuális nyelvi elemeinek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban.
664
Tevékenységek
fontosabb jelek, jelzések, szimbólumok (piktogramok, útjelző táblák, emblémák, ábrák, márkajelzések) ismerete és használata. Lenyomatok készítése, nyom- és jelhagyás, nyomolvasás, az utalások értelmezése. A művészi és a köznapi vizuális közlések, fényképek, reprodukciók gyűjtése a tömegkommunikációs médiából, a mindennapi környezetből. Látványból, képzeletből, gesztusból indított képi közlések.
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
papírdúc
tömegkommunikáció, média, Technika információ, rögzített közlések, Történelem sokszorosított közlések, Informatika szövegkép
Matematika a vizuális nyelv alapelemei, képmező, képkivágás, képmező osztása (egyensúlyos, egyensúlytalan), komponálás, kompozíció, színszimbolika, képi egyensúly, képi ritmus, formaátírás, formaredukció, monokróm – színes, hatos színkör, főszínek, mellékszínek faktúraképzés, kalligráfia
MŰVÉSZETEK 2. Kreativitás Tantárgyi fejlesztési Kód feladatok
(Ö) (szk)
2.1. Alkotóképességek
Témakörök
Tevékenységek
Egyszerű tárgy létrehozása.
Tárgytervezői feladatoknál Arculat, kiállítás, bemutató természeti „előképek” alkalmazása. Ismert alkotótechnikák kipróbálása A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása. Tervvázlatok készítése. Szabad asszociációs játékok. Felületek dekoratív kialakítása. Hang és kép együttes alkalmazása Montázs árnyjátékokban, vagy más műfajú előadásokban (pl. tárgyanimáció). Más műalkotásokhoz kapcsolódó illusztratív vagy kifejező jellegű alkotások. Reagálás az iskolai élet kínálta vizuális problémahelyzetekre, megoldási tervek készítése. Az iskolai környezet különböző színtereinek, arculatának alakítása. Rögtönzött eszközök készítése. A feladatmegoldáshoz célszerűen alkalmas környezet kialakítása.
Természetismeret Technika Hon- és népismeret
Tevékenységek
Kapcsolódások
Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban.
2.2. Problémamegoldó képesség
A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása. Gazdaságos anyaghasználat gyakorlása.
3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Tantárgyi fejlesztési Kód Témakörök feladatok
(Ö)
Személyes preferenciák tudatosítása. Társakkal való együttműködés különböző feladatok végzése során.
A tartalom fogalomrendszere
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Dráma és tánc Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Technika
Saját munkák több szempontú Páros munka, egyéni munka, elemzése, értékelése, besorolása a csoportmunka társak munkái közé. Saját és mások munkájának összehasonlítása. Egy-egy alkotási folyamat részekre
665
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
bontása, az egyes önkritikus értékelése. Tevékenységek párban.
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
fázisok
C) változat Ez a tantervi ajánlat a más tantárgyakkal történő harmonikus együttműködésen alapszik. Az összehangolás alapját azok a jelenségek, témakörök jelentik, amelyek többféle művészetet és többféle tudományterületet egyszerre érintenek. Egy-egy témakörhöz kapcsolódóan több projekt is szervezhető. Az itt közölt felsorolás nem képez didaktikai sorrendet. A tanár feladata, hogy meghatározza, aktualizálja, pontosítsa az ezekből kifejthető konkrét projektfeladatokat, a tanulócsoportok ismeretében megtervezze azok sorrendjét, és az optimális időkereteket meghatározza. Az egy-egy témakörnél felsorolt tevékenységek rugalmasan kezelendők, hiszen azok szerepeltetése több különböző projekt során is indokolt lehet. A táblázatban félkövér szedéssel jelöltük a B) (minimális) változat tevékenységeit és a legfontosabb fogalmakat.
666
MŰVÉSZETEK
Kód
(Ö) (K) (H) (K) (ko) (é) (egy) (lk)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.1. Jelenségek megfigyelése 1.2. Közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés elemzése 2.1. Felületek dekoratív kialakítása. 2.1. Egyszerű tárgy létrehozása 2.2. A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása 3. Páros munkák
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
PROJEKT 1. (A külső és belső kapcsolata, felület, burok forma–tartalom)
A tárgyak, anyagok, termések, felületi sajátosságainak (textúra) vizsgálata, rajzi, plasztikai kifejezése. Öltözködési szokások megbeszélése. Az öltözködést meghatározó természeti és kulturális hatások vizsgálata, reprodukciók gyűjtése, különböző szempontú csoportosítása. Egyszerű tárgy létrehozása: Jelmez, maszk, díszlet tervezés és készítés különböző történetmesélő és dramatikus játékokhoz. Arc- és testfestés. Nemezelés, szövés, batikolás, agyag és gipszmunkák készítése. A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása. A gazdaságos anyaghasználat gyakorlása. Felületek dekoratív kialakítása. A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés elemzése. Páros munkák.
Textúra, foltképzés
Kapcsolódások
Magyar nyelv és irodalom: Drámajátékok Nemezelés, batik kézműves Történelem: technika, fénymásolás Történelmi szituációk eljátszása Technika és életvitel: Ruházkodás, textíliák, divat Dráma és tánc: Figurajellemzés verbális Természetismere t: A földfelszín változása Egészségtan: A külső megjelenés összetevői
667
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (K) (E) (lk) (egy) (ko)
668
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.2. Elemző beszélgetés műalkotásokról 1.2. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban 2.1. Egyszerű tárgy létrehozása 3. Tevékenység párban
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
PROJEKT 2. (Rész–egész, töredék, fázis, egyén és csoport) (Szerkezet, felépítés, működő szerkezet, művek szerkezete)
Tárgyak felépítését, tagoltságát térbeli elemző-magyarázó modellek, térés tömegviszonyokat értelmező makettek készítése. Egyén és csoport viszonylatainak feldolgozása ábrák, grafikonok, vizuális jelek, érzékletes képi formák segítségével. Történések eljátszása, elmondása, majd részekre bontása, a jellemző fázisok meghatározása. A fázisok megjelenítése képsorozattal, valamint plasztikai sorozatban. Egy-egy alkotási folyamat részekre bontása. Elemző beszélgetés műalkotásokról. Kifejező alkotásokban törekvés a célnak megfelelő kompozíció kialakítására. Tevékenységek párban, csoportban, szabad asszociációs játékok. Egyszerű tárgyak elöl-, felül- és oldalnézetének rajza. Tárgyak hosszmetszete, keresztmetszetrajza. A tárgyak csoportosítása különböző funkcióik alapján (kultikus, hétköznapi és műtárgy). Tárgyak, eszközök, szerszámok tanulmányozása szűkebb, tágabb környezetünkben. Tárgy-, makettkészítéshez és modellezéshez használatos egyszerű kéziszerszámok használata.
Elemző-magyarázó rajz, modellezés Képregény, fényképezés, videó Képmező, képkivágás, képmező osztása (egyensúlyos, egyensúlytalan), komponálás, kompozíció színszimbolika, képi egyensúly, képi ritmus Páros munka, egyéni munka, csoportmunka Hosszmetszet, alaprajz metszetrajz, szerkezet, értelmező rajz, nézetek (elölnézet, felülnézet, oldalnézet), makettkészítés kézműves technika, Tárgykultúra
Magyar nyelv és irodalom Drámajátéko k; élethelyzetek, emberi kapcsolatok , konfliktusok elbeszélő művekben; irodalmi művek szerkezete Történelem: Történelmi szituációk eljátszása, rajz, festmény készítése történelmi eseményekről Matematika:test ek építése; négyszögek, háromszögek; arányosság Testnevelés: Ugrások legfontosabb mozzanatai (fázisai) Ének-zene: Zenei formák, szerkesztésmódo k; szóló–tutti Technika és életvitel: Műszaki ábrázolás: vetületi ábrák, tárgyak
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (K) (Ö) (E) (T) (E) (ko)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.1. Ismert útvonal rajzának elkészítése 2.1 Ismerkedés műalkotásokkal
Témakörök
PROJEKT 3. (Ok-okozat, nyomolvasás, a mozgás nyoma, az idő nyoma, a múlt emlékei)
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Ismeretszerzés a tárgyak technikáiról, a előállításának formát, díszítményt meghatározó tényezők számbavétele. Ismerkedés egyszerű kifejező és tárgykészítő technikákkal Meghatározott funkcióra alkalmas és működésre képes egyszerű szerkezetek, játékeszközök, modellek tervezése és készítése. Tervvázlatok készítése. Ismert technikák kipróbálása. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Lakókörnyezetünk múltjáról információgyűjtés. A környezet jövőjére vonatkozó elképzelések vizuális megjelenítése vázlatok, tervek, leírások, látszati rajzok segítségével. Lenyomatok készítése, nyom- és jelhagyás, nyomolvasás, az utalások értelmezése. Ismert útvonal rajzának elkészítése. Ismeretek szerzése a népművészet, népszokások, tárgykultúra és életmód kapcsolatáról, tárgyiasult formáiról. Ismerkedés műalkotásokkal. Utalás művészettörténeti korokra, a különböző kontinensek művészete.
Természetismere t: Élőlények felépítése, életmódja; rész– egész viszonyának értelmezése Dráma és tánc: Dramatikus improvizációk Egészségtan: Családi élet és kapcsolatok Magyar nyelv és irodalom: Népdalok Frottázs monotípia, levonat grafika Történelem: (egyedi, sokszorosított), tárgyi és építészeti papírdúc tollrajz, emlékek; Népművészet, népszokások korszakok Művészeti kor, tárgyai Szépművészeti Múzeum Technika és életvitel: Közlekedési ismeretek Természetismere t: Megfigyelések rögzítése, ábrázolása, a földfelszín változása
669
MŰVÉSZETEK
Kód
(egy) (H) (E) (Ö) (K)
670
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.1. Mozgásélmé nyek megjelení-tése 1.2. Időbeli folyamatok megfigyelése, ábrázolása 1.2. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
PROJEKT 4. (Mozgás, történés, folyamat, körforgás, ismétlődés, ünnepek)
Természeti jelenségek, évszakok Fázisrajz változásának vizuális sajátosságai pillanatfelvétel, sorozatfelvétel, és ezek ábrázoló, illetve kifejező animáció–tárgyanimáció jellegű megjelenítése monokróm és színes technikákkal. Életjelenségek megjelenítése fázisrajzokon. Az emberélet fő fordulóinak, ünnepei a művészetek tükrében, saját és más nemzetek ünnepei szokásainak párhuzamba állítása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján.
Kapcsolódások
Magyar nyelv és irodalom Természet, táj a költészetben Ének-zene: Zenei formák, szerkesztésmódo k: rondó, menüett, fúga Dráma és tánc: A cselekmény fogalmának ismerete Hon- és népismeret: az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokások Természetismere t: Természeti folyamatok; időjárás; halmazállapotváltozások, halmazállapotjelenségek és az idő kapcsolata
MŰVÉSZETEK
Kód
(K) (E) (A) (H) (Ö)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.1. Azonosságok és különbözőségek tudatosítása 1.2. Ismerkedés műalkotásokkal 2.1. Hang és kép együttes használata 2.1. Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban 3. Saját és mások munkájának összehasonlítása
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
PROJEKT 5. (Azonosságok– különbözések, ellentétek, hasonlóság, eredetiség, az érzékelés formáinak kapcsolata)
Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása. A tárgyak lokálszínének meghatározása, megjelenítése festőtechnikákkal. A megvilágítás, a fény-árnyék hatások megfigyelése, rajzos megjelenítése. A tárgyak csoportosítása különböző funkcióik alapján (kultikus, hétköznapi és műtárgy). Az egyedi és sokszorosított tárgyak (berendezési tárgyak, konyhai eszközök) összehasonlítása. Különböző művészeti ágak: képzőművészet, iparművészet, színházművészet, irodalom, építészet, filmművészet, táncművészet, zeneművészet főbb jellemzőinek megismerése. A bemutatott műalkotások technikáinak azonosítása. A műfajok képzőművészeti (festészet, szobrászat, grafika) legfontosabb jellegzetességeinek tanulmányozása. Hang és kép együttes használata. Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban. Gyűjtött reprodukciók csoportosítása különböző szempontok szerint. Ismerkedés műalkotásokkal. Műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. Ismert műalkotásokhoz kapcsolódó illusztratív vagy kifejező jellegű alkotások.
Lokálszín, megvilágítás, természetes fény, mesterséges fény, fény-árnyék látványszerű ábrázoló foltképzés, rajztoll, tárgyak (kultikus, hétköznapi, műtárgy), konyhai eszközök Filmművészet, iparművészet, irodalom, képzőművészet (festészet, szobrászat, grafika), építészet, színházművészet, táncművészet, textil Reprodukció, művészeti ágak
Történelem: Varázslat és művészet Matematika: Arányosság , Dráma és tánc: Figurajellemzés verbális, vokális és nonverbális eszközökkel Természetismere t: Az anyag mérhető tulajdonságai Egészségtan: Az önismeret jelentése, fontossága
671
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (E) (K) (Ö) (ko)
672
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.2 Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban
Témakörök
PROJEKT 6. (Élő–élettelen, természeti és épített környezet, lakóhelyek)
Tevékenységek
Saját képességek számbavétele. Saját munkák értékelése, besorolása a társak munkái közé. Saját munka és mások munkájának összehasonlítása. A természeti és az ember alkotta környezet viszonyának, főbb jellemzőinek vizsgálata. Az ember és természet viszonyával kapcsolatos mondák, regék gyűjtése, illusztrációk készítése különböző technikákkal. Környezetünkben lévő élőlények (növények, állatok) vizuális megfogalmazása, jellemzőinek ábrázolása. A saját otthon bemutatása, fő terei, alaprajzának készítése. A különböző funkciójú terekben használatos tárgyak, eszközök csoportosítása, használatukat szemléltető rajzok, ábrák készítése. Ismeretek szerzése a népművészet, népszokások, tárgykultúra és életmód kapcsolatáról, tárgyiasult formáiról. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Modellezés, tollrajz, makettkészítés, térberendezés, plasztika, papírplasztika, montázs Lakókörnyezet, környezetkultúra, lakás Népművészet, népszokások
Magyar nyelv és irodalom: Eredetmondák Történelem: tárgyi és építészeti emlékek Technika és életvitel: Természetes és mesterséges környezet Technika és életvitel: Épített tér és környezet Természetismere t: Természeti jelenségek; környezetünk élővilága
MŰVÉSZETEK
Kód
(K) (H) (szk) (Ö) (T)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.1. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése 1.3. A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemeinek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
PROJEKT 7. (A tér képe, a tér érzékelése, megjelenítése, a nézőpont)
Jelenségek, látványok megfigyelése adott szempontok alapján. A megfigyelt jelenség, látvány elemeinek megnevezése. Látványszerű ábrázolás. Az elemek egymáshoz való térbeli helyzetének, arányainak megállapítása. A nézőpont változásából következő látványváltozások ábrázolása szabadkézi rajzban. A megfigyelt látványelemek fontosabb formai sajátosságainak (formakarakter) visszaadása szabadkézi rajzban. A szemmagasságban elhelyezkedő formák látványszerű ábrázolása, a rálátás, alálátás érzékeltetése. A téri megjelenítés fő eszközeinek (takarás, rövidülés) alkalmazása. A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemeinek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata. A mindennapi élet tájékozódási tapasztalatainak rajzos megjelenítése.
Térbeli modell, nézőpont, arányok, szemmagasság, rálátás, alálátás, formakarakter, értelmező rajz, téri megjelenítés, takarás, rövidülés, útvonalrajz, makett útvonalrajz, lépték, a vizuális nyelv alapelemei: formaátírás, formaredukció, monokróm–színes, hatos színkör, főszínek, mellékszínek. Faktúraképzés, kalligráfia
Magyar nyelv és irodalom A nézőpont szerepe az elbeszélésbenés a leírásban; Történelem: tájékozódás térben, távolságbecslés, térkép Technika és életvitel: Műszaki ábrázolás: vetületi ábrák Természetismere t: Tájékozódás a térképen Matematika: hely meghatározása
673
MŰVÉSZETEK
Kód
(K) (d) (p)
674
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.2. Ismerkedés egyszerű tárgykészítő technikával 2.1. Tárgytervezői feladatnál természeti „előképek” alkalmazása 2.1. A gyakorlati feladatoknál saját elképzelések megvalósítása 2.2. Rögtönzött eszközök készítése 3. Személyes preferenciák tudatosítása
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
PROJEKT 8. (Alkalmazás, alakítás, alkotás)
Az egyedi és sokszorosított tárgyak (berendezési tárgyak, konyhai eszközök) csoportosítása. Tárgykészítés természetes anyagokból. Tárgytervezői feladatnál természeti „előképek” alkalmazása. Ismerkedés egyszerű tárgykészítő technikával. Tárgytervezői feladatoknál természeti „előképek” alkalmazása. A gyakorlati feladatoknál saját elképzelések megvalósítása. Személyes preferenciák tudatosítása. Rögtönzött eszközök készítése. Gazdaságos anyaghasználat gyakorlása. A feladatmegoldáshoz célszerűen alkalmas környezet kialakítása. Reagálás az iskolai élet kínálta vizuális problémahelyzetekre, problémafeltárás, oknyomozás, hatáselemzés. Megoldási tervek készítése. Az iskolai környezet különböző színtereinek, arculatának alakítása.
Tárgyak (egyedi, sokszorosított), öltözék, berendezési tárgyak Arculat, kiállítás, bemutató
Történelem: Őskor Matematika: Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása Technika és életvitel: Tervezés, vázlatrajz, megvalósítás Természetismere t: Az anyag mérhető tulajdonságai Egészségtan: Táplálkozás, testápolás, testmozgás Informatika: Egyszerű titkosírás alkalmazása
MŰVÉSZETEK
Kód
(Ö) (H) (K) (Ö)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.3. A legfonto-sabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata 1.3. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
PROJEKT 9. (kommunikáció, közlés, távközlés,reklám)
Közvetlen megfigyeléssel, tapasztalással szerzett információk, valamint közvetett módon, különböző médiumokból nyerhető információk gyűjtése szűkebb környezetünkről. Különböző művészi és köznapi közlések, fényképek, reprodukciók gyűjtése a tömegkommunikációs médiából, a mindennapi környezetből, kritikus értékelése. A mindennapi életben, tájékozódásban, közlekedésben, vásárláskor, szolgáltatások igénybevételéhez használatos fontosabb jelek, jelzések, szimbólumok (piktogramok, útjelző táblák, emblémák, márkajelzések) ismerete és használata. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása.
Testtartás, gesztus, mimika Médiumok Jelek, jelzések, szimbólumok, piktogram, embléma, ábra, grafikon, kördiagram Tömegkommunikáció, média, információ, rögzített közlések, szövegkép, sokszorosított közlések
Magyar nyelv és irodalom: Sajtótermékek főbb fajtái; ismeretközlő és szépirodalmi szöveg; Történelem: A hírközlés kezdetei; képi információk gyűjtése; képi és szöveges információk együttes kezelése Technika és életvitel: A kommunikáció eszközei; kommunikációs rendszerek Informatika: Távközlési eszközök; információ. A jelek világa
A továbbhaladás feltételei az A), B) és C) változatoknál azonosak! A továbbhaladás feltételei az 5. évfolyam végén Legyen képes a tanuló:
675
MŰVÉSZETEK
– – – – – – – – – – – – – – – – – –
tárgyak anyagát azonosítani vizuális tulajdonságaik alapján egyszerű tárgyak vetületi rajzát elkészíteni tárgyak metszeti rajzát elkészíteni időbeli mozgásokat, folyamatokat jellemző fázisokra bontani térbeli mozgás útvonalát rajzban felidézni a rajzeszközök és anyagok (grafitceruza, rajztoll, kréta, a szerkesztő rajz eszközei, tempera és akvarellfesték, ecset), a modellezőeszközök (papírvágó kés, olló, ragasztó) és a tanult kézműves technika (batik, nemezelés stb.) eszközeinek célszerű, balesetmentes, készségszintű használatára időbeli történések (pl. dramatikus történet, tervezői munka) folyamatának megtervezésére tárgyakra, műalkotásokra vonatkozó információkat gyűjteni egyszerű tárgykészítő technikát elsajátítani a tanult műveket emlékezetben felidézni képeket, műalkotásokat szóban érthetően leírni, néhány szóval jellemezni a fontosabb vizuális jeleket, szimbólumokat értő módon alkalmazni rajzos utasításokat adni, illetve követni tárgyakat, felületeket dekoratív mintával díszíteni az anyagokkal gazdaságosan bánni párban, illetve csoportban dolgozni saját preferenciáit megfogalmazni
Továbbhaladás feltételei a 6. évfolyam végén Legyen képes a tanuló: – tárgyak belső arányait helyesen megítélni – a tárgyak lokálszínének hozzávetőlegesen helyes visszaadására – szabályos tárgyakat látványszerűen szabadkézi rajzban megjeleníteni – szóbeli információk alapján téri helyzeteket megjeleníteni – műalkotásokat stílus, technika, műfaj alapján csoportosítani – műveket összehasonlítani – a tanult szakkifejezéseket megfelelően használni – adott jelenséggel, látvánnyal kapcsolatosan önálló kérdéseket megfogalmazni – a vizuális kifejezés eszközeit korosztályának megfelelő szinten, önállóan alkalmazni – egyszerű, elképzelt tárgyat önállóan elkészíteni – irodalmi, zenei, színházi élményre vizuális eszközökkel reflektálni – megfogalmazni a problémamegoldás lépéseit – saját munkájáról és mások munkájáról véleményt mondani
676
MŰVÉSZETEK Vizuális kultúra 7–8. évfolyam
A táblázatokban félkövér szedéssel jelöltük a B) (minimális) változat tevékenységeit és a legfontosabb fogalmakat. Az A) és B) változatban a témakörök nem sorrendben, hanem a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva, komplex feladatok kapcsán kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával – esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak. A) és B) változat 1. Megismerő- és befogadóképességek Tantárgyi fejlesztési Témakörök Kód feladatok
(H) (P) (ko) (d) (lk) (egy) (p) (i)
1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek
Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Ünnepi vagy más események (ballagás, osztál- összejövetel, koncert stb.) látványkörnyezetének tervezése. Kiállításrendezés, saját vagy mások munkájának bemutatásával. Kísérlet különböző típusú megvilágításokkal. Színes árnyékok előállítása és komponálása térben.
Irányított fény, frontális megvilágítás, ellenfény, surlófény, színharmónia, színkontraszt, színreflex, alapszín, főszín, mellékszín, kevert szín, kiegészítő szín-komplementer
Természetismere t Matematika Technika Magyar nyelv és irodalom
677
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p) (k) (i) (T) (lk)
(T) (lk)
678
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek
Tájékozódás ismeretlen városi környezetben. Tájékozódás térkép segítségével.
A település távoli részének / környékének / vonzáskörzetének vagy egy nem ismert városnak a feltérképezése csoportunkában (pl. funkcióelemzés, veszélytérkép, közlekedési viszonyok, a beépülés kronológiai rendje stb.).
Lépték, méretarány, vetület; funkció, horizont, nézőpont, perspektíva, tájolás, benapozás, panoráma, homlokzat, burkolat, nyílászáró, technológia, világörökség, környezettervezés
1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek
Látvány képi, eszközökkel megjelenítése.
és faktúrák Nonfiguratív, optikai hatás, szobrászi Textúrák történő gyűjteményének felhasználásával frottázs, faktúra, kollázs, kompozíciók készítése (pl. plasztika, dimenzió szobrászati, kollázs technika alkalmazásával).
ill. tanulmányok Formák helyes Vázlatok, készítése egyszerű építményekről / arányviszonyainak elemzése, megítélése látvány terekről / tárgyakról. utáni szabadkézi rajzban.
Arány, enyészpont, horizont, iránypont, látószög, perspektíva, szemmagasság, távlattan, térmélység
Kapcsolódások
MŰVÉSZETEK
Kód
(T) (lk) (d)
(E) (T) (lk)
(H) (T) (P) (egy)
(szk) (p)
(szk) (p)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.2. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás 1.2. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Mozgások megfigyelése, Egy-egy kiválasztott mozgóképi Totál plán, skicc, kameraállás, megjelenítése szabadkézi jelenet rekonstruálása más-más képkivágás, kroki nézőpontból és ezekről krokik rajzban. készítése. A kifejezés, közlés Korra, stílusra jellemző grafikai Egyedi grafika, magas-, sík-, megfigyelése, mélynyomás, monotípia, különböző rajzi technikák tudatosítása, műalkotások nyomat, dúc, papírfajták technikáinak használata. elemzése.
kiválasztott kézműves Az adott technika legfontosabb Kézműves technikák Egy technika munkafolyamatainak anyagának, eszközének és munkafolyamatainak kipróbálása. kipróbálása. munkamozzanatának fogalmai.
Ábra alapján téri helyzet Terem / belső tér átrendezése vagy Alaprajz, méretarány, kiállítás rendezése rajzi vázlatok rekonstrukció rekonstruálása. alapján. Megfigyelt és elképzelt A terem átrendezéséhez pontosan Alaprajz, méretarány, térbeli helyzetek pontos követhető, használható tervek rekonstrukció készítése. ábrázolása.
679
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (E) (K) (T) (szk) (lk) (egy) (p) (k) (i)
(ko) (n) (szk) (p)
680
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
Tárgyak, természeti formák, jelenségek elemző vizsgálata (pl. síklapú és forgástestek szabadkézi rajzolása modell után vonalakkal, ill. árnyékolással; perspektív rajzban; a felhő és a víz játékainak ábrázolása). Szabadkézi rajzok készítése emlékezet után egyszerű kisléptékű szerkezetekről / tárgyakról / építményekről. Múltbeli tárgyak, ill. épületek és jelenkori megfelelőik összehasonlítása a különféle kontinensekről vett példákkal, és az ezt dokumentáló mappa / füzet /tabló elkészítése egyéni vagy csoportos munkában. 1.2. Ismeretszerzési Szabadkézi fázisrajzok rajzvázlatok Mozdulatvázlatok, képességek – készítése készítése. tanulási képességek – Időbeni folyamatok képi Mozgást ábrázoló fotósorozatok térbeli tájékozódás tagolása, értelmezhető gyűjtése. Képregények, karikatúrák gyűjtése, rendszerezése. Egyszerű megjelenítése. történet képregényi vázlatának elkészítése. 1.2. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás
Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése.
A tartalom fogalomrendszere
Arány, horizont, iránypont, vetület; perspektíva, axonometria
Képi egyidejűség, mozgásfázis, figura, cselekmény, képszalag, képmező, szóbuborék, gondolatfelhő, hangfestészet
Kapcsolódások
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (E) (K) (I) (TE) (P) (ko) (n) (d) (lk) (é) (k) (i) (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
1.2. Ismeretszerzési Reklámok képi eszközeinek Nyomtatott és sugárzott reklámok Célközönség, fogyasztó, áru, rendszerezése közterületi reklám, plakát, gyűjtése, képességek – elemzése. célközönség szerint. reklámhordozó, reklámblokk tanulási képességek – Reklámfotók, plakátok, térbeli tájékozódás átértelmezése a szöveg vagy egyes kompozíciós elemek megváltoztatásával.
1.2. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás
Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. (Ajánlott művek listája a mellékletben.)
Önálló témakutatás: előforduló műalkotásokon jellegzetes motívumok gyűjtése (pl. másolással). Csoportmunkában: egy-egy korszak stílusát reprezentáló művészeti reprodukciók gyűjtése és kronológiai sorrendbe rendezése. Csoportos kutatómunkában: a tanult művészeti korszak egyes aspektusainak feltárása (földrajzi, történelmi háttér, építészeti megoldások, művészi technikák, gyakori szimbólumok, műtípusok stb. tekintetében).
őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák
681
MŰVÉSZETEK
Kód
(I) (szk) (d) (lk) (egy) (É) (H) (E) (K) (I) (TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i)
682
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
1.2. Ismeretszerzési A tanári előadás önálló A művészettel kapcsolatos képességek – jegyzetelése. fogalmak pontos meghatározása tanulási képességek – tanórai feldolgozással, könyvtár, térbeli tájékozódás internet segítségével.
A tartalom fogalomrendszere
A művészettörténeti ismeretekkel kapcsolatos fogalmi rendszert a mellékletben, a kapcsolódó fogalmak listájánál közöljük. 1.2. Ismeretszerzési Nem vizuális természetű Nem vizuális információk (pl. a Piktogram, ikon, sablon, képességek – információk érzékletes, népesség összetétele vagy diagram, grafikon, ábra, tanulási képességek – képi, érzékletes, képi embléma, motívum, szimbólum emblematikus családfa) térbeli tájékozódás megfogalmazása diagramban / megfogalmazása. grafikonon. Piktogram- / ikongyűjtemény készítése, azok értelmezése, csoportosítása. Piktogram-, ikonrendszer tervezése, kivitelezése (pl. a különböző helyiségek, tantárgyak, cselekvések emblémáinak megtervezése). Művészettörténeti kiselőadáshoz magyarázóábra készítése (pl. a mű szerkezeti vázlata, gyakori motívumok, szimbólumok; a művek helyének bemutatása térképen; időszalag stb.) .
Kapcsolódások
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
(I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (lk) (egy) (p)
1.3. Kommunikációs képességek
(É) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (i)
1.3. Kommunikációs képességek
Témakörök
Tevékenységek
Látványok, képek Formatervezett tárgyak képeinek jellemzése, elemzése gyűjtése és rendszerezése. rajzban, szóban és írásban. Tervezett (játék) tárgyak vetületi / axonometrikus ábráinak megszerkesztése. Modellezés, palástszerkesztés (pl. a tervezett tárgy modellezése). Egy elsajátított kézműves technika vagy egy egyszerű modellezés, „gyártás” munkafázisainak megjelenítése képsorozatban (pl. rajz, fotó). Művészeti kiállítások, múzeumlátogatás során szerzett élmények közös szóbeli feldolgozása. A tanult művészeti korszakok egyegy aspektusának ismertetése kiselőadásban A vizuális kommunikáció Illusztratív jellegű fotogramok különböző formáinak készítése (kép és szöveg együttes alkalmazásával). használata. Alkalmi üdvözlőkártya vagy kiállítási meghívó, értesítő stb. tervezése. Több példány előállítása valamely sokszorosító eljárással. Plakát, képeslap, szórólap értelmének megváltoztatása manuális beavatkozással. Laptervezés. Saját lap vagy osztályújság szerkesztése.
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Axonometria, desing, folyamatábra, palást, befoglaló forma, metszeti rajz, anyagszerűség, funkció, múzeum, galéria, tárlatvezetés
Illusztráció, plakát, közterületi reklám, tipográfia, szlogen, betűtípus, cikk, címoldal, hasáb, hírérték, laptükör, oldalpár, szalagcím
683
MŰVÉSZETEK 2. Kreativitás Tantárgyi fejlesztési Kód feladatok
Témakörök
Tevékenységek
(É) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p)
2.1. Alkotóképességek
Egy tárgy más funkcióra Optikai illúzióra épülő ábrák tervezése, elkészítése. Játékok, történő átalakítása. tárgyak átalakítása optikai illúzió használatával. Egy tárgy csomagolásának megtervezése, kivitelezése. Választott árucikk (pl. saját tervezésű játéktárgy) vagy egy azzal kapcsolatos esemény reklámjának elkészítése szabadon választott technikával. Öntéssel sokszorosítható tárgy tervezése és kivitelezése, majd alakítása felületalakítással. Tárgy tervezése valamely művészettörténeti korszak stílusában. Festmény színbeli áthangolása.
(É) (ko) (n) (é) (p) (k) (i)
2.1. Alkotóképességek
Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.
684
A tartalom fogalomrendszere
térillúzió, Optikai hatás, utókép, alkalmazott grafika, anyagszerűség, modell, makett; öntvény; reklámhordozó, szórólap
Adott témára kifejező szándékú Motívum, stílus; vizuális nyelv, kép vagy plasztika alkotása expresszivitás, szürrealizmus; ismert műalkotásokon megfigyelt etűd motívumok, stílus vagy technika alkalmazásával. Különböző látványok, műalkotások képi, plasztikai átírásai egy adott hangulat, lelkiállapot kifejezésének szándékával. Gyűjtött képekből fotóetűd, képes történet összeállítása.
Kapcsolódások
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Elképzelt történet megjelenítése állóképek sorozatával, az egyes jelenetek fotózásával (csoportmunkában). Tárgyanimáció / anyagfilm vagy rajzfilmjelenet készítése csoportmunkában. Rajzfilm képes forgatókönyvének tervezése. Képregény készítése (kép és szöveg együttes használata) montázs vagy szabadkézi rajz technikával. Plakát készítése aktuális témában (pl. közösen feldolgozott film plakátjának tervezése, elkészítése).
Sorozat; animálás, anyagfilm, rajzfilm, fázisrajz, karakter, képregény, kulcsfázis, mozgásfázis, trükkasztal, kockázás, modell-lap; kulcsjelenet, képmező, hangfestészet, gondolatfelhő, szóbuborék, tipográfia, szlogen
(É) (K) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
2.2. Problémamegoldó képesség
Adott probléma kapcsán önálló kérdések megfogalmazása. A felmerülő első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése.
(É) (K) (I) (T) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
2.2. Problémamegoldó képesség
A megfelelő megoldás Elképzelt jelenet vagy történet Kompozíció, kiválasztása, megvalósítása. megjelenítése. kronológia Tárgy vagy esemény reklámozása. Csoportos művészettörténeti kutatómunka és prezentálás megtervezése, megszervezése. Adott téma képi feldolgozása során a művészettörténetből megismert különböző kompozíciós megoldások kipróbálása.
Kapcsolódások
stíluspárhuzam,
685
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (I) (ko) (d) (lk) (p) (k) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
2.2. Problémamegoldó képesség
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Máshol látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban.
Testek rekonstrukciója síkból térbe és viszont. Játékok tervezése, elkészítése. Ajándéktárgy csomagolása. Választott esemény vagy árucikk reklámjának elkészítése szabadon választott technikával.
Vetület, palást, szabásrajz, nézetrend, képsík, látszat, távlattan, perspektíva, axonometria, befoglaló forma, magyarázórajz
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Tantárgyi fejlesztési Témakörök Kód feladatok
(É) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (k) (i) (É) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (k)
686
3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás
értékelési Saját és mások alkotásának Csoportos, közös értékelések során Feladattudatosság, a kulturált kritikai érvelés szempont, indoklás, értékelése. gyakorlása. sorrendiség, kategorizálás A közös értékelés megszervezése, vezetése.
3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás
Saját értékek számbavétele.
A reflexiót segítő munkanapló Munkanapló, önmegfigyelés készítése a csoportos vagy projektfeladatok során.
Kapcsolódások
Kapcsolódások
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (T) (P) (ko) (n) (szk) (egy) (d) (lk) (k)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás
Önkritika. Együttműködés csoportmunkában.
differenciálás, Saját képességeknek és Önismeret, lehetőségeknek megfelelő kooperáció, munkamegosztás feladatvállalás az egyéni és csoportmunkák során.
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
687
MŰVÉSZETEK C) változat Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
(É) (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p) (k) (i)
1.1. b) Tájékozódás ismeretlen városi környezetben. Tájékozódás térkép segítségével.
(T) (lk)
1.1. d) Formák helyes arányvi-szonyainak elemzése, megítélése látvány utáni szabadkézi rajzban
688
Témakörök
PROJEKT 1.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
A település távoli részének / környékének / vonzáskörzetének vagy egy nem ismert városnak a feltérképezése csoportmunkában (pl. funkcióelemzés, veszélytérkép, közlekedési viszonyok, a beépülés kronológiai rendje).
Lépték, méretarány, vetület; funkció, horizont, nézőpont, perspektíva, tájolás, benapozás, panoráma, homlokzat, burkolat, nyílászáró, technológia, világörökség, környezettervezés
Kapcsolódások
Technika és életvitel: A modern építészet anyagai, építőanyagok, magyar népi építészet; tervezés, építés; közlekedési ismeretek; gépjárművek. Földünk és környezetünk: Körvonalas, kontúrtérképek, tájékozódás légifotókon Történelem: Mindennapi élet, életmódtörténet, műemlékek; a társadalmi és rétegződés életmód összefüggései Vázlatok, ill. tanulmányok Arány, enyészpont, horizont, Matematika: készítése egyszerű építményekről iránypont, látószög, Arány, aránypár, /terekről /tárgyakról. és perspektíva, szemmagasság, egyenes fordított távlattan, térmélység arányosság
MŰVÉSZETEK
Kód
(T) (lk)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.1. c) Látvány képi, szobrászi eszközökkel történő megjelenítése
Témakörök
PROJEKT 2.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Textúrák és faktúrák Nonfiguratív, optikai hatás, faktúra, kollázs, gyűjteményének felhasználásával frottázs, kompozíciók készítése (pl. plasztika, dimenzió szobrászati, kollázstechnika alkalmazásával).
Kapcsolódások
Kémia: Fémek (korróziós jelenségek); anyagok természetes anyagok, vegyipari termékek; szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban ; az építkezés anyagai (fa, tégla, cserép, vas, acél…) Matematika: Háromszög és négyszög alapú hasábok, kúp gúla, gömb; középpontos nagyítás, kicsinyítés
689
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
(E) (T) (lk)
1.1. f) A kifejezés, közlés különböző rajzi technikáinak használata
Korra, stílusra jellemző grafikai Egyedi grafika, magas-, sík-, monotípia, technikák megfigyelése, mélynyomás, tudatosítása, műalkotások nyomat, dúc, papírfajták elemzése.
(H) (T) (P) (egy)
1.1. g) Kézműves technikák munkafolyamatainak kipróbálása
Egy kiválasztott kézműves Az adott technika legfontosabb technika munkafolyamatainak anyagának, eszközének és kipróbálása. munkamozzanatának fogalmai.
690
Kapcsolódások
Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; véleménynyilván ítás; képzőművészeti alkotások felkutatása egy megadott témához; beszámoló, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, korszakról, eseményről; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között Történelem: Magyarország története napjainkig
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Terem / belső tér átrendezése vagy Alaprajz, kiállítás rendezése rajzi vázlatok rekonstrukció alapján.
(szk) (p)
1.2. a) Ábra alapján téri helyzet rekonstruálása
(szk) (p)
1.2. b) Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek pontos ábrázolása
A terem átrendezéséhez pontosan Alaprajz, követhető, használható tervek rekonstrukció készítése.
(H) (P) (ko) (d) (lk) (egy) (p) (i)
1.1. a) Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása
Ünnepi vagy más események (ballagás, osztály-összejövetel, koncert stb.) látványkörnyezetének tervezése. típusú Kísérlet különböző megvilágításokkal. Színes árnyékok előállítása és komponálása térben.
(H) (E) (K) (T) (szk) (lk) (egy) (p) (k) (i)
1.2. c) Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése
PROJEKT 3.
PROJEKT 4.
Kapcsolódások
méretarány, Matematika:
Halmazszemlél et fejlesztése, terület, térfogat, tömeg, területkiszámít ás méretarány, Matematika: Egyenes és fordított arányosság
Irányított fény, frontális megvilágítás, ellenfény, surlófény, színharmónia, színkontraszt, színreflex, alapszín, főszín, mellékszín, kevert szín, kiegészítő szín – komplementer
Fizika: Fénytan, fényforrások, lyukkamera, árnyékjelenség, fényvisszaverődé s, tükrök, lencsék, a fehér fény színekre bontása, a testek színe
Tárgyak, természeti formák, Arány, horizont, iránypont, Ember és perspektíva, társadalom: jelenségek elemző vizsgálata (pl. vetület; síklapú és forgástestek szabadkézi axonometria Egyéni és rajzolása modell után vonalakkal, közösségi ill. árnyékolással; perspektív értékek rajzban; a felhő és a víz játékainak ábrázolása).
691
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
1.2. c) Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése 1.2. c) Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése
(T) (lk) (d)
692
1.1. e) Mozgások megfigyelése, megjelenítése szabadkézi rajzban
PROJEKT 5.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Szabadkézi rajzok készítése Arány, horizont, iránypont emlékezet után egyszerű kisléptékű szerkezetekről / tárgyakról / építményekről.
Matematika: Egyenes hasábok, henger felszíne, kúp, gúla, gömb
Múltbeli tárgyak, ill. épületek és Arány, horizont, iránypont jelenkori megfelelőik összehasonlítása a különféle kontinensekről vett példákkal, és az ezt dokumentáló mappa / füzet /tabló elkészítése egyéni vagy csoportos munkában. Egy-egy kiválasztott mozgóképi Totál plán, skicc, kameraállás, jelenet rekonstruálása más-más képkivágás, kroki nézőpontból és ezekről krokik készítése.
Ember és társadalom: Egyéni és közösségi értékek Biológia: Az emberi test szerveződése és mozgása (csontváz, izmok)
MŰVÉSZETEK
Kód
(ko) (n) (szk) (p) (H) (E) (K) (T) (szk) (lk) (egy) (p) (k) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.2. d) Szabadkézi rajzvázlatok készítése. Időbeni folyamatok képi tagolása, értelmezhető megjelenítése
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Mozdulatvázlatok fázisrajzok készítése, Mozgást ábrázoló fotósorozatok gyűjtése. Képregények, karikatúrák gyűjtése, rendszerezése; Egyszerű történet képregényi vázlatának elkészítése. Múltbeli tárgyak, ill. épületek és jelenkori megfelelőik összehasonlítása a különféle kontinensekről vett példákkal, és az ezt dokumentáló mappa / füzet /tabló elkészítése egyéni vagy csoportos munkában.
Képi egyidejűség, mozgásfázis, figura, cselekmény, képszalag, képmező, szóbuborék, gondolatfelhő, hangfestészet Arány, horizont, iránypont, vetület; perspektíva, axonometria
Biológia: Az emberi test szerveződése és mozgása (csontváz, izmok) Mozgóképkult úra és médiaismeret: Egyszerű cselekmények képsorozatokka l történő megjelenítése, tagolása Ember és társadalom: Egyéni és közösségi értékek
693
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
(H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
1.2. f) Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata
(I) (szk) (d) (lk) (egy)
1.2. g) A tanári előadás önálló jegyzetelése
694
Témakörök
PROJEKT 6.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Önálló témakutatás: előforduló műalkotásokon jellegzetes motívumok gyűjtése (pl. másolással).
Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák
Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés Történelem: Mindennapi élet, életmódtörténet, a műemlékek; társadalmi rétegződés és életmód összefüggései
A művészettel kapcsolatos fogalmak pontos meghatározása tanórai feldolgozással, könyvtár, internet segítségével.
A művészettörténeti ismeretekkel kapcsolatos fogalmi rendszert a mellékletben, a kapcsolódó fogalmak listájánál közöljük.
Informatika: A hálózat használata Mozgóképkult úra és médiaismeret: ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonokból, könyvtárból, internetről
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (H) (E) (K) (I) (TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.3. a) Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi, emblematikus megfogalmazása
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Nem vizuális információk (pl. a Piktogram, ikon, sablon, grafikon, ábra, népesség összetétele vagy diagram, családfa) érzékletes, képi embléma, motívum, szimbólum megfogalmazása diagramban / grafikonon.
Kapcsolódások
Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés
Mozgóképkult úra és médiaismeret: Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonokból, könyvtárból, internetről.
695
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
696
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.2. f) Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. 2.1. a) Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása.
Témakörök
PROJEKT 7.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Csoportmunkában: egy-egy korszak stílusát reprezentáló művészeti reprodukciók gyűjtése és kronológiai sorrendbe rendezése. Festmény színbeli áthangolása.
Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák
Történelem: Mindennapi élet, életmód történet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései
MŰVÉSZETEK
Kód
(H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.2. f) Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata.
Témakörök
PROJEKT 8.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Csoportos kutatómunkában: a tanult művészeti korszak egyes aspektusainak feltárása (földrajzi, történelmi háttér, építészeti megoldások, művészi technikák, gyakori szimbólumok, műtípusok stb. tekintetében).
Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák Célközönség, fogyasztó, áru, közterületi reklám, plakát, reklámhordozó, reklámblokk
Történelem: Mindennapi élet, életmód történet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései. Technika és életvitel: kommunikációs rendszerek (hanghordozók, információs rendszerek); háztartás életvitel Földünk és környezetünk: tematikus térképek
697
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
(É) (E) (K) I), (TE) (P) (ko) (n) (d) (lk) (é) (k) (i)
1.2. e) Reklámok képi eszközeinek elemzése
Reklámfotók, plakátok, átértelmezése a szöveg vagy egyes kompozíciós elemek megváltoztatásával.
Mozgóképkult úra és médiaismeret: Nyomtatott és sugárzott reklám, mozgóképi környezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése
(H) (E) (K) (I) TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i)
1.3. a) Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi, emblematikus megfogalmazása
Piktogram-, ikonrendszer tervezése, kivitelezése (pl. a különböző helyiségek, tantárgyak, cselekvések emblémáinak megtervezése).
Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés
698
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (H) (E) (K) (I) (TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.3. a) Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi, emblematikus megfogalmazása.
Témakörök
PROJEKT 9.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Művészettörténeti kiselőadáshoz Piktogram, ikon, sablon, magyarázóábra készítése (pl. a mű diagram, grafikon, ábra, szerkezeti vázlata, gyakori embléma, motívum, szimbólum motívumok, szimbólumok; a művek helyének bemutatása térképen; időszalag stb.) Piktogram- / ikongyűjtemény készítése, azok értelmezése, csoportosítása.
Kapcsolódások
Történelem: Mindennapi élet, életmódtörténet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés Mozgóképkultú ra és médiaismeret: Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonokból, könyvtárból, internetről
699
MŰVÉSZETEK
Kód
(I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (lk) (egy) (p)
700
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.3. b) Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban és írásban
Témakörök
PROJEKT 10.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Formatervezett tárgyak képeinek és rendszerezése. gyűjtése Tervezett (játék) tárgyak vetületi / axonometrikus ábráinak megszerkesztése. Modellezés, palástszerkesztés (pl. a tervezett tárgy modellezése). Egy elsajátított kézműves technika vagy egy egyszerű modellezés, „gyártás” munkafázisainak megjelenítése képsorozatban (pl. rajz, fotó). Művészeti kiállítások, múzeumlátogatás során szerzett élmények közös szóbeli feldolgozása. A tanult művészeti korszakok egyegy aspektusának ismertetése kiselőadásban.
Axonometria, desing, folyamatábra, palást, befoglaló forma, metszeti rajz, anyagszerűség, funkció, múzeum, galéria, tárlatvezetés
Matematika: Háromszög és négyszög alapú hasábok, kúp, gúla, gömb; középpontos nagyítás, kicsinyítés Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; véleménynyilvá nítás; képzőművészeti alkotások felkutatása egy megadott témához; beszámoló, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, korszakról, eseményről; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
1.3. c) A vizuális kommunikáció különböző formáinak használata
Témakörök
PROJEKT 11.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Illusztratív jellegű fotogramok készítése (kép és szöveg együttes Alkalmi alkalmazásával). üdvözlőkártya vagy kiállítási meghívó, értesítő stb. tervezése, Több példány előállítása valamely sokszorosító eljárással. Plakát, képeslap, szórólap értelmének megváltoztatása manuális beavatkozással. Laptervezés. Saját vagy osztályújság szerkesztése.
Fotogram Illusztráció, plakát, közterületi reklám, tipográfia, szlogen, betűtípus, cikk, címoldal, hasáb, hírérték, laptükör, oldalpár, szalagcím
Ember és társadalomism eret, etika: Kapcsolatok; nemiség; egyén és közösség, magánélet és közélet; életszínvonal, életmód, életminőség (ünnep, értelmes élet…); ember és természet Magyar nyelv és irodalom: Tömegkommuni kációs műfajok; képversek; korokhoz kötődő ismétlődő témák Történelem és állampolgári ismeretek: Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában; (riport/ interjú készítése szemtanúkkal; tv, rádió, napilapok adott témájú híranyagának összevetése 701 tanári segítséggel
MŰVÉSZETEK
Kód
Tantárgyi fejlesztési feladatok
(É) (E) (K) (I) (TE) (P) (ko) (n) (d) (lk) (é) (k) (i)
1.2. e) Reklámok képi eszközeinek elemzése
(H) (P) (ko) (d) (lk) (egy) (p) (i)
1.1. a) Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása 2.1. a) Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása
702
Témakörök
PROJEKT 12.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Reklámfotók, plakátok, Célközönség, fogyasztó, áru, átértelmezése a szöveg vagy egyes közterületi reklám, plakát, kompozíciós elemek reklámhordozó, reklámblokk megváltoztatásával.
Mozgóképkult úra és médiaismeret: Nyomtatott és sugárzott reklám, mozgóképi környezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése
Ünnepi vagy más események (ballagás, osztály-összejövetel, koncert stb.) látványkörnyezetének tervezése. Kiállítás rendezés, saját vagy mások munkájának Egy tárgy bemutatásával. csomagolásának megtervezése. kivitelezése. Választott árucikk (pl. saját tervezésű játéktárgy) vagy egy azzal kapcsolatos esemény reklámjának elkészítése szabadon választott technikával. Kísérlet különböző típusú megvilágításokkal. Színes árnyékok előállítása és komponálása térben.
Fizika: Fénytan, fényforrások, lyukkamera, árnyékjelenség, fényvisszaverőd és, tükrök, lencsék, a fehér fény színekre bontása, a testek színe
Irányított fény, frontális megvilágítás, ellenfény, surlófény, színharmónia, színkontraszt, színreflex, alapszín, főszín, mellékszín, kevert szín, kiegészítő szín –komplementer Anyagszerűség, modell, makett; öntvény; reklámhordozó, szórólap
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
2.1. a) Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása
Témakörök
PROJEKT 13.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Optikai illúzióra épülõ ábrák tervezése, elkészítése, Játékok, tárgyak átalakítása optikai illúzió használatával. Választott árucikk (pl. saját tervezésű játéktárgy) vagy egy azzal kapcsolatos esemény reklámjának elkészítése szabadon választott technikával. Öntéssel sokszorosítható tárgy tervezése és kivitelezése, majd alakítása felületalakítással. Tárgy tervezése valamely korszak művészettörténeti stílusában.
Optikai hatás, térillúzió, utókép, alkalmazott grafika, anyagszerűség, modell, makett; öntvény; reklámhordozó, szórólap
Fizika: Fényforrások, árnyékjelenség, fényvisszaverőd és, tükrök, lencsék, a testek színe Kémia: Természetes anyagok, szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokba n; az építkezés anyagai (fa, tégla, cserép, vas, acél…) Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között
703
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (ko) (n) (é) (p) (k) i)
704
Tantárgyi fejlesztési feladatok
2.1. b) Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával
Témakörök
PROJEKT 14.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Adott témára kifejező szándékú Motívum, stílus; vizuális nyelv, kép vagy plasztika alkotása expresszivitás, szürrealizmus; ismert műalkotásokon etűd megfigyelt motívumok, stílus vagy technika alkalmazásával. látványok, Különböző műalkotások képi, plasztikai átírásai egy adott hangulat, lelkiállapot kifejezésének szándékával. Gyűjtött képekből fotóetűd, képes történet összeállítása.
Kapcsolódások
Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; véleménynyilvá nítás; képzőművészeti alkotások felkutatása egy megadott témához; beszámoló, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, korszakról, eseményről; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (K) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
2.2. a) Adott probléma kapcsán önálló kérdések megfogalmazása 2.2. b) A felmerülő első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése.
Témakörök
PROJEKT 15.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Elképzelt történet megjelenítése állóképek sorozatával, az egyes jelenetek fotózásával (csoportmunkában). Tárgyanimáció / anyagfilm vagy rajzfilmjelenet készítése csoportmunkában. Rajzfilm képes forgatókönyvének tervezése. Képregény készítése (kép és szöveg együttes használata) montázs vagy szabadkézirajztechnikával. Plakát készítése aktuális témában (pl. közösen feldolgozott film plakátjának tervezése, elkészítése).
Sorozat; animálás, anyagfilm, rajzfilm, fázisrajz, karakter, képregény, kulcsfázis, mozgásfázis, trükkasztal, kockázás, modell-lap; kulcsjelenet, képmező, hangfestészet, gondolatfelhő, szóbuborék, tipográfia, szlogen
Kémia: Természetes, szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokba n;
Biológia: Az emberi test szerveződése és mozgása (csontváz, izmok) Mozgóképkult úra és médiaismeret: Egyszerű cselekmények képsorozatokk al történő megjelenítése, tagolása
705
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (K) (I) (T) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i)
706
Tantárgyi fejlesztési feladatok
2.2. c) A megfelelő megoldás kiválasztása, megvalósítása
Témakörök
PROJEKT 16.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Elképzelt jelenet vagy történet Kompozíció, stíluspárhuzam, megjelenítése. kronológia Tárgy vagy esemény reklámozása. Csoportos művészettörténeti kutatómunka és prezentálás megtervezése, megszervezése. Adott téma képi feldolgozása során a művészettörténetből megismert különböző kompozíciós megoldások kipróbálása.
Kapcsolódások
Mozgóképkultú ra és médiaismeret: Egyszerű cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között
MŰVÉSZETEK
Kód
(É) (I) (ko) (d) (lk) (p) (k) (i)
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Témakörök
2.2. d) Máshol látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere
Kapcsolódások
Testek rekonstrukciója síkból térbe és viszont. Játékok tervezése, elkészítése. Ajándéktárgy csomagolása Választott esemény vagy árucikk reklámjának elkészítése szabadon választott technikával
Vetület, palást, szabásrajz, nézetrend, képsík, látszat, távlattan, perspektíva, axonometria, befoglaló forma, magyarázórajz
Matematika: Háromszög és négyszög alapú hasábok, kúp, gúla, gömb; középpontos nagyítás, kicsinyítés, terület, térfogat, tömeg, területkiszámítá s Mozgóképkultúr a és médiaismeret: Nyomtatott és sugárzott reklám
A továbbhaladás feltételei mindhárom változatnál azonosak! A továbbhaladás feltételei a 7. évfolyam végén:
Legyen képes a tanuló: – a közvetlen tapasztalás útján szerzett téri élmények elemző megfigyelésére, reproduktív képi értelmezésére – az ismeretszerzés során az aktív befogadói magatartásra, a kutatásra és ennek vizuális megjelenítésére – felismerni az évfolyamon tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, megkülönböztetni a legfontosabb művészeti ágakat és műfajokat – a tantárgy aktualizált fogalomrendszerét megérteni; véleményét, elemzését szóban és írásban megfogalmazni – képzeletét használni a szabad alkotó, és a tervező feladatokban – bizonyos alkotói, kivitelezői problémák megoldásában alkalmazni ismereteit és képességeit; – saját maga képességeit reálisan felmérni – társaival együttműködni a csoportos feladatok megoldásában – komplex módon értékelni a létrehozott, megismert műalkotásokat: az intuitív, szubjektív megnyilvánulások mellett törekedjen a tárgyilagosságra
707
MŰVÉSZETEK A továbbhaladás feltételei A 8. évfolyam végén (a fenti követelmények folytatásaként):
Legyen képes a tanuló: az ismeretszerzés során az aktív befogadói magatartásra, a kutatásra, rendszerezésre és ezek vizuális megjelenítésére felismerni az évfolyamon tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, megkülönböztetni a legfontosabb művészeti ágakat és műfajokat, technikákat – a tantárgy aktualizált fogalomrendszerét használni; véleményét, elemzését szóban és írásban szabatosan tudja kifejezni – a vizuális közlések értelmezésére szóban és képalkotással – a megismert művészi kifejezési eszközöket és technikákat új összefüggésben is alkalmazni – bizonyos alkotói, kivitelezői problémák megoldásában önállóan alkalmazni ismereteit és képességeit – komplex módon értékelni a létrehozott, megismert műalkotásokat: az intuitív, szubjektív megnyilvánulások mellett törekedjen a tárgyilagosságra, az esztétikai élmény tudatos átélésére – –
708
MŰVÉSZETEK
Bemutatásra, ismertetésre, elemzésre javasolt műalkotások Az alábbi listában szereplő műalkotások esetében a követelmény az, hogy a diák ismerje az alkotó nevét, és/vagy ismerje fel a cím alapján is, és helyezze el a megfelelő művészettörténeti korban vagy kultúrában az adott művet évszázados pontossággal. A műleírás egyéb adatait csak tájékoztatás céljából, a tanár számára közöljük. Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy (pl. egy őskori barlangfestmény, bútorok stb.), az adott alkotás meghatározó jegyei alapján, a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népművészeti és az Európán kívüli kultúrák műtárgyai, tárgyai esetében nem követelmény a pontos kormeghatározás. ŐSKOR
1. 2. 3. 4.
Stonehenge, bronzkor Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum) Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”, újkőkor – tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum) Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM) 5. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.
ÓKORI EGYIPTOM
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600–2500 k. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI–XII. sz., Karnak II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k., Abu-Szimbel Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. sz. (Párizs, Louvre) Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen – Charlottenburg) Anubisz szobra, Tutanhamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Ehnaton fáraó családjával (kődombormű), Aton-kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen) Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum) Fáraó vadászaton, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum) Tutanhamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Bútorok Tutanhamon sírleletéből (pl. Tutanhamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
17. 18. 19. 20. 21. 22.
Mezopotámiai város alaprajza (pl. Ur, Uruk, Ebla) Zikkurat, Kr. e. 2000 e., Ur Babiloni Istár kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre) Sumer ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum)
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta Parthenón – Pheidiász, Kr. e. V. sz. Athén Egy görög lakóház alaprajza Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház) Athéni akropolisz, Kr. e. 447–434. – különösen Niké-templom, Erechteion Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano) Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450–440 k. (Nápoly, Museo Nazionale) Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphoi Múzeum) Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre)
709
MŰVÉSZETEK
32. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothèque Nationale) 33. Egy vörösalakos vázakép (pl. orvietói kehely-kratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre) ETRUSZK, RÓMAI
34. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia) 35. Colosseum, 70–90, Róma 36. Pantheon, 118–128 k., Róma 37. Vesta-templom, I. sz., Róma 38. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nîmes) 39. Forum Romanum – rekonstrukció 40. Traianus oszlopa, 110 k., Róma 41. Constantinus diadalíve, 312–315 k., Róma 42. Augustus szobra, I. sz., Róma 43. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus) KORA KERESZTÉNY
44. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna NÉPVÁNDORLÁS KORA
45. 46. 47. 48. 49. 50.
Galgóci tarsolylemez, X. sz. (Magyar Nemzeti Múzeum = a továbbiakban: MNM) Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM) Avar szíjvég (pl. klárafalvi – Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Fejedelmi szablya markolata (Attila kardja) X. sz. (Bécs, Schatzkammer) Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM)
BIZÁNC
51. 52. 53. 54.
Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly San Vitale, 532–547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev Trónoló istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art)
ROMANIKA
55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63.
Pisai dóm, XI–XIII. sz. Bencés apátság altemploma, XI. sz., Tihany Bencés apátsági templom, XIII. sz., Ják Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) Sámson, dombormű, XII. sz. 2/2. (Pécs, Székesegyházi Kőtár) Koronázási palást, XI. sz. (MNM) Magyar Szent Korona, XI–XIII. sz. (Parlament, Budapest) Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = a továbbiakban: MNG)
GÓTIKA
64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.
710
St. Denis-templom, 1140–1144, Párizs Párizsi Notre Dame, 1163–1250. Amiens-i székesegyház, 1236–(1389) Ca d’Oro palota, XV. sz., Velence Cambridge-i King’s College Chapel, 1446–1515. Szent Vitus-székesegyház, XIV. sz., Prága Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége
MŰVÉSZETEK
71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.
Veleméri templom, XIV. sz. Vajdahunyad-vár, XV. sz. Vajdahunyad Veit Stoss: Mária-oltár, 1477–1483 k., Krakkó, Mária-templom A budavári gótikus szoborlelet emlékei (pl. szakállas férfifej vagy Lovag és apródja) 1420– 1430. (Budapesti Történeti Múzeum = a továbiakban: BTM) Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri) Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi) Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco) Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum) M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508, különösen Mária és Erzsébet találkozása, (MNG) Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre) Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár = a továbiakban: OSZK) Szent László fejereklyetartóJA, 1425 e. (Győr, Székesegyház) Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár) Szent László-legenda, 1420-as évek (Kakaslomnic)
RENESZÁNSZ
86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116.
Santa Maria del Fiore, 1296–1436, Firenze (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u., Vicenza mellett (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514–1550, Róma Egy Loire menti reneszánsz kastély (pl.: Chenanceaux, Chambord vagy Blois) Vaszilij Blazsennij-székesegyház, XVI. sz. Moszkva Budai Vár és királyi palota, XIV–XVI. sz. és XVIII. sz., XIX–XX. sz. Visegrádi királyi palota, XIV–XV. sz. Bakócz-kápolna, 1506–1507, Esztergom Sárospataki vár, XVI–XVII. sz. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as évek Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447–1453 k. (Padova) (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as évek (Velence) Michelangelo (Buonarrotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro) Michelangelo (Buonarrotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia) Michelangelo (Buonarrotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzotemplom sekrestyéje) Donatello: Dávid, 1430–1435. (Firenze, Museo Nazionale) Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum) Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale) (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi) (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera) Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495–1497. (Milánó, Santa Maria delle Graziekolostor refektóriuma) Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery) Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503–1505. (Párizs, Louvre) Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507–1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = a továbbiakban: SZM) Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509–1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura) Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537–1541. (Vatikán, Capella Sistina) Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia) Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi) Nyírbátori stallum, 1511. (MNM) Egy kódex címlapja (pl. Philostratus-kódex a Bibliotheka Corvinianából, OSZK)
711
MŰVÉSZETEK
117. 118. 119. 120. 121.
(Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery) (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet, (Párizs, Louvre) (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado) (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen) ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National Gallery) 122. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 123. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM) BAROKK
124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143.
(Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól, Róma (Jules Hardouin)-Mansart: A versailles-i palota, 1678 u. Melki bencés apátság, 1702-től Drezdai Zwinger, 1711–1722. Győri karmelita templom, 1721–1729. Esterházy-kastély, XVIII. sz., Fertőd Fellner Jakab: Líceum 1764, Eger (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647–1652. (Róma, S. Maria della Vittoria) (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek) Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum) Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum) (Diego) Velázquez: Breda átadása, 1635–1636. (Madrid, Prado) (Diego) Velázquez: Udvarhölgyek, 1656–1657. (Madrid, Prado) Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665–1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) Vermeer van Delft: Tejet öntő lány, 1658–1660. (Amszterdam, Rijksmuseum) (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo) Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG) Canaletto: A drezdai Altmarkt, 1751. (Drezda, Gemäldegalerie) (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r.k. plébániatemplom) Chippendale bútorok 1740–1780. (pl.: könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával)
KLASSZICIZMUS
144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152.
British Museum, 1823–1844, London Péchy Mihály: Nagytemplom, 1805–1821, Debrecen Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837–1847, Budapest Hild József: Főszékesegyház, 1839–1856, Esztergom Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820–1822. (MNG) (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre) (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre) Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG) Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. Vége, Budapest Iparművészeti Múzeum)
ROMANTIKA, REALIZMUS
153. 154. 155. 156. 157. 158. 159.
712
Parlament, 1840–1865, London (Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889, Párizs Feszl Frigyes: Vigadó, 1859–1865, Budapest Ybl Miklós: Operaház, 1875–1884, Budapest Steindl Imre: Országház, 1885–1894, Budapest A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIII–XV. sz. (François) Rude: Marseillaise, 1836, Párizs
MŰVÉSZETEK
160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176.
Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG) (Fancisco) Goya: 1808. május 3., 1814. (Madrid, Prado) (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818–1819. (Párizs, Louvre) (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery) (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre) (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery) (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) (Jean-François) Millet: Kalászszedők, 1857. (Párizs, Louvre) (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG) Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG) Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG) Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG) Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG) Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG) Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG) Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG)
IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS
177. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre) 178. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek) 179. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre) 180. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre) 181. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J.H. Whitney Gyűjtemény) 182. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884–1886. 183. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887–1895. (Oslo, Nationalgalerie) 184. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume) 185. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény) 186. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister) EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS
(Antonio) Gaudí: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892–1893, Brüsszel (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k. Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, 1893–1897, Budapest (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum Mednyánszky László: Csavargófej, 1908–1910. (MNG) (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM) (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie) (Edvard) Munch: Sikoly, 1893. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt) Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG) Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG) Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG) Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG) Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG) Rippl-Rónai József–Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa,1860, vagy Thonet kerek ülésű standard széke, 1859. évi típus) 204. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról
187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203.
713
MŰVÉSZETEK XX. SZÁZAD ELSŐ FELE
205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232.
(Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925–1926. Dessau (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936, Bear Run (Pennsylvania) Molnár Farkas: Társasház, 1936, Budapest (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs) (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art) (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona) (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum) (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art) (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art) (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett) (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus) (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d'Art Moderne) (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény) (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon) (Vlagyimir) Tatlin: A III. Internacionálé emlékmű famodellje, 1920. (elpusztult) (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény) (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art) Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922–1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum) Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum) Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt) Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt) Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG ) Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG) Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG) Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl. Brauer Marcel: „funkcionalista” szék, 1922. vagy csőszék, 1926) Mies van der Rohe bútor (pl. „Barcelona szék”, 1929. vagy „MR”-szék típusforma, 1926)
XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE
233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250.
714
Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955 (Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956–1957, Róma (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946–1958, New York (Renzo Piano – Richard Rogers): Pompidou Központ, 1971–1977, Párizs (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980–1982, Bécs Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976–1982, Sárospatak (Alberto) Giacometti: Az erdő, (bronz) 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény) (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak, (bronz) 1959. (művész tulajdona) (Joan) Miró: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO-palota kertje) Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros) Borsos Miklós: Madár tojással, 1968. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-bő1, 1967–1968. (mgt) Korniss Dezső: Tücsöklakodalom, 1948. (Esztergom, Balassi Bálint Múzeum) Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács) (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt) (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario) (Robert) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény) Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, 1965–1967
MŰVÉSZETEK
251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264.
(Victor) Vasarely egy op-art műve (Frank) Stella: Lake City, 1960–1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum) (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965 Keserü llona: Forma, 1969. (mgt) Kondor Béla: Rajz, 1969. (Győr, Kolozsváry-gyűjtemény) Lakner László : Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum ) Christo: Völgyzáró függöny, 1970–1972. (Colorado) (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.) Paizs László: Poliészter oszlop, 1975–1976. (Budapest, Ludwig) Erdély Miklós: Hűség, 1979 Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig) Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig) ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig) Mauer Dóra: Hommage à Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig)
FOTÓ
265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272.
(Eadward) Muybridge: Lovas fotók, 1888 k. Moholy-Nagy László: Önarckép, 1922. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő, 1923. (Edward) Weston: Káposztalevél,1931. (André) Kertész: Torzulás (sorozat), 1933. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján, 1938. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból, 1944. Escher Károly: Szénhordás
MAGYAR NÉPMŰVÉSZET
273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286.
Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból) Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból) Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej) Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (=NM) vagy DélkeletDunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából) Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM) Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM anyagából) „Táblás”, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM) „Ábrahámos“ , hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM) Cifraszűr Békés vagy Hajdú megyéből (pl. a NM anyagából) Női ködmön Somogy, Békés vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából) Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó) Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butella vagy butykos) Hódmezővásárhelyről vagy Tiszafüredről Miska-kancsó Mezőcsátról (1848.) (NM) vagy Miska-kancsó Mezőtúrról (NM)
EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK
287. 288. 289. 290. 291. 292. 293.
Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia) Bábfigura (Wayang – Indonéziából) (NM) Machu Picchu, XVI. sz. (Peru) A Nap piramisa, IV–IX. sz. (Teotihuacan) Nagy Jaguár templom (maja), 300–900. (Tikál) Halotti maszk IV–V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme) A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum)
715
MŰVÉSZETEK
294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316.
Totemoszlop Észak-Nyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde) Puebló, 350–1300. Mesa Verde Córdobai nagymecset, IX–X. sz. Kászim pasa dzsámija, 1543–1546, Pécs Király fürdő, 1566–1587, Buda Gül baba türbéje, Buda) Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos, XVIII. sz. (Budapest, Iparművészeti Múzeum) Nagy Sztúpa, Kr. e. III–I. sz., Szancsi Radzsarani-templom, XI–XIII. sz., Bhuvanesvar (India) Szúrja, a Napisten, kősztéle, XIII. sz. Táncosnő szobrocskája Mohendzso Dáróból (réz), indusvölgyi kultúra (Új-Delhi, National Museum) Siva Nataradzsa –Táncoló Siva (bronz), XII–XIII. sz. (Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst) Lótuszvirágot tartó bódhiszattva (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600–650 k.) Kínai nagy fal, Csin-dinasztia, Kr. e. VI–III. sz. – 220-ig Az Ég temploma Pekingben, Csing-dinasztia, 1644–1912. A „Tiltott város”– a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak Földalatti folyosórendszer a kínai „Cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220–210, Lintong Hszian mellett Buddha és kísérői a Gyémánt szútrából (fametszet), 868. (London, British Museum) Az izomói sintó szentély épületei Simanó tartományban (V–VI. századi eredeti után XVIII. sz.) Ryoanji sziklakertje, Momoyama-kor, 1573–1603. (Kiotó) Kamakurai Nagy Buddha-szobor, XIII. sz. Heibonsha, Publisher Ltd. No-maszk, XVI. sz. (Tokió, Nemzeti Múzeum)
A művészettörténettel kapcsolatos fogalmak Az alábbi fogalmak, szakkifejezések ismerete a felismerés szintjét jelenti, tehát a tanulónak a konkrét szövegkörnyezetben vagy képi megfeleltetéssel kell alkalmaznia azokat. Definiálni vagy produktív módon megjeleníteni csak a vastag betűvel szedett fogalmakat kell.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
716
absztrakt akadémizmus akropolisz akt akvarell alakos és arcos edény álboltozat alkalmazott grafika altemplom amfora/ amphora amfiteátrum anyagszerűség apátság apszis arány aranymetszés archaikus árkád
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
aszimmetria áthidalások (építészet) átlós kompozíció átrium áttört forma attribútum barokk bazilikális elrendezés bélletes kapu bidermeier boltív boltozat Colosseum-motívum csarnoktemplom csegelyeskupola csendélet csúcsív diadalív
37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.
diadém dolmen dombormű dongaboltozat dór dzsámi ecsetrajz egyedi grafika egyiránypontos perspektíva eklektika életkép empire expresszionizmus faktúra falfestészet falkárpit fametszet fazekasság
MŰVÉSZETEK
55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107.
fedőfesték féloszlop festmény fiatorony fibula figuratív művészet figyelemirányítás fórum fotómontázs főhajó freskó fríz frontalitás frottázs futurizmus galéria (építészet) gótika görög kereszt grafika grafit harangtorony historizmus homlokzat huszártorony idol ikon ikonosztáz illúzionizmus impresszionizmus iniciálé intarzia iparművészet jel jelkép jelmez kalligráfia kálvária kariatida karzat katakomba katedrális kazettás mennyezet kelengyeláda képi egyensúly képírás képkivágás képmás képzőművészet képzőművészeti műfajok kerámia kerengő keresztboltozat keresztelőkápolna
108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160.
kereszthajó kertművészet kézjegy kézművesség kifejezőeszköz kisplasztika klasszicizmus klasszikus kódex kollázs kolostor kolosszus kompozíció kontraszt kontúr kópia koronázási jelképek korongozás korstílus könyvművészet körplasztika krétarajz kubizmus kupola latin kereszt lazúrozás legyezőboltozat levegőperspektíva márkajel maszk matt mauzóleum máz (kerámia) mellékhajó mellkép menhir menóra mérmű minaret miniatúra mintázás Miska-kancsó modern monokróm montázs monumentális festészet motívum mozaik murális technikák műalkotás műleírás műtárgy műtípus
161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213.
művészeti ágazat művészeti irányzat művészeti korszak művészeti technikák művészettörténet művészi ábrázolás naiv művészet naturalizmus népművészet néprajz nonfiguratív művészet nyeregtető obeliszk olajfestés oltár opeion ornamentika oromzat oszlopfő oszloptípusok önarckép önárnyék öntvény ötvösművészet paletta pannó papírmetszet párta (építészet) pasztell perspektivikus ábrázolás pillér pillérköteg piramis plasztika plein air pointillizmus porcelán portré poszter posztimpresszionizmus prehisztorikus profil rajzszén realizmus reflex rekeszzománc rekonstrukció relief reneszánsz reprodukció restaurálás rézkarc rézmetszet
717
MŰVÉSZETEK 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266.
718
rokokó romanika romantika rózsaablak rövidülés sablon (s)grafittó sokszorosító grafika spektrum stilizálás stílus stílusirányzat stílusjegy struktúra stukkó szabásrajz szarkofág szecesszió székelykapu szekkó/ secco szénrajz szent kerület szentély szentimentalizmus szépművészet szfinx sziluett szimbólum szimmetria színárnyalat színérzet színharmónia színhőmérséklet színkontraszt színperspektíva színreflex színskála szobor szoborfülke szobrászat szökröny szőttes táblakép tabló tájkép tálas támív támpillér temperafestés térábrázolási konvenció térhatás térillúzió textil
267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285.
tollrajz tónus tornác totem tusrajz tükrös tümpanon/timpanon tűzzománc varrottas vázakép vázlat vetett árnyék viselet vízfestés vonalperspektíva zárt forma zikkurat zsánerkép zsinagóga
MŰVÉSZETEK
719