Mozgókép és médiaismeret A tantárgy oktatása beszédfogyatékos tanulók körében tanórai és tanórán kívüli keretekben
Készült:
Dr. Nagy László EGYMI, Beszédjavító Általános Iskola 8. évfolyama számára
Készítette:
Harkainé Füzes Rita – mozgókép és médiaismeret tanár Kasztnerné Eredics Mária – gyógypedagógus, logopédus
Kőszeg 2010
2
Tartalomjegyzék I. Bevezető II. Iskolánk speciális jellege A beszédfogyatékosság fogalma A beszéd rendellenességek csoportosítása A beszédfogyatékos tanulók esetében ajánlott fejlesztési célok, feladatok Általános pedagógiai alapelvek érvényesülése a beszédfogyatékos tanulóknál Tanulásszervezési formák a beszédfogyatékos gyermekek esetében A beszédfogyatékos tanulók nevelése során kívánatos módszerek Értékelés főbb szempontjai III. Mozgókép és médiaismeret tantárgy tanítása iskolánkban A művészeti tárgyak, köztük a mozgókép és médiaismeret tanításának a fontossága a beszédfogyatékos gyermekek körében A mozgókép és médiaismeret tantárgy újszerűsége és szükségszerűsége A mozgókép és médiaismeret tantárgy tanításának a feladata, tartalma A mozgókép és médiaismeret tantárgy tanítása során alkalmazott munkaformák, módszerek A mozgókép és médiaismeret tantárgy tanításához szükséges feltételek A mozgókép és médiaismeret tantárgy tanításának jellemzői iskolánkban IV. Mozgókép és médiaismeret oktatása tanórai keretekben 1. Médiafogyasztási szokások A tananyag feldolgozása Mellékletek 2. A közvetlen és a közvetett kommunikáció, a tömegkommunikáció A tananyag feldolgozása Mellékletek 3. A kommunikáció történet forradalma A tananyag feldolgozása Mellékletek 4. A kép, képsorozatok A tananyag feldolgozása Mellékletek 5. Képrögzítés, fotózás A tananyag feldolgozása 6. A fotózás A tananyag feldolgozása 7. Megmozdul a kép A tananyag feldolgozása Mellékletek 8. A film formanyelve I. A tananyag feldolgozása Mellékletek 9. A film formanyelve II.: rendezési eszközök, megvilágítás, filmhang 10. A film formanyelve III: a film építő szerkezete 11. Film formanyelvi gyakorlatok 12. Mozgóképi elbeszélés-narráció 13. Mozgóképi szövegek rendszerezése I 14. Mozgóképi szövegek rendszerezése II.: műfajok 15. A média funkciói, a mediatizált közlésmód tulajdonságai 16. Televíziós műsortípusok: a reklám 17. Televíziós műsortípusok: a hírműsor 18. Projektmunka V. A mozgókép és médiaismeret tantárgy oktatása tanórán kívüli keretekben: a média szakkör Irodalomjegyzék Képjegyzék
3
4 4 4 5 6 6 7 8 8 9 9 9 9 10 10 11 12 13 14 17 23 24 29 32 33 37 48 49 51 63 64 70 71 72 73 74 88 89 92 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 113 114
Az elmúlt évtizedekben radikális pedagógiai változások tanúi vagyunk, amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszeríttet ki. A társadalmi-gazdasági folyamatok, a munka világában zajló változások, a munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást, s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket, mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette: szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetenciaalapú nevelés, oktatás és képzés irányába való fejlesztése. A hagyományos ismeretátadásról, a tanulók passzív befogadásáról a hangsúly egyre inkább áttevődik a kooperatív, aktív ismeretelsajátításra, különböző képességek készségek fejlesztésére. Az oktatáspolitikai fejlesztések másik fontos célkitűzése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára optimális képzési kínálatot biztosítson.
Iskolánk speciális jellege A kőszegi Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskolájába beszédfogyatékosnak minősített tanulók járnak. A speciális nevelési igényű gyermekek között a beszédfogyatékosok sajátos helyet foglalnak el. Tüneteik sok esetben nem annyira egyértelműen nyilvánulnak meg, mint más érzékszervi vagy mozgássérült gyermeknél. A sérült beszédfejlődés, beszédzavar azonban nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség, amely mindenképpen indokolttá teszi a szakszerű, személyre szabott segítségnyújtást. A beszédfogyatékos gyermekek számára csökkenteni kell a hátrányokat, esélyt kell adni a felzárkózásra, és lehetőséget kell biztosítani az általános iskolai követelmények teljesítésére. Ez feltételezi a sérülés specifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást az egyéni fejlődési ütemhez. A meglévő képességek, adottságok megerősítésével, az ezekre való építéssel bontakoztatjuk ki azokat a funkciókat is, amelyek sérültek.
A beszédfogyatékosság fogalma A beszédhiba nem más, mint a beszédfejlődési zavar enyhe formája, míg a beszédfogyatékosság a beszédfejlődési zavar súlyosabb formája. A beszédfogyatékos vagy súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája, illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A közoktatásban - a hatályos közoktatásról szóló törvény szerint- kizárólag azt a gyermeket, tanulót tekintjük beszédfogyatékosnak, akiről az Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve az arra jogosult Szakértői Bizottság által kiadott szakvélemény ezt kimondja.
4
A beszéd rendellenességek csoportosítása 1. A hangadás rendellenessége: – diszfónia 2. A beszéd- és nyelvi fejlődés zavarai: – megkésett beszédfejlődés – diszfázia – beszédészlelési és beszédmegértési zavar 3. Az artikuláció zavarai – diszlália – orrhangzós beszéd – dizartria 4. A beszédfolyamatosság zavarai: – dadogás – hadarás 5. Parciális teljesítményzavarok: – diszlexia – diszgráfia - diszkalkulia 6. A kialakult beszéd zavarai: – mutizmus – afázia A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Ha a gyermek beszéde sérült, akadályozott, akkor eleve hátrányos helyzetben van a többiekhez képest. Nemcsak nehezebben fejezi ki magát, hanem nehezebben tud kapcsolatot teremteni, nehezebben tud helyzeteket értelmezni és azokban adekvátan viselkedni. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben valósulhat meg. A beszédhibás vagy beszédfogyatékos gyermekek oktatása, nevelése, gyógypedagógiai ellátása történhet integráltan is, ha van számukra befogadó iskola. A kőszegi Beszédjavító Általános Iskola tanulói azonban általában a beszédfogyatékossággal küzdő gyermekek köréből kerülnek ki. Iskolánk biztosítja számukra az általános iskolai tananyag elsajátítását, mellette pedig beszédfogyatékosságuknak megfelelően intenzív gyógypedagógiai ellátásban részesülnek. Az általános iskolákhoz hasonlóan 8 évfolyamon tanulhatnak tanulóink, a kis létszámú - 10-17 fős- osztályok pedig lehetővé teszik a nagyobb fokú differenciálást, hatékonyabb tanítást- tanulást. Iskolánk speciális jellegéből adódóan országos beiskolázású intézmény, de a tanulóink zömét a megyéből érkező gyermekek teszik ki. A gyermekek nagy részénél a lakóhely és az iskolánk közti távolság szükségszerűvé teszi a kollégiumi elhelyezést. A tanulók beszédfogyatékosságuk megállapítása után felvételt nyerhetnek az adott évfolyamra, és iskolánkban folytathatják az általános iskolai tanulmányukat. A beszédfogyatékosságuk javulása után lehetőségük van arra, hogy visszaintegrálják őket a többségi iskolákba.
5
A beszédfogyatékos tanulók esetében ajánlott fejlesztési célok, feladatok Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási- és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló vagy diszlexiás, diszgráfiás tanulók számára. Tehát fontos a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során és a tanulás segítésére. Az ismeretek elsajátítását elősegíthetjük a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, de nem hanyagolható el az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt. A beszédfogyatékos tanulóknál valamennyi tantárgyra kiterjedő fejlesztési feladatok: a beszédre irányuló figyelem felkeltése, fejlesztése; az aktív és a passzív szókincs bővítése; az új ismereteknek a folyamatos spontán beszédbe való beépítése; a beszédészlelés- és megértés fejlesztése; a beszéd- és nyelvi készségek komplex fejlesztése; a célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldása; a beszédhez szükséges motiváció megteremtése; kommunikációra serkentő pszichés légkör, helyzetek kialakítása; cselekvéshez kötött beszédindítás; hallási észlelés, figyelem, differenciáló képesség fejlesztése; a szerialitás fejlesztése; a tanulás alapképességeinek fejlesztése; a figyelem (terjedelem, tartósság, megosztás, átvitel) fejlesztése; az emlékezet (rövid és hosszú távú – látási, hallási) fejlesztése; a megértés (fogalomalkotás, lényegkiemelés, összefüggések, logikai felismerés) fejlesztése, a problémamegoldás (konkrét, absztrakt gondolkodás, analógiák) fejlesztése; hatékony tanulási technikák (tanulási stratégiák, stílusok) kialakítása; a tanulási motiváció felkeltése, fenntartása; az önbizalom erősítése; az önismeret és önértékelés fejlesztése. A fejlesztő munkát a már meglévő készségekre,képességekre építve, a gyermek önbizalmának folyamatos pozitív megerősítése mellett lehet eredményesen végezni. Fontos, hogy a tanuló megtapasztalja: a tanulás lehet öröm és sikerélmény is.
Általános pedagógiai alapelvek érvényesülése a beszédfogyatékos tanulóknál Az iskolai oktatás, nevelés, gyógypedagógiai ellátás során egységesen a következő pedagógiai alapelveket kell figyelembe venni, hogy tanulóinknál minél jobb fejlesztési eredményt tudjunk elérni: Kommunikáció központúság: a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételez a tanár és a diákok között. A diák és a pedagógus demokratikus együttműködésére, racionális vitáira épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység centrikusság: a tanulók a különböző típusú szövegekkel műveleteket végezzenek. Lehetőleg minél több érzékszervet bevonva történjen a tanítás. 6
A képesség- és személyiségfejlesztés harmóniája: a szociális, érzelmi, társadalmi kompetenciák fejlesztése sok esetben elsődlegesebb szerepű a kognitív képességek fejlesztésénél. Differenciálás, esélyegyenlőség: a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, az egyes tanulók problémái és tempója. A tanuló csak abban az esetben kapjon segítséget, ha arra valóban szüksége van. Kutatószemlélet: feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Adjuk meg a tanulóknak a tévedések és a próbálkozások lehetőségét. A tanulókat ösztönözzük arra, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel a tanárnak vagy egymásnak, és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak. Motiváló tanulási környezet: a megfelelő motiváló eljárások kiválasztása. Pedagógusszerep támogató, segítő jellege: a hagyományos tananyag-közvetítést váltsa fel a tanulási folyamat irányítása, segítése. Tantárgyi integráció: a kompetenciák fejlesztése minden műveltségterület feladata legyen.
Tanulásszervezési formák a beszédfogyatékos gyermekek esetében Célszerű a kooperatív tanulási technikák alkalmazása: a differenciált rétegmunka, a csoportés a pármunka. A munkaforma lényege a közös tevékenység, gondolat- és tapasztalatcsere. A tanulói csoportmunka páratlan jelentőségű a tanulókkal végzendő ismeretelsajátítási és képességfejlesztési tevékenységek differenciálásában. A közvetlen tanítási célokon kívül csoportmunkával eredményesen fejleszthetünk olyan személyiségvonásokat, mint pl. az együttműködési képesség, a közös feladatvállalás, a kockázatvállalás, a munka megosztásának, a probléma, a feladat megszervezésének, a különböző taneszközök felhasználásának, alkalmazásának a készségei és képességei. A csoportképzést a pedagógusnak körültekintően, tudatosan kell végeznie, a feldolgozandó tananyagnak, elérendő tanulási célnak megfelelően, mivel ez az eredményes, sikeres tanórai munka feltétele. Kialakíthatunk homogén és heterogén csoportokat, a legcélravezetőbb azonban a tanulóinknál a heterogén csoportok alkotása. A kooperatív munkához a tanterem téri elrendezését a hagyományos módtól eltérően kell kialakítani, módot kell teremteni, hogy 3-5 fő együttesen tudjon dolgozni illetve párban és egyénileg is tudjon tanulni. A csoportmunkát mindig valamilyen közös tevékenység, problémafelvetés, információszolgáltatás előzi meg. A csoportok a munka során megoldhatnak azonos feladatokat vagy részben illetve teljesen más feladatokat. Lehetőség van olyan megoldásokra is, hogy a csoportok a téma más-más részével foglalkoznak, s a többiek számára ezt prezentálják. A csoport a kapott feladatot egymás között egyénekre bontja tovább. A munka végén egyéni képességekre szabottan ellenőrizzük, értékeljük a munkájukat. Ajánlott, hogy a beszédfogyatékos gyermekek is megtanulják saját feladataikat ellenőrizni, és saját munkájáról beszámolni és értékelni.
7
A beszédfogyatékos tanulók nevelése során kívánatos módszerek Tanulóink oktatása, fejlesztése során cél, hogy minél változatosabb módszereket alkalmazzunk, ezáltal a figyelmet, motivációt hosszabb távon fenntarthassuk. Ennek a célnak megfelelően a beszédfogyatékos tanulóknál használatos módszerek: Drámajáték Projekt: a projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítása indirekt módon történik. Pl. kisfilm készítése, fotópályázat adott témában. Vita: az ismeret elsajátításán túl a gondolkodás és a kommunikációs képességeket is fejleszti. Alkalmas szóbeli módszer diszlexiás, diszgráfiás tanulók számára. Magyarázat: fontos tanári módszer, amely a törvényszerűségek, szabályok, tételek, fogalmak megértését segíti. Fontos, hogy a beszédhibás gyermek minden kérdésére adekvát választ kapjon, ne tanuljon olyan fogalmakat, szabályokat, amelyeknek nem ismeri a tartalmát. Célszerű a magyarázatot érdekes, izgalmas példákkal, audiovizuális eszközök használatával, érdeklődést felkeltő és fenntartó előadásmóddal megerősíteni. Szemléltetés: a beszédfogyatékos gyermekek tanításában nagyon fontos a tanulandó tananyag, a tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése. A módszer alkalmazása hozzájárul a gyermek képszerű, szemléletes gondolkodásának fejlődéséhez, a fogalomalkotáshoz kiinduló bázist teremt, és motiváló hatása is van.
Értékelés főbb szempontjai A beszédfogyatékos gyermekeknek fokozottan szükségük van a pozitív ösztönzésre, eredményeik azonnali értékelésére. Főleg a viselkedészavarokkal küzdő gyermekeknél fontos az azonnali megerősítés. Az értékelés mindig az egyéni képességstruktúra figyelembevételével történjen. A követelmények teljesítésének értékelésekor a diszlexiás és diszgráfiás tanulóknál az írásbeli készség, a dadogó, diszfóniás és hangképzési problémákkal küszködő tanulóknál a beszédkészséggel kapcsolatos követelmények teljesítése kisebb szerepet játszik. Az értékelésnél vegyük figyelembe a tanulónak a tanulás iránti attitűdjeit és önmagához viszonyított fejlődését, a motiváltságot, az érdeklődés megnyilvánulásait. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulóban fokozatosan kialakuljon az önértékelés igénye, gyakorlati módszere. A beszédfogyatékos gyermek önbecsülése alacsony, önismerete korlátozott, néha torzult a sérülés következtében kialakult frusztrációk miatt, ezért fontos éreznie, hogy az értékelés nem a társaival való összemérésen alapul, hanem saját javulása, fejlődése áll a középpontban. Egymás értékelésének módszerét akkor alkalmazhatjuk, ha a tanuló képes saját teljesítményét reálisan értékelni.
8
Mozgókép és médiaismeret tantárgy tanítása iskolánkban A művészeti tárgyak, köztük a mozgókép- és médiaismeret tanításának a fontossága a beszédfogyatékos gyermekek körében A beszédfogyatékos gyermekek komplex fejlesztése csak úgy valósulhat meg, ha a fenti elveknek, módszereknek, céloknak minden műveltségterület, tantárgy megfelel. A tantárgyak sorában kiemelt jelentőségűek lehetnek a művészeti tárgyak, mivel nagyon sok beszédfogyatékos gyermek igen jól fejlett esztétikai érzékkel rendelkezik. A műélvezet, az alkotásokban való gyönyörködés, az alkotás, az örömszerzés, az önkifejezés olyan érték, amit a pedagógusnak mindenképp fel kell használni az oktatásban, a tanítás folyamatában. A mozgókép- és médiaismeret tantárgy körében végezhető fejlesztés nagy motiváló erővel bír. Tartalmai, módszerei elfogadhatók a beszédfogyatékos gyermekek számára, s az ismeretek elsajátítását megkönnyíti számukra a tantárgy vizuális, audiovizuális jellege. A programtanterv gyakorlatiassága, a tanár-diák kapcsolat bizalmi viszonnyá válása és az értékelés eredmény-centrikusságtól való elhatárolódása a tevékenységek alkalmával – mindez jó lehetőség a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítására. Nagyon jó motiváció és fejlesztési lehetőség a tanulási környezet kiszélesítése is. Sokszor a tanulási problémával küzdő gyermekek már attól is jobban teljesítenek, hogy nem a tanórákon kell ezt tenniük. Ezért lehetőséget kínálunk tanulóinknak a médiaszakkör munkájába való bekapcsolódásra.
A mozgókép- és médiaismeret tantárgy újszerűsége és szükségszerűsége A mozgókép- és médiaismerete tantárgy egy viszonylag új, a közoktatásban néhány éve megjelent tantárgy. A művészetek körében a mozgókép – a hetedik művészet - oktatása évtizedes hiányt pótol az iskolákban. Különösen azért fontos a megjelenése, mert sajnálatos módon az összes művészetre együttesen nem szán annyi időt egy mai tizenéves, mint amennyit a tévé, a videó, DVD vagy a mozivászon előtt tölt. A tantárgy oktatásának s fontosságát hangsúlyozza az is, hogy a kommunikáció évszázadában egyre nagyobb szerep jut a vizualitásnak és az információáramlás új eszközeinek, a médiumoknak. A média pedig rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel - a családéval és az iskoláéval. Ezt a helyzetet kellett felismerni és a mozgókép- és médiaismeret tanítását beemelni az iskolai oktatás körébe.
A mozgókép- és médiaismeret tantárgy tanításának a feladata, tartalma A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A tantárgy oktatásának a fontos jellemzője, hogy a mozgókép, filmművészet és a tömegkommunikáció, médiaismeret felől egyaránt közelíti tárgyát. Az aktív mozgóképi kommunikációs készség megszerzésére felhasználjuk a gazdagabb filmi "beszédmód"
9
mértékadó mintáit. Ugyanakkor tanulmányozzuk a befogadókat közvetlenül elérő médiaszövegek beszédmódját is. Ezért a tanulók számos filmet, filmrészletet tekintenek meg, bizonyos műfajokat bemutató munkákat, valamint médiatörténeti dokumentumokat és aktuális médiaszövegeket. Ez az élmény az a bázis, amelyre folyamatosan épül az analízis, és amely inspirál a kreatív munkára. A mozgókép-és médiaismeret tantárgy tartalma olyan széleskörű, hogy több évfolyam egymásra építésével lehetséges az összes tartalmat elsajátíttatni. Iskolánkban a 8. évfolyamon tanítjuk ezt a tantárgyat, így itt a mozgókép- és médiaismereti alapokat sajátítatjuk el tanulóinkkal. Iskolánk speciális jellegéhez igazodva a képi szövegértés és a képi szövegalkotás képességének a megszerzésére helyezzük a fő hangsúlyt. A beszédfogyatékos tanulóink fejlesztéséhez legközelebb álló tananyagot tartalmazó modulokat a későbbiekben láthatjuk. A gyakorlati feladatok mélyebb elsajátítása, és a tehetséggondozás szempontjából tanulóink munkáját a tantárgyi anyaghoz kapcsolódó médiaszakkör teszi lehetővé.
A mozgókép-és médiaismeret tantárgy tanítása során alkalmazott munkaformák, módszerek A leggyakrabban, - a beszédfogyatékos tanulóknál a legcélravezetőbb tanulásszervezési formaként - kooperációs csoportmunkában foglalkoztatjuk a diákokat, de az egyéni munkának – olykor a frontális munkának – is megvan a maga helye. Élmény- és műközpontú megközelítésre törekszünk, ezért az egyes témaköröket aktívan, a tanulók alkotó kedvére építve dolgoztatjuk fel. A különböző gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A tananyag feldolgozásakor törekszünk a minél változatosabb módszereket alkalmazására, hogy a figyelmet, motivációt hosszabb távon fenn tudjuk tartani. Azok között a módszerek között válogatunk, melyek a beszédfogyatékos gyermekek körében a leghatékonyabbak, fejlesztő hatásúak. Ennek a célnak megfelelően a témák feldolgozásakor használatos módszerek: drámajáték, szerepjáték projekt készítése adott témákban pl. fotókiállítás, képsorozatok készítése, filmkészítés vita, vélemények alkotása magyarázat összekötve vizuális, audiovizuális eszközök használatával szemléltetés vizuális, audiovizuális, multimédiás eszközök alkalmazásával. kreatív alkotó munka
A mozgókép-és médiaismeret tantárgy tanításához szükséges feltételek Iskolánkban a tantárgy oktatásához a személyi feltétel adott, a tantárgy tanítását mozgókép- és médiaismeret tanári diplomával rendelkező személy tanítja, ezért önálló tantárgyként jelentkezik, nem kellett más tantárgy körébe integrálni a tartalmát. A Mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása nem nélkülözheti a vetített anyagokat, amelyeket többnyire videón és DVD-n, illetve interneten keresztül lehet elérni. Egy-egy film
10
teljes hosszában való bemutatása időigényes, ezért célszerű a tantárgyat tömbösítve tartani, illetve ez az igény is hívta életre a média szakkör működését. A tantárgy tanításához ajánlott filmek jegyzéke széles spektrumot ölel fel, azonban ez nem kanonizálható. A művek kiválasztása függ a tanulók életkorától, előzetes filmi ismereteiktől, érdeklődési körüktől. Számos olyan mű használható valamely mozgóképpel kapcsolatos probléma feltárására, amely az ajánlott listában nem jelenik meg, de amelynek a filmtörténeti jelentősége hasonló súlyú azokéhoz. Fontos, hogy a tanév folyamán vetített filmek segítségével a tanulók megismerjék a filmtörténet legfontosabb irányzatait, a műfajait, néhány jelentős alkotó alapművét, reprezentáns értékeket. Szerzői vagy "stílus" filmeket választunk, de tömegfilmekkel is dolgozunk. A filmek kiválasztásánál azt is figyelembe kell venni, hogy a film gyorsan öregszik, s a diákjainkhoz a mai film nagyobb eséllyel szólhat. A televíziós műsorok, művek kiválasztása még kevésbé listázható, itt fontos szempont az is, hogy lehetőleg aktuális, jelen idejű műsorokat válasszunk. A tantárgy oktatásának fontos feltétele még a technikai felszereltség. Az alapvető technikai eszközökkel rendelkezik az iskolánk: Tv, videolejátszó, DVD lejátszó. A filmek megtekintése lehetséges interaktív táblán is. Pályázat útján lehetőségünk nyílt videokamerát, kameraállványt, editáló szoftvert és fényképezőgépeket beszerezni. A gyakorlati munkához egy jól felszerelt számítógépes (laptopok) terem is áll rendelkezésünkre. Ez a technikai felszereltség lehetővé teszi, hogy a filmek megtekintése mellett képeket, filmfelvételeket is készítsünk, s a filmeket szerkeszteni, editálni is tudjuk. Mivel a filmfelvételek, editálás időigényes munka, így ezeket a gyakorlatokat szintén a médiaszakkörön tudjuk megoldani.
A mozgókép- és médiaismeret tantárgy tanításának jellemzői iskolánkban A tantárgyat a 8. évfolyamon tömbösítve, 2 hetente 2x45 percben tanulják tanulóink. A több évnyi gyakorlat alapján döntöttünk emellett. Így lehetővé válik, hogy egy-egy filmet is megtekinthessünk, illetve az elmélyültebb, gyakorlati munkákhoz nem volt elegendő a 45 perces időtartam. A tantárgyat modulként tanítjuk, nem osztályozzuk. A fejlesztő értékelés során nagyobb hangsúlyt fektetünk a pozitív ösztönzésre, eredményeik azonnali értékelésére. Az értékelés során figyelembe vesszük az egyéni képességstruktúrát, a tanulók tanulás iránti attitűdjeit és önmagához viszonyított fejlődését, a motiváltságot, az érdeklődés megnyilvánulásait. A tanulók a tanév végén „részt vett” bejegyzést kapnak.
11
Mozgókép és médiaismeret oktatása tanórai keretekben A tantárgy tanítása a 8. évfolyamon történik. Több éves tapasztalat azt bizonyította, hogy a 45 perces időkeret nem elegendő egy-egy tananyagrész elsajátításához, az elméleti részeken kívül kisebb gyakorlati munkák végzéséhez, filmek, filmrészletek bemutatásához, elemzéséhez. Emiatt a 2007/2008-as tanévtől kezdődően tömbösítve, kéthetente 2x45 percben tanítjuk ezt a tantárgyat. Az évek bizonyították, hogy ez a megoldás sokkal célszerűbb. A tantárgyat eleinte osztályoztuk, később úgy döntöttünk, hogy a tanulókat,- mint minden modul tárgyat - osztályozás nélkül, részt vett bejegyzéssel értékeljük. Ez néhány gyermekeknél nagyobb fokú passzivitást eredményezett, de a többségnél motiváló erőként hatott. A kevésbé ügyes és kevésbé kreatív gyermeknél nem frusztráló erő az osztályzat, nem kell tartani a feleltetésektől, a „megszólalástól”. A tananyag elsajátítása a tanórákon leginkább csoportmunkában valósul meg, nagy hangsúlyt helyezünk a kooperatív tevékenységre. Az elméleti tudás elsajátítása is leginkább tevékenykedtetés útján valósul, így szinte játszva megtanulják a fontosabb ismereteket. Figyelmük, motiváltságuk is jobban fenntartható. A csoportok alkotása általában véletlenszerű, heterogén csoportokat alkotunk játékos módon. Az órákon alkalmazott tankönyv, - amelyre építettük az éves tananyagot- Papp Zsolt: Mozgókép és médiaismeret (Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.) c. tankönyve. Több tankönyvet is kipróbáltunk az évek folyamán, leginkább ez áll a legközelebb – ismeret, szöveg, kép, feladat terén – a tanulóinkhoz. A tantárgy tanítása nem nélkülözheti a filmeket, Tv műsorokat. A művek kiválasztása függ a tanulók életkorától, előzetes filmi ismereteiktől, érdeklődési körüktől. A filmek kiválasztásánál azt is figyelembe kell venni, hogy a film gyorsan öregszik, s a diákjainkhoz a mai film nagyobb eséllyel szólhat. Az órán használt filmek, amelynek skálája újabb filmekkel bővülhet: Charlie Chaplin filmjei Orson Welles: Aranypolgár George Lucas: Csillagok háborúja, Star Wars John Guillermin: King Kong Hitchcock: Psycho Sergio Leone: Volt egyszer egy vadnyugat Steven Spielberg: Schindler listája Kusturica: Macskajaj Peter Jackson: Gyűrűk ura I-II-III Tarantino: Kill Bill I-II. Wachovski: Mátrix I.-II.-III. Koltai Lajos: Sorstalanság Tímár Péter: Csinibaba Mihályfi Sándor: Indul a bakterház James Cameron: Avatar A tantárgy tanítására évi 37 óra áll rendelkezésre, ez tömbösítve 18 témát jelent. A következőkben 8 tananyagrész részletes kidolgozása következik, míg 10 fejezet vázlatosan került kidolgozásra. Ezeknél a részeknél a tananyag során elsajátítandó ismereteket, fogalmakat, a tevékenység során alkalmazott eszközöket, munkamódszereket, és feldolgozás során fejlesztett kompetenciákat találhatjuk meg. A 8 kidolgozott rész útmutatóként szolgál a többi téma feldolgozásához.
12
1. Médiafogyasztási szokások
A mozgókép- és médiaismeret tantárgy bevezetőjeként a tanulókkal egy kérdőívet töltünk ki a médiafogyasztási szokásaiknak a felmérésére. A kérdőív nem teljes körű, csak a főbb médiumokra koncentrálunk. A kérdőívre adott válaszok és azok megbeszélése elősegíti, hogy a tanulók felismerjék a tantárgy fontosságát, elfogadják, hogy szükségszerű a mozgókép- és médiaismeret tanításatanulása. Napjaikat behálózza a média, az információk nagy tömegét innen szerzik meg, ezért nem mindegy, hogy tudnak- e bánni ezekkel, mennyire értik meg a belőlük származó információkat. A sajtó, a rádió, a televízió és újabban a világháló pozitív és negatív hatásaira is már fel tudjuk hívni a figyelmüket. A tananyag feldolgozása során nem az elmélet elsajátítására helyezzük a fő hangsúlyt. A célunk az, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését a későbbi anyagrészek iránt. A kérdőív összeállítása során figyelembe vettük tanulóink szövegértési nehézségét, díszgráfiáját, diszlexiáját ezért rövid kérdéseket fogalmaztunk meg, s a válaszok többségénél is csak aláhúzást kell alkalmazni. A tananyag során elsajátítandó ismeretek: a tárdalomra jellemző médiafogyasztási szokások a médiumok előfordulásának gyakorisága a médiumok, elsősorban a televízió társadalomra gyakorolt pozitív és negatív hatása A tananyag során a következő készségek, képességek fejlődnek: értelmi képesség, lényeglátás logikus gondolkodás, összefüggések, következtetések szövegértés- szövegalkotás, szókincs feladat megoldási készség grafikonelemzés kooperativitás kifejezőkészség A tananyag során tanulóink az ismereteket a kérdőívre adott válaszok, a grafikonokkal való összehasonlítás, illetve azok közös elemzése során szerzik meg. Az anyag feldolgozása egyéni, majd frontális munka során ismeretközlés-közvetítéssel megy végbe, illetve lehetőségük van az azonnali visszacsatolásra. A tananyag feldolgozásának időkerete: 2x 45 óra.
13
A tananyag feldolgozása
Feladat: 1. A kérdőívet minden tanulóval kitöltetjük! (1. sz. melléklet) 2. A kérdőívre adott válaszokat a táblán összesítjük! 3. Kérdésenként végignézzük, elemezzük, a tapasztalatokat közösen levonjuk! A legjobb megoldás az, ha a tanulók saját maguk vonják le a következtetéseket. 4. A tanulók által adott válaszokat összehasonlítjuk a statisztikai adatokkal, így meglátjuk, hogy a tanulóink által kitöltött kérdőív adatai mennyire egyeznek meg a társadalmi adatokkal. (2.sz.melléklet)
A kérdések és az azokból levonható következtetések, beszélgetési témák röviden.
Milyen gyakran olvasol könyvet? Milyen gyakran olvasol újságot? Van otthon videolejátszótok? Van otthon DVD lejátszótok? Hány tévékészüléketek van otthon? Van otthon számítógépetek? Van otthon internetetek?
Jellemzően háttérbe szorulnak a nyomtatott médiumok, előtérbe kerülnek az audiovizuális, s leginkább a multimédiás hordozók. Tanulóink beszédfogyatékosságából adódóan ez nem meglepő, pozitívumként értelmezhető! A tömegkommunikációs eszközök használata szinte már emberi szükségletté vált, a legtöbb családban van videolejátszó, DVD lejátszó, számítógép, TV. Jellemzően megnőtt a családokban a Tv készülékek száma. Az Internet használata is terjedőben van. Az új kommunikációs és információs szolgáltatások környezetében különösen fontossá válik, hogy az információkat ezekkel az új médiumokkal is képes legyen mindenki megszerezni és továbbítani.
Feladat: A tanulók által adott válaszokat hasonlítsuk össze az 1. ábra statisztikai adataival! (2.sz.melléklet)
14
Mennyi időt töltesz hétköznap a televízió előtt? Mennyi időt töltesz egy hétvégi nap a televízió előtt? Mennyi időt töltesz a számítógép előtt?
A televízió a 20. század közepétől a legnépszerűbb tömegkommunikációs eszköz, jelentős szerepet játszik életünkben. Olyan médium, mely a valóság mélyebb összefüggéseinek a bemutatására képes. Az elmúlt évtizedek vizsgálatainak és elemzéseinek legalapvetőbb tárgya is a televízió volt, mivel a legnagyobb közönséget vonzza, és rendkívüli hatást gyakorol rá. Jellemzően több órát töltenek az emberek, főleg az ifjúsági korosztály a TV és a számítógép előtt. Manapság, a „harmadik médiakorszakban” a gyerekek viszont a számítógép előtt már sokszor több időt töltenek, mint a tévé előtt. Televízió pozitívumai: információforrás, az ismeretanyagot, szókincset bővíti, világképet, gondolkodást formál, szórakoztat, kikapcsolódást biztosít, társasági élet eszköze, állandó beszédtémát szolgáltat. Televízió negatívumai: torzítva, sokszor sötét képet festve mutatják be a hírműsorok a valóságot pl. szenzációk: katasztrófák, botrányok a filmsorozatok, akciófilmek egy leegyszerűsített világot tárnak elénk (jó-rossz harca, a jó győz, a rossz bűnhődik), a reklámok a problémák kikerülésére könnyed megoldásokat ajánlanak, sokszor unalomból ülünk le a Tv elé – tévéfüggővé válunk, a nagy tömegű, sokszor érdektelen információ felületességhez, passzivitáshoz vezet. a társas érintkezések átalakulnak. A negatívumok szükségszerűvé teszik, hogy helyes értékítélettel nézzük az adásokat, személyes tapasztalatainkkal, véleményünkkel szembesítsük, válogassunk az adások között, kritikus attitűdöt alakítsunk ki, megalapozzuk az „értő olvasást”(nézést). Figyeljünk arra, hogy esetenként a gyerekek magasabb szintű médiakompetenciával rendelkeznek, mint mi felnőttek, Gyakran eléggé sajátos módszerekkel dekódolják ezek üzeneteit. Furcsa paradoxonnal állunk szemben: a gyerekek és a fiatalok nagy szakértelemmel rendelkeznek a médiumok birodalmában, ugyanakkor a média tartalmával szembeni védelmükre mégis szükség van.
Feladat: A tanulók által adott válaszokat hasonlítsuk össze a 2. 3. ábra statisztikai adataival! ( 2. sz. melléklet)
Melyik TV- műsor a kedvenced? Milyen műfajú filmeket szoktál nézni?
A Tv- ben a showműsorok, különböző sorozatok a kedvencek. Filmek közül általában a szórakoztató, akció-thriller és horrorfilmeket tekintik meg. Itt is kiemelhetjük a válogatás fontosságát, figyelmüket más csatornák iránt is felkelthetjük.
15
Feladat: A tanulók által adott válaszokat hasonlítsuk össze a 3. 4. ábra statisztikai adataival! ( 2.sz.melléklet)
Hol szoktál filmet nézni? Milyen gyakran jársz moziba?
A moziba járás visszaszorult, helyette számítógépen, DVD nézik meg a filmeket. Itt döntő szempont az otthoni filmnézés olcsósága. A másik jelentős szempont, hogy a tanulók által megnézett premier filmek a vetítéssel egy időben már számítógépen is elérhetőek. Megemlíthetjük a mozi és az otthoni filmnézés közti különbséget is: a „mozi varázsa”.
Kivel szoktál Tv műsort nézni? Kivel szoktál filmet nézni? Kivel szoktál moziba járni?
A társadalmi érintkezés formáinak az átalakulására lehet felhívni a figyelmet. A moziba társakkal, barátokkal együtt járnak, a TV műsort általában már egyedül nézik. A televízió - mely már az életünk része - a közös tévézéssel társas kapcsolatokra ad alkalmat és beszédtémát is biztosít. Jellemző tendencia manapság a külön tévézés, erre utal a családokban a TV készülékek számának a növekedése. Ekkor már a médiumok negatív, elidegenítő hatásáról beszélünk! A „magányos” televíziózás további negatívuma az egyes műsorok tartalma, TV-ből a gyerekek felé irányuló ártalmak (pl.erőszak, pedofília), melyet egyedül képtelen feldolgozni. Az óra végén vonjuk le a következtetéseket: Fontos és szükségszerű a mozgókép- és médiaismeret oktatása. A gyerekeket és a fiatalokat meg kell tanítani mind a hagyományos médiumok, mind pedig az új információs és kommunikációs technológiák minden lehetőségére, mivel ezek nélkülözhetetlenek az oktatásban, az egész életet átható tanulásban és a mindennapi életben. Ki kell építeni a védelmüket a médiumok ártalmas tartalmaival szemben.
16
1. sz. melléklet
Kérdőív 1. Milyen gyakran olvasol könyvet? (Húzd alá a választ!)
naponta hetente havonta többször havonta többhavonta félévente évente nem olvasok könyvet
2. Milyen gyakran olvasol újságot? (Húzd alá a választ!)
Naponta Hetente Havonta Többhavonta Félévente Nem olvasok újságot
3. Van otthon videolejátszótok? (Húzd alá a választ!) van
nincs
4. Van otthon DVD lejátszótok? (Húzd alá a választ!) van
nincs
5. Hány tévékészüléketek van otthon? (Húzd alá a választ!)
egy sincs 1 2 3 3-nál több
6. Mennyi időt töltesz hétköznap a televízió előtt? (Húzd alá a választ!)
1 óra alatt 1-2 óra (120 perc) 2-3 óra (180 perc) 3-4 óra (240 perc) 4-5 óra (300 perc) 5 óra felett
17
7. Mennyi időt töltesz egy hétvég nap a televízió előtt? (Húzd alá a választ!)
1 óra alatt 1-2 óra (120 perc) 2-3 óra (180 perc) 3-4 óra (240 perc) 4-5 óra (300 perc) 5 óra felett
8. Melyik a 3 kedvenc TV csatornád? 9. Melyik TV- műsor a kedvenced? (Többet is írhatsz!) 10. Milyen műfajú filmeket szoktál nézni? 11. Hol szoktál filmet nézni? (Többet is megjelölhetsz!)
TV-ben DVD-n moziban számítógépen
12. Kivel szoktál Tv műsort nézni? (Több válasz is lehetséges!)
egyedül szüleiddel testvéreiddel barátaiddal
13. Kivel szoktál filmet nézni? (Több válasz is lehetséges!)
egyedül szüleiddel testvéreiddel barátaiddal
14. Milyen gyakran jársz moziba? (Húzd alá a választ!)
egyáltalán nem járok évente 1-2 alkalommal félévente többször havonta hetente hetente többször
18
15. Kivel jársz moziba? (Többet is megjelölhetsz!)
egyedül szüleiddel testvéreiddel barátaiddal
16. Van otthon számítógépetek? (Húzd alá a választ!) van
nincs
17. Van otthon internetetek? (Húzd alá a választ!) van
nincs
18. Mennyi időt töltesz a számítógép előtt? (Húzd alá a választ!)
1 óránál kevesebbet 1-2 óra (120 perc) 2-3 óra (180 perc) 3-4 óra (240 perc) 4-5 óra (300 perc) 5 óra felett
19
2. sz. melléklet AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai alapján összeállított statisztikák:
ES 2009.évi felszereltségi arányok a tévés háztartások körében mobil
78,6
internet
38,4
számítógép
45,7
DVD
55,1
videó
34,9
3+ TV
11,9
2 TV
31,7
1 TV
56,5 0
20
40
1.
20
60 ábra
80
100
4-14 évesek napi televíziónézési ideje 2006-2007-ben idősáv:02:0025.59 (teljes nap)
234 233
hétvége
2007 2006 170 164
hétköznap 0
100
200
300
ATV perc 2. ábra
Csatornatípusok közönségaránya (SHR%) a 4-14 évesek körében 2007.01.01-12.31. 2%2%2%1% 4% 4% 40%
25% 10%
6%
4%
országos kereskedelmi csatornák
közszolgálati csatornák
kábel- és műholdas csatornák
video-videojáték,DVD
gyerekcsatorna
ismeretterjesztő csatornák
szórakoztató csatornák
filmes csatornák
sportcsatornák
zenecsatornák
egyéb
3. ábra
21
A 20 legkedveltebb műsortípus a 4-14 évesek körében 2007-ben
Helyezés
Tipológia (1. szint)
Tipológia (2. szint)
1.
Nem zenei szórakoztatás
Vetélkedő, kvíz
2.
Nem zenei szórakoztatás
Talk-show
3.
Nem zenei szórakoztatás
Cirkusz, varieté, show
4.
Nem zenés fikció
Animáció gyerekeknek
5.
Nem zenei szórakoztatás
Kabaré, szatíra
6.
Nem zenés fikció
Szappanopera, telenovella
7.
mozifilm
Romantika, kalandfilm, western
8.
sport
Sportközvetítés, technikai sport
9.
mozifilm
Vígjáték, szatíra, zenés film
10.
információ
Egyéb információ
11.
mozifilm
Akció, akcióvígjáték
12.
Hírek, aktuális politika, gazdaság
Hírek, híradó
13.
egyéb
Hirdetések- kereskedelmi
14.
Nem zenés fikció
Animáció felnőtteknek
15.
információ
Időjárás-jelentés
16.
Nem zenei szórakoztatás
Egyéb nem zenei szórakoztató
17.
mozifilm
Sci-fi
18.
Nem zenés fikció
Sorozat-folytatásos
19.
mozifilm
Játékfilm gyerekeknek
20.
Művészet, tudomány, kultúra
Tudományos magazin
Nézettség (AMR) szerinti rangsor 4. ábra
.
22
2. A közvetlen és közvetett kommunikáció, a tömegkommunikáció Tanulóink számára nem ismeretlen ez az anyagrész, hisz előző években informatika tantárgyból és magyar nyelvtanból már tanultak a kommunikációról, a kommunikáció fajtáiról. Ezeket az ismereteket csak fel kell frissítenünk, illetve újabb ismeretekkel egészítjük ki, főképp a tömegkommunikáció oldaláról. A mozgókép- és médiaismeret tanítását a médiaismeret témakörével kezdem, azon belül is a kommunikáció-tömegkommunikációval, mert így kapcsolódni tudok egyrészt a már tanult ismeretekhez, másrészt a mozgókép oktatása (képelemzés, filmelemzés) előtt fontosnak tartom, hogy már tudatában legyenek a kommunikációs, tömegkommunikációs ismereteknek. A tananyag során elsajátítandó ismeretek: kommunikáció fogalma, típusa Jakobson-modell kommunikáció irányultsága, összetevői metakommunikáció elemei közvetett kommunikáció tömegkommunikáció, főbb jellemzői média, médiumok A tananyag során a következő készségek, képességek fejlődnek: értelmi képesség logikus gondolkodás szövegértés- szövegalkotás vizuális látásmód kooperativitás kifejezőképesség kreativitás A tananyag során tanulóink az új ismereteket főleg a feladatok, különböző gyakorlatok útján sajátítják-, mélyítik el. A tananyagrészben olyan feladatokat kell a tanulóknak megoldani, mely javítja a kommunikációs kapcsolataikat. Ez tanulóinknál kiemelt jelentőségű, hiszen a beszédfogyatékosságukból adódóan sok hibát elkövetnek. A feladat segítheti őket abban, hogy szembesüljenek a hibákkal, s későbbiekben törekedjenek azok javítására. Az elméleti anyag feldolgozása frontális munka során, ismeretközlés-közvetítéssel megy végbe, illetve lehetőségük van az azonnali visszacsatolásra. Tanulóink ismeretelsajátítását segíti a rövid, tömör megfogalmazás, az áttekinthető írott forma. A feladatok megoldása általában csoportmunkát igényel. A tananyag feldolgozásának időkerete: 2x 45 óra. Természetesen a feladatok mennyiségét az időkerethez és az osztály összetételéhez szabjuk!
23
A tananyag feldolgozása
Feladat: 1. Ismételjük át, mit tanultak magyar nyelvtanból és informatikából a kommunikációról!
A kommunikáció legegyszerűbb meghatározása: információcsere. Célja egy közlés továbbítása, a befogadó, a hallgató befolyásolása, érzelmek kifejezése.
Legáltalánosabb leírása a Jakobson- modell:
Kontextus (szövegösszefüggés)
Feladó (közlő)
→
Üzenet
→
Befogadó (vevő)
Csatorna
A Jakobson - modell értelmezése: A feladó megformál egy üzenetet a befogadónak. Csak abban az esetben jön létre kapcsolat feladó és befogadó között, ha értik az üzenet kódrendszerét ( nyelv, írás). Az üzenet érkezhet közvetlenül vagy közvetítő csatornán, médiumon keresztül. Az üzenet érthetőségét zavaró tényezőt zajnak nevezzük. pl.: forgalom zaja, térerő hiánya…
24
A kommunikáció a folyamat irányultsága szerint lehet:
egyirányú: a befogadónak nincs módja feladóvá válnia pl. az olvasás, tévénézés többirányú: a feladó és a befogadó szerepet tud cserélni, s így beszélgetés alakulhat ki.
Feladat: 2. Alkalmazzuk a Jakobson- modellt az alábbi helyzetekre! Határozzuk meg azt is, hogy melyik milyen irányú kommunikáció! - Bálint és Dorka találkoznak és megbeszélik, hogy a hétvégén kirándulni mennek. - Tamás mobilon felhívja az édesanyját, hogy később ér haza. - Ági interneten levelet ír az unokatestvérének. - Az osztály a TV-ben megnézi a híradót. 3. Soroljanak fel a tanulók olyan helyzeteket, amely során a kommunikációban zavar keletkezett vagy a kommunikációs kapcsolat megszakadt!
Közvetlen kommunikáció Személyek között, közvetítő nélkül létrejött kommunikáció.
25
Összetevői:
Verbális – szóbeli- kommunikáció: eszköze az emberi nyelv ( beszéd ) Nem verbális – vokális- kommunikáció: a beszédet kísérik, érzelmi viszonyulást fejeznek ki: hangerő, dinamika, hanglejtés Nem verbális kommunikáció – metakommunikáció: érzelmeket fejezünk ki testünk segítségével. Metakommunikáció elemei:
mimika (arckifejezés)
tekintet: érzelem kifejezés, szemkontaktus gesztikuláció: kezek, karok és a fej által létrehozott kommunikáció
testtartás: valamivel kapcsolatos állásfoglalásunkat, illetve viszonyunkat fejezi ki térköz: távolságtartás
26
teststilizáció: az ember kinézete, annak elemei pl.: hajviselet, öltözék, ékszer, tetoválás
A nem verbális eszközök egy részét tudatosan használjuk, más részük öntudatlan, ezért a kommunikációs folyamatban árulkodóbbak ( akár a közlés 60-70%-a is lehet). Ha a verbális és nem verbális kommunikáció tartalma ellentétes, akkor általában a nem verbális tartalomnak hiszünk, hisz azokat kevésbé tudjuk befolyásolni.
Feladat 4. Vokális kommunikációra: A „ Ma megyek” mondatot a tanulók különböző hanglejtéssel, hangerővel, tempóval mondják el, hogy más-más érzelmet fejezzenek ki vele! Pl. öröm, szorongás, türelmetlenség, lelkesedés, harag, bánat, kíváncsiság. 5. Metakommunikációra: Szoborjáték Kérjünk meg egy-egy tanulót, hogy testükkel egy-egy érzelmet kifejezve merevedjenek szoborrá. A többi tanuló feladata kitalálni az érzelmet, illetve elemezni metakommunikációs szempontból a szobrot.
A közvetett kommunikáció Közvetett kommunikációról beszélünk, ha az információk, hírek közlésére közvetítő eszközt alkalmazunk. Formái: 1. írott szöveg: pl. levél, újság, könyv 2. állókép: pl. plakát, fotó 3. auditív eszközök (hang): pl. a rádió, telefon, magnó, diktafon 4. audiovizuális eszközök ( hang-kép) pl. televízió, film, videó, DVD, 27
5. multimédiás (digitalizált formában tárolja a szöveget, hangot, álló- és mozgóképeket ) : számítógép
A tömegkommunikáció: A közvetett kommunikáció akkor válik tömegkommunikációvá, ha nagy mennyiségű információ rövid idő alatt egyszerre több emberhez (tömeghez) jut el. A tömegkommunikáció főbb jellemzői: az üzenetek ipari termelése szakemberek által technikai eszközök ( médiumok) által éri el a közönséget nagy távolságokra közvetíthető a közönség száma tömeges, de az emberek térben és időben elkülönülnek A tömegkommunikáció során az emberek nem lépnek személyes kontaktusba egymással, az adó és a vevő nem ismeri egymást. A tömegkommunikáció közvetítője a média. A média a tömegkommunikációs eszközök és az intézmények összessége. A média egyes elemei a médiumok. Az információ emberek tömegéhez csak ezeken a kommunikációs eszközökön – médiumokon- keresztül juthat el. A médium körébe tartozik pl. a mozifilm, a televíziós adás, a rádióműsor, az internet, az újság.
Feladat: 6. Mit árulnak el a képek! - feladat a közvetett kommunikációra Alkossunk kis csoportokat! (4-5 fő) Osszunk ki minden csoportnak egy- egy képet! (1.sz.melléklet) Elemezzék kommunikációs szempontból a képeket! Válasszon ki a csoport egy szószólót, aki bemutatja az osztály előtt a képet és annak az elemzését! 7. Mit árul el a videó? Kérjünk meg 2-3 tanulót, hogy álljon vagy üljön a videokamera elé. Mutatkozzon be és röviden beszéljen magáról! A többi tanulót osszuk 3-4 fős csoportokra, majd a videofelvételt a lejátszás után a csoportok kommunikációs szempontból elemezzék! Beszéljük meg közösen ki- mit vett észre! Itt lehetőség nyílik arra is, hogy a szereplés során (felvétel alatt) elkövetett verbális, vokális vagy metakommunikációs hibákra felhívjuk a figyelmet. (2. sz. melléklet)
28
Feladat: 8. Válaszoljuk meg az előző feladat kapcsán a következő kérdéseket! A felvett film esetében beszélhetünk- e tömegkommunikációról? Mitől válna tömegkommunikációvá? 9. Jó játék a némafilm! Válasszunk ki olyan filmrészleteket, amelyeken a szereplő kifejező gesztikulációval kíséri szavait. Nézzük meg ezeket együtt „némában”, azaz úgy, hogy teljesen levesszük a hangot!Próbáljuk csak a gesztusokból kitalálni a beszélő érzelmeit! Tippeljünk: vajon miről beszélhet, beszélgethetnek? Nézzük meg újra a felvételt, most már hanggal együtt!
29
1. sz. melléklet
30
2.sz.melléklet Kiegészítő rész: A következőkre kell figyelmet fordítani egy kommunikációs kapcsolatban szerepléskor:
tekintetpásztázásra: helytelen, ha 2-4 mp-ként más emberrel, csoporttal veszi fel a szemkontaktust fel - és lenéz, tekintete nem szemmagasságban van helytelen légzéstechnika: pl. ha izgulunk, kapkodva vesszük a levegőt, a dadogók többet akadnak, az artikuláció renyhesége feltűnőbb hangindítás feszes vagy laza információ értékű hangerő a lényeges dolgok kiemelése esetén szünetek megfelelő időben való tartása pl. előszünet - figyelemfelhívó, utószünet lezáró ritmus, tempó az adott nyelv, az egyén és a szituáció függvénye testtartás: aktív és pihenőállás környezet vizuális jelzései: háttér fontos vagy lényegtelen tárgyi világ személyhez kötött jelzései (öltözet, frizura, smink) – szituációtól függő a megjelenés érzelmi jelzések eszközei: mimika, gesztusok, testmozgás, távolságtartás, hangerő, hangszín….
31
3. A kommunikáció történet fordulópontjai
A tananyag során építhetünk más tantárgyakból tanult ismeretekre: magyar, történelem, technika, informatika. Ezeket csak felidézzük, megerősítjük, illetve új ismeretekkel bővítjük. A tananyag során elsajátítandó új fogalmak: vizuális audiovizuális multimédia virtuális valóság- VR interaktivitás, számítógépes szimuláció A tananyag során a következő készségek, képességek fejlődnek: értelmi képesség, lényeglátás logikus gondolkodás, összefüggések, következtetések szövegértés- szövegalkotás feladat megoldási képesség vizuális kép – és szövegalkotás kronológiai képesség szerialitás kooperativitás kifejezőképesség
Az anyag feldolgozása véletlenszerűen összeállított kiscsoportos munkában megy végbe, mivel tanulóink már tanult anyagrészeket dolgoznak fel. Természetesen a tanári irányítás itt sem hiányozhat. Az új ismereteket frontális osztálymunka során sajátítják el. A tananyag feldolgozásának időkerete: 2x 45 óra.
32
A tananyag feldolgozása
Feladat: 1. Rajzoljunk a táblára időszalagot! Időintervallum: kb. 2 millió év – jelenkor. Jelöljük be rajta a kommunikációtörténet főbb állomásait: a beszéd kialakulása, az írás megjelenése, a könyvnyomtatás, a távközlési eszközök térnyerése, a számítógép forradalma.
A kommunikáció történetének fontos állomásai:
a beszéd kialakulása, az írás megjelenése, a könyvnyomtatás, a távközlési eszközök térnyerése, a számítógép forradalma.
Az újabb és újabb technikai eszközök, és kommunikációs lehetőségek megjelenése nem szünteti meg csak kiegészíti és gazdagítja a korábbi kommunikációs formákat.
Feladat: 2. Alkossunk 5 kisebb csoportot! A csoportalakítás szabálya: minden tanuló húz egy lapot, melyeken a következő szavak találhatók: beszéd, írás, könyvnyomtatás, távközlés kora, informatika kora. Az azonos szavakat húzó tanulók alkotnak egy csoportot. A csoportok a témakörüknek megfelelő kérdéseket, fogalmakat, fotókat kapnak, melyet előzőleg szétvágunk. (1.-5. melléklet) Feladatuk csoportmunkában összeírni, hogy mit tudnak a tanult ismereteik alapján arról a kommunikációtörténeti fordulópontról, amit húztak. Csomagolópapírra írhatnak és ragaszthatnak. Ezután a csoportok szóvivője felragassza a táblára a lapot, és felolvassa a rajta lévő információkat. Közösen megbeszéljük, s szükségszerűen még kiegészítjük!
33
A beszéd A beszéd egyszerű tények és bonyolult gondolatok kifejezésére, közvetítésére egyaránt alkalmas. Ezért döntő szerepet játszott az emberré válás folyamatában. Kialakulása kb. 2 millió évvel ezelőtt történt. A beszéd lehetővé teszi az ismeretek továbbadását, és ezáltal az emberi civilizáció kialakulását és fenntartását. Jellemzője: gyors, közvetlen, múlandó, egyszeri, eszköz nélküli, auditív, azonnali visszacsatolás lehetséges, nem verbális kommunikációs jelek kiegészítik. Az írás Kb. 5000-5500 évvel ezelőtt jelent meg az írás. Az írásbeliség megjelenése tette lehetővé a korábbinál jóval nagyobb lélekszámú közösségek életének szervezését és tapasztalatainak pontos rögzítését. Jellemzője: a kommunikációt kiterjeszti térben és időben – közvetett kommunikáció információkat rögzíti vizuális Kialakulása összefügg az államhatalom megjelenésével: az állam irányítói jórészt az írásbeliség segítségével biztosították a hatalmukat és a hatalmuk átörökítését. Évezredeken át a lakosság csak kis százaléka rendelkezett írás és olvasás ismeretével. A könyvnyomtatás: Gutenberg János - Johannes Gutenberg- 1455-ben fedezte fel a könyvnyomtatást. A könyvnyomtatás jelentősége: a gondolat elévülhetetlenné lesz az írás tömegesen sokszorosítható biztosítja az ismeretek gyors áramlását. Ezzel a találmánnyal megnyílt a lehetőség a tömegkommunikáció kialakulásához. A tömegsajtó a 19. században létrehozta a tömegközönséget. Kialakulhatott az új nyilvánosság: az írásbeliségből korábban kirekesztett tömegek jelentős részéből írni-olvasni tudó célözönség lett, s ezzel összefüggésben a társadalmi kommunikáció alapvetően átalakult, széles körűvé vált.
34
A távközlési eszközök kora A híradástechnika kialakulásához szükség volt az elektromos áram felfedezésére. 1837-ben Morse távírója kábelen továbbította az üzenetet már nagy távolságra. 1876-ban- Bell telefonja lehetővé tette a távol lévő személyek közti kapcsolatot. A telefon közhasznúvá akkor vált, amikor létrehozták a telefonközpontot is. A telefonközpont európai elterjesztésében nagy szerepet játszott Puskás Tivadar. A központok eleinte kézi kapcsolásúak voltak, a 20. század elejétől alkalmazták az automata rendszert. 1896-ban Marconi drót nélküli távírója rádióhullámokkal működött. 1920-as évektől a rádió tömeges, polgári alkalmazása is megkezdődött. Hazánkban 1925-ben kezdte meg adását a rádió. A televíziót az 1930-as években fejlesztették ki. Tömeges elterjedése csak a második világháború után valósult meg. A XX. században megjelentek a hangot, képet rögzítő és sugárzó tömegkommunikációs rendszerek: a film, a rádió és a televízió – ez az időszak a távközlés forradalma.
Az informatika kora: 1944-ben Howward H. Aiken építette fel az első amerikai számítógépet. A számítógépek feladata a helytakarékos adattárolás, adatok feldolgozása. Azóta a kapacitás folyamatosan nő, feldolgozás gyorsul, a tárolóhely zsugorodik. 1984-ben megjelenik Bill Gates és a Microsoft első személyi számítógépe ( PC). 1990-es években az informatikai háló, az internet elterjedése alapjaiban megváltoztatta a kommunikációs viszonyokat. Internet jellemzője: rövid idő alatt a világ bármely csatlakozási pontja elérhető nagy mennyiségű információhoz juthatunk a tárolt információ letölthető az internethez bárki hozzájuthat információátadás többirányú információ szabadon áramolhat széles nyilvánosságot tud szervezni közösségek szerveződhetnek általa Az internet hátránya: az információ hitelessége nehezen ellenőrizhető, a manipuláció lehetősége nagy, vírus és betörés veszély. Az évezred utolsó éveiben a nagy adathordózókon tárolt, digitalizált szövegek, hangok és képek adatforgalma, az interaktivitás, a multimédia, a virtuális valóság és a hálózat megjelenése gyakorolja a legnagyobb hatást a kultúrára. Az elektronikus térben összezsugorodik a tájékozódáshoz, döntéshez, cselekvéshez szükséges idő tartalma. Az események bármilyen távol vannak, valós idejűvé, azonnalivá válnak. Radikális változáson mennek át olyan fogalmak, mint a közösség, a nyilvánosság, a munka, a tanulás, a cselekvés.
35
Interaktivitás: valamely informatikai eszköz a felhasználó számára lehetőséget kínál fel, a felhasználó választhat a gép által felkínált döntések közül, s ennek a válasznak a függvényében alakul a gép további működése (számítógépes játékok). Multimédia: a számítógép egyik külső meghajtóját jelenti, mely digitalizált változatban tárolja a szövegek, hangok, álló és mozgóképeket. A multimédián rögzített információkhoz a felhasználó szinte azonnal hozzáférhet, közege kiválóan alkalmas az enciklopédikusan rendszerezhető információk tárolására. Virtuális valóság: VR. A virtuális valóság a számítógépes szimuláció legfejlettebb formája. A résztvevőben azt az érzetet keltik, mintha egy (mesterségesen) létrehozott környezetben, háromdimenziós világban lenne. Ez úgy érhető el, hogy különböző eszközökkel átveszik a résztvevő legfontosabb érzékszerveinek az irányítását.
Feladat: 3. Ellenőrző feladat: (6. melléklet) A csoportok az előzőleg tanultak alapján írják be a táblázatba a kommunikáció fajtái és a kommunikációs eszközök mellé a rájuk jellemzőket! Csak a számokat írják oda! A csoportok munkáját közösen ellenőrizzük! 4. Ismétlő feladat: (6. melléklet alapján) Alkalmazzuk a táblázatban lévő kommunikáció fajtákra és kommunikációs eszközökre a Jakobson- modellt!
36
1.sz. melléklet
A beszéd Hogy kommunikáltak egymással az emberek a beszéd megjelenése előtt? Miért vált szükségessé a beszéd kialakulása? Mikor alakult ki a beszéd? Mi a beszéd jellemzője? (Használd fel az előző órán a kommunikációnál tanult ismereteidet!)
37
2.sz. melléklet:
Az írás
Mi a különbség az írás és a beszéd között? Mikor vált szükségessé az írás megjelenése? Milyen írásmódokat ismertek? Kik rendelkeztek az írás képességével?
ékírás
hieroglifa
görög írás
latin írás
papirusz
papír
írnok
egyház
38
2. melléklet
39
2.sz. melléklet
40
3. sz. melléklet
A könyvnyomtatás Ki találta fel a könyvnyomtatást és mikor? Miért korszakalkotó e találmány? Melyik az a nyomatatással készült termék, amely már tömegkommunikációs eszköznek tekinthető? Mikor vált az írás-olvasás tudománya széleskörűvé?
könyvnyomtatás
Gutenberg János
1455
újság
reformáció
polgárosodás kora
41
3. sz. melléklet
42
4. sz. melléklet
A távközlés kora
Miben volt forradalmi változás a távközlési eszközök megjelenése? Milyen távközlési eszközöket ismertek? Kik voltak a távközlési eszközök feltalálói? Melyik nevezhető közülük tömegkommunikációs eszköznek és miért?
távíró – 1837
Morse
Bell – 1876
telefon
Marconi – 1896
rádió
Puskás Tivadar
telefonközpont
televízió – 1930-as évek
43
4.sz.melléklet
44
5. sz. melléklet
Az informatika kora
Mikor jelent meg a számítógép és az internet? Mire használhatjuk a számítógépet? Mire használhatjuk az internetet? Mi az internet előnye, jellemzője? Mi lehet az internet hátránya? Mit jelent a multimédia? Mit jelent az interaktivitás? Mit jelent a virtuális valóság?
digitális adattárolás
adatfeldolgozás
információ letöltés
szabad információáramlás
chat
játék
vírus veszély
hozzáférhető
45
széles nyilvánosság
manipulálható
számítógépes szimuláció
nagy távolságokat hidal át
46
6. melléklet
beszéd írás
könyv újság
telefon
rádió
televízió
film
internet
1. egyirányú 3. közvetlen 5. maradandó 7. gyors 9. egyszeri 11. verbális 13. auditív 15. nagy távolságokat áthidaló 17. csak néhány emberhez jut el
2. többirányú 4. közvetett 6. alkalmi 8. lassú 10. megismételhető 12. képi 14. audiovizuális 16. csak szűk térben érvényes 18. nagy tömegekhez képes szólni
47
4. A kép, képsorozatok
A tananyag már a mozgóképismeret bevezetőjeként szolgál. Napjainkban a verbális kommunikáció háttérbe szorul és helyére a képi-mozgóképi kommunikáció kerül. Ennek a formának megvannak a sajátos értelmezési konvenciói, melyeket főként feladatok, gyakorlatok által kívánunk elsajátítatni, bevésetni. A vizuális információk értelmezéséhez, képek megalkotásához nyújtunk segítséget. Tanulóink beszédfogyatékossága miatt a témakör kiemelt jelentőségű, mivel számukra az ismeretszerzés főként képi-mozgóképi úton megy végbe. Ezért nem elhanyagolható, hogy miként értelmezik a vizuális információkat. A tananyag során felhasználjuk a rajz tantárgy körében megszerzett ismereteiket - rajz és műalkotások elemzése. A tananyag során fejlesztendő képességek, készségek: a vizuális és verbális információhordozók által közvetített tudás együttes értelmezése szövegértés-szövegalkotás vizuális szövegértés a képalkotás a rendszerezés kreativitás kooperativitás tolerancia szocializációs képesség Ennek az órának a tudásközvetítő célja természetes módon összekapcsolódik a kiemelt képességfejlesztési céllal. Cél a tanulók figyelmének felhívása a látvány és a kép értelmezésének összefüggéseire. Fontos, hogy a dramaturgiailag lényeges elemeket ismerjék fel és használják is. A képekből logikusan következő sztorit (cselekményt) legyenek képesek alkotni. Ezeket a megoldásokat emeljük ki, és értékeljük A feladatok többségénél a kreatív munkamódszer kerül előtérbe, melynek során a tanári beavatkozás bármely fázisban lehetséges, amikor a helytelen képértelmezéseket javíthatjuk. . A tananyag időkerete: 2x 45 perc
48
A tananyag feldolgozása
Feladat: 1. A képek vizuális jelentésének verbális megfogalmazása. Az osztályt 4-5 fős csoportokra osztjuk. Minden csoportnak ugyanazokat a képeket osztjuk ki. (1. melléklet) A csoportok tagjai beszéljék meg egymás közt, hogy mit látnak a képen, illetve a képsorozat miféle helyzetet, történetet mesél el? A csoportok szóvivője mondja el osztályszinten is! 2. Vizuális tartalom verbális kifejezése: Az osztályból 4 önként jelentkezőnek adunk egy- egy képet. (2. melléklet) Anélkül, hogy megmutatná a tanulóknak, mesélje el mi van a képen. A tanulók próbálják meg elképzelni. Ezután mutassa meg a képet. Mindenki így képzelte el? 3. Beszéljük meg a következő kérdéseket: Mikortól készít képeket az ember? Miért készít képeket az ember? A valósággal azonos –e a kép?
A kép Az ember ősi vágya, hogy az átélt élményeit, szokásait, vallási hagyományait rögzítse, megörökítse. A megörökítés célja: segít az emlékezésben, újra átélhetjük mindazt, amit igazán fontosnak tartunk, megóv a felejtéstől, a valóság megismerését szolgálja, esztétikai élményt nyújt. Az írásbeliség kialakulása előtt a megörökítést képek segítségével oldották meg. A képeket sorozatok formájában gyakran történetté is kerekítette az alkotó. A képsorozat már rögzíteni tudja a változást is. Az alkotók sajátos képi világot teremtenek. A művész azt mutatja be, amit lát, s ahogy ez a tudatában él. Ez nem azonos a valósággal, de van valóságtükröző funkciója.
Feladat: 4. Osszunk ki a csoportoknak egy-egy képregény részletet! (3. melléklet) A csoportok ez alapján gyűjtsék össze a képregény jellemzőit! Beszéljük meg közösen!
49
A képregény: A képekkel, képsorozatokkal történő mesélés hozta létre a képregényt (comics). Szülőhelye az USA, a New Yorker World c. lap a nagyobb példányszám elérése érdekében jelentette meg a Sárga kölyök c. művet 1896-ban. A modern képregény kialakulása 19291939 közé tehető. Pl. Tarzan, Superman, Asterix és Pif. A képregény képkockákból áll, amelyek sorrendben, gyakran számozva követik egymást. A szereplők párbeszéde szóbuborékban látható, gondolataik gondolatbuborékban. A szöveg másodrendű. Fontos sajátossága a képregénynek a filmszerűség. Nagy szerepe van a képkivágásoknak, nézőpontoknak, kompozícióknak. A képregényhősöket gyakran rajzfilmekben látjuk viszont.
Feladat: 5. Kép – szöveg - történet: (képek többértelműségére utaló feladat is) A csoportok kapnak 5 db tartalmilag eltérő fotót.(4. – 5. melléklet). Minden második csoport ugyanazt kapja. Próbálják úgy sorba rakni a képeket, hogy a sorozat egy képregénynek is felfogható legyen! Mondják el a történetet. 6. Történetírás – képek: A csoportok a következő szavak alapján készítsenek képregényt, úgy hogy a szavak adják a történet gerincét: elkésik, találkozik, nyomozó, kocsi, eső, kastély Írják meg a szavak felhasználásával a történetet, majd rajzoljanak hozzá képeket! 7. Képregény készítés: (képek többértelműségé szintén megjelenik) Vágjanak ki az újságokból 4-5 képet, - melyet az órára magukkal hoztak-, állítsák egy történet alapján sorba. Rajzoljanak mindegyikhez üres gondolatbuborékot. Ha a csoportok elkészültek, akkor cseréljenek egymás közt lapot. A másik csoport feladata szövegekkel kiegészíteni a képeket, az üres gondolatbuborékokat. Hasonlítsuk össze: mennyire maradt meg az eredeti elképzelés a másik csoport kiegészítésével?
50
1. melléklet
51
1. melléklet
52
2. melléklet
53
2. melléklet:
54
3.sz. melléklet
55
3. melléklet
56
3.melléklet
57
3. melléklet
58
4. melléklet
59
4. melléklet
60
5. melléklet
61
5. melléklet
62
5. Képrögzítés, fotózás Az elmúlt órákon megismertük a kép jellemzőit, most nézzük meg milyen technikai fejlődés vezetett el a fotózás kialakulásáig, illetve napjainkig. Ez az óra új ismeretszerző óra. Megismerkedünk a képrögzítés legrégebbi módszereivel, illetve a mai napig használatos fényképezőgépekkel. Ezt a tananyagrészt szintén a mindennapok szülték, hiszen ma már a fényképezés elterjedt szórakozássá vált, vagyis a fotózást a legtöbben nem művészet gyanánt űzik. A fényképezőgépeket gyártó cégek pedig biztosítnak bennünket arról, hogy a fényképezés nem kíván ügyességet vagy hozzáértést, hogy a gép mindent tud. Ennek ellenére egy jó kép készítéséhez nem árt tudni azokat az ismereteket, amit az elkövetkező órákon tanítunk meg a tanulóknak. Az órán elsajátítandó új fogalmak, ismeretek: camera obscura laterna magica dagerrotípia talbotípia fényképezőgépek és fajtáik A tananyag során fejlesztendő képességek, készségek: multimédiás eszközhasználat információszerzés keresőprogramok használata szövegértés-szövegalkotás vizuális szövegértés a képalkotás a rendszerező képesség kronológiai kommunikáció kreativitás kooperativitás tolerancia szocializációs képesség A tananyagot csoportmunkában dolgozzuk fel, számítógép és internet segítségével. A csoportok keresőprogramok segítségével dolgoznak abban a témában, amit kapnak. Az anyag feldolgozása során gyakoroltatjuk a keresőprogramok használatát, s lehetővé tesszük, hogy kreatív módon, a témában jobban elmerülve dolgozzák fel az új ismereteket. A tananyagban leírtuk az elméleti részt is, amelyhez hasonló rövid, tömör megoldást várunk a tanulóinktól. Az óra végén lévő feladatok megoldásához előzetesen házi feladatként adtuk a tanulóknak, hogy hozzanak magukkal otthonról olyan régebbi és újabb képeket, amelyek személyeket ábrázolnak. A tananyag feldolgozásának időkerete: 2x45 perc.
63
A tananyag feldolgozása
Feladat: 1. 5 csoportot alkotunk. Minden csoport egy számítógépet kap, s azon gyűjtik össze keresőprogramok segítségével az új ismereteket, s a hozzávaló képeket. Minden csoport külön témakört kap: camera obscura, laterna magica, dagerrotípia, talbotípia, fényképezőgépek: celluloid tekercs, polaroid gépek, digitális gépek. A csoportok miután összegyűjtötték az ismereteket, kis beszámolót készítenek belőle. Ezután minden csoport bemutatja az általa készített munkát.
A film állóképek, azaz fotográfiák sorozata. A mozgókép kialakulása előtt szükségszerű volt, hogy olyan technikai eszközöket hozzanak létre, amelyekkel képesek állóképeket készíteni, vagyis előbb a fotografálásnak kellett megszületnie.
Camera obscura: sötét kamra, lyukkamera. Ibn Al-Haitman arab tudós már 997 beszámol a camera obscuráról. Sokakat foglalkoztatott ez a technikai eszköz, pl. Leonardo da Vincit is. Első működő készüléket 1588-ban Giambattista della Porta készítette. Ez a világ legegyszerűbb fényképezőgépe: egy dobozt jól leszigetelünk, befeketítünk, egy tűvel lyukat ütünk az egyik oldalán. A szemközti oldalára belülről egy fényérzékeny papírt helyezünk el, melyre ráexponálódik a külvilág képe. (negatív kép fog látszani az előhívás után)
64
Laterna magica: bűvös lámpás A modern vetítő őse volt. Olajlámpa és egy lencse segítségével az üveglapokra festett képeket ki lehetett vetíteni egy megfelelő vászonra. A 19. századra több vándorló laterna magica-művész bemutatókat rendezett. Némelyik bemutatón „speciális üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket különösen a gyerekeknek nagyon tetszett, a Patkánynyelő egy alvó ember szájába.
is járta Nagy-Britanniát, és effektusokra” is sor került, idéztek elő. Az egyik, ami volt, ahol patkányok ugráltak
Dagerrotípia A fotográfiában legelőször használt képrögzítési eljárás, a legelső fényképészeti eljárás. Nicéphore Niépce és Louis Daguerre nevéhez köthető a camera obscura által rajzolt kép rögzítésének megoldása. Használata az 1850-es évek elejéig volt széles körben elterjedt, párhuzamosan a talbotípia eljárással.
65
Dagerrotípia készítése
Mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia egyedi műtárgy - egypéldányos pozitív kép. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponáltak. Eleinte 15–30 perc volt az expozíciós idő, ez később 10–60 másodpercre csökkent. Speciális előhívóládában hívták elő, majd fixálták. Színezett dagerrotípiák is készültek, amikor speciális festési eljárás alkalmazásával kiszínezték az egyszínű fényképet. A kész képet díszes védőcsomagolásba helyezték, hogy megvédje a levegőben lévő károsító anyagoktól, sérülésektől.
Petőfi Sándorról készült dagerrotípia 1844-ből
Talbotípia Fox Talbot a mai fotografálás pozitív-negatív eljárásának az alapjait fedezte fel. Talbotípia készítése:
A fényérzékeny anyagot papírra vitték fel. A felvétel során negatív kép keletkezett. A papírnegatívról készítettek másolatot – ez a pozitív kép. Ezzel lehetővé vált a kép sokszorosítása. A képek papírnegatívról készült másolatok voltak. A papír rostjainak textúrája a kép élességét, részletgazdagságát lerontotta, ezért a módszer kevésbé volt népszerű, mint a sokkal élesebb dagerrotípiák.
66
Talbot egyik felvétele talbotípiás eljárással
Fényképezőgépek napjainkig A képrögzítés történetének következő fontos lépése a filmszalag megjelenése, olyan többrétegű anyag, amelyre a mozgóképet rögzítik. Az amerikai George Eastman papír-majd celluloidtekercset készített. (1884 illetve 1889)
A celluloid film, majd az első, kifejezetten amatőr- és hobbifotósok számára készített gépek és az előhívólaborok megnyitásával az Eastman Kodak Company vezető fotográfiai cégek közé lépett. A Kodak által bevezetett újítások a fotográfiát a tehetősebbek szórakozásából köznapivá és szinte bárki számára elérhetővé tette. A fotózással kísérletezőknek ezután még számos technikai problémát kellett megoldaniuk: az expozíciós idő csökkentését, az anyag fényérzékenységének növelését, a lencserendszert tökéletesítését.
67
1937-ben Dr. Edwin Land megalapította Polaroid Corporation nevű cégét, hogy olyan kamerát fejlesszen ki, amely helyben élő is hívja a képet. 1947-ben bemutathatta kameráját és a polaroid eljárást.
1959-ben került forgalomba az első teljesen automata fényképezőgép, az Agfa Optima.
1973-ban előállították a világ első digitális fényképezőgépét. A számítógépek rohamos fejlődésével együtt járt a digitális fényképezőgépek gyors fejlődése is. Az első fényképezőgép, mely számítógépes fájl formátumban készített képet a Fuji DS-1P volt, 1988-ban16 megabájtos memóriakártyával, amit egy elem külön működtetett.
Mar csak idő kérdése volt, hogy mikor fogják a digitális gépek minőségben és elérhetőségben (árban) beérni a "hagyományos" masinákat.
68
1995-ben a Casio QV-10-es gépe volt először felszerelve LCD kijelzővel
Szintén 1995-ben jelent meg a fényképezőgép és a videokamera első kereskedelmi forgalomban is elérhető digitális ötvözete, a rövid videók készítésére is alkalmas Ricoh RDC1. Digitális fényképezőgépek csakhamar kiszorították a "hagyományos" masinákat a piacról, maga után vonva a fotólaborok és előhívó-üzletek gyors ütemű visszaszorulását is.
Feladat: 2. A tanulók által hozott fotókat elemezzük: Hasonlítsunk össze egy igazolványképet és egy nem hivatalos fotót. Mennyiben közölnek mást, ill. többet az illetőről? Melyek a dokumentumértékűek, melyik mond el többet az alanyáról? Nézzünk meg a fotókat, miről szólnak ezek: mikor, kikről készültek, milyen eseményekről, milyen társadalmi státuszról, családi szerepről árulkodnak?
Fényképezéssel, illetve a fényképezés technikájának fejlődésével megindult a technikai képrögzítés. A fénykép, fotó jellemzője:
optikai-kémiai úton előállított lenyomata a világnak a valóságot rögzíti, a képen az jelenik meg, ami a kamera előtt a valóságban jelen volt sokszorosítható a kép alkotójának a saját gondolat- és érzelemvilágát tükrözi vissza, vagyis ábrázol.
A fénykép a valóság reprodukálása, de annak ábrázolása is, mivel visszatükrözi a kép alkotójának gondolat- és érzelemvilágát.
69
6. A fotózás A fotózás eleinte a tömegek számára megfizethetetlen volt, mára mindenki számára elérhető képi információs eszköz. Szinte minden családban találhatunk ma már egy digitális fényképezőgépet, mellyel a családi eseményeket, kirándulásokat tudják megörökíteni. Ennek megfelelően tanulóink körében vannak akik már többször használtak fényképezőgépet, de előfordulnak olyanok is, akik még nem vagy alig fényképeztek. Minden tanulónak azonban tudunk újat nyújtani ezen a gyakorlati órán: a gép használatától a különböző ábrázolási módokig. Fontos, hogy tanulóink tudják használni ezeket a technikai eszközöket, képesek legyenek kifejezni magukat ezen eszközök által is. Iskolánk több egyszerűbb digitális fényképezőgéppel rendelkezik, így ezek használatára, illetve ezek által való alkotásra tudjuk megtanítani őket. Azonban már azzal is elérjük az óra célját, ha a tanuló egy jó beállítású digitális képet tud készíteni, képes a különböző beállítású fotókat értelmezni. A feladatokkal a képek jelentéstartalmának a manipulálhatóságát is tudatosítjuk tanulóinkban. Ezzel az anyagrésszel már előkészítjük a mozgóképi ábrázolás, a látványszervezés eszközei c. tananyagrészt is. Az órán elsajátítandó új ismeretek: digitális fényképezőgép használata különböző beállítások: nézőpont, látószög, kompozíció képek jelentéstartalmának kifejező eszközei: fény-árnyék, színek A tananyag során fejlesztendő képességek, készségek: technikai vizuális szövegértés - szövegalkotás képalkotás kommunikáció kreativitás kooperativitás tolerancia szocializációs képesség 4 db digitális fényképezőgéppel rendelkezünk, ami megszabja, hogy csak kiscsoportos munkában tudunk dolgozni. A tananyag feldolgozásának időkerete: 2x 45 perc.
70
A tananyag feldolgozása .
Feladat: 4 csoportot alkotunk. A csoportalakításnál figyeljünk arra, hogy minden csoportba kerüljön a fényképezés terén még teljesen kezdő illetve már „gyakorlottabb” tanuló. 1. Mutassuk meg a csoportoknak a fényképezőgép használatát, különböző technikai lehetőségeit! Készítessünk különböző beállítású képeket! 2. Fényképezzék le egymást a csoportok: csoportba rendezve illetve össze-vissza (mindenki oda áll, ahova akar) 3. Fényképezzék le egymást különböző távolságokból! (ember nagyon távolról, teljes ember képe, a személy arca, a személy arcrészlete. 4. Különböző magasságból fényképezzék egymást (szemmagasság, felülről, alulról.) 5. Zseblámpával világítsák meg egymást különböző oldalakról és magasságokból, így fényképezzenek! 6. Töltsük fel számítógépre a képeket és beszéljük meg a különböző ábrázolási módokat! Hogyan változik a látvány?
A fényképész is előre megtervezheti, mi legyen látható a képen, hogyan legyenek elrendezve a látnivalók. Minden fénykép mögött ott van a képkészítő ember, akinek a döntéseitől függ, hogy mikor, mit, honnan és hogyan fotografálunk. A beállítás során bizonyos távolságból, látószögből és bizonyos irányból, nézőpontból rögzítjük a valóság részletét. A képeknél használt beállítások: nézőpont: (honnan fényképezünk): - szemmagasság: nagyjából úgy látjuk ebben az esetben a tárgyakat, mint a valóságban - felülnézet: fentről fényképezzük a tárgyat - madártávlat: nagy magasságból készítjük a képeket, pl. hegycsúcs, repülő - alulnézet - békaperspektíva:a fényképezőgép alacsonyabban van, mint a fényképezni kívánt téma kompozíció: a kép elrendezés szerint lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus távolság, látószög: Ezzel fejezzük ki, hogy mit tartunk a legfontosabbnak. - a zoomolás, ráközelítés következményeként a kép szinte teljes felületét betölti a fotó témája, ennek eredményeként a perspektivikus tér a képen szűkül. A képek jelentéstartalmát a színek és a fény-árnyék viszonyok is befolyásolják.
71
7. Megmozdul a kép Az előző órákon megismerkedtünk a kép jellemzőivel, a képrögzítés technikai fejlődésével, a képkészítés során alkalmazandó beállításokkal, a képek jelentéstartalmának kifejező eszközeivel. Ezek az ismeretek az állóképekkel voltak kapcsolatosak, a mozgókép pedig állóképek sorozata, így a mozgókép megértésének elengedhetetlen feltétele ezen ismeretek elsajátítása. Az állóképek megmozdítása szintén technikai feltételekhez volt kötve. A mostani részben ezt a technikai fejlődést tekintjük át. Az elsajátítandó új ismeretek, fogalmak:
a kép és a film közti különbség, hasonlóság árnyjáték zootróp Eadweard Muybridge: sorozatfelvételek Etienne-Jules Marey: fotópuska képrögzítés anyaga, celluloid szalag Edison: kinetoszkóp Lumiere fivérek: kinematográf a mozi születése
A tananyag során fejlesztendő képességek, készségek:
a vizuális és verbális információhordozók által közvetített tudás együttes értelmezése szövegértés-szövegalkotás vizuális szövegértés lényegkiemelés a rendszerező képesség kommunikáció szerialitás kreativitás kooperativitás tolerancia szocializációs képesség
Ennek az órának tudásközvetítő célja természetes módon összekapcsolódik a kiemelt képességfejlesztési céllal. Az óra során kooperatív csoportmunkát alkalmazunk. A tananyag feldolgozásának időkerete 2x 45 perc.
72
A tananyag feldolgozása
Feladat: 1. 7 kisebb csoportot alkotunk! A csoportalkotás elve: a tanulók 7 különböző kép közül húzhatnak: árnyjáték képe, zootróp képe, fotópuska képe, sorozatfelvétel képe, celluloid szalag képe, kinetoszkóp képe és a kinematográf képe. Az azonos képeket húzó gyermekek alkotnak egy csoportot. 1. Az órára való ráhangolódásként beszéljük meg közösen az állókép és a mozgókép közti hasonlóságot és különbséget.
Az állókép és a mozgókép A film fotografikus eszközökkel készített állóképek sorozata. A film és a fénykép közös vonása, hogy a valóságot jeleníti meg, azt rögzíti. A fénykép és a film közötti különbség: a fénykép kimerevíti a pillanatot, nincs időbeli kiterjedése: nem beszél el történetet a film megmozdítja az állóképet, az idő dimenziójával gazdagítja, a film történetet mesél el Egy mozgássort- ha legalább 15 képet látunk mp-ként -, akkor agyunk mozgásként, mozgó képként érzékeli. Az első filmek mp-ként 16 felvétellel készültek. Ma 24 kocka/ mp az általános.
Feladat: 2. A csoportok az általuk húzott képhez tartozó szövegeket, szövegrészleteket kapnak, melyek képeket is tartalmaznak. (mellékletek ) Minden csoport dolgozza fel az adott témáját: olvassa el a szövegeket, a lényeget húzza alá, készítsenek belőle csomagolópapírra egy rövid beszámolót. A képeket is használják fel, vágják ki és ragasszák a csomagolópapírra! 3. A csoportok, – miután végeztek a munkával – adják elő a többiek előtt a prezentációt, természetesen időrendi sorrendben, hogy végig tudják követni a technikai fejlődést!
73
1. sz. melléklet Árnyjáték Színjátékforma, melyben a cselekményt kétdimenziós figurák segítségével jelenítik meg. A nézők a figurák árnyképét látják. Hazája feltehetőleg a Távol-Kelet. A figurákat bőrből, keménypapírból, fából stb. vágják ki és egy kifeszített vászon és fényforrás közt mozgatják, ritkábban a vászon előtt. 17. sz.-tól az európai vásári mutatványosok repertoárjában gyakran szerepelt.
Árnyjáték
Wayang árnyszínház
Ebben az ősi játékmódban a művész egy nagy vászon mögött tartja a bábot. A hátulról jövő fény árnyékot vet a vászonra, amelyet a nézők a másik oldalról láthatnak. A jávai bábok magasabbak egy méternél, karjukat alulról pálcákkal mozgatják. A bábok hagyományosan bivalybőrből készülnek, és harsány színekre festik őket: vörösre, kékre és aranyra.
74
Az árnyjáték népi szórakoztató műfaj. Kínából származik. A Longdong árnyjáték-bábok általában fiatal és fekete szőrű birka bőréből készülnek, mivel az ilyen birka bőrének vastagsága megfelelő, jó minőségű, puha és tartós. A bőrt először egészen addig szárítják, amíg nem lesz átlátszó. Ezután az átlátszóvá vált bőrre rajzolják az árnyfigurákat, majd különböző méretű késsel vágják ki a rajzolt formáknak megfelelően. Ezt követi a faragott és vésett bábok színezése.
A színezett bábokat vasalni kell. A vasalt bábokat ismét merevre szárítják, végül a figurák fejét, törzsét és végtagjait külön készítik, színezik, majd zsinórokkal rögzítik egymáshoz. E műveletek közül a kulcsfontosságú és legnehezebb a bábok vésése, és a színezés utáni vasalása. A feszes fehér függöny mögött megvilágított szereplőket a bábjátékosok vékony pálcákkal mozgatják, s a szöveget maguk éneklik. A fényforrás napjaikban általában reflektor, de a sejtelmes fényű, hajdani fáklyás megoldás is felbukkan olykor, főként vidéki színpadokon. Az előadás lehet dráma, tündérmese, és más témát is előadhatnak.
Az árnyjátékot a XVIII. század közepén, tehát a Qing-dinasztia idején hazánkban járt külföldiek, legkorábban francia misszionáriusok vitték el Európába.
75
2. sz. melléklet Zootróp- bűvös korong A zoetrop (vagy zootrop) név William E Lincolntól ered. 1867 április 23-án kapott szabadalmat Amerikában egy szabadon forgó fémhengeren alapuló készülékre, mely 13 fázisrajzból kiindulva kelt mozgásillúziót a nézőben. Hasonló szerkezetet vele egy időben, de már jóval korábban is többen szabadalmaztattak.
Zootropszalag
76
1879-81.
Zootróp A felül nyitott, alul zárt üreges papírhengert egy függőleges tengely körül forgatták. A hengerfal alsó részén bevágások voltak egymástól azonos távolságra. A palást belső oldalára pedig papírcsíkot ragasztottak, amin egy mozgás fázisrajzai láthatóak. Ha a henger gyorsan forgott, a tengellyel párhuzamos réseken betekintve mozgóképet láttak. Minél keskenyebbek a rések, annál élesebben látszanak a képek, viszont annál sötétebbek. Ezért viszonylag erős megvilágítás szükséges hozzá. Alapesetben a fázisképek száma megegyezik a rések számával, ebben az esetben egy helyben mozognak a csíkon ábrázolt figurák. Ha viszont a fázisok száma több vagy kevesebb a résekénél, a figura előrehaladni vagy lemaradni látszik. Horner külön hangsúlyozza, hogy nem kell hozzá tükör és több ember nézheti egyszerre a képeket.
Horner találmánya korában nem váltott ki különösebb visszhangot, csak az 1860-as években lett népszerű, ekkor viszont rendkívül széles körben terjedt, a kicsi, díszes daraboktól a nagy, egyszerű kartondobokig terjedt a skála. A szórakoztatóeszközként, gyerekjátékként használt zootrópok csíkjaira táncoló párokat, tornázó akrobatákat, ugrókötelező lányokat rajzoltak, de csakhamar tudományos célokat szolgáló mozgás-sorozatképek bemutatására is használták, kísérleteztek a sztereó és a zootróp összekapcsolásával és a beragasztott papírcsíkokon a rajzot is hamar felváltotta a fotográfiai kép.
77
3.sz. melléklet Sorozatfelvételek: Eadweard Muybridge 1872-ben a világon elsőként sorozatfelvételt készített vágtató lóról. A felvételekhez egymás után elhelyezett kamerákat használt (12-24 db). A sorozatfelvételek bemutatására vetítőgépet alkalmazott. Ezek a sorozatok a filmezés előfutárai voltak: a filmfelvétel, a felvevőgép alapelve munkásságában már megvalósul.
Edward Muybridge emberi mozgást ábrázoló sorozatfelvétele
78
Robert Taft: Eadweard Muybridge és munkássága 1830. április 9-én született Angliában és a keresztségben az Edward James Muggeridge nevet kapta. Különc ember volt egész életében. Később elhagyta hazáját. Az 1860-as években már a Csendes-óceáni partvidék elismert fotográfusaként tartották számon. Nem tudni, hol és hogyan képezte magát fényképésszé. 1872-ben Leland Stanford megvásárolta a nagykiterjedésű Palo Alto méntelepet. A versenylótenyésztés legtudományosabb módszere érdekelte s ezért alkalmazta Muybridge-et, hogy fényképezze le a ló járásának különböző fázisait. Muybridge módszere: az expozícióhoz 24 - a lóversenypályára és a mozgásirányra derékszögben beállított – fényképezőgépet használt. A ló átszakította a gépek redőnyzárát tartó fonalat, amikor elhaladt a gép lencséje előtt. A lovakról készített felvételek olyan sikeresek voltak, hogy Stanford megbízta Muybridge-t, fényképezzen más mozgó állatokat és embert is. A sikerült kísérlet után két ágon folytatódott Muybridge pályája. Egyrészt további kísérletek, sok munka, több kötet, tudományos publikációk sora. Másrészt siker, hírnév, népszerűség, előadókörutak Amerikában és Európában. Vagyis, a tudományos eredmény és annak populáris elterjesztése egyaránt Muybridge kezében maradt. 1883-ban érkezett a hír, hogy a Pennsylvania Egyetem nagyratörő, új fotográfiai kutatás beindítását tervezi a mozgó állatokról, de főképpen az emberi mozgásról. Az egyetem minden szükséges felszerelést biztosított. Az állati mozgás tanulmányozására Muybribge a philadelphiai Állatkertből kapott állatokat. A gépei előtt mozgó férfiak és nők részben az egyetemről érkeztek. A férfiak között ott volt a „testnevelés professzora", a „futóbajnok", a „vívó és ökölvívó klub edzői" és „egy közismert bokszoló". A nők - mivel sokukat meztelenül fényképezték - zömmel hivatásos művészeti modellek voltak. Muybridge-nek az egyetemen alkalmazott módszere: a mozgó alakok egy mintegy négy méter széles kifehérített háttér előtt haladtak el, amelyet függőleges és vízszintes vonalakkal 5 centiméteres négyzetekre osztottak; minden tízedik vonalat vastagabbra húztak. Egyes kísérletekhez mozgatható hátteret használtak, hol fehéret, hol feketét. A rögzített háttérrel szemben, a mozgásiránnyal párhuzamosan 24 fényképezőgépet állítottak fel. A lencsék egymástól mért távolsága kb. 15 cm volt, a háttértől pedig közel 15 méter. 1884 tavaszán indult meg a fényképezés az egyetemen és a következő év őszéig tartott. Jobb napokon öt-hatszáz negatívot exponáltak - a rekord napi 750 felvétel volt. Összesen mintegy 100.000 negatív készült. A következő éveket Muybridge nyilván azzal töltötte, hogy kiválogassa és kiadásra előkészítse a nyomatokat. A képeket különféle formákban jelentették meg. Mind a 781 kapható volt bekötetlenül, bőr mappában; vagy pedig 11 kötetbe rendezve, melyekben a lapok egyesével voltak rögzítve. A hirdetések szerint áruk 500 illetve 550 dollár volt. Kapható volt 100 válogatott, kötetlen tábla is bőr mappában 100 dollárért; s a vevő, ha már vett 100 táblát, megvehette az összes többit is, vagy további lapokat darabonként 1 dollárért. Külön kiadták a táblák teljes katalógusát.
79
4. sz. melléklet Fotósorozat: Etienne-Jules Marey- fotópuska Muybridge kísérletét a francia Marey fejlesztette tovább: fotópuskájával készített gyors sorozatfelvételeket (12 felvétel/sec) Kerek üvegtárcsás (stroboszkópos) vetítőrendszer segítségével a képsort folyamatos mozgásként adta vissza. Élettani kutatásokhoz használta a fényképeket, a fotópuskáját a madarak mozgásának a tanulmányozásához készítette.
A fotópuska belső szerkezete. 1894.
Repülő sirályról a fotópuska segítségével kapott negatívról készült reprodukció.
80
Zootróp, benne a sirály repülésének 10 fázisa plasztikus kivitelezésben.
Jean Vivié: A filmtechnika története és fejlődése
A kronofotográfia - vagyis a mozgások fényképezése - legfontosabb tudományos célja a mozgás elemekre bontása, ezen elemek tanulmányozása. Ezeket a mozgásfázis-fotókat tehát csak nagyon távolról lehet a mozgófilm elődjeinek, őseinek tekinteni. Az elméleti feladat az volt, hogy a fényképezőgép ismétlőképességét annyira megnöveljék, hogy azzal közvetlenül egymás után következő mozgásfázisokat lehessen megragadni. Etienne Jules Marey fotópuskája belsejében lökésszerűen fordult tovább egy kis kerek üveglemez, amire 12 darab 1 cm magas képecske készült el egy másodperc alatt, „egyetlen lövéssel”. Marey madarak repülését akarta ily módon megörökíteni, de gyorsan kiderült, hogy a szárnymozgás megragadásához kevés a másodpercenkénti 12 kép. Marey 1881-től francia állami támogatással dolgozott, külön laboratóriumot rendezett be, ahol már sikerült másodpercenként 100 felvételt készítenie.
81
5. sz. melléklet Mozgóképrögzítés anyaga A képrögzítés következő fontos lépése a filmszalag megjelenése: olyan többrétegű anyag, amelyre a mozgóképet rögzítik. A legelső „filmek" még nem filmszalagra készültek, hanem fényérzékeny papírtekercsre. A celluloid alapú hajlékony filmnyersanyagot George Eastman fejlesztette ki 1889-ben az Egyesült Államokban. Edison és munkatársa Dickson a filmszalagot filmkamerába fűzték, s a filmszalag széleit a nyersanyag továbbítása céljából perforálták. A mozifilmek 35 mm-es ún. normál szélességű szalagra készülnek. 1923 táján kialakult ún. keskenyfilmes (16 mm-es) szabvány. A keskenyfilm tette lehetővé, hogy minden kis településen, sőt lehetőleg az iskolákban is legyen vetítési lehetőség. A keskenyfilmből alakították ki a 8 mm-es (majd a super 8-as) filmformátumot. Egyetlen percnyi normál méretű (35 mm-es) mozifilm csaknem harminc méternyi filmszalag lepergetését jelenti. Egy átlagos hosszúságú (kb. másfél órás) játékfilm tehát közel két és fél kilométer hosszú.
82
A nitrofilm története
A celluloid márkanevet 1873-ban nyilvánítatta védetté Parkes és John Wesley Hyatt. Később a jogvédelmet kiterjesztették az Egyesült Államokra is. Hyatt-el közösen hozták forgalomba a Carbutt-féle hajlékony, negatív filmet. A zselatinemulzió és a celluloid szalag együttes alkalmazása után a következő lépés a tekercsfilm bevezetése volt. A nitrocelluloz tekercsfilm gyártása azonban nem bizonyult egyszerűnek. A problémákat három amerikai, Hannibal Goodwin, George Eastman és Henry Reichenbach oldotta meg. A fényképészeti célokra használt tekercsfilmet, a síkfilmet és a filmgyártás céljára szolgáló filmet nem azonos vastagságban gyártották. A síkfilm 0,008 inch, a mozifilm 0,0035 inch vastag volt. A síkfilm - vastagsága miatt - hajlamosabb a bomlásra, mint a tekercsfilm. A 35 mm-es mozifilm bomlása nem vastagsága, hanem tárolása miatt következik be: szorosan feltekercselve, fémdobozba zárva raktározták. Az állagváltozás sebessége egyik szakaszról a másikra növekszik. Bizonyos esetekben két szakasz jelei is megfigyelhetők ugyanazon a filmdarabon, vagy egyik szakasz a másikkal határos. Előfordul ugyanakkor az is, hogy a kérdéses negatív egy-egy részlete oly tiszta és érintetlen marad, mint gyártásakor volt.
83
6.sz. melléklet
Mozgókép lejátszása: kinetoszkóp – Edison
Edison és munkatársa Dickson 1891-ben megalkották a kinetoszkópot, az egyszemélyes lejátszó dobozt. Belsejében egy, a végein összeragasztott, végtelenített filmszalagot helyeztek el, melyet egy penny bedobása után végignézhetett a néző. 1894-ben a Brodway-n nyitotta meg Edison az első „kukkolót”. Itt lehetett megnézni az alig egy perces mozgóképeket. 1 év múlva már 1000 „nikkelodeon” működött. Edison kinetoszkóp - színházaiban több ilyen szerkezet (általában 10-20) volt egymás mellé helyezve, így a néző egymás után több rövid filmet is végignézhetett.
84
Kinetoszkóp
Abban a pillanatban, amikor a fotótechnika fejlődése lehetővé teszi pillanatfelvételek készítését, meglódul a fejlődés, szükségszerűen megszületnek azok a kamerák, amelyekkel gyors egymásutánban tudnak képsorozatokat felvenni. Amikor az Edison-csapat egyik tagja, W.K.L. Dickson 1894-ben a fonográfhoz hasonló készüléket konstruál, a kinetográfot, amellyel a mozgó képeket folyamatosan lehet felvenni, a hiányzó láncszemet, a flexibilis celluloidfilmet találja meg. A kinetográf párjaként született meg Edison kinetoszkópja, ami a kamerával felvett képeket a felvételivel azonos sebességgel játszotta le, tette láthatóvá az emberi szem számára. 1894 áprilisában a Broadway-n mutatta be az új csodát kinetoszkóppavilonjában, ahol mindjárt tíz berendezéssel indított. Két év alatt az egész világot meghódítja az új eszköze, amely egyetlen nézőre szabott szekrény, ami pénzbedobás után egy 10-15 méteres filmszalagot játszik le. Megvan tehát a mozgófilm, de még mindig csak egy ember láthatja egyszerre. Közeledés a végső célhoz
A felvevőkészülék a „Kinetograph" nevet kapta. Hátra volt még a „vetítő" készülék megoldása. Ennek a „Kinetoszkóp" (Kinetoscope) nevet adta. A filmtovábbítás itt nem szakaszos, hanem folyamatos mozgású volt. A filmszalag, amely célszerűen 23-30 kép sebességgel haladt másodpercenként, végtelen szalagként volt egy sor görgőre helyezve, melyek közül egyik feszítő görgő volt (hossza kb. 20 m volt). A kinetoszkópot 1893-ban sorozatban gyártották és kereskedelmi forgalomba került. Közülük néhány darabot Franciaországba is exportáltak, ahol vásári standokon mutogatták és vitathatatlan sikert értek el.
85
7. sz. melléklet A Lumiére testvérek Cinématographe-ja Louis Lumiére 1864-ben született, egy Lyon-i fényképésznek volt a fia, és 16 éves korában, iskoláinak befejezése után atyja műtermében dolgozott. Két évvel később, 1882-ben atyja, Antoine Lumiére két fiával, Louis-val és fivérével, Auguste Lumiére-rel Lyon mellett, Monplaisirben egy fényképészeti cikkeket gyártó üzemet alapított.
Louis Lumiére - mint ahogy saját maga is hangsúlyozta - élénken érdeklődött Edison kinetoszkópja iránt, amelyet a Werner fivérek Párizsban, a boulevard Poissoniére 20 sz. alatt üzemeltettek. Kétségtelenül ennek a készüléknek a tökéletlensége az, ami őt arra ösztönözte, hogy olyan készüléket szerkesszen, amely a kronofotográfikus felvételek bemutatását teszi lehetővé. És tényleg, a Monplaisir-i üzemben nemsokára különféle mechanizmusokat próbált ki, amelyhez papírszalagot használt. 1894-ben egy kielégítő felvevőgép készült el, 1895. február 13-án pedig egy szabadalmat jelentett be 245.023 számmal: „Készülék chronofotográfikus részképek felvételére és szemléltetésére". Ez 1895. március 22-én a „Société d' Encouragement pour L'Industrie Nationale" ülésén ennek rue de Rennes-i székházában került bemutatásra. Az ez alkalommal bemutatott film tárgya: „Munkások kijövetele a Monplaisir-i üzemből" volt. Júniusban pedig egy újabb bemutatót tartottak Lyonban a Francia Fényképész Szövetség kongresszusa alkalmából. Ezeket további bemutatók követték Párizs más helyein és Bruxelles-ben. Végül, 1895. december 28-án, szombaton megtartották az első nyilvános előadást belépődíjért Párizsban, a Grand Café alagsori helyiségében (az Indiai Szalonban) a Kapucinusok körútján. Ilyen módon került legelőször megvalósításra ugyanevvel a készülékkel a mozgás vetítése, kiindulva a szétbontott mozgás fényképeiből. A cinématográfban másodpercenként 15 fordulatszámmal forog a középpontja körül, A részképek váltása céljából az egymást követő 900 részkép egy 35 mm széles és kb. 18 m hosszú, hajlékony filmszalagra van felvéve.. A filmszalag két széle mentén egy-egy perforációsor található.
86
Kinematográf, vagyis mozgófilm A legelső Lumière-vetítésről tudjuk, hogy 1895. december 28-án a Grand Café alagsori termében zajlott le, amit a Lumière-cég bérbe vett, napi 30 frank fizetség ellenében. A nézők reakcióit sokszor és nagy átéléssel idézték fel kezdetben a visszaemlékezések, majd a történeti elemzések: a lyoni pályaudvarra érkező vonat nézőkhöz közeledő mozdonya láttán fejvesztve felugráló, menekülő párizsiak valóban hatásosan bizonyítják a film sokkolóan korszakos jelentőségét. Emlékezzünk vissza, mintha menekültek volna már párizsi nézők a feléjük közeledő, egyre nagyobbnak tűnő figuráktól. A néző egy frontális képpel kerül szembe: emberek, sőt mozdony közeledik felé, a vetítővászon mélységéből érkezik és egyre nagyobb lesz, az a benyomása támad, hogy a mozdony bejött a terembe. A film gond nélkül átveszi a régebbi mutatványosformák feladatát, hogy „ismeretlen világokat, soha nem látott népeket, vidékeket mutatnak be, gyárak berendezését és működését ismertetik, bányákat, hajógyárakat, kávé- és gyapotültetvényeket varázsolnak a nézők elé, történelmi tárgyú históriákkal pedig rég letűnt századok szokásait, lüktető életét jelenítik meg a vásznon.” A Lumière-fivérek, akik minden korábbi találmányukat is meglehetős érzékkel hasznosították üzletileg, hamar ráéreznek a kinematoszkóp lehetőségeire. Hogy ismertségüket és népszerűségüket növeljék, operatőreiket szétküldik Európa nagyvárosaiba: úgy győzzék meg a helyi közönséget a találmány nagyszerűségéről, hogy a helyszínen, a közönség által jól ismert dolgokról készítenek filmfelvételeket. A kinematoszkóp filmjei átlagosan egy percig tartottak. Félóránként kezdődtek az előadások, s ha alkalmanként csak néhány tucat nézőt számítunk, akkor is tízezres tömeg szembesült a megmozdult kép csodájával. A majd egy éven át (1897. április 5-ig) zajló Royal szállóbeli Dupont-féle filmvetítések mellett több helyen ütötték fel a sátrukat vándormozisok. Mint mondtuk már, az e célra rendszeresített sátrak mellett a mozi első lakóhelyei a kávéházak, mulatók. A kávéházak vonzerejét növelő ötletek között korán felbukkan a vetítés.
87
8. A film formanyelve I. A képi információk üzenetének a minél pontosabb megértéséhez szükséges megismerkedni a film látványvilágát alakító formanyelvi eszközökkel. A filmeken általában minden úgy kerül oda, ahogy a szerző elhatározta, aki a hangulat és hatáskeltés, a kiemelés szempontjából különböző formanyelvi elemeket alkalmaz, melyek többletjelentéseket hordoznak. A tananyagban olyan ismeretek is szóba kerülnek, melyeket a fotózás, a képkészítés során már megismertünk, így ezeket csak felelevenítjük, kiegészítjük. Az új ismeretek inkább a kameramozgásokhoz fognak kötődni. A tananyag során elsajátítandó ismeretek, fogalmak: a képkeret a képkivágás-plán: - szuper plán - premier plán - félközeli - kistotál - nagytotál kompozíció: - szimmetrikus - aszimmetrikus - madártávlat - békaperspektíva kameramozgás: - svenk - kocsizás - daruzás - zoom Az óra során fejlesztett kulcskompetenciák: szövegértés-szövegalkotás lényegkiemelés vizuális szövegértés vizuális szövegalkotás elemzés megfigyelés technikai digitális multimédiás kommunikációs képelemzés kreativitás kooperativitás tolerancia szocializációs képesség. A tananyag feldolgozása során főleg csoportmunkát alkalmazunk, időkeret: 2x45 perc.
88
A tananyag feldolgozása
Feladat: (ismétlés) 1. Alkossunk 3-5 fős csoportokat! Minden csoportnak osszuk ki ugyanazt a képet (filmes plakátot) Elemezzék a képet az eddig tanult ismereteik alapján. Milyen filmnek a plakátját látják, miről szólhat a film? Az egyik csoport prezentálja a munkáját, a többi csoport kiegészítheti, véleményt alkothat.
A képeken található összes információ: a szereplők kinézete, ruházata, testbeszéde, egymással való kapcsolata; a helyszín és a berendezési tárgyak használata, méretük, elrendezésük; a fekete- fehér képek, a színek, a megvilágítás használata; a zene, a zaj, a zörej, a párbeszéd és a szimbólumok szerepeltetése mind üzenet a nézők számára. Az alkotó a filmkészítés során is különböző formanyelvi eszközöket alkalmaz a hangulat és a hatáskeltés, a kiemelés eszközeként. Ezekkel a formanyelvi eszközökkel próbálja a nézők emlékezetébe bevésni a legfontosabb képelemeket.
A képkeret A vásznon vagy képernyőn látott kép csak egy szelete a kamera előtti valóságnak. A képmező határa keretet alkot, nagysága állandó. A filmipar története során a képkeret 4:3-es aránya lett a szabvány. Pl. a hagyományos televízió mérete, számítógép monitora. Ez a méret igazodik az emberi látás horizontjához, jól megmutatható benne a mozgó alak. Másfajta méretezés is elterjedt az 1950-es évektől, a 16:9-es elnyújtott téglalap formátum ( szélesvásznú film), mellyel a látvány növelése volt a cél. Az ilyen méretben készített film nézésekor a kép alsó és felső szélén fekete csík van vagy lemarad a kép két széle. A legújabb televíziókon, DVD lejátszókon már beállíthatjuk a kép méretét is.
Feladat: 2. Nézzük meg a „ Volt egyszer egy vadnyugat” c. film bevezető képsorait különböző képformátumban. Mi maradt le a különböző formátumok esetén a képekről?
89
Képkivágások-plánok
Feladat: 3. Minden csoportnak ugyanazokat a képeket osszuk ki, melyek különböző plánokat tartalmaznak. Elemezzék a képeket aszerint, melyik mennyit mutat meg illetve melyiket mikor alkalmazhatjuk. Saját filmes élményeikből merítve indokolják meg az egyes plánok alkalmazásának a szükségességét! Frontálisan beszéljük meg.
Attól függően, hogy a felvevőgép milyen távolságról és mennyit mutat meg az alakból, tárgyból, helyszínből, különböző képkivágásokról beszélünk. A különböző plánokat a kamera és a felvétel tárgya közötti távolság alapján határozzuk meg. A plán mértéke az emberi test. A plánok rendszerezése: Szuper közeli (szuper plán): apró részletet nagyít fel óriásira. Az emberi arc részleteinek a kiemelésére vagy fontos tárgyak kiemelésére alkalmazzák. Közeli (premier plán): emberi arcról készített közeli, amely lehetővé teszi, hogy az emberben zajló érzelmeket tanulmányozzuk ( arcjáték, mimika, tekintet) . A film lényeges dramaturgiai pontjainál, kulcspillanatokban alkalmazzuk. A kiemelés legalkalmasabb eszköze ez a plán. Közeli felvétel nemcsak emberi arcról készülhet, láthatunk más testrészt is pl. pisztolyért nyúló kezet. Félközeli: az alakot a képkeret a derék magasságában vágja el. E képkivágásban általában két vagy több szereplő beszélget, így alkalmunk van a köztük lévő viszony vizsgálatára. Ezért ez az emberi kapcsolatok, a személyközi viszonyok és a cselekvések plánja. Amerikai plán: az alakot a térdközépig látjuk . Kistotál: az egész emberi alakot látjuk, az embert körülvevő helyszínről is kapunk részletet. Nagytotál: bemutatja a környezet egészét, a cselekmény helyszínét. Alkalmas a nagy tér érzékeltetésére pl. csatajelenet. Sokszor alkalmazzák jelenetindító vagy lezáró beállításként, így a néző tisztában van a játéktérrel. A kompozíció, nézőpontok
Feladat: 4. A csoportok különböző kompozíciójú, nézőpontú képeket kapnak. Mindegyik csoport beszélje meg, hogy milyen hatást vált ki belőle a kép. Frontálisan beszéljük meg a különböző szimmetriájú, nézőpontú képek hatásait.
90
A képelem (figura, tárgy) elhelyezése az egymást követő képeken vagy egy beállításon belül többletjelentést hordoz. Az alkotó előre megtervezi, hogy mi legyen látható a képen, és hogyan legyenek elrendezve a látnivalók. A kompozíció lehet: szimmetrikus: a figura középen helyezkedik el. A szimmetrikus kép nyugodt, kiegyensúlyozott hatású. aszimmetrikus: általában feszültségről, zavarról árulkodik, de az aszimmetrikus képen is egyensúlyba kerülhetnek az ábrázolt tömegek. Két alak aszimmetrikus elrendezése esetén általában átlós kompozíciót kapunk. A szereplők kapcsolattartására az alá – és fölérendeltség a jellemző, mindig a felül lévő alak a domináns. A kamera leggyakrabban az álló szereplő szemmagasságában van. Ettől eltérő nézőpontok is lehetségesek: madártávlat: fentről mutat valamit. Általában a kicsiséget, kiszolgáltatottságot lehet vele érzékeltetni. békasperpektíva: alulról mutatja az eseményeket, így megnövelhetjük a tárgy, a jelenség jelentőségét Kameramozgás Ha a filmfelvevő kamera helyét nem változtatjuk, akkor statikus, mozdulatlan beállítást kapunk. Vagyis a mi nézőpontunk, a mi megfigyelési helyzetünk nem változik. A kamera minden irányban mozgatható. Ilyenkor folyamatosan változik a megfigyelő és a látvány viszonya. A kamera mozgása elősegíti, hogy a szereplő szemével lássunk, jobban azonosuljunk vele. Magunkat még inkább a látott események kellős közepében érezzük. A térben való közlekedésben, a szereplők követésében különféle kameramozgások segítenek: Svenk (pásztázás): a kamera nem mozdul el a helyéről, elfordulással követi a szereplőt vagy bejár egy tájat. Olyan érzetünk támad, mintha szétnéznénk. Ez az elfordulás lehet vízszintes vagy függőleges. Kocsizás (fahrt) : a kamera elmozdul a helyéről ( gyakran sínpáron) , így követi a szereplő mozgását vagy a nézőt mozgatja a térben pl. közelebb viszi az eseményhez. Daruzás ( krán) a kamera függőlegesen mozdul el egy daru segítségével, emelkedik vagy süllyed. Zoom: a kamera mozgatása nélkül változtathatjuk a képkivágást. Segítségével rá lehet közelíteni a tárgyra (személyre) vagy kitágíthatjuk a kép látómezejét
Feladat: 5. A csoportok között fényképezőgépeket osztunk ki. Minden csoport készítsen különböző kompozíciójú képeket illetve alkalmazzanak a felvételek során különböző plánokat is! Egy csoport videokamerát és kameraállványt kap, különböző kameramozgásokkal kis jeleneteket rögzítsenek. 6. A munka végeztével importáljuk számítógépre a csoportok által készített felvételeket, s vetítsük le őket. A lejátszás során frontális munkában beszéljük meg milyen kompozíciót, nézőpontot, plánt és kameramozgást alkalmaztak.
91
1.sz. melléklet
92
93
2.sz.melléklet
94
95
96
3.sz.melléklet
97
98
99
100
9. A film formanyelve II.
A tananyag tartalma: rendezési eszközök megvilágítás ( fény-árnyék) színhasználat filmhang Elsajátítandó ismeretanyag, fogalmak: megvilágítás ( fény-árnyék) megvilágítás hatásai, jelentései a színek használata a színek többletjelentése a filmhang a filmhang feladata a filmhang főbb összetevői: beszéd, zajok, zörejek, zene A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: A tankönyvi szöveg közös feldolgozása. Rendezési eszközök, filmhang bemutatása a Gyűrűk ura, a Schindler listája és a Csillagok háborúja c. filmek jeleneteiből DVD lejátszó vagy projektor segítségével. A bemutatott jelenetekben értelmezzük a rendezési eszközök és a filmhang szerepét. Játszunk le filmjeleneteket úgy, hogy csak a hangot hallják a tanulók. Találják ki mi történt! Játszunk le jeleneteket hang nélkül. Találják ki a hozzá illő hangi információkat! A tananyag során fejlesztett kompetenciák: szövegértés-szövegalkotás; lényegkiemelés; ismeretszerzés; audiovizuális szövegértés; elemzés; megfigyelés, összefüggések felismerése, technikai; digitális; kommunikációs; kreativitás; kooperativitás; tolerancia, szocializációs képesség.
101
10. A film formanyelve III.: a film építő szerkezete
Elsajátítandó ismeretanyag, fogalmak:
montázs – vágás a montázs szerepe a tér-idő mozgóképi ábrázolásában lineáris vágás váltakozó montázs párhuzamos montázs flashback
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: A tankönyvi szöveg kiscsoportos munkában való feldolgozása. Filmjelenetek bejátszása a Sorstalanság, a Kill Bill, az Aranypolgár és a Volt egyszer egy vadnyugat c. filmből. Figyeljék meg a vágásokat, hol, miért használtak montázst. A mozgókép tér és időkezelési technikáinak alapszintű megfigyelése. Különböző képkivágások alkalmazása egyazon tér (és szituáció) jelentésének módosítására. A montázzsal alakított filmtér (térérzékelés, térérzet) elemzése, a valóságos és a filmtér közötti különbségek feltárása. A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
szövegértés-szövegalkotás; lényegkiemelés; megfigyelés; képi szöveg értelmezése; audiovizuális szövegértés; elemzés; következtetés; összefüggések keresése; technikai; kommunikációs; kooperativitás; tolerancia, szocializációs képesség.
.
102
11. Film formanyelvi gyakorlatok
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: A mozgókép rögzítésének alapelvéről (a felbontásról és tárolásról) informáló szöveg elolvasása, feldolgozása. A mozgóképrögzítés megfigyelése. A kamera fontosabb beállító funkcióinak tanulmányozása. Kameragyakorlatok végzése csoportmunkában. A tanult formanyelvi elemek felhasználásával kis jelenetek készítése. A kisfilmek importálása. A kisfilmek elemzése a film formanyelvénél tanultak szempontjából. Vélemények megbeszélése: hibák, pozitívumok. A médiaszakkörön lehetőség nyílik a felvett jelenetek editálására, melyet a későbbi órákon bemutathatunk. A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
szövegértés-szövegalkotás lényegkiemelés megfigyelés mozgóképi szöveg alkotása technikai digitális kommunikációs kooperativitás kreativitás tolerancia szocializációs képesség véleményalkotás kritikai gondolkodás
103
12. A mozgóképi elbeszélés- narráció Elsajátítandó ismeretanyag, fogalmak:
narráció történet, cselekmény, elbeszélés jelenet és beállítás fordulat epizód expozíció befejezés a klasszikus elbeszélés
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: A tankönyvi szöveg közös feldolgozása. A filmek jelenetein keresztül a tanultak felismerése, megbeszélése a Rómeó és Júlia, Hyppolit, a lakáj, Ponyvaregény, Mátrix c. filmekből. A filmekből a jelenetek elkülönítése, beállításainak megfigyelése, alapvető beállítástípusok megkülönböztetése. A történet és a cselekmény fogalmának szétválasztása a saját mozgóképi tapasztalatokra építve. Az elbeszélés fogalmának megkülönböztetése a történet és a cselekménytől, ill. a három fogalom elválaszthatatlan együtthatásának megértése. A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
szövegértés-szövegalkotás lényegkiemelés megfigyelés elemzés mozgóképi szövegértés technikai kommunikációs kooperativitás kreativitás tolerancia szocializációs képesség
104
13. A mozgóképi szövegek rendszerezése I.
A tananyag tartalma: A mozgóképi szövegek rendszerezése: a vetítés helye szerint a tárolási eszköz szerint a film és a valóság viszonya szerint Elsajátítandó ismeretanyag fogalmak:
mozgóképi szövegek rendszerezése a vetítés helye multiplex film tárolás eszközei: celluloid szalag, mágneses hordozó az első dokumentumfilmek valószerűség a játékfilmekben dokumentumfilmek játékfilmek
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: A mozgóképi szövegek rendszerezésének a különböző fajtáit kiscsoportos munkában dolgozzák fel a tankönyvi szöveg és az internet segítségével. A csoportok prezentációinak a bemutatása frontálisan. Dokumentum és játékfilmek jeleneteinek a bemutatása. A tanult ismeretek alapján a bemutatott jelenetekben a dokumentumfilmekre és a játékfilmekre jellemző jegyek megállapítása, felismerése. A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
szövegértés-szövegalkotás lényegkiemelés technikai keresőprogramok használata kommunikációs kooperativitás kreativitás tolerancia szocializációs képesség mozgóképi szövegértés elemzés megfigyelés összefüggések felismerése
105
14. A mozgóképi szövegek rendszerezése II.
A tananyag tartalma: műfaj szerinti rendszerezés Elsajátítandó ismeretanyag, fogalmak:
műfaj műfaji jegyek téma és a konfliktus hősök és karakterek helyszínek a film világának az ideje, formanyelvi megoldások a western jellemzése alkotói pályakép elemzése műfaji keretek között a burleszk és a vígjáték jellemzése Charlie Chaplin
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: Műsorújság alapján állapítsuk meg a milyen műfajok vannak. A filmműfaj fogalmának definiálása saját mozgóképi élmények aktivizálásával és elemzésével. Különböző műfajú filmjelenetek megtekintése: western: Volt egyszer egy vadnyugat; burleszk: Charlie Chaplin, Buster Keaton; vígjáték: Csinibaba, Reszkessetek betörők!; thriller, horror: Psycho; sci-fi: Avatar, Star Wars. A bemutatott filmjelenetek műfaji jellemzőik felismerése, összeírása kiscsoportos munkában. A filmműfaji jellemzők közös megbeszélése. A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
szövegértés-szövegalkotás lényegkiemelés elemzés megfigyelés összefüggések felismerése emlékezet audiovizuális szövegértés technikai kommunikációs kooperativitás kreativitás tolerancia szocializációs képesség
106
15.A média funkciói, a mediatizált közlésmód tulajdonságai
Elsajátítandó ismeretanyag, fogalmak:
a média funkciója: informálás, tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretterjesztés, dokumentáció, közösségi értékek megfogalmazása, rituális funkció közszolgálati és kereskedelmi csatorna közszolgálati csatornákra és a kereskedelmi csatornákra vonatkozó törvények főműsoridő műsoridő nézettség célközönség a közönség, mint vevő és áru napirend kijelölés -tematizáció sorozatelv szappanopera
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei:
Az újságok áttekintése kiscsoportos munkában. Különböző funkciójú Tv műsorokból rövid bejátszás. A média funkcióinak a felismerése, összegyűjtése. Az összegyűjtött ismeretek frontális munkában való megbeszélése. A tankönyvi szöveg közös feldolgozása. A tankönyvi táblázat közös elemzése, nézettségi szint megállapítása! TV műsorújságokból egy közszolgálati és egy kereskedelmi csatorna műsorainak áttekintése, célközösségeinek a megállapítása. Milyen témák voltak az elmúlt időszakban a médiaérdeklődés középpontjában? közös megbeszélés. Sorozatelv alapján gyűjtsük össze a tanulók által nézett főbb televíziós műsorokat! A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
szövegértés-szövegalkotás lényegkiemelés elemzés megfigyelés összefüggések felismerése emlékezet audiovizuális szövegértés táblázatelemzés technikai kommunikációs kooperativitás kreativitás tolerancia szocializációs képesség
107
16. Televíziós műsortípusok: a reklám Elsajátítandó ismeretanyag, fogalmak:
a reklám célja, fogalma a reklám a néző szemszögéből a reklám a terméket eladni kívánó cég szemszögéből a tévéreklám típusai a reklám formai jellemzői a tévénézők reakciói
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: Egy reklámblokk megtekintése, megbeszélése: mit reklámoz, milyen konkrét információk vannak a termékről, milyen eszközöket használ, hogy rávegyen a vásárlásra? A látott reklámblokk alapján a tankönyvi szöveg közös feldolgozása, elemzése. Reklám hasznos-e vagy káros? – vélemények meghallgatása, vita. Összeválogatott reklámok megtekintése a tévéreklám típusainak a megkülönböztetésére. A reklám formai jellemzőit keressük meg egy-egy reklámfilmben. Saját és környezetünk reklámfogyasztási szokásainak az elemzése. A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
képi szövegértés elemzés megfigyelés szövegértés- szövegalkotás mozgóképi szöveg elemzése kommunikáció véleményalkotás figyelem tolerancia szocializáció kooperáció technikai digitális
108
17. Televíziós műsortípusok: a hírműsor
Elsajátítandó ismeretanyag, fogalmak:
a hírszolgáltatás műfajai a hír hír-álhír a hír funkciói tudósítás kommentár a híradó hitelessége hírforrások a műsorvezető személyisége a kép és a hang viszonya a híradó felépítése
A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei:
Tekintsünk meg egy előzetesen felvett rövid híradót. A tankönyvi szöveg közös feldolgozása, elemzése. Napilapok áttekintése. Hírek keresése a napilapokban – megvizsgálni a funkcióit és a hírértékét. Vetítsünk le egy tudósítást és egy kommentárt. A megtekintése után gyűjtsük össze a tudósításra és a kommentárra jellemzőket! Az információk szempontjainak tanulmányozása a híradóelemzések segítségével, hírek szelektálása fontosság alapján. Egy kereskedelmi és egy közszolgálati csatorna rövid híradójának a megtekintése, összehasonlítása a felépítésük alapján. A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
audiovizuális szövegértés elemzés lényegkiemelés szövegértés- szövegalkotás kommunikáció véleményalkotás megfigyelés tolerancia szocializáció kooperáció technikai digitális
109
18. Projektmunka: Készítsünk híradót vagy tervezzünk reklámkampányt! A tananyag feldolgozása, munkamódszerei, eszközei: Az előző órákon tanult ismeretek alkalmazása: reklámkampány tervezése, készítése egy szabadon választott termékhez vagy egy rövid híradó tervezése, elkészítése. Alkossunk két csoportot. Az egyik csoport feladata egy általuk szabadon választott termék reklámjának a megtervezése és elkészítése. A másik csoport feladata egy aktuális napilap alapján hírek összeállítása, híradó szerkesztése. Vegyük fel a csoportok által elkészített munkákat kamerával. A kész anyagot játsszuk le és elemezzük.
A tananyag során fejlesztett kompetenciák:
képi szövegértés szövegalkotás elemzés lényegkiemelés szövegértés- szövegalkotás kommunikáció véleményalkotás logikai összefüggések figyelem tolerancia szocializáció kooperáció technikai digitális kreativitás
110
Mozgókép és médiaismeret tantárgy ismereteinek elsajátítása tanórán kívüli keretben
Média szakkör Iskolánkban a 8. osztályos tanulók számára a 2009/2010-es tanévtől van lehetőség médiaszakkörön való részvételre. A szakkör létrehozását a következők indokolták: a mozgókép és médiaismeret tantárgy időkerete, az évi 37 óra kevés arra, hogy tanulóink az elméleti tudás mellett alaposabb gyakorlati munkákat végezzenek; az elméletben elsajátított ismereteket tevékenység által még jobban elmélyítik; az érdeklődő, kreatív tanulók gyakorlatban is kipróbálhatják magukat; önkifejezésre nyújt lehetőséget, hisz tanulóink beszédfogyatékosságuk miatt vizuális, audiovizuális módon jobban képesek kifejezni önmagukat; és a tehetséggondozás egyik formája. A szakkört heti 1 alkalommal a délután folyamán tartjuk másfél órai időtartammal. A résztvevők köre a két 8. osztály tanulóiból tevődik össze. A szakkör feladatai, céljai: a mozgókép- és médiaórán tanult ismeretek elmélyítése; fotózás ismereteinek a mélyebb elsajátítása; képek importálása számítógépre; képek szerkesztése; képekből fotósorozatok készítése Power Point vagy Movie Maker segítségével; fotómontázsok készítése; videózás ismeretinek mélyebb elsajátítása; videofelvételek készítése; video editálás Movie Maker vagy Pinnacle Studio 12 segítségével kisfilmek készítése; különböző pályázatokon való részvétel; az iskolai események megörökítése fényképezőgép vagy kamera segítségével, a felvett anyagok szerkesztése. A szakkör létrehozásának a gondolata már régebben felvetődött, de csak a 2009/2010-es tanévtől sikerült pályázati pénzen a hozzá szükséges technikai eszközöket beszerezni. Jelenleg a szakkör működéséhez a következő eszközökkel rendelkezünk: 4 digitális fényképezőgép 1 digitális videokamera kameraállvány Pinnacle Studio 12 editáló szoftver.
111
A szakkör helyszíneként több termet is igénybe veszünk, legtöbbször a számítástechnika termet, ahol 12 Asus laptop és internethálózat áll a rendelkezésünkre. A tanév során a szakkör tagjaival több pályázaton is részt vettünk. Ezek közül kiemelkedő volt a K§H Bank Zrt. filmes pályázata, amelyre 3 kisfilmet készítettünk. A filmfelvételek előtt a tanulók különböző kellékeket készítettek a technikai óra keretében a szaktanár segítségével. A jelenetekhez a tanulók a drámaórákon illetve a tananyagunk kommunikáció részénél tanult ismereteiket is felhasználták. A hangfelvételt diktafonra készítettük el, s azt szerkesztettük a filmek alá. A zenéket DVD VideoSoft program segítségével töltöttük le a gépekre. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a tanulók végig motiváltak voltak, szívesen vettek részt és jól együttműködtek a munka során. A filmek editálását egy kisebb csoport ( 2-3 fő) végezte. Az elkészítés több hetet vett igénybe A diákok nagyon örültek a kész munkájuknak, büszkék voltak a saját alkotásukra. A médiaszakkör keretében illetve a Föld napja alkalmából az iskolában egy fotópályázatot is meghirdettünk, melyre szinte az egész iskola megmozdult. Rengeteg fotót készítettek s nagyon sok jó alkotás született, különböző kompozíciók, nézőpontok, fény-árnyék viszonyok felhasználásával. A szakköri tagok a tanév során készítettek egy Power Point összeállítást Kőszeg városáról és az iskoláról. Ezt a 8. osztályos tanulók ajándékba vitték egy lengyelországi iskolába, ahová meghívást kaptak. Az összeállításhoz a képeket a tanulók készítették, Power Point-ban szerkesztették és angol-német nyelvű feliratokkal látták el. A médiaszakkörrel a szabadidő hasznos eltöltésére egy újfajta tevékenységi kört kínálunk, és tanulóinknak egy megfelelő önkifejezési lehetőséget tudunk biztosítani.
112
Irodalomjegyzék - Papp Zsolt: Mozgókép és médiaismeret 8. osztály (Pedellus tankönyvkiadó, Debrecen, 2006) - Hartai László-Muhi Klára: mozgóképkultúra és médiaismeret 12-18 éveseknek (Korona Kiadó, Budapest, 1998) - Hartai László- Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1. (Korona Kiadó, Budapest, 2004) - Mozgóképkorszak, médiatudatosság (Magyar Mozgókép- és Médiaoktatási Egyesület, 2002) - Horváth Beáta: Mozgókép-és médiaismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004) - Honffy Pál: Képek, mozgó képek, hangos képek- médiaismeret kezdőknek (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002) - Gyenes Zsolt: Kreatív gyakorlatok a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához (Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Pécs,2000) - Gyenes Zsolt- Hartai László- Kozák Zsuzsanna: Mozgókép és médiaismeret feladatgyűjtemény 1-2.(Korona Kiadó, Budapest,2004) - Fotózás Munkafüzet 8-14 éveseknek (Calibra Kiadó, 1993) - Kommunikáció feladatgyűjtemény 9-12 éveseknek (Calibra Kiadó) - Maria Manuela - Novais Santos – Tompa Klára: Médiaoktatás Európában (Új Pedagógiai Szemle: Szemle 2001/12) - Koltai Viktória: A gyermekek tévénézési szokásai 2007-ben ( forrás ABG Nielsen Médiakutató Kft.) - www.abgnielsen.hu - FUSSER, Vilém: Képeink: Médiatörténeti szöveggyűjtemény. ( Bp., 1994. Barabás Ilona Kkt) - Inkluzív nevelés:ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2006) - Inkluzív nevelés:Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez ( SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2006) - Bernáth József- Mezei Gyula: Szakmai fejlesztés, szaktanácsadás, szakértés. Budapest, 1998. Etnikum Kiadó. - Gáspár László: Innovációs folyamatok menedzselése az iskolában. Budapest, 1996. OKKER Oktatási Iroda. - http:// sulinet.hu : perspektívák a fotózásban Perspektíva, gyújtótávolság és nézőpont A fény és az élesség - http://www.fotoklikk.hu/fm/kepmutogatok/vi_d.html - http://www.victorian-cinema.net/muybridge.html - http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/25/nitro.html - http://www.filmkultura.hu/.../essays/szodoma.hu.html - http://visualparadox.com/wallpapers/celluloid-wide.html - http://www.fotoklikk.hu/fm/kepmutogatok/vi_j.html http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/22/vivie22.html
113
Képjegyzék 1. www.abgnielsen.hu - statisztikai adatok 2. www.origo.hu/i/0205/20020529beszelget.jpg m.blog.hu/ho/hogyvolt/image/L/1x01a/3.jpg www.sulinet.hu/sdt www.sulinet.hu/sdt www.prae.hu/prae/articles.php?aid=983 hu.ask-schwarzkopf.com/education/articles/57 ujszo.com/foto?page=62 www.noiportal.hu/main/npnews-4356.html www.nlcafe.hu/.../ www.filmtett.ro/cikk/1015/a-ruha-teszi-a-test www.filmkultura.hu/.../films/carandiru.hu.htm www.tinedzser.eoldal.hu/cikkek/tesztek/milyen... blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=katimamiii&pid=42417 www.parameter.sk/.../03/tevenezos-rekordkiserlet www.gyvk.ro/index.php?query=kidsection www.monikashow.hu/balhe www.beszed.hu/bababeszed_szo_szimbolum_erzele.. www.metropol.hu/cikk/460455 www.filmtett.ro/cikk/1128/turtad-mar-a-labad-... oktatas.origo.hu/20080827/baratsag_az_iskolaba 3. www.sulinet.hu/sdt -Állatok képe a francia Lascaux-barlangban SDT www.parameter.sk/.../osemberek-dns-et-vizsgaljak www.sulinet.hu/sdt/.../_ Anatólia: Catal Höyük neolitkori település (i.e. 5700) www.sulinet.hu/sdt/.../ ékírá/s www.sulinet.hu/sdt/.../_hieroglifa www.sulinet.hu/sdt/.../görög írás www.sulinet.hu/sdt/.../latin írás ismeret.virtus.hu/?id=room&aid=64362 pwh.freeblog.hu/.../A_kozepkori_grimoire-okrol/ www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/32014/1 www.orosznyelv.com/.../a-cirill-iras/ www.magyarnyomdasz.hu/a-gutenberg-orokseg users.atw.hu/regisegbolt/ajandekbolt www.asztrik.hu/kincstar/idoszak/sajto.htm upload.wikimedia.org/wikipedia/en/5/51/Titanic kellerkonyvtar.uw.hu/html/kavehaz.htm www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=4682 retronom.hu/node/12651 www.mszh.hu/.../kiadv/ipsz/200104/evnaptar.htm www.mhs.ox.ac.uk/.../science/radio-marconi/ reformers.hu/portal/index.php/media/54 network.hu/.../regi_hardver/eniac_szamitogepek infovilag.hu/cimke-Externet.html www.netriport.hu/kultura/cikk/?id=42562 4. www.sulinet.hu/sdt/.../ Állatok képe a francia Lascaux-barlangban SDT www.sulinet.hu/sdt/.../ Mocsári vadászat és halászat, Menna írnok sírja (TT 69), XVIII. dinasztia, Théba. www.sulinet.hu/sdt/.../Képes Krónika: Koppány vezér lefejezése www.sulinet.hu/sdt/.../Feszty Árpád: A magyarok bejövetele budapest.olx.hu/egyedi-festmenyek-grafikak-ke... www.rtlhirek.hu/cikk/34597 borsa.hu/.../ www.fototipp.hu/node/535
114
hungarfield.freeblog.hu/.../ bangbang.blogter.hu/373581/kepregenymiert_nep... www.kepregeny.net/dr-sor-kalman/ www.kmcssz.org/.../magyartortenelem.php www.hunrun.com/kerekpar/visegradi-9-mvm-duna utazas-nyaralas.info/spanyolorszag/ibiza.html www.bodisylvi.hu/hu/blog/index.php?newswf2_id... Buli5 cotcot.hu/divat/cikk/3986 neon.hu/.../ quart.hu/cikk.php?id=4040 www.ujexodus.hu/index.php?cikk=687 www.deluxe.hu/cikk/20080326/luxus_idosek_otth.. www.filmtett.ro/toplista/17/top-10-nem-szabva... 5. Upload.wikimédia.org/wikipédia/commons/9/9f/Camera_obscura Upload.wikimédia.org/wikipédia/commons/8/85/Laterna_magica Wikipédia.org/w/index/Daguerreotype_Daguerre Upload.wikimédia.org/wikipédia/commons/3/3b/Petofi_Sandor Upload.wikimédia.org/wikipédia/commons www.retronom.hu/node/16528 www.rakocziregiseg.hu/?fid=103 collectiblend.com / Kamerák /AGFA/Optima-500 www.christian-roux.ch/.../ www.hwsw.hu/hirek/36740/digitalis_fenykepezog... 7. www.sdt.hu/árnyjáték www.wikipédia.org/indonéz bábok és puppetee.jpgwww.vojtinababszinhaz.hu/felnott/hirek/97 http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-353.html www.c3.hu/~rub/szekely_bertalan/sza4.html http://www.upv.es/entidades/APNL/infoweb/anl/info/641946normalv.html http://www.fotoklikk.hu/fm/kepmutogatok/vi_e.html http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e6 http://metaphortean.files.wordpress.com/2009/12/muybridge-2.jpg www.wildfilmhistory.org/person/180/photo/494 / ... inventors.about.com /od / weirdmuseums / ig / Eadwea ... fantasmainc.com /blog/page/6 / www.sos-photos.com/sos-photos/histoire-photog... www.diagonalthoughts.com/?p=601 xroads.virginia.edu freetv.hu http://www.mimicsoda.hu/Files/Image/Lumiere_01.jpg 8. cdn.sheknows.com/.../Australia-Nicole-Hugh.jpg filmbuzi.hu/.../2008/12/31/ausztralia-australia/ www. cinesemana.com.br/.../2009/01/australia.jpg www.cinematical.com/.../ www.filmtett.ro/uploads/Filmkepek/baz-luhrman... removieon.blogspot.com/2008/04/orson-welles-a... www.filmtett.ro/cikk/1459/filmiskola-1-beveze... www.netstudio.hu/arthur/media/filmajan.htm www.filmtett.ro/cikk/190/rembrandt-sotet-titk... borsa.hu/.../ www.panoramio.com/photo/15788755 plitvice.blog.hu/.../01/ut_is_vezet_a_barlangba www.csipetnyiso.hu/.../madártávlat2.jpeg1
115