MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA

●

2011. október 24.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

középszint Javítási-értékelési útmutató 1011

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Mozgóképkultúra és médiaismeret — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. Olvassa el a szöveget, majd oldja meg a feladatokat!

5 pont

„A francia …………………………….. fiatal rendezői csaknem mind filmkritikusként kezdték a pályát. A filmkritikusi tevékenység, amelynek a »szerzőközpontú filmpolitika« egyszerre kerete és irányelve, nemcsak iskola volt, nemcsak felkészülés, hanem nagytakarítás is: az általuk írt indulatosan személyeskedő cikkek megkérdőjelezték a befutott rendezők szakmai rátermettségét, és bulldózerként takarították el az útból az elavult esztétikai és intézményes formákat... »Szerzőközpontú filmpolitika« – magyarul valahogy így lehetne visszaadni a la politique des auteurs szóösszetételt, amellyel egy Truffaut-kritika címében találkozunk először a Cahiers du Cinéma 1955-ös februári számában. A cikk, amely a Jacques Becker-féle Ali baba és a negyven rabló ürügyén készült, nem is annyira méltatás, mint inkább vitairat: azt igyekszik megfogalmazni (részben válaszul a Cahiers-val erősen rivalizáló baloldali Positif vádjaira), mi is a »politikai irányvonala«, esztétikai zsinórmértéke a folyóiratnak. Bár Truffaut-tól idegen minden elméleti rendszerezés, a Cahiers du Cinéma ekkortájt közölt cikkeiből elég világosan kirajzolódik, mit is értettek a fiatal kritikusok a kifejezésen […]” (Az írógéptől a kameráig, http://www.filmvilag.hu/xereses_frame.php) a) A szövegből hiányzó kifejezés egy stílusirányzatot jelöl. Az információk alapján írja be az üres helyre a megfelelő fogalmat! (1 pont) b) Adja meg a stílusirányzathoz tartozó legalább két mű címét és rendezőjének nevét! (2 pont) c) Egészítse ki a szerzői film alábbi meghatározását további két szemponttal! (2 pont) – A szerzői film a kor jellemző típusait, nem pedig archetípusokat fogalmaz meg; – A szerzői film fogalmát az 1950-es évek közepén használták először;

Helyes válasz: a) újhullám b) pl.: Godard: Kifulladásig; Truffaut: Négyszáz csapás; Resnais: Szerelmem, Hiroshima; Varda: Cleo 5–7-ig; Malle: Zazie a metrón Csak a teljes válaszért (a mű címe és rendezője) kaphat a vizsgázó egy-egy pontot. (A szövegben szereplő Ali baba és a negyven rabló című Fernandel-film nem francia újhullámos alkotás.)

írásbeli vizsga 1011

2 / 12

2011. október 24.



c) Egy-egy pontot, de maximum kettőt akkor kap a vizsgázó, ha a szerzői film jellemzőit kiegészíti például a következőkkel: – a szerzői filmet a személyes hangvétel és világlátás jellemzi; – a szerzői film alkotó- (rendező-) központú; – a szerzői filmet a szerzőre jellemző stílusjegyek konzekvens alkalmazása jellemzi; – a szerzői filmet a formai újításokra, eredeti megoldásokra való törekvés jellemzi. 2. 1 pont Fogalmazza meg, mire vonatkozik a médiával kapcsolatosan az „őrkutya” kifejezés! Helyes válasz: A média egyik alapvető társadalmi feladata szerint köteles feltárni a hatalommal való visszaéléseket, a demokratikus normáknak nem megfelelő jelenségeket és társadalmi torzulásokat, ezért „őrkutya”-ként kell viselkednie. Egy pontot kap a vizsgázó, ha válasza egyértelműen rámutat arra, hogy az „őrkutya” kifejezés a média társadalmi feladatát írja le, valamint a válaszban kifejti e feladat jellegét, például: – a média köteles feltárni a hatalommal való visszaéléseket; vagy – a média köteles feltárni a demokratikus normáknak nem megfelelő jelenségeket, a társadalmi torzulásokat. 3. Fejtse ki röviden, milyen szempontból nem igaz a következő, a televízióval kapcsolatban az 1980-as évekig sokszor hangoztatott, metaforikus állítás: „A televízió ablak a világra.”!

1 pont

Helyes válasz például: A televíziós műsorok nem a valóságot mutatják a nézőnek, hanem annak sajátosan konstruált képét, így nem tárhatnak ablakot a valóságra, hanem annak mindig valamiféle értelmezését, szemléletét közvetítik. Egy pontot kap a vizsgázó, ha válasza egyértelműen rámutat arra, hogy a média konstruált szövegeket közvetít. 4.

3 pont

a) Fogalmazza meg, mit nevezünk klasszikus (hollywoodi típusú) filmes sztárrendszernek! (1 pont) b) Nevezzen meg legalább két műfajt, a műfajra jellemző sztártípust és filmsztárt! (2 pont)


3 / 12

2011. október 24.



Helyes válasz például: a) Hollywoodi sztárrendszernek nevezzük azt a műfajokhoz kötődő, nagyipari jellegű sztártermelést a filmiparban, amely állandósult sztárikonokat (színészekhez kötődő, stabilizálódó imázst) állít elő, akiket folyamatosan ellenőrzése alatt tart. Egy pontot akkor kap a vizsgázó, ha válaszából egyértelműen kiderül, tisztában van azzal, hogy a hollywoodi sztárrendszer iparilag termel és árul ikonokat. b)

pl.:

kaland- és történelmi film; egzotikus démon; Pola Negri melodráma; végzet asszonya; Karády Katalin western; magányos hős; John Wayne burleszk; az örök kisember; Charlie Chaplin Egy-egy teljes válasz (műfaj, hőstípus, sztár megnevezése) esetén kaphat a vizsgázó egy-egy, összesen maximum két pontot.


4 / 12

2011. október 24.



SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 5. 1 pont Húzza alá a következő állítások közül azokat, amelyeket helyesnek talál! a) A filmrészlet cselekménye Lengyelországban játszódik, 1956 októberében. b) A filmrészlet cselekménye Varsóban játszódik, a második világháború után. c) A filmrészlet cselekménye egy vidéki városban játszódik a második világháború után. d) A filmrészlet cselekménye egy szállodában játszódik – valahol a Lengyel Királyságban. e) A filmrészlet cselekménye egy szállodában és egy lakásban játszódik Varsóban, a németek vereségét követő zavaros hónapokban. Helyes válasz: c 6. Állapítsa meg, hogy a részlet alapján ki kit ismer a következők közül!

2 pont

régebbről ismerhetik egymást

régebbről nem ismerhetik egymást

régebbről ismerhetik egymást

régebbről nem ismerhetik egymást

Szczuka elvtárs – úriasszony Andrzej – Szczuka elvtárs Szczuka elvtárs – Maciek Andrzej – Maciek Őrnagy – úriasszony Helyes válasz:

Szczuka elvtárs – úriasszony Andrzej – Szczuka elvtárs Szczuka elvtárs – Maciek Andrzej – Maciek Őrnagy – úriasszony

x x x x x

0–2 helyes válasz 0 pont 3–4 helyes válasz 1 pont 5 helyes válasz 2 pont 7. a) Állapítsa meg, mikor kapnak szerepet Staniewiczék a cselekményben! (1 pont)

3 pont

b) A cselekmény és a képi elemek alapján jellemezze a Staniewicz-lakás világát! Válaszában legalább három megfigyelésre támaszkodjon! (2 pont) Helyes válasz: a) A vizsgázó akkor kap válaszára egy pontot, ha a következő két cselekményelem helyesen szerepel válaszában: írásbeli vizsga 1011

5 / 12

2011. október 24.



– Staniewiczéknél hívja föl Andrzej a megbízót, az őrnagyot, akinek Staniewicz asszony viszi át a telefont; – Szczuka elvtárs Staniewiczék iránt érdeklődik a portásnál, aki megadja a számukat – Szczuka végül nem hívja a Staniewicz-lakást. b) Egy pontot kap a vizsgázó, ha válaszában rámutat arra, hogy a lakás egy gazdag (nemesi/polgári) környezetet tükröz, amely azonban mára már letűnt, csak őrzi a múltat. További egy pontot kap a vizsgázó, ha válaszában legalább három helyes megfigyelésre támaszkodik, például a következők szerint: – a lakásban hatalmas festmények, tárgyak jelzik a polgári enteriőrt; – ugyancsak az eltűnt múltra utal a kard; – a lakásban cseléd dolgozik; – a lakás nagy méretű, telefonos; – az őrnagy nem családtag, bujkál (védelmet kap Staniewiczéktől vagy esetleg albérlő); – az őrnagy szobájának ajtaján az üveg eltört, azt német kiadású újságpapírral pótolták. 8. 5 pont a) Azonosítson három részletesebben ábrázolt cselekményszálat a látottakból! (3 pont) b) Említsen legalább két olyan motívumot, amely összeköti a cselekményszálakat! (2 pont) Helyes válasz: a) Az egyik cselekményszál menetében a háború végének ünneplésére bankettet szerveznek a városkában, amelyre megérkezik egy fontos ember, Szczuka elvtárs is, akinek szobát foglaltak a szállodában. A másik cselekményszál szerint ugyanebbe a szállodába érkezik két férfi, Andrzej és társa, Maciek, akik telefonon beszámolnak megbízójuknak, az őrnagynak arról, hogy elvégeztek egy munkát, ám Szczuka érkezése rádöbbenti őket arra, hogy mégis sikertelenek voltak. A harmadik cselekményszál a Maciek és a pultos lány, Krystyna között bontakozó szerelmi kapcsolatot indítja be. Egy-egy cselekményszál helyes körülírásáért egy pontot kaphat a vizsgázó. b) Az alábbiak közül bármelyik válasz elfogadható – továbbá elfogadható más, a cselekményszálakat ténylegesen összekapcsoló motívum vagy dialógusrészlet is. – Szczuka elvtárs szerepe, aki rákérdez a bankettre, és az ő megjelenése döbbenti rá Andrzejt, hogy a feladatot nem teljesítették; – a Staniewicz-lakásba telefonál Andrzej, és felőlük érdeklődik a portásnál Szczuka is; – a párttitkár a 18-as, Maciek a szomszédos, 17-es szobát kapja a szállodában; – az udvarlás a bankettre készülés közben történik. Egy-egy motívum (kapcsolati elem) helyes megjelöléséért egy pontot, de a részfeladat helyes megoldásáért maximum két pontot kaphat a vizsgázó.


6 / 12

2011. október 24.



9. 4 pont Soroljon fel négy olyan motívumot, cselekményelemet, amelyek a nyugalom, a felszabadultság és a vidámság érzetét keltik! Majd soroljon fel négy olyan motívumot, cselekményelemet, melyek a feszültség érzetét hívják elő a nézőben! Helyes válasz: Az alábbiak közül bármelyik válasz elfogadható, továbbá elfogadható más, a nyugalom, felszabadultság, vidámság, feszültség, tragédia érzetét előhívó motívum, cselekményelem is. Nyugalom, felszabadultság, vidámság: – a párbeszédben elhangzik, hogy „vége a háborúnak”; „nyugalom van”; – bankettre, ünnepségre készülnek, díszítik a szállodát; – Kotowitz úr kedélyessége, a „mesterműnek” tituált szakácsremek; – a tánc a vodkázás hátterében; – a hangulatos zene; – Maciek udvarlásának játékossága; – a laza beszélgetés a portással. Feszültség: – Maciek ideges reakciója az újonnan érkezőkre; – Andrzej feszült viselkedése a részlet egészében; – Maciek viselkedése a pultos lánnyal; – az őrnaggyal való telefonbeszélgetés hangneme; – Szcuka elvtárs magánya és az, hogy – bár nekikészül – mégsem hívja fel Staniewitzékat; – a zokogó nő az ablakban, illetve az, ahogyan ezt Maciek nézi a szálloda ablakából. A nyugalom, felszabadultság és vidámság érzetének előhívását segítő elemek közül 0–1 elem helyes beazonosításáért 0 pont; 2–3 elem helyes beazonosításáért 1 pont; 4 vagy több elem helyes beazonosításáért 2 pont jár a vizsgázónak. Hasonlóképpen a feszültség érzetének előhívását segítő elemek közül 0–1 elem helyes beazonosításáért 0 pont; 2–3 elem helyes beazonosításáért 1 pont; 4 vagy több elem helyes beazonosításáért 2 pont jár a vizsgázónak. 10. 5 pont a) Az alábbi kép egy – a részlet során többször alkalmazott – optikai megoldásra mutat példát. Jellemezze ezt – a részlet látványvilágában fontos – optikai megoldást! Fogalmazza meg, hogy a látványszerkesztésnek ez a módja milyen hatással van a térábrázolásra! (2 pont)


7 / 12

2011. október 24.



b) Állapítsa meg, hogy a részlet mely jelenetében van kiemelt dramaturgiai jelentősége a szóban forgó optikai hatás alkalmazásának! Megállapítását legalább két érvvel támassza alá! (3 pont) Helyes válasz: a) Két pontot kap a vizsgázó, ha helyesen írja körül, hogy a részletben gyakran látunk a teret nagy mélységben ábrázoló beállításokat, amelyek alkalmasak a különféle plánok egy képkompozíción belüli megjelenítésére. A látvány megkomponálására alkalmas objektív (a nagylátószögű lencse) a teret és az abban játszódó cselekményeket mélységében tagoltan (előtér, középtér, háttér) és minden térsíkjában élesen ábrázolja. A válaszban egy pontot ér a tagoltság felismerése, körülírása – és egy pontot a különféle plánok egy kompozícióba foglalásának megjelölése. Ezen ismeretek hiányos vagy zavaros megfogalmazása esetén nem jár pont. b) Egy pontot kap a vizsgázó, ha helyesen jelöli meg, hogy az objektív használata a portán, Szczuka érkezésénél, az akció telefonon történő lejelentésénél kap hangsúlyos dramaturgiai szerepet. További egy-egy, de maximum két pontot kap a vizsgázó, ha az érvelésben a következő megállapítások közül legalább kettőt helyesen ismer fel, vagy ha más, a nagylátószögű lencse konkrét, a megadott jelenetre vonatkozó használatával kapcsolatosan helyes észrevételt tesz: – az ilyen optikai megoldásokkal az alkotók különféle dramaturgiai síkokat (és cselekményszálakat) ütköztetnek – itt például az előtérben az akció lejelentése (Andrzej), középtérben a lezseren újságot olvasó Maciek, háttérben az éppen belépő Szcuka elvtárs; – az ilyen optikai megoldásokkal folyamatosan rögzíthető, kevesebb vágást alkalmazó képsorokba szerveződik az elbeszélés, ahogyan a szóban forgó jelentben is, amely ily módon fokozza a drámai hatást; – a néző számára a viszonyok és a cselekmény értelmezése kevésbé direkt, mint a figyelmet a snittek ütköztetésével irányító montázsgondolkodás: a szóban forgó jelenetben például a nézőre van bízva, milyen hipotézist állít fel arról, hogy az akció sikertelenségének felismerése hogyan hathat a szereplők érzelmeire, pozíciójára, egymáshoz való viszonyára és a cselekmény további menetére. 11. 2 pont Jelölje meg, hogy a részlet mely szakaszaiban jellemzi a cselekmény ábrázolását a párhuzamos montázs alkalmazása! Jelöljön meg egy olyan cselekményrészletet, amelynek elbeszélése során a filmalkotók a belső montázs eszközével éltek!


8 / 12

2011. október 24.



Helyes válasz: Egy pontot kap a vizsgázó, ha helyesen jelöli meg, hogy párhuzamos montázzsal találkozunk a sikertelen akció telefonon történő lejelentése, illetve a részletet záró, a két férfit a szállodai szobákban ábrázoló jelenetekben. (Csupán az egyik jelenet megjelöléséért nem jár pont.) További egy pontot kap a vizsgázó, ha helyesen jelöli meg, hogy belső montázzsal a filmalkotók például a részlet nyitó jelenetében, az igazgató inspekciózását leíró két beállításban élnek. (A részlet más pontjain nem szerepel egyértelműen belső montázsnak tekinthető megoldás.) 12. 3 pont Jellemezze az alábbi megállapítások kiegészítésével, befejezésével Andrzej és Maciek kapcsolatát! Minden állítást legalább két érvvel támasszon alá! a) ……………..alárendelt helyzetben van, ami abból látszik, hogy…………. b) Andrzej és Maciek barátoknak tűnnek, mert…………. c) Andrzej és Maciek más-más világnak tűnnek, mert……….. Helyes válasz: a) Maciek alárendelt helyzetben van, ami abból látszik, hogy mindig Andrzej ad utasítást, méghozzá erőteljes, ellentmondást nem tűrő hangon („Gyere már!”;”Hagyd már abba!”;”Dobd be és megyünk!” stb.), Andrzej fizet kettőjükért, ő telefonál, ő a főnök kettejük közül. b) Andrzej és Maciek barátoknak tűnnek, mert a pultnál összemosolyognak, mert közvetlen hangon beszélnek egymással, gesztusaik is közvetlenek, mert a magánélet is téma közöttük („Ha jól tudom, senki sem vár rád.”); továbbá azért is, mert Andrzej szigorúságát Maciek nem veszi olyan komolyan, általában könnyeden reagál. c) Andrzej és Maciek más-más világnak tűnik, mert Andrzej szigorú, zárt, többnyire mosolytalan, céltudatosan cselekvő férfi, Maciek ellenben játékos, sokmosolyú, szívesen és ügyesen kommunikál, és manipulálja az embereket (pultos lány, portás), több téma foglalkoztatja egyszerre, lazább, gyorsan tud váltani (pl. Szczuka érkezésénél). Az öltözékük, megjelenésük is teljesen más (Andrzej: öltöny, nyakkendő, kabát; Maciek: pulóver és dzseki, jellegzetes szemüveg, hátra dobott táska). Andrzej ki is mondja egyszer Maciek paradox válaszára reagálva: „Ezt nem értem.” Válaszonként legalább két jó érvvel egy-egy, azaz maximum három pontot kaphat a vizsgázó.


9 / 12

2011. október 24.



MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 13. Olvassa el figyelmesen az alábbi híranyagot! a) Csoportosítsa a cikkben, a cikk forrásában megnevezett vagy a szövegben hivatkozásként szereplő intézményeket azok jellege, funkciója szerint! (5 pont) b) Írjon rövid esszét a cikk alapján Nézettség és nézettségmérés címmel, amelyben értelmezi az esszé címében írt fogalmakat, és bemutatja azok médiaipari és társadalmi jelentőségét! Az esszében térjen ki a nézettséggel és nézettségméréssel kapcsolatos kulcsproblémákra! (10 pont)

Százból ketten nem néznek tévét Az Ipsos önbevalláson alapuló felmérése szerint sokkal kevesebbet tévézünk, mint amennyit a Nielsen elektronikus nézettségmérési rendszere mond. Vagy nem mondunk igazat a kérdezőbiztosnak. Százból két felnőtt nem néz tévét, 23-an 4-6 órát töltenek a képernyő előtt, derült ki az Ipsos által a médiahatóság megrendelésére végzett kutatásból. Százból harmincketten két óránál kevesebbet szánnak naponta erre az időtöltésre, ennél tíz százalékkal nagyobb a 2-3 órát a tévé előtt ülők aránya. Az 1500 fő megkérdezésén alapuló kutatás során a mindennap nézett csatornák közé 56 százalék sorolta az RTL Klubot, 46 a TV2-t, 22 az M1-et, 8-8 a Duna Tv-t és a Viasat3-at, 7 a Hír Tv-t, 5-5 az M2-t és az ATV-t. A sosem nézett csatornák között az RTL Klub százból négy, a TV2 hét, az M1 16, a Duna Tv 33, a Viasat3 38, az M2 39, a Hír Tv 46, az ATV 49 említést kapott.

Többet tévézünk Az önbevalláson alapuló kutatásnak némiképp ellentmondanak az AGB Nielsen műszeres nézettségmérésének adatai. Ugyanis ezek szerint tavaly átlagosan 260 percet, jóval több mint négy órát töltött tévé előtt egy átlagos magyar néző. Az AGB Nielsen kutatásának esetleges hibája lehet, hogy a bekapcsolva maradt készülékeket már nem nézik a panelban részt vevők (de ezt különböző módszerekkel igyekeznek kiszűrni a mérés készítői), míg a kérdőíves felmérésnél állandó bizonytalanság, hogy a válaszadók nem az igazságot mondják, hanem igyekeznek a társadalmi elvárásoknak megfelelve pozitív képet kialakítani magukról. Vagyis ha azt gondolják, hogy a sok tévézést elítéli a társadalom, válaszukban a valóságnál kevesebbet mondanak. Csalásuk gyakran azonban nem tudatos, maguk sem veszik észre. (MTI, Index 2009. december 10.)


10 / 12

2011. október 24.



Helyes válasz: a) Funkció szerint: – kereskedelmi jellegű tartalomszolgáltató médiaintézmények: RTL Klub; TV2; Viasat3; Hír Tv; ATV, Index; – közszolgálati jellegű tartalomszolgáltató médiaintézmények: M1; Duna TV; M2, MTI; – a média működésének hatását kutató intézmények: Szonda Ipsos, AGB Nielsen; A funkció alapján történő helyes csoportosításra helyes válaszonként egy-egy, összesen maximum három pontot kaphat a vizsgázó (amennyiben a kereskedelmi, közszolgálati, illetve a médiakutatási és médiahatósági funkciókat megkülönbözteti egymástól). A cikkben írt médiaintézmények helyes besorolására akkor kaphat a vizsgázó további egy-egy pontot, ha minden csoportnál legalább két intézményt helyesen azonosítja a megfelelő funkcióval. b) Helyes válasz: Az esszében elvárt ismeretekre összesen hét pont adható, ha az elemzésből megállapítható, hogy a vizsgázó tisztában van például a következőkkel: – a nézettség a kereskedelmi televíziózás számára a legfontosabb információ, amely alapján a műsorokról és azok műsorrendbe helyezéséről az intézményekben döntést hoznak; – a nézettség a műsorfogyasztás mértéke, mely azért meghatározó, mert a kereskedelmi televíziózás vállalkozásai elsősorban a reklámokért kapott bevételből fedezik működési, műsorgyártási és vásárlási költségeiket, továbbá ebből a forrásból származik hasznuk is, és a reklámokat elhelyező hirdetők a nézettségi adatok alapján választanak reklámjaiknak megfelelő médiafelületet; – a nézettség a közszolgálati televíziók számára is fontos tényező, ám mivel ezen (elsősorban közpénzből működő) intézmények közfeladatokat is ellátnak, működésük közvetlenül mégsem függ a nézettségi mutatóktól; – a közszolgálati televíziók a kereskedelmi televíziókkal a plurális, nyitott médiapiacon versenyben vannak a nézők figyelméért, ezért a nézettség kritikus csökkenése társadalmi elfogadottságuk hiányát mutathatja (a közösség nem igényli és/vagy nem értékeli közfeladataik elvégzését), mindez pedig a közszolgálati televíziózás tartós válságát is okozhatja; – a magasabb nézettség eléréséért folyó verseny az egyik (meghatározó) tényezője a tabloidizáció (bulvárosodás) jelenségének; – a nézettség különösen fontos az aktív, meghatározó fogyasztók (18–49 év) célcsoportjának elérése miatt; – a nézettség más okból, de szintén fontos a kiskorúak és a nyugdíjas korúak esetében: az előbbi korcsoportban elsősorban a kiskorúak számára veszélyes tartalmak miatt, az időskorúaknál a bezárkózás, az elmagányosodás miatt; – a nézettség mérésére nemzetközileg sztenderdizált eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél a válaszadók a népesség egészét reprezentálják; – a nézettség mérésére alkalmazott eljárások hibahatára bizonytalan, mivel az eljárás elméletileg sem lehet egzakt (például nem definiálható pontosan, mit is jelent a „nézés” fogalma, hiszen egy bekapcsolt készülék előtt ülő néző nem feltétlenül figyel a tartalomra).


11 / 12

2011. október 24.



A dolgozatot javító tanár más, a fentiektől eltérő, de helyes és jól indokolt válaszelemeket is pontozhat. A helyesen felépített esszészerkezetre és különösen az érvelés érvényességére, logikusan felépített voltára, következetességére – a javító tanár megítélése szerint – maximum három pont adható.


12 / 12

2011. október 24.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Recommend Documents